PARK ÓVODA - LAKKOZÓ TAGÓVODA PARK KINDERGARTEN LAKKOZÓ GLIEDER- KINDERGARTEN PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

PARK ÓVODA - LAKKOZÓ TAGÓVODA PARK KINDERGARTEN – LAKKOZÓ GLIEDERGLIEDER KINDERGARTEN PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll s a kivételnek, mely holnapra talán szabály;…” /Illyés Gyula/

2

Tartalomjegyzék AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI ....................................................................................................................... 6 BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................................... 7 INTÉZMÉNYÜNK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, MEGFELELVE AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁNAK KÉSZÜLT ÉS EZT EGÉSZÍTETTÜK KI 17/2013. (III. 1.) EMMI RENDELET .................................................................................................................................................................... 12 A NEMZETISÉG ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE ÉS A NEMZETISÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE KIADÁSÁRÓL/ ALAPJÁN. ................................................................................................................. 12 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ ÉS GLOBÁLIS TERVE .................................................... 14 1.1.GYERMEKKÉPÜNK .................................................................................................................................................. 14 1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép? ................................................................ 14 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata.............................................................................................................................. 15 1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete ................................................................................................................... 20 1.2.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA .................................................................................................................................. 28 1.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén ................................................................. 29 1.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................... 30 1.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM........................................................................................................................... 31 1.3.1Szomatikus (testi) nevelés, egészséges életmód alakítása ............................................................................... 33 1.3.2.Lelki egészségvédelem (pszicho higiénés nevelés), értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (lásd „Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés” fejezetben)............................................................................. 37 1.3.3.Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) (lásd „Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés” és a „Gyermekvédelem az óvodában” fejezetekben)............................................................................................... 38 2. PARK ÓVODA NEVELÉSI RENDSZERE ............................................................................................................. 42 A rendszer elemeinek rövid felvázolása .................................................................................................................. 43 3.1.A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI .............................................................................................................................. 50 3.1.1.Egészséges életmód alakítása, gondozás........................................................................................................ 50 3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ....................................................................... 57 3.1.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ............................................................................................... 61 3.2.A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................................................................ 70 3.2.1.Játék ............................................................................................................................................................... 70 3.2.2. Munka jellegű tevékenység ............................................................................................................................ 75 3.2.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ..................................................................................................... 77 3.3.1.A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................................... 81 3.3.2. A mozgás ....................................................................................................................................................... 85 3.3.3. Verselés, mesélés ........................................................................................................................................... 89 3.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................................................................... 92 3.3.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka .................................................................................................................... 97 4.1. A RENDSZER ELEMEINEK RÖVID FELVÁZOLÁSA ................................................................................................... 104 4.2. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK................................................................................................................................ 108 5. A PEDAGÓGIAI FELTÉTELRENDSZER ÉS TARTALMA............................................................................. 111 Szervezeti és időkeretek az óvodában.................................................................................................................... 112 6.1. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI ........................................................................................................................... 113 6.1.1. Egészséges életmód alakítás........................................................................................................................ 113 6.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ............................................................................................. 119 6.1.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés................................................................................................ 129 6. 2. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGFORMÁK ..................................................................................................................... 133 6. 2. 1. Játék .......................................................................................................................................................... 133 6. 2. 2. Munkajellegű tevékenységek ..................................................................................................................... 137 6. 2. 3. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás .............................................................................................. 140 6. 3. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI ..................................................................................................................... 142 6.3.1. Mozgás ........................................................................................................................................................ 142

3 6.3.2. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .............................................................................. 145 6.3.3. Külső világ tevékeny megismerése .............................................................................................................. 149 6.3.4. Komplex művészeti nevelés ......................................................................................................................... 153 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK.......................................................................... 160 7.1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ..................................................................................................................... 160 7. 2. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK.............................................................................................................................. 161 8. PEDAGÓGIAI ADATRÖGZÍTÉS ......................................................................................................................... 162 9. PARK ÓVODA, LAKKOZÓ TAGÓVODA NÉMET KÉTNYELVŰ PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ............ 165 A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI ................................................................................. 165 A NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS MEGSZERVEZÉSE ................................................................................................... 166 Személyi feltételek ................................................................................................................................................. 166 Tárgyi feltételek..................................................................................................................................................... 166 Szervezeti keret ...................................................................................................................................................... 166 HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK A NÉMET NEMZETISÉGI, KISEBBSÉGI NEVELÉST FOLYTATÓ CSOPORTBAN ....................... 167 A NEVELÉS KERETEI: .................................................................................................................................................. 168 TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSE: ........................................................................................................................... 168 MÓDSZERTANI ALAPELVEINK, A NYELVELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATÁBAN: .................................................................... 169 GYERMEKI TEVÉKENYSÉG FORMÁI: ............................................................................................................................ 169 A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI: ........................................................................................................................... 170 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE............................................................................................................. 171 KAPCSOLATOK ........................................................................................................................................................... 172 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................................................... 173 5. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS ................................................................................................................................... 174 A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMBÓL ÁTVETT FEJLESZTŐPROGRAM A LAKKOZÓ TAGÓVODA RÉSZÉRE. ............................................................................................................................................ 174 Mozgásfejlesztés .................................................................................................................................................... 174 Nagymozgások fejlesztése ..................................................................................................................................... 174 Testséma fejlesztés ................................................................................................................................................ 175 Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) .................................................................................................................. 179 Verbális fejlesztés .................................................................................................................................................. 184 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................................... 187

4

Mottó: "Ne erőszakkal oktasd... a gyermeket tanulmányokra... hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy jobban megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama." (Platon Összes művei)

5 A helyi pedagógiai programok előkészítésében, a felülvizsgálatban és a módosításban a Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda nevelőtestülete vett részt. A kompetencia alapú óvodai nevelés beépítését írta és szerkesztette a részanyagok alapján: Kyriacou Krisztina

A német két tanítási nyelvű, német nemzetiségi program kiegészítését készítette és szerkesztette: Majzik Ferencné Rezsnyák Anna Szűcs Leonida Lea

A részanyagok és a konzultáció alapján a programot írta és szerkesztette: Kyriacou Krisztina Majzik Ferencné Somogyváriné Tóth Erika Szaniszlóné Radványi Katalin Szeidermann Ilona Tamás Enikő

Formai kivitelező: Majzik Ferencné Török Ferencné

6 Az óvoda jogi státusa, adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: OM azonosítója:

Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda Park Kindergarten - Lakkozó GliederKindergarten 034321

Székhelye: Telephely:

1048 Budapest, Külső Szilágyi út 46. 1048 Budapest, Lakkozó utca 3. Lakkozó Tagóvoda

Az óvoda alapító okiratának száma:

1/M/678542/2015

Kelte, ebben megfogalmazott alaptevékenysége:

2015.május 28. - Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladattal - SNI gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben - Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladattal

Alapító, fenntartó, irányító::

Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat 1042 Budapest, IV. István út 14.

Az intézmény gazdálkodási jogköre: Jogállása:

Önállóan működő költségvetési szerv Önálló jogi személy

Az óvoda befogadóképessége:

Park Óvoda: 150 fő Lakkozó Tagóvoda: 200 fő Tel.: 06-1-380-6795 (06-1-380-6603) Fax: 06-1-230-0362 e-mail: [email protected] Park Óvoda: 6 Lakkozó Tagóvoda: 8

Az óvoda telefonszáma:

Az óvodai csoportok száma:

Az óvoda vezetője, (a program jóváhagyója):

Majzik Ferencné (Horváth Erzsébet)

7

Bevezető Az Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat döntése alapján 2011. augusztus 31-től két, eddig önállóan működő óvoda összevonásra került. Mindkét intézmény az elmúlt évtizedekben kialakította sajátos arculatát, a Park Óvoda 20, a Lakkozó Óvoda 25 éve fogadja a gyermekeket, elsősorban Káposztásmegyerről. Negyedik alkalommal került sor, immáron a két testülettel közösen az óvoda helyi nevelési programjának átdolgozására. A jelenlegi munka kicsit más volt, mint az eddigiek, hiszen két, jól bevált nevelési programot kellet egységes szerkezetbe ötvözni, oly módon, hogy az eddigi sajátosságokat meg tudjuk tartani. 1999-ben a közoktatási törvény előírta valamennyi intézmény számára, hogy az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” (továbbiakban Alapprogram) alapján nevelési programot kell készíteni, vagy valamelyik válaszható program közül átvenni, illetve adaptálni. Hosszas előkészítő munka után a két intézmény nevelőtestülete kétféle utat választott. A Park Óvodában úgy döntöttünk, saját programot készítünk. Akkori döntésünket nagyban befolyásolta, hogy az óvodánk 8 éves megléte alatt az Alapprogram által biztosított lehetőségeket kiaknázva új módszereket, sajátos szervezeti kereteket alakítottunk ki. A magyar óvodapedagógia eddigi eredményeit megtartottuk. Felhasználtuk a továbbképzéseken és a szakirodalomból megismert, nevelő munkánkhoz illeszkedő alternatív módszereket és programokat. A Lakkozó Óvoda nevelőtestülete hasonló megfontolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az akkori gyakorlat és a környezet elvárásai alapján, oly módon készíti el saját nevelési programját, hogy beépíti a Komplex Prevenciós Óvodai Program mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő anyagát. A két óvoda nevelési programjában nemcsak az a közös, hogy mindkettő az Alapprogramra épül, hanem több olyan hangsúly, kiemelés is található, amelyek a Park Óvodára és a Lakkozó Óvodára is egyaránt jellemző: a mozgásfejlesztés hangsúlyossága, az anyanyelvi nevelés és értelmi nevelés összehangolása, különösen figyelve a kommunikáció verbális és nonverbális fejlesztésére,

8 az egyéni differenciált bánásmód és a differenciált fejlesztés, a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekek integrált nevelése. A programok készítésekor hozott döntéseket mindkét óvodában megerősítette, a felülvizsgálatok eredménye, ezért nem változtattunk tartalmi szempontból. Jó alkalom volt ez az időszak arra, hogy a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekekkel kapcsolatos speciális nevelési feladatokat, a számukra szükséges tárgyi feltételeket is beépítettük a programjainkba. A törvényi változás értelmében lehetőséget kell adnunk olyan gyerekeknek is a fejlődésre, az integrált nevelésre, akik •

érzékszervi fogyatékosok,

•

beszédfogyatékosok,

•

enyhe értelmi fogyatékosok,

•

autisták,

•

megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

Az elmúlt években mindkét intézményben fogadtak már SNI gyermekeket. A

Park

Óvodában

olyan

gyermekek

fejlesztésére

került

sor,

akiknek

beszédfogyatékosságuk/súlyos, akadályozott beszédfejlődésük: szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémájuk (pl.: megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság, stb.), illetve a beszédhibákhoz csatlakozó és/vagy magatartási zavaruk, látássérültségük, gyengénlátásuk miatt eltérően fejlődnek. A Lakkozó Óvodában a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált nevelése folyt. Az

érintett

gyermekeknek

családi

nevelését,

közösségbe

való

beilleszkedését

elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés. Óvodánk az együttneveléssel többet vállal, magasabb értékeket kínál a SNI gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. A SNI gyermekek nevelése és fejlesztése során mindkét óvodában felhasználjuk a kompetencia alapú óvodai programcsomagban megismert kiegészítő köteteket, melyek sérülés

9 specifikus eszköztárat adnak az együttneveléshez, valamint ajánlások találhatóak a fejlesztéshez. Az óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel A programok eddigi felülvizsgálata alapján egyértelművé vált, hogy az iskolába lépés időpontjában gyermekeink személyisége olyan fejlődést mutat, hogy alkalmasak az iskolai tanulásra. A programban leírtak eddigi nevelő munkánkat tükrözik, melynek során folyamatosan kértük és kaptuk a szülők támogatását. A ránk bízott gyermekekkel megismertetjük az őket körülvevő való világot, és ez alatt alakítjuk, formáljuk őket. Olyan nevelési módokat kerestünk, amelyben óvodásaink minden kényszer nélkül saját magukhoz viszonyítva a legoptimálisabban fejlődhetnek. A Park Óvodában vegyes életkorú csoportokat szerveztünk, hiszen a családokban is különböző korosztályok együttélése közben valósul meg a nevelés komplex formája. A családban gyermekeket érő hatások alakították, formálták a viselkedésüket, magatartásukat és észrevétlenül gyarapodott ismeretük, fejlődött készségük. A vegyes életkorú csoportokban lehetőség nyílik a szociális tanulásra, a közösségi élet szokásainak kialakítására az olyan családból érkezett gyermekek számára is, ahol csak egy-két gyermek van (az óvodába járók 33%-a 1 gyermekes, 54%-a 2 gyermekes, 13%-a 3 és több gyermekes családban élnek). A vegyes életkorú csoport lehetőséget ad a testvérkapcsolatok és a szorosabb társas kapcsolatok kialakítására. Annak a gyermeknek, akinek nincs testvére, többnyire kimaradnak az életéből azok a nevelési helyzetek, amelyek egy többgyermekes családban jelen vannak. A Lakkozó Óvodában az elmúlt években arra törekedtek a csoportok kialakítása során, hogy homogén, vagy részben osztott csoportokat legyenek. Mióta a Közoktatási Törvény szerint a rugalmas beiskolázás /tankötelezettség május 31./, egyre nehezebb a „tisztacsoportok” létrehozása, így már a Lakkozóban is vannak vegyes- illetve részben osztott életkorú csoportok. Olyan óvodát szerveztünk, mely kötöttségmentes, családias, érzelmi biztonságra épül, ahol a gyermeki személyiség szabadon bontakozhat ki, ahol érvényesül a kompetencia alapú integrált nevelés.

10 A délelőtti folyamatos napirend teszi lehetővé, hogy a gyermek kedve és érdeklődése szerint válasszon a különböző tevékenységek közül, és önállóan döntsön, kivel és mit játszik, milyen tevékenységbe kapcsolódik be, vagy egyszerűen csak szemlélődik. A SNI gyermekek egyéni fejlesztésének is jobb feltételeket biztosít, a rugalmasan kialakított napirend Az egyéni bánásmód alkalmazása és az ehhez elengedhetetlen differenciált eljárások, módszerek nem csak a gyakorlatban fedezhetők fel, hanem az óvónők tervező és értékelő munkájában is. Az SNI gyermekek nevelése, fejlesztése során különösen fontos, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg, a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl őket, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat ismerjék és alkalmazzák az óvodában. Nevelési feladatainkat továbbra is a szülőkkel közösen kívánjuk végezni, oly módon, hogy gyermekeink rendelkezzenek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel. Az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, a különböző tevékenységekben megvalósuló a tanuláshoz szükséges készségek, képességek folyamatos alakítását. Természetesen az iskolai életre való alkalmasság óvodai nevelésünknek csak egy része, hiszen az itt töltött évek alatt a gyermek egész személyiségét fejlesztjük Az új Alapprogram megjelenése abban erősített meg minket, hogy jó úton haladunk, hogy továbbra is helyt kell kapnia az innovációnak a munkánkban. A most elkészült módosítások árnyaltabbá, sokszínűbbé teszik a programunkat. A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés elveit is beépítettük, valamint a pedagógiai attitűd újszerű értelmezése is helyet kapott, ezt a szemléletet szeretnénk a Lakkozó Óvodában is elfogadottá tenni a nevelőtestület tagjai számára. A programmódosítás, lehetőség volt arra is, hogy az elmúlt időszakban elnyert pályázatok adta változások és a bevezetésre kerülő innovációs folyamatok beépüljenek. Ilyen volt: Park Óvodában: •

KMOP-2007-4.6.1/2 óvodákban.

Ingerdús

nevelés

feltételeinek

megteremtése

lakótelepi

11 •

A kompetencia alapú oktatás a Bp., Főv. IV.ker. Újpest Önkormányzat intézményeiben. TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0014.

•

„Zöld óvoda” cím elnyerése

Lakkozó Óvodában: •

EU szabványoknak megfelelő udvari játékszerek elhelyezése.

Újpest, 2011. augusztus 31.

Majzik Ferencné

A 2012/13-as nevelési évben úgy indultunk el, hogy tudtuk ismételten módosítani kell a programunkat! Miért volt szükséges az előző mosósítást követően ilyen hamar erre sort keríteni? A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény kihirdetése után folyamatosan jelentek azon jogszabályok, melyek előírták a pedagógiai programok felülvizsgálati kötelezettségét. A változtatást az is indokolta, hogy a jogszabályok kötelezettségeket írtak elő. Új fejezetként beépítettük az óvoda Egészségfejlesztési programját. A felülvizsgálat során, a viták és a munkaközösségekben folyó munka eredményeként közeledett a két óvoda külön-külön program része egymáshoz. A változtatások nem jelentik azt, hogy elveszett az egyéni arculat. A Lakkozó Tagóvodában eddig a program részeként szereplő komplex prevenciós fejlesztéssel foglalkozó rész módszertani ajánlásként jelenik meg. A Park Óvoda fejezetébe bekerült a néphagyományőrzés, mint terület. Az egyes átemelések és korrekciók az óvodákban folyó nevelő munkát színesítik és továbbra is a gyermekek érdekeinek figyelembe vételét erősítik. A Park Óvoda – Lakkozó Tagóvoda pedagógiai tevékenységrendszere, a személyi feltételeke és tárgyi környezete biztosítja a ránk bízott gyermekek nevelésének, fejlődésének mindenre kiterjedő, magas színvonalú megvalósíthatóságát.

Újpest, 2013. augusztus 30.

Majzik Ferencné

12

Intézményünkben 20 éve, a Park Óvodában és 4 éve a Lakkozó Tagóvodában, az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével, a szülők kezdeményezésére német nyelvű játszóház működött. 2012-ben kerestek meg első alkalommal olyan szülők, akik a német nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, hogy szeretnének egy olyan csoportot, ahol gyermekeik tovább ápolhatnák a családi hagyományokat. Első lépésként ezt a kérést jeleztem az Önkormányzat felé. A következő évet arra használtam fel, hogy megkerestem a megfelelő jogszabályokat, melyek a két tanítási nyelvű csoportok szervezésére vonatkozik. Kértem az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségét a tájékozódásban. 2013-ban a szülők a jogszabályoknak megfelelően írásban kérték a két tanítási nyelvi német csoport létrehozását. A megfelelő dokumentációk, nyilatkozatok beszerzése után került az Önkormányzat javaslattevő és döntéshozó fórumai elé, a folyamat a végén

a képviselő

testület úgy döntött, hogy két csoportban a 2015-2016-os nevelési évben elindulhat a német nemzetiségi nyelvet oktató óvodanevelés. A feltételek közt szerepelt, hogy olyan óvodapedagógusokat alkalmazzak ebben a kép csoportban, akik végzettségüknek megfelelően alkalmasak erre a munkára. Az Ő segítségükkel készült az óvoda Pedagógiai programjának a kiegészítése. Intézményünk Helyi Pedagógiai Programja, megfelelve az Óvodai nevelés országos alapprogramjának készült és ezt egészítettük ki 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet /a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról/ alapján. Az óvoda mindkét nyelv, a német és a magyar fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A két nyelv használatának arányát

úgy határozzuk meg, hogy az óvodai

nevelési év első hónapjában az érintett gyermekek nyelvismeretét felmérjük és annak függvényében határozzuk meg.

13 A két tannyelvű nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. A nevelésben részvevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a német nyelvet, illetve, ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait és szokásait. A német nemzetiségi nevelés óvodai kiegészítő programját külön pontban csatoljuk az eddigi programunkhoz.

Újpest, 2015. szeptember 7.

Majzik Ferencné

14 Az óvodai nevelés és fejlesztés átfogó és globális terve

1.1.Gyermekképünk

"Szükségem van rád, mert szeretlek" (Franz) Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki. Általunk is elfogadott tény, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is önálló személyiség, de egyben szociális lény is. Az óvodánkba járó gyermek, fejlődő személyiség, akinek fejlődését genetikai adottságok és az érési folyamat sajátos törvényszerűségei befolyásolják. A gyermeket érő spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások fontos szerepet töltenek be a fejlődés során, ennek megtervezésében nagyon fontos szerepe van az óvodapedagógusnak. Az előzőekben felsorolt összetevők együttes hatása következtében minden gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítése során meghatározó szerepet kap a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Ezért az óvoda összes dolgozójának minden tettéből sugározni kell a feltétel nélküli szeretetnek, a gyermek iránt érzett tiszteletnek, az odafigyelésnek, a segítőkészségnek, az egyes gyermek igénye szerint. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Óvodánkban a gyermekek személyiségének kibontakoztatására törekszünk, szükségleteiből indulunk ki, biztosítva a magas színvonalú nevelést, így meglévő hátrányai csökkennek. Bátran vallhatjuk, hogy óvodánk gyermekközpontú, befogadó és nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép? Legyen igényes önmagával, környezetével szemben. Igénye legyen a szépre, a gondozottságra és ezért tenni is tudjon és akarjon. Legyen érdeklődő, kíváncsi, tudjon elmélyülten foglalkozni dolgokkal.

15

Képes legyen rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetében megmutatkozó jóra és szépre. Egyéniségét megtartva tudjon közösségben élni, környezetéhez alkalmazkodni. Legyen képes önmagát elfogadni és értékelni. Figyeljen környezetére, a természetre, a társaira és empátiával, toleranciával, példamutatással, segítőkészséggel, felelősséggel, őszintén, jó szándékkal forduljon feléjük. Legyen képes a másság elfogadására. Igényelje és lelje örömét a mozgásban, a testedzésben. Legyen lelkileg egészséges az érzelmi biztonságot nyújtó környezetében. Legyen játékos, jellemes, eltökélt és autonóm. Tudjon szeretni és figyelni másokra, ha kell együtt érezni. Legyen képes a művészeti élmény befogadására és azok kreatív kifejezésére, megjelenítésére. Legyen képes szavakkal, gesztusokkal kifejezni mondanivalóját, és tudjon figyelmesen hallgatni. Gyermekképünk alapja a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy valósul meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot és bizalmat ad a gyermeknek. Fontosnak tartjuk a SNI gyermekek beilleszkedését, fejlődését, együtt haladását társaikkal. Az együttneveléssel magasabb értéket kínálunk a SNI gyermekeknek, hiszen nemcsak részvétet és védettséget kapnak. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét a nemzetiséghez tartozó, a migráns gyermekek óvodai nevelésében is. 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata A Park Óvoda 1990-ben épült a káposztásmegyeri lakótelepen. Eredetileg nem szerepelt a tervekben, de az óvodás korú gyermekek száma elengedhetetlenné tette egy új intézmény létesítését.

16 A Lakkozó Óvodát 1985-ben vették birtokba a káposztásmegyeri gyermekek. A tervezett 8 csoport mellet még 3 csoportot indítottak az akkori Lakkozó iskola épületében. A gyermeklétszám az óvodák nyitása után igen magas volt, elérte a férőhelyhez képest, 120130%-ot is. A helyi nevelési programok bevezetésével párhuzamosan a férőhellyel megegyező 150, illetve a 200 fős létszámot vettük figyelembe a felvételek alkalmával, és csak a törvényes %-kal léptük túl esetenként. A minket választó családok többsége (kb. 85 %) Káposztásmegyeren él, ha nem is szorosan az intézmény körzetében. Az elmúlt évek alatt egyre többen keresnek minket a lakótelepen kívülről, így van gyermekünk Újpest más részéről, Rákospalotáról és a környező településekről, akik olyan családokból érkeznek, ahol a szülők Újpesten dolgoznak. A szülők elvárása, hogy gyermeküket biztonságban tudják a nap folyamán. Igényük, hogy szeretetteljes gondoskodással vegyék körül a kicsiket, és olyan nevelést, fejlesztést kapjanak, mely egész személyiségük fejlődését eredményezi. A családok igénylik a folyamatos tájékoztatást gyermekük fejlődéséről és a kölcsönös bizalomra épülő együttnevelést. Nagyon sok segítséget ad ebben a munkában a jól működő Szülők Tanácsa a Park Óvodában, míg a Lakkozóban a Szülők Közössége. A program készítése, bevezetése, felülvizsgálata, és módosítása során folyamatosan kikértük a szülők véleményét, az igényeket felmértük. Az óvodába járó gyermekek többségének szülei közalkalmazottak, köztisztviselők és vállalkozók (jellemzően nem az úgynevezett kényszervállalkozók). A szülők kevés időt töltenek gyermekeikkel, a legtöbb szülő a megélhetésért nagyon sok időt tölt a családon kívül. A szülők elfoglaltsága, a lakótelep elzártsága következtében szűkös a gyermekek mozgástere, távol vagyunk uszodától, hegyektől és közművelődési, kulturális intézményektől. A fentiek miatt sajátos közművelődési funkciókat is felvállaltunk – játszóház, színházi előadás, sportolási lehetőségek és a kölcsön könyvtár megvalósítása. Az önkormányzat támogatásával úszni járnak az 5-6-7 évesek minden évben 10 alkalommal. A szülők mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy gyermekeik fejlődésének ne legyen akadálya az idő hiánya és a távolság nagysága a várostól. Az óvodai csoportokban biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását, a mindennapok szervezésénél fontos szempont, hogy minél több időt töltsenek szabadban. Változatos mozgásra ad lehetőséget az udvar korszerű EU-s szabványnak megfelelő felszereltsége és a

17 különböző burkolatok. A 2009-2010-es nevelési évben mindkét óvodában új játékszerek kerültek telepítésre. A szülők igénye alapján különböző foglalkozásoknak adtunk lehetőséget, nevelési időn kívül (lásd speciális szolgáltatások), melyeknek helyszíne a tornatér/tornaterem, illetve a nevelői szoba. A családok nagy része vidékről illetve Budapest távolabbi részéről költözött a lakótelepre, így nagyon ritka a többgenerációs együttélés. A családok eléggé zártan, magányosan élnek kevés igazi fórum áll rendelkezésre, ahol a problémákat és a sikereket megbeszélhetnék. Ezen próbálunk hagyományok kialakításával segíteni, talán ezért is népszerű a családokkal közösen szervezett program, a szülők-nevelők bálja vagy például a nagyszülők napja, az apák napja a Park Óvodában, míg a Lakkozó Óvodában a hétvégeken szervezett családi programok. Intézményünkben folyó nevelés kiegészíti a családi nevelést, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be, hiszen azt pótolni nem tudjuk és nem is akarjuk átvenni annak szerepét. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodában folyó személyiségfejlesztés során óvó-védő, szociális és nevelő funkciókat látunk el, így a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a személyiség kibontakoztatását úgy kívánjuk segíteni, hogy minden helyzetben és alkalommal szem előtt tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), az SNI-t, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget. A nevelési feladatokat egységben kezeljük és megpróbáljuk az egészséges életmód alakítását, az érzelmi, az erkölcsi, közösségi nevelést megfelelően ötvözni az értelmi neveléssel, mely az egészségfejlesztési program szerint rögzített. Olyan légkör megteremtése a célunk, ahol minden gyermek biztonságban érzi magát. Pedagógiai programunkat úgy próbáltuk kialakítani, hogy gyermek és tevékenység központú legyen és olyan megoldási lehetőségeket alkalmazzunk, amely kreativitásra önkifejezésre ösztönöz. A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd érvényesül, melyet a „Jó gyakorlat”-ból megismerve építettünk be a programunkba. A Lakkozó Tagóvoda nevelőtestületét is megismertetettük ezzel az attitűddel, és egyes elemeit beépítették nevelőmunkájukba.

18 Az óvodai nevelés eddigi eredményeit megtartva, Park Óvoda programjában továbbra is kiemelt szerepet kap a gyermekek tevékenysége: a játék, a mozgás, a környező világ élményekre alapozott megismerése, a szociális érzékenység, mint az önérvényesítés formájának megalapozása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint a mindent átfogó anyanyelvi nevelés. A Lakkozó Tagóvoda pedagógiai programjában fontos helye van a Komplex Prevenciós Óvodai Program által kidolgozott mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő résznek, mely módszertani ajánlásként szerepel. Szem előtt kell tartanunk, hogy a játék, szabad játék semmivel sem helyettesíthető. Valamennyi csoportban alkalmazzuk az egyéni bánásmódot. Az egyéni bánásmód, az eltérő fejlődési, érési ütem követéséhez, az esetleges lemaradások kompenzálásához, illetve a tehetségek gondozásához sok segítséget ad az óvodapedagógusok tudatos tervező és a fejlődést nyomon követő munkája (lásd pedagógiai adatrögzítés) és a speciális végzettségű szakemberek segítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus). A SNI gyermekek esetében a fogyatékuknak megfelelő speciális intézményekkel szoros kapcsolatot tartunk, esetenként Módszertani

együttműködési Intézmények

megállapodást szak-

és

kötünk.

pedagógiai

Az

Egységes

szakmai

Gyógypedagógiai

szolgáltatását,

az

utazó

gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét igénybe vesszük. Lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, a dyslexia-, dysgráfia prevencióra és a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésére. A részképesség zavarok kiszűrésére és azok korrigálására, a logopédus jelenléte teremti meg a feltételt. A Park Óvodában tanköteles korú gyermekeknek - kihasználva a testvér csoportok adta előnyöket és lehetőségeket hetente szervezünk közös fejlesztő tevékenységeket, ahol mozognak, énekelnek.

19 Testvér csoportok: Park Óvoda

Lakkozó Tagóvoda

Süni – Gyöngyvirág

Katica – Százszorszép

Tulipán – Hóvirág

Süni – Pillangó

Pingvin – Nyuszi

Babóca – Csiga

Teknős - Maci

Októbertől - júliusig óvodánkban heti rendszerességgel mennek az 5-6-7 évesek sétálni, kirándulni - esetenként egész napra -, hogy közvetlen élményeket szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Ilyen alkalmakkor a 3-4 évesek az egyik óvodapedagógusukkal "itthon" maradnak, hiszen számukra az állandóság, a biztonságérzet nyújtása az elsődleges feladat, ők az első nevelési év második felétől egyéni fejlettségüknek megfelelően csatlakoznak ezekhez a sétákhoz. A Lakkozó Óvodában a 3-4 évesekből álló „kiscsoportok” alkalmanként vesznek részt sétákon, kiránduláson. A helyi adottságokat a minket körülvevő környezet igényét figyelembe véve olyan érzelmileg gazdag gyermekeket szeretnénk nevelni, akik ennek a lakótelepnek a hagyományait, arculatát alakítani tudják és akarják.

20 1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete Park Óvoda

Lakkozó Tagóvoda

6 csoportos, 150 férőhelyes

8 csoportos, 200 férőhelyes

Az EU-s pályázat során megújult óvodánk, az Az udvaron EU-s szabványoknak megfelelő így kialakított esztétikus, megfelelő méretű és játékszerek kerültek elhelyezésre, ez segíti a korszerű

felszereltségű

épületünk

és programunk megvalósítását.

udvarunk segíti programunk megvalósulását. Rendelkezésünkre álló lehetőségek: Rendelkezésünkre álló lehetőségek:

Minden csoportnak megfelelő méretű (25

Minden csoportnak megfelelő méretű (25 főre)

csoportszoba

és

2-2

csoportnak

főre) csoportszoba és jól körülhatárolt öltöző kialakított mosdó és 4-4 csoport által használt öltöző.

és mosdó.

Speciális

elhelyezésű,

de

nagyon

jól A 2015 évi felújítás során két nagyon jól

kihasználható, jól felszerelt "tornatér" az felszerelt tornaszoba került kialakításra, ami aulában, ami egyben a színháztermünk is és egyben színházterem és itt kap helyet a ez

ad

otthont

a

játszóházaknak,

a néptánc, a különféle sportfoglalkozás is.

sportfoglalkozásnak, néptáncnak, illetve a közös ünnepeknek. Fejlesztőszobánk, ahol a logopédus nyugodt körülmények közt, a szükséges speciális eszközökkel végzi munkáját és így mód van a SNI gyermekek fejlesztésére is.

21 Könyvtárunk, mely a folyosó egy nyugodt A könyvtár a nevelői szobában kapott helyet, zugában található. 2127 kötet könyvvel segíti itt található 1507 kötet könyvvel segíti munkánkat, illetve áll a szülők rendelkezésére munkánkat, illetve áll a szülő rendelkezésére, heti 1 délután. Ezen felül csoportonként igény szerint heti rendszerességgel. Ezen átlagosan 80-100 könyv található, elsősorban felül a gyermekek részére.

a

csoportokban

átlagosan

50-60

könyv található, elsősorban a gyermekek részére.

Nevelői

szobánk,

ahol

immáron

A

nevelői

szoba

ad

helyet

az

számítógépek és internetes kapcsolat is van, óvodapedagógusok felkészülésére, a fogadó ami az óvodapedagógusok munkáját segíti. órák megtartására. A logopédus, a fejlesztő Ez

a

helység

ad

helyet

a

szülői

pedagógus és a pszichológus is itt tartja meg

foglalkozásokat, amit ilyenkor a A a fejlesztő szükségnek megfelelő módon rendezünk be. fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok a értekezleteknek.,

a

fogadó

óráknak.

nevelői szobát használják a foglalkozásaikon, amit megfelelő módon átalakítunk.

Az óvoda két teraszrészét 3-3 csoport használja

közösen

a

hozzá

tartozó

udvarrésszel együtt, ahol hinták, pancsolók, homokozók, és mozgáslehetőséget biztosító játékszerek vannak.

Az óvoda udvara három részből áll, a középső részt mindig az a csoport használja, ahol a legtöbb

3-4 éves gyermek van. A

másik két udvar részt 3-4 csoport használja, beleértve az itt található teraszokat és udvari

Az udvaron két nagy terület közös használatú mosdókat is. A közös használatú udvarokon a (kerékpározáshoz, különféle mozgásos gyermekek rendelkezésére állnak különféle tevékenységhez), ahol, fa mászóka, csúszda, mászókák, csúszdák, mászó fal, homokozók, hinták, kalandpark, vizes játszóhely, ívó kút babaházak, hinta, foci pálya és gumival áll a gyermekek rendelkezésére

burkolt

részekkel

rendelkezik.

és

árnyékolóval

is

22

Két pancsoló, ahol a nyári időszakban vizes A nyári időszakban a pancsoló hiányát edzésekre, vízhez szoktatásra van lehetőség.

párakapuval pótoljuk

veteményeskertek, Virágoskertek, komposztáló.

Virágoskertek, komposztáló.

Saját gázfűtéses kazán, ami abban segít, hogy Egyedi kialakítású termosztáttal felszerelt az igényeknek megfelelően fűtsünk, illetve távfűtés került kiépítésre, melyet ma már biztosítsunk meleg vizet. A Széchenyi Terv kérésnek megfelelően kapcsolnak be, ha az keretében napkollektor került elhelyezésre a időjárás úgy kívánja. tetőn, mely kiegészíti a fűtés rendszerünket. Tálalókonyha Tálalókonyha A bölcsőde területén kialakított orvosi szoba, Orvosi szoba, amelyben az elsősegélyhez melyben a szükséges eszközök megtalálhatók szükséges eszközök találhatók, valamint a és itt végzi munkáját az óvoda védőnője. védőnő

végezheti

megbetegedett

el

munkáját.

gyermekeket

ebben

szobában helyezzük el a szülő érkezéséig.

A a 2014/2015-ben teljes körű felújítást végeztek az Intézményben és így már a XXI. század igényeinek megfelelő az épület és az udvar is.

23

Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Helyi nevelési rendszerünk megvalósítása a következőkben felvázolt csoportszerkezetben működik:

Park Óvoda Süni csoport Vegyes életkorú

Gyöngyvirág csoport Vegyes életkorú

Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

Tulipán Hóvirág csoport csoport Vegyes Vegyes életkorú életkorú Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

Nyuszi Pingvin csoport csoport Vegyes Vegyes életkorú életkorú Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

Lakkozó Tagóvoda Katica Százszor. csoport csoport Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

Teknős Pillangó csoport csoport Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

Babóca Csiga csoport csoport Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

Süni Maci csoport csoport Testvércsoport 2 fő 2 fő óvodaóvodaped. ped. 1 fő dajka 1 fő dajka

24 A Köznevelési Törvény lehetővé tette, hogy 3-3 csoportonként 1 fő pedagógiai asszisztenst alkalmazzunk. Az Önkormányzat kiegészíti ezt a létszámot, így a Park Óvodában 2, míg a Lakkozó Tagóvodában 3 fő pedagógiai asszisztens segíti munkánkat. A testvér csoportok kialakítása nem csak az iskolába készülők számára szervezett csoportközi tevékenységek, a közös séták, kirándulások, ünnepek megtartását segítik, hanem a helyettesítés, az esetleges összevonások alkalmával azt is biztosítja, hogy a helyettesítő felnőtt (óvodapedagógus, dajka) jól ismert a gyermekek előtt. A Lakkozó Tagóvodában is kihasználjuk a helyettesítésnél ezt a lehetőséget. A Tagóvodában törekszünk a „homogén” csoportok alakítására, vagy az életkorban egymáshoz közelebb álló gyermekek egy csoportba való felvételére, így van „tiszta”-, részben osztott és vegyes életkorú csoport is. A csoportbeosztás kialakításakor az óvodavezető figyelmet fordít a SNI gyermekek megoszlására az egyes csoportok között, illetve arra, hogy a SNI gyermek többszörös szorzóval jelenik meg az óvodai csoport létszámában. Óvodánk érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerési funkciók vagy a viselkedésfejlődésnek tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket fogad a szakértői bizottságok javaslatára. Külön gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányuk leküzdéséhez. Az egyes gyermekek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segítségét vesszük igénybe a módszertani intézményektől kijáró utazó tanárok személyében. A SNI gyermekek fejlesztése általában helyben történik, utazó gyógypedagógusok közreműködésével. A kijáró logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a vezetővel, és a pszichológussal. Az óvodapszichológus ellátja azokat feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő munka hatékonyságának segítése. Az intézményben dolgozó óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő munkához. A gyermekekkel közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások

25 keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító eljárások kidolgozásában. Megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat elsősorban a ötödik életévüket betöltött gyermekek körében. Konzultációkat, esetmegbeszéléseket kezdeményeznek az óvodapedagógusok.

Az óvoda dolgozóinak létszáma 56 fő 29 fő óvodapedagógus 5 fő pedagógiai asszisztens 14 fő dajka 4 fő kisegítő, takarító 2 fő óvodatitkár 2 fő gondnok, kertész

A Park Óvodában a fűtő megbízással végzi munkáját, jelenleg a gondnokkal megegyező személy. Iskolai végzettség: + 2 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 2 szakvizsga:

1 fő

+ 1 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 1 szakvizsga:

4 fő

+ 1 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 1 felsőfok.v.:

1 fő

felsőfokú óvodapedagógusi vagy főiskolai végzettség:

21 fő

óvónői szakközépiskolai végzettség:

2 fő

érettségi + szakképzés (dajka, pedagógiai asszisztens):

7 fő

szakközép iskolai érettségi:

3 fő

gimnáziumi érettségi:

3 fő

8 általános iskola +dajkaképző:

6 fő

egyéb szakmunkás végzettség:

4 fő

8 általános iskolai végzettség:

4 fő

26

Pedagógiai munkánkat segíti: pszichológus

kijáró, esetenként

pedagógiai asszisztens

napi rendszerességgel

logopédus

adott óraszámban

gyógypedagógus, SNI

igény szerint

gyermekek esetén

(kijáró)

A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok: Az óvodák nyitása óta folyamatosan veszünk részt különböző képzéseken, tanfolyamokon. Az óvodapedagógusok által készített szak- és záró dolgozatok, olyan témákat dolgoztak fel, melyek

a

mindennapokban

végzett

nevelőmunkára

támaszkodtak,

illetve

azok

továbbfejlesztését segítették. A jövőben, előnyben részesítjük azokat a továbbképzéseket, amelyek a SNI gyermekek integrált nevelését segítik, valamint melyek az egyes kompetencia területekkel kapcsolatosak. A beiskolázásoknál fontos szempont lesz az egészség fejlesztéssel és a tehetséggondozással kapcsolatos képzésekre való beiskolázás. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy kellő időben megfelelő szakemberhez, szakmai szervezethez irányíthassuk az azt igénylő gyermekek családját. Pszichológus 2013. szeptemberétől segíti nevelőmunkánkat, mint az intézmény alkalmazottja. Pedagógiai asszisztens, akikből összesen 5 főt alkalmazzunk, a jövőben kerületi képzés keretében olyan anyagot állítunk össze, amely tudatos munkájukat segíti. Dajkáink többsége évek óta az intézmények alkalmazottjai. A dajka szakképzettséggel nem rendelkezőknek házi továbbképzést szervezünk. A szakmai megújulás iránti igény nagy, ezt nem csak az bizonyítja, hogy különböző óvodán kívüli továbbképzéseken veszünk részt, hanem az is, hogy évek óta belső továbbképzésünk van.

27 Kerületi bemutatók tartása mindkét óvodára jellemző volt az elmúlt években, melynek témái, ill. területei: környezeti nevelés, mese-vers, egészséges életmódra nevelés, óvoda-iskola átmenet, testnevelés területén új módszerek alkalmazása, ábrázoló tevékenységek, drámajáték alkalmazása az óvodai csoportban, a kompetencia alapú nevelés gyakorlata, zenei nevelés, valamint előadásokat tartottunk kerületi továbbképzések alkalmával: a játék és a környezeti nevelés kapcsolatáról, az anyanyelvi nevelés jelentőségéről és módszereiről, a kompetencia alapú nevelés elméletéről és gyakorlatáról.

A nevelés 7-17 óráig folyik a csoportokban (6-7-ig, illetve 17-18-ig ügyeletes csoportokat szervezünk), ez alatt az idő alatt valósítjuk meg (délelőtt, délután) a csoportközi fejlesztő tevékenységeket. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus végzi. Munkarendünket (óvodapedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens, dajka) úgy határoztuk meg, hogy a programban lévő rugalmas napirendnek, nevelési céloknak eleget tudjunk tenni. Ennek érdekében esetenként rövidebb, hosszabb váltásokkal oldjuk meg az átfedési időt. Ez a munkaidő beosztás feladatelmaradással nem jár, viszont a testvércsoportok esetében a 2-2 óvodapedagógus hatékonyabban oldja meg a csoportközi tevékenységeket, illetve az óvodán kívüli (séta, kirándulás) elfoglaltságokat. Nevelőmunkánk feltételrendszerében fontos elem a nevelői közösség. A gyermek utánzási hajlamából következően az őt körülvevő felnőtteknek a modellkövetés miatt jelentős szerepe van. A 3-7 éves korban, de később is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik. A

28 gyermek kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretet és az érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Pedagógiai programunk megvalósítása során a jövőben sok segítséget ad a pszichológus és a pedagógiai asszisztensek jelenléte. A mindennapokban a dajkák munkája nélkülözhetetlen, mert a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük őket. Úgy érjük el, hogy a dajkák közvetlenül és tevékenyen részt tudjanak venni a nevelés folyamatában, hogy megfelelő szinten tájékozottak az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléseiről, módszereiről. Tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvodapedagógusok a gyermekeket fejleszteni és ebben a folyamatban mi az Ő feladatuk. Az óvodavezetőnek pedagógiai programunk megvalósulása érdekében koordináló, pedagógiai irányító, ellenőrző, menedzselési feladatai vannak elsősorban. A vezetőnek a lehetőségek optimális felhasználásával kell biztosítani a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 1.2.Óvodai nevelésünk célja A 3-7 éves gyermekek nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni testi, lelki szükségletek, sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, illetve annak elősegítése. Az óvodai nevelőmunkában a hangsúlyt a családi nevelés kiegészítésére és a tiszteletben tartására helyezzük esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be. Azokat a speciális szükségleteket - tehetséges, részképesség zavarral, viselkedés problémával küzdő, kiemelt figyelmet igénylő, SNI gyermek -, amelyekkel a nevelés során találkozunk, szükség szerint jelentős az óvoda együttműködő szerepe. A megfelelő jogszabályokban meghatározott speciális szakemberek segítségével egészítjük ki. Biztosítjuk, a migráns, a nemzetiséghez tartozó gyermekek multikulturális és interkulturális nevelésén alapuló integrációját. Célunk, hogy az óvodába lépéstől a tankötelezettség megkezdéséig a teljes személyiség fejlesztésével elérjük, hogy gyermekeink rendelkezzenek olyan készségekkel, képességekkel, amelyek az iskolai készültséghez kell. Különös gondot fordítunk az esetleges tanulási zavarok megelőzésére, ez kiemelt szerepet kap a Lakkozó Tagóvodában, hiszen az ott alkalmazott

29 módszertani kiegészítés kifejezetten erre épít. A Park Óvodában jól tudjuk hasznosítani a „Jó gyakorlat” adaptációja kapcsán a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűdöt, melynek szinterei a tevékenység központok, ahol az „átalakult” pedagógusi szerepkörrel hatékony fejlesztési folyamatokat valósíthatunk meg. A kompetencia alapú óvodai nevelés elemei, pedagógiai attitűdje érvényesül, a Park Óvodában, ezt a szemléletet a Lakkozó Tagóvoda testülete is igyekszik beépíteni nevelőmunkájába. A SNI gyermekek a számukra legmegfelelőbb típusú iskolában jó esélyekkel kezdhessék meg tanulmányaikat. Képességeikhez mérten zárkózzanak fel a velük egykorú gyermekek fejlettségi szintjéhez, oly módon, hogy ez számukra ne legyen megterhelő. 1.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén Az óvodába járás ideje alatt nevelésünk feladata a gyermekek testi-lelki-szellemi szükségleteinek kielégítése, oly módon, hogy az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és az értelmi-anyanyelvi nevelés feladatai is megfelelően érvényesüljenek. Az óvodai nevelés valamennyi feladatához, területéhez kapcsolódik az érzelmi és az esztétikai nevelés, melyre a program kidolgozása során kiemelten figyeltünk. Az anyanyelvi nevelés munkánk során nem csak azért jelenik meg kiemelten, mert a kommunikáció végigkíséri a gyermekek egész napját. Tapasztalataink szerint a mi óvodásaink többsége, - a magyar nyelvet jól ismerőnek - szegényesnek tűnő szókinccsel rendelkezik és kommunikációs képességeik is fejlesztésre szorulnak. A szocializációra kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nevelési feladatok sorában, hiszen a gyermekek családjai között igen nagy különbségek mutatkoznak szociokulturális területen is. Feladatainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha: Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, nyugodt, derűs, szeretetteljes, családias légkört biztosítunk a gyermekek részére. Az óvodai élet megszervezése során törekedni kell sok közös élmény, közös tevékenység lehetőségének nyújtására.

30 A rendszeres, mindennapi egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosításával érhetjük el és segíthetjük a gyermekek személyiségének fejlődését. Egészséges, biztonságos, esztétikus, higiénikus környezet megteremtése módot ad arra, hogy gyermekeink ne csak önmagukkal, hanem környezetükkel szemben is legyenek igényesek, tárgyi környezete segítse a környezettudatos magatartást. A mindennapokban meghatározó szerepe van a gyermekvédelmi munkának, ezen belül elsősorban a prevencióra helyezzük a hangsúlyt. 1.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A rugalmas beiskolázásnak testi, lelki és szociális feltételei vannak, ezek együttesen szükségesek a sikeres iskolakezdéshez. Az egészségesen fejlődő gyermek optimálisan hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A SNI gyermekek esetében speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe az iskolássá érés folyamatában, hogy eleget tudjunk tenni a habilitációs, rehabilitációs feladatainknak. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek iskolaérettségi kritériumai feleljenek meg a befogadó intézmény elvárásainak. Testi érettség Hat-hét éves korra eljut a gyermek az első alakváltozáshoz és megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb lesz és fokozódik teherbírása. Fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorikája. Képes szándékosan irányítani mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését. Lelki érettség Az óvodáskor végére érdeklődéssel várja az iskolakezdést. A tanuláshoz elengedhetetlen képességei fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Fontos a téri észlelés fejlettsége, a képi és hangi megkülönböztetés, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség és a testséma kialakulása.

31 Az önkéntelen emlékezet, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. A felismerés mellett egyre jelentősebb szerepet kap a felidézés. Jellemzővé válik a szándékos figyelem és annak időtartama egyre hosszabb lesz, megjelenik ebben a korban a megosztott figyelem is. Az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően és folyamatosan kommunikál, beszél. Életkorának megfelelően fejezi ki gondolatait, érzelmeit és az mások számára is érthető. Képes másokat végighallgatni és megérteni mondanivalójukat. Alapvető ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés elemi szabályait, és olyan magatartásforma van kialakulóban, illetve olyan szokásokkal rendelkezik, amelyek környezetének megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Mennyiségi fogalma elemi szinten áll. Szociális érettség Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, készen áll az – a kedvező iskolai légkörben az iskola és a tanító elfogadására. Kapcsolatot tud teremteni felnőttel és gyermekkel egyaránt. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni és már nem azonnal kívánja szükségleteit kielégíteni. Feladattudata az óvodáskor végére kialakulóban van. Kitartása, munkatempója, önállósága és önfegyelme teszi lehetővé, hogy feladattartása, a feladat elvégzése egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív - legyen.

1.3. Egészségfejlesztési program

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.” /Rudolf Steiner/

Az óvodai nevelésünk során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul a gyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra és kulturált életmódra, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére,

32 egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre. Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást, az egészség megvédésére vonatkozó érdeklődést, véleményt, szándékot, „érzékenységet” jelent. Ennek alakításában jelentős felelősség hárul az óvodában dolgozó valamennyi felnőttre.

Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód alakítása (szomatikus nevelés). Lelki egészségvédelem (pszichohigiénés nevelés) értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (pszichikus fejlesztés). Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés)

Mindezek egységet alkotnak. Programunk kiemelt jelentőségűnek tartja a gyermekek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét.

Feladatok: •

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

•

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

•

A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése;

•

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

•

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

•

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;

•

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

•

Megfelelő szakemberek bevonása, szülővel való együttműködés;

•

Prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Egészségfejlesztés területei: •

egészséges táplálkozás

•

mindennapos testnevelés, testmozgás

•

személyi higiéné

33 •

testi- és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek

•

bántalmazás, erőszak megelőzése

•

baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

•

esélyegyenlőség biztosítása

1.3.1Szomatikus (testi) nevelés, egészséges életmód alakítása Programunk kiemelt jelentőségűnek tartja a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét.

1.3.1.1.A személyi és környezeti higiénia fejlesztése (lásd az „Egészséges életmód alakítása, gondozás” fejezetben)

Feladatok: •

Tisztálkodás o A napirend keretei között elegendő idő biztosítása a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. o A tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség, technika és egészségügyi szokások. o A gyermekben a tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségének tudatosítása egyéni és életkori specifikus módszerekkel. A bőr, a fogak, szájüreg, haj, az érzékszervek, körmök ápolása, a ruházat higiéniája, a tárolás, fontos feladatok szokássá és igénnyé alakítása. Személyi felszerelés biztosítása (pl. törölköző, fogmosó felszerelés, ruhazsákok, fésűk, polcok stb.) A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonása pl.: gyermekorvosi előadás, ill. segítségkérés, fogorvos, védőnő, szakszolgálat segítsége.

•

WC használat intimitása, a szükséglet technikai és fejlettség szerinti kielégítése és kivitelezése.

•

A környezeti higiénia megvalósítása: tisztaság a levegő, illetve szellőztetés, a helyiségek, udvar, eszközök tisztántartása, csúszásmentesítés, homokozók, stb.

34 •

Öltözködésben elegendő idő és segítség biztosítása, a ruházat tárolása, megfelelő viselet kiválasztása időjárás szerint. A szülőkkel való kapcsolattartás során megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítása.

•

A csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeinek biztosítása: ágyak elhelyezése, a terem levegője, és tisztasága a gyermek elalvását segítő biztonságot adó szokásrendszer alakítása pl: mese, ének, testi közelség, puha tárgyak stb. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik rendszeresen és igény szerint.

•

A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközök kezelése, javítása, cseréje. Helyes eszközhasználatra való figyelemfelhívás, udvari játékok, illetve egyéb játékok használatának elsajátítása, biztonságos közlekedés szabályaira való felkészítés és gyakorlás, kirándulási séták szervezése és biztonságos lebonyolítása, szülői segítség igénybevétele.

A baleset megelőzésre nevelés feladatai: -

egészségvédő ismeretek nyújtása,

-

egészségvédő készségek alakítása,

-

egészségvédő magatartásra való beállítódás kialakítása.

1.3.1.2.Egészséges táplálkozás Az óvodás gyermek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. A gyerekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel napi tápanyagszükségletük csak egy részét kapják meg. Feladatok: Az étrend összeállításban megfelelő mennyiségben és arányban szerepeljenek: - fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, tej, tejtermékek, rostos anyagok, sok gyümölcs, zöldség, kellő megfelelő folyadék. Az óvoda étkezését biztosító cég kapcsolattartójával rendszeres egyeztetés, az étlap összeállításáról, melyhez az ÁNTSZ ajánlást vesszük figyelembe.

Étkezések lebonyolítása: kulturált körülmények megteremtése, előkészületek a gyerekekkel folyamatosan, jó hangulatban. •

Új ízek megismertetése, új italféleségek elfogadtatása.

35 •

Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően evőeszközök biztosítása.

•

Ételkészítésben vesznek részt a gyerekek: saláták, gyümölcstál, köret, egyéb.

•

Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, s ezt egyezteti az óvoda étkezését biztosító céggel orvosi diagnózis alapján.

•

Szervezünk a szülőkkel közösen többször gyümölcs- és zöldség napot.

•

Tanácsot adunk egyéb fórumokon, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: kerüljék a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat.

•

Tapasztalatot szereznek minden érzékszerv megmozgatásával, a zöldségekről, a gyümölcsökről: piacra és zöldségeshez járnak, ismeretszerzés céljából, stb.

•

A konyha tisztaságának megteremtése az előírások szerint, illetve konyhai eszközök megfelelő tárolása, tisztítása. (lásd HACCP)

•

Az étkezések időpontjának megválasztása az egészséges bioritmusnak megfelelően.

•

Ismeretszerzés az ételekről és megnevezésükről.

•

Egyéni igények figyelembevétele, kapcsolat a szülővel.

•

Egész nap folyamán folyadék pótlása, elérhető helyen elhelyezése.

1.3.1.3.Rendszeres mozgás Fontos alapelv a mozgásra való késztetés, folyamatos kielégítése, a mozgásfejlesztés és a mozgáskultúra elsajátítása játéktevékenység útján. •

Játékos tevékenység (lásd a „Játék” fejezetben)

Önkéntes, szabadon választott tevékenység, melyben a szabad játék kiemelt jelentőségű, a fejlődés, fejlesztés színtere. •

Mozgás a szabadban (lásd a „ Játék” fejezetben)

Cél: fokozott mozgásigény kielégítése, motoros képességek fejlesztése.

Feladat: o Udvari játékok, játékszerek biztosítása, azok vizsgálata, ellenőrzése a megfelelő hivatalos formában. o Munkaeszközökkel való munkálkodás, munka jellegű tevékenységek szervezése (lásd a „Munka jellegű tevékenység” fejezetben). o Edzési lehetőség nyújtása a környezet, levegő, nap, víz kihasználásával.

36 o A hely, idő és a közegekben való mozgás fokozatos terheléssel, figyelembe véve az eltérő sajátosságokat, egyéni igényeket. o Időjárástól függően (köd, nagyon hideg (-6 0C), eső, viharos szél esetén nem) napi levegő és napfény edzés biztosítása a fokozatosság betartásával. o A nyári napirend több órai tartózkodásra épít a szabad levegőn (kivétel az erős napsugárzás, UV sugárzás esetén). •

Mindennapos testnevelés, testmozgás

A mozgás edző, felfrissítő jellege rendszeres. Cél: a mozgásigény kielégítése, testi-, motoros képességek fejlesztése, mozgáskultúra alakítása, a mozgás megszerettetése, az öröm átélése a mozgással. (lásd „A mozgás” fejezetben) Feladat: o Változatos napi rendben, minden nap mozgástevékenység szervezése a tornateremben vagy udvaron. o A gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése. •

Irányított mozgásos (foglalkozások), tevékenységek Heti 1 és 2 alkalom rendszeres egészségfejlesztő testmozgást, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos feladatok, játékok. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket egészíti ki. Kedvezően hat a kondicionális képességekre, különösen az erő- és az állóképesség fejlődésére, melyek befolyásolják a teherbíró képességet, a szervezet egészséges fejlődését. (lásd „ A mozgás” fejezetben)

Feladatok: o Változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok szükségessége. o Mozgásos játékok, feladatok rendszeres alkalmazása egyéni szükséglet, képességek figyelembe vételével.

37 1.3.2.Lelki egészségvédelem (pszicho higiénés nevelés), értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (lásd „Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés” fejezetben) A lelki egészség alapja a megfelelő légkörben végzett, stresszhelyzetektől, szorongásoktól mentes munka az óvodapedagógus számára, a gyerekek szempontjából pedig az érzelmi biztonságot és az aktív, örömteli tevékenységet biztosító óvodai élet. Egyre több ismeretet kell a gyereknek megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl: betegség, fertőzés, táplálkozás, aktív mozgás, pihenés, érzékszervek higiénéje és védelme stb.) Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti, hiszen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával. Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed még más szabadidős tevékenységekre, játékra, „kísérletezésekre”, megfigyelésekre, sétákra, kirándulásokra.

Alapelv: A lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kiművelése. (lásd „Érzelmi nevelés, szocializáció”)

Szükségletek: •

Érzelmi védettség és a biztonság megteremtése o beilleszkedési képesség elősegítése, gyakorlása, o a feltétel nélküli elfogadás, odafordulás, szeretet biztosítása, o a társas – társadalmi beilleszkedés (integráció) megvalósítása, o a normatartás (adaptáció) elsajátítása,

•

Új tapasztalatok szerzése: a környezet és önmaga felfedezése o a családon kívüli társas élmények szükségessége (szervezett egyéb programok, kirándulások, események, stb.), o személyes kapcsolatok teremtése felnőttekkel és társaikkal, és tiszteletben tartásuk, o egészséges napirend, életrend kialakítása és biztosítása, készséggé alakítása, o betegség, betegségviselkedés elfogadása, o egészségvédő, balesetmegelőző, szabálykövető magatartás alakítása.

38 •

Önállóság, önmegvalósítás erősítése, szabadságvágy o a felnőttől való függőség csökkentése, o a környezetre való hatni akarás ösztönzése, o a gyerek saját képességeinek felismerése, érési tempó felfedeztetése, önfejlődés elősegítése.

•

Elismerés, megerősítés o az elismerésben, a megbecsülésben élő gyermek érzései, viselkedése, kognitív teljesítménye kellemes érzésben nyilvánul meg, mely az önfejlődést elősegíti.

1.3.3.Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) (lásd „Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés” és a „Gyermekvédelem az óvodában” fejezetekben) Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége, amely szociális nevelő funkciója körében a társas-társadalmi életének beszabályozását is elvégzi. Feladat a gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való elfogadásra készíti elő, és szeretetteljes együttműködésben való részvételre szoktatja.

Alapelv: •

Nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott légkör, a harmonikus csoportmiliő.

•

A másság különbözőségeinek elfogadása.

•

Baráti kapcsolatok létesítésére ösztönzés.

•

A befogadás, elfogadás és szeretetteljes együttműködés megteremtése.

•

Személyi összekötő kommunikáció (beszéd, társalgás) elérése.

•

Mintaadó személyek felelőssége.

1.3.3.1.Esélyegyenlőség biztosítása – másság elfogadása Azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert – származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére fogyatkozására tekintet nélkül – ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában.

Alapfeladat: o A másság elfogadtatása a gyermekközösséggel.

39 o Elő kell segíteni, hogy a gyermek -

önállóan tudjon eligazodni,

-

szükségleteit jelezni tudja,

-

az óvodai személyzettel kommunikálni tudjon,

-

a csoportban szokásos viselkedést megvalósítsa.

1.3.3.2.Az integráló nevelés teljesítése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő

szerepe az

ágazati

jogszabályokban

meghatározott

speciális

felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Feladat: Az óvoda nevelőközösségének tagjai a gyermek fogyatékosságát olyan élethelyzetnek minősítsék, amelyben a környezet alakításával, sajátos neveléssel – tanulással – tevékenységgel, a sérült életminősége javítható. A szociális hátrányú gyermekeknél a családi, társadalmi kulturális, anyagi háttér kedvezőtlen hatása okoz hátrányt.

Feladat: A gyermek védettségének elősegítése, biztosítása, a nevelés keretében, az érzelmi kötődés erősítésével. Továbbá a szülőkkel, az otthoni körülményektől, helyzetről, nevelésről kapcsolatfelvétel és tartás. Igény szerint a gyermekvédelmi felelős és egyéb szervek segítségének kérése.

A sajátos igényű gyermekek gondozása-nevelése speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő korrekciós fejlesztő, visszaállító, valamint gyógyító célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi nélkülözhetetlenné.

Feladat: Az óvodapedagógus sajátos képzése, képzettsége, valamint az egészségügyi és nevelési tanácsadói szakirányítást igényli.

40

1.3.3.3.A gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermek jogainak érvényesítése (ellátása, gondozása, nevelése) elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetencia körébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való (megelőző, ellenőrző, gyámhatósági) kapcsolat tartozik.

Feladat:

Az

óvodapedagógusok

a

gyermek

egészségügyi

szakszolgálattal,

alaptevékenységként látják el.

1.3.3.4.A dohányzás megelőzésének óvodai programja A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvoda felnőtt dolgozói modell, minta, és példamutatására. Tevékenységek: Szabad beszélgetések, - kirándulások, élmények feldolgozása, gyermeki vélemények, ismeretközlés, mesetémák, beszámolók, stb.

Az egészségfejlesztési program megvalósítása során a

fejlődés jellemzőit, amit

óvodáskor végére érnek/érhetnek el a gyermekek, a Pedagógiai Programunk jelzett fejezeteiben találhatóak meg.

41

42

2. Park Óvoda nevelési rendszere

A nevelés célja

A nevelés feladata A nevelés keretei

Egészséges életmód alakítása, gondozás

↔

↔

Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Tevékenység formái Játék, Munka - jellegű tevékenység Tanulás

A fejlesztés tartalmi eszközei Külső világ tevékeny megismerése, Mozgás Verselés, mesélés Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka

Az óvoda kapcsolatrendszere Család, szakszolgálatok, bölcsődék, iskolák, fenntartó, közművelődési intézmények, szakmai szolgálatok

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

43 Az óvodai nevelés feladatai sokrétű, szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek rendszere, melyek az óvodai élet teljes egészét rendszerét átszövik. A mi programunk rendszerelemei a következők: A nevelés alapvető kerete: az egészséges életmód alakítása és gondozás, a az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, az anyanyelvi nevelés, mely szoros összefüggésben van az értelmi neveléssel és fejlesztéssel. A keretekben jelennek meg a gyermekek tevékenységei a játék, a munka jellegű tevékenység és a tevékenységekben megvalósuló tanulás. Közülük elsődleges és alapvető a játék, mely a gyermek egyéb tevékenységeit is áthatja. Az egyes tevékenységek tartalmát a fejlesztés tartalmi eszközei jelölik, ezek: külső világ tevékeny megismerése, mozgás, mesélés, verselés, ének-zene, énekes játék, gyermektánc, rajz – mintázás - kézi munka. A tartalmi eszközöknél kiemeltük a külső világ tevékeny megismerését és a mozgást, mert a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetet tekintjük meghatározónak és a programban egész nap, helyet kap a mozgás. A rendszer elemeinek rövid felvázolása Alapvető keretek Az egészséges életmódra nevelés és ezen belül kiemelten a gondozás a gyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megóvásához, megőrzéséhez és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. A gyermek testi nevelésén kívül természetesen az egész személyiség fejlődésére hat. Érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés, Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, magatartását és normáinak alakítását is érzelmi vezéreltség jellemzi, ezért lényeges, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül az óvodában. A szocializáció során a közös élményekre épülő együttes tevékenységet gyakorol a gyerek. Az óvodai életet úgy kell megszervezni, hogy segítse elő a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, önkifejező és önérvényesítő törekvéseit.

44 Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés során a nyelvi kifejezés fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai élet egészében kiemelt jelentőségű. Lényeges a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a kérdések megválasztása. A gyermek érdeklődésére, tapasztalataira, élményeire és ismereteire azok rendszerezésére, bővítésére támaszkodunk. Szükséges olyan ismeretek biztosítása, amelyben az értelmi nevelés megvalósul. Erre minden pedagógusnak figyelni kell. A gyermek tevékenységformái A játék a legfontosabb és a legfejlesztőbb tevékenység, amely mással nem helyettesíthető. A gyermek elemi pszichikus szükséglete a játék, ezért mindennap visszatérően, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A szabad játéknak kiemelkedő szerepe van. Munka jellegű tevékenység a személyiség fejlesztés egyik fontos eszköze, amit a gyermek játékos tevékenységként, cselekvő tapasztalással él meg. Fontos az önkéntesség elvének betartása a munkajellegű tevékenység során. A munka végzésének mindig valamilyen célja van, akár egyént, akár közösséget érintő feladat. A tanulás, mely a tevékenységekben valósul meg az óvodában nem szűkül le az ismeretszerzésre, hiszen a nevelési folyamat egészében megvalósul, a nap bármely szakában lehetőség adódik rá. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, valljuk mi is a kompetencia alapelveivel egyetértve. A tanulás, utánzásos, spontán, felfedező tevékenység, melynek feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, ezért közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalási lehetőséget kell biztosítani az óvodapedagógusnak. A hatékony ismeretszerzés elősegítésének elemei a „Jó gyakorlat” alapján: a pozitív megerősítés használata, a csoport klímája, kooperatív tanulás, célzás és visszajelentés, tevékenységre fordított idő és annak szervezésének segítése. A fejlesztés tartalma A nevelőmunka egyes kereteiben végzett gyermeki tevékenység tartalmát szolgálják az alábbi nevelési területek: A külső világ tevékeny megismerése: ennek során a gyermek aktivitására és érdeklődésére építve szerez tapasztalatokat a közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezetéről, mennyiségekről és térviszonyokról.

45 A valóság megismerésének folyamatában pozitív érzelmi viszonyt kell kialakítani. Mozgás: a szabad és az irányított mozgásos tevékenység, játék fejleszti a gyermek természetes mozgását, a testi képességeket, kedvezően hat a gyermeki szervezet növekedésére, teherbíró képességére és az egyes szervek teljesítő-képességére. Fontos a mozgás az egészség megőrzésében, megóvásában is. Az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani - többször is - a komplex játékos mozgásnak, vagyis a mindennapos testnevelésnek. Verselés, mesélés: szoros kapcsolatban áll az érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléssel, , az anyanyelvi, értelmi neveléssel, de a mozgással és a környező világ megismerésével egyaránt. A mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, kísérő mozdulatokkal és a szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi és erkölcsi élményeket nyújtanak. (A napi irodalmi élmény nyújtás a gyermek alapvető szükséglete, ezért a napirendet úgy alakítjuk ki, hogy erre minden nap legyen mód). A személyes kapcsolat, mesélés közben érzelmi biztonságot ad a gyermeknek. A kisgyermek mentális higiénéjének fontos része a napi mesélés, verselés. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését és formálja zenei ízlésüket, valamint esztétikai fogékonyságukat. A gyermek mindennapját átszövi az éneklés, a zenehallgatás és az énekes játék szervezése. Rajzolás, mintázás, kézi munka: a gyermeki személyiségfejlesztés fontos eszköze a rajzolás, a festés, a mintázás, az építés, a képalakítás és a kézi munka különböző fajtái. A műalkotásokkal, népművészettel való ismerkedés (múzeum, képek, zene) és azok kreatív feldolgozása fejleszti a gyermekek esztétikai érzékét, ízlését, és belső kép alakítását. Az alkotó tevékenységhez szükséges eszközök, szerszámok, anyagok elhelyezésénél fontos szempont, hogy a nap bármely szakában legyen alkalmuk használni azokat. Kapcsolatok Óvodai nevelésünkre jelentős hatást gyakorol a gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb társadalmi környezetük. Az óvoda és a család Az óvoda a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A család és az óvoda közötti kapcsolatot a kölcsönösség jellemzi, a szülők, nagyszülők segítik az óvodai nevelést.

46 A szülők tudnak legtöbbet gyermekükről, ők ismerik legjobban gyermekük igényeit, szükségleteit, viszont mi óvodapedagógusok rendelkezünk olyan szaktudással és a 3 - 7 éves korosztályi tapasztalatokkal, melyek alkalmazásával segítséget tudunk nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. A gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében elengedhetetlen a kölcsönös tiszteleten alapuló, korrekt, szoros partneri kapcsolat. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Olyan együttműködési formákat alakítottunk ki, melyek az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismerését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás, még az óvodába kerülés előtt minden családhoz eljutnak a gyermek jövendő óvodapedagógusai, a későbbiekben is rendszeresen élnek e forma kedvező hatásaival. Ismerkedés az óvodával, az óvodakezdés előtt, a nyári időszakban az udvar egy részét "kinyitjuk" és játszótérként működik. Jó alkalom ez a beszélgetésre, ismerkedésre. Befogadás, ha a családok meg tudják oldani /anyás beszoktatás, de nem ritka az apa, vagy esetenként a nagyszülő sem/ hogy részt vesznek az óvodakezdés mindennapjaiban, így segítve gyermeküket. Kiváló alkalom ez az időszak, hogy a család megismerje az óvodai életet, szokásokat, vagy esetleg mintát kapjon a gyermeke neveléséhez. Szülői

értekezletek,

olyan

fórumok,

ahol

kölcsönösen

elmondják

véleményüket,

tapasztalatukat a gyermekneveléssel kapcsolatban szülők-óvodapedagógusok egyaránt. Fogadóóra, a gyermekek egyéni fejlődéséről intim körülmények között cserélhetnek véleményt, tehet az óvodapedagógus javaslatokat. Nyílt napok, ezek azok az alkalmak, ahol a gyermek óvodás évei alatt a szülők betekintést kaphatnak gyakorlatban, az óvodában folyó nevelőmunkáról. A közös játszó- és munkadélutánok, az ünnepek lehetőséget teremtenek a kötetlen beszélgetésre szülők és óvodapedagógusok közt. Játszóház, kirándulás, színház, ezek az alkalmak a családok jobb megismerését és a közvetlenebb kapcsolat kialakulását segítik.

47 A napi kapcsolattartást nem helyettesítik az előzőekben felsorolt formák, hiszen elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt lényeges eseményekről, illetve az óvodapedagógus az otthoni történésekről. Óvodánkban évek óta jól működik a Szülők Tanácsa (csoportonként 3-3 fő), ez a testület a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fóruma. Az óvoda és a bölcsődék Káposztásmegyer valamennyi bölcsődéjével tartunk kapcsolatot, hiszen gyermekeink jelentős része már 3 éves kora előtt ezekben az intézményekben is nevelődik. Kölcsönösen látogatjuk egymást, amely nemcsak a gyermekekkel való ismerkedésre jó alkalom, hanem egymás nevelőmunkáját is megismerjük és segítjük. Az óvoda és az iskolák Gyermekeink többsége (60 %) a lakótelepen lévő iskolákban kezdi meg tanulmányait, ezért elsősorban velük tartunk folyamatos kapcsolatot. A gyermekek zavartalan iskolakezdésének az elősegítése a célunk a kölcsönös kapcsolattal. Megismerjük az iskolák pedagógiai programját, nevelési céljait, elképzeléseiket és ezt ők is megteszik. Nem csak a pedagógusok tesznek látogatást a másik intézményben, hanem a gyerekekkel is meglátogatjuk az iskolákat. Részt veszünk egymás rendezvényein, kiállításain, hangversenyein, ünnepein. Szívesen fogadjuk egy-egy osztály, közösség előadását az óvoda ünnepélyein és szívesen veszünk részt az óvodásoknak szervezett játékos versenyeken is. A szakmai napokon jó alkalom nyílik a neveléssel kapcsolatos módszerek, eszközök megbeszélésére. Az iskolakezdés évében "meglátogatjuk" volt óvodásainkat és a tanítókkal konzultálunk fejlődésükről, a beilleszkedés esetleges problémáiról. A kompetencia alapú óvodai nevelés programjából kiemelt jelentőséget fordítunk az óvodaiskola átmenet kérdésére. Az óvoda és a közművelődési intézmények A Gyermek- és Ifjúsági Házzal, a Káposztásmegyeri Közösségi Házzal, a könyvtárral, Állatszigettel, és a különböző múzeumokkal kialakult kapcsolat elősegíti a nevelési feladatok sokoldalú, színes megvalósítását.

48 A látogatások és rendezvények sok-sok élményt nyújtanak gyermekeinknek, a tájékozódások, a megbeszélések, az esetenkénti továbbképzések az óvodapedagógusok ismereteit, módszertani kultúráját bővítik. Az óvoda, szak- és szakmai szolgálatok Az óvoda védőnője sok segítséget ad az egészséges életmódra nevelés területén, kiemelten a gyermekek egészség megőrzésével kapcsolatban. Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazottai – beszédhibás, a nehezen beilleszkedő, gátolt vagy más kapcsolatteremtési problémákkal küzdő gyermekek speciális fejlesztésében és a prevencióban nyújtanak segítséget nekünk. Kapcsolatot tartunk a SNI gyermekekkel foglalkozó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel, akinek a szak- és pedagógiai szolgáltatását igénybe vesszük, különösen Újpesti Speciális Általános Iskola és EGYMI-vel és a Fővárosi 3. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal. Az óvoda pszichológusával és a kijáró/utazó gyógypedagógusokkal közösen tartunk esetmegbeszéléseket, továbbképzéseket, illetve esetenként szülői értekezletet. Az óvoda és fenntartó A fenntartó Önkormányzat biztosítja az óvoda működési feltételeihez a költségvetést. A kapcsolatot az önkormányzattal az Ifjúsági, Sport, Művelődési és Oktatási Osztály Vezetőjén, illetve a munkatársain keresztül tartjuk. Folyamatos információáramlás jellemző a kapcsolatunkra. Mód és lehetőség van a gondok, problémák és az örömök közvetlen megbeszélésére, konzultációkra a Gazdasági, Oktatási és Kulturális Alpolgármesterrel. Kiemelt nevelési elveink Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakozására törekszik, melynek során a gyermeket megillető jogok és alapvető egyéni szabadság tiszteletben tartását, tartjuk szem előtt. Az óvodában minden gyermek egyenlő eséllyel részesül színvonalas nevelésünkben A gyermeki személyiséget tisztelni, elfogadni kell és ennek érdekében szeretettel, megbecsüléssel, bizalommal, gondoskodással vesszük körül. A nevelésnek lehetővé kell tennie, és segítenie kell a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését és az egyéni képességek kibontakoztatását.

49 Biztonságérzetet adó, szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvoda megteremtésére törekszünk, ahol a gyermek áll a középpontban. A nevelésben a család szerepe az elsődleges, az óvoda épít rá és kiegészíti azt, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Támaszkodunk, és tiszteletben tartjuk a gyermekek családból hozott szokásait, hagyományait, az óvodapedagógus elfogadja a szülőt. Az óvodában dolgozók szem előtt tartják, hogy minden gyermek más és más személyiség és különböző fejlődési szinten állnak. Az óvodapedagógusok és a speciális szakemberek egyaránt arra törekszenek, hogy minden gyermek testileg és lelkileg a legoptimálisabban fejlődjön. Lehetővé tesszük, hogy minél több alkalma legyen a gyermekeknek a közvetlen tapasztalatszerzésre.

Megteremtjük

a

feltételeit

a

mindennapos

rendszeres

egészségfejlesztő testmozgásnak teremben, szabadban egyaránt. Gondoskodunk arról, hogy a szabadban minél több időt tölthessenek a gyerekek. Az óvodán belüli légkört igyekszünk olyanná tenni, melyben a pozitív minta és a társas kapcsolatok ösztönzik a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését. Olyan óvodai nevelésre törekszünk, melyben a gyermekek a különböző tevékenységek között szabadon választhatnak és az óvodapedagógusok által kezdeményezett programok mindegyike igazodik az életkori és egyéni sajátosságokhoz. Az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt olyan emberi kapcsolatot alakít ki, amely modell értékű a szülőnek és gyermeknek egyaránt. Kiemelten kezeljük a másság elfogadására nevelést, hiszen ez egyik alapvető feltétele a társas kapcsolatok egészséges alakulásának, a kiegyensúlyozott érzelmi életnek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermekek tapasztalatait az egymás segítése, tisztelete, elfogadása jellemezze. Lehetőséget teremtünk az egymást segíteni akaró kritikus és önkritikus magatartás fejlődésére. Az óvodai nevelés keretei, tevékenységformák között szoros összefüggés van, egyiket sem kezeljük elszigetelten, viszont meghatározó szerepet szánunk a játéknak, az anyanyelviértelmi nevelésnek, a környezet tevékeny megismerésére nevelésnek, és a mozgásnak.

50 3. A pedagógiai feltételrendszer és tartalma A helyi programunk elkészítése során a gyermekek alapvető tevékenységeire, a játékra, a munkajellegű feladatokra és a tanulásra építettünk. Óvodánkban a nevelés alapvető kereteinek tekintjük az egészséges életmód alakítását, ezen belül kiemelten a gondozást, az anyanyelvi nevelést mely szoros összefüggésben van az értelmi neveléssel és fejlesztéssel, valamint az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelést A fejlesztés tartalmának felépítésénél a rajzban jelzett felsorolás a "fontosságot" is jelenti, vagyis a külső világ tevékeny megismerése, a mozgás és az ehhez kapcsolódó vers, mese, az ének-zene, énekes játék, gyermektánc és a rajzolás, mintázás, kézimunkázás. Összhangban alakítjuk a kompetencia szakmai koncepciójával, pedagógiai alapvetéseivel, megvalósítását támogató pedagógiai attitűddel a „Jó gyakorlat” jegyében. Természetesen a fejlesztés tartalmi eszközei a gyermeki tevékenységekben a nevelés keretei között valósulnak meg. A cél, a feladat, a tartalom, az eszköz szoros kapcsolatban van egymással és nehezen különíthető el a mindennapokban. Fontos tényező, hogy fokozottan figyelünk minden egyes gyermek személyiségének fejlődésére. Lehetőséget teremt programunk az SNI gyermekek integrált nevelésére, a kiemelt figyelmet igénylő felzárkóztatására és a tehetséggondozásra.

3.1.A nevelés alapvető keretei 3.1.1.Egészséges életmód alakítása, gondozás Célja: A 3-7 éves gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel igényének alakítása. Az óvodapedagógus feladatai:

51 A gyermekek gondozása, testi szükségletei, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, óvása és megőrzése, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A helyes életritmus - napirend biztosítása. A SNI gyermekek megfelelő segítése a hátrányuk leküzdése érdekében. Az óvodapedagógus alakítson ki bensőséges viszonyt és természetes testközelséget a gyermek gondozása során. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást. A gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszintén, bizalomkeltően közelednek feléjük és minden mozdulatuk, szavuk tapintatot, elfogadást sugároz. Ilyen feltételek mellett tudjuk megismerni a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Biztosítsa az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel az óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával, végezzék a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Törekedjünk arra, hogy az óvodában dolgozók viselkedésük, magatartásuk minden esetben modellértékű legyen. A növekedés, érés és a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az óvodapedagógus feladata, hogy tájékoztassa a szülőket az étrendről, és javaslatot tegyen az otthoni kiegészítő ételekre. Az óvodában tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak a gyerekek, illetve a szülők segítségével naponta gyümölcsöt, zöldségfélét. A gyermekeknek nem csak a fejlődését, hanem a közérzetét is befolyásolja a megfelelő táplálkozás, ezért az óvodapedagógus törekedjen megismerni az egyes gyermekek étkezési szokásait. Szükséges ismerni minden gyermeknél a kedvelt ételt, érzékenységet, mit nem szeret, és tapintatosan kell segíteni, szoktatni a megfelelő étkezési szokások alakítását, a SNI, vagy a speciális diétát igénylő gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe kell venni. Törekedjen az óvodapedagógus az étkezés közben a kulturáltság, az esztétikum megjelenítésére és igyekezzen a pozitív hangulat kialakítására. A SNI gyermekeknél fontos az evőeszközök használata, a tányér az étel helye, a pohár fogása, folyadék mennyisége és a speciális eszközök beszerzése.

52 Az óvodapedagógus gondoskodjon olyan tapasztalatszerzésre alkalmas tevékenységről, ahol süthetnek, salátát készíthetnek a gyermekek, az óvodapedagógusok a szülők és a nagyszülők bevonásával. Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy egész nap álljon folyadék (víz) a gyermekek rendelkezésére, ha szomjasak, és erre hívja fel figyelmüket. A testápolás a gyermekek betegségének megelőzését, egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásuk és tisztaságigényük kialakítását szolgálja. Fontos, hogy az óvodapedagógus (pedagógiai asszisztens, dajka) működjön közre a testápolási szokások alakításában. Az óvodapedagógus a tevékenység közben beszélgessen a gyerekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Az óvodai és családi szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, ugyanakkor minden esetben alkalmazkodni kell az egyéni igényekhez. Különös gonddal védje a felnőtt a gyermek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC használatához a gyermeket gondozók teremtsék meg a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket, biztosítsanak elegendő időt a gyakorlásra. SNI gyermek esetében fokozottan ügyelni kell a tisztálkodásra és a megfelelő eszközök biztosítására. A rendszeres testápoláshoz tartozik az étkezés utáni fogmosás és meleg időben a folyamatos hűtés, zuhanyozás, ennek feltételeit teremtse meg az óvodapedagógus. Biztosítsa az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét, hangsúlyosabb figyelemmel a SNI gyermekekre. Az öltözködés, védekezés az időjárás-változás ellen, de egyben fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is. Az óvodapedagógus következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a kényelmes, praktikus, igény szerinti öltözködés előnyéről. Minden gyereknél javasoljuk a tartalék garnitúra elhelyezését a zsákjában. A váltócipő, az udvari játszóruha (testnevelésre és mozgásra is alkalmas) meglétét megkívánjuk, ezt a szülők biztosítják gyermekeiknek.

53 A gyermekek alvás és pihenés igényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent a nyugodt pihenéshez, alváshoz szükséges feltételek megteremtéséhez (csend és nyugalom). Az óvodapedagógus mesével, énekkel altasson, s figyeljen fel a zaklatott, nyugtalan gyerekekre. A kényelmes ágyak mellett biztosítani kell a megfelelő ágyneműt és plédet, szülő részéről a pizsamát. A gyermekek alvási szokásait vegye figyelembe az óvodapedagógus (alvós játék, kendő stb.). A gyermekeknek

különböző

az

alvásigénye.

Egyórai

nyugodt

pihenés

után

az

óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek az óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy csak akkor fektesse le, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket az első osztályos napirend szerinti életre. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondozza a hozzá közel álló felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő időközönkénti fertőtlenítő takarítással, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törülköző és pohár használatával igyekezzenek megelőzni. Óvodáskorban előfordul, hogy bepisilnek a gyermekek. A felnőttek ügyeljenek arra, hogy még véletlenül se szégyenítsék meg a gyermeket. Kizárólag a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A SNI gyermekek esetében minden segítséget meg kell adni ezen a területen is. Az óvodás években jellemző az alakváltozás, a hirtelen növekedés következménye sokszor okoz hanyag testtartást. Az óvodapedagógusok használják ki a mozgásos tevékenységek, különösen a mindennapos szervezett egészségfejlesztő testmozgás és az udvari mozgásos játékeszközök segítségét a mozgásigény kielégítésében és a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javító tornát tervezzen be az óvodapedagógus. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapi edzési lehetőségük van. Az egészség megőrzéséhez, a betegség megelőzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Az óvoda udvara a legjobb lehetőség arra, hogy sok időt töltsenek a szabadban, ezt egészíti ki a közeli erdő. A légfürdőzésre teremtsen alkalmat a szabadban, a mozgásra, játékra és sétára az

54 óvodapedagógus. A gyermekek a víz, edző hatását is ismerjék meg az óvodában, ez intenzívebb a légfürdőnél. A két pancsolóban való fürdésnél legyen körültekintő minden dolgozó, hiszen figyelni kell a levegő hőmérsékletére, a légmozgásra, a víz hőfokára és tisztaságára, napernyőjére. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezetük megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színek harmóniája és ez megfelelő alapot ad az itt folyó nevelőmunkához. Az óvodapedagógus figyeljen a tárgyi környezet elrendezésére, óvására, pótlására, a környezettudatos magatartás megalapozására, a megfelelő feltételek biztosítására, ennek védelmében a gyermekekkel együtt tevékenykedjen. Az udvar kialakítása során arra törekedtünk, hogy a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. Ösztönözze a gyermekeket az egészséges, természetes mozgáslehetőségek gyakorlására. Az udvaron is biztosítsa azokat a játékeszközöket, melyek a csoportszobában kedvelt játéktevékenységek kellékei (sátrak, várak, bábok és dramatizáláshoz szükséges eszközök). Teremtse meg a lehetőséget a szabadban az agyagozáshoz, festéshez, stb. és a teremben megkezdett tevékenységek folytatásához. A teraszokon tegyék lehetővé az étkezést, a pihenést és a játékot. Az öltözőket napközben az óvodapedagógusok úgy rendezzék be, hogy az "része legyen" a csoportszobának. Az udvaron minden csoport alakítson ki virágos- és veteményeskertet. A csoportszobákat az óvodapedagógusok tegyék többfunkcióssá, mely alkalmas a szabad játékra, étkezésre, alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét és egyben jó mintát is ad. A SNI gyermek esetében biztosítjuk a berendezési tárgyak állandóságát. és az akadálymentes környezetet. Kihasználjuk a termek nagy ablakfelületeit, hogy minél hosszabb ideig tevékenykedjenek természetes fényben, ezért nem teszünk fel függönyt, csak az árnyékolást oldjuk meg. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy többféle játék tevékenységhez is elkülöníthető részeket alakíthassanak ki a gyermekek a csoportszobában. Legyen a teremben egy meghitt együttlétre alkalmas kuckó, ahol mesélni, beszélgetni lehet. Valamennyi eszköz a gyermek

55 számára elérhető legyen. Minden teremben gondoskodjon az óvodapedagógus, hogy állandó helye legyen a rajzolásnak, barkácsolásnak és itt találjon meg a gyermek minden eszközt, ami a vizuális és téri alkotáshoz szükséges. Gondoskodjon helyről növényeknek, akváriumoknak és terráriumoknak, a séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött "kincseknek”. Folyamatosan, a gyerekek igénye és érdeklődése alapján az óvodapedagógus biztosítson a teremben mozgásfejlesztésre alkalmas játékeszközt és teret. Az öltözők berendezésén túl fordítson figyelmet az óvodapedagógus olyan tábla elhelyezésére, amely nem csak figyelemfelkeltő, esztétikus, hanem a szülők tájékoztatást kaphatnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléséről is. A mosdókban biztosítjuk a megfelelő méretű eszközöket és a függönyökkel az intimitást. A tornatér berendezésével, eszközök elhelyezésével használjuk ki a helyet, hogy naponta mozogjanak, tornázzanak a gyermekek, ha a szabadban ez nem biztosítható. A napi életritmus, a rendszeresség, az azonos időben végzett tevékenység hatással van az életfolyamatokra, alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. Az óvodapedagógus tudatosan tervezze meg a gyermek napját, minden esetben vegye figyelembe az egyedi szükségleteit, sajátosságait. Minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet, ennek megteremtése, alakítása az óvodapedagógus feladata. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. Vegye figyelembe, hogy az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos napirend biztosítja. Az óvodapedagógus tartsa szem előtt a tevékenységek megszervezésénél a párhuzamosan is végezhetőik a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, az átjárhatóság biztosításának elvét. A folyamatos délelőtti napirend előnyei: Lehetővé teszi, hogy minden gyermek egyéni tempója szerint étkezzen. Minden gyerek eldöntheti, mikor kezd és fejez be egy tevékenységet. A játszó gyereknek nem kell abba hagynia a játékot.

56 Az óvodapedagógus könnyebben észreveszi, hogy az egyes gyermek mikor szorul segítségre. A nap folyamán néhány állandó, visszatérő tevékenységnek van csak pontos ideje (ebéd, pihenés) ezek minden alkalommal a nap ugyanazon időszakában valósulnak meg, és a programunk sajátosságait kell még figyelembe venni (testvér csoportok közös szervezett tevékenysége, tornatéri, szervezett tevékenységek idejének beosztása) a kötött időpontok meghatározásában. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg a differenciált, párhuzamos tevékenységek. Tevékenységek és időtartamuk a napirendben Tevékenység

Időtartam

Játék, szabadon 4 - 6 óra választott tevékenység Előkészületek étkezéshez, étkezés 1 – 2 óra

Öltözködés, testápolás 1,5 – 1 óra

Pihenés, alvás 1,5 – 2,5 óra

Mindennapi szervezett mozgás 15 – 30 perc

A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk, fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy célszerű otthon is az étkezések és a pihenések megközelítőleg azonos időpontját betartani. A megjelölt időkeretek csoportonként, a gyerekeket figyelembe véve más-más időpontban jelentkeznek.

57 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, és helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket szükség szerint önállóan használják. Képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból és szednek a tálból. Igényükké válik az esztétikus terítés, higiénikusan étkeznek, és biztonságosan használják az evőeszközöket. Étkezés közben ügyelnek testtartásukra, és halkan beszélgetnek. Önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ügyelnek ruhájuk helyre tétele során annak esztétikus elrendezésére. Igényükké válik az őket körülvevő környezet tisztasága, rendje és ezt képesek megőrizni, illetve helyreállítani, kialakul bennük a környezettudatos magatartás. Ügyelnek saját külsejükre, képesek eldönteni, hogy fel- vagy levegyenek ruhadarabot magukról. Igényükké válik a levegőzés, szívesen mozognak és vesznek részt mozgásos játékban. Nem félnek a víztől. A többség szívesen játszik, mozog a vízben. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a lehető legmaximálisabb fejlődést produkálják. A SNI gyermek esetében a fejlődés lassabban alakul ki, a sérüléstől és a fogyaték nagyságától függően. 3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek valamennyi tevékenység közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el és gyakorolhat. Az anyanyelv szerves része, vagyis kerete az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatában. Ezért az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elkülönülten, nem tekinthetjük egyetlen tevékenység, terület részeként.

58 A kompetencia alapú pedagógia alapelvei közül kiemelt jelentőségű a gyermeki tevékenység rendszerben megvalósuló anyanyelvi nevelés. Célja: Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, a különböző helyzetekben megnyilatkozni tudó, elképzeléseit megfogalmazó gyermekek nevelése. A gyermekek életkoruknak, érettségüknek megfelelő tempóban hangsúllyal, tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, oly módon, hogy a természetes beszéd és a kommunikációs kedvük egész nap folyamán jelen legyen. A meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismeretekre támaszkodva további élmények és tapasztalatok szerzése, amelyeket különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakorol a gyermek, így az értelmi képességek fejlődnek: ismereteiket rendszerezni, bővíteni tudják és a kreativitás és az alkotóképesség fejlődik. A gyermekek kapcsolatteremtési készségének elősegítése, a megismerési vágy felkeltése, az asszociációs képességek fejlesztése. Az SNI gyermekek eltérő szükségleteit, amennyiben szükséges a speciális szakemberek segítségével valósítjuk meg. Az autista gyermekek esetében célszerű segítségként a vizuális eszközöket használni a kommunikációs eszköztár mellett. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében nagy figyelmet fordítunk az eltérő képesség fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodapedagógus modell szerepe, szabályközvetítése érvényesüljön a beszélő környezet alakításában, az anyanyelvi nevelésben, a kommunikációban. Beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés a különböző tevékenységekben. A beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, esetleges korrekciója. Ismertesse meg a gyerekeket az irodalmi és zenei nyelvvel, építse be a köznapi beszédbe, mindennapi használatba.

59 Szervezzen változatos tevékenységeket, tapasztalatokat, élményeket, gyakorolják azokat, hogy az értelmi képességek a beszéddel kifejeződővé váljanak, Teremtsen az óvodapedagógus problémahelyzeteket, amely a gondolkodásra késztetést fejleszti. A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele, kiemelten a hallássérült, nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, autista és autisztikus gyermekek körében. Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel. Ismeretszerzés a SNI gyermekek kommunikációját érintő területekről. Együttműködés a logopédussal a fejlesztés elősegítése érdekében. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon mintakövetéssel tanul, így még lényegesebb, hogy az óvodapedagógus minden megnyilatkozása modellértékű. A megfelelő óvodai légkör megteremtésével olyan kapcsolat kialakítására törekedjen az óvodapedagógus, mely befogadó, elfogadó és kezdeményező is egyben. Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermeket, annak nyelvi fejlettségét, szokását, kedvenc játékát, napi örömét, bánatát. Eszköztárából ne hiányozzon a humor és a vicc, de kerülje a gyermekre irányuló gúnyt, a kiabálást, a fenyegetőzést. Az óvodapedagógus és a többi dolgozó az érintkezés szabályaival és azok betartásával segítsék elő a gyermekek fejlődését. A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvodapedagógus példamutató beszéde, kommunikatív

viselkedése,

gyakori

szeretetteljes

beszéd

kezdeményezése

és

beszédkapcsolata, jó kérdéskultúrája, mely beszédre inspirál. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi környezetétől a megfelelő szórendet, hangsúlyt és hanglejtést, így gondolatait, érzéseit, kéréseit környezete számára pontosan érthetővé teszi. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy esetenként szaggatott szövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyes mondatokig jutnak el a gyermekek. A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a társakkal való tevékenység közbeni beszélgetéssel. Társak, felnőttek beszédét, viselkedését kell a gyermeknek figyelemmel kísérni, ezzel fejlődik beszédfegyelme.

60 Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy az egymás iránti érzelmeket metakommunikációs elemek fejezik ki, a tekintet, a mimika, a gesztusok, egyaránt hordoznak az adott személyiségre jellemző vonásokat és tanult viselkedési formákat is. Az óvodapedagógus segítse elő a beszédszituációk kialakulását, hogy életszerű helyzetekben, természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Azt utánozza, amit hall és úgy, ahogy hallotta, ezért lényeges, hogy a környezetében élők beszédének, nem csak szépnek, spontánnak, önkéntelennek kell lennie, hanem törekedni kell a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, gyermeki kérdések támogatására, hiszen ez segíti a gondolkodás fejlődését is. A beszédészlelés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tiszta képzése, amire kiemelten figyeljen az óvodapedagógus. A beszédértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének, tartalmának megértése, amelyet nagy hangsúllyal fejlesszen az óvodapedagógus. Az óvodába érkező gyermekek aktív és passzív szókincsét fokozatosan bővítse az óvodapedagógus. A 3-7 éveseknél felgyorsul a fogalomkép alakulásának folyamata, ezt segítse az óvodapedagógus sajátos nevelési eszközivel. A kommunikációs képességek fejlesztéséhez az óvodapedagógus teremtsen olyan lehetőséget, amelyben a gyermek gyakorolhatja a kommunikációs helyzeteket, és a kommunikáció, különböző formáit. Olyan alkalmakat, tevékenységeket szervezzen, ahol nem csak a beszédhelyzeteket (vásárlás, telefonálás, segítségkérés "eltévedtem" stb.), érintkezési szabályokat, hanem érzelmeket (szeretet, harag, öröm, bánat, félelem stb.) is gyakorolhat a gyerek. A beszéd tartalmi és formai oldalának hibáit minden gyereknél ismerje fel az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus tudatossága azonban nem jelenti azt, hogy a tevékenységektől független, kötött keretek között történjen a gyakorlás. A különböző nyelvi beszédhibákat, a spontán beszédnél, a vers- és mesemondásnál az óvodapedagógus példájával lehet javítani. A beszédzavarok korrekciója logopédus szakértelmét igényli, ezeknek a hibáknak a javítása tilos. Az egyéni fejlesztés logopédiai foglalkozás keretében valósul meg.

61 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek

képessé válnak

arra,

hogy az

ismert

szavakat,

kifejezéseket

új

beszédhelyzetekben alkalmazzák. A különböző spontán és tervezett tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolják a meglévő és szerzett ismereteket, így a gondolkodást a beszéddel együtt alkalmazzák. Az ösztönző beszélő környezet hatására fejlődik képzeletük, kreativitásuk. Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz. Képesek figyelmesen, nyugodtan végighallgatni a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, igemódokat, nyelvtanilag helyesen beszélnek. Többnyire megfelelően használják beszédhelyzetekben a hangsúlyt, a hangerőt, a hanglejtést és a beszéd sebességét. Beszédüket képesek az érzelmek által kiváltott természetes gesztussal, arcjátékkal kísérni. Fejlettségüknek megfelelően tisztán ejtenek minden beszédhangot. Beszédhelyzetekhez illő mondatokat, felkiáltásokat, felszólításokat, kérdéseket, tagadásokat, állításokat, óhajtásokat megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal használják. Felismerik és használják az érintkezés nyelvi és kommunikációs formáit (köszönés, figyelemfelkeltés, kapcsolattartás stb.). Képesek érzéseik metakommunikációs eszközökkel való kifejezésére. A SNI- gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A nemzetiséghez tartozó, műs anyanyelvű gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzése mellett a magyar nyelv elsajátítását. 3.1.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermek érzelmi állapotát nagymértékben a családi atmoszféra határozza meg.

62 Az "én" fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A kezdetben jellemző erős, gyakran változó, szélsőséges érzelmekkel teli viselkedésből, egy hosszabb érési folyamat eredményeként,

eljut

önérvényesítő,

társas

a

gyermek

a

magatartás,

kezdeményező,

viselkedés

együttműködő

szintjére.

Ez

önmegvalósító,

természetesen

csak

csoporthelyzetben valósulhat meg. A szocializációs folyamatban a gyermek, különböző erkölcsi normákat ismer meg, melyek beépülnek személyiségébe. A közösen végzett tevékenységek, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a gyermekeknek,

hiszen

módosíthatják

viselkedésmódjait,

egészséges

összehasonlítási

lehetőséget kínálnak, ebből következően reális önismeret, önértékelés kialakulását teszik lehetővé. A társas kapcsolatok alakulásában döntő a gyermek felnőtthöz fűződő viszonya. A felnőttgyermek kapcsolatban 3-7 éves korban az érzelmi töltés a meghatározó, jobban, mint a kortársi kapcsolatban. Az óvoda alkalmazottainak pozitív kapcsolata is kedvező érzelmi töltés a gyermek számára. A csoporthoz tartozás érzéséhez tapasztalni kell a gyermeknek, hogy a többieknek hiányzik, hogy számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá. Célja: A személyiség "én" fejlődése során a természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat alakítása, ehhez való alkalmazkodás, önkifejező és önérvényesítő törekvéseknek teret engedve. Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés, a gyermekek akarati életének, a jellemvonásainak alakításában, tiszteletben tartva az egyéniségüket. A kompetencia alapú nevelés egyik alapelvének kell érvényesülnie, mikor célként jelöljük meg, hogy az egyén találja meg helyét a közösségben. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodába lépéstől az iskolába indulásig. A gyermekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Lényeges a SNI gyermek számára a befogadás, a szeretet biztosítása, beilleszkedésük elősegítése, és az eltérő szükségletek figyelembevétele.

63 A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek neveléséhez szükséges speciális ismeretek, sajátos törődés, szükség esetén megfelelő szakemberhez való irányítás biztosítása. Kapcsolatok biztosítása (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek), amelyek pozitív érzelmekre épülnek. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Értékek, normák közvetítése, amelyek a családi környezet hatásait egészítik ki. A

társas

kapcsolatok,

a

gyermeki

magatartás

szempontjából

modell

értékű

az

óvodapedagógus, az óvodai más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Törekedni kell a barátságos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására, mert a gyermek érzelmi vezéreltsége ezt igényli, és ettől érzi magát biztonságban. A családias légkörben kialakul a gyermekeknél az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez. Olyan alaphangulat alakul ki, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A folyamatos napirend elősegíti, hogy a várakozás, túltervezés kiküszöbölhető legyen, és ez nyugalmat eredményez. Az óvodapedagógusok tegyék lehetővé, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban, az udvaron, ezzel is az otthonosság érzése erősíthető. A rugalmas napirend hozzájárul az SNI gyermekek optimális fejlődéséhez is. Az otthonosság érzését segítsük elő azzal, hogy minden gyermeknek saját doboza van a csoportban, ahová eszközeit, játékait talált "kincseit" beteheti, önállóan dönthet róluk. A derűs légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvodapedagógushoz, dajkákhoz és az óvoda más felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, gyermekekhez való viszonyulásukkal, bánásmódjukkal segítsék elő, hogy minden gyermek jól érezze magát, szívesen vegyen részt a tevékenységekben. Minden csoportban teremtsék meg a lehetőséget hagyomány, szokás- és normarendszer megalapozását, szimbólum kialakítására, ami a csoportoknak egyéni színezetet ad és erősíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A családias légkör megteremtése segítse elő a gyermekek társas szükségleteinek kielégítését és kapcsolatainak alakulását. Figyeljenek arra az óvodapedagógusok, hogy a más-más csoportba járó, 5-6-7 éves gyermekek számára külön tevékenységeket is szervezzenek, hiszen ez egy másfajta együttműködésre ösztönöz. Keressék az alkalmakat, illetve tudatosan szervezzék meg, hogy nagyobb gyerekekkel (iskolásokkal) is találkozzanak óvodásaink.

64 A kompetencia területek közül az óvoda-iskola átmenet kapcsán, szoros együttműködés rendszer építése valósuljon meg. A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Pedagógiai munkánk alapja az óvodapedagógus-gyerek, pedagógiai asszisztens-gyerek, dajka-gyerek, kapcsolat, melyet pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez. Az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolattal alapozzuk meg az új megértését, az élmény feldolgozását, a szociális viselkedésminták átvételét, a normák, szabályok elfogadását, a konfliktushelyzetek megoldását. Az óvodapedagógus személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének. Vegyük figyelembe, hogy a gyermekek azonnal reagálnak az óvodapedagógus érzelmeire, viszonya egy-egy gyermekhez bármennyire is nem áll szándékában, hat a csoporton belüli kapcsolatokra. Igyekezzék ezért minden gyermekhez szeretettel, megértéssel, feltétel nélküli elfogadással fordulni. Figyeljünk arra, hogy a gyermekek érezzék, majd értsék meg hogy az óvodapedagógus mit tart helyesnek, mit miért utasít el, mindezt fejezze ki cselekedeteiben, szavaiban egyaránt. A gyermekek kezdeti érzelmi azonosulása később belátássá válik azzal az értékrenddel kapcsolatban, amit számára az óvodapedagógusa közvetít. A felnőttek és elsősorban az óvodapedagógus magatartása legyen barátságos, szeretetteljes, őszinte, ugyanakkor határozott is. A gyermekeknél az egyéni sajátosságot figyelembe véve legyen az óvodapedagógus igazságos, következetes és mindig tartsa szem előtt a differenciálás módszerét, ha valamit követel is, soha ne feledkezzen meg a fejlesztendő feladatról. A kortársi kapcsolatok nagy hatással vannak a közösségi nevelésre Az óvodai nevelés - a családi nevelésen túl - semmivel sem pótolható szocializációs színteret, biztosit a gyermek számára. A gyermek-gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztésben nagyon fontos, az egyes gyermeket gazdagítja, az "én" fejlődéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetőséget. A csoportban való tevékenység segíti, sőt lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalom

nyílik

egy-egy

probléma

többirányú

megközelítésére,

így

rugalmas

gondolkodásmódot alakít. A kortárs is modell a gyermek számára, így a viselkedési minta egy részét átveszi, ez állandósul és beiktatja saját szokásrendszerébe.

65 A felnőtt felelőssége, hogy a gyermekcsoport közösségi légköre hogyan alakul. A közösségi nevelés folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek személyisége, "én" tudata megerősödjék, a saját magáról kialakított kép a tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék és ezzel együtt egyetlen gyermek se maradjon észrevétlen a csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, éljék bele magukat más gyermek helyzetébe, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy minden gyermek önállóan, aktív személyiségként élje meg magát, hogy az "én és a másik" elkülönüljön. Minden segítséget meg kell adni az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységéhez, barátságuk alakulásához, így egyéniségüket mutató színes, egyedi tagjai lesznek a közösségnek. A konfliktusos helyzeteket engedjük önállóan megoldani, csak akkor avatkozzunk be, ha veszélyben van a gyermek, vagy nem tudják megoldani. Segítsük elő, hogy a tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassák meg a feladatokat. Tapasztalhassák meg, hogy a közösen folytatott tevékenység örömtelibb és eredményesebb. A közös együttlétek alkalmával, olyan tevékenységi lehetőségeket biztosítunk, melyek során rácsodálkozhatnak a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, tisztelik és becsülik azt. Ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Fontos, hogy a gyermekek fogadják el és tiszteljék a különbözőségeket, a másságot, legyen az eltérő külső, viselkedés, különleges állapot. Arra törekszünk, hogy az óvodába, de más csoportba tartozó gyermekek is érezzék, hogy összetartoznak ezt közös tevékenységek szervezésével érhetjük el, melyre jó lehetőség a közös ünnep és hagyomány (ovi szülinap, játszóház stb.). A közösségi szokások előfeltétele, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. Kezdetektől figyelni kell a kialakításukra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak és a gyermekek folyamatosan ismerjék meg a szokások értelmét, és minél önállóbban alkalmazzák azokat. Egyértelművé kell tenni az együttélés szokásait, normáit és elő kell segíteni az azokhoz való alkalmazkodást. A szokásalakításra - köszönés, kérés, segítés, figyelmesség stb. - saját példájával adjon mintát az óvodapedagógus a gyermekeknek.

66 A gyermekek boldogulása, a felnőttekhez és a társakhoz való viszonyulása alapvető, ezért nevelésünk akkor hatékony, ha e viselkedés kialakítását alapvető feladatnak tekintjük. Meghatározzuk a csoport szokásait, együttélési normáit, elősegítjük az azokhoz való alkalmazkodást, a befogadást példamutatással, az elvárások következetes betartásával alakítjuk. A SNI gyermekeket az egyéni fejlettségüket figyelembe véve a szocializációjukat segítő, minden tevékenység formába be kell vonni. Az autista gyermekek estében a szociális habilitációs terápia alkalmazása az elsődleges feladat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az különböző speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az együttélés, a viselkedés érvényesítendő módjai: Bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban - alapja, feltétele minden emberi együttélésnek. Szeretetteljes magatartás Tiszteletadás - alapvető követelmény megnyilvánulásai szóban és kommunikációs helyzetben (családban, óvoda dolgozói, vendég, csoporttárs) Megbecsülés. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára és vigyázzanak a produktumra, értékeljék egymás erényeit. Tapintatos viselkedés valamennyi tevékenység során, illetve a mássággal kapcsolatban (pl. vigasztalják szomorú társukat) Figyelmesség - éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm. Segítségnyújtás - számtalan formáját legyen alkalmuk megélni (segítsenek a gyengébbnek, kisebbnek). Türelem - tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat. Önfegyelem - tapintatosan neveljük őket arra, hogy az egyéni célok, a csoportnormához alkalmazkodva valósíthatók meg. Ha kell, tudjon lemondani is. Kudarctűrés - ennek megléte segíti a viszálykodásmentes csoporttársi együttműködést.

67 A SNI gyermekeknél ezen a területen is fontos az egy-egy nevelési helyzetre alternatívák keresése, valamint érvényesülni kell a habilitációs, rehabilitációs szemléletnek, valamint alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához. A szocializáció színterei Az óvodába lépés nagy változást jelent a gyermeknek és a családnak egyaránt. Az óvodapedagógusnak nem csak a gyermekkel, hanem a családdal is ismerkedni, foglalkozni kell, hogy a kölcsönös bizalom kialakuljon. A befogadás időszaka meghatározza a gyermek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. A kisgyermekben bizonytalanságot, esetenként félelmet kelthet a számára idegen környezet. Kiemelten kezeljük az ismerkedés, a közösségbe történő beilleszkedés előkészítését és folyamatosságát. Az előjegyzés előtt és alatt a szülőknek lehetősége van az óvodával és az itt folyó neveléssel részletesen megismerkedni. Az előjegyzés idején a gyermekeket óvodapedagógus várja, halkan szól a zene, lehet játszani, rajzolni és beszélgetni. A felvételt követően családlátogatáson folytatódik az ismerkedés. Beszélgetünk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól. A csoportbeosztásnál figyelembe vesszük - a lehetőségek figyelembevételével - a szülők kérését (testvérek, barátok, volt óvodapedagógus stb.) Lehetőséget biztosítunk a nyári hónapokban az udvar, egy arra kijelölt részén, az ismerkedésre szülőnek, gyermeknek egyaránt, a leendő óvodapedagógusokkal. A bölcsödéből jövő gyermekeket meglátogatjuk, vendégségbe hívjuk a gondozónőket. Óvodakezdéskor a gyermek igénye és a szülő lehetősége szerint folyamatosan kezdik az óvodai életet valamelyik családtag segítségével. A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad, ugyanakkor megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeiket, szokásaikat. A szeptemberi befogadási idő első két hetében általában mindkét óvodapedagógus jelen van a pedagógiai asszisztenssel és a dajkával együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot. A SNI gyermekek befogadásakor szükség szerint speciális képzettségű szakember is jelen van.

68 A szülőket is tájékoztatni kell az SNI gyermekek befogadásáról Külön figyelmet kell fordítani a megfelelő eszközök beszerzésére és azok elhelyezésére. Az óvodapedagógus biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó, az otthon melegét jelentő eszközeiket magukkal hozhatják. A feltételeket akkor is megteremtjük, ha a gyermek 5-6 éves korában kerül az óvodába. Az óvodapedagógusok támaszkodjanak arra a vegyes csoport adta lehetőségre, hogy az óvodásokat felkészítsék az újak fogadására. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvodapedagógus a mese, ölbeli játék, mondóka felhasználására is támaszkodjon az új gyermekkel történő kapcsolatteremtésben. Figyeljenek arra már a befogadás ideje alatt, hogy a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységeket, szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokását, az érzelmi töltést és a játékosságot. Használják ki a közös tevékenység hatását a gyermek fejlődésének serkentőjeként. Építsenek arra, hogy a közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára. Vegyék figyelembe az óvodai élet szokásai, hagyományos ünnepei érzelmi átélésre gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget. Ünnepeink szervezésében, feladatok előkészítésében lehetőséget teremtünk a gyermekek aktív részvételére. Ezek a mindennapi élettől eltérő alkalmakon és az esemény tartalmától függően a szülők is közreműködnek. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra (sütés, salátakészítés, közös díszítés, kirándulás) más részük az egész óvodára kiterjed (óvodapedagógusok dramatizálása, színház).

Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek: Gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, gyermeknap, családok napja, mozgás napja, búcsú az óvodától, stb). Természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang, Madarak - Fák Napja, Húsvét, Föld Napja, stb). Társadalmi ünnep (Nemzeti ünnepek).

69 Két közös ünnep van, amit a tornatérben szervezünk, ez az óvoda születésnapja és a karácsony. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, a hangulatnak megfelelő zene, és a gyermekek, felnőttek öltözete (legkedvesebb ruhám – „szép ruha”). A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát emeli a felnőttek (szülők, dolgozók) és az iskolások (volt óvodásaink) ajándéka (mesedramatizálás, zene, tánc, báb stb.), elősegíti a gyermekek pozitív érzelmeinek alakulását. A gyermeknek megterhelő, szorongással járó szereplését elkerüljük. Az ünnepek csak úgy érik el hatásukat, ha a szülők együttműködő támogatása segít ebben, de ez nem jelenthet terhet sem a szülő, sem a gyermek számára. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ez érzelmekben, szavakban, tettekben

nyilvánul meg. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak, szabályainak betartása. Elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. Kérés nélkül segítenek a rászorulónak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Szívesen dolgoznak a közösségért, örülnek a közösen elért sikernek. Bíznak önmaguk képességeiben és társaikban. Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai, érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendéget szívesen fogadják. Az óvodában és azon kívül is, ha találkoznak társaikkal, az óvoda dolgozóival, köszöntik egymást. Ismerik saját képességüket, képesek felismerni értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményező-képességüket, képesek tartósan érdeklődni, és szükségleteik kielégítését késleltetni. Igyekeznek a konfliktusokat megoldani. Éretté válnak az iskolába lépésre. Ismerik szűkebb-tágabb környezetüket.

70 A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A gyermekek támaszra találnak a társas kapcsolatok során, ahogyan ez megjelenik a kompetencia alapú pedagógia alapvetéseiben.

3.2.A gyermek tevékenységformái Az ember életének egyes szakaszaiban jellegzetes tevékenységformákon keresztül fejezi ki és tanulja önmagát és a környező világot. A 3-7 éves személyiség fejlesztését, mint fő feladatot szem előtt tartva három alapvető tevékenységformát határoztunk meg: Játék Munka jellegű tevékenység A tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodai programunk alapelve, hogy az óvodáskor legfontosabb tevékenységformája a játék. 3.2.1.Játék A játék örömforrás, a cselekvés, a manipuláció, és a "mintha" képzete szerez örömet és ehhez nincs szükség külső motivációra. A gyermek játékával tájékozódik, ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a különböző jelenségekkel, ezáltal sokrétűen fejlődnek képességei. A 3-7 éves gyermek életében a játék a személyiség legfontosabb fejlesztő eszköze, a pszichikumot, a kreativitást erősítő és élményt adó tevékenység, mert benne minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. A nap nagy részében a gyermek idejét az úgynevezett szabad játék tölti ki, a fejlődés, fejlesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is, szabályszerű és véletlenszerű. A kompetencia pedagógiai alapvetései szerint a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, amely semmi mással nem helyettesíthető.

71 Célja: A belső indíttatású és vezérlésű játéktevékenység célja a gyermek képzettársításának elősegítése. Az élmények - intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok - többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek megvalósítása. A játékban legyen lehetősége a gyermeknek a valóság megismeréséhez és annak kialakításához. Az óvodapedagógus feladatai: Az elmélyült játékhoz szükséges feltételek biztosítása A gyermekek közvetlen és tágabb környezetéből szerzett élmények és tapasztalatok feldolgozásának biztosítása. Élményszerzési lehetőség biztosítása, a különböző játékformákhoz. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták tartalmának gazdagítása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása az óvodapedagógus legfontosabb feladata. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével alakítson ki olyan légkört, ahol minden gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel, hol, mit és mennyi ideig játszik. Az óvodapedagógus teremtse meg ehhez a feltételeket. Ügyeljen az óvodapedagógus arra, hogy csak annyi szabály legyen a csoportban, ami segíti a nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a manipulálást és az ötletek megvalósítását, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Teremtsen lehetőséget annak a gyermeknek, aki egyedül kíván játszani, segítse, ha arra igénye van. Olyan ösztönző, élményt adó környezet kialakítása, ahol a kreativitás megnyilvánulhat, amely vidám, érzelemkeltő, lendületes, az önkifejezés, önmegvalósítást biztosítja. A csoportszoba berendezése során vegye figyelembe az óvodapedagógus, hogy a különböző típusú játékhoz szükséges hely álljon a gyermekek rendelkezésére. Adjon lehetőséget a terem átrendezésére a gyermekek elképzelése szerint önállóan vagy, ha erre nem képesek, segítséggel.

72 Biztosítson az óvodapedagógus olyan „sarkot”, ahol mesélni, dramatizálni és bábozni lehet. Ügyeljen arra, hogy állandó helye legyen a rajzolásnak, festésnek és az ehhez szükséges eszközök, anyagok mindig álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron ösztönözze a gyermekeket a mozgásos játék tevékenységre, de ennek lehetőségét a csoportszobában is teremtse meg. Az udvaron, ha az időjárás lehetővé teszi, az óvodapedagógus segítse elő, a szerepjátékok kibontakozását (dalos játék, közlekedési játék, sport játék feltételeinek megteremtése stb.) A napirendet úgy alakítsa ki az óvodapedagógus, hogy a gyermekek minél hosszabb időt tölthessenek játékkal, ne kelljen sokszor megszakítani azt. Teremtse meg a gyermekek számára az egész napos játék lehetőséget egyedül, egymással, vagy egymás mellett, illetve az óvodapedagógus keresse meg annak módját, hogy több napon keresztül tarthasson egy-egy játék, hiszen ezzel fejlesztheti a kitartásukat, állhatatosságukat. A gyermekek részére olyan játékeszközöket biztosítson, amelyek cselekvésre, kreatív gondolkodásra serkentik. A játékeszközök vásárlása, készítése során vegye figyelembe, hogy ízléses, praktikus, kreatív készséget fejlesztő, színes, jó minőségű legyen, különös tekintettel a SNI gyermek igényeire (feltűnő színű, nagyobb formájú jól fogható. stb). A csoportszoba játékeszközeinek beszerzése során vegye figyelembe az eltérő fejlettségű gyermekek igényeit. Gondoskodjon a gyakorló játékhoz szükséges sok eszközről, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit. A szerepjátékokhoz az óvodapedagógus törekedjen olyan kellékek, kiegészítők biztosítására, amelyek a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére ösztönzik. Megfelelő érzelmi és képességfejlesztő játékkal segítse elő a gyermekek ilyen irányú fejlődését. A gyermekek a környezetükből szerzett élményekkel, benyomásokkal, tapasztalatokkal, ismereteikkel a játékuk tartalmát gazdagítják. Az óvodapedagógus feladata, hogy a családban, az óvodában, a természeti- és társadalmi környezetben szerzett élményeket, tapasztalatokat a játékban többször átélhetővé tegye. Programunkban kiemelt szerepet kapnak a séták, kirándulások, ennek érdekében az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget, minél több alkalmat ezek megvalósulására. A 3-7 éves gyermekek játékában valamennyi játékfajta megtalálható, nem lehet szétválasztani ezeket. Legyen módja a gyermekeknek a gyakorlójáték közben az eszközök, tárgyak tulajdonságait megismerni, felfedezni az összefüggéseket manipulációs mozgás közben. A cselekvés örömforrás, ez többszöri ismétlésre ösztönöz, erre támaszkodjon az

73 óvodapedagógus és használja ki a szem-kéz koordináció, jobb-bal oldaliság kialakítására irányuló fejlesztési lehetőségét. A hangok, szavak, dallamok ritmusos ismételgetését használja ki az óvodapedagógus, mint öröm forrását, a pozitív érzelmek erősítésére. Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékát továbbfejlődni. A kisebbeknél is megtalálható a szimbolikus-szerepjáték. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent a feltételek biztosítása érdekében, legyen az élmény, eszköz vagy hely. Használjuk ki a valóság, gyermekek számára lényeges mozzanatainak a megjelenítését és a társas kapcsolatok alakításának lehetőségét. A szerepjátékhoz számos eszközre van szükség, ezt figyelembe véve teremtse meg az óvodapedagógus annak feltételét, hogy ezeket ő, illetve a gyermekek készíthessék el. A barkácsolás adta lehetőséget használja ki a bábozás és dramatizálás konstrukciós játék közben is. A sokszor hallott mesével, sokat ismételt verssel megfelelően segítse elő a dramatikus játékot és a bábozást. A konstrukciós játék feltételeinek megteremtése mellett ösztönözze a gyermekeket az alkotásra, ami nem csak az "én készítettem" élményét adja, hanem fejleszti a forma-, szín-, térérzéküket is. A SNI gyermekek szociális fejlődése lassúbb ütemű lehet, gyakran még 5-6 éves életkorban is előnyben részesítik a magányos, vagy egymás melletti (főleg konstrukciós) játékot. Az óvodapedagógus feladata a kapcsolatteremtés elősegítése. A szabályjátékok keretében olyan mozgás és értelmi képességeket fejlesztő játékokat ismertessen meg, amelyek sokoldalúan fejlesztenek, illetve támogassa a gyermek által alkotott szabályok megvalósítását. Ügyeljen az óvodapedagógus a szabályok betartására és különböző magatartásformák alakítására (szerénység, eredményességre törekvés kudarctűrés stb.). A játék folyamán törekedjen az óvodapedagógus a tudatos jelenlétre, biztosítja az indirekt irányítást és annak felelősségét. Játéksegítő és irányító feladata mindig a szituációtól függjön. A csoportban folyó nyugodt játék, a gyermekek által sikeresen megoldott problémák esetén az óvodapedagógus követője, szemlélője legyen az eseményeknek, tartsa tiszteletben az önállóságukat. Ügyeljen arra, hogy csak a gyermek igénye, szükséglete esetén legyen kezdeményező, együttjátszó. Az ilyen helyzetekben is mindig olyan módszert válasszon, amely támogató serkentő, ösztönző, engedő és elfogadó. Megfelelő körültekintéssel, tapintattal segítse azokat a gyermekeket, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Figyelni kell

74 arra, hogy a SNI gyermekek gyakran nagyobb mértékben igénylik a pedagógussal való együttjátszást. Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy ha a gyermekek durvák, vagy ha veszélyeztetik egymás testi épségét, játékát akkor be kell avatkoznia. A szervezett tevékenységek során ügyeljen arra, hogy az elmélyülten játszó gyermekeket ne zavarja, ne akarja mindenáron bevonni őket. Az óvodapedagógus feladata a feltételteremtő tevékenysége mellett a játék megfelelő segítése, támogatása, ösztönzése, a gyermekek sokoldalú megfigyelése és a gyermekismeretre alapozott tevékenységek tervszerű szervezése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek és tudnak játszani. Képesek kitartóan, több napon át egyazon játéktémában közösen részt venni. Játékukban meghatározó módon jelentkezik a szimbolikus szerepjáték. Igényükké válik a társakkal való játék. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Egyéni ötleteik, javaslataik vannak, képesek saját élményeik eljátszására, így önkifejezőkké válnak. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák alkotására, betartására. Térben és síkban bonyolult építmények és formák létrehozására képesek. Játékukban folyamatosan kommunikálhatnak, változatos formában. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által hangsúlyozott, előnybe helyezett viselkedési szabályok. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejezzék ki a játékban az önmegvalósítást.

75 3.2.2. Munka jellegű tevékenység A személyiség fejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalással kísért munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló, általában külső irányítással folyik, a gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A gyermekmunka minden esetben önként vállalt, ezáltal örömmel és szívesen végzett játékos tevékenységként jelentkezik. A munka során tapasztalatokat szerez a gyermek és a környezet segítségével megszerzi a munkavégzéshez szükséges képességeket, készségeket és olyan tulajdonságok alakulnak, amelyek fontosak lesznek a személyiség alakulása során (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). A munka jellegű tevékenységek során fejlődnek a közösségi kapcsolatok. A munka jellegű

tevékenység a játékos elemekkel, normák, értékek, szabályok

kialakulásához vezet, ezt mi is valljuk, úgy mint a kompetencia alapú nevelés alapvetéseiben is megfogalmazásra került. A közösségi kapcsolatok eszköze, a saját és mások elismerésének egyik formája munka jellegű tevékenység. Célja: Önként és örömmel végzett gyermeki munkán keresztül olyan készségek, tulajdonságok attitűdök kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek egymás közti kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Az óvodapedagógus feladatai: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, szem előtt tartva az egyéni és életkori sajátosságokat, különös tekintettel a SNI gyermekek eltérő szükségleteire, a sérüléstől függően fokozatosan vonja be a munka jellegű feladatokba. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása.

Az óvodapedagógus vegye figyelembe, hogy a 3-7 évesek munka jellegű tevékenysége a játékból indul ki, elsősorban önmagukért, majd később a közösségért végzik. Jutassa el a gyermekeket a segítséggel végzett munkától, a teljesen önállóan végzett tevékenységig. Az óvodapedagógus adjon mintát az eszközök, fogások, és a sorrendiség megismeréséhez.

76 Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek minél többször átélhessék a munka örömét, a célért való erőfeszítés szépségét, nehézségét. Vegye figyelembe, hogy a 3-4 évesek még többnyire a felnőttet figyelve vesznek részt egyegy munka jellegű tevékenységben. Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek segítséggel, majd önállóan végezzenek önkiszolgáló tevékenységet, saját fejlődési ütemüknek és tempójuknak megfelelően. Ez a munkafajta az étkezés, öltözködés és testápolás alkalmával valósul meg. Figyeljen arra az óvodapedagógus, hogy a naposi munkát, akkor célszerű végezni, ha a gyermekek önként vállalják, és készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Az óvodapedagógus tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit (pl. az óvoda épületén belül üzenetek átadása, kisebbek segítése az öltözésben, stb). Az óvodapedagógus segítségével a gyermekeknek legyen lehetősége növény- és állatgondozásra. Megfelelő eszközökkel és alkalmakkal segítse elő az akvárium, terrárium, madáretető gondozását. Az udvaron virágos kertet, veteményest alakítottunk ki, az óvodapedagógus itt biztosítson minden feltételt a kerti munkához. Úgy irányítsa a növény- és állatgondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Tartsa szem előtt azt a fejlettségi szintet, hogy képesek a munkamegosztásra. Esztétikusan rendezik el az evőeszközt, az ételt az asztalon, biztosítson lehetőséget a tízórai és az uzsonna közös készítéséhez. Vegye tekintetbe, hogy a szokásrendnek megfelelően étkezés után rendet tesznek, felseprik a morzsát, feltörlik az asztal környékét. Ösztönözze a gyermekeket önálló környezetszépítő munkára, ilyen lehet a játéktisztítás, babaruhamosás, egyszerű javítás, vitaminsaláta készítés. Lehetőséget teremtünk és egyben eszközt is, hogy minden évszakban segítsenek a járdák és teraszok tisztításában. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést kíván. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Képesek szükségleteiknek megfelelően, önállóan ellátni magukat (öltözködés, tisztálkodás, étkezés).

77 A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik az elvállalt naposi teendőket. Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. Örömmel vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. A munkavégzéshez legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. 3.2.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás egyrészt felfedező, spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Egyaránt megtalálható a tanulás folyamata a gondozás, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, a játék, a munka, a szervezett és spontán tevékenység esetén. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés, a felidézés ebben az életkorban tevékenységbe ágyazódva jelenik meg. A tanulás feltétele a gyermek, játékos cselekvő részvétele, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, melyet a beszéd folyamatosan átsző. Olyan tanulási formát alakítottunk ki, amely figyelembe veszi a gyermek életkori sajátosságai mellett a mindenkori fejlettségi szintjét, jelzi a fejlődésbeli lemaradásokat, megadja az egyénre szabott feladatokat. Célja: Sokoldalú tevékenység közben fejleszteni a gyermekek szociális és intellektuális tanulási képességeit, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Élmények, benyomások, tapasztalatok biztosítása és azok bővítése, rendezése és biztosítása, amelyek alapján tanulnak és általuk anyanyelvük is fejlődik. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával az iskolai életmódra való előkészítés. Az óvodapedagógus feladatai: A tanulást támogató környezet megteremtése.

78 A tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása. Sokrétű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása. Lehetőség teremtése a különböző tanulási módokra. Egyszerű, érthető megfogalmazás. A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembe vétele; a tanulási folyamatok elhúzódhatnak, ezért az érzékszervek fokozott igénybevétele segítséget adhat. A SNI gyermekek számára szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készít. individuális módszereket, technikákat alkalmaz. A tehetséges gyermekek szükségleteinek figyelembe vétele. Tartsa szem előtt, hogy a tanuláshoz nyugodt légkört kell biztosítani, amelynek elengedhetetlen feltétele a csoportban jó szokás-szabályrendszer megléte. A gyermekek számára lehetőséget kell biztosítani olyan helyzetek, szituációk átélésére, amelyekben kiélhetik kíváncsiságukat, a kutatás és a felfedezés örömét. Érvényesítse a játék elsődleges szerepét, hiszen az értelmi képességek az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás ebben a tevékenységi formában gyakorolható, fejleszthető a legjobban. Támaszkodjon arra az életkori sajátosságra, hogy a gyermekek utánoznak, így az óvodapedagógus modell szerepe a magatartás- és viselkedéstanulásban meghatározó. Később felerősödik a társak hatása. Olyan tapasztalatok szervezéséhez nyújtson segítséget az óvodapedagógus, amelyben a gyermek megismeri önmagát, saját képességét, társait, az emberi együttélés alapvető szabályait, szokásait az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetét. Teremtsen lehetőséget, hogy a tanulás folyamatában szerzett ismereteket, tapasztalatokat, azok egyes elemeit a játékban, a társakkal való közös tevékenységben, más helyzetekben is kipróbálhassák, bővíthessék és rendezhessék a gyermekek. A gyakorlás lehetőségének biztosítása, nagyon fontos feladat. A kompetencia alapú óvodai nevelésünk szerint a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és a játékos cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által, mindezek megszervezése, a lehetőségek biztosítása, a probléma felvetése, az óvodapedagógusok feladata.

79 Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon kövesse és az egyéni érdeklődésüknek megfelelő tevékenységeket biztosítsa. Tartsa szem előtt a gyermekek képességeinek önmagukhoz viszonyított fejlesztését, különösen igaz ez a SNI és tehetséges gyermekek esetében. A jó pedagógusi attitűdben az óvodapedagógus nem a fejlesztéshez választja a tevékenységet, hanem a tevékenységben találja meg a fejlesztési lehetőséget. Az óvodapedagógus törekedjen minden egyes gyermeknél a fejlettségének megfelelő szintű, önállóság, figyelem, kitartás, feladattartás, fegyelem fejlesztésére. Éljen az óvodapedagógus az olyan szervezett, játékos cselekvéses tanulási lehetőségek megteremtésével, mint az irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. A gyermeki kérdésekre adott válaszokra épülő ismeretszerzésnél hangsúlyozza az óvodapedagógus a probléma- és feladatmegoldó lehetőségeket. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek szervezésénél tartsa szem előtt a játék zavartalanságának elvét. A kezdeményezett tevékenységeknél teremtse meg a lehetőséget, hogy ne kelljen a játékot elrakni. A gyermekek a tevékenységek után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdeményezhetnek. A kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás a gyermekek számára lehet kötetlen vagy kötelező. Programunk szerint a szervezett tanulás terén kiindulópontunk: a mozgás és a csoportközi tevékenység kivételével, a kötetlen formát tartjuk eredményesebbnek. Az óvodapedagógus érvényesítse az önkéntes részvétel elvét. Programunk megvalósításához törekedjen olyan módszerek alkalmazására, amelyek a gyermekek életkori és egyéni sajátosságára, testi-lelki (SNI) állapotára, érdeklődésére, kíváncsiságára építenek. Az óvodapedagógus a megfelelő elvárásaival, változatos, mindenkor az adott helyzetnek megfelelően biztosítson lehetőséget a részvételre. Vegye tekintetbe az óvodapedagógus, hogy a játékosság, a felfedezés, a rácsodálkozás, a közvetlen tapasztalatszerzés legyen a tanulás alapja. Törekedjen minél több alkalmat teremteni a gyűjtögetésre, elemezgetésre, kísérletezgetésre, rendszerezésre a tevékenységekben. Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy az 5-6-7 évesek rendszeresen részt vegyenek a szervezett tevékenységekben. Érvényesítsük a kényszer nélküli, örömteli tanulás elvét, ezért az óvodapedagógusok törekedjenek arra, hogy mindegyik gyerek, mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést.

80 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Képesek szándékosan irányítani mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteiket kielégítik. Megfelelő szinten van téri észlelésük, képi és hangi megkülönböztetésük, téri tájékozódásuk és saját testük ismerete. Kialakul a szándékos bevésés és felidézés képessége. Képesek egyszerű következtetéseket levonni, illetve ok-okozati összefüggéseket felismerni. Igényükké válik az érthető és folyamatos beszéd, kommunikáció. Képesek gondolataikat, érzelmeiket kifejezni, és másokat végighallgatni. Kialakul bennük az igény, hogy feladataikat sikerrel oldják meg. Megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása, kifejeződik együttműködő képességük. Igényükké válik a saját tevékenységük ellenőrzése, képesek segítőkészséggel értékelni társaik megoldását. Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, az iskola és a tanító elfogadására. Az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges szociális és intellektuális képességekkel rendelkeznek. A kiemelt figyelmet igénylő és SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék.

3.3.A fejlesztés tartalmi eszközei A gyermeki tevékenységben megvalósuló értelmi nevelés tartalmát fogalmaztuk meg a fejlesztés

tartalmi

eszközeiben

szoros

összefüggésben

az

anyanyelvi

neveléssel.

Programunkra nem csak a nevelési keretek, a tevékenységi formák, de a tartalmi eszközök is jellemzőek. A táblázatban lévő felsorolás nem a véletlen műve, hiszen programunk nagyban épít a minket körülvevő környezetre és a mozgásra. Munkánk során hónaponként számba vesszük a várható környezeti változásokat, és erre építjük fel a többi tartalmi eszközt. A mozgást úgy tekintjük, mint az óvodás gyermek lételemét és azt a tevékenységet, amely az egyik legtöbb fejlesztési lehetőséget adja, így az egész napot átszövi.

81 3.3.1.A külső világ tevékeny megismerése Programunk a gyermekek természeti- és társadalmi környezetével kapcsolatos tevékenységrendszerünkbe ágyazva, kihasználja a tapasztalatszerzés élethelyzeteit, s ezeket tudatosan szervezzük. Elősegítjük, hogy a gyermekek közvetlen környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, melyek szükségesek az egyéni sajátosságuknak, fejlettségüknek megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához. A kompetencia alapú óvodai nevelés megerősíti ezen elveinket. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a gyermekekben a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A néphagyományokkal való ismerkedés során lehetőség nyílik az értékek átadására, megismerésére, mely a tapasztalatokon kívül erkölcsi tartást is ad. A szülőföldhöz való kötödést is erősíti. Célja: A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének felfedezése során olyan szokások alakítása, melyek birtokában megalapozzuk, hogy vállalja a felelősséget környezetéért, azt képes tisztelni, szeretni és tenni érte. A külső világ megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Az óvodapedagógus feladatai: Természeti és társadalmi környezet értékeinek felfedezése, megfigyelése, és tapasztalatok szerzése érdekében a tervezhető helyi és hagyományos tartalmak összeállítása. Használja a néphagyományokkal kapcsolatos ismereteket. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése és környezetvédelem lehetőségeinek összegyűjtése. Környezetalakítás. Tegye lehetővé a gyerekek számára a környezet tevékeny megismerését, és azt alkalmazza. Helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A környezetünkben felfedezhető, megtapasztalható formai és mennyiségi viszonyok megtapasztaltatása.

82 Segítse elő a gyerekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembe vétele. A természeti és társadalmi környezet felfedezése, megfigyelése és a tapasztalatok szerzése során az óvodapedagógus fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek eltérő fejlettségi szintjére. A megfigyelések, tapasztalatok körét, mélységét és távolságát mindig a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve tervezze az óvodapedagógus. Ügyeljen arra, hogy az óvoda elfogadása, megszerettetése után teremtsen lehetősége az óvoda közvetlen környezetével való ismerkedésre. Az óvoda új környezet, ezért arra törekedjen, hogy megismerése pozitív érzelmeket váltson ki. Használja ki, hogy a megismerés során egyre nagyobb biztonsággal és otthonossággal mozognak az óvodai környezetben. Ismertesse meg a felnőttek óvodai munkáját és velük közösen ők is járuljanak hozzá környezetünk ápolásához. Érje el, hogy a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő tapasztalattal, ismerettel a családról, otthonukról, egymáshoz való viszonyáról. A

magyar

ünnepekhez

kapcsolódva

is

kezdeményez

az

óvodapedagógus

olyan

tevékenységeket (mese, népi játék, népi kismesterség, mondóka), ahol a gyermek megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A néphagyományőrzés célja az óvodai nevelésben a múlt értékeinek átörökítése, éltetése. Célunk, hogy a gyerekek megismerjék a népi hagyományokat, szokásokat, népi mesterségeket. Fontosnak tartjuk olyan értékek átadását, amelyek a felnövekvő nemzedéknek erkölcsi alapot adhat. A témakör tartalmát évkezdéstől a hónapok folyamán előforduló különböző népszokások adják: Szeptember

Mihály nap, Mihály napi szokások

Október

Szüret Betakarítások Őszi termések gyűjtése

November

Márton napi libasütés Újbor

December

Adventi készülődés, adventi koszorú készítése

83 Mézeskalácssütés Luca nap, Luca búzavetés, Lucázás Miklós nap, Mikulás Karácsony, karácsonyi asztalterítés, betlehemezés, karácsonyfa díszítés Január

Újév, újévköszöntés, jókívánságok Vízkereszt, karácsonyfa leszedése Farsang, mulatságok kezdete

Február

Télbúcsúztatás, kiszebáb égetés

Március

Sándor, József, Benedek nap Kertészkedés, tavaszi hajtások Húsvét, húsvéti tojásfestés, locsolkodás (van mikor előbb és van, mikor később van)

Április

Komálás, komatál küldés

Május

Májusfa álltás, kitáncolás

Június

Pünkösd, pünkösdölés Gyermeknap

Augusztus

Az

óvodapedagógus

Új kenyér ünnepe

teremtsen

lehetőséget

az

évszakok

szépségének,

színeinek,

jelenségeinek megfigyelésére és a jellemző növények felfedezésére, a kompetencia óvodai nevelés egyéb területeire. Megfelelő alkalmat biztosítson termések, levelek, kavicsok, tollak és az évszakra jellemző képek gyűjtésére. Figyeltesse meg a környezettel való ismerkedés során a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, talaj) és hogy mi mit tudunk tenni ennek megszüntetése érdekében. Találja meg az alkalmat összefüggések keresésére, amely az ember tevékenysége és az időjárás között van. Lehetőséget teremtünk egyszerű kísérletek végzésére növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal. Kihasználjuk a gyermek tevékenységi vágyát, és nem csak gyűjtjük a természet kincseit, hanem rügyeztetünk, csiráztatunk, hajtatunk és gondozzuk növényeinket és állatainkat. Megkeressük a módját a környezetünkben élő háziállatokkal, madarakkal, bogarakkal való megismerkedésre. Lehetőséget biztosítunk az állatorvos segítségével, állatkerti sétával és videofilmekkel, olyan állatok megismerésére, melyek közvetlen környezetünkben nem találhatók. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját.

84 Lehetőséget biztosítunk az óvoda környezetében lévő üzletek, boltok, intézmények, rendelők látogatása során a foglalkozások megismerésére. Alkalmat teremtünk a helyes gyalogos közlekedés gyakorlására. Kihasználjuk az óvoda környezetében megtalálható lehetőségeket, ahol a közlekedési eszközöket természetes környezetben figyelhetik meg, és tapasztalatot szerezhetnek a megfelelő viselkedési formákról. Megkeressük a módját és a lehetőségét az óvodától távolabb levő középületekbe való ellátogatásra: múzeumok, színházak, kiállítótermek. Minden alkalommal figyelünk arra, hogy beszélgessünk környezetünk formáiról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Törekedünk a természeti és társadalmi környezet közvetlen élmény, tapasztalat útján való megismerésére. Lehetőséget biztosítunk élő- és természetsarok kialakítására és a séták alatt gyűjtött kincsek elhelyezésére. Megfelelően alkalmazzuk a környezetalakítás lehetőségét, hiszen az óvodai élet során a tevékenységváltáshoz szükség van a környezet megfelelő átalakítására. Nem csak a megfelelő játéktér kialakítása ad erre jó lehetőséget, hanem az évszakonként összegyűjtött termések, anyagok megfelelő elhelyezésével is ezt segítjük elő. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, gondoskodjanak az óvodában lévő állatok életfeltételeinek biztosításáról, ne rongáljanak, ne pusztítsák azt, és ennek megtapasztalásához biztosítsunk folyamatosan lehetőséget, így a fenntartható fejlődés érdekében megalapozódik a környezettudatos magatartásformálás. Az óvodapedagógus hetente két alkalommal kezdeményezzen, illetve szervezzen olyan alkalmakat, ahol megteremti a külső világ megismeréséhez szükséges tevékenységet. Hetente legalább egyszer szervezett közvetlen tapasztalat- és élményszerző sétákat használja ki a gyermekek fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógus lehetőség szerint készítsen fotót (videofelvételt) a séták, kirándulások alkalmával és ezzel segítse elő a felidézést és az ismételt átélés érzését. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Ismerik nevüket, saját születési helyüket és idejüket.

85 Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Képesek különbséget tenni évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségében. Felismerik a napszakokat, a hét napjait. Gyakorlottak az alapvető közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik és megnevezik a környezetükben élő háziállatokat, udvaron élő állatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik a növény szó tartalmát, képesek megnevezni a közvetlen környezetükben lévőket és képesek azok gondozására. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, alapvető szolgáltató üzleteket. Ismerik a magyar nép hagyományait. Képesek a tárgyakat legalább 10-ig megszámlálni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Használják a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek a megfelelő egyéni segítségadás mellett, saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. 3.3.2. A mozgás A 3-7 éves gyermekeknek lételeme a mozgás, ezt az érzelmi motiváltságot kell tovább erősíteni. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermek, napi tevékenységében jelen van, kedvére, egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásformával, saját testélmény megtapasztalásával, és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül tervszerűen, de az egyénre pszichomotoros készségei és képességei figyelembe vételével. A mozgásban gyakorolják a gyerekek az életkorra jellemző specifikus én funkciókat: éntudat, autonómia, kompetencia és kooperációra való alkalmasság, mindezt játékos, változatos, örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal.

86 A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül, különösen az erő- és az állóképességek fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Célja: A

gyermekek

természetes,

harmonikus,

összerendezett,

hely-helyzetváltoztató

és

finommotoros mozgáskészségek és a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének saját testhez a társ és tér viszonya, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a fizikai aktivitáson keresztül. A SNI gyermekek esetében az egész test átmozgatásával, a nagy- és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot megteremtése, az egyéni fejlettség figyelembe vételével. Az óvodapedagógus feladatai: Test- és mozgásállapot megismerése egyénenként, szükség esetén szakemberhez való irányítás. A 3-7 éves korban tervezhető mozgásanyag és játék összeállítása. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek biztosítása minden nap, az egészséges életmódot erősítő egyéb spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységek szervezését a szabadban és a csoportszobában a nap folyamán. Egészség megőrzése, betegségek megelőzése. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás szükségletének kielégítése, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. Fokozott figyelemmel kell megtervezni a mozgásanyag, játékok összeállítását a SNI gyermekek eltérő szükségletei szerint, valamint a számukra megfelelő speciális eszközök beszerzését. A tervezhető mozgásanyag és játékok összeállítása során a következő módszertani alapelveket és feladatokat tartsa szem előtt az óvodapedagógus:

87 A kondicionális képességek közül az erő- és az állóképesség, teherbíró-, ellenálló képesség fejlesztése. A nagy- és finom mozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése (egyensúly fejlesztése, szemkéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése), helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása. Testséma fejlesztése. A vizuális és auditív percepció fejlesztése alapozó, illetve a kiegészítő mozgások segítségével. A mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése. Az egészséges versenyszellem kialakítása, az önértékelés és az önbizalom növelése. A gyermekek mozgása, kondicionáló képessége hatékonyabban fejleszthető az óvoda udvarán, ahol megfelelő tér- és mozgásfejlesztő eszközök biztosítják a lehetőséget. Az óvodapedagógus a szabad mozgás révén teremtsen gyakorlási lehetőséget a szervezett és irányított mozgásos tevékenységek közben a megismert mozgásformák ismétlésére. A szervezett irányított mozgások keretében a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának fejlesztését helyezze az óvodapedagógus előtérbe. Ismerkedjenek meg a járás, futás, kúszás, mászás különböző játékos módozataival gyakorolják azokat. Ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket különböző eszközök segítségével a dobás sokféleségével. A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus használjon minél több eszközt a különböző típusú mozgásos gyakorlatokhoz és játékhoz. Ügyeljen arra, hogy a játékok, a gyakorlatok differenciáltak legyenek. Minden gyereket késztessen elvárható erőkifejtésre az óvodapedagógus, legyen igénye az egészséges életvitelre. A modell szerepe érvényesüljön, ugyanakkor, engedjen teret a gondolkodtató mozgásnak is hiszen a mozgás és az értelmi fejlődés kedvezően hat egymásra. A csoportszobában is teremtsen lehetőséget mozgásra ösztönző eszközök elhelyezésével az óvónő, a játékidőben is. A 4-5 éves gyermekek mozgásfejlesztése során tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a hangsúlyt még mindig a nagymozgásokra kell fektetni. Az irányított mozgásokon, foglalkozáson a járás, futás, kúszás, mászás, ugrás és dobás gyakorlatokra és kooperatív

88 játékokra ösztönözze a gyerekeket nehezebb, bonyolultabb formában, gyorsabb tempóban, újabb szerek, eszközök alkalmazásával. Az óvodapedagógus az irányított mozgásos tevékenységek keretében és a mindennapos mozgások keretében alkalmazza a lábboltozatot fejlesztő speciális járást- és játékokat. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek. Figyeljen az óvodapedagógus a tanköteles korú gyerekeknél a finommotorika fejlesztésére és a szabály játékok gyakorlati alkalmazására. Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus a kézi szer alkalmazására. A különböző nagymozgások gyakorlására sorversenyek, váltóversenyek közben is biztosítson lehetőséget az óvodapedagógus. A nagy-és finommozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése (koordinációs képességének fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése) A különböző szervezeti formákat alakítsa úgy az óvodapedagógus, hogy az egyéni fejlődési ütemet és sajátosságot mindig tartsa szem előtt. Az óvodapedagógus biztosítsa és teremtse meg a lehetőséget a szabad mozgásnak az egész napos játék során teremben, udvaron egyaránt. Tartsa szem előtt a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítését. Biztosítson lehetőséget az óvodapedagógus, hogy minden gyermek kedve, bátorsága szerint kísérletezhessen a tornaszereken, az udvari játékszereken. Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a gyermekek mozgását csak akkor korlátozza, ha az veszélyt jelent saját magára, vagy társára. A különböző szervezeti formák megteremtése során mindig figyelni kell a gyermekek mozgásszükségletének kielégítésére. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével, megfelelő mozgásfejlesztő módszert kell alkalmaznunk. Mindennapos egészségfejlesztő szervezett testmozgást a napirendbe építve naponta egyszer szervezzen az óvónő délelőtt vagy délután, időtartama mindig a gyermekek fejlettségétől függ. A mozgás anyaga tudatosan, zömében kooperatív mozgásos játékra épüljön. Helyszíne a csoportszoba, az udvar, illetve a tornatér. Az

irányított

mozgásos

tevékenység

kötelezően

szervezett

tevékenység,

amely

természetesen nem jelenthet kényszert a gyermekek számára. Minden csoportban hetente két alkalommal van tervszerűen szervezett mozgás, ebből az egyik a testvér csoporttal közös és az 5-6-7 évesek részére szervezett. A foglalkozások helyszíne a tornatér vagy az udvar. Minden

89 alkalommal megfelelő biztonságos cipőbe és praktikus ruházatban, mozognak a gyerekek, amit a szülők biztosítanak. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Ellenálló képességük, edzettségük, alkalmazkodó képességük a szabályokhoz és a társhoz kifejlődött. Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz kapcsolódó kifejezéseket. Mozgásuk összerendezett, harmonikus. Kitartóan képesek a feladatok elvégzésére: járás, futás, egyensúlyozás, csúszás, kúszás, mászás, ugrás, eszközös játékok. Képesek biztonsággal térben tájékozódni, a teret bemozogni irányváltoztatással. Játék- és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással vannak jelen. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. 3.3.3. Verselés, mesélés Az óvodánkban folyó nevelő munkánk fontos tartalmi eszközeként kezeljük a mindennapi mondókát, verset és mesét, hiszen valamennyi élmény a gyermek számára. Irodalmi nevelésről beszélhetünk abban az esetben, ha a gyermek szereti a verset, a mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt, így képessé válik a saját vers és mesealkotásra, és annak a kifejeződésére. A gyermek kezdetben a befogadó, az óvodapedagógus az előadó. Az irodalom közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. A családból hozott élményeket, ha esztétikailag elfogadható, az óvodapedagógus építse be, használja fel a csoport közös élményének kialakításában. A kompetenciák érvényesülnek az egyéni befogadással és önkifejezéssel. Célja: A gyermek érzelmi-értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének segítése. Élménynyújtás az irodalmi alkotásokon keresztül a gyermekek személyiségének esztétikai fejlesztése. Pozitív

90 személyiség jegyek megerősítése a mese elemeivel, a versek, mondókák ritmusával, zeneiségével. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, modellértékű előadása nyelvi eszközök felhasználásával. A 3-7 éves korban megjelenő hagyományos, jellegzetes tartalmak és formák biztosítása (mondóka, dúdoló, mese, vers, dramatizálás, bábozás). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, és a SNI gyermekek fejlődése érdekében konzultáció a speciális szakemberrel. A nemzetiséghez tartozó és más anyanyelvű gyermekek nyelvi nevelésének biztosítása az irodalmi művek segítségével. Megfelelő eszközök biztosítása a bábozáshoz, dramatizáláshoz. A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása az óvodapedagógus feladata. A művek kiválasztása során vegye figyelembe pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismereteit és ezek alapján törekedjen a tudatosságra és a hagyományos értékek továbbéltetésére. Az anyag kiválasztás kapcsán egyaránt támaszkodjon a népi és az irodalmi művek sokaságára, melynek forrása lehet a magyar- és a világirodalom gyermekek számára készült klasszikus és kortárs alkotásai. Az irodalmi anyag választásánál vegye figyelembe az óvodapedagógus az évszakot, az adott időszak ünnepeit, különleges eseményeit, a gyermekek életkorát, érdeklődését, és a művek által közölt hangulatot. Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagát a népi mondókákból, dúdolókból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből válassza ki. A mesékből olyant válasszon, amelynek cselekménye egyszerű, érthető, ismétlések jellemzik és rövidek. A nagyobbak meséinek összegyűjtése során figyeljen arra az óvodapedagógus, hogy legyen állatmese, népmese, novellisztikus-realisztikus mese is. Támaszkodjon az óvodapedagógus a magyar klasszikusok és a kortárs irodalom meséire is. Keresse meg a módot, hogy a népi mondókák között ebben a korban már legyenek névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók is. A versek között részesítse előnyben a vidám, humoros klasszikusok és mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmikus verseit.

91 A mese feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait. A mese világképe, az átváltozás, ébressze rá a gyermeket a pszichikus realitásra. A 3-7 éves korra igazán a mese élvezete és igénye a jellemző. A láncmeséktől, állatmeséktől kezdve alakítsa úgy az óvodapedagógus saját repertoárját, hogy a klasszikus tündérmesék ugyanúgy épüljenek be a mindennapokba, mint a tréfás mesék és a műmesék. Használja ki mindenki azt a gyermeki izgalmat és igényt, amivel a meseregények folytatását várják napokon keresztül. A versanyag gazdagítása során keressen az óvodapedagógus különböző népi mondókákat, kiolvasókat, használja az ismert közmondásokat, találós kérdéseket és szólásokat. Törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a kiválasztott versek, mesék erősítsék a környezet megszerettetését, az évszakok szépségének érzékelését és az egyes ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat. A 3-7 éves korban megjelenő jellegzetes formák biztosítása és alakítása az óvodapedagógus tudatos pedagógiai munkájának az eredménye. Az óvodába kerülő kisgyermek első igazi versélményének megteremtése a mondókákhoz, az ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. A népi mondókák elképzelt mozdulatok, játékok adta lehetőséget használja ki az óvodapedagógus, a mindennapok során. A gyermek a felnőtt ölében ülve, a testmeleg biztonságát élvezve hallgatja a mondókát, és az így többször átélt fizikai kapcsolat elősegíti kettejük érzelmi kötődését, egymásra találását. Az óvodapedagógus érje el, hogy naponta sokszor ismételjék a gyerekekkel közösen a hívogatókat, az altatókat, a kiolvasókat, de soha ne érezzék, hogy gyakorolnának. Az egyszerű meséktől indulva fokozatosan érje el, hogy a gyermekek a mesét figyelmesen hallgassák végig. A mese többszöri meghallgatásával segítse elő a mese dramatikus feldolgozását. Ismertesse meg az óvodapedagógus rövid jelenetek segítségével a bábokat. A könyvek

megszerettetése

érdekében

a

csoportban

található

leporellókat,

színes

képeskönyveket kezdetben az óvodapedagógussal, később önállóan legyen lehetőségük lapozgatni. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással, ábrázolással történő kifejeződésére törekedjen. A vers, mese dramatizálásához csak olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a meséléshez való erős kötődés kialakulását segítik. Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget a mindennapi mondókázáshoz, meséléshez, verseléshez, támogassa az önkifejezést.

92 Az új versek bemutatásánál törekedjen arra az óvodapedagógus, hogy az a gyermekek élményeihez kapcsolódjon. Ne szavaltassa a gyerekeket kórusban, egyénileg, saját ütemben és tempóban verseljenek. Kerülje az éneklő hanglejtést. Ügyeljen a szavak pontos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A délutáni pihenőt használja fel az óvodapedagógus az altatók dúdolására, folytatásos mesék olvasására. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyerekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást, figyelmesen végighallgatják. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és mások szórakozására is. Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények egyes részeit, a meseszálakat képesek összekötni, követni. A megismert irodalmi alkotásokról beszélgetnek, a jellegzetes szófordulatokat mindennapi beszédükben alkalmazzák. A bábozás, a dramatizálás, a mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységük közé tartozik. A mesekönyveket önállóan nézegetik és a képhez kapcsolódó szöveget, képolvasást, magyarázatot képesek önállóan elmondani. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt megjeleníteni, mozgással és ábrázolással kombinálva. Kedvenc mondókáikat, verseiket és meséiket gyakran felidézik. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. 3.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az ember a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. Az óvodai ének-zenei nevelés során gyakran hatunk a gyermek érzelmeire és a gyermek érzelmei visszahatnak a felnőttére. Együtt örülünk, szomorkodunk, mindez jótékonyan hat az együttlét hangulataira.

93 Célja: A gyermekek zenei ízlésének, esztétikájának fejlesztése a közös éneklés, játék, zenehallgatás adta élmény felhasználásával. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, a gyermekek fejlettségének megfelelő kiválasztása. A 3-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak (felhasznált anyag, képesség fejlesztés) biztosítása. A zenei nevelés alapvető feltételeinek a biztosítása, a tevékenységek differenciált szervezeti formáinak a biztosítása. Érvényesülnek a kompetenciák a zenei nevelésben. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A más anyanyelvű, és nemzetiséghez tartozó gyermekek nyelvi nevelése a zenei nyelvvel. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembe vétele. Ritmusérzék, a mozgás, a fonéma-és beszédhallás fejlesztése. Az óvodában a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokat ismernek meg. Fontos, hogy az óvodapedagógus a zenei anyag válogatása során ne csak az igényességre, de az adott csoport gyermekeinek képesség szintjére is tekintettel legyen. A 3-4 éves korú gyermekeknél a hangsúly a személyes játékon legyen, nagyon élvezik az ölbeli játékokat. A kicsik egyszerű 45 hangból álló, olyan énekes játékot tanulnak meg könnyedén, amelyek helyben állva, ülve játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekdalok közül olyan egy-két komponált dalt ismerjenek meg, amelyek az ünnepek köszöntésére szolgálnak. A nagyobb gyermekeknek teremtsen lehetőséget az önálló énekes játékra, mondókázásra. Ők már képesek arra, hogy nehezebb dallamú, ritmusú, nagyobb hangkészletű dalos játékokat énekeljenek és a felhasznált mozgásanyag is lehet összetettebb. Megismerkedhetnek különböző térformákkal (csigavonal, hullámvonal) és szerepcserére épülő játékokat is szívesen játszanak.

94 A néphagyomány őrzés és átörökítés kapcsán ismerkedjenek a magyar néptánc jellegzetességeivel, annak zenei alapjával. Az alkalmi dalok kiválasztásával a nagyoknál is az igényesség domináljon és ösztönözze a gyermekeket különböző mozdulatok kialakítására. A zenei légkör szője át a napot, énekeljen, dúdolgasson az óvodapedagógus a gyermekek között hangulatkeltés, a gyerekek érzelmi állapotának megtartása vagy éppen megváltoztatása céljából. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvodapedagógus (legyen ez a saját dala, hagyományos mű, gépi zene), amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését. A magyar népdalok éneklése mellett jelenjenek meg más népek dalai, a nemzetiségi, etnikai kisebbségi dalokból válogatás, a magyar komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene is. A fejlesztés tartalma a gyermekek korát és egyéni fejlettségét figyelembe véve kerüljön kialakításra. A megfelelő dalok, mondókák mellett ismertesse meg az óvodapedagógus a környező világ hangjaival is a gyermekeket. Ilyen lehet az állatok hangja, a környezet hangjai, ezek újra felidézése, hangutánzással való kiegészítése. Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa az éneklés, a mozgásos játékok gyermekek által kezdeményezett alkalmainak lebonyolítását, kapcsolódását az évszakok változásához és a kompetencia területeihez is. Biztosítsa a gyermekeknek, hogy a nap bármely szakaszában próbálkozhassanak zenei tevékenységekkel, használja ki az óvodapedagógus ezeket a lehetőségeket az egyéni fejlesztésre. Segítse a gyermekek önmegvalósítását, önállóságát, kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlődését. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő teret és eszközt biztosítson a sikeres zenei neveléshez. Álljon a gyermekek rendelkezésére néhány ízléses kivitelezésű, tiszta hangzású eszköz, hangszer, azokat bármikor kedvük szerint használhassák. A zenei alapfogalmakhoz kapcsolódó játékok épüljenek egymásra és a zenei képességek mindig játékba ágyazottan jelenjenek meg. A tudatos tervezéshez azonban elengedhetetlen, hogy az óvodapedagógus ismerje a zenei képességek egymásra épülését. Ezek a következő területek: Éneklési készség (tiszta éneklés, gyermekhang ápolása, fejlesztése) Zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos közti különbség, hangszínek felismerése, belső hallás fejlesztése)

95 A ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, a tempóérzékelés, a mozgáskultúra, tánc, gyermekhangszerek) Zenei formaérzék fejlesztése (a motívum hangsúly kiemelése mozgással, dallammotívumok, ritmus motívumok) A zenei alkotókészség, - kreativitás fejlesztése. A zenehallgatásra nevelés. A zenei nevelés szervezeti formája kötelező és kötetlen, csoportos, mikrocsoportos, és egyéni szervezésben valósuljon meg. Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget naponta éneklésre, zenélésre, mondókázásra, dalos játék játszására. Heti egy alkalommal az 5-6-7 éveseknek a testvércsoporttal közösen, csoportosan szervezett énekes játékot tartsanak az óvodapedagógusok, lehetőség szerint az udvaron, ha rossz az idő a tornatérben. Az ének-zenei képességeket fejlesztő játékokat zömében kötetlen jelleggel mikrocsoportos, és egyéni formában szervezze meg az óvodapedagógus. Ezzel a munkaformával az óvodapedagógus a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni. A nyelvi képességek fejlesztését segítse elő az óvodapedagógus a mondókák, énekek helyes artikulálásával, a szavak szép, pontos ejtésével. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása, megérezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek élvezettel, örömmel játszanak énekes játékot. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. Dallamfelismerést, ritmus visszaadást változatos formában alkalmazzák. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat (halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély) a különbséget egyedül is képesek érzékeltetni. Belső hallásuk kifejlett, dallambújtatásra, természethez kapcsolódó hangok utánzására, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képesek. Megérzik a zenei motívumok hosszát, azt mozgásban és térben szemléltetik. Egyöntetűen körbe járnak szép testtartással, kézfogással is. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik (dobbantás, koppantás, páros forgás, kilépés stb.)

96 Térformák kialakítására, visszaalakítására esztétikusan képesek és felhasználják a néptánc egyszerű formavilágát Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak, mozgáshoz, ritmushoz dallamokat kitalálnak, improvizálnak. Élőzenét, népdalokat, népi rigmusokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. Néptánc Célja: Az óvodáskorú gyermek – főleg az 5-7 éves kor – megismertetése a népi tánclépésekkel, valamint önkifejezési készségének megalapozása. Feladata: Népszokások megismertetése. A táncnak, mint az önkifejezés alapvető formájának gyakorlása. Ritmusérzék fejlesztése a zenén és táncon keresztül. Népi dalos játékok és énekek bemutatása és gyakorlása. Anyaga: Mozgások szabadon. Alaplépések, forgások, páros forgók, csapásolók. Táncos járások, bújók. Köralakítások különböző fogásokkal – váll-, derékfogással, átemelések. Haladás sorfogással és páros bújásokkal. A megismert lépések segítségével rövid tánc összeállítása.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: Örömmel, szívesen táncoljanak, elsajátított tudásukat kreatívan, önállóan használják.

97 A népi táncban használt alapelemekből ismerjék: az alaplépést, ridalépést, körforgókat, páros forgókat. Érezzék meg a zene ritmusát, hangulatát, ahhoz alkalmazkodva táncoljanak szólóban, vagy páros formában. Éljék át a tánc közösségi jellegét. 3.3.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés, konstruálás, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A gyermekek élményei, az őket körülvevő világról szerzett tapasztalatai eltérőek. A látás-befogadás, látás-kifejezés, ábrázolás, építés során fejlődnek értelmi képességeik, vizuális érzékelésük, észlelési emlékezeti képességük, manuális és dinamikai képzeteik, fantáziájuk, képi gondolkodásuk, alkotóképességük, esztétikai érzékenységük. A gyermek vizuális fejlődésére hatást gyakorol a környezete, a táj, az óvoda udvara, az épületek, a belső tér bútorai, eszközei, díszítményei, műalkotások, népi alkotások, hagyományok, valamint az őket körülvevő gyermekek és felnőttek. Célja: Formálja a gyermek képzeletét, gazdagítja élmény és fantáziavilágát, a környező világ vizuális megjelenítését sokrétű tevékenység során, annak újra alkotása. A gyermek tér-formaszín képzetének gazdagítása, képességfejlesztés, az esztétikai fogékonyság és a szép iránti nyitottságuk igényének a kialakítása. A tehetség felismerése és mértékének fejlesztése. A SNI gyermekek esetében kiemelten fontos a vizuomotoros készség fejlesztése. Az olvasásírás- számolási készség megalapozásához fejlesztjük a testsémát, a vizuális észlelést, a vizuális megfigyelő képességet, a taktilis észlelést és a finommotorikát. Érvényesülnek a kompetencia óvodai nevelésre vonatkozó alapelvek, a belső kép és önkifejezés megvalósításában.

98 Az óvodapedagógus feladata: Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a tehetséges gyermekekre. Az alkotó-alakító tevékenység tartalmának, minőségének fejlesztése a 3-7 éves korra jellemzően, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve (az alkalmazott technikák megismertetése). A tevékenység szervezeti formáinak a megteremtése a differenciálás elvének figyelembe vételével. Ismertesse meg az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka, különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Fokozottan figyelje a SNI gyermekek eltérő szükségleteit, speciális eszközökről gondoskodjon. (színesek legyenek és jól elkülönített állandó helyen tárolva) nem csak a gyengénlátók esetében. Az alkotó-alakitó tevékenységhez méretben, minőségben és mennyiségben megfelelő eszközök szükségesek, melyek beszerzése során az óvodapedagógus tartsa szem előtt a praktikusságot, a célszerűséget és az esztétikumot. A csoportszobában és az udvaron az óvodapedagógus alakítson ki megfelelő helyet, ahol nyugodtan alkothatnak a gyermekek, és kényelmesen elférhetnek, a különböző anyagok elhelyezését úgy oldja meg, hogy közel és elérhető legyen. Az alkotáshoz nyugodt légkör szükséges, amelyben az óvodapedagógus segít, barátságosan értékel, a gyermek szívesen vesz részt a munkában és az elrontott, sikertelen próbálkozásai nem okoznak lelki feszültséget, alkotókedvét nem veszti el. Az eszközök biztonságos használatát az óvodapedagógus egyénileg tanítsa meg a gyermekeknek. Az óvodapedagógus gondoskodjon arról, hogy a nap egészében legyen a gyerekeknek lehetősége rajzolni, festeni, építeni, mintázni, agyagozni, szőni-fonni, hajtogatni, illetve a kézi munka más fajtáival tevékenykedni. A gyermekek ruhája tisztaságának megtartása érdekében, ha arra szükség van, használják a "festő" pólókat és biztosítsa a tisztálkodási lehetőséget.

99 A 3-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmát és annak minőségét differenciáltan fejlessze az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus tegye lehetővé a 3-4 éveseknek, hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, az eszközökkel és a megoldási technikákkal. A kicsiknél az óvodapedagógus a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit tervezze meg, de ne befolyásolja a témát ebben a korban. A nagyoknak is legyen később lehetősége szabadon témát választani. A tevékenységhez az óvodapedagógus biztosítson festéket, zsírkrétát, ragasztót, anyagot stb. melyekből képet alkothatnak. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket a képalakító készségei a fejlődésében, ahol a szórt, esetenként firka elemektől eljuthatnak a részformák elemeinek egymáshoz rendezéséig. Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermek számára a plasztikai alakítás megismerését. Ismertesse meg a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával, nyomkodjanak, ütögessenek, gyurkáljanak, gömbölyítsenek, simítsanak, sodorjanak, mélyítsenek, tépjenek, karcoljanak stb. Az óvodába lépéstől a gyerekeknek legyen lehetősége építésre, melynek során a különböző tárgyak formájával, alakzatával ismerkedhetnek meg. Az óvodapedagógus teremtsen alkalmat és helyet arra, hogy szívesen beszéljenek az alkotásokról, és hosszabb ideig legyen lehetőség a létrehozott produktumban való gyönyörködésre. A 4-5 éves gyermekek alkotó-alakitó tevékenységét az óvodapedagógus gazdagítsa és bővítse. A szándékos képalakító tevékenységet segítse élmények adásával és javasoljon ezekhez illő technikákat. Ebben a korban már érje el az óvodapedagógus, hogy jelenjen meg az emberábrázolás, a környezet, a cselekvések megjelenítése a gyermekek sajátos elképzelése alapján. Biztosítson az óvodapedagógus ceruzát, krétát, rostirónokat, különböző vastagságú ecseteket, hogy minél részletesebben tudják kidolgozni a képet. Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus,

hogy

spárgából,

fonalból,

textilből,

termésekből

képeket

komponálhassanak. Ismerkedjen műalkotásokkal. A plasztikai munkák már tagoltak ebben a korban, erre építsen az óvodapedagógus, mikor játékhoz készítenek eszközöket, vagy valamilyen ajándéktárgyat. A plasztikus formák létrehozásánál legyen lehetőségük a gyerekeknek textil, bőr, termések, ágak felhasználására is. Az építés során már a tér variálásának lehetőségét is kínálja fel az óvodapedagógus.

100 Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó tevékenysége során építsen az óvodapedagógus az együttműködési készségre. A képalakítás során a gyerekek közös alkotásait gazdagítsa az óvodapedagógus technikák és eszközök megismertetésével és ezek alkalmazásával (batik, kollázs, lenyomatok stb.). Részesüljenek a gyermekek olyan élményekben (mese, vers, énekes játék, ünnepek, kirándulások), melyek alkalmasak cselekmények ábrázolására. A gyermekek plasztikai munkájában is törekedjen az óvodapedagógus a közös alkotásra, amelyben egy-egy jelenet ábrázolására képesek már a gyermekek. A gyermekekben alakítsa ki az óvodapedagógus az ajándék készítés és adás igényét, ösztönét. A gyermekeket segítse játékok, bábok, kiegészítők készítésében. A szülők segítségével gyűjtsenek az alkotó-alakitó munkához szükséges anyagokat és vonja be az óvodapedagógus őket az óvoda szépítésébe is. A gyermekek számára biztosítson lehetőséget, hogy önállóan készítsenek elő, gondozzanak minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Az óvodapedagógus azon kívül, hogy minden nap rendelkezésre állnak az eszközök, anyagok, minden hétre tudatosan tervezze mikrocsoportos és egyéni formában egy-egy technika megismerését. Az óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy az adott héten minden gyermek legalább egy alkalommal ilyen formában alkothasson az ajánlott eszközökkel. Az élmények nyújtásánál, a témák ajánlásánál törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a környezet változásai megjelenhessenek az alkotásokban. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: Képesek élményeiket, elképzeléseiket egyedi módon, képekben megjeleníteni. A gyermekek munkájára, alkotására jellemző a formagazdagság, a változatos színhasználat. Formaábrázolásuk változatos, arányok, egyensúly és térbeliség létrehozására képesek. Emberábrázolásuk részletező, megpróbálkoznak a mozgásábrázolással is. Tevékenységük kitartó, örülnek egyéni és közös alkotásaiknak. A téralakításban, építésben szívesen vesznek részt.

101 Képesek rácsodálkozni a szépre. Tárgydíszítésben önállóak. Ismerik a változatos technikákat, jártasak az eszközök használatában. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el.

102

103 4. A Lakkozó Tagóvodai nevelés rendszere Cél és feladat

Fő területek

A nevelés alapvető keretei

A gyermek tevékenység formái

A fejlesztés tartalmi eszközei

Mozgás

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

Külső világ tevékeny megismerése /Népszokások/ Komplex művészeti nevelés

Játék Munkajellegű tevékenységek Tanulás

Egészséges életmód alakítása Érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés, Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés A fejlődés jellemzői

Az óvoda kapcsolatai

Család Más intézmények

104 4.1. A rendszer elemeinek rövid felvázolása Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának megvalósulását. A rendszer elemei a következők A nevelés alapvető keretei Egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés A kereteken belül végzett gyermeki tevékenységek Játék Elsődleges és alapvető, áthatja a többi tevékenységet is, a személyiség legfőbb formálója. A gyermek a játék során valódi és vélt problémáit, minden élményét feldolgozza. Kipróbál mindent, ami számára érdekes, a valóságot és képzeletet vegyítve szerez tapasztalatokat. Munkajellegű tevékenységek Az óvodás gyermek a testápolás, táplálkozás, öltözködés során önmagával kapcsolatos munkajellegű tevékenységeket végez. Szívesen teljesít kisebb megbízásokat is, ha a felnőttek és társai erre megkérik. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás A tanulás és a játék szoros kölcsönhatásban van, óvodáskorban egymástól elválaszthatatlan. Az óvodás gyermek spontán, gyakorlatban szerzett tapasztalatain keresztül szerzi ismereteit játékba integráltan.

A fejlesztés tartalmi eszközei, a nevelési területek Mozgás Fejleszti a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit, az ügyesség sokféle formáját, testi erőt, gyorsaságot, állóképességet. Segíti a téri tájékozódást, helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodás képességét. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában.

105 Külső világ tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés során a gyerekek a szűkebb és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő, biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek. Matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket is szereznek az óvodai élet során. Felismerik a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és a téri viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík és mennyiség szemléletük. Logikai gondolkodásuk fejlődik. A néphagyományok megismerését is fontosnak tartjuk a mai világban, felelevenítjük a régi hagyományokat, bemutatva a népi kultúra alapelemeit. Komplex művészeti nevelés •

Verselés, mesélés A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, oldja a szorongást, segíti a belső képteremtés képességének kifejlődését.

•

Ének, zene, néptánc, gyermektánc A zenei nevelés fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, játékos zenei alkotó kedvét. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését, a népi játékok pedig identitástudatuk kialakulását.

•

Rajzolás, mintázás, kézi munka Összetett, sokszínű nevelési terület, magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást,

építést,

képalakítást,

a konstruálást,

a kézimunkát,

a

barkácsolást, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezet alakítását. Beletartoznak a néphagyományokhoz kapcsolódó kézműves tevékenységek is.

Kapcsolatok A család és az óvoda A gyerekek nevelésében a család szerepe a meghatározó, az óvodai nevelés kiegészíti azt.

106 Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodai és családi nevelés közel azonos elvek alapján történjen, s ehhez feltétlenül szükséges egy szoros, kölcsönös bizalmat feltételező kapcsolat kialakítása. Közösen kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy a kisgyermek családi és óvodai élete közti átmenet folyamatos legyen. Ehhez ismernünk kell a családok sajátosságait, szokásait, így a családra szabott speciális segítséget nyújthatunk. Különösen a sajátos nevelésű igényű gyermekek esetében fontos az együttműködés a gyermekek családjával. A mi feladatunk, hogy igényeljük a szülők aktív közreműködését, és segítőkészen közeledjünk feléjük. A kapcsolattartásnak a mi óvodánkban az alább felsorolt formáit gyakoroljuk: Családlátogatások: az elsőt lehetőleg a kisgyermek óvodába lépése előtt valósítjuk meg,

hogy kölcsönösen

megismerkedjünk,

benyomásunk

legyen

a

családi

környezetről és szokásaikról. o A már óvodába járó gyermekeknél, - ha komoly probléma adódik - a családi nevelést követjük nyomon, reális tájékoztatást nyújtunk a szülőknek gyermekükről, az esetleges problémákat megbeszéljük. o Veszélyeztetett

gyermekeknél

a

gyermekvédelmi

felelőssel

együtt

környezettanulmányt végzünk. Befogadás az óvodába: - a szülők igényei alapján a fokozatosan érkeznek a gyermekek az óvodába. A felvett gyermekek már nyár végén bejöhetnek az udvarra körülnézni, ismerkedni, játszani. Szeptemberben könnyebb a csoport életébe bekapcsolódni a bölcsődéből, vagy más intézményből érkező gyerekeknek, mint aki először érkezik közösségbe. A szülők, gyermekük igénye szerint maradhatnak, elmehetnek vagy elkísérhetik őket. A szülővel együtt töltött napok nyugodtabb elválást tesz később lehetővé, a szülő is nyugodtabban megy el, mivel ismeri a napirendet, szokásokat, nevelési elveket. A gyerekek számára megkönnyíti az elválást az otthonról hozott kedvenc játék, „rongyika”, vagy más tárgy. Naponkénti párbeszéd alakul ki a szülő és az óvodapedagógus között óvodába érkezéskor és távozáskor. Rövid tájékoztatást tesz lehetővé a gyermekről. Folyamatos kapcsolattartás szempontjából jó dolog, de néhány percnél nem vehet többet igénybe. Szülői értekezletek: - az óvodába először érkező gyerekek szüleinek a felvétel közzététele után szervezzük. Megismerik az óvodai környezetet, helyi pedagógiai programot. Kézhez kapják az óvoda Házirendjét, és ezzel megismerik azokat a

107 szabályokat, elvárásokat, melyek az együtt nevelést teszik lehetővé és így a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket. o Az

óvodai

élet

alatt

csoport-szülői

értekezleteket

tartanak

az

óvodapedagógusok, ahol tájékoztatják a szülőket a csoport életéről, az aktuális szervezési kérdésekről. Az együtt neveléssel és gyermekek fejlődésével kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai témákat is feldolgoznak. o Az iskolába készülő gyermekek szülei számára összevont szülői értekezletet szervezünk, még a beiratkozás előtt. Tájékoztatást adunk az iskolakezdéssel kapcsolatos kérdésekről. A szülők igénye alapján vendég előadókat is hívunk (pszichológus, tanító, stb.) o Alkalmanként más, több szülőt érintő témában is szervezünk összevont szülői értekezletet. Nyílt napokat szervezünk a szülők részére, ahol az óvodai nevelésbe pillanthatnak be vagy tavasszal meghirdetett formában, vagy egyéni kérés alapján.. Közös programokra is lehetőséget teremtünk, amely lehet; kirándulás közösen a családokkal, vagy az ünnepek előtti készülődés kapcsán szervezett munka- délutánok, ahol játékokat, díszeket készítünk. o Anyák napján a gyermekek hívják vendégségbe az Édesanyákat, a Nagymamákat. o Ünnepeink egy részét (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Gyermeknap) – zárt körben, a gyerekekkel délelőtt szervezzük. o Minden nevelési évben kétszer, hétvégén szervezünk családi napot, ahol együtt játszunk, sportolunk, valamilyen téma köré rendezve. o Kerüljük a gyermekek számára megterhelő szerepeltetést, ezért inkább a családokkal közös játszó- és táncházakat szervezünk. A nevelési év végén a gyermekek a családjaikkal megismertetik kedvenc játékaikat, irodalmi és zenei alkotásaikat és ezekbe be is vonják őket. Fogadóórát úgy tartanak óvodánkban az óvodapedagógusok, hogy előzetes időpontegyeztetés után a nevelői szobában szervezik találkozásaikat a szülőkkel, nem csak központilag meghatározott időben. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget, hogy az adott gyermek fejlődéséről, az estleges gondokról, problémákról és persze örömökről intim körülmények közt tudjanak beszélgetni. Alkalomszerűen lehetőséget teremtünk a szülőknek, vásárok szervezésével, olyan játékszerek, könyvek beszerzésére, amelyeket mi is használunk az óvodában.

108 Az óvoda és más intézmények Óvodánk helyi sajátossága, hogy a bölcsőde, az óvoda és az iskola egy épületen belül, egymás mellett van. A bölcsődei gondozónőkkel napi kapcsolatban vagyunk, sok óvodás gyermek járt és testvéreik járnak a bölcsődébe. Nyár végén az új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok meglátogatják az óvodába készülő gyerekeket, ismerkednek velük. A gondozónőktől rövid jellemzést kérnek. Az óvodába felvett gyermekeknek igyekszünk a bölcsödében megszokott jelüket adni, a csoportbeosztásnál figyelembe vesszük a szülők kéréseit. Az iskolákkal szoros és folyamatos a kapcsolatunk, különösen a szomszédos Waldorf Iskolával. Nevelési Tanácsadó a különböző beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek számára nyújt segítséget. Kérésünkre iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek. A gyógypedagógiai intézmények a SNI gyermekek fogyatékának és egyéni fejlettségének megfelelő, gyógypedagógusi segítséget adnak a speciális fejlesztéshez. Közművelődési intézményekkel – helyi – Ifjúsági Ház, Káposztásmegyeri Közösségi Ház, általános – múzeumok, mozi, - annyiban kerülünk kapcsolatba, amennyiben az általuk szervezett programokat látogatjuk. Az ottani, gyermekek számára szervezett rendezvényeket népszerűsítjük a szülők között is. Egészségügyi szolgálat a védőnő rendszeresen látogatja a gyermekeket az óvodában és időszakonként „tisztasági” szűréseket végez, egészségügyi probléma esetén kérésre segítséget nyújt.

A Komplex Prevenciós Óvodai Programot alkalmazó más óvodákkal igyekszünk felvenni a kapcsolatot és így tapasztalat cserére van lehetőségünk a gyakorlati munkáról, szakmai konzultációkat szervezhetünk egymás között. 4.2. Kiemelt nevelési elveink Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakozására törekszik, melynek során a gyermeket megillető jogok és alapvető egyéni szabadság tiszteletben tartását

109 tartjuk szem előtt, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésünkben. A gyermeki személyiséget tisztelni, elfogadni kell és ennek érdekében szeretettel, megbecsüléssel, bizalommal, gondoskodással vesszük körül. A nevelésnek lehetővé kell tennie, és segítenie kell a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését és az egyéni képességek kibontakoztatását. Biztonságérzetet adó, szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvoda megteremtésére törekszünk, ahol a gyermek áll a központban. Alapelvünk, hogy arra törekedjünk, a nálunk töltött időt élményekben gazdagon töltse, s derűs, kiegyensúlyozott légkörben fejlődjön minden gyermek. Az óvodai élet segítse elő, hogy a gyermek olyan helyzetbe kerüljön, ahol számára eddig ismeretlen kulturális, művészeti élményekkel találkozzék, új tapasztalatokat szerezhessen. A nevelésben a család szerepe a meghatározó, az elsődleges, az óvoda építrá és kiegészíti azt, amennyiben szükséges a hátránycsökkentés a feladatunk. A családból hozott szokásokat, hagyományokat tiszteletben tartjuk, támaszkodunk rá. Az óvodapedagógusok a szülőket elfogadják. Az óvoda valamennyi munkatársa szem előtt tartja, hogy minden gyermek más és más személyiség és a fejletség különböző szintjén állnak. A speciális szakemberekkel közösen arra törekszünk, hogy minden gyermek optimálisan fejlődjön. Lehetőséget biztosítunk a közvetlen tapasztalat- és élményszerzésre. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgásnak a lehetőségét is megteremtjük a teremben és a szabadban egyaránt. Az óvodán belüli légkört oly módon igyekszünk kialakítani, hogy a társas kapcsolataink pozitív mintát nyújtsanak a gyermekeknek. Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermeke a különböző tevékenységek közt szabadon választhassanak és az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységek igazodjanak az egyéni és életkori sajátosságokhoz.

110 Kiemelten kezeljük a másság elfogadását, mert ez az egyik alapfeltétele a közösségi nevelés egészséges alakulásának, valamint a kiegyensúlyozott érzelmi életnek. Nem adunk helyet semmilyen előítélet kialakulásnak. Az óvodapedagógusok feladata: Az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók differenciált fejlesztése, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrése és megelőzése is. Építsék be a fő nevelési területek feladataiba indirekt módszerekkel a pszichikus funkciók differenciált fejlesztését. Építsenek a spontán gyermeki aktivitásra! Vegyék észre a különböző képességek, készségek területén az egyes gyerekeknél mutatkozó

tehetséget,

és

teremtsenek

lehetőséget

annak

kibontakoztatásra,

fejlesztésére. A szülők igényeit felmérve, és pedagógiai elveinkkel összeegyeztetve szervezzék meg az óvodai életet A szülőkkel közösen foglalkozzunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel. A hátrányok oka lehetőleg semmiképp ne súlyosbodjon az óvodai évek alatt. Vegyenek részt olyan képzéseken, tanfolyamokon, melyek a program megvalósítását segítik illetve a SNI és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez ad segítséget. A SNI gyermekek integrált nevelése szükségessé teszi, a habilitációs és rehabilitációs szemléletet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazását. Az integráltan nevelt gyermekek számára biztosítani kell a speciális eszközöket, melyeket az adott szakértői és rehabilitációs bizottság javasol. Az óvodapedagógusok feladata olyan pedagógiai attitűd kialakítása, mely lehetővé teszi az integrált gyermekek számára sajátos igényük szerint képességeik fejlesztését, a többiek számára pedig a toleráló magatartás, segítőkészség, alkalmazkodás gyakorlását. A pedagógusoknak biztosítani kell a nemzetiséghez tartozó és más országból érkezett gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

111 Kiemelten kezeljük a másság elfogadására nevelést, hiszen az egyik alapvető feltétele a társas kapcsolatok egészséges alakulásának, a kiegyensúlyozott érzelmi életnek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 5. A pedagógiai feltételrendszer és tartalma Az óvodai nevelésünk tartalmában határozzuk meg a gyermekek tevékenység formáit, az iskolakezdésre elérendő fő fejlődési jellemzőket. Programunkban vállaljuk a gyermekek képességeinek tudatos, differenciált fejlesztését, hogy később az iskolában lehetőleg ne küzdjenek tanulási zavarokkal. Felhasználjuk módszerként a Komplex Prevenciós Óvodai Program által kidolgozott fejlesztő programot, a gyermek életkori és egyéni sajátosságaira, természetes játék-, és mozgásigényére építve. Az alábbi területeken: Mozgásfejlesztés Testséma fejlesztés Észlelésfejlesztés (percepció fejlesztés) Verbális fejlesztés

Programunkban jelentős szerepet kap néphagyományok megismerése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése megfelelő ütemben történjen. A SNI, integrálható gyermekek számára lehetőséget adunk az együttnevelődésre és közös tevékenységekre társaikkal. A SNI gyermekek egyéni fejlesztéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó speciális szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködését kérjük. Az integrált gyermekek tevékenységeiben fontos szem előtt tartani: - a fejlesztés a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, - a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéshez szükséges, - a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl.

112 Szervezeti és időkeretek az óvodában Csoportszervezés A program megvalósítható homogén és heterogén életkorú csoportban is. Óvodánkban törekszünk homogén életkorú csoportok szervezésére, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva. A mindennapi élet tervezésénél és szervezésénél az óvodapedagógusok valamennyi csoportformánál figyelembe veszik a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét és fejlődési ütemét. Amelyik csoportban integrált, sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése történik, ott. figyelembe vesszük a 2-es illetve 3-as szorzókat a csoportlétszámnál. Napirend, hetirend A napirendet, heti rendet rugalmasan alakítjuk ki a helyi adottságokat, igényeket, lehetőségeket, hagyományokat figyelembe véve. A napirend szervezésével, rugalmas alkalmazásával megfelelő időt, teret biztosítunk a gyermekek nyugodt, elmélyült, aktív tevékenységéhez. Az óvodapedagógusok a nevelési év során a gyermekek biológiai és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítják ki. Évszaknak, időjárásnak megfelelően lehetőséget biztosítunk a levegőzésre.

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben Tevékenység

Időtartam

Játék, szabadon 4 - 6 óra választott tevékenység Előkészületek étkezéshez, étkezés

1 – 2 óra

Öltözködés, testápolás

1,5 – 1 óra

Pihenés, alvás

1,5 – 2,5 óra

Mindennapi szervezett mozgás

15 – 30 perc

113

A heti rend napi bontásban tartalmazza az irányított tevékenységek idejét. Az irányított mozgásos tevékenységi forma, az egyetlen, amelyet kötött formában szervezünk. A különböző párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek alatt kihasználjuk a speciális fejlesztésre kínálkozó lehetőségeket. 6.1. A nevelés alapvető keretei 6.1.1. Egészséges életmód alakítás Célja: A 3-7 éves gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel igényének alakítása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségletei, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, óvása és megőrzése, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A helyes életritmus - napirend biztosítása. A SNI gyermekek megfelelő segítése a hátrányuk leküzdése érdekében. Az óvodapedagógus alakítson ki bensőséges viszonyt és természetes testközelséget a gyermek gondozása során. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást. A gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszintén, bizalomkeltően közelednek feléjük és minden mozdulatuk, szavuk tapintatot, elfogadást sugároz. Ilyen feltételek mellett tudjuk megismerni a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Biztosítsa az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel az óvodapedagógusok, a pedagógiai asszisztensek, a dajkák bevonásával, végezzék a teendőket,

114 hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Törekedjünk arra, hogy az óvodában dolgozók viselkedésük, magatartásuk minden esetben modellértékű legyen. A növekedés, érés és a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az óvodapedagógus feladata, hogy tájékoztassa a szülőket az étrendről, és javaslatot tegyen az otthoni kiegészítő ételekre. Az óvodában tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak a gyerekek, illetve a szülők segítségével naponta gyümölcsöt, zöldségfélét. A gyermekeknek nem csak a fejlődését, hanem a közérzetét is befolyásolja a megfelelő táplálkozás, ezért az óvodapedagógus törekedjen megismerni az egyes gyermekek étkezési szokásait. Szükséges ismerni minden gyermeknél a kedvelt ételt, érzékenységet, mit nem szeret, és tapintatosan kell segíteni, szoktatni a megfelelő étkezési szokások alakítását, a SNI, vagy a speciális diétát igénylő gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe kell venni. Törekedjen az óvodapedagógus az étkezés közben a kulturáltság, az esztétikum megjelenítésére és igyekezzen a pozitív hangulat kialakítására. A SNI gyermekeknél fontos az evőeszközök használata, a tányér az étel helye, a pohár fogása, folyadék mennyisége és a speciális eszközök beszerzése. Az óvodapedagógus gondoskodjon olyan tapasztalatszerzésre alkalmas tevékenységről, ahol süthetnek, salátát készíthetnek a gyermekek, az óvodapedagógusok a szülők és a nagyszülők bevonásával. Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy egész nap álljon folyadék (víz) a gyermekek rendelkezésére, ha szomjasak, és erre hívja fel figyelmüket. A testápolás a gyermekek betegségének megelőzését, egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásuk és tisztaságigényük kialakítását szolgálja. Fontos, hogy az óvodapedagógus (pedagógiai asszisztens, dajka) működjön közre a testápolási szokások alakításában. Az óvodapedagógus a tevékenység közben beszélgessen a gyerekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Az óvodai és családi szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, ugyanakkor minden esetben alkalmazkodni kell az egyéni igényekhez. Különös gonddal védje a felnőtt a gyermek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC használatához a gyermeket gondozók teremtsék meg a feltételeket, hogy a gyermekek

115 fokozatosan egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket, biztosítsanak elegendő időt a gyakorlásra. SNI gyermek esetében fokozottan ügyelni kell a tisztálkodásra és a megfelelő eszközök biztosítására. A rendszeres testápoláshoz tartozik az étkezés utáni fogmosás és meleg időben a folyamatos hűtés, zuhanyozás, ennek feltételeit teremtse meg az óvodapedagógus. Biztosítsa az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét, hangsúlyosabb figyelemmel a SNI gyermekekre. Az öltözködés, védekezés az időjárás-változás ellen, de egyben fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is. Az óvodapedagógus következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a kényelmes, praktikus, igény szerinti öltözködés előnyéről. Minden gyereknél javasoljuk a tartalék garnitúra elhelyezését a zsákjában. A váltócipő, az udvari játszóruha (testnevelésre és mozgásra is alkalmas) meglétét megkívánjuk, ezt a szülők biztosítják gyermekeiknek. A gyermekek alvás és pihenés igényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent a nyugodt pihenéshez, alváshoz szükséges feltételek megteremtéséhez (csend és nyugalom). Az óvodapedagógus mesével, énekkel altasson, s figyeljen fel a zaklatott, nyugtalan gyerekekre. A kényelmes ágyak mellett biztosítani kell a megfelelő ágyneműt és plédet, szülő részéről a pizsamát. A gyermekek alvási szokásait vegye figyelembe az óvodapedagógus (alvósjáték, kendő stb.). A gyermekeknek

különböző

az

alvásigénye.

Egyórai

nyugodt

pihenés

után

az

óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek az óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy csak akkor fektesse le, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket az első osztályos napirend szerinti életre. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondozza a hozzá közel álló felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő időközönkénti fertőtlenítő takarítással, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törülköző és pohár használatával igyekezzenek megelőzni.

116 Óvodáskorban előfordul, hogy bepisilnek a gyermekek. A felnőttek ügyeljenek arra, hogy még véletlenül se szégyenítsék meg a gyermeket. Kizárólag a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A SNI gyermekek esetében minden segítséget meg kell adni ezen a területen is. Az óvodás években jellemző az alakváltozás, a hirtelen növekedés következménye sokszor okoz hanyag testtartást. Az óvodapedagógusok használják ki a mozgásos tevékenységek, különösen a mindennapos szervezett egészségfejlesztő testmozgás és az udvari mozgásos játékeszközök segítségét a mozgásigény kielégítésében és a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javító tornát tervezzen be az óvodapedagógus. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapedzési lehetőségük van. Az egészség megőrzéséhez, a betegség megelőzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Az óvoda udvara a legjobb lehetőség arra, hogy sok időt töltsenek a szabadban, ezt egészíti ki a közeli erdő. A légfürdőzésre teremtsen alkalmat a szabadban, a mozgásra, játékra és sétára az óvodapedagógus. A gyermekek a víz, edző hatását is ismerjék meg az óvodában, ez intenzívebb a légfürdőnél. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezetük megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színek harmóniája és ez megfelelő alapot ad az itt folyó nevelőmunkához. Az óvodapedagógus figyeljen a tárgyi környezet elrendezésére, óvására, pótlására, a környezettudatos magatartás megalapozására, a megfelelő feltételek biztosítására, ennek védelmében a gyermekekkel együtt tevékenykedjen. Az udvar kialakítása során arra törekedtünk, hogy a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. Ösztönözze a gyermekeket az egészséges, természetes mozgáslehetőségek gyakorlására. Az udvaron is biztosítsa azokat a játékeszközöket, melyek a csoportszobában kedvelt játéktevékenységek kellékei (sátrak, várak, bábok és dramatizáláshoz szükséges eszközök). Teremtse meg a lehetőséget a szabadban az agyagozáshoz, festéshez, stb. és a teremben megkezdett tevékenységek folytatásához. A teraszokon tegyék lehetővé az étkezést és a játékot. Az mindhárom udvaron a csoportok alakítson ki közösen virágos- és veteményeskertet.

117 A csoportszobákat az óvodapedagógusok tegyék többfunkcióssá, mely alkalmas a szabad játékra, étkezésre, alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét és egyben jó mintát is ad. A SNI gyermek esetében biztosítjuk a berendezési tárgyak állandóságát. és az akadálymentes környezetet. Kihasználjuk a termek nagy ablakfelületeit, hogy minél hosszabb ideig tevékenykedjenek természetes fényben, ezért nem teszünk fel függönyt, csak az árnyékolást oldjuk meg. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy többféle játék tevékenységhez is elkülöníthető részeket alakíthassanak ki a gyermekek a csoportszobában. Legyen a teremben egy meghitt együttlétre alkalmas kuckó, ahol mesélni, beszélgetni lehet. Valamennyi eszköz a gyermek számára elérhető legyen. Minden teremben gondoskodjon az óvodapedagógus, hogy állandó helye legyen a rajzolásnak, barkácsolásnak és itt találjon meg a gyermek minden eszközt, ami a vizuális és téri alkotáshoz szükséges. Gondoskodjon helyről növényeknek, akváriumoknak és terráriumoknak, a séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött "kincseknek”. Folyamatosan, a gyerekek igénye és érdeklődése alapján az óvodapedagógus biztosítson a teremben mozgásfejlesztésre alkalmas játékeszközt és teret. Az öltözők berendezésén túl fordítson figyelmet az óvodapedagógus olyan tábla elhelyezésére, amely nem csak figyelemfelkeltő, esztétikus, hanem a szülők tájékoztatást kaphatnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléséről is. A mosdókban biztosítjuk a megfelelő méretű eszközöket és a függönyökkel az intimitást. A tornaterem berendezésével, eszközök elhelyezésével úgy használjuk ki a helyet, hogy naponta mozogjanak, tornázzanak a gyermekek, ha a szabadban ez nem biztosítható. A napi életritmus, a rendszeresség, az azonos időben végzett tevékenység hatással van az életfolyamatokra, alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. Az óvodapedagógus tudatosan tervezze meg a gyermek napját, minden esetben vegye figyelembe az egyedi szükségleteit, sajátosságait. Minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet, ennek megteremtése, alakítása az óvodapedagógus feladata. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó.

118 Vegye figyelembe, hogy az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos napirend biztosítja. Az óvodapedagógus tartsa szem előtt a tevékenységek megszervezésénél a párhuzamosan is végezhetőik a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, az átjárhatóság biztosításának elvét. A folyamatos délelőtti napirend előnyei: Lehetővé teszi, hogy minden gyermek egyéni tempója szerint étkezzen. Minden gyerek eldöntheti, mikor kezd és fejez be egy tevékenységet. A játszó gyereknek nem kell abba hagynia a játékot. Az óvodapedagógus könnyebben észreveszi, hogy az egyes gyermek mikor szorul segítségre. A nap folyamán néhány állandó, visszatérő tevékenységnek van csak pontos ideje (ebéd, pihenés) ezek minden alkalommal a nap ugyanazon időszakában valósulnak meg, és a programunk sajátosságait kell még figyelembe venni (testvér csoportok közös szervezett tevékenysége, tornatermi, szervezett tevékenységek idejének beosztása) a kötött időpontok meghatározásában. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg a differenciált, párhuzamos tevékenységek. A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk, fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy célszerű otthon is az étkezések és a pihenések megközelítőleg azonos időpontját betartani. A megjelölt időkeretek csoportonként, a gyerekeket figyelembe véve más-más időpontban jelentkeznek. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, és helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket szükség szerint önállóan használják. Képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból és szednek a tálból. Igényükké válik az esztétikus terítés, higiénikusan étkeznek, és biztonságosan használják az evőeszközöket. Étkezés közben ügyelnek testtartásukra, és halkan beszélgetnek. Önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

119 Ügyelnek ruhájuk helyre tétele során annak esztétikus elrendezésére. Igényükké válik az őket körülvevő környezet tisztasága, rendje és ezt képesek megőrizni, illetve helyreállítani, kialakul bennük a környezettudatos magatartás. Ügyelnek saját külsejükre, képesek eldönteni, hogy fel- vagy levegyenek ruhadarabot magukról. Igényükké válik a levegőzés, szívesen mozognak és vesznek részt mozgásos játékban. Nem félnek a víztől. A többség szívesen játszik, mozog a vízben. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a lehető legmaximálisabb fejlődést produkálják. A SNI gyermek esetében a fejlődés lassabban alakul ki, a sérüléstől és a fogyaték nagyságától függően. 6.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermek érzelmi állapotát nagymértékben a családi atmoszféra határozza meg. Az "én" fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A kezdetben jellemző erős, gyakran változó, szélsőséges érzelmekkel teli viselkedésből, egy hosszabb érési folyamat eredményeként,

eljut

önérvényesítő,

társas

a

gyermek

a

magatartás,

kezdeményező,

viselkedés

együttműködő

szintjére.

Ez

önmegvalósító,

természetesen

csak

csoporthelyzetben valósulhat meg. A szocializációs folyamatban a gyermek, különböző erkölcsi normákat ismer meg, melyek beépülnek személyiségébe. A közösen végzett tevékenységek, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a gyermekeknek,

hiszen

módosíthatják

viselkedésmódjait,

egészséges

összehasonlítási

lehetőséget kínálnak, ebből következően reális önismeret, önértékelés kialakulását teszik lehetővé. A társas érintkezés alakulásában döntő a gyermek felnőtthöz fűződő viszonya. A felnőttgyermek kapcsolatban 3-7 éves korban az érzelmi töltés a meghatározó, jobban, mint a kortársi. Az óvoda alkalmazottainak pozitív kapcsolata is kedvező érzelmi töltés a gyermek számára.

120 A csoporthoz tartozás érzéséhez tapasztalni kell a gyermeknek, hogy a többieknek hiányzik, hogy számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá. Célja: A személyiség "én" fejlődése során a természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat alakítása, ehhez való alkalmazkodás, önkifejező és önérvényesítő törekvéseknek teret engedve. Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés, a gyermekek akarati életének, a jellemvonásainak alakításában, tiszteletben tartva az egyéniségüket. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodába lépéstől az iskolába indulásig. A gyermekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Lényeges a SNI gyermek számára a befogadás, a szeretet biztosítása, beilleszkedésük elősegítése, és az eltérő szükségletek figyelembevétele. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek neveléséhez szükséges speciális ismeretek, sajátos törődés, szükség esetén megfelelő szakemberhez való irányítás biztosítása. Kapcsolatok biztosítása (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek), amelyek pozitív érzelmekre épülnek. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Értékek, normák közvetítése, amelyek a családi környezet hatásait egészítik ki. A

társas

kapcsolatok,

a

gyermeki

magatartás

szempontjából

modell

értékű

az

óvodapedagógus, az óvodai más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Törekedni kell a barátságos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására, mert a gyermek érzelmi vezéreltsége ezt igényli, és ettől érzi magát biztonságban. A családias légkörben kialakul a gyermekeknél az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez. Olyan alaphangulat alakul ki, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A folyamatos napirend elősegíti, hogy a várakozás, túltervezés kiküszöbölhető legyen, és ez nyugalmat eredményez.

121 Az óvodapedagógusok tegyék lehetővé, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban, az udvaron, ezzel is az otthonosság érzése erősíthető. A rugalmas napirend hozzájárul az SNI gyermekek optimális fejlődéséhez is. Az otthonosság érzését segítsük elő azzal, hogy minden gyermeknek saját doboza van a csoportban, ahová eszközeit, játékait talált "kincseit" beteheti, önállóan dönthet róluk. A derűs légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvodapedagógushoz, dajkákhoz és az óvoda más felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, gyermekekhez való viszonyulásukkal, bánásmódjukkal segítsék elő, hogy minden gyermek jól érezze magát, szívesen vegyen részt a tevékenységekben. Minden csoportban teremtsék meg a lehetőséget hagyomány, szokás- és normarendszer megalapozását, szimbólum kialakítására, ami a csoportoknak egyéni színezetet ad és erősíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A családias légkör megteremtése segítse elő a gyermekek társas szükségleteinek kielégítését és kapcsolatainak alakulását. Figyeljenek arra az óvodapedagógusok, hogy a más-más csoportba járó, 5-6-7 éves gyermekek számára külön tevékenységeket is szervezzenek, hiszen ez egy másfajta együttműködésre ösztönöz. Keressék az alkalmakat, illetve tudatosan szervezzék meg, hogy nagyobb gyerekekkel (iskolásokkal) is találkozzanak óvodásaink. A kompetencia területek közül az óvoda-iskola átmenet kapcsán, szoros együttműködés rendszer építése valósuljon meg. A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Pedagógiai munkánk alapja az óvodapedagógus-gyerek, pedagógiai asszisztens-gyerek, dajka-gyerek, kapcsolat, melyet pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez. Az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolattal alapozzuk meg az új megértését, az élmény feldolgozását, a szociális viselkedésminták átvételét, a normák, szabályok elfogadását, a konfliktushelyzetek megoldását. Az óvodapedagógus személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének. Vegyük figyelembe, hogy a gyermekek azonnal reagálnak az óvodapedagógus érzelmeire, viszonya egy-egy gyermekhez bármennyire is nem áll szándékában, hat a csoporton belüli kapcsolatokra. Igyekezzék ezért minden gyermekhez szeretettel, megértéssel, feltétel nélküli elfogadással fordulni. Figyeljünk arra, hogy a gyermekek érezzék, majd értsék meg hogy az óvodapedagógus mit tart helyesnek, mit miért utasít el, mindezt fejezze ki cselekedeteiben, szavaiban egyaránt. A

122 gyermekek kezdeti érzelmi azonosulása később belátássá válik azzal az értékrenddel kapcsolatban, amit számára az óvodapedagógusa közvetít. A felnőttek és elsősorban az óvodapedagógus magatartása legyen barátságos, szeretetteljes, őszinte, ugyanakkor határozott is. A gyermekeknél az egyéni sajátosságot figyelembe véve legyen az óvodapedagógus igazságos, következetes és mindig tartsa szem előtt a differenciálás módszerét, ha valamit követel is, soha ne feledkezzen meg a fejlesztendő feladatról. A kortársi kapcsolatok nagy hatással bírnak a közösségi nevelésre Az óvodai nevelés - a családi nevelésen túl - semmivel sem pótolható szocializációs színteret, biztosit a gyermek számára. A gyermek-gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztésben nagyon fontos, az egyes gyermeket gazdagítja, az "én" fejlődéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetőséget. A csoportban való tevékenység segíti, sőt lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalom

nyílik

egy-egy

probléma

többirányú

megközelítésére,

így

rugalmas

gondolkodásmódot alakít. A kortárs is modell a gyermek számára, így a viselkedési minta egy részét átveszi, ez állandósul és beiktatja saját szokásrendszerébe. A felnőtt felelőssége, hogy a gyermekcsoport közösségi légköre hogyan alakul. A közösségi nevelés folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek személyisége, "én" tudata megerősödjék, a saját magáról kialakított kép a tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék és ezzel együtt egyetlen gyermek se maradjon észrevétlen a csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, éljék bele magukat más gyermek helyzetébe, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy minden gyermek önállóan, aktív személyiségként élje meg magát, hogy az "én és a másik" elkülönüljön. Minden segítséget meg kell adni az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységéhez, barátságuk alakulásához, így egyéniségüket mutató színes, egyedi tagjai lesznek a közösségnek. A konfliktusos helyzeteket engedjük önállóan megoldani, csak akkor avatkozzunk be, ha veszélyben van a gyermek, vagy nem tudják megoldani.

123 Segítsük elő, hogy a tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassák meg a feladatokat. Tapasztalhassák meg, hogy a közösen folytatott tevékenység örömtelibb és eredményesebb. A közös együttlétek alkalmával, olyan tevékenységi lehetőségeket biztosítunk, melyek során rácsodálkozhatnak a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, tisztelik és becsülik azt. Ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Fontos, hogy a gyermekek fogadják el és tiszteljék a különbözőségeket, a másságot, legyen az eltérő külső, viselkedés, különleges állapot. Arra törekszünk, hogy az óvodába, de más csoportba tartozó gyermekek is érezzék, hogy összetartoznak, ezt közös tevékenységek szervezésével érhetjük el, melyre jó lehetőség a közös ünnep és hagyomány (hétvégi családi napok, kézműves délután stb.). A közösségi szokások előfeltétele, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. Kezdetektől figyelni kell a kialakításukra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak és a gyermekek folyamatosan ismerjék meg a szokások értelmét, és minél önállóbban alkalmazzák azokat. Egyértelművé kell tenni az együttélés szokásait, normáit és elő kell segíteni az azokhoz való alkalmazkodást. A szokásalakításra - köszönés, kérés, segítés, figyelmesség stb. - saját példájával adjon mintát az óvodapedagógus a gyermekeknek. A gyermekek boldogulása, a felnőttekhez és a társakhoz való viszonyulása alapvető, ezért nevelésünk akkor hatékony, ha e viselkedés kialakítását alapvető feladatnak tekintjük. Meghatározzuk a csoport szokásait, együttélési normáit, elősegítjük az azokhoz való alkalmazkodást, a befogadást példamutatással, az elvárások következetes betartásával alakítjuk. A SNI gyermekeket az egyéni fejlettségüket figyelembe véve a szocializációjukat segítő, minden tevékenység formába be kell vonni. Az autista gyermekek estében a szociális habilitációs terápia alkalmazása az elsődleges feladat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az különböző speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

124 Az együttélés, a viselkedés érvényesítendő módjai: Bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban - alapja, feltétele minden emberi együttélésnek. Szeretetteljes magatartás Tiszteletadás - alapvető követelmény megnyilvánulásai szóban és kommunikációs helyzetben (családban, óvoda dolgozói, vendég, csoporttárs) Megbecsülés. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára és vigyázzanak a produktumra, értékeljék egymás erényeit. Tapintatos viselkedés valamennyi tevékenység során, illetve a mássággal kapcsolatban (pl. vigasztalják szomorú társukat) Figyelmesség - éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm. Segítségnyújtás - számtalan formáját legyen alkalmuk megélni (segítsenek a gyengébbnek, kisebbnek). Türelem - tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat. Önfegyelem - tapintatosan neveljük őket arra, hogy az egyéni célok, a csoportnormához alkalmazkodva valósíthatók meg. Ha kell, tudjon lemondani is. Kudarctűrés - ennek megléte segíti a viszálykodásmentes csoporttársi együttműködést. A SNI gyermekeknél ezen a területen is fontos az egy-egy nevelési helyzetre alternatívák keresése, valamint érvényesülni kell a habilitációs, rehabilitációs szemléletnek, valamint alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához. A szocializáció színterei Az óvodába lépés nagy változást jelent a gyermeknek és a családnak egyaránt. Az óvodapedagógusnak nem csak a gyermekkel, hanem a családdal is ismerkedni, foglalkozni kell, hogy a kölcsönös bizalom kialakuljon. A befogadás időszaka meghatározza a gyermek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. A kisgyermekben bizonytalanságot, esetenként félelmet kelthet a számára idegen környezet. Kiemelten kezeljük az ismerkedés, a közösségbe történő beilleszkedés előkészítését és folyamatosságát.

125 Az előjegyzés előtt és alatt a szülőknek lehetősége van az óvodával és az itt folyó neveléssel részletesen megismerkedni. Az előjegyzés idején a gyermekeket óvodapedagógus várja, halkan szól a zene, lehet játszani, rajzolni és beszélgetni. A felvételt követően családlátogatáson folytatódik az ismerkedés. Beszélgetünk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól. A csoportbeosztásnál figyelembe vesszük - a lehetőségek figyelembevételével - a szülők kérését (testvérek, barátok, volt óvodapedagógus stb.) Lehetőséget biztosítunk a nyári hónapokban az udvar, egy arra kijelölt részén, az ismerkedésre szülőnek, gyermeknek egyaránt, a leendő óvodapedagógusokkal. A bölcsödéből jövő gyermekeket meglátogatjuk, vendégségbe hívjuk a gondozónőket. Óvodakezdéskor a gyermek igénye és a szülő lehetősége szerint folyamatosan kezdik az óvodai életet valamelyik családtag segítségével. A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad, ugyanakkor megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeiket, szokásaikat. A szeptemberi befogadási idő első két hetében általában mindkét óvodapedagógus jelen van a pedagógiai asszisztenssel és a dajkával együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot. A SNI gyermekek befogadásakor szükség szerint speciális képzettségű szakember is jelen van. A szülőket is tájékoztatni kell az SNI gyermekek befogadásáról Külön figyelmet kell fordítani a megfelelő eszközök beszerzésére és azok elhelyezésére. Az óvodapedagógus biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó, az otthon melegét jelentő eszközeiket magukkal hozhatják. A feltételeket akkor is megteremtjük, ha a gyermek 5-6 éves korában kerül az óvodába. Az óvodapedagógusok támaszkodjanak arra a vegyes csoport adta lehetőségre, hogy az óvodásokat felkészítsék az újak fogadására. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvodapedagógus a mese, ölbeli játék, mondóka felhasználására is támaszkodjon az új gyermekkel történő kapcsolatteremtésben. Figyeljenek arra már a befogadás ideje alatt, hogy a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységeket, szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokását, az érzelmi töltést és a játékosságot.

126 Használják ki a közös tevékenység hatását a gyermek fejlődésének serkentőjeként. Építsenek arra, hogy a közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára. Vegyék figyelembe az óvodai élet szokásai, hagyományos ünnepei érzelmi átélésre gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget. Ünnepeink szervezésében, feladatok előkészítésében lehetőséget teremtünk a gyermekek aktív részvételére.. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra (sütés, salátakészítés, közös díszítés, kirándulás) más részük az egész óvodára kiterjed (színház). Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek: Gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, gyermeknap, családok napja, mozgás napja, búcsú az óvodától, stb). Természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang, Madarak - fák Napja, Húsvét, Föld Napja, stb). Társadalmi ünnep (nemzeti ünnepek). Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, a hangulatnak megfelelő zene, és a gyermekek, felnőttek öltözete (legkedvesebb ruhám – „szép ruha”). A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás maga az ünnepi együttlét, amely elősegíti a gyermekek pozitív érzelmeinek alakulását. A gyermeknek megterhelő, szorongással járó szereplését elkerüljük. Az ünnepek csak úgy érik el hatásukat, ha a szülők együttműködő támogatása segít ebben, de ez nem jelenthet terhet sem a szülő, sem a gyermek számára. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ez érzelmekben, szavakban, tettekben nyilvánul meg. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak, szabályainak betartása. Elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. Kérés nélkül segítenek a rászorulónak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Szívesen dolgoznak a közösségért, örülnek a közösen elért sikernek.

127 Bíznak önmaguk képességeiben és társaikban. Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai, érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendéget szívesen fogadják. Az óvodában és azon kívül is, ha találkoznak társaikkal, az óvoda dolgozóival, köszöntik egymást. Ismerik saját képességüket, képesek felismerni értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményező-képességüket, képesek tartósan érdeklődni, és szükségleteik kielégítését késleltetni. Igyekeznek a konfliktusokat megoldani. Éretté válnak az iskolába lépésre. Ismerik szűkebb-tágabb környezetüket. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A gyermekek támaszra találnak a társas kapcsolatok során. Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Meleg, elfogadó, kiegyensúlyozott légkört kell teremtenünk, melyben már óvodánkba lépéskor kedvező érzelmi hatások érik a gyermekeket, biztonságban érzik magukat. A SNI gyermekek esetében a meleg, elfogadó légkör megteremtése, az érzelmi biztonságnak, nagyobb a jelentősége. Az óvodai környezet lehetőséget teremt a társas kapcsolatok kiélésére, elősegíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, ránevel a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A SNI gyermekek számára az együttnevelés a szocializáció alapja. Az elfogadás, együtt tevékenykedés élménye biztonságot nyújt, kompetenciatudatot alakíthat ki. Feladataink ezen a téren: Érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakítása. A társas kapcsolatokban teret adni az én-kép, én-tudat, önismeret fejlődésének, az önkifejező törekvéseknek.

128 Erősíteni

a

pozitív

érzelmi

reakciókat,

attitűdöket

a

gyermek-gyermek,

óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatban. Az egyes gyermek egyedi sajátosságainak ismeretében egyéni bánásmód alkalmazása. Az együttélés szabályainak megismertetése, erkölcsi értékek közvetítése. Észrevetetni és megismertetni a gyerekekkel a környezetükben, természetben előforduló szépséget, jóságot, megtanítani azt megbecsülni, és ezzel megalapozni a szülőföldhöz való kötődést. Óvodánk dolgozói a gyermekek számára példaértékű módon éljenek, viselkedjenek. Az érzelmileg, szociálisan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, SNI, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek neveléséhez szükséges megfelelő speciális ismeretekkel rendelkező szakember bevonása.

A gyermek szociális fejlődése szempontjából fontos, hogy egy csoporthoz, közösséghez tartozónak érezze magát. A közös tevékenységek folyamán a gyerekek reagálnak egymás viselkedésére, ezáltal képet kapnak saját, csoportbeli helyzetükről. Az önálló problémamegoldások közben fejlődik önismeretük, én-képük. A játék során alkalmazkodnak egymáshoz, így kialakulhatnak erkölcsi tulajdonságaik, pl; együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség. A csoport életében előadódó problémák közös megoldása közben fejlődik a gyerekek akarata, önállósága, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata. Az összetartozás érzését erősíti, ha nem a felnőtt adja meg a megoldási mintát, hanem együtt jönnek rá, mi a helyes. A közösségi nevelésben az összetartozás érzésének kialakítása a mi feladatunk közös élmények megszervezésével, (séták, kirándulások, kiállítások, múzeumlátogatások, sport versenyek, ünnepek,), melyeknek során az átélt örömök, kudarcok hozzásegítik a gyermekeket egymás jobb megismeréséhez, elfogadásához. Minden csoportban élnek az egész óvodára és a saját csoportra jellemző hagyományok, melyek erősítik az együvé tartozást.

129 Ilyen, óvodára jellemző szokás pl; egymás születésnapjának megünneplése, szülőkkel közös felkészülés az ünnepekre, az iskolába menők búcsúja. Valamennyi csoportban jellemző, a néphagyományok és az ahhoz kapcsolódó, szokások felelevenítése. Az alkalmazkodást kívánó közös tevékenységek alatt a különböző egyéniségek elférnek egymás mellett, összetartozónak érzik magukat, s a közös életben közösséggé szerveződnek. 6.1.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelv sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek valamennyi tevékenység közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el és gyakorolhat. Az anyanyelv szerves része, vagyis kerete az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatában. Ezért az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elkülönülten, nem tekinthetjük egyetlen tevékenység, terület részeként. A kompetencia alapú pedagógia alapelvei közül kiemelt jelentőségű a gyermeki tevékenység rendszerben megvalósuló anyanyelvi nevelés. Célja: Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, a különböző helyzetekben megnyilatkozni tudó, elképzeléseit megfogalmazó gyermekek nevelése. A gyermekek életkoruknak, érettségüknek megfelelő tempóban hangsúllyal, tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, oly módon, hogy a természetes beszéd és a kommunikációs kedvük egész nap folyamán jelen legyen. A meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismeretekre támaszkodva további élmények és tapasztalatok szerzése, amelyeket különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakorol a gyermek, így az értelmi képességek fejlődnek: ismereteiket rendszerezni, bővíteni tudják a kreativitás és az alkotóképesség fejlődik. A gyermekek kapcsolatteremtési készségének elősegítése, a megismerési vágy felkeltése, az asszociációs képességek fejlesztése. Az SNI gyermekek eltérő szükségleteit, amennyiben szükséges a speciális szakemberek segítségével valósítjuk meg. Az autista gyermekek esetében célszerű segítségként a vizuális eszközöket használni a kommunikációs eszköztár mellett.

130 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében nagy tudatosan törekszünk az eltérő képesség fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodapedagógus modell szerepe, szabályközvetítése érvényesüljön a beszélő környezet alakításában, az anyanyelvi nevelésben, a kommunikációban. Beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés a különböző tevékenységekben. A beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, esetleges korrekciója. Ismertesse meg a gyerekeket az irodalmi és zenei nyelvvel, építse be a köznapi beszédbe, mindennapi használatba. Szervezzen változatos tevékenységeket, tapasztalatokat, élményeket, gyakorolják azokat, hogy az értelmi képességek a beszéddel kifejeződővé váljanak, Teremtsen az óvodapedagógus problémahelyzeteket, amely a gondolkodásra késztetést fejleszti. A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele, kiemelten a hallássérült, nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, autista és autisztikus gyermekek körében. Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel. Ismeretszerzés a SNI gyermekek kommunikációját érintő területekről. Együttműködés a logopédussal a fejlesztés elősegítése érdekében. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon mintakövetéssel tanul, így még lényegesebb, hogy az óvodapedagógus minden megnyilatkozása modellértékű. A megfelelő óvodai légkör megteremtésével olyan kapcsolat kialakítására törekedjen az óvodapedagógus, mely befogadó, elfogadó és kezdeményező is egyben. Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermeket, annak nyelvi fejlettségét, szokását, kedvenc játékát, napi örömét, bánatát. Eszköztárából ne hiányozzon a humor és a vicc, de kerülje a gyermekre irányuló gúnyt, a kiabálást, a fenyegetőzést. Az óvodapedagógus és a többi dolgozó az érintkezés szabályaival és azok betartásával segítsék elő a gyermekek fejlődését.

131 A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvodapedagógus példamutató beszéde, kommunikatív

viselkedése,

gyakori

szeretetteljes

beszéd

kezdeményezése

és

beszédkapcsolata, jó kérdéskultúrája, mely beszédre inspirál. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi környezetétől a megfelelő szórendet, hangsúlyt és hanglejtést, így gondolatait, érzéseit, kéréseit környezete számára pontosan érthetővé teszi. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy esetenként szaggatott szövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyes mondatokig jutnak el a gyermekek. A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a társakkal való tevékenység közbeni beszélgetéssel. Társak, felnőttek beszédét, viselkedését kell a gyermeknek figyelemmel kísérni, ezzel fejlődik beszédfegyelme. Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy az egymás iránti érzelmeket metakommunikációs elemek fejezik ki, a tekintet, a mimika, a gesztusok, egyaránt hordoznak az adott személyiségre jellemző vonásokat és tanult viselkedési formákat is. Az óvodapedagógus segítse elő a beszédszituációk kialakulását, hogy életszerű helyzetekben, természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Azt utánozza, amit hall és úgy, ahogy hallotta, ezért lényeges, hogy a környezetében élők beszédének, nem csak szépnek, spontánnak, önkéntelennek kell lennie, hanem törekedni kell a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, gyermeki kérdések támogatására, hiszen ez segíti a gondolkodás fejlődését is. A beszédészlelés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tiszta képzése, amire kiemelten figyeljen az óvodapedagógus. A beszédértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének, tartalmának megértése, amelyet nagy hangsúllyal fejlesszen az óvodapedagógus. Az óvodába érkező gyermekek aktív és passzív szókincsét fokozatosan bővítse az óvodapedagógus. A 3-7 éveseknél felgyorsul a fogalomkép alakulásának folyamata, ezt segítse az óvodapedagógus sajátos nevelési eszközivel. A kommunikációs képességek fejlesztéséhez az óvodapedagógus teremtsen olyan lehetőséget, amelyben a gyermek gyakorolhatja a kommunikációs helyzeteket, és a

132 kommunikáció, különböző formáit. Olyan alkalmakat, tevékenységeket szervezzen, ahol nem csak a beszédhelyzeteket (vásárlás, telefonálás, segítségkérés "eltévedtem" stb.), érintkezési szabályokat, hanem érzelmeket (szeretet, harag, öröm, bánat, félelem stb.) is gyakorolhat a gyerek. A beszéd tartalmi és formai oldalának hibáit minden gyereknél ismerje fel az óvodapedagógus.

Az óvodapedagógus tudatossága azonban nem jelenti azt, hogy a

tevékenységektől független, kötött keretek között történjen a gyakorlás. A különböző nyelvi beszédhibákat, a spontán beszédnél, a vers- és mesemondásnál az óvodapedagógus példájával lehet javítani. A beszédzavarok korrekciója logopédus szakértelmét igényli, ezeknek a hibáknak a javítása tilos. Az egyéni fejlesztés logopédiai foglalkozás keretében valósul meg. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek

képessé válnak

arra,

hogy az

ismert

szavakat,

kifejezéseket

új

beszédhelyzetekben alkalmazzák. A különböző spontán és tervezett tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolják a meglévő és szerzett ismereteket, így a gondolkodást a beszéddel együtt alkalmazzák. Az ösztönző beszélő környezet hatására fejlődik képzeletük, kreativitásuk. Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz. Képesek figyelmesen, nyugodtan végighallgatni a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, igemódokat, nyelvtanilag helyesen beszélnek. Többnyire megfelelően használják beszédhelyzetekben a hangsúlyt, a hangerőt, a hanglejtést és a beszéd sebességét. Beszédüket képesek az érzelmek által kiváltott természetes gesztussal, arcjátékkal kísérni. Fejlettségüknek megfelelően tisztán ejtenek minden beszédhangot. Beszédhelyzetekhez illő mondatokat, felkiáltásokat, felszólításokat, kérdéseket, tagadásokat, állításokat, óhajtásokat megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal használják. Felismerik és használják az érintkezés nyelvi és kommunikációs formáit (köszönés, figyelemfelkeltés, kapcsolattartás stb.).

133 Képesek érzéseik metakommunikációs eszközökkel való kifejezésére. A SNI- gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A nemzetiséghez tartozó, más anyanyelvű gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzése mellett a magyar nyelv elsajátítását. 6. 2. Gyermeki tevékenységformák Az óvodáskorra jellemző 3- 7 éves korra határoztuk azon tevékenység formákat, mely ezek alatt az évek alatt oly jellemzőek. A pedagógiai programunk fő feladatait mindvégi szem előtt tartottuk. Játék Munka jellegű tevékenység A tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodai programunk alapelve, hogy a játék a legfontosabb és legmeghatározóbb tevékenység forma. 6. 2. 1. Játék A játék örömforrás, a cselekvés, a manipuláció, és a "mintha" képzete szerez örömet és ehhez nincs szükség külső motivációra. A gyermek játékával tájékozódik, ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a különböző jelenségekkel, ezáltal sokrétűen fejlődnek képességei. A 3-7 éves gyermek életében a játék a személyiség legfontosabb fejlesztő eszköze, a pszichikumot, a kreativitást erősítő és élményt adó tevékenység, mert benne minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. A nap nagy részében a gyermek idejét az úgynevezett szabad játék tölti ki, a fejlődés, fejlesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is, szabályszerű és véletlenszerű. Célja: A belső indíttatású és vezérlésű játéktevékenység célja a gyermek képzettársításának elősegítése. Az élmények - intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok - többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek megvalósítása. A játékban legyen lehetősége a gyermeknek a valóság megismeréséhez és annak kialakításához.

134 Az óvodapedagógus feladatai: Az elmélyült játékhoz szükséges feltételek biztosítása A gyermekek közvetlen és tágabb környezetéből szerzett élmények és tapasztalatok feldolgozásának biztosítása. Élményszerzési lehetőség biztosítása, a különböző játékformákhoz. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták tartalmának gazdagítása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása az óvodapedagógus legfontosabb feladata. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével alakítson ki olyan légkört, ahol minden gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel, hol, mit és mennyi ideig játszik. Az óvodapedagógus teremtse meg ehhez a feltételeket. Ügyeljen az óvodapedagógus arra, hogy csak annyi szabály legyen a csoportban, ami segíti a nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a manipulálást és az ötletek megvalósítását, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Teremtsen lehetőséget annak a gyermeknek, aki egyedül kíván játszani, segítse, ha arra igénye van. Olyan ösztönző, élményt adó környezet kialakítása, ahol a kreativitás megnyilvánulhat, amely vidám, érzelemkeltő, lendületes, az önkifejezés, önmegvalósítást biztosítja. A csoportszoba berendezése során vegye figyelembe az óvodapedagógus, hogy a különböző típusú játékhoz szükséges hely álljon a gyermekek rendelkezésére. Adjon lehetőséget a terem átrendezésére a gyermekek elképzelése szerint önállóan vagy, ha erre nem képesek, segítséggel. Biztosítson az óvodapedagógus olyan „sarkot”, ahol mesélni, dramatizálni és bábozni lehet. Ügyeljen arra, hogy állandó helye legyen a rajzolásnak, festésnek és az ehhez szükséges eszközök, anyagok mindig álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron ösztönözze a gyermekeket a mozgásos játék tevékenységre, de ennek lehetőségét a csoportszobában is teremtse meg. Az udvaron, ha az időjárás lehetővé teszi, az

135 óvodapedagógus segítse elő, a szerepjátékok kibontakozását (dalos játék, közlekedési játék, sport játék feltételeinek megteremtése stb.) A napirendet úgy alakítsa ki az óvodapedagógus, hogy a gyermekek minél hosszabb időt tölthessenek játékkal, ne kelljen sokszor megszakítani azt. Teremtse meg a gyermekek számára az egész napos játék lehetőséget egyedül, egymással, vagy egymás mellett, illetve az óvodapedagógus keresse meg annak módját, hogy több napon keresztül tarthasson egy-egy játék, hiszen ezzel fejlesztheti a kitartásukat, állhatatosságukat. A gyermekek részére olyan játékeszközöket biztosítson, amelyek cselekvésre, kreatív gondolkodásra serkentik. A játékeszközök vásárlása, készítése során vegye figyelembe, hogy ízléses, praktikus, kreatív készséget fejlesztő, színes, jó minőségű legyen, különös tekintettel a SNI gyermek igényeire (feltűnő színű, nagyobb formájú jól fogható. stb). A csoportszoba játékeszközeinek beszerzése során vegye figyelembe az eltérő fejlettségű gyermekek igényeit. Gondoskodjon a gyakorló játékhoz szükséges sok eszközről, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit. A szerepjátékokhoz az óvodapedagógus törekedjen olyan kellékek, kiegészítők biztosítására, amelyek a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére ösztönzik. Megfelelő érzelmi és képességfejlesztő játékkal segítse elő a gyermekek ilyen irányú fejlődését. A gyermekek a környezetükből szerzett élményekkel, benyomásokkal, tapasztalatokkal, ismereteikkel a játékuk tartalmát gazdagítják. Az óvodapedagógus feladata, hogy a családban, az óvodában, a természeti- és társadalmi környezetben szerzett élményeket, tapasztalatokat a játékban többször átélhetővé tegye. Programunkban kiemelt szerepet kapnak a séták, kirándulások, ennek érdekében az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget, minél több alkalmat ezek megvalósulására. A 3-7 éves gyermekek játékában valamennyi játékfajta megtalálható, nem lehet szétválasztani ezeket. Legyen módja a gyermekeknek a gyakorlójáték közben az eszközök, tárgyak tulajdonságait megismerni, felfedezni az összefüggéseket manipulációs mozgás közben. A cselekvés örömforrás, ez többszöri ismétlésre ösztönöz, erre támaszkodjon az óvodapedagógus és használja ki a szem-kéz koordináció, jobb-bal oldaliság kialakítására irányuló fejlesztési lehetőségét. A hangok, szavak, dallamok ritmusos ismételgetését használja ki az óvodapedagógus, mint öröm forrását, a pozitív érzelmek erősítésére. Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékát továbbfejlődni. A kisebbeknél is megtalálható a szimbolikus-szerepjáték. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent a

136 feltételek biztosítása érdekében, legyen az élmény, eszköz vagy hely. Használjuk ki a valóság, gyermekek számára lényeges mozzanatainak a megjelenítését és a társas kapcsolatok alakításának lehetőségét. A szerepjátékhoz számos eszközre van szükség, ezt figyelembe véve teremtse meg az óvodapedagógus annak feltételét, hogy ezeket ő, illetve a gyermekek készíthessék el. A barkácsolás adta lehetőséget használja ki a bábozás és dramatizálás konstrukciós játék közben is. A sokszor hallott mesével, sokat ismételt verssel megfelelően segítse elő a dramatikus játékot és a bábozást. A konstrukciós játék feltételeinek megteremtése mellett ösztönözze a gyermekeket az alkotásra, ami nem csak az "én készítettem" élményét adja, hanem fejleszti a forma-, szín-, térérzéküket is. A SNI gyermekek szociális fejlődése lassúbb ütemű lehet, gyakran még 5-6 éves életkorban is előnyben részesítik a magányos, vagy egymás melletti (főleg konstrukciós) játékot. Az óvodapedagógus feladata a kapcsolatteremtés elősegítése. A szabályjátékok keretében olyan mozgás és értelmi képességeket fejlesztő játékokat ismertessen meg, amelyek sokoldalúan fejlesztenek, illetve támogassa a gyermek által alkotott szabályok megvalósítását. Ügyeljen az óvodapedagógus a szabályok betartására és különböző magatartásformák alakítására (szerénység, eredményességre törekvés kudarctűrés stb.). A játék folyamán törekedjen az óvodapedagógus a tudatos jelenlétre, biztosítsa az indirekt irányítást és annak felelősségét. Játéksegítő és irányító feladata mindig a szituációtól függjön. A csoportban folyó nyugodt játék, a gyermekek által sikeresen megoldott problémák esetén az óvodapedagógus követője, szemlélője legyen az eseményeknek, tartsa tiszteletben az önállóságukat. Ügyeljen arra, hogy csak a gyermek igénye, szükséglete esetén legyen kezdeményező, együttjátszó. Az ilyen helyzetekben is mindig olyan módszert válasszon, amely támogató, serkentő, ösztönző, engedő és elfogadó. Megfelelő körültekintéssel, tapintattal segítse azokat a gyermekeket, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Figyelni kell arra, hogy a SNI gyermekek gyakran nagyobb mértékben igénylik a pedagógussal való együttjátszást. Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy ha a gyermekek durvák, vagy ha veszélyeztetik egymás testi épségét, játékát akkor be kell avatkoznia.

137 A szervezett tevékenységek során ügyeljen arra, hogy az elmélyülten játszó gyermekeket ne zavarja, ne akarja mindenáron bevonni őket. Az óvodapedagógus feladata a feltételteremtő tevékenysége mellett a játék megfelelő segítése, támogatása, ösztönzése, a gyermekek sokoldalú megfigyelése és a gyermekismeretre alapozott tevékenységek tervszerű szervezése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek és tudnak játszani. Képesek kitartóan, több napon át egyazon játéktémában közösen részt venni. Játékukban meghatározó módon jelentkezik a szimbolikus szerepjáték. Igényükké válik a társakkal való játék. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Egyéni ötleteik, javaslataik vannak, képesek saját élményeik eljátszására, így önkifejezőkké válnak. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák alkotására, betartására. Térben és síkban bonyolult építmények és formák létrehozására képesek. Játékukban folyamatosan kommunikálhatnak, változatos formában. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által hangsúlyozott, előnybe helyezett viselkedési szabályok. A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejezzék ki a játékban az önmegvalósítást.

6. 2. 2. Munkajellegű tevékenységek A személyiség fejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalással kísért munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló, általában külső irányítással folyik, a gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A gyermekmunka minden esetben önként vállalt, ezáltal örömmel és szívesen végzett játékos tevékenységként jelentkezik.

138 A munka során tapasztalatokat szerez a gyermek és a környezet segítségével megszerzi a munkavégzéshez szükséges képességeket, készségeket és olyan tulajdonságok alakulnak, amelyek fontosak lesznek a személyiség alakulása során (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). A munka jellegű tevékenységek során fejlődnek a közösségi kapcsolatok. A munka jellegű

tevékenység a játékos elemekkel, normák, értékek, szabályok

kialakulásához vezet, ezt mi is valljuk, úgy mint a kompetencia alapú nevelés alapvetéseiben is megfogalmazásra került. A közösségi kapcsolatok eszköze, a saját és mások elismerésének egyik formája munka jellegű tevékenység. Célja: Önként és örömmel végzett gyermeki munkán keresztül olyan készségek, tulajdonságok attitűdök kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek egymás közti kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Az óvodapedagógus feladatai: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, szem előtt tartva az egyéni és életkori sajátosságokat, különös tekintettel a SNI gyermekek eltérő szükségleteire, a sérüléstől függően fokozatosan vonja be a munka jellegű feladatokba. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása.

Az óvodapedagógus vegye figyelembe, hogy a 3-7 évesek munka jellegű tevékenysége a játékból indul ki, elsősorban önmagukért, majd később a közösségért végzik. Jutassa el a gyermekeket a segítséggel végzett munkától, a teljesen önállóan végzett tevékenységig. Az óvodapedagógus adjon mintát az eszközök, fogások, és a sorrendiség megismeréséhez. Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek minél többször átélhessék a munka örömét, a célért való erőfeszítés szépségét, nehézségét. Vegye figyelembe, hogy a 3-4 évesek még többnyire a felnőttet figyelve vesznek részt egyegy munka jellegű tevékenységben. Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek segítséggel, majd önállóan végezzenek önkiszolgáló tevékenységet, saját fejlődési ütemüknek és tempójuknak megfelelően. Ez a munkafajta az étkezés, öltözködés és testápolás alkalmával valósul meg.

139 Figyeljen arra az óvodapedagógus, hogy a naposi munkát, akkor célszerű végezni, ha a gyermekek önként vállalják, és készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Az óvodapedagógus tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit (pl. az óvoda épületén belül üzenetek átadása, kisebbek segítése az öltözésben, stb). Az óvodapedagógus segítségével a gyermekeknek legyen lehetősége növény- és állatgondozásra. Megfelelő eszközökkel és alkalmakkal segítse elő az akvárium, terrárium, madáretető gondozását. Az udvaron virágos kertet, veteményest alakítottunk ki, az óvodapedagógus itt biztosítson minden feltételt a kerti munkához. Úgy irányítsa a növény- és állatgondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Tartsa szem előtt azt a fejlettségi szintet, hogy képesek a munkamegosztásra. Esztétikusan rendezik el az evőeszközt, az ételt az asztalon, biztosítson lehetőséget a tízórai és az uzsonna közös készítéséhez. Vegye tekintetbe, hogy a szokásrendnek megfelelően étkezés után rendet tesznek, felseprik a morzsát, feltörlik az asztal környékét. Ösztönözze a gyermekeket önálló környezetszépítő munkára, ilyen lehet a játéktisztítás, babaruhamosás, egyszerű javítás, vitaminsaláta készítés. Lehetőséget teremtünk és egyben eszközt is, hogy minden évszakban segítsenek a járdák és teraszok tisztításában. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést kíván. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Képesek szükségleteiknek megfelelően, önállóan ellátni magukat (öltözködés, tisztálkodás, étkezés). A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik az elvállalt naposi teendőket. Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. Örömmel vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. A munkavégzéshez legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik.

140 A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el.

6. 2. 3. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás Hangsúlyozottan kiemelt a tevékenységbe ágyazott, játékos cselekvéses tanulás melynek elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, képességeinek, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A kezdeményezett foglalkozás helyett az irányított tevékenységi formák kifejezést használjuk. A szervezeti és időkereteket a hetirendben rögzítjük. Az óvodapedagógus feladatai: A tanulást támogató környezet megteremtése. A tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos tevékenységek biztosítása, melyek a gyermekek meglévő tapasztalatira, élményeire épülnek. Kompetenciák fejlesztése. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével. Az egyéni tanulási utak támogatása. Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus, hogy a tanulás folyamatában szerzett ismereteket, tapasztalatokat, azok egyes elemeit a játékban, a társakkal való közös tevékenységben, más helyzetekben is kipróbálhassák, bővíthessék és rendezhessék a gyermekek. A gyakorlás lehetőségének biztosítása, nagyon fontos feladat. Feladataink megvalósításakor szem előtt kell tartanunk a gyermekek szükségleteit és egyéni fejlettségeit, képességeit, (kiemelt figyelmet igénylő gyermek). A SNI gyermekek tanulás módszereinek megválasztásakor figyelni kell a gyermek egyéni fejlettségére és sérülésének mértékére. Az óvodapedagógus által kezdeményezett feladatmegoldások helyett, a cselekvéses, felfedezéses tanulás veszi át a szerepet, amely az egész óvodai nap folyamán valósul meg,

141 leginkább spontán utánzásos tevékenységekben, illetve a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekben. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek szervezésénél tartsa szem előtt a játék zavartalanságának elvét. A kezdeményezett tevékenységeknél teremtse meg a lehetőséget, hogy ne kelljen a játékot elrakni. A gyermekek a tevékenységek után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdeményezhetnek. A kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás a gyermekek számára lehet kötetlen vagy kötelező. Programunk szerint a szervezett tanulás terén kiindulópontunk: a mozgás és a csoportközi tevékenység kivételével, a kötetlen formát tartjuk eredményesebbnek. Az óvodapedagógus érvényesítse az önkéntes részvétel elvét. Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékelése a tanulás folyamatában, nagyban hozzájárul a gyermekek személyiségfejlődéséhez. Az interaktivitás lehetővé teszi, hogy a gyermekek előzetes tapasztalataira, élményire épít az óvodapedagógus, a gyermekekkel együtt választ témát. A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végére: Kialakul a szándékos bevésés és felidézés képessége. Kialakul a gyermek feladattudata és beszédfegyelme. Képesek egyszerű következtetéseket levonni, illetve ok-okozati összefüggéseket felismerni. Együttműködik társaival és a felnőttekkel, ami az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges. Igényükké válik a saját tevékenységük ellenőrzése Kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességükhöz mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el.

142

6. 3. A fejlesztés tartalmi eszközei 6.3.1. Mozgás A 3-7 éves gyermekeknek lételeme a mozgás, ezt az érzelmi motiváltságot kell tovább erősíteni. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermek, napi tevékenységében jelen van,

egyéni

fejlettségi

szintjéhez

igazodó

mozgásformával,

saját

testélmény

megtapasztalásával, és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül tervszerűen, de az egyén pszichomotoros készségei és képességei figyelembe vételével. A mozgásban gyakorolják a gyerekek az életkorra jellemző specifikus énfunkciókat: éntudat, autonómia, kompetencia és kooperációra való alkalmasság, mindezt játékos, változatos, örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül, különösen az erő- és az állóképességek fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Célja: A

gyermekek

természetes,

harmonikus,

összerendezett,

hely-helyzetváltoztató

és

finommotoros mozgáskészségek és a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének saját testhez a társ és tér viszonya, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a fizikai aktivitáson keresztül. A SNI gyermekek esetében az egész test átmozgatásával, a nagy- és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot megteremtése, az egyéni fejlettség figyelembe vételével. Az óvodapedagógus feladatai: Test- és mozgásállapot megismerése egyénenként, szükség esetén szakemberhez való irányítás. A 3-7 éves korban tervezhető mozgásanyag és játék összeállítása.

143 A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek biztosítása minden nap, az egészséges életmódot erősítő egyéb spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységek szervezését a szabadban és a csoportszobában a nap folyamán. Egészség megőrzése, betegségek megelőzése. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás szükségletének kielégítése, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. Fokozott figyelemmel kell megtervezni a mozgásanyag, játékok összeállítását a SNI gyermekek eltérő szükségletei szerint, valamint a számukra megfelelő speciális eszközök beszerzését. A tervezhető mozgásanyag és játékok összeállítása során a következő módszertani alapelveket és feladatokat tartsa szem előtt az óvodapedagógus: A kondicionális képességek közül az erő- és az állóképesség, teherbíró-, ellenálló képesség fejlesztése. A nagy- és finom mozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése (egyensúly fejlesztése, szemkéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése), helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása. Testséma fejlesztése. A vizuális és auditív percepció fejlesztése alapozó, illetve a kiegészítő mozgások segítségével. A mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése. Az egészséges versenyszellem kialakítása, az önértékelés és az önbizalom növelése. A gyermekek mozgása, kondicionáló képessége hatékonyabban fejleszthető az óvoda udvarán, ahol megfelelő tér- és mozgásfejlesztő eszközök biztosítják a lehetőséget. Az óvodapedagógus a szabad mozgás révén teremtsen gyakorlási lehetőséget a szervezett és irányított mozgásos tevékenységek közben a megismert mozgásformák ismétlésére. A szervezett irányított mozgások keretében a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának fejlesztését helyezze az óvodapedagógus előtérbe. Ismerkedjenek meg a járás, futás, kúszás, mászás különböző játékos módozataival gyakorolják azokat. Ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket különböző eszközök segítségével a dobás sokféleségével.

144 A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus használjon minél több eszközt a különböző típusú mozgásos gyakorlatokhoz és játékhoz. Ügyeljen arra, hogy a játékok, a gyakorlatok differenciáltak legyenek. Minden gyereket késztessen elvárható erőkifejtésre az óvodapedagógus, legyen igénye az egészséges életvitelre. A modell szerepe érvényesüljön, ugyanakkor, engedjen teret a gondolkodtató mozgásnak hiszen a mozgás és az értelmi fejlődés kedvezően hat egymásra. A csoportszobában is teremtsen lehetőséget mozgásra ösztönző eszközök elhelyezésével az óvónő, a játékidőben is. A 4-5 éves gyermekek mozgásfejlesztése során tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a hangsúlyt még mindig a nagymozgásokra kell fektetni. Az irányított mozgásokon foglalkozáson a járás, futás, kúszás, mászás, ugrás és dobás gyakorlatokra és kooperatív játékokra ösztönözze a gyerekeket nehezebb, bonyolultabb formában, gyorsabb tempóban, újabb szerek, eszközök alkalmazásával. Az óvodapedagógus az irányított mozgásos tevékenységek keretében és a mindennapos mozgások keretében alkalmazza a lábboltozatot fejlesztő speciális járást- és játékokat. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek. Figyeljen az óvodapedagógus a tanköteles korú gyerekeknél a finommotorika fejlesztésére és a szabály játékok gyakorlati alkalmazására. Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus a kézi szer alkalmazására. A különböző nagymozgások gyakorlására sorversenyek, váltóversenyek közben is biztosítson lehetőséget az óvodapedagógus. A nagy-és finommozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése (koordinációs képességének fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése) A különböző szervezeti formákat alakítsa úgy az óvodapedagógus, hogy az egyéni fejlődési ütemet és sajátosságot mindig tartsa szem előtt. Az óvodapedagógus biztosítsa és teremtse meg a lehetőséget a szabad mozgásnak az egész napos játék során teremben, udvaron egyaránt. Tartsa szem előtt a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítését. Biztosítson lehetőséget az óvodapedagógus, hogy minden gyermek kedve, bátorsága szerint kísérletezhessen a tornaszereken, az udvari játékszereken. Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a gyermekek mozgását csak akkor korlátozza, ha az veszélyt jelent saját magára, vagy társára.

145 A különböző szervezeti formák megteremtése során mindig figyelni kell a gyermekek mozgásszükségletének kielégítésére. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével, megfelelő mozgásfejlesztő módszert kell alkalmaznunk. Mindennapos egészségfejlesztő szervezett testmozgást a napirendbe építve naponta egyszer szervezzen az óvónő délelőtt vagy délután, időtartama mindig a gyermekek fejlettségétől függ. A mozgás anyaga tudatosan, zömében kooperatív mozgásos játékra épüljön. Helyszíne a csoportszoba, az udvar, illetve a tornatér. Az

irányított

mozgásos

tevékenység

kötelezően

szervezett

tevékenység,

amely

természetesen nem jelenthet kényszert a gyermekek számára. Minden csoportban hetente két alkalommal van tervszerűen szervezett mozgás, ebből az egyik a testvér csoporttal közös és az 5-6-7 évesek részére szervezett. A foglalkozások helyszíne a tornatér vagy az udvar. Minden alkalommal megfelelő biztonságos cipőbe és praktikus ruházatban, mozognak a gyerekek, amit a szülők biztosítanak. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Ellenálló képességük, edzettségük, alkalmazkodó képességük a szabályokhoz és a társhoz kifejlődött. Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz kapcsolódó kifejezéseket. Mozgásuk összerendezett, harmonikus. Kitartóan képesek a feladatok elvégzésére: járás, futás, egyensúlyozás, csúszás, kúszás, mászás, ugrás, eszközös játékok. Képesek biztonsággal térben tájékozódni, a teret bemozogni irányváltoztatással. Játék- és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással vannak jelen. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el.

6.3.2. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek valamennyi tevékenység közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el és gyakorolhat.

146 Az anyanyelv szerves része, vagyis kerete az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatában. Ezért az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elkülönülten, nem tekinthetjük egyetlen tevékenység, terület részeként.

Célja: Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, a különböző helyzetekben megnyilatkozni tudó, elképzeléseit megfogalmazó gyermekek nevelése. A gyermekek életkoruknak, érettségüknek megfelelő tempóban hangsúllyal, tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, oly módon, hogy a természetes beszéd és a kommunikációs kedvük egész nap folyamán jelen legyen. A meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismeretekre támaszkodva további élmények és tapasztalatok szerzése, amelyeket különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakorol a gyermek, így az értelmi képességek fejlődnek: ismereteiket rendszerezni, bővíteni tudják a kreativitás és az alkotóképesség fejlődik. A gyermekek kapcsolatteremtési készségének elősegítése, a megismerési vágy felkeltése, az asszociációs képességek fejlesztése. Az SNI gyermekek eltérő szükségleteit, amennyiben szükséges a speciális szakemberek segítségével valósítjuk meg. Az autista gyermekek esetében célszerű segítségként a vizuális eszközöket használni a kommunikációs eszköztár mellett. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében nagy figyelmet fordítunk az eltérő képesség fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodapedagógus modell szerepe, szabályközvetítése érvényesüljön a beszélő környezet alakításában, az anyanyelvi nevelésben, a kommunikációban. Beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés a különböző tevékenységekben. A beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, esetleges korrekciója. Ismertesse meg a gyerekeket az irodalmi és zenei nyelvvel, építse be a köznapi beszédbe, mindennapi használatba.

147 Szervezzen változatos tevékenységeket, tapasztalatokat, élményeket, gyakorolják azokat, hogy az értelmi képességek a beszéddel kifejeződővé váljanak, Teremtsen az óvodapedagógus problémahelyzeteket, amely a gondolkodásra késztetést fejleszti. A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele, kiemelten a hallássérült, nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, autista és autisztikus gyermekek körében. Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel. Ismeretszerzés a SNI gyermekek kommunikációját érintő területekről. Együttműködés a logopédussal a fejlesztés elősegítése érdekében. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon mintakövetéssel tanul, így még lényegesebb, hogy az óvodapedagógus minden megnyilatkozása modellértékű. A megfelelő óvodai légkör megteremtésével olyan kapcsolat kialakítására törekedjen az óvodapedagógus, mely befogadó, elfogadó és kezdeményező is egyben. Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermeket, annak nyelvi fejlettségét, szokását, kedvenc játékát, napi örömét, bánatát. Eszköztárából ne hiányozzon a humor és a vicc, de kerülje a gyermekre irányuló gúnyt, a kiabálást, a fenyegetőzést. Az óvodapedagógus és a többi dolgozó az érintkezés szabályaival és azok betartásával segítsék elő a gyermekek fejlődését. A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvodapedagógus példamutató beszéde, kommunikatív

viselkedése,

gyakori

szeretetteljes

beszéd

kezdeményezése

és

beszédkapcsolata, jó kérdéskultúrája, mely beszédre inspirál. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi környezetétől a megfelelő szórendet, hangsúlyt és hanglejtést, így gondolatait, érzéseit, kéréseit környezete számára pontosan érthetővé teszi. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy esetenként szaggatott szövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyes mondatokig jutnak el a gyermekek. A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a társakkal való tevékenység közbeni beszélgetéssel. Társak, felnőttek beszédét, viselkedését kell a gyermeknek figyelemmel kísérni, ezzel fejlődik beszédfegyelme.

148 Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy az egymás iránti érzelmeket metakommunikációs elemek fejezik ki, a tekintet, a mimika, a gesztusok, egyaránt hordoznak az adott személyiségre jellemző vonásokat és tanult viselkedési formákat is. Az óvodapedagógus segítse elő a beszédszituációk kialakulását, hogy életszerű helyzetekben, természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Azt utánozza, amit hall és úgy, ahogy hallotta, ezért lényeges, hogy a környezetében élők beszédének, nem csak szépnek, spontánnak, önkéntelennek kell lennie, hanem törekedni kell a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, gyermeki kérdések támogatására, hiszen ez segíti a gondolkodás fejlődését is. A beszédészlelés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tiszta képzése, amire kiemelten figyeljen az óvodapedagógus. A beszédértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének, tartalmának megértése, amelyet nagy hangsúllyal fejlesszen az óvodapedagógus. Az óvodába érkező gyermekek aktív és passzív szókincsét fokozatosan bővítse az óvodapedagógus. A 3-7 éveseknél felgyorsul a fogalomkép alakulásának folyamata, ezt segítse az óvodapedagógus sajátos nevelési eszközivel. A kommunikációs képességek fejlesztéséhez az óvodapedagógus teremtsen olyan lehetőséget, amelyben a gyermek gyakorolhatja a kommunikációs helyzeteket, és a kommunikáció, különböző formáit. Olyan alkalmakat, tevékenységeket szervezzen, ahol nem csak a beszédhelyzeteket (vásárlás, telefonálás, segítségkérés "eltévedtem" stb.), érintkezési szabályokat, hanem érzelmeket (szeretet, harag, öröm, bánat, félelem stb.) is gyakorolhat a gyerek. A beszéd tartalmi és formai oldalának hibáit minden gyereknél ismerje fel az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus tudatossága azonban nem jelenti azt, hogy a tevékenységektől független, kötött keretek között történjen a gyakorlás. A különböző nyelvi beszédhibákat, a spontán beszédnél, a vers- és mesemondásnál az óvodapedagógus példájával lehet javítani. A beszédzavarok korrekciója logopédus szakértelmét igényli, ezeknek a hibáknak a javítása tilos. Az egyéni fejlesztés logopédiai foglalkozás keretében valósul meg.

149 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek

képessé válnak

arra,

hogy az

ismert

szavakat,

kifejezéseket

új

beszédhelyzetekben alkalmazzák. A különböző spontán és tervezett tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolják a meglévő és szerzett ismereteket, így a gondolkodást a beszéddel együtt alkalmazzák. Az ösztönző beszélő környezet hatására fejlődik képzeletük, kreativitásuk. Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz. Képesek figyelmesen, nyugodtan végighallgatni a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, igemódokat, nyelvtanilag helyesen beszélnek.. Többnyire megfelelően használják beszédhelyzetekben a hangsúlyt, a hangerőt, a hanglejtést és a beszéd sebességét. Fejlettségüknek megfelelően tisztán ejtenek minden beszédhangot. Beszédhelyzetekhez illő mondatokat, felkiáltásokat, felszólításokat, kérdéseket, tagadásokat, állításokat, óhajtásokat megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal használják. Felismerik és használják az érintkezés nyelvi és kommunikációs formáit (köszönés, figyelemfelkeltés, kapcsolattartás stb.). Képesek érzéseik metakommunikációs eszközökkel való kifejezésére. A SNI- gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el. A nemzetiséghez tartozó, műs anyanyelvű gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzése mellett a magyar nyelv elsajátítását.

6.3.3. Külső világ tevékeny megismerése Környezet megismerése A természeti, társadalmi és épített környezet többoldalú megtapasztalása szükséges a kisgyermek számára ahhoz, hogy biztonságosan eligazodjon benne. Óvodánkban a külső világ témaköreit az évszakok változásai köré csoportosítjuk, kiegészítve a szűkebb és tágabb környezetben szerezhető tapasztalatokkal. (Család, óvoda, lakótelep, közlekedés, stb …)

150 A környezet tevékeny megismerése közben szerzett tapasztalatok elősegítik a gyermek környezettudatos magatartását, önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A tapasztalatok, élmények szerzése során minden esetben felhívjuk a gyermekek figyelmét a matematikai összefüggésre is. A néphagyományokkal ismerkedés során lehetőség nyílik az értékek megismerésére és átadására, mely a tapasztalatokon kívül erkölcsi tartást ad, a szülőföldhöz való kötődést erősít. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermek a környezetet megismerni a szűkebb környezetéből indítva, az elemi szintről kezdve, meg lévő ismereteire alapozva, konkrét cselekvésbe ágyazottan képes. Az óvodapedagógus feladatai az irányított tapasztalatszerzésben: Élményeket, változatos tevékenységeket biztosítani a gyerekek érdeklődésére építve. Minél több lehetőséget biztosítani a tapasztalatszerzéshez. Használja az óvodapedagógus a néphagyományokkal kapcsolatos ismereteket. Megismertetni a gyerekeket a környezet védelmére, meglátni a természet szépségeit, kialakítani a környezettudatos magatartást. A témakörök feldolgozásánál az egyéni fejlettség szem előtt tartásával a differenciált fejlesztési lehetőségeket ki kell használni – mozgás, testséma, percepció, térpercepció, verbalitás. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek esetében az eltérő szükségletek figyelembe vétele. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ismerik nevüket, saját születési helyüket és idejüket. Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Az évszakokat megkülönböztetik, ismerik jellegzetességeiket. Tapasztalatokkal bírnak közvetlen környezetük összefüggéseiről, növényekről, állatokról, intézményekről.

151 Ismerik a magyar nép hagyományait. Felismerik a napszakokat, a környezet színeit. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társas környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Kialakul testfogalmuk. Ismerik és betartják az elemi közlekedési szabályokat, tapasztalataik vannak a közlekedési eszközökről. Matematikai tapasztalatszerzés A gyerekeknek a napi élet folyamán bármikor lehetősége van a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival találkozni, ismerkedni. A játék és a különböző tevékenységek során megfigyelhetik az azonosságokat, különbözőségeket, mérhetnek, számlálhatnak, konstruálhatnak. Tapasztalataikat tevékenységeikben alkalmazzák, ítéleteket alkotnak, fejlődik kreatív gondolkodásuk. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe veszik. Az óvodapedagógus feladatai az irányított tapasztalatszerzésben: Sokrétű tapasztalásra lehetőséget nyújtó tevékenységek szervezése. Az egyéni és mikro-csoportos szervezeti formát alkalmazzák többségében Differenciált feladatokat adni adásával a megfelelő szervezeti forma megtartásával az egyéni fejlettség figyelembe vétele. Felismerteti az alapvető ok-okozati összefüggéseket, rávezetni a logikus gondolkodásra. Az óvodáskor végére elérendő főbb fejlődési jellemzők: A gyerekek térben és síkban építkezések alatt tapasztalatokat szereznek mennyiségek és relációk összehasonlításáról, alapvető geometriai ismeretekre tesznek szert. Képesek a tárgyakat 10-ig számlálni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint. Részt vesznek halmazok, hosszúságjellegű, űrtartalom összemérésében, tapasztalataikat szóban megfogalmazzák.

152 Tevékenységeik alatt tükörben megfigyelik önmagukat, építményeiket. A térben tájékozódnak, követik a térirányokat, ismerik a jobb-bal irányt, a téri helyzeteket kifejező névutókat értik és használják. Néphagyományőrzés A néphagyományőrzés célja az óvodai nevelésben is a múlt értékeinek átörökítése, éltetése. Célunk, hogy a gyerekek megismerjék a népi hagyományokat, szokásokat, népi mesterségeket. Fontosnak tartjuk olyan értékek átadását, amely felnövekvő nemzedéknek erkölcsi alapot adhat. A témakör tartalmát évkezdéstől a hónapok folyamán előforduló különböző népszokások adják: Szeptember

Mihály nap Mihály napi szokások

Október

Szüret Betakarítások Őszi termések gyűjtése

November

Márton napi libasütés Újbor

December

Adventi készülődés, adventi koszorú készítése Mézeskalácssütés Luca nap, Luca búzavetés, Lucázás Miklós nap, Mikulás Karácsony, karácsonyi asztalterítés Betlehemezés Karácsonyfa díszítés

Január

Újév, újévköszöntés, jókívánságok Vízkereszt, karácsonyfa leszedése Farsangi mulatságok kezdete

Február

Télbúcsúztatás, kiszebáb égetés

Március

Sándor, József, Benedek nap Kertészkedés, tavaszi hajtások Húsvét, húsvéti tojásfestés, locsolkodás

153 (évente változik az időpontííí9 Április

Komálás, komatál küldés

Május

Májusfa álltás, kitáncolás

Június

Pünkösd, pünkösdölés Gyermeknap

Augusztus

Új kenyér ünnepe

Feladataink a népszokások alakításában: A népi hagyományok tartalmának megismertetése a gyerekekkel. Mesterségbeli fogások bemutatása. Népi kultúra eszközeinek elkészítése, használata. Népi szokások megismertetése a gyakorlatban. Népi hagyományokhoz kapcsolva a vizuális nevelésen belül a kézműves foglalkozások és a zenei nevelésen belül az énekes népi játékok alkalmazása.

Szeretnénk elérni az óvodás kor végére, hogy a gyerekek később is fogékonyak legyenek a természetes népi kultúra megismerésére, folyamatos ápolására, életben tartására, védelmére. 6.3.4. Komplex művészeti nevelés A művészet természetes módon jelen van mindennapjainkban. A bennünket érő művészeti hatások közül ízlésünknek, műveltségünknek megfelelően válogatunk. Az óvodában formáljuk a gyerekek ízlésvilágát az esztétikus környezet kialakításával, a megfelelő irodalmi, zenei, vizuális élményekkel. A pedagógiai programunkban három jól elkülöníthető területre bontottuk (Verselés-mesélés; Ének, zene, énekes játék, gyermektánc; Rajz, mintázás, kézi munka) és de általában komplex módon valósítjuk meg, úgy hogy egy-egy területet emelünk ki, amelyre építjük az adott irányított tevékenységet.

154

Verselés, mesélés Az irodalmi nevelés a legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, énekkel, játéktevékenységgel fonódik össze. Az óvodások életkorának megfelelő irodalmi műfajok a mese, a mondóka, a vers, a verses-mese, stb.. Elsődleges célunk irodalmi élmény nyújtása a gyermekeknek. A mese és a vers erkölcsi normákat, ismereteket közvetít, példát mutat az emberi kapcsolatokban felmerülő problémák megoldására. Cselekménye fejleszti a képzeletet, a mesei fordulatok a szókincset, a szóbeli kifejezési formákat. A mese, mint élmény, erősíti a gyerekek önbizalmát, oldja a szorongást, feltárja a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonyait. Az irodalmi anyag kiválasztásában elsősorban a magyar népmesekincsre támaszkodunk. A népmesék

segítenek

a

népi

hagyományok

megismerésében,

a

népi

sajátosságok

megőrzésében. Az anyanyelvi nevelést erősíti a népmesei nyelvezet megismerése és használata. A versek, mondókák mozgás közbeni hangoztatása fejleszti a ritmusérzéket, a gyerekek gyakorolják a beszédtempó és ritmus váltogatását. Különösen alkalmasak erre a népi mondókák, versek. A gyerekek szeretik újraélni, eljátszani irodalmi élményeiket. A bábozás alkalmával fejlődik fantáziájuk, kreativitásuk, kifejeződnek érzéseik, érzelmeik. A bábmozgatásban fejlődik szem-kéz koordinációjuk, finommotorikájuk. A dramatizálás során saját testtel játsszák el a történetet, illetve elemeit, hangulatát, javítva kommunikációs képességeiket, bővítve mimikai és gesztuskészletüket. A játék alatt pontosítják a saját testükről alkotott képet, erősítik testfogalmukat. Önkifejezésre alkalmas a saját mese, vers alkotása, és annak mozgással, ábrázolással történő kombinálása. A SNI gyermekek számára még fontosabb a versek, mesék összekapcsolása más tevékenységgel, pl. játékokkal, dramatizálással, mozgással, bábbal, zenével, stb. Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelésben: A gyerekek életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelően irodalmi anyag kiválasztása, amely lehetőség szerint kapcsolódjon a környezeti témakörökhöz,

155 aktualitásokhoz is. Ezek népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek egyaránt lehetnek, figyelembe véve és a nemzetiségi és más népek gyerekek identitását. Megteremteni a testi közelséget, kapcsolatot a különböző mondókák alkalmazásához. Játék közben teremtsünk alkalmat mondókázásra, mesélésre, bábozásra, dramatizálásra. Adjunk lehetőséget fokozatosan arra is, hogy az ezekhez a tevékenységekhez szükséges eszközöket maguk készítsék el. A meséléssel, versmondással fejlesszük anyanyelvi kultúrájukat, szerettessük meg az irodalmat. Mondjunk naponta mesét. A népmesék népi fordulatait, kifejezéseit értelmezzük, magyarázzuk a gyerekeknek. A gyerekek versmondásánál ügyeljünk a helyes hangsúlyozásra. Legyen lehetőségük a gyerekeknek mesét, történetet kitalálni. Hívjuk fel a szülők figyelmét az otthoni mesemondás fontosságára. Az integráltan nevelt gyermekeknél az óvodapedagógus külön feladata: •

a megfelelő motiváltsági szint fenntartása,

•

a passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése

•

a fejlettségi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismertetése és kifejezése különböző módon.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyerekek szeretik a mesét, verset hallgatni, képeskönyvben nézegetni. Az ismert rövid meséket, történeteket képek alapján el tudják mondani. Érthetően, jó hangsúlyozással verselnek, mondókáznak. A mesékben szereplő mesehősökkel történeteket, bábozással, rajzzal, dramatizálással megjelenítik. Vigyáznak a könyvekre.

156

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a zenei nevelés része az esztétikai nevelésnek, kapcsolatban áll a nevelés más területeivel. Célunk olyan zeneszerető gyermekeket nevelni, akik rendelkeznek alapvető zenei képességekkel. Szeretnénk, ha örömteli élménnyé válna számukra az ének, a zene. A néphagyományokkal foglalkozva, célunk a népzene megismertetése is. Az óvodai zenei nevelés anyagát főként Forrai Katalin: Ének az óvodában, című válogatása alapján állítjuk össze. A zenei anyagban helyet kapnak mondókák, gyermekdalok, énekes játékok, népitánc-lépések, igényes kortárs művészeti alkotások, zenék. A mondókákkal ismerkedik először a kisgyermek, pl; a különböző ringatók, höcögtetők, lovagoltatók versikék, melyek fejlesztik ritmusérzékét, egyensúlyérzékét. Általában mozgással kísérik a mondókákat, így fejlődhetnek nagymozgásaik is. Az óvodapedagógus és a gyermek közti testi kapcsolatoknak pedig fontos szerepe van az érzelmi nevelésben. Az énekes játék, szabályokhoz kötött, különböző szerepek is eljátszhatók benne, fejlesztik a nagymozgások tempóját, a térpercepciót. A mozgás tempójának, ritmusának, irányának váltogatását teszik lehetővé. A különböző zenei fejlesztő feladatokat – éneklési készség, hallás- és ritmusfejlesztés – kötetlenül, a nap folyamán és az irányított tevékenységek alkalmával oldjuk meg. A zenehallgatás anyagát népdalokból, művészi klasszikus zenéből, táncházi muzsikából, kortárs művészeti alkotásokból válogatjuk. A népzene hallgatásával egyidejűleg a népi táncos mozgás alapelemeivel is megismertetjük a gyerekeket. A SNI gyermekekre a zene nyugtatólag hathat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe még erősebb, mint ép társaiknál. Különösen fontos az érzelmi hatás. Az óvodapedagógus feladatai a zenei nevelésben: Barátságos légkörben, a spontán játékhelyzetekben tegyük természetessé a mondókázást, éneklést. Kedveltessük meg a zenei játékokat, a zenehallgatást. Válasszunk a gyerekek zenei fejlettségének megfelelő anyagot.

157 Fejlesszük a hangképző szerveket az énekléssel is. Használjuk ki a zenei anyag nyújtotta lehetőségeket a mozgás fejlesztésére. Mutassuk be és tanítsuk meg a gyerekeknek az óvodai hangszerek használatát. Fejlesszük a zenei képességeket és készségeket játékos módon. A zenehallgatási anyag kiválasztásánál vegyük figyelembe a más népek a nemzetiségi gyermekek zenei kultúráját. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek esetében az eltérő, egyéni szükségletek figyelembe vétele és kielégítése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyerekek az ismert dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel éneklik, a mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Felismerik a halk-hangos, a magas-mély hangok közti különbséget, alkalmazni is tudják. Felismerik környezetük hangjait, zörej hangokat. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát, hangoztatni is tudják különböző módon. Megismerkednek néhány egyszerű hangszer használatával. Képesek körben járni, ismert dalos játékokat önállóan játszani, térformákat kialakítani. Néptánc alapjai Célja: Az óvodáskorú gyermek – főleg az 5-7 éves kor – megismertetése a népi tánclépésekkel, valamint önkifejezési készségének megalapozása. Feladata: Népszokások megismertetése. A táncnak, mint az önkifejezés alapvető formájának gyakorlása. Ritmusérzék fejlesztése a zenén és táncon keresztül. Népi dalos játékok és énekek bemutatása és gyakorlása.

158 Anyaga: Mozgások szabadon. Alaplépések, forgások, páros forgók, csapásolók. Táncos járások, bújók. Köralakítások különböző fogásokkal – váll-, derékfogással, átemelések. Haladás sorfogással és páros bújásokkal. A megismert lépések segítségével rövid tánc összeállítása. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: Örömmel, szívesen táncoljanak, elsajátított tudásukat kreatívan, önállóan használják. A népi táncban használt alapelemekből ismerjék: az alaplépést, ridalépést, körforgókat, páros forgókat. Érezzék meg a zene ritmusát, hangulatát, ahhoz alkalmazkodva táncoljanak szólóban, vagy páros formában. Éljék át a tánc közösségi jellegét.

Rajzolás, mintázás, kézi munka A gyermeket szűkebb és tágabb környezetében állandóan sokféle vizuális inger éri, melyeket különböző módokon dolgoz fel. Az ingerek feldolgozása során alakul esztétikai látásmódja. Élményeinek

kifejezésére

ábrázoló,

építő,

környezetalakító

tevékenységet

végez.

Legfontosabb a tevékenység örömének átélése, amely az alkotás, önkifejezés, a környezet esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadása iránti igényt hozza magával. Az óvodai vizuális nevelés célja, hogy fejlessze a gyermek vizuális észlelését, emlékezetét, képzeletét és önkifejezését. Feladata a szép észrevetetése, a jó ízlés megalapozása. Az ábrázoló tevékenység formája lehet rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, tárgyalakítás, kézimunka, népi kézművesség. A környezet-átalakító tevékenység lehet építés, konstruálás, tárgyalakítás, amelyek fejlesztik a térben tájékozódást, és a térrendezés képességét.

159 A néphagyományokhoz kapcsolódva a vizuális nevelésen belül a népi kézműves tevékenységek alatt a gyerekek megismerkednek a természetes anyagok tulajdonságaival, felhasználhatóságával. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekeket diffeernciált módszerekkel kell segíteni az ábrázoló tevékenységben. Az óvodapedagógus feladatai a vizuális nevelés terén: Az óvodán belül esztétikus környezet kialakítása. Fedeztessük fel a gyerekekkel az őket körülvevő természeti és épített környezet szépségét. A tevékenységek szervezésénél a megfelelő hely, idő sokféle, változatos eszközök biztosítása. Szabad játék alatt is legyen lehetőség ábrázoló tevékenységet végezni, a hét minden napján. Segítsünk elsajátítani a gyerekeket a változatos ábrázolási technikák alkalmazására, az eszközök pontos használatára. Figyeljük meg a gyerekek egyéni képességeit ezen a területen, és igyekezzünk azokat a differenciáltan fejleszteni. Kapcsolódjunk más nevelési területek hangulatához, anyagához. Ismertessük meg a gyerekeket a képzőművészet alkotásaival. Lehetőleg természetes anyagokat használjunk. A gyermekek alkotásait tartsuk tiszteletben, használjuk díszítésre. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermek esetében meg kell teremteni a differenciált fejlesztést. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: Képesek élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon képekben megjeleníteni. A gyerekek alakítják az őket körülvevő teret, zárt, nyitott tereket hoznak létre, berendezik különböző építményekkel. Ismerik a változatos technikákat, jártasak az eszközök használatában.

160 Formákat mintáznak változatos anyagból elképzeléseik és tapasztalataik alapján. A gyermekek munkájára, alkotásaira jellemző a formagazdagság, a változatos színhasználat. Ábrázolásaikban megjelennek jellemző formák, részformák, egyszerű mozgáselemek. Tárgydíszítésben önállóak. Képesek társaikkal együttműködve csoportban tárgyakat, alkotásokat létrehozni. Vigyáznak egymás munkáira, azokról szóban véleményt mondanak. Képesek rácsodálkozni a szépre. 7. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások 7.1. Gyermekvédelem az óvodában Célja: Minden óvodánkba járó gyermeket az egyéni fejlettségi szintjének megfelelően fejleszteni, s meglévő hátrányai csökkenjenek, olyan szeretetteljes légkörben, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek fejlettsége, származása, vallása, nemzetisége, vagy bármely más (szociális) oknál fogva hátrányos, kiemelt figyelmet igénylő gyermek kitaszított helyzetbe kerüljön. Óvodánk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermekek védelmével kapcsolatos tevékenységeink körét hangsúlyozottan a megelőzésre, prevencióra építjük, ismerve azoknak a családoknak a körülményeit, ahonnan gyermekeink érkeznek hozzánk. Sok az egészségügyi, főleg az allergia miatt felvett gyermekek száma, ezért is tartjuk programunkban fontosnak az egészségfejlesztés hangsúlyosságát. Speciális étkeztetésüket a konyhával egyeztetve biztosítjuk. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek jogainak tiszteletben tartása. A másság elfogadtatása a gyermekközösséggel.

161 A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenység folyamatos megszervezése, évenkénti értékelés. A családok megismerése és , folyamatos kapcsolattartás, és szoros együttműködés. A családok szociális helyzetének ismeretében segítsen a problémák megoldásában. Tájékoztassa a rászoruló családokat a kedvezményes étkezési térítési díj lehetőségéről. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek okairól és feloldás érdekében végzett munkáról, vezessen dokumentációt, az adatvédelem előírásainak betartásával. Kiemelten foglalkozzon az egy évre óvodában maradt gyermekek egyéni fejlesztésével. Folyamatosan kapcsolatot tart az óvodán belüli és kívüli szakemberekkel, akik segítséget adnak a gyermekek egyéni fejlesztéséhez. Az óvodavezetőn keresztül tartson kapcsolatot a Nevelési Tanácsadó, Újpesti EGYMI, Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, és az Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye Gyermekjóléti Központ, és a Gyámügy munkatársaival, Speciális intézményekkel, valamint hivatalokkal 7. 2. Speciális szolgáltatások A gyermekek képességeinek kibontakozása érdekében az óvodában a szülők érdeklődése, kérése alapján különböző szolgáltatásokat szervezünk illetve adunk azoknak helyet. A különböző szolgáltatás jellegű foglalkozásokra nevelési időn kívül kerül sor és a Szülők Tanácsával/Szülők közösségével történő egyeztetés alapján, költségtérítéses módon szervezzük meg. A szolgáltatás meghirdetése előtt, illetve annak folyamatában vannak elvárásaink, feltételeink, amelyekhez ragaszkodunk. Részletes éves programot kérünk, amelynek tartalmaznia kell a foglalkozás célját, feladatát és az esetleges téma meghatározást. A szolgáltatást végző személy kiválasztása a következő szempontok alapján történik: Ismerje a 3-7 éves korosztályra jellemző pedagógiai, pszichológiai és életkori sajátosságokat. Rendelkezzen megfelelő szakirányú végzettséggel. Személyisége, nevelői attitűdje a korosztálynak megfelelő legyen.

162 A szolgáltatás igénybe vétele előtt referenciákat szerzünk be, illetve amennyiben lehetséges gyakorlatban ismerjük meg a foglalkozást vezető munkáját. A foglalkozásokat folyamatosan ellenőrzi a vezető óvodapedagógus, hogy a fentiekben felsorolt elvárásainknak megfelelően végzik-e a feladatokat. Szolgáltatás jelleggel csak olyan foglalkozás szervezhető, amely nem oldható meg az óvodai nevelés során (nem része programunknak), illetve kiegészíti azt. Jelenleg a következő tanfolyamok működnek: Ovifoci – Bozsik program Vízhez szoktatás, úszás Idegen nyelvi játszóház Gerinc és tartásjavító torna Korcsolya Speciális szolgáltatásként kínáljuk az iskolába induló gyermekeknek a nyári tábort, amit az óvoda 5 hetes zárása idején szervezünk egy hét időtartamra. A szállást, ismert vidéki óvodában bérelt hellyel, vagy az Önkormányzat gyermektáborában oldjuk meg. A tábori életet, a tapasztalatszerzési lehetőségeket, a tevékenységeket a kísérő óvodapedagógusok (10 gyermekenként 1 fő) és a vezető óvodapedagógus közösen tervezi meg. A tábori életünket segíti az az egy dajka néni, aki elkísér minket. 8. Pedagógiai adatrögzítés A programhoz kapcsolódó dokumentumok, a Park Óvoda – Lakkozó Tagóvodában Hosszú távú fejlesztési terv (személyi és tárgyi feltételek) Tervezési időkeret: 3 év Az óvoda éves munkaterve Tervezési időkeret: 1 év Az óvodavezető pedagógiai működési terve Tervezési időkeret: 1 év Én vagyok" dosszié Tervezési időkeret: folyamatos

163 Tartalmazza: Anamnézis lap Fejlődési lap: Egyéni megfigyelések, mérések Képességfejlesztés feladatai Tervezési időkeret: minimum kéthavonta Szülőkkel való megbeszélések (családlátogatás, fogadóóra…) A családnak nyújtott segítség módja, intézkedések (étkezés térítés, pszichológus segítség, stb.) Rajzokból egy-egy olyan, amely a fejlődés ütemét illusztrálja. A gyermek fejlődésének nyomon követése: I. Testi képességek, mozgásfejlettség II. Szociális képességek III. Értelmi képességek IV. Beszéd és nyelvi funkciók, nyelvhasználat V. Tevékenységek Tervezési időkeret: évenként 2 alkalom (április, október)

Park Óvodában alkalmazott dokumentumok: Csoportnapló, amelyet a nevelőtestület fejlesztett ki. Tartalmazza: Adatrögzítés Pedagógiai területek ezen belül az egyes gyermekcsoportok szokás-szabály rendszere Tervezési időkeret: 1 év A nevelés keretein belül a tevékenységek rendszerének terve Tervezési időkeret: 2-3 havonta

164 szeptember-október-november, december-január, február-március, április - május, június-július-augusztus A fejlesztés tartalmi eszközeihez kapcsolódó tevékenységek terve. Tervezési időkeret: hetente (szeptember 1-től - augusztus 31-ig.)

A Lakkozó Tagóvodában használt dokumentumok: Csoportnapló, amelyet a nevelőtestület fejlesztett ki. Tartalmazza: Adatrögzítés Esemény-, program terv A különböző, nem mindennapi események és a napi élet szervezésének feladatait tervezzük ebben a részben. Események – a csoport, az óvoda életében. Kirándulások. Ünnepek Családi hétvégék szervezése A csoport életének megszervezésére irányuló feladatok, eszközök, anyagok beszerzése, stb. Tervezési idő: hónapi bontásban Pedagógiai területek ezen belül az egyes gyermekcsoportok szokás-szabály rendszere Az óvodáskorú gyermek fejlesztésében nagyon fontos a szokások megalapozása. A szokásokat a szabályok következetes betartásával gyakoroltatjuk. Ennek érdekében az alábbiakat tervezzük: o Napirend, heti rend tevékenységei, időkeretekkel. o Használati eszközök helye, használata. o Együttélési szabályok a csoportban. Tervezési időkeret: 1 év

165 A nevelés keretein belül a tevékenységek rendszerének terve Tervezési időkeret: 3 havonta (évszakonkénti bontásban) A fejlesztés tartalmi eszközeihez kapcsolódó tevékenységek terve. Tervezési időkeret: hetente (szeptember 1-től - augusztus 31-ig.)

9. Park Óvoda, Lakkozó Tagóvoda német kétnyelvű program kiegészítése A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részvevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét. Az óvodapedagógus, lassú, érthető, tiszta beszédével modell szerepet játszik. Figyelembe veszi a gyermek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségi szintjét. Ennek megfelelően, differenciált fejlesztést végez. A kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (német és magyar) fejlesztésére törekszik.

A

tevékenységekben mindkét nyelv érvényesül, hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén alapszik. A német nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladatai -

A helyi nevelési programban megfogalmazott célokon és feladatokon túl a hagyományok felkutatása, megteremtése, ápolása és átörökítése segítségével ismerjék meg a német nemzetiség nyelvét és kultúráját;

-

A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett a pozitív érzelmi kötődés alakuljon ki és mélyüljön el a német kisebbség kultúrája, nyelve iránt;

-

Biztosítson megfelelő nyelvi környezetet a gyermekek számára;

-

Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást és a német kultúra és hagyományőrzés iránti érdeklődés felkeltését;

-

Az óvodai nevelés folyamatában jussunk el a gyermekek passzív szókincsétől az aktív szóhasználatig.

166 -

A gyermek nyelvismereteit az alapoktól indulva, fokozatosan egymásra építve, a megismerési, tapasztalási lehetőségek gazdag tárházát biztosítva, fejlesztjük, bővítjük, mely elősegíti, hogy a gyermekek az óvodáskor végére eljussanak olyan nyelvi szintre, amely alapján bizonyos nyelvi szituációkban jól feltalálják magukat.

A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése Személyi feltételek A német nemzetiségi kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű csoportokban a nevelő-oktató tevékenységet végző kollégák: •

1 fő német nemzetiségi óvodapedagógus végzettségű,

•

1 fő felsőfokú német nyelvvizsgával rendelkező, német nemzetiségi szakon jelenleg folytatja tanulmányait óvodapedagógus végzettségű,

•

2 fő óvodapedagógus végzettségű,

•

2 fő dajka, akik a csoportokban folyó nevelést segítik.

A nemzetiségi nyelvet oktató óvodapedagógusok minél több lehetőséget biztosítsanak a gyermekek számára mindkét nyelv használatára a különböző játékszituációkban, társas kapcsolatokban és élethelyzetekben. A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan

felépített

tematika

segítségével

változatos

módon

szervezik

meg

a

nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítják csoportjuk heti és naprendjét. Tárgyi feltételek A nemzetiségi óvodanevelést folytató óvodának a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is kell rendelkeznie, mint például a csoportszoba berendezésének, felszerelésének is tükrözni kell a nemzetiségi kultúra sajátos, jellemző jegyeit. Szervezeti keret A nemzetiségi nevelés vegyes csoportokban zajlik.

167 A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, rendszeresség, az ismétlődés, a kötetlenség, a választhatóság, és a rugalmasság. A jól megtervezett napirend segíti a szokások kialakulását és hozzájárul az egészséges fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. A kétnyelvű magyar- német nemzetiségi óvodai nevelés egyik héten /délelőtt/ az új anyag feldolgozásával, míg a következő héten /délután/ annak ismétlésével valósul meg, mely során az óvodapedagógusok a feldolgozásra kerülő témaköröket egymásra építve mindkét nyelven közvetítik. Az együttműködés érdekében, az éves terveket a csoportban dolgozó óvodapedagógusok /magyar, német/ jobban egymásra igazítva állították össze. Hagyományok, ünnepek a német nemzetiségi, kisebbségi nevelést folytató csoportban Az óvodai hagyományok mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a német nemzetiségi hagyományok, ünnepek gyermek közelivé tételének. A német nemzetiségi nevelésben megjelenő, hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítésével, ápolásával a nemzetiségi hovatartozást igyekszünk erősíteni. Német ünnepek, hagyományok: Október: o Erntdenkfest - Betakarítás; o Weinlese – Szüret November: o Martinstag – Márton nap December: o Advent; o Barbaratag; o Nikolaustag; o Luciatag; o Weihnachten Február: o Fasching Április: o Ostern Május:

168 o Muttetag; Június: o Pfingsten A nevelés keretei: Egészséges életmód, gondozás Minden részterületen igazodva a napi élethez, a kapcsolódó tevékenységek, eszközök német nyelvű közvetítésével a komplexitásra törekedve, segítjük az aktív-, passzív szókincs bővülését, a német nyelvű életszerű kommunikáció fejlődését. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés A német nemzetiségi nevelés specialitásaiból adódóan a közös szokások, hagyományok kialakítása, megélése erősítik a csoporton belüli összetartozást, a német kissebséghez való pozitív érzelmi kötődést. A közös készülődések, ünneplések a gyermekek kommunikációs és szocializációs képességeit egyaránt nagymértékben fejlesztik. A folyamatos dicséréssel, buzdítással bátorítjuk őket a német nyelv használatára. Anyanyelvi/ Nyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A német nemzetiségi nyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. A német nyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv, valamint a nemzetiségi nyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylése által valósul meg. Az értelmi fejlesztés folyamán is a kétnyelvűségre építenek az óvodapedagógusok. Tevékenységek megszervezése: Az óvodai élettevékenységi formáiban a két nyelv (magyar, német) használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza meg. Az óvodai befogadás ideje alatt szeretetteljes, nyugodt óvodai légkört teremtve, amelyben a gyermeket elfogadás, tisztelet övezi, a gyermekek egyéni képességeit, nyelvi hátterét figyelembe véve fokozatosan, játékos formában kezdődik a német nyelvi ráhangolódás a

169 szűkebb környezet megismerésével, a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával, valamint a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német nyelven történő megismerésével. Módszertani alapelveink, a nyelvelsajátítás folyamatában: Sikerélményhez juttatás; szituáció orientált nyelvtanulás; fokozatosság; rendszeresség; ismétlés; folyamatosság; tervszerűség; tudatosság; komplexitás; játékosság; sokoldalú megtapasztaltatás; cselekedtetés; kérdés – felelet; dicséret; differenciálás; bemutatás, szemléltetés; gyakorlás; motiváció. A kétnyelvű csoportban a nap teljes folyamán biztosítjuk a gyermekek számára a német nyelven való megnyilatkozás lehetőségét. Sokoldalú szemléltetéssel, változatos módszerekkel, játékossággal tudatos tervezéssel, szervezéssel válik életszerűvé a német nyelvvel való ismerkedés. Gyermeki tevékenység formái: Játék A kétnyelvű nevelésben is kiemelkedő szerepe van a játéknak, mely sok lehetőséget nyújt a nyelvi ismeretek önkéntes reprodukálásához. A napi játékszituációkban megjelenő lehetőségeket kihasználva a német nyelvű kommunikációra való ösztönzés érdekében, mintát nyújtva, kedvező feltételeket biztosíthatunk a német nyelv gyakorlásához. Munka jellegű tevékenységek A munkajellegű tevékenységek végzése során is fontos feladat a kétnyelvű ismeretközlés, kommunikáció. A gyerekek fokozatosan sajátítják el és alkalmazzák a munkafolyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, megértik a kéréseket, annak megfelelően cselekednek, reagálnak mindkét nyelven. Folyamatos megerősítéssel és motiválással a tevékenységek ismétlődő elvégzésére, önálló feladatvállalásra ösztönözzük a gyerekeket. A nap folyamán a napszaknak és a szituációnak megfelelően különböző kifejezéseket, közléseket, felszólításokat használunk. Törekszünk arra, hogy ezek a mondatok mindig azonos formában hangozzanak el. A gyerek eleinte csak helyzetben tájékozódik, majd fokozatosan megérti és önállóan is használja a különböző kifejezéseket, utasításokat. A rendrakás, mosdózás, étkezés, naposi munka, öltözködés és az udvari élet időszaka is kiváló lehetőséget nyújt a nyelvgyakorláshoz.

170

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A pedagógusok a spontán adódó helyzeteket is kihasználva lehetőséget teremtenek a környező világ tevékeny megismerésére, biztosítják a sokoldalú élmény és tapasztalatszerzés lehetőségét ezzel biztosítva mindkét kultúra és nyelv, az óvodás korú gyermekek számára befogadható szintű megismerését. Az óvodai tanulási folyamat komplex módon a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését szolgálva fejleszti tanulási képességeiket, mely alkalmassá teszi őket az általános iskolai tanulmányok kisebbség nyelvén történő befogadására is. A fejlesztés tartalmi eszközei: Külső világ tevékeny megismerése A gyermekeket körülvevő természeti, társadalmi környezet sokszínű lehetőséget biztosít a német kisebbség kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés elősegítéséhez, valamint az aktív-, passzív német szókincs bővítéséhez. A témakörök feldolgozása során gazdagodik német nyelvi szókincsük, mely lehetővé teszi , hogy a gyermekek a tevékenységek során a megszerzett ismereteiket a német kisebbség nyelvén is visszaadják. A gyerekek megismerkednek a német kisebbségi szokásokkal, kultúrával, népviseleti hagyományokkal, tárgyi jellemzőkkel, megtanulják ezek tiszteletét, megbecsülését. Mozgás A szervezett mozgástevékenységek keretében megismerkednek a tevékenységekhez használt eszközök, térformák, járásformák, vezényszavak német nyelvű megnevezésével. Komplex művészeti nevelés -

Mesélés, verselés, mondókázás

A nemzetiségi kultúrkincsből és a német nép kultúrájából válogatott irodalmi alkotások (versek, mesék) közvetítésével, tudatos felhasználásával a gyermekek számára a német nyelv elsajátításának lehetőségeit tesszük komplexebbé. A kisebbségi nevelés a kultúra átörökítése szolgálatába állítja a verseket, meséket.

171 A bábozás és a dramatizálás alkalmával lehetőségünk nyílik a gyermekek irodalmi ismereteinek mélyítésére. A képi megjelenítéssel, hangszerekkel, szemléltetéssel pedig segítjük a gyermek beszédértésének fejlődését, és szókincsének bővítését. A gyermek örömmel fogadja és megismerje az irodalmi német nyelvből, s a kisebbségi kultúrából átvett mondókákat, verseket, történeteket. Az anyanemzet és a helyi kultúrából merített mesék, rövid szöveggel, esetleg átdolgozva. -

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A kisebbségi kultúrkincsből válogatott, mondóka anyag, dalanyag, zene, népi játékok, táncok tudatosan felépített tematikája segítségével nagymértékben elősegíthető a gyermekek számára a német nyelv elsajátítása. A német kisebbségi nevelés feladatainak megvalósítását szolgálják a változatos módon szervezett énekes játékok, zenehallgatás, hangszerbemutató. A sokféle énekes játék gazdag tárházat kínál a gyermekek számára a német nyelvű szókincsük bővítéséhez. A zenén keresztül szorosabb érzelmi kötődés váltható ki a gyermekből a német nyelv és a német kisebbség iránt. Mindkét nyelvi kultúrából választott mondókákkal, énekekkel, dalos játékokkal, táncokkal megismertetjük a gyerekeket, figyelembe véve a német dalok sajátos dallam és ritmusvilágát. A közös mondókázás, éneklés, játék, tánc örömén keresztül a gyermekek olyan zenei élményhez jutnak, mely megalapozza zenei anyanyelvüket, felhasználva a nemzetiségi kultúra énekes játékait, tánckultúráját. A gyermekek megismerkednek a zenei képességfejlesztés anyagának alapfogalmaival a német kisebbség nyelvén is. Megismerkednek a német kisebbség jellegzetes hangszereivel is pl: harmonika. -

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A gyerekek a német kisebbség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök nevét, formáját, színét. Változatos tevékenységek felkínálásával, sokféle technika alkalmazása során ismerkednek meg a német nemzetiségi, nyelvi sajátosságokkal. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként: a gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a német nemzetiségi kisebbség kultúrája és nyelve iránt; tud tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

172 ismer a német nemzetiségi kisebbség, valamint az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat. ismeri, tiszteli, megbecsüli a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit. Kapcsolatok Az élő kapcsolatok kialakítása az elkövetkező év feladata lesz. Kapcsolat a szülőkkel Mindenben megegyezik az óvoda Pedagógiai Programjában leírtaknak, kiegészülve azzal, hogy mikor lehet a családokkal németül kommunikálunk. Kapcsolat az Újpest Német Nemzetiségi Önkormányzattal

Kapcsolat a testvérvárosokkal: -

Németország (Berlin, Frankfurt am Mein)

-

Ausztria (Bécs) Kapcsolat az iskolákkal: Az Újpesti Halassy Olivér Német Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola és Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola

173

10. Legitimációs záradék Véleményt nyilvánított: A Szülők Tanácsának/Szülők Közösségének 2013. augusztus 15.- én megtartott ülésén a következő megállapítást tette: A Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda Nevelőtestülete által készített és elfogadott programmal és az abban kiemelt célokkal egyetértenek, mivel azok a gyermekek érdekein túl a helyi sajátosságokat és a szülők elvárásait is tükrözik, egyben egyetért azzal, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés elveit beépítették a programba. Budapest, 2013. augusztus 15.

Jegyzőkönyv vezető Hitelesítő szülő/Park

Hitelesítő

Óvoda/

szülő/Lakkozó Tagóvoda/

Elfogadta: A Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda nevelőtestülete 2013. augusztus 15.-én megtartott testületi összegző vita és véleménynyilvánítás után a Helyi Nevelési Programot, amely az előzetesen elkészült anyagot tartalmi változtatás nélkül elfogadta, ami a jelenlévők támogatását jelenti. Budapest, 2013. augusztus 23.

Óvodavezető Hitelesítő óvodapedagógus

Jóváhagyta: Majzik Ferencné óvodavezető Budapest, 2013. augusztus 23.

Hitelesítő óvodapedagógus

174

5. Módszertani ajánlás A Komplex Prevenciós Óvodai Programból átvett fejlesztőprogram a Lakkozó Tagóvoda részére. Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás •

kis és nagy lépésekkel,

•

Különböző irányokba fordulással,

•

változó szélességű sávok, vonalak között,

•

különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.

•

különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással,

•

különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással,

•

változó szélességű sávok között,

•

különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével.

•

távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előtt, hátra

•

magasugrás,

•

ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában,

•

szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés,

•

mélyugrás.

Futás

Ugrás

Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban •

különböző irányokba, majd irányváltoztatással,

•

különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa),

•

különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.

175

Testséma fejlesztés A testrészek ismerete Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával – haj- szemszín, kicsi-nagy, stb… Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: •

testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által

•

a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést

•

utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt

•

a felnőtt megnevezi, és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét

•

az előzőek megismétlése csukott szemmel.

Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután következzen a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása. Meghatározott testrészekre koncentrálás: •

különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni.

•

valamennyi tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta

•

megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában.

A test személyi zónájának alakítása Lateralitás: az oldaliság belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges az egyensúly kialakulása, a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítására és a jó testtartásra. A lateralitás fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére. Az oldaliság alakulása •

színes szalaggal (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon,

•

különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb …)

176 •

lábra hasonló gyakorlatok, labdarúgás, ugrálás, emelés, stb …

A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos, mozgásos feladatokkal: •

az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé,

•

feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra.

A test függőleges zónájának megtanítása: játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. Az előző, 1 – 3 gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható) •

állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb …

•

ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb …

•

térdelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb …

•

feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb …

Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak.

Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat, megszámlálni. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.

Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások Fej fejfordítás és fejkörzés, csukott szemmel megérinteni a szemet, fület, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre

177 ismert helyzetű tárgy felé. Törzs törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó-, majd mellsőközéptartásban tartott karokkal, a karokat magas-tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. Karok karkörzés előre és hátra, karok helyzetének utánzása, oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, különböző karlengetések ritmusra, oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, karhúzás és tolás, páros munka. Ujjak a kéz ökölbe szorítása, az ujjak ide-oda mozgatása, ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, a mozgások változatai mindkét kézzel, váltva is. Lábak a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, törzshajlítás bokafogással, szökdelés, ugrálás, szökdelés váltott lábbal, láblengetés. Lábak és lábujjak sarokemelés és leengedés, a lábfej visszafeszítése (lábujjak – pipálás),

178 járás sarkon és lábujjon, a külső talp-élen járás, kartartás törzs mellett, ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon, törzshajlítás előre, hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra, babzsák fölmarkolása lábujjal.

Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.

Egyensúlygyakorlatok Állás: állás lábujjon – sarkon állás állás egy lábon. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb … Kúszás egyenes padon. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya, stb …). Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások.

Szem-kéz koordináció fejlesztése Babzsák célba dobása változó nagyságú körben, változó távolságról, különböző tárgyak fölött. (szék, stb …) Babzsák csúsztatása két vonal között. Babzsák dobása vízszintes és függőleges célra. Karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. Kugli játék. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal.

Szem – láb koordináció fejlesztése

179 Ugrókötéllel: kötél fölött ugrás, változó magassággal. Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. Lábbal különböző formák rajzolása – alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb Ugróiskola – egyszerűbb és nehezebb formában. Függeszkedés: átfogással tovahaladás.

Fínommotorika fejlesztése Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása). Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel). Papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból. Mintakirakás lyukas-táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig. Vágás, domború, vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig. Papír – ceruza feladatok rajzolás, festés nagy felületre – ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával, sablonok kiszínezése, kiugró hátlapon, sablonok nélkül színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak átírása. Kéziszer-gyakorlatok. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3 – 4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el, 5 – 6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés.

180 A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel.

Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése – balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb … A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a

mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben

végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó – karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. A szem fixációs működésének erősítése: ismert játékok, vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig, (fel-, le mozgatjuk), egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni, és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. Vizuális zártság – egészlegesség észlelésének alakítása: mi hiányzik? ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni, hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? rejtett figurák megtalálása (Dörmögő). Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása – mi történt először, … mi következik? Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása tárgyakból kirakott – gyöngyök, kockák, rudak, kártyák, minták folytatása, rajzos – képi – minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó,), sorminták rajzolása.

181 Vizuális

helyzet

–

pozíció

felismertetése:

négymezős

tábla,

pl:

matematikafoglalkozáson a szimmetria. mamágnes-táblán az óvodapedagógus elhelyez egy alakzatot adott mezőben, a gyermekek a saját táblájukon ugyanoda helyezik azt, az alakzatokat adott mezőben, más pozícióban elforgatni. Vizuális memória fejlesztése: egyszerű testmozgást, bemutatás után, emlékezetből leutánozni, vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb … (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése). Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása: formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel), padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása, padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák, vagy azonos alakzatok más-más méretben (felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére). Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása, azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó). Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen – egyszerűbb

formáktól

a

bonyolultabbig,

először

egyetlen

szempont

figyelembevételével követelve, pl; csak szín, csak forma, stb … - kevesebb elemtől az összetettebb formákig. Minták rajzolása, festése. Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintás – sztereógnosztikus – észlelés fejlesztése •

Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás,mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával.

182 •

Különböző formák, méretek alakítása minta után.

•

Különböző formák, méretek megváltoztatása. „Varázsoljuk el!”

•

Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. Az említett fejlesztési módoknál fő hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.

•

A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:”Érzékelő zacskó”, „Elvarázsolt zsákocska”. pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? a tapintással felismert dolgokat – párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján.

Mozgás (kinesztetikus) észlelés fejlesztése Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével – kézzel kört ír le a levegőben, stb … lábbal lépés előre, hátra, stb … nyitott szemmel mozgásokat megismétel. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

A térészlelés – térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével. rácsos

papíron,

szöges

táblán,

lyukas

táblán,

a

két

oldal

megkülönböztetése a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével, a jobb – bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával, a nagy fő iránymező megismertetése az említett módon. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása, a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette, függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból,

183 a fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.

A hallási észlelés (auditív), a hangzási analízis – szintézis fejlesztése •

Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, különböző hangok működnek bennük. Figyeljük a természet hangjaira.

•

Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása, vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használjunk, majd később szabálytalan ritmusokat.

•

Ritmus visszaadás csukott szemmel.

•

Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl; baba, bögre, bogár, béka, … róka, rózsa, stb …

•

Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma…, te…, si…, stb .

•

A megadott betűhangból, vagy fonémákból olyan, általunk ismert szót kell alakítaniuk, amelyek tartalmazzák azokat.

A keresztcsatornák fejlesztése Vizuális – tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: tapintással felismert tárgyat kell keresni a vizuális mintákban, b.vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresni tapintással az „Érzékelő zacskóból”, egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. Vizuális – auditív interszenzoros működés fejlesztése: mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét, „Figyeljünk a hangokra!” A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, „minek a hangja”? (társak megszólaltatása, hangjukról felismerés, felismertetés.) auditív

memória

fejlesztése:

dallamtöredék

megismételtetése,

különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás megkerestetése.

184 Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: bekötött szemű gyerek kezével formát rajzoljon a levegőbe, és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában, mozgásos

élményanyag,

forma

felismerése

vizuális

mintában,

verbalizálva a formát, vizuális – kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk, vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevetetésére is használható. Hallási – tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: A gyermeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot, vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. Szem – kéz koordináció fejlesztése: Különböző célba dobó játékok használata a szabad játékban, eszközök használata a testnevelés foglalkozáson nagymértékben elősegíti a szem – kéz koordináció fejlődését. A csoportélet során a manipulációs barkácsoló tevékenységekben történő részvétel is fejlesztő hatású. Verbális fejlesztés Tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése: Ruházat: zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha (testséma) Testrészek: törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd. (testséma)

185 Cselekvések: sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, gördül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg, (-dalózik) keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen, (t) koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg-mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel testvázlat nagy és finommozgások). Térbeli viszonyok Irányok: fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel, (valamihez) messzire, távol, (valamitől) emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban. (Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb .) Helyzet: -on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb … utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.) Idő: most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik. (Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások.) Osztályozás Alapformák: kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajtás, ferde. Az említett kifejezéseket mindig manuális mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk.

186 Alapszínek: piros, kék, sárga, zöld, fekete, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor, (ibolya). Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő. (Sorozat, auditívvizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.)

187

Felhasznált irodalom 2011.évi CXC.tv. a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 363/2012 (XII.17.) Korm.Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról EMMI Rendelet a SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes:

Gyermeklélektan

Gondolat Budapest, 1978. Kovács György – Bakos Éva:

Játék az óvodában

Szerzői Kiadás Debrecen, 1995. Nagy Jenőné:

Óvodai programkészítés – de hogyan?

NAT-TAN sorozat Budapest OKI 1966. Porkolábné Dr. Balogh Katalin:

Szempontok

az

óvodáskorú

gyermekek

fejlettségének megállapításához JNSZM Pedagógiai Intézet Szolnok, 1983. Tankönyvkiadó

Budapest,

1989.

188

Zilahi Józsefné:

Mese-vers 1.

az

Kötet:

Elmélet

óvodában és

módszertan

2. kötet: Szöveggyűjtemény (Tanító és Óvóképző Főiskolák egységes jegyzet) Tankönyvkiadó Budapest, 1999. Porkolábné Dr. Balogh Katalin:

Komplex prevenciós óvodai program Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt Budapest, 1997.

Nagy Jenőné:

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM Pedagógiai Intézet Szolnok, 1997.

B. Méhes Vera:

Az óvónő és az óvodai játék Calibra Budapest, 1993.

Dr.

Deliné

dr.

Fráter

Katalin,

Dóka

Jánosné, Tömöriné Oláh Mária:

Integrált

személyiségfejlesztés

osztatlan

óvodai csoportban Szerzői kiadás Hajdúböszörmény, 1993.

Szerkesztő: Barnáné Likovszky Márta:

Mindig a gyerekkel van a baj? Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest, 1997.

Lyun Clark:

SOS! Segitség a szülőknek Római Kiadó és Nyomdaipari Bt. Halásztelek

Szerkesztő: Kanczler Gyuláné dr.:

A

környezeti

nevelés

pszichológiai alapjai BTF 1997.

pedagógiai

és

189

Szerkesztő: Zilahi Józsefné:

Óvodai nevelés játékkal, mesével (Elmélet és módszertan) Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1996.

Szerkesztő: Czike Bernadett:

Bevezetés

a

pedagógiába

(Szöveggyűjtemény) Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1996. Forrai Katalin:

Ének az óvodában Zeneműkiadó Budapest, 1977.

Törzsök Béla:

Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Budapest, 1982.

Nagy Jenőné:

Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. Az óvodai program előkészítő szakasza OKKER Budapest, 1997

Dr. Gáspár László:

Neveléselmélet OKKER Budapest, 1997.

Dr. Kozéki Béla:

Hogy hű lehessen önmagához... A gyermeknevelés gyakorlata Tankönyvkiadó Budapest, 1989.

Szerkesztő: Perlai Rezsőné dr.:

Az óvodáskor fejlesztőjátékai OKKER Budapest, 1998.

Az óvodai nevelés programja Tankönyvkiadó OPI Budapest, 1989.

190

Balázsné Szűcs Judit:

Miből lesz a cserebogár? Alex-typo Kiadó és Reklámiroda Bt Budapest, 1992.

Pereszlényi Éva és Porkolábné Dr. Balogh

Játék-mozgás-kommunikáció

Katalin:

program)

(óvodai

Alcius Bt. Budapest, 1996. Porkolábné Dr. Balogh Katalin:

Kudarc

nélkül

az

fejlesztő

program

a

iskolában

(Óvodai

tanulási

zavarok

megelőzésére) Alex-typo

Kiadó

és

Reklámiroda

Bt.

Budapest,1992. Lépésről-lépésre

Óvodai program Az adaptációt készítette: Dr. Deliné dr. Fráter Katalin Soros Alapítvány támogatásával 1997.

Preszlényi Éva:

HOP

Paraszkay Sára:

Közelről nézve /A gyengénlátó gyermek 2007. Készült a Nemzeti Fejl. Terv HEFOP 2005/2.1.6. Operatív Program Keretében Gyengénlátók Ált. Isk.EGYMI DiákOtthona Budapest

CD:

Kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató pedagógiai attitűd A jó gyakorlat jegyében

Szászné Csikós Klára:

Segítőkészség /A tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztése Ec-Pec Könyvek Alapítvány

191 Dr Gósy Mária:

Dr Gósy Mária:

Horváth J. – Horváthné Cs.K. – Dr Rónáné Falus J.

Beszéd- és beszédviselkedés az óvodában Tanszer-tár A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése NIKOL GMK Amit az óvónőnek észre kell venni SZORT BT

A kompetencia alapú óvodai programcsomag alapján felhasznált szakirodalom:

Labáth Ferencné, Giliczy Zoltán, Kovács Erika

Óvodai nevelés kompetencia terület Elméleti alapvetések Educatio Kht. 2008.

Tématerv-Javaslatok

Levegő, Tűz, Víz, Föld területekre Educatio Kht.

Fehér Anna

Játszunk? Természetesen! A világ befogadásának elérhetősége 1. SULINOVA Közoktatás-fejleszTési és Pedagógus –Továbbképzési Kht. Bp., 2006.

Reikort Ildikó

Zenevarázs 2. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Székely Andrea

Bábjáték 3. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Dr Tóth Tiborné

Néphagyomány 4.

Bekker Zoltánné, Kocsis Csilla, Konyikné Kis Klára, Zaveczné Komáromi Katalin

Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez 5.

Székely Andrea

Játékok a bábokkal, játékok a Meseládikóval 6.

192 Zóka Katalin:

Varázseszközök az óvodában 7. Bp., 2007.

Zóka Katalin:

Kóstolgató 8.

Túri György:

Játék – Tánc – Élet 9.

Kanczler Gyuláné dr:

Felfedezések a természetben 10. Educatio, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Labáth Ferencné:

Az anyanyelvi nevelés alapjai 11. Educatio, Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Bp., 2009.

Dr Bakonyi Anna:

Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése 12. Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2007.

Hegyiné Hornyek Katalin:

Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Hegyiné Hornyek Katalin, Mándi Tiborné, Paraszkay Sára:

Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez Educatio, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Hernádi Krisztina:

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Ványi Ágnes, Róth Márta:

Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek, tanulók együttneveléséhez Educatio, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Bp., 2008.

193 Czibere Csilla:

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Földiné Koncor Tünde, Gifló H. Péter, Hernádi Krisztina:

Adaptációs kézikönyv 1-2. rész Educatio, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Báthori Adél, Ruff Ágota, Somorjai Ágnes, Székelyné Kárpáti Ildikó, Szűcsné Göblyös Erika, Vincze Gábor:

Sérülésspecifikus eszköztár vak- és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez Educatio, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Csákvári Judit, Darvasi Lászlóné, Demeter Gáborné:

Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez Educatio, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Venterné Balogh Angelika:

Ajánlások a pczichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek Kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén)

Dr László Zoltánné:

Ajánlások a pchichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek Kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén) Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Gájerné Balázs Gizella

Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

Dr. Perlusz Andrea

Ajánlások nagyothalló és siket gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006.

194 Szabó Borbála

Gosztonyi Nóra, Szaffner Éva

Köntösné Lőrincz Eszter, Nagyné Tóth Ibolya, Urbánné Deres Judit

Ruttkay Leventéné, Kajáry Ildikó

Szekeres Ágota, Ari Pálma

Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2006. Sérüsésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek, tanulók együttneveléséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2008. Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2008. Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek együttéléséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2008. Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók együttéléséhez Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Bp., 2008.