SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A KÖZÖSSÉGBEN HELY I ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

2440 SZÁZHALOMBATTA Csokonai u.50. Tel.: 06-23-354-465, Fax.: 06-23-354-475 e-mail: [email protected] www.napsugar.battanet.hu OM azonosító: 032790 Minőségi Nevelési-Oktatási Intézmény

„SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A KÖZÖSSÉGBEN” HELY I ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Fenntartó: Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselő - testülete 2440 Százhalombatta, Szent István tér 3. Alapító Okirat száma: A 222/2008.(VI.26.)sz. valamint az ezt módosító 291/2009.(IX.24.)sz. Ök. határozattal elfogadott alapító okirat. OM azonosító száma: 032790

A program benyújtója: Tarnai Istvánné intézményvezető

-2-

BEVEZETŐ GONDOLATOK

„Aggódva szorítja édesanyja kezét a három éves kisgyermek az óvoda kapuja előtt. Tágra nyílt szemében ott bujkál a kérdés: vajon mi vár rám? De lassan feloldódik a szorongás, a félelem, mert az elengedő kéz helyett egy másik kéz szorítja kezét, aki sok élményt, szépet kínál számára: színes játékot, sétát, gyönyörű mesét, színes ceruzát az alkotáshoz, fantáziához. – Agyagból gyúrható répa orrú hóembert, a dalok ritmusát - mint szívdobbanást, a környezetünkben játszó kis cicát, a jókedvű kertész bácsit.”

„Adok és kapok szeretet teli éveket a gyermeknek, szülőknek, s a világnak egy - egy boldog családot.”

-3-

TARTALOM:

BEVEZETŐ GONDOLATOK

2.o.

ÖNMEGHATÁROZÁS

5.o.

I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA

11.o.

1. "Személyiségfejlesztés a közösségben", Helyi Program

11.o 12.o.

Az óvodakép és gyermekkép kialakítása

2. A nevelés keretei

15.o.

2.1. Az egészséges életmódra nevelés célja és feladata

15.o.

2.2 Az érzelmi nevelés, a szocializálás feladatai a személyiségfejlesztés, egyén és közösség viszonyában, az érzelem, erkölcs erősítésében. 20.o. 2.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 25.o.

3. A tevékenység keretei, célja, feladatai

26.o.

3.1. Ünnepek, hagyományok, szokások személyiség fejlesztés célja, feladata

26.o

3.2. Az anyanyelvi kultúra ápolása, a kapcsolatteremtés célja, feladata

28.o.

3.3. A munkára nevelés célja és feladata

32.o.

4. A program tevékenységi formái

35.o.

4.1. A játék, mint a személyiségfejlesztés alapja

35.o.

4.2. A játék kultúra fejlesztése, mint az iskolai tanulásra való előkészület lehetősége

40.o. 4.2.1. A környező természeti - társadalmi világ tevékeny megismerése, megszerettetése, óvása, matematikai tartalmú ismeret és tapasztalat szerzés alapozása, célok és feladatok

42.o.

-4-

4.2.2 Művészetek a személyiségnevelés szolgálatában, célja és feladatai 47.o. - irodalmi nevelés

48.o.

- zenei nevelés

50.o.

- vizuális tevékenységek

52.o.

4.2.3. Mozgás, mozgásos játékok, irányított mozgások céljai, feladatai 4.2.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

54.o 59.o.

5. Kapcsolatok rendszere

62.o.

6. Az óvodába és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség

66.o.

7. Gyermekvédelem

69.o.

7.1. A gyermekvédelem célja

69.o.

7.2. A gyermekek esélyegyenlősége

71.o.

II. A HELYI PROGRAMUNK MŰKÖDÉSI RENDJE, ÓVODÁNK MINDENNAPI ÉLETÉNEK MEGSZERVEZÉSE

72.

o.

III. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

75.o.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

76.o

FORRÁSMUNKÁK

77.o.

MELLÉKLETE 1.sz A nevelési program megvalósításának keretei 2.sz Eszköz jegyzék 3.sz Továbbképzési program 4.sz Napirend javaslat 5.sz Hetirend javaslat 6.sz Fejlődési napló

-5-

ÖNMEGHATÁROZÁS A helyi program megírására készülve az elmúlt évek pedagógiai munkája, eredményessége, a testület tenni akarása, új utak keresése motiválta munkánkat. Tehettük azért, mert a társadalmi környezet segítése erkölcsi, anyagi bázist biztosított. Tehettük azért, mert az óvodánkba járó gyermekek szülei segítették céljaink megvalósítását, együtt gondolkodtak és működtek a gyermek óvodás korának szebbé tételében és személyiségük kibontásában. A program előkészítő munkálatai során kérdőíves módszerrel próbáltuk a nevelő testület véleményét kérni eddigi munkánkról, eredményeinkről, gondjainkról, óvodapedagógusaink eddigi szakmai ambícióiról. Az értékelésből is nyilvánvalóvá vált, hogy hasonlóak céljaink elképzeléseink. Testületünk kreatív személyiségekből állt, ezért is fogalmazódott meg bennünk, hogy az eddig érvényben lévő program kereteit szeretnénk tágítani. Nevelőtestületünkre jellemző az " önművelődés igénye ", ezt próbáljuk kielégíteni az egyes óvodapedagógusok folyamatos továbbképzésével. Például:  testületünk részt vett egy kommunikációs és önismereti, úgynevezett Gordon tréningen,  ismereteket szereztünk a Frostig elemek alkalmazásáról az óvodai nevelésben  megismertük a szenzitív környezeti nevelés újfajta szemléletét, valamint  a matematikai neveléssel való komplexitását  a drámapedagógia óvodában alkalmazható módszereivel kísérleteztünk  a játék és tánc óvodában alkalmazható lehetőségeit kutatjuk  bekapcsolódtunk a személyiségfejlesztő drog és alkoholmegelőző programba  a komplex esztétikai nevelés gyakorlati megvalósítását próbálgatjuk.

-6-

Egységes nevelőtestületünkben az óvónők elkötelezett hívei a nevelésnek, de programunk lehetőséget ad, hogy az egyes óvodapedagógusok alkotó, gyakorlati munkájában a módszertani, pedagógiai szabadság kibontakozhasson.

Óvodánk szép környezetben lévő, korszerű létesítmény, két épületben működik. A környezet zöld-övezeti, fákkal szegélyezett épületei a gyermekek számára egészséges, jó környezetet biztosítanak. Az óvodánkat körülölelő emeletes, családias, és kertes házak lehetőséget adnak a gyermek számára a sokarcú környezet megismerésére, megszeretésére. Óvodánk felszereltsége, belső képe harmóniát tükröz, ezt szolgálja a berendezés, a játékok, a tágas terek. A "B" épületben található tornaterem az egészségmegőrzés, a mozgásformák sokféleségének biztosítására nyújt alkalmat. Az „A” épületünkben sószoba segíti az egészség nevelést.

A családok, szülők élete a várossal összekötődött. Az utóbbi évek alatt fokozatosan átalakult a családok értékrendje. Egyre inkább növekszik a teljesítményre orientált családok száma az emocionális kapcsolatokra orientált családok rovására. A női emancipáció, a társadalmi aktivitás nehezen feloldható ellentétbe kerül a kisgyermekkori fejlődés alapvető érzelmi igényével. Ennek következtében a gyermeki személyiség fejlődését kisebb-nagyobb mértékű emocionális frusztráció (érzelmi lemaradás) kíséri. A folyamat súlyos személyiségzavarok kialakulásához vezethet. Ezekkel a nehézségekkel a család már nehezen tud megbirkózni, s egyre nagyobb várakozással fordul a hivatalos pedagógiai intézmények, elsősorban az óvoda felé. Tőlünk várnak segítséget a probléma megoldására. Tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a szülők joga és kötelessége, mégis meggyőződésünk, hogy ilyen helyzetben nem vonhatjuk ki magunkat a szülőknek való segítségnyújtás alól. Segítünk, hogy együttesen tudjuk megalapozni egy olyan generáció felnövekedését, aki képes önmegvalósítással alkotóképességének maximumát nyújtani a majdan általa választott munkaterületen.

Az óvodánkkal kapcsolatban álló családok jellemzői:

-7-

 a lakáskörülmények jók  szülők iskolai végzettsége magas fokú, ami magával vonja a gyermekek értelmi képességének fejlettséget  sok az egyszülős család - a viszonylagos anyagi jólét mellett hiányzik a gyermekekből a lelki biztonságérzet, a szülők bizonytalanok a gyermeknevelésben, következetlenek, ezért a gyermekeket is érzelmi labilitás jellemzi.  kevés veszélyeztetett gyermek jár óvodánkba

A fenti okokból kiindulva választottuk e komplex személyiségfejlesztő programot, amiben kiemelt, hangsúlyos helyen áll az érzelmi nevelés, hiszen az eddigi tapasztalatok azt erősítették meg bennünk, hogy erre van leginkább szüksége a "ma" gyermekének. Helyi programunk központjában a nevelés, a tevékenység áll, annak érdekében, hogy, a különböző személyiségű gyermekek mindegyike egyedi külön "csoda" legyen. Pedagógiánk, céljaink megkövetelik, hogy az egészséges gyermekek és az átlagostól eltérően fejlődő gyermekek fejlődését egyaránt elősegítsük. Tesszük ezt a gazdag tevékenységek sokaságával, valamint a rugalmas átjárhatósággal. Ahhoz, hogy a választott programot megvalósítsuk, szükséges, hogy felmérjük az óvodánk személyi, tárgyi feltételeit.

Alapmeghatározás:

Óvodánk l998. július 1-je óta a százhalombattai önkormányzat irányításával végzi feladatait. A megalakuláskor felvett "Napsugár Óvoda" név kifejezi pedagógusaink beállítódását, az óvodánk légkörét, hiszen a napsugár a fény, a derű, a melegség, az öröm, a nyugalom kifejezője. Az új együttműködési lehetőségek, formák másfajta elvárásokat tartalmaznak. A program nem szakadhat el a központi irányítástól, ugyanakkor fontos, hogy a helyi arculat jól, pontosan és körültekintően tükrözze a feladatot. Az óvoda egy az önkormányzati óvodák közül, de más, egyedi, a helyi célok megfogalmazásában, a külső-belső küllemében, felszereltségében, és a helyi programban megfogalmazott értékrendszerében, a feladatkör csoportosításában.

-8-

A fejlesztés fontos minden területen ahhoz, hogy a következő években "A személyiségfejlesztés a közösségben"című helyi óvodai nevelési program megvalósuljon.

Személyi, tárgyi feltételek Az óvoda tárgyi feltételei adottak, színvonalasak, esztétikusak. Távlati terveinkben fontos az egyéni fejlesztés. A csoportokban szükséges:  a mozgatható, átrendezhető bútorok egysége, textíliák harmóniája  a játékféleségek korszerűsítése A játékok milyenségét jellemezze: A fiúk, lányok számára személyiségfejlesztő játékok, lehetőségek teremtése. Fejlesztjük azt a lehetőséget, hogy a gyermek igénye szerint átalakíthasson, egyúttal teret adjon egyéni elképzeléseinek, serkentő formáinak: mesesarok, ábrázoló, barkácsoló asztal környezetismereti polc Fontosnak tartjuk az udvar, a játszótér, játszópark kialakítását, ahol a gyermek tevékenységet választhat, igényének, korának megfelelően - egész éven át. Az udvar legyen pihenő, napozó, fürdőzést, mozgást és tanulást fejlesztő. Törekvéseinkben és lehetőségeinkben célként tűzzük ki, hogy az óvoda udvara, termei szolgálják az esztétikai igény kielégítését, valamint a balesetmentességet. Törekszünk, hogy az óvoda nevelési céljainak megfelelő eszköztár szolgálja a pedagógusok igényét, valamint a gyermek ismeretigényének fokozását. A meglévő könyvtárat tovább fejlesszük a tudomány, a fejlődés új ismeret-anyagaival. Ez megjelenik könyv formájában, az audiovizuális eszközök sokféleségében, olyan adatbank létrehozásában, ahol megtalálhatók a neveléshez, tanításhoz, kísérletekhez szükséges anyagok. Az innovációs folyamat kiegészül az állandó mozgásban lévő társadalom-, természet-, személyiségfejlesztő lehetőségeivel. Figyelembe vesszük az intézményen kívüli lehetőségeket: a városban található közművelődési intézmények,

egészségnevelő

egységek

szolgáltatásait,

a

civil

szerveződések

kezdeményezéseit, a fenntartóval való kapcsolattartásból adódó lehetőségeket, a szülők által kínált együttműködés formáit. A fejlesztésben számítunk egymásra, a testület kreatív megnyilvánulására, mely harmóniában, a célok megvalósítása érdekében "egybe" rendezi a feladatokat.

-9-

A belső forrásokat felmértük, kiegészítettük, a törvényi kötelezettségeknek megfelelően, melyre az önkormányzat biztosította a feltételeket. A továbbiakban csak a az eszközök karbantartására és az elhasználódásuknak megfelelő pótlásra van szükség.

Személyi ellátottság, mint szubjektív tényező fejlesztése

Alapvetőnek és fontos feladatnak tartjuk, hogy személyi ellátottságunk megfeleljen programunk céljainak. Az óvónők szakszerűsége és végzettsége megfelel a követelményeknek, azonban önképzéssel, továbbképzéssel a helyi sajátosságoknak megfelelően fejleszteni kell:  a mentálhigiénés neveléssel kapcsolatos módszertani kultúránkat,  az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos táplálkozás tudományi ismereteinket,  a komplex művészetek megismerését. A tudás, az ismeret felhalmozása akkor eredményes, ha arra törekszünk, hogy az átadásra, kölcsönös tájékoztatásra mindig legyen lehetőség. A megszerzett, fejleszthető tudás mobilizálható legyen új körülmények, lehetőségek teremtésével. A program célja, feladata alapvetően megfogalmazza a több pólusú együttműködést, az óvónő - gyermek - dajka személyének, példájának napi, folyamatos hatását. Fontosnak tartjuk a pedagógus személyiségének állandó fejlesztését, tudását, ismeretét, képességét, értékrendjét, egyéniségét, szocializálhatóságát, szociális érzékenységét. A pedagógusok fejlődése, eredményei távlatokban lehetővé teszik a gyermekek iskolára való felkészítését, az összetett követelmények kielégítését.

A vezetés, a testület feladata, hogy a nevelés folyamatában megvalósuljon:  a gyermeki jogok érvényesítése  jogok és lehetőségek ismerete, változásainak követése  a gyermek - óvónő aktív kapcsolata  a pedagógus modell értékű elfogadó, segítő, támogató attitűdje  a kölcsönösség, a tisztelet  az információs rendszer működtetése

- 10 -

 a kapcsolatok új formáinak kialakítása.  összehangolt munka a nem pedagógus dolgozókkal  befogadó szellemiségű óvoda az inkluzív nevelés kialakítása érdekében

A gyermek és felnőtt kapcsolata meghatározó. A kapcsolat egyénre, csoportra szóló érzéseket tükröző, védő-óvó szerepet ellátó. A gyermek számára a vele naponta együttlévő felnőtt példa, modell. Ugyanilyen fontos a környezetükben élő emberek példája, szeretete, segítése. Programunk csak akkor eredményes, ha a múlt - a jelen - és a jövő összekapcsolódik és folyamatos. Igaz ez személyekre, a munka eredményességére és a változást igénylő célokra. A törvény lehetőséget ad a továbbtanulásra, egyben kötelezővé is teszi. Lényegesnek tartjuk, hogy a program eredményességében tükröződjön az ismeret teljességére való törekvés (enciklopédikusság).

Helyi programunk fejlesztési erőforrásai:  a fenntartó közoktatási politikája, távlati képe,  az óvoda önállóságára való törekvése, menedzselése  a külső anyagi segítség lehetőségei: - alapítványok

- civil csoportok

- pályázatok

- családok, szülők

- szponzorok

- adományok

 az óvoda erkölcsi, szakmai megítélése a szűkebb társadalmi környezetben.

Óvodánk harmonikus fejlődését az alanyi-, a szakmai- és a tárgyi feltételek összhangja biztosítja.

- 11 -

I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA

1. " Személyiségfejlesztés a közösségben " című Óvodai Helyi Programunk Helyi programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül. Alapjait a jelenleg érvényben lévő Alapprogram azon részei képezik, melyek a nevelés folyamatára, a játék keretére, és a személyiségfejlesztés különböző módjaira adnak útmutatást.

Kiindulási pontunk: az óvodai dolgozók mindennapi jelenlétükkel, cselekedetükkel éreztetik a gyermek feltétel nélküli szeretetét.

Legfontosabb nevelési elveink:  a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósulása  a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése  befogadó, segítő, támogató attitűd  tudjuk és figyelembe vesszük a személyiség alakításának alapelvét: egy ember lelki életén az egyéni összjellegét értjük: örökölt tulajdonságait, a változó környezet alakító, fejlesztő hatását,  beépítjük a demokratikus elveket, elemeket legfontosabbként: - a nemzeti- tradicionális elemeket, - emberi értékeket : az erkölcs, érzelem erősítését, harmóniáját (kulturális magatartás, társadalmi magatartás, eszmei magatartás, önmagához való viszony alakítását)  élünk azzal a lehetőséggel, hogy a pedagógus saját értékrendszerét közvetítse a módszertani szabadság lehetőségeivel,  segítjük és követelményként, teszünk eleget az iskolai alkalmasság kritériumában megfogalmazottaknak: az óvodáskor végére, illetve annak szakaszaiban biztosítjuk különböző keretekben a gyermek személyiségének alakítását,  óvónői feladatként : - a tehetséggondozást,

- 12 -

- a felzárkóztatást, - a differenciálást, - az egyéni bánásmód elemeit, - az egyenlő hozzáférés biztosítását tarjuk szem előtt.

Gyermekképünk, óvodaképünk kialakítása

Az óvodai gyermekkép kialakításával, céljának, feladatának meghatározásával segítjük az óvodai nevelésünk fejlesztésének folyamatos komplex megvalósítását. Milyen gyermekeket is szeretnénk nevelni? Legszemléletesebben Szent-Györgyi Albert szavaival tudjuk érzékeltetni: "Milyen ember is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős jó ítéletű, értelmes, tettre kész szép célokért küzdő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet."

Óvodánk nevelési célja: A 3-7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával:  az egész gyermeki személyiség egészséges, harmonikus fejlődésének segítése (az egészség szó alatt testi és lelki egészséget értünk),  a gyermek egészségvédelmének, kultúrájának, környezettudatos magatartásának alakítása,  az érzelmi intelligencia megalapozása és folyamatos fejlesztése,  műveltségi igény feladatainak átfogó alapozása, területeinek folyamatos fejlesztése a művészetek segítségével,

- 13 -

 a gyermekek kreativitásának, aktivitásának, mobilizálhatóságának figyelembevételével ismeret és értékközvetítés, mely lehetőséget ad a hátrányok leküzdésére és a tehetségek kibontakoztatására.  A

gyermek

sokoldalú,

harmonikus

fejlesztésének,

személyisége

teljes

kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. Kiemelt feladat A gyermekek jogainak érvényesítése és védelme. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód biztosítása. A harmonikus személyiségfejlesztés elérése érdekében fontos feladat:  Képessé tenni a gyermeket az együttes tevékenységben az együttműködésre, önérvényesítésre, társak elfogadására, önmaguk és mások tisztelésére, megbecsülésére.  Érzékennyé tenni a gyermeket a lélek hangjaira, fogékonnyá tenni őket a jóra, szépre, higgyék el, hogy fontosak mások számára.  Új attitűdöket, normákat kialakítani a gyermekben, mint például egymásra figyelés, együttélés, empátia, alkalmazkodás, érzelmek fejlesztése, erkölcsi értékek alakítása, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, igazságosság, önzetlenség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás.  A gyermek érzelmi életének biztonsága tegye lehetővé, hogy érzelmeiket szóban, mozgásban, a vizualitás, az ének-zene eszközeivel kifejezhessék.  A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, az egészséges életvitel kialakítása.  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakítása.  Az élmények feldolgozását támogató környezet biztosítása.

Óvodaképünk kialakítása a testület valamennyi tagjának elemi érdeke és kötelessége, mert az óvoda a környezet, a család, a gyermek számára a biztonság szigete, a szeretet ígérete, ahol lehet mozogni, élni, szabadon beszélni, embernek lenni. Itt tudjuk megalapozni a szeretet, az igazságosság, a béke ígéretének új nemzedékét.

A környezet, a körülmények biztosításával lehetőséget teremtünk:

- 14 -

 az egészséges élet fejlesztésére az egyénnek és csoportnak egyaránt,  a

gyermek

környezettudatos

magatartásának

megalapozására,

a

pedagógiai

tevékenységrendszer segítségével,  a befogadó attitűd természetessé válására  A multikultúrális, és interkultúrális szemléletmód nevelési gyakorlatának kialakítására  a szocializálásra: o

a gyermek érzelmi életének, egyéni sajátosságainak figyelembe vételével,

o

akarati

és

erkölcsi

tulajdonságainak

erősítésére,

nevelésére

a

tevékenységek folyamatában.  az összetartozás érzésének átélésére az óvodai ünnepek, hagyományok széles skálájával, a kommunikáció-metakommunikáció eszközeivel,  a gyermek megismerési vágyának kielégítésére, sok közös élmény, sok

közös

tevékenység segítségével.

A játéktevékenység által biztosítjuk azokat a tevékenységi kereteket, melyek alkalmat adnak a játékba integrált tanulás lehetőségeire:  a természet - társadalom - ember megismerésére,  a mozgás lehetőségeire, formáira,  komplex esztétikai művészeti tevékenységek során a vers - mese megszeretésére, alkalmazására  a rajz, festés, kézimunka, ének zene tevékenységeire, amik az érzelem, ismeret gondolatok kifejezői, a szép megértésében.  a gyermek érzelmi életének biztonsága tegye lehetővé, hogy érzelmeiket szóban, mozgásban, a vizualitás, ének-zene eszközeivel kifejezhessék.

Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk a hazai óvodapedagógiai hagyományok értékeinek megtartását, s ennek ötvözését a reformpedagógiák új, gyermekközpontú, pedagógiailag és pszichológiailag megalapozott törekvéseivel, a befogadó nevelés érvényesülését. A személyiségfejlesztés feladatát az óvodánk csak a szülővel, családdal tudja ellátni, eredményeket csak így tud felmutatni. Ezért fontos a családdal való szoros, személyre szóló kapcsolat kialakítása, megkeresve az igényelt, hasznos, új, egyedi kapcsolatokat.

- 15 -

Nevelési céljaink megvalósításához szükségesek a segítő társintézmények, és a gyermekek védelmét szolgáló jóléti gyermekintézmények. A Helyi Program végrehajtása során, a fejlesztés igényéhez elengedhetetlen a jól átgondolt szervezés az információ közvetett és közvetlen rendszere és működése. Ez a cél és feladat vonatkozik az óvoda vezetésére és minden tagjára.

2. A nevelés keretei 2.1. Az egészséges életmódra nevelés célja és feladata Az egészséges életmód a tárgyi környezetet, a gondozást és ezen feladatok szervezését jelenti. Célunk: a gyermek komfort érzetének kielégítése, a gyermek egészséges életvitel igényének megalapozása, testi fejlődésük elősegítése, érzelmi, lelki biztonságérzetük kialakítása.

E cél elérése érdekében feladataink:  az egészséges környezet kialakítása, biztosítása,  optimális, a gyermekek életkorának és igényének megfelelő óvodai életritmus kialakítása,  sokoldalú, sokszínű tevékenységek biztosítása, mely kitartó, teherbíró gyermekek nevelését teszi lehetővé,  A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme.(A környezettudatos magatartás kialakításához, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások alakítása)

A feladatok ellátása komplex formában kapcsolódik:  az értelmi erők fejlesztéséhez,  az erkölcsi erők erősítéséhez, a magatartás formálásához,  az egyén és közösség viszonyának alakításához,  az esztétikai érzék fejlesztéséhez, a zene, a mozgás, irodalom és ábrázolás igényéhez. Az ember kultúrájához elengedhetetlen elemként hozzátartozik a testkultúra, ennek alapvető céljaként a gyermek fizikai erőnlétének növelése, tökéletesítése, a játék és sport műveltség, a kondicionálás és kompenzálás.

- 16 -

Az egészséges életmódra nevelés területei:  gondozás  testi nevelés  egészségvédelem- edzés  mozgásfejlesztés 2.1.1. A gyermek gondozása

A gondozás célja: A gyermek komfortérzetének biztosítása, mely révén kellemes, nyugodt légkörben, jó közérzettel, örömmel tevékenykedik. A gondozási teendőkkel kultúr tartalmat is közvetítünk (pld. Váljon igényükké a tiszta esztétikus rendezett megjelenés, és környezet, a kultúrált étkezés, a testi, egészségügyi szokások) Feladataink: A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszerének kialakítása.  Testápolás – a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat, igényük kialakulását szolgálja.  Öltözködés – a gyermek komfortérzete kialakításának szerves részét képezi a hőérzetének megfelelő, kényelmes öltözéke. Mivel a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul, ezért a fokozatosság betartásával ösztönözzük a gyermeket az egyre önállóbb öltözködésre.  Táplálkozás – a növekedés és fejlődés elengedhetetlen feltétele. Mivel ez a gyermeknek nemcsak a fejlődését, de a közérzetét is befolyásolja, az óvónőknek meg kell ismerniük az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét, és tapintattal (kell, hogy) segítsék, szoktassák őket a változatos, új ízekhez. Az esztétikai igény kialakításának részeként különös figyelmet kell fordítanunk a terítés igényességére.

2.1.2. Testi nevelés

A testi nevelés célja: a gyermek testi szükségletének (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének, testi épségének védelme, edzése.

- 17 -

Feladataink: optimális feltételek megteremtése játszóhelyek, játéktér, játékeszközök biztosításával. Napirendünkben nagy hangsúlyt helyezünk a mindennap az irányított 20-30 perces, lehetőség szerint szabadban való mozgásra. Udvarunk alkalmas a gyermek számára a különböző mozgásformák gyakorlására, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok, játékok megtanulására. Alkalmanként a szülőkkel közös sport délutánokat is szervezünk. Pihenés és alvás feltétele: tiszta jó levegőjű környezet, kényelmes fekvőhelyek, a pihenéshez szükséges személyes tárgyak, mese. Nyugalmas, szeretetteljes légkör megteremtésével biztosítható a napi szükségletnek megfelelő pihenés.

2.1.3. Egészségvédelem-edzés Célja: az egészséges életvitel igényének kialakítása A gondozási, testi nevelési és mozgásfejlesztési feladatok megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását.

Feladataink:  A gyermek életkorának és igényének megfelelő helyes óvodai életritmus kialakítása. A helyes életritmust a családdal együtt kell kialakítani, ezért óvodai és óvodán túli ajánlott napirenddel segítjük a családi nevelést.  A gyermekek óvodába lépésekor tájékozódunk a gyermekek esetleges betegségeiről, betegségre való hajlamáról, így lehetőség nyílik az egyéni bánásmód alkalmazására.  A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, a változásokról a szülőt illetve az óvoda orvosát tájékoztatjuk.  A gyermekek orvosi felügyelete, az egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása.  A gyermekek napi életének folyamatos figyelemmel kísérése a gyermekbalesetek megelőzése érdekében.  Segíteni abban, hogy megismerjék a gyermekek saját képességeik határait, alakuljon ki egészséges veszélyérzetük, vigyázzanak társaik testi épségére.  Azon feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét (jó levegő, tiszta környezet).

- 18 -

Mindezen feladatokhoz a következő készségfejlesztési területeken tudunk tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget biztosítani:  hatékony kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése,  érzelmek feldolgozása,  feszültségkezelés, véleményalkotás, probléma megoldás. Balesetvédelmi biztonsági feladataink  A természetes és szervezett mozgásra biztonságos, szabad területekkel rendelkezik óvodánk udvara.  Megfelelő magasságban vannak elhelyezve a mászókák, csúszdák, hinták, melyek failletve vas alapanyagúak.  Használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, a fogásokat ellenőrizzük.  Nagy hangsúlyt fektetünk a baleset megelőzésre, a szabályok betartatására.  Az évszakok adta balesetlehetőségek elkerülése végett csúszós időben a gyerekeket a mászókákra nem engedjük fel. Baleset megelőzési szabályrendszerünket a Házirend tartalmazza, melyet szülői értekezleten ismertetünk a szülőkkel. Fontos feladatunk e téren is az óvodai és a szülői – otthoni szabály rendszer közelítése. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására (pld. Fertőtlenítés, környezet tisztántartása), időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre, szellőztetésre, nyugtató hatású színharmónia kialakítására. Figyelünk a gyermekek lelki egészségére, a családokban előforduló pszichés problémák kompenzálása érdekében. Igyekszünk felfedni minden gyermekben azt a többletet, ami csak benne van meg, ami segíti pozitív énképe kialakítását. Óvodánk fontosnak tartja a drog – alkohol – dohányzás elleni propagandát, a megelőzést.

2.1.4. Mozgásfejlesztés

Célja: Nagymozgások fejlesztése (pl. futás, mászás) Finommotorika fejlesztése ( pl. evőeszköz használat, gombolás) Szem- kéz koordináció fejlesztése (pl. fésülködés, folyadéktöltés) Testséma fejlesztése: Testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözködés) Meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás)

- 19 -

A test személyi zónájának alakítása (pl. tisztálkodás) Percepció fejlesztés: Környezeti ingerek megtapasztalása, érzékszervek működésének finomítása (pl. ételek íze, illata) Térpercepció, irányok fejlesztése (pl. mozgásos játékok) Térirányok fejlesztése (pl. terítés) Az egészsége életmódra nevelés feladatait a következő szempontok figyelembevételével valósítjuk meg:  "odafigyelő" gondoskodás: o

az érzelem,

o

a szabadság,

o

a ritmus figyelembe vételével.

 a szükségletek kielégítése (fizikai szükségletek kielégítése): o

pihenés,

o

étkezés,

o

mozgás,

o

edzés igényeinek és arányainak betartásával,

 a negatív tényezők csökkentése (váratlan fordulat, esemény esetén),  a hátrányok felismerése a prevenciós feladatok ellátása: o

orvos bevonásával (orvosi szoba, egészségügyi felszerelések biztosítása ),

o

szervezett balesetvédelemmel,

o

differenciálással - " más " képességű gyermekek segítésével.

 a pszichés fejlődés zavarainak részleges gondozása. Környezeti feltételek, lehetőségek Fontos: a környezet és a gyermek egymásra találása, védelmére, megóvására szolgáló szokások kialakítása (megtanítása.) Óvodai környezetünket ennek megfelelően alakítjuk, különös tekintettel:  az épületre, a zöldövezetre,  az óvoda udvarára (jellege, átláthatósága, tisztasága),  a gyermek méretének megfelelő a bútorzatra, a természetes anyagok szerepére,  a környezetbarát eszközökre (világítás, víz, fényvédő eszközök),  negatív külső hatások elleni védekezésre (zaj, por kiiktatása). Fenti feladataink megvalósulása érdekében figyelemmel kísérjük:  az egészség megóvásának korszerű módszereit

- 20 -

 a táplálkozás kutatás új eredményeit,  az erőnlét fejlesztésének korszerű módszereit,  a folyamatos testedzés igényének lehetőségeit.

Óvodánk fontosnak tartja: drog, alkohol, dohányzás elleni propagandát, a megelőzést. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Önállóan, felszólítás nélkül végzik a személyük körüli testápolási, tisztálkodási, öltözködési teendőket  Képesek testi szükségleteiket szándékosan irányítani  Igényükké válik környezetük rendben tartása  Szilárd szokássá válik az étkezés közbeni kultúrált magatartás, az önálló, a szükségleteknek megfelelő mennyiségű étkezés, az asztal és környéke esztétikus rendje  Ügyeljenek saját külsejükre, törekedjenek az esztétikus megjelenésre  Lehetőségükhöz mérten kialakul életkoruknak veszélyérzetük, vigyáznak testi épségükre

2.2.

Az érzelmi nevelés, a szocializálás feladatai a személyiség- fejlesztés egyén és közösség viszonyában, az érzelem, erkölcs erősítésében.

Célunk: Az érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkörben a családi nevelés kiegészítése, segítse a gyermek szocializációjának fejlődését, alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulását, amelyek az együttéléshez szükségesek. A gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, az intézményi nevelés keretében, a csoport normái alapján. Érzelemre épülő kapcsolat teremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társkapcsolatok létrehozása érdekében. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése.

- 21 -

Feladataink:  érzelmi

biztonságot

nyújtó,

szeretetteljes,

családias

légkör

megteremtése

a

beszoktatástól az óvodáskor végéig,  pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok kialakítása a gyermek - gyermek, és felnőtt gyermek viszonyában,  Modell értékű befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele  érzelemre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében  a nemi identitás támogatása mellett a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, sztereotípiák merevségének oldása  tiszteletadás megjelenése felnőtt – gyermek viszonylatában,  semleges állásfoglalás világnézeti, vallási kérdésekben,  figyelemmel kell lennünk a különbség tétel elkerülésére, mely a gyermek hátrányára válna,  szokás és szabályrendszer kialakítása mely a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodik  Az érzelmi nevelés az óvodai nevelés folyamatában, a tevékenységben a nevelés területeiben, összességében és komplexen jelenik meg.  a

játéktevékenységben

megnyilvánuló

érzelmi,

erkölcsi

erők

hatása

a

kapcsolatteremtés, az udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása, a természetes rokonszenv alapján szerveződő tevékenységek támogatása, a szerep és dramatikus játékok használata,  közös élmények átélése, közös készülődés élménye, ünnepek, szokások, rendezvények,  munkatevékenységek, és egyéb tevékenységek végzése során az érzelem, erkölcsi megnyilvánulások alakítása,  a beszoktatás feladatai: a leválás segítése, támogatása, családi háttér ismerete  érzelmi megnyilvánulások, reagálások okának ismerete (viselkedési zavart okozó tényezők: pl. testvér születése),  a környezet megismerésében, az ének-zene hatásában, a testi-lelki nevelés harmóniájában, a vizuális kifejezés művészetének gyakorlásában, a szó varázsában, az anyanyelvi nevelésben  a

különbözőségek

sajátosságainak

megismerése,

alkalmazkodás, egyénhez igazított fejlesztés

tisztelete

egymáshoz

való

- 22 -

 A

környezettudatos

magatartás

megalapozása

az

érzelmi

viszonyulások,

a

környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével.  A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. Óvodánk demokratikus légköre biztosítja: a gyermek érzelmi biztonságát, megnyerését, kötődéseinek kialakulását és fejlesztését a közösségben. A demokratikus légkör alapja:  az óvónői - testületi példa. Modell értékű, befogadó attitűd A magatartás legyen: együttműködő, empatikus, toleráns, a belső szabadság, kezdeményezés lehetőségének meghagyásával. A rend, a fegyelem biztonságérzetének megteremtése, annak belsővé válása.  szülők segítsége, együttnevelő igénye.

A szocializálás és érzelem erősítés feltételei:  a biztonságérzet kialakítása, amely stabil külső és belső rendet feltételez,  a pozitív ingerek biztosítása, tehát inger gazdag környezet kialakítása,  az együttműködésre, társalgásra, problémamegoldásra, idő, készség, ismeret adása,  a szeretet igényének felébresztése, megtartása,  otthonos körülmények kialakítása,  lehetőség adás közös élményekre, tapasztalatszerzésre, az egyéniség kibontására,  az óvónők, munkatársak pozitív, határozott minta adása (elfogadás, tolerancia),  a különbözőség elfogadása, tisztelete

A beszoktatás-befogadás rendszere Célunk: a szeparációs szorongás oldása, gyermek-szülő biztonságérzetének folyamatos erősítése

- 23 -

A szülők felkészítése A szülőkkel való ismerkedés már az óvodai „nyitott kapuk” alkalmával megkezdődik, amikor lehetőséget adunk arra, hogy gyermekükkel betekintsenek az óvodai életbe. A személyes beszélgetésen túl rövid szöveges ismertetőt adunk óvodánkról, helyi programunkról. A beiratkozást követően szülői értekezleten beszélgetünk a beszoktatásról, a várható nehézségekről. A befogadás, beszoktatás fázisai:  a szülőkkel való közös óvodába lépés (néhány nap)  ismerkedés az óvodai élettel, a biztonságérzet, érzelmi kötődés megalapozása (1-2 hónap)  az óvodai élet rendszerének megismerése (egész évben)  visszaszoktatás (folyamatosan)  Fontos, az óvónők – szülők - dajka következetes együttműködése, elvárásaik egyeztetése  Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, a nevelési felfogásba építésére motiválás  A játék fontosságával kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdése, érvek közvetítése Az óvodánkban folyó szocializáció a különböző tevékenységek folyamatában (Játékban, tanulásban, kommunikációs élet- és munkaformákban.) Fontosnak tartjuk, hogy a tevékenységek során a harmonikus kapcsolatok alakításával lehetőségünk legyen: az ismeretek átadására,  az értékek megismerésére, tiszteletére,  a különbözőségek elfogadására,  az elvárások kimutatására. A tevékenységek segítsék a fegyelem, a nyitottság, a kölcsönösség kialakítását, a kooperáció különböző formáinak megismerését, melynek alapja a megértés, a felelősség. Óvodánkban a közösséget, az érzelmeket erősítjük:  a munka feladatai, és azok értelme által  a hagyományok, szokások, ünnepek közösségteremtő ereje segítségével.

- 24 -

A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakításával, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelünk. Pedagógusaink segítik a nevelés folyamatában a nehezen szocializálható gyermekeket, a helyes módszer és eszköz megválasztásával. Prevenciós feladatunk: a funkcionális zavarok kiszűrése, a "gyógyítás" teendőinek meghatározásával. Korunk egyik negatív kísérő jelensége a stressz, amit már az óvodában is tapasztalhatunk. Stressz elhárítás területén feladatunknak tartjuk:  a családi háttér naprakész elfogadó megismerését  a személyi, tárgyi környezet biztonságának megteremtését  az igény szerinti segítségnyújtást. Ahhoz, hogy a gyermekek az élet produkálta helyzetekben mindig gyorsan és megfelelően tudjanak eligazodni, meg kell nekik tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak:  a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok,  bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok,  megszólítás, tudakozózás, kérés  étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai,  illemszabályok az udvaron,  a jó megjelenés illemszabályai,  az óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális és más intézményekben,  az ajándékozás illemszabályai.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 A gyermekek alkalmazkodnak az óvoda szokás és szabályrendjéhez  A gyermek igényévé válik a helyes viselkedési szabályok, szokások betartása, önfegyelme megfelelő. Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel szemben.  A gyerekek ragaszkodnak óvodájukhoz, csoporttársaikhoz és az óvodában dolgozó felnőttekhez.  Kialakul az életkoruknak megfelelő önértékelésük.

- 25 -

 Résztvevően érdeklődnek egymás iránt, türelmesen meghallgatják a felnőtteket és társaikat, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, készen állnak az iskolai élet elfogadására.  Érzelmileg az életkoruknak megfelelő mértékben kiegyensúlyozottak.  Képesek kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatában, érdeklődők, alakul szociális beleérző képességük.  Konfliktus helyzetben társaikkal egyezkednek  Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak.  Tapasztalatokat szereznek a különbözőség iránti tolerancia érzéséről, megtanulják elfogadni a különbözőséget.

2.3.

Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Célunk:  Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó problémájára – aktívan közreműködve – saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő gyermekek nevelése  A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi – szociális – értelmi érettség kialakítása.  A tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése indirekt nevelési módszerekkel, építve a gyermek spontán aktivitására

Feladataink:  A megismerési vágy fejlesztése a gyermeki kíváncsiság aktiválásával, az életkornak megfelelő változatos információk és élmények biztosításával, az oktatási tartalmak átalakításával, a gyermekek által szívesen végzett feladatokkal.  A felfedezési vágy fejlesztése intenzív élményt nyújtó, felfedező, problémamegoldó tevékenységek biztosításával, cselekvés, illetve gondolati síkon folyó próbálkozás által.  A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése óvodánkban az életkornak megfelelő újabb fejlesztő

hatású

játékok,

technikák,

megismertetésével,

elsajátíttatásával,

megszerettetésével. A tanulási folyamatban a játékosság, a szimuláció eszköztárának felhasználásával, a város kulturális intézményei által biztosított programok beiktatásával.

- 26 -

 Optimálisan fejlett tanulási siker- és teljesítményvágy kialakítása sikerélményeket ígérő feladatok biztosításával.  Az anyanyelv fejlesztése, beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása.  A kultúra átadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalataival, ismereteinek rendszerezése, célirányok bővítése oly módon, hogy ez által bővüljenek megismerő kognitív képességei: o Egyre pontosabb észlelés o Figyelem – összpontosításra való képesség o Valósághoz közeli képzeleti működés o Probléma megoldó és kreatív gondolkodás A fejlődés várhatóeredménye az óvodáskor végén:  A gyermek képes érzékszervei útján az őt körülvevő valóságot tapasztalati síkon megismerni, az így szerzett ismeretek között az egyszerű összefüggéseket a pedagógus irányításával észrevenni  Kialakult érzékelési képességeit (látás, hallás, tapintás), valamint folyamatos finommotoros képességeit szem-, kéz- és mozgás–koordináció területén képes összerendezetten használni.  Képes tapasztalat útján szerzett ismeretek emlékezetben tartására.  Ismeretei alapján életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő feladatokat irányított, majd önálló módon meg tud oldani.  Érzéseit, gondolatait ki tudja fejezni.  Képes egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására.

3. Tevékenység keretei, célja, feladata 3.1. Ünnepek, hagyományok, szokások, személyiség fejlesztés célja, feladata

Célunk, hogy ünnepeink erkölcsöt alakítsanak, élményérzetet adjanak. Olyan személyiséget próbálunk kialakítani, akiből majdan népünk kultúráját, néphagyományát őrző felnőtt válik. Feladataink:

- 27 -

 az ismeretek közvetítésével, a közösen átélt élményekkel alapozzuk meg a nemzeti és népi hagyományok ápolását.  vállaljunk kezdeményező szerepet a feladat megvalósításában.  olyan tapasztalatokat biztosítsunk, amelyek révén pozitív élmények maradnak a gyermekben, s ezek hatására a rendszeresen ismétlődő tevékenységekből hagyomány lesz.  az ünnepek által perspektívát adjunk, erősítsük a hagyományokat, s a közös élmény biztosításával fokozzuk a gyerekek közösséghez tartozásának érzését.  az ünnepek által perspektívát adjunk, erősítsük a hagyományokat a csoporton belül az egyén fontosságának, csoporton belüli helyének erősítése, illetve a közös élmény biztosításával fokozzuk a gyermekek közösséghez tartozásának értékét. Fontosnak tartjuk, hogy:  ünnepeink a pozitív érzelem alapozásának eszközévé váljanak  az ünnepek emelkedjenek ki a mindennapi életből,  várakozás előzze meg az ünnepeket,  a gyermekek is részt vehessenek az előkészületekben.  élményt, ismeretet nyújtsunk  az ünnepeknek, hagyományoknak kialakult szokásrendszere legyen

Figyelembe vesszük az ünnepek kiválasztásában, megszervezésében: a gyermekek életkori sajátosságait, a családok hagyományait, szokásait, a környezet igényét.

Ünnepek, hagyományok óvodánkban:

Kötelező: március 15. (Az l848/49. Szabadságharc és forradalom ünnepe)

Ajánlott: Köszöntések:  anyák napja  apák napja  iskolába induló gyermekek búcsúztatása  személyes jellegű köszöntések (csoportok döntése alapján)  születésnap

- 28 -

 névnap Szokások, hagyományok:  Mikulásvárás,  Karácsony várás  Nagyik délelőttje  tavaszvárás: Húsvét, Komatálazás, Madarak és Fák Napja,  majális,  bohókás, vidám napok: farsang, gyermeknap,  kiállítás-sorozatok: őszi terménykiállítás, rajzkiállítás,  fotókiállítás, érdekes technikák,  játszódélutánok karácsony és farsang előtt. Választott ünnepeink:  szüreti mulatság,  állatok napja,  "Napsugaras" napok:  Sportnapok  játszónapok, kézművesség, játszóház  kirándulások,  barangolások.

Lényeges, hogy a felnőttek, szülők működjenek együtt, és aktívan részt vállaljanak részt az ünnepek, hagyományok előkészületi munkáiban. Szemléletünkben fontos szerepet játszik a különbözőség elfogadása, mások kultúrájának megismerése, elfogadása, tisztelete.

3.2. Az anyanyelvi kultúra ápolása, a kapcsolatteremtés célja, feladata Célunk, hogy a gyermekek nyelvi képességét minden területen az igényes társadalmi szintű kommunikáció irányába fejlesszük, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére

- 29 -

neveljük és kialakítsuk az iskolai beilleszkedés szempontjából alapvetően fontos nyelvi képességeket.

Feladataink: A beszéltető környezet kialakítása:  az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtésére törekszünk, amelyben a gyermek érzelmi kötődése alakul a társaihoz, a felnőtthöz,  kommunikációs helyzetek teremtése, a szerep szerinti beszédmód gyakoroltatása élethelyzetben (pl. vásárlás, telefonálás, stb.)  a beszédkapcsolatok pozitív alakítása, melynek hatására a gyermek gondolkodása fejlődik, s képessé válik az ismeretek befogadására, megértésére,  a kommunikáció során fejlődik a gyermekek beszédészlelése, beszédértése, szóbeli emlékezete, gyarapszik szókincse,  udvariassági szabályok betartása a kommunikációs folyamatok során.

Anyanyelvi kultúrát megalapozni, fejleszteni, igényelni csak olyan óvodai légkörben lehet, ahol érzékelhető annak szabadsága, a szeretet kimutatása. Lehetőséget kell adni a beszédre, annak igényéhez kielégítésre. A környezet hat a gyermek gondolkodására, érzelmeire, annak kifejezésére. Fokozza az ismeretek befogadását, megértését, a visszajelzést. Ezáltal érvényesülnek a gyermekek személyiségi jogait, hiszen kérdezhetnek, válaszolhatnak, kiélhetik kommunikációs vágyukat.

A nevelés folyamatában kiemelten fontos, hogy az óvodánk figyelembe vegye a gyermekek szociokulturális hátterének adottságait és ezt felhasználja a differenciált készség és képességfejlesztésben. Legfontosabb jelzések:  az otthoni kommunikációs tér (van-e idő, hely a beszélgetésre, ennek milyenek a megnyilvánulási formái),  milyen a családi háttér, és annak hatása,  az óvodai felnőtt minta (modellformák a beszédre, anyanyelvre),  külső hatások: az audiovizuális eszközök elterjedése,

- 30 -

A személyiségfejlesztés feladata a nyelv, a beszéd-a magatartás együttes hatásának alkalmazása, mint a nyelvi műveltség kifejezésének mérője. Törekszünk a gyermekek folyamatos, összefüggő, tiszta beszédének, nyelvi kifejezőkészségének kialakítására. A nyelv használatakor törekedjünk arra, hogy a gyermek gondolatainak kifejezésére széles, gazdag nyelvhasználatot alkalmazzon. Ezzel segítjük az esztétikai igény kielégítését, valamint az erkölcs, érzelmi hatásának tükrözését. Az anyanyelvi fejlesztés valamennyi tevékenységi forma keretében kiemelten megvalósítandó feladat.

A fejlesztésre lehetőséget ad:  az óvoda szervezettsége (megfelelő személyeket, eszközöket biztosít),  a nevelés folyamatossága (összefüggő keretet biztosít, cselekvési formák gazdagságát determinálja, mikro-társalgás lehetőségét teremti meg). E folyamatkörben alakítjuk ki:  az anyanyelv koncentrációját,  a speciális fejlődés, fejlesztés kereteit. A koncentráció lényege: valamennyi tevékenység, foglalkozási ág, a természet- társadalomember megismerése.  vizuális kifejezés: a kiválasztott anyag, érzékeltetése, melynek beszédnevelő, szókincs gyarapító, erkölcsöt- esztétikát fejlesztő hatása van. A környezet hatása az élmények, a beszéd gyakorlása során fejleszti:  a gondolkodást,  az érzelem megnyilvánulását, annak szabad kifejezését,  a műveltség alapozását.

Az alapozás keretei és formái: az irodalom, a hagyomány, a népszokás, a dalok, a mondókák, a szó-mondat fűzése. A képes környezet kifejező ereje segíti az anyanyelvi kultúra erősítését fejlesztését. Törekednünk kell az eszközök változatos biztosítására, használatára, mert ezek igényt ébresztenek a társaságra, vágyat a közlésre. Az anyanyelvi nevelés fejlesztéséhez, a célok megvalósításához szükséges:  az óvónő segítő figyelme,  a kommunikációs és metakommunikációs feladatok elvégzése

- 31 -

 a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire való építés,  helyes mintaadás, a javítgatások elkerülése

A speciális fejlesztés keretei: Óvodánk feladatának tekinti a beszédhátrányok leküzdését, ezért lényeges számunkra a sajátos nevelési igényű, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek segítése együtt és külön-külön. Fontosnak tartjuk a prevenció helyi megítélését, óvodai feladatok meghatározását, a konkrét feladatok megjelölését a szűrés, a mérés, a vizsgálatok folyamatában. Feladataink a speciális fejlesztés folyamatában: A család és az óvoda együttműködésének megteremtése, melynek során összehangoló megelőző és fejlesztő feladatokat látunk el, egyedi esetek orvosolásával. Figyelnünk kell az anyanyelvi fejlődést befolyásoló hatásokra, a megoldások megkeresésére. Különös tekintettel kell lennünk:  a családok "anyanyelvére" tájnyelvére,  a csúnya beszédre, kifejezésre,  az idegen szavak használatára,  a migráns gyermekre,  a szociokulturális háttér figyelembe vételére  az óvodában a közéleti nyelv hatásaira (audiovizuális eszközök).  a

szakembereket

megtekintésébe,

bevonjuk: a

fejlesztés

a

folyamatos

nevelői munkába,

egyéni-csoportos

módjaiba

egyedi esetek

(logopédus,

orvos,

pszichológus, pedagógus), különösen odafigyelve az iskolai alkalmasság kritériumaira,  egyéni eszközöket használjunk a napi élet folyamatában, a kompenzálásban, a tehetséggondozásban,  fontosnak tartjuk a pedagógus anyanyelvi kultúrájának fejlesztését, nyelvi műveltségét (verbális-nonverbális), a viselkedés-érintkezés kultúráját (magatartás formáiban, eszközeiben való megnyilvánulását),  mindezek együttes hatását a gyermek anyanyelvi fejlődésére.  A migráns gyermekek differenciált támogatására a magyar nyelv elsajátításában A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Anyanyelvi készültségük révén képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, a folyamatos beszédre, használva, értve a kommunikatív jeleket.  Megértik mások beszédét.

- 32 -

 Használják az udvarias kifejezéseket.  Önállóan mondanak hosszabb több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása.  Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt.  Beszéd

tisztasága,

tagoltsága,

hangsúlya,

hanglejtése

megfelel anyanyelvünk

követelményeinek, magyaros mondatalkotás  A hétköznapi helyzetekre megfelelő módon reagál (pld. vásárlás, telefonálás, segítségkérés, stb.)  Szókincse gazdag, beszédstílusa kulturált, artikulációja érthető.  Tolerancia a nem magyar anyanyelvű gyermekekkel szemben.

3.3. Munkára nevelés célja, feladata Célunk:  a gyermek munka iránti érdeklődésének felkeltése, tapasztalatának bővítése, igényének kielégítése,  a munka megszerettetése, megbecsülése,  a munkavégzéshez szükséges képessége, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) kialakítása. Feladatunk:  a gyermeki önállóság és öntevékenység fejlesztése,  a feladatvállalás elősegítése rendszeresség és folyamatosság biztosításával,  az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges ismeretek bővítése,  a személyiség fejlesztése,  az esztétikai igény kialakítása,  közösségi kapcsolatok alakítása. A munkatevékenységben az egyén és a közösség részvétele  A gyermek önmagáért végzett tevékenysége: önkiszolgálás. Alapelvként tiszteletben tartjuk a gyermek otthonról hozott szokásrendjét.  A gyermek közösségért vállalt tevékenysége: o naposság, amely

- 33 -

o napi szokásokhoz, feladatokhoz, ünnepi alkalmakhoz igazított tevékenység, o munkajellegű tevékenység, aminek szabályai, szokásai a gyermek korának, értelmi szintjének, fizikai teljesítő képességének megfelelő mértékűek. o kerti munka: o az évszak adta feladatok számos olyan környezetalakító, munkajellegű tevékenységre adnak lehetőséget, amelyek elvégzésére a gyermekek megerőltetés nélkül képesek, például: Ősz: - falevelek gereblyézése, söprése az udvaron, - szüret, szüreti mulatság előkészítése, - termések folyamatos betakarítása. Tél: - hólapátolás, járdák lesöprése, - madarak etetése, - jégpálya készítés. Tavasz: - veteményeskert előkészítése, - vetés, ültetés - fű gereblyézése. Nyár: - növények locsolása - homokozó locsolása. - alkalomszerű megbízatások: - foglalkozásokon segítés, kisebb társaknak segítés, - ünnepek előkészítése, stb. Szabadidős tevékenység Óvodánk lehetősége, hogy a különböző játszósarkok, helyek, különféle munkákra alkalmasak (pl. barkácssarok), de lehetőség van a pihenésre is. Tevékenységi formák: munkadélutánok, közös készülődés az ünnepre, sütemények sütése és különféle saláták készítése. A fejlesztés feladata: az óvodai élettől eltérő egyes munkafajták megismertetése (szülők munkája, munkahelyei). Más csoportok, felnőttek munkájának megismerése, alkalmazkodásra, önálló választás, döntésre szoktatás. Lehetőség van a munka során a differenciálásra és egyéni bánásmód alkalmazására.

Az eszközök biztosítása:

- 34 -

Valamennyi munkavégzéshez balesetmentes, tisztántartható eszközök állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek szükség esetén hozzáférhetőek, könnyen mozgathatóak.

A pedagógus irányító tevékenysége:  a tevékenység folyamatában szervezzük a munkát, szükség szerint irányítjuk, és alakítjuk a lehetőségeket,  személyes példamutatással a munka értékének megláttatása fontos feladatunk,  az egyénileg és csoportosan elvégezhető munkatevékenységeknél figyelembe, vesszük a gyermek fejlettségét, aktivitását és igényét,  fejlesztjük tájékozottságát, szakszerűségét az egyes munkaterületek új tevékenységének bevezetése előtt (pl. veteményezés),  bevonjuk a gyermeket a közös környezetalakításba,  lehetőséget adunk a kísérletezésre, próbálkozásra,  a tevékenységek folyamatában szervezünk, szükség szerint irányítunk,  magatartásunk legyen toleráns, problémahelyzetet teremtő, segítőkész, igazságosan értékelő.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 Az önkiszolgáló tevékenységet teljesen önállóan végzi.  A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.  Igényesen, önállón, örömmel végzik a munka jellegű feladatokat.  Megbecsülik, elismerik önmaguk és mások munkáját.  A munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközöket önállóan használja.

- 35 -

4. A program tevékenységi formái 4.1. A játék, mint a személyiségfejlesztés alapja Programunkban a játékot a legalapvetőbb, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységnek, nevelésünk leghatékonyabb eszközének tekintjük. A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű Célunk, hogy programunk biztosítsa a gyermek érzelmi alapú élményei töltekezésével, egyéni vágyainak, ötleteinek szabad játék során történő kielégülését. Célunk a szabadjáték elsődlegességének, és minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai- pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel.

Feladatunk A játékban az óvodapedagógus tudatos jelenlétével, mintaértékű kommunikációjával, az együttműködés kiszélesítése (szülők, pedagógusok és nem pedagógus munkatársak), a csoportra

és

egyénre

szabott

személyiségfejlődés érdekében.

szokások

és

normák

hangsúlyozása,

az

optimális

- 36 -

A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő erő, az emberré válás folyamatában, szükségszerű, mert a játék segíti a gyermeket kreatív, cselekvő, játékos felnőtté válni. A játék terápiás és diagnosztikus hatása fontos pedagógiai eszköz az óvónő számára, mert a közös játék oldottságot, feloldódást, vigaszt, örömet hoz – egyben a találékonyság színtere is. A

3-7

éves

gyermeknek,

a

játék

alapvető

létforma,

legfőbb

élményforrás,

személyiségfejlődésének színtere, a gyermek kompetenciái fejlesztésének eszköze A játék, a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, és szociális személyiség összetevőjére. A gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, felnőtthöz való hasonlítási igénye, szociális indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket. Játék közben felfedezi környezetét, felismeri önmaga lehetőségeit és korlátait, fejlődik gondolkodása, nagy és kismozgása, figyelme, megfigyelő képessége, fantáziája, gazdagodik érzelmi világa, erősödik akarata, kitartása, szabálytudata. A gyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvoda pedagógus. Utánozható mintát ad a játék tevékenységre, majd a későbbiekben bevonható társ marad, illetve segítővé lesz, ha a játék folyamat elakad. A játék szubjektív feltétele: az óvónő személyisége, pszichológiai, pedagógiai, módszertani felkészültsége, gyermekszeretete. A játék objektív feltétele: megfelelő hely biztosítása, mely a gyermek igényeihez, szükségleteihez, egyéni adottságaihoz, lehetőségeihez igazodik.

A pedagógus feladata a játék feltételeinek megteremtéséhez: 1. nyugodt, ösztönző légkör 2. megfelelő idő - napirend 3. megfelelő játszóhelyek kialakítása 4. játszóeszközök, játszószerek 5. élményszerzési lehetőségek 6. a játék irányítása, támogatása

1. Nyugodt, ösztönző légkör: az egész óvodai élet alapvető feltétele. Azért, hogy ez létrejöjjön, fontos már az óvodába lépéstől az alapvető szokás, szabályrendszer kialakítása.

- 37 -

Lehetőleg ne állítsunk túl sok szabályt, csak ami a gyermek biztonságérzetét fokozza, segíti annak megértését és megélését, hogy hol vannak saját és társas tevékenységének határai. Három szempont figyelembevételét ajánljuk a szabályalkotásnál:  Lehetőleg ne zavarják egymást, egymás játékát, legyenek tekintettel egymásra  A játék eszközök elérhetőek legyenek, a gyermekek óvják a játékok épségét.  A játék végén a következő tevékenységekhez csak a szükséges mértékű rendet várjuk el, törekedjünk a rugalmas rendrakásra. 2. Megfelelő idő - napirend:  Döntően a játékba integrálódik a többi tevékenység, erre kell, hogy a legtöbb idő álljon rendelkezésre.  A jó napirend biztosítsa a szabad játék túlsúlyát.  Párhuzamosan

végezhető

tevékenységeket

tegyünk

lehetővé

a

zavartalan,

hosszantartó játékfolyamatban. 3. Megfelelő játszóhelyek kialakítása: az óvodai helyiségek úgy vannak berendezve, hogy a gyermekek otthonosan érezzék magukat, ébressze fel a tevékenységek iránti igényt. Fontos szempont, hogy a csoportszoba berendezése a gyermek spontán érdeklődésének megfelelően átrendezhető legyen, ebben a gyermekek maguk is aktív közreműködök legyenek. Alakuljon ki a gyermek szituációhoz való alkalmazkodása, dönteni tudása, a szempontok figyelembevételének képessége, a környezet önálló alakításának, rendjének szükséglete. Az óvoda udvarának kihasználása, változatos tevékenységek körének kínálásával, a gyermekek játékának gazdagításával, a tér, a mozgásszabadság, az eszközök, építmények adta lehetőségek, a sokszínű elképzelések megvalósításának támogatása. 4. Játszóeszközök, játszószerek biztosítása Fontos, hogy a játékszerek esztétikusak, könnyen tisztíthatóak legyenek. Nagy jelentősége van a személyiség ismeretének, a differenciált eszközök biztosításának. A mindennapokban jelenjen meg a játék témához és a spontán helyzetekhez alkalmazkodó eszköz készítése. Az eszközök kiválasztásáról a gyermek fejlettségének ismeretén túl fontos tudni a játékszerek fejlesztő hatását is.

- 38 -

A közösen készített eszközök, sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok erősítsék a gyermek pszichikumát, kreativitását, alkotókedvét, együttműködési készségét, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztését. Törekszünk a mozgatható bútorok, eszközök biztosítására. 5. Élményszerzési lehetőségek: Programunkban hangsúlyozzuk a gyermeki spontán élmények mellett a tervezett, irányított élményszerzést, hiszen ezek együttese adja gyermekeink spontán játékterének tartalmát. A játék során valamilyen helyzetbe be tudja helyettesíteni önmagát, ezért fontos számára a hozzá közel álló felnőtt szerepmintája. Az élmény szerzése elengedhetetlen a közvetlen tapasztalatszerzés (pld. lásson postát, járjon piacon, stb.) de fontos a mesevilágnak a közvetítése is, mely hozzá oly közel áll. Adjunk lehetőséget a családból hozott élmények feldolgozására. 6. A játék irányítása, támogatása: Mivel a gyermek első játszótársa a felnőtt (szülő, óvónő), ezért olyan utánozható mintát kell adnunk számára, amiben megerősítést kap. A pedagógus szerepe a mindig együttműködésre és segítségre kész partner, akihez bármilyen gonddal szívesen fordulnak a gyerekek. A játék irányítás megköveteli a pedagógus tudatos jelenlétét, indirekt irányítását! Az óvónő feladata, hogy a társak jó példájának kiemelésével felhívja a figyelmet az együttműködési megoldásokra, amennyiben a társakat rendszeresen zaklató gyermekekről van szó. Közvetíteni kell a társak felé a szomorúak, elesettek, bátortalanok segítését. Színesítsük, támogassuk az udvari játék lehetőségeit.

A pedagógus szerepe, feladatai a játéktevékenységben:  Egyéni- csoportos magatartása legyen példa értékű  Feladatát tudatosan végezze  Tanítson meg bizonyos alapjátékokat, készségeket  Szüntesse meg a lemaradásokat  Érzékelje a beavatkozás szükségességét  Szabad játék és játszótárs biztosítása  Kerülje a fenyegetést, gúnyolódást  Keresse a kapcsolatot a félénk, visszahúzódó gyermekekkel, problémáikat tapintatosan oldja meg

- 39 -

 Legyen szituáció érzékeny  A játék, mint kreativitást fejlesztő és erősítő tevékenység elfogadtatása a szülőkkel  Segítse a gyermekek játék elképzeléseinek kibontakoztatását.

Játék fajták: Gyakorló játék: Játékszerekkel, különféle anyagokkal végzett gyermeki manipulációk, elsősorban a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére szolgál, jellemzője a ritmusosság. Elsősorban a 3-4 éves korra jellemző, később a konstrukciós és szerepjáték elemeként jelenik meg. Konstruáló játék, építő játék: A gyerekek, különféle építményeket, játék szereket, tárgyakat hoznak létre. A spontán készült építményeket felváltják a bonyolultabb alkotások: a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye. Megjelenik a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat, építményeiket felhasználják egyéb játékaikban.

Szerepjáték, szimbolikus játék: A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma. Két fajtája van:  Egyrészt, amikor a kisgyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti  Másrészt, amikor a másoknál megfigyelt cselekvést Ő maga utánozza. A szerepjáték során, a gyermekek tapasztalataikat, eddigi ismereteiket, elképzeléseiket, hozzájuk fűződő érzelmeiket jelenítik meg. 3-4 éves korban a szerepjáték a gyakorló játék keretei között bontakozik ki, majd kialakul a szerephez való kötődés, a kisebb – nagyobb csoportban való együtt játszás igénye. A gyermekek fejlődésük során egyre tökéletesebben utánozzák, valósítják meg játékukban az őket körülvevő közvetlen és közvetett környezetükben élő emberek munkáját, emberi magatartását. E játék segíti legjobban az emberek közötti társas kapcsolatok fejlődését, az alá – fölérendelt szerep elfogadását.

Barkácsolás:

- 40 -

A játékok javításától, az egyszerű játékeszközök készítésén át eljut a gyermek oda, hogy a barkácsoló tevékenysége a szerepjáték, a bábozás természetes eszközévé válik.

Bábozás, dramatizálás: Elsősorban a gyermek irodalmi élményeinek kötetlen formában történő feldolgozása, melynek során a mesék hőseinek vagy az ábrázolt személynek a tipikus vonásait reprodukálják. Lényeges, hogy a bábok feleljenek meg irodalmi és napi élményeinek, kedvelt meséinek. A dramatikus játék segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, helyes viselkedési minták elsajátításában, negatív élmények feldolgozásában.

Szabály játék Jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. Tartalmában a feladat és a szabály rögzített. A szabályok betartása morális magatartási követelményeket visz a gyermekek tevékenységébe. Itt jelenik meg először az önértékelés folyamata. A gyermekek a játékok során megtanulják a helyes magatartás alapvető formáit.  Értelmi képességeket fejlesztő játék: Az alkotó játék fejlődése kapcsán alakul ki. A játék tevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. Az értelmi képességet fejlesztő játékok: a különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok.  Mozgásos játék: Domináns eleme az aktív mozgás. E játékban a gyermekek rendszerint közös erőfeszítéssel, kölcsönös együttműködéssel, változó lehetőségek kihasználásával vesznek részt. A mozgásos játékok tartalmának gazdagsága, a feladatok változatossága, életszerűsége, a mozgások széles skálája, intenzitása és szellemi fejlesztő hatása miatt fontos az óvodai nevelésben. Mozgásos szabályjátékok: Testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos verseny játékok. A játék tevékenység a hét minden napján jelen van, tartalmi formája az óvodapedagógusok tervező munkáján keresztül biztosított.

- 41 -

4.2. A játékkultúra fejlesztése, mint az iskolai tanulásra való előkészület lehetősége A játék mindig valamilyen mozgás, manuális és intellektuális tevékenység ötvözete, melyet a pszichikum fejlettségétől függően motiválhat a felfedezés, a kíváncsiság, a művelet öröme, a viszonylatok sokszínűsége. A tevékenységek folyamatában a játék tartama, eszköze változik - bővül: a gyermek különböző tevékenységeket beilleszti játékába. A témák, a helyzet, a módszerek lehetőséget adnak az "új" ismeretek felfedezésére, továbbfejlesztésére, kutatására.

Feladatunk: A tevékenységek játékba integrálása, az alapvető feltételek biztosítása. A játék folyamatában rejlő lehetőségeink: Módunk van játék és tanulás összekapcsolására. Ennek folyamán alkalom nyílik:  a gondolkodás lehetőségére: a megoldás, a döntési variációk létrehozására, miközben a gyermek értelmi képességei fejlődnek,  a képességek egyéni fejlesztésére, a kreativitás, az egyéni alkotás formáinak  az egyén és csoport magatartásának alakítására a társas kapcsolatok erősítésére: az értelem, az értékek megbecsülésére, a másság elfogadására, a siker-önbecsülés érzésének elfogadásának megismerésére,  az esztétikai érzék fejlesztésére, alkalmazására a játék kifejezésében a játék készítésében, öröm érzetének kifejlesztésében,  a gyermek idegrendszeri fejlődésének megfigyelésére, a környezeti problémák kiszűrésére.

A játék és tanulás összekapcsolása során a gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, képzelete, képszerű – szemléletes gondolkodása fejlődik. Játék közben a gyermek motoros - szociális és a verbális tanulása összefonódik, komplex formában jelenik meg. Játékban, a nevelés folyamatában fontos, hogy:  a gyermeknek legyen alkalma a tanulásra: spontán, vagy irányított módon,  legyen mód, lehetőség a megismerésre, a környezet többoldalú felfedezésére, autonóm módon is,

- 42 -

 a motiválás, a motiváltság segítse, hogy a gyermek erőfeszítést tegyen a tanulásra, a megismerésre egyre fejlettebb szinten,  a komplex módszerek, eszközök helyes megválasztása, alkalmazása lehetővé tegye a tevékenység során, hogy a gyermek képessége, igénye alapján egyre többet befogadjon megismerve a tágabb világot,  az egyén és csoport fejlesztése tudatos, tervező, célokat, feladatokat meghatározó megfogalmazásban készüljön,  a gyermek és az óvónő kölcsönösen hat egymásra a tanulás folyamatában.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.  Eljutnak az önállóság és a kezdeményezés olyan fokára, hogy képesek a játék megtervezésére, a szerepek kiválasztására, a játékeszközök megválasztására és a szabályok betartására.  Kreativitásuk érvényesül konstrukciós játékukban.  Képesek megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait, le tud mondani egy-egy kedves játékszerről.  A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak.

4.2.1 A környező természeti - társadalmi világ tevékeny megismerése, megszerettetése, óvása, matematikai tartalmú ismeret és tapasztalatszerzés alapozása Célunk: hogy a gyermekek természetszeretete élet-közeli legyen. A természet szeretetére nevelés, a természet közeli élettel való megismerkedés, az összefüggések felismertetése, az ember felelősségének éreztetése, a környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása, a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Feladatunk:

- 43 -

 a gyermek tanuljon meg tájékozódni a világban, ezért szükséges, hogy egységesen szemléltessük, érzékeltessük a gyermekekkel azt, ami a valóságban is együtt érzékelhető,  a gyermekek teljes biztonságban igazodjanak el saját környezetükben,  a környezet komplex megismerését, a világról alkotott képét csak összefüggéseiben lehet legjobban megismertetni, megláttatni,  a környezet megismertetésével az egyetemes nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak közvetítése.  környezettudatos szemléletformálás, a szülők bevonása a gyermekekkel megvalósítandó tevékenységekbe  a gyermekek szenzitív módon, megtapasztalás, érzékelés során sajátítsák el ismereteiket.  Önálló véleményalkotás, döntési képesség segítése Alapfeladatunk, hogy a gyermek ismerje óvodája környezetét, hatását tevékenységére. Ezzel alakítjuk a gyermek természetről alkotott képét, kiemelten: - az egészségvédelem területén (a gyermek tisztaságigényét alakítjuk)  a természetvédelem területén (a gyermekek ismerjék, szeressék, védjék, óvják, gondozzák az élő környezetet)  környezetvédelem területén hatások ismerete - szokások alakítása – takarékosság (víz, energia, papír) szelektív hulladékgyűjtés  esztétikai igények területén ( a környezet esztétikája, az öltözködés, a beszédkultúra)

Befogadásra, bemutatásra, újra alkotásra alkalmas intézmények:  Matrica Múzeum - állandó és időszakos kiállításával a közelünkben van, gyakran látogatjuk.  A szabadtéri régészeti parkot a halomsírokkal, amely a város nevében is szerepel, meglátogatjuk.  Megismertetjük a jól felszerelt gyermekkönyvtárat gyermekeinkkel.  Bábelőadásokra visszük óvodásainkat a Művelődési Központba, ahol tárlatok megtekintésére is lehetőség van.  A városunkban élő grafikus és festő művészek munkáival ismerkedünk.  A városban található képzőművészeti, iparművészeti alkotásokat megtekintjük.

A nevelés folyamatának gyakorlati feladatai:

- 44 -

Fokozatosan fel kell készítenünk a gyermeket a szűkebb és tágabb környezet felfedezésére, a távoli világ (glóbusz) megismerésére (közvetlen környezet - falu - város - világ) Az óvodánk rendszeres autóbuszos erdei kirándulásokat szervez ősszel, és tavasszal, ahol rácsodálkozhatunk a természet szépségére. A környékén levő kertes házaknál megfigyelhetjük a ház körül élő állatokat, kerti munkákat. Az Óvárosban gazdasági udvar állataival ismerkedhetnek a gyermekek. A Benta-patak partján környezetünk szépségeire, a természet változásaira, megóvásuk fontosságára irányítjuk gyermekeink figyelmét. Kitűnő alkalom kínálkozik a Duna partján a vízi, vízparti élővilág megismerésére, a vízi közlekedés megfigyelésére, a komppal való közlekedés kipróbálására.  A természeti-, emberi-, tárgyi környezet szépségeit, esztétikáját, értékeit ismertetjük meg a városban tett séták során.  meg kell ismertetnünk a gyermekekkel a környezetvédelem feladatait, ez jelenjen meg gondolkodásukban, tevékenységükben, igényelve önmaguktól, környezetüktől a természet szeretetét, védelmét,- a gyermekekkel közösen végzett madárvédelmi tevékenységek-,  Törekszünk arra, hogy az egész éves állat- és növénygondozási feladatok során a gyermekekben kialakuljon a „mi kertünk”. „mi fánk”, „mi madarunk” fogalomkörök,  fel kell dolgozzuk az óvoda és a társadalom kapcsolatát a gyermekek napi életében, eközben a gyermekek ismerjék meg az eredeti tevékenység, a munka eredményességét, hasznát és szépségét, az alkotások megbecsülését, az egyén

és a csoportok

(társadalom) egymásra hatását,  hívjuk fel a figyelmet, azon keresztül a napi kapcsolataikban a helyes magatartás, a felelősség, az együttélés, az alkalmazkodás fontosságára: o

tudják és tanulják meg az ember szerepét, feladatát,

o

tevékenységükben,

a

napi

lehetőségükben

érzékeljék,

tanulják,

alkalmazzák a tudásukat, a kreativitást, a technika hasznosságát, szükség szerint az óvás, védelem, átalakítás fontosságát.  a pedagógus attitűdje segítse a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,  a környezet megismerésének folyamatában a témaválasztás, elrendezés (emberek, állatok, növények, élettelen anyagok, közlekedés, test, család) átadásának formáiban vegyük figyelembe

- 45 -

o

a gyermek fejlettségét

o

a lehetőségeket

o

az aktualitást

o

a valóságos helyzeteket

o

a természet, a körülmények változásait

o

a megismerés, megismertetés határait (fokozatos és differenciált)

A környezet megismerésének eszközei:  tárgyak, eszközök, anyagok (természetes alapanyagúak)  kijelölt, választott helyek, céltárgyak  a felnőttek irányító, háttérsegítsége (kirándulások, terménygyűjtés)  szertár, könyvtár, videótár eszközei  saját készítésű eszközök A környezet megismerése, feldolgozása jelenjen meg a gyermek napi tevékenységében:  a tevékenység kereteiben,  egészséges életmód alakításában,  a szocializáció folyamatában (értékrend, erkölcs,érzelem),  a játékban, munkatevékenységben  a tanulás, tanítás komplex hatásaként (irodalom, zene, vizuális nevelés)  ünnepekben,

hagyományokban

(Föld

Napja,

Állatok

Napja,

évszakonkénti

kirándulások)

A matematikai ismeretek megszerzésének lehetősége találkozik a természet – társadalom - ember megismerésével, eseményeivel és annak folyamatos változásaival. A tevékenység során a gyermek ismeretei játékossággal, "felfedeztetéssel", tapasztalatok, élmények adásának lehetőségével, a technika segítségével fejleszthetők.

A matematikai elemek, részek elsajátítását segítjük a tevékenységek folyamatos végzésével, a szituációs cselekedtetés lehetőségével. A játék során így megvalósítható az életre nevelés, a környező világ megismerésére nevelés.

Mindezek elsajátíthatók a játékban és az egyéb tevékenységek során:  szerepjátékkal, mozgásos játékkal, szabályjátékkal

- 46 -

 a szabadidő változatos kihasználásával  a zene, az ábrázolás, az irodalom megközelítésével  a nevelési helyzetek létrehozásával  a tapasztalat szerzés játékos, életszerű megszervezésével  a gyakorlati probléma és feladat megoldással  problémahelyzetek teremtésével, önálló véleményalkotással, döntési képességgel

A matematikai anyagrészek tartalma: Tapasztalás során a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szétválogatása, tulajdonságok illetve saját szempontok alapján. Sorba rendezés, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. Számfogalom megalapozása, mérési- összemérési feladatokkal, mennyiségek számlálásával, halmazokkal, különböző egységekkel. Szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében. Tükörrel való tevékenység során téri percepció alakítása. Térben és síkban való tájékozódás. Fontos, hogy helyesen válasszuk meg az ellenőrzési, mérési formákat és eszközöket, különös tekintettel az iskolakezdés összetett feladatára (egyén-csoport fejlesztés korrigálás lehetősége prevenciós feladatok ellátása). Gyermekek egyéni fejlettségétől függően szükséges a matematikai műveletek indirekt módon történő segítése (a játék szabadságának megsértése nélkül).

A matematikai képességek fejlesztésének folyamata:  bevezetés a matematikába (5 éves korig): kíváncsiság, érdeklődés kibontakoztatása, matematikai szemlélet kialakítása, alapozása.  intenzív szakasz (5-6-7 éves korban): iskolai feladatok megkezdéséhez szükséges gondolkodási, műveleti részképességek, szokások elsajátítása.  eligazodás a gyakorlati életben.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 Kialakult fogalomkörük van az emberek, állatok, növények világáról, életkoruknak megfelelően.

- 47 -

 Szűkebb és tágabb környezetéről, önmagáról elemi ismeretekkel rendelkezik (pld. születési ideje, szülei, lakcíme, stb.)  Ismeri és betartja a legfontosabb közlekedési szabályokat.  Kialakult igényük az esztétikus természeti környezet megóvására, ebben tevékenyen részt vesznek.  A tárgyakat meg tudja számlálni 10-ig, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat és az irányokat.  A tevékenységekben megvalósuló alkalmazás

4.2.2. Művészetek a személyiségnevelés szolgálatában, célja és feladatai Művészeti tevékenységek: A művészet ismerete, szeretete vagy művelése az egyetemes kultúra része és a gyermek ilyen irányú nevelése már az óvodában megkezdődik. A művészeti tevékenységek fogalom sokrétű, összetett és komplex jellegű, ebbe tartozik az ének-zene, tánc, barkácsolás, dramatizálás, mesehallgatás, agyagozás, festés stb. A művészeti tevékenységek kezdeményezésekor a motiválás fő pedagógiai funkciója az érdeklődéskeltés, a külső és belső aktivitás serkentése, az önkéntelen figyelem megragadása, az érzelmi hatás kiváltása. A művészeti tevékenységek nem egy fogalmat jelölnek, hanem olyan tevékenységet, melyet játékidőben, szabadidőben - a nap folyamán bármikor gyakorolhatnak a gyermekek. A művészeti - irodalmi tevékenységet kezdeményezhetjük spontán helyzetekhez kapcsolódva, vagy direkt, indirekt módon, de nem szabad megfeledkeznünk a változatos élmény-együttesek, a komplex esztétikai hatások biztosításáról. A szó, a zene, a dal, a mozgás, a művészi - vizuális kifejezés, a természet, a hétköznapi szép együttesen vált ki a gyermeklélekben élményeket, formálva az esztétikai érzelmeket.

- 48 -

Komplex esztétikai nevelésünknek az a fő törekvése, hogy a szépirodalom központi szerepének megtartásával valamennyi művészeti ág egy időben fejtse ki sokoldalú esztétikai hatását. A komplex esztétikai - művészeti nevelés nem módszer, hanem szemlélet, melynek át kell hatnia a gyermek - és tevékenységközpontú óvodai élet minden pillanatát. Összefoglalva nevelési elképzelésünket: A teljes nyitottságra, a gyermek szabad mozgására az önálló döntési helyzetekre, a gyermeki tevékenységekre, élethelyzetekre alapozva ismertetjük meg a gyermeket a természetitársadalmi környezetünkkel, az elemi ismeretekkel, a dalokkal, mesékkel, versekkel, az énekes - mozgásos körjátékokkal, a zenével, dallal.

Irodalmi nevelés Az óvoda szellemi, érzelmi légköre, személyi tárgyi környezete - esztétikus, harmonikus megjelenítése adja azokat a lehetőségeket, ahol a gyermek igényli, megszereti és irodalom szeretőként felhasználja az óvodai tevékenysége folyamatában. Célunk: A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel megalapozzuk, segítsük a biztonságos gyermeki önkifejezést. A korosztálynak megfelelő irodalmi élményekkel törekszünk az irodalmi érdeklődés felkeltésére. Feladatunk: az anyanyelv megismertetése, az irodalmi érdeklődés felkeltése, változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás). A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermek felé. Saját mese és versalkotás képességének megalapozása, változatos módszerek alkalmazása, annak mozgással, ábrázolással történő kombinálása. Önkifejeződés képességének gazdagítása irodalom és ábrázolás összekapcsolásával. Irodalmi fogékonyság megalapozása.

- 49 -

Irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (meseprodukció,

drámajáték,és

dramatizálás,

bábjáték,

elbeszélés,

anyanyelvi

játékok,képolvasás) A közösen átélt örömök és élmények szoros szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermeket egymással és anyanyelvükkel. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, a mesehallgatás állapotában eleven, belső jelenít meg. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, megbékíti félelmeivel, erősíti önbizalmat. A mesék, versek, mondókák is önbizalmat adnak a népi hagyományok megőrzésére, továbbadására. A mondókák, mesék, történetek, mondák a nyelvi kultúra-, a néphagyomány ápolásán, az ismeretátadáson túl népi sajátosságok megőrzésével nevelnek. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyerek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

A pedagógus feladata:  Beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása  Kialakítani azokat a lehetőségeket, melyekben a gyermekek megismerhetik a kulturális jelen - múlt legszebb irodalmi értékeit, melyben a személyiségük fejlődik.  Az irodalmi anyagok gyűjtése, rendezése, válogatás a magyar- és más népek, nemzetek esztétikus, irodalmi értékeket, szép érzéket, pozitív érzelmeket erősítsenek, képességet fejlesszenek.  A helyesen válogatott anyag (korra, fejlettségre, igényre való tekintettel) segítse elő a gyermek hazaszeretetének érzését, a hagyományok, szokások megismerését, ápolását.  Segítsék elő az anyanyelv ápolását: az esztétikus, szép beszéd példáját, igényét, kifejezve a nyelvvel örömet, érzést, hangulatot.  A tartalomhoz a megfelelő eszköz válogatása esztétikus kivitelezéssel, mely hangulatot jelez, motivál.  A közösségek ünnepeit, hagyományait, kulturális eseményeit tegyék színesebbé, gazdagabbá a versek, a mesék komplex alkalmazásukkal, hatásukkal.  Az intézményben legyen olyan irodalomtár, amely mindenki számára elérhető, fejleszthető.  A könyv, mint az alapértékek közvetítője legyen jelen a gyermek életében.

- 50 -

 Az anyanyelv, a szülőföld megszerettetése

A bábozás-dramatizáláson keresztül tükröződnek a gyermek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját

érzéseit,

érzelmeit,

ezáltal fejlődik személyisége. A bábozáshoz,

dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében. A gyermek érzelmeiből, aktuális indulati feszültségeiből fakad általában a bábozásdramatizálás témája. Kifejezési eszközei a mozgás, a látvány és az irodalmi szöveg. A fejlődés tartalma és fejlesztő hatása feleljen meg a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságainak és az óvónő fejlesztő feladatainak.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Várják, igénylik a mesehallgatást. Maguk is szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.  Szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.  Saját vers-, és mesealkotás  Képesek megkezdett mese, történet folytatására, saját fantáziájukkal kiegészítve azt.  Nyelvi hagyományainknak megfelelően használják a nyelvi fordulatokat.

Zenei nevelés Környező világunk megismeréséhez kapcsolódó művészeti témaköreink komplex tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget, melyek az életkorok függvényében változatos, sok színű, több pólusú megismerést és tudásanyagot eredményeznek. Az ének-zene, az énekes játékok, a mozgáselemekre épített táncok, néptáncok adják a közvetítő közeget a művészet, a kultúra sokrétű megismeréséhez, melyek alapját a témákhoz választott ének-zenei anyag adja. Az éneken, zenén, a különböző zenei hatásokon, a kultúra közvetítésén keresztül érjük el a lélek egészségének biztosítását, a gyermek lelki, érzelmi

- 51 -

életének gazdagítását, az érzelmek kifejezésének tanulását, amely épít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára. Kodály Zoltán l934-ben írt gondolatával azonosulunk, mely szerint "....muzsika, zene nélkül a lélek összezsugorodik, s az ember egész lénye sajátos bélyeget kap. Ez a betegség felnőtt korban gyógyíthatatlan...." A zenei kultúra közvetítését kívánjuk oly módon biztosítani, hogy a zenei anyanyelvet jelentő magyar népzene dalai, mondókái, műdalai, s más európai gyermekdalok a művészi ízlésformálás hatékony eszközei legyenek. Spontán énekhallgatásra, dalos játékok játszására a nap arra alkalmas mozzanataiban az óvodában és az óvodán kívül is lehetőséget adunk, melyek közösségteremtő és közösségfenntartó hatásukon keresztül az együttműködést is erősítik. Komplex szemléletünkből fakadóan az éneklés és a mozgás anyaga kapcsolódik az életkori szakaszokhoz, a befogadáshoz, az átéléshez, az emberi környezethez, a természethez, a szokásokhoz és hagyományokhoz.

Fenti elveink megvalósításának alapja:  a családok zenei hagyományainak, művészeti - hangszer tudásának ismerete és felhasználása,  óvodánk barátságos környezete, zenei adottságai, az óvónők zenei, éneklési kultúrája, igénye és igényessége,  óvodánk szeretetteljes légköre, mely erősíti a gyermek természetes igényét az énekre, táncra, zenehallgatásra a napi tevékenységek folyamatában  olyan zenei anyag válogatása, mely játékos, kreativitás-fejlesztő, hallás- és ritmusérzék fejlesztő, tréfás dalokat tartalmaz.  A zenehallgatási anyag kiválasztásánál migráns gyermekek figyelembe vétele.

Célunk: a zene megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadására való képesség megalapozása.

Feladatunk

a

gyermekek

életkori

sajátosságainak,

életkori

szükségleteink

figyelembevételével:  zenei anyag biztosításával a zenei érdeklődés felkeltése, az ének-zene megszerettetése, zenei ízlés, fogékonyság formálása,

- 52 -

 zenei alapképességek fejlesztése és folyamatos működtetése, éneklési készség, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés, zenehallgatás változatos eszközökkel, hangszerekkel,  a zenei befogadóképesség, a zenei formaérzék, a zenei képességek, készségek fejlesztése,  a zenei műveltség továbbfejlesztése, zenei hagyományápolás népdalokkal, mondókákkal, énekes játékokkal, népi hangszerekkel,  a gyermeki tánc és népi játékok, hagyományok megismertetése,  a gyermek alkotóképességének, kreativitásának fejlesztése,  az egyéni és közösségi igények összehangolása a feladatok megoldása során, E rendszerben a pedagógus a zenei világ közvetítője, aki zenei kultúrájával, hangjával, hangszeres tudásával biztosítja kitűzött feladataink megvalósítását. Valljuk, hogy a nevelésben türelemre, megértésre van szükség, és a pedagógus tudatosan bár, de szinte észrevétlenül segít értékrendek alakításában mind a gyermekre, mind a szülőre nézve.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Szívesen játszanak, maguk is kezdeményeznek énekes játékokat, élvezettel hallgatnak zenét. Tudnak néhány dalt egyedül is énekelni, képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempótartással és helyes szövegkiejtéssel.  Zenére történő mozgásuk esztétikus, összerendezett.  Érzi és megkülönbözteti az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Ismernek ritmus hangszereket, tudják és szeretik használni azokat.  Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

Vizuális tevékenységek

Értelmezésünk szerint a vizuális alkotás nem más, mint a gyermek által érthető külső tárgyi világnak, élményeinek megelevenedése, annak képi - formai eszközein keresztül. A gyermeket körülvevő természetes és alkotott környezet sajátos megjelenési formáit közvetíti a szín, a forma viszonyainak megláttatásával.

- 53 -

A vizuális megjelenítés az alkotás örömét, sokféleségét teszi lehetővé. E megismerő tevékenységben adunk lehetőséget arra, hogy a vizuális látásmód a vizuális művészeteken, eltérő kultúrák sokszínűségein keresztül formálódjon. A kifejezésmódok sokszínűségével témáinkhoz kapcsolódva a gyerekek a mindennapok folyamatán bármikor megvalósíthatják elképzeléseiket. Mód nyílik arra, hogy témáinkhoz kapcsolódó, vizuális kiegészítő tevékenységek során gyermekeink a hét bármelyik napján változatos technikákkal és formai megjelenítéssel ismerkedhessenek meg és azt önálló, egyéni munkával vagy csoportos alkotással valósítsák meg. Napirendünk lehetővé teszi, hogy bármikor folytathat a gyermek szabad vizuális tevékenységet. A rajzolás, mintázás, kézimunka olyan tevékenységek, melyektől elválaszthatatlan a zene, az irodalom, és e tevékenységek együttesen az ízlés formálás színterei is egyben. E komplex tevékenységek az esztétikai képességek fejlesztésének tág lehetőségét adják.

Fenti elveink megvalósításának alapja:  a családi háttér adottságainak ismerete,  esztétikus, inger gazdag, harmonikus környezet fogadja a gyermeket óvodába lépéskor,  megismerjük, hogy mi a gyermek véleménye a világról, környezetéről (pl. valódi világ, természet felfedezése),  az óvodapedagógusok vizuális kultúrája, igénye,

Célunk: a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás formálása, az intellektuális látás kialakítása.

A vizuális nevelésen belül feladatunk a gyermek fejlesztésében:  megtanítani a nézés helyett a látásra, a felfedezés örömére, az alkotásra,  neveljük a gyermeket a környezet esztétikájának létrehozására, védelmére, ápolására,  a gyermekek életkorához, témáihoz kapcsolódó vizuális tevékenységek kialakítása,  a vizuális alkotóvágy, befogadóképesség, önkifejezési képesség fejlesztése, vizuális élménynyújtással, az élményszükségletek kielégítésével (múzeum, tárlatok, épületek megtekintésével),  elősegítjük a természet színeire, formáira való rácsodálkozást,

- 54 -

 kiscsoporttól változatos technikák kialakítása (rajzolás, festés, mintázás, építés) tapasztalás, gyakorlás útján, a megfelelő hely, idő és eszköz biztosításával,  Alaptechnikák megismertetése: rajzolás, festés, mintázás, vágás, hajtogatás, fonás, varrás, gyöngyfűzés, szövés, mozaik kollázs, többféle barkácsolás  a gyermekek megismertetése az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogásokkal, megoldásokkal, eszközhasználattal  gyakorlásra való ösztönzés, motiválás  Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos kreatív használatára szoktatás.  az esztétikai érzékenység, vizuális kultúra iránti nyitottság, igényesség alakítása a szép megláttatásával,  a gyermek önkifejezésének,

humanitásának segítése változatos tárgyi feltételek

biztosításával,  a gyermek fejlődésének segítése egyedi, egyéni, módszerekkel (tehetséggondozás, felzárkóztatás illetve fejlesztés),  gyűjtsük és használjuk a természetes anyagok különféleségét, tároljuk és használjuk kifejező eszközként,  az óvodában lehetőséget biztosítunk a létrehozott "művek" kiállítására, megismertetésére,  a vizuális nevelés összetett feladata tükröződjön játékukban, mozgásukban, az ünnepek megoldásaiban.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  Örömmel,

saját

kezdeményezésükre

ábrázolnak.

Munkájuk

változatos

színhasználatot, formagazdagságot, tagoltságot és részletességet mutat.  Ismerik az ábrázolás anyagait és azokat biztonsággal, önállóan választják és használják.  Változatos technikákat ismernek és használnak.  Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására, a természetben és a társadalmi környezetben egyaránt.  Finommotorikájuk fejlettsége révén felkészültek az írás tanulásához.

4.2.3. Mozgás, mozgásos játékok, az irányított mozgások céljai, feladatai

- 55 -

Célunk: Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a gyermeki szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növelése. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a gyermek természetes mozgásának fejlesztése Feladatunk:  A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgásképesség alakítása. A különböző mozgások fokozatosságot tükrözzenek egészen a mozgáskészség kialakításáig.  Szem előtt tartani, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok, mert nemcsak a mozgások kombinációira adnak alkalmat, hanem új meg új tapasztalatok szerzésére is.  A megfelelő öltözék biztosítása minden gyermek számára, a szabadban és a tornateremben egyaránt.  Lehetőséget adni, hogy az adott gyakorlatot minden gyermek saját képességének megfelelően hajthassa végre,  Vegyük figyelembe az egyéni mozgásigény különbözőségét  Együttműködés a családdal a mozgás megszerettetésének érdekében.  A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A testi képességek, a fizikai állóképesség fejlesztése (nagy és finommozgások fejlesztése, egyensúlyfejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció, testséma fejlesztés, test koordinációjának alakítása, ritmikus mozgásfejlesztés, testrészek, kezesség ismerete)  Mozgáson keresztül az érzelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

A

gyermek

egészségvédelméhez

járulunk

hozzá

a

szabadban

történő

változatos

tevékenységekkel, napi 20-30 perces irányított mozgással, játékkal /például: labda/, sportdélutánokkal, kirándulásokkal. Rendszeres testneveléssel (3-5 éves korcsoportban heti 1, 5-6 éves korcsoportban heti két alkalom) a gyermeki szervezet növekedését, a légző és keringési rendszer teljesítő képességének növelését, a csont és izomrendszer teljesítő, teherbíró képességek erősödését segítjük elő. Családi háttér lehetőségeinek elősegítése:

- 56 -

A szülők figyelmét ráirányítjuk a városunk adta sportolási lehetőségekre (gyermekfoci, karate, dzsúdó, úszás, balett, néptánc, torna) A sportoló gyermekek számára biztosítjuk az edzések napján a korábbi étkezést, rövidebb délutáni pihenőt. A rendszeresen sportolóknál nagy gondot fordítunk a gyermeknapi terhelhetőségére, a fáradtság kipihenésére. A szülő-gyermek sportolást pozitívan értékeljük, mely érzelmeiken át a rendszerességét alakítja ki.

A mozgás fejlesztés fő területei:  testnevelés, mindennapos testnevelés  szabad játékban a mozgás fejlesztés lehetőségei Testnevelés: Tornatermünk eszköz felszereltsége mozgásra ösztönzi a gyermeket. Kis csoportban és középső csoportban a mindennapos testnevelésen túl heti egy, nagycsoportban heti két kötelező testnevelés foglalkozást tartunk.

3-4 éves korban a gyermekek nagymozgásának fejlesztésén van a hangsúly. Ismerkednek a futás gyakorlatokkal, futásformákkal, játszanak ugrás gyakorlatokat (pld. szökdelés, leugrások, stb.). Megismerkednek ezen felül dobás gyakorlatokkal (pld. hajítás helyből távolba, labda leütés – elkapás, stb.). Mozgásos játékaik során megjelennek a támasz gyakorlatok. Minél több egyensúlyozó játékot játszunk. Fontos, hogy a pedagógus mutassa meg a helyes mintát, s igényelje a pontos, esztétikus gyakorlást. A testnevelés alapvető célja ennél a korosztálynál az önbizalom, biztonság megteremtése, a mozgás megszerettetése.

4-5 éves korban a nagymozgások kibővülnek ugrásokkal, bukfencekkel, pontosabb szem – kéz – láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. Kiemelt feladat a testséma fejlesztés. Az oldaliság kettéválik, hangsúlyt kap az egyensúly érzék fejlesztése, erősödik önfegyelmük.

5-6-7 éves korban a gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus. Gyakorolják a különféle futó gyakorlatokat, a sorversenyt, váltóversenyt, versenyfutást. Az eszközök fogása, tartása, támaszgyakorlatok segítik a kéz fogó izmainak erősítését. Finommotorikájuk a finomabb mozgást igénylő szerek, karikák, szalagok, botok fogásával és az ezekkel végezhető gyakorlatokkal fejlődik.

- 57 -

Kiemelt szerepet kap a verbális fejlesztés, a keresztcsatornák pedig a bemutatott gyakorlatok szóbeli magyarázatával erősíthetők. Futás és labdajátékok terén a versenyhelyzetek előtérbe kerülnek, ezzel is erősítve az egyéni és csoport teljesítmény érzését.

Mindennapos testnevelés – napi 20-30 perc A mindennapi testnevelésre naponta legalább egyszer, jó idő esetén az udvaron, egyébként a csoportban illetve tornateremben kerül sor. Programunk azért teszi kötelezővé a mindennapos testnevelést, mert ebben látjuk biztosítottnak a feszültség levezetést, az életkorra jellemző mozgékonyság, mozgás aktivitás tudatos fenntartását, valamint optimális terheléssel a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. Anyaga elsősorban a mozgásos játék, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlat ismétlésével.

Szabadjátékban a mozgás fejlesztés lehetőségei: Mozgástér: A nagy óvoda udvarunk a gyermekek zavartalan mozgását maximálisan biztosítja. Különböző formájú és méretű mászókák, csúszdák, többféle kötélhinta, mászókötél, mászórúd áll rendelkezésre. Megtalálható stabil egyensúlyozásra alkalmas gerenda és pad is. Állandóan a gyermekek rendelkezésére áll a különböző méretű labda, karika, ugrókötél, ugró labda, szarvaslabda, gólyaláb stb. Többféle méretű kerékpár, roller, kismotor segíti egyensúlyérzékük fejlesztését. Az udvaron ugróiskolák vannak felfestve és a kresz- pályán is gyakorolhatják a gyermekek a szabályos közlekedést. A homokozás, a labdák, a karikák szintén segítik a nagymozgások fejlesztését. Fontos feladatunk, a gyermekek szabálytudatának kialakítása és a szabályok betartatása illetve, hogy megismertessük a gyermeket a veszélyhelyzetekkel, így megelőzhetjük a baleseteket. Tornaterem, csoportszobák: A tornaterem eszközfelszereltsége mozgásra ösztönöz. Többféle egyensúlyt fejlesztő padunk, gerendánk, kombinál mászókánk van. Body-roll készletünk, alagutunk, Greiswald mászókáink, "esernyőnk" mászás-kúszást elősegítők. Bordásfalaink függeszkedés gyakorlására adnak lehetőséget.

- 58 -

A különböző nagyságú, nehézségű labdák, babzsákok a dobás technikájának és a labdagyakorlatok elvégzéséhez szükséges eszközök. Többféle kézi szerrel is rendelkezünk, pl. a finommotorikát fejlesztő botokkal, zászlókkal, szalagokkal, kendőkkel stb. Rendelkezünk

kosárlabda

palánkkal,

többféle

zsámollyal,

különböző

méretű

szivacsszőnyegekkel, lépegetőkkel, billenőkkel. A tornatermen kívül a csoportszobák is úgy vannak elrendezve, hogy alkalmasak legyenek a mindennapi testedzésre, nagyobb mozgást igénylő játékra. A csoportszobában a szem–kéz koordináció fejlesztését szolgálják a különféle vastagságú, méretű papírok, építők, összerakók, konstrukciós játékok, puzzle-k, ollók, fűzéshez színes golyók és gyöngyök. Finommotorika fejlesztése Különféle gyurmák, papírok (tépéshez, gyűréshez, ragasztáshoz, vágáshoz), barkácsolási és kézimunkázó eszközök (szövőkeret, tű, fonal, cérna) segítik a finommotorika kialakulását. E terület fő fejlesztési tevékenységi kerete a rajzolás, festés és egyéb ábrázolási tevékenység. Az eszközök használatát az időjárástól függően az udvaron is lehetővé tesszük. Idő - beosztás - szervezés  Rossz idő esetén délelőtt és délután egyaránt a levegőzésre szánt időt mozgással töltheti egy, illetve két csoport egyszerre.  Játékos,

csoportok

közti

sportvetélkedők,

közös

ünnepségek,

rendezvények

lebonyolítására is alkalmas a tornaterem.  Külső hatások: környezeti ártalmak, zaj, levegő problémái. Városunkban a levegő szennyezettség fokozottabb - emiatt az átlagosnál több a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek száma, gyakoriak az allergiás szembetegségek és bőrbetegségek.  Testi pszichés állapot, betegségek, rendellenességek, ezek kezelése  A betegségből felépülő gyermekeket fokozatosan terheljük  Külön figyelmet fordítunk az asztmás, bronhitises gyerekekre, mert ők gyakrabban elfáradnak, sokat köhögnek.  A gyógyászati segédeszközzel (szemüveg, hallókészülék) ellátott gyerekek mozgására nagyobb figyelmet fordítunk.  Városunkban mozgásfejlesztő pedagógus áll rendelkezésre a gerinc- és tartásjavításra szorultaknak.

- 59 -

Egyéni bánásmód, differenciálás, megelőzés:  Az életkori sajátosságok figyelembevételével  Figyelembe vesszük a gyermekenkénti eltérő mozgásigényt, és a mozgásfejlettség különbözőségét.  Differenciált feladatadással elősegítjük a gyermek egyéni tempójának megfelelő gyakorlást, egyéni képességének, megfelelő részvételét  A gyermeket mindig önmagához viszonyítva értékeljük.

A rendszeres mozgásra szoktatás elvei: jó közérzet kialakítása, tudatos irányítás, szervezett keretek, a gyermek pozitív élménye a mozgásról. Óvodapedagógus magatartása legyen: figyelmes, türelmes, körültekintő, jó szervező, a gyermek ötleteit elfogadó, példamutató, rugalmas, működjék együtt a családdal a mozgásos programok sikeres megszervezésében. Vegye figyelembe: képességüket, korukat, készségüket, a fokozatosságot.

A pedagógus feladata a társakkal együtt végzett mozgás tapasztalatainak gazdagításával :  a gyermek én-határainak  a másik észlelésének  az önfegyelem, alkalmazkodás  a kooperáció képesség fejlődésének elősegítése. Az egyéni lemaradások megszűntetése érdekében kompenzáló mozgás ajánlása.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban.  Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük, összerendezett mozgásuk kialakult.  Testsémájuk, oldaliságuk kialakult.  Mozgásukat irányítani és helyzetben tartani tudják, tempóját szabályozni képesek.  Tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat.  Mozgás közben ügyelnek önmaguk és társaik testi épségére.  Tornaszerek használatában gyakorlatot szereznek.

- 60 -

4.2.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, elsődlegesen a játékban, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által szervezett tevékenységi formákban és időkeretekben valósul meg. Célunk: Az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, a tanulást támogató környezet biztosítása. Olyan kompetens gyermekek nevelése, akik képessé válnak az élethosszig tartó tanulásra.

Feladatunk:  A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása  A játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeinek megteremtése  A konstruktív tanulás elmélet elveinek beépítése az óvodai gyakorlatba  Az „örömteliség” biztosítása  A gyermek egyéni képességének, tehetségének figyelembe vétele, szociokulturális helyzetének megfelelő fejlesztése  A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a tehetségek kibontakoztatása  A gyermek ismereteinek tapasztalati úton,felfedezéssel történő megszerzésének segítése  Jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása és fejlesztése  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak és ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése (egyre pontosabb valóság hű észlelés, figyelem összpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, problémamegoldó és kreatív gondolkodás)  Személyre szabott, pozitív, a gyermek egyéniségéhez igazodó értékeléssel a gyermeki személyiség kibontakozásának segítése  Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek  Verbális képességek fejlesztése, szövegértés, szöveg alkotás megalapozása

Az óvodai tanulás feltétele

- 61 -

A gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzék szervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés („aha” élmény) lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges típusai az óvodánkban Úgy gondoljuk, hogy az óvodás korú gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, melyben az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltétel rendszerét. A tevékenységformák alapelve a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. 5-7 évesek esetében követelménynek tartjuk a csoport helyzetben kialakult önfegyelmet, szándékos figyelmet, kitartást, feladattartást és feladattudatot, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges magatartás erősítését. Az interaktív tanulási, tanítási módszerek domináljanak. A tanulás módszerei A módszerek megválasztását befolyásolják:  a gyermekek életkori sajátosságai  nevelési, fejlesztési céljaink  a gyermekek érdeklődési kíváncsisága Óvodánkban alkalmazott módszerek: Tapasztalás, érzékeltetés, példa, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, szemléltetés, elbeszélés, sokszínű, változatos cselekedtetés, gyakorlás, játék, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek, ellenőrzés, értékelés, mérés.

Alapelvek a tanulási folyamatban  kompetenciák fejlesztése: testi lelki, szociális  attitűdök erősítése  építés a gyermeki kíváncsiságra  a gyermeki aktivitás „felhasználása”  a kreatív megoldások megbecsülése  örömteli tevékenységek biztosítása  egyéni értékek felszínre hozása  differenciált értékelés  pozitív megerősítés, értékelés  a gyermek konkrét jó cselekedetének kiemelése

- 62 -

 felzárkóztatás, differenciált fejlesztés, tehetséggondozás  képességfejlesztés  kompenzálás

Ezen alapelvek biztosítják az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást (inkluziót), magát a pozitív légkört ( ami az óvodás gyermek alapigénye), a játék elsődlegességét, valamint az együttműködő, felelősséget vállaló, az óvodai normákat (szokásokat), erkölcsiséget figyelembe vevő légkört.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása)  cselekvéses tanulás  spontán játékos tapasztalatszerzés  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés – interaktív közös együttlét  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés  a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás  az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás  a tanulás szervezeti formái (munkaformák): frontális, kiscsoportos, egyéni, páros tevékenységi formák

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.  Feladatértése életkorának megfelelő, azok végrehajtásában kitartó, képes kivárásra és a feladat befejezésére.  Tevékenységének eredményét reálisan értékeli.  Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére, alkalmazására  Érzékelése – észlelése életkorának megfelelő.  Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy.  Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges feladattartással, feladattudattal és munkatempóval rendelkezik. Szándékos figyelemre képes.  A gyermek testi, lelki, verbális, értelmi és szociális érettsége

- 63 -

5. Kapcsolatok rendszere A kapcsolatok sokfélesége fontos és hasznos az intézmény életében. A bemutatkozás kézfogásától a beszélgetés, beszéltetés alatt olyan magatartás fontos, amiben érzékelhető az érdeklődés, az ismeretek igénye, a másik fél megismerésének igénye. Fontos, hogy a kapcsolatban mindkét fél adjon és kapjon. A kapcsolatok lényegesebb jegyei: o a helyes idő és helyzet megválasztása, naprakészsége, o érzelmi ráhangoltsága, o felkészülés, előkészület: a hitelesség, a beszéd stílusa, o fontos, hogy kinek, mit szeretnénk mondani, megnyerni egy feladatnak. A kapcsolatok eredményessége azon múlik, hogy az óvoda vezetője - mint példa, rendelkezik-e megfelelő

intelligenciával,

személyiségében

a

felismerő,

kapcsolatteremtő,

empátiás

képességgel. Ez azért fontos, mert az óvónők, az óvoda dolgozói a kapcsolat - és kapcsolatteremtés részesei. A kapcsolatok összekötője a gyermek, általa nyerhetünk információkat nevelésünk céljaihoz és azok megvalósításához. Külső kapcsolatok:  egészségóvó-védő szakhálózat: orvos – védőnő, szakrendelés (fogászat)  műveltségek gyarapítását segítő hálózat: o

játszóházak, művelődési házak

o

könyvtár, múzeum, régészeti park

o

természeti - táj központok, parkok

 segítséget nyújtó hálózat: o

családsegítő szolgálat (VCSGK)

o

nevelési tanácsadó (logopédus, pszichológus, szomatopedagógus)

o

társintézmények: iskolák, sportlétesítmények, bölcsődék

o

civil szervezetek: környezetvédelmi hálózat

o

pedagógiai intézményi szakhálózat: P.SZ.K., szaktanácsadó

Belső kapcsolatok: munkaközösségek működése

- 64 -

Család és óvoda kapcsolata Az óvodai nevelő munkánk a családi nevelésre épül, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A gyermek nevelése során a család felelősségét igyekszünk tudatosítani, hangsúlyozni a jogok és kötelességek betartása mellett. A gyermek szükségleteiről, igényeiről a szülő tud legtöbbet a pedagógus pedig szaktudása és tapasztalatai alapján hatékony, a családhoz illesztett segítséget tud adni a gyermek fejlődéséhez. Óvodánk nyitott a szülők, családok felé. A partnerkapcsolatok kialakításában kezdeményezőek vagyunk. Kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás és segítségnyújtás megvalósítására törekszünk a családokkal. Együttműködési alapelveink  nevelő munkánk a szülők közreműködése nélkül nem lehet teljes  a gyermek nevelése a család és az óvoda feladata - az elvek és módszerek nem mindig azonosak - törekszünk a két nevelési tér közös nevezőjének megtalálására  úgy közeledünk a szülőkhöz, hogy egyértelműen együttnevelés és segítőszándék érződjön ki cselekedeteinkből  a szülők pedagógiai érzékének fejlesztésével, türelmes tapintatos empátiát éreztető formában próbálunk foglalkozni  már meglévő kapcsolataink minőségi fejlesztésére törekszünk  fontos számunkra az óvodát igénybe vevő családok szociális, kulturális, egészségügyi hátterének ismerete  az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiváljuk a szülőket  a családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadására törekszünk  a családon belüli arányos munkamegosztás működtetésével kapcsolatos szemléletformálás  a

szülőkkel,

gyermekekkel

való

közös

gondolkodás,

véleménycsere,

döntés

eredményeképp a Programmal összeegyeztethető, plurális értékeket beépítjük az óvoda normarendszerébe  az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is alkalmazzuk (előadás, vitaindító cikkek ajánlása, faliújságra helyezése)  intervenciós gyakorlat: a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatások megismertetése, a szülő segítése a gyermek viselkedésének értelmezésében

- 65 -

 hiteles tájékoztatás és a szülők döntési körének szélesítése minden kompetens helyzetben  nyitottság, probléma érzékenység

Együttműködés ajánlott formái: Beszoktatás befogadás a kiscsoportban mindig a gyermek és szülő kéréseihez igazodva, egyéni megbeszélés alapján történik. Családlátogatás célja a közeli kapcsolat kialakítása a szülővel, gyermekkel, szociális tájékozódás, prevenciós terápiás látogatás. Fogadó óra célja a négyszemközti találkozások, információcsere. Szülői értekezletek célja a tájékoztatás, javaslatok, vélemények, közös gondolkozás kialakítása. Közös programok:  Nyílt napok  Nagyik délelőttje  Apák napja  Családi munkadélutánok, játszódélutánok  Családi sportnap  Látogatás a szülő munkahelyére  A családok által felkínál lehetőségeket (szüret, születésnap, dióverés, almaszedés, állatok megtekintése) elfogadjuk  Tavasznyitogató Napsugaras napok  Városmegismerő családi kirándulás. Az óvodai programba épülő nevelési feladatunk, hogy a szülő ismerje meg:  óvó-védő feladatunkat,  nevelő feladatunkat,  szociális, gyermekvédelmi feladatainkat,  személyiségfejlesztő céljainkat,  törvényes lehetőségeit az óvodában (Szülői Munkaközösség szervezése, szülők jogainak érvényesítése: Házirend, Gyermekvédelem),  tanácsadói hálózatot, ahol a rászoruló szülők segítséget kaphatnak gyermekük neveléséhez (logopédus, szomatopedagógus),  gyermekünk iskolakezdésével kapcsolatos nevelési, szervezési feladatokat, helyi célokat és módszereket,  a potenciálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciáló fejlesztési lehetőségeit.

- 66 -

 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára igénybe vehető támogatást Fontos az óvodai információ pontos közvetítése és a visszajelzés felhasználása.

Környezettudatos szemléletformálásra törekszünk, a szülőket is bevonjuk az óvodában a gyermekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra). A játékkal kapcsolatos szemléletformálás annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritását építő óvoda. Óvodánkban a szülői képviseletet a Szülők Közössége látja el, melynek tagjait a csoportok szülői közössége választja. A hatékony működést az Óvodaszék segíti, melynek tagjai az Önkormányzat, a szülők és a nevelő testület képviselőiből tevődnek össze. Óvodánk közvetlen partnereinek igényét és elégedettségét évente, közvetett partnereinek elégedettségét négyévente vizsgáljuk

6. Az óvodába és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség Az óvodába lépéskor jellemző fejlettség (input) Elsődlegesen a 3. életév betöltésétől kezdődik az óvodaérettség, ezen túlmenően az alábbiak v  nappalra szobatisztaság  kialakult beszédkészség, beszédértés  önálló mozgáskészség  el tud néhány órát tölteni a szülei nélkül  bizonyos fokú önállósulási törekvés jellemzi  igényli a gyermekközösséget  képes másoktól elfogadni az ételt  én tudattal rendelkezik – tudja, hogy ő más valaki mint a többiek  kellő képzelőerővel bír, segítségével bármikor odavarázsolhatja azt a személyt akit szeret A gyermekek felvételét a mindenkori tanügy igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük.

- 67 -

Az iskolába lépéskor jellemző fejlettség (output) Az iskolába lépéskor jellemző fejlettségen pedagógiailag mindazon fejlettségi tényezők összességét értjük, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható eredményeként, jellemzőjeként (vagy sikerkritériumként) jelennek meg programunkban.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.

Erőteljesebben fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

- 68 -

 megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.  a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségéve végzett pedagógiai munka mellett érhető el a kívánt fejlettségi szint. A gyermekek nyomon követését iskolai látogatások során valósítjuk meg. Az óvoda iskola kapcsolatában fontosnak tartjuk a visszacsatolást, a partneri igény/ elégedettség mérés eredményeiről.

- 69 -

7. Gyermekvédelem 7.1. A gyermekvédelem célja, feladata, módszerei Célja: A gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése. Feladatunk a problémák felismerése, megelőzése, elhárítása, enyhítése.

A gyermekvédelmi feladataink ellátása az alábbi esetekben válik szükségessé: Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához

vezető

tényezők:

alacsony

jövedelmi,

fogyasztási

szint,

rossz

lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a gyermek esélyegyenlőtlensége. Veszélyeztetett gyermekek azok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása. Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek aki hátrányos helyzetű, és a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége.

- 70 -

A gyermekvédelmi feladatellátás területei: Az óvodavezető felelős a feladat ellátásáért és megszervezéséért, valamint biztosítja, a gyermek és ifjúság védelmi felelős munkájához szükséges feltételeket. Az óvodapedagógus közreműködik a megelőzésben, feltárásban és megszüntetésben. A gyermekvédelmi felelős koordinálja a feladatokat, tartja a kapcsolatot, végzi az ügyintézést, dokumentál. Ennek érdekében szükséges szociális, gazdasági, kulturális téren a helyzetelemzés.  A családi háttér megismerése, környezet- tanulmány  Folyamatos felderítő munka, a problémás gyermekek kiszűrésére, segítésére  A kiszűrt gyermekek nyilvántartása: o

Csoport szinten: óvónő

o

Óvodai szinten: gyermekvédelmi felelős

 A biztonságos, harmonikus légkör biztosítása az óvodai neveléshez  A szülőkkel való együttműködés  Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről  Óvodán belüli szociális szolgáltatások  Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása  Speciális foglalkozás, segítségadás a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel  Különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre  Kapcsolat kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyámügy  Tanácsadás  Egészségvédő programok

Alkalmazott módszerek lehetnek:  Szülőkkel való kapcsolattartás  Beszélgetés, megfigyelés, előadások, fórumok, tanácsadás a szülőknek, szóróanyagok, családlátogatás, segítők, kérdőívek, élménybeszámoló a családról, óvodaszéki tevékenység, rétegcsoport megbeszélés, kiállítások szervezése, a gyermek napi életének megismertetése  Adminisztratív feladatok: nyilvántartás  , ügyintézés Szociális szolgáltatások: napközis ellátás, szociális rászorultság esetén térítési díjkedvezmény.

- 71 -

Óvodáztatási támogatás lehetősége: halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknél Elengedhetetlenül szükséges a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok ismerete és tájékozódás a helyi intézkedések lehetőségeiről. Az óvoda területét és dolgozóit jellemezze az empátia, a tisztelet, a tapintat, a másság, különbözőség megítélésében, elfogadásában. Fontos a veszélyeztető tényezők felismerése:  Család szerkezetéből adódóan (válás, halál, külön élés, stb.)  Szülők, családtagok személyiségéből adódó (alkohol, drogfüggőség, neurotikus problémák)  Szülők elfoglaltsága  A gyermek organikus és pszichés problémái  A család szociális helyzetéből adódó (rosszul tápláltság, öltöztetés hiányosság, lakásviszonyok, anyagi nehézségek, munkanélküliség) Szükséges a gyermek személyiség fejlődését, annak változásait követve, humánus, probléma érzékeny, támogató segítségadás.

A gyermekek hátrányos megkülönböztetésének tilalma bármilyen okból, pl. színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, származása vagy bármilyen egyéb helyzete miatt fennáll. Nem lehet olyan különbségtétel, melynek a következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése, illetve a gyermek zaklatása.

A gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve:  olyan szolgáltatásokat szervezünk, amelyet a szülők döntő többsége elfogad, és nem rovunk rájuk aránytalan terhet.  a gyermekeknek segítséget biztosítunk képességük, tehetségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez.

7.2. A gyermekek esélyegyenlősége, valamint az egyenlő bánásmód Feladatai:  Az óvodai háttérből adódó esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, azok kezelési módjának meghatározása.

- 72 -

 A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, azok kezelési módjának meghatározása  Az óvoda együttműködési kapcsolatainak meghatározása,az ellátandó feladatok leírása amelyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,  A szülők jogainak és kötelességeinek meghatározása, ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése  A pedagógusok jogai és kötelességeinek meghatározása, ezzel kapcsolatos intézményi feladatok  A gyermekek jogai és kötelességeinek meghatározása, intézményi feladatok  A gyermek fejlődésének értékelése, nyomon követése  A befogadó környezet megteremtése

II.

HELYI

PROGRAMUNK

MINDENNAPI

MŰKÖDÉSI

RENDJE,

ÓVODÁNK

ÉLETÉNEK MEGSZERVEZÉSE

A gyermek csoportok megszervezését behatárolja:  nevelési cél, feladat  gyermek, szülői igény  személyi, tárgyi feltétel  a fenntartó elvárásai Helyi sajátosságunk, hogy elsősorban homogén (szükség esetén heterogén) csoportokat szervezünk. Tapasztalatunk szerint az azonos életkorú gyermekek képességrendszere is nagy eltérést mutathat, de korántsem olyan mértékű, mint a vegyes csoportban. Óvodai gyakorlatunk során igyekszünk odafigyelni a finomabb eltérésekre, s igyekszünk azt differenciált eszközökkel fejleszteni. E szervezési gyakorlatot a szülők elvárása is indokolja. Megfogalmazható tehát, hogy az értelmi nevelés és fejlesztés lehetőleg homogén csoportokban folyik, míg a játékban a vegyes csoport is dominál, különösen az udvari és a nyári élet alatt.

A napirend és a heti rend szabályozzák a gyermekek foglalkoztatási rendjét. Ezek tartalma:

- 73 -

 A gyermekekkel való foglalkozás, foglalkoztatás rendje a játék prioritásának, folyamatosságának figyelembe vételével.  A tanulás lehetőségei, formái.  A kötelező étkezés, pihenés, mozgás, a szabadidő helyes aránya.

A hetirend kialakításakor az óvodapedagógus figyelembe veszi a gyermekek életkorát, a csoport fejlettségét, az óvoda tárgyi feltételeit. A hetirendet befolyásoló tényezők:  A tornaterem használata  Uszodai időpontok

A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. Az óvodapedagógus a családi neveléssel összhangban alakítja ki a napirendet. Tervezésnél figyelembe kell venni a gyermek életkori sajátosságait, szükségleteit, egyéni jellemzőit, valamint azt, hogy az esztétikus, higiénikus gondozásra elegendő idő álljon rendelkezésre.

A szervezett tanulás munkaformái:

Frontális: mozgás, irodalom, ének-zene Mikrocsoportos: énekes játék, vizuális nevelés környezet megismertetése, megszerettetése matematikai tapasztalás mozgás Egyéni foglalkoztatás: - részképességek fejlesztése egyéni igény szerint

A szervezett tanulás formái: Kötelező: mozgás, mozgásos játékok énekes játékok, zenei nevelés Kötetlen: - vizuális nevelés - énekes játékok - környezet megismertetésének, megszerettetése, matematikai tapasztalatadás

- 74 -

- mozgás Közvetve kötelező: főleg 6-7 éves korban: irodalom, ének-zene Kötelező a gyermek részvétele: kirándulás, filmvetítés, séta, közművelődési programok Egyéb szolgáltatások (pld. népi tánc) a szülők igénye szerint, támogatásukkal és pályázati pénzekből valósulhatnak meg.

A tervezés dokumentumai:

A helyi program céljait, eredményeit, a megvalósítás eszközeit a nevelés folyamatában dokumentálni kell. Alapvető dokumentumok:  Csoportnapló: tartalmazza a nevelési célkitűzéseket, az egyén és közösség fejlesztését, a fejlesztés eredményeit, a megvalósítás eszközeit, a nevelés-tanítás komplett rendszerét a cél-téma-eszköz összefüggéseiben és ütemezésében,  Egyéni fejlesztés feladatai: Időkeret: éves feladatok kitűzése, féléves nevelési terv, heti ütemezések, - fejlesztő pedagógusok  Fejlődési napló: Gyermekenként készült feljegyzés, elemes, értékelés, a nevelőtestület által készített mérőlapok, állapot felmérők alapján  felvételi és mulasztási napló, étkezés nyilvántartással, naprakész vezetéssel.  gyermekek egészségügyi törzslapja (védőnő vezeti)

Csoporttervekhez kiegészítő dokumentációk  Helyi program  Óvodavezető éves szakmai pedagógiai irányító terve  A helyi közoktatási és közművelődési terv  Szülői munkaközösség terve  Gyermekvédelmi helyi munkaterv  Csoport speciális foglalkoztatási terve  Szakmai munkaközösség munkaterve

- 75 -

Dokumentációkra vonatkozó egyéb meghatározások  adatvédelmi, titoktartási rendelkezések betartása  dokumentációkat az épületből kivinni tilos  adatszolgáltatási kötelezettségek betartása.

Egyéb vezetői elvárás A napi felkészüléshez vázlatírás nem kötelező, amennyiben az óvónő felkészüléséhez szükséges, feljegyzések elkészítése elvárható. A rendkívüli esetben kötelezővé válhat:  ellenőrzésnél tapasztalt súlyos nevelési- szervezési- módszertani hiányosságok,  pályakezdő pedagógus számára

III. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:  leépítés  szervezeti átalakítás  a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  írásos előterjesztés az óvoda nevelőtestületének  részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

- 76 -

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményezte:

Dátum:

(Szakértő)

Aláírás:

Egyetértését nyilvánította:

Dátum:

(Szülői Közösség)

Aláírás:

(Óvodaszék)

Aláírás:

(Alkalmazotti közösség)

Dátum Aláírás

Elfogadta:

Dátum:

(óvoda nevelőtestülete)

Aláírás:

Jóváhagyta:

Dátum:

(Önkormányzati Képviselő-testület)

Aláírás:

Tájékoztatásul hivatalosan megkapták:

- 77 -

- Önkormányzat Képviselő-testülete - Közoktatási szakértő - Nevelőtestület - Tarnai Istvánné óvodavezető - Óvodaszék, szülői képviselet

Publikálás formája: kifüggesztve, tájékoztató értekezlet, szülők tájékoztatása, óvoda honlapján

Irattári szám:

FORRÁSMUNKÁK

- NEMZETI ALAPTANTERV (NAT) - ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA - GÁSPÁR LÁSZLÓ: Egységes világkép komplex tananyaga GÁSPÁR LÁSZLÓ: A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései (l995) - ÓVODAI NEVELÉS PROGRAMJA (1982) - NAGY JENŐNÉ: Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - FROMM ERICH: A szeretet művészete - NAGY SÁNDOR: Az oktatás folyamata és módszerei - ZILAHI JÓZSEFNÉ: Mese-vers az óvodában (l990) - FORRAI KATALIN: Ének-zene az óvodában (l994) - dr. SZÉKELY LAJOS: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata - NAGY LÁSZLÓ: Tanulói aktivitás Gyermek érdeklődésének lélektana - RÉTHY ENDRÉNÉ: A tanítás-tanulási folyamat motivációs lehetőségeinek elemzése - TANULMÁNYOK AZ AKADÉMIA TÁVLATI MŰVELTSÉGKONCEPCIÓ ALAPJÁN: MŰVELTSÉGKÉP AZ EZREDFORDULÓN - KOCSIS JÓZSEF: A szentlőrinci iskolakísérlet II. (l984)

- 78 -

- MÉREI FERENC-V. BINÉT ÁGNES: Gyermeklélektan (l970) - B. MÉHES VERA: Az óvónő és az óvodai játékok (l993) - TÖRZSÖK BÉLA: Zenehallgatás az óvodában (l982) - JÁTÉKOS MATEMATIKA: I.-II.-III. (l990. l991. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola) - PEDAGÓGIAI LEXIKON (BD 1276.) - PORKOLÁBNÉ BALOGH KATALIN-PÁLI JUDIT: Pszichológiától a pedagógiáig (l993) - HORVÁTH ILDIKÓ: A család és óvoda kapcsolata - PERLAI REZSŐNÉ: Az óvodáskor viselkedéskultúrája

1.sz. melléklet

A nevelési program megvalósításának keretei: Óvoda maximális befogadó képessége: 180 fő Jelenleg 6 óvodai csoport működik. Ingatlan nagyság: 6781m2 Két épületben: 1537 m2 beépített terület. / A ép. 745 m2, Bép. 792 m2, / Óvoda udvara: 5244 m2 Csoportonként: 2 óvodapedagógus Vezetővel együtt 13 pedagógust jelent. Főiskolai képzésűek. 5 fő szakvizsgával is rendelkezik ebből 2 fő fejlesztő pedagógus. Dajka 7 fő az ellátandó feladatok indokolják a takarítási felület, a tálalási, varrás, mosás feladatok maradéktalanul elvégzésére. (Az eszköznormának megfelelő textília készlettel, ágynemű, terítő, törölköző, stb. rendelkezünk, karbantartása, kezelése.)

1 fő kertész-karbantartót az udvar és az épületek méretei indokolják 1 fő óvodatitkár, gazdasági ügyintéző

- 79 -

A logopédiai szolgáltatást, szomatopedagógiai ellátást a Nevelési Tanácsadó végzi.

Az intézményben kötelező eszközök és felszerelések előírt mennyisége a 11/1994.(VI.8.)

MKM

rendelet

7.

sz.

mellékletének

megfelelően

rendelkezésünkre áll. Részletesen mellékelve: 2.sz Mellékletként

3.sz. melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

Időhatár: 2008. szeptember 1. - 2015. augusztus 31. (Elfogadás: előző év március 15.-ig) Vonatkozik: szakvizsgától 7 év 50. életév betöltéséig pontszerzés: 120 Programok: Szakvizsgára vonatkozó alapprogram (főiskolák, egyetemek, szervezetek) Finanszírozási alapprogram Helyettesítési feladatok Továbbképzésre vonatkozó alapprogram Minden természetes- és jogi személy engedéllyel rendelkezik: Akkreditált alapprogram. Tervezés lényege:  munkakörként  tantárgy megnevezés (nevelési irányultság)  milyen időkeretben Beiskolázás adatai: név munkakör

- 80 -

továbbképzés megszervezése várható kezdő és befejező időpont távollét ideje helyettesítési rend Munkáltató feladata:  A munkáltató írásban értesíti a jelentkezőt  Előnyben kell részesíteni a jelentkezésnél: o akinek hét évnél kevesebb ideje van hátra o akinek a munkáltató elrendeli o aki szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik.  Nyilvántartás vezetése kötelező.  A továbbtanulók névsorát a fenntartónak meg kell küldeni (anyagi, költségvetési kihatások tervezése érdekében.

4sz. melléklet

HETIREND JAVASLAT

KÖTELEZŐ TEVÉKENYSÉG :

SZABADON VÁLASZTOTT TEVÉKENYSÉG: _________________________________________________________________ IDEJE MEGNEVEZÉSE IDEJE MEGNEVEZÉSE _________________________________________________________________ heti 2x testnevelés a hét - játék minden napján irányított naponta

- munka jellegű tevékenységek játékba integrált tevékenységek:

mozgásos

- vers, mese

tevékenység,

- rajzolás, festés

mozgásos játék

- mozgás, mozgá-

(20-30 perc)

sos tevékenység a gyermek

- ének-zene

spontán ér-

- környezet

deklődése

megismerése,

- 81 -

megszeretteóvónő kezdeménye-

tése, óvása - a környezet és

zésére

matematikai tapasztalat szerzés

5.sz. melléklet

NAPIREND JAVASLAT

IDŐ

FELADAT

________________________________________________________________ 5.30-9-ig

Játéktevékenység: - egészségügyi feladatok - étkezés (kötött-folyamatos) - mozgás, edzés - a játéktevékenységben biztosított tanulás - színterek

9-12-ig

Játéktevékenység: - szokásrend érősítése - munkatevékenységek - gondozás feladatai - játéktevékenységben a tanulás biztosítása (közvetett irányítás) - gondozás feladata

12-17-ig

- étkezés (kötött)

- 82 -

- előkészületek a pihenéshez - pihenés (aktív, passzív) - folyamatos ébredés, egészségügyi szabályok, gondozási feladatok, szokásrend - testmozgás (ajánlott) - étkezés (folyamatos) Játéktevékenység hazabocsátásig - egyéni fejlesztés feladatainak ellátása