Szemelvények a talmudból

EME

Szemelvények a talmudból. — Befejező közlemény. — II. •i. Epizódok

A z

a g á d á b ó 1.

Jeruzsálem

katasztrófája

történetéből.

(Gittin fol. 55b—56b.) Két férfiú, Kamcza el Jeruzsálem.

Vala

és Bar-Kamcza

t. i

ott

egy

(névcsere)

férfiú,

kinek

miatt

egy

pusztult

Kamcza

nevű

barátja s egy Bar-Kamcza nevű ellensége volt. Ez a férfiú egy ízben l a k o m á t rendezvén, így szóla s z o l g á j á h o z : Kamczát!"

„Eredj, h o z d el (hívd meg)

A szolga elméne, de Bar-Kamczát hívta meg. A mint ez

belépett, a ház ura m á r a lakománál ült s így szóla (a b e l é p ő h ö z ) : „ T e , a ki ellenségem vagy,

mit

keressz

itt? El!

ki

veled!"

Mire

B a r - K a m c z a így f e l e l t : „ H a már eljöttem, engedj maradnom, inkább megtérítem azt, a mit enni s inni f o g o k . " Mire a m a z : „Megfizetem lakomád f e l é t ! " „ügy

hát

megfizetem

egész

fogta, felkelni kényszeríté

„ N e m !" szól a ház ura. „Nem!"

lakomádat!"

s kivezeté.

volt újra a válasz,

„Nem!"

Ezzel

E k k o r gondolá

kezénél

Bar-Kamcza:

„ A b b ó l , h o g y az ott ülő t u d ó s o k meg nem gátolták (a gazdát abban, hogy engem ki ne utasítson), az

következik,

hogy

Ínyükre

volt

e

d o l o g ; m e g y e k hát s rágalmakat terjesztek ellenük a császári udvarnál."

E l m é n e s így szóla a (római) c s á s z á r h o z :

a zsidók!"

„Fellázadtak

Mire a m a z : „ K i m e r i azt á l l í t a n i ? " Feleié

ellened

Bar-Kamcza:

„ K ü l d j nekik egy áldozatra való állatot, majd meglátod, hogy b e m u tatják-e?!"

A császár

csakugyan

küldött általa

egy kövér

De Bar-Kamcza, mialatt visszatért (Jeruzsálembe), állat felső ajkán vagy mások

szerint

borját.

sérülést ejtett az

szem hártyáján,

olyan

helyen,

mely (ha megsérült) nekünk (az izraelitáknak) hiba számba megyen, nekik (a pogány rómaiaknak)

ellenben

úgy vélekedtek, hogy be kell mutatni

nem.

A

tudósok

az áldozatot

a

már most

kormánynyal

EME SZEMELVÉNYEK

való békesség

érdekében.

h o z z á j u k : „ A z t fogják

A

De rabbi

mondani

állatok is bemutathatok

Eukolos fia így szóla

Zekarja,

(ez

áldozat

103

TALMUDBÓL.

esetből folyólag),

gyanánt."

Ekkor

hogy meg kell őt (Bar-Kamczát) ölni, nehogy

úgy

rabbi Johannn:

Rabbi Zekarja,

zása

módja

okozta,

ölessék m e g . "

hogy

(Erre

Eukolos

elmondja

Zekarja azt m o n d á :

„Ebből azt f o g j á k következtetni, h o g y a ki sérülést állaton,

sérült

vélekedtek,

elmenjen s

(hogy nem mutatták be az áldozatot). Mire rabbi zatnak) szentelt

hogy

ejt

egy (áldo-

vonatkozólag

fiának

alázatos

mondá

gondolko-

házunk elpusztult, szentélyünk

elégett

s

hogy mi magunk számkivetésbe j u t o t t u n k . ) — Erre (a császár) Nerot, a Caesart, küldötte ellenük.*) Midőn ez megérkezett, egy nyilat lőtt el kelet felé, mely Jeruzsálemben esett l e ; majd nyugot felé lőtt, de a nyil ugyanott hullott le s így mind a négy

irányban,

de

a

nyil

mindig csak Jeruzsálemben hullott le (oly csoda,

mely

sikerét jelezte). E k k o r így szólt egy

gyermekhez:

„ M o n d d el szent-

írási

„Bosszút

versedet!"

A

fiu

így

szóla:

R ó m á n ) népem, Izrael által."

(Ezékiel

állok

Edomon

35, 14.) E k k o r

r ó m a i ) : „ A szentnek, dicsértessék neve, tetszik tani, de kezét rajtam akarja letörülni (engem

vállalatának

így

szentélyét

Ekkor három

(a évig

megbüntetni)."

császár) Vespasianust, a Caesart, ostromolta

hogy volt három gazdag

Jeruzsálemet.

ember

a

(A

küldötte

talmud

városban,

kiknek

itt

Fogta Méir.

ellenük, elbeszéli,

készletei

gendők lettek volna 21 évre, de a zelóták mindent

(a

elpusztí-

magát, eltávozott s áttért (zsidóvá lett). T ő l e származott rabbi

ki

(azaz

szóla

ele-

elégettek, h o g y

a döntő csatát siettessék, minélfogva nagy éhínség támadt. A z ostrom idejéből a következő epizódot olvassuk :) Mártha,

Boelhus

hogy hozzon neki

leánya,

finom

ták. Visszajőve tehát s liszt még

kapható."

egy

gazdag

nő,

elküldé

búzalisztet. A z o n b a n míg érte így s z ó l a :

De

mielőtt

„Búzaliszt érte

ment,

nincs ezt

már,

is

szolgáját,

ment, eladde fehér

eladták.

Újra

visszajött tehát s mondá : „ F e h é r liszt ugyan nincs már, de rozsliszt van m é g . " Elméne hát érte, de akközben ez is eladatott. E k k o r újra jelenté:

„Rozsliszt sincs

elment érte,

az

*) Tacitus és Joseplius Palesztinába.

már,

csak

árpaliszt

van

még."

i* el volt már adva. E k k o r a hölgy

De

mire

felvevé saruit

szerint Nero volt az, ki Vespasianust küldte

EME 104

ENYEDI MÁTYÁS.

s így szóla: „Elmegyek hát magam s utána nézek, ha még valami ennivalót." De ekkor egy s ο meghalt (annyira finnyás

darab ganaj

volt)....

hozhatnék e

ragadt

lábához

A midőn haldokolt,

aranyát

és ezüstét mind az utczára hányatá s így szóla: „íme, mi hasznom b e l ő l e ! " Ez az, a mit a próféta mond (Ezékiel 7, 10):

„Ezüstjüket

az utczára fogják hányni." Abba Zikra, a harczias

párt

feje,

rabbi Johanan ben elhivatá őt

Johanan titkon

szóla h o z z á :

fogtok még így cselekedni s

„Meddig

séggel az embereket (nem

akarván

a

Zakkaj

magához

nőtestvérének volt fia.

s így

öldöklitek éh-

várost feladni)?"

így szóla: „Mit t e g y e k ? Ha így szólanék társaimhoz,

Mire

emez

megölnének."

Amaz feleié: „Ejtsd módját, hogy kijuthassak innen; hátha van még valamelyes segítség."

Mire emez:

„Tégy úgy, mintha

beteg

volnál,

hogy az emberek idecsődüljenek s kérdezősködjenek hogyléted felől. Aztán végy valami bűzös tárgyat s tedd magad mellé s híreszteljék el, hogy meghaltál. De tanítványaidon kivűl senki se jöjjön el érted (hogy elvigyenek), nehogy észrevegyék, hogy könnyű vagy, mert amazok tudják, hogy az eleven ember könnyebb mint

a

halott.

Csak-

ugyan így tőn. Be is ment érte rabbi Eleazar egyfelől s rabbi Józsua másfelől (hogy elvigyék). A mint a kapuhoz értek, a (zelóta) őrök

át

akarták szúrni a koporsót, de (Abba Zikra) így

„A

rómaiak azt fogják

mondani,

hogy

szólt hozzájuk:

tanítójukat

átszúrták."

Midőn

pedig megakarták ütni (megtudandók, nem-e fog kiáltani), így szóla: „ A z t fogják mondani, tanítójukat

megütötték."

Erre

kinyitották

a

város kapuját s így kijutott Johanan. A mint odaért (Yespasianushoz), k i r á l y ! üdv neked, oh

király!"

így szóla:

De ez feleié:

„Üdv

neked,

„Kettős

halált

oh

érde-

melsz: először nem vagyok király s te annak neveztél; azután pedig ha király

vagyok,

miért

„Mondád, nem vagyok

nem

jöttél

már eddig

király,

pedig

bizony

is?"

az vagy

Mire

amaz:

(leszel

nem-

sokára), mert ha nem volnál király, Jeruzsálem nem jutna birtokodba, a mint írva van

([Jenája 10, 3 4 ) : „ A Libanon

el." A „hatalmas" nem lehet más mint nem egyéb

mint

a

szentély.

Mondád

hatalmas

király, továbbá:

a

által

„Libanon" ha

király

miért nem jöttél már eddig h o z z á m ? (Erre feleletem:) A

esik pedig

vagyok,

közöttünk

levő zelóták nem engedtek." Erre Vespasianus: „Ha egy mézzel telt, hordó köré kigyó tekergőznék, nem törnék-e el a

hordót

a

kigyó

EME SZEMELVÉNYEK

A

105

TALMUDBÓL.

miatt?" (Miért nem romboltátok le a falakat, hogy a zelóták kényszerültek volna elvonúlni.) Erre Johanan elhallgatott. De rab József vagy némelyek szerint rabbi Akib.i reája olvasta e verset (Jttsája 44, 2 5 ) : „Meghátrálni hagyja a bölcseket s eszöket elkábítja." Azt kellett volna t. i. mondania: (Az esetben) fogunk valami fegyvert, eltávolítjuk vele a kigyót, s megöljük, a

hordót (azaz

a

várost)

pedig

békében hagyjuk.; szóla

Vespasia-

nushoz: „Kelj útra! A császár meghalt, Róma előkelőinek

Ekközben követ érkezett Rómából,

a

ki így

pedig az

a szándékuk, hogy téged ültessenek a trónra." csodát beszél

el,

mely

Vespasianussal

(A

megesett,

szólott:) „Én rnost eltávozom s mást küldök ide, mit magadnak s én

megadom

neked."

Mondá

talmud ki de

itt

egy

végezetül

így

kérj ki vala-

Johanan:

„Engedd

át nekem Jabne városát s az ottani bölcseket, továbbá rabban G a m a liel családját és orvosokat, kik meggyógyítsák rabbi Czádokot (a k böjtöléssel sanyargatta magát)." Ekkor rab József vagy

mások sze-

rint rabbi Akiba reája olvasta e verset: „Meghátráltatja a bölcseket s eszöket elkábítja."

Azt

kellett

ezúttal (Jeruzsálemet békében)!"

volna

mondania:

„Ugyan

hagyd

De rabbi Johanan azt vélte, hogy

Vespasianus ily nagy kérelmet nem fogna teljesíteni

s akkor ezt a

csekély engedményt sem tette volna. •i. A

feltámadásról.

(Szanhedrin fol. 90b s 91a.) Mondá rabbi

Johanan :

Hogyan bizonyítható a halottak feltá-

madásának eszméje a szentírásból? — Mivel írva van (Otkönyv IV. 18, 2 8 ) : „Adjatok belőle emeléket Áronnak, a papnak." Vájjon Áron örökké fog-e élni, hogy az izraeliták emeléket adjanak n e k i ? Hiszen el sem jutott a szentföldre ! Ebből következik, hogy újra életre fog kelni s akkor az izraeliták emeléket fognak neki adni. így bizonyítható a halottak feltámadásának eszméje a s z e n t í r á s b ó l . . . . A szadduczeusok egyszer azt kérdezték rabban Gamalieltől: Hol történik a szentírásban útalás arra, hogy Isten fel fogja támasztani a halottakat ?

Ο megnevezett nekik

a prófétákból és a szentíratokbó), egyikben sem. —

egy-egy helyet az Ötkönyvből,

de amazok nem nyugodtak meg

Az Ötkönyvből ezt hozta fel (V. 31, 16):

„íme,

EME 106

ΕΝΥΚΠΙ

MÁTYÁS

te elpihensz őseiddel, de majd felkél t é k : Hátha így elpártol"?! — nak halottaid,

értendő a m o n d a t :

" ()k azonban „

ellenevetet-

de majd felkél e nép és

A prófétákból ezt idézte (Jesája 26, 19): „Feltámadhulláim

ébredjetek és ujjongjatok, ti porban

felkelnek;

l a k o z ó k ! " Mire a m a z o k : Hátha ez ama hullákra vonatkozik csupán, melyeket Ezékiel próféta (1. 37. fej.) csakugyan életre

keltett ? ! —

A szentíratok sorából erre utalt (Én. én. 7, 1 0 ) : „ínyed olyan, mint j ó bor, mely

megszólaltatja

zok : Hátha csak

általában

a halottak

az ajkak

Felelének ama-

ajkait."

némi

mozgását érti

(de nem

hogy maguk a halottak feltámadnak), a mint rabbi Johanan rabbi Simeon,

Jehoczadak

fiának

nevében:

mondá

A kinek nevében vala-

mely tételt említenek ezen a világon, annak ajkai megmozdulnak a sirban,

miként írva van

kait."

—

(•u. o.):

Yégre a következő

21) : „

„ . . . . megmozgatja a halottak

verset

idézte

aj

nekik (Otkönyv V. 11,

mely iránt megesküdött az Örökkévaló, hogy nekik fogja

adni (a szentföldet)"; nem áll „nektek", hanem „nekik". lottak

feltámadása

babizonyítva

a

szentírásból.

—

íme a ha-

Mások szerint

ebből bizonyította b e : írva van (u. o. 4, 4 ) : „Ti pedig, kik ragaszkodtok az Örökkévaló a ti Istenetekhez, életben vagytok

ma mindnyá-

jan." Azaz : Valamint e világon életben vagytok mindnyájan, ugy a jövő világon is életben lesztek

mindnyájan....

Cleopatra királynő egyszer azt kérdezte rabbi Méirtől:

„Tudom

ugyan, hogy a halottak fel fognak támadni, mert írva van (Zsoltár72, 16): „Virulni fognak a városbeliek, mint a föld

könyv

növény-

zete." De ha feltámadnak, úgy meztelenül avagy saját ruháikba öltözve fognak-e feltámadni ? " búzáról.

Mire amaz :

„Következtethetni erre a

Már ha a buza, mely meztelenül temettetett el, annyi ru-

hába öltözve

kél ki:

temettettek el." —

mennyivel

inkább a jámborok,

kik ruháikkal

A római császár (más olvasás szerint egy eret-

nek) egyszer így szóla rabban Gamaliélhez : „Ti azt állítjátok, hogy a halottak

feltámadnak;

ám hiszen ők

porrá lesznek,

a por pedig

miként nyerhet é l e t e t ? " Erre (a kérdező vagy más magyarázat szerint Gamaliél) lánya szólalt f e l : „Hagyd csak, majd én felelek neki. Két

fazekas

agyagból „ A ki

lakik

készíti

vízből

a mi

edényeit.

készíti,"

városunkban ;

az egyik vízből,

Ugyan melyikőjük a nagyobb

feleié

vízből (ex semine) tud embert

amaz.

a másik mester?"

Mire a leány:

„Már ha Isten

teremteni, úgy annál

inkább tudhat

EME SZEMELVÉNYEK

107

A TALMUDBÓL.

agyagból ( p o r b ó l ) ! " — Rabbi Izmael iskolája e kérdésben az üvegről következtetett csak

emberi

imígyen: elme

Ha

még

fáradozott,

az

üveg is,

melynek

még összeforrasztható,

készítésén

ha e l t ö r ö t t :

mennél inkább (támadhat fel) az ember, kit Isten szelleme a l k o t o t t ! Egy eretnek egyszer így szólt rabbi A m i h o z : hogy a halottak

feltámadnak:

pedig hogyan kelhet é l e t r e ? "

ám hiszen

„ T i azt állítjátok,

ők porrá

válnak,

Mire amaz így szóla: „ H a d d

a por

mondjak

el néked egy hasonlatot. Volt egyszer egy király, ki azt m o n d á s z o l gáinak : lyen,

„Menjetek,

építsetek nekem egy tágas palotát,

hol nincs se víz,

se f ö l d . "

A parancs

teljesült,

de oly hede a palota

csakhamar összeomlott. Ekkor ismét azt parancsolá szolgáinak a király, h o g y építsenek neki palotát oly helyen, hol víz is, f ö l d is elég van. Ók erre azt mondák, hogy ezt nem tudják. Ekkor dott reájuk a király s így szóla: tudtatok építeni ;

most,

inkább t u d n o t o k ? " * )

—

zőre s nézd az egeret,

megharagu-

„ A míg nem volt se víz,

hogy mindkettő bőven van,

se f ö l d ,

n e m - e kellene

De ha nem hiszesz nekem, menj ki a m e mely ma még

félig hús,

félig f ö l d ;

holnap

már, a mint teljesen kimászott anyja méhéből, csupa hús lesz.

Ne-

h o g y pedig azt hidd, h o g y erre sok idő kell. Ama hegyen most csak egyetlen egy csiga v a n ; de mihelyt esni fog, teli lesz velük a hegy.**) Egyszer egy másik

eretnek

így szólt

Gabiha

ben

Pasziszához

(a ki púpos v o l t ) : „Jaj nektek, ti bűnösök, kik azt állítjátok, h o g y a holtak f e l f o g n a k t á m a d n i ! Hiszen az élők m e g h a l n a k — s a h o l tak f e l t á m a d n á n a k ? ! " Mire a m a z : „ J a j nektek, ti b ű n ö s ö k , kik azt állítjátok, hogy a holtak nem fognak feltámadni ! Ha azok, kik e g y általán nem léteztek, életre kelnek (megszületnek), mennyivel i n k á b b azok, a kik már egyszer é l t e k ? ! "

„ B ű n ö s n e k mersz n e v e z n i ? "

ez. „Ugy megrúglak, h o g y belapúl a p ú p o d ! " nád

—

viszonzá a púpos —

ügyes orvos

„ O h , ha

szólt

te azt

volnál s nagy

tud-

jutalmat

nyernél!" 5. Tudományos

csevegések.

(Ugyanott fol. 91 ab). Antoninus császár egyszer azt m o n d á rabbi Jehudának, a pátriárkának:

„ A test

és

lélek

egyaránt

felmentethetik

magukat

az

*) Tanulság: Ha Isten tud ex semine embert teremteni, annál inkább kell, hogy tudjon porból. **) Miért ne tudná tehát Isten a holtakat rögtön életre hivni ?

EME 108

ENYEDI MÁTYÁS.

ítélet alól. A test ugyanis azt mondhatja:

„ A lélek volt a vétkes,

mert

kő

íme

sírban".

mióta elvált A

lélek

tó'lem,

viszont

így

mert mióta elszálltam belőle, Mire Rabbi:

érzéketlen szólhat:

„A

gyanánt test

fekszem

volt

a

a

vétkes,

íme madárként repdesek a levegőben."

„ M o n d o k egy hasonlatot.

Volt egyszer egy király,

ki-

nek gyönyörű kertje s abban szép zsenge gyümölcsei valának. Ezt a kertet két őr

gondozására bízta,

kiknek

egyike béna,

volt. Egyszer azt mondja a béna a vaknak:

másika vak

„Te, én szép

gyümölcs

zsengéket látok a kertben ; jer, végy fel válladra, szedjük le a gyümölcsöt s együk meg." Ugy is történt. Egyszer csak eljő a kert tulajdonosa s kérdezősködik a szép érett gyümölcs felől. Mire a v a k : „Hát van-e nekem — úgymond —

szemem,

hogy

láthatnám

gyü-

mölcsidet ? " S a béna : „Hát van nekem lábam, hogy utána járhatnék ? "

Fogta

egyformán

magát a király,

bünteté

vállára ülteté a vaknak

meg őket.

—

Isten is így

veszi

a bénát és elő a lelket,

visszahelyezi a testbe s együttesen itél felettük, a mint írva vagyon 50, 4 ) :

{Zsolt.

„ S z ó l az égnek

felülről

és a földnek,

hogy

Ítéljen felettük (tulajdonképen : . . . . hogy megítélje

népét)".

az égnek felülről" — ez a lélek ; „s a földnek stb

" —

együtt „Szól

ez a test."

Más alkalommal így szóla Antoninus Rabbihoz: „Miért kel fel a nap keleten s nyugszik volna,

nemde,

„ í g y értem a kérdést: tér

előbb

le

nyugaton ? "

Mire

akkor is kérdeztél v o l n a ? ! "

vissza

Miért

nyugszik

ismét keletre,

hogy

ez :

„Ha

fordítva

Mire ismét Antoninus:

le a nap nyugaton ott nyugodnék l e ) ? "

(s nem Felele

R a b b i : „Hogy üdvözölhesse az ő Urát, a m i n t írva vagyon (Nehemia 9, 6 ) : „ A z égnek seregei maghajolnak előtted." Erre ismét Antoninus:

„Ugy hát,

a mint

az

égbolt

közepére

ér, üdvözölné Urát s

aztán rögtön nyugodnék le o t t ! " S újra Rabbi :

„(Ez nem lehetsé-

ges) a munkások s az utasok miatt (a kik nem tudnák, mely pillanatban fog a nap hirtelen eltűnni.)" Ismét máskor a következő párbeszéd

folyt le kettejük között.

Antoninus: „ A gonosz indulat mikor nyeri el uralmát az emberben, képződésekorvagy pedig születésekor?" R a b b i : „Képződésekor." Antoninus : „ A k k o r hát taszítaná szét (az embryo) az anyaméh falait s jönne k i ? ! T&hát mégis csak a születés perczében jő beléje a gonosz indulat." Rabbi : „Igazán, erre a dologra Antoninus tanított s a szentírás is támogatja nézetét (Otkönyv I. 4, 7 ) :

„ A z ajtónál

leselkedik a vétek."

EME SZEMELVÉNYEK

A

109

TALMUDBÓL.

B) Apró közlemények I.

szempontokból.

Egységes

1. A munlta

méltatása.

A ki keze munkája után él, érdemesebb

mint a tétlen isten-

félő. (Ber. 8 a) A munka oly nagy valami, hogy megtisztelés arra, ki neki él. (Ned. 49 b) Szép Η tudományokkal

való foglalkozás,

ha kézi

munkával

egyesül. (Ábot II. 2) Ha nem volna szolőlevél, úgy szőlőfürt sem lehetne (Cliull. 92 a) Lehet

drágaság hét évig,

mégsem fog kopogtatni a kézmíves

ajtaján. (Szanh. 29 a) Miként kötelessége az apának,

hogy fiát tudományra

úgy köteles őt kézi mesterségre is taníttatni. A ki fiát nem taníttatja mesterségre,

nevelje,

(Kidd. 30 b)

olyan,

mintha zsivány-

nak nevelné. (U. o. 29 a) A kézműves

munkaközben

nem

köteles

fölállani még

tudós

férfiú előtt sem. (ÍJ. o. 83 a) Ha a munkások a fa csúcsán vannak elfoglalva, úgy elvégezhetik ott kötelesimájukat, a nélkül hogy le kellene szállniok. (BerA6

a)

Isten mindenkiben rokonszenvet ébresztett valamely mesterség iránt. ( V . o. 43 b) Egy mesterség sem hiábavaló, egyik sem fog megszűnni sohasem. Boldog, kinek családja tisztességes mesterséget űz ; boldogtalan, kinek családja aljas mesterségből él. A társadalomban egyaránt szükség van illatszerkereskedőkre és tímárokra. (Kidd. Jobb magot elvetni, mint gabonát vásárolni;

82 b) siess hát s végy

szántóföldet. (Jeb. 63 a) Bár szántóföld és gabona csekély értékűek, mégis jobb a földmívelés, mint a kereskedelem, mert amaz biztos és maradandó jólétet tesz lehetővé. (U. o.) Aki a föld rabszolgájává teszi magát, jóllakik.

(Szanh.

58 b)

Add el a földet a nyájért, nem a nyájat a földért. (Chull. 84 Aki meg

akar

gazdagodni,

foglalkozzék

a)

marhatenyésztéssel.

(U. o. 84 b) Ha könnyen akarsz túltenni apai

örökségeden,

öltözködjél

a

EME 110

ENYEDI MÁTYÁS.

rómaiak módjára, élj finom edénynyel és bízd drága marháidat béresekre felügyelet nélkül. (V.

o.)

Minden mesterségben egyaránt van gazdag ós szegény; itt minden az érdemtől függ. ( K i d d . 82 b) Sohasem láttam gyümölcsszárító szarvast, teherhordó oroszlánt, kalmárkodó rókát. Ha mindezek m"gis goncl nélkül élnek meg, holott az embert szolgálni hivatvák. mennyivel

inkább

élhetnék gondtala-

nul én, kinek rendeltetése a Teremtőt szolgálni, ha életem kifogástalan volna. (U. o.) 2. A midőn az

ember

Becsületesség.

Isten

ítélőszéke

elé kerül,

t ő l e : „Lelkiismeretes voltát-e az adás-vevésben? ; í Igen-ed őszinte legyen s nem-ed is őszinte. száddal, mint a mi a szivedben van.

azt

kérdezik

(Sttbb. 31 a) Ne

beszélj

mást

Isten felelősségre fogja vonni

azt, ki nem áll szavának. A ki szavát meg nem tartja, a lelkiismeretesség ellen vét. (B. mecz. 49 a) Nem szabad pogányt sem tettel, (ü.

Felebarátod

megcsalni,

annál

becsülete és vagyona oly kedves

mint a magadé. (Ab.

II, 15.

A ki tolvajtól elvesz kártérítéssel tartozik. (Ber. Az

szóval

kevésbbé

o. 70 a)

értéknek

legyen

előtted,

17)

valamit,

maga is részese a lopásnak

s

5 b)

hatodrészén túl nyereséget venni

csalás

és

az

Ne vegyíts a j ó árúk közé rosszakat. A legnagyobb bűnös

az

ilyen szerződés semmis. (B. buth. 89 ab) ki a mértékkel csal meg. (U.

o.)

Az államot nem szabad adóval hamm.

vagy

vámmal

megcsalni.

(B.

113 a) Az állam törvénye törvény. (Gittin

10 hj

A földi uralom olyan, mint, a mennyei. (Ber.

58 a)

Aki a tolvajnak vagy uzsorásnak csupán szóbeli megbánásával beéri, az balga. Teljes megbánás részükről csak az volna, ha annyit adnának vissza, a mennyit mástól elvettek. (B. hamm. 94 b) Ne akarj vásárolni, mikor nincs pénzed. (Pesz.

112 b)

Aki uzsorára ad kölcsön, annak vagyona ingadozó alapon (Β. mecz.

71 a)

áll.

EME SZEMELVÉNYEK

A tudós, kinek belseje (Jóim

nem

111

A TALMUDBÓL.

olyan

mint

külseje,

nem tudós.

72 b) 3.

Jótékonyság.

Jótékonyság — több mint minden áldozat. (Jó ma 4!· a) A ki nem érez irgalmat,

bármely Isten teremtménye iránt, az

nem is ember. (Béeza 32 b) A ki embertársai iránt irgalmas, az irgalmat talnl az égben is ; de a ki nem könyörül embertársain, rületet. (Sabb.

lói

az felülről sem várhat k ö n y ö -

b)

A ki kivonja magát a jótékonyság ványimádásra adná magát. (Keth. Három dolgon alapul

adója alól, — min'ha bál-

68 a. B. bath

10 a)

a világ: tanulmányon, istenitiszteleten és

könyörületességen. (Ab. I, 2) Könyörületességen végződik is. (Szóta

kezdődik a szent

tan,

könyörületességgel

14 a)

Tárd ki házadat a szegények számára,

legyenek ők családod-

nak tagjai. (Ab. I, 5) A ki titokban ád alamizsnát, nagyobb Mózesnél. (B. bath. 9 b) A ki azért ád alamizsnát,

hogy a világ

előtt vele kérkedhes-

sek, bűnt követ el. (U. o. 10 b) A ki kölcsön által segélyez, nagyobb érdemet szerez,

mint

a

ki alamizsnát ad. (Sabb. 6 2 a) Keveset ad, ki sokat,

de kedvetlenül ad.

Ellenben sokat ad,

ki keveset, de nyájas arczczal ad. (B. bath. 9 b). Ha a szegény bogyókat üt le az olajfa csúcsáról s valaki lent elszedi előle, úgy ez erőszakos eltulajdonításnak tekintendő. (Gitt, A jótettet csak a benne meg Isten. (Szukka

61 a)

foglalt szeretethez képest jutalmazza

49 b)

4. A pogányokhoz

való

viszony.

Az erkölcsi világrend parancsolta kötelesség, bármely

nemzeti-

ségű szegényt Izrael szegényeivel együtt segélyezni, betegeiket ápolni, halottaikat eltemetni. (Gitt.

61 a)

Bálvány láttára a jámbor így fohászkodik: „Dicsértessél, óh Isten, ki türelmes és elnéző vagy azok iránt is, kik akaratod ellen cselekesznek." (Ber. 57 b)

EME 112

ENYEDI MÁTYÁS.

A ki pénzét inkább kölcsönzi pogánynak, mint zsidónak, mert amattól kamatot

vehet,

bűnt követ el.

írva van (Zs.

15, 5 ) :

szállhat fel szent hegyedre? A ki az egyenes uton jár . . . " ád uzsorára még pogánynak sem. {Makk. A ki pogány

bölcset

lát,

Isten, ki bölcsességedből az

így

emberi

„Ki

ós nem

24 a)

imádkozzék:

„Dicsértessél, óh

teremtményeknek is juttattál."

(.Ber. 58 a) Minden népnek jámborai részesülnek örök üdvösségben. (Szanh. 105 a) Ha valahol

szegény

zsidók és pogányok

vegyesen

laknak

s

alamizsnát gyűjtenek számukra, úgy az azt szétosztó bizottságba ép úgy választandók be pogányok, mint zsidók. {Jerus.

Gitt. 47 c)

Törvénytelen kamatot pogánytól sem szabad követelni. (B. mecz. 70 b) Iiiszda

rabbi előre köszönt a pogánynak ís.

Élj békében

mindenkivel,

(Gittin 62 a)

még a pogánynyal is. {Ber.

17

a)

5. A nő. A kinek neje nincs, annak nincs sem öröme, sem áldása, sem támasza, sem békessége. {Jcb.

62b.)

A ki nejét jobban szereti mint önmagát s gyermekeit j ó útra vezeti, arra reá illik a szentírás szava (Jób 5, 2 4 ) : „Bizonyos vagy benne, hogy béke lakozik hajlékodban." (U. o. Szanh. Csak ha kiismerted, vedd el a nöt. onnan

végy

nőt ;

szállj

feljebb egy

Szállj alább

fokkal

76b.) egy fokkal s

s ott szerezz

barátot.

(U. o. 63a.) Isten mentsen egy dologtól,

mely rosszabb

a halálnál.

S mi

rosszabb a halálnál? A zsémbes nő. (U. o.) A nőnek

főérdeme,

hogy

visszatart bennünket

s hogy gyermekeinket felneveli. (U.

ballépésektől

ο.)

Sohse bántsa a férj nejét, mert könnyen fakad sírásra s a büntetés sem marad el soká. {B.

mecz.

59a.)

Ha nőd kicsiny, hajolj le hozzá s úgy susogj fülébe.

( U o.)

A z oltár maga könnyezik annak szerencsétlensége fölött, ki első nejétől elválik. (Szanh. A kinek első neje körülötte. (U. ο.)

22a.) meghal

—

mintha

a

világ sötétednék el

EME 113

SZEMELVÉNYEK A TALMUDBÓL.

Mi sem pótolhatatlan; csak az első szerelem tárgya az. (U. ο.) A férj csak

nejétől,

a nő

csak

férjétől

hal

el (a

rokonság

közömbös). (ÍJ. o. 22b.) Az ember kevesebbet egyék és igyék, mint úgy öltözködjék, a hogy tehetsége

engedi;

a mennyit

jobban

becsülje

nejét s gyermekeit, mint a hogy teheti; mert ezek pedig Istentől függ. (Chull. Isten (Nidda

a

nőt

elbir; meg a

tőle függnek, ő

84b.)

több józan

észszel

áldotta

meg,

mint a férfit.

45b.)

Inkább mint a férfit illeti meg a nőt az isteni ígéretek nagyobb része. A nő fogja rá a gyermekeket a tanulásra, 6 ösztönzi férjét a főiskolák látogatására s mialatt visszajövetelét várja, a házi teendőket látja e l : mindez bő forrása a nő érdemeinek. (Ber.

17a.)

Légy buzgó a nő megbecsülésében, mert 6 az, ki Isten áldását házadba hozza. (Jeb. 63a.) A jámbor nők érdeménél fogva váltattak meg az izraeliták Egyiptomból. (Szóta 11b.) Csak tetteinél fogva igazán szép a nő. (Sabb.

25b.)

Asszonyok! Legyetek szemérmetesek — még férjetekkel szemben is. (U. o. 140b.) Házam —

ez az én n ő m ! (Jóma

2a.)

Gazdag az, kinek derék neje van. (Sabb.

25b.)

A kinek neje nincs, az nem ember. (Jeb. 63a.) Ha (Szóta

férj

és

nő

hívok

egymáshoz,

úgy

Isten

honol

náluk.

17a.) 6". Társadalmi

élet,

Légy értelmes az ájtatosságban

erkölcsök. is, felelj

szelíden,

haragodat

csillapítsd, élj békében testvéreiddel, a szomszédokkal, minden emberrel, még pogánynyal is. Ilyképen szeretve lészel az égben, kívánatos a földön s mindenkitől kedvelt. (Ber. Háromféle

ember

fiatal emberét, a ki

erényét

nagy

17a.)

hirdeti

maga

városban lakik s

a szegényét, ki a talált jószágot visszaadja, mének egy tizedét

lelkiismeretesen

ezzel dicsekednék. (Pesz. A

ki

Isten

tiszta

az

égben:

erkölcsű

a

marad,

a gazdagét, ki jövedel-

elajándékozza,

a

nélkül

hogy

113a.)

megalázkodik,

azt

felemeli

Isten;

a

ki

fenhéjázó,

EME 114

ENYEDI MÁTYÁS.

azt Isten lesújtja. A ki a nagyságot

keresi,

attól

elfut;

a ki

fut

tőle, azt fölkeresi. A ki szorítja az időt· (alkalmat), félreszorul; a ki félreszorult, eljön az ő ideje (alkalma). (Erubin 13b.) Nem elég Isten szemeiben ártatlannak lenni: az ártatlanságot az emberek előtt is ki kell mutatni. (Jer.

Sek. III, 2.)

Boldog, ki meghal úgy, a mint született, taságában. ( Β . mecz.

az

ártatlanság tisz-

107a.)

A jámbornak nem kell e m l é k k ő : szavai (és tettei) emléket. (Sek.

őrzik meg

4b.)

A ki erényes

akar

lenni,

Isten

támogatja a z t ;

ösvényére akar lépni, annak is megnyílnak A ki elősegíti a jót, nagyobb

az,

a

kapuk.

mint a ki

a ki

a bűn

(Sabb.

104a.)

maga

tesz jót.

(B. bath. <)a.) Ha szenvedélyeidet ismételve elnyomtad, örökre megszabadultál a bűntől. (Jóma

38b.)

Szeresd azt, ki hibáidra

figyelmeztet,

inkább, mint a ki szün-

telen dicsér. (Ab. di r. Na t/t. 29.) Becsüljétek meg a szegények a tudomány. (Ned.

fiait;

általuk gyarapodik fényben

81a.)

A ki bántalmazásra nem felel, annak ügyét (Gitt.

Isten

vállalja

el.

7a.) Inkább vettesd magad

nosan megszégveníts. (S~óta

mészégetőbe, semhogy másokat nyilvá10b. Ber. 43b.

67a.)

Keth.

A ki felebarátját nyilvánosai) megszégyeníti, nincs része annak a jövő életben ; hasonló ő a gyilkoshoz, mert a elfut a vére. (Szanh.

inegszégyeníttetnek

107a. B. mecz. 58b.)

Inkább tedd ünnepedet hétköznappá, rulj. (Sabb. 118a. Pesz.

semhogy emberekre szo-

112a.)

Kötelesség, a haldokló rendelkezését teljesíteni. (Keth. Az (Gitt.

ember mit

se

ízleljen, mielőtt

barmát

meg

70a.)

nem

etette.

nélkül

egyik

62a.) Imádkozzál az uralkodó

üdvéért,

mert

félelme

ember a másikat elevenen nyelné el. (Ab. III, 2.) A királyt duplán kell üdvözölni. (Gitt. A ki a betegen látogatásával nem kos. (Ned.

40a.)

62a.)

enyhít, olyan mint a gyil-

EME SZEMELVÉNYEK

A

115

TALMUDBÓL.

Sohse mondj ki olyasmit, ami az illem ellen való. Építs házat, ültess szőlőt., azután nősülj

meg.

( P e s z . 3a.) 44a.)*)

(Szótő

II. V e g y e s e k . 7. Arany mondások,

aforizmák,

közmondások

sth.

A z ember mindig hajlítható legyen, mint a nád s ne k e m é n y , mint a ezédrus. ( T a a n . 20a.) Nem a hely teszi tiszteltté az embert, (U. o.

de az ember a helyet.

21b.) A mit nem akarsz, hogy veled tegyék,

(Sabb.

ne tedd azt

másokkal.

31a.) D ö g ö t nyúzzál az utczán s emberekre ne szorulj. (Pesz.

113a.)

Miért ülik meg a babiloni zsidók az ünnepeket derültebb g u l a t b a n ? — Mivel szegények. (Sabb. Jól illik a szegénység Izraelnek A hazában a név, embereket). (U.

a hazán

han-

145b.) 9b.)

(Clng.

kivül

a ruha

(teszi

tiszteltté

az

o.)

A magába zárkozott bölcseség pusztai mirthushoz hasonló, mely senkit sem örvendeztet meg. (R. has.

20a.)

Mikor a bor bemegy, kijő a titok. (Szanli.

(>3a.)

A bornak vér a vége. (U. o. 70a.) A haragtól megőrül a bölcs, a próféta elnémul. (Pesz. A harag előtt Isten is semmi. (Ned.

A z emberi nagyság önmagának sírja. (Pesz. A gőgösről azt mondja I s t e n : a világon." (Szóta A gőgös mellett. (Ber.

Gfib.)

22b.) 87b.)

„En és 6 nem élhetünk

együtt

5a.)

ugy tesz,

mintha

Istent

nem

tűrhetné

meg

maga

43b.)

A gőgösség észbeli szegénységre vall. (Kidd.

49b.)

Négyféle ember nem ismerheti az I s t e n t : a gúnyolódó, a képmutató, a hazug és a rágalmazó. (Szóta Négyféle embert

nem érthet

42a.)

m e g az emberi e l m e :

a büszke

szegényt, a tettető gazdagot, az erkölcstelen aggot és a fölebbvalót, *) Ε rovatba való volna a negyedik misna-rendnek egy egész: 5, illetve 0 fejezetből álló, Abot eziraü traktát.usa. mely azonban minden zsidó imakönyvben megtalálható.

EME 116

ENYEDI

a ki csak parancsokat osztogat, val. (Pesz.

de maga nem törődik mások javá-

113b.)

Mennél (,Szukka

MÁTYÁS.

nagyobb

valaki,

annál

nagyobbak

a

szenvedélyei.

52a.)

A jóllakott szenvedély mindig éhes; az éhes viszont jóllakott. (U.

o. 52b.) A szenvedély

mindennap

30b. Szukka

(Kidd.

megújul

és

megifjul

az

emberben.

52b.)

Kis diákok megélesítik a nagyoknak az eszét (ha együtt tanulnak), miként az aprófa elősegíti az öregfának fellobbanását. ('Taan. 7a.) Miként a víz a magasból folyik alá a mélységbe,

úgy a tudo-

mány is csak szerénységben maradhat fenn. (U. o.) A büszkeség a gyöngeségek álarcza. (Meg. A hallgatás (Toszifta

Pesz.

a

bölcshez

is

illik, mennél

29a.) inkább a

balgához.

VIII.)

Ha beszélni egy forintot, úgy hallgatni két forintot ér. {Meg. 18a.) A szemérem a bűntől való irtózáshoz vezet. (Ned.

20a.)

A szemérem szép ékessége az embernek. (U. ο.) Magad (Taan.

előtt

még jobban szégyeld magad, mint mások előtt.

15b.) Az igazi szegénység az ész szegénysége. (Ned. A kinek esze van,

mindene

van;

41a.)

a kinek

v a n ? A kinek esze van. minek van h í j á v a l ?

esze nincs,

A ki

mije

az eszének van

hijával, mije v a n ? (U. ο.) Ha itt vagyok én (valamely t dolognál szívvel-lélekkel), minden itt v a n ; ha én nem vagyok itt, ki van itt ? (Szukka

53a.)

A hova az ember kívánkozik, oda viszik őt lábai. (U. o.) A nap rövid, a munka sok, a munkások a gazda sürget. (Abot

restek, a bér magas,

II, 15.)

Jaj, a kinek nincs háza s a ház kapuján dolgozik! (Sabb. 31b.) „Fáradoztam, de sikertelenül" — ne hidd a z t ! (Meg. A becsületesek nagyra veszik el a másét. (Szóta

vannak

vagyonukkal,

nem

12a.)

Háromféle természetes vonzalom létezik: szülőföldjéhez, a férfi vonzalma nejéhez, a vevő lóit tárgyhoz. (U. o. 47a.)

6b.)

mivelhogy

az

ember

vonzalma

vonzalma a vásár-

EME SZEMELVÉNYEK

Háromféle élet nem élet:

A

117

TALMUDBÓL.

azé,

a ki másra

szorul,

a

papucs-

hősé s a betegeskedőé. (Bécza 32b.) Ha valakit balkezeddel eltaszítsz, jobboddal vond vissza magadhoz. (Szóta 47a.) Tiz pinttel jutott a világnak a pletykáskodásból, abból czet a nők foglaltak le. Álomszuszékság

czet a cselédek vettek ki maguknak. (Kidd. Ha ketten czivakodnak,

úgy a

kilen-

is tiz pinttel, ebből kilen49b.)

ki előbb hallgat el, bizonyára

előkelőbb származású ( V . o. 71b.) A ki tanuk nélkül kölcsönöz, másokat hoz

kísértetbe. (U. ο.)

Ki az, a ki maga vesz magának u r a t ? Az apa, ki még életében mond le vagyonáról gyermekeinek javára. ( Β . rnecz. 75b.) Három dologról ismerhető fel az ember:

erszényéről; pohará-

ráról és haragjáról. A madarak is ismerik (és utálják) a fösvényt. (Szóta A szerencse eltaszítja magától azt, ki erőszakkal ragadni, s felkeresi azt, ki nyugodtan vár reá. (Ber. A szív és a szem a bűnnek ügynökei. (Jer.

38b.)

akarja m e g -

64a.)

Ber.

6b.)

A szemtelenség egy korona nélküli uraság. (Szanh.

105a.)

A szemtelenség még Istennel szemben is megáll. (U. o.) A boltajtóban (a hol osztogatnak) mindenki atyafi a szegénység ajtajánál senki. (Sabb.

és j ó b a r á t ;

32a.)

Ne bántsd a részeget: elesik az magától i s ! (IJ. ο.) Egyetlen

pénzdarab

is nagy

lármát

csap

a

perselyben.

(B.

mecz. 85b.) A myrthus még a tövisek között is myrthus myrthus a neve. (Szanh.

marad s mindig

44a.)

Ha egy gazember czirógat, számláld meg fogaidat. (Chull. A tudósok

versengése

a tudománynak

A legszebb elégia az, mely sírásra fakaszt; a legjobb mely a nagy tömegre hat. (Ber.

127a.)

élete. (B. bathra

22a.)

beszéd,

5b.)

Ne tekintsd a korsót, hanem a bort, új korsó, melyben ó bor van, s régi

mely

korsó,

benne

van.

Lehet

melyben új

bor

sincs.

(Ab. IV, 27.) Ha ifjak azfpuoui ^ák: építs, és

vének:

a véneknek és ne az ifjaknak, mert az ifjak

rombolj, építése

fogadj szót

rombolás s a

EME 118

ENYEDI MÁTYÁS.

vének rombolása építés; (Nedárim

lásd

Rehábeam

esetét Kir. 1. k.

12.

fej.

40a.)

A szenvedély tisztességtudóan ted, szerényen mint vendég

lép

mint a vándor megy el mellet-

be a házba

s mint

úr

viselkedik

benne. (Szuklca 52b.) Bolondnak, vaknak nincs szégyene. (Β. kamma A (Ber.

megfejtetlen

álom

olyan

mint

a fel

80b.)

nem

nyitott

levél.

55a.) Inkább kíván a tehén szoptatni,

és tanítvány). (Pesz.

mint a borjú szopni

Ha függni akarsz, magas fára akaszd magad tanulj). (U.

(tanító

112a.) (kiváló

tudóstól

o.)

Ne fó'zzél a más fazekával (tilos szerelemről). (U. o.) A kútba, melyből valamikor ittál, ne dobj kóczot (B. lcamma 9 2 b . ) Ezen a dolgon eret kell vágni (nincs rendjén). (Jer. Seb. III, 1.) Minek délben gyertya ? ! (Chullin

60b.)

A nagy óczeánt is m e g t u d j a édesíteni (a dicsekvőről.) Jer.

Ab.

zára II, 9.) Ez az öreg okos s kése éles (ügyes debatteur). (Jer. Nidda 19b.) Jól megtöltött bolt (tudósról). (Gitt.

67a.)

Repülő teve, tű fokán áthúzott elefánt, aranyból való fa (túlzás jelölésére). (Ber.

55b.) ENYEDI

MÁTYÁS.