SZEMÉLYIADAT- ÉS LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS

SZEMÉLYIADAT- ÉS LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS

Tóthné dr. Domján Andrea Dr. Sikos Gábor Készült: 2016. szeptember 5.

Elméleti tananyag

KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15 A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése


Tartalom TARTALOM .............................................................................................................................................. 2 1

A SZEMÉLYIADAT- ÉS LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS ............................................................. 3

1.1

Bevezetés ......................................................................................................................................... 3

1.2

A hatályos jogi szabályozásra vonatkozó jogszabályok .................................................................. 3

1.3 Történeti áttekintés........................................................................................................................... 5 1.3.1 Nemzetközi kitekintés ............................................................................................................... 5 1.3.2 Hazai kitekintés......................................................................................................................... 7 1.4 A nyilvántartás fogalma, célja és alapelvei.................................................................................... 14 1.4.1 A nyilvántartás fogalma .......................................................................................................... 14 1.4.2 A nyilvántartás célja ............................................................................................................... 16 1.4.3 A nyilvántartásokra vonatkozó alapelvek ............................................................................... 16 1.4.4 Az Nytv. által meghatározott alapelvek .................................................................................. 17 2 A NYILVÁNTARTÁS HATÁLYA.............................................................................................. 18 2.1

A nyilvántartás időbeli hatálya ...................................................................................................... 18

2.2

A nyilvántartás területi hatálya ...................................................................................................... 19

2.3

A nyilvántartás tárgyi hatálya ........................................................................................................ 19

2.4

A nyilvántartás személyi hatálya ................................................................................................... 19

3

A NYILVÁNTARTÁS JELENLEGI HATÁSKÖRI ÉS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI ........ 31

4

A NYILVÁNTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI FELADATOK.. 34

5

A NYILVÁNTARTÁST ÉS ANNAK ADATTARTALMÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK ............. 35

5.1

A nyilvántartás adatforrásai ........................................................................................................... 35

5.2

A nyilvántartás adattartalma .......................................................................................................... 36

5.3

A doktori cím nyilvántartásba való feltüntetése ............................................................................ 42

5.4

A nyilvántartás adatállománya ....................................................................................................... 43

5.5

A nyilvántartásból történő adatszolgáltatás ................................................................................... 44

5.6

A nyilvántartás vezetésével és működésével kapcsolatos követelmények .................................... 47

5.7 A nyilvántartás adatvédelemi szabályai ......................................................................................... 48 5.7.1 Adatvédelem és adatbiztonság ................................................................................................ 48 5.7.2 Adatkezelés, adatfeldolgozás .................................................................................................. 48 5.7.3 Az adatkezeléshez kapcsolódó jogok ...................................................................................... 49 5.7.4 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ........................................................ 52 5.8

A nemzeti adatvagyon.................................................................................................................... 53

2


SZEMÉLYIADAT- ÉS LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS Jelen oktatási jegyzet célja, hogy a nyilvántartási- és okmányügyintézők általános és gyakorlati, a napi munkavégzéssel kapcsolatos alapismerteket szerezzenek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásról (SZL vagy népesség-nyilvántartás a továbbiakban: nyilvántartás). 1

A SZEMÉLYIADAT- ÉS LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS Bevezetés

1.1

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás, mint az egyik legfontosabb országos személyi nyilvántartás, sajátos helyet foglal el a közigazgatási - önkormányzati tevékenységben. Így, legyen az művelődés, egészségügy, szociálpolitika, adóigazgatás vagy bármilyen egyéb tevékenység, ezek ellátásához nélkülözhetetlen a nyilvántartás közhiteles adatainak rendelkezésre állása. A nyilvántartás azokat az alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek. [Nytv. 1. § (2) bekezdés] A hatályos jogi szabályozásra vonatkozó jogszabályok

1.2

Magyarország Alaptörvénye Törvények: -

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (a továbbiakban: Itv.),

-

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a továbbiakban: Nytv.),

-

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (a továbbiakban: Ápt.),

-

1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról (a továbbiakban: Szaztv.),

-

1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról (a továbbiakban: Utv.),

-

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.),

-

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról (a továbbiakban: Szmtv.), 3


-

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (a továbbiakban: Harmtv.),

-

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról (a továbbiakban: Mened.tv.),

-

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról (a továbbiakban: Atv.),

-

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (a továbbiakban: Jat.),

-

2010. évi CLVII. törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről (a továbbiakban: Adattv.),

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.),

-

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról (a továbbiakban: Vagyontv.),

-

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.).

Kormányrendeletek: -

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról,

-

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Nytv.vhr.),

-

101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. XII. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Utvhr.),

-

113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról,

-

114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban. Harmtv.vhr.),

-

301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról,

-

414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól (a továbbiakban: Szig.R.).

Miniszteri rendeletek IRM rendeletek: -

16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról (a továbbiakban: díjrendelet),

4


-

25/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról.

KIM rendelet: – 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól. PM rendelet: – 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól. 1.3 1.3.1

Történeti áttekintés Nemzetközi kitekintés

A személyi nyilvántartások kialakulása az állami tevékenységhez kapcsolódik. Az államszervezet kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan felvetődött a személyek hivatalos nyilvántartásba vételének, illetve nyomon követésének igénye. Az ilyen jellegű nyilvántartások közül a legrégebbi hagyományokra az anyakönyvek tekintenek vissza, ezeket az egyházak kötelezően vezették. Az egyház a Tridenti-zsinaton (1542) döntött az egyházi anyakönyvezés bevezetéséről. Egyes európai országokban - pl. Svédországban - az állampolgárok nyilvántartása ma is az egyházi nyilvántartásokon alapul. E nyilvántartások kialakításának elsődleges célja - az egyházi jellegű feladatok és a vagyoni jellegű érdekek (öröklés) mellett - már kezdettől szoros kapcsolatban volt az állami feladatok ellátásával, illetve az ezzel összefüggő állampolgári kötelezettségekkel (elsősorban az adóztatással és a honvédelemmel). Kezdetben, az egyházi anyakönyvben csak a születések és a házasságkötések anyakönyvezése történt, később kezdték el a halálesetek anyakönyvezését. A polgári társadalomban az állam és az egyház funkciójának szétválasztására törekedtek, melynek eredményeként az egyes államok elrendelték az egyházi anyakönyvektől független állami anyakönyvezetés létrehozását. A 19. században a nyilvántartások jelentőségét egyre több állam, illetve szervezet ismerte fel. 1872ben a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus határozatában azt ajánlotta, hogy a községi, városi hatóságok illetve a rendőrség szervei vezessenek népesség-nyilvántartást. A népesség-nyilvántartási rendszer kialakításában az áttörést a 20. század második fele hozta meg.1956-ban az ENSZ Statisztikai Bizottsága úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja tagországaiban népesség-nyilvántartási rendszer működtetését, melynek hatására a 60-as évek végére már mintegy 60 országban állami népesség-nyilvántartási rendszer jött létre. A rendszerek kezdetben manuális nyilvántartások voltak, de az idők folyamán egyre inkább tért hódított a népesség-nyilvántartás adatainak számítógépes feldolgozása. 5


A népesség-nyilvántartási rendszerek kialakításának szabályozásánál az adatvédelmi szabályok meghatározóak voltak. Erre tekintettel a polgárok nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések összhangba kerültek a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Az információs önrendelkezési jog tekintetében a legfejlettebb a skandináv országokban a számítástechnikai rendszerekbe beépített adatletiltási módszer. A nemzeti törvények elsősorban a polgárok alapvető jogait, a személyes viszonyok sérthetetlenségének a jogát védik. Törvényben szabályozzák azokat a közhasznú célokat, melyek érdekében a polgárok személyes adataik egy részét kötelesek a közigazgatás rendelkezésére bocsátani. A személyi nyilvántartásokat, van ahol országos szinten (Svédország, Finnország, Dánia), van ahol tartományi szinten alakították ki (Németország). A nyilvántartott adatok köre általában a névre, a nemre, a születési időre, a születési helyre, a lakcímre és a családi állapotra terjedt ki. Például a finnek népesség-nyilvántartása a foglalkozásra, a képzettségre, a nemzetiségre, a beszélt nyelvre terjedt ki, az olasz nyilvántartás pedig a végzettségre, a munkakönyv és katonakönyv számára vonatkozó adatokat is tartalmazta, azonban a személyi nyilvántartások érzékeny adatokat (egészségi állapot, politikai világnézet, vallási hovatartozás stb.) nem kezelnek. Európában a népesség-nyilvántartási rendszerek kialakításának két formája ismert: -

valamely ágazat keretében vezetett nyilvántartás (adó, társadalombiztosítás), melyet más ágazatokban is használtak,

-

népesség-nyilvántartásként kialakított rendszer, amely elsősorban az anyakönyvi, a lakcím, és néhány „egyéb alapadatokat” tartalmazza.

A számítógépes személyi nyilvántartást vezető országok a személyi számot technikai eszközként használják, ezért törvényben csak a személyazonosító jel használatának elveit deklarálják, magát a személyazonosító jelet vagy alacsonyabb szintű jogszabályban vagy törvény végrehajtására kiadott más jogi normában szabályozzák. A személyi szám – Németország kivételével – minden országban törvényben szabályozott egyedi azonosító jel. Olaszországban az adószámot használják egyedi azonosítóként, Németországban a természetes azonosítókból (név, lakcím) a számítógép képez belső azonosítót, ez az okmányokon azonban nem jelenik meg. Ennek oka az, hogy a személyi szám alkalmazását Németországban és Portugáliában is alkotmányellenesnek nyilvánították. Egyes országokban eredetileg születési nyilvántartási szám volt (Svédország), míg más országokban (Belgium, Dánia, Izland, Hollandia, stb.) népesség-nyilvántartási, illetve társadalombiztosítási szám. Ugyanakkor vannak olyan országok (Franciaország, Kanada), melyek a célhoz kötött személyi számot elismerik. Több nemzetközi szervezet foglakozott az automatikus adatfeldolgozás társadalmi hatásaival. 6


Az OECD a fő hangsúlyt a nemzetközi adatáramlás korlátainak elhárítására, az Európa Tanács az emberi jogok védelmére helyezte. A két szervezet főbb alapelvei: -

tisztességes és törvényes adatgyűjtés elve,

-

adatminőség biztosításának elve,

-

a célhozkötöttség elve - célhoz szükséges minimális mennyiségű adat gyűjtése, minimális mértékű feldolgozás és minimális időtartamú tárolás,

-

az adatpolitika nyilvánosságának elve,

-

személyes hozzáférés elve – tájékozódáshoz, betekintéshez, helyesbítéshez vagy törléshez való jog,

-

technikai adatbiztonság elve.

1.3.2

Hazai kitekintés

A gazdasági fejlődés együtt járt azzal, hogy megnőtt a hivatalos szervek igénye a statisztikai adatok iránt, ezáltal a teljes körű, illetve mintavételen alapuló statisztikai összeírások iránt is. Az 1867-ben létrehozott statisztikai szolgálat rendszeresen összeállította a közigazgatási nyilvántartásként funkcionáló helységnévtárat, amelyhez a mindenkori népszámlálások szolgáltattak adatokat. Hazánkban az 1869. évi III. törvénycikk rendelte el az első, mai felfogásunknak megfelelő népszámlálást. A törvénycikk 1. §-a szerint a népszámlálást az 1869. december 31. napján létező állapotok alapján kellett elvégezni és 1870. január 3. napján kellett megindítani. Ezt követően rendszeresen – nagyjából tízéves időközönként – történtek a teljes magyar társadalomra kiterjedő adatfelvételek. Az 1869. évi népszámláláskor ugyan még nem rögzítettek települési szintű adatokat, de az 1873. évi helységnévtárban már szerepelt a települések összeírás szerinti lakás- és lélekszáma. Ehhez hasonlóan történt meg később a hadkötelesek, az analfabéták és az iskolaköteles gyermekek nyilvántartásba vétele. A két világháború közötti népszámlálások lebonyolítása során – a statisztikai szempontokon túl – történelmi okokból számos közigazgatási (nyilvántartási) célú adatfelvételre is sor került. Magyarországon - az állam és az egyház szétválasztásának folyamatában - 1895. október 1-jei hatállyal az 1894. évi XXXIII. törvénycikk kötelezővé tette az állami anyakönyvezést. Azóta is ez az elsődleges olyan nyilvántartás, amely közhitelszerűen tartalmazza a polgárok alapvető személyi adatait. Az 1940. évi XXX. törvénycikk alapján az 1941. évi népszámlálás során az összeírás körébe tartozott: - a nem és kor szerint meghatározott személyi kör, - a lakás céljára szolgáló épületek, lakások és egyéb helyiségek, 7


- az önálló iparosok és ipari üzemek, az önálló kereskedők és kereskedelmi üzletek. A 1949. évi népszámláláshoz is kapcsolódtak – az 1941. évihez hasonló módon – jelentős mértékű közigazgatási célú összeírások. A későbbi adatfelvételek közül érdemes még kiemelni az 1959. évi 30. törvényerejű rendelet által elrendelt 1960. évi népszámlálást, melynek jelentőségét az adta, hogy előkészítésekor először készült minden településről utca- és házszámjegyzék. Első ízben az 1879. évi XXVIII. törvénycikk mondta ki a lakcímbejelentés (akkor még lakásbejelentés) kötelezettségét és ezzel kapcsolatban a bejelentések nyilvántartásának szervezését az állami rendőrség keretében. A törvénycikk alapján 1880. május 1. napján, Budapesten 10 napig tartó népszámlálás kezdődött, amely a későbbi nyilvántartások alapját képezte. 1945 előtt a 380.000/1941. BM. sz. rendelet szabályozta a bejelentési kötelezettséget, amely már akkor kiterjedt mind az állandó, mind az ideiglenes lakcímre. Az ország területén állampolgárságra, nemre, korra tekintet nélkül minden személy részére kötelezővé tették az állandó és ideiglenes lakcím keletkezésének és megszűntetésének bejelentését a be- és kiköltözést követő 24 órán belül. A lakcímbejelentésre vonatkozó rendelkezések az ország lakosságának hiteles adatait tartalmazó egységes nyilvántartási rendszer létrehozását szolgálták. A személyi igazolvány bevezetéséről szóló 1/1954 (I. 9.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1954 (I. 9.) BM rendelet létrehozott egy komplett nyilvántartási rendszert, mely tartalmazta az állampolgárok személyi adatait, arcképüket, állandó és ideiglenes lakcímüket. A 70-es évek elején hazánkban több száz olyan nyilvántartás létezett, amelyben párhuzamosan kezelték ugyanazon személyi adatokat. E helyzet feloldására, a közigazgatás racionalizálása érdekében az Elnöki Tanács egy országos számítógépes népesség-nyilvántartás létrehozását határozta el az állami népesség-nyilvántartásról szóló 1974. évi 8. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tvr.) és a Tvr. végrehajtására kiadott 24/1974. (VI. 6.) MT rendeletben. Magyarországon létrejött egy egységes népesség-nyilvántartási rendszer. Mintául az európai nyilvántartási rendszereken belül elsődlegesen a skandináv rendszer szolgált. A Tvr. 1. § (1) bekezdése alapján a népesség-nyilvántartás kialakításának a célja az volt, hogy a lakosság ügyeinek intézését, az állami, gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkáját egyszerűsítése, továbbá a személyhez fűződő jogok védelmét és a kötelességek teljesítését hatékonyan biztosítása. A ki nem mondott célok között szerepelt, hogy a későbbiekben egy olyan országos számítógépes nyilvántartás alakuljon ki, amely főleg közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatok végzéséhez szolgáltasson adatot. A népesség-nyilvántartás rendszere öt év alatt épült ki Magyarországon. Az állami népességnyilvántartás központi szerve az Állami Népességnyilvántartó Hivatal 1974. július 1-én jött létre, melynek a feladata egy olyan népesség-nyilvántartás kialakítása volt, mely alkalmas a lakosság egységes és folyamatos nyilvántartására. A Hivatal irányítását és felügyeletét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke látta el, aki ezt a jogkört a Belügyminisztérium (BM), Honvédelmi Minisztérium (HM) és Minisztertanács Tanácsi Hivatal (MTTH) képviselőjének bevonásával gyakorolta. 8


Az állami népesség-nyilvántartást helyi szinten is megszervezték, voltak városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi kerületi és községi szervek is. A népesség-nyilvántartást a helyi tanácsoknál manuális módon (kartonon) vezették, melyeket központi szinten, számítógépen feldolgozva egy centralizált, központi gépi adatbázisban kezeltek. Az állami népesség-nyilvántartás személyi körét a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a lakhatási engedéllyel itt tartózkodó külföldi állampolgárokra, hontalanokra és e személyek 14 éven aluli gyermekeire terjesztette ki. A nyilvántartás az adatait az anyakönyvből és a lakcímbejelentés adataiból nyerte. Az illetékes anyakönyvvezetők a helyi népesség-nyilvántartónak jelentették a változásokat, mely továbbította azokat a központi szerv részére. A lakcímbejelentéseket közvetlenül az Állami Népességnyilvántartó Hivatal részére küldték meg. Feladatuk volt egyrészt a keletkezett új adatok és adatváltozások jelentése a központi gépi rendszer részére, másrészt kezelték a helyi kézi népesség-nyilvántartást és helyi adatszolgáltatásokat is teljesíttettek. A Tvr. 6. §-a alapján a népesség-nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok részére személyi számot kellett kiadni. A személyi szám egy matematikai módszerrel kialakított technikai segédeszköz, amely alkalmas az állampolgár egyedi azonosítására. 1980 év végéig fejeződött be a személyi számoknak az állampolgárok részére történő kiadása. A személyi számok kiadásával párhuzamosan a népesség-nyilvántartás folyamatos, üzemszerű működésre tért át. A Tvr. a személyhez fűződő jogok védelmét, mint törvényi cél és adatszolgáltatási korlát határozta meg, azonban a jog gyakorlásának módját és eseteit már nem fejtette ki. Ezen keretek között a polgár a személyes adatainak védelme érdekében aktívan nem tudott fellépni. Az 1975. évi általános népességösszeírásról szóló 37/1974. (X. 16.) MT rendelet az állami népesség-nyilvántartás alapadatainak felvétele céljából 1975. január 2-22. között általános népességösszeírást rendelt el, mely során megtörtént az állampolgárok adatainak összeírása, majd számítógépes feldolgozása. A polgárok népességösszeíráson felvett adatai képezték a népességnyilvántartás alapját. A népesség-nyilvántartás adatkörét a népességösszeíráson felvett alábbi adatok képezték: -

családi és utónév,

-

férjezett nő esetén házassági név és leánykori név,

-

anyja neve,

-

születési hely és idő,

-

családi állapot,

-

állandó- és ideiglenes lakcím,

-

állampolgárság.

A polgárok ezen adatokban bekövetkezett változásokat kötelesek voltak bejelenteni az állami 9


népesség-nyilvántartás illetékes szervének. Az addigi működés során szerzett tapasztalatok alapján a KSH és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal 1984. január 1-jei hatállyal új, egységes népmozgalmi-népességnyilvántartási jelentőrendszert léptetett életbe. Ennek nyomán új elemként – a megyei tanácsoknál az adatgyűjtés megyei szervezésére és az anyakönyvi-népességnyilvántartási tevékenység irányítására, felügyeletére egységes anyakönyvi-népességnyilvántartási csoportok alakultak. Egyszerűsödött az adatjelentési rendszer. Minden anyakönyvi hatóság – függetlenül az állampolgár állandó lakóhelyétől – közvetlen adatjelentési kötelezettséget kapott, ezáltal megszűnt a helyi szervek egymásközti jelentése. Változásjelentési kötelezettséget kaptak a honosítás, visszahonosítás, kivándorlás stb. ügyekben a rendőri szervek is. A lakcímbejelentések rendje is egyszerűsödött, mely során az új lakcímre történő bejelentkezés egyúttal a korábbi lakcímről történő kijelentkezést is jelentette. A lakcímváltozás 8 fajta négyszelvényes ki- és bejelentő lapjai helyett bevezetésre került az egy lapos, kevesebb adatot tartalmazó jelentőlap. A rendszer jelentős átalakítására az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet nyomán került sor. A gépi nyilvántartás működtetésében decentralizáció következett be. A törvényerejű rendelet módosította az állami népesség-nyilvántartás céljának és feladatának meghatározását, ezzel egyidejűleg a legmagasabb iskolai végzettségre és családi kapcsolatokra vonatkozó adatokkal bővítette a nyilvántartás adattartalmát. Az iskolai végzettségi, szakképzettségi adatok visszamenőleges felvétele az 1990-es népszámlálásnál - a személyhez fűződő jogok védelmének felerősödése következtében - elmaradt. Megyei alközpontok jöttek létre, valamint megkezdődött helyi szinten is az adatok számítógépes feldolgozása. Az adatáramlás iránya viszont nem változott, mert az adatok feldolgozása után a központi nyilvántartás adta vissza az adatokat a megyei, illetve a helyi rendszereknek. A lakcímbejelentések feldolgozása is egyszerűsödött, 1986-ban a megyei tanácsok a lakcímbejelentő lapok rögzítésére és ellenőrzésére alkalmas mikrogépeket kaptak. Az új jogi szabályozásban a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúllyal jelent meg a személyhez fűződő jogok védelme. Az állampolgár a róla nyilvántartott adatokról másolatot vagy kivonatot kérhetett, ha a népességnyilvántartásban szerepelő adat hibás volt, kérhette annak helyesbítését. Az állampolgár személyére, családi és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozni csak az érintett személy hozzájárulásával, illetve a jogszabályban meghatározott esetben lehetett. Hangsúlyozta a szabályozás azt is, hogy az adatszolgáltatás, az adatok felhasználása nem sérthet személyhez fűződő jogokat, állam- vagy közbiztonsági érdeket, államtitkot, vagy szolgálati titkot. Ez a korábbi szabályozáshoz képest jelentős előrelépés volt. 10


Az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet módosításáról szóló 102/1990. (VII. 3.) MT. rendelet a népesség-nyilvántartás irányítását a belügyminiszterre ruházta. A 90-es évek elején felerősödtek azok a nézetek, amelyek a népesség-nyilvántartási rendszer működését és a működtetése során használt személyi számot alkotmányellenesnek tartották. A személyi szám ugyanis „beszélő szám”, mert abból egyértelműen megállapítható az állampolgár neme, születési adatai, így felveti a személyes adatokhoz fűződő jogok sérülését. Az Alkotmánybíróság a 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában 1991. december 31. hatállyal megsemmisítette az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendeletet és a végrehajtására kiadott 25/1986. (VII. 8.) MT rendeletet és az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet módosításáról szóló 102/1990. (VII. 3.) MT rendeletet. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása, továbbá a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel (személyi szám) alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság a döntését a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 59. § (1) bekezdéséből vezette le, mely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Az Alkotmánybíróság indokolásában kifejtette, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként, hanem annak aktív oldalát is figyelembe vevő, információs önrendelkezési jogként értelmezi. Eszerint a személyes adatok védelméhez való jognak tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Kifejtésre került, hogy az információs önrendelkezési jog gyakorlásának garanciái a célhozkötöttség és az adattovábbítás és az adatok nyilvánosságra hozásának korlátozása. Az adattovábbítás feltételekhez kötése és a célhozkötöttség ugyanis az információs önrendelkezési jognak nem vagylagos, hanem együttes garanciái, a célhozkötöttségnek az adat felvételétől kezdve az adat törléséig érvényesülnie kell. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az univerzális személyi szám lényegénél fogva ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ugyanis a személyi szám elterjedt használata esetén a magánszféra megszűnne, mert a legtávolabb eső különböző célú nyilvántartásokból összehozott adatokból előállítható lenne az ún. személyiségprofil. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy egy olyan meghatározott célú adatfeldolgozásra korlátozott használatú azonosító szám, melynek használatát törvényi garanciák védik, nem alkotmányellenes. Az Országgyűlés - figyelemmel az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozatára - annak érdekében, hogy a népesség-nyilvántartás adatállománya épségben maradjon és az új nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerre történő átállás ne okozzon aránytalanul nagy költséget - a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvény elfogadásáig, illetve hatálybalépéséig - az állami 11


népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló 1991. évi LXXXVII. törvényt alkotta. A népességnyilvántartási feladatokat: -

a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője,

-

a köztársasági megbízott, illetve a Kormány által az adatfeldolgozásra felhatalmazott szervezet,

-

az Állami Népességnyilvántartó Hivatal látta el.

Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal a belügyminiszter irányítása alatt álló, önálló első fokú hatósági jogkörrel rendelkező szerv volt. Az állampolgárt személyi számáról az anyakönyvvezető, az idegenrendészeti vagy a népességnyilvántartó szerv tájékoztatta. 1992-ben egy olyan népesség-nyilvántartási rendszer került felállításra, mely biztosította a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogok védelmét és alkalmas volt az alkotmányos adatigények kielégítésére is. A nyilvántartás papír alapú kezelése továbbra is megmaradt (archívum, okmánytár). Az Országgyűlés által 1992-ben - az állampolgári jogok érvényesítése és védelme szempontjából két rendkívül fontos törvény került megalkotásra: -

1992. októberben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,

-

1992. novemberben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásról szóló 1992. évi LXVI. törvény.

Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) jogutódjaként 1993. január 1. napjával létrejött az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: OSZH), majd 1995-től a Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztály feladataival kiegészítve Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: KÖNYV) néven működött tovább. A másik korábbi jogelőd a BM Adatfeldolgozó Hivatal (BM AH), a BM Adatfeldolgozó és Tájékoztató Csoportfőnökség Rendszerfejlesztő és Gépi Adatfeldolgozó Osztályának utódintézménye. A BM Adatfeldolgozó Hivatal, valamint a BM Állampolgársági Főosztályának Anyakönyvi és Névváltoztatási Osztályával kiegészített BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal alkotta az 1999. március 1-jén felálló új szervezetet, a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt (a továbbiakban: BM KANYVH). 2007. január 1-jétől a BM KANYVH, valamint a beolvadással megszűnt BM Távközlési Szolgálat illetve a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal általános jogutódjaként a közigazgatási szerv Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) néven folytatta működését. (2010. augusztus 31-én a korábbi Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal kivált a KEKKH-ból és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz került). 12


A KEKKH a legjelentősebb országos alapnyilvántartások (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, közúti közlekedési nyilvántartás, úti okmánynyilvántartás, bűnügyi nyilvántartás, egyéni vállalkozók nyilvántartása stb.) adatkezelője. Feladatai közé tartozik a nemzeti adatvagyon kezelése, adatfeldolgozás, a nyilvántartások vezetése és az okmányok előállítása. Ezen túlmenően a KEKKH gondoskodik több kiemelt jelentőségű biztonsági okmány kibocsátásáról (így például a vezetői engedély, személyazonosító igazolvány, útlevél, magyar igazolvány, gépjármű törzskönyv és forgalmi engedély stb.). A KEKKH-nak nagy gyakorlata van kiemelt jelentőségű projektek megvalósításában (választások informatikai lebonyolítása, biztonsági okmányok bevezetése, Schengeni Információs Rendszer nemzeti központi alkalmazásának üzemeltetése, stb.). A szolgáltató állam megvalósítása és a közigazgatás reformja keretében számos, a társadalom széles rétegeit érintő, ügyfélbarát közigazgatási eljárás és szolgáltatás került megvalósításra (pl.: Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer /XR/, Jogügyletek biztonságát erősítő adatszolgáltatási keretrendszer /JÜB/, hatósági erkölcsi bizonyítvány elektronikus kérelmezése, ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok részére elektronikus értesítés okmányok lejárati idejéről/proaktív szolgáltatás/, webes ügysegéd). A nyilvántartás jogi szabályozásával párhuzamosan a nyilvántartás területi szervei is változtak úgy, mint köztársasági megbízott, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerv és jelenleg a fővárosi- és megyei kormányhivatal. Helyi szinten az okmányirodák létrehozása változást hozott a jegyző nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásában. A körzetközponti feladatokat ellátó külön kormányrendeletben kijelölt települési önkormányzatok (városok, fővárosi kerületek) jegyzői a polgármesteri hivatal részeként okmányirodákat működtettek. Az okmányirodák az anyakönyvre és a nyilvántartásra épülve speciális feladatokat láttak el, mely szükségessé tette, hogy a jegyzők nyilvántartással kapcsolatos hatásköre megosztásra kerüljön a település és a körzetközponti feladatot ellátó jegyzők között. Korábban a körzetközpont jegyzője vezette át a nyilvántartáson a személyi- és lakcímadatokat, az adatváltozásokat és adatjavításokat a saját illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint hatósági jogkörében eljárva döntött a személyazonosító igazolvány kiadásáról, illetve végezte a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos feladatokat. A hatáskörök ilyen módon történő elosztása jelentős változásnak számít a korábbi állapothoz képest, ugyanis 2012. december 31-ig a települési (kerületi) jegyző hatáskörébe tartozott az okmányigazgatási feladatok ellátása. A körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodák – melyek a polgármesteri hivatal részeként látták el feladataikat – 2013. január 1. napjától a járási (fővárosi kerületi) hivatalok szervezetének részeként működnek tovább azonos feladatokkal. 13


1.4

A nyilvántartás fogalma, célja és alapelvei A nyilvántartás fogalma

1.4.1

A közigazgatás szervei ma már számos nagyságrendben vezetnek nyilvántartásokat, amelyek a társadalmi és a gazdasági élet minden területét lefedik. A nyilvántartások az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak: 1. A nyilvántartást vezető szerv jellege alapján -

állami: a nyilvántartás minden jellemzőjét – így legfőképpen adatkörét, célját, adatforrásait, nyilvántartás szerveit, adatkezelőjét, adatfeldolgozóját, illetve speciális adatvédelmi rendelkezéseit – jogszabály állapítja meg. (Pl. közigazgatási nyilvántartások (önkormányzati), bírósági nyilvántartások, cégnyilvántartás stb.)

-

nem állami: különböző gazdasági társaságok, jogi személyek nyilvántartásai, melyek a belső működésük érdekében szükségesek. (Pl. munkavállalói-, eszköznyilvántartás, illetmény nyilvántartás stb.)

2. A területi hatály alapján -

országos: egy központban vezetett nyilvántartás, mely tárgyára vonatkozóan az egész ország területéről tartalmaz adatokat. (Pl. személyiadat- és lakcímnyilvántartás)

-

helyi: hatálya meghatározott földrajzi területre terjed ki, az adott terület adatait tartalmazó adatbázis. (Pl. gépjárműadó, üzletszerűen végzett társasház és ingatlankezelők nyilvántartása, temetkezési szolgáltatók nyilvántartása, tankötelesek nyilvántartása stb.)

3. Hatósági és nem hatósági nyilvántartások -

hatósági: közigazgatási szerv jogszabályi előírás alapján hatóságként köteles vezetni. Külső személyek jogait, jogos érdekét érintő jogi hatással rendelkező nyilvántartás. (Pl. személyiadat- és lakcímnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.)

-

nem hatósági: vezetését nem jogszabály írja elő, ugyanakkor vezetheti államigazgatási szerv. Külső személyek jogait, jogos érdekét érintő jogi hatással nem rendelkező nyilvántartás. (Pl. belső statisztikai nyilvántartások stb.)

14


4. A nyilvántartásba foglalt adatok bizonyító ereje, hitelessége szerinti -

közhiteles: vezetését jogszabály rendeli el és a bejegyzett adatokat – az ellenkező bizonyításáig - mindenki számára közhitelesnek, valósnak kell elfogadni. (Pl. személyiadat- és lakcímnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.)

-

nem közhiteles: minden olyan nyilvántartás, ami nem közhiteles nyilvántartás. (Pl. hitelbiztosítéki nyilvántartás stb.)

5. Jogi hatás alapján -

konstitutív hatályú: valamely jog magával a nyilvántartásba vételével jön létre, módosításával módosul és abból való törléssel szűnik meg. (Pl. ingatlannyilvántartás stb.)

-

deklaratív hatályú: nem eredményezi a nyilvántartásba vételkor jog keletkezését, hanem csak kinyilvánítja azt, és a nyilvántartásból való törlés is jog vagy állapot megszűnését mutatja. (Pl. címnyilvántartás stb.).

6. A nyilvántartás tárgya alapján -

személyi (Pl. személyiadat- és lakcímnyilvántartás),

-

dologi (Pl. jármű-nyilvántartás),

-

szellemi javak (Pl. szabadalmi nyilvántartás),

-

jogszabályok (Pl. ComlpLex Jogtár, Nemzeti jogszabálytár)

7. A nyilvántartás vezetésének módszere és eszköze szerint -

lajstromos: könyvszerű nyilvántartás, melyben az adatokat kronológiai sorrendben, alfabetikusan vezetik. Hátránya, hogy nincs lehetőség arra, hogy a nyilvántartás adatait tetszőleges szempontok szerint csoportosítsák. (Pl. légi jármű lajstrom)

-

kartotékos: minden egyes tétel külön kartonlapra kerül felvezetésre, ezáltal az azon szereplő adatok több szempontból is csoportosíthatók. Hátránya, hogy az egyes kartonlapok észrevétlenül is kicserélhetőek. (Pl. személyiadatés lakcímnyilvántartás)

-

számítógépes: a tárolt adatokat nagy gyorsasággal, bármilyen szempont szerint lehet csoportosítani és lekérdezni, hátránya az adatok védelméhez szükséges esetenként rendkívüli biztonsági intézkedések betartása. (Pl. jármű-nyilvántartás, személyiadatés lakcímnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás)

8. Hozzáférhetőség szerint -

nyilvános: bárki betekinthet és minden ott lévő adathoz hozzáférhet. (Pl. cégnyilvántartás)

-

részben nyilvános: az adatok egy része mindenki számára elérhető, viszont bizonyos adatok csak a jogosultak számára érhetőek el. (Pl. egyéni vállalkozók nyilvántartása) 15


-

zárt: csak az férhet hozzá, akit a jogszabály erre feljogosít. (Pl. személyiadat- és lakcímnyilvántartás)

9. Felhasználhatóság szerint -

alapnyilvántartások: ezen nyilvántartások adatai további nyilvántartások és különböző hatósági cselekmények során kerülnek felhasználásra, például azonosítás céljából. (Pl. anyakönyv, személyiadat- és lakcímnyilvántartás)

-

önálló nyilvántartások: rendszerint speciális ágazati nyilvántartások, amelyeknek adatai további felhasználásra nem kerülnek. (Pl. vízikönyvek, bányakapitányságok nyilvántartásai, kereskedelmi engedélyesekről vezetett nyilvántartás)

A nyilvántartás fogalma az alábbiak szerint határozható meg: A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a polgárok törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja. [Nytv. 3. § (1) bekezdés] A nyilvántartás az abban foglalt adatokat közhitelűen tartja nyilván, tehát adatait ellenkező bizonyításig valósnak kell elfogadni. A nyilvántartás feladata az adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása. [Nytv. 3. § (2) bekezdés] 1.4.2

A nyilvántartás célja

A nyilvántartás célja, hogy a személyi, lakcím és értesítési cím adatokat nyilvántartó rendszer törvényi feltételeinek megteremtésével a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása mellett biztosítsa – elsősorban az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek részére – a polgárok ügyeiben történő gyors és zökkenőmentes eljáráshoz szükséges adatok jogszerű gyűjtését, nyilvántartását és szolgáltatását. Az államigazgatási eljárás egyik alapelve, hogy az államigazgatási szervek feladataikat gyors és hatékony eljárással teljesítsék. A nagyszámú hatósági és bírósági ügyek gyors elintézése nem csak a polgárok érdeke, hanem közérdek is, cél ezen két érdek összhangjának megteremtése. Mindezek megvalósításához a nyilvántartás hozzájárul a gyors és pontos adatszolgáltatással. 1.4.3

A nyilvántartásokra vonatkozó alapelvek

Az alapelvek a nyilvántartások vezetésénél elengedhetetlenek. Fontos, hogy minden adatkezelő ezeket betartsa, hiszen ezek támasztják azokat az alapvető feltételeket, követelményeket, melyek biztosítják, hogy a nyilvántartás jól működjön. -

Joghoz kötöttség elve: Az adatvédelem nagy hangsúlyt helyez a joghoz kötöttségre, mivel állami adatfelvétel, adatkezelés csak akkor lehetséges, ha az jogszerű, vagyis az a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelel. Az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. [Infotv. 4. § (1) bekezdés] A törvény célja, hogy 16


meghatározza a (polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó) nyilvántartás működésének törvényes feltételeit. [Nytv. 1. § (1) bekezdés] A nyilvántartó szervnek ez alapján kell eljárnia, azonban más szabályokhoz is kötve van (pl. adatvédelmi szabályok). -

Közhitelesség elve: ez az elv egy vélelem. A közhiteles nyilvántartás adatait valósnak kell tekinteni az ellenkező bizonyításáig, vagyis vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott adatok fennállnak és valósak. Bizonyítási eljárás esetén annak kell bizonyítani, aki a meglévő adatok helyességét kétségbe vonta. A joggyakorlat oldaláról nézve a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X.30.004/2011/9. számú végzése kimondta, hogy a „közhitelesség” egy nyilvántartás szempontjából azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vehető adatok bejegyzése, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szerint, és jogszabályban meghatározott okiratok alapján történhet, ezzel garantálva a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát.

-

Gazdaságosság elve: nagy mennyiségű adattételre tekintettel egy nyilvántartás számítógépes nyilvántartásként működik. A következő alapelvek az Infotv. adatminőség elvéből vezethetőek le, miszerint az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét. [ Infotv. 4. § (4) bekezdése]

-

Valósághűség (pontosság) elve: fontos, hogy a rögzített adatok a valós állapotot tükrözzék, naprakész adatokkal. Ehhez szükséges az adatok folyamatos ellenőrzése és frissítése.

-

Teljesség elve: a nyilvántartás tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatok teljes körét.

-

Célszerűség elve: nyilvántartás csak előre meghatározott konkrét cél(ok) elérésére, konkrét feladat ellátására hozhatóak létre. Továbbá, abban csak a ténylegesen szükséges adatok tárolhatók és használhatók.

1.4.4

Az Nytv. által meghatározott alapelvek

A személyes adatokkal való önrendelkezési jog Ezen alapelv tartalmát az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozata alapján akként lehet megfogalmazni, hogy mindenki maga dönt személyi adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Ennek megfelelően a személyes adatokat csak az érintettek hozzájárulásával lehet felvenni és felhasználni. A személyes adatokkal való önrendelkezési jog ezen túlmenően azt is jelenti, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy személyes adatait ki, hol, milyen célra használja fel (tájékoztatáshoz való jog). A személyes adat kötelező kiszolgáltatására csak kivételes esetben törvény alapján kerülhet sor. Kötelező adatkezelés: személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. 17


Ugyanakkor a polgár – ha törvény másképp nem rendelkezik – jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiszolgáltatását. [Nytv. 2. § (1) bekezdés] Személyes adatot az érintetten és az eredeti adatfeldolgozón kívül harmadik személy számára hozzáférhetővé tenni csak akkor szabad, ha az adatkérő konkrét törvényi felhatalmazással rendelkezik. Az adatkezelés célhoz kötöttsége A törvényesség érvényesülését minden jogág általános elvként fogalmazza meg. Az Nytv. a nyilvántartás törvényességét – többek között – annak célhoz kötöttségével igyekszik biztosítani. A célhoz kötöttség elve lényegében azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak jogszerű és pontosan meghatározott célra szabad. Ebből következik, hogy meghatározott cél nélkül tilos adatot gyűjteni, tárolni. A célhoz kötöttség – ezen túlmenően – magába foglalja annak a követelménynek az érvényesülését, hogy az adatgyűjtés célját az érintettel ismertetni kell úgy, hogy megítélhesse az adatfeldolgozás hatását jogaira. A tájékoztatásnak olyannak kell lenni, hogy abból következtetést lehessen levonni az adatfeldolgozás következményeire is. Mindezen információk birtokában tud csak a polgár önkéntesen és határozottan dönteni a személyes adatai kiszolgáltatásáról. Ha az adatgyűjtés céljában változás következik be, úgy erről az érintettet értesíteni kell és ismét az ő döntése a meghatározó az adatgyűjtésre, illetve adatfeldolgozásra. Az adatkezelés célhoz kötöttsége kizárja azt, hogy személyes adatokat előre meg nem határozott célra, esetleg " készletre" gyűjtsenek, illetve dolgozzanak fel. A célhoz kötöttségnek nem csak a gyűjtésnél, hanem a feldolgozás minden fázisában fenn kell állnia. A cél megjelölése nem lehet általános, mindig konkrétan kell megjelölni azt a célt, melynek érdekében az adatok gyűjtése és feldolgozása történik. A polgárt csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehet azonosítani. [Nytv. 1.§ (4) bekezdés] Az adatok körének pontos meghatározása A személyes adatok védelméhez való jog az Alaptörvény személyiség-védelmi rendszerének része. Az Nytv. kétséget kizáróan, taxatíve meghatározza, hogy az erre feljogosított államigazgatási szerv a polgár mely adatait tartja nyilván. Az adatok körének pontos meghatározása a nyilvántartás törvényességének is garanciája. [Nytv. 1.§ (4) bekezdés] 2 2.1

A nyilvántartás hatálya A nyilvántartás időbeli hatálya

A nyilvántartás 1974. július 1. napján jött létre (1974. évi 8. törvényerejű rendelet). A nyilvántartást szabályozó Nytv. 1992. november 30. napján, valamint az annak végrehajtására kiadott Korm. rendelet (Nytv.vhr.) pedig 1993. november 1. napján lépett hatályba. 18


2.2

A nyilvántartás területi hatálya

A Nytv. és az Nytv.vhr. területi hatálya kiterjed Magyarország egész területére. [Jat. 6. § (1) bekezdés] 2.3

A nyilvántartás tárgyi hatálya

Az Nytv. és az Nytv.vhr. tárgyi hatálya a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési, a lakcím- és értesítési cím bejelentési eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, az adatszolgáltatásra, az adatvédelemre, a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványra (a továbbiakban: hatósági igazolvány, LIG) és a személyazonosító igazolványra (a továbbiakban: SZIG) terjed ki. [Nytv. 4. § (3) bekezdés] 2.4

A nyilvántartás személyi hatálya

A nyilvántartás személyi hatálya az alábbi személyekre terjed ki: Magyarország területén élő magyar állampolgár: Az, aki életvitelszerűen Magyarországon él, Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, továbbá az a Magyarország területén élő magyar állampolgár is, aki (munkája, tanulmányai stb. miatt) átmenetileg külföldön tartózkodik. A Magyarországon született magyar állampolgár születésének anyakönyvezését a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető végzi. Az újszülött részére a személyi azonosítót a központi szerv képezi az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás értesítése alapján. A nyilvántartásba vételről az anyakönyvvezető vagy a járási hivatal személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki. [Atv. 82. § (1) bekezdés] és [Nytv.vhr. 18. § (6) bekezdés a) pontja] Az újszülött részére személyazonosító igazolvány kiállítását a törvényes képviselő az anyakönyvvezetőnél is kérelmezheti. [Szig.R. 13. § (1) bekezdés] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba azok, akik az Ápt. alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szereznek és azon magyar állampolgárok, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az Ápt. alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja. [Nytv. 4.§ (2c) bekezdése] A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte. [Nytv. 4.§ (2d) bekezdése] A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár – a törvényben meghatározott kivételékkel – a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges – okirattal 19


igazolt – személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki. [Nytv.vhr. 21. § (1) bekezdés] A polgár a nyilvántartás hatálya alól kikerül, ha elhalálozik, vagy magyar állampolgárságáról lemond vagy, ha állampolgárságát visszavonják. Ha a polgár kikerül a nyilvántartás hatálya alól, megszűnik a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra és a személyazonosító igazolványra való jogosultsága. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés f) pont] és [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés b) pont] Külföldön élő magyar állampolgár: a) Az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja. A Magyarországon élő magyar állampolgárnak külföldi letelepedését külföldi letelepedési nyilatkozattal (Nytv.vhr. 5. sz. mell.) bármely járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél személyesen vagy elektronikusan, a webes ügysegéden keresztül (https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/) kell bejelentenie. [Nytv. 26. § (3) bekezdés] A magyar állampolgárnak a külföldi letelepedési nyilatkozaton nyilatkoznia kell külföldi lakóhelyének címéről. [Nytv. 28. § 2) bekezdése] A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő nyilvántartásba vételi, lakcím és személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el. [Nytv.vhr. 10. §, 17. § (1) bekezdése f) pont] és [Nytv. 28. § (1) bekezdése] A konzul a nála előterjesztett külföldi letelepedési nyilatkozatot és leadott hatósági igazolványt haladéktalanul megküldi a központi szervnek, melyet a központi szerv további intézkedés céljából haladéktalanul továbbít az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak. [Nytv.vhr. 21. § (4) bekezdés] Az állampolgár a külföldi letelepedés nyilvántartásba vétele okán érvénytelen személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát köteles leadni, melyet megtehet személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján az eljárás szerinti járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél vagy megküldheti postai úton az eljárás szerinti járási hivatalnak vagy a konzuli tisztviselőnek. [Nytv.vhr. 19. § (8) bekezdés] A járási hivatal a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba vételéről személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki. [Nytv.vhr. 18. § (2) bekezdés d) pont] Megjegyezendő: A 2013. március 1. napja előtt a Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár akkor szerepelt külföldön élő magyar állampolgárként a nyilvántartásban, ha kérte a meglévő adatainak a nyilvántartásban történő további kezelését. Ha a polgár nem kérte az adatai nyilvántartásba történő további kezelését, akkor a polgár kikerült a 20


nyilvántartás hatálya alól. b) Az a Magyarországon vagy külföldön született magyar állampolgár, aki életvitelszerűen, állandó jelleggel külföldön él, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e másik állampolgársággal vagy, hogy milyen gyakorisággal és mennyi időt tölt Magyarországon és az adatai kérelmére vagy hivatalból szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban. Az a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár, aki a nyilvántartásban soha nem szerepelt vagy a nyilvántartás történeti állományában szerepel, külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a konzuli tisztviselőnél vagy a központi szervnél terjesztheti elő. [Nytv.vhr. 3. § (2) bekezdés] A Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárnak a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie a külföldi lakóhelyét. [Nytv. 26. § (6) bekezdés] A központi szerv veszi nyilvántartásba a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként, melyről személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés b) pont] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hivatalból veszi nyilvántartásba az Ápt. 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgárt és azon magyar állampolgárt, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az Ápt. alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja. [Nytv.vhr. 5. § (3) bekezdés] A hazai anyakönyvezést végző hatóság hivatalból veszi nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgárt, ha az anyakönyvezést a hazai anyakönyvezést végző hatóság végezte. [Nytv.vhr. 5. § (4) bekezdés] A születés helye szerinti anyakönyvvezető veszi nyilvántartásba a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését. [Nytv.vhr. 5. § (5) bekezdés] A nyilvántartásba vételről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hazai anyakönyvezést végző hatóság és az anyakönyvvezető állít ki személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. Az a), b) pontra vonatkozó közös szabályok: A központi szerv dönt a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés b) pont] A központi szerv jár el a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával kapcsolatos eljárásban. [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés cb) pont] A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási 21


hivatalnál jelenti be. [Nytv. 26. § (8) bekezdés] A járási hivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén is - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált. [Nytv.vhr. 19. § (1) bekezdés] A külföldön élő magyar állampolgár személyazonosító igazolványra jogosult. [Szig.R. 7. § (1) bekezdés] A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a központi szervnél vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát. [Nytv.vhr. 3. § (5) bekezdés] A központi szerv dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés l) pont] A külföldön élő magyar állampolgár elektronikusan, a webes ügysegéden keresztül (https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/) is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását. [Nytv. 34. § (5) bekezdés] A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai - az ellenkező értesítés hiányában - 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív nyilvántartásban. [Nytv.vhr. 4. § (3) bekezdés] Magyarország területén élő bevándorolt: Az a bevándorolt jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes bevándorlási engedéllyel életvitelszerűen Magyarországon él és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Ha a bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani. [Harmtv. 33. § (3) bekezdés] A bevándoroltként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó joggal rendelkezzen. [Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdés] A bevándorolt köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. [Szig.R. 7. § (2) bekezdés] Ha a bevándorolt sem személyazonosító igazolvánnyal, sem a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, akkor a lakcím- és az értesítés cím bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a jogerős bevándorlási engedéllyel egyezően kell kiállítani. [Nytv.vhr. 32. § (2) bekezdés a) pont]

22


A bevándoroltnak kérelemmel kell, Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, a járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél bejelentenie (a konzulnál bejelentett külföldi letelepedés esetén a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el). [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés f) pont] Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a bevándorolt jogállásának jogerős megszűnéséről és a bevándorolt külföldön bekövetkezett elhalálozásáról, melyet a központi szerv hivatalból átvezet a nyilvántartáson. [Nytv.vhr. 21. § (8) bekezdés] és [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés h) pont] A polgár a nyilvántartás passzív állományába kerül mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén. Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a bevándorolt személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványra (LIG) való jogosultsága, ha a bevándorolt külföldön letelepedik, vagy a bevándorlási engedélyét visszavonták. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés g) pont] Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a bevándorolt személyazonosító igazolványra (SZIG) való jogosultsága, ha a bevándorolt külföldön letelepedik vagy ha a tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] A bevándorolt a személyazonosító igazolványát az idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] és [Szig.R. 39. § (3) bekezdés a) pont] Magyarország területén élő letelepedett: Az a letelepedett jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes letelepedési engedéllyel életvitelszerűen Magyarországon él és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Az idegenrendészeti hatóság – a jogszabályban meghatározott kivétellel – a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a letelepedett polgár nyilvántartásba vétele érdekében elektronikus úton továbbítja a letelepedett polgár személyiés lakcímadatait a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki, melyet személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbít a letelepedett polgárnak. [Nytv.vhr. 18. § (8) bekezdés] és [Nytv.vhr. 21. § (2) bekezdés] A letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését – a jogszabályban foglaltak kivétellel, vagy ha magyarországi lakóhellyel még nem rendelkezik – a kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be. [Harmtv.vhr. 91. § (1) bekezdés] 23


A Harmtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján a nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező letelepedett jogállású polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles a lakóhely szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni, melyről a járási hivatal személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki. A polgár a személyi adatait az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmányával és a személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja. [Harmtv.vhr. 91. § (1a) bekezdés] és [Nytv.vhr. 21. § (3a) bekezdés] Ha a letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére letelepedési engedélyt kell kiállítani. [Harmtv. 33. § (3) bekezdés] A letelepedett köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. [Szig.R. 7 § (2) bekezdés] Ha a letelepedett jogállású polgár sem személyazonosító igazolvánnyal, sem a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, akkor a lakcím- és az értesítés cím bejelentőlapon szereplő személyi adatokat az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmányával egyezően kell kiállítani. [Nytv.vhr. 32. § (2) bekezdés b) pont] A letelepedett köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál bejelenteni. [Harmtv.vhr. 91. § (4) bekezdés] A letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó joggal rendelkezzen. [Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdés] A letelepedett jogállású polgárnak kérelemmel kell, Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, a járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél bejelentenie (a konzulnál bejelentett külföldi letelepedés esetén a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el). [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés f) pont] Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a letelepedett jogállásának jogerős megszűnéséről és a letelepedett külföldön bekövetkezett elhalálozásáról, melyet a központi szerv hivatalból átvezet a nyilvántartáson. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés h) pont] és [Nytv.vhr. 21. § (8) bekezdés] A polgár a nyilvántartás passzív állományába kerül mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén. Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a letelepedett jogállású polgár személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra (LIG) való jogosultsága, ha a letelepedett külföldre távozik, vagy ha az idegenrendészeti hatóság visszavonta a letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés b) pont] 24


Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a letelepedett jogállású személy személyazonosító igazolványra (SZIG) való jogosultsága, ha a letelepedett külföldre távozik, vagy ha a tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] A letelepedett a személyazonosító igazolványát az idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] és [Szig.R. 39. § (3) bekezdés a) pont] Magyarország területén élő menekült: Az a menekült jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott menekült státuszát elismerő jogerős határozattal rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon él és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvényben meghatározott feltételek fennállnak. (Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.) [Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdés] és [Mened.tv. 6. § (1) bekezdés] A menekültügyi hatóság a menekült jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül a menekült nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki, melyet személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbít a menekültnek. [Nytv.vhr. 21. § (3) bekezdés] és [Nytv.vhr. 18. § (8) bekezdés] A központi szerv az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét, ezt követően a nyilvántartás mind a menekült, mind a letelepedett jogállást tartalmazza. [Nytv. 11. § (3) bekezdés] és [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés g) pont] Ha a menekültként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni. [Mened.tv. 7. § (3) bekezdés] A menekült köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. [Szig.R. 7. § (2) bekezdés] Ha a menekült sem személyazonosító igazolvánnyal, sem a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, akkor a lakcím- és az értesítés cím bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a menekültkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat adattartalmával egyezően kell kiállítani. [Nytv.vhr. 32. § (2) bekezdés d) pont] 25


A menekültként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó joggal rendelkezzen. [Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdés] A menekültet meghatározott kivétellel a magyar állampolgárokat megillető jogok és kötelezettségek illetik meg pl.: a helyi népszavazáson választójoggal rendelkezik. [Mened.tv. 10. §] A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja. [Mened.tv. 7/A. § (1) bekezdés] A menekülti jogállás megszűnik, ha a menekült magyar állampolgárságot szerez, vagy ha a menekülti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. [Mened.tv. 11. § (1) bekezdés] A menekültnek kérelemmel kell, Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, a járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél bejelentenie (a konzulnál bejelentett külföldi letelepedés esetén a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el). [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés f) pont] A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a menekült jogállásának jogerős megszűnéséről és külföldön bekövetkezett elhalálozásáról, melyet a központi szerv hivatalból átvezet a nyilvántartáson. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés h) pont], [Nytv.vhr. 21. § (7) bekezdés] A polgár a nyilvántartás passzív állományába kerül mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén. Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra (LIG) való jogosultság, ha a menekült külföldre távozik, vagy ha a menekültként elismert személy menekültkénti elismerését visszavonták. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés d) pont] Ha a menekültkénti elismerést visszavonták a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet, melyet érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbít az illetékes járási hivatalnak vagy a központi szervnek. [Nytv.vhr. 19. § (6) bekezdés] Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a személyazonosító igazolványra (SZIG) való jogosultsága a menekültnek, ha a menekült külföldre távozik, vagy ha a menekültkénti elismerését visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] A menekült a személyazonosító igazolványát a menekültügyi hatóságnál adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] és [Szig.R. 39. § (3) bekezdés b) pont]

26


A menekültként és egyidejűleg letelepedettként nyilvántartott személy személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra és személyazonosító igazolványra való jogosultsága abban az esetben szűnik meg, ha mindkét jogállását igazoló okmányát, illetve engedélyét, elismerését visszavonták. [Nytv.vhr. 19. § (3a) bekezdés] és [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] Magyarország területén élő oltalmazottként elismert személy: Az az oltalmazott jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott oltalmazotti státuszát elismerő jogerős határozattal rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon él és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. [Mened.tv. 12. § (1) bekezdés] A menekültügyi hatóság az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki, melyet személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbít az oltalmazottnak. [Nytv.vhr. 21. § (3) bekezdés] és [Nytv.vhr. 18. § (8) bekezdés] A központi szerv az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban az oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét, ezt követően a nyilvántartás mind az oltalmazott, mind a letelepedett jogállást tartalmazza. [Nytv. 11. § (3) bekezdés], [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés g) pont] Ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni. [Mened.tv. 13. § (3) bekezdés] Az oltalmazott köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. [Szig.R. 7. § (2) bekezdés] Ha az oltalmazott sem személyazonosító igazolvánnyal, sem a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, akkor a lakcím- és az értesítés cím bejelentőlapon szereplő személyi adatokat az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat adattartalmával egyezően kell kiállítani. [Nytv.vhr. 32. § (2) bekezdés d) pont] Az oltalmazottat – meghatározott kivételekkel – a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik pl.: az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal és nem illetik meg az Ápt. szerinti, a menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek. [Mened.tv. 17. §] A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést 27


követően legalább háromévente felülvizsgálja. [Mened.tv. 14. § (1) bekezdés] Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez, az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el vagy az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. [Mened.tv. 18. § (1) bekezdés] Az oltalmazottnak kérelemmel kell, Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, a járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél bejelentenie (a konzulnál bejelentett külföldi letelepedés esetén a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el). [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés f) pont] A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet az oltalmazott jogállásának jogerős megszűnéséről és külföldön bekövetkezett elhalálozásáról, melyet a központi szerv hivatalból átvezet a nyilvántartáson. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés h) pont] és [Nytv.vhr. 21. § (7) bekezdés] A polgár a nyilvántartás passzív állományába kerül mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén. Mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén megszűnik a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra (LIG) való jogosultság, ha az oltalmazott külföldre távozik, vagy ha az oltalmazottként elismert személy oltalmazottkénti elismerését visszavonták. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés d) pont] Ha oltalmazottkénti elismerését visszavonták a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet, melyet érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbít az illetékes járási hivatalnak vagy a központi szervnek. [Nytv.vhr. 19. § (6) bekezdés] Megszűnik a személyazonosító igazolványra (SZIG) való jogosultsága az oltalmazottnak, ha oltalmazott külföldre távozik, vagy ha az oltalmazottkénti elismerését visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására. Az oltalmazott az érvénytelen személyazonosító igazolványát a menekültügyi hatóságnál adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg. [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] és [Szig.R. 39. § (3) bekezdés b) pont] Az oltalmazottként és egyidejűleg letelepedettként nyilvántartott személy személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra és személyazonosító igazolványra való jogosultsága abban az esetben szűnik meg, ha mindkét jogállását igazoló okmányát, illetve engedélyét, elismerését visszavonták. [Nytv.vhr. 19. § (3a) bekezdés] és [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés a) pont] - Honosított, visszahonosított külföldön élő polgár: A kedvezményes honosított vagy visszahonosított (együtt: honosított) külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban. A honosítási- és a visszahonosítási eljárást az Ápt. szabályozza. [Nytv. 4. § (2) 28


bekezdés] A kedvezményes honosított külföldön élő polgárokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton megküldött értesítésében szereplő adatokkal – a honosítási, visszahonosítási okirat kiállításának időpontjával – a központi szerv hivatalból veszi nyilvántartásba. [Nytv.vhr. 3. § (1) bekezdés] A központi szerv az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés e) pont] A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el a központi szerv a honosított polgár és – a 10. §-ban meghatározott kivétellel – a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával. [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés cb) pont] A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor. [Nytv.vhr. 18. § (2) bekezdés b) pont] A hatósági igazolványt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező honosított polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor, ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester, ha a honosított polgár a külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a külképviselet vezetője adja át. Előzőleg már magyarországi lakcímmel rendelkező honosított polgár részére, ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester, ha külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a honosított polgárnak a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal adja át a hatósági igazolványt (jegyzőkönyvvel, mely megküldésre kerül a KEKKH részére). [Nytv.vhr. 18. § (6) bekezdés e) pont] A honosítási, visszahonosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá arról a tényről, hogy a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a központi szervet. [Nytv.vhr. 21. § (6) bekezdés] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját, valamint – ha az eskü vagy fogadalom letételére a külképviselet vezetője előtt került sor – a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson. [Nytv.vhr. 21. § (6b) bekezdés] A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kell számítani. [Nytv. 29/E § (3) bekezdés] 29


Ha a honosított vagy visszahonosított Magyarországon élő magyar állampolgár vagy külföldön élő magyar állampolgár lesz, akkor az azokra vonatkozó szabályok lesznek irányadóak. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (SZMTJ): A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személyek, amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják. [Nytv. 4. § (1) bekezdés b) pont] A központi szerv az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján nyilvántartásba veszi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait. Az adatok nyilvántartásba vételéről a központi szerv személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés f) pont] és [Nytv. 17. § (1) bekezdés ca) pont] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az idegenrendészeti hatóság az eljárás során a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát. [Nytv.vhr. 29. § (4) bekezdés] és [Nytv. 28/B. § (3) bekezdés] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyazonosító igazolványra nem jogosult. Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmánnyal, akkor a lakcím- és az értesítés cím bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személy érvényes úti okmányával egyezően kell kiállítani. [Nytv.vhr. 32. § (2) bekezdés c) pont] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek kérelemmel kell, Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, a járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél bejelentenie (a konzulnál bejelentett külföldi letelepedés esetén a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el). [Nytv.vhr. 17. § (1) bekezdés f) pont] Az idegenrendészeti szerv tájékoztatja a központi szervet tartózkodási jog megszűnéséről és a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításáról és az EGT-állampolgár és a családtag külföldön bekövetkezett haláláról, nevének megváltozásáról, melyet a központi szerv hivatalból átvezet a nyilvántartáson. [Nytv.vhr. 12. § (1) bekezdés f) pont] és [Szmtv. 83. § (2) bekezdés] A központi szerv értesíti az idegenrendészeti szervet az EGT-állampolgár és a családtag Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról, bejelentett lakóhelyének megszűnéséről és adatai nyilvántartásának megszüntetéséről. [Szmtv. 83. § (1) bekezdés]

30


A polgár a nyilvántartás passzív állományába kerül mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárás esetén. Mind a kérelem, mind a hivatalból indult eljárás esetén megszűnik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra (LIG) való jogosultsága, ha a tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés c) pont] A NYILVÁNTARTÁS JELENLEGI HATÁSKÖRI ÉS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

3

A nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása központi, területi, illetve helyi szinten történik. A nyilvántartás helyi szervei: -

a települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve

-

a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,

-

fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

-

a kormányablak,

A területi szerve: -

a fővárosi és megyei kormányhivatal,

A központi szerve: -

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban: KEKKH).

Az egyes hatáskörök címzettjei első helyen a települési önkormányzatok jegyzői. Az ő feladatuk – többek között – hogy átvezessék a településük közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatait, adatváltozásait és adatjavításait a nyilvántartáson. A jegyző ellenőrzi a bejelentett lakcím valódiságát. De a lakcímbejelentéssel, a nyilvántartásból való adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenység ellátása is a feladat- és hatáskörébe tartozik. [Nytv.vhr. 34. § (1) bekezdés], [Nytv.vhr. 8. §, 9. §] A járási hivatal: 

gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről,



végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat,



ellátja a menekült, oltalmazott, letelepedett polgár nyilvántartásba vételét, 31




a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,



közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról,



átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, értesítési cím adatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat,



eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben és ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról, illetve



végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat. [Nytv. 7. § (1) bekezdés]

A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, valamint az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről. [Nytv.vhr. 21. § (10) bekezdés] A járási hivatalon kívül – a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint – a kormányablakban is azonnal intézhető ügyek közé tartozik többek között: 

a lakóhely címének, megváltoztatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele, valamint,



a tartózkodási hely címének, megváltoztatásának, megszüntetésének, megújításának a bejelentése és nyilvántartásba vétele,



a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (LIG) kiadása (lakcímbejelentés).

A kormányablak az 1. mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el. Ezekben az ügyekben azonnali ügyintézésre van lehetőség. Az 1. mellékletben meghatározott ügy akkor tekinthető azonnal intézhetőnek, amikor az ügyfél az azonnali elintézéshez szükséges valamennyi jogszabályi feltételt a kérelem benyújtásakor biztosítja. A Kormányablak- a 2. mellékletben meghatározottak szerint - saját hatáskörében intézhető ügyei közé tartozik többek között: 

állandó személyazonosító igazolvány cseréje, kiadása, pótlása iránti kérelem,



letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy nyilvántartásba vétele, valamint okmányok kiállítása az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnál indult kérelem alapján,



lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem, 32




Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával történő elhagyás bejelentése,



külföldről hazatérő magyar állampolgár bejelentése a személyiadatlakcímnyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokra vonatkozóan,



személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás iránti kérelem.

és

A fővárosi és megyei kormányhivatal felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett. [Nytv. 8. § (1) bekezdés] A fővárosi és megyei kormányhivatal másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében. Továbbá ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét. [Nytv.vhr. 11.§] A központi szerv dönt többek között: 

a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról,



a nyilvántartásba vételről,



a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról,



kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,



törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból.

Továbbá működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét és kezeli a Központi Okmánytárat. [Nytv. 9. § (1) bekezdés] A központi szerv ellátja: 

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat,



menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat,



a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat,



az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő hatósági feladatokat.

A központi szerv: - a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata,

33


- a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint - a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását, azaz a címnyilvántartást, ami a személyiadat- és lakcímnyilvántartás résznyilvántartása. Megjegyzendő, hogy Magyarországon a közigazgatás eddig nem rendelkezett egységes, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal, ezért létrehozásra került a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Központi Címregiszter (továbbiakban: KCR), melynek célja, hogy: -

a jelenleg különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse,

-

az adatok naprakészek, pontosak legyenek és

-

a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek.

A KCR célja, hogy egységesítési szabályaival kezelje a címkezelési anomáliákat és oly módon rendezze a címeket, hogy azokra jogokat lehessen alapítani és kötelezettségeket telepíteni. 4

A NYILVÁNTARTÁSSAL FELADATOK.

KAPCSOLATOS

ÁLTALÁNOS

IGAZGATÁSI

A hatósági nyilvántartások, így a polgárok személyi adatait és lakcímét tartalmazó nyilvántartás vezetésére is vonatkoznak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései. A Ket. szerint az eljárások kérelemre vagy hivatalból indulhatnak. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos bejegyzés, törlés, módosítás érdemi határozatnak minősül. Abban az esetben, ha a nyilvántartást vezető szerv a bejegyzés teljesítését megtagadja, akkor alakszerű határozatot hoz, mellyel szemben az általános szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. A hivatalbóli eljárások közül többek között érdemes kiemelni, hogy a Ket. 86. § (3) bekezdése értelmében, a hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni. Tehát, ha a nyilvántartási bejegyzés eleve hibás, azaz már a bejegyzéskor sem felelt meg a valóságnak (pl. elírás miatt), illetve jogszabálysértő, a nyilvántartásban az érintett adatot haladéktalanul hivatalból ki kell javítani. Amennyiben az eljárás kérelemre indul, az adatrögzítést megelőzően ellenőrizni kell a kérelem teljességét és tartalmát. A kérelem tartalmának vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy a kérelem kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e.

34


Amennyiben az ügyfél kérelme hiányos, valamely szükséges dokumentumot nem mutatott be, vagy nem csatolt, illetve ezek valamelyike nem tartalmazza a szükséges adatokat, az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, megfelelő határidő kitűzése mellett. Az ügyféltől nem kérhető olyan csatolmány, illetve adat, amely nyilvános, vagy amelyet más hatóság, bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, kivéve az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. Amennyiben az ügyfél bejelentésén alapul a javítás, a javítás alapjául szolgáló okiratot csatolni kell az iratokhoz. A nyilvántartásban az adatváltozás és az adatjavítás kezelése gyökeresen eltér egymástól. Adatváltozás alapjául mindig egy esemény, egy időbeli változás szolgál (pl. a polgár más lakóhelyre költözik), míg az adatjavítás esetén az adat már eleve a bejegyzéskor sem felelt meg a valóságnak. A nyilvántartásban az adatváltozások és az adatjavítások nyilvántartásba vételére külön-külön változáskódok szolgálnak. Az adatváltozás rögzítésére szolgáló kódok bevitelekor a változás dátuma is letárolásra kerül a nyilvántartásban. Ezzel szemben az adatjavítás mindig visszamenőleges, a hibás adat nyilvántartásba vételének időpontjára visszaható módon érvényesül (hiszen a nyilvántartás eleve nem is tartalmazhatta volna a hibás adatot). A történeti adatokat is kezelő nyilvántartásban az adatváltozások nyilvántartásához szükséges az adatokhoz változási időpontokat és a változás okára utaló kódot rendelni, azonban ezek többségében belső használatú “technikai” kódok. A NYILVÁNTARTÁST ÉS ANNAK ADATTARTALMÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK

5

A nyilvántartás adatforrásai

5.1

A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásokból gyűjtik: [Nytv. 14. §] -

a polgár lakcímbejelentése;

-

a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránt az ehhez csatolt okiratok, valamint az arcképmása és a sajátkezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;

-

az anyakönyv (születésről, házasságkötésről, válásról, bejegyzett élettársi kapcsolatról, elhalálozásról, örökbefogadásról, névváltozásról);

-

az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság

-

konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének

-

a büntetés-végrehajtás szerve

-

az anyakönyvvezető

-

az állampolgársági ügyekben eljáró szerv

-

a hazai anyakönyvezést végző hatóság

értesítése

35


-

a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

-

a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés az előző pontba nem tartozó címadatok tekintetében;

-

a polgár értesítési címének bejelentése;

-

a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

-

a nyilvántartás szervei, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

-

külföldön élő magyar állampolgár kérelme. A nyilvántartás adattartalma

5.2

A nyilvántartás tartalmazza a polgár -

nevét; Születési név: az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi- és utónévből áll. [Atv. 44. § (1) bekezdés] Házassági név: az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint képezhető. [Atv. 47. § (1) bekezdés] A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet. [Nytv. 35. § (1) bekezdés] A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban vagy az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb – a polgár által megjelölt – kéttagú családi név és két utónév szerepelhet. [Nytv.vhr. 15. § (1) bekezdés] A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket — az érintett nyilatkozatának figyelembevételével — a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni. [Nytv. 35. § (2) bekezdés] A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli. [Nytv.vhr. 15. § (4) bekezdés]

-

magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét, valamint menekült, vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, a külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét; Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik - a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar 36


állampolgárnak kell tekinteni. [Ápt. 2. § (2) bekezdés] Amíg az állampolgárság nem szűnik meg magyar állampolgár az, aki: -

az Ápt. hatályba lépésekor magyar állampolgár,

-

az Alaptörvény vagy az Ápt. erejénél fogva magyar állampolgárrá válik,

-

az Ápt. alapján magyar állampolgárságot szerez. [Ápt. 3.§ (1) bekezdés]

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát. [Ápt. 10. § (3) bekezdés] A polgár magyar állampolgárságát igazolhatja érvényes magyar SZIG-gel, útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal és honosítási okirattal. [Ápt. 10.§ (1) bekezdés] A nyilvántartás a polgár magyar vagy külföldi állampolgárságát tartja nyilván, kettős vagy többes állampolgárságát nem, tehát ha magyar, akkor a magyar állampolgárságát tartja nyilván. A magyar állampolgárság megszűnik lemondással és visszavonással. A magyar állampolgár – a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában – lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja és, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon. [Ápt. 8. § (1) bekezdés] A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki a magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével szerezte (valótlan adatok közlése, adatok, tények elhallgatása, hatóság félrevezetése). Nincs helye visszavonásnak, a magyar állampolgárság megszerzésétől számított 10 év elteltével. [Ápt. 9.§ (1) bekezdés] A polgárnak a magyar állampolgárságáról való lemondásával megszűnik a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványra, a személyazonosító igazolványra és az útlevélre való jogosultsága. [Nytv.vhr. 19. § (3) bekezdés f) pont], [Nytv. 29/F. § (5) bekezdés b) pont] és [Utv. 3. § (1) bekezdés] -

nemét;

-

születési helyét és idejét; A polgár születési helyét és idejét a nyilvántartás alapirata, a születési anyakönyv közhitelesen tanúsítja.

-

anyja nevét; A polgár anyja születési családi és utóneve, melyet a nyilvántartás alapirata, a születési anyakönyv közhitelesen tanúsít.

-

személyi azonosítóját; 37


Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor. [Nytv. 5. § (11) bekezdés] A személyi azonosítót az Nytv. hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a központi szerv képezi, továbbá a központi szerv első fokú hatósági jogkörében dönt a személyi azonosító módosításáról vagy visszavonásáról. [Szaztv. 28. §] és [Nytv.vhr 12. § (1) bekezdés a) pontja] A személyi azonosító tizenegy számból áll. Az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát és nemét jelöli úgy, hogy az 1997. január 1. és 1999. december 31. között született férfi (1), nő (2), az 1999. december 31. napja után született férfi (3), nő (4). A 2–7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák. A 8–10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma. A 11. számjegy az 1–10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám. [Szaztv. 3. sz. melléklet] Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. [Nytv. 13. § (1) bekezdés] A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé. [Nytv. 13. § (4) bekezdés] Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül. [Nytv.vhr. 48.§ (8) bekezdés] A központi szerv a polgárról személyi azonosítóval vagy annak alapján csak törvény felhatalmazása esetén, vagy a polgár írásos hozzájárulásával szolgáltathat adatot. [Szaztv. 30. §] A központi szerv a személyi azonosítót csak a kezelésére jogosultnak – jogosultsága keretein belül – továbbíthatja. [Szaztv. 31. §] A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosultak többek között: 

a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv,



elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy,



a külképviseleti hatóság,



az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve,



a választási szerv, a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, továbbá a gondnokoltak nyilvántartását és az 38


előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv,

-



a polgármester (főpolgármester),



az idegenrendészeti szerv és a központi menekültügyi szerv, a nyomozó hatóságok, a rendőrség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok. [Szaztv. 32. §]

elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását, vagy a halál tényének bírói megállapítását); A polgár elhalálozásának helyét és idejét a nyilvántartás alapirata, a halotti anyakönyv közhitelesen tanúsítja.

-

lakcímét; A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. [Nytv. 5. § (4) bekezdés] A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll. [Nytv. 5. § (2) bekezdés] A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. [Nytv. 5. § (3) bekezdés] Az Nytv. a lakcímnyilvántartás deklaratív jellegére helyezi a hangsúlyt, a lakcímbejelentés tekintetében nem vizsgálja a lakás jellegét, besorolását, építésügyi megfelelősségét és lakhatásra alkalmasságát, hanem a lakást egyenértékűnek tekinti – más ágazati jogszabályokban meghatározott – lakásnak nem minősülő épületekkel, épületrészekkel, helyiségekkel, és biztosítja ott lakóhely létesítését. Erre figyelemmel lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő többek között a telken épült gazdasági épület vagy ott található sátor, sufni stb., vagy egyéb felépítmény is, tehát azokba – ha a polgár ott életvitelszerűen lakik – be lehet jelentkezni, ott lakóhelyet lehet létesíteni. A fentiekre tekintettel a lakcímbejelentés vonatkozásában nincs relevanciája annak, hogy egy ingatlan rendelkezik-e építésügyi hatósági engedéllyel, vagy megfelel-e bizonyos építésügyi előírásoknak, ezeknek a feltételeknek a léte vagy nem léte nem zárják ki a lakcímbejelentés teljesítését, hiszen ellenkező esetben a nyilvántartás célját, rendeltetését hiúsítaná meg.

-

az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat;

-

adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;

-

családi állapotát, a házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a 39


helyét; A polgár családi állapotát a nyilvántartás alapirata, a házassági anyakönyv közhitelesen tanúsítja. Családi állapot: hajadon, nőtlen, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. [Atv. 3. § (1) bekezdés e) pontja] -

arcképmását, aláírását, ha személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett; FONTOS: Személyazonosítás céljából a személyazonosító igazolványon, érvényes útlevélen és kártyaformátumú vezetői engedélyen kívül – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására! [Nytv. 29. § (12) bekezdés] Arcképmás: olyan, a polgár arcképéről informatikai eszköz igénybevételével készített vagy informatikai eszköz igénybevételével feldolgozható felvétel, mely alkalmas arckép profil képzésére. [az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § b) pontja] A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe. [Nytv. 5. § (13) bekezdés]

-

személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, továbbá azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve; Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel. [Nytv. 5. § (12) bekezdés]

-

személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait;

-

személyazonosító igazolvány figyelmeztető jogszabályban meghatározott adatokat;

-

értesítési címét (ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének);

jelzés

kezelésével

kapcsolatos,

A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett. [Nytv. 5. § (5) bekezdés] -

arcképmásához rendelt technikai kapcsoló számot; Technikai kapcsoló szám: az adatközlésre kötelezett szerv által képzett olyan alfanumerikus 40


azonosító, amelynek célja a polgár természetes személyazonosító adatainak, valamint arcképmásának az arckép profil adataihoz történő hozzárendelése. [az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § f) pontja] A nyilvántartás adattartalmának igazolásához szükségesek az azok alapjául szolgáló iratok, okiratok, melyek közül a jogszabályban meghatározottak szerint egyes iratok a nyilvántartás alapirataivá válnak. A nyilvántartás alapiratai azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették (személyazonosító igazolvány adatlap, lakcímjelentő lap és egyéb nyilvántartási alapiratok). [Nytv. 5. § (9) bekezdés] A KEKKH a Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli a nyilvántartási eljárásban keletkezett – a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat. (Személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, az adatok változását igazoló okmányokat, az értesítési cím-bejelentőlapot, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat) kivéve: az anyakönyvi alapiratokat. A Központi Okmánytár az adatlapokat és egyéb iratokat személyhez kötötten tárolja. [Nytv. 9. § (3) bekezdés] Az 1993. június 1-ig keletkezett iratokat a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként (Lakcím Archívum) kezeli. Ebből az adatállományból adatot szolgáltatni az adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni. [Nytv. 9. § (4) és (5) bekezdései] A nyilvántartás történeti- és archív állományából és a Központi Okmánytárból a törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás. Figyelembe kell venni azonban, hogy a Központi Okmánytárban nem egyszerűen adatok, hanem bizonylatok, nyilvántartási alapiratok vannak, amelyeken rendszerint bővebb adattartalom szerepel, mint az alapiratok alapján vezetett nyilvántartásban, továbbá az alapirat az adatok összetartozó, fizikailag megbonthatatlan összessége, arra való tekintet nélkül, hogy az adatigénylő mely adatok megismerésére jogosult. A Központi Okmánytárból való adatszolgáltatás tényleges lehetőségei ezért nagyon korlátozottak. A nyilvántartás teljes adattartalmának megismerésére jogosult szervek a Központi Okmánytárban tárolt iratokon szereplő adatok mindegyikét is jogosultak megismerni és az adatalany is jogosult arra, hogy a róla a Központi Okmánytárban tárolt adatokat megismerje. Ettől eltekintve csak olyankor célszerű a Központi Okmánytárhoz fordulni, ha a kért adatok az aktuális és a történeti állományban nem találhatók, vagy az alapiratok adataira a nyilvántartás vezetésével összefüggésben van szükség, illetve az adatigény csak iratmásolattal teljesíthető (például peres, családjogi stb. ügyben), de akkor is törlendők az iratmásolatról a szolgáltatás teljesítéséhez szükségtelen adatok. [Nytv. 12. § (3) bekezdés]

41


A születési, házassági, bejegyzett élettársi és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket – az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – az esemény helye szerint illetékes anyakönyvezető őriz. [Nytv.vhr. 15. § (3) bekezdés] 5.3

A doktori cím nyilvántartásba való feltüntetése

A doktori címet az érintett kérelmére, viselt nevéhez „dr.” jelzéssel, az azt igazoló okirat adatai alapján, a kérelem előterjesztésének napjával kell a nyilvántartásba bejegyezni. A polgár azt is kérelmezheti, hogy a nyilvántartásból töröljék a doktori címét. A doktori cím visszamenőleges hatályú bejegyzése nem lehetséges. [Nytv. 15/D. § (1) bekezdése] A doktori címet igazoló okirat tekintetében 2012. augusztus 31. napjáig a felsőoktatásról szóló 2005. év CXXXIX. törvény, 2012. szeptember 1. napjától a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezési az irányadóak. E jogszabályok alapján doktori cím odaítélésére csak felsőoktatási intézmény jogosult, tekintettel arra, hogy doktori cím használatára jogosító osztatlanés doktori képzést csak felsőoktatási intézmény nyújthat. Így felnőttképzési intézmények doktori címet nem ítélhetnek oda és az általuk kibocsátott doktori címet igazoló okiratok alapján a doktori cím nyilvántartásba történő bejegyzése sem lehetséges. Mindezek alapján a doktori cím nyilvántartásba történő bejegyzésekor vizsgálandó, hogy a doktori cím használatára jogosító okiratot a jogszabályok által felhatalmazott intézmény bocsátotta-e ki. Külföldön kiállított doktori címet igazoló okiratok magyarországi honosítását a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szabályozza. A kérelmező több doktori címe közül csak egy jegyezhető be. A doktori címet bejegyezni a nyilvántartás meghatározott funkciójának használatával lehetséges, a „dr.” jelzés más módon történő nyilvántartásba rögzítése jogszabályellenes. Tudományos fokozat – a doktori cím kivételével – a nyilvántartásba nem jegyezhető be. [Nytv.vhr. 15/D. § (1) bekezdése] Ha a polgár a doktori címének a nyilvántartásba való bejegyzése időpontjában házassági nevet visel, a feleség esetében a „dr.” jelzőt -

-

a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni, ha 

a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,



a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét vagy



a férj és a saját családi nevét összekapcsolva és saját utónevét hozzáfűzve viseli,

a házassági név születési névből álló tagját megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni ha 

-

a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással viseli, amelyhez hozzákapcsolhatja vagy a férje családi nevét a házasságra utaló toldással viseli, melyhez hozzákapcsolja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,

a házassági nevet követően kell a nyilvántartásba bejegyezni, ha 42


 -

a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással,

előző teljes házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni, ha 

-

a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, amelyhez előző teljes házassági nevét hozzákapcsolja,

az előző házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni, ha 

az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában.

a férj esetében a „dr.” jelzőt -

a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni, ha 

a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,



a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét,



a saját és a feleség családi nevét összekapcsolva és saját utónevét hozzáfűzve vagy az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában. [Nytv.vhr. 15/D. § (2) bekezdése]

Ha a doktori cím viselésére a férj jogosult, a férj doktori címét viselni kívánó feleség csak abban az esetben kérheti a doktori cím bejegyzését, ha a férj már kérelmezte annak nyilvántartásba vételét. [Nytv.vhr. 15/D. § (3) bekezdése] A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni. [Nytv.vhr. 15/D. § (4) bekezdése] 5.4

A nyilvántartás adatállománya

A nyilvántartás a hatálya alá tartozó polgárok nyilvántartott adatait időszerű, – utolsó változással érintett – állapotban tartalmazza (aktív állomány). A nyilvántartás aktív állományába tartoznak a polgárok aktuális adatai. Az aktív állomány adatai a számítógépes nyilvántartásban és helyi szinten kartonos nyilvántartásban is nyomon követhetőek. Megjegyzendő: A nyilvántartásban passziválási okok esetében a lakcímigazolvány minden esetben érvénytelenné válik, azonban az Nytv. és az Nytv.vhr. alapján a lakcím maga nem válik érvénytelenné a nyilvántartásban a személy passziválásakor. A „Nyilvántartásból kikerülés oka” mezősor kitöltése (pl. szabad mozgás és tartózkodási jog visszavonása, elhalálozás, külföldre távozás stb.) esetén, maga a személyi azonosító (SZAZ) passzív (lezárt), azonban a „lakóhely státusza” továbbra is érvényes címet mutat, ami azt jelenti, hogy a passziválás időpontjában a lakcím érvényes volt. A nyilvántartás tartalmazza az érintett polgár minden korábbi adatát, adatváltozását a polgár elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve külföldi letelepedés szándékával külföldre történt távozásától, bevándorolt, menekült, oltalmazott, letelepedett, jogállásának 43


megszűnésétől, illetőleg a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig (történeti állomány). [Nytv. 12. § (1) bekezdés] Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni. A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok a 15 év lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre (archív állomány). Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át. [Nytv.12.§ (1a) bekezdés] A nyilvántartás kezel archív adatokat is (archív adatok: azok az iratok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azon korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezik). A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az Nytv-ben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell. [Nytv. 12.§ (4) bekezdés] A nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

5.5

Az adatszolgáltatási eljárás rendjét az Nytv. és az Nytv.vhr. szabályozza. Az Nytv. által nem szabályozott kérdésekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyilvántartott adatok szolgáltatását a helyi nyilvántartó szervektől kell igényelni. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a járási hivatal által – a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból – nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető. [Nytv. 18. (1) bekezdés] A KEKKH a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében az Nytv.-ben vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból. Így ellátja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vonatkozásában az egyedi elbírálást igénylő adatszolgáltatásokat: -

a nem közhatalmi szervek és személyek részére és

-

a bíróságok, a bírósági végrehajtók, a közjegyzők, az ügyészségek, a nyomozó hatóságok, az állami adó- és vámhatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a közterület-felügyelet, a települési önkormányzat jegyzője, a kormányhivatal, az anyakönyvvezetők, a külföldi hatóságok és egyéb közhatalmi feladatot ellátó költségvetési szervek (együtt: közhatalmi szervek) és személyek részére.

Ezentúl a közhatalmi, illetve a nem közhatalmi szervek és személyek részére engedélyezi a rendszeres, on-line és statisztikai célú adatszolgáltatásokat. 44


A nyilvántartás szervei (települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző, fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a KEKKH) kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni. [Nytv. 31. § (1) bekezdés] A nyilvántartás tartalmazza: -

az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

-

az adatszolgáltatás idejét,

-

az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

-

az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,

-

a szolgáltatott adatok körének megnevezését.

Ezáltal biztosított, hogy az adatszolgáltatások minden esetben kellően dokumentáltak legyenek, s ily módon a polgár tájékozódhat arról, hogy mikor, mely szerv vagy személy részére, milyen céllal szolgáltatták ki adatait. Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni. Az adatszolgáltatási nyilvántartásból a polgár tájékoztatást kérhet a nyilvántartás helyi, területi és központi szervétől, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. [Nytv.vhr. 46.§ (1) bekezdés] A nyilvántartás szervei a polgár, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén, szolgáltatnak adatot. [Nytv. 17. § (1) bekezdése] A polgár Nytv.-ben meghatározott adatairól adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja, illetve ha a kérelmező jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható amennyi a felhasználás célját még kielégíti. [Nytv. 20. § (1) bekezdés] A kérelmezőnek közölnie kell mi a célja az adatokkal. A kérelem jogalapjával kapcsolatban a kérelmezőnek okirattal, vagy a feladatát szabályozó jogszabályhelyre / nemzetközi szerződésre történő hivatkozással igazolnia kell, hogy milyen jog érvényesítésére alapot adó jogviszonyban áll/állt a keresett személlyel. Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve adatait), illetőleg lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. [Nytv.vhr. 22.§ (1) bekezdés]

45


Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése estén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg. [Nytv.vhr. 22. § (3) bekezdés] A kérelemben minden esetben fel kell tüntetni a keresett személyről ismert összes azonosító adatot (név, születési hely, születési idő, anyja neve, korábbi lakcím) a nyilvántartásban történő azonosítás sikere érdekében. A nyilvántartás szervei cél és jogalap igazolása esetén szolgáltatnak adatokat, az adatszolgáltatáshoz szükséges jogalap igazolásának hiánya (törvényi felhatalmazás, polgárral kapcsolatos jogviszony fennállásának igazolása) esetén az adatszolgáltatás nem teljesíthető, azonban ebben az esetben az Nytv. 18. § (3) bekezdése további lehetőséget biztosít az adatkérő részére. A hivatkozott rendelkezés szerint az adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és kérje írásos hozzájárulását, ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. A kapcsolatfelvételi eljárás két formája: 

központi szerv megkeresi az adatkérő által megjelölt személyt, és írásos hozzájárulását kéri, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait az adatkérő rendelkezésére bocsáthassa (írásos hozzájárulás kérése),



központi szerv értesíti a keresett személyt, hogy az adatkérőt közvetlenül keresse meg a megadott címen vagy telefonszámon, amennyiben fel akarja venni vele a kapcsolatot (értesítés, üzenettovábbítás).

A kérelemben azonosító adatként közölnie kell a keresett személy nevét (családi és utónév), továbbá valamely természetes személyazonosító adatát (anyja születési neve, illetve születési idő vagy születési hely) vagy ismert korábbi lakcímét. A nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló díjrendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Mentes a díjfizetési kötelezettség alól: -

a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, a közjegyző, továbbá az önálló bírósági végrehajtó,

-

ha a nyilvántartás szerve az adatigénylőt saját vagy korábbi adatairól – bármilyen formában tájékoztatja.

46


A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás alábbi adatairól: -

a település megnevezése, a fővárosban a kerület megjelölése,

-

a településrész neve és a városi kerület, ha azt a településen létrehoztak,

-

a postai irányítószám,

-

a közterület neve és jellege,

-

a házszám, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó száma, illetve megjelölése,

-

az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordináta, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi szám. A nyilvántartás vezetésével és működésével kapcsolatos követelmények

5.6

A nyilvántartásnak 7/24 azaz a 7 nap 24 órájában rendelkezésre kell állni. A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell. [Nytv. 35. § (3) bekezdés] A nyilvántartás törvényességét a jogszabály az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közti megosztásával biztosítja. A jogosultságkezelés célja az, hogy a rendszer biztonságát növelje és lehetőséget teremtsen a különböző funkciók elhatárolására. A rendszer jogosultságkezelést alkalmaz a felhasználók azonosítására és a különböző funkciók elérhetőségének jogosultsághoz rendelésére. A naplózás célja a változások, változtatások nyomon követhetőségének biztosítása, az adatbiztonság fokozása. A rendszer naplózza a benne lezajló eseményeket, adatváltoztatásokat az alapvető üzleti folyamatokra vonatkozóan. A nyilvántartás központi, területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezetik: [Nytv.vhr. 45.§] -

adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról;

-

jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;

-

üzemeltetési naplót;

-

technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).

A járási hivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni. A nyilvántartás tartalmazza a köztisztviselő természetes személyazonosító adatait és okmánynyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját. 47


A járási hivatal a meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel. A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni. [Nytv. 31.§ (5)-(8) bekezdései] A jogosultság-nyilvántartás minden adatszolgáltatáskor – az adatszolgáltatás jogszerűségének esetleges későbbi vizsgálata céljából – a lekérdező adatait, felhasználó nevét és jelszavát egységként kezeli (összekapcsolja), és a szakrendszer működésére irányadó jogszabályban meghatározott ideig tárolja. 5.7

A nyilvántartás adatvédelemi szabályai

Az adatvédelem általános szabályait az Infotv. tartalmazza. A személyes adatok védelmének lényeges garanciája az adatok célhoz kötöttsége. Személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében és a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. [Infotv. 4.§ (1)-(2) bekezdése] 5.7.1

Adatvédelem és adatbiztonság

Adatvédelem: személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozása, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Csak személyes adatra értelmezhető. Az adatvédelem az adatalanyok védelme. Adatbiztonság: az adatok jogosulatlan megszerzése, módosulása és tönkremenetele elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. Az adatbiztonság személyes és nem személyes adatok esetében egyaránt értelmezhető. Az adatbiztonság az adatok védelme. Az adatvédelemhez kell adatbiztonság, azonban adatbiztonsághoz nem feltétlenül szükséges adatvédelem! 5.7.2

Adatkezelés, adatfeldolgozás

El kell egymástól határolni az adatkezelés és az adatfeldolgozás fogalmát. Az adatkezelés érdemi tevékenység, amely az adatok gyűjtését, rögzítését, felhasználását stb., míg az adatfeldolgozás az ehhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzését jelenti. Adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége pl. gyűjtés, felvétel, rögzítés, tárolás, megváltoztatás, felhasználás, lekérdezés, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, összekapcsolás, törlés, megsemmisítés stb., továbbá fénykép- vagy és egyéb, azonosításra alkalmas fizikai jellemzők rögzítése is. [Infotv. 3.§ 10. pont] 48


Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. [Infotv. 4.§ (1) bekezdés] Adatfeldolgozás („kiszervezett adatkezelés”) az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése (módszertől, eszköztől, alkalmazás helytől függetlenül) feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik. [Infotv. 3.§ 17. pont] Tehát minden olyan tevékenység, amelynek során a tevékenységet végző személyes adatokhoz jogszerűen férhet hozzá, adatfeldolgozásnak minősül! Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Infotv., valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. [Infotv. 7.§ (2) bekezdés] Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. [Infotv. 7.§ (3) bekezdés] Az Nytv. az Infotv.-ben foglaltakon túl azt is kimondja, hogy a jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a központi szerv (KEKKH) vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, olyan ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére az e-közigazgatásért felelős miniszter a központi szervnél, a kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatalnál adatvédelmi felelőst nevez ki. [Nytv. 30.§ (1)-(2) bekezdés] 5.7.3

Az adatkezeléshez kapcsolódó jogok

Az érintettet teljes körű tájékoztatási jog illeti meg, vagyis az adatkezelő köteles a kért tájékoztatást – kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában – az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni. [Infotv. 15.§ (4) bekezdés] Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél: -

tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

-

személyes adatainak helyesbítését, valamint,

-

személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. [Infotv. 14.§]

A személyes adatot az adatkezelő helyesbíti, ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll. [Infotv. 17.§ (1) bekezdés] 49


A személyes adatot törölni kell, ha -

kezelése jogellenes,

-

az érintett kéri,

-

az hiányos vagy téves, - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható - feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

-

az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

-

azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte. [Infotv. 17.§ (2) bekezdés]

A törléshez való jog a kötelező adatkezelés esetén az érintettet nem illeti meg. Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha: -

az érintett ezt kéri, vagy

-

a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. [Infotv. 17.§ (4) bekezdés]

Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. [Infotv. 17.§ (4) bekezdés] Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad: -

az érintett általa kezelt, illetve a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról,

-

az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról,

-

az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről,

-

az érintett személyes adatainak továbbítása esetén arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat (adattovábbítás jogalapja és címzettje). [Infotv. 15.§ (1) bekezdés]

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha: -

a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségteljesítéséhez, vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés,

-

a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,

-

törvényben meghatározott egyéb esetekben. [Infotv. 21.§ (1) bekezdés]

üzletszerzés,

50


A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot tehet. A nyilatkozatot vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a központi szervnél. A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti. [Nytv.vhr. 1.§] A korlátozó nyilatkozat adattartalmát az Nytv.vhr. 1. számú melléklete határozza meg. A korlátozó nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő: -

családi nevét,

-

utóneve(i)t,

-

anyja születési családi nevét,

-

születési utóneve (i) t,

-

hatósági igazolványban szereplő:

-



lakóhelyét,



tartózkodási helyét,

személyi azonosítóját.

A korlátozó nyilatkozat továbbá tartalmazza, hogy a nyilatkozattevő az Nytv. 2. § (1) bekezdése szerint a róla nyilvántartott adatok kiadását megtiltja, illetve, hogy tudomásul veszi, hogy a járási hivatal vagy a központi szervnek megkeresésére – eseti engedély alapján – az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatja. A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá az Nytv. 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat. Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, illetve – ha a polgár a nyilatkozatot írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél tette meg vagy vonta vissza – a központi szerv az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik. [Nytv.vhr. 2. §] A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a központi szervnél vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát. [Nytv.vhr. 3. § (5) bekezdés] Ha az adatkezelő a tiltakozás megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti

51


mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. [Infotv. 21.§ (3) bekezdés] Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. [Infotv. 23.§ (2) bekezdés] Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. [Infotv. 23.§ (3) bekezdés] Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. [Infotv. 23.§ (4) bekezdés] 5.7.4

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. [Infotv. 38.§ (2) és (5) bekezdései] A NAIH-nál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. [Infotv. 52.§ (1) bekezdés] A NAIH vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a Ket. szabályait nem kell alkalmazni. [Infotv. 52.§ (2) bekezdés] A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a NAIH adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Adatvédelmi hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha az adatvédelmi hatósági eljárást a NAIH bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg. [Infotv. 60.§ (3) bekezdés] Az adatkezelő – adatkezelői tevékenységének megkezdése előtt – köteles bejelenteni a NAIH részére, nyilvántartásba vétel céljából: -

az adatkezelés célját,

-

az adatkezelés jogalapját,

-

az érintettek körét,

-

az érintettekre vonatkozó adatok leírását, 52


-

az adatok forrását,

-

az adatok kezelésének időtartamát,

-

a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is,

-

az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét,

-

az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét,

-

a belső adatvédelmi felelős alkalmazása esetén annak nevét és elérhetőségi adatait. [Infotv. 65.§ (1) bekezdés]

Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

5.8

-

az adatkezelő által kezelt személyes adatok továbbításának időpontját,

-

az adattovábbítás jogalapját és címzettjét,

-

a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint

-

az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. [Infotv. 15.§ (2) bekezdés]

A nemzeti adatvagyon

A nemzeti adatvagyon a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége. [Adattv. 1. § 1.) pont] A nemzeti adatvagyon a nemzeti vagyon részét képezi, melyre speciális szabályokat állapít meg az Adattv. [Vagyontv. 1. § (2) bekezdés i) pontja] és [Vagyontv. 16. (4) bekezdés] A nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja. [Adattv. 2. § (1) bekezdés] Azon nyilvántartások esetén, melyek adatfeldolgozását törvény alapján csak államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. [Adattv. 2. § (2) bekezdés] A Kormány a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben határozta meg a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozóinak körét. Ez alapján az adatfeldolgozó igénybevétele vagy kötelező jellegű, vagy az az adatkezelő döntésétől függ, továbbá az 53


adatfeldolgozó tevékenysége vagy valamennyi adatfeldolgozásra (az elektronikus adatfeldolgozásra vagy nem elektronikus) vagy csak bizonyos adatfeldolgozásokra terjed ki. Ezen nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatfeldolgozási műveletet csak Magyarország területén lehet végezni. [Adattv. 3. §] A közigazgatás-, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának növelése, ügyfélközpontú, szolgáltató hozzáállású közigazgatás létrehozása céljából a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében tervezik megújítani, átalakítani és a Kormányzati Adatközpontba integrálni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a hozzá kapcsolódó szakrendszereket.

54

SZEMÉLYIADAT- ÉS LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS

Recommend Documents