/megfelelő személyek kiválasztása/ /az ország védelme/ /az elért eredmények megőrzése/
— Az indiai államszervezet, totemizmus, antropomorfizmus, természeti környezet, reális társ. ábrázolás — Fordítások: 1251 spanyol, 1270 latin, — magyar: — XVII. sz. Rosnyai Dávid, Apafi Mihály török tolmácsa: Horologium Turcicum /Törökóra/ — XVIII. sz. Patay Sámuel: A régi indusok böltselkedései, 1781, Csehi András: Bidpai és Lokman indiai históriái és költött beszédei, 1783, — teljes, szöveghű ford.: Schmidt József 1924.
— pancsa: 5, tantra=szútra: Ötös könyv — Barátok meghasonlása, — Barátok szerzése — A varjak és a baglyok háborúja — A szerzemény elvesztése — Hebehurgya cselekvés
— keletkezése, nincs adat, nevek? hivatkozás Csánakja munkájára (kr.e. 300) titkos fordítások, csempészés — bevezetés: cél, jelentőség, tanulás: 12 év szanszkrit, + dharma + artha + káma módszertani forradalom, váltás a bráhmanák mnemotechnikai módszeréről a szútrákra /fonal, tétel/: szútra + magyarázat tankönyv, de szórakoztat is, forrás: állatmesék, tanulságok
— Ókori India, szanszkrit nyelv, beszélt-írott, népszerűség, 60 ny., 300 fordítás a k.k.-tól — 3 korszak: — védikus ir. — epikus ir.: Mahábhárata, Rámajána — klasszikus ind ir. kora, Pancsatantra kb. 1000 év
Pancsatantra
Keleti mesegyűjtemények
— Bettelheim magyarázata
— Utóélet: arab területen nem tekintik irodalomnak, Európában a XVIII. sz.tól a XIX.-ig minden nyelvre lefordították. Magyarországon Vörösmarty M.: Arab regék, 1866.
— Meseforma, szerkezet: változatosság, keretes szerkezet, mese a mesében, regényes történetszövés, állatmesék, trufák, anekdóták. — Alaprétegek: — Bagdadi: jellegzetes történettípusok: pl.: kereskedőtörténet, v. szerelmi történet, mágikus elemek hiánya, iszlám hatás. — Kairói: ironikus, szatirikus hang, erotikus történetek, állattörténetek, szellem, akit varázseszköz irányít
— Bagdad, Kairó, elemei: arab, óind, perzsa, egyiptomi, mezopotámiai, keresztény, zsidó — Cím: XII. sz., lassú folyamat, babona, tényleg 1001, hat.lan szn.? — Alkotóelemek: — Személynevek: legtöbb arab, Szindbád: ind, Ali Baba: török, Sahrazád: perzsa — Belső jegyek, meseanyag 1. Ind anyag: — keretelbeszélés — egész meseciklusok /Szindbád/ 2. Perzsa anyag: tündérmesék, dzsinnek, Az ébenfa paripa 3. Ókori mezopotámiai anyag: A bölcs Haiqar 4. Keresztény, zsidó hatás: Salamon gyűrűje, asszonyok és tolvajok 5. Óegyiptomi motívumok: Hérodotosz nyomán, teherhordó, 3 bagdadi hölgy 6. Arab motívumok: formai sajátosságok, rímes próza, próza-vers váltogatása, 350 költőtől 1420 vers a XII-XIV.sz.-ból 7. Európai elemek: A keresztes hadjáratok idejéből
Ezeregyéjszaka /Alf laila va laila/
1786-1859
Wilhelm Grimm
— Koppenhága, 1819, balett-táncos, színpadi énekes — 1831 európai utazás, 1841 dunai hajóút, Mohács, Pest-Buda — „Magyarország gazdag ország, egy szép nyári nap Dániájára emlékeztet.”
— tömör, expresszív nyelv
— eleven, élő párbeszédek
— Napóleoni háború, ferencesek, szövöde, dohánygyár, patika
— Az esztétikum eredete:
— könnyen átlátható, tiszta szerkezet
— Odense, szülői ház, jóslat
Hans Christian Andersen 1805-1875
— hatása
— magyar fordítás: 1861 /kb. 250 kiadás/
— állatmesék és moralizáló történetek
— sajátosan német hangvételű mesék
— egész Európában elterjedt témák feldolgozásai
— A mesék tematikai felosztása:
— iskolát teremtenek, közös munka, népköltészet
— Kinder- und Hausmärchen /1812, 14, 22./ Gyermek- és családi mesék
története 1848, Német szótár 1852-/1961/
— Német nyelvtan 1819-37, Német mitológia 1835, A német nyelv
— fontosabb műveik:
— német filológia alapjai,
— Kapcsolat a magyarokkal; Révai Miklós, Ipolyi Arnold, Erdélyi János
— B.T.A., könyvtárosok, nyelvészek, ir.történészek
— Hanau, jogász apa, egyetem: Marburg
/Ludwig Grimm/
1785-1863
Jakob Grimm
Grimm-testvérek
2. La Fontaine-i
1. Ezopusz-i
— altípusai:
— műfaji megközelítés, mese? moralizálás, tanulság, állatmese
Péczeli József, Fáy András, Krilov, Lev Tolsztoj…
— Αισοποs, /Ezopusz/, Phaedrus, Pesti Gábor, Heltai Gáspár, La Fontaine,
A fabula műfaja, vázlatos története
új ruhája, A rendíthetetlen ólomkatona
— Leghíresebbek: A rút kiskacsa, A kis gyufaárus lány, A császár
— népmese ↔ Andersen meséi
— novella, elbeszélés
— erkölcsi, jellembeli tulajdonságok
— világnézet, tárgyak, állatok, emberek
nem várt siker azonnal
— 24 füzet, 156 mese, Grimmék, E.T.A. Hoffmann, romantika
— Mesék és történetek 1835-1872
nem lenni.
— A rögtönző, O.T., Csak egy muzsikus, A két baronesz, Lenni vagy
— vers, mese, regény, novella, útirajz
— Művei:
— utolsó évtized
Heltai Gáspár — Heltau, katolikus pap, Wittenbeg, lutheránus, megnősül, nyomda, szakramentárius, majd antitrinitárius. — Legfontosabb művei: — A háló — Az részegségnek veszedelmes voltáról való dialógus — Cantionale — Száz fabula előszók, mentegetőzés, németből fordít, újszerűség, eredeti fabulák is
Pesti Gábor — reneszánsz, humanizmus, reformáció — J.P. versei — Rotterdami Erasmus, peregrináció, — gyulafehérvári kanonok, küküllői főesperes — legfontosabb művei: — Újszövetség-fordítás — Ezopusz fabulái — hatnyelvű szótár
Phaedrus Kr.e. 15-Kr.u. 50 (?) — „úgy látszik a fabula rabszolga műfaj” /Babits M./ — a középkor fedezi fel, 127 mese — tiszta, szép vers, jó verselés — Juvenális: „Difficile est satiram non scribere”
— kevés biztos, sok mende-monda, rabszolga, felszabadul, Szamoszról Delfoiba menekül — „a mesék Homérosza”, — fabulái stílusa
Ezopusz Kr.e. VI. sz.
3. sajátos magyar stílusú (?)
— A fabulák ma, népszerűség, ismertség
Jean La Fontaine 1621-1695 — „a legfranciább francia” Szerb A. — „erdők és tavak gazdája” Napkirály, mecénása, kegyvesztés — vándorol, „vendégeskedik”, fordít, színművek, költemények, tanmesék — Mesék: 12 könyv, zöme állatmese, óriási hírnév Fr.o.-on belül és kívül, a fabula ekkor nem számít rangos ir.-i műfajnak, ő teszi költészetté — Rousseau: „elvtelen, földhözragadt”
Székely
Tündérország,
Apa
mesél,
Székely
demitizálás, - delokalizálás, - moralitás, erkölcs, következetes
-
3 gyűjtési eljárás: - emlékező, - gyűjtőfüzet, -élőszóval
elmondottt művek feldolgozása
-
A magyar nép múltja és jelene Hazánk története
-
Országgyűlés: 1887: választások, Szabadelvű Párt, Apponyi
pártja
-
A történetíró:
-
Fischer Mária
-
Meseház
-
Újságírás tréfák, útleírás, fürdők
-
szövegritmus, párbeszédek
sztereotíp formulák, állandó hasonlatok, jelzők, alliteráció,
Bölcsészkar, tanárképzés, öngyilkosság
Gyűjtemény S. Jóbbal, III. kötet /Sz.földi gyűjtés/
tájszóhasználat
-
-
A meséi nyelve: a magyar népmesék nyelvének megszületése,
-
Székelyföldi gyűjtések, Kriza, pályázat, Sebesi Jób
-
Budapest kezdeti kudarc, Gyulai Pál, Magyar Népköltési
gyermekeknek szólóvá válnak, ha nem tanul meg írni,
Székelyudvarhely, szekérút, lelkész, tanító, szolgadiákok
olvasni…
tárgyak, átdolgoz stilizál, érzelmi feltöltés a német meséknél,
-
vadgalamb
Meséinek jellemzői: a mitikus tartalom helyett az erkölcsi
mesemondó.
mesefája,
Grimm testvérek meséi, Állatok mesélnek, Elek nagyapó
Meseíró, fordító: Magyar mese- és mondavilág, Csudalámpa,
motiváció érdekli, nem szóról szóra, más tájak, de magyar
-
-
Lapkísérlet: 1893 Nemzeti Iskola Gárdonyi, Gaál Mózes
1897 Magyar Kritika
1888 febr. 9.: országgyűlési beszéd
-
Kisbacon, „a mesék végtelen birodalma” család, alkata,
Benedek Elek /1859-1929/
Uzoni Margit
Huszár Anna
-
-
Édes anyaföldem
Jó pajtás 1909. Mikszáth, Móricz, Molnár F.
Cimbora 1923-tól veszi át, 1929-ig tart. Dsida J.,
-
-
Székely Népművelő Társasság
„…fő, hogy dolgozzanak…”
-
-
édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni!”
Balázs B. „Az állam nyelvét meg kell tanulni, az
Az én újságom 1889. Karácsonya, Pósa L.-sal
-
gyermeklapok
Az aranyfeszület
-
-
A félkezű óriás
-
Az erdélyi irodalmi élet szervezése
Nagyapóéknál
-
Az ifjúsági író:
-
Katalin
Lányregények: /siker/
-
-
Többsincs királyfi
-
Az elbeszélő és drámaíró:
Nagy magyarok élete
-
-
-
-
Szeretetre így neveltem.
A szívenhez felemeltem
A gyermekekhez lehajoltam
„Jézus tanítványa voltam
