2009. június
Szemes termények tárolástechnológiái és jelentőségük Bellus Zoltán, Komka Gyula FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A tárolókapacitások jelenlegi helyzete Mezőgazdaságunk átlagos termés eredményeit figyelembe véve meg állapítható, hogy a szemes termé nyek tárolásához megfelelő men� nyiségű tárolókapacitással rendel kezünk. Meg kell viszont jegyez nünk, hogy ezen tárolók egy részé nek műszaki színvonala nem meg felelő és a betárolt termények állag megóvására hivatott tárolási mód szerek, a létesítmények nagyobb részénél eleve hiányoznak. Ezt az alapvető technológiai hiányosságot a gazdaságok a termények túlszárí tásával igyekeznek pótolni, ami az ismert és jelentős mértékű energia felhasználáson túl, a termények fizi kai és beltartalmi minőségét is káro san befolyásolja. Az intervenciós tárolás követelmé nyei és az átmenetileg meg növekedett készletek által szüksé gessé tett és 2004-től megvalósuló nagymértékű tárolótér-bővítéssel szemben, a minőséget előtérbe helyező korszerűsítés csak jóval kisebb mértékben került kidolgozásra. A pályázati támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évek folya mán mintegy 3 millió tonna összkapacitásban létesültek új táro lók, melyeknek mintegy egyharma da toronytároló, míg kétharmada csarnoktároló volt. A toronytárolók ra eső megközelítőleg egymillió tonna tárolótér nagyobb hányada a Hevesgép Kft. kivitelezésében, 2005-ben valósult meg. Ez a men� nyiség 33 gazdaságban egyenként 15.000 tonna befogadóképességű Frame és Cordoba tornyokra alapo zott telepkonstrukció formájában épült meg, és összességében mint egy ötszázezer tonnát tesz ki. Ezek a szemestermény-tároló telepek már korszerű és a minőséget is biztosító
24
tárolási technológiái teljesen gépe sített kivitelűek, azaz mind beépített szellőztető és hőmérsékletmérő rendszerrel el lettek látva. Az összkapacitás nagyobb hánya dában azonban olyan csarnoktáro lók készültek, melyek közül megha tározó szerepet töltött be az Adonyban megépült közel 550 ezer tonnás intervenciós gyűjtő gabona tároló és logisztikai központ. Szin tén jelentős tételt tettek ki a KITEprogramban megvalósított 4x6 ezer tonnás tároló telepek, melyek összkapacitása szintén megközelí tette a félmillió tonnát. Szemben a toronytárolókkal, e létesítmények be- és kitárolást végző anyagmozga tó gépsorait már csak mobil beren dezésekből alakították ki, sőt a táro lók a minőségi végtermékek előállí tásának legfontosabb elemét, a szel lőztető rendszereket már nem is tartalmazták. Az említett és új beruházások keretében megépült létesítmények
esetében 700-800 ezer tonna vasbe ton silóval, 5,5-6,0 millió tonna fém silóval és 10-11 millió tonna csar noktárolóval, valamint megközelítő leg 1 millió tonna olyan egyéb táro lási lehetőséggel rendelkezünk, melyek befogadóképesség tekinte tében ki tudják elégíteni a még ked vező terménymennyiséget eredmé nyező évek tárolási igényeit is. A tároló létesítmények felosztása és kialakításuk A toronytárolók szerkezeti anya gukat tekintve készülhetnek vasbe tonból, fémből (1. kép), valamint műanyagból, míg szerkezeti kialakí tásukat tekintve kúpos vagy lapos fenékmegoldásokkal találkozha tunk. A tároló telepek a tornyok soros, vagy körkörös elrendezésé vel alakíthatók ki, ezen belül a táro lóegységek befogadóképessége az átmérőtől és a hengeres rész magas ságától függően, tág határok között
1. kép 15.000 tonnás Frame toronytároló telep
változik. Betárolásuk serleges fel hordókkal, láncos szállítókkal, foko zott munkaminőség esetén szállító szalagokkal, kisebb kapacitások és alacsonyabb szintű munkaminőség esetén pedig, szállítócsigákkal való sítható meg. Kitárolásuk legprakti kusabb, és így legelterjedtebb mód ja a gravitációs ürítés, valamint az ezt kiegészítő mechanikus és pneu matikus eljárások. A toronytárolók nagy részének ma már szerves tartozéka a korrekt állagmegóvást biztosító szellőztető rendszer. Ennek szerves részét képező szellőztető padozat kialakí tását alapvetően a tornyok konst rukciója határozza meg, így a lapos fenekű egyedek esetén szint alatti, míg a kúpos fenékkiképzésű egye dek esetén a szint feletti megoldá sok a jellemzők. A csatornarendszer a tárolók kapacitásának függvényé ben egy- vagy kétkörös megoldású, míg a nagy nyomású és nagy szállí tási kapacitású ventilátorok általá ban mobil kivitelűek. A rendszer elengedhetetlen része a tárolt sze mes termények hőmérsékletét kont rolláló mérőegység, melynek a táro lók átmérője és magassága által meghatározott számú érzékelői egy vagy több kábelen kerülnek elhe lyezésre. A hazai tárolókapacitás nagyobb hányadát azok a már említett csarnoktárolók (2. kép) képezik, melyek
legelterjedtebb típusai előre gyár tott vasbeton vagy acél tartó- és vázszerkezetből kialakított külön böző szélességű és hosszúságú egyvagy többhajós egyszintes létesít mények. Az épületek tetőszerkeze tének kialakítását az illesztett anyag mozgatási technológia és a betárolt terményhalmaz rétegvastagsága (egyenletes, vagy a rézsűszögnek megfelelő méret) határozza meg. A csarnoktárolók be- és kitárolási rendszere stabil vagy mobil anyag mozgató berendezésekkel, vagy az említett konstrukciók kombináció jával (stabil be- és mobil kitárolás) valósítható meg. Szemben a toronytárolókkal, ebben az esetben csak elvétve talál kozhatunk a terményhalmazok szel lőztetésével. Ennek megfelelően az állagmegóvást beépített padlószint alatti, vagy telepíthető padlószint feletti csatornarendszerrel biztosító csarnoktárolók száma jelentékte len. Ugyanez a helyzet a tárolt halma zok hőmérsékletének mérése tekin tetében is. Így a létesítmények nagy befogadóképességéhez is igazodó többkábeles korszerű hőmérséklet mérő és szellőztetésvezérlő rend szerek kiépítése csak ritkán fordul elő, az időszakos hőmérsékletmérés kézi hőmérsékletmérőkkel, vagy a terményhalmazokba szúrt kézi
2. kép Stabil betárolású 2500 tonnás csarnoktároló
hőmérsékletérzékelő szondákkal valósul meg. A szemes termények tárolhatóságának feltételei és megoldásai A száraz szemestermény-halma zok tárolhatóságának jellemzésére alapvetően fizikai jellemzőiket (ned vességtartalom, hőmérséklet, tiszta ság, törtszem-tartalom), valamint mikrobiológiai szennyezettségük és rovarfertőzöttségük mértékét hasz náljuk. Figyelembe véve a tárolás hoz kapcsolódó és az azt megelőző technológiai folyamatok (szárítás, elő- és utótisztítás, anyagmozgatás) hatását és színvonalát, a tárolt hal mazok sem nedvesség-, sem hőmér séklet-eloszlás tekintetében nem tekinthetők homogénnek. Ismere tes az a folyamat is, miszerint a betá rolt terményféleségek élő anyag ként viselkednek, melynek köszön hetően szénhidrátjaik a levegő oxi génjének hatására hőképződés köz ben szén-dioxiddá, illetve vízzé bomlanak le, megemelve ez által a tárolt tételek nedvességtartalmát, valamint hőmérsékletét. Ezt a hatást káros irányban növeli még a raktári gombapopulációk, valamint a rovar kártevők elszaporodása is. Légszáraz állapotban a légzés gyakorlatilag megszűnik, intenzív vé akkor válik újra, ha a nedvesség tartalom meghaladja a 15 %-ot. Ennek ellenére a nem egyenletes nedvesség- és hőmérséklet-eloszlá si viszonyok, valamint az inhomo gén tisztasági állapot miatt a hos� szú ideig tárolt és nyugalmi állapo tú halmazokban is romlási gócok alakulhatnak ki. Ezeknek köszön hetően felerősödhetnek azok az oxidációs folyamatok, melyek egy ben növekvő szárazanyag-vesztesé get is okoznak. Ezek a problémák helyesen megválasztott, hosszú ide jű tárolást biztosító állagmegóvási technológiák alkalmazásával küszö bölhetők ki. Míg ezeknél a techno lógiáknál alapvetően az a cél, hogy a termények hőmérsékletének csökkentésével, illetve azok nedve sedésének megakadályozásával minimalizáljuk az oxigén jelenlét ében lejátszódó kémiai folyamato kat, addig a szemes termények kül
25
2009. június
3. kép Toronytároló állagmegóvó szellőztetéssel ső levegő kizárásával, illetve ellen őrzött gáztérben történő tárolásá val, maguknak a kémiai folyama toknak a megszüntetésére törek szünk. Egyensúlyi nedvességtartalmú termények állagmegóvási technológiái Az állagmegóvás legegyszerűbb módja az átforgatás, melynek követ keztében kiegyenlítődnek a hőmér séklet- és nedvességeloszlási különbségek. A forgatásos árukeze lés történhet egyszerű átmozgatás sal, vagy tisztítással kombinált for mában is. Az átforgatás hátrányait (üres tárolóegység fenntartása, szemtörést fokozó hatás, többlet energiafelhasználás stb.) a szellőzte téses állagmegóvás azon felismerés alapján küszöböli ki, miszerint egy szerűbb és olcsóbb a szemek közöt ti levegő kicserélése, mint a teljes halmaz átmozgatása. Hosszú időtartamú tárolás esetén a környezeti levegő hasznosítására alapozott állagmegóvó szellőztetési technológia feltétele a tárolókban eredetileg kialakított, vagy utólag beépíthető szellőzőpadozat meglé te, valamint az állagmegóváshoz szükséges tonnánként 10-15 m3/h nagyságú légcsereszám biztosítása (3. kép).
26
Az eljárás célszerűen akkor alkal mazható, ha a környezeti levegő hőmérséklete alacsonyabb a tárolt halmazokénál. Alkalmazásakor ezért fontos, hogy ismerjük a szel lőztető levegő relatív páratartalmát és a szellőztető levegő, illetve a ter mény hőmérsékletét, mivel ezek a terményhalmazok nedvességtartal mától függően, együttesen fogják meghatározni a szellőztető levegő állapotjellemzőinek határértékét. Az állagmegóvás teljes folyamatá hoz azonban még a szellőztetés idő
tartamának (a szellőztető levegő sebességének és a légcsereszámnak a függvénye) és az átszellőztetések időközének (a termény hőmérsék letének és nedvességtartalmának a függvénye) ismerete is szükséges. Az automatikus szellőztetésszabályozóval kiegészített állagmegóvó szellőztetési technológia az üzemeltetést végző dolgozói szub jektivitást hivatott kiküszöbölni. Ebben az esetben a vezérlőrendszer a termény hőmérsékletének és a környezeti levegő állapotjellemzői nek ismeretében csak a beállított értékek megvalósulása esetén enge délyezi a szellőztetést. A termény halmazok javasolt maximális és minimális hőmérséklete 20-25 °C, illetve 15-18 °C, míg a levegő relatív páratartalma <65-70 % értéktarto mányban adható meg. Leghatékonyabb módszer a hűtött környezeti levegőre alapozott szellőztetéses állagmegóvási technológia (4. kép). Megvalósításakor a szellőztető csatornarendszerrel és hőmérsékletmérő egységgel ellátott tárolókhoz a szellőztető ventiláto rok helyett a legkorszerűbb kivitelű és széles, 30-400 t/24h teljesítmény tartományú hűtőgépeket (Sulzer, Goldsaat, Schmidt) kell csatlakoztat ni. Az eljárás lényege a szellőztető levegő lehűtési hőmérsékletének, illetve utómelegítésének helyes
4. kép Csarnoktárolóhoz illesztett Granifrigor hűtőgép
meghatározása, mivel ezzel biztosít ható az a relatív páratartalom, mely a terményhalmazok optimális ned vességtartalmát fogja eredményez ni. A berendezések a környezeti levegő állapotjellemzőitől függő hűtendő levegőmennyiség szabá lyozásával, automatikus üzemmód ban működtethetők. A légtér-szellőztetéses technológia esetében az automatikus szellőztető rendszer az elhasználódott levegő kicserélését a tárolóegység termény feletti légterének <5 °C hőmérséklet vagy >75 % relatív páratartalom értékeinél hajtja végre. Ezzel gya korlatilag megakadályozható, hogy a terményhalmazok felszínén, vala mint a létesítmények tetőszerkeze tén olyan káros kondenz párakicsa pódás történjen, mely a tárolt téte lek romlását idézi elő. Mivel ez a technológia a terményrétegek bel sejében előforduló felmelegedése ket, valamint az ebből adódó romlá si folyamatokat nem tudja megaka dályozni, ezért ezt a hiányosságot egyedi kezeléssel (átforgatás, vagy lokális szellőztetés) szükséges orvo solni. Az egyszerűbb kialakítású és más állagmegóvó technológiával nem rendelkező tárolókban elhelyezett tételek fertőzöttségének megakadá lyozására szolgál a szemes termények szerves savas tartósítása (5.
kép). Az eljárás megvalósításához szükséges tartósítószerek mind hazai, mind külföldi piacról egy aránt beszerezhetők, kijuttatásuk a rendelkezésre álló és viszonylag egyszerű tartósítószer-adagoló berendezésekkel megoldható. Míg a propionsav tartalmú gombaölő szerekre alapozott kezelések a szán tóföldi penészflóra kialakulását csak bizonyos mértékig csökkentik, addig a tárolási penészflóra kialaku lását hatásosan megakadályozzák. Nálunk a külső levegő kizárására alapozott tárolási eljárás szakiro dalmi adatok alapján ismert. Az erre a célra épített létesítmények herme tikusan záródó celláiban lévő ter ményhez környezeti levegő nem juthat, mivel a be- és kifolyónyílások légmentes lezárásra kerülnek. A hal mazok addig lélegeznek, míg a sze mek közötti levegő oxigénjét nagy részben fel nem emésztik, majd a tárolás bizonyos mértékű hőmér sékletemelkedés és nedvességnöve kedés mellett a légzési folyamat eredményeként képződő, szén-dio xid közegben valósul meg. A fellépő oxigénhiány miatt a penészek nem szaporodnak, és a kártevők is elpusztulnak. Ugyancsak a szakirodalomból ismert az ellenőrzött gáztérben történő tárolási technológia is. A sza bályozott atmoszférájú eljárás a tárolt gabonahalmaz hézagtérfoga tában elhelyezkedő természetes atmoszférának, gáz eleggyel való helyettesítésén alapszik. Ennek az inert atmoszférának a teljes tárolási periódus alatti fenntartása a tároló megfelelő elgázosítását igényli. A hézagtérfogati levegő kicserélése speciális generátorral táplált állan dó teljesítményű és szabályozott túl nyomású inert gázzal történik. A szabályozott gáztérben lévő szemes termények tápanyagtartalma nem csökken, sőt a rovarok elszaporodá sa és a penészesedés folyamata is kizárt. A 18 % körüli nedvességtartalmú termények állagmegóvási technológiái
5. kép A szerves savas tartósítás adagolóegysége
A szemes termények nedvességel vonására alapozott szellőztetéses
szárítási technológia csak a ton nánként 80-100 m3/h légcsereszámú rendszerekben alkalmazható gazda ságosan. Ez azzal magyarázható, hogy a toronytárolóknál a szárítási idő azonos terménytömegre vetítve többszöröse a csarnoktárolókénak, illetve azonos légcsereszámot ala pul véve a fajlagos nyomásnöveke désből adódó nagyobb ventilátor teljesítményszükséglet miatt nagyobb a beruházási és üzemelte tési költség is. Ezért a 4-6 % nedves ségelvonást biztosító és környezeti levegőre alapozott szárítási eljárás csak a kisebb kapacitású és megfe lelő csatornarendszerrel ellátott csarnoktárolók esetén javasolható. A 2-4 m-es halmazmagasságra ala pozott módszerrel száraz levegő egységre vetítve 1,5-2,5 g fajlagos vízelvonás érhető el. Mivel a ter ményrétegek száradásának egyen letességét a környezeti levegő jel lemzőinek állandó változása lénye gesen befolyásolja, ezért a techno lógiai fegyelem szigorú betartásán túl törekedni kell az automatizált üzemmód kialakítására is. A nedves szemes termények szerves savas tartósítása alkalmával a termények minőségének megőrzé séhez már nagyobb, tonnánként 4-7 liter mennyiségű tartósítószer fel használása szükséges. A szerek ada golásának mértéke a termények nedvességtartalmától és a tárolási idő nagyságától (a gyakorlatban 3-9 hónap) függ. A hazai és külföldi berendezésekkel egyaránt megvaló sítható és 20-25 t/h teljesítményű eljárás ott alkalmazható előnyösen, ahol a tartósításhoz nem áll rendel kezésre szárítóberendezés, vagy nincs lehetőség egyéb állagmegóvá si technológia megvalósítására sem. Szemes termények tartós tárolása esetén praktikus megoldást adhat a hűtvetárolási eljárás is, amikor nem csak a halmazok lehűtését old juk meg, hanem minimális, a gya korlatban akár 2-3 %-ot is elérő ned vességelvonással is számolhatunk. Ehhez magasabb utómelegítési hőmérséklet beállítása szükséges, de ennek köszönhetően az első lehűtés alkalmával 1,2-1,6 %, míg a további újrahűtések esetén 0,5-0,8 % mértékű vízelvonás érhető el. Figye
27
2009. június
6. kép Farm Bagger RB-B Standard szemestermény-töltő lembe véve, hogy a magasabb ned vességtartalmú termények hűtési sebessége és hűtési teljesítménye nagyobb, mint a szárazoké, vala mint azt, hogy ebben az esetben az eljárás alacsony légcsereszáma kife jezetten előnyös, a nedvességelvo nás még nagyobb kapacitású toronytárolók esetén is sikeres lehet. A szemestermény-tárolás különleges eljárásai A száraz szemes termények her metikus tárolási eljárásainak speciá lis változata a fóliatömlőre alapozott tárolási technológia, mely nálunk a 2005-ös évtől kezdődően vált közismertté. Megvalósításához a vontatott kivitelű és 540 ford/min névleges TLT-meghajtású, illetve 59-88 kW motorteljesítményt igény lő berendezések közül a betárolást végzők az 1,5-5,5 m3-es fogadó-elő tároló tartályra alapozott töltéshez, míg a kitárolók az összetett kiter melési művelet ellátásához, nagy szállítási képességű csigákat hasz nálnak. Betároláskor a terményeket a töltőcsiga az ehhez az eljáráshoz kialakított fóliaalagútra előhajtoga tott állapotban felhelyezett és a gya korlatban 2,7-3,0 m-es átmérővel, valamint a 60 m-es hosszúsággal jellemezhető speciális összetételű fóliatömlőbe továbbítja. Az Ádám Akron 9250 és a Mainero 2230 gépek (Ádám és Társa Kft.) 150-250 t/h, valamint a Farm Bagger RB-A Profi és RB-B Standard (6. kép)
28
gépek 250-350 t/h (Ag-Bag Hungá ria Kft.) teljesítményű töltési folya matainak megfelelő nyomás- és mozgásviszonyait, a berendezések kerekeinek fékezésével lehet szabá lyozni. A fóliatömlőkben mint táro lótérben kialakuló hőmérsékletvi szonyok ellenőrzése, valamint a mintavételezések megvalósítása céljából a tömlők felületének meg határozott helyein, speciális „szele pek” beépítése szükséges. A Mainero 2330 kitároló berende zés (7. kép) esetén a terményhalma zokat a fóliatömlők méreteihez iga zodó és változtatható nyílásszögű, valamint két oldalról középre dol gozó 250 mm átmérőjű csigákkal
szedjük fel. Az anyag ezt követően az oldalkitároló csigák síkjában elhelyezkedő 270 mm átmérőjű nagyteljesítményű központi csigá ba, onnan pedig egy áthordó, illetve egy változtatható magasságú és dőlésszögű kihordó csigán keresz tül, a szállítójárművekbe áramlik. A kitárolási művelet megfelelő mozgásviszonyait és a fóliatömlők felnyitását végző vágószerkezet beállítását egyrészt az adott szemes termények, másrészt pedig a fólia tömlő-méretek, valamint terepviszo nyok figyelembevételével kell meg határozni. A veszteségek csökkenté se érdekében a kitárolás folyamán és befejezésekor a tömlőn maradt anyagot fel kell szedni, majd a műve let befejezésekor a hossztenge lyében felhasított fóliatömlőt, a kör nyezetszennyezés elkerülése céljá ból be kell gyűjteni. A halmazok állagmegóvása a lég mentes tárolásnak, az alacsony szá razanyag-veszteségnek, a homogén nedvességtartalmú és a megfelelő en tisztított alapanyagoknak köszönhetően hosszú ideig bizto sítható. A hermetikus zárás követ keztében a termények a hézagtér fogatban lévő levegő oxigénjét fokozatosan felemésztik, majd a mindig jelenlévő gombaflóra a további oxidációs folyamatok meg szűnésének köszönhetően élette vékenységét minimalizálja, vagy
7. kép Mainero 2330 szárazgabona-kitároló
8. kép Heves TRS-05 roppantó-fóliatöltő berendezés meg is szünteti. Hasonló meggon dolásból az esetlegesen bekerülő rovarpopulációk kártétele is kikü szöbölhető. Az állagmegóvó tech nológia érték- és minőségmegőrzé séhez a megfelelő minőségű fólia tömlők és a szigorú technológiai előírások megfelelő biztosítékot nyújtanak. Mivel a fóliatömlők szin te kivétel nélkül a szabadban kerül nek elhelyezésre, ezért a tömlősé rülés- és károsítás megelőzése érdekében nem szabad megfeled keznünk egyes állatok (pl. rágcsá lók, madarak, őzek stb.) kártételei nek megelőzéséről sem. Mivel szemes terményeinket nemcsak szemesen, hanem aprított (darált vagy roppantott) formában is tárolnunk kell, ezért ebben az esetben az eljárás módjára nem csak a feldolgozás minősége, hanem a termények nedvességtar talma és az alkalmazott technoló gia is lényeges befolyással van. A száraz és nedves szemes termények roppantása mint újból előtér be kerülő eljárás alkalmazása ese tén a traktor TLT-ről meghajtott berendezések közül a 15-100 kW teljesítményigényű és 10-40 t/h roppantási teljesítményű finn Murska (Taurina-Kanizsa Kft.), az olasz Mutti (Ádám és Társa Kft.) és a cseh Romill (Ag-Bag Hungária Kft.) cégek gépeit emelhetjük ki. A berendezések konstrukciós fejlesz tése több irányban indult meg, így a teljesítmények növelését több hengerpár alkalmazásával, a vég
termék minőségi jellemzőinek javí tását a roppantófelületek speciális kiképzésével és kezelésével, vala mint a tartósítás és tárolás folyama tának komplettírozását a roppantá si és tárolási műveletek, vezérelt adalékanyag-kijuttatás melletti összevonásával valósították meg. Ennek eredményeképpen hamaro san megjelentek a különböző telje sítménykategóriába tartozó a rop pantást, a tartósítást és a betöltést egy menetben elvégző, kompakt konstrukciók. A roppantó-fóliatöltő berendezések gyártását a már előzőleg is említett vállalkozásokon kívül az olasz Luclar és az argentin Martinez&Staneck cég (Ádám és Társa Kft.), a német Bag Budissa Agroservice (Ag-Bag Hungária Kft.), valamint a magyar Hevesgép Kft. (8. kép) végzi. Ahhoz, hogy a nedves szemes ter mények roppantásra alapozott tar tósítási eljárásainak energiameg takarítási, minőségjavulási és kör nyezetszennyezés-csökkentési lehe tőségeit a legjobban ki tudjuk hasz nálni, nemcsak a technológiai folya mat komplex szemléletmódja szük séges, hanem a technológiai fegye lem szigorú betartása is elkerülhe tetlen. Az eljárások elterjedtsége és alkalmazásuk lehetőségei A gyakorlati alkalmazást is figye lembe véve megállapítható, hogy a legelterjedtebb állagmegóvási tech
nológia a szellőztetéssel történő állagmegóvás. Az eljárás feltételei a toronytárolók mintegy 70-80 %-ában eleve adott, viszont a csarnoktáro lók esetében ez az arány már csak 2-3 %-ra tehető. A legnagyobb prob lémát mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a jelenlegi beruházások meg valósításakor sem törekednek a kor rekt állagmegóvást biztosító eljárá sok bevezetésére. A döntően környezeti levegőre és üzemeltetői szubjektivitásra alapo zott technológiák mellett az automatikus szellőztetés-szabályozással kiegészített állagmegóvást, vala mint a hűtött környezeti levegővel végzett hűtve tárolást az összes ter ménymennyiség csak kisebb, mint egy 150-200 ezer tonna hányadában alkalmazzák. A létesítmények légtér-szellőztetési technológiáját, valamint a csarnoktárolók szellőztetéses szárítási technológiáját is a gyakorlatban csak elvétve használják, a szerves savval tartósított száraz, illetve ∼20 % nedvességtartalmú szemes termények állagmegóvására is csak néhány százezer tonna mennyiség ben kerül sor. A szemes termények környezeti levegő kizárására, valamint ellenőrzött gáztérben történő tárolására alapozott eljárások egyrészt a tárolók légmentes zárásának, más részt a gázbevezetési módszerek és a forgalmazott gázok költségigényes volta miatt, a gyakorlatban nem tud tak elterjedni. A fóliatömlőre alapozott tárolási technológiák azokban az üze mekben alkalmazhatók optimáli san, melyek ezen eljárások tárolás technikai és ellenőrzési feltételeit is tökéletesen meg tudják valósíta ni. Ezek értelemszerűen lehetnek olyan gazdaságok is, melyek nem rendelkeznek egyéb tároló létesít ményekkel és a betakarított ter ményüket sem akarják azonnal értékesíteni. Mivel a fóliatömlők kapacitása megközelítőleg 200250 tonna, így ez a technológia nemcsak a kis- és közepes méretű gazdaságok tárolási problémáit oldhatja meg, hanem megfelelő tömlőszám esetén kiegészítője lehet a nagyobb raktárkapacitás-
29
2009. június sal rendelkező gazdaságok, tárolási problémáinak megoldásában is. A szemes kukorica falközi silóban döntően aprítva, tárolótoronyban és fóliatömlőben mind szemesen, mind pedig aprítva, egyaránt tartósítható és tárolható. Figyelembe véve, hogy a nedves tartósí tásra kialakított tárolótornyok és a rájuk alapozott technológiák előfordulása elenyésző, a gyakorlatban a darált vagy roppantott szemes kukorica falközi siló ban, fokozott minőségmegőrzés esetén pedig, fedett tárolók elkülönített celláiban, valamint fóliatömlők ben kerül tárolásra. Ezen feldolgozási formákon kívül a nedves egész-szemű szemes termények fólia tömlőre alapozott tartósítási és tárolási eljárásai is egyre nagyobb szerephez jutnak. Előretörése praktikus alkalmazási tulajdonságain túl azzal is alátámasztható, hogy míg a silózás nedvességtartalomtól függő veszteségei falközi silók esetében a 10-15 %-ot is meghaladhatják, addig a fóliatömlők alkalmazásakor ez az érték 5 % alatt tartható. A bérvállalkozási feladatokhoz is tökéletesen illeszt hető berendezések a száraz és nedves szemes termé nyek takarmányozási technológiáival rendelkező állattartó telepek, valamint a száraz és nedves sze mes termények korszerű tartósítási-tárolási techno lógiáit megvalósító kis-, közép- és nagygazdaságok kiszolgálására javasolhatók. n
30
100 %-os gyümölcslevet Faddról Élvezze a folyékony gyümölcs ízét!
Technológiánknak köszönhetően a válogatott és mosott gyümölcs darálást követően présbe kerül, majd az így nyert natúr gyümölcslé rövid ülepítés és hőkezelés után kerül a frisseséget biztosító „Bag-in-Box” tasakba. Felbontás után a légmentesen visszazáró csap biztosítja az eltarthatóságot. Termékünk egészséges, mert a 80 C°-os hőkezelés után is megőrzi a gyümölcs természetes beltartalmi értékeit. Hozzáadott cukrot, mesterséges színezéket és tartósítószert nem tartalmaz! Ha felkeltettük érdeklődését, hívja Szeri Gabriella kolléganőnket a 30/66-08-801-es mobilszámon, vagy irodánkat a 74/446-308-as számon!
Dunarét Kft. 7133 FADD György major
