SZEMÉLYAUTÓ-FINANSZÍROZÁS ÉS CSAPDÁI

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT TŐZSDE- ÉS PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY

SZEMÉLYAUTÓ-FINANSZÍROZÁS ÉS CSAPDÁI

Készítette: Kalocsa Nikolett Budapest, 2007

3

Tartalomjegyzék Ábrák, grafikonok jegyzéke ..................................................................................................... 4 1. Bevezetés.............................................................................................................................. 5 2. Gépjármű-finanszírozási formák.......................................................................................... 7 2.1. Lízing............................................................................................................................. 7 2.1.1. A lízingszerződés ................................................................................................... 9 2.1.2. A lízing hazai szabályozása.................................................................................. 11 2.1.3. A lízing fajtái........................................................................................................ 12 2.2. Banki hitelek................................................................................................................ 15 2.3. KHR............................................................................................................................. 19 3. „Ügyfélbarát” konstrukciók és veszélyei ........................................................................... 21 3.1. A futamidő................................................................................................................... 21 3.2. Az önerő ...................................................................................................................... 23 3.3. Deviza alapú hitel........................................................................................................ 25 3.4. THM ............................................................................................................................ 28 3.5. Casco ........................................................................................................................... 31 3.6. Az autóval kapcsolatos egyéb költségek ..................................................................... 33 3.8. A megalapozott hiteldöntés ......................................................................................... 38 4. A magyar autópiac.............................................................................................................. 41 4.1. Az autópiac múltja, jelene ........................................................................................... 41 4.1.1. 1989-2003............................................................................................................. 42 4.1.2. 2004: a fordulat éve.............................................................................................. 43 4.1.3. Bankok által visszavett autók ............................................................................... 44 4.1.4. A regisztrációs adó ............................................................................................... 47 4.1.5. A reklámmatricás autók........................................................................................ 49 4.1.6. A személyautó-finanszírozás jelene ..................................................................... 51 4.1.7. Nemzetközi kitekintés: Ausztria .......................................................................... 55 4.2. Az autópiac jövője....................................................................................................... 58 4.2.1. Személyautók és az internet ................................................................................. 60 5. Összefoglalás...................................................................................................................... 62 IRODALOMJEGYZÉK......................................................................................................... 65 MELLÉKLET ........................................................................................................................ 69

4

Ábrák, grafikonok jegyzéke Ábrák jegyzéke: 1. ábra: A lízing-ügylet sémája ......................................................................................... 8 2. ábra: 10 000 Ft alatti törlesztő részlet ......................................................................... 21 3. ábra: Önerő akár 0%-tól.............................................................................................. 23 4. ábra: Fix deviza alapú törlesztés ................................................................................. 27 5. ábra: 0% THM ............................................................................................................ 29 6. ábra: Cascoval vagy anélkül? ..................................................................................... 31 7. ábra: Mennyibe kerül a no-casco? .............................................................................. 32 8. ábra: Az autótartás egyéb költségei ............................................................................ 35 9. ábra: Skoda Fabia reklám............................................................................................ 36 10. ábra: 8000 autós hiába várta a kifizetést ................................................................... 50 11. ábra: Legnagyobb autópiaci szereplők 2007-ben ..................................................... 52

Grafikonok jegyzéke: 1. grafikon: A háztartások eladósodottsága .................................................................... 15 2. grafikon: Az autó értékének és a fennálló hitelösszeg kapcsolata.............................. 22 3. grafikon: A fedezetlen tőketartozás ............................................................................ 24 4. grafikon: A háztartási hitelek növekedése és összetétele ........................................... 25 5. grafikon: Árfolyam grafikon....................................................................................... 26 6. grafikon: 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány............................................. 42 7. grafikon: A bankok által visszavett autók száma........................................................ 45 8. grafikon: Autólízing-szerződések száma negyedévenként ......................................... 53 9. grafikon: Eszköz csoportok finanszírozott összeg szerint .......................................... 54 10. grafikon: Gépjárműlízing-szerződések számának alakulása..................................... 56 11. grafikon: A lízingtárgyak részesedése finanszírozott összeg szerint........................ 57

5

1. Bevezetés Az idegen forrásoknak köszönhetően egyre többen vásárolnak (új)autót. Ám sokan közülük csak később döbbennek rá, hogy hiba volt az adott feltételek mellett megvenni a személygépkocsit. Az én ismerőseim között is van olyan, aki a hitel futamidejének lejárata előtt meg szeretett volna válni autójától, ám ez a hitelkonstrukció miatt korlátokba ütközött. Ekkor kezdtem el az autófinanszírozással mélyebben foglalkozni. Szakújságokban kerestem a magyarázatát, miért olyan nehéz megválni az idegen forrásból finanszírozott autóktól, hogyan lehetne ezt a problémát elkerülni? Így találtam rá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2007. számú vezetői körlevelére, amelyet a gépjármű-hitelezéssel és – lízinggel foglalkozó pénzügyi intézmények vezetőinek címeztek. Ebben olyan javaslatok találhatók, amellyel érdemes lenne mindenkinek tisztában lennie, főként azoknak, akik autóvásárlás előtt állnak. Ezeket a javaslatokat szeretném részletesebben bemutatni. „A piaci szegmensben kialakult erős verseny miatt a pénzügyi intézmények olyan termékeket is kínálnak, amelyek a magasabb jövedelmezőség érdekében a kockázatok növekedését testesítik meg, illetve egyes pénzügyi intézmények, a maguk és ügyfelek közötti információs aszimmetriát, az ügyfelek kockázattudatosságának, pénzügyi ismereteinek hiányosságát kihasználva nyernek ügyfeleket.”1-fogalmazzák meg az alapproblémát a PSZÁF körlevelében. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a vevőtájékoztatás Magyarországon nem megfelelő, hiszen sem a pénzügyi intézményeknek sem az autókereskedőknek nem áll érdekükben, hogy ezen változtassanak, mivel ez az autóértékesítés nagymértékű visszaesésével járhat. Éppen ezért a vásárlóknak nagyon körültekintőnek kell lenniük, ha idegen forrást szeretnének igénybe venni a személygépkocsi megvásárláshoz. Komoly pénzügyi döntésről van szó, nem hagyatkozhatunk csak a reklámokban hallottakra. A hitelkonstrukció minden egyes részletével külön kell foglalkoznunk. Sok kérdés merül fel a PSZÁF ajánlásával kapcsolatban: Tulajdonképpen miért volt szükség erre a körlevélre? Lehet, hogy nem korrektek az ügyfelekkel a pénzügyi intézmények? Mennyire alkalmazzák a finanszírozók az ajánlottakat? Hogyan lehet biztosítani a javaslatok betartását? Milyen hatással lehet ennek alkalmazása vagy nem alkalmazása az autópiacra? Lehet, hogy negatívan érinti a finanszírozókat ennek alkalmazása? És hogyan hat az autóvásárlókra? Ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat szakdolgozatomban. 1

PSZÁF: 1/2007. számú vezetői körlevél 1.oldal

6

Szeretném úgy bemutatni a személygépjármű-finanszírozást, hogy egy laikus is megérthesse, milyen kockázatokat rejt magában, melyek azok a tényezők, amelyeket feltétlenül át kell gondolni az autóhitel felvétele, sőt már az autó kiválasztása előtt. Erre azért van szükség, mert igaz, hogy a pénzügyi vállalatokra Magyarországon elég sok szabályozás vonatkozik, viszont még mindig találnak olyan „kis kaput” a finanszírozók, amellyel vásárlásra bírják a lakosságot. Ha pedig a finanszírozók kihasználják ezeket a kis kapukat, akkor az ügyfelek számára kellene gátat szabni a felelőtlen költekezésben. De hogyan? Segíthet ebben a PSZÁF ajánlása? Vagy a finanszírozók önszabályozásra kényszerülnek? Úgy gondolom, hogy a mai Magyarországon túl nagy a „hiteldemokrácia”, miközben sokan nincsenek is tisztában az alapvető pénzügyi fogalmakkal, mint például a hitel és lízing közötti különbséggel, a KHR-rel, és a kondíciókkal (THM, stb.). Miért ölthetett Magyarországon ilyen hatalmas méretet a hitelezés? Milyen a pénzügyi kultúránk egy fejlettebb országhoz (Ausztriához) képest? Van még miben fejlődnünk? Vagy egy egészséges növekedésnek lehetünk szemtanúi? Erre már a televízióban is választ kaphatunk, amikor is a több tízezer bedőlt banki ügyletről, visszavett autókról, szomorúra forduló emberi sorsokról hallunk. Nem tanulunk mások kárán? Milyen irányban kellene elmozdulnia a személyautó-finanszírozásnak ahhoz, hogy sem a lakosságban sem pedig a pénzügyi vállalatok növekedésében ne essen csorba? Lehet olyan szabályozás, amely mindkét félre pozitív hatással lesz? Nagyon remélem, hogy igen – és természetesen nem a pénzügyi vállalatok miatt, hanem a lakosság miatt. Ha az idősebb generáció megélt hitel nélkül, akkor mi miért szeretnénk minden áron előre hozni fogyasztásunkat? A lakosság körében azt kellene tudatosítani, hogy „ne vállaljuk túl magunkat”, nem pedig azt, amiről minden reklám szól: mi megérdemeljünk, hogy például egy új autónk legyen. Ezt mindenkinek saját magának kellene eldönteni, hogy tényleg „megérdemli-e”, vagy egyáltalán belefér-e a családi költségvetésbe. A média túl nagy hatással van ránk. Nem szabad mindent elhinni, amit a reklámokban hallunk, hiszen nem véletlenül vizsgálja őket a Gazdasági Versenyhivatal sem, csak sok esetben nem hallunk róla, hogyan tévesztenek meg minket a reklámokban (és nem egy példa lenne erre az autóreklámokkal kapcsolatban).

7

2. Gépjármű-finanszírozási formák „A gépjármű-értékesítés gyakorlatának jellegzetessége, hogy a gépjárműfinanszírozás uralkodóvá vált a gépjármű-forgalmazásban. Ma már kivételnek számít, hogy valamely gépjármű teljes mértékben az ügyfél saját forrásaiból, és ne valamely finanszírozási konstrukció bevonásával kerüljön értékesítésre.”2 - írják a PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevelében. A személyautó-finanszírozásban olyan etikátlan verseny alakult ki a vevők eladósításában, amely segíti az autóeladásokat. A következőkben nézzük meg, milyen lehetőségeik vannak a magánszemélyeknek és a cégeknek az idegen forrásból történő autóvásárlás esetén, valamint hogy kinek melyik az előnyösebb finanszírozási forma.

2.1. Lízing A lízing először a 20. század második felében jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban: a beruházásokhoz szükséges tőke hiánya hívta életre. Ez a finanszírozási forma azzal csökkentette a pénzügyi szervezetek kockázatát, hogy a lízingtárgy az ő tulajdonukban maradt, viszont a lízingtárggyal kapcsolatos kockázatokat és a felmerülő költségeket a lízingbe vevő viselte. A lízing szó az angol „to lease” igéből származik, amely (haszon)bérbevételt, -bérbe-adást jelent. Nyugat-Európa a hetvenes években vette át ezt a kifejezést, majd elterjedt az egész világon. Próbálták magyarosítani a szót (pl. „vétel-bérlet”), de egyik szóalkotási kísérlet sem adta vissza igazán a szó jelentését. A lízing fogalmára sem alakult ki általános meghatározás, mindenki másképp definiálja attól függően, hogy a lízing melyik jellemzőjét kívánja kiemelni. „A lízing olyan haszonbérleti szerződés, amelynek keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket használati célból bérbe vesz, anélkül, hogy a berendezést megvásárolná.”3 „A lízingszerződés olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbevevő – vagyontárgy, vagyoni értékű jog – többnyire gépek, berendezések birtoklására, használatára és az üzemeltetésük révén elérhető haszon szedésére jogosult, díj fizetése és a tulaj-

2 3

PSZÁF: 1/2007. számú vezetői körlevél 1. oldal Bankmenedzsment -A bankvezetés gyakorlata (Saldo, 1997) 132. oldal

8 donost terhelő kötelezettségek átvállalása fejében.”4 „A klasszikus lízingértelmezés szerint a lízing a bérletnek olyan speciális változata, ahol a bérbe adó a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt úgy adta bérbe, hogy lehetőséget teremtett annak megvásárlására az amortizációs idő lejártával, a bérbe adott tárgy könyv szerinti elértéktelenedésekor.”5 „A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejártával a jószág a tulajdonába menjen át. A használati jog átengedésével a lízingbeadó átadja a lízingbevevőnek a használattal járó kockázatokat is, de a lízingtárgy használatából adódó haszonszerzés is a lízingbevevőt illeti meg. Ennek megfelelően a lízingnek 3 fő szereplője van, a lízingbe adó, a lízingbe vevő és a szállító.”6 (1. ábra)

1. ábra: A lízing-ügylet sémája

Forrás: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Pénzügyi Intézet: Banküzemtan 139. oldal

4

Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Az üzleti élet szerződései (Unió Kiadó, 2002) 344. oldal 5 Gévai Gábor-Jánosi Kornél-Rutai István: A lízing és finanszírozása (Panem Kiadó, 1995) 11. oldal 6 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Pénzügyi Intézet (Ligeti Sándor és SulyokPap Márta): Banküzemtan (Tanszék Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2003)139. oldal

9

2.1.1. A lízingszerződés „ A lízingügylet komplex szerződés, amely két vagy több különálló jogviszonyt tartalmazó többalanyú kötelem.”7 Több szerződésből áll, ez alapján a lízingügyletet négy szakaszra bonthatjuk: 1. Előszerződés: a felek megállapodnak, hogy később lízingszerződést fognak kötni. 2. Adásvételi szerződés: A lízing tárgyát képező dolog eladója (szállító) adásvételi szerződést köt a lízingcéggel, így a lízingcég megszerzi a (vevő által kiválasztott) lízingtárgy tulajdonjogát. (Előfordulhat, hogy a gyártó közvetlenül köt lízingszerződést a lízingbevevővel, ekkor a lízingtársaság kimarad a folyamatból.) 3. Lízingszerződés: A lízingbeadó tartós használatra átengedi a lízingtárgyat a lízingbevevőnek lízingdíj ellenében. Ám a tulajdonjog továbbra is a lízingbeadóé. (Ez jelenti a szűkebb értelemben vett lízingszerződést.) 4. Újabb szerződéseket is köthetnek a felek például a futamidő meghosszabbítása érdekében vagy a tulajdonjog megváltoztatására. A szerződéskötés történhet írásban vagy szóban, ám hazánkban a részletes jogi szabályozás hiánya miatt írásban kötik meg, egyetlen szerződéssel rendezik a jogviszonyokat. A szerződés tartalmára vonatkozóan sincsenek kikötések, így a felek szabadon határozhatják meg –ám nagy szerepet kapnak a szokások. 8 A következő (saját készítésű) táblázat mutatja be a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, melyeket a lízingszerződés tartalmaz: 1. számú táblázat

A szerződő felek jogai és kötelezettségei

Jogok

Lízingbeadó

Lízingbevevő

Lízingdíj követelése

Lízingtárgy átvétele

Ellenőrzés

Lízingtárgy használati joga

Szerződés felmondása

és a haszon szedése Vételi opció Futamidő-hosszabbítás kezdeményezése

7 8

Jobbágyi Gábor-Fazekas Judit: A szerződések jogának vázlata (Szent István Társulat, 2001) 286. oldal Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Az üzleti élet szerződései (Unió, 2002) 343-350. oldal

10 Szavatossági jogok Lízingtárgy használatba adá- Lízingdíj fizetése Kötelezettségek

sa

Lízingtárgy átvétele

Használati jog biztosítása

Közterhek viselése Kockázatviselés (kárveszély) Rendeltetésszerű használat Karbantartás (fenntartási és javítási költségek viselése) Ellenőrzés tűrése Maradványérték

(esetleges)

kiegyenlítése Forrás: Dr. Csiby Attila: Lízing (44-59. oldal alapján)

A jogviszony megszűnik: •

A lízingszerződésben meghatározott idő elteltével;

•

Határozott idő letelte előtt: a) A lízingbeadó felszólítása ellenére a lízingbevevő nem teljesít, b) Szerződésszegés esetén (például a lízingtárgy nem rendeltetésszerű használatával), c) A lízingbevevő gazdasági helyzetének nagyfokú romlása esetén (fizetési halasztásra irányuló megállapodás kötése, fizetések beszüntetése, csődeljárás vagy végrehajtási eljárás indult a lízingbevevő ellen), d) Lízingbevevő halálával vagy cselekvőképességének elvesztésével, e) Lízingbevevő szék- vagy lakóhelyének külföldre történő áthelyezésével, f) A lízingbevevő a szerződés megkötésekor olyan hamis adatokat közöl, vagy körülményeket hallgat el, amelyek ismeretében a lízingbeadó a szerződést nem kötötte volna meg, g) Biztosítékok lényeges értékcsökkenése vagy megsemmisülése esetén, h) Lízingbevevő fizetési vagy egyéb kötelezettségét illetően késedelembe esik, i) A lízingbevevő a következő esedékes díjfizetési időpont előtt legalább 15 nappal felmondja a lízingszerződést és a teljes tőketartozást egy

11 összegben visszafizeti.9 A magyar kereskedelmi és magánjogban nem született még egységes jogi szabályozás a lízingszerződésre vonatkozóan, viszont az új Polgári Törvénykönyv első tervezetében, amelyet 2007-ben készítettek, a lízing is a megfontolásra váró kérdések egyikét képezi. Ez ügyben már tárgyalások folynak a Kodifikációs Főbizottság és a Magyar Lízingszövetség között. Így akár a lízing is belekerülhet a Ptk.-ba, ezzel pedig egyértelműbb lehet a lízing gyakorlata.10

2.1.2. A lízing hazai szabályozása Az első lízinggel kapcsolatos rendelet a 1970. évi 66/1970 (XII. 31.) PM rendelet volt az állóeszközök feladatszerű bérbeadásáról. Ebben határozták meg, hogy lízing tevékenységgel csak az a vállalat foglalkozhat, akinek az alapító okmányában ez a tevékenység (is) fel van tüntetve. Hiába voltak lefektetve a lízing alapvető pénzügyi és számviteli szabályai, ekkor még a gyakorlatban nem terjedt el. Ennek oka abban keresendő, hogy a lízinggel foglalkozó cégeknek nem volt megfelelő finanszírozási háttere, valamint hogy az alacsony kamatterhekhez képest a lízingdíj magas volt. Ezt a rendeletet a 8/1982. (III. 8.) PM rendelet helyezte hatályon kívül. E rendelet által az akkori szigorú szabályokhoz képest pénzügyileg kedvezőbbé tették a lízinget. Ám ez a rendelet is csak 3 évig volt hatályos, mert ekkor felváltotta a 36/1985. (X. 31.) PM rendelet, amely hosszú időre rögzítette a szerződő felek szabadságát a díjmegállapításban valamint a szerződés megszűnését követő választási lehetőségek tekintetében. Azt is rögzítette, hogy a lízingbevevőnek a lízingdíjat költségként kell elszámolni. Ám egészen eddig a gyakorlatban nem figyelhető meg nagy változás. 1989-től a társasági törvényben lefektetetteknek megfelelően alapítottak lízingcégeket.11 A lízing akkor kezdett dinamikusan elterjedni, amikor a 2/1990. (I. 30.) PM rendelet hatályon kívül helyezte a 36/1985. (X. 31.) PM rendeletet, és így az 1991. évi LXXVI. törvény megjelenéséig nem volt a lízingnek egyértelmű szabályozása. Ez lett a prompt lízing térnyerésének időszaka, hiszen sokan kihasználták a lízing adócsökkentő hatását. Ekkor lehetőség nyílt arra, hogy a lízingbevevők a lízingelt eszköz teljes beszerzési értékét a szerző9

UniCredit Leasing Imo Truck Zrt.: Általános Szerződési Feltételek Pénzügyi Lízing Szerződéshez 8-9.oldal Világgazdaság: Belekerülhet a lízing a Ptk.-ba (http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=166419) 11 Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Az üzleti élet szerződései (Unió Kiadó, 2002) 341-342. oldal 10

12 déskötés évében egy összegben leírják adóalapjukból. Vagyis a lízingbevevő már az induláskor kifizette a teljes lízingdíjat, így a lízingelt eszköz már ekkor a tulajdonába került. Ekkor a lízinget főként gépek vásárlására használták. Ám 1992-től az 1991. évi LXXVI. törvény a rövidtávú lízing esetén nem teljes mértékben ismerte el a lízingdíjakat költségként, melynek hatására a lízingfinanszírozás aránya érzékelhetően csökkent.12 A következő jogi mozzanat az 1996. évi LXXXI. törvény, amely 30 %-os értékcsökkenési leírást határoz meg (az épületek és építmények kivételével)- így a lízingbevevő úgy amortizálhatja a lízingtárgyat,mintha saját tulajdonában lenne. Viszont egyáltalán nem ad módot, hogy a lízingdíjat költségként számolják el. Az 1997. évi szabályozásban már az éven belüli lejáratú szerződések is adószempontból lízingnek minősülhetnek. Az említett törvényeken kívül több jogszabály is tartalmaz utalásokat a lízingre, valamint az APEH iránymutatások is segítenek a szabályok alkalmazásában, viszont ezek a polgári jogi kérdéseket hiányosan szabályozzák. Ezek alapján elmondható, hogy a lízing mára már elég jól szabályozott az elszámolás szempontjából.

2.1.3. A lízing fajtái A pénzügyi lízing a leggyakoribb típus a lízingügyletek közül, ennek fontosságát hamar felismerték a piacgazdaságok. Az 1988-as ottawai, nemzetközi pénzügyi lízingről szóló UNIDROIT szerződéshez Magyarország 1996 végén csatlakozott. „Az Egyezmény a lízingtárggyal kapcsolatos felelősség kapcsán érdekes, a magyar jogból hiányzó szabályt tartalmaz: Ha a lízingszerződés másként nem rendelkezik, a lízingbeadót a berendezés tekintetében semmiféle felelősség nem terheli a lízingbevevővel szemben, kivéve, ha a lízingbevevő kárát az okozta, hogy bízott a lízingbeadó szakértelmében és véleményében, és a lízingbeadó közreműködött a szállító kiválasztásában, vagy a berendezés részletes leírásában.”13 A pénzügyi lízing definícióját az 1996. évi CXII. törvény („Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról”) 2. számú mellékletének 11. bekezdése határozza meg:

12 13

Dr. Csiby Attila: Lízing (Unió Kiadó, 1994) 25-31. oldal Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Az üzleti élet szerződései (Unió, 2002) 355. oldal

13 „Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbe vevő a)

Viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b)

A hasznok szedésére jogosulttá válik,

c)

Viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költsé-

geket is), d)

Jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártá-

val a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.”14 Pénzügyi lízing esetében a lízingcég megvásárolja a szállítótól az ügyfél által megjelölt lízingtárgyat, majd a lízingbevevő használatába adja úgy, hogy a tulajdonjog a lízingbeadónál marad (a tulajdonjoghoz kapcsolódó összes többi jogot (pl. garanciajog) a lízingbevevőre engedményezi). Már a lízingszerződés megkötésekor megállapodnak a felek arról, hogy a lízingbevevő kíván-e tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy felett vagy sem. Ez alapján különböztetjük meg a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. (Az 1. számú mellékletben részletesen bemutatásra kerülnek a nyílt végű- és zárt végű pénzügyi lízing közötti hasonlóságok és különbségek.) Személyautó-finanszírozásnál a zárt végű pénzügyi lízing a bevált gyakorlat, de előfordulhat nyílt végű pénzügyi- és operatív lízing is. Elsődlegesen a cégek szoktak lízingelni, hiszen ők tudják kihasználni ennek előnyeit: saját könyvükben tartják nyilván az autót, valamint az amortizációt és a lízingdíj kamatrészét elszámolhatják. Az ÁFA-t egy összegben kell megfizetni a futamidő elején (épp ez teszi vonzóvá a nyílt végű pénzügyi lízinget, mert ebben az esetben a törlesztő részletekben kell megfizetni az ÁFA-t is, ráadásul a kamatrészen felül az ÁFA is költségként elszámolható). A többi lízingtárgytól abban különböznek a személygépkocsik, hogy ezek ÁFA-ját nem lehet visszaigényelni. A másik oka, hogy főként 14

Ziegler Éva: Lízingről mindenkinek 13. oldal

14 a cégek veszik igénybe a lízinget, nem pedig a magánszemélyek, a magyarok felfogásában keresendő. Nálunk mindenki azt szereti, ha a ház, amiben lakik, vagy az autó, amit használ a saját nevén van, és így van mit felmutatni, hogy „ez az enyém”. Az autólízing azon kivételes lízingügylet, amelynél a lízingtárgy nem termeli ki a lízingdíjat (ahogy például a berendezések, melyek a közvetlen termelésben vesznek részt, és önfinanszírozó konstrukcióknak mondhatóak). Autólízing esetén másak a kockázati viszonyok is, hiszen gyakoriak a balesetek, autósérülések, így jóval magasabb a kockázat is. A pénzügyi lízing nagyon hasonlít a banki hitelekhez. Lízing esetében is valamekkora önerővel kell rendelkezni (általában 20-30 %), meg kell fizetni a kamat- és tőketörlesztő részleteket, a hitelbírálati vagy kezelési díjat, valamint fix és változó kamatozás közül lehet választani. A hitelezésben ismertté vált THM-et (teljes hiteldíj-mutatót) a lízingcégeknek is kötelező közreadniuk. Autót általában rövidebb futamidőre (általában 3-6 év) finanszíroznak a lízingcégek a bankokhoz képest, ám már lehetőség van akár 12 évre is lízingelni, valamint a lízing kamatkondíciói is kezdik felvenni a versenyt a hitelek kamataival. A banknak kedvezőbb a lízing, hiszen ekkor az autó tulajdonjoga az övé, így kisebb a kockázata, mint a hitel esetében, ezért lízingnél kevésbé szigorú bonitási feltételeknek kell megfelelni. A lízingnek két hátránya van a lízingbevevő szemszegéből nézve: 1. a lízingtárgy tulajdonjoga a finanszírozóé (de ez csak nálunk, magyaroknál tartozik a hátrányok közé, más országokban egyáltalán nem fontos a tulajdonjog kérdése), 2. ha a lízingbevevő nem fizeti ki a lízingdíjat, akkor a lízingtárgyat elveszítheti, ezzel együtt pedig az eddigi lízingköltségei sem térülnek meg. Az 1997/112 számú APEH iránymutatás és a Hitelintézeti Törvény alapján minden olyan lízing, mely nem pénzügyi lízing, operatív lízingnek tekinthető. Általában a működéshez szükséges állóeszköz-szükséglet kielégítésére használják a cégek, melyhez sok esetben egyéb szolgáltatások is kapcsolódnak (például a lízingtárgy szervize, karbantartása). Nyugat-Európában ha lízingről beszélnek, elsődlegesen az operatív lízinget értik alatta, ám Magyarországon még mindig a pénzügyi lízingügyletek vannak túlnyomó többségben. Ez amiatt van, mert ott (például Németországban, Ausztriában) gyorsabb a technikai fejlődés, mint nálunk, és ezzel a finanszírozási formával állandóan megújíthatják a még elavultnak sem mondható gépparkukat. Az operatív lízinget gépkocsikkal kapcsolatban flotta-finanszírozásra használják.„Ennek a finanszírozási formának két nagy előnye van. Az egyik, hogy az autók a lízingbeadó könyveiben szerepelnek, ezért a lízingbevevőnek nincsen amortizációs-, illetve ehhez

15 kapcsolódó adminisztrációs kötelezettsége. A konstrukció másik előnye a garantált maradványérték. Ez azt jelenti, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő az autót egyszerűen visszaadja a lízingbeadónak. Így a használt autó piac esetleges ingadozásainak a lízingbe vevő nincsen kitéve. Az operatív lízing díjak havi egyenletes költséget jelentek a teljes futamidő alatt, így cash flow szempontjából jól tervezhető az autó finanszírozási költsége. A konstrukció cash-flow szempontból továbbá azért is kedvező, mert általában nincsen kezdőrészlet, vagyis egy új autó flottába állítása nem jelent nagy addicionális készpénz kiadást.”15

2.2. Banki hitelek 1. grafikon: A háztartások eladósodottsága

A háztartások eladósodottsága

%

%

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

35 28 21 14 7

2006.dec.

2006.jún.

2005.dec.

2005.jún.

2004.dec.

2004.jún.

2003.dec.

2003.jún.

2002.dec.

2002.jún.

2001.dec.

2001.jún.

2000.dec.

2000.jún.

1999.dec.

0

Bruttó pénzügyi adósság / rendelkezésre álló jövedelem Bruttó pénzügyi adósság / GDP (jobb skála) Forrás: MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról-2007. április 66. oldal

Az 1. grafikonon látható, hogy az ezredforduló óta a háztartások adósságállománya a GDP-hez képest megnégyszereződött (most 30 % körüli a háztartások adósságállománya). 2007 első negyedévében is folytatódott az adósságállomány növekedése, a csökkenő reáljövedelem ellenére is növelte fogyasztását a lakosság. Banki becslések szerint hazánkban

15

http://www.cegesauto.hu/cikk/12

16 a közel 4 millió háztartás több mint felében hiteleznek. Az MNB jelentése szerint az eladósodott háztartások jövedelmük átlagosan 18 százalékát költik a hitelek törlesztésére. 16 Mivel a hitelekre egyre nagyobb igény van, a bankok folyamatosan bővítik kínálatukat, és új konstrukciókat hoznak létre. A bankok közötti éles verseny miatt viszont a különböző bankok konstrukciói nem sokban térnek el egymástól. A hitelek lehetővé teszik az előrehozott fogyasztást, vagyis a hitel segítségével vevőként tudnak megjelenni a hitelt felvevők a piacon. Manapság nagyon kevés azon háztartások száma, melyekben megtakarítás is van. Ez is mutatja, mennyire megváltozott az emberek felfogása, szokásaik az idősebb generációkéhoz képest–akárcsak a kocsivásárlásnál. A bankoknak azért jó a magánszemélyekkel szerződni, mert a vállalatokkal ellentétben nem tudnak csődöt jelenteni, vagy felszámolással kibújni a pénzügyi kötelezettségeik alól. (A tőlünk fejlettebb országokban, például Ausztriában már magánszemélyek ellen is indíthatnak csődeljárást!) Igaz, a lakosság általában kisebb összegű hitelekhez folyamodik a vállalatokhoz képest, ám a lakossági hiteleknek nagyobb a kamatrése, így elég magas jövedelmezőséget érhetnek el a bankok.17 Hogyan zajlik a hitelezés? A bank meggyőződik az ügyfél hitelképességéről, majd egy bizonyos összeget kölcsön ad, amelyet egy meghatározott idő múlva kamatostól kap vissza. A hitelek futamideje a kölcsönnyújtás első napjától az utolsó törlesztő rész esedékességének napjáig terjed. A Hpt. szerint a pénzkölcsön nyújtása: „a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetve kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésére bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkülköteles visszafizetni.”18 Nézzük meg, milyen kritériumoknak kell megfelelnie a személygépjárműnek az UniCredit Leasing finanszírozási feltételei alapján: ƒ

Új- vagy használt személygépkocsi,

ƒ

A gépjármű a szerződés megkötésekor legfeljebb 12 éves lehet,

ƒ

A gépjármű ne legyen idősebb a futamidő végén 15 évnél.

Az UniCredit Leasing ügyfele lehet a:

16

ƒ

18. életévét betöltött, belföldi magánszemély,

ƒ

legalább egy éve, belföldön bejegyzett gazdasági társaság,

ƒ

legalább egy éves múltú egyéni vállalkozó.

HVG 2007/16. szám: Lőke András, Papp Emília: A lakosság eladósodása 58-62. oldal Sági Judit-dr. Sóvágó Lajos: Lakossági bankügyletek 147-152. oldal 18 1996. évi CXII. törvény 2.számú melléklete 10.2. 17

17 Ha ezeknek a pontoknak megfelel a személygépjármű valamint az ügyfél, akkor a hitelszerződés megkötéséhez a magánszemélynek le kell adni a finanszírozónak a következő dokumentumokat: ƒ

Új gépjármű esetén: kérelmező által aláírt megrendelő (az extra felszereltség tételes feltüntetésével),

ƒ

Használt személygépkocsi esetén: Adásvételi szerződés, Kérelmező által aláírt Állapot felmérési jegyzőkönyv, Eredetvizsgálat, Forgalmi engedély, Törzskönyv és Szervizkönyv másolata,

ƒ

Személyi igazolvány másolata,

ƒ

A lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata,

ƒ

Gépjárművezetői engedély másolata,

ƒ

Adóazonosító kártya másolata,

ƒ

Állandó lakcímre szóló, 30 napnál nem régebbi közüzemi számla másolata,

ƒ

Munkáltatói kereseti igazolás,

ƒ

Személyi jövedelem adó bevallás.19

Az egyéni vállalkozóknak csatolni kell a: ƒ

Személyi igazolvány másolatát,

ƒ

Lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,

ƒ

Gépjárművezetői engedély másolatát,

ƒ

Vállalkozói igazolványt (legalább 1 éve működnie kell),

ƒ

A vállalkozó utolsó évre vonatkozó adóbevallását,

ƒ

Naplófőkönyvet vagy pénztárkönyvet,

ƒ

Utolsó 3 bankszámla kivonatot,

ƒ

Új gépjármű esetén: kérelmező által aláírt megrendelőt (az extra felszereltség tételes feltüntetésével),

ƒ

Használt személygépkocsi esetén: Adásvételi szerződést, Kérelmező által aláírt Állapot felmérési jegyzőkönyvet, Eredetvizsgálatot, Forgalmi engedélyt, Törzskönyv és Szervizkönyv másolatát.

19

UniCredit Leasing UniCredit Leasing Imo Truck Zrt.: Általános Szerződési Feltételek Pénzügyi Lízing Szerződéshez

18 Gazdasági társaságok esetén benyújtandó: ƒ

A képviselő érvényes személyi igazolványának másolata, lakcímkártya,

ƒ

Cégszerű aláírásra jogosult aláírási címpéldányának másolata,

ƒ

Előző év mérlegbeszámolója,

ƒ

Tárgyévi főkönyvi kivonat,

ƒ

Új gépjármű esetén: kérelmező által aláírt megrendelő (az extra felszereltség tételes feltüntetésével),

ƒ

Használt személygépkocsi esetén: Adásvételi szerződés, Kérelmező által aláírt Állapot felmérési jegyzőkönyv, Eredetvizsgálat, Forgalmi engedély, Törzskönyv és Szervizkönyv másolata.

Ezek a dokumentumok bankoktól és finanszírozott összegtől függően változhatnak. A finanszírozott összeg alapján a bankok sávokat képeznek, és ennek megfelelően kérik be az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat (2. számú melléklet). Az ügyfelek választhatják ki, mekkora önerőt vállalnak, mekkora legyen a hitel futamideje. Általában az ügyfelek arra törekednek, hogy minél alacsonyabb legyen a törlesztő részlet, így a leghosszabb futamidőt részesítik előnyben. Bankoktól függően változnak a finanszírozási lehetőségek, viszont a legtöbb banknál már 0% önerőtől a gépjármű teljes vételárára, 120 hónapra felvehetők a hitelek. A bankok előírhatnak biztosítékokat is (például teljes körű casco biztosítás, kezes, stb.). Az autófinanszírozás esetében eszközalapú finanszírozásról van szó, tehát a fedezet maga a gépjármű. Romániában van már olyan konstrukció is, amely autóvásárlásra a jelzálog fedezettel ad hitelt, véleményem szerint ez a finanszírozási forma Magyarországon nem terjed majd el, mivel egy autó nem ér annyit, hogy kockára tegyük miatta a házunkat. A hitel- vagy lízing-szerződéskötést megelőző feladatokról így írnak a PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevelében: „A szerződés megkötését megelőzően a szerződésre kiható lehetőségekről, ide értve különösen a negatív kihatású eseményeket is, részletesen tájékoztatnia szükséges az ügyfeleit…. Elvárt, hogy a pénzügyi intézmény gondoskodjon arról, hogy a kölcsönnel, és/vagy lízinggel kapcsolatos minden releváns szabályzat valamennyi szolgáltató helyen rendelkezésre álljon, valamint az ügyfél a szerződés megkötése előtt annak alapos áttanulmányozására lehetőséget kapjon.”20 Eszerint a finanszírozóknak kellene felhívniuk az ügyfelek figyelmét a finanszírozásban rejlő veszélyekre, ám ezt sok esetben nem teszik meg, hiszen akkor sok ügylet meg sem valósulna. 20

PSZÁF: 1/2007. számú vezetői körlevél 2. oldal

19

2.3. KHR Sokak számára nem ismert fogalom a KHR, azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer - BAR). Az autókereskedők szerint a legtöbben nem is tartanak tőle, hogy erre a „feketelistára” felkerülhetnektalán azért, mert az ügyfeleket erről sem tájékoztatják kellőképpen - akár a hitel- akár a pénzügyi lízingszerződés nem teljesítése révén. A KHR két részből áll: a lakossági és a vállalkozói nyilvántartásból. Fontos kiemelni, hogy a KHR nem minősíti az ügyfelet, csak tárolja és az arra jogosultak részére elérhetővé teszi az ügyfelek hitelszerződéseiről a Hpt.-ben előírt adatokat. A vállalkozói nyilvántartás teljes adóslista, amely három részre tagolódik. Az első rész egy olyan nem negatív lista, amelyre minden hitelfelvevő, vagy lízingbevevő felkerül. A második listán azok szerepelnek, akiknek bankszámlájukon fedezethiány van, és 30 napot meghaladó időszak alatt egymillió forintnál nagyobb összegű tartozást halmoztak fel. A harmadik lista pedig azokat a vállalatokat tartalmazza, amelyek szerződésüket megszegték. Magánszemélyek esetében csak negatív listára lehet felkerülni mégpedig úgy, ha a lejárt és meg nem fizetett tartozás meghaladja az érvényes havi minimálbért (jelenleg 65 500 Ft), és ez a késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. Az is „feketelistás” lehet, aki a hitelszerződés megkötésekor valótlan adatokat közöl, hamis okiratot használ- és ez bebizonyítható, vagy aki bankkártyájával visszaéléseket követ el. Folyamatban van egy törvény-módosítás előkészítése, amely megteremtené a lehetőséget a lakossági teljeskörű hitelnyilvántartás kialakítására, mivel a Hpt. hatályos verziója alapján jelenleg ilyen nyilvántartást nem lehet vezetni. Így a lakosság esetében –a vállalati nyilvántartáshoz hasonlóan- 2008-tól mindenki felkerülne a nem negatív listára. De ez nem a KHR-ben szereplők pozitív minősítését jelenti. Lehet, hogy az adatok azt mutatják, hogy az ügyfél egyéb hitelszerződésekből származó kötelezettségekkel már annyira leterhelt, hogy csak nagy kockázattal adható neki oda egy újabb hitel. A teljeskörű szerződésnyilvántartás esetén értelemszerűen minden szerződéshez kapcsolódik egy státusz, hogy problémamentes a teljesítése, vagy sem. Így indirekt módon kiolvasható belőle, hogy kik a jól fizető adósok. De ez nem jelent egy külön listát, hiszen az arra való felkerülés már egyfajta ügyfélminősítés lenne. A fejlett országokban teljes adósnyilvántartást vezetnek. Ezzel a listával Magyarországon is lehetőség nyílna a felelőtlen eladósodás megakadályozására, így kevesebb hitel dőlne be (ez pedig nem csak az ügyfél érdeke, hanem a finanszírozóé is).

20 A külföldi példák azt mutatják, hogy a teljes adósnyilvántartásnak köszönhetően alacsonyabbak a kamatok, és erre számítanak Magyarországon is.21 Milyen adatok szerepelnek a KHR-ben? Az ügyfél azonosító adatai (név, cím, születési hely és idő, anyja neve, személyi igazolvány- vagy útlevélszám), a kölcsönszerződés adatai, valamint a tartozással kapcsolatos adatok. A pénzügyi szervezeteknek már a szerződés megkötésének kezdeményezése előtt tájékoztatniuk kell(ene) az ügyfeleket, hogy ha valótlan adatot közölnek, bekerülhetnek a KHR-be. A konkrét szerződés megkötése előtt ismét (írásban) tájékoztatni kell(ene) az ügyfelet, hogy nem teljesítés esetén mikor kerülhetnek be a nyilvántartásba. A harmadik tájékoztatási kötelezettség a feketelistára kerülés előtt 30 nappal van, mikor értesítik az ügyfelet, hogy a tartozása miatt felkerülhet erre a bizonyos listára. Ha nem történik változás, vagyis az ügyfél nem téríti meg a tartozást, a referenciaadat-szolgáltató (vagyis a hitelező intézmény) 8 napon belül értesíti, hogy adatai bekerültek a KHR-be. A törvény lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy az ún. ügyféltudakozvány segítségével megtudja, milyen adatok szerepelnek róla a KHR-ben. Az ügyfél kifogást tehet a KHR-ből lekért adatok alapján, melyet 15 napon belül vizsgálnak ki. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatátadás időpontjától, illetve a késedelmes tartozás megszűnésétől számított 5 évig tartja nyilván az adatokat, majd véglegesen és vissza nem állítható módon törli azokat. Tulajdonképpen a KHR-nek az a célja, hogy megvédje az ország pénzügyi rendszerét azoktól, akik már korábban visszaéléseket követtek el, és csökkenti a hitelezési kockázatot azzal, hogy elősegíti a hitelképesség megítélését. Így hozzájárul a pénzügyi rendszer biztonságos működéséhez. A nyilvántartott adatok alapján viszont lehetőség nyílik arra, hogy a feketelistás adósokat ne automatikusan utasítsák el a bankok egy újabb hitelkérelem benyújtása esetén. A hiteligényléseket minden pénzügyi szervezet saját hitelbírálata keretében ítéli meg.22 Hiába fizetjük ki a tartozást, az adósnyilvántartásban 5 évig akkor is szerepelni fog a nevünk, és lehet, hogy épp akkor nem jutunk idegen forráshoz, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá. Már az autóvásárlást megelőzően legyünk előrelátóak, hogy ne kerüljünk ilyen szorult helyzetbe!

21 22

HVG 2007/16. szám: Vita a teljes adóslistáról 67-68.oldal http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_fogyhit_bar

21

3. „Ügyfélbarát” konstrukciók és veszélyei Az autókereskedések nagyon sokat költenek reklámokra, amelyek azt hirdetik, hogy milyen olcsón lehet újautóhoz jutni, valamint a havi törlesztő részletek is milyen alacsonyak. A hangsúly már nem is az autókon van, sokkal inkább a finanszírozáson. Arra viszont nem hívják fel a nézők figyelmét, milyen veszélyekkel járhat az autóvásárlás. A következőkben azokat a „kihagyhatatlan ajánlatokat” mutatom be, amelynek nagyon sokan áldozatul esnek.

3.1. A futamidő Amíg szomszédos országainkban, Csehországban és Szlovákiában általában 3 éves futamidőre veszik fel az autóvásárláshoz a hiteleket, addig Magyarországon az egyre hoszszabb futamidő kezd elterjedni (jelenleg 120 hónap, de van már 14 évre szóló ajánlat is). Minek köszönhető ez? Az autóvásárlási kedv növelése érdekében minél kedvezőbbnek látszó ajánlatokat dolgoznak ki a pénzügyi szervezetek. A futamidő növelésével csökkenteni tudják a havi törlesztő részletek összegét. Így elmondhatjuk, hogy havi "X" összegért már egy új autó tulajdonosai lehetünk (akár 10 000 Ft alatti havi törlesztővel több márka és típus közül választhatunk: 2. ábra) Mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez az alacsony havi törlesztő még belefér a költségvetésünkbe. Csak abba nem gondolunk bele, hogy az a 8-10 év nagyon hosszú idő. Pedig ezt a tényezőt 2. ábra: 10 000 Ft alatti törlesztő részlet

sem lenne szabad kihagynunk a kalkulációnkból!

Tegyük fel, hogy egy autó megvásárlásához 10 évre veszünk fel hitelt. Valóban legalább 10 évig szeretnénk ezt a személygépkocsit használni? A vásárlók kb. 30 %-a fizeti a törlesztő részleteket a futamidő végéig, vagyis 70 százalékuk a futamidő közben lezárja a hitelt és egy új(abb) autót vásárol. Az idő előtti lezárás esetén döbbennek rá a legtöbben, hogy milyen pluszköltségeket kell fizetni, ha ki akarnak lépni ebből a hitelből, hiszen ekkor meg kell fizetni a lezárási díjat (ami a tőkerész több százaléka lehet) valamint rájönnek, hogy az autó nem ér annyit a piacon, mint a még fennálló tartozásuk.

22 Egyre több olyan használtautó hirdetés van, ahol az autó vételára 10- 200 ezer Ft között van feltüntetve, és ez egészül ki a hitelátvállalással. Az ilyen ügyletekből viszont elég nehéz kiszállni. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: pár évesen az autó piaci értéke már nem éri el a fennálló hiteltartozás értékét. (2. grafikon) 2. grafikon: Az autó értékének és a fennálló hitelösszeg kapcsolata

Forrás: www.autohitel.hu/10ev.html

Ahogy a grafikonon látható, az autó értéke már a futamidő kezdetén alatta marad a tőketartozásnak. Ráadásul az annuitásos konstrukciók esetében a futamidő elején kevesebb tőkét és több kamatot fizetünk vissza, majd a futamidő végéhez közeledve a tőkerész nagyobb arányú mint a kamat. 23 A hosszú futamidő problémájára próbál a PSZÁF ajánlásában megoldást nyújtani: „Helytelen gyakorlatnak tartja a Felügyelet olyan futamidejű szerződések megkötését, amelynek során a szerződés futamideje jelentős mértékben meghaladja a gépjármű szokásos amortizációját. A Felügyelet új gépjárművek esetén a 6 évet meghaladó futamidejű megállapodásokat kockázatosnak, a 8 évet meghaladókat indokolatlanul nagy kockázatúnak tartja. Használt járművek tekintetében a kockázatok növekedésével arányosan, rövidebb futamidejű szerződések megkötését tartja indokoltnak.”24

23 24

http://www.autohitel.hu/10ev.html PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevél 4. oldal

23

3.2. Az önerő

3. ábra: Önerő akár 0%-tól

Az önerő az egyik legismertebb fogalom a lakosság körében, viszont a mögötte rejlő veszélyek korántsem olyan köztudottak. Miért is előnyösebb, ha nem nulla százalékkal hozom el az autót a kereskedésből? Az alacsony vagy 0 százalékos önerő és a hosszú futamidő manapság (sajnos) szinte elválaszthatatlanok egymástól. Ki ne szeretne teljesen ingyen elhozni az autószalonból például egy új Citroent? Ennek az ajánlatnak nem lehet ellenállni-gondolhatjuk. Viszont nézzük meg ennek a döntésnek a hosszabb távú következményét, amibe sokszor bele sem gondolunk. Az alacsony önerőnek köszönhetően a későbbiekben a havi törlesztő részletek magasabbak lesznek, mintha nagyobb kezdőrészletet fizettünk volna meg a gépkocsi vásárláskor. Igaz, hogy a futamidő elején nagyon kedvezően jutunk a személygépkocsihoz viszont a sokszor 8-10 éves futamidő alatt a magasabb törlesztők súlya alatt nyöghetünk. Hiszen minél kevesebb kezdőtőkét fektetünk az autóvásárlásba, annál magasabb lesz a havi törlesztő részlet.

24 3. grafikon: A fedezetlen tőketartozás

Forrás: www.autohitel.hu/kezdo.html

Az autó az ilyen konstrukciókban egyáltalán nem nyújt fedezetet a hitelösszegre, ezt ábrázolja a 3. grafikon. Az értékvesztés az új autó esetében már akkor elkezdődik, amint kigördülünk vele az autószalonból. Ha pedig a futamidő lejárta előtt le szeretnénk zárni a hitelszerződést, akkor szembesülünk azzal, hogy még többel tartozunk, mint amennyire gondoltunk, és ez még kiegészül a hitel idő előtti lezárásának (elég magas) díjával is. Ekkorra az autó értéke pedig már jóval a piaci értéke alatt van, így nyereségesen semmiféleképpen nem tudunk kiszállni ebből az ügyletből.25 A 0%-os önerő használtautók esetében is létezik. Ebben az esetben az alacsony kezdőtőke még veszélyesebbnek mondható, mint új autók esetében. Gondoljunk csak bele, hogy úgy vesszük meg ezt a használtautót, hogy az eladó általában az EUROTAX ár körüli összeget fizetteti meg velünk, és sok esetben az autó pedig jóval kevesebbet ér ennél. Ekkor ugyanabba a helyzetbe kerülünk, mint újautó esetén, viszont egy idősebb, nem teljesen kifogástalan autó tulajdonosai leszünk. Ennek kiküszöbölésére a PSZÁF ajánlása a következőket tartalmazza: „ A Felügyelet szakmailag elfogadható kockázatúnak a bruttó árra vetített legalább 20 %-os mértékű ténylegesen befizetett önrészt ítéli. Ezzel a saját erő és hitel fedezet aránya csök-

25

http://www.autohitel.hu/kezdo.html

25 ken, aminek következményeként a fedezeti érték a szerződés futamidejének jelentős részében az ügyféllel szembeni követelések összege alatt marad.”26 Tőlünk nyugatra, Ausztriában törvény írja elő a minimális 20 százalékos önerőt. Mivel ott jóval több autót értékesítenek (egy családban a több autó vált általánossá), ott ez már bevált gyakorlatnak számít. Számunkra legyen követendő példa!

3.3. Deviza alapú hitel 4. grafikon: A háztartási hitelek növekedése és összetétele

A háztartási hitelek növekedése és összetétele % 30

% 54

25

45

20

36

15

27

10

18

5

9

0

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Fogyasztási és egyéb hitelek / GDP (bal skála) Lakáshitel / GDP (bal skála) Devizahitelek részesedése (jobb skála) Forrás: MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2007. április 66. olda

Amint a 4. grafikonon látható, a deviza alapú hitelek részesedése az évezredforduló óta folyamatosan nő. Ez a tendencia mutatkozik meg az autó-finanszírozás esetében is, ahol főként svájci frankban (esetleg euróban) veszik fel a hiteleket. Ezt az állítást a PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevele is megerősíti, és azzal magyarázza, hogy a külföldidevizaalapú finanszírozási formák lehetővé teszik a forint alapúknál alacsonyabb törlesztő 26

PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevél 4.oldal

26 részleteket. Viszont egy esetleges kedvezőtlen devizaváltozás a törlesztő részleteket növelheti.27 Miért terjedt el ez a finanszírozási forma? Mert a svájci frank vagy az euró esetében az árfolyamingadozás nem olyan nagy mértékű, mint a forint esetében. Vagyis alacsonyabb kamatláb társul a deviza alapú hitelekhez. A futamidő elején a törlesztő részleteket egy ún. bázisárfolyamhoz viszonyítva adják meg, de ez még nem egy pontos értéket takar. Ez az összeg az árfolyam ingadozása miatt változhat negatív vagy akár pozitív irányba is. A deviza alapú hitelt forintban veszi fel az ügyfél, valamint a törlesztő részleteket is forintban kell visszafizetni. A havi törlesztő részletet a devizahitel esetében két tényező befolyásolja: 1. A devizaárfolyam: azért kockázatos deviza alapú hitelt felvenni, mert előre nem kalkulálható változások következhetnek be a deviza árfolyamában, amelytől függően emelkedhet vagy csökkenhet a havi törlesztő összege. 5. grafikon: Árfolyam grafikon

Forrás: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=arfolyamtablazat&query=

Az 5. grafikon ábrázolja a forint svájci frankkal, euróval és japán jennel szembeni árfolyamának ingadozását. Ha tavaly nyáron kötöttük meg a deviza alapú hitelszerződést, akkor a bázisárfolyamhoz képest idén alacsonyabb a deviza árfolyama, vagyis a forint erősödött, így kevesebb a havi törlesztőnk. A forint gyengülése pedig a törlesztő részlet növekedésével jár. 27

PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevél 1. oldal

27 2. Kamatlábváltozás: ez jelenti a deviza alapú hitel előnyét a forint alapú hitelhez képest, ugyanis az említett devizák esetében alacsony az induló kamatláb, és a későbbiekben a változása is kisebb mértékű, mint a forint esetében.28 Vannak, akiknek annyira szűkre szabott a költségvetésük, hogy nem fér bele az árfolyamingadozások okozta havi törlesztő részlet növekedése. Számukra találták ki az olyan hiteleket, amelyeknek fix a havidíja, viszont az árfolyamingadozásnak megfelelően változik (nő vagy akár csökken) az adott hitel futamideje. Ennek a konstrukciónak az az előnye, hogy előre tudjuk, mennyit kell havonta fizetni, így tervezhetővé válik a kiadás. Ilyen esetekben – ha tudjuk, hogy ezt a fix havidíjat ki tudjuk gazdálkodni a bevételekből - nem kell attól tartani, hogy felkerülünk az adóslistára. A konstrukció hátránya pedig az, hogy a fu4. ábra: Fix deviza alapú törlesztés

tamidő végében nem lehetünk biztosak.

Az 5. grafikonon nem véletlenül látható a japán jen árfolyama: egyre népszerűbbek Magyarországon a jen alapú hitelek, a lakáshitelek után ( az OTP Banknál és újabban már a K&H-nál is felvehető) kezd elterjedni a jen alapú finanszírozás az autóhitelek, sőt az autólízing esetében is. Például a Summit Pénzügyi Zrt. nyújt lehetőséget a jen alapú autófinanszírozásra. Miért éppen a jen? A válasz egyszerű: a svájci frank alapúnál olcsóbb a jen alapú finanszírozás. Amíg Japánban jelenleg (2007. október 16.) 0,5 százalék az irányadó kamat mértéke, addig Svájcban 2,75 %. Emiatt elvileg lényegesen kedvezőbb kondíciók mellett lehet hitelhez jutni jen alapon. „A japán jen árfolyammozgásának volatilitása miatt viszont az is könnyen előfordulhat, hogy az eszköz értéke jóval a kihelyezett tőke alá esik. Ráadásul az ügyfél által fizetendő törlesztő részlet is rövid idő alatt nagymértékben nőhet.”29 Ausztriában már korábban is lehetett jen alapú hiteleket felvenni, viszont a magas árfolyamkockázat miatt mára nem mondható népszerűnek. Egyes nyugat-európai orszá-

28 29

http://www.autohitel.hu/deviza.html http://www.klikkbank.hu/lakossagi/20071016-olcsobb-hitel-is-van-a-svajci-franknel-de-veszelyes-a.html

28 gokban például be is tiltották a jen alapú hitelezést. Lengyelországban maguk a bankok kérték, hogy az ottani Felügyelet korlátozza vagy tiltsa meg a jen alapú finanszírozást. A magyar bankok többsége egyelőre kivár, és az OTP Bank és a K&H tapasztalataira alapozva vezeti illetve nem vezeti majd be a jen alapú finanszírozást. Úgy gondolom, hogy Magyarországon is csak az újdonság ereje miatt veszik fel jen alapon a hiteleket, mivel még nem szembesültek a jen árfolyamkockázatával. Szerintem ha a tőlünk fejlettebb országokban nem keresett (sőt betiltott) finanszírozási formának számít a jen alapú hitelezés, akkor nem szabadna hagyni nálunk sem az elterjedését, mert sokkal nagyobb az árfolyamkockázata az euróhoz illetve a svájci frankhoz képest, ami a családok teljes fizetésképtelenségét is maga után vonhatja, mivel nagyon sokan figyelmen kívül hagyják ezt a kockázatot. Személy szerint óva inteném a lakosságot a jen alapú autófinanszírozástól. A deviza alapú hiteleknél tehát érdemes elgondolkozni, hogy képesek leszünk-e fizetni a netán magasabb havi törlesztő részletet, vagy inkább egy havi fix összegű konstrukciót válasszunk, amelynek nem tudjuk pontosan, mikor jár le a futamideje.

3.4. THM „Mennyibe kerül a THM? Mekkora a TMH?” – merültek fel a kérdések az autókereskedésekben. Ilyen mondatok árulkodnak arról, hogy a (leendő) autóvásárlók mennyire nincsenek tisztában a THM jelentésével. Sokakat viszont nem is foglalkoztat a THM. Az autókereskedőkkel való beszélgetésem során azt szűrtem le, hogy az „árérzékeny vevőknél” egyáltalán nem számít a THM, sokkal inkább az, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett (no-casco, 0% önerő, használtautó beszámítás, munkáltatói igazolás nélkül, stb.) jussanak a kívánt autóhoz. Rájuk jellemző, hogy nem mérik fel kellőképpen, hogy a későbbiekben tudják-e egyáltalán fizetni a törlesztő részleteket, nem is beszélve az autó egyéb költségeiről. Épp ezekből a megkötött szerződésekből lesz a bedőlt ügyletek nagy része, mert nem eléggé gondolják végig az emberek, tulajdonképpen mibe is vágnak bele. Ez az a réteg, akit könnyebben rá lehet venni az autóvásárlásra a szépen hangzó reklámokkal. Van a másik véglet, ahol minél rövidebb futamidőre, nagyobb önrésszel vásárolnak autót, mert a kamatszintre érzékenyek. Egyértelmű, hogy ezekből sokkal kevesebb lesz a bedőlt ügyletek aránya. De mi is valójában a THM? A THM segítségével lehet összehasonlítani a különböző finanszírozók ajánlatait. A THM-re vonatkozó szabályokat a 47/1997 (III.5.) Kormányrende-

29 let tartalmazza. „A Teljes Hiteldíj Mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeg.”30 Tulajdonképpen egy százalékos értékről van szó, amely ahogy a neve is mutatja, a hitel teljes díját mutatja meg (beleértve tehát azokat a költségeket, amelyet a banknak fizetünk 3 hónapnál hosszabb futamidejű hitel felvétele esetén). A THM egy évre vonatkozólag a hitelösszeg százalékában fejezi ki: •

A kamatot,

•

A kezelési költséget,

•

A hitelbírálati díjat,

•

Az értékbecslési díjat és

•

lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

A THM viszont nem tartalmazza: •

a késedelmi kamatot,

•

a hitel futamidejének meghosszabbítási költségét,

•

az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,

•

a biztosítási és garanciadíjakat, valamint

•

az átutalási és közjegyzői díjakat.

„Léteznek ingyen hitelek” (5. ábra): 0%-os kamat, 0%-os THM. Ez úgy valósítható meg, hogy az importőr vagy a gyártó állja az értékesítők hasznát, mert céluk az autók minél nagyobb számú értékesítése. Tulajdonképpen viszont az ilyen kondíciók esetében is számolni kell azokkal a költségekkel, melyeket a THM nem tartalmaz, így nem is léteznek ingyen hitelek. Magyarországon még a hitelfolyósításért és az idő előtti lezárásért is díjat kell fizetni (ezeket szintén nem tartalmazza a THM), amelyek

30

5. ábra: 0% THM Forrás: http://totalcar.hu/magazin/kozelet

Bankmenedzsment - A bankvezetés gyakorlata (Saldo, 1997) 155-157. oldal

30 Európa más országaiban teljesen ismeretlen fogalmak, ott örülnek, ha valaki hitelt vesz fel, nem hogy még ilyen magas terhekkel sújtsák ügyfeleiket.. Ráadásul ezen díjak esetében nem kis összegekre kell gondolni: ha egyszerűen csak a szerződésen szeretnénk valamit módosítani, például a futamidőt szeretnénk megváltoztatni, 50 ezer forintot kell befizetnünk. A hitelszerződés futamidő előtti lezárásáért a törlesztésre kerülő tőkeösszeg 6 százalékát, de minimum 50 000 forintot kell fizetni (és ez a díj nem tartalmazza az ÁFA-t sem, amit pedig a számlázáskor kell megfizetni!). Ha belegondolunk, ez a 6 % egy 3 millió forintos autó esetében 180 000 forintot jelent (+ÁFA)! (3. számú melléklet) Fontos kiemelni, hogy a THM nem tükrözi a devizahitel kockázatait! Mostanában pedig igen kedvelt a deviza alapú hitel. Így devizahitel esetén számolni kell az árfolyamkockázattal is. Hiszen ha a forint gyengül, magasabb törlesztő részletet kell fizetni. Ilyen hitel felvételénél figyelembe kell venni a kamatperiódust is, amely hitelintézettől függően lehet 6 hónap vagy 1 év is. Ez mutatja meg a hitelnyújtó kamatváltoztatási lehetőségét.31 A hirdetésekben a THM általában „–tól –ig” értékben van megadva, hiszen egy adott hitelnél több tényező függvénye, ám a konkrét hitelfelvételnél már csak egy érték lesz megadva. 2008 februárjától egy új kormányrendelet lép hatályba, amely egységessé teszi a THM számítását, megkönnyíti a hitelek összehasonlítását, a megalapozott döntés meghozását. Ettől kezdve a THM tartalmazna minden olyan költséget, amely az ügyfelet terheli a futamidő alatt. Emellett megszűnik a „-tól -ig” érték -ehelyett konkrét időszakra vonatkozó, konkrét százalékos értéket kell megadniuk a hitelintézeteknek-, a fontos információk pedig nem szerepelhetnek apró betűvel a hirdetések alján. Az akciós termékeknél pedig fel kell tüntetni az akció nélküli időszak idejére vonatkozó kondíciókat is. Ez a kormányrendelet nagymértékben hozzájárul majd a vevők megfelelő tájékoztatásához, így csökkenhet a PSZÁF-hez beérkező panaszok száma is-amely eddig évente kb. ötezerre rúgott a lakosság körében.32 Nagyon fontos, hogy ezek ismeretében tegyük mérlegre törlesztő képességünket, és kalkuláljuk bele a fizetendő összegekbe azt az esetet is, ha a forint gyengül. Nem szabad a családi költségvetést túl szűkre szabni!

31 32

http://www.hvg.hu/gazdasag/20051112devizahitelek.aspx VG: Pontosabbá válik a THM –Világgazdaság 39. évfolyam 212. szám 13. oldal

31

3.5. Casco Elsődlegesen az újautó tulajdonosokban és a fiatalabb használt autók tulajdonosaiban merül fel a kérdés: megkössem vagy ne? Nem egyszerű kérdés. A casco magas díja sokakat visszataszít a casco megkötésétől. Jó hír viszont, hogy a piaci adatok alapján a szakértők a casco díjának 15-30 százalékos csökkenésére számítanak.33 6. ábra: Cascoval vagy anélkül?

De miért is jó a casco-szerződés? A casco bizto-

sítási szerződés arra az esetre nyújt fedezetet, ha az autónkban valamilyen kár keletkezik (lehet az töréskár, elemi és tűzkár, lopáskár, totálkár)- és valljuk be, főként a nagyvárosokban elég nagy esélye van ezen károk valamelyikének bekövetkezésére. Mivel ennek a valószínűsége elég nagy, ezt a kockázatot a casco díjába belekalkulálják. A casco szerződések díját alapvetően az autó értéke és az önrész fizetése határozzák meg. Emellett léteznek rész-casco szerződések is, amelyek vagy csak törésre (lopásra nem), vagy csak lopásra (törésre nem) vonatoznak. Ezek díja a teljes körű cascóhoz képest 30-70 %-kal alacsonyabb, ezért egyre többen ezt a szerződést választják.34 Folyamatosan kezd elterjedni a no-cascos autóvásárlás is, ami elsődlegesen a még olcsóbb autóhoz jutást szolgálja, és azok választják, akiknek kevés pénzük van. Az újautó tulajdonosak kb. 40%- a megköti a cascot, ám azok a vásárlók, akik a minél alacsonyabb kiadásokra törekednek a cascon próbálnak meg spórolni. A kockázatot figyelembe véve meggondolandó, hogy lehet-e egyáltalán spórolni azon, hogy ha nem fizetjük a magasnak mondható casco díjat? Ugyanis ha például nem készpénzre vásároltuk az új autót (és manapság ez a jellemző), a havi törlesztés a kockázati kamatfelár miatt magasabb lesz. Az igaz, hogy valamennyit még így is megtakarít a tulajdonos ahhoz képest, mint ha cascoja lenne. De gondoljunk bele, hogy ha valami nagyobb baj történik az autóval (például ellopják vagy totálkáros lesz): a tulajdonos autó nélkül marad, de a ki nem fizetett hitelt egy összegben törlesztenie kell. Ha pedig ez az összeg nem áll rendel-

33 34

http://hvg.hu/cegauto/20070911_casco_biztos%C3%ADtas.aspx http://www.biztositas.hu/Casco_biztositas.html

32 kezésére, végrehajtás indul ellene (pl. értéklefoglalás). Ebből a szempontból nézve pedig biztos, hogy még mindig jobban járunk, ha cascot kötünk, mert a biztosító (is) fizet.35

7. ábra: Mennyibe kerül a no-casco? Forrás:www.autohitel.hu

A 7. ábra azt mutatja be, hogy akár már egy közepes kár esetén is több költségünk merül fel casco nélkül, mintha megkötöttük volna a cascot. Hiszen egy városi koccanásnál casco nélkül nekünk kell az egész kárt kifizetni, nem is beszélve egy karambolról. A használt autók esetében jóval kevesebb cascosat találunk (kb. 90 %-a no-cascos), mivel a gépkocsi értéke hiába alacsonyabb, mint egy új autóé, a cascoja nem sokkal marad alatta az új autó cascojáénak. Egy olyan új konstrukcióval próbálják ellensúlyozni a no-cascos szerződések térnyerését, amely beépített cascot tartalmaz, így azt a törlesztő részletben fizeti meg a vevő. Így olcsón, alacsonyabb önrész mellett juthat casco szerződéshez. A PSZÁF a cascoval kapcsolatosan így ír ajánlásában: „A gépjármű, mint fedezet jelentőségére tekintettel a Felügyelet a szerződés alapesetének tekinti a gépjármű teljeskörű casco biztosításának meglétét/előírását. Az említett alapesettől eltérő konstrukciók esetén a Felügyelet indokoltnak tartja az ügyfél írásbeli külön tájékoztatását és a tájékoztatás tudomá35

http://www.autohitel.hu/casco.html

33 sulvételének ügyfél általi visszaigazolását. Általánostól eltérő feltételnek tartja a Felügyelet az üzleti életben „no-casco” elnevezéssel elterjedt, hitelfedezeti biztosítási terméket. A félreértésekből eredő viták elkerülése érdekében célszerű az ügyfél-tájékoztatásban kitérni a biztosítás törlesztő részlet/lízingdíj kalkulációjára való kihatásra, ezzel együtt a szolgáltatás ügyfelet érintő kockázatcsökkentő hatására.”36 Összegzésül egy jó tanács: aki minden nap használja az autót, érdemes cascot kötnie! Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az autókereskedésekben érdemes cascot kötni, mivel ott nem mindig a legolcsóbbat kínálják, ezért érdemes körbenézni a biztosítópiacon.

3.6. Az autóval kapcsolatos egyéb költségek A csábító reklámok csapdájába könnyű beleesni. Sokan nem is gondolnak bele, hogy az alacsony vagy 0%-os önerővel elhozott autóknak (amit általában hosszú futamidejű, minél alacsonyabb törlesztő részletű konstrukcióval vásárolnak) a későbbiekben nem csak a törlesztő részletét kell majd fizetni, ezenfelül még sok költség felmerül, ami havonta elérheti vagy akár meg is haladhatja a törlesztő részlet nagyságát. Ám ezeket a költségeket is bele kell kalkulálni a családi költségvetésbe. Vegyük sorra, mi mindennel kell számolni a jövőben, ha autót vásárolunk: 1. Biztosítások Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet alapján a közúti forgalomban csak az vehet részt, aki érvényes KGFB-vel rendelkezik. Így ez a költség minden üzemben tartót kötelezően terhel. A biztosítási díj nagysága több tényezőtől függ, és biztosítónként is változó összegekre lehet számítani. Ilyen tényezők például: a gépjármű kategóriája, hengerűrtartalma, üzemben tartó neme, kora, lakóhelye, stb. Ezek alapján a biztosítók „bonus-malus” rendszerbe sorolják be a gépjármű üzemben tartókat. Minél kedvezőbb valakinek a besorolása, annál alacsonyabb lesz a kötelezően fizetendő biztosítási díj. Ezt a díjat negyedévente, félévente vagy évente kell megfizetni.37 36 37

PSZÁF 1/2007. vezetői körlevél 3. oldal http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_kgfb

34 A casco-szerződés díjával is bizonyos esetekben számolni kell. Pénzügyi lízing esetében a lízingtársaság kötheti ki, melyik biztosítónál köthet a lízingbevevő cascot valamenynyi biztosítható kárfajtára (elemi kár, töréskár, lopáskár). A casconak ki kell terjednie a személygépkocsi minden extra felszereltségére. „Amennyiben a gépjármű gyárilag beépített lopás elleni biztonsági berendezéssel nem rendelkezik, a lízingbevevő köteles a gépjárművet annak átvételé megelőzően a választott biztosító egyedi előírásainak megfelelően lopás elleni védelmi eszközökkel felszereltetni.”38 2. Teljesítményadó 2007-től a súlyadót a teljesítményadó váltja fel, amely egyes autók esetében még többe kerülhet, mint az eddig fizetett súlyadó. Az eddigi súlyadónál minden megkezdett 100 kg után 1200 Ft-ot kellett fizetni. Mostantól kezdve viszont a 3 év alatti nagyobb teljesítményű autókat nagyobb terhek sújtják, mivel ebben az esetben 300 Ft-ot kell fizetni kilowattonként (kW). 4-7 éves autóknál ez az összeg 260 Ft/kW, 8-11 évesnél 200 Ft/kW, 12-15 év között 160Ft/kW, a 16 évnél idősebb autók után pedig 120 Ft-ot kell fizetni. A szakértők szerint ez a változás nem csökkenti az új autók iránti keresetet.39 3. Üzemanyag Az üzemanyagárat több dolog is befolyásolja. Érdemes autóvásárlás előtt végiggondolni, hogy évente kb. hány kilométert teszünk majd meg az autóval, és ettől függően válaszszuk ki, hogy benzines vagy dízel autó a nekünk megfelelő. A jelenlegi üzemanyagárak mellett ez nem elhanyagolható kérdés. Az autó fogyasztása pedig elsődlegesen autótípus függő. 4. Szervízdíjak Vannak a rendszeres szervizek, ahol az elhasználódott alkatrészeket, illetve a téli- és nyárigumit, az olajat- vagy az ablakmosó-folyadékot cserélik ki. És vannak az eseti szervizek, amikor az előre nem látható meghibásodást kell javítani. Ez utóbbi természetesen inkább a használt autókra jellemző, de a rendszeres szerviz mindkét esetben fontos.

38 39

UniCredit Leasing ImoTruck Zrt. Általános Szerződési Feltételek Pénzügyi Lízing Szerződéshez 3. oldal 9.2. http://hvg.hu/cegauto/20060620sulyado.aspx

35 5. Egyéb kiadások Ezek azok a kiadások, amiket főként hajlamosak vagyunk kihagyni a számításainkból. Ilyen például az autópálya-díj vagy a parkolási díj-amely főleg a nagyvárosokban jelentős összeg lehet.

8. ábra: Az autótartás egyéb költségei Forrás: www.autohitel.hu

A 8. ábrán jól látható, hogy valójában milyen költségekkel kell számolnunk az autóvásárlást követően. A törlesztő részletek az összköltség kb. csak 40 százalékát jelentik, tehát a törlesztőn felül még rendelkeznünk kell az üzemben tartáshoz szükséges pénzzel is. Ennek tudatában kell dönteni, hogy tényleg bírjuk-e majd fizetni az autóval kapcsolatos költségeket.40

40

http://www.autohitel.hu/koltsegek.html

36

3.7. Példa a „szuper kedvezményes” ajánlatra A visszavett autók között elég sok Skoda Fabia van. Ennek az az oka, hogy ezt az autótípust elsődlegesen a „kispénzű” ügyfelek vásárolják. Ellátogattam egy Skoda szalonba, hogy megtudjam, melyik az a hitelkonstrukció, amely a legkeresettebb egy Skoda Fabia esetében. Az értékesítőtől azt kértem, hogy azt a felszereltségű Fabiat mutassa meg nekem, amelyet a legtöbben vásárolnak. Ez pedig egy 1198 cm3-es, 70 lóerős, 51 KW-os Skoda Fabia Ambiente. Azért ezt választják a vásárlók, mert az alapfelszereltségű autótól csak 150 ezer forinttal drágább, viszont benne van a klíma valamint a központi zár is. Nézzük meg, melyik az a finanszírozási konstrukció, amelyet a legtöbben választanak ezen autó esetében! Az autó vételára 3 131 800 Ft, a bruttó eladási ár a vételár 10 %- a, vagyis 313 180 Ft, ezt az összeget viszont nem kell befizetni, mert ezt az „extra használtautó beszámítási támogatás” fedezi, így lesz az induló részlet 0 Ft. (9.ábra) A fennmaradó 2 818 620 Ft-ra veszünk fel egy 120 hónap futamidejű, svájci frank alapú, casco nélküli hitelt. Így kapjuk meg a 35 752 Ft-os havi törlesztő részletet, ami

9. ábra: Skoda Fabia reklám

természetesen az árfolyamváltozás miatt akár növekedhet is, hiszen változó kamatozásról van szó. Erre külön figyelmeztet a finanszírozási ajánlat alján olvasható szöveg is: „Felhívjuk figyelmét, hogy a (lízingdíj-) illetve törlesztő részletek nagysága a 3 hónapos CHF (L)IBOR és az OTP hivatalos SWISS FRANC deviza eladási árfolyam függvényében a futamidő alatt jelentősen megváltozhatnak, így – amennyiben Ön nem rendelkezik a szükséges devizafedezettel – az árfolyamváltozás kockázatot jelent az Ön számára.” 41 A THM 10, 178 % - bár ez a vevők nagy részét egyáltalán nem is érdekli. Kiszámítva a kamatokkal együtt a 2 818 620 Ft helyett a 10 év alatt (tegyük fel, hogy nem zárjuk le idő előtt a hitelszerződést) 4 290 240 Ft-ot kell visszafizetnünk, és ebben még nincs benne az árfolyamkockázat. Így összességében 1 158 440 Ft-tal marad az újautó értéke a felvett hitel összege alatt. 41

Részlet a Tájékoztató gépjármű finanszírozási ajánlatból

37 Kértem egy olyan finanszírozási ajánlatot is ugyanerre az autóra,ugyanattól a finanszírozótól, amelyben a PSZÁF ajánlásának megfelelően alakulnak a hitelszerződés kondíciói. Ebben a konstrukcióban tehát 20% az önerő, vagyis 626 360 Ft-ot kell befizetni (ugyanis nem számíttatunk bele használtautót). A svájci frank alapú hitel összege tehát 2 505 440 Ft. 72 hónapra a havi törlesztő részlet tehát 44 060 Ft, ám ez már tartalmazza a teljes körű casco díját is – hiszen a PSZÁF ajánlásában ezt tekinti alapesetnek. A THM ebben az esetben alacsonyabb, mint a fent említett konstrukcióban: 9, 58 %. A felvett hitelösszeg helyett a 6. év végén kb. 3 172 320 Ft-ot kell visszafizetni (ez nem tartalmazza a változó kamatozás kockázatát). Ez 666 880 Ft-tal több a felvett hitelösszegnél, vagyis majdnem feleakkora, mint az előbbi konstrukciónál. Ám nem is ezek a számítások jelentik a PSZÁF ajánlás lényegét: az autó (piaci) értéke mindig vagy legalábbis a futamidő nagy részében nagyobb legyen, mint a még fennálló hitelösszeg. Az újonnan vásárolt autókat általában 3-4 év múlva szeretnék a tulajdonosok fiatalabbra cserélni. 4 év alatt a Fabia piaci értéke kb. felére csökken, vagyis tegyük fel, hogy 1 700 000 Ft-ot ér. Ekkor szeretné a tulajdonos lezárni a hitelügyletet. 48 hónap alatt a „kedvezményes” konstrukció alapján kifizetett kb. 1 716 096 Ft-ot (ám ez nem tartalmazza az árfolyam- és kamatkockázatból adódó többletköltségeket), így a fennmaradó összeg a következő 72 hónapra: 2 574 144 Ft. Ehhez még hozzáadódik a hitelszerződés lezárásával kapcsolatos pluszköltség, amely a hátralévő hitel kb. 3-5 %-a (ez bankóktól függ); 4 % esetén 102 966 Ft. Vagyis a hitelszerződés lezárási költségeivel együtt a fennálló tartozásunk kb. 2 677 110 Ft (amely szintén nem tartalmazza az árfolyamkockázatot). Ez az összeg kb. 977 110 Ft-tal magasabb, mint amennyiért a személygépkocsit a piacon értékesíteni tudjuk. Ekkor szembesülnek a tulajdonosok az autó vásárláskori döntésük következményével: Nem ér annyit az autójuk, mint amennyi visszafizetetlen hitel van rajta. A PSZÁF ajánlása alapján felvett hitelösszeg esetében 4 év múlva a következőképpen alakul a helyzet: 48 hónap alatt már kb. 2 114 880 Ft-ot törlesztettünk, így a következő 24 hónap alatt már csak 1 057 440 Ft hitel marad az autón. Ha viszont 4 év múlva le szeretnénk zárni a hitelszerződést, akkor nem csak a hátralévő hitel összege alacsonyabb az előbbi konstrukcióhoz képest, hanem a lezárással kapcsolatos költségek is, ami ebben az esetben 42 298 Ft-ot jelent. Vagyis a 4. év végén a hitelszerződés lezárását követően még kb. 1 099 738 Ft a fennmaradó összeg (ez szintén nem tartalmazza az esetleges kockázatokat). Ha ezt az autót 1 700 000 Ft-ért adjuk el, akkor 600 262 Ft nyereségünk lesz az értékesítés-

38 ből. Ez bizonyítja a PSZÁF körlevelében megfogalmazott javaslatok helytállóságát. Így az ügyfélnek sem kell ráfizetnie (sőt még nyeresége is lehet), ha kiszáll a hitelszerződésből, és a finanszírozó kockázata is -a rövid futamidőnek és a 20 %-os önerőnek köszönhetően- jelentősen csökken, vagyis a jövedelmezősége nem romlik. Ám azok, akik képesek és hajlandóak kifizetni az autó vételárának 20 %-át, nagyon kevesen vannak, és az autókereskedők véleménye szerint ez főként a nyugat-európai bérekhez képest alacsony magyar fizetések miatt van. Ahhoz, hogy a 20 %-os önrészű, maximum 6 éves futamidejű hitelek elterjedjenek, a magyar emberi gondolkodás változására is szükség van: vagyis csak az vegyen autót, aki tényleg rendelkezik megtakarított pénzzel.

3.8. A megalapozott hiteldöntés Végezetül foglaljuk össze a 3. fejezet főbb pontjait, vagyis nézzük meg, milyen tényezőkre kell(ene) odafigyelni az idegen forrásból történő autóvásárlás esetében! A legfontosabb rész az autó kiválasztása: mire szeretném használni? Hány személyes legyen? Évente kb. hány km-t szeretnék megtenni vele? (ettől függően: benzines vagy dízel üzemanyagú legyen?) Van-e rá elég pénzem (mekkora önerőt tudok vállalni)? Általánosságban jellemző a magyar emberekre, hogy mindig eggyel nagyobb kategóriát választanak, mint amekkorát megengedhetnének maguknak, vagy amekkora szükséges – állították egybehangzóan az autóértékesítők. Már az autó kiválasztásánál lehet tudni, hogy az emberek túlvállalják magukat. A következő lépésben fel kell mérni, hogy az autót előreláthatóan mennyi ideig szeretném használni és mekkora futamidőre érdemes felvenni rá a hitelt vagy meddig lízingeljem (ez utóbbi inkább a cégeknél jellemző, vagy azoknál a magánszemélyeknél, akik esetében a bank ezt szabja a finanszírozás feltételéül). Fontos, hogy a gépkocsi használati és finanszírozási idejét össze kell hangolni! Ezután át kell gondolni, mekkora az az összeg, amit havonta az autóra rá tudok fordítani. A havi törlesztés nagyságát a következők befolyásolják: 1. Futamidő: minél hosszabb a futamidő, annál kevesebb a törlesztő részlet. De gondoljunk bele abba is, kb. hány évig szeretnénk használni a gépjárművet, hi-

39 szen ekkor bele kell kalkulálni a költségekbe a hitelszerződés idő előtti lezárásának költségeit is. Ha túl hosszú időre vesszük fel a hitelt, akkor az autó piaci ára jóval alatta marad a még fennálló tartozásnak. A PSZÁF ajánlása alapján maximum 6 év legyen a futamidő. 2. Önerő: minél magasabb a kezdőrészlet, annál kisebb lesz a törlesztő. Alacsony törlesztő részlet esetében eleinte a hitel kamatésze nagyobb részt képvisel a havidíjban, mint a tőketartozás. Így ugyanaz a veszély fenyeget, mint a futamidő esetében. Éppen ezért a Felügyelet minimálisan 20 % önerőt javasol. 3. Deviza alapú hitel: manapság a svájci frank a sláger. Ám deviza alapú hitel esetében számolni kell az árfolyamkockázattal és a kamatlábváltozással is. Ha a forint gyengül, nő a deviza alapú hitel törlesztő részlete is. Ezt a kockázatot mindenképp kalkuláljuk bele a havi költségvetésünkbe! 4. Casco: a PSZÁF a teljes körű cascot ajánlja, főként az új autók esetében. Manapság egyre inkább elterjedtek a casco nélküli konstrukciók. Ezekkel azért kell vigyázni, mert egy esetleges nagyobb kárnál (pl. töréskár) nagyobb összeget kell kifizetnünk, mint a casco havi díja. Ki tudnánk fizetni a családi kasszából egy több százezer forintos kárt? A nagyvárosokban lakóknak még inkább ajánlott, mert ott a legapróbb kár kockázata is elég magas. Ne a cascon spóroljunk! Válasszuk inkább a hitelbe beépített cascos konstrukciót! 5. Használt- vagy roncsautó beszámítás: Ha egy jó állapotú használt autóval rendelkezünk, ne számíttassuk bele az új autóba, inkább értékesítsük a szabad piacon. Mivel a hiteldíjat úgy kalkulálják, hogy bőven kifizetjük azt az összeget is, amiről azt hisszük, hogy az autóbeszámítással már letudtuk. 6. Autótartás egyéb költségei: Vegyük figyelembe, hogy az autótartásnak egyéb költségei is vannak, amelyek sokszor meghaladják a törlesztő részlet összegét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a költségek, főként az üzemanyag ára folyamatosan emelkednek.

40 7. Autóvásárlás helye: Lehet, hogy pár száz km-t utazunk akár csak 50 000 Ft kedvezményért. Gondoljuk végig, hogy mekkora az a kedvezmény, amiért megéri messzebbre utazni, hiszen az utazásnak is vannak költségei. Olyan autómárkát válasszunk, amelynek szervizelését a közelben is meg tudjuk oldani, nem kell emiatt messzire utazni. A PSZÁF körlevelében a következőre figyelmeztet: „A feszített piaci verseny mellett sem tartja célszerűnek prudenciális szempontból a Felügyelet olyan szerződési feltételek vállalását, amely során az ügyfél az alacsony, esetleg nulla, vagy fiktív befizetés (roncsautó beszámítás) útján jelentős módon csökkenti a kezdő részletet.42” Összességében tehát törekedjünk a költségcsökkentésre! Ügyeljünk arra, hogy az autó fedezeti értéke ne legyen kisebb a még fennálló tőkénél, mert ekkor csakis rosszul jöhetünk ki a hitelszerződésből! Ha valóban minden egyes fent említett pontot végiggondolunk, lehet, hogy magunktól rádöbbenünk, hogy nem éri meg az autót idegen forrásból megvásárolni, pláne nem 120 hónapos futamidőre, 0 % önerővel. Inkább tegyük félre az autóvásárlásra szánt pénzt, és akkor vegyük meg az autót, amikor már tényleg megengedhetjük magunknak.(Igaz, ebben nagyon megnehezítik a reklámok a dolgunkat, mikor azt harsogják, hogy „megérdemlünk egy új kocsit”.)

42

1/2007. számú vezetői körlevél 4. oldal

41

4. A magyar autópiac Ebben a fejezetben azt szeretném bemutatni, hogyan változott, fejlődött a magyar autókereskedelem, milyen tényezők hívták életre a finanszírozók „kedvezményes kondícióit”, valamint, hogy mi prognosztizálható a jövőre nézve az autópiac és az autó-finanszírozás tekintetében.

4.1. Az autópiac múltja, jelene Ma már teljesen másképp gondolunk az autókra, mint például az ’1980-as években, amikor még jóval kevesebb autó futott az utakon. Megfigyelhető, hogy az idősebb generáció még ma is vagyontárgyként tekint az autóra, amíg a mostani generáció már sokkal inkább használati eszköznek tekinti, felfogásunk szerint: „Az autó van értünk, nem pedig mi érte.”. Szerintem ez azzal magyarázható, hogy nagyszüleink saját megtakarított pénzükön (amit jobban megbecsülnek, mint a könnyen jött pénzt) vásároltak, a mostani generáció túlnyomó többsége pedig idegen forrásból veszi meg az autót. Azzal, hogy régen hosszú hónapokat kellett várni az újautóra, még inkább emelte nagyszüleink szemében az autó értékét. A mai reklámok úgy hirdetik a hiteleket, mint ami „alanyi jogon jár”43, így fel sem tesszük a kérdést: megengedhetjük-e egyáltalán magunknak, hogy autót vásároljunk. Pedig érdemes lenne átgondolni, hogy tudjuk-e fizetni a törlesztő részleteket és az egyéb költségeket, különben túlvállaljuk magunkat – ahogy ma már több mint 370 ezer polgár, aki a KHRben szerepel. A rendszerváltás óta az autókínálat is teljesen megváltozott. Manapság sokkal több autómárka és –típus közül választhatunk. Az autók sokkal felszereltebbek, évről évre új fogalmakkal ismerkedünk meg, amelyek kényelmesebbé teszik utazásunkat. A GÉMOSZ (Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége) azon állításával, mely szerint „ma már nem csupán négy kereket vásárolunk, hogy A-városból B-be jussunk, hanem érzést, biztonságot, esztétikát és nem utolsósorban bizalmat!”44, én is egyetértek.

43 44

HVG 2007/16. szám: Lőke András, Papp Emília: A lakosság eladósodása 62. oldal GÉMOSZ: Márkakereskedők kézikönyve (Budapest, 2004) 23. oldal

42

4.1.1. 1989-2003 Magyarországon a rendszerváltás előtt az újautó-eladás állami monopólium volt. Három állami vállalat bonyolította le az újautó-importot: •

MOGÜRT: a szocialista államokban gyártott gépkocsik importjára szakosodott,

•

KONZUMEX: a „nyugati” gépjárművek behozatalával foglalkozott,

•

INTERÁG: A BMW behozatalára szakosodott.

Az 1989-es rendszerváltást követően liberalizálták az autókereskedelmet, ettől kezdve bárki hozhatott be Magyarországra autókat kereskedelmi- és saját célból is. Ennek köszönhetően hazánkat elárasztották a Nyugatról behozott öreg (10 év körüli) kocsik. Ekkor alapították meg a hivatalos gyári importcégeket is (például a Porsche Hungáriát). A piacgazdaság liberalizálása során nulláról indulva évente átlagosan 10-15 %-kal nőtt az új autó piac. Az uniós átlaghoz képest jobbak lettünk nemcsak a szalon- és szerviz épületekben, hanem a technikai eszközök tekintetében is (pl. gépek, műszerek, informatika).45 6. grafikon: 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány

Forrás: KSH; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_04_16ia.html

A KSH adatai alapján általam készített grafikonon szeretném szemléltetni, hogyan változott az autók száma az ’1990-es évek elejétől 2005-ig. A szakirodalom a magyar autópiac fejlődését a rendszerváltás után két szakaszra bontja: 1. 1989-1995: az autópiac extenzív fejlődése. Erre az időszakra tehető a már1000 lakosra jutó személygépkocsi-állomány 600 500

Darab

400 Magyarország

300

Ausztria

200 100 Márkakereskedők kézikönyve (Budapest, 2004) 24-30. oldal GÉMOSZ:

Év

05

20

03 04 20

02

20

01

20

00

20

99

20

19

97 98 19

96

19

95

19

94

19

93

19

92

19

91

19

19

90

0

19

45

43 kakereskedések és az egész országot lefedő szervizhálózat kiépítése. Amint a grafikonon is látható, már 1990-ben megkezdődött a személygépkocsi állomány növekedése, mégpedig évről-évre kb. 4-6 autóval nőtt az 1000 lakosra jutó személygépkocsi-állomány. 2. 1995-től napjainkig: intenzív szakasz. 1995-től kezdve lehetősége nyílt a gyártóknak, hogy lecseréljék azokat a dealereket (kereskedelmi partnereket), akikkel nem elégedettek. A 6. grafikonon látható, hogy az 1995-ös Bokros-csomagnak köszönhetően 1996-ra visszaesett az autóértékesítés, ám ezután is –a korábbi tendenciát követve- folytatódott az autópiac dinamikus növekedése. Az ezredfordulón viszont egy „autóértékesítési bumm” következett be, amelynek köszönhetően a korábbi éves 4-8 autó helyett 12-18 autóval nőtt az 1000 főre jutó személygépkocsi-állomány. Magyarországon is –az EU tagállamokhoz hasonlóan- kezdenek elterjedni a „több autós” háztartások. Ez a hirtelen dinamikus növekedés több okra is visszavezethető: ¾ a lakosság jövedelmi helyzete és várakozásai javultak, ¾ az eladósodási hajlandóság növekedett, ¾ ekkorra elöregedett az autópark, ¾ a vállalkozói gépjárművásárlás is növekedett, ¾ a gépjármű-finanszírozók új konstrukciókkal jelentek meg az autópiacon. Ez a dinamikus növekedés 2003-ban érte el csúcsát: közel 340 000 darab új- és használtautót helyeztek először forgalomba Magyarországon.46

4.1.2. 2004: a fordulat éve 2004-ben kb. 260 ezerre csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma, azóta pedig folyamatos a csökkenés. Nyilvánvaló volt, hogy a növekedési tendencia nem folytatódhat, és erre több jel is utalt:

46

Horváth László: Pénzügyi vállalkozások – a gépjármű finanszírozás területének legújabb fejleményei, kilátásai 9-11. oldal

44 ¾

a lakosság jövedelmi helyzete és várakozásai romlottak,

¾

bizonytalanság a regisztrációs adóval kapcsolatban,

¾

az elöregedett autópark nagy részét már fiatalabbra cserélték,

¾

a lakosság jelentősen eladósodott nem csak az autóvásárlásnak, hanem például a lakásvásárlásnak is köszönhetően,

¾

a finanszírozási konstrukciók már csak kevésbé tehetők még „ügyfélbarátabbá”. 47

Az ezredfordulótól kezdve a személygépkocsi-finanszírozásban megjelentek a pénzügyi vállalkozások, ennek köszönhetően pedig rohamosan csökkenésnek indult a készpénzes vevők aránya. Az idegen forrásból történő autóvásárlás arányának növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az autókereskedőknek sem áll érdekükben a készpénzes eladás, hiszen akkor elesnek az akár 10-15%-os kötési hitelközvetítői jutaléktól. Emiatt drágult a készpénzes autóvásárlás, hiszen idegen forrásból történő finanszírozás esetén nagyobb engedményeket tudnak tenni a kereskedők a vevőknek, mert az „elvesztett” nyereséget a hitelközvetítői díj pótolja. Elsődlegesen a hitelközvetítői jutaléknak (emellett a raktárkészlet-finanszírozásnak, és esetleg számlavezetésnek) köszönhetően az autókereskedők és finanszírozók között szoros kapcsolat alakult ki. Emiatt a vevő gyakorlatilag nem a teljes piaci pénzügyi kínálatból választhat, csak azon finanszírozók ajánlatai közül, amelyet az autókereskedő preferál. Így lehet az, hogy egy azonos márkán belül egy másik kereskedésben olcsóbban hozzájuthatunk ugyanahhoz az autótípushoz (mivel az egyes autókereskedők más-más finanszírozókkal állnak kapcsolatban). Minél több finanszírozóval szerződik egy autókereskedés, annál szélesebb kínálatból választhat a vevő a finanszírozás terén. Míg korábban a különböző kereskedések által nyújtott kedvezményekért képesek voltunk elutazni az ország másik végére (volt, hogy az utazási költség meghaladta a kedvezmény összegét), addig mostanra már csak a finanszírozók közötti verseny eredményeképpen kaphatunk engedményeket, amelyet természetesen velünk fizettetnek meg a kamatban.

4.1.3. Bankok által visszavett autók 2004 volt az az év, amikor először lehetett a médiában hallani a bankok által visszavett autókról, azóta pedig mindenki számára ismert fogalommá vált. A bedőlt ügyletekről nincs

47

Horváth László: Pénzügyi vállalkozások- a gépjármű-finanszírozás területének legújabb fejleményei, kilátásai 11-13. oldal

45 hivatalos információ, hiszen a finanszírozók nem szívesen dicsekednek a növekvő „bankos autók” számával. Nem hivatalos, körülbelüli adatok alapján a 7. grafikonon ábrázoltam a visszavett autók számának alakulását.

7. grafikon: A bankok által visszavett autók száma

A bankok által visszavett autók száma 70000 60000

Darab

50000 40000 30000 20000 10000 0

2004

2005

2006

2007. I.félév

Év Forrás: http://bankweb.hu/index.php?modul=hirek_autolizing02

A tendencia egyértelműen növekedést mutat: 2004-ről 2005-re másfélszeres, 2005-ről 2006-ra pedig 1,6-szeres a növekedés. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (B. H. K. E.) adatai alapján 2007-ben már az első félévben kb. 30 ezerrel meghaladta a visszavett autók száma a tavalyi körülbelül 40 ezres értéket. 2007 második félévére is kb. 70 000 autó visszavételére számítanak a szakértők. És ezek az adatok még nem tartalmazzák a közel 10 ezer olyan ügyfelet, akik késedelmesen fizetnek, és a potenciális bedőlt ügyleteket jelentik. A 2007-es év tehát kimagaslik a bankok által visszavett autók számának tekintetében, ez a dinamikus növekedés valószínűleg jövőre is folytatódik, hiszen eddig úgy tűnik, semmi sincs, ami ennek gátat szabhatna: se finanszírozói önszabályozás, se törvény. Nem árt tisztában lennünk a következőkkel: A hitelszerződés megkötésekor vételi opció, valamint egyben elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a központi nyilvántartásban, illetve a gépjármű törzskönyvében. Az adós a szerződés élettartama alatt a hitelezett járművet nem terhelheti (nem vehet fel rá további hitelt), nem adhatja el, és, amennyiben a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget (azaz nem fizeti a havi törlesztő részleteket), akkor a hitelező birtokba veheti a járművet. Ilyenkor a vételi ár a szerződés

46 megkötésekor meghatározott módon kerül megállapításra (alapvetően szakértő által megállapított ár, vagy az Eurotax adatbázis segítségével megállapított érték). Az előbbiek szerint megállapított értéket a hitelező csökkenti a követeléseinek értékével, így alakul ki az opciós szerződés szerint fizetendő vételár. A bedőlt ügyletek az „új” finanszírozási konstrukcióknak köszönhetőek, hiszen ezek segítségével már azok is autóhoz juthatnak, akiknek idegen forrás nélkül nem lenne erre lehetőségük. A bedőlt ügyletek nagy részében nem arról van szó, hogy nem szeretnék törleszteni az adósságukat a vásárlók, hanem hogy a futamidő során olyan váratlan kiadások merülnek fel, amelyekről a vásárlás előtt nem kellőképpen tájékoztatták őket, és ez az összeg már nem fér bele a költségvetésükbe. Nagyon sok esetben tehát a vásárlók túlvállalása jelenti a magyarázatot a több tízezer visszavett autóra. Mivel a finanszírozónak sem érdeke, hogy visszavegye az autót az ügyféltől, ilyenkor megpróbálják a futamidőt módosítani, a törlesztő részleteket átütemezni. Megoldást jelenthet a pluszfedezet vagy egy kezes bevonása is, ha az adós valóban meg szeretné oldani ezt a problémát. Ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, a finanszírozó visszaveszi tőle az autót, majd értékesíteni próbálja. Sokan nincsenek tisztában vele, de az autó visszaszolgáltatása előtt a vevőnek lehetősége van arra, hogy vevőt keressen a személygépkocsijára – ezt jelezni kell a pénzintézetnek -, és az adásvételi szerződést a pénzintézetnél kell megkötni. Ha viszont mégis leadja az autót a banknak, előtte érdemes elvinni a kocsit egy igazságügyi szakértőhöz, hogy teljes körű Eurotax értékelést kérjen tőle fényképekkel ellátva. Ezt az értékelést le kell adni a bank telephelyén egy példányban. A bankok jóval a piaci érték alatt értékesítik a viszszavett autókat, a hitelből hátralévő összeg és az eladásból befolyó összeg különbözetét pedig a vevőtől követelik. Az igazságügyi szakértő értékelésével lehet bizonyítani, hogy a leadás napján ténylegesen mennyit ért az autó, vagyis hogy a bank nem jogosan követelte az ügyféltől a ténylegestől magasabb különbözetet. Így a vevő tartozása csökkenthető, viszont az autó tulajdonosa mindenképpen elveszíti az autóját, és felkerül az adóslistára is. Az új autók értékéhez képest a pár hónapos személygépkocsit kb. 30-50 százalékkal olcsóbban tudják megvásárolni az érdeklődők (kb. 90 százalékuk autókereskedő, csak 10 % magánszemély). Attól függetlenül, hogy a kereskedők jóval a piaci értékük alatt jutnak hozzá ezekhez az autókhoz, a vevőkkel a piaci árát fizettetik meg, így tudják növelni bevételüket. Ezeket a fiatal autókat átlagosan 2-3 hónapon belül értékesítik. A visszavett autók számának nagymértékű növekedése miatt árcsökkenés figyelhető meg a használtautó piacon, mivel túlkínálat alakult ki.

47 Ha a vásárlók nem rövidtávon gondolkoznának a bedőlt ügyletek száma csökkenhetne. Ebben viszont elengedhetetlen szerepe van a finanszírozóknak is, mivel a vevőtájékoztatás jelenleg nem megfelelő, és a PSZÁF is erre hívja fel a finanszírozók figyelmét. Ennek javításával a potenciális vevők tisztában lennének a döntés súlyával, és hosszabb távra gondolkoznának az autóval kapcsolatos költségeik kalkulálásakor. Ha nem változtatnak ezen a finanszírozók, később bombaként robbanhat a bankszektorban ez a sok visszavett és eladhatatlan új- és használt autó. A pénzügyi vállalkozások önszabályozása jelenthetné a megoldást a visszavett autók számának csökkentésére, és a finanszírozók jövedelmezőségének-, valamint a portfólió minőségének javítására.

4.1.4. A regisztrációs adó Az Európai Unióban szinte egyedülállónak mondható Magyarország helyzete a regisztrációs adó tekintetében. Rajtunk kívül csak Romániában vezették be ezt az adónemet, de ott csak minimális mértékű, nagyban nem befolyásolja az autóértékesítést. A 2003. évi CX. törvény rendelkezései alapján 2004. február 1-től „regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsi (és lakóautó, valamint motorkerékpár) után. Az abból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.”48 Az adó mértékét a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag típusa és a motor hengerűrtartalma határozzák meg, viszont figyelmen kívül hagyták a személygépkocsik korát és az ettől függő értékcsökkenést. Ez a törvény nagymértékben csökkentette a külföldről behozott használt autók kereskedelmét (2003-ban 73 ezer használt autót importáltak Magyarországra, 2004-ben már csak 20 ezret), mivel az adó összege évről- évre emelkedett: 2004-ben 90 ezer és 1,6 millió forint közötti összegű volt, 2005 elején már 126 ezer és 2,8 millió forint közötti, 2006-ban pedig 250 ezer és 9,6 millió forint közötti összegre rúgott. Így a központi költségvetés 2004ben 57 milliárd, 2005-ben 68 milliárd, 2006-ban pedig kb. 78 milliárd forintot szedett be a regisztrációs adóból – beleértve a Magyarországon először forgalomba helyezett új autókat is.49

48 49

2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról 1. § Gyenis Ágnes:Fékezett habzás -HVG 2007/11. szám 103-105.oldal

48 Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után az Európai Bíróság 2006 októberében úgy ítélte meg, hogy a „regisztrációs adó ellentétes az EU-joggal, amennyiben magasabb összegben terheli a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsikat.”50 Államunk a 2004. május 1-jei uniós csatlakozástól kezdve 2005. december 31-ig túladóztatta az EU tagállamokból behozott használt autókat, melynek egy részét vissza kell fizetnie. Az érintettek 2007. február 15-től augusztus 13-ig postázhatták kérelmüket az illetékes vámhivatalnak. Ám csak az kaphatta vissza a regisztrációs adót, aki okmányokkal bizonyítani is tudta a regisztrációs adó befizetését. Így azok, akik kereskedőktől vettek ilyen autót, nem jogosultak a regisztrációs adó visszatérítésére, mivel nem kapták meg a kereskedőktől az ehhez szükséges okmányokat. A HVG értesülései szerint eddig 4, 74 milliárd forint regisztrációs adót térítettek vissza. Bár a határidő végéig 31 503 beadvány érkezett a Vám- és Pénzügyőrséghez, ebből csak 20 ezer volt a jogos kérelem.51 A regisztrációs adó nagy mértéken befolyásolta az új autó eladásokat is. Mivel a nagyobb hengerűrtartalmú autókra jóval több adót kell fizetni –és az ártényező az egyik legfontosabb szempont az autó kiválasztásánál- ez az adófajta az olcsóbb kis- vagy alsóközép kategóriás autók felé tolta el a keresletet a nagyobb autóktól. Így a kiskocsi eladások térnyerését figyelhettük meg. Ezzel viszont rosszabbul jár az állam is (hiszen ebből kevesebb lesz a bevétele), és az autóvásárló is.

50 51

http://hvg.hu/gazdasag/20061005regado.aspx http://hvg.hu/cegauto/20070821_regisztracios_ado. aspx

49

4.1.5. A reklámmatricás autók A reklámmatricás autók 2004-ben robbantak be a köztudatba. Ám ekkor még az autóreklámozáson volt a hangsúly, nem pedig az újautó eladáson. A legismertebb reklámmatricázással foglalkozó cég az Il Ferro Kft. volt. 2006 elejétől az Il Ferro már azzal kecsegtette ügyfeleit, hogy akár 0 százalékos kezdőrészlettel úgy juthatnak új autóhoz, hogy az autón elhelyezett reklámmatricáért cserébe ők állják a törlesztő részleteket (40 000 Ft-ig). Nagyon sokan éltek ezzel az új lehetőséggel annak ellenére, hogy a belépéskor magas regisztrációs díjat kellett fizetni (180 000 Ft-ot 2 éves szerződés aláírása esetén). Használt autó esetében 5 éves korig volt lehetőség arra, hogy reklámokkal matricázzák fel az autót, és így havi 50 000 Ft-ot kaphattak ezért. Viszont ebben az esetben is meg kellett fizetni 2 évre a 180 000 Ft-os, 5 éves szerződésnél pedig a 333 000 Ftos regisztrációs díjat. Sokan nem számoltak azzal, hogy a reklámautóból származó bevétel adóköteles. A másik kikötése az volt az Il Ferronak, hogy a hasznosítási szerződés feltételeinek is eleget kell tenniük az újautót vásároló ügyfeleknek: o kizárólag az Il Ferróval szerződésben álló márkakereskedésektől vásárolhatnak autót, viszont az aktuális akciókkal és kedvezményekkel nem élhetnek; o az autóval (vasárnapokat és a munkaszüneti napokat kivéve) napi legalább 30 km-t utaznak; o az időszakos szervizt abban a márkakereskedésben végeztetik, ahol az autót megvették; o minden hónap elején (elseje és ötödike között) megjelennek „matrica- és kilométer ellenőrzésen” a kft. egyik telephelyén. A szerződésben az is szerepelt, hogy azt akár a cég, akár az ügyfél 30 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatja, valamint hogy a cég megszűnésével az ügyfélnek semmiféle követelése nem lehet az Il Ferroval szemben. Az „ingyen autó” azért volt olyan sikeres eleinte, mert a vevők nem voltak vele tisztában, mit is takarnak az ígéretek. Ezek a hitelek ugyanis általában 120 hónapos, 0 %-os önerejű konstrukciók voltak, amelynél az autó piaci értéke nem fedezi a felvett hitel összegét. A törlesztő részletek általában nem haladták meg a 40 000 Ft-ot, mivel elsődlegesen a kisvagy alsóközép kategóriájú autókra kötötték meg ezt a szerződést (pl. Suzuki Swift, Ignis, stb.) Ezt a pénzt viszont elvileg az Il Ferro fizette volna ki.

50 Ezt hallva sokakban felmerülhetett a kétely: miből tudja majd finanszírozni az Il Ferro a több ezer autót? Tényleg ekkora a reklámbevétel? Ám mégis sokan csatlakoztak ehhez vagy egy hasonló céghez (Hartenegro, Hírautó, Olcsókocsi, Reklámautó, stb.). Eleinte úgy tűnt, valóban fizetni tudja az Il Ferro az ügyfeleket, ám 2007 februárjában már arról szóltak a hírek, hogy még sem tud fizetni: „Cégünk átmenetileg olyan pénzügyi helyzetbe került, hogy a szerződésekben egyébként is biztosított, 3 hónapos szerződés felfüggesztési jogával kénytelen élni. Ezt a jelenlegi helyzetben az aktuális ügyfélszám nagysága is megkívánja, ugyanis a létszám, illetve a probléma nagysága nem teszi lehetővé, hogy 2-3 héten belül hathatós partneri segítséget kaphasson a cég. Ügyfeleinket ezúton semmiféle anyagi hátrány nem érheti, hisz a szerződés lejárata értelemszerűen 3 hónappal kitolódik. Az utóbbi hetekben munkatársaink, megkezdték az ügyfelek megfelelő tájékoztatását az átmeneti problémáról, illetve egyben kérjük ezúton is szíves megértésüket és türelmüket! 52

- olvashattuk a cég honlapján. Ettől kezdve a szemlék

folyamatosan elmaradtak. Májusban a cég ellen nyomozás és felszámolási eljárás indult, így a 8000 autós hiába várta 10. ábra: 8000 autós hiába várta a kifizetést Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20061213

az összesen kb. 300 millió Ft kifizetését. Az Il Ferroval egyidejűleg másik két hasonló cég is csődbe ment.53 A cég köddé válásakor szembesültek az újautó-

tulajdonosok a helyzetükkel: majdnem 10 évig fizethetik a havi 40 000 Ft körüli törlesztő részleteket, és a regisztrációs díjukat már sosem látják viszont. Autójuk pedig jóval kevesebbet ér a piacon, mint a még fennálló hiteltartozás. Véleményem szerint sokkal kevesebben vásároltak volna reklámmatricás „ingyen autót”, ha megfelelő az ügyfél-tájékoztatás. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a reklámmatricázással kapcsolatban a következőket fogalmazta meg: „A gépjárművön elhelyezett hirdetés (amennyiben az nem a finanszírozó saját hirdetése) figyelembevételét, mint a fizetési kötelezettség teljesítésének forrását, kizárólag az ebben rejlő kockázatokról való külön tájékoztatás esetében tartja a Felügyelet elfogadhatónak. A Felügyelet célszerűnek tartja a külön tájékoztatás részévé tenni a hirdető fizetésképességében rejlő kockázatokat. A tájékoztatást

52 53

http://www.ilferro.hu/magunk.html http://index.hu/gazdasag/magyar/ilf070530/

51 írásban, az ügyfél általi tudomásulvétel visszaigazolása mellett indokolt lebonyolítani.”54 Az Il Ferro bukásával az ügyfelek teljesen megvonták bizalmukat az autómatricázással foglalkozó cégektől. A televízióban is sokszor hallhattunk erről a témáról, így a lakosság túlnyomó része (más kárán tanulva) nem szerződik a későbbiekben ilyen céggel (legalábbis ez lenne racionális). Még mindig nagyon sok olyan autót láthatunk az utakon, amelyeken rajta vannak a reklámmatricák - habár már van olyan cég is, amely direkt ezen autómatricák eltávolítására jött létre. A történtek ellenére viszont elmondható, hogy az Il Ferro és a hasonló cégek valóban felhajtó erőt jelentettek a magyar autópiacon, nélkülük még nagyobb ütemben csökkent volna az újautó értékesítés.

4.1.6. A személyautó-finanszírozás jelene Az autófinanszírozási piacon az ezredforduló óta egyre több szereplő tűnt fel, akik úgy szerették volna újra felosztani a piacot, hogy minél nagyobb szelethez jussanak az autópiac képzeletbeli tortájából. Ennek köszönhetően egy erős konkurenciaharc alakult ki, melynek keretében egymást túllicitálva hozták létre a „kedvező konstrukciókat” az autóvásárlók megnyerése érdekében. Ennek eredményeképpen szinte minden pénzügyi intézetben megtalálhatók a 120 hónapos futamidejű, akár 0 % önerejű hitelkonstrukciók. Ezeket a kondíciókat már nem nagyon lehet kedvezőbbé tenni (például a futamidő már nem sokkal tolható ki, hiszen akkor a futamidő végén a maximum 15 éves autó nem nyújt kellő fedezetet a még hátralévő hiteltartozásra; vagy a 0 százalékos önerő illetve a THM sem csökkenthető tovább), hiszen szinte azonos feltételek mellett nyújtanak hiteleket a finanszírozók, már csak azért folyhat a harc, hogy kinek lesz több szerződött autókereskedő partnere, ezzel növelhetik piaci részesedésüket. 2007 első félévében a következőképpen alakult a pénzügyi vállalatok piaci részesedése (11. ábra):

54

PSZÁF: 1/2007. számú vezetői körlevél 3.oldal

52

11. ábra: Legnagyobb autópiaci szereplők 2007-ben Forrás: http://www.lizingszovetseg.hu/index.php?pageid=25

A gépjármű-finanszírozásra a kereskedelmi bankok egy része lízing vagy finanszírozó részvénytársaságot hozott létre. Ezen kívül a piacon találhatunk olyan finanszírozót is, amely egy nagyobb mennyiségű autót értékesítő márka, amely saját finanszírozót hozott létre. Ezen pénzügyi vállalatok között kiélezett a verseny, ezt mutatják a Magyar Lízingszövetség adatai. A piacvezető nemrégiben még a Merkantil Bank volt, ám mostanra a CIB Lízing maga mögé utasította. A finanszírozókat három nagyobb csoportra lehet osztani: a 9 % körül tömörülőkre (Merkantil Bank, Budapest csoport, Lombard Lízing, Erste-Immorent csoport), az 5 % körüli piaci részesedésű finanszírozókra (K&H Lízing, MKB Euroleasing, UniCredit Leasing és Raiffeisen Lízing), valamint a 2 % körüli piaci részesedésűekre (mint a Porsche Lízing,VB Leasing, Deutsche Leasing). Ezen három csoporton belül nagyon csekély a részesedések közti különbség, éppen ezért közöttük nagy a konkurenciaharc. Egyre több autómárka esetében megfigyelhető, hogy marketingkommunikációjuk középpontjába a finanszírozást állítják. A finanszírozók kondíciói (0% önerő, 120 hónapos futamidő) az autóhoz jutást könnyítik meg, valamint az alacsony törlesztő részleteket célozzák meg a futamidő megnyújtásával. Ezekkel viszont nem tudtak versenybe szállni a pénzügyi lízing kondíciói, ezért a személygépjármű piac legfontosabb keresleti tényezője, a lakosság elfordult ettől a finanszírozási formától. Ettől kezdve majdnem 100 százalékosnak mondható a pénzkölcsön formájában történő finanszírozás a lakossági autóvásárlás esetében. Hiszen csak az a magánszemély lízingeli az autót, akinél a bank túl nagy kockáza-

53 túnak találta a 0%-os önerőt. Az ilyen hitelek esetében nő a finanszírozó és a finanszírozott kockázata is a pénzügyi lízing konstrukcióihoz képest. Az autólízinget elsődlegesen a vállalkozások veszik igénybe, hiszen ők tudják kihasználni a lízing előnyeit (saját könyveikben tartják nyilván az autót, és ők számolják el az amortizációt). 8. grafikon: Autólízing-szerződések száma negyedévenként

Forrás: http://www.lizingszovetseg.hu/index.php?pageid=55

A 8. grafikonon jól látható, hogy 2005 óta minden évben az azonos időszakhoz képest jelentősen csökken a megkötött lízingszerződések száma: 2006 első félévéhez képest 2007 első félévére 9 százalékkal esett vissza, ami közel 17 000 darab szerződést jelent. A színek elkülönülésével megfigyelhető az is, hogyan alakul az autópiaci eladások szezonalítása. Míg 2005-ben tavasszal és télen több mint 10 000 szerződéssel többet kötöttek meg, mint év elején és ősszel, addig 2006-ra már nincsenek ekkora eltérések a negyedéves adatok között (ám még ekkor is kimagaslik az április-júniusi időszak). Úgy tűnik, kezd eltűnni a szezonalitás az autóértékesítésben, és ezt támasztották alá azok a kereskedők is, akikkel személyesen beszélgettem. Ez a hiteleknek köszönhető, mivel ez nem saját forrás, sokkal kevésbé befolyásolja a családi költségvetést, mivel minden hónapban közel azonos értéket kell törleszteniük. Ha saját forrásból vásárolnák meg az autót, sokkal nagyobb jelentősége lenne a szezonalitásnak (akárcsak régen), hiszen megvannak azok a hónapok, amikor többet költünk (például decemberben a karácsony miatt), így azokban a hónapokban vennének autót, mikor nem várható nagyobb kiadás.

54 Magyarországon a lízing megjelenése óta kiemelkedő szerepet játszik az autólízing. A lízingtárgyak több mint fele (kb. 60-80 százaléka) személygépkocsi volt. A személygépjármű-eladások csökkenése és az ingatlanlízing előretörése miatt viszont átstrukturálódik a lízingszakma (9. grafikon): 9. grafikon: Eszköz csoportok finanszírozott összeg szerint

Forrás: http://www.lizingszovetseg.hu/index.php?pageid=25 (Letöltve: 2007. július 20., 11:35:56 )

A 9. grafikonon ábrázolja a személygépkocsi-finanszírozás túlsúlyának csökkenését, ezzel egyidejűleg a termelőgép-, az ingatlan-finanszírozás térnyerését (2006-ra ez utóbbiak részaránya már elérte a finanszírozott eszközök érékének harmadát). A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a lízingpiaci finanszírozott volumen 2006-ban 7 százalékkal növekedett (összesen 1,050 milliárd forintot helyeztek ki), - ám a 2005-ös év 14%-os növekedéséhez képest - ez a növekedési ütem lassulását jelenti. 2006 az ingatlanlízing éve volt, ugyanis egy év alatt 70 százalékkal növekedett a finanszírozás összege.55 2007-re a szakemberek azt jósolják, hogy az ingatlanlízing továbbra is erőteljesen növekedni fog. A lízingszerződések számának csökkenése mellett 2007-ben az előző év azonos időszakokhoz képest kb. 10 %-kal csökkent az újautó-értékesítés is. A háztartások gépjárművásárlásai tavaly a második félévben és az idén is drasztikusan csökkentek. Az új autók vásárlása a 2005-ös szinthez képest napjainkra 15-20 százalékkal esett vissza. Ugyan a 55

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159404

55 használt kocsik vásárlása kismértékben nőtt, de ez nem volt jelentős hatással a megvett autók teljes állományára. A csökkenő keresletet ellensúlyozza, hogy az egy autóra eső átlagos finanszírozási érték 11 %-kal magasabb a 2006. félévinél, így fordulhatott elő, hogy csökkenő autópiac mellett a finanszírozási piac volumene növekedni tudott. Ennek magyarázata az autók átlagárának emelkedésében keresendő (a kiskategóriás autóktól kezd eltolódni a piac a középkategória felé). 2007 első félévében -a tavalyi év azonos időszakához hasonlóan- Magyarországon a japán autók nagyobb számban fogytak a németekhez képest, habár 2006 végén még a németek vezettek. A Suzuki továbbra is piacvezető a magyarországi újszemélyautó-eladások tekintetében annak ellenére is, hogy 2006 első negyedévéhez képest 2007. első negyedévében 19 százalékkal (majdnem 2000 darabbal) kevesebb autót értékesítettek. A kisautók vesztettek részesedésükből (2007. első negyedévében 45,4 %), viszont még így is a legnagyobb részesedésűek az autópiacon; ezt követi az alsó-középkategória 2007. első negyedévében 33,6 százalékkal A legkeresettebb autótípusok között 2007-ben fordult elő először, hogy nem a kisautók vannak többségben, hanem az alsó-középkategóriásak (például Opel Astra, Suzuki SX4, Volkswagen Golf).56

4.1.7. Nemzetközi kitekintés: Ausztria Nyugati szomszédunk esetében teljesen másképp néz ki a személyautó-finanszírozás, mint nálunk. Ahogy már említettem, náluk törvényben szabályozták az autóvásárlás esetében a minimum 20 százalékos önerő befizetését. Hozzá kell tenni, hogy az osztrákok mentalitása is teljesen más, mint a magyaroké: nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, hogy kié az autó tulajdonjoga. Elmondható, hogy Ausztriában minden harmadik autó lízingelt. Az osztrák autó árak magasak, mivel nagyon sűrű a márkakereskedői hálózat. Az osztrákoknak azért előnyösebb az autólízing az autóhitelhez vagy az autóvásárláshoz képest, mert nem a tulajdonszerzésre összpontosítanak, hanem az a céluk, hogy 2-3 évenként vadonatúj autóba ülhessenek. Ezt a sűrű „autóváltogatást” pedig a lízing teszi lehetővé számukra, mivel így nem

56

http://www.integratorforum.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=759&Itemid=72

56 kell nagy saját tőkével rendelkezniük. Nálunk az autócsere leginkább úgy valósul meg, hogy a hitelállományt a vevő maga előtt görgeti egy új autó hitelezése révén. Az autólízingnél Ausztriában először letesznek egy induló összeget (kb. 5000 eurót), majd az általuk kiválasztott új autót használatba veszik. Havonta fizetik a lízingdíjat (kb. 100-200 euró autó márkától és típustól függően), ha pedig megunják autójukat, akkor csak visszaviszik a lízingcéghez, és egy új autót hozhatnak el. A szervizelés sem a lízingbevevő problémája, ugyanis évi 10-15 ezer km alatt ingyenes az autó szervizelése és javítása (az autó garanciája miatt). Ezek alapján jól látszik, hogy autólízingelési szokásaik a tartós bérléshez hasonlít, viszont a lízinggel olcsóbban juthatnak az autóhoz, mint a bérlettel, és lépést tarthatnak az autógyártás újdonságaival is. A 6. grafikonon jól látszik, hogy kb. dupla annyi az 1000 főre jutó személygépkocsiállomány Ausztriában, mint nálunk. Tegyük hozzá, hogy ott nagyon ritka az „egy autós háztartás”, a legtöbb családban több autót is tartanak (nem ritka a három sem)- ezt pedig a magyarnál jóval magasabb fizetések teszik lehetővé (a minimálbér fizikai munkásoknak: 818 euró, szellemi munkásoknak: 820 euró). Nézzük meg, hogyan alakult 2007 első félévében a gépjármű-lízingszerződések száma az Osztrák Lízingtársaságok Szövetségének adatai alapján (10. grafikon, eredetiben: 6. számú melléklet):

10. grafikon: Gépjárműlízing-szerződések számának alakulása

Forrás: Osztrák Lízingtársaságok Szövetsége

57

(A megkötött szerződések számának átlagosan kb. 90 százaléka vonatkozik személygépjárművekre, a többi a tehergépkocsikra és buszokra.) A Magyarországon megkötött gépjárműlízing-szerződések számához viszonyítva (8. grafikon) Ausztriában már 2007 első félévében jóval több szerződést írtak alá, mint nálunk egy egész évben. Amíg hazánkban 2007 első félévében összesen 154 019 autólízing-szerződést kötöttek, addig az osztrákoknál több mint 300 ezer darabot. És náluk évről évre kb. 700-800 szerződéssel bővül a lízingállomány, nálunk pedig egyre nagyobb mértékben csökken. Ez a növekedés viszont nem csak a vállalati lízingelésnek, hanem a magánszemélyeknek is köszönhető, ugyanis a szerződések 43 százalékát a privát személyek, 56 százalékát a vállalatok, 1 százalékát pedig az állam kötötte meg. Ebből is jól látszik, hogy valójában milyen fontos szerepet játszik a lízing egy fejlett országban a magánemberek körében is. Nekünk is az ő példájukat kellene követnünk, de ehhez a mentalitásunk változtatására is szükség van, hogy ne minden áron az autó tulajdonjogát akarjuk megszerezni. A nagyobb probléma viszont a magyar és osztrák fizetések és életszínvonal közötti különbségekből fakad: csak a magyar fizetések jelentős növekedésével követhetjük példájukat, ennek pedig a magyar gazdaság és politika áll a hátterében, amelybe csak közvetve tudunk magánszemélyként beavatkozni. Nagy különbség mutatkozik az osztrák és magyar lízingelt eszközök csoportonkénti felosztásában is a finanszírozott összeget tekintve (11. grafikon): 11. grafikon: A lízingtárgyak részesedése finanszírozott összeg szerint

Forrás: Osztrák Lízingtársaságok Szövetsége

58 Magyarországon 2006-ban 1,050 milliárd forintot (1 EUR = 250 forinttal számolva ez 4,2 millió euró) helyeztek ki összesen a lízingszerződések keretében, míg Ausztriában 20,941 milliárd eurót. Ausztriában maga az autólízing finanszírozási összege euróban magasabb értéket mutat, mint nálunk forintban: 6,619 milliárd euró. És ez az érték évről-évre növekszik, így 2007 első felében a finanszírozott összeg meghaladta a 6,9 milliárd eurót! A grafikonról leolvasható, hogy hogyan oszlik meg a finanszírozott összeg az eszközcsoportok alapján: mindhárom eszközcsoport (gépjárművek, gépek és berendezések valamint ingatlanlízing) növekedni tudott 2007 első felében, de továbbra is az ingatlanlízing szakítja ki a legnagyobb szeletet a finanszírozott összeg alapján. A gépek és berendezések 6,9 százalékos növekedéssel kiemelkednek, ha az évenkénti változást figyeljük (ezt a gépjárműlízing követi 4,8 százalékkal). Ebből látszik, hogy a vállalatok előszeretettel lízingelik termelő gépeiket, irodai gépeiket, vagyis igyekeznek lépést tartani a technika fejlődésével, és ugyanez a személygépkocsik esetében is igaz. Magyarországon jóval kisebb részt szakítanak ki a gépek, berendezések. Nálunk sokkal kisebb mértékben használják ki a vállalatok is a lízing nyújtotta előnyöket, nem is beszélve a magánszemélyekről! Úgy tűnik, még nagyon sokat kell fejlődnie a magyar pénzügyi kultúrának, pénzpiacnak ahhoz, hogy utolérjük például Ausztriát.

4.2. Az autópiac jövője A magyar személygépkocsi-állomány átlagos kora (11 év) 2002-ig évről évre egy pár hónappal emelkedett, ám 2003-ra az „autóértékesítési bumm” következményeként 9, 6 évre csökkent. A 2004 óta folyamatosan csökkenő értékesítésnek köszönhetően viszont 2006-ban már 10,3 év volt az autók átlagkora. Mivel az autóértékesítés növelése nem prognosztizálható, ez az érték újra romlásnak indul. Ebben fontos szerepet játszik az is, hogy azok, akik kénytelenek voltak megválni újautójuktól (a hitelek nemfizetése miatt), már csak egy öreg(ebb) használt autót tudnak (ha egyáltalán tudnak) kifizetni.57 Az autópiac jelenét tekintve úgy tűnik, hogy kifogytak a növekedési tartalékok, stagnálás várható. Aki tehette mára már lecserélte régi autóját egy újra. Ezután ezeket a pár éves autókat fogják lecserélni egy újra, de ez nem eredményez a korábbiakhoz hasonló nagy mennyiségű új autóértékesítést. A finanszírozók már nem tudják „ügyfélbarátabbá” tenni 57

Kenyeres László: A háztartások személygépkocsi-állománya http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hirlevel/0701/hirl0701_ada_hiv1.html

59 konstrukcióikat, nem tudják tovább ilyen dinamikusan bővíteni lakossági ügyfélkörüket az autópiacon keresztül. Évről-évre rosszabbodik a pénzügyi vállalatok portfolió minősége és jövedelmezősége, mivel az ügyfelek megnyerése érdekében egyre nagyobb kockázatot vállalnak (90 % feletti a deviza alapú hitelek aránya, 120 hónapos futamidő, alacsony önrész, kevés autólízing, szinte 100 százalékos hitelezés, az új személygépkocsi-értékesítés 65-70 százaléka használt autó beszámítással történik). Ennek meg is lett az eredménye: a visszavett autók és a „feketelistások”számának erőteljes növekedése valamint a finanszírozók kintlévőségeinek megduplázódása 2004-hez képest. A finanszírozási kockázatok csökkentésében fontos szerepet játszhat a jövőben a pozitív (teljes körű) lakossági adósnyilvántartás, amelyből kiolvasható, hogy kik a jól fizető adósok. Így csökkenhetne a pénzügyi vállalatok kockázata, kedvezőbb lehetne a hitel kamata - amely biztosan növelné az autóvásárlási kedvet a lakosság körében- és kevesebb lenne a bedőlt ügylet is. A kockázatcsökkentés másik alappillérét az alaposabb ügyfélvizsgálat és az eszközfedezettség növelése jelenthetik. Ehhez viszont a finanszírozók önszabályozása vagy egy törvény általi szabályozás szükséges (például a Felügyelet ajánlásait törvénybe iktatva), amely alapján az autóvásárláshoz szükséges önerőt növelnék, a futamidőt csökkentenék, nem tennék lehetővé a no-cascot, a használt- vagy roncsautó-beszámítást, stb.. A (ön)szabályozáson keresztül ismét nagyobb teret nyerhetne az autólízing a hitelezéssel szemben, mivel így felvehetnék a lízing kondíciói a versenyt a hitel konstrukciókkal. Ausztriához hasonlóan a lízingfinanszírozás felülmúlhatná a hitelezést – ehhez persze a magyar gondolkozásmód megváltoztatása is szükséges - ami pedig a finanszírozóknak is előnyös a kockázatcsökkentés miatt. A kockázatos autók és ügyfelek kiszűrése nemcsak a finanszírozók érdeke, hanem az autókereskedőké is, mivel így a „bankos autók” száma jelentősen csökkenhetne, a használt autók piaci árára nem nyomnák rá bélyegüket. Ezért lenne fontos egy alaposabb bonitási vizsgálat. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ügyfelek vagyoni és jövedelmi viszonyainak, teherviselő képességének vizsgálatára Fontos kérdés lehet a jövőben a kötési jutalék, amely arra ösztönzi az autókereskedőket, hogy minél több új szerződést kössenek hitelre, hiszen a hitel összege alapján a szerződés megkötésekor a finanszírozó egy összegben kifizeti a közvetítési jutalékot a kereskedőknek. A magas kötési jutalék helyett a Magyar Lízingszövetség a folytatólagos jutalék bevezetését szeretné elérni. A folytatólagos jutalék a biztosítási szakmában létező jutalékfizetéshez hasonlít: amikor is nincs, vagy nem jelentős mértékű a közvetítési jutalék, ám amíg a

60 szerződés él –azaz amíg az ügyfél fizeti a havi törlesztő részleteket, nem mondják fel az ügyletet- addig az autókereskedő havonta kapna egy meghatározott összeget (jutalék címen) az aktuális tőketartozás függvényében. Hogy mi várható a márkakereskedésekkel kapcsolatban? Centralizáció. A London Economics brit tanácsadó cég az Európai Bizottságnak készített jelentésébe azt jósolta, hogy 2010-re felére csökkenhet a márkakereskedések száma Magyarországon. A nagymértékű csökkenés számokkal is alátámasztható: 2002-ben Magyarországon 750 vállalkozás foglalkozott márkakereskedelemmel, 2007-ben már csak 680. 2010-re a jelenlegi évenkénti 270 darab új gépkocsi értékesítése helyett legalább 600 autót kell eladni ahhoz, hogy a kereskedés nyereséges legyen. Ennek oka, hogy az autókereskedőknek gyakorlatilag nulla az árrése az autók értékesítésénél (akciós modelleknél még veszteséges is lehet a kereskedő), így a tényleges hasznot főként a finanszírozóktól kapott jutalékok jelentik, ezen kívül pedig a szervizelés és az autóalkatrészek eladása.58 Amelyik márkakereskedés nem tudja teljesíteni az egyre magasabb darabszám eladását, csődbe megy. A másik lehetőség, hogy többmárkás kereskedéseket hoznak létre –ahogy ez már a gyakorlatban is megfigyelhető, viszont nagy tőkével kell rendelkezni hozzá-, így kiszélesíthetik az autókínálatot, és több márkahű vásárlót magukhoz csalogathatnak. A kereskedőnek így biztosított lesz a nagyobb számú autóeladás, és az egymárkás kereskedéshez képest az értékesítés kockázata is megoszlik, hiszen így a vállalkozás a több márkának köszönhetően „több lábon áll”.

4.2.1. Személyautók és az internet Az informatika rohamos fejlődésével új szolgáltatások egész tárháza nyílt meg előttünk az interneten keresztül: már nemcsak megnézhetjük az autóhirdetéseket, hanem licitálhatunk is az autókra, megköthetjük a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, hitelt kalkulálhatunk, valamint a személygépjármű finanszírozást otthonról is elintézhetjük. A biztosítás kötésére több honlapon keresztül is lehetőség nyílik, de létezik már Magyarországon is egy direktbiztosító (a Genertel), amellyel személyesen fel sem vehetjük a kapcsolatot. Személyes adataink és az autó adatai megadása után egy kalkulátor mutatja meg, hogy az egyes biztosítóknál mekkora összeget kellene évente befizetnünk biztosítási díjként. Ezzel rengeteg időt spórolhatunk meg, hiszen nem kell biztosítóról biztosítóra járni, 58

HVG 16. szám 66. oldal Autóvásárlás hitelre

61 hogy összegyűjtsük az ajánlatokat. Az internet azt is lehetővé teszi, hogy a nekünk megfelelő biztosítást karosszékünkben ülve otthonról megkössük. Mivel még ez a szolgáltatás nem olyan elterjedt, valamint sokkal gyorsabbá teszi az adminisztrációt (a munkaerő igényt is csökkenti), sok esetben akár 30 százalékkal kedvezőbben is megköthetjük a biztosítást az interneten keresztül, ráadásul olyan biztosítónál, amelynek nincs is kihelyezett irodája lakóhelyünkön. Újdonságként itt vannak az on-line hitelezési honlapok is, például a hitelefon vagy a webcredit. „Új hitelügyintézési módszerünk segítségével nem kell banki, vagy irodai ügyintézésre pazarolnia idejét, ezért a Webcredit oldal használatával pénzt és időt takarít meg!!! Nyilván Ön is tisztában van vele, hogy egy átlagos hitelügyintézés alkalmával legalább 2-3 alkalommal be kell fáradnia a hitelügyintéző irodájába, legtöbbször munkaidőben. Ezzel szemben a mi hitelügyintéző módszerünk segítségével hitelét kényelmesen, akár otthonából is intézheti!...Szolgáltatásunk ingyenes! Igény esetén munkatársaink az ország egész területén kiszállítják hitelszerződését az Ön által kért helyre! Az adminisztrációs terheket leveszszük válláról! Hitelügyintéző szolgáltatásunk teljes körű, ebbe beletartozik a gépkocsi átírása és az egyéb adminisztrációs feladatok elvégzése.”59- hirdeti a Webcredit. Ennél már csak az a hajmeresztőbb, hogy már az interneten keresztül is lehet új autót vásárolni -a Toyotánál. A Toyota honlapján „összeállítható” egy autó (szín, felszereltség, motor, kivitel, sebességváltó és kiegészítők kiválasztásával), amelyhez hitelkonstrukciót is lehet választani az önerő megadásával, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás is pár kattintással elintézhető. A jóváhagyott hitelkeret birtokában csak annyi a feladatunk, hogy felkeressük a Toyota-kereskedést és átvegyük az új autót. Az interneten keresztül megkötött szerződések valóban sokkal idő- és pénztakarékosabban lebonyolíthatók, akár munkaidőnk után is. Az emberek nagy része viszont mégis inkább személyesen intézi el ügyeit, mivel nem szívesen adják ki adataikat az interneten keresztül, bizalmatlanok. Az idősebb generáció egy részének már az internet-használat is gondot jelent, hiszen ők sosem tanulták a számítógép használatát. Manapság viszont már az általános iskolákban elkezdik tanítani a számítástechnikát, éppen ezért valószínűsíthető, hogy a jövőben egyre nagyobb teret nyer majd az internetes ügyintézés - annak ellenére, hogy kevésbé biztonságos, mint a személyes ügyintézés.

59

http://webcredit.hu/autohitel/ letöltve: 2007. október 16. 14:37:40

62

5. Összefoglalás A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2007. számú vezetői körlevelének előzményeként az szolgált, hogy az autófinanszírozás területén a PSZÁF a piaci folyamatokban negatív irányú tendencia kialakulását tapasztalta. Az autókereslet visszaesése következtében kiéleződő versenyben a pénzügyi vállalkozások (nem elsősorban a bankok) olyan új termékeket alakítottak ki, amelyek növekvő kockázatot jelentenek. A kockázat mind a szolgáltatóknál, mind pedig a fogyasztóknál komoly problémák kialakulását eredményezheti, sőt már eredményezte is (gondoljunk csak a KHR-be bekerülőkre, a bedőlt ügyletek számának nagymértékű növekedésére (amely sem a pénzügyi vállalatoknak, sem pedig nekünk nem előnyös), a finanszírozók kintlévőségeinek növekedésére, portfolió minőségének romlására). Az alacsony vagy nulla önrészesedésű termékek, a használt gépjárművek (köztük a roncsautók) indokolatlanul magas összegű beszámítása, valamint a személygépkocsik átlagos élettartamát is meghaladó futamidők olyan fogyasztókat is gépkocsi vásárlásra (vagy magasabb kategóriájú gépkocsi vásárlására) csábíthatnak, akik ehhez és a működtetési költségekhez tényleges fedezettel nem rendelkeznek. A vezetői körlevél célja az ilyen termékek terjedésének kockázataira való figyelemfelhívás, s ezzel a prudenciális működésnek, valamint a fogyasztói veszteségek (a hitel és lízing bebukások) mérséklésének az elősegítése. A PSZÁF ezen ajánlása a piaci folyamatok pozitív befolyásolását, a jelentősebb problémák kialakulásának megelőzését segítheti elő, ugyanis nem ellentétesek a pénzügyi szolgáltatók hosszú távú érdekeivel, ezért azokat a finanszírozók nem hagyják figyelmen kívül. Az ajánlásnak viszont „kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor megvalósulását a Felügyelet helyszíni vizsgálatok alkalmával, valamint a felügyelési tevékenység során figyelembe veszi.”60. A PSZÁF nem tartozik a jogot alkotó intézmények közé. A PSZÁF jogalkalmazóként csak ajánlásokkal befolyásolhatja a piaci szereplők magatartását, az ajánlás be nem tartását nem szankcionálhatja. Ez azonban nem zárja ki, hogy a felügyelt intézmények ellenőrzésénél, vizsgálatánál és értékelésénél az ajánlásai „megfogadására” is kitérjen. A PSZÁF indokolt esetben jogszabályi előírásokat is kezdeményezhet, közvetlenül azonban csak akkor lennének elvárásai általánosan kötelezőek, ha bekerülne a jogszabályt kiadni jogosultak körébe. Ez azonban a magyarországi jogalkotási rendszerbe 60

PSZÁF 1/2007. számú vezetői körlevél 5.oldal

63 nem illeszkedne. Úgy gondolom, hogy a magyar jogalkotási rendszer hiányosságai már elég sok területen megmutatkoztak, és ez is közéjük tartozik, de ezt csak akkor látják majd be a törvényalkotók, ha a finanszírozók nem szabályozzák önmagukat, és továbbra is folytatják magas kockázatú kihelyezéseiket. A több tízezer „volt autótulajdonos” először a PSZÁF-hez fordul segítségért, hogy visszakaphassa a bank által visszavett autóját, viszont a PSZÁF az egyedi jogvitákban nem nyújt jogi képviseletet. A Felügyelet a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületéhez (B.H.K.E.) küldi a magánszemélyeket. A B.H.K.E. egy olyan civil szervezet, amely a hitelkárosultakon kíván segíteni jogi képviselet nyújtásával. Szomorú, hogy ennek a szervezetnek létre kellett jönnie, hiszen ez azt jelenti, hogy a bankok tényleg nem teljesen korrektek velünk, nem megfelelő a vevőtájékoztatás, egyre többen panaszkodnak a bankokra. Évente több tízezren fordulnak az egyesülethez segítségért. Az autóhitelezéssel kapcsolatos perekben már azt pozitív eredménynek lehet tekinteni, ha lealkudják a késedelmi kamatkövetelést vagy részlet fizetésben kiegyeznek a bankkal. Viszont olyanra is volt már példa, hogy egy autóhitel miatt olyan magasra rúgott a késedelmi kamat, hogy az ügyfél egy autó miatt veszítette el ingatlanát. Éppen az ilyen negatív eshetőségek miatt kellene jobban megfontolni az autóhitelezést. Fel kellene hagyni azzal, hogy „mindenki eggyel nagyobb autót vesz, mint amekkora szükséges lenne”- ugyanis sokakat ez hajt bele az autóvásárlásba, túlvállalják magukat, és ha a bedőlt ügyletek száma a továbbiakban is dinamikusan növekedik, akkor hamarosan be lehet vezetni a „családon belüli öncsőd” fogalmát. Magyarországon jelenleg a pénzügyi kultúra le van maradva a banki hitelek mértékéhez képest. A fogyasztók általános pénzügyi kultúrája, pénzügyi tudása nehezen tart lépést a pénzpiaci szektor gyors fejlődésével, az új termékekkel. A megfelelő tájékoztatás hiányában (sokan nincsenek is tisztában azzal, mit jelentenek az egyes pénzügyi fogalmak, mint például a THM, KHR, stb.) olyan hosszú távú kötelezettségeket vállalnak, amelynek lehetséges hatásait (mi történik nemfizetés esetén, milyen előnyei és hátrányai vannak) nem ismerik eléggé. A pénzügyi fogalmak megismertetésére a televízióban manapság olyan reklámokat láthatunk, amelyek nagyon hasznosak lehetnek a lakosság számára (például Tömör Professzor magyarázatai). Ezek ismeretében megalapozottabban dönthetünk az idegen forrás bevonásáról, nem leszünk kiszolgáltatva a pénzügyi intézményeknek, amelyek sok esetben nem kellőképpen mérik fel a háztartások teherviselő képességét, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Fedezeti alapon kell(ene) nézni a rentabilitást.

64 Az, hogy mi következik be az autófinanszírozásban, a jövő zenéje. Úgy tűnik, hogy a pénzügyi vállalatok egyelőre nem fogadják meg a PSZÁF ajánlását, továbbra is folytatják a nagy kockázatú konstrukciók értékesítését. Ha elfogadják a minimális önerőre vonatkozó (20 %) törvényjavaslatot, akkor valószínűsíthető, hogy visszaesik az autóértékesítés, tulajdonképpen így állna be a „normális szintre” (kb. 160-180 ezer autó értékesítése évenként), mivel most olyanok is autóhoz jutnak, akiknek egyébként nem lenne rá lehetőségük. A hitelek futamidejével kapcsolatban viszont nem nyújtottak be törvényjavaslatot, hogy a szabad piaci verseny is érvényesülhessen- ezt mindenkinek magának kellene eldönteni azzal egybevetve, hogy meddig szeretné használni az autót. Ha lesz is törvényi szabályozás 2008-ban, a „kedvező konstrukcióknak” kell még kb. 1 év átfutási idő, vagyis addig még 0 százalékkal találhatnának gazdára az autók, és az eddig eladott autókból is sok visszakerülhet még az autópiacra „bankos autóként”. Ha viszont nem lesz törvényi szabályozás, akkor a finanszírozók önszabályozására lesz szükség saját (és a lakosság) kockázatának csökkentése érdekében. Úgy vélem, hogy az autólízing újbóli elterjesztésére kellene koncentrálniuk a finanszírozóknak a nyugat-európai minták alapján.

65

IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: 1. Bankmenedzsment-A bankvezetés gyakorlata (Saldo, 1997) 132.;155-157.oldal 2. Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Az üzleti élet szerződései (Unió Kiadó, 2002) 341-355. oldal 3. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Pénzügyi Intézet (Ligeti Sándor és Sulyok-Pap Márta): Banküzemtan (Tanszék Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2003)139. oldal 4. Dr. Csiby Attila: Lízing (Unió Kiadó, 1994) 25-31.; 44-59.oldal 5. Gévai Gábor-Jánosi Kornél-Rutai István: A lízing és finanszírozása (Panem Kiadó, 1995) 11. oldal 6. Jobbágyi Gábor-Fazekas Judit: A szerződések jogának vázlata (Szent István Társulat, 2001) 286. oldal 7. Sági Judit-dr. Sóvágó Lajos: Lakossági bankügyletek 147-152. oldal 8. Ziegler Éva: Lízingről mindenkinek 13. oldal Újságok: 9. Gyenis Ágnes:Fékezett habzás-HVG 2007/11. szám 103-105.oldal 10. Lőke András, Papp Emília: A lakosság eladósodása-HVG 2007/16. szám 5862. oldal 11. M. D.:Indul a direktbiztosítás Metro (budapesti kiadás) 2007. október 26., 5. oldal 12. Vita a teljes adóslistáról- HVG 2007/16. szám 67-68. oldal 13. VG: Pontosabbá válik a THM –Világgazdaság 39. évfolyam 212. szám (2007. november 8.) 13. oldal Internetes források: 14. A kevesebb gyakran több http://www.autohitel.hu/kezdo.html (Letöltve: 2007. szeptember 11., 10:08:04) 15. Akár a tizenötszörösére nőhet a súlyadó http://hvg.hu/cegauto/20060620sulyado.aspx (Letöltve: 2007. szeptember 15., 16:44:32)

66 16. Általános információk a cascoról http://www.biztositas.hu/Casco_biztositas.html (Letöltve: 2007. szeptember 14., 12:33:54) 17. Az operatív lízing http://www.cegesauto.hu/cikk/12 (Letöltve: 2007.július 1., 10:12:23) 18. Biztos, ami biztos http://www.autohitel.hu/casco.html (Letöltve: 2007. szeptember 11., 12:33:07) 19. Bőven több, mint a semmi http://www.autohitel.hu/koltsegek.html (Letöltve: 2007. szeptember 16., 15:54:04) 20. Eddig 4,74 milliárd forintot térítettek vissza http://hvg.hu/cegauto/20070821_regisztracios_ado. aspx Letöltve: 2007. október 1., 11:16:33 21. Ellentétes az EU-joggal a magyarországi regisztrációs adó http://hvg.hu/gazdasag/20061005regado.aspx (Letöltve: 2007.10.01. 10:07:21) 22. GÉMOSZ: Márkakereskedők kézikönyve (Budapest, 2004) 23-30. oldal www.gemosz.hu (Letöltve: 2007. szeptember 24., 16:43:26) 23. Horváth László: Pénzügyi vállalkozások – a gépjármű finanszírozás területének legújabb fejleményei, kilátásai (2005. június) 9-13. oldal www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=publ_egyeb_pvgepjfinansz Letöltve: 2007. augusztus 31., 18:23:46 24. Hosszú, hosszabb,legrosszabb http://www.autohitel.hu/10ev.html (Letöltve: 2007. szeptember 11., 9:52:48) 25. http://webcredit.hu/autohitel/ (Letöltve: 2007. október 16., 14:37:40) 26. Il ferro-http://www.ilferro.hu/magunk.html (Letöltve: 2007. szeptember 27. 14:30) 27. Index: Eltűnt az Il Ferro http://index.hu/gazdasag/magyar/ilf070530/ (Letöltve: 2007.szeptember 26. 13:44) 28. Kende Katalin: Bekerülhet a lízing a Ptk.-ba http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=178056 (Letöltve: 2007. június 30., 13:26:17)

67 29. Kenyeres László: A háztartások személygépkocsi-állománya http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hirlevel/0701/hirl0701_ada_hiv1.html (Letöltve: 2007. szeptember 17., 8:31:11) 30. Marsi Erika (PSZÁF): 1/2007. számú vezetői körlevél http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_ajanlirelvutmut&switchcontent=pszafhu_ajanlirelvutmut_20070412_3&switchzone=Content%20Zone%204&switch-render-mode=full (Letöltve: 2007. június 15., 14:44:12) 31. MTI:A piac Magyarországon is kikényszeríti az olcsóbb casco-t http://hvg.hu/cegauto/20070911_casco_biztos%C3%ADtas.aspx (Letöltve: 2007. szeptember 13., 11:17:20) 32. Origo: Jen alapú hitel, az orosz rulett http://www.klikkbank.hu/lakossagi/20071016-olcsobb-hitel-is-van-a-svajcifranknel-de-veszelyes-a.html (Letöltve: 2007. október 20., 20:23:54) 33. PSZÁF: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhttp://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_kgfb (Letöltve: 2007. szeptember 13., 9:10:52) 34. PSZÁF: A THM nem mutatja meg a devizahitel kockázatait http://hvg.hu/gazdasag/20051112devizahitelek.aspx (Letöltve: 2006. október 13. 15:23:41) 35. PSZÁF: Amit az adósnyilvántartásról tudni kell http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_fogyhit_bar (Letöltve: 2007. szeptember 16., 14:24:58) 36. Újabb visszaeséssel indult az év http://www.integratorforum.hu/index.php?option=com_content&task=view&id =759&Itemid=72 (Letöltve: 2007. szeptember 4., 8:31:26) 37. Váltó gazdálkodás http://www.autohitel.hu/deviza.html (Letöltve: 2007. szeptember 12., 17:45:23) 38. VGO: Lízingszövetség: 1.050 milliárd forint kihelyezés 2006-ban http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159404 (Letöltve: 2007. október 13., 16:46:01)

68 Egyéb források: 39. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról 1. § 40. 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete 10.2. 41. Tájékoztató gépjármű finanszírozási ajánlat 42. UniCredit Leasing Imo Truck Zrt.: Általános Szerződési Feltételek Pénzügyi Lízing Szerződéshez 8-9.oldal

69

MELLÉKLET 1. számú melléklet: A zárt- és nyílt végű pénzügyi lízing összehasonlítása

Zárt végű pénzügyi lízing

Nyílt végű pénzügyi lízing

Tulajdonjog a A futamidő alatt a lízingtárgy használati és birtoklási joga a lízingbe-vevőt, futamidő alatt a rendelkezési jog (tulajdonjog) lízingbeadót illeti A lízingdíjak teljes tőketörlesztő részéRendelkezési A lízingdíjak teljes tőketörlesztő nek, valamint a kamatok megfizetéséjog (tulajdonjog)

részének, valamint a kamatok vel lízingbevevő jogot szerez arra, megfizetésével

lízingbevevő

a hogy a lízingtárgyon ő vagy az általa

átszállás a fu- lízingtárgyon rendelkezési (tulaj- megjelölt személy a maradványérték tamidő végén donjogot) szerez

megfizetésével rendelkezési (tulajdonjogot) szerezzen

Könyv szerinti Lízingtárgyat lízingbevevő veszi fel könyveibe, tartja nyilván és számolja nyilvántartás Futamidő alatt elszámolható költségek

el az amortizációt Lízingbevevő költségként számolja el a lízingtárgy amortizációs költségét és a lízingdíjak kamat összegét

A lízingdíj tőke A lízing tőke értéke megegyezik a szerződésben rögzített lízingtárgy szerértéke

ződés szerinti nettó értékével (általában a beszerzés nettó értéke) Lízingbevevő ÁFA fizetési kötelezettsége a lízingtárgy birtokba

ÁFA fizetési

vagy használatba vételekor esedé-

kötelezettség

kes. Az ÁFA összege a lízingtárgy teljes nettó értékére kerül felszámításra

Lízingszerződés futamideje

Lízingbevevő ÁFA fizetési kötelezettsége az egyes lízingdíj részletek megfizetésekor esedékes. Az ÁFA összege az egyes lízingdíjak tőkerészére kerül felszámításra.

Határozott idejű

Lízingdíjak

A fizetés gyakoriságában lízingbeadó és lízingbevevő szabadon állapodik

fizetésének

meg (Általános gyakorlat havi vagy negyedéves)

70 gyakorisága

Maradványérték

Nincs

lában a nettó érték 1-5%-a + ÁFA) A lízingtárgyra vonatkozó szállítói

Lízingbeadó szerződésben A lízingtárgyra vonatkozó szállítói vállalt főbb

Maradványérték jelképes összegű (álta-

számla kifizetése a szállító felé

kötelezettsége

számla kifizetése a szállító felé és maradványértéken történő értékesítés a lízingbevevő vagy az általa megnevezett harmadik személy felé Aki alanyi ÁFA mentes, s így ÁFA

Aki rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezett és általában befizető Kinek ajánlott? pozícióban van. Rendelkezik szabad forrással a teljes nettó értékre jutó ÁFA megfizetéséhez

fizetési kötelezettsége a teljes futamidőre elosztható. Nem rendelkezik szabad forrással a teljes nettó értékre jutó ÁFA megfizetéséhez. Aki még a szerződéskötéskor nem biztos abban, hogy tulajdont akar-e szerezni a lízingtárgyon.

(Forrás: Régió cégcsoport honlapja, http://www.regio.co.hu/termekek/01_penzugyilizing.html)

71 2. számú melléklet: UniCreditLeasing Személy és kishaszongépjármű finanszírozási feltételek

72 3. számú melléklet: UniCredit Leasing Hungary Zrt. Finanszírozási szerződésekre vonatkozó hirdetménye

73 4. számú melléklet: Gépjármű finanszírozási ajánlat „kedvező” kondíciókkal

5.

számú melléklet: Finanszírozási ajánlat a PSZÁF ajánlása alapján

74 6. számú melléklet: Gépjárműlízing-szerződések számának alakulása

Forrás: Osztrák Lízingtársaságok Szövetsége 7. számú melléklet: A lízingtárgyak részesedése finanszírozott összeg szerint

Forrás: Osztrák Lízingtársaságok Szövetsége