Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216- 5981, fax: 216-6307
MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM
I.
KÖTET
HELYZETELEMZÉS ÉS JAVASLATTEVŐ FÁZIS
2001.
Megbízó Monor és Térsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás
Megbízott Hazai Térségfejlesztő Kft.
Vezető tervező:
Veres Lajos
Regionális tervező:
Saftics Ákos
Tervező:
Kis-Törő Marianna Hargitai Judit Hégely Péter
Szakértők:
Csáki Miklós Gál Benedek Horváth Attila Kis-Törő Marianna Schuchmann Gábor
Program menedzser:
Csáki Miklós
Szerkesztő:
Sütő Csilla
Készült a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. 2
Tartalomjegyzék I.
Bevezetés
5
II.
A kistérség adottságainak elemzése
16
II.1.
Humán erőforrások
16
II.1.1. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége
16
II.1.2. Demográfiai helyzet és folyamatok
18
II.1.3. A kistérség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai
21
II.2.
Gazdasági bázis
26
II.2.1. Természeti adottságok
26
II.2.2. Agrárstruktúra
28
II.2.3. Ipari szerkezet
34
II.2.4. Idegenforgalmi, turizmus
35
II.2.5. Kulturális örökség
36
II.3.
39
A környezet minősége
II.3.1. Az alapállapot –felvétel általános szempontjai
39
II.3.2. A kistérség jelentősebb feltárható környezetvédelmi mutatói
41
II.4.
61
Közlekedés
II.4.1. Közút
61
II.4.2. Vasúti és közúti személyszállítás
62
II.4.3. Fejlesztési elképzelések
62
II.5.
Térkapcsolatok
63
II.5.1
Szuburbanizációs folyamatok a Monori Kistérségben
63
II.5.2. Településszerkezet, közigazgatási rendszer
65
II.5.3. Monor, mint a kistérség centruma
65
II.5.4. A térség intézményi hálója
66
II.5.5
A kistérségi háló működésének bemutatása
67
II.5.6
Társadalmi kapcsolatrendszer
70
III.
Swot elemzés
74
IV.
Forgatókönyvek
81
3
V.
Javaslattevő fázis
83
V.1.
Célpiramis
84
V.2.
Alprogramok rendszere
85
Felhasznált irodalom
89
Mellékletek
93
4
I.
Bevezetés
A Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás pályázatot nyújtott be a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Vidékfejlesztési célelőirányzata terhére kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítésére. A Tanács a pályázatot megvalósításra érdemesnek tartotta, ezért támogatásban részesítette. A Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a területfejlesztési tanulmány elkészítésével a Hazai Térségfejlesztő Kft-t bízta meg. A koncepció a társadalmi, gazdasági, kulturális, infrastrukturális, környezeti folyamatok együttes elemzésére épül. Célja a Monori kistérség fejlődését befolyásoló tényezők komplex értékelése, a kistérség egészének hosszútávú fejlesztési irányainak meghatározása, az azt megjelenítő fontosabb tartalmi elemek kijelölése. A területfejlesztési koncepció kidolgozását a következők befolyásolják: •
A regionális politika alapelvei,
•
Az ország fejlődési irányai,
•
A régióban, illetve a megyében kidolgozásra került fejlesztési koncepciók és programok,
•
A kistérség településeinek, gazdasági szereplőinek elképzelése, jövőképe és elvárásai.
A regionális politika alapelvei A területfejlesztés alapelvei az EU több évtizedes gyakorlatában csiszolódtak és folyamatosan pontosításra is kerülnek persze. A magyar alapelveket az „alaptörvény” és az Országos Területfejlesztési Koncepció is tartalmazza. Szubszidiaritás Az EU döntéshozatali mechanizmusának ezen alapelve egy olyan feladat- és kompetenciarendszert jelöl ki, mely szerint a döntéseket mindig az állampolgárhoz legközelebb eső szinten kell meghozni. Ez lényegében a hatáskörök decentralizációját jelenti. A döntések lehetõleg ott szülessenek, ahol a problémák jelentkeznek és ahol a kellõ információk rendelkezésre állnak, ahol a különbözõ feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplõk vannak jelen. Ez a döntési szintek önrendelkezésének biztosítását teszi szükségessé.
5
Decentralizáció A szubszidiaritás elve alapján folyamatosan kell törekedni a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerõsítésére. Ez azonban azt is megköveteli, hogy a területi döntéshozók között is optimális munkamegosztás alakuljon ki. A szubszidiaritás elve integrációs funkcióval is bír. Ennek értelmében, a regionális politika országos céljainak, eszközeinek meghatározása, a mûködési keretek szabályozása a központi szervek feladata. E feladat teljesítése során természetesen a népképviseleti és érdekegyeztetési folyamatok szerint be kell vonni a társadalom széles rétegeit. Partnerség Ennek az elvnek nem csak a szervezetek összetételében, hanem a mûködésben, a szereplõk kapcsolatrendszerében is érvényesülnie kell. A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötõdõ érdekegyeztetés nem szûkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok mûködésének sikere a tagok együttmûködési és kompromisszum készségén is múlik. A partnerség érvényesítése lehetõvé teszi a többi elv érvényesítését is. A területfejlesztés nagyon nagymértékben gazdaságfejlesztés, ahol az alapvetõen érdekelt, érintett gazdasági szervezetek és érdekképviseleteik együttmûködésre, a problémák közös megoldására elengedhetetlen szükség van. A partnerség elve - az EU tagállamok szintjén - azt is jelenti, hogy a tervek elkészítésétõl kezdve a feladatok végrehajtásáig és annak ellenõrzéséig folyamatos párbeszéd van, egyrészt az Európai Bizottság és az adott tagállam között, másrészt a tagállamon belül az országos-, regionális- és helyi szervek között. Ennek értelmében a fejlesztési koncepciók, programok kidolgozása az összes érdekelt részvételével történik. A programokat mindig a tagországok nyújtják be, függetlenül attól, hogy azok a tagország vagy a Közösség kezdeményezésére készültek. Jóváhagyás után a pénz a regionális hatóságokhoz kerül. Ez az elv természetesen - magában foglalja a szubszidiaritás elvét is. Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és a részvétel szerepe növekszik a regionális politikában, amelynek újszerûsége - többek között - éppen a helyi erõforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb szakmai színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. A nyilvánosság és a társadalmi részvétel nem szûkülhet le a fejlesztési és a rendezési tervezésre, hanem a regionális politika szereplõinek, különösen a területfejlesztési tanácsoknak folyamatos kapcsolatrendszert kell kiépíteni a helyi társadalom különbözõ szervezeteivel, módot adva az egyéni vélemények kifejtésének is. 6
Koncentráció Ennek az elvnek a lényege, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a legrászorultabb és a leghatékonyabb felhasználást biztosító területeknek kell juttatni, így a leginkább elmaradott, válságban lévõ területek kaphatnak támogatást, azok, amelyek beilleszthetõk a közösség támogatáspolitikai rendszerébe. A legnagyobb támogatásban részesülõ 1. cél szerint támogatott régiók csak azok a NUTS II. régiók, illetve országok lehetnek, ahol a GDP/fõ nem éri el a közösségi átlag 75 %-át. Azokban az országokban, ahol a teljes terület jogosult az 1. cél támogatására, a koncentráció a támogatott prioritások korlátozott számában jut kifejezésre. Programozás A támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyekhez egyben részletes költségvetés is járul. Azonban ahhoz, hogy programozni lehessen, szükség van a régiók szerinti diagnózisra, a problémák és adottságok felmérésére, továbbá világos, könnyen áttekinthetõ cél- és eszközrendszerre. Addicionalitás A közösségi támogatás nem a nemzeti területfejlesztési-támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. Ezért a tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország vállalja. Kevésbé fejlett gazdasággal rendelkezõ ország esetében a társfinanszírozási arány lehet alacsonyabb is, de általában 20%. Lényeges szempont, hogy míg a társfinanszírozás közvetlenül a tagállamok költségvetését terheli, addig a közösségi támogatások bevételként a jogosult régiókban jelennek meg. Ezt figyelembe véve tehát megállapítható, hogy a támogatással összefüggõ kiadások a nemzeti költségvetést terhelik, ugyanakkor a bevételi oldalt csak közvetetten befolyásolják, amennyiben keresletnövekedést, s ezáltal GDP-növekedést idéznek elõ, ami az adóbevételek gyarapodásához vezet. Monitoring a) Állapotfigyelõ monitoring A tervezési-statisztikai elemzés, helyzetértékelés nélkülözhetetlen része a természeti, gazdasági, társadalmi folyamatokat folyamatosan elemzõ, értékelõ állapotfigyelõ monitoring rendszer, amely segítségével lehet egyáltalán a beavatkozási területeket kijelölni, a beavatkozásokat megtervezni, hatásukat értékelni. Ez az átfogó, összehangolt információs rendszerekre épülõ monitoring az EU országokban kialakult mechanizmus
7
(az országok és az EU között is), de Magyarországon ezen a téren is óriási feladatok megoldása elõtt állunk, például az átfogó regionális monitoring rendszer megszervezése terén. b) Pénzügyi jellegû monitoring Az EU által elfogadásra kerülõ programokat ex ante, elõzetes monitoring, majd a végrehajtás után ex post monitoring követi. A program végrehajtását egy olyan bizottság felügyeli, amely a közösség, az ország és a régió képviselõibõl áll. Õk dönthetnek a szükséges módosításokról, hanyag kezelés esetén visszafizetést vagy más programokból való levonást indítványozhatnak. Éves jelentéseket készítenek a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Számvevõszéknek és a nemrégiben alakult Régiók Bizottságának. Az ellenõrzési és értékelési rendszer általában központi szinten mûködik.
A helyi és a területi önkormányzatok szerepe és lehetőségei az európai döntéshozatalban Ma az európai integrációt szemlélve világosan látható, hogy a folyamat nem valamifajta európai szuperállam felé hat, hanem a „régiók Európáját” hozza el. A Maastrichti Egyezmény megteremtette azokat az intézményes kereteket, amelyek a szubszidiaritás és a regionalizmus kategóriáinak gyakorlatba ültetését segítette elő (lásd EU Régiók Bizottsága). Az Egyezmény elfogadása óta a szervezetben mind a döntéshozó, mind a végrehajtó funkciók betöltésénél jelentősen felértékelődött a régiók szerepe a nemzetállami keretekkel szemben. Az integráció mélyítése óta lehetőség nyílik a közvetlen érdekérvényesítési megoldások bekanalizálására, az állami szint kiiktatására. Az „állampolgár-közeli” európai közigazgatás bevezetésnek legfőbb célja az EU „demokrácia-deficitjének” felszámolása vagy legalábbis csökkentése. A Maastrichti Egyezményben foglaltak szerint létrehozott Régiók Bizottsága (COR) nem csak regionális, hanem helyi hatalmak képviseletét is ellátja (bár ezt számos euroképviselő szeretné leválasztani). A Maastrichtban elfogadott elvek és feladatok továbbgondolására 1997-ben került sor. Az Amszterdami szerződés többek között kimondja, ~ hogy a helyi önkormányzatok döntő mértékben hozzájárulhatnak az európai népek politikai uniójának létrehozásához annálfogva, hogy a szubszidiaritás elve alapján a legközelebb állnak a lakossághoz; ~ hogy a helyi önkormányzatiság és a regionális felelősség elengedhetetlen feltétele az egységesülő, de kulturális sokszínűségét megőrizni szándékozó Európának; ~ hogy az EU keleti bővítése történelmi lehetőség és feladat, támogatása egész Európa érdeke, továbbá hogy szükséges az EU és a társult országok önkormányzati kapcsolatainak bővítése. A magyar önkormányzatok a helyi érdekeket összehangoló nemzetközi intézmények közül elsőként az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (CLRAE) munkájába kapcsolódtak be. A nemzetközi, helyi és regionális önkormányzatok vezetőiből, valamint regionális parlamentek és kormányzatok képviselőiből álló testület deklarált célja a helyi és regionális hatóságok közvetlen
8
együttműködésének elősegítése, de foglalkozik minden olyan kérdéssel, mely közvetlenül érinti a helyi önkormányzatok tevékenységét, így pl. a vidék- és városfejlesztés, környezetvédelem, oktatás, egészségügy. A szervezet kiemelt feladatának tekinti továbbá a civil szféra erősítését, melynek egyik lehetséges eszköze a határokon átnyúló, ill. az egyes európai régiók közötti együttműködések segítése. Az ET 122. Sz. egyezménye a helyi önkormányzatokról kimondja: ~ hogy az ET célja a tagjai közötti szorosabb egység létrehozása, a közös örökségeket képező eszmék és elvek védelmének és megvalósításának érdekében; ~ hogy e cél elérésének egyik eszköze a közigazgatás terén történő megállapodás; ~ hogy a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik; ~ hogy az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az ET valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus elveknek; ~ hogy e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható; ~ hogy csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és állampolgárokhoz közelálló igazgatást; ~ hogy a helyi önkormányzás védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokráciának és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához; ~ hogy mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részét képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű autonómiával rendelkeznek. Az ET 106. Sz. egyezménye a helyi önkormányzatok határon átnyúló együttműködéséről kimondja: ~ hogy az ET célja a tagjai közötti szorosabb kapcsolat létrehozása és az együttműködés elősegítése; ~ hogy miként az ET alapokmányának 1. Cikke meghatározza, e cél elérése különösképpen a közigazgatás terén kötendő szerződések által valósul meg; ~ hogy az ET biztosítja az európai területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közreműködését e céljának elérése érdekében; ~ hogy e cél megvalósítása szempontjából a határmenti területi önkormányzatok és közigazgatási szervek együttműködése fontos lehet olyan területeken, mint a regionális város- és községfejlesztés, környezetvédelem, közösségi infrastruktúra és lakossági szolgáltatások, valamint a kölcsönös segítségnyújtás katasztrófa helyzetekben; ~ hogy a múlt tapasztalatai szerint az európai községi, városi és területi közigazgatási szervek közötti együttműködés megkönnyítette számukra feladataik hatékonyabb megoldását, és különösképpen hozzájárult a határmenti területek haladásához és fejlődéséhez; ~ hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a hasonló együttműködéseket, és így hozzájárulnak a határmenti területek gazdasági és társadalmi haladásához, valamint az Európa népeit egyesítő barátság szellemének fejlesztéséhez. 9
Fontos megjegyezni továbbá, hogy az ET kisebbségvédelmi és normaalkotó tevékenysége mellett és azzal párhuzamosan un. „bizalomerősítő programokat” is működtet, mellyel a különféle közösségek (akár egy országon belüli akár különböző országokhoz tartozó) közti toleranciát kívánja elősegíteni. Az ET elsődlegesen a nem-kormányzati szervezetek (NGO) közötti civil szerveződéseket támogatja, hiszen ezek érzékelhetőek leginkább helyi szinten. Előszeretettel támogat olyan projekteket, melyek más projektekkel is képesek összekapcsolódni, ezáltal hosszútávon erősíteni egymást. Projekteket kezdeményezhetnek tagállamok és nem tagállamok egyaránt, regionális és helyi önkormányzatok, iskolák, egyetemek, médiák, NGO-k, az ET Titkársága. A projektek végrehajtását az ET folyamatosan segíti és ellenőrzi. A jóváhagyáshoz szükséges, hogy a programok: •
Az érintett közösségek egymás kölcsönös megismerését segítse elő,
•
Az emberi jogok, a tolerancia és a demokrácia interkulturális elsajátítását tegyék lehetővé,
•
Biztosítsanak lehetőséget a különböző közösségek képviselőinek a közös, együttes tevékenységre.
Mind az EU Régiók Bizottságával, mind az Európa Tanáccsal ad hoc konzultatív kapcsolatban áll a párizsi székhelyű, brüsszeli képviseleti irodával is rendelkező Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) A szervezet nagy szerepet játszik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, rendszeres szakmai fórumokat biztosít az önkormányzatok számára. A szervezet ösztönzi a felhalmozott szakmai tudás átadását a középkelet-európai országok önkormányzatai és regionális egységei számára, támogatja azok pályázatait, kapcsolódásukat az ECOS-OVERTURE programhoz. Ezen EU által finanszírozott program célja többek között, az EU és a közép-európai társult országok helyi és regionális hatóságai közötti kapcsolatok fejlesztését. A projektek támogatásának feltétele egy EU-n belüli partnerszervezet részvétele, ugyanakkor állami szerepvállalást nem feltételez. Az Overture regionális politika, a térségi szolgáltatások, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területeire koncentrál, míg az Ecos a településeket támogatja a helyi demokrácia, a városi szolgáltatások környezetgazdálkodással kapcsolatos feladatainak megoldásában. Általánosan elmondható, hogy az EU egyes régióival, ill. településeivel kívánatos és szükséges a gyakorlati együttműködések bővítése, új alapokra helyezése. Különösen fontos feladat a testvérvárosi, -falusi együttműködések számának bővítése, a meglévő kapcsolatok továbbmélyítése. Fontos ugyanakkor, hogy a közép-európai térség, ill. a határon túli magyarság településeivel, szervezeteivel és kezdeményezéseivel is intenzívebb kapcsolatrendszer alakuljon ki, hiszen globális szinten vizsgálva e nagyrégió sajátos érdekekkel, értékekkel és azonosságtudattal is rendelkezik.
10
Az országos fejlődési irányok A Nemzeti Fejlesztési Programban az EU regionális stratégiai céljait, a kormányprogramban foglalt feladatokat, az ország területi helyzetét és folyamatait figyelembe véve a következő területfejlesztési stratégiai feladatokat kell megvalósítani: •
Tartós gazdasági növekedés elérése, a versenyképesség javítása, és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével a nemzet kulturális, anyagi jólétének biztosítása.
•
A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztő politika érvényre juttatása.
•
A területi egyenlőtlenségek mérséklése, a régiók, megyék, vidék, főváros, városok és községek között. Kiemelten kell kezelni a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések, továbbá a Kelet és Nyugat-Magyarország között életkörülményekben, gazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és infrastrukturális feltételekben megjelenő különbségek mérséklését, illetve további válsághelyzetek kialakulásának megakadályozását.
•
A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekben az ipari szerkezetátalakítás térségeiben támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokat, a külső tőke bevonását, a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztését.
•
A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeiben támogatni kell a termékfeldolgozás szövetkezéseinek integrációit, vállalkozásait és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket.
•
Oldani szükséges a régiók között a fennálló kapcsolati hiányokat, mind közlekedési (elsősorban a közúti közlekedési), mind az információs és infrastrukturális elszigeteltség tekintetében.
A régió és a megye fejlesztési elképzelései A Közép-Magyarországi Régió az ország sajátos térsége, Budapest főváros és az azt körülölelő Pest megye közigazgatási egységei alkotják, így gazdaságilag rendkívül heterogén szerkezetű. Budapest 5 transz-európai közlekedési folyosó találkozási pontja, dinamikusan fejlődő szolgáltatási szektorral rendelkező, ismert, nemzetközi metropolis, míg a régió egyes térségei alapvetően elszigetelt és strukturális problémákkal küszködő kistájak (pl. Ipolyság, Galgamente). Az Átfogó Fejlesztési Terv a régióra vonatkozóan középtávon négy célt és prioritást jelöl meg: •
A térségfejlesztés szervezeti és eszközrendszerének fejlesztését, amely magába foglalja a fejlesztési stratégia operacionalizálásának eszköz- és intézményrendszerét, valamint a kommunikáció, PR, marketing kiépítését,
11
•
A régió versenyképességének fejlesztését, amely kiterjed a kapcsolati rendszer fejlesztésére, a minőség- és a humán erőforrás fejlesztésére,
•
A környezetminőség fejlesztése, fenntartható fejlődés biztosítása a környezeti állapotjavítást, a zöldfelületi rendszerfejlesztést és a harmonikus tájfejlesztést jelenti,
•
Az életminőség/méltányosság célkitűzésének megvalósításhoz hozzátartozik a szolgáltatási struktúra fejlesztése, a szuburbanizáció kezelése és a térségi szolidaritási program.
Tőkebefektetésénél figyelembe vett legfontosabb szempontok Nyugat-Európában már az integráció korai szakaszában világossá vált, hogy az egységesülés mellett egyre fontosabb tényezővé válik a globális verseny által determinált tőkebefektetési konkurenciaharc. Ennek megfelelően a régiók és városok az alábbiakkal számolhatnak stratégiáik meghatározásakor: •
Felértékelődik a lakóhely minősége, kulturális, technikai és tudományos miliője
•
Lényegessé válik a terület megközelíthetősége
•
Felértékelődnek a komplex kínálattal jelentkező térségek
•
Az európai intézmények mellett a regionális, helyi döntéshozatal szerepe növekszik
A tőkebefektetésnél a legfontosabb motiváció, hogy lehetőség legyen a regionális, hazai, ill. nemzetközi exportpiacok kiszolgálására. A beruházásoknál az alábbi tényezők bírnak különleges szereppel. •
Az infrastruktúra minősége (mind fizikai, mind humán értelemben)
•
Általános ipari lehetőségek
•
Piacra jutás feltételei (hazai és exportpiacok egyaránt)
•
Engedélyezési adminisztráció hatékonysága
•
Makrogazdálkodási szabályozás milyensége
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal ez a verseny további újabb dimenziókat nyer. A központi régió várhatóan Béccsel és régiójával fogja legélesebb harcát vívni a nagytérségi centrumszerep elnyerésért, ill. megtartásáért. Pest megye területfejlesztési koncepciója is leszögezi, hogy Bécs és Budapest közel azonos kínálatukkal, hasonló identitásukkal egymás versenytársai a Párizs – München – Bécs – Budapest – Kijev kelet-nyugati tengelyen, ill. a 4B, azaz Berlin, Bécs, Budapest, Belgrád észak-déli tengelyen ( ami az M1-M5M3 eurofolyosókkal érinti a megyét). A koncepció leszögezi, ahhoz, hogy a központi térség nemzetközileg versenyképessé váljon, ill. hogy elért pozícióit megtarthassa, megkerülhetetlen bizonyos feladatok
12
megosztása a város és a környező települések között. Ennek érdekében pedig meg kell teremteni egy eurorégiós együttműködés koordinációs és kooperációs rendszerének feltételeit.
A Pest megyei területfejlesztési koncepció legfontosabb megállapításai Pest Megye területfejlesztési koncepciója leszögezi, hogy annak érdekében, hogy a főváros és az azt körül ölelő megye megőrizze attraktivitását közös, egységes és világos jövőképet kell megfogalmazniuk a megyei és települési vezetőknek és döntéshozóknak. A koncepció leszögezi, hogy a gazdáság és társadalom megújítására az elszigetelt fejlesztések és spontán akciók nem alkalmasak, a tartós fellendülés nem várható kizárólag piaci és ad hoc jellegű megnyilvánulásoktól. A világos jövőkép megfogalmazása és összehangolása a települési, kistérségi, megyei és régiós döntéshozatali szintek által megfogalmazott cél- és programrendszerek által nyújthat csak kiszámítható és tartós fellendülést. Az a tény, hogy a megye és a Főváros egymástól elválaszthatatlanok, Pest megye számára egyszerre jelent kedvező adottságot és problémákat, konfliktusokat előidéző függőséget. A koncepció leszögezi, hogy a függő, alárendelt szerepében Pest megye •
Gazdasági bázisa nem rendelkezik saját dinamikával
•
Az ingázó, bejáró népesség elveszítette helyi kötődését, identitását, a települések sajátos kultúrái keveredtek
•
Az intézményi ellátatlanság a városban lévő túlkínálatból fakadt, az alvótelepüléseken a szolgáltatási infrastruktúra alulfejlett maradt
•
A térség fizikai szerkezete csak lassan idomult a centralizált működési struktúrákhoz.
A tanulmány megállapítja, hogy a megye problémái részben a megye határain kívül oldható meg. Az M8 és M4 autópályák megépítése, az esztergomi Duna híd, a kontrapólusok növekvő szerepe, Debrecen súlyának növekedése egyaránt szükséges ahhoz, hogy a megye által megfogalmazott célok megvalósulhassanak. Az új gravitációs struktúra kialakulása érdekében kitüntettet szerepet kell kapnia Debrecennek és az irányába ható, a majdani M8 mellett kialakuló várostömörülésnek (Cegléd, Abony, Nagykőrös, Szolnok, ill. Kecskemét). A megye térszerkezetét várhatóan alapvetően fogja befolyásolni a majdan megépítendő M8 autóút. A tervezett útszakasz egyrészt pozícióba hozhatja a Dél-Pest Megyei Kistérséget, ezzel együtt kapcsolódást nyújt a dunántúli és az alföldi térségek számára. Az M8 megépítése jelentős impulzusokat adhat a Kecskemét – Monor – Szolnok „Arany háromszögnek” is. A Monori Kistérség helyzetbe hozását tovább segíti az M4, ill. az M0 hiányzó szakaszának megépítése is.
13
A koncepció által felvázolt kívánatos forgatókönyv legfontosabb megállapításai a következők: •
Pest megye szerepe Budapest európai szerepvállalásával összefüggésben pozitívan és kiegyensúlyozottan nő
•
Budapest, mint info és kapcsolatépítő-centrum körüli térségek szerepe nő
•
A térség körzetei kialakítják saját identitástudatukat és gazdaságukat, azt hálózatba kapcsolva működtetik
•
A környezet minőségének javulásával, a szolgáltatási színvonal növekedésével kezdetben a belföldi, majd a külföldi minőségi turizmus lendül fel
•
Az adminisztráció, az intézményhálózat és az üzleti szolgáltatások decentralizálódnak
•
A gazdasági struktúra megváltozik, Budapesttel szemben ellenirányú áramlások indulnak be
•
Az ellenpólusok szervezni kezdik környezetüket, a decentralizált intézmények növelik az alközpont integráló szerepét
•
A tömegközlekedés kihasználtsága optimálissá válik
•
Új harántoló közlekedési kapcsolatok alakulnak ki Budapest érintése nélkül
•
Új regionális struktúrák (autóbusz-hálózat, piacok stb.) szerveződnek
•
Az ellenpólusokba irányuló beköltözésekkel párhuzamosan a vonzó környezetbe a vállalkozások is kitelepülnek
•
Kiegyenlített területi igény megyeszerte, tartós urbanizációs hatás, új városhálózat és térstruktúra
A Pest Megyei Területfejlesztési stratégiai program gerincét a főbb megvalósítási területek és részcélok rendszere adja, melyet 21 főprogram alkot. A főprogramok az alábbiak: •
Megyei területfejlesztés-, irányítás, szervezetépítés
•
Egyeztetés és együttműködés, intézményesítés,
•
Megyei Integrált Informatikai Rendszerépítés
•
Információs-Koordinációs hálózat működtetése
•
Tervezésfejlesztés/stratégiai menedzselés
•
Vezetőképzés
•
Közösségfejlesztés
•
A megye képzési, oktatási és nevelési rendszerének fejlesztése
•
Innováció és technológiai transzfer központok rendszere
•
Munkahelyteremtés/foglalkoztatás fejlesztés
•
Helyi vállalkozói tevékenységek fellendítése
•
Iparszervezés/Stratégiai beruházások vonzása
•
Helyszínfejlesztés
•
Kereskedelem, turizmus és idegenforgalom fejlesztés
14
•
Közlekedésfejlesztés
•
Új város-, településhálózat fejlesztés
•
Vidékfejlesztés, nyitott térstruktúra
•
Speciális karakterű kistérségek
•
Óvatos urbanizálás, szolgáltatások
•
Örökségterületek fejlesztése
•
Harmonikus kistáji környezet kialakítása.
Szervezés, módszerek Áttekintettük a térségben készült korábbi tanulmányokat, területfejlesztési elképzeléseket. Feldolgoztuk az idevonatkozó statisztikai adatokat és meghatároztuk a fejlesztés fő irányait, tendenciáit. Helyszíni bejárások során, a települések vezetőivel folytatott konzultációk (interjúk, munkaértekezletek) alkalmával megismertük az egyes települések gazdasági, társadalmi nehézségeit illetve az elmúlt évek alatt született sikereit, eredményeit. Személyesen is meggyőződtünk arról, hogy az egyes települések milyen erőfeszítéseket tesznek, megoldásokat keresnek és találnak a különböző természetű gondok elhárítására.
15
II.
A kistérség adottságainak elemzése
II.1.
Humán erőforrások
II.1.1. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége
A tizennégy települést magába foglaló Monor és Térsége Önkormányzati Társulás Pest megye déli részén sajátos módon kapcsolódási pontot jelent az Alföld és a Gödöllői-dombság között, valamint a főváros, pontosabban Budapest dél-keleti szektora és az Alföld között. A társulás települései: Bénye
Csévharaszt
Ecser
Gomba
Gyömrő
Káva
Maglód
Monor
Nyáregyháza
Péteri
Pilis
Üllő
Vecsés
Vasad
A monori körzet nem képez valódi területi egységet. Földrajzi szempontból négy jól elkülöníthető egységre, mikro-térségre bontható. A térségek természetföldrajzi adottságaikban, történelmükben, hagyományaikban és ezek által jelenlegi társadalmukban is jelentős eltéréseket mutatnak. Ezen eltérő adottságú mikrokörzetekre különböző elképzelések, tervek készíthetők, ezek azonban nem húznak éles határvonalat a különböző mikro-térségek között. Sőt, az eltérő adottságokkal rendelkező települések egymás adottságait jól kiegészíthetik, így teljesebbé, változatosabbá téve a turisztikai kínálatot. Az egyes településeket sajátos problémák és adottságok alapján többféle kategóriába lehet besorolni: 1. A 4-es főút települései (Monor, Monorierdő (Monor városrésze) és Pilis, Üllő, Vecsés) 2. A Gödöllői-dombság dél-nyugati pereme (Gomba, Bénye, Káva, Gyömrő, Maglód, Péteri) 3. A monori térség alföldies településsávja (Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza) 4. Agglomeráció által közvetlenül érintett települések (Vecsés, Ecser, Maglód, Üllő) A kistérség 14 települése (1 város, 4 nagyközség, 9 község) közel van Budapesthez, illetve urbanizált területekhez, mely nagy hatással volt ezeknek a településeknek a fejlődésére. Amellett, hogy Budapestről megindult a lakosság kitelepedése a környéken található kedvezőbb fekvésű településekre, a helyben történő foglalkoztatás lehetőségei nem növekedtek, ami a települési önkormányzatok bevétele szempontjából fontos lenne.
16
Az adatokból is egyértelműen látszik, melyek azok a települések, ahol nagyobb a betelepülők aránya, hiszen ott a népsűrűség is jelentősen megnőtt a település által beépíthető területek, illetve lakóparkok kijelölése révén. A kistérség Pest megye területének 7 százalékát foglalja el. A térség népsűrűsége jelentősen meghaladja a megyei és az országos átlagot (a megyei átlag nem tartalmazza Budapest adatát).
1.sz táblázat Település
Települések népsűrűsége (1998) Terület (km2)
Lakónépesség
Népsűrűség (fő/km2)
1. Bénye
16,53
1.123
67,33
2. Csévharaszt
49,23
1.762
34,19
3. Ecser
13,11
3.050
232,65
4. Gomba
39,76
2.468
61,34
5. Gyömrő
26,51
12.415
468,31
6. Káva
11,31
673
57,91
7. Maglód
22,37
9.468
423,25
8. Monor
61,86
19.687
313,48
9. Nyáregyháza
32,00
3.374
104,69
10. Péteri
11,89
1.754
146,68
11. Pilis
47,33
9.760
202,13
12. Üllő
48,12
9.356
194,43
13. Vasad
33,42
1.478
45,15
14. Vecsés
36,18
17.723
489,86
Kistérség
449,62
94.091
209,268
Pest megye
6393,36
1.018.201
159,26
93030
10.135.358
108,9
Magyarország
(Forrás: KSH és Önkormányzatok)
17
II.1.2. Demográfiai helyzet és folyamatok A II. világháború után nagyobb volumenű bevándorlás kezdődött a térségbe. A betelepülők főként az alföldi mezőgazdaságból kiszoruló agrárproletárok voltak, akik a főváros születő ipartelepein kerestek megélhetést maguknak. Ez a folyamat az 1970-es évek második felében, a ’80-as évek elején megállt, majd a ’90-es években újabb bevándorlási hullám vette kezdetét. Az újonnan bevándorlók azonban már a főváros lepusztuló belvárosi bérlakásaiból „menekülnek” ki a Budapest környéki településekre, hogy könnyebb megélhetést találjanak maguknak. A migrációs folyamatok következtében rosszabb lesz a települések közbiztonsága is, szaporodnak a vagyon elleni bűncselekmények. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nem éri el a megyei átlagot. A lakosság legnagyobb hányada a harmadik szektorban dolgozik. A megyei átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Szinte valamennyi településen magas az ingázók aránya. A Gödöllői-dombság nyugati peremén elhelyezkedő települések között akad olyan, ahol ez az arány több mint 70%. A térség aktív lakossága leginkább a fővárosba és Monorra ingázik. Az adatokból is látható, hogy Budapest közelsége jelentősen befolyásolja a településeken lakók számát és az országos tendenciákkal ellentétben itt folyamatos növekedés tapasztalható. A települések közül, azonban kiemelkedik Csévharaszt, Maglód és Káva. Egyedül Vasadon és Vecsésen tapasztalható némi fogyás, amely nem számottevő. A térségben a nemek aránya kiegyensúlyozottnak tekinthető. A férfiak és nők aránya 49,3 / 50,7 százalék. Az országos átlag 48,4 / 51,6 százalék. 2.sz táblázat Települések
Lakónépesség változásának aránya (1990-1998) 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1 Bénye
100,0
100,3
96,3
97,8
104,1
101,7
101,1
101,7
102,7
2 Csévharaszt
100,0
100,6
102,2
103,6
104,6
110,4
113,4
116,0
121,4
3 Ecser
100,0
98,0
97,1
96,4
102,8
99,3
141,6
100,1
100,7
4 Gomba
100,0
99,9
99,7
98,9
100,9
101,2
101,5
101,8
103,0
5 Gyömrő
100,0
99,6
100,7
102,3
102,0
106,0
106,6
106,8
108,1
6 Káva
100,0
98,5
98,2
97,4
104,9
102,5
105,7
107,2
110,1
7 Maglód
100,0
100,1
101,3
102,8
104,6
111,2
113,4
117,0
119,6
8 Monor
100,0
100,2
99,8
100,3
101,8
102,4
103,7
105,0
106,6
9 Nyáregyháza
100,0
99,1
99,4
99,3
104,6
104,2
105,7
106,2
106,9
10 Péteri
100,0
100,2
98,0
102,6
105,2
108,1
108,5
108,0
108,6
11 Pilis
100,0
99,6
100,0
99,2
102,5
103,1
104,0
105,4
107,5
12 Üllő
100,0
100,2
99,8
99,6
101,9
102,8
103,0
103,4
104,2
13 Vasad
100,0
100,0
99,7
98,9
100,7
100,5
101,2
101,6
99,5 18
14 Vecsés Kistérség
100,0
99,7
99,3
99,3
99,7
98,5
99,1
98,6
98,3
100,0
99,8
99,9
100,4
102,6
104,3
107,1
106,4
133,0
(Forrás: KSH számított adatok) A vándorlási különbözet a térségben pozitív (egyedüli kivétel Vasad), csupán a változás mértékében vannak kisebb-nagyobb eltérések, amelyek ebben az esetben is Kávát, Maglódot, Csévharasztot és Pilist emelik ki.
3.sz táblázat Települések
Vándorlási egyenleg aránya (1991-1998) 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
Bénye
0,7
-3,2
2,8
4,2
0,4
-0,2
1,3
1,1
Csévharaszt
0,3
1,2
1,7
3,8
1,4
1,8
2,1
4,2
Ecser
-1,5
0,2
-0,2
3,6
1,0
5,3
0,6
1,7
Gomba
0,5
0,6
-0,1
1,0
1,6
0,3
0,6
1,9
Gyömrő
0,2
1,2
1,9
2,3
1,9
1,0
0,7
1,5
Káva
-1,3
0,7
0,2
6,1
1,9
2,9
2,6
3,1
Maglód
0,4
1,6
1,5
4,3
3,1
1,9
3,1
2,5
Monor
0,2
-0,3
0,7
1,7
0,6
1,6
1,3
1,4
Nyáregyháza
-0,3
0,7
0,8
4,3
1,1
1,5
0,6
0,9
Péteri
0,2
-1,6
5,4
5,5
0,9
1,1
-0,7
1,0
Pilis
0,0
0,8
0,2
3,0
1,6
0,9
1,8
2,3
Üllő
0,2
-0,1
0,4
2,3
1,3
0,6
1,0
1,2
Vasad
-0,4
-0,3
-0,5
1,3
1,9
0,8
0,9
-2,3
Vecsés
-0,1
0,1
0,3
0,1
0,1
1,1
0,2
0,2
Kistérség
0,1
0,4
1,0
2,7
1,4
1,4
1,3
1,4
(Forrás: KSH számított adatok) A vándorlási egyenleg a kistérségben gyengén pozitív (1,4), mely magyarázható a Budapestről kitelepülő, főleg nehéz helyzetben lévő lakosság Budapest olcsóbb környékein való letelepedésével.
19
4.sz táblázat
60 évnél idősebb és 15 évnél fiatalabb lakosok száma; Öregedési index (1994, 1997)
Települések
60 éves és idősebb lakosok
15 évesnél fiatalabb
száma
lakosok száma
Öregedési Index
1994
1997
1994
1997
1994
1997
Bénye
160
168
151
147
1,06
1,14
Csévharaszt
229
233
378
380
0,61
0,61
Ecser
565
561
456
461
1,24
1,22
Gomba
190
184
181
169
1,05
1,09
Gyömrő
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Káva
130
130
103
105
1,26
1,24
Maglód
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Monor
3801
3763
3703
3685
1,03
1,02
Nyáregyháza
655
651
687
690
0,95
0,94
Péteri
334
329
390
394
0,86
0,84
Pilis
2031
2020
1803
1792
1,13
1,13
Üllő
1873
1884
1634
1640
1,15
1,15
Vasad
222
220
312
310
0,71
0,71
Vecsés
3705
3696
2909
2915
1,27
1,27
Kistérség
13895
13839
12707
12688
1,09
1,09
(Forrás: Önkormányzatok) A kistérség öregedési indexe az országos átlag alatt (1,12), azonban a megyei átlag felett van (0,98). A térség nem tartozik a kiugróan rossz adottságú KSH körzetek közé, inkább átlagosnak mondható. A csecsemőhalálozási értékek a térségben kedvezőnek tekinthetők.
20
5.sz. táblázat Települések
Csecsemőhalálozás, 1994, 1997 1994
1997
1 Bénye
0
0
2 Csévharaszt
1
0
3 Ecser
0
0
4 Gomba
0
0
5 Gyömrő
1
2
6 Káva
1
0
7 Maglód
1
1
8 Monor
2
1
9 Nyáregyháza
0
0
10 Péteri
0
0
11 Pilis
0
2
12 Üllő
0
1
13 Vasad
0
0
14 Vecsés
3
1
9
8
Kistérség
(Forrás: KSH és Önkormányzatok)
II.1.3. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai
A Pest Megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségéhez 1 város és 16 község tartozik. Területi elhelyezkedésből adódóan 5 község a Budapesti agglomeráció része. Az aktívkorú népesség közel 50.000 fő. A községek elhelyezkedése, infrastruktúrája, vasúthálózat megléte, illetve hiánya befolyásolja a munkanélküli ráta alakulását. A körzet munkanélküli rátája 5 %. A községek munkanélküliségét vizsgálva 3,3 – 7,3 % között alakult, nagyobb ráta 8 községre jellemző, ezeket nem érinti a vasúti közlekedés. Országos viszonylatban (7,6%) a kistérség munkanélküliségi rátája kedvezőnek tekinthető.
21
6.sz. táblázat Települések
Munkanélküliségi arány (1994-1999) Regisztrált munkanélküliek aránya 1994
1995
1996
1997
1998
1999
7
6,2
6,5
5,2
5,4
4,5
2 Csévharaszt
16,3
11,7
10,7
5,8
6
6,5
3 Ecser
7,1
5,5
5,8
5,5
4,9
3,8
4 Gomba
10,4
12,5
13,4
11,8
10,1
7,2
5 Gyömrő
8,1
7,3
8,1
6,7
5,8
5,5
6 Káva
8,9
8,6
13,8
7,8
5,2
8
7 Maglód
7,8
7,1
8,2
8,5
7,2
5,3
8 Monor
8,6
7,9
8,4
9
8,7
6,3
9 Nyáregyháza
11
9,2
8,6
8,2
8,3
7,4
10 Péteri
11,2
6,5
9,2
6
6,4
6,5
11 Pilis
9,7
7,9
8
7,7
7,8
7,1
12 Üllő
8,9
7
7,8
7,5
5,5
5,1
13 Vasad
8,7
9
8,3
6,1
4,6
5,8
14 Vecsés
7,7
5,9
6
5,5
5,1
3,5
9,38
8,02
8,77
7,23
6,5
5,89
1 Bénye
Kistérség
(Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége)
22
7.sz. táblázat Települések
A tartósan munkanélküliek száma (1994-1999) A tartósan munkanélküliek száma 1994
1995
1996
1997
1998
1999
1 Bénye
22
18
8
28
19
19
2 Csévharaszt
70
44
32
40
26
32
3 Ecser
53
41
31
44
46
43
4 Gomba
69
78
56
92
87
65
5 Gyömrő
253
233
228
272
247
219
6 Káva
17
13
15
26
12
16
7 Maglód
164
129
151
208
197
149
8 Monor
423
336
357
587
568
392
9 Nyáregyháza
86
73
52
108
103
83
10 Péteri
44
27
30
45
38
39
11 Pilis
249
201
145
268
251
243
12 Üllő
202
151
136
202
163
154
13 Vasad
40
36
26
36
21
29
14 Vecsés
380
278
165
369
315
210
2072
1658
1432
2325
2093
1693
Kistérség
(Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége) A tartósan munkanélküliek fenti adatból számított aránya 1,8 százalék a térségben, mely messze elmarad az országos 4,3 százaléktól. Ez a mutató is alátámasztja, hogy a térség fekvése, Budapest közelsége a foglalkoztatottság szempontjából kedvező. A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva a férfiak voltak többségben. 1998. második félévtől ez megváltozott, jelenleg 6 %-kal több a regisztrált nők aránya. Közvetítéseknél megfigyelhető, hogy a nagyobb létszámot igényelt munkáltatók (30-150 fő) három műszakos munkarendbe keresik a munkaerőt és a felvétel előtt tesztet készítenek a munkavállalókkal. Családi okokra hivatkozva nehéz 3 műszakra női munkaerőt találni. Közismert tény, hogy a tartós munkanélküliség állapota jelentősen rontja az állás nélkül lévők önértékelését, családi kapcsolatait és mindezek mellett a munkaerő-piaci helyzetét. A kirendeltség az 1999. évben a tartós program keretében segítette elő ezen réteg munkavállalását, képzését, melyet a következő évben is folytatni kívánnak.
23
1998. január hónapban a regisztrált munkanélküliek száma:
3.232 fő
1998. december hónapban:
2.354 fő
1999. január hónapban:
2.456 fő
1999. szeptember hónapban:
2.338 fő
Az elmúlt évek létszám-leépítési hulláma mára már lecsengett. Sok azonban a bizonytalan munkahely, különösen a mezőgazdaságban. 2000. évre a prognózis alapján nem várható tömeges létszámleépítés. Tervezésnél figyelembe vett tényezők: •
A munkanélküliek strukturális összetétele,
•
Ezen belül a tartósan munkanélküliek aránya,
•
Munkahelyteremtés, illetve megtartás elősegítése,
•
Aktív eszközök működtetésének tapasztalatai, hatása a munkaerőpiacra.
A munkanélküli állományt elhagyók sokszor nem foglalkoztatottá válnak, hanem kilépnek a munkaerőállományból, miközben a munkanélküli állományba belépők egy része nem a foglalkoztatottak közül érkeznek, hanem az inaktív állományból. A regisztrált munkanélküliek mintegy 6 %-a megváltozott munkaképességű. Elhelyezésük érdekébe más problémákkal is szembe kell nézni, mint amilyenek a foglalkoztatás – politika terén megjelennek. 12.sz. táblázat
Női és férfi munkanélküliek száma, jövedelempótló támogatásban részesülők (1999)
Regisztráltak
Ráta
Reg. férfi
Reg .nő
Tart. reg.
Jöv. pótló
Bénye
21
4,5
15
6
19
6
Csévharaszt
43
6,5
23
20
32
5
Ecser
49
3,8
23
26
43
6
Gomba
74
7,2
35
39
65
29
Gyömrő
282
5,5
130
152
219
88
Káva
21
8
11
10
16
5
Maglód
190
5,3
77
113
149
60
Monor
485
6,3
255
230
392
159
Nyáregyháza
102
7,4
32
70
83
46
Péteri
47
6,5
27
20
39
13
Pilis
281
7,1
155
126
243
96
Üllő
199
5,1
93
106
154
55
Vasad
37
5,8
17
20
29
11
24
Vecsés
271
3,5
123
148
210
81
Kistérség
2102
5,9
1016
1086
1693
660
(Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége) A Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége kiemelt figyelmet fordít a regisztrációban bekerült munkanélküliek munkába helyezésére, a tartóssá válás megelőzésére: a vállalati kapcsolattartás javítása, munkahely megőrzése, preventív képzés prioritást élvez. Elérendő célként elsősorban azt fogalmazták, meg hogy a munkanélkülieket felkészítsék a munkavállalásra, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő konvertálható tudással ruházza fel, mivel a tudás a versenyképesség előfeltétele. A hat hónapnál régebben munkanélküliek közül a leginkább veszélyeztettek támogatása a cél. Az elmúlt 4 évben a regisztráltak 7-11 %-a pályakezdő volt, mely napjainkra már csak 4 %. Az iskola elvégzése után a munkát kereső fiatalok folyamatosan jelentkeznek, regisztráltatják magukat. Közismert a kirendeltségi „Nyitott nap”, ahol munkáltatókkal, képző-intézményekkel találkozhatnak. Egyre több munkáltató foglalkoztat pályakezdő fiatalokat a munkaügyi központ által adható támogatásokkal. A Munkaügyi Központ Monor Kirendeltsége hátrányos helyzetű rétegek munkába helyezését kiemelt feladatának tekinti. A nyílt munkanélküliség ugyan évről-évre csökken, egyre több azonban az ellátásból kikerülők, a szociális gondoskodásra szorulók száma. Szakképesítés híján jogszerű módon nem kapnak állást és munkát. Munkaerkölcsük, fegyelmük és koncentráló képességük nagyon alacsony színvonalú. Munkaerőpiaci helyzetük érdemi javításához a civil szervezetek bevonására is szükség van. Fentiek alapján a Munkaügyi Központ elsősorban a cigány munkanélküliek munkába helyezését célozza meg. A megvalósítás eszközeként programszerű működtetést tervez. Együttműködve a cigány önkormányzattal a regisztrált, többszörösen hátrányos helyzetű cigánycsaládok foglalkoztatását segítenék elő 2000. március 1-től – 2000. szeptember 30-ig kiemelt közhasznú foglalkoztatás keretében. A regionális különbségek felszámolása, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának megvalósítási eszközeként a munkába állás elősegítéseként a mobilitási támogatást, az önfoglalkoztatás elősegítését tűzték ki célfeladatként. Feladatainak végrehajtása érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulással. Cél továbbá a munkanélküli családok elhelyezkedésének elősegítése. A munkanélküliség átrendeződése napjainkra nemcsak az egyént, hanem a családokat is súlyosan érinti, ahol egyre gyakoribb a munkanélküliek számának az emelkedése. Az egyének, a családok lejtőre kerülnek, ahonnan a szociálpolitika segélyezési rendszerén keresztül nem lehet kiutat találni.
25
Az 1999-ben a regisztrációban lévő családokkal együttműködési tervet készítettek, munka erőpiaci programokba történő bevonásuk folyamatos. A munka nélkül élők valamivel fiatalabbak és iskolázatlanabbak, mint a munkaviszonyban állók, több közöttük a férfi és a falvakban élők a beteg és alkoholista. Ezen családok segítségre szorultságának mértéke nagyon különböző. Munka-erőpiaci helyzetük érdemi javításához a civil szervezetek bevonására is szükség van. A szociális és a munkaügyi problémákat együtt kell kezelni. A szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika összefogásával, egymás segítésével teljesedhet ki, járhat eredménnyel. A civil szervezetek – bizonyos társadalmi igényeket kielégítve – foglalkoztatási jellegű feladatok, illetve speciális szolgáltatások ellátásával a munkaügyi központok meglévő szolgáltatási palettáját bővíthetik. A Munkaügyi Központ monori kirendeltség és az Üllői Családsegítő Központtal együttműködési megállapodást kötött a fenti problémák hatékonyabb orvoslása érdekében.
II.2
Gazdasági bázis
II.2.1. Természeti adottságok
Földrajzi adottságok Pest megye keleti felén emelkedik a Cserhát hegység déli nyúlványa a Gödöllő-Ceglédberceli dombvidék. Az észak-nyugati csapású és rá merőleges völgyekkel tagolt, löszös agyagos dombvidék belesimul az Alföldbe, s a futóhomokkal borított Duna-Tisza közi hátság vidékébe megy át a déli területeken. A Monori kistérségek csoportjába tartozó települések földrajzilag két nagy táj határán helyezkednek el, ezek a Gödöllői dombság és az Alföld. Ezen belül a terület több kistájra is tagolódik, melyekbe a települések a következő módon illeszkednek: Pest hordalékkúp-síkság:
Vecsés, Ecser, Vasad, Csévharaszt, Üllő, Péteri
Monor-Irsai dombság:
Monor, Gomba, Káva, Bénye
Gödöllői dombság:
Maglód, Gyömrő, Péteri
Pilis-Alpári homokhát:
Pilis, Nyáregyháza, Monorierdő
A két nagyobb táj határán való elhelyezkedés következményeként a térség domborzatát változatosság jellemzi, amely maga után vonja az éghajlati, természeti változatosságot.
26
Éghajlati adottságok Az éghajlati viszonyok változatossága a változatos domborzati viszonyok következménye. A síksági részek évi középhőmérséklete meghaladja a 10˚C-t, a dombsági területeken 9-10˚C közötti. A napfényes órák száma 2000-2100 között van. Az alacsonyabb síksági részeken a csapadék mennyisége általában 500-600 mm, mely aszályos időben jelentős problémákat okoz. A terület jellemzője, hogy a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű, mérsékelten száraz, a nyár mérsékelten forró. Talajadottságok Pest megye két uralkodó talajeleme az erdei és a mezőségi talaj. A térségben a dombvidéki területeken a kovárványos barna erdőtalajok, illetve a völgyekben és mélyebb fekvésű területeken a lápos réti talajok dominálnak. A sík, alföldies jellegű területeken jellemzően a csernozjom jellegű talajok találhatók meg, de kisebb területeken futóhomok is előfordul. Ez a sokféleség egyúttal változatos talajadottságokat és minőséget, termőképességet jelent. Összefoglalva elmondható, hogy a talajok elég jelentős részének a fizikai tulajdonságai, összetétele nem kedvező, és ehhez kapcsolódva gyakran kedvezőtlenek a vízgazdálkodási tulajdonságok. Természeti adottságok A térség változatos térfelszínnel rendelkezik. A 4-es főút vonalától észak-keletre dombság, dél-nyugatra síkság helyezkedik el. A monori kistérségi változatos talajadottságainak következtében sokoldalú a térség gazdálkodása is. A Gödöllői-dombság nyugati peremén, a déli lejtőkön gyakran találkozunk szőlőültetvényekkel. A déli részen található falvak mezőgazdasági kistermelői javarészt kertészeti termesztéssel, elsősorban gyökérzöldséggel foglalkoznak. Ezen területeken a telepített akácos nyáras erdők a települések közigazgatási területének nagy részét foglalják el. A térség régebben vízfolyásokban, patakokban, tavakban bővelkedett, de a természetesen kialakult felszíni vizek megbolygatásával, szabályozásával kiszáradtak a patakok, eltűntek a kisebb tavak (pl. monori Bogárzó). Az alföldies településsáv csatornái, patakjai nyáron szárazak, csupán nagyobb esők idején és a tavaszi hóolvadáskor szállítanak vizet. A Gödöllői-dombság nyugati peremén több forrás és patak is található, melyek mesterséges duzzasztásával halastavakat hoztak létre az elmúlt évtizedekben. Sajnálatos módon az utóbbi időben a természetes élőhelyek egy része eltűnt a térségben. Akad azonban még számos helyi védelemre érdemes természeti érték a kistérségben az országos védettségű Csévharaszti Ősborókás Tájvédelmi Körzet mellett. Gombán ered a Gombai patak, mely a helyi halastavat táplálja, és innen tovább folyva előbb a Bényei patakkal, később a Pándi ággal egyesülve az Alsó-Tápióba ömlik. Gomba, Péteri és Pilis külterületén egy-egy horgászatra alkalmas tó található.
27
A mikro-térség további fontos természeti vonzereje a változatos, erdőkkel tagolt térfelszín. A dombokat (Eb-hát, Fazekas-hegy, Várhegy, Pándi-hegy, Pipa-hegy), hosszanti irányú völgyek (Hosszú völgy, Nádas völgy) váltják, és ezekben folynak a már említett patakok. A bényei Kisasszonyvölgy az iskolás gyermekek kedvelt kirándulóhelye, míg a szabadidő eltöltésének másik természeti színtere a községben az ún. Dolina, amely kiváló sportolási lehetőségeket kínál. Ez utóbbit az önkormányzat fejlesztésre jelölte ki. A fővároshoz legközelebb fekvő Péteri megközelíthető a Rákoscsabáról induló, Ecser és Maglód határában vezető piros turista útvonalon is. Ez a turistaút Péteritől Vasad, illetve Csévharaszt felé fordul és egészen az ősborókáshoz vezet. A területet feltáró, a piros turista útvonalról Mende határában leágazó zöld jelzésű útvonal Úri és Gomba között, a patakokat is vezető völgyekben halad és Tápióságra érve a Tápió-völgyében folytatódik tovább. Péterit dél felől övezi az a hat és fél hektárnyi, nem összefüggő vízfelületű tőzeges tó és erdős, füves, cserjés park, amely jelenleg vállalkozás keretében horgásztóként üzemel. A Gombai patak medrén a Tápiómenti Tájvédelmi Körzet területén egy kőhíd, ível át mely a szájhagyomány szerint török eredetű („Törökhíd”). Más feljegyzések szerint arra lehet következtetni, hogy az egyedülálló módon fennmaradt híd részét képezte a hajdani Brassó és Buda között vezető főútvonalnak. (népies elnevezése hajcsárút, tizenkétöles út.) Az alföldies településsáv egyik legfőbb vonzereje a 4-es út és az M5-ös autópálya között Gyáltól egészen Nyáregyházáig húzódó összefüggő erdősáv. Az erdők szárnyas vadakban és nagyvadakban, valamint lágyszárúakban gazdagok. Ezek az akác-, nyár- és fenyőerdők vadászatra, lovas és kerékpáros kirándulásokra is alkalmasak. Csévharaszt határában az erdők között található a csévharaszti ősborókás és ettől néhány kilométerre a csévharaszti pusztatemplom, mely a környékbeli falvak lakóinak kedvelt kirándulóhelye. Az erdőkön átvezet két csatorna is (Szilassy-csatorna, Vasadi-főcsatorna), melyekben 15-20 évvel ezelőtt még 1,5-2 méteres volt a vízmélység, jelenleg azonban az év nagy részében szárazak.
II.2.2. Agrárstruktúra
Az agrárstruktúra, a mezőgazdasági termelés és értékesítés objektív értékelése nehéz feladat, mert az adatsorok összeállítása sok esetben nehézkes. (Probléma az adathiány, az adatok megbízhatósága és pontossága, kicsi az együttműködési készség.) 28
A kistérség mezőgazdasági területeinek hasznosítását alapvetően a szántóterületek magas aránya határozza meg. A szántók aránya kimagaslóan magas Gombán, Monoron, Pilisen és Üllőn, nagyon alacsony Csévharaszton, Ecseren és Péteriben. A legmagasabb AK értékű szántóterületek Bénye és Gomba községek határában találhatók. (9. tábl.) Ahol a szántók aránya alacsony, ott magas az erdőterületek (Csévharaszt, Vasad, Káva) aránya. Jellemző fafaj az akác és a nyár. Erdészettel és fafeldolgozással foglalkozó üzemek vannak a térségben, gazdasági és foglalkoztatási jelentőségük azonban alacsony (Pilis, Monor). Viszonylag magas a kert művelési ág Monor, Ecser, Péteri településeken. A gyümölcsösök aránya Gombán és Bényén, valamint Vecsésen magas, új telepítésű gyümölcsösök nagyobb arányban Pilis és Nyáregyháza területén vannak, telepítések továbbra is csak itt vannak tervben. Várható a tulajdonosok integrációja is a telepítésekre és a feldolgozásra. Szőlő csak Monoron, Gombán és Bényén valamint Pilisen található. Az itt gazdálkodó hegyközségi tagok a minőségi szőlőművelésre és bortermelésre helyezik a hangsúlyt, céljuk egy helyi márka megteremtése, a gasztronómiához és borturizmushoz kapcsolódó idegenforgalom fejlesztése. A gyepterületek aránya sehol sem kiemelkedő. Összességében a kistérségben nagyon magas a mezőgazdaságilag művelt terület, amelyben a szántó művelési ág dominál, ezen kívül jelentős az erdőterületek nagysága, a szőlő és gyepterületek aránya kicsi, elhanyagolható a kert, a gyümölcsös, a halastó és a nádas. Az erdőterületeknél (Péteri és Nyáregyháza kivételével) a magántulajdonú erdők nagy aránya jellemző. Fontos, hogy a művelésből kivont területek aránya is alacsony.
29
8.sz. táblázat Település
Mezőgazdasági területek és erdőterületek aránya az összterületből (1999) Szántó
Kert Gyüm. Szőlő
Gyep
Mg.-i terület
%
Erdő
%
Nádas
Halast Termő
Kivett Összes
ó
terület
terület
terület
Település összes területe
Bénye
736,0
0,0
55,7
333,4
113,6
1238,7
4,6%
138,0
1,7%
0,0
0,0
1376,7
87,7
1464,4
1653,0
Csévharaszt
541,0
0,0
3,0
0,0
310,0
854,0
3,2%
3250,0
41,0%
4,0
0,0
4108,0
70,0
4178,0
4922,0
Ecser
868,0
49,6
1,0
2,0
5,0
925,6
3,4%
50,0
0,6%
0,0
0,0
975,6
0,0
975,6
1311,0
Gomba
2422,0
0,0
89,0
113,0
258,0
2882,0
10,7%
480,0
6,1%
0,0
0,0
3362,0
173,0
3535,0
4222,0
Gyömrő
1515,0
0,0
0,0
1,0
4,0
1520,0
5,6%
230,0
2,9%
0,0
0,0
1750,0
0,0
1750,0
2650,0
Káva
569,0
0,0
0,0
0,0
201,0
770,0
2,9%
283,0
3,6%
0,0
0,0
1053,0
0,0
1053,0
1131,0
Maglód
1341,0
0,0
0,0
0,0
8,0
1349,0
5,0%
50,0
0,6%
0,0
0,0
1399,0
0,0
1399,0
2236,0
Monor
3301,6
59,3
9,2
538,5
410,7
4319,3
16,1%
475,7
6,0%
26,6
0,0
4821,6
125,0
4946,6
6186,0
Nyáregyháza
2065,0
0,0
0,0
0,0
65,0
2130,0
7,9%
710,0
9,0%
0,0
0,0
2840,0
0,0
2840,0
3200,0
Péteri
760,0
28,6
0,3
21,2
17,7
827,8
3,1%
198,0
2,5%
2,6
0,0
1028,4
47,0
1075,4
1128,0
Pilis
2760,0
0,0
15,0
540,0
90,0
3405,0
12,7%
650,0
8,2%
1,0
2,5
4058,5
0,0
4058,5
4735,0
Üllő
3343,0
0,0
0,0
2,0
46,0
3391,0
12,6%
91,9
1,2%
0,0
0,0
3482,9
0,0
3482,9
4812,0
Vasad
1534,2
0,0
10,0
7,3
177,7
1729,2
6,4%
1323,0
16,7%
0,0
0,0
3052,2
278,0
3330,2
3341,0
Vecsés
1491,0
0,0
46,0
12,0
16,0
1565,0
5,8%
3,0
0,0%
0,0
0,0
1568,0
0,0
1568,0
3618,0
Kistérség
23246,8 137,5 229,2 1570,4
34,2
2,5
34875,9 780,7 35656,6
45145,0
1722,7
26906,6 100,0% 7932,6 100,0%
Term.ter. %
65,2%
0,4%
0,6%
4,4%
4,8%
75,5%
22,2%
0,1% 0,0%
97,8%
2,2%
100,0%
Össz.ter.%
51,5%
0,3%
0,5%
3,5%
3,8%
59,6%
17,6%
0,1% 0,0%
77,3%
1,7%
79,0%
100,0%
(Forrás: Önkormányzatok, falugazdák (helyszíni adatgyűjtés))
30
A kistérség szántóterülete a megyei átlagnak felel meg (50%) és jelentősen elmarad az országos átlagtól, mely 57 százalék. Erdősültség tekintetében a térség már elmarad a megyétől (22%), inkább az országos 18 százaléknak felel meg.
A térség mezőgazdaságának meghatározó növényei a búza, kukorica, napraforgó, árpa, rozs, a déli területeken pedig a zöldségfélék (gyökérzöldségek és káposzta). A területek aranykorona értéke általában közepes, vagy közepes alatti, ezért nem érhetők el kimagasló terméseredmények, a növénytermesztés jövedelmezősége is alacsony. A zöldségféléknél ez a mutató már magasabb értékű, a szőlő, gyümölcs és erdőtelepítéseknél pedig a hosszú megtérülési idő miatt alacsonyak a kezdeti jövedelmezőségi értékek. Ennek ellenére egyre nagyobb arányban várhatók új erdőtelepítések. A mezőgazdaságból élő egyéni vállalkozók és vállalatok száma alacsony, az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma viszont magas. A három hektárnál kisebb területen gazdálkodók fele őstermelő, a térségben gazdálkodó szövetkezetek a területeik nagy részét is ilyen kis területekkel rendelkező tulajdonosoktól bérlik. 9.sz.táblázat
Átlagos AK érték és a 3 ha alatti területek száma (1997) 3 ha alatti
Települések
földtulajdonnal
Szántó átlagos
rendelkező családok
AK értéke
száma Bénye
270
23
Csévharaszt
50
6,8
Ecser
700
18
Gomba
-
23
Gyömrő
-
-
152
18
Maglód
-
-
Monor
-
9
Nyáregyháza
250
21
Péteri
364
11,5
Pilis
1000
15
Üllő
347
18,5
Vasad
400
8,43
Vecsés
961
17,2
Kistérség
4494
-
Káva
10.sz. táblázat
Mezőgazdasági egyéni vállalkozók és őstermelők száma; (1997) Mezőgazdasági
Őstermelői igazol-
egyéni vállalkozók
vánnyal rendelkezők
száma, 1000 lakosra
száma
Bénye
0,8
70
Csévharaszt
0,3
35
3
173
Gomba
0,78
150
Gyömrő
-
-
Káva
-
15
Maglód
-
Monor
25
155
Nyáregyháza
3
210
Péteri
14
64
Pilis
110
365
Üllő
206
220
Vasad
na
160
Vecsés
129
652
-
2269
Települések
Ecser
Kistérség
Sajnálatos, hogy a növények sok esetben nincsenek vetésforgóba illesztve, óriásiak a növényvédelmi és növényegészségügyi problémák,
általános gond a nem művelt területek elgyomosodása.
A
vetésszerkezetben alkalmanként igen nagy arányban szerepel egy-egy növény. Ennek okai nagyrészt szakmai hiányosságokra, az általános tőkehiányra, gépesítési problémákra vezethetők vissza. Hátráltatja a fejlődést még a birtokszerkezet elaprózottsága (például a három hektárnál kisebb területen gazdálkodók nagy száma), a tulajdonviszonyok rendezetlensége. A térség mélyebben fekvő területein újra gondot okoz a magas talajvíz és belvíz, nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem a belterületeken is. A vízelvezető rendszereket a részben új tulajdonosok nem tartották karban, vagy eltűntették, az okozott károk megszűntetése viszont óriási időbeli és pénzbeli ráfordításokat igényel.
32
A lejtős területeken figyelni kell az erózió veszélyére is (a nem megfelelő művelés esetén más területeken is előfordulnak talajdegradációs folyamatok). Fontos feladat tehát a melioráció, a környezetbarát gazdálkodás és a tájhasználat összehangolása. A kistérségben az élelmiszeripar és a feldolgozóipar kapacitása igen kismértékű. Az ehhez kapcsolódó tevékenységek jelenleg leginkább családi vállalkozásként működnek, a vállalkozások pedig nagyon kevés főt foglalkoztatnak, ezért termelési értékük alacsony. A térség egészére jellemző az állattenyésztés visszaszorulása. Ennek oka a korlátozott felvevőpiac. A szarvasmarha és sertéstenyésztés csak családi gazdaságokban található (néhány család szinte minden településen), a korábbi telepek üresen állnak. A megtermelt tej begyűjtése általában megoldott, bár a leadott tej mennyisége kicsi. A szarvasmarhatartás visszaszorulásához az is hozzájárul, hogy egyre több kistelepülésen szüntetik meg a tejátvételi helyeket. Baromfitenyésztés nagyobb tételben sehol sem jellemző, minden településen van viszont néhány ezer darabos baromfi előállítás. A takarmánykeverők is minimális kapacitással dolgoznak. Terménytárolásra Péteri és Maglód kivételével minden településen van lehetőség, a magángazdák viszont nem veszik ezeket igénybe. Összességében a térségben jó lehetőség van a Monor-Pilis-Gomba-Bénye területen a szőlőtermesztésre, a Vecsés-Üllő-Vasad területen a zöldség és kertészeti termelésre, a Pilis-Nyáregyháza-Csévharaszt területen, állattenyésztésre, ezen belül kiemelten értendő a baromfi, Pilis-Nyáregyháza területen a szőlő- ill. gyümölcstelepítésre, a többi területen a szántóföldi gazdálkodásra. A térségi interjúk során rendre felmerültek az integrációs törekvések, szövetkezési kérdések, a helyi integrátorok hiánya miatti gyengeség. Szükség lenne egy térségi vagy régiós védjegy vagy márkajel megteremtésére, alkalmazására illetve az egységes piaci fellépésre. Erre nem csak a szaporítóanyag és vetőmag, valamint a műtrágya és vegyszerek vásárlásakor lenne szükség, hanem a megtermelt áru értékesítésekor is. Az őstermelők és vállalkozások ugyanis nagyon szervezett felvásárló piaccal találják magukat szemben, emiatt teljesen kiszolgáltatottnak érzik magukat. (Csak piacot követő magatartás jellemző rájuk, befolyásoló hatásuk nincs. A belső árletörő-alákínáló „versenyt” is minimalizálni kellene.) A termelési információ hiánya óriási bizonytalanságban tartja a gazdálkodókat. Nem ismerik az EU csatlakozás pontos követelményeit, nem tudják mit fog támogatni az EU. Nagy baklövés lenne ugyanis olyan beruházásba kezdeni, amely néhány év múlva visszaszorul. Az alacsony jövedelmezőség miatt hosszú távú tervezés nem lehetséges, banki hitelekhez a termelők nem jutnak. Így csak a tőkeerős vállalkozások maradnak működőképesek. Hosszú távra gondot jelenthet, hogy aki a mezőgazdasági
33
termelésből kiesik, nem fog ide visszatérni, nem él majd a kínálkozó alternatív jövedelemszerzési lehetőségekkel.
II.2.3. Ipari szerkezet A körzet gazdasági struktúrájában domináns a feldolgozóipar, ezen belül is a fémfeldolgozás és fémipari termékek gyártása. A második helyet a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások foglalják el. A munkáltatók többsége egyéni vállalkozó. Az átlagosan foglalkoztatott állományi létszám 50 fő alatti. Alkalmazásban állók száma stabilizálódott. 11.sz. táblázat
Térségi vállalkozások adatai (1997) Működő vállalkozás
Település
Ebből Kft
Szöv.
Ezer
Bt.
összesen
Egyéni
1 km2-re
lakosra
vállalkozá
jutó
jutó
s
vállalkozás vállalkozás db/1000fő
db
db
db
db
db
Bénye
38
1
0
4
33
2,3
34,1
Csévharaszt
66
9
0
9
48
1,3
39,2
Ecser
277
40
2
48
183
21,1
91,4
Gomba
78
10
4
8
54
2,0
32,0
Gyömrő
765
77
4
91
588
28,9
62,3
Káva
23
1
1
1
20
2,0
35,1
Maglód
549
58
2
85
401
24,5
59,3
1 272
118
12
151
969
20,6
65,6
Nyáregyháza
117
9
1
10
95
3,7
34,9
Péteri
99
8
0
20
71
8,3
56,8
Pilis
433
38
4
49
332
9,1
45,3
Üllő
611
50
2
96
456
12,7
65,8
Vasad
68
4
1
11
51
2,0
45,1
Vecsés
1 391
189
1
236
943
38,4
78,3
Összesen
5 787
612
34
819
4 244
12,9
62,2
Megye
73 247
11,5
73
734 236
7,9
72
MONOR
összesen Ország összesen (Forrás: KSH)
34
Az adatokból látható, hogy a térségben a vállalkozások sűrűsége magas. Ez az érték, főleg a 4.sz. út mentén koncentrálódó és az agglomerációs településekre kitelepült vállalkozásoknak köszönhető. Ezektől a gócpontoktól távol a vállalkozások sűrűsége észrevehetően lecsökken. Az ezer főre jutó vállalkozások alacsony száma jól mutatja, hogy a térségben a lakosság igen magas aránya ingázik és nem a térségben vállalkozik, illetve azt is, hogy a nagy vállalkozássűrűség valójában nem jelent átlag feletti vállalkozásszámot. Dinamikus fejlődés tapasztalható Vecsés, Üllő, Sülysáp és Ecser községekben. Külföldi érdekeltségű, nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók is megjelentek a körzetben, úgy mint •
Thomas And Betts Hungary KFT
•
Tibbet & Britten Kft.
•
Profi Magyarország Kft.
•
Papst Hungary KFT
•
Weytec Ipari és Kereskedelmi KFT.
II.2.4. Idegenforgalom, turizmus
A Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1999. első félévében térségi idegenforgalmi koncepciót készíttetett a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. Ennek kidolgozásában a Társulás (akkor kilenc tag önkormányzata), valamint a területen tevékenykedő, turizmusban is érintett helyi vállalkozók vettek részt. Ebben a tanulmányban a tényfeltárás után a térségi fejlesztések fő irányaiként a következő stratégiai pontok lettek meghatározva: •
Lovas turizmus,
•
Borturizmus,
•
Termálturizmus.
A fő pontokhoz természetesen kiegészítő programokat kell szervezni, a kínálat bővítéseként, pl.: kerékpározást,
horgászatot,
természetfotózást,
gyalogtúrákat,
fitnessz
programokat,
rekreációs
tevékenységeket, a helyi termálvízre alapozott gyógyászati turizmust. A térségi idegenforgalom fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb teendők (az interjúk alapján): 1. Az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók, cégek, civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek fejlesztési elképzeléseinek egymás által való megismerése, a tervezett és a már meglévő események térbeli és időbeli összehangolása. (Megtalálni azokat a szereplőket, akik anyagilag érdekeltté tehetőek.) A szereplők közötti párbeszéd motiválása és elősegítése.
35
2. A települések szépítése a lakosság bevonásával: házak, porták, utak, árkok rendbe hozatala, virágültetés, a gyepek és cserjék gondozása. 3. Térségi főesemények kitalálása, a régiek színvonalának emelése. Kulturális vonzerők, események teremtése (jelenleg nagyon kevés van). 4. Szálláslehetőségek bővítése. 5. Térségi idegenforgalmi kiadvány készítése, mely elsősorban nem az egyes településeket ajánlja, hanem konkrét túraútvonalakat és egymáshoz időben és térben kapcsolódó látnivalókat, eseményeket. 6. A halastavak ésszerű hasznosítása a jövőben. Védeni kell a tavakat a körbeépítés ellen. 7. A pusztulóban lévő kastélyok, kúriák, műemlékek helyrehozatala, állagának megóvása. 8. A
fejlesztés
során
felhasználható
források,
pályázati
lehetőségek
feltárása.
Az
idegenforgalomban érdekelt személyek informálása, segítségnyújtás a pályázatírásban. 1999. decemberében öt másik település is csatlakozott a társuláshoz. A turisztikai felméréseket pótlólagosan rájuk is ki kell terjeszteni, hosszú távú és összehangolt idegenforgalmi fejlesztésekbe őket is be kell vonni. A kistérség eddigi három fő turisztikai irányvonalát ki lehet bővíteni, mert a minőségi idegenforgalomban érdekelt vállalkozók egyre nagyobb súllyal vannak jelen a térségben. A bővítés iránya például a konferencia turizmus, igény és lehetőség van az ökoturizmus fejlesztésére is. („Ökofarm Monor” – ahol a vendégek, megismerhetik a hagyományos magyar mezőgazdálkodást, az őshonos állatokat, az alternatív energiahordozók felhasználását.) Lehetőség van a turizmus keretei közé illeszteni az oktatást, gyakornokképzést (Dóra major Üllő, Ökofarm Monor,).
II.2.5. Kulturális örökség
Történelmi visszatekintés A településképben három nagy korszakváltás történt: az egyik a XIII. században, a másik a török hódoltság idején, a harmadik a XX. században. A XIII. században a mezőgazdaság átalakulásával a falvak is átalakultak. Megszűntek a kis telepek, melyek földjét addig művelték, amíg a körülöttük fekvő területek ki nem merültek. Az új mezőgazdasági rendszerben már nem rendszertelenül, hanem meghatározott időközönként váltogatták a legelő és szántóföld területét. A telepek falvak határba olvadtak, egykor rabszolga állapotú lakóik utódai jobbágyokká lettek és a falvakba költöztek. Ezt a folyamatot a tatárjárás pusztítása csak felerősítette.
36
A török hódoltság idején a megye és ezen belül a Monori térség a központi helyzeténél fogva többet szenvedett, mint az ország többi megyéje, mivel a seregek állomásoztatása majdnem folyamatos volt a vidéken, ami visszavetette a fejlődést és településeket tett lakatlanná. Buda ostroma idején Ferdinánd hadai 1527 augusztusában feldúlták a Duna bal partjának teljes egészét. Majd ismét török hadak érkeztek és Buda végleges megszállásával a viszonyok rendezése kilátástalanná vált. A tizenöt éves háború (1591-1606), melynek során az Alföldnek a Tiszától nyugatra eső északi része főhadszíntérré vált, lényeges eltolódást nem hozott a hatalmi viszonyokban, de tovább pusztította a térség településeit, a gazdálkodást és az emberi életet. A Duna-Tisza közének északi részét 1594-ben tatárok dúlták fel, a szokásos alapossággal. Az 1660-as évekre pedig megújult a török birodalom hódítási vágya. A háborúk utáni visszaköltözés sokhelyütt csak az 1630-1640-es években ért végett. A visszajövő népességen belül kimutatható egy középkori mag, amelyik új rokonsággal bővülve veszi birtokba elhagyott falvát. A vissza és betelepülés az oszmán birodalom területére sajátos módon északról dél felé haladt. A középkorban a színmagyar megye területére a tót beszivárgás az 1660-as évektől figyelhető meg. Az első nemzetiség, amely megjelenik ekkor a szlovák volt, nem tekintve a török hódítás idején beköltözött egyéb nemzetiségeket. A népesség elé tornyosuló nagy történelmi kihívás 1711 után volt. A helyére visszavándorló falusi és városi népesség mellett spontán módon megjelentek az északi vidékekről bevándorlók is (szabad költözések, szökés). Jelentősebb volt azonban a szervezett telepítés belföldről, főleg a Felvidékről, és külföldről, főleg német területekről. Ez a betelepítés 1770-1780-as évekre befejeződött. A térség néprajzi arculatát az itt élő népesség határozza meg és ennek megfelelően elég sokrétű. Legnagyobb számban szlovákok élnek a kistérségben, de jelen vannak svábok is. Épített emlékek Péterin a Földváry család tulajdona volt az a részben felújított kúria, mely jelenleg kultúrház. Gomba kedvelt tartózkodási helye volt a főúri családoknak. Erről tanúskodik négy nevezetes épülete is (Patay kastély (művelődési ház), Máriássy kastély (TSZ iroda), Perczel kastély (központi konyha), Kenyeres kúria (községháza), melyek mindegyike a falu központjában található. Idegenforgalmi hasznosításra leginkább a Máriássy kastély lenne hasznosítható. Egy ilyen kastélyban, kis átalakítás után remek szálloda nyílhatna étteremmel együtt. A falu ehhez kellemes környezetet biztosít. Pilisen található a kistérség egyik legszebb kastélya a Nyáry- Beleznay kastély, mely jelenleg a Főváros kezelésében van. Kávának szintén maradtak fenn épületei a múltból. A Förschter kúriában jelenleg általános iskola működik, a Kovách kúriában pedig a polgármesteri hivatal székel.
37
Kisebb érdeklődésre tarthat még számot Péteriben az evangélikus templom és a Földváry család kriptája, Bényén a földbe vájt, az utak alá benyúló pincék. A térségben az események között fontosabb a gombai fogathajtó verseny, a péteri tóparti majális és szüreti felvonulás A térség gazdag pincesorokban, ennek ellenére borturizmusról egyenlőre szó sincs. Bényén a pincék a faluban, Monoron (Stárzsahegy, Szárazhegy) és Pilisen külterületen, a Gödöllői-dombság szélén helyezkednek el. A pilisi pincéket nemes egyszerűséggel „Hegyeki pincék”-nek nevezik. Rendezettségével, szép környezetével van alapja a borturizmusnak, ugyanis a községben található ún. „SIPITÓ” pihenőpark és a „Csilló” lovas iskola szívesen viszi látogatóit lovon, illetve hintón a „Hegyekbe”. Pilis község közelmúltban kialakított helyi tájvédelmi körzettel, páratlan flórájával és faunájával, a kialakított millencentenáriumi és a jelenleg kialakuló milleniumi emlékparkkal szép és már kedvelt kiránduló-pihenőhelye a térségnek. Bénye Gombával, Monoron pedig Szárazhegy és Strázsahegy alkotnak egy-egy hegyközséget. Bényén és Monoron immár több éve rendeznek borversenyeket is. Az összesen 350 hektárnyi területen szőlőt termesztő Bénye és Gomba 1995-ben borvidéki besorolást nyert. A két hegyközség szőlősgazdái a Kunsági borvidék Cegléd-Jászság-Monori Körzetének Monori alkörzetén belüli pozícióik megerősítésére törekednek. A Péterit övező domboktól a Pilis község fölötti lankákig hosszú távon körülbelül 2000 hektárnyi összefüggő szőlőültetvény képzelhető el. Nyáregyházán a Nyáry kúria egykori lakhelye volt a reformkor és a szabadságharc híres alakjának, Nyáry Pálnak. Az épület jelenleg az önkormányzat tulajdonában van és bérlakások vannak az épületben. A község másik fontosabb épülete a Manno kastély, mely közvetlenül a Nyáry kúria mellett található. Az épületben jelenleg óvoda működik. Az iskola épülete előtt található Nyáry Pál és Schodelné Klein Rozália múlt századi operaénekes mellszobra. A két ember szerelmi története átszőve a reformkor és a szabadságharc izgalmas eseményeivel jelentős kulturális öröksége a községnek. Csévharaszt legfontosabb történelmi-kulturális vonzereje a település határában álló pusztatemplom. A tatárjárás korabeli építmény jelenleg a Műemlékvédelmi Felügyelet felújítása alatt áll, de Csévharaszt önkormányzatának tulajdonában van. A templom környéke várhatóan parkosításra kerül a közeljövőben.
38
II.3.
Környezet minősége
II.3.1. Az alapállapot-felvétel általános szempontjai Az alapállapot-felvétel a térségben az alábbi környezeti elemekre terjedt ki: •
Hulladékgazdálkodás
•
Vízgazdálkodás
•
Talajállapot és talajvíz
•
Levegőtisztaság-védelem
•
Természeti környezet
•
Humán környezet
A leírt jellemzők kizárólag a térség településeinek bejárása során készített interjúk, a térségi statisztikai adatok és a szakhatóság (az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség) információi alapján készültek.
Hulladékgazdálkodás A települések hulladékgazdálkodását az alábbi szempontok szerint kerületek felmérésre: •
települési szilárd hulladékok mennyisége
•
szemétszállítás gyakorisága
•
ártalmatlanítás módja és helye
•
illegális lerakások előfordulása, mértéke
•
további hasznosítás és újrahasznosítás
Az ipari tevékenység során keletkező hulladékokra a felmérés nem tért ki, mivel az ipari termelők rendszerint kevés kommunális hulladékot termelnek, melyet együtt lehet kezelni a többi települési szilárd hulladékkal. Veszélyes hulladékaik elszállítására és ártalmatlanítására pedig a 102/1996 Korm. rendelet kötelezi őket, melyet rendszerint be is tartanak. Ahol a települési hulladékgazdálkodásra jelentős hatást gyakorló ipari tevékenység volt, ott arra külön kitértünk.
Vízgazdálkodás A térség vízgazdálkodásához kapcsolódóan az: •
ivóvízellátás és a
•
szennyvízgazdálkodás került a középpontba. 39
Az ivóvíz-ellátottság felmérése során a vizsgálat az alábbiakra tér ki: •
települések kezelésében lévő vízművek üzemeltetése, kiépítettsége és problémái.
A szennyvízgazdálkodás vizsgálata az alábbiak szerint folyt: •
település csatornázottsága,
•
szennyvíztisztítás módja, üzemletetési szerkezete,
•
települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése és sorsa,
Talajállapot és talajvíz A talajok állapotát elsősorban a külterületi, művelés alatt állt vagy álló földek tekintetében a következő szempontok szerint kerül felmérésre: •
a talaj felszíni rétegének minősége,
•
a mezőgazdasági művelés hatása (műtrágya felhasználás, vegyszerezés, művelési módok).
A talajvíz tekintetében az alább felsoroltakra helyeződött a hangsúly: •
a terület vízminőségi kategóriája,
•
belvizesedés potenciális veszélyei,
•
a talajvíz vélhető állapota.
Levegőtisztaság-védelem A települések levegőtisztaságát az alábbi emberi tényezők befolyásolják: •
ipari tevékenység
•
lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei
•
mezőgazdasági tevékenység
•
belterületi közlekedési viszonyok
A felmérésből kimaradt a kistérség területén fekvő, de nem a térség kezelésében lévő Ferihegyi Repülőtér, mivel az ott keletkező légszennyezés túlmutat a kistérségi felmérés keretein.
40
Természeti környezet A természeti környezet vizsgálatakor a települések igazgatási határait gyakran átlépve a következő elemek lettek számba véve: •
táji környezet jellegzetességei (felszíni formák, érdekességek)
•
jellemző növény- és állatfajok, illetve ősi magyar háziállatfajták
•
védett vagy értékes természetes területek
Humán környezet Az emberi környezet alatt a települések igazgatási területén lévő: •
kulturális emlékek (emlékhelyek, emlékművek),
•
védett épületek,
•
parkokat, zöld felületek kerültek megvizsgálásra.
II.3.2. A kistérség jelentősebb, feltárható környezetvédelmi mutatói A kistérségre környezetvédelmileg legnagyobb hatásokat gyakorló emberi tényezők a feltárások alapján a következők: •
a térséget átszelő 4. számú út, mellyel külön fejezet foglalkozik;
•
a térség csatornázottsága;
•
a térség gázenergia-ellátottsága;
•
a térség települési hulladékának ártalmatlanítási korlátai.
A térség környezetvédelmét meghatározó természeti tényezők között a gyakran jelentkező belvizet érdemes megemlíteni.
A térség csatornázottsága a térségi összes lakás számára vetítve átlagosan 11 százalékos, mely rendkívül alacsony, mivel a vezetékes vízellátás átlagosan 74 százalékos. A közműolló 63 százalék. A térség 15 településéből 8 településen nincs semmiféle csatornázottság. A települések fő problémája, hogy olyan vízügyi és elbírálási kategóriákba esnek, hogy a közeljövőben nem számíthatnak állami céltámogatásra. A beruházások volumene miatt az önerőből történő megvalósításra nincs lehetőség. A korábbi agglomerációs települések mindegyikén, illetve a nagyobb térségi településeken van valamilyen csatornázás, mely azonban, Ecser kivételével bővítésre szorul. 41
13.sz.táblázat A tisztított szennyvíz aránya a csatornával ellátott településeken (1997) Település
Tisztított szennyvíz aránya %
Ecser
n.a.
Gyömrő
n.a.
Maglód
n.a.
Monor
10
Pilis
45
Vecsés
n.a.
Átlag
27,5
A térség vezetékes gázellátottsága a lakások számára vetítve, átlagosan 75 százalékos. Ez rendkívül jó arány. Az ellátott háztartások nagy számában jellemző a gázfűtés valamilyen formája, mely levegőtisztaságvédelmi szempontból kedvező. A térségi településeken a gázprogramok gyakorlatilag megvalósultnak tekinthetők. A térségi települési hulladék ártalmatlanításának általános módja a lerakás. A térségben néhány kistelepülés kivételével az elkövetkező 4-5 évben, a jelenlegi térségi és térségen kívüli lerakók betelése miatt gondot fog jelenteni az ártalmatlanítás. A települési hulladékok elhelyezését hosszú távon megoldó, hulladéklerakónak alkalmas terület valószínűleg rendelkezésre áll, ezt a lehetőséget azonban külön tanulmány keretében kell majd megvizsgálni. A belvízkérdés főképp a mélyebben fekvő településeket érinti a térségben. A gondok főleg az előnytelen helyre épített lakások esetében merülnek fel. A belvízkérdés legerősebben Üllőn jelentkezik.
Bénye
Hulladékgazdálkodás Ártalmatlanítás módja és helye Gombán 1991-ben kommunális kapacitás kiépült, ide rakják le Bénye hulladékát is. Van egy üzemelő, közös dögkút is. Illegális lerakások előfordulása, mértéke Illegális hulladéklerakók jellemzőek - a helybéliek hozzáállása rossz, e téren fegyelmezetlenek. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás 42
A településen a vezetékes ivóvíz-hálózat teljesen kiépített. A hálózatra a rácsatlakozás nem 100 százalékos (82%). Monorról kapják a vizet (Gomba, Bénye). Gond van a minőséggel, karbantartással. Település csatornázottsága A településen csatornázottság nincs. Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése és sorsa Bényén szennyvízleürítő található (mely egyben Gombáé is) lakott területtől távol. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység A településen a levegőtisztaságot meghatározó ipari tevékenység nincsen. Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, azonban nem mindenki csatlakozott rá (76%) és a rácsatlakozottak sem kizárólag gázzal fűtenek. Belterületi közlekedési viszonyok A településen nagy az átmenő forgalom, ezek között is sok a teherautó. Az utak mentén élőket ez mindenképpen érinti. Az ilyen fajta levegőszennyezés, mely főleg az ólom és a korom lerakódását és élő szervezetekbe való jutását jelenti, hosszú távon hatással lehet mind a humánegészségügyre, mind pedig az út menti kertek és növényzet minőségére. Humán környezet Védett épületek Feltalálhatók még olyan parasztházak, melyek őrzik a tájra jellemző hagyományos építkezési stílust, azonban ezek rendszerint mind magánkézben vannak, illetve Budapestről kiköltözők vásárolják meg őket.
Csévharaszt
Hulladékgazdálkodás Ártalmatlanítás módja és helye
43
Korábban Vasadra vitték a hulladékot, ma már Gyálra vitetik. Dögkutat terveznek, ez azonban még nincs kiépítve. Vízgazdálkodás A településen nincs csatorna a vízellátás 88%. Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése és sorsa A sertéstelepnek van saját szikkasztója. Talajállapot és talajvíz A talaj felszíni rétegének minősége A volt Szovjet laktanya: (62 ha) területén a környezetvédelmi felülvizsgálat után úgy találták, hogy csupán 100 m2-en volt szennyezés. A területen jelenleg is működő vállalkozások vannak. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység A kijelölt ipari övezetekben a környezetre nem ártalmas tevékenységeket folytató cégeket kívánnak megtelepíteni. Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, azonban nem mindenki csatlakozott rá (63%) és a rácsatlakozottak sem kizárólag gázzal fűtenek. Belterületi közlekedési viszonyok Belterületi utak közül szinte csak a főbb utak vannak leaszfaltozva, mely állapot a porképződésnek teret enged. Természeti környezet Jellemző növény- és állatfajok, illetve ősi magyar háziállatfajták, A településhez tartozik az Ősborókás - kb. 200 ha, mely 1935 óta védett. Található itt még egy ősgyep is, melyet szintén védetté szeretnének nyilváníttatni. A külterület nagyobbik része erdő, melyet a NEFAG Rt. kezel. (Szolnoki központú, Monori kirendeltségű). Elsősorban akác és nyár van, helyenként tölgyet is telepítettek és nemrég elkezdtek fenyővel is foglalkozni.
44
Ecser
Vízgazdálkodás Ivóvízellátás Budapesti vizet vesznek át, fúrt kút nincs. A hálózat kiépült, a rácsatlakozás 96 százalékos. Település csatornázottsága Csatorna: céltámogatással és lakossági hozzájárulással ’96-’97-’98-ban kiépült, a lakosság rácsatlakozása 86%-os. Talajállapot és talajvíz Belvizesedés potenciális veszélyei Talajvíz, belvíz gondok folyamatosak, elzsírosodtak a szikkasztók, káros hatások kezdtek megjelenni, kedvezőtlen környezeti hatások jelentkeznek. Levegőtisztaság-védelem Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, szinte mindenki rácsatlakozott (82%), a rácsatlakozottak azonban nem kizárólag gázzal fűtenek. Humán környezet Védett épületek, Régi épületek: tornácos házak – védeni szeretnék őket, megőrizni akarják.
Gomba
Vízgazdálkodás Szennyvízgazdálkodás Monorral közösen tervezik megoldani, több település összefogásával. A vezetékes vízellátás jó, a háztartások 72 százaléka rácsatlakozott.
45
Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység Nagyobb ipari üzemek: •
műanyagüzem
•
galván üzem, ami meg fog szűnni, mivel környezetszennyező.
Az önkormányzat stratégiája szerint csak környezetbarát ipar megtelepedését támogatja. Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, azonban nem mindenki csatlakozott rá (64%) és a rácsatlakozottak sem kizárólag gázzal fűtenek. Belterületi közlekedési viszonyok A település úthálózatának 95%-a aszfaltozott, por így alig képződhet. A település területén kastélyok találhatók parkkal (gesztenyesor, platánok): •
központi konyha épülete
•
polgármesteri hivatal épülete
•
1970-től TSZ székház (660 m2, legnagyobb épület, pincerendszer alatt) épülete
•
művelődési ház (2,7 hektár park) épülete
Feladatok, lehetőségek: •
értékmegőrzés (felújítás)
•
az épületek, főleg a TSZ-é szálláshellyé alakíthatók
•
az épületeket az 1700-1800-as években építették, csak műemlék jellegűek
Érdekesség, hogy 1848-ban egy éjszakát töltött itt a Szent Korona.
Természeti környezet Védett vagy értékes természetes területek Tápiómenti tájvédelmi körzet
46
Gyömrő
Vízgazdálkodás Ivóvízellátás Az ivóvízhálózat teljes mértékben kiépült, a rácsatlakozás 89%. Település csatornázottsága Szennyvízhálózat erős ütemben fejlődik, szennyvíztisztító üzemel. 1998-ban a rácsatlakozás 5% volt. Levegőtisztaság-védelem. Ipari tevékenység Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, azonban nem mindenki csatlakozott rá (73%) és a rácsatlakozottak sem kizárólag gázzal fűtenek. Humán környezet Védett épületek, A településen a Teleki kastélyban és a mellé épült - oda nem illő - épületekben fogyatékos gyerekek számára megyei kezelésben általános iskola és diákotthon működik. A kastély állami tulajdonban van. Régi parasztportából kialakított tájházat rendeztek be. Parkok, zöld felületek Cél a centrum fejlesztése (zöld tengely ). A két 3ha-os tó és a parkok környezetébe kívánják összevonni az igazgatási, kulturális intézményeket, kúriák és védett építmények mellé.
Káva Hulladékgazdálkodás Szemétszállítás gyakorisága 1997 júliusa óta van intézményes szemétszállítás. Szemétdíj nincs.
47
Ártalmatlanítás módja és helye Csak ezt a községet kiszolgáló, saját, engedélyezett hulladéklerakó van. A telep bővíthető 1 millió m3-ig. Első ütemben 15 évre van kapacitásuk, de nem használják ki az éves kvótát. Rendkívül jó a telep fekvése. Földgátak közt tömörített lerakó. Nincs körbekerítve. Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás A település 270 ingatlanjából 230-ba vezették be a vizet. Éves szinten 11.000 m3 víz fogy el, ami naponta még csúcsidőben sem éri el a 100 m3-es fogyasztást. A helyi vízmű 136 m mélyről biztosítja a vizet. Jelenleg 7000 m vezeték van kiépítve. Település csatornázottsága Előkészületi fázisban van. Nagykáta gesztorságával 21 település fogott össze ebben a projektben. Gyökértechnológiára alapozott szennyvíztisztítás lesz. A település a 7. vízbázis-kategóriába tartozik. Talajállapot és talajvíz A talaj felszíni rétegének minősége Fontos lenne az árkok tisztítása, mivel az esők károkat okoznak. A település részt vett a központi pinceprogramban és partfal programban, melyben a következő 3-4 év során helyreállítják az eróziós károkat. A mezőgazdasági művelés hatása (műtrágya felhasználás, vegyszerezés, művelési módok) A talajok általában 20-25 AK érétkűek, kevés a rossz minőségű talaj. Belvizesedés potenciális veszélyei A termőterületek nincsenek víz alatt, ez csak a réteken jellemző. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység Előnynek tekinthető, hogy ide nem települt semmilyen ipar, mely szennyezhetné a környezetet. Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, azonban nem mindenki csatlakozott rá (61%) és a rácsatlakozottak sem kizárólag gázzal fűtenek. Belterületi közlekedési viszonyok
48
7200 m belterületi út van, melyből 2000 m aszfaltozott, a többi alappal van ellátva. A csatornázás miatt egyenlőre nem foglakoznak az utak rendbetételével, mely a szennyvízberuházás megvalósulásáig a por levegőbe kerüléséhez hozzá fog járulni. Természeti környezet Táji környezet jellegzetességei (felszíni formák, érdekességek) A potenciál itt van, de a környéket még egyenlőre nem fedezték fel. A természeti értékek és a környező települések látogatói talán javítanak ezen. Védett vagy értékes természetes területek Lehetőség van vizes élőhelyek védelmére / kialakítására. A kávai patak mentén tervezik ezt megvalósítani, ahol 2 ha vízfelület mellett nádas is van. A természetes eltartó képességet szeretnék biztosítani. A terület már helyi védelem alatt áll és folyamatban van a terület kialakításának a tervezése. A környékén lévő fákat is védettség alá vonták. A projekttel be tudnának kapcsolódni a helyi idegenforgalom fellendítésébe is (pl. lovaglás, természetjárás) Humán környezet Kulturális emlékek (emlékhelyek, emlékművek) Kúriák: •
jelenleg polgármesteri hivatal
•
iskola
•
Halász-féle kastély (romos állapotban van)
•
Varga-kúria: magántulajdonban van. Varga János helyi születésű költő birtokolta és Kölcsey is itt töltött egy őszt, melyet versekben is megörökített.
Török híd: •
korábbi Brassói só úthoz tartozott és a török időkben épült. Jelenleg rossz állapotban van sürgősen helyre kellene hozni. Ma a külterületi földek megközelítésére használják és mezőgazdasági gépek közlekednek rajta.
49
Maglód Hulladékgazdálkodás Ártalmatlanítás módja és helye Regionális szemétlerakó hely van, de be fog telni. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás Az ivóvízellátás megoldott, a hálózat szinte teljesen kiépült (94%). Település csatornázottsága Csatorna jövő év végére – 25%-ban kész- 1 Mrd Forint. Forrás megvan. Levegőtisztaság-védelem Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, szinte mindenki rácsatlakozott (82%), a rácsatlakozottak azonban nem kizárólag gázzal fűtenek. Talajállapot és talajvíz Belvizesedés potenciális veszélyei A belvízveszély jelen van. A vízelvezetés nem megoldott. Humán környezet Védett épületek Ófalu – turisztikai lehetőség – 150-200 éves házak, patak, forrás.
Monor és Monori erdő Hulladékgazdálkodás Szemétszállítás gyakorisága A települési szilárd hulladék elszállítása szervezett körülmények között folyik. Ártalmatlanítás módja és helye
50
A lerakás egy agyagbányába történik. Egy bánya már betelt, 6-8 év múlva fog a másik betelni, a harmadik kapacitása kicsi. Megoldást kell találni hosszútávra. csak Monor és Monori erdő használja Illegális lerakások előfordulása, mértéke A város környékén gyakran előfordul illegális lerakás. Vízgazdálkodás Szennyvízgazdálkodás Regionális szennyvíztisztítót terveznek (1,5 Milliárd Ft.), a csatornázottság a településen 9%. Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése és sorsa Monori erdő határában engedik el. Talajállapot és talajvíz Belvizesedés potenciális veszélyei A belvizesedés belterületen is előfordul, 3 éves mentesítési terv kidolgozására készül az önkormányzat. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység Fontosabb ipari üzemek: •
cukrászüzem
•
Ilser sörfőzde
•
kenyérgyár
•
vágóhíd
Jellemző a gépkocsi, illetve alkatrészek értékesítése a 4. sz. út mentén (Daewoo, Toyota, Opel, Suzuki). Elterjedt a használt gépkocsikat javító műhely, autó alkatrészgyártás. Van ipartelepítésre kijelölt terület a 4. Sz. főút mentén, de nincs infrastruktúra. Ezek az ipari üzemek volumenük és koncentráltságuk következtében észrevehető környezeti változásokat okozhatnak. Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázvezeték-hálózat 100 százalékos kiépítettségű, azonban nem mindenki csatlakozott rá (79%) és a rácsatlakozottak sem kizárólag gázzal fűtenek. Belterületi közlekedési viszonyok
51
Utak, árkok rossz állapotban vannak. Az átmenő forgalom igen jelentős. A nagy forgalmú utak mentén élők egészségi állapotát ez kimutathatóan befolyásolhatja. Természeti környezet Táji környezet jellegzetességei (felszíni formák, érdekességek) A település területén kihasználatlan termálkutak vannak. Az e köré épített rekreációs infrastruktúra jelentős bevételt és hírnevet jelenthetne a város számára. Védett vagy értékes természetes területek Kistó és környéke – kiemelendő helyi érték, ahol szabadidő központ lehetne. Strázsahegy – gazdák meggyőzése szükséges egy helyi központ kialakítására (víz, WC, pihenőhely, busz közlekedés, vendéglátó egység)
Nyáregyháza Vízgazdálkodás Települések kezelésében lévő vízművek üzemeltetése, kiépítettsége és problémái Saját kezelésű vízbázis van a település területén (Nyár Víz Kft. - önkorm. tulajdonú - kezeli), mely 4. vízminőséget biztosít, a lakások 53%-a ellátott. Szennyvízgazdálkodás A településen a csatorna közmű hiányzik. Ezt Dánszentmiklóssal közösen szeretnék megvalósítani, ahol Nyáregyháza lenne a gesztor. Az elképzelt rendszer teljes egészében nyomott rendszerű lenne. Pilisen van tisztító, melyre esetleg rácsatlakoznának, ha nem sikerül saját telepet alakítani (jelenleg még nincs szakvélemény). Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése és sorsa A település szennyvizét szippantók szállítják Albertirsára vagy Ceglédre. Levegőtisztaság-védelem Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázellátottság 85%-os, ez azonban nem jelenti azt, hogy a településen többségében gázzal is fűtenének. 52
Belterületi közlekedési viszonyok Az utak mindössze 55%-a jól járható, jelentős a porképződés, a teljes települési úthálózat felújításra szorul. Természeti környezet Jellemző növény- és állatfajok, illetve ősi magyar háziállatfajták, A településhez tartozó területen az "Aranyfácán" vadásztársaság működik. A térség jellemzően apróvadas. Védett vagy értékes természetes területek Helyi védettségű a Nyári Pál emlékkert, park, mely 9.000 m2 területen fekszik. Jelenleg a NEFAG Rt kezeli, de folyamatban van a tulajdonjog megszerzése az önkormányzat részéről. Jelentősége, hogy 13 fafajta van a területen telepítve, ezen kívül történelmi jelentőségű is a település számára. "Széki rét" - helyi jelentőségű nyílt víz. Bombatölcsér helyén kialakult vízfelület. Korábban horgásztavat terveztek kialakítani, de nincs rá igény, mivel a környéken már több is van. A település körüli erdők magántulajdonban vannak. Humán környezet Védett épületek, Katolikus templom, református templom.
Péteri Hulladékgazdálkodás Ártalmatlanítás módja és helye Őrzött helyi szemétbánya működik, melyet az önkormányzat kezel. Hosszabb távon regionális hulladéklerakóba szállítanák a szemetet. Erre egyenlőre nincs konkrét elképzelés. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás 1996-ban épült saját vízmű biztosítja az ivóvizet. A tényleges igény kétszeresét biztosítja. Település csatornázottsága
53
A településen csatornahálózat még nincs. Regionális jellegű csatornahálózatban szeretnének részt venni, ahol Monor a gesztor. A tervezett csatorna kétharmada gravitációs lesz, mert kedvező a domborzat. Csupán két szivattyút kell beiktatni Szennyvíztisztítás módja, üzemletetési szerkezete A tervezett tisztítómű Monor és Péteri között lesz, ami kedvező Péteri szempontjából. Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése és sorsa Szippantó szállítja el a település szennyvizét. Helyi igényre van kijelölt leeresztő hely, melyet más települések is szeretnének használni, de ezt nem engedélyezik. Talajállapot és talajvíz Belvizesedés potenciális veszélyei A belvíz idén komoly gondokat okozott, melyekre télen és jövő tavasszal is számítanak majd. Kb. 100 ha kedvezőtlen, melyből kétharmadot sújtja a belvíz. (4 sz. főút felé eső rész). Tavaly kitakarították az árkokat a belterületen is, erre a lakosokat is ösztönzik. A következő évben a víztársulat tervei közt szerepel az árkok felújítása. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység A település területén csavarüzem, általános lakatosipari, betonelem-gyártó, forgácsoló (német megrendelésre, ISO szabvány szerint termel) üzemek vannak. Az üzemegységek nagyrészt a volt TSZ tanyaközpontján (15 ha) vannak. Tevékenységük jellegéből fakadóan az általuk okozott légszennyezés nem jelentős. Várható azonban, hogy a General Electrics az év vége előtt dönt az idetelepülésről. A GE háztartási gépek összeszerelését és csomagolását végezné a tervezett üzemben, mely levegőtisztaság-védelmi szempontból nem tekinthető jelentősnek. A Gránit Kft. most épülő cége tömbökben szállított műkő és gránit köveket dolgoz majd fel. A cég volumenét tekintve 10-15 főt foglalkoztat majd. A porkibocsátás itt jelentős lehet. Belterületi közlekedési viszonyok 15 km belterületi út van a településen, melyből 5 km burkolt, a többi zúzott kővel fedett. A burkolást a csatornázás befejezése után tervezik. A burkolatlan utakon jelentős lehet a porképződés, bár a településre az átmenő forgalom nem jellemző. Természeti környezet Védett vagy értékes természetes területek
54
Víztározó és környéke természeti értéke a településnek. Kirándulóhely.
Pilis Hulladékgazdálkodás Ártalmatlanítás módja és helye 1991-ben Pilis, Nyáregyháza, Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós összefogásával Albertirsán létesült szeméttelep, mely azóta már majdnem betelt, 2004-ig van működési engedélye. Szükség volna szemétégetőre, vagy telepre, ezt regionális szinten kell megoldani. Jelenleg az öt alapító község (más községek bevonásával) a hulladéklerakó bővítésén fáradozik. Vízgazdálkodás Ivóvíz A település saját forrásból oldja meg a vízellátást. 57 km vízvezeték épült ki, mely még nincs befejezve. Jelenleg 1100 rákötés van, de többet is elbírna és az igénylők száma is nő, mivel a vízdíj alacsony. A két kút, a vízmű és a trafó saját beruházás. A vizet vastalanítani kell (60 millió Ft egy vastalanító berendezés a kitermelt vizet most még keverik), az egyik kúthoz gáztalanítás is kellene, de nem sürgős. A vízmű Várszeghy kutakkal dolgozik, szinkronszabályozós szivattyúrendszer van a nyomás biztosítására, a hálózat még bírja. Erdőszöv Rt-nek van saját kútja, amit nem tud kihasználni – össze szeretnék kötni. Közkút: a csecsemők miatt vannak, nitrátos a víz, nem alkalmas emberi fogyasztásra, a 2. talajrétegből származik. Szennyvíz A szennyvíz egy részét elszállítatják a helyi szennyvíztisztító telepre. A település rendelkezik egy oxidációs tisztítóval, mely biológiai fokozattal is rendelkezik. Kapacitása 500 m3/nap. A csatornarendszer vákuumos, 14,5 km gyűjtővezeték készen van, melyet bővíteni kell. Jelenleg 160 rácsatlakozás van, nincs kihasználva (300 hely), de vannak rákötési jelentkezések, és az összest kellene kiépíteni. Megindultak a magánerős kezdeményezések, de terv nincs az egész településre. Ezt ki kell dolgozni és forrást szerezni a csatornázásra.
55
Talajállapot és talajvíz Belvizesedés potenciális veszélyei A belvízveszély évente gondot jelent, a község 1999-ben, nagy erőforrásokkal a külső vízvédelmi gyűjtővonalakat rendbehozatta. A község belterülete vizes évben gondot jelent. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység Ipartelepítésre kijelölt terület a 4. Sz. út mentén 14 hektár, melyből 11 hektár összközműves terület. A Dolina Szövetkezet szárítója: Bábolna 15 – fűtőolajjal szárítanak; drága és környezetszennyező jelenleg történik a gázra való átállítás. Belterületi közlekedési viszonyok Község – de a környező községek legnagyobb gondja a községen áthaladó 4606.sz. állami kezelésű főút amely a község egyes részein 5m széles, a kamion és teherautó forgalom igen nagy – járda nincs! Az út meglehetősen elhanyagolt. A község vezetőinek régi törekvése, hogy (viszonylag kis ráfordítással) a községet elkerülhetővé lehetne tenni. Másik nagy problémája a községnek a 4.sz. főközlekedési út óriási kamion- és átmenő forgalmával. 66 km belterületű út van, 18 km szilárd burkolatú, de rossz minőségű, csatornázás után kellene burkolni. Természeti környezet Védett vagy értékes természetes területek Gerje patak, szabadidő park Termálvíz: •
itt megvan ugyan a víz, környéken a programokat, helyszíneket össze lehetne kapcsolni a borászattal, erre alakult egy szervezet melynek feladata egy pihenő-szórakozató- kulturális központ létrehozása.
•
40 C-os, víz van lefojtva, kastélynál, de forráshiány miatt még nem tudták ezt megvalósítani
•
még nincs egy kidolgozott, széleskörű koncepció
•
hosszú távon a térségben központtá akarnak válni.
56
Humán környezet Védett épületek, Beleznay kastély két szárnya •
lovasiskolai táborok szervezésénél szállások
•
kastélyétterem kialakítása folyamatban van
•
A községnek nincs kultúrháza, így a közösségi élet zömmel a kis befogadóképességű „Közösségi Házban zajlik”
Gerje-Forrás Kht.: •
Önkormányzat hozta létre
•
Kastély és környezet megőrzésére
•
A kastélyban kulturális központ, rendezvények, szabadidő park kialakítására és helyi védettségű természetvédelmi területet veszi körül
•
3 tóból álló tórendszer
•
Faluház, 1996-ban adták át, magántulajdonban van (tárgyak, ruhák)
•
Evangélikus templom, mely 250 éves, a tornyot felépítették, tetőcsere aktuális, van vendégházuk.
Kulturális élet •
A község kulturális élete viszonylag pezsgőnek mondható.
•
Nyári-Nyáry muzsika (komolyzenei hangverseny) hagyományos
•
Könnyűzenei fesztivál (hagyományos)
•
Szüreti felvonulás (messze földön nincs, hagyományos)
•
Különös figyelmet érdemel a „milleniumi év” esemény sorozata
Üllő Vízgazdálkodás Ivóvízellátás 1998-ban a vízhálózatra csatlakozott lakások aránya 79 százalék volt, mely jó ellátottságot jelent. Település csatornázottsága A településen csatornahálózat még nincs. 57
Levegőtisztaság-védelem Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázellátottság 68%-os, ez azonban nem jelenti azt, hogy a településen többségében gázzal is fűtenének. Belterületi közlekedési viszonyok A települést átszeli a 4. út, melynek terheltsége állandó problémát jelent. Talajállapot és talajvíz Belvizesedés potenciális veszélyei A belvízveszély a településen a legsúlyosabb a térségben. Humán környezet „Dóra major”: kastélybirtok, önellátó mg-i tevékenységből, •
idegenforgalomra alkalmas
•
nagyállat klinika – Állatorv. Egyetem építette, képzés is lett volna itt
•
még nem működik
•
szállás, konyha ki van építve
•
közművesítésre kaptak támogatást, de az egyetemi átrendeződések miatt nem
Lehetőségek: •
térségi jellegű oktatási központ (közép, felső)
•
idegenforgalmi központ
•
mintafarm
•
helyi foglalkoztatás
•
őshonos magyar állatok tartása (kecskefarm, sajtkészítés)
Vasad Hulladékgazdálkodás Ártalmatlanítás módja és helye A településnek saját hulladéklerakója van, mely csak szilárd hulladék lerakására alkalmas. Az engedélyt szeretnék megújítani. Továbbra is szeretnék hordani ide a hulladékot. 58
Jelenleg vállalkozó üzemelteti. Hetente egyszer gyűjti be a szemetet és évente kétszer van lomtalanítás. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás, vízmű üzemeltetése, kiépítettsége és problémái Saját vízművel rendelkezik a település, 2 kútból biztosítják az ivóvizet. Az önkormányzattól 2 fő van kijelölve, akik a karbantartásokat végzik el és beszedik a vízdíjat. A vízművet a DVT Kft. kezeli. Talajállapot és talajvíz A talaj felszíni rétegének minősége A talajfelszín főleg homok, azonban mindenféle más talajtípus is megtalálható. A talajok minősége 1,7-36 AK között mozog, de utóbbiból csak 15 ha van. A mezőgazdasági művelés hatása (műtrágya felhasználás, vegyszerezés, művelési módok) A területek rendkívül tagoltak. Ez a szerfelhasználás és trágyázás terén a fajlagos értékeket rontja, azonban az itt élő vadállomány számára kedvező. A talajvíz vélhető állapota Talajvíz nem jellemző. (Gyáli 2. sz. vízelvezető csatorna). DK-i részen a talajvíz 20 m alatt van. Levegőtisztaság-védelem Ipari tevékenység Komplett Kft.: irodaszékeket készítő vállalkozás, mely elsősorban exportra termel, 130-140 főt foglalkoztat. Jelentős levegőszennyező kibocsátása nincs. Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázellátottság 48%-os, a térségben a legalacsonyabb. Belterületi közlekedési viszonyok A település belterületén 12 km út van, mely mind aszfaltozott. Belterületen 11 km út van és ebből 1 km burkolt. Természeti környezet Táji környezet jellegzetességei (felszíni formák, érdekességek) A terület potenciális kirándulóhelyei: •
külterületi erdők 59
•
tanyák
•
forrás
•
Csévharaszti ősborókás.
Védett vagy értékes természetes területek 1334 ha erdő tartozik a településhez, mely mind magánkézben van. Főleg akác, fenyő és kevés nyár is jellemző. Az erdőket az Állami Erdészeti Szolgálat felügyeli.
Vecsés Hulladékgazdálkodás Illegális lerakások előfordulása, mértéke Illegális szemétlerakók vannak a külterületeken, rendezni kellene ezeket További hasznosítás és újrahasznosítás Zöldhulladék-hasznosító telepet terveznek – agrárkörnyezet védelem szempontjából fontos lenne, sok zöld hulladék keletkezik, más területekről is érkezik nyersanyag, amely ha fertőzött káros lehet a helyi földeknek. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás Vecsésen a vezetékes ivóvíz ellátottság és a rákötés gyakorlatilag 100 százalékos. Ttelepülés csatornázottsága A település 21%-a csatornázott. Levegőtisztaság-védelem Lakóházak, épületek fűtési és melegvíz előállítási rendszerei A gázellátottság 87%-os, mely a települések között a legmagasabb. Belterületi közlekedési viszonyok A települést átszelő 4. út elviselhetetlen terhet ró a településre.
60
Humán környezet Védett épületek, Az idők során a település elvesztette jellegzetes arculatát – kevés emlék maradt meg a hagyományokból. A kulturális értékek megmentése érdekében kb. 6-8. épületet lehetne kijelölni és felújítani helyi védettségre. Faluház: fotógyűjtemény az épületekről. Korábbi „Czifra Csárda” felújításával egy kultúrház jellegű épületet lehetne létrehozni.
II.4.
Közlekedés
II.4.1. Közút A közúthálózat alkalmas a jelenlegi és a közeljövőben várható forgalom átbocsátására, tehát kapacitáshiányról – jelenleg – nem beszélhetünk. A térségi célforgalom (tehát a térségből induló és az ide érkező forgalom) a teljes forgalomnak mindössze 12-15 százalékát alkotja, ha azonban a mellékutak forgalmát tekintjük át (tehát a 4-es számú elsőrendű főúton kívüli térségi hálózatot), ugyanez az arány 7580 százalékra nő. Ez azért is érdekes, mert ezek az utak jórészt önkormányzati kezelésben vannak, karbantartásuk tehát – a forgalom jelege okán is – önkormányzati feladat. Ezzel szorosan összefügg, hogy ezeknek az utaknak sem a kiépítettsége, sem a minősége nem megfelelő. A közúti közlekedés ebben a térségben nem egy központ köré, hanem egy tengely (nevezetesen a 4-es számú főút) köré szerveződik, ami tálcán kínálja a szomszédos területeket, mint lehetséges gazdasági központokat. A forgalom összetételét tekintve megállapítható, hogy annak kb. 30-35 százaléka nehézgépjármű, ami az országos közúthálózaton mérhető aránynak mintegy 2,5-3-szorosa. A jelenlegi hálózat gyengesége, hogy a főút nagyon nagy részben lakott területen halad, és minden településnek áthalad a központján is. A Főút leterheltségét mutatja, hogy a közlekedési csúcsidőszakokban – és különösen a reggeli órákban – a forgalom Üllő és Vecsés területén rendszerint dugók alakulnak ki. Ez hálózati, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból is meglehetősen előnytelen, különös tekintettel a forgalom fent említett összetételére. Köztudott még, hogy a 4-es számú főúton nagyon sok a baleset, az azonban már nem annyira, hogy ezeknek a baleseteknek a 80 százaléka belterületen történik – sőt, ha a súlyosságukkal és a belterületi és külterületi úthosszak arányával is súlyozzuk az egyes baleseteket, akkor ez az arány 95 százalék fölé emelkedik.
61
II.4.2. Vasúti és közúti személyszállítás A térség vasúti megközelíthetősége kifejezetten jónak mondható, a kistérségen áthalad a Budapest – Nagykáta – Szolnok vonal, valamint a Budapest – Szolnok – Záhony vasúti fővonal is. Ez utóbbi Budapest és Cegléd közötti szakaszának magas kihasználtságát mutatja, hogy a személyforgalmat tekintve az országban a legtöbb vonatpár e vonalon halad keresztül. Monor és Pilis állomások forgalma nem csak helyi utazókból, de a környékbeli községek lakosaiból is adódik, akiket a volánbusz járatai szállítják az állomás és lakóhelyük között. Jelentős a 4-es számú főúton bonyolódó autóbusz-forgalom is, ami szintén a térség és a főváros közti közlekedési kapcsolatot szolgálja. A térség települései közül Vecsés, Üllő, Monor, Pilis rendelkezik közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal a fővároshoz. Jelenleg Monor oldja meg a környező települések nagy részének (Péteri, Gomba, Bénye, Káva, Vasad, Csévharaszt) közlekedését. Monor mellett Pilis, Vecsés rendelkezik központi szerepkörrel, ami azonban nem olyan jelentős mértékű, mint Monoré. Nyáregyháza lakosai csak Pilisen keresztül közelíthetik meg Monort és a fővárost. II.4.3. Fejlesztési elképzelések A közúthálózat az elkövetkező években várhatóan nem bővül jelentősen, leszámítva az S4 kódnéven emlegetett gyorsforgalmi utat (régen M4), ami első ütemben autóútként, második ütemben teljes autópályaként épül majd ki. Örvendetes, hogy az Üllőt és Vecsést elkerülő négysávos szakasz megépítéséről szóló döntés már megszületet, így az várhatóan 2005-ig megvalósításra kerül. A ma érvényben lévő autópálya-fejlesztési elképzelések szerint a hosszú távú (2030-ra datált) tervekben már mint autópálya szerepel a térségi szakasz. Ez a fejlesztés gyökeresen alakítja majd át a térség közlekedését, hiszen teljesen megszűnik a települések 4-es számú folyosó által okozott tranzitforgalma, könnyebben, gyorsabban, egyszóval magasabb szolgáltatási szinten válik elérhetővé a térség. Jelentős előrelépést jelentene a térség számára az M8 harántoló szakaszának megépítése is, mely szintén jelentős mértékben csökkentené a térség telepüésein áthaladó tranzitforgalmat, ezzel együtt új impulzusokat adna a terület gazdaságának is. A tervek szerint a Szentgotthárd – Ajka – Veszprém – Dunaújváros – Cegléd nyomvonalon haladna az autópálya, mely így jelentős előrelépést hozna az ország kelet-nyugati kapcsolatában. A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció is leszögezi, hogy az M8 autóút számottevően fogja befolyásolni a megye térszerkezetét. Az nem csupán a régiók kapcsolatát teremti meg, de gerjeszti a Kecskemét Szolnok – Monor övezetet is. Addig is nagyon nagy szükség lenne az itt élők körülményeinek javítására, a településeken átmenő nagy forgalom csökkentésére, ami településkerülő utak építésével oldható meg. A településközpontok megóvása érdekében – szigorúan az elkerülő szakaszok megépülte után célszerű lenne ott forgalomcsillapított zónákat kialakítani, amelyek az átmenő forgalmat az elkerülő útra terelve, a
62
sebesség csökkentésével – jelentős javulást eredményezhetnének a forgalom biztonságát, és az ott élők és közlekedők életminőségét tekintve. Fontos lenne továbbá a meglévő mellékúthálózat fejlesztése: minden alsóbbrendű úton, ahol autóbusz közlekedik, a burkolat szélessége el kellene hogy érje a 7 (hét) métert. Ezt olyan ütemben kellene végrehajtani, hogy a kiszélesített, felújított burkolatú útszakaszok karbantartása folyamatos és kielégítő lehessen. Fontos lenne a műtárgyak megfelelő karbantartása, esetleg felújítása – szintén elsősorban tömegközlekedési szempontok szerint. A balesetek számának visszaszorítására érdemes lenne támogatni a szintbeli közút-vasút kereszteződések átépítését külön szintűvé. A vasúti átjárók minősége gyenge. A tervezett Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása alapvetően csak a kistérség agglomerációs településeinek jelentene előrelépést, például a térség központjára Monorra már nem terjesztenék ki. A tömegközlekedés fejlesztése elsősorban nem a járatok sűrűségét hanem az utazás komfortosságának javítását kell hogy elősegítse. Az elővárosi vonatok korszerűsítését és komfortosítását a MÁV ugyan kiemelt feladatának tekinti, a szerelvények többsége azonban jelenleg is minden kritikán aluli. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése elengedhetetlen a motorizáció visszaszorítása és a közlekedési rendszerek bedugulásának elkerülése érdekében.
II.5.
Térkapcsolatok
II.5.1. Szuburbanizációs folyamatok a Monori Kistérségben Magyarországon a nyolcvanas években – Budapestet kivéve – még minden városi régió a centralizáció (urbanizáció) fázisában járt. A főváros már ekkor előbbre tartott, a relatív decentralizáció stádiumában volt, azaz a város és gyűrűje egyaránt növekedett, de a gyűrű gyorsabban. A kilencvenes években Budapestre azonban már az egyértelmű decentralizáció vált jellemzővé, a város már csökkenő népességű, de az agglomeráció növekedése ezt a csökkenést még ellensúlyozza. A főváros rendezési terve a kompaktság elvéből indul ki, a „decentralizált koncentráció” igényét fogalmazza meg. Ez azt jelenti, hogy az agglomerációban a fejlesztések ne szóródjanak szét, hanem a legfontosabb közlekedési csatornák, ezen belül is főként a közforgalmú közlekedési vonalak megállói közelében összpontosuljanak, és ott, ahol – regionális léptékben számolva – a közművekkel való kiszolgálás a leghatékonyabban biztosítható. A program kívánatosnak tartja, hogy nagyobb összefüggő területek maradjanak meg mezőgazdasági művelésre ott, ahol jók a földek, és álljanak rendelkezésre megfelelő nagyságú és védettségű zöldterületek, erdők, rétek rekreációs célra is.
63
A szuburbanizáció iránya Pest megyében elsősorban az agglomeráció területeire irányul, a fővárostól való távolsággal arányosan a kiköltözési kedv is csökken. A beköltözők 70-80 %-a az agglomerációt választja új lakóhelyévé, míg a megye peremére mindösszesen 10 % a letelepülők aránya. Az agglomeráción túli területeken mind jellemzőbb a szociális célú kiköltözés. Budapest és Pest megye vándorlási egyenlege 9498 között 12-13.000 fős vándorlási többletet eredményezet Pest megye számára, ami 1999-ben tovább fokozódott (16.509 fő). A szuburbanizáció az elmúlt évtizedekben mindvégig elsősorban az észak-nyugati szektor felé irányult, ám az építési céllal rendelkezésre álló területek számának csökkenésével párhuzamosan szükségszerűen felértékelődhet a dél-kelet pest megyei szektor is. (Városkutatás Kft 2001) E folyamat jelei a kilencvenes évektől egyre inkább megfigyelhetőek a kistérség településinek életében is. Az elmúlt időszak jellemzője volt ugyanakkor, hogy szemben az észak-nyugati szektor településeivel, ahová elsősorban a jómódú, értelmiségi családok költöztek ki, a térségbe inkább a szociálisan hátrányosabb helyzetbe kerültek és az alacsonyabb státuszú foglalkozások képviselői áramoltak. Bár az elmúlt időszak ingatlanárai a térség településein is jelentősen növekedtek, a kiköltözéseket leginkább még ma is az olcsóbb lakásárak generálják. Egy budapesti ingatlan eladásából, ill. egy vidéki ingatlan vásárlásából keletkező árkülönbözet több-kevesebb ideig megoldást jelenthet a kiköltöző számára. A szociális alapú szuburbanizáció mellett azonban nyilvánvaló jelei vannak a magasabb státuszú rétegek beköltözésének is. A fővároshoz közeli települések (Ecser, Maglód) nagyszabású építkezései, az új lakóparkok megjelenése mutatja, hogy a szuburbanizáció fogadására és megfelelő mederben tartására alapos felkészülés szükséges. Az elmúlt évek tapasztalataiból okulva tudatos települési politikával oly módon kell a letelepülést támogatni, hogy az hozzájáruljon a fejlődés dinamizálódásához, a népesség összetételének kedvezőbbé válásához. Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a település azon értékei és erőforrásai, melyek az új lakók helyválasztását is indukálták továbbra is meghatározóak maradjanak. Alapvető, hogy nem szabad az övezetek mértéktelen átminősítését folytatni, tervszerű lakásépítési koncepció megvalósítása szükséges. A zöldfelületek és rekreációs lehetőségek bővítése elengedhetetlen nem pusztán a vonzó lakókörnyezet megvalósítása, és az általános életnívó növelése, de a szomszédos metropolisz levegőminőségének védelme érdekében is. A térség és a Főváros közötti kapcsolat a szuburbanizáció erősödésével párhuzamosan más tekintetben is egyre szorosabbá válik. Az új lakók többsége továbbra is megtartja budapesti munkahelyét, kulturális és életmódbeli szokásairól nem kíván lemondani. A Budapestről kiköltözők döntő többsége, 85-90 %-a rendelkezik gépkocsival, éppen ezért valószínűsíthető, hogy amíg a tömegközlekedés nem nyújt megfelelő színvonalat, a mindennapi közlekedési eszközt többnyire a gépjármű jelenti. A térség élhetőségének megőrzése érdekében szükséges az összehangolt infrastruktúra fejlesztés és a tömegközlekedés minőségi változásának előmozdítása egyaránt. E komplex feladatkör részben túlterjed e munka keretein, a szükséges
64
állami döntések meghozatala (pl. útépítések, MÁV korszerűsítések) azonban lobbizással részben befolyásolható.
II.5.2. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A térségre jelentős hatással van Budapest sokoldalú és intenzív vonzása. Egyik szerepe, hogy a helyi lakosság közel kétharmada ingázik Budapestre. Másik jelentős tényező az, hogy a főváros funkcionális kapcsolatban van a térséggel, mivel a kis távolság és elérhetőség kiváló lehetőséget teremt a bedolgozásra. Budapest közelsége és Pest megye sajátos helyzete nem teszi lehetővé egy egységes térszerkezet felvázolását. Ennek egyik oka, hogy a kistérség eltérő jellegű településeket egyesít magában és kapcsolatuk inkább a szoros együttműködésen alapszik, és nem valamilyen földrajzi, történelmi, hagyományos együvé tartozás következménye. Ennek következtében a településeket többféle szempontból is lehet csoportosítani a vizsgálat tárgyától függően. Települések tagolódása megyén belüli szerkezet szerint: Agglomerációs övezethez tartozó települések:
Ecser, Gyömrő, Maglód, Üllő, Vecsés
Agglomerálódás által gyengén érintett települések:
Monor, Péteri, Pilis
Alföldi tanyás települések:
Csévharaszt, Nyáregyháza, Vasad
Tápió-vidék:
Gomba, Bénye, Káva
Térség településeinek összetétele közigazgatási forma szerint: Város (1):
Monor
Nagyközség (4):
Gyömrő, Pilis, Üllő, Vecsés
Község (9):
Bénye, Csévharaszt, Ecser, Gomba, Káva, Maglód, Nyáregyháza, Péteri, Vasad
További gondot jelent, hogy Pest megyének nem alakult ki olyan megyeszékhelye, mint amely más megyékben jellemző. Ennek következtében alakult ki az, hogy bizonyos megyei funkciók decentralizáltan a városokban találhatók meg.
II.5.3. Monor, mint a kistérség centruma A térség egyetlen városa Monor, mely egyben a kistérségi társulás központja is. Monor, többek között a dinamikus népességnövekedésnek köszönhetően lényegében az abszolutizmus korától töltött be valamilyen központi szerepkört. A századforduló idején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 22 községe tartozott a monori járáshoz, területe Kispestől Ceglédbercelig, Maglódtól Tápióságig terjedt, lakóinak
65
száma meghaladta a hetvenezret, ami a vármegyében a legmagasabbnak számított! Az akkori centrumszerephez illő reprezentatív épületek sora határozza meg a belváros mai hangulatát, összképét is. Sajnos
az
épületek
többnyire
külső-belső
felújításokra
szorulnak,
a
korszerűsítési
munkák
elengedhetetlenek nemcsak az idegenforgalom dinamizálása érdekében, de a település polgárainak mindennapi közérzetének, és városukhoz való kötődésének javítása érdekében is. Monor adottságai és lehetőségei kiválóak ahhoz, hogy a térség integratív és fejlesztési centrumszerepe tovább fokozódjék. Az M0 körgyűrű hiányzó szakaszának, a 4-es Főút Vecsést és Üllőt elkerülő négysávos szakaszának, az M8 autópályának, valamint a ferihegyi gyorsvasútnak a megépítése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség és annak centruma hasonló fejlődési dinamizmust érjen el, mint a kilencvenes években a megye nyugati felének térségei. A település önkormányzata 1999-ben jóváhagyott 3 éves gazdasági programjának kiindulópontja, hogy Monor Budapest elővárosaként a jövőben számos, az agglomerációban tipikus nehézséggel, ugyanakkor kedvező lehetőségekkel is számolhat. A jó földrajzi infrastrukturális adottságok kedvezően hatnak a város lakosságának megtartására, ill. gyarapodására, ezzel együtt vállalkozások megtelepedésére, a helyi kis- és középvállalkozások további erősödésére. A város vezetése a jövőben is kiemelt teret szentel a sportnak. E téren megfogalmazódott cél: a sportcsarnokok, létesítmények edző- és ifjúsági sporttáborok keretében való hasznosítása is, továbbá a Kis-tó mentén szabadidő park, Monorierdő termálvízbázisára alapozva pedig magánhasznosítású termálcentrum létrehozása. Általánosan elfogadott azonban, hogy Monor talán legnagyobb értékének, a Strázsa-hegyi pincefalunak mielőbbi rendbe hozatala, idegenforgalmilag vonzóbbá tétele a legfontosabb. A város intézményhálózata, gazdasági és humán erőforrása lehetővé teszi, hogy a település fokozott súllyal kapcsolódhasson be a hazai és nemzetközi települési vérkeringésbe, Kelet- Pest megye meghatározó vonzáscentrumává váljon.
II.5.4. A térség intézményi hálója Az, hogy a megyei intézmények Budapesten találhatóak, a terület közelsége okán lényegében nem jelent hátrányt a kistérség lakóinak. Több hivatal pedig a térségben is működtet képviseletet, állandó ügyfélfogadási irodát (pl. Munkaügyi Központ, Földhivatal, Kamarák). A kistérség közszolgáltatási, intézményhálózati rendszere megfelelőnek mondható. A legtöbb térségi intézmény a kistérség székhelyén található (Bíróság, Ügyészség, Rendőrség, Földhivatal, Okmányiroda, Munkaügyi Központ, SZTK, Mentőállomás, ÁNTSZ, Tűzoltóság, Tüdőgondozó, Ideggondozó). Az egészségügyi alapellátás mindenütt megoldott, Monor mellett a nagyobb települések (Gyömrő, Vecsés, Üllő, Maglód) is önálló rendelőintézetet tartanak fent, gyógyszertár valamennyi településen üzemel. Valamennyi településen van
66
óvodai ellátás, említésre méltó továbbá, hogy a térség négy legnagyobb településén (Monor, Vecsés, Gyömrő, Üllő) bölcsödét is működtetnek. Az általános iskolai oktatás valamennyi településen megoldott, a lehetőségek szerint megfelelő szinten zajlik. Bénye és Káva kis méretük és lakosságuk miatt közösen tartja fent általános iskoláját. Középfokú oktatás Gyömrőn, Vecsésen és Monoron folyik. Vecsésen 1991-ben, Gyömrőn 1995-ben indult – négy- és hatosztályos tagozat keretében – gimnáziumi oktatás. Mindkét intézmény nagy hangsúlyt helyez az informatika tantárgya oktatására. A vecsési gimnázium a német nemzetiségi hagyományokra építve kéttannyelvű képzést is folytat. Az 1951-ben alapított Monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola évtizedek óta jól szerepel a magyar középiskolákat összehasonlító különféle statisztikákban. Az 1993/94-es tanévtől középiskolai és technikusi képzést is nyújtó Szterényi József Szaközépiskola elmúlt években elért sikereihez, tanulói létszámának növekedéséhez jelentős mértékben járult hozzá, hogy az intézmény bekapcsolódott a PHARE támogatást élvező, szakmunkásképző iskolákat átalakító CAS programba, továbbá, hogy rendszeresen részt vesz a Világbank által kiírt ifjúsági szakképzés-korszerűsítési programokban. Nyilvánvaló, hogy egy kis település a szolgáltatási színvonalat tekintve nem versenyezhet egy nagyobb településsel, ezzel együtt az alapvető egészségügyi, oktatási és kulturális intézményi ellátottság mindenütt biztosított. Valamennyi településen van olyan intézmény, ill. helyiség, ahol a szükséglethez mérten kielégíthetőek a kultúra és a közösségi együttlét igényei is.
Monor térségében az Alföld sajátságos világát nem csak a településeken, hanem a településekhez tartozó tanyavilágban is megtaláljuk. Leginkább Vasad, de Csévharaszt és Nyáregyháza környékén, a külterületeken is szép számmal találunk tanyákat. A szuburbanizációs fázisban lévő Budapest természet közeliséget kedvelő lakosai előszeretettel vásárolnak tanyákat a monori körzetben.
II.5.5. A kistérségi háló működésének bemutatása A Monor központú statisztikai kistérség hat településből áll: Monor, Csévharaszt, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vasad. A funkcionális működésű kistérséget 1997-ben tíz település hozta létre; az előbbiekhez Gomba, Bénye, Káva és Úri csatlakozott. Úri 1998-ban kilépett, 1999. telén Ecser, Gyömrő, Üllő, Vecsés és Maglód csatlakozott a kistérséghez. (A térség 100.000 lakosa Pest Megye lakosságának 10 %-a!) Monor térségi települések a megyében utolsóként, 1997-ben hoztak létre területfejlesztési társulást és ezt követően vettek részt a megyei területfejlesztési tanács munkájában. 1998-ban – az előző évben csak formailag létező társulás – munkaszervezetet létesített, amely kezdetben csak a választott titkárból állt, 67
majd a Munkaügyi Központ bértámogatásával térségfejlesztési menedzsert alkalmazott és önálló költségvetési szervvé vált. A Társulás működtetése kezdetben kizárólag a társult települések által fizetett, lakosságszám arányos tagdíjból volt lehetséges. A társulás fokozatosan felszámolta lemaradását és 2000-re a megye egyik legaktívabb, a legtöbb programot beindító szervezetévé vált. Monor Város megfelelő elhelyezést biztosított az adminisztrátor-titkárnővel is kiegészülő Térségfejlesztési Irodának, amely 2000. januártól Monor Deák F. u. 12. alatt működik. A Társulás céljait az alapító Önkormányzatok Együttműködési Megállapodásba foglalták, ahol a vonatkozó törvényi követelmények mellett a sajátos térségi arculatok erősítése is megfogalmazódott. Ezért a területfejlesztéssel, területrendezéssel és az építési törvényben meghatározott településrendezési feladat és hatáskör ellátására hazánkban elsőként létrejött egy Kistérségi Főépítészi Iroda is, amely az Országos Főépítészi Kollégium egyetlen kistérségeket képviselő tagja. A saját infrastruktúra kialakításához (bútorok, számítógép) a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pest Megyei szervezete nyújtott segítséget. Ezt egy általános együttműködési szerződéssel egészítettük ki, és ma már a Térségfejlesztési Iroda ellátja az MVA Hálózat területi képviseletét is. Ennek keretében elsősorban a kisés középvállalkozóknak nyújt segítséget a források megszerzésénél, a projektek beindításánál és az ehhez szükséges pályázatokon való részvételhez. A területfejlesztési tevékenység mellett a Térségfejlesztési Iroda aktívan részt vállal a térség- és településmarketing kialakításában is. A CEBA Kiadó gondozásában a Magyarország Kisrégiói sorozatban jelent meg a Monori Kistérség című könyv, mely első ízben mutatja be a vidéket komplex módon, tartalmilag és formailag egyaránt magas minőségű szerkesztésben. A Társulás a Budapest Bank partnerségével rendszeres üzletember-vállalkozó találkozókat tart, az ősztől tavaszig tartó időszakban pedig sikeres „Téli Gazdaesték” programsorozatot szervezett a mezőgazdaság szereplőinek. A Társulás célja a Társulásban résztvevő települések összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap megalapozása, létrehozása és kezelése. Jelen fejlesztési koncepció elkészítése mellett az elmúlt években több munkaanyag is készült a térség fejlődésének megalapozása érdekében. • az agrárstruktúra és vidékfejlesztési program (SAPARD), melynek fő elemei a mezőgazdasági beruházások, termelői közösségek létrehozása, növény és állategészségügyi ellenőrzés és minőségjavítás, új melioratív tevékenységek, birtokrendezés, környezet és tájvédelmet szolgáló mezőgazdasági termelési eljárások bevezetése, a gazdaságok működését segítő szolgáltatások fejlesztése, illetve az ezekkel összefüggő
68
technikai segítségnyújtás. Ebben a programban az Európai Unió agrárgazdaságához való csatlakozást készítjük elő. • a környezetvédelmi mintaprogram célja, hogy feltárva és átfogóan jellemezve a térség környezeti állapotát, meghatározza a környezet veszélyeztetettség csökkentésének, a környezet minőség javításának térségi programjait. A térségek földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kiemelten kell kezelni a vízgazdálkodással, (ezen belül a felszín alatti vízkészletekkel, a talajvízszint csökkenéssel, és a keletkező kommunális szennyvizek elvezetésének tisztításának és környezetkímélő elhelyezésének kérdéseit), a levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos, és a termelés során keletkező hulladékok elhelyezéséből, a közlekedéssel járó környezeti problémákat, konfliktusokat. • az idegenforgalmi koncepció készítésének célja, hogy a hazai turizmus fejlődésének tendenciáit felvázolva utat mutasson a térség idegenforgalmi kínálatának fejlesztéséhez, a lehetőségek kihasználásához, és elősegítse ezzel a térség vállalkozóinak, önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködését, az idegenforgalom fejlesztésében. • Ökotanya Mintagazdaság – agrárgazdasági koncepció a térség általános agrár-gazdasági fejlesztésének és a gazdaság szereplői közötti együttműködésnek a megalapozására, valamint a kistérség pilot projektjeként működtethető Ökotanya Mintagazdaság megvalósítása és a finanszírozási források kiszélesíthetősége érdekében általános fejlesztési koncepció, megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítése. • A monori kistérség gazdaságfejlesztési lehetőségei az országos közúthálózat fejlesztésének tükrében című koncepció alapját az M0 és az S4 autópálya bővítése jelenti, melyek nyomvonala a kistérség területén is keresztülvezet. Az autópályák nyomvonala melletti területeket a kistérség vállalkozói és innovációs övezetként kívánja hasznosítani. A hasznosítás alapkoncepciója, hogy a területet együtt, egy egységként kezelve a települések összehangoltan készüljenek fel a későbbi beruházások optimális és biztonságos előkészítésére. Cél, hogy átfogó képet kapjunk egy ilyen méretű gazdaságfejlesztés komplex, térségi hatásairól, felmérve a térségi gazdasági potenciál változását és a térség érintett gazdasági szereplőire gyakorolt hatást. Meg kívánunk bizonyosodni arról, hogy a fejlesztés egyértelműen a térség hasznát szolgálja és a lehetséges hátrányok kezelhetők maradnak. Ezekben a programokban az állapotfeltárás és helyzetelemzés után meghatározzuk a tendenciákat, folyamatokat. Minden programban a megvalósítás elkezdéséhez konkrét javaslatot is teszünk, oly módon, hogy a tapasztalt kedvezőtlen helyzeteket megszűntessük, és az általunk kívánt irányba fordítsuk. Alapvető, hogy a már meglévő értékeket megóvjuk, ahol szükséges helyreállítsuk, és új értékeket hozzunk létre. Ezek a stratégiák és programok nem helyettesítik a települések saját programjait, de jó alapot adnak azok tágabb környezetbe illesztéséhez, elősegítik a térben és térségben gondolkodást.
69
Törekedni kell arra, hogy a települések kedvező életteret biztosítsanak az ott élők és a vendégek számára, a fejlesztésekkel együtt megmaradjon a helyes arány az életminőség javulása és a gazdasági fejlődés között. Óriási feladatot fog jelenteni Budapest keleti irányú fejlesztéseinek és a térség fejlesztéseinek összehangolása: ezek között az egyik legfontosabb a közlekedés (új autópályák és autóutak, a Ferihegyi Repülőtér, a főváros és az agglomerációs települések közös tarifarendszeren alapuló közlekedési rendszere) és a vele összefüggő hatások (szállítmányozás, ipartelepítés, logisztika, környezetvédelem, idegenforgalom) harmonizálása. A térség életét nem lehet elkülönülten kezelni és értelmezni, ezért fontos a környező térségek és régiók ismerete: mik a tervek, hol és hogyan lehet együttműködni, milyen hatások várhatók. Ilyen együttműködésre jó példa az idegenforgalomban a Monori Kistérség - Tápiómenti Kistérség - Dél-Pest Megyei Kistérség területére tervezett lovastúra útvonal, vagy a környezetvédelmi mintaprogram, amelyet a Monori Kistérség és az “Ország Közepe” Dabasi Kistérség közösen készített. A kistérségek együttműködését segíti a Kistérségi Menedzserek Találkozója, melynek egyik házigazdája Monor. A régiók kapcsolatát erősítheti a Monor-Szolnok-Kecskemét “Aranyháromszög” gondolatának kiteljesítése. A programok kidolgozása a nagy társadalmi és gazdasági, illetve szakmai háttérrel rendelkező szervezeteket bevonásával készülnek, többek között a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Pest Megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége, a pénzügyi szféra (Budapest Bank Monori Fiókja), a Monor és Környéke Ipartestület, a helyi gazdakörök, hegyközségek és a civil társadalom más aktív résztvevői által. A Területfejlesztési Társulás természetesen nyitott, ezért minden jobbító elképzelést megpróbál beépíteni programjaiba.
II.5.6. Társadalmi kapcsolatrendszer A tudomány és művészet ápolására nagyon sokáig csak a vidéki nemesség, a módosabb gazdák és iparosok szerveződtek és áldoztak. A kevésbé módosak a népkörökben találták meg társas életük kereteit. A térségben élő nemzetiségek is részt vettek a civil szerveződések szervezésében. A helyi egyesületek, alapítványok száma mellett azok tevékenységi köre sokat mond el a lokális társadalomban rejlő társadalmi, szellemi potenciálról, integrációs képességről. A közösségi formáknak van egy "hagyományosnak" nevezhető köre, melybe különféle jellegű, tevékenységi körű közösségek tartoznak. Ide tartoznak azok az önkéntes egységek is, melyek bizonyos tekintetben hagyományosnak nevezhetők, hiszen az önkénes tűzoltóság a falvak fontos része volt. Más szempontból szintén "hagyományosnak" tekinthetők a nyugdíjas és ifjúsági klubok.
70
A közösségi élet további fontos része a szociális jellegű alapítványok, egyesületek, melyek részben polgári kezdeményezésűek, részben egyházi alapításúak. Ez utóbbiak egyre nagyobb számban jelennek meg és szerepük is egyre nagyobb a szellemi és kulturális élet területén is. A hagyományőrző, illetve faluszépítő, környezetvédő egyesületek alapvetően a lokális identitás kifejezésének fontos eszköze, hiszen a település arculatának megtartását tűzik ki célul. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemelnek a nemzetiségi települések, melyek mindegyikében megtalálható legalább egy kulturális, nyelv, hagyományok megőrzését szolgáló egyesület (melyek közül sok egyben a helyi nyugdíjas klub is). Új fejlemény a polgárőrségek, vagyonvédelmi egyesületek megjelenése. Ennek egyik oka lehet a kiterjedt külterületek, illetve általánosan is jellemző romló közbiztonság. A térség civil szervezeti és elvárásai A kistérség székhelyének Monornak legjelentősebb civil szervezete a Monori Sport Egyesület (MSE), melyet az országban az elsők között alapították a futballt már ismerő helyi diákok. A jelenleg NB1/B-s labdarúgócsapatot kiállító futball szakosztály mellett további 10 szakosztályába várja a sportolni vágyókat. Immár hagyományosnak mondható a bajnokság nyári szünetének legnagyobb hazai futball eseménye, az Innstadt/Ilzer kupa is. A helyi sörgyár által szponzorált, sörfesztivállal egybekötött verseny évről-évre több ezer szurkolót vonz a városba, az eseményről pedig az országos média is beszámol. Monoron jelentős kosárlabda élet is folyik, a felnőtt férficsapat az NB II-ben, míg a nők az NB I/B-ben szerepelnek. Az MSE nem csak a helyi sport, de egyben a város legnagyobb civil szervezete is. Az egyesület 1994-ben kettő, míg 1998-ban négy jelöltjét juttatta be a helyi képviselőtestületbe. A városi civil szféra meghatározó szereplői még a Monori Ipartestület, a Vállalkozók Monori Szervezete (VMSZ), a Gazdakör, a Nagycsaládosok Egyesülete, a Lions Klub, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt valamint nyugdíjas és egyéb egyesületek (pl. kisállattenyésztő egyesületek, helytörténeti kör), cserkészcsapatok. A monori civil kezdeményezések között érdemes szót ejteni a Budapest Bankban hagyományosnak mondható, ügyféltalálkozóval egybekötött ún. „Háromperces vitaestek”-ről is, ahol a meghívott vendégeknek, ill. a helyi hozzászólóknak néhány perc jut véleményük kifejtésére. A Bank igazgatójának a kistérségi
együttműködés
és
önazonosság
előmozdításáért
való
személyes
elkötelezettségének
köszönhetően a fórumok rendre teret adnak a kistérségi együttműködési lehetőségek és tapasztalatok megvitatására is. A Bank évek óta jelentős szerepet játszik abban, hogy a térségi gazdasági és civil szervezetek valamint a települési döntéshozók, polgármesterek szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással. Civil szervezetek és kezdeményezések valamennyi településen jelen vannak, bár súlyuk és aktivitásuk nem egyformán jelentős. Kifejezetten aktív zenei- és képzőművészeti élet folyik Vecsésen, ahol több zene- és
71
énekkar már jelentős külföldi elismertséget is kivívott magának (pl.: a Vecsési Fúvószenekar, a Nachtigalen kórus). A városban nagy hangsúlyt fektetnek a német nemzetiségi hagyományok ápolására is, a városvezetés és a civil szervezetek egyaránt rendszeres kapcsolatot tartanak a németországi testvértelepüléssel Rheinstetten-nel. A település másik testvértelepülése a romániai Gyergyószárhegy (Lázárea). Több településen aktív hagyományőrzés is folyik, különösen meghatározóak a lokálpatrióta egyesülések és baráti körök Gyömrőn, Péterin és Ecseren. A hagyományőrző, nyugdíjas és polgárőr-egyesületek mellett a legtöbb településnek van valamilyen sajátossága. Péteriben például a faluszépítésben és a lakosság integrálásában jelentős szerepet játszik az evangélikus egyház, Üllőn a tűzoltó-egyesület, Bényén a Hegyközség, Csévharaszton a Nőegylet. Sajnos a legtöbb település nemzetközi kapcsolatai igen szerények. A kistérség székhelyének Monornak jelenleg egyetlen testvértelepülési kapcsolata sincsen, bár erre vonatkozó lépéseket az elmúlt időszakban mind a város vezetői, mind a jelentősebb civil szervezetek és kezdeményezések (MSE, VMSZ) tettek már. Vecsés mellet intenzív testvértelepülési kapcsolatokkal rendelkezik Bénye (Bény /SK/); Ecser (Nagymagyar/Zlate Klasy /SK/); Péteri (Uvala Plaka /SK/); Pilis (Piazza Al Serchio /I/). Általánosan elmondható, hogy a települések önkormányzatai és civil szervezetei között megfelelő a kapcsolat, a szervezetek jelentős része közvetlen ráhatással van az önkormányzati döntéshozatalra (pl. a személyi átfedések miatt). Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a civil szervezetek jelentős része nem ápol intenzív kapcsolatokat sem a térségi, sem a távolabbi, külföldi hasonló egyesületekkel, kezdeményezésekkel. Sok szervezet nem kellően informált a potenciális pályázati és kapcsolatépítési lehetőségek felöl sem. Egy demokratikus és polgáriasult társadalom fokmérője részben a civil szervezetek számával és aktivitásával is mérhető. A társadalom e szövetrendszere alapvetően határozza meg a helyi kezdeményezések és programrendszerek sikerességét, ezért elengedhetetlen e szervezetek mennyiségi és minőségi bővülése. A kistérségi döntéshozatali rendszer és a civil szervezetek munkájának összehangolása révén az előirányzott fejlesztések és a spontán építő akciók egyaránt sikeresebben valósulhatnak meg. Örvendetes tény, hogy ma már a kistérségi együttműködés nem pusztán „polgármesterek asztaltársaságaként” funkcionál. A programok kidolgozásában rendszeresen részt vesznek a nagy társadalmi és gazdasági, ill. szakmai háttérrel rendelkező helyi és regionális szervezetek is: a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA), a Pest Megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége, a Budapest Bank monori fiókja, a Monor és Környéke Ipartestület, a helyi gazdakörök, hegyközségek és a civil társadalom más aktív résztvevői. Az összefogás jó példája a már említett Budapest Banki fórumokon túl, a közelmúltban „A Monori Kistérség” címmel megjelent színvonalas három nyelvű (magyar, angol, német) kiadvány is, melynek megvalósulása az önkormányzati anyagi segítségnyújtáson túl jelentős mértékben volt köszönhető a térség vállalkozásainak, közszolgáltató és civil szervezeteinek is.
72
Itt érdemes említést tenni a térségi médiáról és annak kistérségi tudatformáló hatásáról is. A 29-es primer telefonkörzetben két regionális kábeltévé is működik, hatókörük a monori mellett a dabasi, a gyáli és a nagykátai körzetre is kiterjed. A Pátria Tv-ből kivált, és a monori önkormányzat által jelentős anyagi és technikai eszközökkel támogatott GEMINI Televízió az elmúlt időszakban jelentős teret szentelt a kistérségi szintű és jelentőségű események bemutatására is. Tisztán üzleti alapon működik a Monor és Térsége című hetilap, mely szintén alapvetően a kistérségi társulás területén élőknek és élőkről szól. A lap az elmúlt években folyamatosan beszámolt a Társulás és a kistérség egészét érintő döntésekről és eseményekről, ezzel együtt elmondható, hogy a lap szerkesztősége és a térségi önkormányzatok közötti kapcsolat nem kielégítő. A térségben többen felvetették egy olyan térségi lap ötletét is, ami vállalkozói és önkormányzati forrásokból finanszírozódna és valóban minőségi térségi fórumot biztosítana. Ahhoz, hogy Budapest árnyékában a térség és az egyes települések önazonossága kialakuljon, önálló és tartós társadalmi és gazdasági fejlődési pálya valósuljon meg, szükséges a helyi lakosság és azok közösségeinek véleményének és igényeinek alapos felmérése, a közösségek egészét érintő fejlesztési célok megvitatása. Fontos, hogy a térségi hasonló civil szervezetek minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással és napi szinten legyenek informáltak az őket érintő térségfejlesztési célokkal és lehetőségekkel. Amennyiben a civil szervezetek szerepe és ereje nem fokozódik, továbbra is erősen fennmaradhat a térség egyoldalú függősége a fővárostól, erősödhet a települések „alvó jellege”. Ez pedig egy térség fejlesztése szempontjából az egyik leginkább kerülendő és megelőzendő állapotot jelentené.
73
III.
Swot elemzés
Humán erőforrás
Erősségek
Gyengeségek
-
A lakosság száma folyamatosan nő
-
Alacsony a helyi foglalkoztatás, magas az ingázás,
-
Szakképzett munkaerő jelenléte
-
Alacsony
-
Alacsony munkanélküliség
-
Gazdakörök működése
-
Népi, nemzetiségi, kulturális hagyományok -
-
-
-
a
helyben
Felsőfokú oktatás nincs a kistérségben Idegen-nyelv alacsony szintű Szakiskolai és középfokú oktatás kevés, színvonala nem kiemelkedő
Aktív nyugdíjasklubok
Lehetőségek -
szint
foglalkoztatottak körében
-
megléte
képzettségi
Veszélyek
Kistérségi felsőoktatás indítható ( Szent István -
A betelepülők számának rohamos emelkedése az
Egyetem - Dóramajor)
egészséges lokálpatriotizmust gyengíti
A magasabban képzett szakemberek számára -
A települések rivalizálása a kistérségi szintű
vonzó élettér alakítható ki
projektek megvalósulását meghiusíthatja
-
Vendéglátó szakemberek képzése
-
Az ingázók aránya tovább növekszik
-
Idősgondozás feltételei tovább javíthatók
-
A
főváros
közelsége
a
közbiztonságot
veszélyezteti -
Lecsúszott betelepülők száma emelkedhet, és ez a szociális feszültségek növekedéséhez vezethet
-
Az aktív lakosság elvándorlása miatt maradnak a nyugdíjasok és a lumpenek
A népesség növekedése jellemző a kistérségre, egyes településeken nem csak a betelepülések hatására. A helyi foglalkoztatás szintje alacsony, magas az ingázók aránya, az ingázás főleg a képzettebb munkaerőre jellemző. A munkanélküliség aránylag alacsony szintű, a tartósan munkanélküliek munkába állítása nehéz feladat. Az idegenforgalmi célkitűzések, a szolgáltatások színvonalának növelése és a tervszerűen megvalósított ipartelepítés a helyben foglalkoztatottak arányát javíthatják. A felsőoktatás megindítása, a vendéglátó szakemberek térségen belüli képzése a hosszú távú célok megvalósulását nagymértékben segítené.
74
A népi, nemzetiségi és kulturális hagyományok tervszerű fejlesztésére minden alap megvan, a hagyományok felélesztése megindult. Mindezek az egyik legfontosabb célkitűzés, az idegenforgalom fejlődését nagyban támogatnák. A gazdakörök működése a korszerű gazdálkodás ismereteinek oktatásán túl a közösség fejlesztésének is hatékony eszköze. Problémát jelent a közbiztonság romlása, melynek egyik forrása a lumpen rétegek betelepülése. A civil szervezetekkel, alakossággal szoros együttműködésben javítható csak a közbiztonság.
Ipar, szolgáltatás Erősségek -
Kedvező földrajzi elhelyezkedése
-
2 fő pólus: Monor, Pilis, perifériák: Dabas, Albertirsa, fő mágnes: Budapest
Gyengeségek -
Elöregedett intézményi és ipari, kereskedelmi épületek
-
A legtöbb településnek nincs, vagy elavult a
-
Közlekedési lehetőségek jók
rendezési terve
-
Az infrastruktúra kiváló (energia, víz, telefon, -
Gyenge az innovációs potenciál és alacsony a
utak)
vállalkozási készség -
Az információáramlás gyenge
-
Külföldi tőke érdeklődik, betelepülés megindult
-
Mezőgazdaságra alapozott iparnak hagyománya -
Alapszolgáltatások színvonala alacsony, magas a
van (savanyítás)
fekete-munka aránya -
Általános tőkehiány jellemző
75
Lehetőségek -
Ipari,
Veszélyek
logisztikai,
kereskedelmi
vállalatok -
gazdasági fejlődést gátolhatja
letelepedésére kedvező feltételek és területek -
alakíthatók ki -
Zöldség-,
gyümölcstermelési
Helyi szolgáltatási igények kielégítése
A szomszédos térségekben már megalakult ipari parkok és logisztikai központok átmenetileg
hagyományokra
elszívhatják a potenciális betelepülőket
alapuló feldolgozóipar megteremtése -
A kistérségi marketing munka elmaradása a
-
A környező térségek és Budapest elszívó hatására csökken a térségben dolgozók, termelők és adózók aránya
-
Növekszik a tőkehiány, és nem sikerül elegendő működő tőkét bevonni
-
A kistérségen belül nem alakul ki a szükséges kooperáció, és a beszállítói kapcsolatok nem fejlődnek ki
-
Ha a megváltozott fogyasztói szokásokra a helyi gazdaság nem reagál, a vásárlóerő a térségen kívül hasznosul amennyiben nem, vagy csak részlegesen valósulnak meg a tervezett országos jelentőségű infrastrukturális
beruházások,
nem
lesz
érzékelhető a tervezett logisztikai kereskedelmi szolgáltatások kedvező hatása -
A fekete és szürkegazdaság aránya tartósan fennmarad
-
Infrastrukturális beruházások forráshiánya miatt az ipari,
logisztikai
és
kereskedelmi
területek
kialakítása lelassul
A kistérség gazdaságára jellemző, hogy jelentős ipartelepítés nem történt az elmúlt évtizedekben, a munkaerőt elszívta a környékbeli, elsősorban budapesti szükséglet. Jellemző a mezőgazdasági termékek feldolgozása is (savanyítók). Az elmúlt években megindult külföldi tőkebeáramlás a kistérségen belül is érzékelteti hatását, elsősorban kis-, maximum középvállalkozások telepedtek meg kis számban, főleg betanított munkaerőt igényelve. Nagyobb logisztikai vállalkozások is megjelentek. A tervezett közlekedési infrastruktúra fejlesztés óhatatlanul magával hozza a betelepülni szándékozók számának növekedését, ezért a kistérség az összehangolt fejlesztési elképzelések kidolgozását nem halogathatja. Ezen belül a kívánatos ipari, logisztikai, kereskedelmi jelleg meghatározása, a területek kijelölése, a kedvezmények összehangolása, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése a fő feladat.
76
A szolgáltatások színvonala nem kielégítő és főleg a kisebb településeken nem elégséges. Néhol magas a feketemunka aránya. A lakossági igények kielégítése, a tervezett idegenforgalmi célkitűzések megvalósítása miatt ezen a területen is összehangolt kistérségi tervezés szükséges.
Mezőgazdaság Erősségek -
Gyengeségek
Nagy hagyományokkal rendelkező szántóföldi -
Szövetkezési készség alacsony, hiányoznak az
növénytermesztés és zöldségtermesztés
integrátorok
Mezőgazdasági
termelők
jó
szakmai -
a tulajdonviszonyok rendezetlenek, elaprózott a
felkészültsége
földbirtokszerkezet,
Hegyközségek megalakultak
társulások hiányoznak -
A folyamatosan nyiló agrárolló
Lehetőségek
Veszélyek
-
Állattenyésztés, állattartás újraéleszthető
-
-
Méhészet feltételei adottak
-
A
geotermikus
energia
felhasználása -
javíthatók (tárolás, feldolgozás, csomagolás)
-
élelmiszergazdaság
létre
termelési,
értékelési,
térségen
Integrátorok nem fejlődnek ki, illetőleg nem A piaci feltételek romlása miatt a mezőgazdasági termelők tönkremenetele fokozódik
A mezőgazdasági termékek értékesítési feltételei Az
jönnek
települnek be -
és az idegenforgalomban is
-
Nem
géphasznosítási társulások
gazdaságosan megoldható a mezőgazdaságban -
erdő-birtokossági
-
belüli -
A birtokstruktúra racionalizálása elhúzódik Az
erdő-birtokossági
társulások
késői
bedolgozói rendszere bővíthető
megalakulása miatt továbbra sem alakul ki
A hagyományos gyümölcs-, és zöldségtermelés
tervszerű erdőgazdálkodás
fokozható (agro-ökológiai potenciál jobban -
A mezőőri rendszer alacsony hatékonysága
kihasználható)
csökkenti a termelési biztonságot -
Erdősítések elmaradása miatt fokozódnak a deflációs, eróziós károk
-
Átfogó piaci információs rendszer hiányában nem alakulhat ki tervszerű gazdálkodás
A kistérséget alapvetően a mezőgazdasági jelleg határozza meg, nagy hagyományai vannak a szántóföldi gabona- és zöldségtermelésnek, gyümölcstermesztésnek, a feldolgozás is régóta jellemző (vecsési káposzta). Az állattenyésztés is ujjáéleszthető.
77
A mezőgazdaság jelenleg mély válságban van, az agrárolló folyamatosan nyílik, értékesítési gondok jelentkeznek, a tulajdonviszonyok rendezésre szorulnak, hiányzik a termelők együttműködési készsége, a szórványosan előforduló kezdeményezések támogatásra szorulnak. A szükséges szakértelem és gyakorlat, valamint a földből élők szorgalma jelentheti a kiutat. Az értékesítési gondok felszámolása halaszthatatlan, hiszen az ország legnagyobb felvevőpiacának közelsége mindenképen versenyelőnyt jelent.
Idegenforgalom Erősségek
Gyengeségek
-
Lovas turizmus megjelenése a térségben
-
-
Erős az idegenforgalmi potenciál és a helyi lakosság
és
vállalkozók
is
egyre
Vendéglátóhelyek eloszlása nem megfelelő, a falvakban hiányzanak
többet -
Kevés minőségi szálláshely
foglalkoznak ezzel a területtel
-
Falusi turizmus lehetőségei kihasználatlanok
-
Termálvíz
-
Idegenforgalmi marketing hiánya
-
Népi, népművészeti hagyományok
-
A
térség
turisztikai
látványosságai
nem
közismertek, nincsenek rendszerbe szedve Lehetőségek -
Veszélyek
A fővárosból kiinduló idegenforgalom számára -
Az idegenforgalom háttérszervezete nem alakul
vonzó célpontok alakíthatók ki
ki
Ferihegy
közelsége
az
üzleti
turizmus, -
vendéglátás lehetőségét teremtik meg
alakulnak ki
A borturizmus kiépíthető a monori és pilisi -
A térség idegenforgalmi ismertsége nem javul
-
pincesorokra alapozva -
A falusi turizmus feltételei továbbra sem
A
falusi,
tanyai
turizmus
feltételei
A belföldi turizmus fellendülésének elmaradása meghiusítja a turisztikai fejlesztéseket
megteremhetők
Annak ellenére, hogy országos jelentőségű műemlékek, turisztikai célpontok a kistérségben nincsenek, az idegenforgalmi lehetőségek széles tárháza teremthető meg az ország legjelentősebb idegenforgalmi központja, Budapest közvetlen közelében, kiegészítve az ottani kínálati palettát (pl.: vadászat, horgászat, lovas-, kerékpáros turizmus, borászati turizmus, ismeretterjesztés - őshonos állatok, természeti értékek, borgazdaság, - , diák- és iskolai turizmus, termálvizek kihasználása, stb.). Kulturális és sportrendezvények hagyományaira alapozva a kínálat tovább bővíthető. Elsősorban a belföldi turizmus fejlesztését kell megcélozni, a vendéglátás feltételeit javítani és szélesíteni.
78
Környezetgazdálkodás és infrastruktúra Erősségek
Gyengeségek
- A települések többsége nem fekszik érzékeny vízbázis felett
A csatornázás és a szennyvíztisztítás 75 százalékban nem megoldott
- Nem települt nehézipar, vagy a környezetet -
Nincs
megfelelő
kapacitású,
a
térséget
biztonságosan kiszolgáló hulladéklerakó,
súlyosan szennyező, jelentősebb ipar -
- Kevés veszélyes hulladék keletkezik
A hulladékkezelés a legalacsonyabb szinten áll, a lerakás jelenti a végső ártalmatlanítást
- Az ivóvízellátás biztonsággal megoldott -
Sok
az
illegális
lerakás,
a
lakosság
fegyelmezetlen és tájékozatlan -
A belvízlevezetés nem megoldott
-
A térséget átszelő 4.sz. út forgalma tekinthető a legfőbb légszennyező forrásnak.
Lehetőségek -
A
szennyvíztisztítás
középtávon,
Veszélyek kistérségi -
támogatások
szinten kezelhető
szennyvíztisztítási
A térségben nagy kapacitású hulladéklerakó
elmaradnak
kialakítható -
Állami
-
csatornázási
beruházások
Külterületi infrastrukturális beruházások nem
-
Természeti értékek védelem nélkül maradnak
Szerves hulladékok mezőgazdasági hasznosítása -
Átgondolt
kistérségi
megoldható
hiányában
a
-
Környezetvédő erdősávok telepíthetők
környezetszennyezőbb, intenzív ipar települ
-
Vízelvezető rendszer rövidtávon kiépíthető
-
a
valósulnak meg
Elkerülő utak kiépíthetők, ezáltal a települések terhelése csökkenthető
hiányában
-
A
tervezett
infrastrukturális tranzitutak)
fejlesztési
térségbe
az
országos
eddiginél közlekedési
beruházások
elmaradása,
stratégia
(M0;
vagy
S4;
részleges
megvalósulása káoszt okoz -
A
kommunális
hulladékok
ártalmatlanítása
rövidtávon nem rendeződik -
A belvízrendezés elmarad
-
A települési és települések közötti közlekedési infrastruktúra nem javul
A kistérség változatos természeti környezete nem szenvedte meg az elmúlt évtizedek ipartelepítési következményeit, és ellentétben más, köztük közeli térségekkel, a természet eredeti szépsége még sok 79
helyen fellelhető. A mostani állapot megóvása, illetve további javítása érdekében azonban halaszthatatlan a térség hulladékgazdálkodásában meglévő hiányosságok felszámolása, és a közeljövőben megjelenő, jelenleg rövidtávon csak jelentős állami támogatással megoldható problémák megoldása ( csatornázás, szennyvíztisztítás, szilárd hulladék ártalmatlanítása, illegális szemétlerakások megakadályozása). Erdőtelepítéssel, erdősávok építésével a közlekedési infrastruktúra kiépítésével járó ártalmak mérsékelhetők, a termőtalaj védelme biztosítható. A turizmus fejlesztése csak a természetes környezet értékeinek kihasználásával, védelmének biztosítása mellett valósítható meg.
80
IV.
Forgatókönyvek
A programban foglalt fejlesztések sikerei önmagukon túlmutató folyamatokat is indukálnak, az egymásra épülő projektek, akciók és intézkedések tartós fellendülést generálhatnak. A külső (lehetőségek, veszélyek) és a belső (erősségek, gyengeségek) tényezőket figyelembe véve a térség számára felállított forgatókönyvek a tervezési ciklus végén visszaigazolhatják a programozás során alkalmazott módszerek és a felállított koncepciók helyességét.
Pozitív forgatókönyv A fejlesztési programban előírt és elvárt fejlesztések összehangoltan és időarányosan megvalósulnak, a térség lakossága és szervezetei a tervezési ciklusban közvetlen is érzékelik a pozitív elmozdulást. A térség tartós és dinamikus fejlődési pályára áll, mely az alábbi területeken is megmutatkozik: • • • • • • • • • • • • • • • •
Megvalósulnak azok az infrastrukturális beruházások (M8; M4; M0; ferihegyi gyorsvasút), melyek jelentős impulzusokat adnak a térség gazdasági fejlődéséhez, az általános életminőség növekedéséhez. A térség lakosságmegtartó képessége fokozódik, a betelepülök maguk is a közösség aktív tagjaivá válnak A kistérség lakosságának a helyi identitástudat növekedésével párhuzamosan kistérségi önazonossága is kialakul, a térség szervezetei és közösségei kooperációk megvalósítására törekednek A települések és szervezetek országos és nemzetközi kapcsolatai kialakulnak, majd intenzívvé válnak A térségben teljes körűvé válik az infrastrukturális ellátottság, mindenütt megoldódik a szennyvízkezelés és –elhelyezés problematikája Szelektív hulladékgyűjtés és környezetbarát hulladékfeldolgozás valósul meg A térség gazdasága bővül, multinacionális cégek logisztikai bázisokat hoznak létre, erősödik a kis- és középvállalati szektor, nőnek a beszállítói lehetőségek A kereskedelmi és szolgáltatási szektor tovább bővül A térség mezőgazdasági termelése hatékonyabbá válik, piacképes élelmiszer-előállítás és feldolgozás valósul meg A települések belterületi úthálózata mindenütt szilárd burkolatot kap Az intézményhálózat és a közigazgatási rendszer korszerűsödik, az ügyintézés gördülékenyebbé válik A civil szervezetek száma és aktivitása növekszik, tevékenységüket pályázati pénzek is segítik A térség természeti állapota fennmarad, a rekreációs területek, parkok nagysága nő Az idegenforgalmi háttér-infrastruktúra kialakulásával párhuzamosan nő az idelátogató vendégek száma és az itt töltött idő hossza Bővülnek a helyi rekreációs, sport, művelődési és kulturális lehetőségek A fejlesztésekhez szükséges források rendelkezésre állnak (önerő, hitel, központi és decentralizált támogatások), a pályázati lehetőségek kihasználásra kerülnek
Negatív forgatókönyv A fejlesztési programban előírt és elvárt fejlesztések nem vagy csak töredékesen és ad-hoc módon, koordinálatlanul valósulnak meg. A rögtönzések és az állandó bizonytalanság miatt a térség lakossága pesszimistán szemléli a kistérségben zajló folyamatokat, azok aktív alakításától tartózkodik. A negatív forgatókönyv megvalósulásával az alábbi fő problémakörök válnak dominánssá és tartóssá:
81
• • • • • • • • • • • • • •
A központi segítség elmaradása miatt a tervezési időszakban nem valósulnak meg azok a közútfejlesztések (M8, 4-es sz. főút, MO), melyek a térség gazdaságát dinamizálhatnák, a helyi lakosság utazási lehetőségeit bővítené. A 4-es Sz. Főút zsúfoltsága tovább fokozódik, nő a balesetek száma. A térség gazdasága nem bővül, jelentős vállalkozások nem települnek meg, a lakossági ingázás a fővárosba még inkább meghatározóvá válik A helyi vállalkozások piaci pozíciói romlanak, a kereskedelmi és szolgáltató szektor nem bővül A mezőgazdaságban fennmarad a tőkehiány, a korszerűtlen és alacsony feldolgozottsági szintet produkáló termelési szerkezet A környezetvédelmet szolgáló beruházások elmaradnak, a szennyvíz- és hulladékkezelés problematikája állandósul A települések úthálózata nem korszerűsödik, a burkolt utak alacsony aránya fennmarad A térség lakosságmegtartó képesség csökken, a képzett, fiatal rétegek elvándorolnak Nő a munkanélküliség A helyi és térségi identitás csökken, a lakosság érdektelenné válik környezete iránt. Az oktatás, képzés színvonala csökken, a korszerű ismeretek, a számítástechnika és az idegen nyelvek tudása alacsony szinten maradnak. Az idegenforgalmi potenciálok nem kerülnek kihasználásra, a térség a hazai és nemzetközi közvélemény szemében ismeretlen marad A térség nemzetközi kapcsolatai minimálissá válnak, az abból származtatható közvetett (pl. kultúraközvetítés) és közvetlen (pl. nemzetközi pályázati források bevonása) előnyök realizálása nem valósul meg. A térségi lobbi alacsony volta miatt a központi segítség elmarad A térség forráshiánya általános problémává válik, az önerő hiánya, és a pályázati lehetőségek kihasználatlansága miatt külső források nem dinamizálják a gazdasági és társadalmi fejlődési folyamatokat.
82
V.
Javaslattevő fázis
A kistérség jelenlegi helyzetét, erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit elemezve és a pozitív, ill. a negatív forgatókönyveket felvázolva meghatározásra kerül a kistérség jövőképe és az abból levezethető stratégiai célok és programok rendszere. A célokkal összhangban kerültek megfogalmazásra a fejlesztési irányok, melyek célcsoportok, célok és alprogramok bontásában kerültek meghatározásra. Minden egyes alprogram esetében egyértelműen megfogalmazásra került, hogy a koncepcióban meghatározott fejlesztési célok közül melyik az, amelyikhez az adott program kapcsolódik.
A Monori kistérség jövőképe A Monori Kistérség jövőképe, hogy Főváros közvetlen közelében a helyzeti előnyöket realizálva polgárainak magas szintű életnívót, vállalkozásainak és szervezeteinek pedig optimális működési feltételeket képes biztosítani. Kiemelt cél: •
A hagyományokra épülő mezőgazdaság termelésre alapozott termék előállítás felélesztése és megerősítése,
•
A kistérség borvidékeinek széles körben való népszerűsítése és elismertetése, a bor- és gasztronómiai turizmus élénkítése,
•
A lovassport és lovas turizmus igényeinek magas színvonalú kielégítése,
•
A térségi környezetgazdálkodás illetve tudatosság európai színvonalú és igényű bevezetése,
•
A hagyományokra és a térségi potenciálra épített imázs és kommunikáció kialakítása.
Cél továbbá: A térségi infrastrukturális, logisztikai és térbeli adottságaink maximális figyelembe vételével kiaknázni a kedvező közép-magyarországi elhelyezkedés előnyeit: •
A Budapesten és Ferihegyen összpontosuló üzleti élet igényeire épülő, átfogó szolgáltatások kiépítése és megerősítése,
•
A közúti és vasúti tömegközlekedéshez és szállításhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása.
83
V.1.
1.
Célpiramis
Térségi intézményi rendszer kialakítása 1.1.
2.
A térségfejlesztést koordináló intézményrendszer bővítése
A mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása
2.1.
A gazdálkodás feltételeinek javítása
2.2
Hagyományokkal rendelkező termelés támogatása
2.3
Termékfeldolgozás szélesítése
3. A kistérség gazdaságfejlesztésének megalapozása
3.1.
A gazdaságfejlesztés eszközrendszerének kidolgozása
3.2.
Humán erőforrás fejlesztése
4. Környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás modernizálása
4.1.
A hulladékgazdálkodás összehangolt, hosszú-távú fejlesztése
4.2.
A természet értékeinek megóvása
5. A lakosság szociális, kulturális helyzetének javítása
5.1.
A lakosság szociális helyzetének javítása
5.2.
Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése
5.3.
A térség társadalmi aktivitásának növelése
5.4.
A lakosság kulturális életének javítása
6. Az idegenforgalmi potenciál növelése
6.1.
Idegenforgalmi célpontok számának összehangolt növelése
6.2.
Idegenforgalmi létesítményhálózat fejlesztése
84
V.2.
1.
Alprogramok rendszere
Térségi intézményi rendszer kialakítása 1.1. A térségfejlesztést koordináló intézményrendszer bővítése 1.1.1. A Térségfejlesztési Iroda bővítése, működtetése 1.1.2. Térségi marketing és kommunikáció erősítése
2. A mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása 2.1. A gazdálkodás feltételeinek javítása 2.1.1 A termőterület agro-ökológiai potenciáljának kihasználása 2.1.2 Szövetkezetek, egyesülések, társulások segítése, újak alapításának támogatás 2.2 Hagyományokkal rendelkező termelés támogatása 2.2.1 Gyümölcs és zöldségtermelés fejlesztése 2.2.2 Szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének javítása 2.2.3 Állattenyésztés újjáélesztése 2.3 Termékfeldolgozás szélesítése 2.3.1 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és értékesítés korszerűsítése 2.3.2 Állattenyésztésből származó termékfeldolgozás erősítése 3. A kistérség gazdaságfejlesztésének megalapozása 3.1. A gazdaságfejlesztés eszközrendszerének kidolgozása 3.1.1. Vállalkozásfejlesztés ösztönzése 3.1.2. Közlekedési infrastruktúrájának javítása 3.2. Humán erőforrás fejlesztése 3.2.1. Általános képzés fejlesztése 3.2.2. Továbbképzés feltételeinek javítása 4. Környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás modernizálása 4.1. A hulladékgazdálkodás összehangolt, hosszú-távú fejlesztése 4.1.1. Szilárd hulladékfeldolgozás égető gondjainak megoldása 4.1.2. Csatornázás és szennyvíztisztítás mértékének növelése 4.2. A természet értékeinek megóvása 4.2.1. Természetvédelmi területek számának és védettségének növelése 5. A lakosság szociális, kulturális helyzetének javítása 5.1. A lakosság szociális helyzetének javítása 5.1.1. Az egészségügyi hálózat fejlesztése 5.1.2. Idősgondozás, otthoni ápolás feltételeinek javítása 5.2. Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése 5.2.1. Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése 5.3. A térség társadalmi aktivitásának növelése 5.3.1. Civil szerveződések megerősítése, újak alakulásának támogatása 5.4. A lakosság kulturális életének javítása 5.4.1. Népi, népművészeti, művészeti hagyományok megóvása 5.4.2. Az épített környezet értékeinek megóvása, szépítése 6. Az idegenforgalmi potenciál növelése 6.1. Idegenforgalmi célpontok számának összehangolt növelése 6.1.1. Borkultúrára alapozott idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása és javítása 6.1.2. Rekreációs turizmus fejlesztése 6.2. Idegenforgalmi létesítményhálózat fejlesztése 6.2.1. Idegenforgalmi férőhelyek számának növelése
85
6.2.2.
Vendéglátóhelyek optimalizálása
színvonalának
emelése,
számuk
és
eloszlásuk
86
Alprogramok A Térségfejlesztési Iroda bővítése, működtetése Térségi marketing és kommunikáció erősítése A termőterület agro-ökológiai potenciáljának kihasználása Szövetkezetek, egyesülések, társulások segítése, újak alapításának támogatás Gyümölcs és zöldségtermelés fejlesztése
*
* *
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
Szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének javítása Állattenyésztés újjáélesztése
*
*
*
*
*
*
*
*
Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és értékesítés korszerűsítése Állattenyésztésből származó termékfeldolgozás erősítése Vállalkozásfejlesztés ösztönzése
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
Közlekedési infrastruktúrájának javítása
*
*
Általános képzés fejlesztése
*
Továbbképzés feltételeinek javítása
*
*
*
*
*
*
*
*
* *
*
* * *
*
*
*
*
* *
*
Idegenforgalmi létesítményhálózat fejlesztése
Idegenforgalmi célpontok számának összehangolt növelése
A lakosság kulturális életének javítása
A térség társadalmi aktivitásának növelése
Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése
A lakosság szociális helyzetének javítása
A természet értékeinek megóvása
A hulladék gazdálkodás összehangolt, hosszú távú fejlesztése
Humán erőforrás fejlesztése
A gazdaságfejlesztés eszközrendszerének kidolgozása
Termékfeldolgozás szélesítése
Hagyományokkal rendelkező termelés támogatása
A gazdálkodás feltételeinek javítása
A térségfejlesztést koordináló intézményrendszer bővítése
Célok
Az alprogramok és a célok logikai kapcsolatrendszere
Szilárd hulladékfeldolgozás égető gondjainak megoldása Csatornázás és szennyvíztisztítás mértékének növelése Természetvédelmi területek számának és védettségének növelése Az egészségügyi hálózat fejlesztése
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
Idősgondozás, otthoni ápolás feltételeinek javítása Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése Népi, népművészeti, művészeti hagyományok megóvása Az épített környezet értékeinek megóvása, szépítése Borkultúrára alapozott idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása és javítása Rekreációs turizmus fejlesztése Idegenforgalmi férőhelyek számának növelése Vendéglátóhelyek színvonalának emelése, számuk és eloszlásuk optimalizálása
*
* *
* *
*
*
* *
*
*
*
88
Prioritás rendszer A kistérség fejlődését szolgáló stratégiai alprogramok fontossági sorrendjét a térségi vezetők az alábbiakban határozták meg. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12a 12b. 13. 14. 15a. 15b 15c. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Alprogramok Csatornázás és szennyvíztisztítás mértékének növelése Szilárd hulladékfeldolgozás égető gondjainak megoldása Térségi marketing és kommunikáció erősítése Vállalkozásfejlesztés ösztönzése Közlekedési infrastruktúra javítása Gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztése Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás korszerűsítése Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése Az egészségügyi hálózat fejlesztése Az épített környezet értékeinek megóvása, szépítése Szövetkezetek, egyesülések, társulások segítése, újak alapításának támogatása A Térségfejlesztési Iroda bővítése és működtetése Szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének javítása Idegenforgalmi férőhelyek számának növelése Általános képzés fejlesztése Állattenyésztés újjáélesztése Továbbképzés feltételeinek javítása Természetvédelmi területek számának és védettségének növelése Idősgondozás otthoni ápolás feltételeinek javítása Vendéglátóhelyek színvonalának emelése, számuk és elosztásuk optimalizálása Népi, népművészeti, művészeti hagyományok megóvása Borkultúrára alapozott idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása és javítása Civil szerveződések megerősítése, újak alakulásának támogatása A termőterület agro-ökológiai potenciáljának kihasználása Állattenyésztésből származó termékfeldolgozás erősítése Rekreációs turizmus
Felhasznált irodalom 1.
A Monori Kistérség (Szerk.: Hégely Péter) CEBA Kiadó 2000.
2.
Magyarország Megyei Kézikönyvei (Szerk.: Novák László) CEBA Kiadó 1998.
3.
Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága A budapesti agglomeráció az ezredforduló küszöbén Központi Statisztikai Hivatal 1998.
4.
Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága Magyarország régiói 1. - Közép - Magyarország Központi Statisztikai Hivatal 1998.
5.
MRA Regionális Kutatások Központja - Budapesti Osztály Kistérségek Lehatárolása Pest Megyében Pest Megyei Tervező Vállalat Településtervezési Irodája 1993.
6.
Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Pest megye földhasználati zónarendszere, a területek agrár-felhasználási programjavaslata GATE-KTI, Gödöllő 1999.
7.
Kereszti András Tények Könyve - Zöld Greger-Delacroix 1998.
8.
Pest Megyei Statisztikai Hivatal Statisztikai Évkönyve Központi Statisztikai Hivatal 1996.
9.
Pest Megyei Statisztikai Hivatal Statisztikai Évkönyve Központi Statisztikai Hivatal 1997.
10.
Perczel György Magyarország társadalmi - gazdasági földrajza ELTE Eötvös Kiadó 1996.
11.
Kereszty András Tények Könyve - Régiók Greger - Delaroix 1998.
12.
Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: Monor és Térsége Idegenforgalmi Koncepciója 1999.
13.
Horváth Gyula Az Európai integráció regionalizálódása In.: Magyar Közigazgatás 92/10 604 .o.
14.
EU-Integráció – önkormányzatok (Szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati szövetségek Tanácsa. 1998.
15.
Pest megyei területfejlesztési koncepció és stratégiai program Quo Vadis 1998
Táblázatjegyzék
1.sz. táblázat
Települések népsűrűsége (1998).....................................................................................................17
2.sz. táblázat
Lakónépesség változásának aránya (1990-1998)..........................................................................18
3.sz. táblázat
Vándorlási egyenleg aránya (1991-1998).......................................................................................19
4.sz. táblázat
60 évnél idősebb és 15 évnél fiatalabb lakosok száma; Öregedési index (1994, 1997) .........20
5.sz. táblázat
Csecsemőhalálozás, 1994, 1997......................................................................................................21
6.sz. táblázat
Munkanélküliségi arány (1994-1999) .............................................................................................22
7.sz. táblázat
A tartósan munkanélküliek száma (1994-1999) ...........................................................................23
8.sz. táblázat
Mezőgazdasági területek és erdőterületek aránya az összterületből (1999).............................30
9.sz. táblázat
Átlagos AK érték és a 3 ha alatti területek száma (1997) ...........................................................31
10.sz. táblázat Mezőgazdasági egyéni vállalkozók és őstermelők száma; (1997)
32
11.sz. táblázat Térségi vállalkozások adatai (1997) ..............................................................................................34 12.sz. táblázat Női és férfi munkanélküliek száma, jövedelempótló támogatásban részesülők (1999) .......24 13.sz. táblázat A tisztított szennyvíz aránya a csatornával ellátott településeken (1997) ...............................42
