SZEKSZÁRDI 1. SZÁMÚ ÓVODA KINDERGARTEN ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAMJA és SZABÁLYZATA 2015 – 2020
Készítette: Sebestyén Györgyi intézményvezető
1. Az intézményi önértékelés szabályozási alapja Jogszabályok:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §)
20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §)
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)
Útmutatók
Országos Tanfelügyelet – Kézikönyv óvodák számára
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat)
Önértékelési kézikönyv óvodák számára
Az intézményi önértékelés ötéves programja: 1. Az önértékelési munka célja: 1.1 Általános célja: Az önértékelés fókuszában az intézmény pedagógiai munkájának minőségére leginkább hatást gyakorló, standardban leírt pedagógus, vezető kompetenciák és intézményi jellemzők állnak, az intézmény saját céljaival, a hozzájuk kapcsolódó elvárásaival együttesen. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Az intézmény az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tart.
1.2 Az intézmény kiemelt céljai: A belső önértékelés segítségével reális kép kialakítása az intézmény működéséről, az intézményben folyó szakmai munkáról, valamint annak tényszerű feltárása, hogy az óvoda hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.
2. Az önértékelési munka elvárt eredményei:
az átfogó intézményi önértékelés megállapításai a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről valós információt adnak
reális képet ad a pedagógus kompetenciáiról, a vezető munkájáról, az intézmény értékeiről, valamint a fejlesztést igénylő területekről
feltárja az intézmény adottságait, a szakmai közösség együttműködésének formáit
a belső önértékelés eredményei, adatai megerősítik a külső ellenőrzés tapasztalatait
kialakul a pedagógusok építőjellegű, kritikai szemléletmódja
hozzásegít a minőségkultúra kialakulásához, a minőségbiztosítási szemléletmód kialakulásához az intézményben, felhasználókban
folyamatos visszacsatolást biztosít az eredmények tekintetében
tényszerű és konstruktív kommunikációt alakít ki a résztvevők körében
feltárja az egyén és közösség erősségeit, fejlesztendő területeit
a nevelési folyamatok, valamint az intézmény működésének hatékonyságát növeli
a minőségbiztosítást folyamatossá teszi => növeli az elismertséget
növeli a partnerek elégedettségét
fenntartó számára áttekinthetőséget biztosít
az összes partner hatékony együttműködésének kiépülését eredményezi
az egyéni önfejlesztési tervek, az intézményre vonatkozó intézkedési tervek alapján lehetőség nyílik a tervszerű, tudatos továbbfejlődésre
3. A megvalósításhoz szükséges feladatok, az önértékelés folyamata: 1. Nevelőtestület tájékoztatása 2. Önértékelési program, belső szabályozás pontosítása, elfogadása 3. Intézményi elvárás-rendszer meghatározása
Intézményi dokumentumok felülvizsgálata – rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása
Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén)
4. Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés 5. Szintenként az önértékelés elvégzése 6. Az összegző értékelések elkészítése 7. Éves önértékelési terv készítése 8. Öt évre szóló önértékelési program készítése
4. A feladatok, az önértékelés ütemezése: 4.1. Pedagógusértékelés - kétévenként
Évente a tantestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével: o minősítésre jelentkezők; o gyakornokok; o a keret feltöltése épületenként arányosan.
Minden év augusztus 31-ig a nevelőtestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.
Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum 3 fő értékelésébe vonható be: o A: másik épületben dolgozó kolléga – foglalkozáslátogatás o B: épületben dolgozó kolléga – dokumentum-elemzés o C: feladatra felkért kolléga – interjúk, kérdőíves felmérések
Az A és B értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus javaslatot tehet az értékelésében résztvevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk.
Az értékelést végzők 04.30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést.
Az értékelt pedagógus 05.31-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét Önértékelés: A szervezet vagy az egyén – vezető és pedagógus tevékenységeinek, képességeinek, tudásainak, viselkedésének, eredményeinek
kritikai megítélése önmaga által, ebben az esetben a standardban foglalt és intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés vizsgálata és kritikai megítélése. Önfejlesztési terv: A vezető és a pedagógus önfejlesztési célkitűzéseit, önmagától elvárt kompetenciafejlődési eredményeit rögzítő, az önértékelés során megalkotott dokumentum.
Az önértékelési csoport a júniusi (nevelés nélküli munkanap) értekezletig, de legkésőbb 06.15-ig elkészíti az összegző értékelést
4.2 Vezetők – a 2. és 4. évben
Igazgató és helyettesek értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport két tagjának bevonásával. o A: interjúk o B: kérdőívek
Az értékelők 04.30-ig készítik el az összegző értékelést
A vezetők 05.31-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet
A vezetők összegző értékelését a munkacsoport 06.30-ig készíti el
Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a tanévnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz.
4.3 Intézményi – 5 évenként
Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt.
Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó értekezlet.
Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet záró nevelési értekezlet. (Legközelebb: 2020. augusztus 30.)
Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport valamint a nevelőtestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor.
5./ Szükséges erőforrások: (emberi és egyéb)
a.)
állandó 5 fős csoport
csoportvezető
delegált nevelőtestületi tagok
laptop
pendrive
internet
nyomtató
b.)
6./ Önértékelési csoport tagjai: Önértékelési csoport: Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. Az önértékelési csoporttagok megbízása öt évre szól: 2015-2020. évig A csoport vezetője: Ped6 - Wosinsky épület Tagok: Ped3 - Kölcsey épület Ped1 – Wosinsky épület Ped2 – Kölcsey épület Ped9 – Bajcsy épület
7./ Intézményvezető feladatai:
koordinálja és ellenőrzi az ÖCS munkáját
elkészíti az intézmény öt évre szóló önértékelési programját
az öt évre szóló önértékelési programban meghatározza az önértékelési munka célját, megvalósításhoz szükséges feladatokat és az elvárt eredményeket
ütemezi a feladatokat
megtervezi és megteremti a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat
kijelöli és megbízza az ÖCS tagjait
meghatározza saját és a csoport által végzendő feladatokat
meghatározza a további kollégák bevonásának feltételeit és eljárásrendjét
Feladatok eljárásrendje: konkrét időpontokkal 8./ ÖCS feladatai: A csoport feladata, hogy közreműködik:
az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában;
az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában;
az éves terv és az ötéves program elkészítésében;
az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában;
az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában;
az OH informatikai támogató felületének kezelésében.
9./ Előkészítés: 9.1/ Önértékelési csoport létrehozása: (rövidítése: ÖCS) Az intézményi önértékelés koordinálását önértékelési csoport végzi. Az ÖCS tagjait az intézményvezető jelöli ki és bízza meg. 9.2/ Az ÖCS-tagok kiválasztásának általános szempontjai: Az intézmény méretét és létszámát figyelembe véve (3 épület, 11 csoport, 24 fő pedagógus) az intézményi önértékelés koordinálására az 5 tagú csoport létrehozását tartjuk célszerűnek. A két nagyobb épületből 2-2 fő, a kétcsoportos, kisebb épületből 1 fő került kijelölésre a csoportba. A tagok kiválasztásánál elsődleges szempont a pedagógus felkészültségét, mind szakmaipedagógiai, mind a jogszabályok tekintetében. Vezető helyre került az elkötelezettség az intézménye, az intézményben folyó színvonalas pedagógiai munka iránt. Fontos a pedagógus igényessége a fejlődésre, a szükségszerű változásra, változtatásra. Kiemelkedő kritérium a
pedagógus megfelelő kritikai érzéke, hogy önmagával és pedagógus társaival szemben is hiteles, építőjellegű, őszinte kritikát tudjon gyakorolni, véleményét reális szakmai indokok alapján legyen képes alátámasztani. Megfelelően tudja kommunikálni írott és verbális formában is észrevételeit, megfigyeléseit. Az emberi erőforrás szempontjából fontos, hogy olyan kollégák kerüljenek a csoportba, akik kellő jártassággal rendelkeznek az intézmény mérés-értékelési rendszerének működtetésében, akik eddig is aktív részesei és irányítói voltak a „minőségbiztosítási” folyamatnak. Ebben a tekintetben fontos, hogy a továbbiakban a kiválasztott öt fő képzésen vegyen részt az intézményi önértékelés szakszerű működtetése érdekében.
A téma és a minőségbiztosítás iránt leginkább „elkötelezett” pedagógus.
Szakmai tudására, szakmai felkészültségére igényes óvónő.
Az „újszerű” kezdeményezésre nyitott, az ismereteket átadni tudó, a szakma változásait átlátni és követni képes pedagógus.
Megfelelő
ismeretekkel
rendelkezzen
a
köznevelési
intézményeket
érintő
jogszabályok tekintetében.
Legyen jártassága az IKT- eszközök alkalmazásában.
Rendelkezzen tapasztalatokkal az intézményben már működő teljesítményértékelés, mérés-értékelési rendszer működtetésében. (volt MICS-tagok)
Szakértői, szaktanácsadói képesítés előnyt jelent – már képzés keretében szerzett ismereteire lehet építeni.
Hiteles kolléga – szakmailag is elismert, megfelelő kapcsolatteremtő készséggel rendelkező, kollégáival kiegyensúlyozottan együttműködni tudó pedagógus.
Az épületek közötti eloszlás aranya: Kölcsey épület – 2 fő; Wosinsky épület – 2 fő; Bajcsy épület – 1 fő.
9.3/ Kiválasztott ÖCS-tagok kompetenciái: 1. tag, a csoport irányítója: a Mérés-értékelés munkaközösség vezetője; jelentkezett a 2016. évi minősítő eljárásra; szakvizsgával rendelkezik; jól terhelhető; informatikai tudása kiváló. Helyileg a székhelyintézményben fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta és diagnoszta, gyógytestnevelő. Nagy tapasztalattal rendelkezik az intézményi teljesítményértékelés területén, a rendszer kiépítésének és működtetésének oszlopos tagja.
2. tag: a Mozgás munkaközösség vezetője; 2014-ben részt vett a rendkívüli minősítő eljárásban – Ped. II fokozatú; szakvizsgával rendelkezik; informatikai tudása kimagasló; óvodapedagógus és gyógytestnevelő. Helyileg a székhelyintézményben dolgozik. Kollégáival nagyon jó a kapcsolata, kommunikációs készsége kiváló. A tehetséggondozás „úttörője” az intézményben. 3.tag: A német nemzetiségi munkaközösség tagja. Ped.I besorolású, német nemzetiségi óvodapedagógus a Wosinsky épületben. Nagyon jó közösségi ember, munkájára rendkívül igényes. Kimagasló informatikai tudással rendelkezik. Megbízható, írásbeli munkáira is nagyon igényes. Német nyelvtudása, nemzetiségi szaktudása kimagasló. 4.tag: A Környezet munkaközösség tagja; intézményvezető helyettes; szakvizsgázott óvodapedagógus. Jól koordinálja a három épület közötti információáramlást. Jelenleg a Wosinsky telephelyen látja el pedagógiai feladatait. A nevelőtestület elismert tagja, véleménye fontos minden kolléga számára. Friss szakvizsgával rendelkezik (köznevelésivezető), így jogszabályi ismereteire, vezető helyettesi tapasztalataira tud a csoport építeni. 5. tag: A Bajcsy telephely pedagógusa, ez az épület az intézmény legkisebb óvodája, két vegyes csoporttal működik. A kiválasztott pedagógus ebben az épületben az „épületfelelősi” teendőket is ellátja. A Környezet munkaközösség vezetője, szakvizsgázott pedagógus, fejlesztőpedagógus. A 2015. évben vesz részt a minősítő eljárásban a Ped. II fokozat eléréséért. Megfelelő tapasztalattal rendelkezik az informatika területén. Az intézményvezető közvetlenül nem csoporttag, viszont a csoport munkáját követi, irányítja, koordinálja, és az aktuális információkkal napra készen ellátja, a folyamatot ellenőrzi. A vezető szakvizsgával rendelkező óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus. Az „új típusú” szaktanácsadás területén szerzett képesítést, szaktanácsadó, valamint közoktatási szakértői tapasztalatokkal is rendelkezik. Jogszabályi ismeretei alaposak, az informatikai eszközök használatában nagy gyakorlattal és rutinnal rendelkezik, sok segítséget tud nyújtani a csoport tagjainak. Szükségét esetén a terhelés csökkentése érdekében egy kibővített csoport hozunk létre. A kibővített csoport tagjai sorába a munkaközösségek 1 főt delegálnak úgy, hogy az átfedéseket is figyelembe véve minden közösség képviseltetve legyen. Az önértékelési feladatok teljes mértékben megoszlanak a nevelőtestület tagjai között, mivel az értékelést maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés egyes részfeladataiba az éves munkaterv részeként az önértékelési tervben további kollégák is bevonhatók.
Az önértékelési csoport vezetőjét az intézményvezető bízza meg.
9.4/ Az önértékelés tervezés Az önértékelés 3 szinten zajlik: 1. pedagógus, 2. vezető, 3. intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az alábbi táblázat összefoglalva tartalmazza a szintekhez tartozó területeket és a módszereket.
Az önértékelés területei Szintek
Pedagógus 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók
Vezető 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. A tanulás támogatása 3. Önmaga Területek stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az 4. Mások egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos stratégiai helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy vezetése és beilleszkedési, tanulási, magatartási operatív nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi irányítása gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A gyermekcsoportok, közösségek 5. Az alakulásának segítése, fejlesztése, intézmény
Intézmény 1. Pedagógiai folyamatok - Tervezés - Megvalósítás - Ellenőrzés - Értékelés - Korrekció 2. Személyiség- és közösségfejlesztés
3. Eredmények
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
5. Az intézmény külső kapcsolatai
esélyteremtés, nyitottság a különböző stratégiai társadalmi-kulturális sokféleségre, vezetése és integrációs tevékenység, csoport tevékenység operatív irányítása 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
6. A pedagógiai munka feltételei - Tárgyi, infrastrukturális - Szervezeti 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Az önértékelés módszertana és eszközei Szintek
Pedagógus 1. Dokumentumelemzés a.) Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai
b.) Nevelési-tanulási ütemterv, tematikus tervek és az éves, Módszerek csoportprofil, tervezés egyéb dokumentumai c.) Tevékenység/foglalkozásterv
d.) Egyéb foglalkozások tervezése (egyéni fejlesztési terv, megfigyelő séta, kirándulás stb.) e.) Napló
Vezető
Intézmény
1.Dokumentumelemzés a.) Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai b.) Vezetői pályázat/program
1.Dokumentumelemzés a.) Pedagógiai program
c.) Pedagógiai program
c.) Egymást követő két nevelési év munkaterve és az éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és beszámolókkal együtt) d.) Továbbképzési program – beiskolázási terv e.) Házirend
d.) Egymást követő két nevelési év munkaterve és az éves beszámolók e.) SZMSZ
b.) SZMSZ
f.) Gyermeki produktumok
2. Interjúk
2. Óra-/foglalkozáslátogatás
a.) vezetővel
3. Interjúk
b.) fenntartóval
a.) pedagógussal
c.) vezető társakkal
b.) vezetőkkel (int. vezető, int. vez. helyettes, mk. vezető) 4. Kérdőíves felmérések a.) önértékelő b.) szülői
3. Kérdőíves felmérések a.) önértékelő b.) nevelőtestületi c.) szülői
c.) munkatársi d.) tanulói
9.5/ Tájékoztatás a.) Nevelőtestület tájékoztatása:
önértékelés céljáról
önértékelés folyamatáról
az önértékeléshez szükséges erőforrásokról
az önértékelés elvárt eredményeiről
b.) Az egyes pedagógus tájékoztatása:
a feladatok ütemezéséről
az értékelésben részt vevő személyekről
f.) Mérési eredmények adatai, elemzése (a helyben szokásos megfigyelések, mérések eredménye öt nev.év-re visszamenőleg) g.) Pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése h.) Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai i.) Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése j.) Elégedettségmérés 2. Interjúk a.) vezetővel - egyéni b.) pedagógusok képviselőivel – csoportos c.) Szülők képviselőivel – csoportos (SZMK)
azok feladatairól
az értékelés módszertanáról, azok eszközeiről
c.) Szülők és egyéb érintett partnerek tájékoztatása:
a tanév első szülői értekezletén a csoport pedagógusaitól
az intézmény honlapján rövid szöveges leírással
10./ Megvalósítás: foglalkozáslátogatások szervezése interjú készítés szervezése kérdőíves felmérések lebonyolítása 11./ Önértékelés összegző értékelése A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.
12./ A dokumentumok tárolása Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként elektronikusan tároljuk
az OH támogató felületén;
a személyi anyagban papíralapon.
Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk, majd az irattárban tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot
számítógépen, pendrive-on
papíralapon a dokumentumok között - irattár
épületenként az óvónői szobában
13./ Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell, hogy legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben résztvevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).
14./ Az intézményi önértékelés ötéves programterve: 2015/16:
Intézményvezető önértékelése a vezetői ciklus második évében
Az intézményi önértékelés minden vastagon szedett részének kidolgozása
2016/17:
Pedagógiai módszertani felkészültség
Pedagógiai folyamatok – Tervezés - Önreflexió
2017/18:
Intézményvezető önértékelése a vezetői ciklus negyedik évében
Gyermek személyiségének fejlesztése, egyéni bánásmód
Gyermekcsoportok, közösség alakulásának segítése
2018/19:
Kommunikáció, szakmai együttműködés
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás
2019/2020:
Teljes körű intézményi önértékelés
Eredmények függvényében fejlesztési terv készítése
Szekszárd, 2015. szeptember 15. Sebestyén Györgyi intézményvezető
