Széllel szemben Rendvédelmi dolgozók tüntetése. huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT szám

• huszonegyedik évfolyam, 204–205. szám

2011.

4–5. szám

ÖNK ORM Á N Y Z A TI F O L YÓ I RA T www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

„Széllel” szemben

Rendvédelmi dolgozók tüntetése

Pest Buda konferencia Előadók és témáik Dipl.-Ing. Detlef Schroeder Építészmérnök, termékfejlesztõ, az Einstein térkõrendszer feltalálója, az Inventions nevû vállalat vezetõje - Legújabb fejlesztések a burkolati hibák kiküszöbölésére Az Einstein speciális távtartó elemekkel ellátott rendszerek szerepe tartós burkolatú köztereinken - Az elsõ lépcsõs, speciálisan nagy terhelésre kifejlesztett térkõrendszerektõl az íves formában építhetõ, régi kiskocka hangulatot visszaadó, azok hátrányait kiküszöbölõ rendszerekig - A Pest Buda térkõrendszer elõnyei a napjainkban még alkalmazott megoldásokkal szemben - Nemzetközi kitekintés (német, spanyol) a rendszerrel kapcsolatban - Szakmai kérdések megválaszolása Dr. Dipl.-Ing. Claudia Pich A Semmelrock International központi termékfejlesztési vezetõ, vegyészmérnök - Új megközelítés a beton térkõrendszerek belvárosi alkalmazása során, a beton termékek elõnyei - Ideális megoldások a Pest Buda térkõrendszerekkel, technikai adatok ismertetése - Gyakorlati tanácsok, fektetési praktikák - Szakmai jellegû kérdések megválaszolása Mangliár László Okleveles építészmérnök, közterület megújítás nívódíjas tervezõ (Szombathely fõtér) - Tervezési körülmények ismertetése Kõszeg történelmi belvárosának rehabilitációs munkája során - Szempontok az ideális burkolat típus kiválasztása során - Az új burkolat funkciója, bemutatása - Szakmai kérdések megválaszolása Szemes Tibor Építõmérnök, felelõs mûszaki vezetõ - Építési, kivitelezési körülmények bemutatása Kõszeg történelmi belvárosának rehabilitációs munkája során - Kivitelezési munkák bemutatása, a hullámszerû formák megoldása a fektetés során - Szakmai kérdések megválaszolása

Újságok, kiadványok, honlapok, naptárak tervezése, nyomdai kivitelezése.

április–május

Tartalom

Szigor hátán szigor Az Országgyűlés – az MSZP és az LMP távollétében – április 18-án elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Az államfő április 25-én, húsvéthétfőn alá is írta a dokumentumot, amely 2012. január elsejétől lép hatályba. A parlament ezt követően még magasabb fokozatba kapcsolt – megkezdték a sarkalatos, azaz kétharmados törvények előkészítését. Köztük az önkormányzati rendszer reformjának úgynevezett társadalmi vitáját. 4

„És azután ott van a falu eszménye maga, mely törékeny, mert modern életünk elképzelései ellene dolgoznak. Ma a világ a sebességről, a technológiáról, a változásról, az anyagi nyereségről szól. Olyan hely, ahol a hagyományra gyakran a haladás gátjaként tekintenek, ahol, úgy tűnik, az egyén mindig legyőzi a közösséget. Másrészt viszont, egy falu élete a közösségről szól, a múlt megbecsüléséről, arról, hogy mindenkinek jobb legyen, a folyamatosságról. Nem vagyok biztos abban, hogy a kétfajta világ összeegyeztethető.” (Michael S. Sanders: Versenyben Provence-szal – Kelly Kft., Budapest, 2005 – 354. oldal) 8

Ez már a való világ Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az új önkormányzati törvény koncepcióját sajtótájékoztatón mutatta be. Bejelentette, hogy a 44 oldalas munkaanyagot a 7 országos önkormányzati érdekszövetség, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok képviselői május 9-én megkapták véleményezésre. Az államtitkár közölte, a koncepcióról a közeljövőben tárgyal a szövetségek képviselőivel, majd június 16-ig összesítik a véleményeket. Az új törvény elfogadására októberben kerülhet sor. 14

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_ __________ példányban egy évre bruttó 9395 forintos áron (postaköltséggel). Számlázási cím: ________________________________________________________ Szállítási cím: _________________________________________________________ Kelt: _ ________________ , 2011._ ________________ ______________________

Aláírás

Megrendelhető a szerkesztőség címén • Web: www.onkorkep.hu

megyei körkép Hírek a megyékből

2

Parlament Szigor szigor hátán

4

Módosították a különadó szabályait

5

Készülnek a nagy reformok

6

Jobbikos képviselőcsere

7

kor-kép Sok kicsi sokra megy?

8

Részlet Magyarország alaptörvényéből A helyi önkormányzatokról szóló fejezet

13

Jogunk van az önkormányzáshoz!

14

Ez már a való világ

14

Csak TÖOSZ-tagoknak!

16

Választottak

17

ÁSZ-szeminárium

18

Esélyek és lehetőségek Lezárult a Nemzeti Szociális Konzultáció

19

Segélykamiont indítottak

19

„Széllel” szemben?

20

Devecser

21

településügy Gyarapodó város

22

Történelmi értékeink

23

A zsákfalu nem zsákutca

24

főépítészek az önkormányzatokban Épített örökségünk...

25

Műemlékvédelmi Citrom-díj

26

Jól vizsgáztak!

27

Határtalan megújulás

28

Felhívások

28

Vendégváró vízpartjaink

28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2011. május 11. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

megyei körkép BÁCS-KISKUN MEGYE Két és fél millió jut a diáksportra. A megye költségvetésében 19 millió forint áll rendelkezésre a sportszervezetek támogatására. A keret felosztásáról szóló döntés értelmében a fenti összegből 2,5 millió forint jut a diáksportra, 900-900 ezer forint a szabadidősport feladatokra, illetve a fogyatékossággal élők sportversenyeinek támogatására. A megyében megrendezendő sporteseményekre 3 millió 350 ezer forintot hagytak jóvá, amelyből rendezvényenként maximum 80 ezer forint igényelhető pályázat útján.

BARANYA MEGYE Szén és metán után kutatnak Me cseknádasdon. A Baranya megyei településen és környékén a munkálatokat az az ausztrál cég kezdte meg, amely a Mecsekben uránt is keresett. Mecseknádasd alatt és a környéken hatalmas a szénmező, ezt már az 1970-es években is feltérképezték, de a kitermelés nem kezdődött meg a bányászat felszámolása miatt. Wekler Ferenc, a település polgármestere elmondta, hogy a mostani mérésekkel pontos képet kapnak a község alatt húzódó kőzetrétegek elhelyezkedéséről. Ha megfelelő szénmezőt találnak, azt is mérlegelniük kell majd – tette hozzá –, hogy a kitermelés mennyire környezetbarát, illetve men�nyire előnyös a település számára.

BÉKÉS MEGYE Megoldódhat a gyulai Almásykastély sorsa. Közösen újíthatja fel a gyulai várral szemközt álló Almásy-kastélyt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a gyulai önkormányzat. Görgényi Ernő polgármester úgy nyilatkozott: azt szeretnék, hogy az épület újra a régi fényében tündököljön. A városnak jelenlegi helyzetében nincs lehetősége arra, hogy anyagilag komolyabb részt vállaljon az épület rendbetételében, de a megnyíló uniós források bizakodásra adnak okot – tette hozzá.

tokat – például a jégzajlás által megrongált pilléreket – szintén helyrehozzák. A felújítás egy részét uszályról és alpinista módszerrel végzik el. Sikora Attila, a zempléni város alpolgármestere elmondta: a beruházáshoz szükséges 53 millió forintot a Magyar Közút Nonprofit Zrt. biztosítja, így Sárospataknak egy fillérjébe sem kerül, de a hasznát elsősorban a helybeliek látják.

BUDAPEST Április végi ülésén több mint 110 napirendi pontot tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák döntöttek 26 budapesti közterület átnevezéséről: a Moszkva tér például ismét Széll Kálmán tér lett, a Lágymányosi híd új neve Rákóczi híd, a Köztársaság tér pedig II. János Pál pápa nevét kapta. A Margit híd budai hídfőjének közelében lévő, eddig névtelen területet Elvis Presley parkra keresztelték. Az V. kerületi Roosevelt tér május 5-től Széchenyi István nevét viseli. A közgyűlés döntött arról is, hogy engedélyköteles lesz a szórólaposztás és az utcazenélés, és hogy akár 50 ezer forintra büntethetik azokat, akik életvitelszerű lakhatás céljára használják a fővárosi közterületeket.

CSONGRÁD MEGYE Élménypark épül Ópusztaszeren. Csillagösvény elnevezéssel Európában egyedülálló, két és fél hektáron elterülő élménypark épül Ópusztaszeren. Három különböző útvesztőt, egy fajátszóteret és egy számháborúpályát építenek európai uniós támogatás segítségével. A Tejút ősi magyar nevét viselő helyszínen logikai és játékos feladványok megoldásával találhatjuk meg a helyes utat a következő útvesztőkhöz. A Csillagösvény várhatóan május 14-én nyitja meg kapuit.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Megújul a sárospataki Bodrog-híd. Felújítják az aszfaltburkolatot, a járdát, a kandelábereket és rendbe teszik a hídkorlátot. Elvégzik a fém elemek korrózióvédelmét, a beton burkola-

2

ÖN • KOR • KÉP 2011. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE A városi és az elővárosi közlekedést fejlesztené Győr. Összesen háromnegyed milliárd forint pályázati pénzből készítené elő a városi és az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztését a város. A javaslatot Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) polgármester április végén terjesztette a közgyűlés elé. A tanulmány foglalkozik az elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának kérdésével, ehhez kapcsolódóan a helyi és helyközi autóbusz-közlekedés rendszerének újragondolásával, valamint az intermodális csomópontok kialakításának lehetőségével.

HEVES MEGYE Faluházat avattak Felsőtárkányban. Az új faluház a felsőtárkányi civil egyesületeknek, művészeti csoportoknak és önkormányzati rendezvényeknek ad helyet a jövőben, ezek mellett különféle képzéseket, konferenciákat fogad majd be, ezáltal a település turisztikai kínálatát is bővíti. Az összességében 125 millió forintos beruházást a település önkormányzata teljes egészében saját bevételből – telekeladásból – finanszírozta.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE Közös járőrözés Debrecenben. Közös járőrözést tart a jövőben Debrecen kertvárosi területein az önkormányzat által támogatott Polgárőr Közhasznú Egyesület és a Pannon Guard Zrt. Járőrszolgálata. A járőrök a zrt. által biztosított terepjáró segítségével juthatnak el a külterületekre, hozzájárulva a közbiztonság javításához.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Korszerűsítik a Szolnok és Szajol közötti vasútvonalat. A vasúti közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá tételéért korszerűsítik a páneurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó Szolnok–Szajol vasútvonalat. A munkálatok előkészítésére csaknem 2 milliárd forint áll rendelkezésre, nagyobb részben európai uniós forrásból. A korszerűsítése során felújítják a vasúti pályát, alkalmassá teszik óránként 160 kilométeres sebességgel történő közlekedésre, valamint a hidak pályaszerkezetét is átépítik. A beruházás kiterjed Szolnok vasútállomásának korszerűsítésére is.

megyei körkép Tatabányán megújul a városközpont. Aláírták annak a 1,5 milliárd forint összköltségű beruházási projektnek a támogatási szerződését, amelynek célja, hogy Tatabánya központi területe sok-

ter, Matolcsy György és a belügyminiszter, Pintér Sándor közösen döntöttek a megye támogatási igényéről. A döntés értelmében Pest megye 131 millió 681 ezer forint visszatérítendő támogatást kapott. Ugyancsak soron kívüli támogatásban részesült Somogy megye, amelynek összege: 112 millió 721 ezer forint.

SOMOGY MEGYE

rétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A tervek szerint az épülő Árpád Hotel mellett gazdasági szolgáltató ház is készül, mélygarázzsal. A volt áruház előtti teret közösségi rendezvények megtartására teszik alkalmassá. A polgármesteri hivatal tanácstermét átépítik, a földszinten a térre nyíló kávézó lesz. A Szent Borbála térre zenepavilont terveznek.

NÓGRÁD MEGYE Segély helyett sulicsekk és ruhacsekk Salgótarjánban. Természetbeni juttatásként kapják meg hamarosan a segélyek egy részét Salgótarjánban azok, akik önkormányzati támogatásban részesülnek. A rendeletmódosítással lehetővé válik, hogy a kifizetések egy része célzottabban, sulicsekk, ruhacsekk, illetve gyógyszer-, közüzemi és étkezési csekk formájában kerüljön a rászorulókhoz, ugyanis a megítélt támogatási összeget a kedvezményezettek sokszor nem arra használták fel, amire eredetileg igényelték. Tavaly csaknem ötven százalékkal emelkedett az átmeneti segélyt igénylők száma. 2009-ben nyolcmillió forintot, 2010-ben pedig már több mint tizenhárom és félmillió forintot fizetett ki az önkormányzat átmeneti segély jogcímen.

PEST MEGYE Soron kívüli támogatás Pest megye önkormányzatának. Április 29-én döntés született Pest megye soron kívüli támogatásával kapcsolatban. A nemzetgazdasági minisz-

Folytatódik a foglalkoztatási program. A 2008-ban indult program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra történő belépésének segítése. A megyei szinten ezer fővel folytatódó programba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, a pályakezdők, az ötvenedik életévüket betöltött személyek, a tizenkét hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási vagy ápolási díjban részesülők, a tartós munkanélküliek, illetve – új célcsoportként – a bérpótló juttatásban részesülők kapcsolódhatnak be.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Három ország, három megye, közös célkitűzések. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Kárpátalja és Szatmár megye vezetői áprilisban az előttük álló feladatokról tanácskoztak. Seszták Oszkár, a Szabolcs Megyei Közgyűlés elnöke, Alekszander Ledida kormányzó, a Kárpátalja Megyei Adminisztráció vezetője és Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke megállapodott arról: augusztusban a kárpátaljai Péterfalván rendezik meg a Jószomszédsági napokat s a Kárpátok Eurorégió Tanácsának következő ülését pedig Nyíregyházán május végén.

TOLNA MEGYE Regionális Mesterség Központ (REMEK) alakult. A Szent László Térségi Integrált Szakképző Központban létrehozott tehetségpont elsődleges célja a mesterségbeli, választott szakmájukban tehetséges diákok felkutatása és fejlesztése. Ennek köszönhetően az intézményben jelenleg 12 tehetséges diák képzése zajlik. Kiemelten fontos a programban, hogy a diák-szü-

lő-tanár-mester-kollégiumi nevelő ösztönzőként, egymást motiváló, erősítő szemlélettel kapcsolódjon be a közös munkába.

VAS MEGYE Vas megyében csökkent a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási arány azonban még mindig nagyon alacsony – mondta Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának sajtótájékoztatóján. A kormánymegbízott kiemelte, hogy míg Ausztriában 75 százalékos a foglalkoztatási arány, addig hazánkban ez a szám csupán 55 százalék. Tavalyhoz képest az idei első negyedévben azonban kismértékű javulás tapasztalható a foglalkoztatás terén. Az álláskeresők száma 2,3 százalékkal csökkent, az inaktívak aránya azonban még mindig magas.

VESZPRÉM MEGYE Különleges lakásavató Tapolcán. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) KULCSprogram elnevezésű kezdeményezésének köszönhetően az országban elsőként Tapolcán alakítottak ki értelmi fogyatékosok részére önkormányzati bérlakást, ahol három értelmi fogyatékos fiatal kezdheti meg önálló életét a sajátjának tekinthető otthonában. A program része az is, hogy a leendő lakók képzésen vesznek részt: többek között főzni, saját háztartásukat vezetni, pénzt kezelni, konfliktust megoldani tanulnak.

ZALA MEGYE Megállapodás a város és a polgárőrök között. Együttműködési szerződést kötött Zalaegerszeg város önkormányzata és a Zalaegerszegi Polgárőr Egyesületek Szövetsége, amely 12 egyesületben közel 800 tagot tömörít. A cél a közterületi bűnözés megelőzése, a közbiztonság javítása, a vagyonvédelem és persze a rendőrség munkájának segítése. A megállapodástól a polgárőrök azt várják, hogy javuljanak a járőrözés feltételei, például ismét megvalósuljon a lovas járőrözés. Az önkormányzatnak viszont az lenne fontos, hogy a polgárőrök mindenhol ott legyenek, ahol nem biztosítható az állandó rendőri jelenlét.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. április–május ÖN • KOR • KÉP

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

3

parlament

Szigor hátán szigor Az Országgyűlés – az MSZP és az LMP távollétében – április 18-án elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Az államfő április 25-én, húsvéthétfőn alá is írta a dokumentumot, amely 2012. január elsejétől lép hatályba. A parlament ezt követően még magasabb fokozatba kapcsolt – megkezdték a sarkalatos, azaz kétharmados törvények előkészítését. Köztük az önkormányzati rendszer reformjának úgynevezett társadalmi vitáját. Eközben a parlament számos olyan javaslatról tárgyalt, amely a közpénzek elköltésének és e folyamat ellenőrzésének szigorítását célozza, például az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítását. A gazdálkodás mellett kiemelt téma volt a közbiztonság. A gyöngyöspatai események kapcsán több indítvány is a T. Ház elé került, többek között a közterület rendjének fenntartásáról. A Heves megyei településen történtek vizsgálatára eseti bizottságot hoztak létre, amelynek kapcsán szintén sok szó esett az önkormányzatok és az állam közbiztonsági feladatairól.

A kormánypártok mellett az MSZP és az LMP is támogatta, a Jobbik viszont nemmel szavazott a kormány büntető törvénykönyvet módosító javaslatára, amely a településeken járőrözőket megrendszabályozza. Eszerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Aki pedig olyan, közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenységet végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A polgárőrségről szóló 2006-os törvény módosítását még csak tárgyalta a parlament. Ha elfogadják, a polgárőrök csak a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködés alapján végezhetik tevékenységüket és kötelesek együttműködni a többi hatósággal is. A polgárőrök kizárólag helyi polgárőr szervezet tagjaként járhatnak el a saját területükön és ezt igazolniuk is kell. Nem viselhetnek olyan egyenruhát, amely hasonlít rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához, s olyan jelzés sem lehet az öltözetükön, ami hatósági jellegre utalhat. Rögzítenék a törvényben, hogy a polgárőrök gázspray-t tarthatnak maguknál és használhatják azt indokolt esetben. Ide kapcsolódva módosí-

4

taná a kormány a szabálysértésekről szóló 1999-es törvényt is. Bekerülne a jogszabályba, hogy elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatná a bíróság azt, aki jogosulatlanul végez közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet. Ugyanilyen büntetést kapna az a polgárőr is, aki a törvény megszegésével látja el feladatait. A kormányzat a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusokat kívánja megakadályozni a módosításokkal – hangzott el a vita során. Mint ismert, a Heves me gyei községben a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai járőröztek márciusban, s ez az ott élő romákban félelmet keltett. A feszültség nyomán a romák négy járőrözőt megvertek. Közben csaknem 270 roma nőt és gyereket a Vöröskereszt és Richald Field, hazánkban élő amerikai üzletember, az LMP pénzügyi támogatója közreműködésével üdülni vittek Csillebércre és Szolnokra, ám ezt a nemzetközi sajtóban evakuálásként kommunikálták. A Fidesz a történtek vizsgálatára parlamenti eseti bizottság létrehozását kezdeményezte, míg az ellenzék, főként az LMP tiltakozott, mondván, a kormány rájuk akarja kenni a felelősséget.

Rend a közterületeken Ugyancsak az állam erőszak-monopóliumának vis�szaszerzése érdekében nyújtotta be a parlament emberjogi bizottsága a közterület

ÖN • KOR • KÉP 2011. április–május | www.onkorkep.hu

parlament rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatát. A vitában nagyjából minden érv elhangzott, amelyet e témakörben kormánypártiak és ellenzékiek egymás fejéhez vágtak. Míg a hatalmat birtoklók azt hangsúlyozták, a szociális feszültségekre, a bűncselekmények számának csökkentésére nem megoldás, ha különféle csoportok masírozgatnak a településeken, ezzel inkább szítva a feszültséget, addig ellenzéki oldalról – főként a Jobbik képviselői – azt hangoztatták, egyszerű a megoldás: a kormány oldja meg a rendvédelmi problémát, teremtsen közbiztonságot Magyarországon, és akkor senki nem vitatja el az állam erőszak-monopóliumát. A javaslatot a bizottság nevében előterjesztő Lukács Tamás (KDNP) viszont azt emelte ki, hogy ez a helyzet nem alakulhatott volna ki, ha a szocialisták 2006-ban nem hoznak alkalmatlan törvényt a polgárőrségről, s nem módosítják azt 2009-ben tovább rontva az állapotokat. Lukács szerint a területet akkor felügyelő Draskovics Tibor nyújtotta be 2009 áprilisában, a Gyurcsány-kormány utolsó bosszújaként azt a törvénymódosítást, amely alapján megalakulhatott a Szebb Jövőért egyesület. A módosítás értelmében úgy jöhetett létre egy civil szervezet a közrend fenntartására, hogy még arra sem volt kötelezve, hogy bármilyen módon együttműködési megállapodást kössön a helyi rendőrséggel, a helyi rendfenntartó erőkkel. Az sem jelentett akadályt, ha a szervezetnek büntetett előéletű tagjai voltak.

Előre szóltak A szocialista Harangozó Tamás ezzel szemben úgy érvelt, ő már csaknem egy éve, írásban hívta fel a belügyminiszter figyelmét arra, hogy a polgárőrségről szóló törvényt kijátszva a Magyar Gárda tagjai a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet megalapítva tovább folytatják áldatlan tevékenységüket az országban. Ám erre semmilyen reakció nem érkezett. Majd hozzátette, a polgárőrségről szóló törvényt 2006-ban a polgárőrséggel való egyeztetés alapján, annak a mintegy 90 ezer embernek a kérésére alkotta meg a kormány, akik tisztességgel, becsülettel, saját szabadidejüket, pénzüket nem sajnálva végzik tevékenységüket, településük közbiztonságának védelmében. Megjegyezte azt is,

2009-ben az Országgyűlés a polgárőrség éves támogatását a duplájára, azaz 350 millióról 700 millió forintra emelte. Mindezzel együtt a rendőrség az újonnan beszerzett autói után a meglévő terepjárókat és egyéb más gépjárműveket, híradástechnikai eszközöket átadta a polgárőrségnek. Hangsúlyozta, hogy a törvény alapján ekkor még semmilyen visszaélés nem történt a polgárőrséggel Magyarországon. 2010 tavaszán jelent meg a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és használta ki ezt a joghézagot. Az MSZP egyébként a módosítás céljaival egyetért, vagyis a joggal való visszaélést meg kell akadályozni. Ezért rögzíteni kell, szögezte le Harangozó, hogy a közrend és közbiztonság fenntartása kizárólag a rendőrség dolga

Módosították a különadó szabályait. Elfogadta a parlament a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadóról szóló törvénymódosítást, amely már hatályba is lépett. Eszerint a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az érintettek körét azonban kibővítették. A törvény módosítására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályát. Az adóhatóság az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül visszatéríti a 2005–2009 közötti időszakra befizetett különadó összegét. A parlament által elfogadott új törvényben azonban kibővítették a különadó-fizetésre kötelezettek körét a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. A különadó alapjának minősül továbbá a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; „ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési

és feladata, és mindenki más csak vele együtt és vele való egyeztetésben vehet részt ebben a munkában. Meg kell teremteni a jogalapját annak, hogy utána a büntetőjog, a szabálysértési törvény vagy rendelet eszközeivel fel lehessen lépni a szabályokat be nem tartók ellen. Nagyon fontos azonban, tette hozzá: ennek a módosításnak nem lehet célja, hogy az egyébként tisztességesen működő és naponta a saját szabadidejével és pénzével a közbiztonság fenntartásán, saját településük biztonságának őrzésén dolgozó, meglévő polgárőr egyesületek működését ellehetetlenítsük. Az én szabályozásomban – mondta a szocialista képviselő –, amit módosító javaslatként be is nyújtottam a törvényjavaslathoz képest az a különbség, hogy

(felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét”, de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – szól a jogszabály. Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett a jobbikos képviselők támogatták.


5

parlament az egyesülési jog alapján létrejövő polgárőrséget általában és fő szabályként nem lehet ilyen szigorú szabályokhoz kötni. Kifejezetten csak azoknál a pontoknál lehet és kell megmondani, hogy kik és milyen feltételekkel vehetnek részt, amikor az adott egyesület a közbiztonság és a közrend fenntartásában közvetlenül részt vesz. Hiszen a polgárőrségeknek mint egyesületeknek nemcsak az az egyféle tevékenységi körük van, hogy közbiztonsági járőrözést végeznek, vagy körözött bűnözők elfogásában vesznek részt, hanem számos más is, pél-

dául bűnmegelőzési bizottságokban folytatnak szakmai munkát. A társadalmi megítélésben és elfogadottságban való részvételük is törvény adta lehetőségük és kötelezettségük, ahol szerintünk nem áll fenn annak az egyesülési joggal való összehangolása, hogy ezt kizárólag a rendőrséggel való együttműködésben tehetnék meg – mondta Harangozó Tamás. Figyelmeztette a kormányt arra is, hogy a rendőrségnek vissza kell kapnia a zárolt 35 milliárd forintot. Továbbá leszögezte, nem tartható fenn az, hogy 15 ezer hivatásos tüntet az utcán a szerzett

Készülnek a nagy reformok – Önkormányzat, választójog. Tállai András önkormányzati államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ősszel kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat. A fővárossal kapcsolatban három „elvi lehetőséggel” számolnak, de mindegyik változtatna a jelenlegi kétszintű rendszeren. Az új rendszer elemeit a tervek szerint 2012 és 2014 között léptetnék életbe. A főpolgármester egyébként nem támogatja sem a fővárosi önkormányzat, sem a kerületi önkormányzatok megszüntetését. Tarlós István szerint a város majdnem azonnali tönkretételét jelentené, ha csak 23 „kiskirályság” (azaz kerület) lenne, fővárosi önkormányzat nélkül. Hozzátette: a kerületek teljes megszüntetését is szélsőséges álláspontnak tartja. Véleménye szerint annak a verziónak kell érvényesülnie, amelyben mind a főváros, mind a kerületek megmaradnának, de a hatásköröket és a feladatokat újragondolnák. Az Európai Parlamentbe delegált fideszes képviselőt, Áder Jánost kérte fel a miniszterelnök azon jogalkotási koncepció megalkotására, amely a választójogi és az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos elképzeléseit összegzi. Az anyagot június végére készíti el – jelentette be Áder. Az új alaptörvénybe egyébként nem került be a parlament létszámának 200 főben történő meghatározása, így azt az új sarkalatos törvénybe kell foglalni. A döntésnek azért kell megszületnie az év végéig, mert az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a választókerületi határokra vonatkozó passzust, s az új választójogi jogszabályoknak a jövő év elején életbe kell lépniük. A parlament illetékes albizottságának ülésén egyébként kiderült, a pártok többsége fenntartaná a vegyes választási rendszert, azaz, hogy az egyéni körzetekben induló jelöltekre és a pártok listáira egyaránt lehessen szavazni. A határon túli magyar állampolgárok választójogának részleteit is e törvényben határozzák majd meg.

6

jogaiért, hiszen így nem tudnak rendet tartani az országban. Majd végül azzal zárta hozzászólását, hogy hatékony közmunkaprogramok, valamint a szociális rendszer helyreállítása nélkül nem teremthető meg a közbiztonság sem.

Az egyetlen célravezető út A jobbikos képviselők ezzel szemben úgy érveltek, nem az a megoldás, ha azokat a civil erőket próbálják megregulázni, amelyek a közbiztonsági válsághelyzet megszüntetése érdekében tesznek. Épp őket kellene védeni azoktól, akik fenyegetik az emberek személyes biztonságát, a testi épséghez és a tulajdonhoz való jogát. Ezért sem a Btk.-módosítás, sem a polgárőr és a szabálysértési törvények módosítása nem felel meg a szükségesség és arányosság alkotmányossági követelményének. Ezt már Gaudi-Nagy Tamás fejtegette a vitában. – Az Alkotmánybíróság több határozatában megfogalmazta, az állam csak akkor nyúlhat az alapjog-korlátozás eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érdek, érték védelme más módon nem érhető el. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni – hangsúlyozta Gaudi. Majd hozzátette, e közbiztonsági válsághelyzetben, amely az elmúlt 20 évben, de azon belül is a 2002 és 2010 közötti időszakban alakult ki, s egyik legdrámaibb következménye az úgynevezett mindennapi bűnözés, amely élhetet-


lenné teszi a településeket, ezért a civil önvédelem lehetőségének szűkítése, szigorítása nem indokolt. A képviselő módosító javaslatokat nyújtott be. Egyebek között azért, hogy ne büntessék azt, aki egy szomszédos településre megy el polgárőr bajtársainak a megsegítésére. Másrészt elfogadhatatlannak tartotta, hogy a helyben működő rendőri szervek önkényes mérlegelés alapján döntsenek arról, kivel kívánnak együttműködési megállapodást kötni. Elfogadhatatlannak mi nősítette a 150 ezres bírságot, s azt is, hogy a törvénymódosítások nyomán azt is megbüntethetik, aki társaival együtt, például egy település különböző pontjain egyenruhába öltöztetett bábokat helyez el. Az egyetlen célravezető út a probléma megoldására – szögezte le –, hogy sürgősen egy komplex megoldáscsomagot tegyen le az asztalra a kormány, amelyben többek között a cigányság teljes körű bevonását a munka és az oktatás világába végre elvégzik, ugyanakkor számukra is egyértelművé teszik, hogy a rend betartása megkerülhetetlen kötelezettség.

Senkinek nincs joga... Az LMP-s képviselő, Osztolykán Ágnes a vitában azt hangoztatta, nem mondják azt, hogy a vidéken nincs probléma, amelyek bizonyos esetekben a roma és a nem roma közösségek közötti feszültséghez vezetnek. – Azt mondjuk, hogy ezeket a problémákat hosszú időre visszamenőleg kell áttekinteni. Meg kell néznünk azt, hogy a rendszerváltás után az alacsonyan képzett munkaerő hogyan vesztette el az

parlament értékét – mondta Osztolykán. Szerinte Gyöngyöspata valóban kritikus pont volt, s egyetértenek a kormánnyal abban, hogy új szabályozási rendszert kell bevezetni. – Senkinek nincs joga ahhoz, hogy a romák és a nem romák közötti különbséget még tovább élezze – hangsúlyozta a képviselő.

Gazdálkodási szankciók A túlköltekezés megakadályozása és a közpénzek felhasználásának kiemelt ellenőrzése érdekében is számos javaslatot tett a kormány. A parlament még nem fo gadta el, de már a Ház asztalán szerepel a Btk. módosítása. Két új tényállást vezetnének be: a költségvetési csalást és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélést. Ezen bűncselekmények elkövetői két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. Ezen túl a gazdasági és in formatikai bizottság benyújtotta az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslatot, amely ha elfogadják, már július elsején hatályba is lép. Lényege, hogy az ÁSZ tevékenységében új hangsúlyokat kap a költségvetés véleményezése, erősíti a számvevők tanácsadó és segítő szerepét. Az ÁSZ nem rendelkezne közvetlen szankcionálási lehetőséggel, ugyanakkor kezdeményezhetné „a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást” az erre jogosult szervnél. A számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság

Jobbikos képviselőcsere. A Jobbik Békés megyei elnökeként és a megyei közgyűlés tagjaként dolgozik tovább Samu Tamás Gergő, akinek május elején kellett lemondania a parlamenti mandátumáról. A képviselő azután mondott le mandátumáról, hogy a Fővárosi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. előtt közvetlenül nem támadhatók meg. A legfontosabb ellenőrzési területei: kontrollálja az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, valamint az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét. Feladatai kiterjednének többek között a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapok felhasználásának, valamint a helyi és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére. Az ellenőrzési jogosítvány vonatkozna az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak és az államháztartás alrendszereit érintő szerződéseknek kontrolljára is. Ha a közreműködésre köteles szervezet, illetőleg munkatársa önként nem vagy nem megfelelően tesz eleget adatszolgáltatási vagy egyéb kötelezettségének, ez jogi úton

Samu helyét a parlamentben Jámbor Nándor vette át, aki a párt Békés megyei alelnöke s a megyei közgyűlés tagja volt. Az ő önkormányzati helyét veszi át Samu Tamás Gergő. Mivel Jámbor Nándor a pártban a közlekedési, valamint az energetikai kabinet tagja, az Országgyűlésben is főként az energetikai területtel foglalkozik majd.

kikényszeríthető. A törvény szándéka felszámolni a következmények nélküli ellenőrzéseket, amihez a Btk. módosítása is kapcsolódik.

Szigorítások az új Ötv.-ben is Szigorításokat tartalmaz a belügyminisztériumi államtitkár által ismertetett új önkormányzati törvény koncepciója is. Eszerint a gazdálkodásra vonatkozó törvénysértések szankciójaként, például az adósságrendezési eljáráshoz vezető adósság keletkeztetésének (döntés meghozatala) időpontjában hivatalban lévő polgármester, képviselő-testületi tag nem indulhat a következő két általános helyhatósági választáson. A jelenlegi adóssághelyzet megismétlődésének elkerülésére ki kell mondani a veszteséges gazdálkodással kapcsolatos felelősséget – áll a dokumentumban.

Kétszakaszos lenne az adósságrendezés: az elsőben még külső segítséggel visszafordítható a probléma. Ha ez nem vezet eredményre, következne a második, a tényleges adósságrendezési szakasz. Utóbbiban már a polgármester és a képviselő-testület nem láthatná el feladatait, helyettük egy felszámolóhoz hasonló jogkörrel rendelkező személy, egy „önkormányzati biztos” látná el azokat. A tervek között szerepel az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aktív szerepet vállalna az önkormányzati adósságállomány-kezelés rendezésében. A parlament rövidesen megkezdi a Btk. és egyes jogszabályok pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló javaslat tárgyalását is, amelyben meghatározzák a kiszabható büntetéseket. N. E.


7

kor-kép

Sok kicsi sok Települési önkormányzatok vagy

„És azután ott van a falu eszménye maga, mely törékeny, mert modern életünk elképzelései ellene dolgoznak. Ma a világ a sebességről, a technológiáról, a változásról, az anyagi nyereségről szól. Olyan hely, ahol a hagyományra gyakran a haladás gátjaként tekintenek, ahol, úgy tűnik, az egyén mindig legyőzi a közösséget. Másrészt viszont, egy falu élete a közösségről szól, a múlt megbecsüléséről, arról, hogy mindenkinek jobb legyen, a folyamatosságról. Nem vagyok biztos abban, hogy a kétfajta világ összeegyeztethető.” (Michael S. Sanders: Versenyben Provence-szal – Kelly Kft., Budapest, 2005 – 354. oldal)

A helyzetről Magyarországon 1990. szeptember 30-án, az akkori parlamenti kétharmados politikai kompromisszum eredményeként kialakított magyar önkormányzati rendszer kezdetektől belső ellentmondásokkal terhelt, és legalább 10 éve látványosan gyengül. Ma már közismert, hogy akkor a demokratikus átalakítás egyik feltételének tekintették, hogy valamennyi hajdanvolt tanácsi társközség önálló települési önkormányzatként alakulhasson át, így a települési önkormányzatok struktúrája szétaprózódott lett, míg a rájuk telepített feladat- és hatáskörök, valamint felelősségek kezdetektől széles körűek voltak. Ezek az évek múltával, főleg az európai uniós csatlakozáshoz kötődően csak bővültek, ugyanakkor a rendszert működtető finanszírozás folyamatosan esetleges és változó mértékben forráshiányos volt. A struktúra-feladat-finanszírozás hármasságának belső ellentmondásossága következtében a hiány és a pazarlás egyaránt részévé vált a rendszernek, miközben az önkormányzati közszol-

8

gáltatásokhoz való hozzáférés egyre igazságtalanabb lett. A hátrányos helyzetű térségekben lévő, többnyire hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők alig, vagy nem megfelelő minőségű közszolgáltatásokban részesülnek, míg a tehetősebb településeken élő polgártársaik európai minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak, adott esetben ingyenesen is. Miközben valamennyi kormány elhatározta az önkormányzati rendszer átalakítását, sőt sok tekintetben az egymást váltó kormányzatok azonos vagy hasonló megoldásokban gondolkodtak, mégis az eddigi átalakítási kísérletek kudarcra voltak ítélve. A változtatáshoz szükséges kétharmad hiánya következtében a települési önkormányzatok valóságos autonómiája egyre jobban gyengült, az önkormányzatok sokasága teljes mértékben az éves költségvetésnek kiszolgáltatottjává vált. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási kerete (önhiki) „természetes” részévé vált a rendszernek, mindenki elfogadta és lehetőségei szerint használta. A kivételesnek tekintett önhiki-állapot általánossá vált azzal, hogy minden harmadik önkormányzat „joggal” pályázott erre a negatív státusra. Az elmúlt huszonegy év alatt történt átalakítási elképzelések azonban nem a települési önkormányzásra koncentráltak, hanem a strukturális elemekre, így két évtizeden keresztül zajlott a vita a megye és régió ügyben. Az erőszakos regionalizáció nem szolgálta a regionalizmus ügyét, ugyanis a gyenge, forráshiányos megyei önkormányzatok nem voltak (és ma sem) képesek alulról építeni a fejlesztési régiót, így a formálisan működő régiókat alapvetően a közösen megszerezhető források tartották össze, miközben a regionális fejlesztési tanácsok legitimálták a régiót érintő központi döntéseket.


A modernizáció lendülete és hevülete hívta életre a többcélú kistérségi társulásokat, amelyeknél szintén a közös forrás reménye tartotta össze az együttműködéseket, míg a társulásokhoz szükséges tartalmi összetartó elemek sokszor és sok helyen hiányoztak. Ennek ellenére a kistérségi társulások sokféle és meglehetősen differenciált eredményt mutatnak az elmúlt bő ciklusban. A tényleges megvalósulások, eredmények és kudarcok elemzésére mindenképpen szükség lenne az ismételt átalakítást – a járási rendszerre való áttérést – megelőzően.

A magyar településhálózat lakossági struktúrája Annak érdekében, hogy pontosan lássuk, miképpen alakult a magyar települési struktúra, érdemes röviden áttekinteni a helyzetet. Magyarországon a 2010. október 3-i általános önkormányzati választások óta összesen 3177 települési önkormányzat működik.1 A legutóbbi választások során létrejött még két új települési önkormányzat, mert Mosonudvar kivált Mosonmagyaróvárból és Tekenye Zalaszentgrótból. Az 50 főnél kisebb települések száma: 27 (a legkisebb: Iborfia 12 lakossal Zala megyében), a 200 főnél alacsonyabb lakosságszámú települések száma: 352 500 főnél kevesebben laknak 1048 településen, míg 1000 főnél kevesebben élnek a települések több mint felében (54%), 1719 községben. Az önkormányzati választásoknál vízválasztónak tekinthető 10 ezer lakos alatti népességgel rendelkezik a települések 95 százaléka, vagyis 3032 településen az önkormányzati képviselőket egyéni listás rendszerben választják és csupán 145 helyen alakítanak ki a településen egyéni választókerületeket. Magyar viszonylatban nagyvárosnak tekinthetőek az 50 ezer lakos felettiek,

kor-kép

ra megy?

járási tanácsok? a szabályozásnak köszönhetően mind a 20 értelemszerűen megyei jogú város. Ugyanakkor 100 ezer lakos feletti város – Budapestet is beszámítva – csupán kilenc van Magyarországon.2 Mindezek alapján megállapítható, hogy az egy településre jutó átlagos lakosságszám: 3153, és amennyiben Budapestet kivesszük a számításból, úgy az egy vidéki településre jutó átlagos lakosságszám: 2630. Ugyanakkor az ország eltérő településszerkezetéből adódóan jelentős különbségek vannak a megyék között e tekintetben is. (Lásd 1. grafikon) Amennyiben Budapestet is figyelembe vesszük az egy településre jutó lakosságszámnál, úgy a regionális összehasonlításnál természetesen a Közép-magyarországi régióban a legmagasabb a szám, míg a legalacsonyabb a Dél-dunántúli régióban. (Lásd 2. grafikon) Önmagában az egy településre jutó lakossági átlagszám nem mond semmit, mivel Európában a magyarországinál kisebb számmal is találkozhatunk, így például: Csehországban 1500 fő; Franciaországban 1600 fő; Svájcban 2100 fő jut egy településre és Ausztriában is csak 3400 lakos található egy átlagos településen. Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint is meglehetősen differenciált képet mutat. Magyarországon a főváros 23 kerületre osztódik, a sajátos jogállású megyei jogú városok száma ugyancsak 23, míg további 304 település nyerte el a városi címet. Többnyire a tanácsrendszerből örökölt nagyközségi címmel 119 település rendelkezik és a települések túlnyomó többsége (85%) község. Így a nagyközségi és községi önkormányzatok alkotják a települések csaknem 90 százalékát. Tehát az önkormányzati rendszer átalakításának erről a 90 százalékról kell szólnia! (Lásd 3. grafikon)

A településkategóriák és a népességmegoszlás összevetése alapján megállapítható, hogy a települések 5 százalékában él a lakosság csaknem 60 százaléka. Ez a tény abból a szempontból nagyon fontos, hogy a napi politika hajlamos és hajlandó ezt a kérdést is választási szempontból vizsgálni, vagyis az átalakításnál a nagyobb lakosságszámú település előnyös helyzetét tovább erősíteni. (Lásd 4. grafikon)

Magyar legek Amennyiben a lakosságszám és az önkormányzati típus és beosztás szerint tekintjük át a magyar településeket, akkor különféle legekkel találkozhatunk. Mint ahogy arra már utaltunk, a legkisebb település Iborfia 12 fővel (Zala megye), míg a legnépesebb nagyközség Solymár 10 129 fővel (Pest megye) rendelkezik. Egyébként Solymár az egyetlen 10 ezer lakos feletti település, amelyik még nem kapott városi rangot. A községi, nagyközségi kategórián belül Solymáron 844-szer többen laknak, mint Iborfián. A legkisebb város Pálháza 1038 fővel (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), viszont csaknem 10-szer többen laknak a legnagyobb nagyközségben, Solymáron, mint Pálházán. A legnépesebb város Dunakeszi 38 470 fővel (Pest megye), amelynek a lakosságszáma 37-szerese Pálháza lakosságának. Ugyanakkor Dunakeszin többen laknak, mint a legkevesebb lakossal rendelkező megyei jogú városban, a Tolna megyei Szekszárdon (33 805 fő). A legnépesebb megyei jogú város Debrecen 207 270 fővel (Hajdú-Bihar megye), ahol többen laknak, mint Nógrád megye 131 településén összesen. Szekszárdon kívül Salgótarján (37 632) megyeszékhely nem rendelkezik 50 ezer lakossal. A nem megyeszékhely Dunaújváros (48 187) és Hódmező-

vásárhely (47 201) már nem rendelkezik 50 ezer feletti lakosságszámmal, így ma már nem szerezhetné meg a megyei jogú városi címet. Magyarország legnépesebb városa, a főváros, Budapest (1 721 556). A legkevesebb lakossal rendelkező fővárosi kerület a XXIII., Soroksár, 20 056 fővel, míg a legnépesebb fővárosi kerület a XI., Újbuda, 139 892 fővel, így az országban a városok között népessége alapján az 5. helyezett. A megyék között a legnépesebb Pest megye (1 229 880), ahol hatszor többen élnek, mint a legkisebb lakosságú Nógrád megyében (204 917). A magyar legek áttekintése eredményeként megállapítható, hogy önmagában véve az egyes települések lakosságának száma alapján nem lehet általánosítható következtetéseket levonni, mivel az értékítélethez ismerni kell az adott település földrajzi, gazdasági, közigazgatási és térségi helyzetét és szerepét, valamint közszolgáltatási és feladatellátási képességét. A kicsi nem jelent alkalmatlanságot!

Régi kérdés: szükség van ennyi kistelepülésre? A kistelepülések kérdése ma megkerülhetetlen Magyarországon is. Nem csupán azért, mert az 1000 fő alatti községek száma meghaladja az összes település 54 százalékát (1725), hanem azért is, mert az utóbbi években a kistelepülések köre elbizonytalanodott. Az elmúlt több mint húsz év alapvetően pozitív Az önhiki mellett a belügyminiszteri külön keret – a „kivételesen” rossz forráselosztás tarthatatlanságát felismerve jött létre 2000-ben az első Orbán-kormány ideje alatt a működésképtelen önkormányzatok megsegítésére. A kezdetben „Pintér forintoknak”, majd „Lamperth filléreknek” nevezett támogatás az önkormányzati gazdasági autonómia látványos végét jelentette, vagyis a mindenkori központi hatalomnak való teljes alávetettséget. Az önkormányzati rendszer átalakításával most a második Orbán-kormány tiszta lapot kíván teremteni, a cél az, hogy a működési célú eladósodottságot felszámolja az önkormányzatoknál. A törekvéssel teljesen egyet lehet érteni, viszont a megvalósítás lehetséges módja még nem ismert részleteiben.


9

kor-kép hatással volt a kistelepülések infrastrukturális fejlődésére, annak ellenére, hogy nagyon sok helyen a helyi vagy elérhető közelségű munkahelyek megszűntek, és ennek egyre súlyosabbak a következményei. Ma a kistelepülések többségében az önkormányzatok és a lakosság is a mindennapi túlélésért küzdenek. Ezért az önkormányzati rendszer tervezett átalakításánál kiemelten kell kezelni a kistelepülések ügyét.

Szintek és variációk tíz éve A kormányzatok értelemszerűen mindig mindent felülről néznek és erős államban, erős központi hatalomban és befolyásban gondolkodnak. A kormányzati átalakítás mindig strukturális jellegű és többnyire nem a működésre koncentrál. Az új kormány látszólag eldöntötte a régió vagy megye vitát, azzal, hogy a második Orbán-kormány egyértelműen a megye mellett tette le a voksát. A regionális közigazgatási szerveződéseket visszaszervezik a megyei kormányhivatali rendszerbe, viszont megyei szinten az önkormányzat szerepe tovább gyengül, ügydöntő és meghatározó a kormánymegbízott. Így a megyén belül az erős államigazgatás uralma alá került a gyenge önkormányzás. A további eldöntendő kérdés a kistérségeket érinti. A többcélú kistérségek esetében sem kialakulásukkor, sem azóta nem tisztázódott egyértelműen, hogy a létrehozott kistérségeknél a területfejlesztési vagy a közszolgáltatási vagy a közigazgatási szempont volt-e a meghatározó. Továbbra is vitatott, hogy lehet-e megrajzolni az egységes kistérségi-járási településközi teret?

Kérdéses, hogy milyen szempontok szerint szervezik meg a tervek szerint 2013. január 1-jével létrejövő járásokat. Az önkormányzati rendszer egyik feloldandó problémája a sokszínű ország és a differenciálatlan szabályozás közötti ellentmondás. Az egyes települések fejlődése és jövője szempontjából meghatározó, hogy hol helyezkedik el a településrendszerben. Egészen más problémával küzdenek a budapesti agglomerációs falvak, mint a megyei jogú város környéki települések, vagy a régi járási központhoz tartozó községek, vagy az új város- vagy kistérségközponttal rendelkezők, vagy akár a periférián lévő, hátrányos helyzetű kistelepülések. A nagyon differenciált, eltérő helyzet megfelelően differenciált, eltérő szabályozást és finanszírozási rendszert igényel. Az elmúlt bő két évtized egyértelműen bizonyította, hogy az egy kaptafára történő szabályozás igazságtalanságot és működésképtelenséget eredményez. Az állam saját hatékonyságát hangoztatva szeret rámutatni arra, hogy az önkormányzatok pazarlóak. Való igaz, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony, sok a párhuzamosság és fellelhető itt-ott a pazarlás is. Viszont megalapozatlan azt állítani, hogy minden önkormányzat pazarló. Az elmúlt évtizedben az önkormányzatok túlnyomó többsége megtanult takarékosan és hatékonyan gazdálkodni. A folyamatos forráskivonás ellenére az önkormányzati rendszer még mindig működik a növekvő számú adósságrendezési eljárás és működési zavar ellenére. Amennyiben az önkormányzatok és köztük a sok-sok kistelepülés nem működne ésszerűen, akkor a gazdasági válság következtében már több ezer

1. grafikon: Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban

10

Készségek, képességek 1990 a kistelepülések számára egyértelműen a felszabadulás éve volt. A hajdan volt tanácsi társközségek felszabadultak a székhelyközségek „uralma” alól és megkezdték saját útjukat. Kezdetben a tervezést elavult – és elvetendő kommunista – tevékenységnek tekintette a politika. A felszabadulás élménye azt a tévhitet erősítette, hogy egyedül is mindenre képesek vagyunk. Viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy egyedül nem megy! Ebben a felismerésben jelentős szerepe volt az 1996-os területfejlesztési törvénynek. Innentől kezdve indultak be a térségi társulás-szervezések, elindult újból a tervezés kistérségi, megyei, regionális és országos, valamint ágazati szinten egyaránt. Ugyanakkor a tervezés még mindig nem tölti be azt a szerepet, amire a jó kormányzáshoz szükség lenne. A központi hatalom gyorsan tud dönteni anélkül, hogy a valóságos társadalmi folyamatokat vizsgálná, elemezné, értékelné és valóságos hatásvizsgálatokra alapozná döntését.

2. grafikon: Egy település/lakos megoszlása régiónként


Közép-Magyarország (13 987)

Dél-Alföld (5 190)

Észak-Alföld (3 837)

0

Átlag (3 153)

3000

Közép-Dunántúl (2 740)

6000

Észak-Magyarország (1 982)

9000

Dél-Dunántúl (1 447)

12000

Nyugat-Dunántúl (1 517)

15000 Zala (1118) Vas (1200) Baranya (1308) Somogy (1308) Nógrád (1561) Veszprém (1653) Borsod-Abaúj-Zemplén (1935) Tolna (2143) Szabolcs-Szatmár-Bereg (2447) Győr-Moson-Sopron (2450) Heves (2574) Átlag (2630) Fejér (3957) Komárom-E (4110) Bács-Kiskun (4440) Békés (4887) Jász-Nagykun-Szolnok (5009) Pest (6577) Hajdú-Bihar (6601) Csongrád (7054)

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

település szorulna átfogó támogatásra, mentő csomagra. A rossz és alkalmatlan központi szabályozás ellenére még működnek az általános iskolák, az egészségügyi ellátórendszer, a szociális segélyezés és a csökkentett feltételek ellenére a helyi közmunkaprogram is. Az önkormányzatok túlélő képességét mi sem bizonyítja jobban, hogy a két évtizede zajló átalakítások és átszervezések, kiszámíthatatlan és csökkenő mértékű finanszírozás ellenére működik a helyi önkormányzás, vagyis van mire építeni az átalakítás során.

kor-kép Többször zajlott vita arról, hogy önkéntes vagy kötelező legyen-e a társulás. Eddig az alkotmányos szabályozás nem tette lehetővé a kötelező társulás előírását az önkormányzatok számára, így a központi hatalom az önkéntes társulásokat pénzügyi eszközökkel tette „kötelezővé”, vagyis forrás megvonásával, illetve többletforrás biztosításával ösztönözte önkéntes együttműködésekre a feleket. Súlyos gazdasági kényszer hatására jöttek létre sokszor és sok helyen az önkéntes társulások. A társulások felülről történő vezényléséhez hasonlóan történt sok esetben a fejlesztések befolyásolása is. A települések sokszor nem azt fejlesztik, amire a helyi közösségnek leginkább szüksége van, hanem amire pályázati forrást lehet szerezni. Így aztán jelentős belső feszültségek alakulhatnak ki a településeken, és ami még rosszabb, olyan fejlesztések is történnek, amelyek további működési terhekkel, kiadásokkal terhelik az önkormányzatot, ugyanakkor nem biztosított a fejlesztés eredményének fenntarthatósága. Ezért természetesen a pályázó önkormányzat is felelős, viszont jelentősebb a felelőssége a pályázatot kiíró és elbíráló állami szerveknek. Az önkormányzatok működésének egyik akadálya a helyi tudás hiánya. Az elmúlt két évtized egyik jelentős hiányossága, hogy nem volt szervezett polgármesterképzés, illetve önkormányzati vezető képzés, továbbképzés.3 Az önkormányzati tudás megalapozása, biztosítása nem csupán az önkormányzatok, hanem az állam érdeke is, így annak biztosításában szerepet kell vállalnia. A tudásbővítéssel összefügg a partnerség és az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása az önkormányzatok

között, valamint az önkormányzatokon belüli szereplők kapcsolatában. A harmonikus együttműködés mind az önkormányzás működőképességét, mind pedig az önkormányzati fejlesztések tervszerűségét, fenntarthatóságát erősítő tényezők.

Válaszúton a magyar önkormányzati rendszer Magyarország alaptörvénye az önkormányzatok létezését és működését természetesnek tekinti, miközben nem szerepel a szabályozásban a helyi önkormányzás joga és az önkormányzatok gazdasági autonómiájának garantálása. Az alaptörvényi szabályozás alapvetően a szervezeti és működési kérdéseket érinti, míg az önkormányzati feladatok és hatáskörök kérdésére nem tér ki, vagyis nem tisztázza a munkamegosztást az állam és az önkormányzatok között. Az új szabályozás sajátossága, hogy az állam és az önkormányzatok kapcsolatában az állami szerepvállalás és beavatkozás kérdését kiemelten és részletesen szabályozza. Az eddigi törvényességi ellenőrzést a kormányhivatali felügyelet váltja fel. Az erősebb állami kontroll új eleme, hogy a törvénysértően mulasztó önkormányzati képviselő-testület helyett végső soron a helyi rendeletet a kormányhivatal alkothatja meg. Ez a végső aktuspótló tevékenység vélhetően kivételes jellegű beavatkozást tesz lehetővé, amit nyugodtan lehetett volna szabályozni a helyi önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényben, mert az alaptörvény keretjellegű szabályozásába nem illeszkedik ez a részletes szabályozás. Hasonlóan részletező és túlzó szabályozás vonatkozik az önkormányzati hitelfelvétel korlátozására. Ebben a szabályozásban is megjelenik a központi

3. grafikon: Községek a megye összes településéhez viszonyítva (%)

hatalom önkormányzatokkal szembeni indokolatlan bizalmatlansága. Hiányzik az alaptörvényből az önkormányzati érdekek megjelenítésének garanciarendszere. Most a legfőbb feladat, hogy a készülő sarkalatos törvényben sikerüljön az alaptörvényi szabályozási hiányosságokat megfelelően pótolni. Tekintettel arra, hogy az alaptörvényi szabályozás az önkormányzati rendszer átalakítására és az önkormányzás lényegi kérdéseire nem adott választ, így elvileg kétféle, eltérő filozófiájú elvi megoldás is elképzelhető volt.

Centralizált megoldás Időközben a Belügyminisztérium vitára bocsátotta az új önkormányzati törvény koncepcióját4. A minisztériumi anyag erőteljes államosítási és koncentrációs szándékot jelenít meg. A munkaanyagon végigvonul, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszer nem kellően hatékony, nem felel meg a méretgazdaságossági követelményeknek. A „túlterhelt” önkormányzatokat az állam mentesíteni kívánja jelentős feladatoktól, így a tervezet szerint osztott feladattá válna a közoktatás (a béreket az állam fizeti, míg az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn), az egészségügyi ellátás (az alapellátás és ügyeleti rendszer önkormányzati feladat marad, míg a kórházak államosításra kerülnek), a szociális feladatok (az állam biztosítja a pénzbeli segélyezést, míg az önkormányzatok adják a természetbeli juttatásokat). Természetesen a tényleges munkamegosztásra vonatkozó szabályozást az ágazatok készítik elő. A jegyzői feladatok jelentős részét képező állami igazgatási hatáskörök túlnyomó többsége az újonnan létrehozandó

4. grafikon: Településkategóriák és népesség struktúrája

80 60 40 20 0

Békés (60%) Hajdú-Bihar (62%) Pest (64%) Jász-Nagykun-Szolnok (68%) Fejér (75%) Bács-Kiskun (76%) Csongrád (77%) Szabolcs-Szatmár-Bereg (81%) Komárom-Esztergom (82%) Átlag (85%) Tolna (85%) Heves (89%) Borsod-Abaúj-Zemplén (90%) Győr-Moson-Sopron (91%) Veszprém (92%) Somogy (93%) Baranya (94%) Vas (94%) Nógrád (95%) Zala (95%)

100

n 200 alatti n 201–499 n 500–999 n 1000–4999 n 5000–10 000 n 10 000 feletti


11

kor-kép járási hivatalokhoz kerülnek át. A járási hivatal állami szervezet, és a megyei kormányhivatal kistérségi egységeként szervezik meg 2013-tól. Ennek következtében a jegyzőségek és körjegyzőségek helyére önkormányzati hivatalok lépnének, amelyek azonban alapvetően önkormányzati feladatokat látnak majd el. Önálló önkormányzati hivatalokat csak a kétezer lakosnál nagyobb lakosságszámú települések tarthatnak fenn, míg a kisebbek egy közös hivatalt, az önkormányzatok egyesített hivatalát hozzák létre. Valamennyi települési önkormányzatnál megmaradó „tisztán” önkormányzati feladatok a településüzemeltetés, a településrendezés, a településfejlesztés, a helyi adóügyek és gazdaságszervezés, a helyi szociális ügyek és közfoglalkoztatás, valamint a helyi sport- és kulturális ügyek. Ugyanakkor a koncepció jelentősen differenciál az egyes települések között. Kiemelt szerepet szánnak a megyei jogú városoknak és közülük is kiemelten a megyeszékhelyeknek. A városok között kivételes helyzetbe kerülnek a „járási jogú (körzetközponti) városok”, ahol a járási hivatal székhelye is lesz, valamint itt koncentrálódnak az egyes intézményhez kötött közszolgáltatások. Ezek a városok lesznek a központjai a többcélú kistérségi társulásoknak is, amelyek kötelező társulásként integrálják a megmaradó települési önkormányzati feladatokat. A koncepció alapján a települési önkormányzatok túlnyomó többsége – a 2000 lakos alatti települések száma 2365 – érdemi feladat nélkül marad és a közszolgáltatások szervezése is járási szintre kerül, így a fejlesztések is a járás által lesznek vezényelve. A koncepció egyértelmű döntéskoncentrációt jelenít meg és a szubszidiaritás elve nem jelenik meg a rendszer átalakítása során. A koncepció alapján az állam szerepvállalása meghatározó lesz, a kérdés csupán az, hogy az állam tényleg mindent tud?

Decentralizált megoldás Miközben ismertté vált a kormányzati koncepció, legalábbis annak belügyminisztériumi változata látszólag úgy tűnik, hogy nincs esély a decentralizációra. Ennek ellenére fontosnak tartom,

12

hogy felvillantsunk egy lehetséges másik utat is, amely alapvetően az elmúlt húsz év magyar önkormányzatiságának értékeire és tapasztalataira alapozódik.

„A kérdés csak az, hogy a központi hatalom képes lesz-e a sok kicsire is figyelni, vagy csak a nagyok véleményét veszi figyelembe.” A jelenlegi rendszerünk adós maradt az önkormányzati minimum meghatározásával, vagyis nem tisztázott, hogy mitől önkormányzat egy település közössége, de az sem, hogy melyek azok a közszolgáltatások, amelyeket valamennyi településen biztosítani kell függetlenül annak méretétől. Miközben a minisztériumi koncepció szerint minden település önálló önkormányzat, nincs garancia arra, hogy tényleges önkormányzás valósuljon meg a sok-sok kistelepülésen. A szubszidiaritás elvének érzékeny érvényesítése kellene, hogy áthassa az átalakítást. A pénzügyi racionalitással és a hatékonyságra törekvéssel együtt kell kezelni a szolgáltatást igénybevevők szempontjait és érdekeit, valamint a jelenlegi magyar valóságot. A közszolgáltatások közös ellátása ma már természetes és elfogadott a települések számára, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a közös feladatellátás területe mekkora. Az eddig működő kistérségi együttműködés tapasztalatai alapján állítható, hogy jelentősen eltérőek az együttműködési terek a különféle feladatcsoportok tekintetében, vagyis eltérő a közös feladatellátásba bevonható települési kör a közigazgatási, a közszolgáltatási és a területfejlesztési feladatok tekintetében. A differenciált ellátási körzetek kialakítása a szubszidiaritás valóságossá válása szempontjából elkerülhetetlen. Amennyiben indokolatlanul távolra kerül a közszolgáltatás biztosítása az egyes érintett településektől, úgy sérül az ott élő polgárok joga, az esélyegyenlőség és az igazságosság. Az átalakítás egyik meg-


határozó szempontjának kell tekintenünk az igazságosság kérdését, mivel a jelenleg működő rendszer is egyre inkább különbséget tesz település és település között a biztosított vagy nyújtható közszolgáltatások tekintetében, vagyis növekszik az igazságtalanság mértéke. Amennyiben térben is távolabb kerül megszervezésre az egyes közszolgáltatás, abban az esetben a szolgáltatást igénybevevő számra a közigazgatásnak kell elérhető közelségűvé tennie azt, ellenkező esetben súlyosan sérül az esélyegyenlőség elve. Az aprófalvas megyékben a kistelepülések számára a jelenlegi kistérségekre épülő járások nem alkalmasak a valóságos együttműködésre, ezért a mikrotérségi együttműködés rendszerével lehetne garantálni a hatékony, ésszerű és célszerű feladatellátást és egyben a szubszidiaritást is. Ezekben a több mikrocentrumú térségekben is működhetnek értelemszerűen járási szervezetek, viszont a közszolgáltatásokat a települési önkormányzatok által létrehozott mikrotérségi társulások biztosítanák. Ezzel valamennyi települési önkormányzat szerves részévé és nem kiszolgáltatottjává válna a rendszernek. A mikrotérségi összefogások rendszeréből épülhetnének fel a járások és a megyék. A röviden vázolt decentralizált „megoldás” nem hozható létre egyetlen központi szabállyal, mivel a résztvevők aktivitását is igényli, viszont sokkal erősebb és működőképesebb szövetet hozna létre a települések között, mint a járási szisztéma. A kérdés csak az, hogy a központi hatalom képes lesz-e a sok kicsire is figyelni, vagy csak a nagyok véleményét veszi figyelembe. Zongor Gábor A tanulmány A regionális tudomány társadalmasítása című előadássorozat részeként Pécsett, 2011. május 4-én elhangzott előadás alapján készült.

Hivatkozások: 1 Az elemzésben a településszámnál a 2010. október 3-i állapotot vettem figyelembe. 2 A népességnél a 2010.január 1-jei lakónépességet vettem figyelembe. 3 Az önkormányzati vezetőképzés tekintetében jelentős előrelépés történt a norvég alap támogatásával és a TÖOSZ szervezésében 2009-ben létrehozott Polgármester Akadémia programjának megteremtésével. 4 Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára 2011. május 9-én átadta az országos önkormányzati szövetségek elnökeinek a minisztérium átalakítási koncepcióját.

kor-kép Részlet Magyarország alaptörvényéből | A helyi önkormányzatokról szóló fejezet

33. cikk ➊ A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. ➋ A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. ➌ A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre. 34. cikk ➊ A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekébe n együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. ➋ Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.

➌ A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat. ➍ A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. ➎ Törvény a költségvetési egyensúly meg őrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. 35. cikk ➊ A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választó k akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. ➋ A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják. ➌ A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. ➍ A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását. ➎ Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. ➏ A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

www.onkornet.hu | 2011. április–május ÖN • KOR • KÉP A folyóiratwww.onkorkep.hu megrendelhető a| kiadóban

13

(Megjelent a Magyar Közlönyben 2011. április 25-én)

32. cikk ➊ A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a rendeletet alkot; b határozatot hoz; c önállóan igazgat; d meghatározza szervezeti és működési rendjét; e gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillet ő jogokat; f meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. ➋ Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. ➌ Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. ➍ A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővá-

rosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. ➎ A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. ➏ A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

OLVASSA ÖN IS!

31. cikk ➊ Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. ➋ A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. ➌ A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Jogunk van az önkormányzáshoz!

kor-kép A sümegi Hotel Kapitányban tartotta tavaszi közgyűlését a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége. Wekler Ferenc, a szövetség elnöke és Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere köszöntötték a közgyűlés résztvevőit. A polgármesterek az új közfoglalkoztatási programról, a biomassza alapú hőszolgáltatásról, az önkormányzatok lehetőségeiről és a vidékfejlesztés jövőjéről hallhattak aktuális információkat. – Minden településnek joga van az önkormányzáshoz és az önkormányzatisághoz; az önkormányzati törvény módosításában partnerek vagyunk, de nem az önkormányzatiság megszűntetésében – hangsúlyozta Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke a szövetség sümegi tavaszi közgyűlésén. A KÖSZ-elnök szerint ma az egyik fő kérdés az, hogy a jövőben miként alakul a kistelepülések sorsa? Erre a kérdésükre az illetékesektől eddig még nem kaptak választ. A több mint négyszáz tagot tömörítő önkormányzati érdek-képviseleti szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a tervezett új önkormányzati törvény módosításában véleményezőként részt kívánnak venni. Wekler Ferenc a közoktatással kapcsolatban elmondta, hogy a kistelepülé-

14

seknek komoly problémát jelent, hogy a szeptemberi tanévkezdés előtt még nem tudják, mi lesz az iskoláik sorsa. A KÖSZ az önkormányzati iskolák fenntartását támogatja, attól függetlenül, hogy ez jelentős terhet jelent a kistelepüléseknek, ezért a szövetség az iskolafenntartásban a kistérségi együttműködést támogatja. A közfoglalkoztatásról szólva többen elmondták, hogy az botránykőnek számít az önkormányzatok életében. A polgármesterek nem tudják elfogadni, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrás a korábbi évhez képest a felére apadt, s mindehhez létrehoztak egy bürokratikus rendszert. A polgármesterek az „életképtelen szabályozás” példájaként említették, hogy egy négyórás közcélú foglalkoztatáshoz hatvankét papírt kell kitöltetniük és aláírniuk. Csy-kó


Ez már Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az új önkormányzati törvény koncepcióját sajtótájékoztatón mutatta be. Bejelentette, hogy a 44 oldalas munkaanyagot a 7 országos önkormányzati érdekszövetség, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok képviselői május 9-én megkapták véleményezésre. Az államtitkár közölte, a koncepcióról a közeljövőben tárgyal a szövetségek képviselőivel, majd június 16-ig összesítik a véleményeket. Az új törvény elfogadására októberben kerülhet sor.

Tállai András cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a kisebb településeknek nem lesz joguk az önkormányzatiságra és a polgármester-választásra. Az új törvény szerint az eddigi négy év helyett már öt évre szólhat a képviselők és a polgármester mandátuma. Az államtitkár úgy véli, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszerrel strukturális és gazdasági problémák vannak, ezért elengedhetetlen az új törvény létrehozása, az önkormányzati rendszer belső átalakítása, a finanszírozás megújítása, az adósságkezelési és adósságrendezési eljárások, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok újragondolása. Folyóiratunk a 44 oldalas munkaanyagból terjedelmi okok miatt csak részletet közöl, de már ebből is világosan látszik, hogy az itt leírt elképzelések jelentősen „suhintják” az önkormányzatiságot, alakítják át a kistelepülések életét. A koncepciót olvasva választ kapunk olyan régóta feszegetett kérdésre, mint például az, hogy lesz-e minden településen önkormányzati hivatal, főállású polgármester stb. Az önkormányzatok gazdálkodásáról, illetve az összeférhetetlenségről olvasva is bekeményített szabályozások várhatók, azt láthatjuk, hogy ez már a való világ. Hogy az érintettek mit szólnak hozzá, milyen változásokat javasolnak, arról a következő számunkban számolunk be. (A teljes anyag a kormany.hu illetve az onkornet.hu hírportálról letölthető.)

kor-kép

a való világ Önkormányzati törvény koncepció, munkaanyag (részlet)

II. Az önkormányzati és állami feladatok áttekintése, csoportosítása, szétválasztása Szükségessé vált az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása. A közfeladatok újraértelmezése és újratelepítése nélkülözhetetlen eleme az önkormányzati rendszer megújulásának. A modern országokban a közfeladatok ellátásának két meghatározó szereplője van: egyrészt a klasszikus állami szervek, másrészt a helyi önkormányzatok (természetesen változó mértékben a karitatív és civil szervezetek is részt vállalnak az ellátásban). Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy az állami szervek szerepvállalása a közfeladatok megoldásában a szükségesnél kisebb mértékű volt. Gyakran az önkormányzatok olyan feladatokat is elláttak, melyekben kevesebb volt a helyi érdekeltségi elem, a településhez való kötődés. Így sok szakterületen nem tudott érvényesülni országosan egységes koncepció, feladatellátás (pl. szakképzés), mely hozzájárult az elfogadhatatlan ellátási különbségek kialakulásához. Ezért az átalakítás alapvető eleme, hogy a közfeladatok ellátásában az állami szervek nagyobb szerepet vállaljanak. A helyi önkormányzatok csupán azokat a feladatokat lássák el, melyek a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki a helyi sajátosságok figyelembevételével. Helyi szinten hatékonyan, színvonalasan lehet megszervezni. Az önkormányzati feladatokat az önkormányzatok teljesítőképességéhez igazodva, differenciált módon kell újratelepíteni. Vannak olyan alapszolgáltatások, melyeket a legkisebb településeken is biztosítani kell. E körön felül az ágazati követelmények meghatározásával lehet előírni, hogy pontosan milyen feltételek esetén teljesíthető a feladat önállóan, ennek hiányában pedig miként lehet/kell társulás útján gondoskodni róluk. A differenciált feladatellátásban jelentős szerepet tudnak vállalni a járási jogú városok, illetve a gazdaságilag erős megyei jogú

városok, melyek képesek területi szintű ellátást nyújtani (pl. középiskolák, kollégiumok, szakosított szociális intézmények, hajléktalan ellátás). A feladatokat az alábbi csoportosítás szerint tekintettük át: 1. oktatással kapcsolatos feladatok 2. egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok 3. államigazgatási ügyek 4. szociális ellátással kapcsolatos feladatok 5. tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatok 6. tisztán önkormányzati feladatok 7. közfoglalkoztatási feladatok Oktatással kapcsolatos feladatok Az oktatással kapcsolatos feladatok körében indokolt az állam és az önkormányzatok közös feladatellátása, világos egyértelmű munkamegosztás alapján (erre a legjobb példa a közoktatás területe). Az egységes színvonalú oktatás megköveteli, hogy ne a források hiánya legyen akadálya a megfelelő szakképzettségű és megfelelő számú pedagógus foglalkoztatásának, ezért indokolt, hogy a pedagógusok bérét az állami szervek finanszírozzák, az önkormányzat pedig az oktatási épületek fenntartását végezze. Miközben az állam (az oktatási ágazat) határozza meg az alapvető szakmai követelményeket, szükségesnek tartjuk a pedagógiai programok kialakításába az önkormányzatok minél szélesebb hatáskörben történő bevonását. A helyi specialitások ugyanis csak így tudnak megjelenni mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban, mind pedig a szakképzésben. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok Az alapellátások, illetve a járó-betegellátás tekintetében egyet értünk a formálódó egészségügyi koncepcióval, mely szerint ezek önkormányzati fenntartás alatt tudnak a jövőben is üzemelni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fekvőbeteg ellátás terén nem tartjuk indokoltnak az önkormányzati szerepvállalást, azt kifejezetten állami feladatnak tekintjük. Államigazgatási ügyek A feladat-átrendezés során szükséges az államigazgatási hatósági ügyek döntő többségének állami szervekhez történő telepí-

tése is (megyei kormányhivatalok, járási hivatalok). A klasszikusan állami feladatoknak a jó része jelentős technikai hátteret, szakmai felkészültséget igényel, melyet minden településen nem lehet biztosítani (pl. építéshatóság, gyámügy, okmányiroda), az állami szervek hatékonyabban tudják biztosítani ezek ellátását. Ezen igazgatási alapszolgáltatásokat is egységes módon, azonos színvonalon kell biztosítani, amely az önkormányzati autonómia keretei között nehezen megoldható. Szociális ellátással kapcsolatos feladatok A szociális ellátást két részre javasoljuk osztani: 1. pénzbeli ellátás – itt javasoljuk, hogy az állam közvetlenül a jogosult számlájára utaljon, az önkormányzat a jogosultak körének meghatározását végezze. (egyedi/méltányossági döntések meghozatalára legyen jogosult) 2. természetbeli ellátás – itt úgy gondoljuk, hogy nincs szerepe az államnak, ez kifejezetten önkormányzati feladat Tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatok Egyet értünk a katasztrófavédelmi törvény koncepciójában foglaltakkal, mely szerint az állam központosítva, közvetlenül látja el ezt a feladatot. Megmaradó tisztán önkormányzati feladatcsoportok Az új rendszerben valóban csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan és melyek ellátása biztonsággal finanszírozható. Ide sorolhatóak például: • településüzemeltetés (közvilágítás, köztemető, közutak, parkolás, közparkok fenntartása, stb.), • településrendezés (közterek-, parkok-, utak elnevezése - kialakítása, övezeti besorolások meghatározása, stb.), • településfejlesztés, • helyi adó ügyek – helyi gazdaságszervezés, • helyi szociális ügyek – közfoglalkoztatás, • helyi sport és kulturális ügyek. Közfoglalkoztatási feladatok Az oktatáshoz hasonló terület a közfoglalkoztatás is, melynek nélkülözhetetlen helyi szereplői az önkormányzatok. Javasoljuk, hogy kiemelt önálló, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat legyen a közfoglalkoztatás megszervezése. Természetesen szükséges egy országos, az állam által biztosított program beindí-


15

kor-kép

III. Az önkormányzati rendszer belső átalakítása Az önkormányzati rendszer belső átalakítása mára mind a feladatok, mind pedig a finanszírozás szempontjából is elengedhetetlenné vált (fenntarthatatlan, ésszerűtlen). Az alapvető struktúra 1990 óta változatlan, míg a finanszírozás jelentősen átalakult. Miközben folyamatosan változnak – bővülnek az önkormányzatok feladatai, addig a finanszírozás csökkent – az utóbbi 10 évben közel 1000 milliárd forinttal –, ráadásul a feladatok sokszor értelmetlen, párhuzamosságokkal telített működéshez vezettek. Lehetőségként merülhet fel az önkormányzati finanszírozásból hiányzó pénzeszközök visszapótlása, de ez a jelenlegi költségvetési helyzetben lehetetlen, ráadásul nem is jelentene igazi megoldást, hiszen a feladatok rossz rendszeréhez nem nyúlna. Ezért tartjuk szükségesnek a működés alább részletezettek szerinti átalakítását, melynek eredményeként finanszírozhatóvá lehet tenni az önkormányzati szektort, miközben megoldjuk azon problématömeget is, ami a feladatvégzésekkel kapcsolatos. Fő iránynak a főváros, a megyei önkormányzat és a kistelepülési önkormányzatok átalakítása tekinthető, míg a városok és megyei jogú városok esetében kisebb volumenű változásokat javasolunk. Célunk, hogy az önkormányzatok valóban a helyi specifikus ügyekkel tudjanak foglalkozni, olyan helyi érdekek mentén, amihez a kellő finanszírozás is biztosított. Értelmetlennek, szükségtelennek és pazarlónak tartjuk, hogy egymás mellett lévő kifejezetten alacsony lélekszámú önkormányzatok ugyanazon feladatokat – ráadásul alacsony ügyszám mellett – lássanak el. Változások településtípusonként: Községek: Meg kell teremteni a községi önkormányzatok számára a racionális működés feltételeit. Megkerülhetetlen a hatékonyság és költségtakarékosság jegyében az önkormányzati működés szabályainak újradefiniálása. (Itt is hangsúlyozzuk, hogy ez nem érinti a „minden településen működőik helyi önkormányzat” elvét.)

16

A magyar önkormányzatiság alapjaihoz, valamint az európai elvárásokhoz is illeszkedik a már említett feladatátcsoportosítás, de emellett szabályoznunk kell a kistelepülések hagyományos önkormányzati működésének alapfeltételeit is. A cél, hogy megtaláljuk azt az optimális szervezeti méretet (melynek egyfajta logikai „előfutára” a mai körjegyzőség), ami még a közigazgatási reform által lecsökkentett feladatmen�nyiséggel is optimális működést tud eredményezni. (Letisztult kötelező feladatok meghatározása, vagyis csak a tényleges helyi ügyek ellátása marad helyben: településüzemeltetés, -fejlesztés, -rendezés, adóügyek, stb.) E gondolatkörben merül fel a meghatározott lélekszámot meg nem haladó települések polgármesteri hivatalainak egy közös hivatalba, az önkormányzatok egyesített hivatalába való tömörítése. Az önkormányzatok egyesített hivatala a körjegyzőségekhez hasonlóan több község önkormányzatának közös hivatala lenne. Az új struktúra támaszkodna a körjegyzőségi rendszer működésének, a gazdaságosabb, szakszerűbb működtetést, jó szervezést és munkamegosztást szolgáló pozitív tapasztalataira, viszont igyekezne kiküszöbölni a működési tapasztalatokból fakadó disszonáns elemeket (pl. „megkettőzött” munkaszervezet). A kétezres lélekszámot meg nem haladó településeken (nyílván egyéb mutatószámokat is figyelembe véve) az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, ezen önkormányzatok működését közös hivatal, az önkormányzatok egyesített hivatala biztosítaná. Azon településeken, ahol a polgármesteri hivatalok egyesítésre kerülnek, az ügyintézés a testület mellett működő (a testület méretével arányos, párfős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne (ügyintéző, aki egy zárt informatikai rendszeren keresztül tud mindent továbbítani a megfelelő helyre) Az új rendszerben csupán a kétezres lélekszámot meghaladó települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal. Az önkormányzatok egyesített hivatala kialakításának feltételei lehetnének, hogy – egyazon járáson belül (járási központban mindenképen), – a települések lélekszáma egyenként nem éri el a 2000 főt (plusz egyéb szempontok), – vezetője a jegyző, akit az érintett települések testületei választanak és tisztán önkormányzati feladatokat lát el (amen�-


nyiben meghatározott idő alatt nem tudják megválasztani, úgy a megyei kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal jelöli ki). Azon települések, amelyek lélekszáma meghaladja a kétezret, ott továbbra is önálló polgármesteri hivatal működhet (de saját mérlegelése esetén csatlakozhat). Fontos meghatározni azon települések működési rendjét is, amelyek nem képesek az önálló önkormányzásra, mert vagy „kihalnak”, vagy nem tudnak képviselőket, polgármestert választani. (Jellemzően a 100 fő alatti települések kerülhetnek ilyen helyzetbe.) Az ilyen „önkormányzat nélkül maradó” településeken élők választójogának érvényesülése kétféleképpen képzelhető el: 1. vagy csatlakozó községként részönkormányzatot alapítva funkcionálnak tovább, vagy 2. átmeneti időszakra a megyei kormányhivatal vezetője által kinevezett vezetővel működnek tovább, amíg nem tudnak választani. Mindezek mellett szigorítani kell az új község alakításának feltételeit a további elaprózódás elkerülése érdekében. Csak kivételesen és csak az alapellátás önálló biztosítására képes településrészek önálló községgé nyilvánítását lehet támogatni. Javasoljuk az egységesítést és a különös tartalommal nem járó titulusok korlátozását (pl.: nagyközségi státusz megszűntetése).

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége júniusban országjáró körútra indul. Schmidt Jenő, a szövetség elnöke és Zongor Gábor, a szövetség főtitkára hét régióban polgármesterekkel egyeztet az új önkormányzati rendszer koncepciójának tervezetéről. A tanácskozás zártkörű lesz, a programokon csak a szövetség tagjai vehetnek részt. június 7. Észak-Magyarország Mezőkeresztes június 9. Közép-Dunántúl Velence június 15. Közép-Magyarország Szentendre június 16. Dél-Dunántúl Tab június 21. Észak-Alföld Ajak június 22. Dél-Alföld Szentes június 29. Nyugat-Dunántúl Celldömölk

Csak TÖOSZ-tagoknak!

tása is, melynek szerves része az önkormányzati közfoglalkoztatási program. Az országos közmunka megszervezésében elengedhetetlenül szükség van a helyi igények felmérésére, az önkormányzatoknál meglévő információk hasznosítására, az irányító – szervező tevékenységére.

KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK

Választottak Legutóbbi jelentkezésünk óta tizenegy helyen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármestert hat településen választottak; öt alkalommal lemondás, egy esetben pedig haláleset indokolta az időközi referendumot. Önkormányzati képviselő-választás öt alkalommal volt, három esetben lemondás, két esetben pedig haláleset miatt írták ki a voksolást. Miháld | Gerő Sándor független jelöltet választották a Zala megyei Miháld polgármesterévé március 27-én. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A község 701 választópolgára közül 326 fő járult az urnákhoz. Gerő Sándor 180, míg a másik jelölt, Hermán Sándor 143 voksot nyert el. Az időközi választást lemondás miatt kellett megismételni. Felgyő | Horváth Lajos független jelölt nyerte az április 3-án rendezett időközi polgármester-választást a Csongrád megyei Felgyőn. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. Horváth Lajos 208 szavazatot kapott, Holló Lászlóné 138, Harangozóné Pálnok Orsolya 130, Kaltenekker László 103-an voksot nyert el. A település 1082 szavazásra jogosult választója közül 579 fő szavazott. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni. Budapest XIV. kerület | Tildy Balázs, a Fidesz–KDNP jelöltje kapta a legtöbb voksot az április 10-én megtartott időközi önkormányzati képviselő-választáson Budapest XIV. kerületében. A képviselői posztért hat jelölt versengett. Tildy Balázs a szavazatok 39,1 százalékát szerezte meg. A második helyen az MSZP színeiben indult Demeter Márta végzett 30,3 százalékkal, őt követte az LMP-s Kaibinger Gábor 17,5 százalékkal, míg a Jobbik jelöltje, Czeglédi János 8,3 százalékot, a Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete (ZÉK) jelöltje, Benedettiné Kiss Renáta 3,7 százalékot kapott, a Munkáspártot képviselő Hajdu József 1,1 százalékot nyert el. A választókerület 5741 szavazásra jogosult lakosának 27 százaléka járult az urnákhoz. Az időközi választást Garaba Imre fideszes képviselő korábbi lemondása miatt kellett kiírni.

Romonya | Herman József független jelöltet választották a Baranya megyei Romonya polgármesterévé április 10-én. Herman József 228, míg szintén független vetélytársa, Szabó Péter 19 szavazatot nyert el. A Baranya megyei község 380 választópolgárából 247-en járultak az urnákhoz, érvénytelen szavazat nem volt. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni. Győr | Bárány István, a Pro Urbe Győr Egyesület képviselőjelöltje nyerte az április 17-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választást Győrben. A képviselői tisztségért a győztesen kívül még két jelölt indult: Ottlakán Beatrix függetlenként, Pergel Elza pedig a Fidesz–KDNP jelöltjeként. Bárány István a voksok 60,16 százalékát nyerte el, míg Pergel Elza a szavazatok 36,83 százalékát kapta, Ottlakán Beatrix 3 százalékot szerzett. A részvételi arány 26,76 százalékos volt. Az időközi referendumot haláleset miatt kellett kiírni. Kunpeszér | Németh László független jelöltet választották meg a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér polgármesterévé az április 17-én tartott időközi választáson. A polgármesteri székért három független jelölt indult. A település 570 szavazópolgára közül 254-en voksoltak. Németh László a 253 érvényes szavazatból 209 voksot nyert el, ami 83 százalékos eredményt jelent. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Kustánszeg | Bécs Tiborné független jelöltet választották meg a Zala megyei Kustánszeg polgármesterévé május 8-án. Az időközi választáson három független jelölt indult. A részvételi arány 47 százalékos volt, a település 444 választópolgára közül 209-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt. Bécs Tiborné 121 szavazattal a voksok 57,9 százalékát szerezte meg, Srágli János 62, míg Németh Lajos 26 szavazatot kapott. Az időközi választást haláleset miatt írták ki. Sárrétudvari | Kiss Tibort, a Fidesz jelöltjét választották meg a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban tartott időközi polgármester-választáson május 8-án. A polgármesteri tisztségért hatan indultak, a megválasztott fideszes jelölt mellett öt független jelölt volt. A 2380 választásra jogosult szavazópolgár közül 1231-en mentek el voksolni, ami 51,7 százalékos

részvételt jelent. Az érvényes 1227 szavazatból 543-at (44,2 százalék) a Fidesz jelöltje, Kiss Tibor nyert el, őt követte Pusztai Márton 316 szavazattal, majd Makai Lajos 174, Bojtor József 122, Lepnyák Viktor 46, míg Tóth Zoltán 26 voksot kapott. Az időközi referendumot lemondás miatt írták ki. Székesfehérvár | Deák Lajosnét, a Fidesz jelöltjét választották meg a május 8-án, Székesfehérvár 11-es választókerületében tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson. A képviselői tisztségért három jelölt indult. A választókerület 5932 szavazásra jogosult választópolgárának 25,3 százaléka, 1501 szavazó adta le voksát. Az 1479 érvényes szavazatból 783-at a Fidesz képviselőjelöltje szerzett meg, az MSZP jelöltje, Csordás Sándor 405 szavazatot, míg Forró Zoltán, a Jobbik színeiben 123 szavazatot kapott. Az időközi voksolást haláleset miatt kellett kiírni. Lapzárta után Budapest XVI. kerület | Vincze Ágnes, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte meg a Budapest XVI. kerületében tartott időközi önkormányzati képviselő-választást május 15-én. A képviselőségért öten indultak.Vincze Ágnes a szavazatok 50,89 százalékát (488 szavazat) szerezte meg. A második helyen Büki Tamás, a Pártfüggetlenek Lokálpatrióta Szövetsége (PLSZ) jelöltje végzett 20,33 százalékkal (195 szavazat), míg a harmadik helyen a szocialista Király András László a voksok 15,75 százalékával (151 szavazat). A Jobbik jelöltje, Kaszás Gábor a negyedik helyen végzett 9,28 százalékkal (89 szavazat), az ötödik pedig az LMP jelöltje, ifj. Mizsei László lett 3,75 százalékkal (36 szavazat). Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Pilis | Domonyi Károly független jelölt nyerte a Pest megyei Pilis kettes számú választókerületében tartott időközi önkormányzati képviselő-választást május 15-én. A képviselői tisztségért négyen indultak. A mandátumot Domonyi Károly 79 vokssal nyertre el, a második helyen Andrási Julianna (MSZP) végzett 62 szavazattal, őt követte Koszorú Árpád (Jobbik) 42 szavazattal, míg a fideszes Némethné Fiel Gabriella Piroska 29 szavazatot kapott. Az időközi referendumot lemondás miatt írták ki.


17

hírek

A tanulókért a tanulókkal

n AzÁllamiSzámvevőszék(ÁSZ) az ellenőrzések alkalmával nemcsak hibákat tár fel, hanem találkozik előremutató gazdálkodási megoldásokkal, jó gyakorlatokkal is. A budapesti, második szeminárium vezető témája a költségvetési és zárszámadási folyamatokkalkapcsolatosbelsőkontrollok kialakítása és működtetetése volt. A tanácskozást Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg. Az elnök a belső kontrollrendszerek céljáról és hasznosságáról, illetve a megújuló számvevőszéki ellenőrzési módszertanról beszélt. Bemutatta azokat a területeket és okokat, amelyek miatt az ellenőrzés során a számvevő felelősségre vonást kezdeményez. Rámutatott arra, hogy a felelősség felvetése gyakran a belső kontroll-folyamatok hiányosságából, illetve az ÁSZ korábbi javaslatainak figyelmen kívül hagyásából következik. Hangsúlyozta, alapvető fontosságú a belső ellenőrzés hatékony működtetése.

Versenyképes gazdaság csak versenyképes munkavállalókkal teremthető meg. De milyen a versenyképes munkavállaló? Lehet-e közös pontokat találni a leendő munkáltatók, a tanulók, a szülők, a tanárok és az iskola érdekei között? Erről is szól A tanulókért a tanulókkal – a Jövő Záloga TISZK fejlesztési programja, amely most ér véget. Alapját az a 188 millió forintos támogatás teremtette meg, amelyet egy TÁMOP pályázaton nyertünk el. Nyolc tagiskolánkban több mint 2200 diák tanul, 80 százalékuk roma származású és jó néhány sajátos nevelési igényű tanulót is oktatunk.

18

ÁSZ-szeminárium

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzései során tapasztalt, követésre méltó példákat szeretné népszerűsíteni. Ennek szellemében áprilisban már második alkalommal rendezték meg A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál elnevezésű szemináriumot Budapesten.

A megnyitó után Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Az önkormányzati finanszírozás újragondolandó kérdései címmel tartott előadást. A szeminárium levezető elnöke Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke volt. A rendezvényen két országos önkormányzati szövetség elnöke is megjelent: Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos

Szakképzésünket az emeli ki a hazai mezőnyből, hogy a tanulóink komplex szemléletű szakmai és pedagógiai program részesei. A projekt kiemelt feladata a meglévő oktatási programok frissítése, a tananyagok megújítása, innovatív elemeket tartalmazó, a tanulói képességekhez, készségekhez igazodó tananyagok fejlesztése volt. A nappali képzésben 21 közoktatási, a felnőttképzésben 20 akkreditált képzési programot fejlesztettünk ki. E mellett új tanulási lehetőségeket és formákat vezettünk be a tanulók számára, és a tanároknak új oktatási módszereket ajánlottunk. Kiemelt cél volt a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése,

Szövetsége részéről és Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében. A szemináriumon négy önkormányzat mutatkozott be: Tamás Barnabás, Putnok város polgármestere és Kiss Péter, Nagykőrös Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodavezetője a költségvetési tervezés megbízhatóságához és megalapozottságához szük-

esélyegyenlőségük megteremtése és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása. Szakmai ismereteik gyarapítása, sikeres beilleszkedésük a munka világába az átlagostól eltérő oktatási, pedagógia feladatot jelent. A tennivalók hasonlatosak az egyesült államokbeli afro-amerikaiak integrálásához, amelyhez az 1960-as évek közepén valósítottak meg az Egyesült Államokban egy speciális, Harlem elnevezésű programot. Ennek tanárképző, a 14–21 éves korosztályi részprogramját is megismerhették a tagiskolák. Az amerikai Regent Egyetem professzora hat héten keresztül adta át szakmai ismereteit a programban résztvevő tanároknak. A projekt teljes időtartama alatt számos közösségi, családi rendezvényt szerveztünk, amelyek célja nemcsak az volt, hogy a szülők, a családok egyre jobban támogassák és segítsék a gyermekeik tanulását, hanem – mivel sok a


séges belső kontrollok kialakítási és működtetési tapasztalatairól adott számot. Boldoczki János, Kiskőrös Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetője és Répásy Ildikó, Balatonfüred Polgármesteri Hivatal osztályvezetője a zárszámadás-készítés során szükséges belső kontrollok kialakításával és működtetésével kapcsolatos gyakorlatát ismertette.

viszonylag fiatal, 35-40 éves szülő –, hogy őket is ösztönözzük a felnőttképzésekben való részvételre. A programban fontos volt, hogy a tanulók körében felkeltsük a szakmunkás végzettség megszerzése iránti igényt és segítsük felkészülésüket a munka világába történő belépésre. Munkavállalási alapismeretek kurzuson vehettek részt, az Álláskereső klub pedig „személyre szabott” gyakorlati segítséget adott a tanulóknak. Kulcskérdés volt az érdemi kapcsolattartás a munkaadókkal, a piaci szereplőkkel, a szakmai szövetségekkel, mert ezen alapulhat a megfelelő oktatási anyagokkal alátámasztott rugalmas képzés, a szinte személyre szabott oktatási program. Az iskolákban a képzésé a meghatározó szerep. Fontos, hogy a tanulók a munkaerőpiac követelményeihez igazodó végzettséget szerezzenek, dolgozhassanak, biztos megélhetéshez jussanak. (X)

esélyek és lehetőségek

Lezárult

a Nemzeti Szociális Konzultáció Április végén zárult a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióról szóló ágazati konzultáció, amelynek legfőbb célja az volt, hogy elősegítse az együttműködést a szociális ágazati irányítás és a szakma képviselői között. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a konzultációkat civil partnerekkel, egyházi szervezetekkel és önkormányzati intézményekkel folytatta. – Egy hosszú távú koncepció vitasorozata ért véget, de a munkának még nincs vége – hangsúlyozta Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár Budapesten, az ágazati konzultáció utolsó állomásán. Az eseményen felszólalt Hermann Binkert volt német államtitkár és Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára is.

A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció részleteiről Nyitrai Imre elmondta, hogy a koncepció civil kezdeményezés alapján született, kiindulópontja a fenntarthatóság. A szakma aktív közreműködésével, a tapasztalatok figyelembevételével megszülethet a szociális ágazat közép- és hosszú távú stratégiája. Májusra olyan előterjesztés áll össze, amely meghatározza a további irányokat, így ősszel új jogszabályok kerülhetnek az Országgyűlés elé – tette hozzá. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció kialakításával átláthatóbbá és igazságosabbá tehető a segélyezési rendszer. – Az önkormányzatoknál ma senki sem tudja megmondani, hogy ki milyen jogcímen kap segélyt. A készülő koncepció ezen kíván változtatni azzal, hogy átláthatóvá teszi a rendszer működését – nyilatkozta a helyettes államtitkár. – A tárca arra törekszik, hogy mindenki az otthonához legközelebb tudja megkapni azt a segítséget, amely a gondjaira megoldást jelenthet. Az elmúlt években folyamatos forráskivonás történt a területről, ezt meg kell állítani, de egyben igazságosabbá is kell tenni a rendszert – mondta Nyitrai Imre.

Segélykamiont indítottak A Coop Segély Alapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve több mint 6000 különleges ellátást igénylő gyermek étkeztetését támogatja országszerte. Az alapítvány kamionja első állomásaként Budapesten, a Kmety utcai gyermekotthonba szállította ki több raklapnyi, főként élelmiszereket tartalmazó adományát. Az adományátadással egybekötött sajtótájékoztatón részt vett Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke és Vadász Gusztáv, a Coop Segély Alapítvány titkára is. Soltész Miklós az eseményen arra biztatta a nagyvállalkozásokat, hogy az alapítvány példáját követve merjenek nagyok lenni az adományozásban is. Kiemelte, jó döntést hozott a kormány az adományok áfájának eltörlésével, hiszen így több jut a legrászorultabbaknak, és a jó szándékú emberek és vállalkozók is jó szívvel tud-

nak adakozni. Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy a Coop Segély Alapítvány kamionja az első állomását követően az ország összes megyéjébe eljut június végéig, és az önkormányzatok által kijelölt különleges gyermekotthonba leszállítja az élelmiszer-adományokat. Az alapítvány a 2010-ben megkezdett program folytatásaként, a Coop 32 ezer munkatársának véleményét képviselve tovább folytatja támogatási programját: idén 20 millió forint értékben „különleges gyermekotthonokban” és nevelőszülőknél élő, különleges ellátást igénylő (három év alatti, illetve fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg) több ezer gyermek étkeztetését segíti országszerte.

www.onkornet.hu | 2011. április–május ÖN • KOR • KÉP

19

„Széllel” sze Újabb megmozdulást tartottak május 6-án a tűzoltók, rendőrök, katonák, vámosok, börtönőrök és polgári védelmi dolgozók Budapesten. A demonstráció keretében autós felvonulás indult a Hősök teréről, a gyalogosok pedig a Parlament előtt gyülekeztek.

20

A Kossuth téren demonstráló rendvédelmiek üdvrivalgással fogadták az autós konvojt, amely három óra előtt érkezett a térre. Egy meggyújtott füstbombától sűrű füst lepte el a teret. A gyalogos tüntetők délután az érintett minisztériumokhoz vonultak, majd kora este a Parlament előtti elzárt

parkolóba mentek. A tiltott területet csak akkor hagyták el, amikor PintérSándorbelügyminiszter a demonstráció helyszínére érkezett és bejelentette, hétfőn tárgyalásra várja a szakszervezeti vezetőket. – Az utcai demonstráció nem tárgyalásos szituáció – mondta Pintér Sándor –,


a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó törvényeket nem az utcán kell eldönteni. Arra kérte a megmozdulás résztvevőit, hogy találjanak közösen megoldást. Mint mondta, azért jelent meg a demonstráción, hogy a rendvédelmi dolgozók tudják: képviseli az érdekeiket. Pintér Sándor

A vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításban és kárfelszámolásban már rendkívül intenzív munkálatok zajlanak: a kormány június végéig igyekszik eleget tenni annak a vállalásának, hogy a katasztrófában érintett családokat kártalanítsa.

mben? kitért arra is, hogy a tűzoltók még az idén megkapják a 2004 és 2006 között ki nem fizetett túlóradíjukat. A május 9-i, több mint háromórás informális megbeszélésen nem született megállapodás. Az áprilisban kezdődött demonstrációsorozattal a rendvédelmi dol-

gozók kiszámítható, tisztes megélhetést biztosító életpályát követelnek, és azt szeretnék elérni, hogy a hivatásos állományúak változatlan feltételek mellett vonulhassanak nyugdíjba. Emellett jobb munkakörülményeket, korszerű védő- és munkaeszközöket kérnek.

Javában zajlik a mentesítés Devecseren: jelenleg a belterületen lévő műtárgyak és a várkert fáinak lemosását végzik, hamarosan pótolják az onnan elhordott földet is melyre egy speciális humuszréteg kerül. Később az új kerékpárutak, utak építésekor új kerti bútorokat, padokat, játszóteret kap majd Devecser ezen része. Folynak a bontási munkálatok is, május 5-ig a házak jóval több mint felét, összesen 151 ingatlant bontottak le, 150-nek a törmelékét is elszállították. A környék újra élhetővé tétele érdekében folyamatos a külterületek mentesítése is. Az új lakóparkban is ütemterv szerint haladnak a kivitelezési munkálatok, épülnek az új otthonok. Devecseren jelenleg 11 ház cserepezését végzik és folyamatosak a belső munkálatok. A belső vakolás-

sal, hőszigeteléssel, gépészeti és villamos alapszereléssel szinte teljesen végeztek. A károsultak a karácsonyt már biztosan az új lakóhelyükön tölthetik, ugyanis a kivitelező tartja a dátumot: június 30-ig – a jogszabályban rögzített határidőig – át is adják tulajdonosaiknak a házakat. Az új házak leendő lakosai megnézhetik a készülő otthonaikat, Devecserben minden szombaton, 9 és 13 óra között tartanak nyílt napot. Ezen az érdeklődők a berendezés tervezéséhez és a belső burkolatok kiválasztásához is segítséget kaphatnak. A rendőrség új épülete már elkészült, hamarosan megépül a posta is. Októberben, a katasztrófa egyéves évfordulóján már csak az akkor avatandó kolontári emlékhely és a devecseri emlékpark emlékeztet a történtekre.


21

településügy

Gyarapodó város Gyula az egyik legbarátságosabb, legvendégszeretőbb fürdővárosunk, amely mindig valamilyen újdonsággal lepi meg az ideérkezőt. Hogy a mostanra elért pozícióját a város a jövőben is meg tudja tartani, a fejlesztés, az előrelépés elengedhetetlen. Merre tovább Gyula? – kérdeztük Görgényi Ernőtől, a város polgármesterétől.

– A város jövője szempontjából a legfontosabbnak , a minőségi egészségturizmus fejlesztését tartom. Ennek megvalósítása érdekében az önkormányzat mindent megtesz, és ebben szerencsére partnerek a piaci résztvevők is. – Mit kell érteni ez alatt? – Az önkormányzati körben megvalósított vagy megvalósítandó fejlesztések segítik a piaci szférát. Gondolok itt például a városkép rekonstrukcióra, vagy a múzeumi kiállítóhelyeinkre, a várra, illetve a mostani rendkívül fontos kulturális attrakciófejlesztésre. Hogy egy példát említsek. Itt található városunk nagy szülöttének, Erkel Ferenc zeneszerzőnek a szülőháza, amelyben látogatóbarát emlékkiállítás nyílik május 18-án. Gyula a kultúra magyar városa, ahol magas színvonalú kulturális szolgáltatásokkal várjuk

22

a vendégeket. Ez összhangban áll a minőségi turizmus érdekében végzett munkával, a kulturális szolgáltatásokra azok „vevők”, akik a turisztikai szolgáltatásoktól is a minőséget várják el. Ezért is örültünk a Várfürdővel szemben uniós támogatással újjávarázsolt Hotel Agro – most már négycsillagos – Wellness és Konferencia Hotel Gyula megnyitásának. – Ön első alkalommal tölti be a polgármesteri tisztet. Men�nyire érzi ezt nehéznek, vagy esetleg könnyű feladatnak? – Bizonyos helyzeti előn�nyel rendelkezem, mert régi gyulai családból származom, itt élek gyerekkorom óta, ismerem a várost. Az utóbbi négy évben képviselő voltam a helyi önkormányzatban, így megismerhettem annak működését, elégséges a rálátásom, bár ezt sohasem árt fejleszteni. Mégis a helyzet rendkívül nehéz. Ismert az ország gazdasági helyzete, ettől nem különbözik az önkormányzaté sem. Komoly intézkedéseket kellett hoznunk, hogy a pénzügyi egyensúlyt megteremtsük a város költségvetésében. – Milyen projektekben gondolkoznak? – A legfontosabb a közeljövőben a Várfürdő fejlesztése, amely csodálatos ősparkban helyezkedik el, egyedülálló látványt és élményt nyújtva.

A téli, illetve őszi-tavaszi időszakban azonban ez nem érvényesül, a fedett attrakciók sem kielégítőek. Azt szeretnénk elérni, hogy ne csak nyáron legyen nyereséges a létesítmény, ezért 2,5 milliárd forintért egy fedett élményfürdőt tervezünk építeni. Ezzel a téli időszakban is megteremtjük a nyára szolgáltatási színvonalat. Pályáztunk uniós támogatásra, amelyet befogadott a pályázati hatóság, de döntés még nem született. Az ehhez szükséges 2 milliárd forintos önerőt a 2007-ben kibocsátott kötvényből biztosítjuk. A számítások szerint a beruházás hatékonyan megtérül, és a hasznából a kötvényt vissza tudjuk fizetni. – Gondolkodnak-e határon átívelő beruházásokban is? – A határon átnyúló beruházás ugyancsak lényeges a városunk szempontjából, mert a település gazdasági vonzáskörzete Trianon előtt egyértelműen a mai Románia területén volt. Gyula számos gazdasági szolgáltatást és terményt tudott az ottani piacon eladni. Ma is jelentős hatású lenne, ha visszaállna ez a természetes gazdasági egység. Ennek érdekében indulunk pályázatokon. Sikerként könyveljük el, hogy Nagyzerind és Gyula között egy útépítést a magas, 95 százalékos finanszírozási intenzitású támogatandók listájára vett a román–magyar határon átnyúló uniós pályázatok bíráló bizottsága. Jelenleg kerékpárút fejlesztésekre adtunk be két pályázatot ugyancsak határon átnyúló pályázatként: Araddal közösen egy belterületi kerékpárút-hálózat terveztetésére,

illetve a közép-kelet Békés megyei és a partiumi településekkel összefogva egy határon átnyúló bicikliút-hálózat terveztetésére. Itt is 95 százalékos a támogatási intenzitás. – A Várszínház továbbra is működik? – Igen. Amennyire erőnkből telik, támogatjuk az idei előadásokat, ahogy a Nemzetközi Blues és Jazzfesztivált is. Mérföldkőnek nevezném a város életében, hogy a március 31-i képviselő-testületi döntés nyomán megnyílt a lehetőség a helyi Turisztikai Nonprofit Kft. megalakulására. A szervezet révén a turisztikai piac szolgáltatói egymással és az önkormányzattal összehangoltan, konszenzust kialakítva tudják a céljaikat meghatározni, a rendezvényekkel kapcsolatos szakmai döntéseket meghozni és a szükséges eszközöket hozzárendelni. Ezzel végérvényesen el tudjuk távolítani a politikát a turizmus területéről. Az önkormányzat üzletrésze 50 százalék, de ennél nagyobb arányban járulunk a kiadásokhoz. A csatlakozók a 380 forintos idegenforgalmi adón felül 120 forintot fizetnek be a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) kasszájába. A magánszállásadók a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület tagjaként jutnak képviselethez. Előny, hogy jelentős összegre pá lyázhat a TDM, így például egy májusi határidejű pályázaton 100 millió forinthoz juthat a város, amelynek elnyerésével a régióban a jövőben is meghatározó szerepet tölthetünk be. Hajós Anna

Hamarosan fórum indul az önkormányzati törvény Első önkormányzati közéleti hírportál módosításáról


Történelmi értékeink

településügy Somogyország egykor, a X. században Koppány vezér vagy, ahogy ezen a tájon említik, Koppány herceg tulajdona volt, aki Somogyváron építette fel várát és alakította ki gazdag udvartartását. Máig őrzik ezt az időszakot a megye, de különösen a település földrajzi elnevezései, hagyományai, mondái és lakói.

Móring József Attila országgyűlési képviselő, Somogyvár polgármestere a nagy múltú község jövőjét részben a történelmi értékekre kívánja építeni: – Lehetőségünk a kitörésre és egyúttal kötelességünk is, hogy a Kupavárhegyen álló, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ szerepét játszó romegyüttest – melyet 1983-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé – minél szélesebb körben megismertessük, és további rekonstrukcióját elősegítsük. Kevesen tudják, hogy a Kupavárhegy tetején lévő monostort és a bazilikát francia bencés szerzetesek építtették, s hogy az alapító Szent László király – a végakarata szerint – itt nyugodott 40 évig, míg azután Nagyváradra vitték a hamvait. Jelenleg kiemelt állami tulajdon-

ban áll az emlékhely, amelynek a működtetését május óta a település látja el. – Az önkormányzat mit tud tenni az értékek bemutatása érdekében? – Két évig a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága felügyelte a területet, ám a belépődíjak beszedésén túl nem tettek semmit. Akkor is a somogyváriak gondozták, tartották rendben, nyírták a füvet, takarították, szépítették, hogy méltón fogadhassák az idelátogatókat. Terveink között szerepel az ispáni vár visszaépítése, egy nagyobb Szent László lovas szobor felállítása és az apátság bazilikájának, kerengőjének a falait is megmagasítanánk. Az évek során a karbantartás elmaradása miatt életveszélyessé vált kilátót is felújítjuk még ezen a nyáron. A romkert bevétele évente 4-5 millió forint, amire szükség van a karbantartáshoz.

– Ezt az itt lakók is fontosnak érzik? – A legtöbbjük igen. 1800 lakosú a településünk, és már az iskolában minden gyerek találkozik ezeréves múltunk emlékeivel. Éppen ezért minden eseményt az emlékhelyen tartunk, így június 24–26-án az apátság alapításának 920. évfordulóját is, amelyre másfél kilométeres zarándoklattal gyalog érkezünk a meghívott vendégekkel, miniszterekkel, a francia nagykövettel együtt. Lesznek koncertek, előadások a falak között, Koppány herceg egykori birtokán. Akiket pedig kevésbé érdekel Somogyvár történelme, abban bíznak, hogy előbb-utóbb anyagi vonzata is lesz mindennek. Jelenleg egy repülőgép-alkatrész üzem épül nálunk magyar beruházásban, amitől szintén munkahelyeket várunk. – Mire lehet még építeni? – Közel vagyunk a Balatonhoz. A tó mellett üdülők számára különböző programokkal kell a háttérfalvakat, városokat vonzóvá tenni. Somogy megye 250 települése közül a legtöbbnek – éppen a földrajzi fekvésük miatt – van horvát testvértelepülése, ezt is szeretnénk kiaknázni, hogy bővüljön a vendégkör. Törek-

szünk a nemzetközi kapcsolataink gyarapítására, újraélesztésére. Most például a szerb Golubac keresett meg bennünket a partnerkapcsolat érdekében. Egyértelmű, hogy az előrelépéshez komplex program, összefogás kell. – A somogyi települések sok tekintetben egymás versenyés vetélytársai. Lehet ezen változtatni? – Hamar felismertük, hogy nem lehet egymás rovására érvényesülni, inkább közösen kell gondolkodni. Kistérségünk tíz települése összefogott, egyeztetjük a programjainkat, falunapjainkat, búcsúinkat, hogy ne egyszerre legyenek az eseményeink, hanem egymást követve. Amióta megértettük, hogy egymásra vagyunk utalva, mindent megbeszélünk, nem tágítunk, amíg konszenzusra nem jutunk. Közös kiadványt, prospektust is kiadtunk, közösen tartjuk fenn a Buzsákon működő Tourinform irodát és együtt jelenünk meg a különböző kiállításokon is, hogy népszerűsítsük településeinket. Számunkra fontos, hogy a buzsáki búcsú, a hímzések, a csisztapusztai termálfürdő, a kisvonat mellett bennünket is ajánljanak, ismertessenek, elérhetők legyünk rajtuk keresztül. Koppány György

Településügy

A zsákfalu nem zsákutca A Besence községbe látogató vendég, ha délre tekint, átlát Horvátországba, Kapronca irányába. Ez az országhatár közelségét jelenti, de az ott élőknek ennél is többet: a mellőzöttség szimbólumát és újabban az esélyt a nemzetközi kapcsolatépítésre.

Korábban, a rendszerváltást megelőző évtizedekig azért nem fejlesztették a dél-baranyai térséget (sem), mert megbízhatatlan területnek számított, ahova kockázatos volt beruházni. Aztán az elmúlt mintegy két évtizedben a termelőszövetkezetek megszűnésével egyre több lett a munkanélküli, s itt, az ország öt legszegényebb kistérségének egyikében a lakosság nagyobb részét ma már a képzetlen roma családok teszik ki. Ignácz József polgármester érti a beás nyelvet, mert ő is ezt hallotta otthon, s most, amikor már a második ciklusban polgármesterként irányítja Besence önkormányzatát, a 120-130 lelkes tele-

pülés lakóival akár anyanyelvükön is beszélhet. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy sikerült szót értenie a falubeliekkel. Egy európai uniós pályázaton elnyert támogatás révén 2007-ben elindították a Gondoskodó Falu programot. Így építhették meg a munkahelyteremtés célját szolgáló inkubátorházat, a munkanélkülieknek helyben indítottak képzést és a térség egyetlen teniszpályája is itt található. A kezdeményezéseknek ez csak a kezdete volt, mert Ignácz József szerint „a zsákfalu – mint az övék – nem zsákutca, legalábbis nem törvényszerűen”. Ennek szellemében szeptembertől egy újabb európai uniós pályázat végrehajtását kezdhették meg. A kistérségből jelentkezők közül húsz, nagy többségében roma munkanélküli azóta összesen 1000 órás elméleti és gyakorlati képzésen vesz részt Greksa Bálint irányításával a Sellyei Mezőgazdasági Szakiskolában. Számukra már az is nagy

A helyi közösségi házat már a képzésben résztvevő munkanélküliek újították fel

24

előny – hangsúlyozta Csovcsics Erika programvezető –, hogy nemcsak OKJ-s zöldségkertész szakmájuk lesz, hanem ez idő alatt a minimálbérnek megfelelő összegű támogatást is kapnak. A zöldségkertészetet viszont már Besencén, májustól három fóliasátorban gyakorolják: palántáznak – elsősorban paprikát, dinnyét és paradicsomot, meg káposztát. A szomszédos Gilvánfa és Nagycsány mellett további hét hektár földet bérelnek, de ez már szabadföldi kertészet lesz, ahol a tét az élelem bére. Mert a szeptemberi vizsga után már csak tízen kapnak további egy évre minimálbérnyi összegért munkaszerződést. Amit termelnek, azt eladják, és abból kell fizetni a béreket – jégre vagy fagyra, esőre vagy aszályra való tekintet nélkül. Ha ez bármiért is nem sikerül, bukhat a program. De a Besenceiek – képletesen – messzire néznek, nem csupán azért, mert a község széléről látszik Horvátország Epül a fóliasátor


magasabb fekvésű határ menti része, ahol a cél a mielőbbi csatlakozás az Európai Unióhoz. Egy következő EU-s pályázat segítségével szeretnének partnerségi kapcsolatot kiépíteni Gorna Rijeka településsel. Ennek egyik egymondatos esélyét Pörös Béla projektvezető foglalta össze: ha a kölcsönös árucsere alapján a két település között létrejön a szövetség, akkor még az is előfordulhat, hogy nem a hazai felvásárlóknak kell (kényszerből, ár alatt) kilogrammonként akár húsz forintért odaadni a görögdinnyét, hanem egyből vihetik értékesíteni még az adriai tengerpartra is áruikat. Ezt hangsúlyozta Ignácz József polgármester is Brüs�szelben, az Európai Unió Szociális és Gazdasági Bizottságának ülésén, ahol előadást tartott a faluja programjairól és alapítóként a pécsi Gandhi Gimnáziumban folyó roma származásúak tehetséggondozó képzéséről. Kovács Zoltán

főépítészek az önkormányzatokban

Épített örökségünk...

értékeinek szakszerű megőrzése érdekében kifejtett példaértékű munkájukért.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a Műemléki Világnapon pódiumbeszélgetést rendezett a Millenáris Teátrumban, amelynek témája: A kulturális örökség, mint a munkahelyteremtés és a válságkezelés eszköze.

A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékérmet kaptak: Deli Ferenc nyugalmazott tanító, a fiataloknak a múlt tiszteletére való neveléséért, illetve a Hajós és környéke régészeti öröksége megőrzése érdekében végzett több mint félévszázados gondoskodásáért. Hesztera Aladár okleveles restaurátor magas szakmai színvonalon végzett restaurátori munkásságának és a középfokú restaurátorképzés terén szerzett érdemeinek elismeréseként. Salétli György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága falugazdásza, amatőr régészeti, őslénytani és néprajzi kutatónak számos régészeti lelőhely felkutatásában, megmentésében és ismertté tételében játszott szerepéért. Somlósi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete

Hagyományosan a Műemléki Világnapon került sor a miniszteri díjak és emlékérmek átadására, a régészeti leletmentő jutalmazására, valamint az ICOMOS-díjak és Citrom-díjak kiosztására. A Műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat és emlékérmet, valamint a Régészeti örökségért Schönvisner-díjat április 18-án a Millenáris Teátrumban Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, az ICOMOS-díjakat és a Citrom-díjakat pedig Nagy Gergely, az ICOMOS elnöke adták át. A laudációkat Deme Péter, a KÖH főosztályvezetője és Ágostházi László DLA, az ICOMOS-díjak bíráló bizottságának elnöke olvasták fel. A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat kaptak: Bruttyó Mária, okleveles restaurátorművész, közel harmincéves kiváló tevékenységének elismeréseként. Dávid Ferenc művészettörténész fél évszázados jelentős, példamutató és újító kutató munkásságának elismeréseként. Széphegyi László okleveles építészmérnök két és fél évtizedes következetes, kitartó és példamutató hatósági munkáját elismerve. A régészeti örökségért Schönvisner István-díjat kaptak: Palágyi Sylvia régész, a történettudományok kandidátusa, több mint négy évtizedes pályafutása során elért kiemel-

kedő eredményeiért. Müller Róbert középkoros régész, nemzetközi rangú kutató a régészeti örökség védelmében kifejtett több mint negyvenéves, magas színvonalú tevékenységéért. A műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékérmet kaptak: Fülöp István okleveles gépészmérnök, a gödöllői Városvédő Egyesület elnöke, Gödöllő és környéke építészeti arculatának és értékeinek megőrzéséért kifejtett több mint két évtizedes erőfeszítéseiért és az elért eredményekért. Kertész Margit, a KÖH vezető főtanácsosa, a kulturális örökség népszerűsítésében elért eredményeiért, a Kulturális Örökség Napjainak évente történő megszervezéséért és országosan ismertté tételéért. Lázár Lenke újságíró, a magas szakmai színvonalú Kő újság saját kiadásban, önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül történő megjelentetése és terjesztése által a műemlékvédelem területén végzett hiánypótló tevékenységéért. Ludwig Emil művészettörténész, a kulturális örökségi emlékeknek a sajtó eszközével történő szakmailag hiteles bemutatása, népszerűsítése és megismertetése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért. A Wekerlei Társaskör Építészklubja az értékmentő szemléletnek a helyi közösség körében történő népszerűsítése, a Wekerle-telep műemléki

Az eseményen részt vettek: L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Tamási Judit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Palócz Éva, a KOPINT-TÁRKI Zrt. vezérigazgatója, Kalapács Kornél (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület) és Brenner János c. egyetemi tanár, főosztályvezető-helyettes (Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Németország).

főrestaurátora, több mint negyvenéves, a régészeti leletek szakértelemmel történő restaurálásáért, széles körű szakmai ismereteiért. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Tamási Judit, régészeti lelőhely megtalálásáért és bejelentéséért elismerő oklevélben és könyvjutalomban részesítette Imre Gábort, a FŐTÁV munkatársát.

Fábián Éva okleveles építészmérnök, Kaposvár történeti építészeti értékeinek és arculatának hiteles megőrzése érdekében a város főépítészeként kifejtett következetes és eredményes tevékenységének elismeréséül a Műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékérmet kapott. Fábián Éva Kaposvár Főépítészi Irodája munkatársaként, majd 2000-től főépítészként vigyázó gondoskodással óvta a város értékeit, megőrzésükért következetesen síkra szállt, még akkor is, ha ezért akár napi küzdelmet kellett folytatnia a vállalkozókkal vagy a beruházókkal. Nem pusztán a műemlék épületeket, hanem általában a történeti értékeket tartotta fontosak, ezért kezdeményezte a műemlék szobrok, szoboregyüttesek, a történeti városközpont területén levő közterületek felújítását, részt vett a tervezési és a helyreállítási munkálatok lebonyolításában. Az értékmentést igyekezett minél szélesebb alapokra helyezni, ezért felhívással fordult a város építészeihez, akik kezdeményezését követően több műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület engedélyezési tervét díjtalanul készítették el, óriási lendületet adva ezzel a helyreállítási munkáknak. Majd megbízott állami főépítészként, most pedig Somogy megye főépítészeként a megye kistelepülései és városai értékeinek a megóvásában segíti a főépítészek és polgármesterek munkáját.


25

főépítészek az önkormányzatokban ICOMOS-díjazottak

Műemlékvédelmi Citrom-díj

Rácz-fürdő, Budapest. Legrégebbi része a XVI. századi törökkori medencetér és a hozzá csatlakozó mellékterek. Előbb barokk együttes épült hozzá, később, az 1860-as években Ybl Miklós által tervezett romantikus, historizáló részekkel egészült ki, majd 1890-ben neobarokk bejárati építménnyel bővült. A második világháborúban súlyosan megsérült épületben komoly kárt okoztak a későbbi durva bontások is. A megmaradt részeket igénytelenül újították fel. A most elkészült helyreállítás során a szük-

séges új kiegészítések eszköztelen, modern hangvételben készültek. Ez a megoldás visszafogottságával, semleges üvegfelületeivel, felülvilágító rendszerével, 60 fokos raszterével egységbe vonja a teljes együttest, egyúttal kiemeli a megőrzött illetve visszaállított értékes történeti részeket. A török medencetér bevilágító opeionja alatt a medence eredeti tömbkövei maradtak meg. A törökkori hangulatot még mai világítótest sem zavarja: a látogató hordozható lámpát kap. A falakat vörös török vakolat fedi. Ybl megmaradt, felül-

A Citrom-díjjal az ICOMOS a műemlékeinkhez kapcsolódó, megszakadt, befejezetlen beruházások rossz gyakorlatának érzékelhető elterjedésére, növekvő számára és elkerülésük szükségességére kívánja felhívni a figyelmet. Ezek a felében-harmadában maradt beavatkozások nemcsak rontják környezetünk esztétikáját, hanem az érintett műemlékeink állagát, gyakorta a pusztán fizikai fennmaradásukat is rendkívüli mértékben veszélyeztetik. Kaposmenti Tájház, Szakály, Rákóczi utca 340. Hazánk országos műemléki védelem alatt álló épületállományának jelentős hányadát teszik ki a népi építészet emlékei. Ezen épületek, építmények természetükből fakadó anyaghasználatuk miatt a szokásosnál sérülékenyebbek, az idő múlásával és az időjárással szemben érzékenyebbek. Ennek megfelelően megőrzésükben a folyamatos és állandó gondozás, karbantartás a legfontosabb. Ennek esélyét az eltérő szervezethez tartozó tulajdonosi és kezelői jogkör, a tisztázatlan felelősség erősen csökkenti. Ez történt ezzel az épülettel is. A nyolcvanas évek elején példamutatóan helyreállították az épületet, berendezték, amit az állami tulajdonjog fenntartása (KVI, majd MNV Zrt.) mellett a település használt tájházként. Egy tűzvész a tetőszerkezet egy részét elpusztította. A kár ekkor még helyrehozható lett volna. Sajnos ezt követően a nemtörődömség az épület teljes megsemmisüléséhez vezetett. A maradványokat a tele-

26

világítós, melegvizes kupola terét gondosan helyreállították. A szintén Ybl tervezésű zuhanycsarnokot és a hozzá kapcsolódó langyos-vizes kupolateret a második világháború után lebontották, de ábrázolások, maradványok alapján „makettként” épülhetett újra. Kívülről különös formájú vasbeton héj, de belseje híven követi az eredetit részleteikkel, szerelvényeikkel együtt. A neobarokk bejárati épület külső-belső részleteivel, felirataival vis�szakapta egykori díszes állapotát. Az épületegyüttes történeti előzményeinek feltárását, a mértéktartó kortárs

pülés a katasztrófavédelemmel bontatta el, a „legeredményesebb” műemlék elhanyagolásért a tulajdonos és a használó közösen, szinte egymással versengve tett meg mindent. Ezzel nemcsak az épület tűnt el, de a példamutató helyreállításba fektetett munka a szellemi és anyagi energia is hiábavalóvá vált. Erre a káros jelenségre hívja fel a figyelmet az odaítélt Citrom-díj. Mélygarázs a Budai Várhegy várfalában. A Budai Várhegy nyugati várfalának oldalában, a falak látványában meg nem jelenő, azt nem zavaró mélygarázs építése örvendetes kezdeményezés lehet. Egy magáncég kezdte meg az építést a Karakas pasa tornya melletti teraszon, amelynek a tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A nagymélységű tömb földkiemelése megtörtént, és megkezdődött a falak – akkor természetesen csak a munkák idejére készülő, ideiglenesnek szánt dúcolása, kihorgonyzása. A beruházó cég azonban visszalépett, így a megkezdett munkálatok a műszakilag kedvezőtlen fázisban félbe maradtak; látványos rombolást, vizuális és fizikai sebhelyet és a környező történeti értékek fennmaradását is súlyosan veszélyeztető helyzetet hozva létre a vár nyugati oldalán. Az örökségvédelmi hatóság sorozatos kötelezései ellenére egyelőre nem ismert, hogy mikorra várható a veszélyhelyzet megszüntetése, de még az sem, hogy mi lehet a garancia a megkezdett beruházások gyors és biztos befejezésére.


építészeti környezet mellett a műemléki értékek szakszerű és szemléletes bemutatását az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság ICOMOS-díjjal ismeri el. (Tervező: Dévényi Tamás, Valkai Csaba, Varga Anikó, Kis Péter, Pető László; kutató: Bor Ferenc, Bartos György – Hild-Ybl Alapítvány; restaurátor: Varga Zoltán Zsolt, Csányi Szabolcs; műemléki felügyelő: Ferenchalmy Katalin.) Egykori pálos-karmelita rendház, Sopronbánfalva. A rendház és a templom a XVI. század elején épült. A török pusztítás után 1643-ban állították újra helyre. A refektóriumot és a felette elhelyezkedő novíciátust 1668-ban építették. A rend 1786-os feloszlatását követően az épületet helyőrségi kórházzá alakították át, majd a karmelita apácák használták 1950-ig, ezután az épület szociális otthonként működött. A rendszerváltás után a vis�szakapott épületüket a karmeliták eladták. Az új tulajdonos koncepciója szerint a kolostor épületébe szálláshely került, de a hely szellemének megfelelően meditációs jelleggel. A helyreállítás a még fellelhető értékeket konzerválta és integrálta az új funkcióba. A kerengő kibontott, teli üvegezett nyílásokkal csatlakozik a kolostorudvarhoz. A díszes refek-

főépítészek az önkormányzatokban tórium eredeti funkciójának megfelelően étkező lett. Az egykori novíciátus mestergerendás, famennyezetes nagyterme közösségi célokat kapott. A padlástér már a barokk korban magas térdfallal épült, így eredeti formájának megtartásával alkalmas volt a hasznosításra. Udvari új, keskeny ablakai jól illeszkednek az összképhez. A déli szárnyban, a nyitott fedélszék alatt kiállító- és rendezvénytér, a nyugatiban csoportos meditációs terek kaptak helyet, az északiban a könyvtár. A refektórium stukkós mezőinek teljes mennyezetfestését restaurálták. A kutatás a díszítőfestés nyomait is feltárta, és ezeket is konzer válták. Több más részlet mellett restau-

rálták az eredeti barokk kori ajtókat és vasalatokat, valamint a novíciátus famen�nyezetét is. Az épületet helyreállított kert és szerény, új, nyerstéglás melléképületek egészítik ki. A pálos-karmelita rendház integrált szemléletű, fenntarthatóságot és a műemléki értékek védelmét szolgáló helyreállítását, az illeszkedő, új rendeltetés kialakítását az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság ICOMOS-díjjal ismerte el. (Vezető tervezők: Magyari Éva, Pazár Béla – MNDP Építőművészeti Kft.; művészettörténeti kutatás: Balázsik Tamás; régészeti feltárás: Gabrieli Gabriella, Nemes András – Soproni Múzeum; művészettörténész szakértő, műemléki konzulens: Dávid Ferenc; műemlék-felügyelő: Veöreös András.)

Jól vizsgáztak! Idén tavasszal 4 állami és 127 önkormányzati főépítész vizsgázott. A főépítészi tevékenységről szóló kormányrendelet foglalkoztatási feltételként előírja a főépítészi vizsgát. Az eljárásrend szerint állami főépítészi vizsga esetén az országos főépítésznél, önkormányzati (települési, térségi, megyei) főépítészi vizsga esetén a főépítészi tevékenység helye vagy az állandó lakóhely szerint illetékes állami főépítésznél kell jelentkezni. A kormányrendelet és az eljárásrend minden, a vizsgával kapcsolatos további tudnivalót tartalmaz. Ennek részletei a www.foepiteszek.hu, a www.e-epites.hu és a kormányhivatalok honlapjain olvashatók voltak. A régi/új állami főépítészek közül a rendelet értelmében 4 főnek kellett vizsgáznia. Márciusban valamennyien k iemelkedő eredménnyel tettek vizsgát a Belügyminisztérium (BM) Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságán. A mintegy 300 önkormányzati főépítész közül sokan mentességet élveztek a kormányrendelet alapján, de ez a szám pontosan nem ismert, mivel azt nem kellett kérni. Továbbá nem mindenkinek kellett mind a 4 szakterületből vizsgát tennie, figyelemmel végzettségére, szakmai gyakorlatára. A szakterületek az alábbiak voltak: I. általános követelmények, II. építészeti különös vizsgakérdések, III. településrendezési különös vizsga kérdések, IV. készségkérdések.

Az állami főépítészek által vezetett vizsgabizottság tagjai az illetékes állami főépítész mellett még egy állami főépítész, a BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság képviselője és az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége delegáltja voltak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgát tett 127 főépítész (csupán egy nem felelt meg) és a 23 fő, akik főépítészek szeretnének lenni, (szintén csupán egy nem felelt meg) igen felkészültek és tájékozottak. Érdekességként kell megjegyezni, hogy a rendelet értelmében vizsgát kellett tenni több olyan évtizedek óta mellékfoglalkozású főépítésznek is, aki Ybl-, Széchenyi-díjas, nagy gyakorlattal rendelkező egyetemi tanár, országosan ismert és elismert építész. A főépítészek érdekképviseletét ellátó Országos Főépítészi Kollégium (OFK) Elnöksége az évi rendszeres és folyamatos továbbképzést tartaná a továbbiakban járható útnak a főépítészek számára a vizsga helyett. Az OFK azt szeretné elérni hosszú távon, hogy csak azt nevezzék ki főépítésznek, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszék által immáron harmadik évfolyamát indító főépítészi szakmérnöki végzettséggel rendelkezik. Természetesen ez a ma működő és nagy gyakorlattal rendelkező főépítészekre nem vonatkozna.

www.onkornet.hu | 2011. április–május ÖN • KOR • KÉP

27

„Határtalan megújulás”

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

A Savaria Urbanisztikai Nyári egyetem mottója egyaránt utal a barnamezős beruházások, funkcióvesztett területek újraélesztésére és -hasznosítására, valamint a határokon átívelő összefogásra, hiszen az eseménysorozat nemzetközi jellegét is erősíteni kívánják.

Megújuló koncepcióval, rendkívül izgalmas és sokrétű szakmai fesztivállá alakul az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, amelyet 44. alkalommal rendeznek meg ezévben Szombathelyen. Július 31-től öt napon át várják a városfejlesztés iránt érdeklődőket. Az urbanisztika témaköréhez kapcsolódó különböző felsőoktatási képzésben résztvevő hallgatókat kívánja megszólítani a Savaria Tervgyár címen futó pályázat. Az ötnapos program első két napján a témát elméleti oldalról megvilágító nyitóelőadásra, majd az elérhető legjobb gyakorlatot bemutató pódiumbeszélgetésekre kerül sor. Az ezt követő három napon a résztvevő hallgatók multidiszciplinális csoportokban a témához kapcsolódó, Szombathely, és/ vagy a térség önként jelentkező települései által ajánlott helyszínekre konkrét településtervezési munkát végeznek, „akcióterületi terv”, vagy „megvalósíthatósági tanulmányterv” műfajjal (a témaválasztástól, helyszíntől függően). A MesterTábor a szakma „haladó” gyakorlói, mes-

terei – főépítészek, hatásági szakértők, projektmenedzserek, tervezők, oktatók, stb. számára kínálnak kötetlen formájú továbbképzési lehetőséget. A ProjektMustra és PrezentációPályázat célja egyrészt a megvalósult városfejlesztési projektek gazdasági szereplői számára bemutatkozási lehetőség biztosítása, tudásuk, eredményeik megismertetése, másrészt az urbanisztikai kommunikációs kultúra fejlesztése érdekében az ilyen projekteket bemutató prezentációk versenyeztetése, kommunikációs szakértői zsűri közreműködésével, közönségszavazással, különdíjakkal. A hagyományokkal rendelkező Főépítészi Fórum a 3. nap esti eseménye lesz, a Pécsi Európa Kulturális Főváros beruházásainak tanulságairól szóló nyílt vitafórum keretében. Itt nyújtja át ünnepélyes keretek között a Magyar Urbanisztikai Társaság Szombathely városának az általuk elnyert Köztérmegújítási Nívódíjat. További részletes információ, jelentkezési lap: www.mut.hu , www.vasitit.hu

Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása. Június 17-ig lehet javaslatot tenni a Főépítészi Életmű-díj és az Év Főépítésze-díj adományozására. A javaslatot szöveges indoklással az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságára kell eljuttatni (e-mail: [email protected]; postacím: 1364 Budapest, Pf.: 252.). A teljes felhívás, a díj alapító okirata, a Főépítészi Életmű-díjban és Az Év Főépítésze-díjban részesültek névsora a www.foepiteszek.hu weboldalon, a Főépítészi díj menüpont alatt megtalálható. Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke FELHÍVÁS érdekes épületek megnyitására és sétaútvonalak szervezésére. Idén is megrendezik (szeptember 17–18.) az Európa-szerte népszerű Kulturális Örökség Napjai hétvégét. Az idei központi téma: az 1000 magyar ház. A rendezők várják minden eddigi és új helyszín jelentkezését. Jelentkezési határidő 2011. július 16. Nemzeti koordinátor: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Szervező: Kertész Margit (e-mail: margit. [email protected]; telefon: (06-1) 224-5586; fax: (06-1) 224-5581; cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.; web: www.oroksegnapok.hu

28

ÖN • KOR • KÉP 2011. április–május | www.onkorkep.hu

VENDÉGVÁRÓ VÍZPARTJAINK

főépítészek Balatonfüred ad otthont augusztus 24. és 26. között a XVI. Országos Főépítész Konferenciának, amelynek alapgondolata a város és a víz kapcsolata, beleértve a vízpartokat is. A konferencia fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke. Védnökök: Matolcsy György gazdasági miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Díszvendég Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos.

Az idei konferencia Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában, Doncsev András alpolgármester és András István főépítész köszöntőjével kezdődik. Ugyanitt lesz látható a Folyóparti, vízparti projektek elnevezésű kiállítás is. A rendezvény második napján gazdag program várja a hallgatóságot. Bóka István, Balatonfüred polgármestere és Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke köszönti a konferenciát Aczél Péter főépítész levezető elnökletével. A résztvevők több neves előadót is hallhatnak: Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel „a hely szelleme, identitástudat, hit” címmel, míg Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Gyógyító Magyarország és az Új Széchenyi tervről, Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos a Duna-stratégiáról, valamint Pazár Béla Ybl-díjas építész A táj, mint az építészet ihletője – avantgárd és tradicionalizmus az építészetben címmel tart előadást.

A konferencia fontos eseménye lesz a Főépítészi Életmű-díjak és az Év Főépítésze-díjak átadása, amire idén tizenkettedik alkalommal kerül sor. Délután szekcióülésekkel folytatódik a program, amelynek keretében kiselőadásokra, esettanulmányok bemutatására, párbeszédre lesz lehetősége a résztvevőknek. A zárónapon mutatkozik be Nagy Ervin, az új országos főépítész és Kerekes György Budapest Főpolgármesteri Hivatal városépítési főosztályvezetője. Bodonyi Csaba (DLA) Az építészeti szakma helyzete alulnézetből című előadása után Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési- és építésügyi helyettes államtitkára fejti ki véleményét az építésügy jelenéről és jövőjéről. Ezután a konferencia munkaértekezlete kezdődik, melynek során a szekcióvezetők beszámolnak a szekciókban felvetett gondolatokról, összegezve a tanulságokat. Végül Balatonfüred város átadja a konferencia vándorzászlóját a 2012-es konferenciát rendező településnek. További információk, valamint a jelentkezési lap letölthető a www.foepiteszek.hu honlapról. A jelentkezési határidő: június 10.

Olvassa Ön is! www.onkorkep.hu

Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési önkormányzati képviselők folyóirata

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_______ példányban egy évre bruttó 9395 forintos áron (postaköltséggel). Számlázási cím: _ _____________________________________________________________________________________ Szállítási cím: ________________________________________________________________________________________ Kelt: _ _______________________ , 2011._ ___________ _ ___________________________________________________

Aláírás

Megrendelhető: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu

Konferencia meghívó A FŐ-TÉR-KŐ Fórum rendezvénysorozat folytatódik! „Teljes körű megoldások az ívelten, legyezőszerű formában lerakott térburkolatok kialakítása terén”

Ismerje meg a Semmelrock Stein+Design legújabb fejlesztésû Pest Buda térkõrendszerét, amely az egyetlen térkõrendszer, amely az ívelten, legyezõszerû formában lerakott térburkolatok kialakításánál nem félmegoldást kínál a szakemberek számára! Kapjon elsõ kézbõl információkat errõl a régóta várt, új technológiai tulajdonságokkal bíró, korszakalkotó rendszerrõl! Vitassa meg észrevételeit a szakma legjobbjaival, a rendszer feltalálójával, a Semmelrock hazai és külföldi szakembereivel! Honlapunkon (www.semmelrock.hu) tekintse meg filmünket és a várható nagy érdeklõdés miatt mielõbb jelentkezzen online! A nap folyamán a rendszert megalkotó német feltaláló elõadása mellett, a Semmelrock International bécsi központjának fejlesztési vezetõje ismerteti a rendszer gyakorlati alkalmazásának lehetõségeit, kitér az eddigi nemzetközi tapasztalatokra mind a tervezõk, mind pedig a fenntartók és a kivitelezõk szemszögébõl. A konferencia érdekes színfoltjának ígérkezik az a program, amely során Kõszeg történelmi belvárosának rekonstrukciójáért felelõs tervezõje és a munkákat irányító projekt menedzsere számol be Önöknek gyakorlati tapasztalataikról. A konferenciát június 8-án rendezzük a budapesti Boscolo New York Palace Hotelben, ahol a parkolást is kényelmes módon, a szálloda mélygarázsában segítünk megoldani. Emellett a résztvevõket egy állófogadás jellegû ebédre is sok szeretettel meghívjuk. A konferenciát mind a MMK-nál, mind pedig a MÉK-nél kreditálásra bejelentettük. Természetesen vendégeink egy teljes Semmelrock szakmai csomaghoz is hozzájutnak.

További információ: www.semmelrock.hu

Széllel szemben Rendvédelmi dolgozók tüntetése. huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT szám

Recommend Documents