Az osztrák Bildschirmtext (Szemle) Kovács Lászlóné Az 1975 óta működő osztrák videotex rendszernek azért szentelünk külön figyelmet, mert esetükben Magyarországhoz hasonlóan egy Európai Közösségen kívüli országról van szó. Megérdemli a külön figyelmet a szomszédság okán is, főleg pedig a szóban forgó közös világkiállítás miatt. A magyar Világkiállítás Előkészítő Bizottság a Kereskedelmi Szervezési Intézettel közösen kialakított elképzelése szerint „a VIR (Világkiállítás Információs Rendszere) legcélszerűbben és a legolcsóbban mint egy videotex hálózat valósítható meg”. Az osztrák - magyar közvetlen videotex kapcsolat lehetőségének államközi szerződésben való szabályozását már most érdemes lenne szorgalmazni, a világkiállítástól függetlenül is, mert a két ország állampolgárai sok fontos információhoz (turisztika, vevőszolgálat, rendezvénynaptár, vegyes vállalatok, programajánlat, stb.) férhetnének hozzá, viszonylag olcsó áron. Az osztrák Btx rendszerben az optimális szervezés érdekében több azonos kialakítású Btx központot kapcsoltak egyetlen hálózattá össze egy bécsi székhelyű ellenőrző központ irányításával. (1.ábra) 1. ábra Az osztrák videotex hálózat felépítése
A rendszerhez csatlakozó külső számítógépekkel (Externer Rechner, ER) együtt az információkínálat a végtelenségig növelhető. A Btx-központokban tárolják az információkat és az előfizetők adatait, kezelik azok számláit, tájékoztatják a használókat a szükséges tudnivalókról, a bécsi ellenőrző központból történik az üzenetszolgáltatás, gondoskodnak a módosított képoldalak szétosztásáról, stb. Az előfizetők a hozzájuk legközelebb eső Btx-
központhoz csatlakoznak. Külső számítógéppel is lehetséges a csatlakozás. A külső számítógépek, a Btx-központ gépével közösen, zárt hálózati csoportokat hozhatnak létre. A telefonkapcsolatot helyi tarifával számolják el. Az információk zöme ingyenes, beleértve a teleprogramokat is. Mód van azonban arra is, hogy az információszolgáltatók díjat kérjenek a szolgáltatott információkért, oldalanként 0,10-0,99 schillinget. A díjakat a posta szedi be és továbbítja az információszolgáltatóknak. A rendszer anonim felhasználói csak az ingyenes oldalakat használhatják. Az osztrák Btx a CEPT 2 szabvány szerinti nemzeti rendszerekhez képes csatlakozni. Magyarországról a videotex előfizetők minden átalakítás nélkül használhatják a szintén MUPID készülékekkel működő osztrák rendszert, egyelőre csak anonim üzemmódban. A készüléket kézi kapcsolásra állítva, a 00 43 22908-as számot kell tárcsázni. Vigyázat: a telefonkapcsolati díjat a nemzetközi beszélgetésre érvényes tarifa szerint számolják! Btx kézikönyv
Az osztrák Btx hálózat odaadó, lelkes híve, propagálója a grazi Műszaki Egyetem Információtudományi Intézetének (Institute für Informationsverarbeitung, IIG) professzora, Hermann Mauser, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Btx programfejlesztésekben. A videotexről minden tudnivalót összesítő kiadványa, a Maurers BTX Führer (2.ábra) 1986 óta hat kiadást ért meg. A könyv a technikai tudnivalókon kívül elsősorban az ingyenes hozzáférésű adatbázisokat, információszolgáltatókat veszi számba rövid ismertetésekkel, végezetül a videotex oldalszámok jegyzékét közli. Rövid kitekintést nyújt az Ausztriából elérhető svájci, német és luxemburgi rendszerek kínálatára is. Az osztrák Btx információkínálatból nem csak a szorosan vett könyvtárlakat említjük meg, tekintettel a két ország közeli kapcsolatára. A szolgáltatott információk az alábbi főbb csoportokba sorolhatók: 1. Ipari, kereskedelmi és kisvállalkozói információk 2. Hitel és biztosítási kérdések 3. Turisztikai információk (rendezvények, menetrendek is) , 4. Állami intézmények, kormánytagok, önkormányzati tisztségviselők adatai 5. Oktatási anyagok 6. Érdekképviseleti szervek címei, információi 7. Fogyasztási, kereskedelmi információk A szolgáltatott információk köréből érdemes külön is szólni az oktatási anyagok által kínált lehetőségekről. A több mint 600, lépésről-lépésre haladó, ún. MUPID-AUTOOL oktatási program használható online üzemmódban, de gyorsított adatátviteli sebességgel le is tölthető a használó-tanuló készülékébe, ahol tovább lehet gyakorolni. Ez az első olyan programkönyvtár Ausztriában, amely a távoktatás céljait szolgálja elektronikus formában, az egyéni és a csoportos képzést egyaránt. Építhet rá az iskolai- és az egyetemi képzés, a
magánoktatás és az önképzés. A hagyományos oktatási formáknál jelentkező hallgatói elfáradás, a vizsgák stresszhatásai teljességgel kiküszöbölhetők ezzel a módszerrel. További értéke a programoknak, hogy szövegük, adataik naprakészen tarthatók, nem úgy, mint a rövidebb-hosszabb nyomdai átfutású tankönyveké. Az új tudnivalók megtaníthatók egy-két embernek vagy egyidejűleg százaknak is, tehát a korszerű ismeretek gyors elterjesztésének praktikus eszköze. A didaktikusan felépített, grafikus ábrákban bővelkedő anyagot visszakérdező-, korrigáló- és a feleleteket kiértékelő részekkel látták el, mintegy komplett „tanórát” nyújtva a „hallgatónak”, mindamellett aktív részvételre késztetve őt. A könyvtáriinformatikai szakterületet katalogizálási, tezaurusz-építési, a könyvrendelés módját oktató és az alkalmazott informatikával kapcsolatos programcsomagok képviselik. (3. ábra) 3. ábra Könyvtári-informatikai oktatási programok
A szűkebb értelemben vett könyvtári információkínálatban az osztrák Btx nem bővelkedik. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a rendelkezésre álló választékból: • A könyvkiadók Btx-en keresztül propagálják új könyveiket. A szerzőségi adatokon kívül rövid tartalmi kivonatot is közölnek minden műről. A szolgáltatás fő vonzereje, hogy, ha sikerült a használó érdeklődését felkelteni, azonnal meg is rendelheti a könyvet Btx-en keresztül. • „Buchtips...” (Könyvtippek) rovat többféle is létezik, közös bennük az, hogy egyaránt szolgálják az olvasásra nevelést és az irodalompropagandát. Az „Aktuelle Buchtips” a televízió-, a rádió- és a színházműsorokkal összefüggő könyvekre hívja fel a figyelmet, a „Buchtip der Woche” a bestsellereket ismerteti, de ajánlanak olvasnivalót a napi eseményekkel vagy az éppen aktuális történésekkel kapcsolatosan is („Buchtip, täglich”, „Buchtips der Woche”). • „Tudomány” adatbankjában az Eulenspiegel című, hetente megjelenő tudományos lap népszerű ismeretterjesztő cikkei szerepelnek. 1990 közepén több mint 800, egyenként többoldalas cikk szerepelt az adatbankban. • Többféle lexikon és szótár található teljes szöveggel az IIG külső számítógépén, ezekből néhány: kétféle Duden értelmező szótár nyolc, illetve tíz kötete (Sinn- und
Sachverwandte Wörter, Bedeutungswörterbuch); Duden Informatik; tízkötetes Meyers Taschenlexikon; Lexikon der Kommunikationstechnik; Baulexikon von Raiffeisen; BTX-Begrifflexikon, stb. (4. ábra) A lexikonokban úgy is lehet keresni, hogy a kérdéses szócikk bevitele előtt megadjuk azoknak a lexikonoknak a sorszámát, amelyekben a témának utána akarunk nézni, és a rendszer rendre mindegyikben automatikusan kikeresi azt. Az 5. ábrán az Ungarn kérdés találatából látunk részletet, ahol minden olyan szócikk szerepel, amelyben Magyarország neve egyáltalán előfordul. 4.ábra Lexikon kínálat
5. ábra Részlet a „Magyarország” keresőkérdés találataiból
•
• • •
Az 1986 óta megjelent legfontosabb újságcikkek sajtóarchívumában a keresés sajnos nem ingyenes (találatonként 99.- ÖS), de a szolgáltatás színvonala és gyorsasága kárpótolhat ezért; kívánságra a találatok szerinti újságcikkekről egy-két nap alatt másolatot küldenek. NORM nevű adatbázisában az Osztrák Szabványintézet kínálja szabványainak jegyzékét naprakészen. A grazi egyetemi könyvtár teljes katalógusából lehet keresni az IIG számítógépéről Btx-en keresztül, feltehetően szintén Maurer úr jóvoltából, aki sajnálattal állapítja meg könyvében, hogy ez az egyetlen könyvtári katalógus a rendszerben. A közhasznú könyvtári tájékoztatás céljait is kielégítő információk körével most külön nem foglalkozunk, mert ide sorolhatóak gyakorlatilag az élet minden területével kapcsolatos információk.
Csemegének még megemlítünk néhány kínálatot, közel sem a teljesség igényével: Sokféle módon igyekeznek az autósok kedvében járni, így például a használt autók listájával, illetve hirdetési lehetőségével, az autólízing, autóbérlet díjainak ismertetésével, de megtudhatják a katalizátoros és nem katalizátoros gépkocsik benzinfogyasztásának különbségét is éppúgy, mint azt, hogy kell-e holnap hóláncot feltenni, ha a Semmeringre mennek kirándulni. „Holtbiztos tippek” címen totótippeket kaphatunk, de nevethetünk a 200 legjobb viccen, megfőzhetjük a hét ételreceptjét, tájékozódhatunk az építőanyagárakról és mindjárt meg is rendelhetjük a szükséges anyagot. Értesülhetünk arról is, hogy hol, mit adnak olcsóbban, leértékelve. (Milyen népszerűvé válhatnának a könyvtárak hasonló kínálattal hirdetőtábláikon!) Ha nincs kivel szót váltani, felhívhatja a használó a „Diskussionecke”-t és akad mindjárt beszélgető partnere. És ha eddig attól kellett félni az anyukáknak, hogy csemetéik elkószálnak a parkban, most rettegve várhatják a telefonszámlát, ha leül gyermekük a társasjáték dömping mellé.
Végezetül megemlítjük Maurer úr Hyde Park Cornerjét, ami itt az *5430# oldalon Maurer’s Meinung névre hallgat, amelyen Maurer úr naponta elmondja a világról, környezetéről formált filozófikus véleményét, és másokat is hasonlóra biztat. Irodalom 1. A Budapest-Bécs Világkiállítás információs rendszerének koncepciója. = Információ Elektronika, 1990. 5-6.sz. 379.p. 2. Prof. Maurers BTX-Führer / Hermann Maurer. - Ausgabe 6. - Graz : Institut für Grundlagen der Informationsverarbeitung und Computergestützte neue Medien der Institute für Informationsverarbeitung der TU Graz und der OCG, 1990. 3. Btx für der Ausbildung im universitären Bereich / H. Maurer, H. Huemer, P. Sammer. = Die neuen Medien an den Hochschulen : Rundfunk, Film, Audio, Fernsehen, Video, Computer, Btx, Bildplatte / Hrsg. von S. Höllinger. - Wien : Bundesministeriums für Wissenschaft und Forschung,1986. 4. Bildschirmtext : Informationsheft / Hrsg. vom Bundesministerium für öffentliche Wirtschaft und Verkehr Generaldirektion für die Post- und Telegraphenverwaltung. wen, 1989.
(Tudomány, technika, tájékoztatás 2.évf. 1991. ápr. 30.)
