GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
Szekrényes Éva A 2014 és 2019 közötti Európai Bizottság megalakulása
1. Az új bizottság megalakulásának intézményi feltételei 1.1. Az Európai Bizottság elnökjelöltjének kiválasztása Az európai parlamenti választásokat követően 2014. május 27-én ült össze az Európai Parlament (EP) egyik fő döntéshozó politikai testülete, az Elnökök Értekezlete annak érdekében, hogy megvitassák a választások eredményeit és megfogalmazzák véleményüket az Európai Bizottság (EB) elnökjelöltjének megválasztása kapcsán. Az Európai Parlamentben az Elnökök Értekezlete továbbra is1 ragaszkodott ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor vegyék figyelembe az európai választások eredményeit. Az Elnökök Értekezlete által kiadott 2014. május 27-i közlemény szerint – hivatkozva az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének 6. és 7. pontjára – az Európai Tanácsnak együtt kell működnie az Európai Parlamenttel a jelöltállításban. A közleményben kitértek az Európai Néppárt bizottsági elnökjelöltjére, Jean-Claude Junckerre. A dokumentumot a két legnagyobb párt, az EPP és az S&D frakcióvezetői,2 Joseph Daul (francia) és Hannes Swoboda (osztrák) 2014. május 27-én hivatalosan átadták Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének. Az EP vezető testülete, amely közvetetten a hetedik jogalkotási ciklus 645 képviselőjének, míg az újonnan megválasztott parlament csaknem 600 képviselőjének álláspontját tükrözte, úgy vélte, a szerződés betűi és szellemisége értelmében a jövőbeni EB elnökének megválasztásakor széleskörű párbeszédet kell folytatni annak érdekében, hogy az elnökjelölt képes legyen megszerezni a megválasztásához szükséges többséget. 1.2. Az Európai Tanács 2014. május 27-i informális ülésének eredményei Az Európai Unió állam- és kormányfőinek az EP-választásokat követő informális tanácskozásának fő témája – az ukrajnai választások mellett – az európai parlamenti választások eredményének áttekintése volt. A tanácskozáson a tagállami vezetők – a nélkül, hogy részletekbe bocsátkoztak volna – megállapodtak néhány kulcsfontosságú, jövőre vonatkozó elvben.
1
Korábban a három frakció vezetője [Joseph Daul (EPP), Hannes Swoboda (S&D), valamint Guy Verhofstadt (ALDE)] közös nyilatkozatot adott ki annak érdekében, hogy az EB elnökének megválasztásakor az Európai Tanács kellő mértékben vegye figyelembe az európai választások eredményét, és a választásokon induló pártok által jelölt személyek közül ajánljanak valakit az EB elnöki posztjára. 2 Mindkét politikai csoport vezetője előzetesen bejelentette, hogy a választásokat követően visszavonul.
1
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
Az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésével kapcsolatban az Európai Tanácsnak (EiT) az a feladata, hogy a – szerződés szövege szerint – választási eredmények figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után, szükség esetén, minősített többséggel jelöljön elnököt. A konzultációk, amelyek lefolytatásával az Európai Tanács elnökét, Herman Van Rompuyt bízták meg, az új összetételű EPképviselőcsoportok vezetőinek megválasztása után meg is kezdődtek. Az Európai Tanács szerint az Európai Uniónak stratégiai programjában a munkahelyteremtéssel, a versenyképesség javításával, a növekedésen alapuló, jövőorientált stratégiával, a gazdasági és monetáris unió megerősítésével, a klímaváltozás elleni fellépéssel, az energiaunió megvalósítására és az energiafüggőség csökkentésére törekvő közös fellépéssel, az alapvető szabadságjogok védelmével, valamint az Európai Unió külpolitikai szerepének megerősítésével kell a jövőben foglalkoznia. Az EiT májusi informális ülésén megállapodás született arról, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára olyan jelöltet kívánnak állítani, akinek tevékenysége a fenti célokkal összeegyeztethető. 1.3. Az Európai Tanács 2014. június 26-27-i ülésének eredményei Az Európai Tanács soron következő ülésének egyik legfontosabb témája – az ypreni3 megemlékezés; az aláírási ceremóniák4 (Ukrajna, Moldova, Grúzia); valamint szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása; továbbá a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés (európai szemeszter, éghajlat- és energiapolitika) témakörei mellett – az Európai Bizottság elnökének jelölése volt. Az EiT minősített többséggel dönt az elnökjelölt személyéről. A tanács megállapodott abban, hogy a néppárt jelöltjét Jean-Claude Junckert (luxemburgi) javasolja az EP-nek az Európai Bizottság elnöki tisztére.5 Ezzel kapcsolatban elfogadta a következő ötéves időszak kulcsprioritásaira vonatkozó stratégiai menetrendet is. 6 1.4. Az Európai Bizottság elnökének megválasztása az Európai Parlamentben Az Európai Parlament (EP) 2014. július 15-i plenáris ülésén meghallgatták Jean-Claude Junckert, az EB elnökjelöltjét. Juncker az Európai Tanács 2014. június 27-i döntése értelmében kapott felhatalmazást arra, hogy egyeztetéseket folytasson az Európai
3
Itt zajlott az első világháború egyik nagy csatája a francia–brit antant és a német csapatok között 1914 októberében és novemberében. E csatában alakult ki először a konfliktus során ún. állóháború. 4 A mély és átfogó szabadkereskedelmi térségekről is rendelkező társulási megállapodások aláírása az EU, illetve Grúzia és a Moldovai Köztársaság között, valamint Ukrajna között. 5 Az Európai Tanács 26-2 arányban (az Egyesült Királyság és Magyarország ellenszavazatával), minősített többséggel fogadta el határozatát, amelyben Junckert javasolta az Európai Parlamentnek az EB elnöki tisztségének betöltésére. 6 Az Európai Tanács 2014. június 26-27-i ülésének következtetései az alábbi oldalról tölthető le: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/143493.pdf
2
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
Parlament képviselőcsoportjaival támogatásáról.
az
EB
elnökévé
történő
megválasztásának
Az Európai Parlament a 2014. július 15-én szavazott Juncker EB-elnökké választásáról. A szavazáson 729 képviselő szavazott, ebből 10 szavazat érvénytelen volt. Juncker megválasztás mellett 422 képviselő szavazott, ellene 250 képviselő voksolt, 47-en tartózkodtak. Az EP tehát a határozata szerint megválasztotta Junckert az Európai Bizottság elnökévé a 2014. november 1. – 2019. október 31. közötti időszakra. Az elfogadott dokumentum7 szerint az EP utasítja elnökét, hogy kérje fel az EiT-t és Junckert, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az Európai Bizottság tagjaivá kinevezni kívánt jelöltek személyére. 1.5. Az Európai Tanács 2014. július 16-i rendkívüli ülése Az EiT különleges ülésén elfogadott elnökségi következtetések szerint „miután az Európai Parlament megválasztotta az Európai Bizottság elnökét, az állam- és kormányfők véleménycserét folytattak a Bizottság megválasztott elnökével, JeanClaude Junckerrel, amelynek keretében elsősorban a 2014. június 27-én elfogadott, „Az Unió stratégiai menetrendje a változások idején” című dokumentumban meghatározott prioritásokat tekintették át.”8 Az Európai Tanács különleges ülésén Herman Van Rompuy elnök beszámolt azokról a konzultációkról, melyeket a szerződésekkel összhangban folytatott le a következő intézményi ciklusra szóló többi kinevezésről. Az EiT előzetes vitát tartott erről, és megállapodott abban, hogy a kérdésről augusztus 30-án, különleges ülésen hoz majd végső döntést. 1.6. Az Európai Tanács 2014. augusztus 30-i rendkívüli ülése Az EiT augusztus 30-i különleges ülésén az állam- és kormányfőknek sikerült megállapodásra jutniuk Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének, valamint Cathrine Ashton, az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselőjének utódáról. Az EiT a 2014. december 1-jétől 2017. május 31-ig terjedő időszakra az akkori lengyel miniszterelnököt, Donald Tuskot választotta meg az Európai Tanács elnökének, továbbá – az EB megválasztott elnökének egyetértésével − a jelenlegi bizottság hivatali idejének lejártától 2019. október 31-ig a jelenlegi olasz külügyminisztert Federica Mogherinit nevezte ki az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé.9
7
Az Európai Parlament 2014. július 15-i határozata a bizottság elnökének megválasztásáról 2014/2058(INS); az elfogadott dokumentum száma: P8_TA-PROV(2014)0002 8 Az Európai Tanács 2014. július 16-i különleges ülésé elfogadott elnökségi következtetés az alábbi oldalon érhető el: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/143994.pdf 9 Az Európai Tanács 2014. augusztus 30-i különleges ülésének következtetései az alábbi oldalon érhetők el: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/144546.pdf
3
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
Donald Tusk a belga Herman Van Rompuyt váltja majd az Európai Tanács elnöki posztján. Mandátuma két és fél évre szól, amely egyszer meghosszabbítható. Az államés kormányfők Tuskot választották az Eurocsúcs (Euro Summit) elnökének is, szintén két és fél éves időtartamra. Tusk 2007 novembere óta Lengyelország miniszterelnöke, a jobbközép Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO) párt társalapítója és 2003 óta elnöke. A gdanski származású politikus 2001 és 2005 között a lengyel Szejm egyik alelnöke volt. Az Európai Tanács, az Európai Bizottság már előzetesen megválasztott elnökének, Junckernek az egyetértésével Federica Mogherinit nevezte ki az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé a posztot jelenleg ellátó brit Cathrine Ashton helyett. A főképviselő mandátuma az új Európai Bizottság megalakulásától 2019. október 31-ig tart majd. Mogherini emellett az EB egyik alelnöke is lesz. Mogherini az olasz Demokrata Párt (Partito Democratico, PD) 2007-es megalakulása óta a párt vezetőségének tagja, 2008 óta tagja az olasz képviselőháznak; a NATO, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés Képviselőházi Delegációjának vezetője volt.
2. Az Európai Bizottság megalakulása 2.1. Az EB elnökének megválasztása Az Európai Tanács 2014. június 26–27-i ülésén az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy a néppárt jelöltjét, Junckert javasolják az EB elnöki tisztségére.10 Az államés kormányfők e mellett elfogadtak egy, a következő ötéves időszak kulcsprioritásaira vonatkozó stratégiai menetrendet is.11 Az Európai Parlament 2014. július 15-i plenáris ülésén – az EB elnökjelöltjének meghallgatását követően – szavazott Junckernek, az EB elnökévé történő megválasztásáról. A parlament Junckert 422 igen, 250 nem, és 47 tartózkodás mellett az EB elnökévé választotta a 2014. november 1. – 2019. október 31. közötti időszakra.12 2.2. A biztosok jelölése Az uniós biztosokat a tagállamok jelölik (minden tagállam egyet), az egyes portfóliókat, szakterületeket pedig – politikai egyeztetések és alkuk alapján – az Európai Bizottság elnöke osztja ki. A tagállamok augusztus végéig hozták nyilvánosságra jelöltjeik nevét, akiket országuk nevében biztosként delegáltak a testületbe. Előzetesen Juncker minden biztosjelölttel személyesen találkozott, és a jelölteket alkalmasnak tartotta a
10
Az Európai Tanács 26-2 arányban (az Egyesült Királyság és Magyarország ellenszavazatával), minősített többséggel fogadta el határozatát, amelyben Junckert javasolta az Európai Parlamentnek az EB elnöki tisztségének betöltésére. 11 Az Európai Tanács 2014. június 26-27-i ülésének következtetései az alábbi oldalról tölthetők le: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/143493.pdf 12 Az Európai Parlament 2014. július 15-i határozata a Bizottság elnökének megválasztásáról 2014/2058 (INS); az elfogadott dokumentum száma: P8_TA-PROV(2014)0002
4
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
biztosi feladatok ellátására. A portfóliók 2014. szeptember 10-én kerültek hivatalosan kiosztásra.13 A jelenlegi biztosjelöltek között 13 néppárti (EPP), 7 szocialista (S&D), 5 liberális (ALDE) és 1 konzervatív (ECR) jelölt van. A tagállamok ezúttal fajsúlyos, tapasztalt politikusokat küldenek Brüsszelbe. A biztosjelöltek között öt korábbi miniszterelnök, négy miniszterelnök-helyettes, 19 korábbi miniszter, hét korábbi biztos és nyolc volt európai parlamenti képviselő van. A jövőbeni Juncker-bizottság tagjai valamivel fiatalabbak, mint a Barroso-bizottság tagjai: az átlagéletkor 54 évről 53-ra, míg az alelnökök átlagéletkora 57,7-ről 48,8-ra csökkent. A biztosjelöltek többsége férfi, a testületbe mindössze kilenc nőt (ugyanennyi női tagja volt a Barroso-Bizottságnak is) jelöltek a tagállamok. Juncker ezt ellensúlyozva, – korábbi nyilatkozatainak megfelelően – a grémiumban kisebbségben lévő nőknek fajsúlyosabb tárcákat osztott. A hét alelnök között három nő van. Az Európai Parlamentben az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja előzetesen azt jelezte, hogy nem fogja megszavazni a bizottság egészét, amennyiben nem lesz megfelelő számú (legalább annyi, mint a jelenlegi bizottságnak, azaz kilenc) női tagja a testületnek. Románia a jelenlegi biztos, Dacian Cioloş újrajelölését visszavonva Corina Crețut jelölte az új testületbe. Tusk EiT-elnökké történt megválasztását követően a lengyelek is új személyt jelöltek a bizottságba: Radosław Sikorski jelenlegi külügyminiszter helyett Elżbieta Bieńkowskát, infrastruktúráért és fejlesztésért felelős minisztert. A két női jelölttel javult tehát a nők aránya az EB-ben. 2.3. Az új Európai Bizottság – miben más? Az új EB összeállítása során Juncker elsődlegesen azon politikai iránymutatásokat vette figyelembe, amelyek alapján az Európai Parlament bizalmat szavazott neki.14 Az új testületben – a jelenlegi Barroso-Bizottsághoz hasonlóan – hét alelnök tevékenykedik majd: Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő mellett Frans Timmermans, Kristalina Georgieva, Andrus Ansip, Alenka Bratušek, Valdis Dombrovskis és Jyrki Katainen. A hét alelnök szerepe azonban más lesz. Az új testület alelnökei egy-egy projektcsapat élén állnak majd, és ők koordinálják, irányítják a különböző biztosokból álló projektcsapatok munkáját. A jövőben az egyes projektcsapatok összetétele változhat. Az EB első alelnöke Frans Timmermans lesz, aki Juncker elsődleges helyettesének tekinthető, emellett a jobb szabályozásért lesz felelős. Timmermans feladata lesz, hogy a bizottság javaslatai csak olyan területekre irányuljanak, ahol erre valóban szükség van, mert tagállami, regionális, helyi szinten nem lehetne megfelelően megvalósítani. Első alelnökként Timmermans az intézményközi kapcsolatok, egyben a nemzeti
13 14
A bizottsági sajtóközlemény száma: IP/14/984, 2014. szeptember 10. Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja. A dokumentum az alábbi oldalon érhető el: http://ec.europa.eu/about/juncker-commission/docs/pg_hu.pdf
5
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
parlamentekkel történő kapcsolattartás mellett felelős lesz a jogállamiság és Alapjogi Charta rendelkezéseinek betartatásáért is.15 Az új EB-ben számos új portfóliót alakítottak ki és vannak olyanok is, amelyek összevonásra kerültek. Létrejött egy új portfólió (várományosa Elżbieta Bieńkowská, lengyel), amely a belső piacért, ipar- és vállalkozás-, valamint kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős, és az európai reálgazdaság valódi motorját jelentheti. Ez az első alkalom, hogy a Bizottság portfóliói között a kis- és középvállalkozások nevesítve szerepelnek majd. Eddig külön biztosokhoz tartoztak a gazdasági és pénzügyek, valamint az adó és vámügyek. Az új testületben az előbb említett feladatok egy biztoshoz, várhatóan Pierre Moscovicihez (francia) kerülnek. Létrejött egy új, fogyasztópolitikával foglalkozó portfólió is, amelyért a tervek szerint a cseh Věra Jourová lesz a felelős. A bevándorlás kezelésére, illetve az új migrációspolitika kialakítására is létrejött egy új portfólió, közösen a belügyekkel, ennek felelőse a görög Dimitris Avramopoulos lehet. Szintén összevonásra kerültek a környezetvédelmi, a tengerügyi és a halászati portfóliók, az új tárca felelőse Karmenu Vella (máltai) lehet. Egy személy kompetenciájába, várhatóan Miguel Arias Cañetehez (spanyol) tartozik majd az éghajlat-politika és az energiapolitika is. Változások lesznek a korábbi bővítési és európai szomszédságpolitikai portfólió esetén is: az új tárca neve európai szomszédságpolitika és a bővítésre irányuló tárgyalások, amelynek várományosa az osztrák Johannes Hahn. Érdekesség, hogy a EB nagy hangsúlyt fektet a bővítési tárgyalások folytatására, annak ellenére, hogy a következő öt évben nem terveznek további bővítést. A pénzügyi stabilitás további elősegítése érdekében létrejön egy új, a pénzügyi stabilitást, a pénzügyi szolgáltatásokat és a tőkepiacok unióját magában foglaló portfólió, amelyet várhatóan a brit Jonathan Hill irányít majd. 2.4. A magyar biztosjelölt Navracsics Tibornak az oktatással, kultúrával, ifjúsággal és állampolgársággal foglalkozó biztosi pozíció várományosaként az Európai Parlament kulturális szakbizottsága által szervezett meghallgatáson kell megmérettetnie magát. A meghallgatására várhatóan 2014. október 1-jén, 18.00 és 21.00 óra között kerül sor. 2.5. A biztosjelöltek meghallgatásai az Európai Parlamentben Az Európai Parlamentben az Eljárási Szabályzat 118. cikke határozza meg az Európai Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében az EP illetékes szakbizottságai meghallgatják az egyes tagállamok biztosjelöltjeit. A szakbizottsági meghallgatások előtt a parlament megkapja a biztosjelöltek pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatot.16 A biztosjelölteknek emellett számos, előzetesen írásban feltett kérdésre kell válaszolniuk. Néhány kérdés minden biztosjelölt esetén 15
Timmermans holland külügyminiszterként részese volt annak a négy külügyminiszter (holland mellett a dán, német és finn) által aláírt levélnek, amelyben a jogállamiság mechanizmus kidolgozását kérték 2013 tavaszán. 16 Az EP jogi szakbizottsága 2014. szeptember 22. és 25. között vitatja meg a biztosjelöltek által benyújtott pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatokat.
6
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
ugyanaz (pl.: milyen együttműködést képzel el az EP-vel), míg szakbizottságonként három kérdést a jelöltek portfóliójához kapcsolódóan kapnak. A kérdésekre a jelölteknek írásban kell válaszolniuk,17 amelyet követően kerülhet sor a jelöltek nyilvános meghallgatására. Az Európai Parlament illetékes szakbizottságai 2014. szeptember 29. és október 7. között hallgatják majd meg a biztosjelölteket. A meghallgatások elsődleges célja, hogy felmérjék a jelöltek szakmai felkészültségét. A meghallgatásokra a kiosztott portfóliók szerinti illetékes szakbizottság(ok)ban kerül majd sor. Kivétel lesz ez alól Timmermans, a EB első alelnökének meghallgatása. Az Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy Timmermans meghallgatására, tekintettel a portfóliójának horizontális jellegére, az összes európai parlamenti képviselő részvételével zajló, ún. nyílt Elnökök Értekezletén kerül majd sor utolsóként, 2014. október 7-én délelőtt. A háromórás meghallgatások a biztosjelöltek 15 perces bemutatkozásával kezdődik, ezt követően a képviselők által feltett kérdésekre kell válaszolniuk. A meghallgatás végén a biztosjelölt záró megjegyzéseket tehet.18 Ezt követően az egyes szakbizottság(ok)19 a meghallgatást követő 24 órán belül értékelést adnak a meghallgatásról, amennyiben szükségesnek ítélik, további írásbeli kérdéseket tehetnek fel a biztosjelölteknek. Abban az esetben, ha valakinek nem lesz sikeres a meghallgatása, vagy időközben a kiosztott portfóliókat megváltoztatják, úgy új meghallgatások összehívására kerül sor. A szakbizottságok a biztosjelöltekről értékelő jelentést küldenek a Bizottsági Elnökök Értekezletének20 és az Elnökök Értekezletének.21 A Bizottsági Elnökök Értekezlete 2014. október 7-én, 2014. október 8án délután és 9-én délelőtt a politikai csoportok fogalmazzák meg véleményüket a meghallgatásokkal kapcsolatosan, míg az Elnökök Értekezlete várhatóan 2014. október 9-én fogja értékelni azokat. A szakbizottsági meghallgatásokat követően az EB megválasztott elnöke az EP ülésén mutatja be a biztosok testületét és programját, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a tanács elnöke is. A nyilatkozatot vita követi, amely után a parlament állásfoglalási indítvány formájában szavaz a bizottság egészéről: név szerinti szavazással a szavazatok többségével vagy megválasztja, vagy elutasítja a bizottság egészét. A szavazásra várhatóan az október végi plenáris ülésen (2014. október 20–23., várhatóan 22-én) kerül majd sor. 17
A kérdéseket a biztosjelöltek 2014. szeptember 18-án kapták kézhez, válaszaikat 2014. szeptember 26-ig kell megküldeniük az illetékes szakbizottságok titkárságainak. 18 A meghallgatások élőben követhetőek lesznek az EP honlapján: http://www.europarl.europa.eu/ 19 Egyes portfóliók esetén egy biztosjelölt területe az EP-ben több szakbizottságnak munkáját is lefedheti. 20 Az EP Eljárási Szabályzata 29. cikke: „A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.” 21 Az Elnökök Értekezlete a parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll, ahol a függetlenek is képviseltetik magukat. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat. A testület általában konszenzusra törekszik, azonban ha nem sikerül elérni, akkor szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszáma alapján súlyozzák (az EP Eljárási Szabályzata 26. cikke szerint).
7
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
2.6. Az új Európai Bizottság beiktatása Miután az Európai Parlament testületileg jóváhagyta a bizottságot, az új grémium megkezdheti munkáját. Amennyiben az EP-ben sikerül tartani a meghallgatások előzetes menetrendjét, és az októberi plenáris ülésen pozitívan döntenek a testületről, az új bBizottság várhatóan 2014. november 1-én megkezdheti az ötéves mandátummal járó munkát. Az alábbi táblázat a 2014 és 2019 közötti Európai Bizottság leendő tagjait és feladatköreiket tartalmazza, valamint az EP-beli meghallgatásaik várható időpontját.22 A biztosok nevei 1.
Pártcsalá d
Tagállam
Portfólió
Jean-Claude Juncker Federica Mogherini
EPP
luxemburgi
Az EB elnöke
S&D
olasz
3.
Frans Timmermans
S&D
holland
4.
Kristalina Georgieva
EPP
bolgár
5.
Andrus Ansip
ALDE
észt
6.
Alenka Bratušek Valdis Dombrovskis
ALDE
szlovén
EPP
lett
Az EB alelnöke, Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Az EB első alelnöke Jobb szabályozás, intézményközi kapcsolatok, jogállamiság, Alapjogi Charta Az EB alelnöke, Költségvetés és emberi erőforrások Az EB alelnöke, Egységes és digitális piac Az EB alelnöke, Energiaunió Az EB alelnöke, Euró és szociális párbeszéd
2.
7.
22
EPmeghallgatások lehetséges 23 dátuma
A meghallgatást lebonyolító szakbizottság EP24 kódja
2014. október 6. 18.30-21.20
AFET
2014. október 7. 9.00-12.00
Elnökök Értekezlete kibővített ülése
2014. október 2. 13.30-16.30
BUDG/CONT
2014. október 6. 18.30-21.30
IMCO
2014. október 6. 14.30-17.30 2014. október 6. 14.30-17.30
ITRE/ENVI ECON/EMLP
Az Európai Bizottság elnöke által 2014. szeptember 10-én közzétett információk alapján. A bizottsági sajtóközlemény száma: IP/14/984 23 Az Elnökök Értekezlete 2014. szeptember 11-i és 18-i döntése értelmében. 24 Az EP szakbizottságok rövidítései a következők: Külügyi bizottság – AFET; Fejlesztési bizottság – DEVE, Nemzetközi kereskedelmi bizottság – INTA, Költségvetési bizottság – BUDG, Költségvetési ellenőrző bizottság –CONT; Gazdasági és monetáris bizottság – ECON; Foglalkoztatási és szociális bizottság – EMPL; Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság – ENVI; Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság – ITRE, Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság – IMCO; Közlekedési és idegenforgalmi bizottság – TRAN; Regionális fejlesztési bizottság – REGI; Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság – AGRI; Halászati bizottság – PECH; Kulturális és oktatási bizottság – CULT; Jogi bizottság – JURI; Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság – LIBE; Alkotmányügyi bizottság – AFCO; Nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság – FEMM; Petíciós bizottság – PETI.
8
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
8.
Jyrki Katainen
EPP
finn
Az EB alelnöke, Foglalkoztatás, növekedés, beruházás és versenyképesség Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Klímaváltozás és energiaügyek Versenyképesség
9.
Phil Hogan
EPP
ír
10 . 11 . 12 .
Miguel Arias Cañete Margrethe Vestager Günther Oettinger
EPP
spanyol
ALDE
dán
EPP
német
Digitális gazdaság és társadalom
13 .
Pierre Moscovici
S&D
francia
14 .
Navracsics Tibor
EPP
magyar
15 .
Marianne Thyssen
EPP
belga
16 .
Karmenu Vella
S&D
máltai
17 .
Johannes Hahn
EPP
osztrák
18 .
Jonathan Hill
ECR
brit
19 .
Vytenis Andriukaitis
S&D
litván
Gazdaság és pénzügyek, adózás és vámügyek Oktatás, kultúra, ifjúság és állampolgársági ügyek Foglalkoztatás, szociális ügyek, képzés és munkaerő mobilitás Környezetvédelem, tengerészeti ügyek, halászat Európai Szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió Egészségügy és élelmiszerbiztonság
20 .
Christos Stylianides
EPP
ciprusi
21 .
Elżbieta Bieńkowska
EPP
lengyel
22 .
Neven Mimica
S&D
horvát
23 .
Věra Jourová
ALDE
cseh
24 .
Dimitris Avramopoulos
EPP
görög
Humanitárius segítségnyújtás és válságmenedzsment Belső piac, ipar- és vállalkozásfejlesztés, kis-és középvállalkozások Nemzetközi együttműködés, segélyezés Igazságügy, fogyasztóvédelem és nemi esélyegyenlőség Migráció és belügyek
9
2014. október 7. 9.00-12.00
ECON/EMPL/ITRE
2014. október 2. 9.00-12.00 2014. október 1. 18.00-21.00 2014. október 2. 18.00-21.00 2014. szeptember 29. 18.30-21.30 2014. október 2. 9.00-12.00
AGRI ITRE/ENVI ECON ITRE/CULT
ECON
2014. október 1. 18.00-21.00
CULT
2014. október 1. 9.00-12.00
EMPL
2014. szeptember 29. 14.30-17.30 2014. szeptember 30. 13.30-16.30
ENVI/PECH
2014. október 1. 13.30-16.30
ECON
2014. szeptember 30. 9.00-12.00 2014. szeptember 30. 18.00-21.00 2014. október 2. 13.30-16.30
ENVI
2014. szeptember 29. 18.30-21.30 2014. október 1. 13.30-16.30
2014. szeptember 30. 13.30-16.30
AFET
DEVE
ITRE/IMCO
DEVE
IMCI/JURI/ LIBE/FEMM
LIBE
GROTIUS – KÖZLEMÉNYEK
25 . 26 .
Corina Crețu
S&D
román
Regionális politika
Carlos Moedas
EPP
portugál
Kutatás, tudomány és innováció
27 .
Cecilia Malmström
ALDE
svéd
Kereskedelem
28 .
Maroš Šefčovič
S&D
szlovák
Közlekedés és űrpolitika
10
2014. október 1. 9.00-12.00 2014. szeptember 30. 9.00-12.00 2014. szeptember 29. 14.30-17.30 2014. szeptember 30. 18.00-21.00
REGI ITRE
INTA
TRAN
