EME
Szemelvények a talmudból. — Befejező közlemény. — II. •i. Epizódok
A z
a g á d á b ó 1.
Jeruzsálem
katasztrófája
történetéből.
(Gittin fol. 55b—56b.) Két férfiú, Kamcza el Jeruzsálem.
Vala
és Bar-Kamcza
t. i
ott
egy
(névcsere)
férfiú,
kinek
miatt
egy
pusztult
Kamcza
nevű
barátja s egy Bar-Kamcza nevű ellensége volt. Ez a férfiú egy ízben l a k o m á t rendezvén, így szóla s z o l g á j á h o z : Kamczát!"
„Eredj, h o z d el (hívd meg)
A szolga elméne, de Bar-Kamczát hívta meg. A mint ez
belépett, a ház ura m á r a lakománál ült s így szóla (a b e l é p ő h ö z ) : „ T e , a ki ellenségem vagy,
mit
keressz
itt? El!
ki
veled!"
Mire
B a r - K a m c z a így f e l e l t : „ H a már eljöttem, engedj maradnom, inkább megtérítem azt, a mit enni s inni f o g o k . " Mire a m a z : „Megfizetem lakomád f e l é t ! " „ügy
hát
megfizetem
egész
fogta, felkelni kényszeríté
„ N e m !" szól a ház ura. „Nem!"
lakomádat!"
s kivezeté.
volt újra a válasz,
„Nem!"
Ezzel
E k k o r gondolá
kezénél
Bar-Kamcza:
„ A b b ó l , h o g y az ott ülő t u d ó s o k meg nem gátolták (a gazdát abban, hogy engem ki ne utasítson), az
következik,
hogy
Ínyükre
volt
e
d o l o g ; m e g y e k hát s rágalmakat terjesztek ellenük a császári udvarnál."
E l m é n e s így szóla a (római) c s á s z á r h o z :
a zsidók!"
„Fellázadtak
Mire a m a z : „ K i m e r i azt á l l í t a n i ? " Feleié
ellened
Bar-Kamcza:
„ K ü l d j nekik egy áldozatra való állatot, majd meglátod, hogy b e m u tatják-e?!"
A császár
csakugyan
küldött általa
egy kövér
De Bar-Kamcza, mialatt visszatért (Jeruzsálembe), állat felső ajkán vagy mások
szerint
borját.
sérülést ejtett az
szem hártyáján,
olyan
helyen,
mely (ha megsérült) nekünk (az izraelitáknak) hiba számba megyen, nekik (a pogány rómaiaknak)
ellenben
úgy vélekedtek, hogy be kell mutatni
nem.
A
tudósok
az áldozatot
a
már most
kormánynyal
EME SZEMELVÉNYEK
való békesség
érdekében.
h o z z á j u k : „ A z t fogják
A
De rabbi
mondani
állatok is bemutathatok
Eukolos fia így szóla
Zekarja,
(ez
áldozat
103
TALMUDBÓL.
esetből folyólag),
gyanánt."
Ekkor
hogy meg kell őt (Bar-Kamczát) ölni, nehogy
úgy
rabbi Johannn:
Rabbi Zekarja,
zása
módja
okozta,
ölessék m e g . "
hogy
(Erre
Eukolos
elmondja
Zekarja azt m o n d á :
„Ebből azt f o g j á k következtetni, h o g y a ki sérülést állaton,
sérült
vélekedtek,
elmenjen s
(hogy nem mutatták be az áldozatot). Mire rabbi zatnak) szentelt
hogy
ejt
egy (áldo-
vonatkozólag
fiának
alázatos
mondá
gondolko-
házunk elpusztult, szentélyünk
elégett
s
hogy mi magunk számkivetésbe j u t o t t u n k . ) — Erre (a császár) Nerot, a Caesart, küldötte ellenük.*) Midőn ez megérkezett, egy nyilat lőtt el kelet felé, mely Jeruzsálemben esett l e ; majd nyugot felé lőtt, de a nyil ugyanott hullott le s így mind a négy
irányban,
de
a
nyil
mindig csak Jeruzsálemben hullott le (oly csoda,
mely
sikerét jelezte). E k k o r így szólt egy
gyermekhez:
„ M o n d d el szent-
írási
„Bosszút
versedet!"
A
fiu
így
szóla:
R ó m á n ) népem, Izrael által."
(Ezékiel
állok
Edomon
35, 14.) E k k o r
r ó m a i ) : „ A szentnek, dicsértessék neve, tetszik tani, de kezét rajtam akarja letörülni (engem
vállalatának
így
szentélyét
Ekkor három
(a évig
megbüntetni)."
császár) Vespasianust, a Caesart, ostromolta
hogy volt három gazdag
Jeruzsálemet.
ember
a
(A
küldötte
talmud
városban,
kiknek
itt
Fogta Méir.
ellenük, elbeszéli,
készletei
gendők lettek volna 21 évre, de a zelóták mindent
(a
elpusztí-
magát, eltávozott s áttért (zsidóvá lett). T ő l e származott rabbi
ki
(azaz
szóla
ele-
elégettek, h o g y
a döntő csatát siettessék, minélfogva nagy éhínség támadt. A z ostrom idejéből a következő epizódot olvassuk :) Mártha,
Boelhus
hogy hozzon neki
leánya,
finom
ták. Visszajőve tehát s liszt még
kapható."
egy
gazdag
nő,
elküldé
búzalisztet. A z o n b a n míg érte így s z ó l a :
De
mielőtt
„Búzaliszt érte
ment,
nincs ezt
már,
is
szolgáját,
ment, eladde fehér
eladták.
Újra
visszajött tehát s mondá : „ F e h é r liszt ugyan nincs már, de rozsliszt van m é g . " Elméne hát érte, de akközben ez is eladatott. E k k o r újra jelenté:
„Rozsliszt sincs
elment érte,
az
*) Tacitus és Joseplius Palesztinába.
már,
csak
árpaliszt
van
még."
i* el volt már adva. E k k o r a hölgy
De
mire
felvevé saruit
szerint Nero volt az, ki Vespasianust küldte
EME 104
ENYEDI MÁTYÁS.
s így szóla: „Elmegyek hát magam s utána nézek, ha még valami ennivalót." De ekkor egy s ο meghalt (annyira finnyás
darab ganaj
volt)....
hozhatnék e
ragadt
lábához
A midőn haldokolt,
aranyát
és ezüstét mind az utczára hányatá s így szóla: „íme, mi hasznom b e l ő l e ! " Ez az, a mit a próféta mond (Ezékiel 7, 10):
„Ezüstjüket
az utczára fogják hányni." Abba Zikra, a harczias
párt
feje,
rabbi Johanan ben elhivatá őt
Johanan titkon
szóla h o z z á :
fogtok még így cselekedni s
„Meddig
séggel az embereket (nem
akarván
a
Zakkaj
magához
nőtestvérének volt fia.
s így
öldöklitek éh-
várost feladni)?"
így szóla: „Mit t e g y e k ? Ha így szólanék társaimhoz,
Mire
emez
megölnének."
Amaz feleié: „Ejtsd módját, hogy kijuthassak innen; hátha van még valamelyes segítség."
Mire emez:
„Tégy úgy, mintha
beteg
volnál,
hogy az emberek idecsődüljenek s kérdezősködjenek hogyléted felől. Aztán végy valami bűzös tárgyat s tedd magad mellé s híreszteljék el, hogy meghaltál. De tanítványaidon kivűl senki se jöjjön el érted (hogy elvigyenek), nehogy észrevegyék, hogy könnyű vagy, mert amazok tudják, hogy az eleven ember könnyebb mint
a
halott.
Csak-
ugyan így tőn. Be is ment érte rabbi Eleazar egyfelől s rabbi Józsua másfelől (hogy elvigyék). A mint a kapuhoz értek, a (zelóta) őrök
át
akarták szúrni a koporsót, de (Abba Zikra) így
„A
rómaiak azt fogják
mondani,
hogy
szólt hozzájuk:
tanítójukat
átszúrták."
Midőn
pedig megakarták ütni (megtudandók, nem-e fog kiáltani), így szóla: „ A z t fogják mondani, tanítójukat
megütötték."
Erre
kinyitották
a
város kapuját s így kijutott Johanan. A mint odaért (Yespasianushoz), k i r á l y ! üdv neked, oh
király!"
így szóla:
De ez feleié:
„Üdv
neked,
„Kettős
halált
oh
érde-
melsz: először nem vagyok király s te annak neveztél; azután pedig ha király
vagyok,
miért
„Mondád, nem vagyok
nem
jöttél
már eddig
király,
pedig
bizony
is?"
az vagy
Mire
amaz:
(leszel
nem-
sokára), mert ha nem volnál király, Jeruzsálem nem jutna birtokodba, a mint írva van
([Jenája 10, 3 4 ) : „ A Libanon
el." A „hatalmas" nem lehet más mint nem egyéb
mint
a
szentély.
Mondád
hatalmas
király, továbbá:
a
által
„Libanon" ha
király
miért nem jöttél már eddig h o z z á m ? (Erre feleletem:) A
esik pedig
vagyok,
közöttünk
levő zelóták nem engedtek." Erre Vespasianus: „Ha egy mézzel telt, hordó köré kigyó tekergőznék, nem törnék-e el a
hordót
a
kigyó
EME SZEMELVÉNYEK
A
105
TALMUDBÓL.
miatt?" (Miért nem romboltátok le a falakat, hogy a zelóták kényszerültek volna elvonúlni.) Erre Johanan elhallgatott. De rab József vagy némelyek szerint rabbi Akib.i reája olvasta e verset (Jttsája 44, 2 5 ) : „Meghátrálni hagyja a bölcseket s eszöket elkábítja." Azt kellett volna t. i. mondania: (Az esetben) fogunk valami fegyvert, eltávolítjuk vele a kigyót, s megöljük, a
hordót (azaz
a
várost)
pedig
békében hagyjuk.; szóla
Vespasia-
nushoz: „Kelj útra! A császár meghalt, Róma előkelőinek
Ekközben követ érkezett Rómából,
a
ki így
pedig az
a szándékuk, hogy téged ültessenek a trónra." csodát beszél
el,
mely
Vespasianussal
(A
megesett,
szólott:) „Én rnost eltávozom s mást küldök ide, mit magadnak s én
megadom
neked."
Mondá
talmud ki de
itt
egy
végezetül
így
kérj ki vala-
Johanan:
„Engedd
át nekem Jabne városát s az ottani bölcseket, továbbá rabban G a m a liel családját és orvosokat, kik meggyógyítsák rabbi Czádokot (a k böjtöléssel sanyargatta magát)." Ekkor rab József vagy
mások sze-
rint rabbi Akiba reája olvasta e verset: „Meghátráltatja a bölcseket s eszöket elkábítja."
Azt
kellett
ezúttal (Jeruzsálemet békében)!"
volna
mondania:
„Ugyan
hagyd
De rabbi Johanan azt vélte, hogy
Vespasianus ily nagy kérelmet nem fogna teljesíteni
s akkor ezt a
csekély engedményt sem tette volna. •i. A
feltámadásról.
(Szanhedrin fol. 90b s 91a.) Mondá rabbi
Johanan :
Hogyan bizonyítható a halottak feltá-
madásának eszméje a szentírásból? — Mivel írva van (Otkönyv IV. 18, 2 8 ) : „Adjatok belőle emeléket Áronnak, a papnak." Vájjon Áron örökké fog-e élni, hogy az izraeliták emeléket adjanak n e k i ? Hiszen el sem jutott a szentföldre ! Ebből következik, hogy újra életre fog kelni s akkor az izraeliták emeléket fognak neki adni. így bizonyítható a halottak feltámadásának eszméje a s z e n t í r á s b ó l . . . . A szadduczeusok egyszer azt kérdezték rabban Gamalieltől: Hol történik a szentírásban útalás arra, hogy Isten fel fogja támasztani a halottakat ?
Ο megnevezett nekik
a prófétákból és a szentíratokbó), egyikben sem. —
egy-egy helyet az Ötkönyvből,
de amazok nem nyugodtak meg
Az Ötkönyvből ezt hozta fel (V. 31, 16):
„íme,
EME 106
ΕΝΥΚΠΙ
MÁTYÁS
te elpihensz őseiddel, de majd felkél t é k : Hátha így elpártol"?! — nak halottaid,
értendő a m o n d a t :
" ()k azonban „
ellenevetet-
de majd felkél e nép és
A prófétákból ezt idézte (Jesája 26, 19): „Feltámadhulláim
ébredjetek és ujjongjatok, ti porban
felkelnek;
l a k o z ó k ! " Mire a m a z o k : Hátha ez ama hullákra vonatkozik csupán, melyeket Ezékiel próféta (1. 37. fej.) csakugyan életre
keltett ? ! —
A szentíratok sorából erre utalt (Én. én. 7, 1 0 ) : „ínyed olyan, mint j ó bor, mely
megszólaltatja
zok : Hátha csak
általában
a halottak
az ajkak
Felelének ama-
ajkait."
némi
mozgását érti
(de nem
hogy maguk a halottak feltámadnak), a mint rabbi Johanan rabbi Simeon,
Jehoczadak
fiának
nevében:
mondá
A kinek nevében vala-
mely tételt említenek ezen a világon, annak ajkai megmozdulnak a sirban,
miként írva van
kait."
—
(•u. o.):
Yégre a következő
21) : „
„ . . . . megmozgatja a halottak
verset
idézte
aj
nekik (Otkönyv V. 11,
mely iránt megesküdött az Örökkévaló, hogy nekik fogja
adni (a szentföldet)"; nem áll „nektek", hanem „nekik". lottak
feltámadása
babizonyítva
a
szentírásból.
—
íme a ha-
Mások szerint
ebből bizonyította b e : írva van (u. o. 4, 4 ) : „Ti pedig, kik ragaszkodtok az Örökkévaló a ti Istenetekhez, életben vagytok
ma mindnyá-
jan." Azaz : Valamint e világon életben vagytok mindnyájan, ugy a jövő világon is életben lesztek
mindnyájan....
Cleopatra királynő egyszer azt kérdezte rabbi Méirtől:
„Tudom
ugyan, hogy a halottak fel fognak támadni, mert írva van (Zsoltár72, 16): „Virulni fognak a városbeliek, mint a föld
könyv
növény-
zete." De ha feltámadnak, úgy meztelenül avagy saját ruháikba öltözve fognak-e feltámadni ? " búzáról.
Mire amaz :
„Következtethetni erre a
Már ha a buza, mely meztelenül temettetett el, annyi ru-
hába öltözve
kél ki:
temettettek el." —
mennyivel
inkább a jámborok,
kik ruháikkal
A római császár (más olvasás szerint egy eret-
nek) egyszer így szóla rabban Gamaliélhez : „Ti azt állítjátok, hogy a halottak
feltámadnak;
ám hiszen ők
porrá lesznek,
a por pedig
miként nyerhet é l e t e t ? " Erre (a kérdező vagy más magyarázat szerint Gamaliél) lánya szólalt f e l : „Hagyd csak, majd én felelek neki. Két
fazekas
agyagból „ A ki
lakik
készíti
vízből
a mi
edényeit.
készíti,"
városunkban ;
az egyik vízből,
Ugyan melyikőjük a nagyobb
feleié
vízből (ex semine) tud embert
amaz.
a másik mester?"
Mire a leány:
„Már ha Isten
teremteni, úgy annál
inkább tudhat
EME SZEMELVÉNYEK
107
A TALMUDBÓL.
agyagból ( p o r b ó l ) ! " — Rabbi Izmael iskolája e kérdésben az üvegről következtetett csak
emberi
imígyen: elme
Ha
még
fáradozott,
az
üveg is,
melynek
még összeforrasztható,
készítésén
ha e l t ö r ö t t :
mennél inkább (támadhat fel) az ember, kit Isten szelleme a l k o t o t t ! Egy eretnek egyszer így szólt rabbi A m i h o z : hogy a halottak
feltámadnak:
pedig hogyan kelhet é l e t r e ? "
ám hiszen
„ T i azt állítjátok,
ők porrá
válnak,
Mire amaz így szóla: „ H a d d
a por
mondjak
el néked egy hasonlatot. Volt egyszer egy király, ki azt m o n d á s z o l gáinak : lyen,
„Menjetek,
építsetek nekem egy tágas palotát,
hol nincs se víz,
se f ö l d . "
A parancs
teljesült,
de oly hede a palota
csakhamar összeomlott. Ekkor ismét azt parancsolá szolgáinak a király, h o g y építsenek neki palotát oly helyen, hol víz is, f ö l d is elég van. Ók erre azt mondák, hogy ezt nem tudják. Ekkor dott reájuk a király s így szóla: tudtatok építeni ;
most,
inkább t u d n o t o k ? " * )
—
zőre s nézd az egeret,
megharagu-
„ A míg nem volt se víz,
hogy mindkettő bőven van,
se f ö l d ,
n e m - e kellene
De ha nem hiszesz nekem, menj ki a m e mely ma még
félig hús,
félig f ö l d ;
holnap
már, a mint teljesen kimászott anyja méhéből, csupa hús lesz.
Ne-
h o g y pedig azt hidd, h o g y erre sok idő kell. Ama hegyen most csak egyetlen egy csiga v a n ; de mihelyt esni fog, teli lesz velük a hegy.**) Egyszer egy másik
eretnek
így szólt
Gabiha
ben
Pasziszához
(a ki púpos v o l t ) : „Jaj nektek, ti bűnösök, kik azt állítjátok, h o g y a holtak f e l f o g n a k t á m a d n i ! Hiszen az élők m e g h a l n a k — s a h o l tak f e l t á m a d n á n a k ? ! " Mire a m a z : „ J a j nektek, ti b ű n ö s ö k , kik azt állítjátok, hogy a holtak nem fognak feltámadni ! Ha azok, kik e g y általán nem léteztek, életre kelnek (megszületnek), mennyivel i n k á b b azok, a kik már egyszer é l t e k ? ! "
„ B ű n ö s n e k mersz n e v e z n i ? "
ez. „Ugy megrúglak, h o g y belapúl a p ú p o d ! " nád
—
viszonzá a púpos —
ügyes orvos
„ O h , ha
szólt
te azt
volnál s nagy
tud-
jutalmat
nyernél!" 5. Tudományos
csevegések.
(Ugyanott fol. 91 ab). Antoninus császár egyszer azt m o n d á rabbi Jehudának, a pátriárkának:
„ A test
és
lélek
egyaránt
felmentethetik
magukat
az
*) Tanulság: Ha Isten tud ex semine embert teremteni, annál inkább kell, hogy tudjon porból. **) Miért ne tudná tehát Isten a holtakat rögtön életre hivni ?
EME 108
ENYEDI MÁTYÁS.
ítélet alól. A test ugyanis azt mondhatja:
„ A lélek volt a vétkes,
mert
kő
íme
sírban".
mióta elvált A
lélek
tó'lem,
viszont
így
mert mióta elszálltam belőle, Mire Rabbi:
érzéketlen szólhat:
„A
gyanánt test
fekszem
volt
a
a
vétkes,
íme madárként repdesek a levegőben."
„ M o n d o k egy hasonlatot.
Volt egyszer egy király,
ki-
nek gyönyörű kertje s abban szép zsenge gyümölcsei valának. Ezt a kertet két őr
gondozására bízta,
kiknek
egyike béna,
volt. Egyszer azt mondja a béna a vaknak:
másika vak
„Te, én szép
gyümölcs
zsengéket látok a kertben ; jer, végy fel válladra, szedjük le a gyümölcsöt s együk meg." Ugy is történt. Egyszer csak eljő a kert tulajdonosa s kérdezősködik a szép érett gyümölcs felől. Mire a v a k : „Hát van-e nekem — úgymond —
szemem,
hogy
láthatnám
gyü-
mölcsidet ? " S a béna : „Hát van nekem lábam, hogy utána járhatnék ? "
Fogta
egyformán
magát a király,
bünteté
vállára ülteté a vaknak
meg őket.
—
Isten is így
veszi
a bénát és elő a lelket,
visszahelyezi a testbe s együttesen itél felettük, a mint írva vagyon 50, 4 ) :
{Zsolt.
„ S z ó l az égnek
felülről
és a földnek,
hogy
Ítéljen felettük (tulajdonképen : . . . . hogy megítélje
népét)".
az égnek felülről" — ez a lélek ; „s a földnek stb
" —
együtt „Szól
ez a test."
Más alkalommal így szóla Antoninus Rabbihoz: „Miért kel fel a nap keleten s nyugszik volna,
nemde,
„ í g y értem a kérdést: tér
előbb
le
nyugaton ? "
Mire
akkor is kérdeztél v o l n a ? ! "
vissza
Miért
nyugszik
ismét keletre,
hogy
ez :
„Ha
fordítva
Mire ismét Antoninus:
le a nap nyugaton ott nyugodnék l e ) ? "
(s nem Felele
R a b b i : „Hogy üdvözölhesse az ő Urát, a m i n t írva vagyon (Nehemia 9, 6 ) : „ A z égnek seregei maghajolnak előtted." Erre ismét Antoninus:
„Ugy hát,
a mint
az
égbolt
közepére
ér, üdvözölné Urát s
aztán rögtön nyugodnék le o t t ! " S újra Rabbi :
„(Ez nem lehetsé-
ges) a munkások s az utasok miatt (a kik nem tudnák, mely pillanatban fog a nap hirtelen eltűnni.)" Ismét máskor a következő párbeszéd
folyt le kettejük között.
Antoninus: „ A gonosz indulat mikor nyeri el uralmát az emberben, képződésekorvagy pedig születésekor?" R a b b i : „Képződésekor." Antoninus : „ A k k o r hát taszítaná szét (az embryo) az anyaméh falait s jönne k i ? ! T&hát mégis csak a születés perczében jő beléje a gonosz indulat." Rabbi : „Igazán, erre a dologra Antoninus tanított s a szentírás is támogatja nézetét (Otkönyv I. 4, 7 ) :
„ A z ajtónál
leselkedik a vétek."
EME SZEMELVÉNYEK
A
109
TALMUDBÓL.
B) Apró közlemények I.
szempontokból.
Egységes
1. A munlta
méltatása.
A ki keze munkája után él, érdemesebb
mint a tétlen isten-
félő. (Ber. 8 a) A munka oly nagy valami, hogy megtisztelés arra, ki neki él. (Ned. 49 b) Szép Η tudományokkal
való foglalkozás,
ha kézi
munkával
egyesül. (Ábot II. 2) Ha nem volna szolőlevél, úgy szőlőfürt sem lehetne (Cliull. 92 a) Lehet
drágaság hét évig,
mégsem fog kopogtatni a kézmíves
ajtaján. (Szanh. 29 a) Miként kötelessége az apának,
hogy fiát tudományra
úgy köteles őt kézi mesterségre is taníttatni. A ki fiát nem taníttatja mesterségre,
nevelje,
(Kidd. 30 b)
olyan,
mintha zsivány-
nak nevelné. (U. o. 29 a) A kézműves
munkaközben
nem
köteles
fölállani még
tudós
férfiú előtt sem. (ÍJ. o. 83 a) Ha a munkások a fa csúcsán vannak elfoglalva, úgy elvégezhetik ott kötelesimájukat, a nélkül hogy le kellene szállniok. (BerA6
a)
Isten mindenkiben rokonszenvet ébresztett valamely mesterség iránt. ( V . o. 43 b) Egy mesterség sem hiábavaló, egyik sem fog megszűnni sohasem. Boldog, kinek családja tisztességes mesterséget űz ; boldogtalan, kinek családja aljas mesterségből él. A társadalomban egyaránt szükség van illatszerkereskedőkre és tímárokra. (Kidd. Jobb magot elvetni, mint gabonát vásárolni;
82 b) siess hát s végy
szántóföldet. (Jeb. 63 a) Bár szántóföld és gabona csekély értékűek, mégis jobb a földmívelés, mint a kereskedelem, mert amaz biztos és maradandó jólétet tesz lehetővé. (U. o.) Aki a föld rabszolgájává teszi magát, jóllakik.
(Szanh.
58 b)
Add el a földet a nyájért, nem a nyájat a földért. (Chull. 84 Aki meg
akar
gazdagodni,
foglalkozzék
a)
marhatenyésztéssel.
(U. o. 84 b) Ha könnyen akarsz túltenni apai
örökségeden,
öltözködjél
a
EME 110
ENYEDI MÁTYÁS.
rómaiak módjára, élj finom edénynyel és bízd drága marháidat béresekre felügyelet nélkül. (V.
o.)
Minden mesterségben egyaránt van gazdag ós szegény; itt minden az érdemtől függ. ( K i d d . 82 b) Sohasem láttam gyümölcsszárító szarvast, teherhordó oroszlánt, kalmárkodó rókát. Ha mindezek m"gis goncl nélkül élnek meg, holott az embert szolgálni hivatvák. mennyivel
inkább
élhetnék gondtala-
nul én, kinek rendeltetése a Teremtőt szolgálni, ha életem kifogástalan volna. (U. o.) 2. A midőn az
ember
Becsületesség.
Isten
ítélőszéke
elé kerül,
t ő l e : „Lelkiismeretes voltát-e az adás-vevésben? ; í Igen-ed őszinte legyen s nem-ed is őszinte. száddal, mint a mi a szivedben van.
azt
kérdezik
(Sttbb. 31 a) Ne
beszélj
mást
Isten felelősségre fogja vonni
azt, ki nem áll szavának. A ki szavát meg nem tartja, a lelkiismeretesség ellen vét. (B. mecz. 49 a) Nem szabad pogányt sem tettel, (ü.
Felebarátod
megcsalni,
annál
becsülete és vagyona oly kedves
mint a magadé. (Ab.
II, 15.
A ki tolvajtól elvesz kártérítéssel tartozik. (Ber. Az
szóval
kevésbbé
o. 70 a)
értéknek
legyen
előtted,
17)
valamit,
maga is részese a lopásnak
s
5 b)
hatodrészén túl nyereséget venni
csalás
és
az
Ne vegyíts a j ó árúk közé rosszakat. A legnagyobb bűnös
az
ilyen szerződés semmis. (B. buth. 89 ab) ki a mértékkel csal meg. (U.
o.)
Az államot nem szabad adóval hamm.
vagy
vámmal
megcsalni.
(B.
113 a) Az állam törvénye törvény. (Gittin
10 hj
A földi uralom olyan, mint, a mennyei. (Ber.
58 a)
Aki a tolvajnak vagy uzsorásnak csupán szóbeli megbánásával beéri, az balga. Teljes megbánás részükről csak az volna, ha annyit adnának vissza, a mennyit mástól elvettek. (B. hamm. 94 b) Ne akarj vásárolni, mikor nincs pénzed. (Pesz.
112 b)
Aki uzsorára ad kölcsön, annak vagyona ingadozó alapon (Β. mecz.
71 a)
áll.
EME SZEMELVÉNYEK
A tudós, kinek belseje (Jóim
nem
111
A TALMUDBÓL.
olyan
mint
külseje,
nem tudós.
72 b) 3.
Jótékonyság.
Jótékonyság — több mint minden áldozat. (Jó ma 4!· a) A ki nem érez irgalmat,
bármely Isten teremtménye iránt, az
nem is ember. (Béeza 32 b) A ki embertársai iránt irgalmas, az irgalmat talnl az égben is ; de a ki nem könyörül embertársain, rületet. (Sabb.
lói
az felülről sem várhat k ö n y ö -
b)
A ki kivonja magát a jótékonyság ványimádásra adná magát. (Keth. Három dolgon alapul
adója alól, — min'ha bál-
68 a. B. bath
10 a)
a világ: tanulmányon, istenitiszteleten és
könyörületességen. (Ab. I, 2) Könyörületességen végződik is. (Szóta
kezdődik a szent
tan,
könyörületességgel
14 a)
Tárd ki házadat a szegények számára,
legyenek ők családod-
nak tagjai. (Ab. I, 5) A ki titokban ád alamizsnát, nagyobb Mózesnél. (B. bath. 9 b) A ki azért ád alamizsnát,
hogy a világ
előtt vele kérkedhes-
sek, bűnt követ el. (U. o. 10 b) A ki kölcsön által segélyez, nagyobb érdemet szerez,
mint
a
ki alamizsnát ad. (Sabb. 6 2 a) Keveset ad, ki sokat,
de kedvetlenül ad.
Ellenben sokat ad,
ki keveset, de nyájas arczczal ad. (B. bath. 9 b). Ha a szegény bogyókat üt le az olajfa csúcsáról s valaki lent elszedi előle, úgy ez erőszakos eltulajdonításnak tekintendő. (Gitt, A jótettet csak a benne meg Isten. (Szukka
61 a)
foglalt szeretethez képest jutalmazza
49 b)
4. A pogányokhoz
való
viszony.
Az erkölcsi világrend parancsolta kötelesség, bármely
nemzeti-
ségű szegényt Izrael szegényeivel együtt segélyezni, betegeiket ápolni, halottaikat eltemetni. (Gitt.
61 a)
Bálvány láttára a jámbor így fohászkodik: „Dicsértessél, óh Isten, ki türelmes és elnéző vagy azok iránt is, kik akaratod ellen cselekesznek." (Ber. 57 b)
EME 112
ENYEDI MÁTYÁS.
A ki pénzét inkább kölcsönzi pogánynak, mint zsidónak, mert amattól kamatot
vehet,
bűnt követ el.
írva van (Zs.
15, 5 ) :
szállhat fel szent hegyedre? A ki az egyenes uton jár . . . " ád uzsorára még pogánynak sem. {Makk. A ki pogány
bölcset
lát,
Isten, ki bölcsességedből az
így
emberi
„Ki
ós nem
24 a)
imádkozzék:
„Dicsértessél, óh
teremtményeknek is juttattál."
(.Ber. 58 a) Minden népnek jámborai részesülnek örök üdvösségben. (Szanh. 105 a) Ha valahol
szegény
zsidók és pogányok
vegyesen
laknak
s
alamizsnát gyűjtenek számukra, úgy az azt szétosztó bizottságba ép úgy választandók be pogányok, mint zsidók. {Jerus.
Gitt. 47 c)
Törvénytelen kamatot pogánytól sem szabad követelni. (B. mecz. 70 b) Iiiszda
rabbi előre köszönt a pogánynak ís.
Élj békében
mindenkivel,
(Gittin 62 a)
még a pogánynyal is. {Ber.
17
a)
5. A nő. A kinek neje nincs, annak nincs sem öröme, sem áldása, sem támasza, sem békessége. {Jcb.
62b.)
A ki nejét jobban szereti mint önmagát s gyermekeit j ó útra vezeti, arra reá illik a szentírás szava (Jób 5, 2 4 ) : „Bizonyos vagy benne, hogy béke lakozik hajlékodban." (U. o. Szanh. Csak ha kiismerted, vedd el a nöt. onnan
végy
nőt ;
szállj
feljebb egy
Szállj alább
fokkal
76b.) egy fokkal s
s ott szerezz
barátot.
(U. o. 63a.) Isten mentsen egy dologtól,
mely rosszabb
a halálnál.
S mi
rosszabb a halálnál? A zsémbes nő. (U. o.) A nőnek
főérdeme,
hogy
visszatart bennünket
s hogy gyermekeinket felneveli. (U.
ballépésektől
ο.)
Sohse bántsa a férj nejét, mert könnyen fakad sírásra s a büntetés sem marad el soká. {B.
mecz.
59a.)
Ha nőd kicsiny, hajolj le hozzá s úgy susogj fülébe.
( U o.)
A z oltár maga könnyezik annak szerencsétlensége fölött, ki első nejétől elválik. (Szanh. A kinek első neje körülötte. (U. ο.)
22a.) meghal
—
mintha
a
világ sötétednék el
EME 113
SZEMELVÉNYEK A TALMUDBÓL.
Mi sem pótolhatatlan; csak az első szerelem tárgya az. (U. ο.) A férj csak
nejétől,
a nő
csak
férjétől
hal
el (a
rokonság
közömbös). (ÍJ. o. 22b.) Az ember kevesebbet egyék és igyék, mint úgy öltözködjék, a hogy tehetsége
engedi;
a mennyit
jobban
becsülje
nejét s gyermekeit, mint a hogy teheti; mert ezek pedig Istentől függ. (Chull. Isten (Nidda
a
nőt
elbir; meg a
tőle függnek, ő
84b.)
több józan
észszel
áldotta
meg,
mint a férfit.
45b.)
Inkább mint a férfit illeti meg a nőt az isteni ígéretek nagyobb része. A nő fogja rá a gyermekeket a tanulásra, 6 ösztönzi férjét a főiskolák látogatására s mialatt visszajövetelét várja, a házi teendőket látja e l : mindez bő forrása a nő érdemeinek. (Ber.
17a.)
Légy buzgó a nő megbecsülésében, mert 6 az, ki Isten áldását házadba hozza. (Jeb. 63a.) A jámbor nők érdeménél fogva váltattak meg az izraeliták Egyiptomból. (Szóta 11b.) Csak tetteinél fogva igazán szép a nő. (Sabb.
25b.)
Asszonyok! Legyetek szemérmetesek — még férjetekkel szemben is. (U. o. 140b.) Házam —
ez az én n ő m ! (Jóma
2a.)
Gazdag az, kinek derék neje van. (Sabb.
25b.)
A kinek neje nincs, az nem ember. (Jeb. 63a.) Ha (Szóta
férj
és
nő
hívok
egymáshoz,
úgy
Isten
honol
náluk.
17a.) 6". Társadalmi
élet,
Légy értelmes az ájtatosságban
erkölcsök. is, felelj
szelíden,
haragodat
csillapítsd, élj békében testvéreiddel, a szomszédokkal, minden emberrel, még pogánynyal is. Ilyképen szeretve lészel az égben, kívánatos a földön s mindenkitől kedvelt. (Ber. Háromféle
ember
fiatal emberét, a ki
erényét
nagy
17a.)
hirdeti
maga
városban lakik s
a szegényét, ki a talált jószágot visszaadja, mének egy tizedét
lelkiismeretesen
ezzel dicsekednék. (Pesz. A
ki
Isten
tiszta
az
égben:
erkölcsű
a
marad,
a gazdagét, ki jövedel-
elajándékozza,
a
nélkül
hogy
113a.)
megalázkodik,
azt
felemeli
Isten;
a
ki
fenhéjázó,
EME 114
ENYEDI MÁTYÁS.
azt Isten lesújtja. A ki a nagyságot
keresi,
attól
elfut;
a ki
fut
tőle, azt fölkeresi. A ki szorítja az időt· (alkalmat), félreszorul; a ki félreszorult, eljön az ő ideje (alkalma). (Erubin 13b.) Nem elég Isten szemeiben ártatlannak lenni: az ártatlanságot az emberek előtt is ki kell mutatni. (Jer.
Sek. III, 2.)
Boldog, ki meghal úgy, a mint született, taságában. ( Β . mecz.
az
ártatlanság tisz-
107a.)
A jámbornak nem kell e m l é k k ő : szavai (és tettei) emléket. (Sek.
őrzik meg
4b.)
A ki erényes
akar
lenni,
Isten
támogatja a z t ;
ösvényére akar lépni, annak is megnyílnak A ki elősegíti a jót, nagyobb
az,
a
kapuk.
mint a ki
a ki
a bűn
(Sabb.
104a.)
maga
tesz jót.
(B. bath. <)a.) Ha szenvedélyeidet ismételve elnyomtad, örökre megszabadultál a bűntől. (Jóma
38b.)
Szeresd azt, ki hibáidra
figyelmeztet,
inkább, mint a ki szün-
telen dicsér. (Ab. di r. Na t/t. 29.) Becsüljétek meg a szegények a tudomány. (Ned.
fiait;
általuk gyarapodik fényben
81a.)
A ki bántalmazásra nem felel, annak ügyét (Gitt.
Isten
vállalja
el.
7a.) Inkább vettesd magad
nosan megszégveníts. (S~óta
mészégetőbe, semhogy másokat nyilvá10b. Ber. 43b.
67a.)
Keth.
A ki felebarátját nyilvánosai) megszégyeníti, nincs része annak a jövő életben ; hasonló ő a gyilkoshoz, mert a elfut a vére. (Szanh.
inegszégyeníttetnek
107a. B. mecz. 58b.)
Inkább tedd ünnepedet hétköznappá, rulj. (Sabb. 118a. Pesz.
semhogy emberekre szo-
112a.)
Kötelesség, a haldokló rendelkezését teljesíteni. (Keth. Az (Gitt.
ember mit
se
ízleljen, mielőtt
barmát
meg
70a.)
nem
etette.
nélkül
egyik
62a.) Imádkozzál az uralkodó
üdvéért,
mert
félelme
ember a másikat elevenen nyelné el. (Ab. III, 2.) A királyt duplán kell üdvözölni. (Gitt. A ki a betegen látogatásával nem kos. (Ned.
40a.)
62a.)
enyhít, olyan mint a gyil-
EME SZEMELVÉNYEK
A
115
TALMUDBÓL.
Sohse mondj ki olyasmit, ami az illem ellen való. Építs házat, ültess szőlőt., azután nősülj
meg.
( P e s z . 3a.) 44a.)*)
(Szótő
II. V e g y e s e k . 7. Arany mondások,
aforizmák,
közmondások
sth.
A z ember mindig hajlítható legyen, mint a nád s ne k e m é n y , mint a ezédrus. ( T a a n . 20a.) Nem a hely teszi tiszteltté az embert, (U. o.
de az ember a helyet.
21b.) A mit nem akarsz, hogy veled tegyék,
(Sabb.
ne tedd azt
másokkal.
31a.) D ö g ö t nyúzzál az utczán s emberekre ne szorulj. (Pesz.
113a.)
Miért ülik meg a babiloni zsidók az ünnepeket derültebb g u l a t b a n ? — Mivel szegények. (Sabb. Jól illik a szegénység Izraelnek A hazában a név, embereket). (U.
a hazán
han-
145b.) 9b.)
(Clng.
kivül
a ruha
(teszi
tiszteltté
az
o.)
A magába zárkozott bölcseség pusztai mirthushoz hasonló, mely senkit sem örvendeztet meg. (R. has.
20a.)
Mikor a bor bemegy, kijő a titok. (Szanli.
(>3a.)
A bornak vér a vége. (U. o. 70a.) A haragtól megőrül a bölcs, a próféta elnémul. (Pesz. A harag előtt Isten is semmi. (Ned.
A z emberi nagyság önmagának sírja. (Pesz. A gőgösről azt mondja I s t e n : a világon." (Szóta A gőgös mellett. (Ber.
Gfib.)
22b.) 87b.)
„En és 6 nem élhetünk
együtt
5a.)
ugy tesz,
mintha
Istent
nem
tűrhetné
meg
maga
43b.)
A gőgösség észbeli szegénységre vall. (Kidd.
49b.)
Négyféle ember nem ismerheti az I s t e n t : a gúnyolódó, a képmutató, a hazug és a rágalmazó. (Szóta Négyféle embert
nem érthet
42a.)
m e g az emberi e l m e :
a büszke
szegényt, a tettető gazdagot, az erkölcstelen aggot és a fölebbvalót, *) Ε rovatba való volna a negyedik misna-rendnek egy egész: 5, illetve 0 fejezetből álló, Abot eziraü traktát.usa. mely azonban minden zsidó imakönyvben megtalálható.
EME 116
ENYEDI
a ki csak parancsokat osztogat, val. (Pesz.
de maga nem törődik mások javá-
113b.)
Mennél (,Szukka
MÁTYÁS.
nagyobb
valaki,
annál
nagyobbak
a
szenvedélyei.
52a.)
A jóllakott szenvedély mindig éhes; az éhes viszont jóllakott. (U.
o. 52b.) A szenvedély
mindennap
30b. Szukka
(Kidd.
megújul
és
megifjul
az
emberben.
52b.)
Kis diákok megélesítik a nagyoknak az eszét (ha együtt tanulnak), miként az aprófa elősegíti az öregfának fellobbanását. ('Taan. 7a.) Miként a víz a magasból folyik alá a mélységbe,
úgy a tudo-
mány is csak szerénységben maradhat fenn. (U. o.) A büszkeség a gyöngeségek álarcza. (Meg. A hallgatás (Toszifta
Pesz.
a
bölcshez
is
illik, mennél
29a.) inkább a
balgához.
VIII.)
Ha beszélni egy forintot, úgy hallgatni két forintot ér. {Meg. 18a.) A szemérem a bűntől való irtózáshoz vezet. (Ned.
20a.)
A szemérem szép ékessége az embernek. (U. ο.) Magad (Taan.
előtt
még jobban szégyeld magad, mint mások előtt.
15b.) Az igazi szegénység az ész szegénysége. (Ned. A kinek esze van,
mindene
van;
41a.)
a kinek
v a n ? A kinek esze van. minek van h í j á v a l ?
esze nincs,
A ki
mije
az eszének van
hijával, mije v a n ? (U. ο.) Ha itt vagyok én (valamely t dolognál szívvel-lélekkel), minden itt v a n ; ha én nem vagyok itt, ki van itt ? (Szukka
53a.)
A hova az ember kívánkozik, oda viszik őt lábai. (U. o.) A nap rövid, a munka sok, a munkások a gazda sürget. (Abot
restek, a bér magas,
II, 15.)
Jaj, a kinek nincs háza s a ház kapuján dolgozik! (Sabb. 31b.) „Fáradoztam, de sikertelenül" — ne hidd a z t ! (Meg. A becsületesek nagyra veszik el a másét. (Szóta
vannak
vagyonukkal,
nem
12a.)
Háromféle természetes vonzalom létezik: szülőföldjéhez, a férfi vonzalma nejéhez, a vevő lóit tárgyhoz. (U. o. 47a.)
6b.)
mivelhogy
az
ember
vonzalma
vonzalma a vásár-
EME SZEMELVÉNYEK
Háromféle élet nem élet:
A
117
TALMUDBÓL.
azé,
a ki másra
szorul,
a
papucs-
hősé s a betegeskedőé. (Bécza 32b.) Ha valakit balkezeddel eltaszítsz, jobboddal vond vissza magadhoz. (Szóta 47a.) Tiz pinttel jutott a világnak a pletykáskodásból, abból czet a nők foglaltak le. Álomszuszékság
czet a cselédek vettek ki maguknak. (Kidd. Ha ketten czivakodnak,
úgy a
kilen-
is tiz pinttel, ebből kilen49b.)
ki előbb hallgat el, bizonyára
előkelőbb származású ( V . o. 71b.) A ki tanuk nélkül kölcsönöz, másokat hoz
kísértetbe. (U. ο.)
Ki az, a ki maga vesz magának u r a t ? Az apa, ki még életében mond le vagyonáról gyermekeinek javára. ( Β . rnecz. 75b.) Három dologról ismerhető fel az ember:
erszényéről; pohará-
ráról és haragjáról. A madarak is ismerik (és utálják) a fösvényt. (Szóta A szerencse eltaszítja magától azt, ki erőszakkal ragadni, s felkeresi azt, ki nyugodtan vár reá. (Ber. A szív és a szem a bűnnek ügynökei. (Jer.
38b.)
akarja m e g -
64a.)
Ber.
6b.)
A szemtelenség egy korona nélküli uraság. (Szanh.
105a.)
A szemtelenség még Istennel szemben is megáll. (U. o.) A boltajtóban (a hol osztogatnak) mindenki atyafi a szegénység ajtajánál senki. (Sabb.
és j ó b a r á t ;
32a.)
Ne bántsd a részeget: elesik az magától i s ! (IJ. ο.) Egyetlen
pénzdarab
is nagy
lármát
csap
a
perselyben.
(B.
mecz. 85b.) A myrthus még a tövisek között is myrthus myrthus a neve. (Szanh.
marad s mindig
44a.)
Ha egy gazember czirógat, számláld meg fogaidat. (Chull. A tudósok
versengése
a tudománynak
A legszebb elégia az, mely sírásra fakaszt; a legjobb mely a nagy tömegre hat. (Ber.
127a.)
élete. (B. bathra
22a.)
beszéd,
5b.)
Ne tekintsd a korsót, hanem a bort, új korsó, melyben ó bor van, s régi
mely
korsó,
benne
van.
Lehet
melyben új
bor
sincs.
(Ab. IV, 27.) Ha ifjak azfpuoui ^ák: építs, és
vének:
a véneknek és ne az ifjaknak, mert az ifjak
rombolj, építése
fogadj szót
rombolás s a
EME 118
ENYEDI MÁTYÁS.
vének rombolása építés; (Nedárim
lásd
Rehábeam
esetét Kir. 1. k.
12.
fej.
40a.)
A szenvedély tisztességtudóan ted, szerényen mint vendég
lép
mint a vándor megy el mellet-
be a házba
s mint
úr
viselkedik
benne. (Szuklca 52b.) Bolondnak, vaknak nincs szégyene. (Β. kamma A (Ber.
megfejtetlen
álom
olyan
mint
a fel
80b.)
nem
nyitott
levél.
55a.) Inkább kíván a tehén szoptatni,
és tanítvány). (Pesz.
mint a borjú szopni
Ha függni akarsz, magas fára akaszd magad tanulj). (U.
(tanító
112a.) (kiváló
tudóstól
o.)
Ne fó'zzél a más fazekával (tilos szerelemről). (U. o.) A kútba, melyből valamikor ittál, ne dobj kóczot (B. lcamma 9 2 b . ) Ezen a dolgon eret kell vágni (nincs rendjén). (Jer. Seb. III, 1.) Minek délben gyertya ? ! (Chullin
60b.)
A nagy óczeánt is m e g t u d j a édesíteni (a dicsekvőről.) Jer.
Ab.
zára II, 9.) Ez az öreg okos s kése éles (ügyes debatteur). (Jer. Nidda 19b.) Jól megtöltött bolt (tudósról). (Gitt.
67a.)
Repülő teve, tű fokán áthúzott elefánt, aranyból való fa (túlzás jelölésére). (Ber.
55b.) ENYEDI
MÁTYÁS.