SZEMLE ÉS AZ ÉLŐ ERDÉLYI KÉPZŐMŰVÉSZET SZEMLÉJE

SZEMLE

A KOLOZSVÁRI MŰCSARNOK ÉS A Z É L Ő E R D É L Y I K É P Z Ő M Ű V É S Z E T SZEMLÉJE KOLOZSVÁR VÁROSA ALKOTÓ EMLÉKEZÉSSEL ÜLTE MEG a művészetpártoló M á t y á s király 500 éves születése n a p j á t . N a g y r é s z t önerejéből, a kultuszkormány megértő támogatásával, megépítette az ország második műcsarnokát. A v á r o s lendületes, tisztaszándékú vezetői, élükön Keledy Tibor polgármesterrel, m e g m u t a t t á k , hogy nagyvonalú városfejlesztési terveik nemcsak papíron vannak meg, hanem fokozatosan meg is valósítj á k azokat. Kós Károly épülete áll s az erdélyi művészetnek végre van otthona. A megnyitó ünnepség sallangoktól mentes, tiszta beszédei kellőképen kiemelték a város n a g y erőfeszítésének erkölcsi értékét. E n a g y szerű t e t t a háború kellős közepén jelképes jelentőségű is e g y ú t t a l : a m a g y a r műveltség életerejét példázza és jelentősége t ú l m u t a t E r d é l y szűkebb határain, az egész m a g y a r s á g életében példaadás. Már a megnyitó kiállítás sejteti, hogy az erdélyi képzőművészet fejlesztésében milyen lendítőereje lesz az ú j Műcsarnoknak. Szép gondolat volt a k a p u n y i t á s r a egybegyűjteni az i t t élő s innen elszármazott művészek alkotásait. E g y ú t t a l kitűnő alkalom ez a kiállítás a r r a is, hogy E r d é l y élő művészetéről képet alkothassunk, színvonalát és jelentőségét megmérhessük. Szűkebb p á t r i á n k öregebbje s f i a t a l j a e g y a r á n t felvonult, hogy műveivel köszöntse azt a tisztességet, a m i t az erdélyi művészetnek Kolozsvár városa az ú j Műcsarnok megépítésével n y u j t o t t . A messzire szakadtak közül is sokan eljöttek s igazi belső öröm volt látni, hogy azok a mélyreható, belső ellentétek, amelyek művészetükben elválasztják őket egymástól, miként kezdettek feloldódni, amikor egyike-másika beszéd közben felfedezte egymás emberségének nemes vonásait. Igaz ugyan, hogy kirobbanó, éles h a n g o t is hallottunk. Mindenképen azt hiszem azonban, hogyha sok t a p a s z t a l a t á v a l s régies irányzatukban csiszolódott t u d á s á v a l az öregebb nemzedék személy szerint is u t a t találna a sok lendülettel s őszinte művészi hitvallással induló fiatalok felé, nagyon letompulna az az á l d a t l a n belső harc, amelyik most elvakultságában semmiféle értéket n e m h a j l a n d ó egymásban látni. Így azonban az öregebbje azt hiszi, hogy a f i a t a l s á g azt csinálja, de rosszul, amit ők annakidején becsületes studiummal, verejtékes munkával jól e l s a j á t í t o t t a k s n e m veszik észre, hogy n e m s a j á t f i a t a l ságuk silány kiadásával állanak szemben, h a n e m a művészi szépség és hitvallás ú j utakon bontakozik ki. A f i a t a l a b b j a meg az ellenhatás hirtelen h a r a g j á b a n s a m a g a ú j szépségeszményétől s ú j mondanivalójától elvakulva nem l á t j a meg, hogy a letűnt kor művészetének középszerepében is mennyi finom rezdülés, mennyi becsületes művészi törekvés van. Jól emlékszem, egy kedves, öreg szobrásztanárom m o n d o t t a egyszer nekem, hogy régebben a művészet forrásából kristálytiszta víz f a k a d t , a mai művek l á t t á n azonban az az érzése, hogy ahelyett szennyvíz folyik. A modern m a g y a r művészet egyik nagymestere ezzel ellentétben kijelentette, hogy egy á r a m v o n a l a s mozdonynak több köze van az ú j művészét kialakulásához, m i n t R á f a e l összes műveinek. Még f ü l ü n k b e n cseng a századelő f o r r a d a l m i művészeti mozgalmainak vészkiáltása is: égessétek fel a múzeumokat, m e r t kerékkötői az ú j művészetnek. Az ellentétek t e h á t

Erdélyi Magyar Adatbank

244

Szemle

nagyok s az ellenfelek nem h a l l g a t n a k egymásra, A f i a t a l a b b j a kikacagja az öregebbjét, h a azt hallja, hogy még sokat kellene tanulnia s m a g á t befejezettnek t a r t j a , pedig bizony sokszor igaza van jószándékú, idősebb művésztársának. Az öregebbje m e g lekommunistázza a f i a t a l j á t , h a bírálni merészelik, pedig bizony sokszor igaza van a frissebbszemű, nagyobb lendületű kezdőnek, amikor azt veti az öregek szemére, hogy megrekedve egy helyben topognak s m á r nincs ú t j u k s hivatásuk, csak jól körülbástyáz o t t poziciójuk. Ott is sok a félreértés, h o g y az öregebbje másként értelmezi a művész m a g y a r f e l a d a t a i t s ismét m á s t t a r t erről az ú j idők gyermeke. A n a g y történelmi festők igézetében ú t n a k indult s m a m á r életük őszéhez érkez e t t művészemberek a m a g y a r t elsősorban a t á r g y k ö r b e n keresik, még bennük él Madarász, Székely Bertalan, G y á r f á s és Benczur történetisége. Valljuk m e g azonban őszintén, hogy a t a n í t v á n y o k b a n ez a festői irány a n a g y mesterek t e r e m t ő lendülete nélküli élettelen vázzá lett. A f i a t a l a b b j a a történelmi jelenetek d r á m a i feszültsége helyett a m u n k a magyarj á b a n keresi témáit. A mosóasszonyok, az erdőirtók, a bányászok, vagy az útépítés p r o l e t á r j a , a szántóvető falusi m a g y a r erővel teli, esetlen mozg á s a közelebb áll hozzájuk, mint a kecsesen libbenő görög menádok, vagy a diadalmasan l a n t j á b a kapó Apolló Lotz Károly-i szépsége. Ahogyan formálódik az idő, ú g y alakul méhében a művészember érdeklődése is. A népi gondolat először t á r g y k ö r b e n hódít, de részben m á r elérkezett s idővel kiteljesedik oda, hogy m e g t e r e m t s e a k o r stílusát is. Egyelőre még túlsok benne az a g i t á t o r e l r a g a d t a t á s a s mondanivalóját a súlyos valóság torzításával fokozza. Ilyenképen sok még a torzkép, a nyomort még nyomorúságosabbá, az erőt még erősebbé s a szenvedést még elviselhetetlenebbé teszik, h o g y jellegét kiemelhessék. Ezzel e g y ü t t j á r a részleteket elhagyó, összegező előadásmód s a kézmozgás lendületének kötetlensége. Minden kezdő korban m e g f i g y e l h e t j ü k ezt a rokonszenves naívságú vonást. Gondoljunk csak a r r a , h o g y milyen n a g y fellélekzés volt a renaissance kezdetén az, hogy felfedezték a perspektívát, amely a t e r e m t e t t világ sokféleségébe rendet t e r e m t e t t . A felfedezés örömében a festők túlzsúfolják képeiket oda nem illő építészeti részletekkel, csakhogy minél erőteljesebben szólaltathassák meg a perspektíva vonalrendjét. A kemény vonalak később feloldódnak a levegő j á t é k á b a n s szinte m á r alig észrevehetően szervezik egységgé a kép felületét. Most is valami hasonló f o l y a m a t b a n élünk. Az a művész, aki a nehéz testi m u n k a m e g f á r a d o t t j á t , v a g y hősét ünnepli képében, ösztönösen érzi, hogy semmire sem mehet azzal a r a j z t u d á s s a l és látással, amelynek mélyében a mosolygó görög istenek szépséges testének könnyed v o n a l j á t é k a rejtőzik. Nem indulhat el a szigorú természethűséggel sem, m e r t az, a m i t mondani akar, sokkal több annál, a m i t lát, sőt testetlen l á t o m á s a i t kell beletörnie a l á t h a t ó valóságba. Megkezdődik t e h á t a természethűség törvényének szétrobbantása. Így é r t h e t j ü k m e g a XX. század művészi f o r r a dalmi sorozatának belső indítóokait. Az idősebbje tehetetlenül áll e kísérletezésekkel szemben s h a j l a n d ó az egészben csupán n é h á n y tehetségtelen ember s az európai k u l t ú r á t bomlasztó erők m u n k á j á t látni. Sok esetben igazuk is van, a ki nem f o r r o t t mondanivalók közt könnyebben elcsúszik a tehetségtelenség, i t t tájékozódást csak a tiszta emberség ösztöne adhat. E n n e k ellenére kétségtelen, hogy n e m ezek a tényezők hozták létre az ú j művészi kibontakozást, h a n e m a szellem ú j l á t á s o k r a törő f o r r a d a l m a . A slepp, amely kíséri ezt a tisztaságot, csak szemétje, az á r r a l együttúszó tehetségtelenje az ú j időknek. A természetlátás m a g a is m e g f r i s s ü l t . Túl a csupán szemnek tetsző szín- és fényhatásokon, az ú j ember hozzá hasonló teremtmények közt j á r


Szemle

245

a természetben. A t á g a s levegőégben felnövő növény- és állatvilág egy ütemben lélekzik az emberrel. E z a közösségvállalás, az azonos t e r e m t ő szellemnek ez a m e g i f j í t ó megérzése, több, m i n t a szemen keresztül á r a m l ó színek és fények által kiváltott esztétikai inger. Valami ősi közössége van a tömegek természetszemléletével, amely egy szép búzaföldben nem a s á r g a s piros s z í n h a r m ó n i á j á t l á t j a , h a n e m a kenyér ígéretét. A természetnek ez a felismerése egy c s a p á s r a m e g v á l t o z t a t j a szemléletét is, az ember a m a g a örömeinek, szerelmének v a g y megkínoztatásának d r á m á j á t érzi a környező világban is. A levegő a t o m j a i élettel telnek meg, a f á k törzsében, a n y i r f á k lenhajában, a dombok tavaszi feszülésében a látó számára benne b u j k á l az élet n a g y misztériuma. Az öregebbje előtt m á s világ nyílott volt meg, az a t m o s z f é r a szépsége és a színek diadalmas j á t é k a e l t a k a r t a előttük a természet emberségét s a r a j z feltétlen tisztelete megkötötte a vonal eleven lendületét. Úgy l á t j u k , hogy azokhoz j u t o t t legkevesebb a k á r a régi, a k á r az ú j természetlátás szépségéből, akik a realitás szent hitében egy-egy természeti részlet pontos másolóivá lettek. Sokszor hallottam, amint kétségbeesve mondták az idősek a f i a t a l a b b f e s t ő k n e k : h á t nincsen szemed, édes öcsém, hiszen a n n a k a f á n a k a törzse n e m ú g y h a j l i k s a jelenség valőrértéke is más, mint amit t e festesz. Bizony egyik világ nehezen érti meg a m á s i k a t s sok türelemre és megértő m a g y a r bölcsességre lenne szükség ahhoz, hogy a két nemzedék egymásban ne ellenséget lásson, h a n e m a m a g y a r szellemiség k é t f a j t a megnyilatkozását becsülje e g y m á s munkáiban. Ehhez azonban még m á s valami is szükséges lenne. Be kell látniuk a művészeknek, hogy ők egy közösségnek alkotó részei, a m a g y a r s á g o n keresztül t a g j a i az európai műveltségnek. Le kell j u t n i u k önmaguk olyan mélységeibe, hogy képességeikben, még legegyénibb vonásaikban is felfedezzék azt, hogy egy h a t a l m a s törvény a l a t t állanak s a m i t teremtenek, az a rend s nem a rombolás. Valljuk meg őszintén, s ezt a művészembereknek is be kell látniuk, hogy a kiállításon szereplő művek nagyrésze bizony csak az értékes középszerhez tartozik. Áll ez e g y a r á n t öregjére s f i a t a l j á r a . Mégis az értékeléskor, a művelődéstörténeti értékek tisztelete mellett is, feltétlenül a fiatalok mellé állunk. Sokszor tanulatlanok, eszközeik nem f o r r o t t a k m é g ki, stílusuk ingadozik, színeik n é h a mocskosak, de bennük van az ú j élet születésének szépsége s v a j u d á s á n a k szenvedése e g y a r á n t . De épen azért, m e r t bennük f o r r i k nemessé az ú j gondolat, fokozott felelősséggel tartoznak a közösségnek s m a g u k n a k . Az egyes művek ismertetésekor felhívom m a j d a figyelmet a r r a , hogy mennyi minden tanulnivaló v á r még jóform á n mindegyikükre. E z m e g az ismertető nehéz, de lelkiismereti kötelessége. Lehet, hogy sok h a r a g t á m a d nyomában, de a tisztaszándékú ember megérti, hogy nem a b í r á l g a t á s kedvéért mondunk el sokmindent, h a n e m inkább bábáskodás az, amit alább teszünk. Természetesen számolunk azzal, hogy csak igen kevés emberben lehet meg az az egyetemes beleérzőképesség, hogy az egyes művek gyökeréig hatolva értse meg az indító erőket, így eleve számolunk azzal is, hogy tévedéstől nem mentes az, a m i t mondunk. De be kell látnia művésznek és közönségnek egyaránt, hogy meg kell kezdeni a jószándékú részletes bírálatot, m e r t csak ez t e r e m t h e t hídat a művész és a közönség közt s csak ez jelenthet a művésznek is műveivel szemben külső ellenőrzést. Még röviden néhány szót a művész és a közönség közt említett szakadásról. Oka ennek elsősorban a nevelés helytelen i r á n y í t o t t s á g á b a n keresendő. Középiskolai rajz- és művészettörténet nevelésünk gyökeréig hibás. A gyermekben meglévő alkotókészséget semmibe sem véve, tisztán logikai alapon igyekszik nyolc osztályon keresztül a művészi rajzhoz s a n n a k


Szemle

246

megértéséhez elvezetni az emberpalántát. Elkeserítő dolog látni azt, hogy az alsóbb osztályok r a j z f a n t á z i á v a l teli gyermekanyagával szimmetrikus m i n t á k a t , »folthatást« stb., stb. r a j z o l t a t n a k , sokszor még vonalzót is alkalmazva, hogy szebb legyen a lap képe. Az alkotásnak minden gyermekben meglévő i r m a g j á t p u s z t í t j á k ki. Természetes az is, hogy mikor később a műemlékek ismertetésére kerül a sor, akkor m á r n e m támaszk o d h a t n a k a r r a , hogy b e m u t a s s á k : ime, ezek a gyermekben is meglévő alkotókészség m a g a s r e n d ű fokozásai s m i n t telik meg szépséggel az, ami a gyermeknek csak ösztönös j á t é k a . A művészettörténet t a n í t á s a is logikai sorban történik, s nem nevel önálló értékítéletre. E g y közepes barokk f e s t m é n y e szerint a logikai sor szerint sokkal értékesebb Giottonál, m e r t hiszen Giotto primitív, a b a r o k k m e s t e r meg úgy tud rajzolni, hogy az tiszta csuda. Nyilvánvaló, hogy az ilyen iskolával az életbe kikerült ember nagyon együgyű szempontok szerint áll meg egy kép előtt s így nem hogy t á m o g a t ó j a , de elgáncsolója lesz az ú j szépségek kiteljesedésének. A nevelésnek a gyermekben élő adottságok r u g a l m a s fejlesztéséből kell kiindulnia, h o g y a felnövő élet tényleg s a j á t életének emberibb szintjét láthassa meg a műalkotásban. Tűzbe a régi tanmeneteket, m e r t megölik az emberben rejtőző művészt. Csak egy, a l a p j á b a n és gyökereiben ú j , módszeres e l j á r á s s a l lehet alkotó értékké építeni a m a g y a r s á g b a n mind művészi, mind népi szépségeink és értékeink emberségét. Szolgáljanak az i t t elmondottak egyúttal az erdélyi művészet szemléletéhez is bevezetésként. Nem véletlen az, hogy általánosabb elvek s tények érintésével kezdettem. A n n a k a meggondolásnak következménye ez, hogy a dolgokat n e m szabad a sokat hangoztatott erdélyi szellem szemszögéből nézni, h a n e m E r d é l y művészetét egyetemesebb szemlélet mérlegére kell t e n n ü n k s e szemléletben kell a kiállítók helyét s értékét is keresnünk. NÉZZÜK ELSŐSORBAN Nagy Imre, Szolnay Sándor és Barcsay Jenő képeit. Nemcsak művészi és emberi n a g y s á g u k követeli számukra az első helyet, h a n e m az is, hogy műveikben a t á r l a t o t látogató közönség a természet ú j megszólaltatásának h á r m a s s á g á t szemlélheti. Nagy Imre f a n y a r , kesernyés színei, kissé d a r a b o s vonalritmusa szinte acélkeménységűvé f o r m á l j a a teret. Ebben a konok térben nőnek a hegyek, f á k , házak, falusi emberek s legelésznek az állatok. Festésmódja f r i s s és összegező. Nem zsúfolja tele képeit a l á t h a t ó valóság zsibvásárával, h a n e m kiemel, hangsúlyoz, m a j d részletező kedve alábbhagy s nagyobb síma felületek következnek, ezekből a laza felületekből ismét ki-ki csillan egy-egy motívum. Vízfestményeit bölcs, m a g a s r e n d ű játékosság jellemzi. E z a játékosság azonban n e m léhaság, h a n e m inkább egy aszkéta d e r ű s pillanatain a k rögzítése. N e m tudom, szándékos-e a Fonóban c. m u n k á j a mély jelképisége, v a g y csupán ösztöne diktálta neki ezt a képet. Két alak van r a j t a , egy dústestű f i a t a l fonó lány s előtte egy m a g á b a r o s k a d t , elgondolkozó vénasszony. A k é t t e s t tömege, sőt mozdulata is n a g y j á b ó l azonos, csupán a f i a t a l lány t e s t e kifeszül, az öregé összegörnyed. Magyar p á r k á k n a k lehetne elkeresztelni ezt a képet, mély filozófiai t a r t a l m a tisztán festői eszközökkel j u t kifejezésre. Többi vízfestményei is gazdagok és szépek. Az az érzésem, h o g y ezekben N a g y Imre sokkal közvetlenebb és őszintébb, m i n t kissé zsúfoltfestésű olajképeiben. Amazokban stílusa, ezekben embersége tisztább. Szolnay Sándor gyönyörű Tavasz Segesvárt c. képét állította ki. Látszólag lazán feldobott t i s z t a színei mögött gazdag színkultúra a d j a a kép tömörségét. A kép minden porcikájából tavaszi f é n y ragyog. A f a f r i s s zöld h a j t á s a i beleolvadnak a f e h é r t e s t ű felhőkbe, a távolabbi dombok zsúfoltságát az ecsetfordulatok fölényes biztonságával jelzi. Alig van


Szemle

247

m a festőnk, aki ilyen egyszerűséggel ilyen hallatlan színgazdagságot és hangulatot képes sugallani. Szolnay t á j a i b a n nincs torzítás, a kép nagyjából megfelelhet a l á t o t t t á j n a k s mégis minden ízében felülemelkedik az optikai valóságon. Olyan m a g a s r e n d ű s emberi érzésekkel á t s z ő t t sűrítés van benne, ami csak igazán n a g y művészek adottsága. Barcsay Jenő h á r m u k közül a legelvontabb. Képét n a g y o n rossz helyre a k a s z t o t t á k s így a l á t o g a t ó k alig m é l t a t j á k figyelemre. Komor s szomorú t á j a k a t lát. Vastag, f e k e t e vonalakkal jelzi a dombok, házak s f á k tömbjét. Reményvesztett színek ülnek a képein s csak néhol csillan meg egy-egy fehér, s á r g a v a g y piros szín. Aki először l á t j a , bizonyára nem barátkozik meg velük, de egy-egy képének hosszas szemlélete során megelevenednek a látszólag egyhangú felületek s a kép egyre világosabb és gazdagabb lesz. Igazi, vérbeli festő látomásai b u j k á l n a k az aszkétikus önfegyelem mögött. A n a p f é n y t nem ismeri, de színeiben belső tűz ragyog. Képeinek tere nem a valóságos, m e g f o g h a t ó tér, h a n e m összezsúfolódik, összeszűkül a kép tere s szinte nyomasztó, önkínzó érzés ebbe a világba lépni. Stílusának minden értéke ellenére meggyőződésem, hogy csak komorszavú előjátéka n a g y felszabadulásának. Akik régebbi m u n k á i t is l á t t á k s figyelték fejlődését, velem e g y ü t t u g y a n í g y gondolkodnak. E g y kori átalakulása párizsi ú t j a u t á n robbanásszerűen t ö r t é n t s ugyanilyen megrázó ébredés f e l s z a b a d í t h a t j a ö n m a g á n a k szabott k o r l á t a i kegyetlensége alól. E h á r o m n a g y e r e j ű művész u t á n f o r d u l j u n k a f i a t a l a b b festőkhöz. Kiemeljük Bordy Andrást, Iván Szilárdot, Szentiványi Lajost és Pirk Jánost. Bordy András pompás indulás u t á n jóideig belefulladt az aquarelltechnikába, túlontúl sokat nyúzta, gyötörte a papírt. Annál nagyobb öröm, hogy most kiállított k é t képén friss, erőteljes lendületét l á t j u k gazdagabban újjáéledni. F é l a k t j a bársonyos fínomságú, bensőséges alkotás, a h á t t é r kezelése azonban még túlnagyolt. Feleségéről f e s t e t t arcképe kitűnő kép, remekül kezeli a fekete színt s igen szép a f e j körül a h a j s a fátyol könnyed játéka. A kezek r a j z a ezen a képen gyarló, de a kép együttes h a t á s á t nem z a v a r j a . Iván Szilárd két képe ugyancsak egészséges m a g á r a t a l á l á s á r ó l t a n u s kodik. Egyidőben aggodalommal láttuk, hogy hol Szőnyi bűvöletébe esik, hol meg f á r a d t Székely Bertalan-variációkkal kísérletezik. Mind Önarcképe, mind pedig Cigánylánya festői szabad csapongású előadásával jelent értéket. Úgy látszik, képességeinek kitűnő oldala a sötétbe ágyazott sötétebb színek fokozása. Önarcképén azonban lokális rózsaszínt és lilát használ. Nem tudom, hogy f o g ezzel a két színnel megbirkózni. Háttereiben még sok a fehérrel kevert piszkos szín, csak a z é r t n e m esnek ki a képből, m e r t színmélységüket helyesen adagolta, n e m válna k á r á r a , h a színei tüzét tovább szítaná. Szentiványi Lajos Önarcképén gazdag és tiszta színskálát f o g egybe, olyan virtuóz részletekkel, melyek becsületére válnak. I t t - o t t f o r m a i zökkenő v a n a képén, de egészében véve egészséges u t a t sejtet. Azt hiszem azonban, hogy a tériségnek egy á r n y a l a t t a l erősebb érzékeltetése csak egységesebbé szervezné a képfelületet. Az Olvasás közben c. képén remekül bánik a bíbor színnel, de a t e s t fedetlenül m a r a d t részeinek s különösen az a r c n a k színeit fokoznia kellett volna, m e r t így élettelenek. N é g y ü k közül t a l á n Pirk Jánosnak v a n legnagyobb festői k u l t ú r á j a . M á j u s c. vászna cigányleányának aranyló testszínében s a h á t t é r k é k j é nek gazdag változatosságában a természethez közelálló s a n n a k színjelenségeit teljes gazdagságában látó f e s t ő szólal meg. K á r volt azonban ezt a képet ilyen állapotban kiállítania. Színei beütöttek s n e m egy helyen


248

Szemle

ennek következtében piszkosnak látszanak, csak be kellett volna vonnia lakkréteggel s egyszerre eredeti szépségükben r a g y o g t a k volna. Két másik képe azt m u t a t j a , h o g y elvontabb u t a k r a a k a r lépni. B á r Beszélgetés a romok közt erőteljes komponáló készséget s b á r torzító, de jól hangsúlyozott rajzkészséget á r u l el, mégsem őszinte alkotás. M a r a d j o n ő csak eredeti gazdag festőiségénél s mélyedjen bele színlátomásaiba, ú j stílusa nem nekivaló. Mindnégyükön meglátszik, hogy alapos, komoly iskolázottsággal indultak ú t j u k r a . Korban és iskolázottságban együtt említendő velük nagyborosnyói Bartha László. A l k o n y a t k o r c. műve szép látomás, de a l a p j a n e m egészen egyéni. B e r n á t h Aurél és Berény Róbert h a t á s a erősen szembeszökő s színharmóniájából kiesik az előtérben levő istálló fedelének szürkéje. A f ő f a l o n az idősebbek közül való Merész Gyula vásznát állították ki. Idegen, színpadias világ s világítás üli m e g az egyébként n a g y f o k ú ügyességgel f e s t e t t képet. Színei n e m igazi színek s a kép valóságértéke kevés. F e s t e t t világ ez, amelyhez semmi közünk. Mikola András három művével szerepel. N a g y t á j k é p e f á r a d t alkotás, eltűnt belőle N a g y b á n y a derűs, őszinte színlátomása. Önarcképe sem tűnik ki, Őszirózsák című képe m é g egy j o b b f a j t a műkereskedésben sem á l l h a t n á meg helyét. Elképzelhetetlen, hogy ezek a képek termésének javából lennének, de akkor m i é r t n e m küldte jobb képeit? Szopos Sándor Székely B e r t a l a n iskoláján a k sok é r t é k é t őrzi, kiállított kompozícióvázlata azonban nem képviseli méltóképen f i n o m r a j z t u d á s á t . N a p f é n y s ü t ö t t e f o l t j a i n meg-meg csillan egy távoli színgazdagság, de árnyékai e g y h a n g ú a n és modorosan lilák s a kompozíció egésze n e m az életből, h a n e m a hagyományból f a k a d t . Becsületes képességei s f i n o m r a j z a i többre tennék hivatottá, k é t idősebb t á r s a mellett így is jól esik látni h i g g a d t konzervatívizmusát. A KATALÓGUS SORRENDJÉHEZ folyamodunk a továbbiakban s így elsősorban a festőkről emlékezünk meg. Agricola Lidia két f r i s s t á j k é p vázlatát állította ki. Egészséges színhasználata elárulja képességeit, de ahhoz, h o g y a vázlatból kép legyen, a sebtében odavetett vonalakat és színfoltokat még sok kemény t a n u l m á n n y a l kell. érlelnie. András László Bivalyok c. műve igen komoly alkotás. Fehérrel t ö r t színeiben van erő s ragyogás, egyáltalán n e m meszesek. Az egyik bivaly felülnézete r a j z b a n még éretlen. V á s á r - j á n m á r kevésbbé sikerült egybefognia a színeket s különösen bosszantó, hogy a szépen benépesített t e r e t m e g b o n t j a az, hogy az előtérben levő k o s a r a s asszonyt a képsíkkal p á r h u z a m o s a n ábrázolta. E z primitív beállítás! Az Ú t j a v í t ó k a t pedig nem kellett volna kiállítania. Jellegzetes p é l d á j a ez a kép annak, hogy a szociális t a r t a l o m miként lesz sémává. N e m az egyéni m u n k a esetlen, v a g y jellegzetes mozgását r a g a d t a meg, meggörnyedt, l e h a j t o t t f e j ű a l a k j a i közhelyek, lélektelen sablónok. Miért n e m néz i t t is keményen a valóság szemébe? A n n a k a festőnek, aki a bivalyos képet festette, n e m szabad ilyen rossz programmbeszédet t a r tania. N e m szerencsés dolog az, sem, hogy ecset helyett f e s t é k k a p a r ó v a l f e s t . H i g y j e el, ez sem nem ú j , sem n e m jó, s hozzá mindenképen méltatlan módszer. H a t á r o z o t t és gazdag képességű f i a t a l u n k Andrássy Zoltán. Bíborszínben t a r t o t t képe épenúgy, m i n t Szomszédok-ja erőteljes, jó kép. B í r j a az egy színen belüli fokozást s a h á t t é r színei m e g m u t a t j á k , h o g y ezt nem színszegénységből teszi. Azt hiszem azonban, nem á r t a n a , h a egy á r n y a l a t t a l több tériséget, fény- és á r n y é k h a t á s t érzékeltetne. Az egy színerősségben t a r t o t t arcok, minden jó jellemzésük ellenére is, laposak kissé. Ú t j a azonban jó s hiszem, hogy n a g y fejlődés előtt áll. Aradi-EdviIllés Jenő képei szinte családi örökségként h a t n a k , fényképszerű felvételei csak színesek, de színeinek csengése hiányzik. Ács Ferenc növendék-


I. tábla.

N a g y I m r e : Csíki u d v a r ; Szolnay S á n d o r : T a v a s z S e g e s v á r t .


II.

tábla:

Bordy András: Fél-akt; Varga Nándor Lajos: önarckép.


III. tábla. Gy. Szabó Béla: V á z l a t a N a p r a f o r g ó v e r ő c. f a m e t s z e t h e z ; Kós A n d r á s : J u d á s ; B o r b e r e k i K o v á c s Z o l t á n : T e h é n i t a t ó .


IV. tábla.

K ó s a H u b a F e r e n c : ö n a r c k é p ; S z a m o s i Soós Vilmos: Benedek E l e k ; S z e r v á t i u s z J e n ő : M a r o s és Olt; Vida G é z a : F a d ö n t ő .


Szemle

249

m u n k á i t á l l í t o t t a ki. Balázs Péter »Józsi Bácsi«-ja erőteljes t a n u l m á n y , de h a az arcot plen-airben festi, m i é r t m a r a d n a k a kezek a lokális b a r n a színtelenségében? Bene József f r i s s vízfestményei nem csekély virtuozitásról tanuskodnak, Tehenek c. különben szép képén a víz nem víz, csak jellegtelen színfolt. Nem á r t a n a az anyagszerűség erőteljesebb jelzése, m e r t egyébként minden egybefolyik. Festőállványa nem ennyire őszinte, másodélményként hat, a csikók r a j z á b a n elég szembetűnő hibák v a n n a k . Brósz Irma cézanneos S z a m o s p a r t j á n az a l a p meleg színe f o g j a egybe a képet, ott azonban, ahol az egész felületet benépesíti színekkel, kitűnik, h o g y még nem b í r j a lélekzettel a t é m á t . N e m kis ügyességgel keveri azonban a zöldek á r n y a l a t a i t . Csíki Gál János Árnyékban c. képén a n a g y n a t u r a listák örökségéből v a n valami, némi m ű t e r m i á r n y a l a t t a l . A k t - j a azonban igen rossz kép, ú g y a h o g y m e g r a j z o l t a ugyan, de színei ijesztők. Debiczky Istvánra jó h a t á s s a l lenne sok, kegyetlen őszinteséggel végigvitt természettanulmány. Gyengén r a j z o l t a l a k j a i modorosan mozognak, színei meszesek. F. Ferenczy Júliánál is hiányzik ez az iskola, színei így kissé szétesnek. V a n azonban A n d r á s c. képén egy részlet, amelyben m i n t h a megtalálta volna s a j á t stílusát. A kéznek mind r a j z a , mind színei jók, h a ebben a szerves látásban t u d n á felépíteni képeit, elsőrangút a l k o t h a t n a . Képeit kissé bánatos a l a p h a n g j u k rokonszenvessé teszi. I f j . Figlár Géza egy szép r a j z á t s igen jó, szélesen f e s t e t t vízfestményét állította ki. E r ő teljes tehetség. Fülöp Antal Andor h á r o m képén ismét m e g t a l á l j u k k i f o r r o t t stílusának értékes jegyeit. Fínom, elmélyült r a j z a különösképen a J a p á n m a g nolia aranyhallal című képén érvényesül. N a g y értéke a s á r g a á r n y a l a t o k dús gazdagsága. Mindezek ellenére n e m m o n d h a t ó festőinek, m e r t f o r m á i élesen elhatárolódnak s teljességgel hiányzik a térbeliség. Természetesen ez nem hiba, m e r t ebben az ábrázolásmódban sok intim szépség rejtőzik. Mégsem á r t a n a megkísérelnie, tisztán stílusa gazdagítására, studiumként, más és m á s színárnyalatokban festeni s azok á r n y a l a t a i b a is ú g y belemélyednie, mint teszi a s á r g a színnel. Gáll Ferenc f e s t é s m ó d j a Munkácsy és R u d n a y stílusának több-kevesebb virtuozitással való újraélése. Van érzéke a természet zsúfolt gazdagságának érzékeltetésére. Gyimessy Kovács Gábor Koszta József h a t á s a a l a t t indul ú t n a k , de a n a g y m a g y a r mester mélységei hiányoznak belőle. Incze István Ború-ja nagyon szép, s B e f a g y o t t Maros-ával e g y ü t t a kiállítás értékei közé számít. Kitűnő színlátása és b r a v ú r o s festői előadása nem közönséges képességéről tanuskodik. E g y kérésünk van hozzá: h a g y j a el a b a r n a alapozást, ez sok minden zökkenőn könnyen segíti á t s így kerékkötője lehet értékes képességei kifejlődésének. V a n ereje s vannak színlátomásai, nincs szüksége e r r e a silány m a n k ó r a . Incze János két komoly, szép képével jelentkezik. A Sörház-utca s a r k a című egyike a kiállításon l á t o t t a m a kevés műnek, amelyre azt m o n d h a t j u k , hogy befejezett, kiérett alkotás. A dési v á s á r r ó l f e s t e t t képe is erőteljes, kitűnő színlátásáról tanuskodik. Kapussy György Székely g a z d á j a sok részletében jó, de a f e j színei műteremízűek, a h á t t é r f e k e t é s a t m o s z f é r á j a meg sem n e m műterem, sem nem igazi plen-air. A Szamos Kolozsvárnál c. képén e r e j é t meghaladó f e l a d a t r a vállalkozott, a t é m á n a k ez a f e l f o g á s a pisarroi képességeket követel. B. Karácsonyi Emmy T á j k é p e jószándékú, de n y e r s színei m i a t t kiéretlen f e s t m é n y . Karácsonyi János k é t temper á j a frissességét vázlatosságának köszönheti. Kiss Ernőnek sokat kell még tanulnia. Kiss Károly őszi t á j á n m á r túlságosan jól i s m e r t nagybányai színhangulatot l á t u n k viszont, a kezdés e r e j e nélkül. Kodreán Kornél őszi t á j a aprólékos részletezésének semmi köze a művészethez. Kun István h á r o m képe arról tanuskodik, hogy m é g mindíg n e m t u d sza-


Szemle

250

badulni R u d n a y Gyula mély igézetéből. Hallatlan utánérzőképességgel és sokszor igazi b r a v u r r a l f e s t s képei még másodélményükben is szépek. De ne vegye rossz néven, R u d n a y mellett nem á l l h a t j a meg helyét. Sok őszinte Studium bizonyára meghozná képességeihez méltó önálló stílusát is. Makkay Piroska két vízfestménye grafikáihoz képest gyenge, még Márciusának kompozíciójában van ötlet, de olyan képet, mint L e á n y k a c. vízfestménye n e m szabad kiállítania. Mágory Varga Béla Gyímesi csángók-ján sok az a k a r t primitívség, pedig a f á k és a háztetők igen szépek s l á t o m á s e r e j ü k van. Nagyon jó f e s t ő Mohi Sándor. Mindhárom képe értékes, fejlődésképes tehetségéről tanuskodik. Színei m i n t h a kissé f a k ó k lennének. Van érzéke a monumentális f o r m a i r á n t s bizakodva v á r j u k további m u n k á i t . Nagy Oszkár két képén a zöldek virtuóz kezelése lep meg, a mélységek fokoznitudása kitűnő erénye. Mindkét képe egyebekben elsiettetnek látszik. Olajos István két f r i s s vízfestményét őszinte örömmel l á t t u k , kiváncsiak v a g y u n k nagyobblélekzetű m u n k á i r a . Dobrai Pászk Jenő d u r v a színeiből t a l á n a kibontakozás felé halad. Piskolthy Gábor jó képességű, jól rajzoló művész. Öregasszonya megkapó l í r á j ú kép, kezei s f e j e e g y a r á n t kifejezők, nem ártana, h a színei kissé felengednének, m e r t így képe inkább színes g r a f i k a k é n t hat. N a g y t u d á s t és eleven életérzést kapunk Ruzicskay György Építkezés c. pasztelljében. A munkás-test. mozgásának életteli jelzése, a sürgés-forg á s remek érzékeltetése n a g y erénye Ruzicskaynak. H a képét olajjal fest e t t e volna s így mélységeit jobban hangsúlyozza, talán valamennyi kép közt első helyre kívánkoznék ismertetése. Így színeinek f é n y é r t é k e kevés, sem a mélység, sem a világosság felé nincsen fokozása. Különösképen n a g y öröm s z á m u n k r a ezt a kiváló alkotását elvont, testetlen látomásai u t á n látni. F i g y e l j ü k p á l y á j á t , m e r t nem mindennapos adottságokkal megáldott művészember. Simon Béla végre képességeihez méltó képpel jelentkezik. Magvetőjében komor erő van. A tiszta színek közé ágyazott agyagos színek jól aláhúzzák a m u n k á b a n edződött ember eldurvult kezétlábát. A z t azonban most is megállapíthattuk, hogy nagyon sokat kellene rajzolnia és természet u t á n festenie, hogy eszközei is tehetsége színvonal á r a fejlődjenek. L á t v a Marosvásárhelyen kiállított képeit, az a veszedelem fenyegeti, hogy túlságosan hisz önmaga befejezettségében, ez pedig kikerülhetetlenül az eszköz és a mondanivaló elszegényedésére vezet. Kényszerítenie kellene m a g á t a l á t o t t élmény tudomásulvételére és visszaa d á s á r a . Így csak a kezdetben jólhangzó manifesztációk i r á n y á b a n halad. E g y i k ü n k n e k sem lehet közömbös egy ilyen kiváló a d o t t s á g ú művészember fejlődése, de elsősorban s a j á t m a g á n a k kell kemény fegyelemmel csiszolni és gazdagítani képességeit. Solymássy C. Viktor színtelen képeit jó érzékkel r a j z o l j a meg. Slevenszky Lajos k é t képe gyenge v i s s z h a n g j a a n a g y b á n y a i mestereknek. Takács Zoltán Téli kertrészletében szépen h a s z n á l j a színeit, Tél végén c. képe gyengébb, h á t t e r e pedig t a r k a . A. Tollas Júlia csendéletei ízléses, ügyes vízfestmények, Cigánylánya azonban gyenge tanulmány. Tóth István vízfestmény-miniatürje a művészethez való m e g h a t ó ragaszkodás tisztelnivaló jelképe. Varga Mátyás önarcképe, erővel teli g r a f i k á i mellett, nem eléggé összefogott, b á r kitűnő karakterérzékkel rajzolt mű. Varga Nándor Lajos szép önarcképe, klasszikus higgadtságával, komoly r a j z á v a l a Székely Bertalan-féle beállítás eredeti módon való továbbfejlesztése. É r t é k e a kiállításnak. Szűkszavusága mögött n a g y t u d á s s komoly elmélyedés áll. Színei tompák, de tömbjük erőteljes s hang u l a t u k kitűnően megfelel a kép stílusának. Remek vízfestménysorozatából a Kaszálók c. vázlatát állította ki. Gyökeréig igaz mozgásképlete virtuóz rajzkészségéről tanuskodik, de egészében nem ad jó képet V a r g a


Szemle

251

N á n d o r gazdag vízfestő művészetéről, inkább b r a v u r o s jegyzet csupán. Kár, hogy székelyföldi sorozatának örökértékű l a p j a i t n e m állította ki. Weith László két arcképe studiumnak jó ugyan, de színtelensége mellett r a j z i hibáktól sem mentes. A szétszórtan kiállított g r a f i k a i a n y a g n a g y értéke, hogy Gy. Szabó Béla és Varga Nándor Lajos n é h á n y l a p j á b a n a g r a f i k a legmagasabb művészi f o k á t l á t h a t j a a látogató közönség. Varga Nándor nemcsak kitűnő művész, hanem talán legjobb művészeti nevelőnk. A f i a t a l grafikusnemzedék kivétel nélkül n á l a t a n u l t a meg a mesterség sok csinját-binját. Kiállít o t t rézkarca, Charon a lelkekkel, nem m u t a t j a kellőképen sokoldalú és virtuóz művészetét. A k a v a r g ó levegő b r a v u r o s a n rajzolt a k t j a i , biztos r a j z ú rövidüléseikkel a legnehezebb r a j z i feladatok könnyed megoldásaként imponálnak. Abból a korszakából való ez a lap, amikor a természet minden megnyilatkozását emberben látta, a f á k törzse, kinyuló ágai, a levegő örvénylése mind vívódó emberekkel volt tele. Kiállított rézkarcán a k súlyos filozófiai mondanivalói mellett sincsenek meg azok az értékei, amelyek V a r g a N á n d o r n a k külön helyet biztosítanak a m a g y a r g r a f i k a fejlődéstörténetében. Bethlen G á b o r j a régies stílusban t a r t o t t kitűnő fametszet. Gy. Szabó Béla művészetét n e m r é g rendezett kiállításával kapcsolatban alkalmunk volt m á s helyen méltatni. Fametszetein hallatlan gazdagságban bontakozik ki az erdő sűrűje, v a g y a zuhogó víz csillogása. Újabb metszetei közül a Disznópásztor esőfüggönye egészében ú j s z e r ű s értékes g r a f i k a i kísérlet. Remélhető, hogy nem ez lesz egyetlen lapja, h a n e m m á s kompozíciós f o r m á b a n is megkísérli e remek l á t o m á s g r a f i k a i értékeit kiaknázni. Kompozícióiban közvetlenül és sűrítve szólal meg a falusi ember, a falusi földek élete és a darabos világ zúgaiban meghúzódó, sok megható szépség. Fejlődése mögött temérdek kiérett t a n u l m á n y áll. Érdekes egybevetni például a Napraforgó-verő f a m e t s z e t é t előkészítő r a j z á val. Metszetei józan valóságérzését kompozíciójuk, témaválasztásuk és kivitelük a reális élet fölé emeli s emberei szervesen, szinte a többi természeti lények ikertestvéreként illeszkednek bele a t á j b a . Épen ezen a t é r e n az utóbbi időkig bizonyos ingadozást f i g y e l h e t t ü n k meg nála. Most ennek n y o m a sincsen m á r s így művészete egyre tisztább összhangban bontakozik ki. L a p j a i mind a m a g y a r , mind a modern európai g r a f i k á n a k elsőrangú értékei. K e t t e j ü k mellett nemes versenytárs Varga M á t y á s . Önarcképe tiszta és nagyvonalú f o r m a l á t á s á v a l s szép fekete-fehér j á t é k á v a l legjobb munkái egyike. Előtérben levő kezét kissé kicsire r a j z o l t a s így a kép monumentális h a t á s a csökken. Igen rokonszenves r a j z ú Arcképét is kiállította. Abódi-Nagy Béla jó rajzkészségét önarcképének modoros mozgása z a v a r j a , Arcképén kemények az árnyékok, ú g y hat, m i n t h a gipszmintáról r a j z o l t a volna. Élesdy István Köcsögárusok-ján a f e h é r f é n y e k modoros h a s z n á l a t a visszatetsző, R a n t a - R o t t o - j á n m e g a távoli és közeli feketék e g y e n r a n g ú kezelése m e g b o n t j a a t é r h a t á s t . Málnási hegyek c. r a j z a kormos. Szép, őszinte munka Öreg ember c. hidegtűvel készített karca. I f j . Figlár Géza n y e r s karcaiban h a t á r o z o t t t e h e t s é g e t látunk. A festmények és g r a f i k a i művek sorában még Avedik Félix, Balogh István, D. Berde Amál, Papp Lajos, Pap Domokos, Pánczél Béla, Szász István, gr. Teleki Ralph m u n k á i t l á t t u k . A SZÍNVONALAS SZOBRASZATI ANYAGBÓL elsőként az öreg Szamosi Soós Vilmos s a f i a t a l Borbereki Kovács Zoltán műveivel kell foglalkoznunk. Szamosi Soós öt f e j e t állított ki. A m á r v á n y életre kel vésője a l a t t s nemes tudással f a r a g o t t f o r m á i n szinte a bőr pórusai vibrálnak.


Szemle

252

Nem f o t o g r a f u s a ő a természetnek, h a n e m fínomérzésű ú j j á a l k o t ó j a . A f o r m á k j á t é k á b a n , egymás felé hullámzásában meg t u d j a fogni az egyén s a j á t o s életét és érzékeny, szinte lélektani mélységekből előretörő rezdüléseket vesz észre s rögzít vésőjével (pl. az Álom c. szobra s z á j á n ) . Ő egyike azoknak a tiszteletreméltó idősebb művészeinknek, kiknek alkotásaiban a mesterség tudása, meg a bensőséges művészi élmény szerencsésen ötvöződik egybe. Ellentétben Szamosi Soós részletező h a j l a m á v a l , Borbereki Kovács a kiérlelt n a g y f o r m á k monumentális tömbjeinek mestere. H a t a l m a s , de sohasem torz f o r m á i v a l Tehénitatója becses dokument u m a képességeinek, b á r az ötlet m a g a n e m ú j . Tehene biztosan áll a lábán s kissé j o b b r a f o r d í t o t t f e j é n e k mozgását a tehenesfiú fejének erőteljes b a l r a f o r d í t á s á v a l egyensúlyozza a szobrász s több m á s jó tulajdons á g mellett ezzel is szerves egységbe f o g j a az állatot és az embert. A fiú mozdulata t a l á n kissé a k a r t a n merev, de ezen is figyelemmel k í s é r h e t j ü k a t e r m é s z e t a d t a f o r m á k nagyvonalú összegezését. Szobrász-ának alapötlete v á r a t l a n szépségével s plasztikai lehetőségeinek gazdagságával lep meg. E szobrában egycsapásra a természet nemes nyelvén oldódik meg mindaz a formaprobléma, amelyért Archipenko s t á r s a i a n n y i t gyötörték m a g u k a t és a természetet. A negatív és pozitív t é r f o r m á l ó erők szerencsés ö s s z h a n g j á r a t a p i n t o t t r á akkor, amikor a szobor n e g a t í v j á n dolgozó szobr á s z t k i f a r a g t a . Ne h a g y j a kisméretű vázlatnak ezt a remek dolgot. Nem lehetetlen, h o g y h a a szobor n e g a t í v j á t s a szobrász a l a k j á t egy m é r e t r e venné s a szobrászt is a k t b a n ábrázolná, az a m a g a s r e n d ű f o r m a i játék, ami m á r így is megvalósult, m é g csak fokozódnék erejében. Borbereki Kovács egészséges és nagyvonalú természetlátása példaként állhat f i a t a l szobrászaink előtt. Andrássy Kurta János kiváló képességekkel oldotta meg Olvasó nő-jében a szembenézetből ábrázolt test domborművét. Pihenő asszonya Jól összefogott f o r m á i v a l tűnik ki. Tüskehúzójában és Hazafelé c. kis műveiben is v a n ötlet és szobrászi finomság. Nála csupán azt hiányolom, hogy a n n y i r a leköti a f o r m a t i s z t a s á g á n a k gondja, h o g y munkáiból kim a r a d a lélek lírai rezdüléseinek érzékeltetése. Mesterének, Medgyessy Ferencnek műveit elsősorban nem objektív formai szépségük, h a n e m a f o r m a minden kis h a j l á s á t á t j á r ó meleg emberi érzésvilág teszi a m a g y a r s az európai művészet remekeivé. Bencsédi Sándor L e á n y - á n a k f e j é n egészséges kifejezés bujkál, a szobor egyebekben másodélmény, egyszerűsége pedig nem gazdagság, h a n e m modor. Borsodi Bindász Dezső H o n t a lan-ján, a gyermekét magához ölelő a n y á n f e n t sok a részlet, alul azonban ü r e s a f o r m a . Igaz, hogy ezt a t é m a d i k t á l j a s áthidalása r o p p a n t nehéz művészi f e l a d a t lenne. Botár István Férfifej-ében a részletező s t u d i u m az elnagyolt f o r m á k k a l n e m épen szerencsésen keveredik. Zsákodi Csiszér János a k t j a a rodini látomásvilág utánérzése, Rodin f o r r a d a l m i e r e j e s f i n o m s á g a nélkül. Dabóczi Mihály székely leánya jó megjelenésű portré, de a f e j belső f o r m á i lazák. E d d i g l á t o t t munkái közt a legjobb J ó pásztora, érdemes lenne komolyan megkísérelni e gondolat megvalósítását. V á z l a t á b a n több mintázási hiba ( a kezek rövidek) z a v a r j a az összhatást. Haáz Sándor két naturalisztikus törekvésű t a n u l m á n y f e j e t állított ki. N a g y meglepetés volt számomra Halmágyi János é r e t t művészete. Gondolkodó c. vázlatában finom, sejtelmes líraiság van s amellett sok mintázásbeli erény teszi széppé e szobrot. A Muzsa ólomfején átderengő mosoly feledteti, hogy a görög hellénizmus Hypnos-ábrázolásainak utánérzéséből született, m é g a s z á r n y a k tömege is megvan a szárnyszerű h a j tincsekben. E z a szobor a görög gondolat újjáéledése, de m i n t ilyen, feltétlen őszinteségű alkotás. N e m e s f o r m á i , szép, okos kifejezése a kiállítás egyik legjobb szobrává a v a t j á k .


Szemle

253

Homokay József barokkos Corpus-t állított ki. Horváth Géza Tanulm á n y a iskolás munka, T a n u l m á n y f e j é n a szemek körül n é h á n y egészséges impresszionista megfigyelése v o n j a m a g á r a a figyelmet, egyébként a szobor n e m érdekes. Istók János C é z á r j a szobrászati fénykép, Bem apó-jának vázlata m e g elmarad n a g y pesti szobrának előadásmódja mögött. Kallós Miklós Elek tanulmányfejénél a részletek m i n t á z á s a m e g b o n t j a a f e j egységét, a f o r m á k mélységei túlzottak. Kocsis András Apai szeretet-e lélekkel teli alkotás. Figyelemreméltó plasztikai ötlettel oldja meg a bőr ráncait, anélkül, hogy általuk a f o r m a feldarabolódnék. N á d v á g ó j á b a n irodalmi ízű finom gondolatot mintázott meg. A szobor kiállásában Boda Gábor forradalmi lendületének közelségét érezzük. T a n u l m á n y f e j é n zökkennek a f o r m á k s a szemek r a j z a n e m tiszta, egyebekben jó munka. Kós András f a d o m b o r m ű s o r o z a t á t és k é t szobrát állította ki. Legjobban N á n y i c. szobra tetszik, a felduzzasztott f o r m á k egy plasztikailag megfogott, h a t á r o z o t t lelki m a g a t a r t á s t sugallanak. N e m t a g a d h a t ó azonban, hogy megfogalmazásában erősen érezzük Barlach f i g u r á i n a k utóh a n g j á t . Domborművei közül A n y a és gyermeke t ü n i k ki legjobban. Népi jelenetei első benyomáskor m e g k a p j á k az embert, de alaposabban megnézve, sok benne ö n m a g a sablonos ismétlése s az a k a r t primitívség. Mestrovic típusai egyénekből szűrődtek azzá, Kós A n d r á s valamennyi a l a k j a u g y a n a n n a k a kissé papírízű f i g u r á n a k m á s és m á s mozdulatából keletkezett. Ö n m a g a modorosságába f u l l a d a szemek megismétlődő f a r a gásával. Merész rövidüléseit n e m o l d j a meg, h a n e m ú g y f a r a g j a , h o g y kisebb felületre zsúfolja a szembenézetből l á t o t t a r c részleteit. E z n e m népi egyszerűség, h a n e m plasztikai szegénység. Máshelyt meg a szigorúan síkbaállított alakok alá perspektívikusan h á t r a f u t ó t a l a j t helyez. Ezzel elér u g y a n díszítőhatásokat, de m e g b o n t j a a dombormű irreális terét. Mindeme kifogások ellenére műveiben sok érték v a n s domborműveinek egyikén-másikán különösen szépen érvényesül f r i s s komponáló tehetsége. Előző kitűnő alkotásait látva, csak s a j n á l h a t j u k , hogy nagyszerű egyénítő képességét h á t t é r b e szorítja. Képessége többre h i v a t o t t á teszi ő t s remélem, hogy az a korszaka, amelyet ezen a kiállításon m u t a t o t t be s amelyet m a g a m részéről nem tudok kellőképen értékelni, csak további gazdagodásához szükséges kitérő. Kósa Huba Ferenc Önarcképe a kiállítás j a v a értékei közül való. Egyszerű tömbjében, t i s z t a f o r m á i b a n n y o m a sincsen a handabandázásnak, v a g y a bizonytalan keresgélésnek. Őszinte s meleg örömmel nézzük Anya c. szobrát is, b á r i t t egy-két k i f o g á s t nem h a l l g a t h a t u n k el. A f e j indokolatlanul kicsi, a gyermek t e s t é t meg e l f a r a g t a . Pedig igazán szép az asszony t e r e t átölelő mozgása s sok nagyvonalúan kezelt, de megfigyelésében bensőséges részlet, m i n t például a l á b u j j a k mozdulata, a kezek stb. Talán fokozottabb tisztasággal kellene a gyermek ellentétesen beállított testében az a n y a térölelő mozdulatának tükörképét adni s így a két alakot egyetlen r i t m u s b a összefogni. Mindenképen szükséges lenne, h o g y m á r e vázlatban bennerejlő komoly plasztikai magot további munkával teljes szépségében valósítsa meg. E s t - j é n e k túlméretezett a k t j á b a n sok f í n o m részlet lappang, azt hiszem azonban, nem á r t o t t volna a t e s t szerkezetének valamivel erőteljesebb hangsúlyozása, m e r t így kissé szétfolyó. Mér a y n é p o r t r é j a szép, t a l á n kissé mélyek a vonalak s kár, hogy a szem erős kihuzásával az őszinteséget nélkülöző modorosság is helyet k a p o t t a műben. Magvető-jében csak egy-két részletben t a l á l j u k meg a többi szobraiban meglévő egyéni lendületet. N e m t a r t o m szerencsés gondolatn a k a testet eltakaró leplet. Mindezek kevésbbé jelentős hibák s felsorolásukkal egyáltalán nem a k a r o m kisebbíteni azt az erőteljes benyomást, amelyet Kósa Huba szobrai első l á t á s u k r a gyakorolnak.


Szemle

254

Kudélász Károly friss, dekoratív vázlata nagyobb szobrászi igény nélkül való. Mihály Lászlóról mintázott fejénél érdekes a felület újszerű kezelése. B. I l l y e f a l v i Löte Éva Guggoló c. k i s f a s z o b r a igen finom lírai alkotás. Szépen egyensúlyozott tömbszerű mozdulata s kifejezéssel teli k i s f e j e c s k é j e m a r a d a n d ó helyet biztosít s z á m á r a a m a g y a r kisplasztikában. N e m é r t j ü k azonban, hogy miért állította ki Napozó lány-át, rossz szobor, arca pedig divatlapszerű. Amazonja kedves másodélmény, Szerelm e s p á r j a ismét gyenge rodini visszhang, csupán a n a t ó m i a i felkészültsége egyetlen erénye. N a g y m é r e t ű Szent Ferencében sok ornamentális ötlet van, de egészében véve nem legjobb művei közül való. Visszaemlékezve régebbi erőteljes munkáira, attól félünk, hogy a kis m é r e t e k az édeskésség felé vezetik. Régebbi szobraihoz egyedül Guggolója m é r h e t ő s ez a b á j o s szobrocska e g y ú t t a l sejteti azt is, hogy tehetsége nincs kiapadóban. Matei Aurél egészséges f o r m a l á t á s á t z a v a r j a a felület modoros kezelése. Matéka Sándor Számadó juhász-a régiességében kedves, de jelentéktelen m u n k a . K. Nagy József Önarcképe megjelenésében rokonszenves, de n a g y h i b á j a , hogy a nehéz háromnegyedes doborművet n e m t u d t a megoldani. Másik h á r o m szobráról nincs mit mondanom. Ősz Nemes György két zsánerszobra a mult század d i v a t j á n a k ernyedt visszhangja, Vízmerítő lány-a m e g Szentgyörgyi i s k o l á j á n a k emlékét idézi. Ditrói Siklódy Lőrinc eleven mozgású alakjaiból hiányzik mindaz, ami szoborrá tenné őket, f r i s s t e r mészetvázlatok, plasztikai élmény nélkül. Sóvári János Matyó asszonyán a k felső részében még v a n némi bensőség, de alul üres felületekbe f u l l a d a szobor. A k t - t a n u l m á n y á b a n meglévő mintázásbeli f i n o m s á g a i t a rossz máz teszi tönkre. Szervátiusz Jenő ú j látomásokkal és forrongó szobrászati f o r m a k é r désekkel teli m u n k á i t régóta becsülöm. Első pesti b e m u t a t k o z á s a m ű t ö r téneti eseményt jelentett. Régebbi stílusát képviseli Maros és Olt-ja. Mind kompozíciójának szigorú szépsége, mind pedig a gondolat szerencsés plasztikai f o r d í t á s a elsőrangú művészi alkotássá teszik. Az A n y a és leánya leánya k t j á b a n is a régi Szervátiusz kicsiszolt stílusa szólal meg. Új műveinek sorozatát nézve, érzi az ember igazán, hogy milyen n a g y r e j t é l y is egyegy művészember alakulása. Az egymásrazsúfolt, sokszor indokolatlanul torzított f o r m á k , a szerkezet erőszakos szétrobbantása előjele Szervátiusz kialakulóban levő ú j stílusának. Hogy m e r r e vezet a kibontakozás ú t j a , azt n e m t u d h a t j u k , de kétségtelen, hogy most erős válságban van. N a g y alkotóképzelete biztosan m e g t a l á l j a m a j d ú j formaszépségek felé vezető ú t j á t . Egyelőre nincs jogunk beleszólni munkájába, csak türelmetlenül v á r j u k az ú j f o r m á k b a tisztult Szervátiuszt. Őszinte élmény volt számomra Vida Géza pompás Fadöntője. Átélt mozdulat, jó, erőteljes lendület, szépen térbeállított test s elsőrangú f a r a g á s jellemzi ezt a szimbólumértékű művet. Torzítását a f o r m a dinamikáj á n a k jegyében, csupán a szükséges mértékig f o k o z t a s o t t dicsérendő önfegyelemmel megállott. A Fadöntő lendülete, elkínzott, d u r v a lába, m u n k á b a n megizmosodott t e s t e s kissé talán túlságosan torz f e j e felejthetetlen benyomást gyakorol a nézőre. B á r szobrának egy főnézete van, mégis ideális, jó kerekszobor. A test ugyanis úgy illeszkedik a térbe, hogy minden nézetből az alapmozgás ú j és ú j szempontú fokozását k a p j u k . R i t k a erény ez m a n a p s á g . A szobrászati anyagban még gróf Teleki Mária k é t t a n u l m á n y a szerepelt. S a j n á l a t t a l láttuk, hogy az erdélyi művészek szemléje nem teljes. E u r ó p a i szintre emelkedett erdélyi származású művészeink közül nem látt u k Koszta József és Borsos Miklós műveit. A fiatalok közül is sokan távolmaradtak, csak a m a g a m k o r u a k a t említve: hiányzott Dósa Farkas


Szemle

255

András a szobrász, R á k o s s y Zoltán, Bánhidi Andor, Balázs László, Ágh Lóránd f e s t ő s bizonyára m é g sokan. Ismét elégtétellel kell megállapítanunk, hogy az a bizalom, amellyel Fuhrmann Károly ötvösművészetének kibontakozását néztük, alapos volt. Sokat v á r u n k tőle az ú j m a g y a r ötvösség megteremtésében. Biztos, h o g y honfoglaláskori díszítőművészetünk alkotó újjáélése ötvösművészetünk kibontakozásának egyik a l a p j a lesz. Végezetül meg kell állapítanunk, hogy a kiállításon legnagyobb meglepetésünkre olyan művek is szerepeltek, amelyeket a beküldött műveket bíráló bizottság kiselejtezett. Nem kutatom, hogy hogyan s miért t ö r t é n t ez, de kétségtelen, hogy ennek nem szabad megismétlődnie. A túlzsúfolt anyag rendezése nehéz f e l a d a t o t r ó t t a kitűnő Pap Domokosra, b á r sok nehézséget áthidalt, a rendezés mégsem m e n t a súlyos zökkenőktől. TISZTÁBAN VAGYUNK AZZAL, hogy ez u t á n a lehetőségekhez képest részletes bírálat u t á n az á t t e k i n t e t t a n y a g magasabbszempontú, összegező értékelésének kell következnie. Talán lesz alkalmam m á s u t t ezt az összegezést kellő alapossággal elvégezni, i t t azonban csak főbb vonásaiban foglalhatom össze a kiállítás t a n u l s á g a i t és általános jelentőségét. Először is meg kell állapítanom, hogy a kolozsvári Műcsarnok óriási jelentősége Erdély művészetében csak a k k o r teljesedhetik ki, h a az i t t élő fiatalok valamilyen f o r m á b a n állandóan b i z t o s í t h a t j á k rendszeres tanulmányaikat. Művésztelep v a g y iskola kell ide, állandó modellel. A világháború előtt az Erdélyi Nemzeti Múzeum akkori lelkes igazgatója, P ó s t a Béla, felismerte m á r ennek szükségességét és s a j á t elhatározásából a Múzeum köré kezdte csoportosítani az i t t élő művészeket. Műtermet biztosított számukra s megvalósítás előtt állott egy festőiskola, a Múzeum nemcsak a halott, hanem az élő művészet szellemi központjává kezdett alakulni. P ó s t a nagyszerű kezdeményezése vele e g y ü t t sírbaszállott. Hogy idevaló művészeink önerejükből teremtik-e m a j d meg a festőiskolát, v a g y közületek támogatásával, nem t u d j u k , de kétségtelen, hogy a Műcsarnok csak egy ilyen iskolával szerves egységben vetheti meg az egészséges fejlődés a l a p j á t . Ami a rendezés m u n k á j á t és tervszerűségét illeti, a bizottság két különálló tömbben helyezte el az i t t élő, a B a r a b á s Miklós Céhben tömörült művészeket s az erdélyi környezetből kiszakadt művészeinket. Érdekes, hogy az i t t élő művészek képein világos színek uralkodnak, a többiek művének alaphangulata sokkal komorabb. Iskolázottságukban is elég éles a különbség. Az idevaló fiatalok képein és szobrain érezzük az előiről való kezdés sok küzdelmét, műveiknek mind értékében, mind t e c h n i k á j á b a n sok a bizonytalanság. Virtuóz nincs is közöttük. A pesti Képzőművészeti Főiskola neveltjeinél megvan a biztos mesterségbeli alap s így kevesebb az ingadozás, de kevesebb a f r i s s b á t o r s á g is. E z a meglévő ellentét kitűnő alkalmat kínálhatna az erdélyi képzőművészet s a j á t o s szellemiségének kifejtésére, de úgy látom, hogy az a tény, ami erre alapot adna, hamis n y o m r a vinne bennünket. Az észlelhető kettősségben nem a szellem, h a n e m csupán az iskolázottság kétfélesége nyilatkozik meg. A különbségeket külső körülmények hozták létre s így csak felületes szemlélettel l á t h a t j u k benne az erdélyi szellem különvalóságának megnyilatkozását. N a g y Imre, Szolnay Sándor és Gy Szabó Béla m a g a s r e n d ű emberségében tényleg van közösség azzal a mithoszlátó és t e r e m t ő valóságérzéssel, ami Tamási Áront olyan elérhetetlen közelségűvé teszi. E z a találkozás azonban a n a g y m a g y a r egyéniségek találkozója s a sort nyugodtan f o l y t a t h a t n ó k R u d n a y Gyulával, vagy E g r y Józseffel, hogy a m a g y a r


Szemle

256

m ű v é s z e t n e k c s u p á n két, különböző s t í l u s ú n a g y m e s t e r é t említsem, akikb e n épen ú g y m e g v a n a m i t h o s s z á t e l j e s e d ő e m b e r és természet, akiket a z o n b a n s e m s z á r m a z á s u k , s e m é l e t f o l y á s u k n e m k ö t az erdélyi földhöz. A művésznevelés a l a p j á u l n e m s z o l g á l h a t semmiképen az ú. n. erdélyi szellem, m e r t ez csak a n a g y e g y é n i s é g e k m o n d a n i v a l ó j á n a k zamat á b a n jelentkezik. A legnagyobb h i b a l e n n e t e h á t , h a a f i a t a l erdélyi művészek, v é l t f e l s ő b b r e n d ű s é g ü k t u d a t á b a n , i n g a d o z á s a i k a t (aminek m i n t l á t t u k n a g y r é s z t ö n h i b á j u k o n kívül v a l ó i s k o l á z a t l a n s á g u k az o k a ) , é r t é k n e k hinnék, v a g y épenséggel a s o k a t h a n g o z t a t o t t erdélyi szellem m a g u k b a n v a l ó i n k a r n á c i ó j á n a k t e k i n t e n é k . E z s a j n o s , n e m íróasztal m e l l e t t i a g g o d a l o m . N é h á n y m ű b e n s épen a t e h e t s é g e s e b b a l k o t á s o k b a n m e g f i g y e l h e t t e m v a l a m i c s a k a z é r t i s v a l ó székelykedést, deklamáló stíl u s t és m e g j á t s z o t t ő s e r ő t . N a g y o n n a g y veszedelem ez, m e r t a póz t a r tóssá l e h e t s t a n u l á s s a l kiküszöbölhető h i b á k a t e r é n y n e k t a r t a t h a t . E n n e k a m a g a t a r t á s n a k e l h a r a p ó z á s a a k i b o n t a k o z á s k e r é k k ö t ő j e lehet. Az idevaló f i a t a l o k l e g t ö b b j é n e k összegező e l ő a d á s m ó d j a n e m a l á t á s nemesedéséből f a k a d , h a n e m m á r eleve így k e z d e t t e k f e s t e m , m é g azok is, a k i k n é l a k é p e s s é g r o b b a n ó e r e j e hiányzik. A m o z d u l a t o k n a g y v o n a l ú s á g a s e m belső f o r r á s eredménye, m e r t kezdettől f o g v a s o k a n n e m a termés z e t e t nézték, h a n e m a stílust, méghozzá n e m ö n m a g u k s t í l u s á t l á t t á k benne. Így k i f e j l ő d h e t e g y látszatművészet, m e l y m e g j e l e n é s é b e n s alkot ó i k őszinte h i t é n e k ö n c s a l á s á b a n hasonlít az igazihoz, de eszköze épen úgy, m i n t m o n d a n i v a l ó j a póz s így előbb-utóbb kiesik az idő r o s t á j á n . E z e k figyelembevételével válik csak i g a z á n meggyőzővé egy f e s t ő iskola követelése s a művészi szellem állandó csiszolása. T u d o m á s o m szer i n t K o l o z s v á r v á r o s a az ú j M ű c s a r n o k b a n helyet k e r e s ennek a gondol a t n a k és a következő k é t k i á l l í t á s b a n b e m u t a t j a az u t o l s ó 20 év m a g y a r m ű v é s z e t é n e k k i f e j l ő d é s é t . Így a fejlődésből k i e s e t t közönség, épen úgy, m i n t a f e j l ő d é s e g y e s á l l o m á s a i t é s n a g y e g y é n i s é g e i t n e m i s m e r ő művészek is, közvetlen é l m é n y k é n t épithetik m a g u k b a a m a g y a r művészet e c s o d á l a t o s utolsó k é t évtizedét. Örömmel kell látni, h o g y az a nagyvon a l ú s á g , a m e l y e t a v á r o s a M ű c s a r n o k m e g é p í t é s e k o r m u t a t o t t , n e m törik m e g az épület befejezésével, h a n e m t e r v s z e r ű e n é p í t i k i a b e n n e n y e r t m a t e r i a l i s k ö z p o n t o t szellemi k ö z é p p o n t t á is. Ismét és ismét latolgatva mondanivalómat s főként annak formábaöntését, v i l á g o s s á l e t t előttem, h o g y a f i a t a l o k n y i l v á n t ú l m a r a d i n a k f o g j á k t a l á l n i k r i t i k á m h a n g j á t , az idősebbek m e g k á r h o z t a t a n d ó a n f o r r a d a l m i n a k . Szememre v e t h e t i k , h o g y épen a f i a t a l o k k a l szemben v o l t a m t ú l k e m é n y . L e h e t , de vállalom, m e r t a k i h e z a z e m b e r k o r á n á l és felfog á s á n á l f o g v a közel áll, a h h o z k e m é n y e b b n e k kell lennie, m e r t szeretné m é g j o b b n a k , különbnek, tökéletesebbnek l á t n i . LÁSZLÓ

Felelős kiadó: Albrecht Dezső. Minerva Rt. 1126. – Felelős vezető: Major József.


GYULA

SZEMLE ÉS AZ ÉLŐ ERDÉLYI KÉPZŐMŰVÉSZET SZEMLÉJE

Recommend Documents