Szegregáció és kitelepítés

.KADÉT ERN◊.

.Szegregáció és kitelepítés. a közösségek összetartó ereje vagy a kirekesztés évszázados formái?

A

A

z el√ítéletekkel övezett etnikai, vallási vagy szociális kisebbségek kiszorításának szimbolikus és tényleges formái az iskoláktól kezdve a lakóhelyi elkülönítésig évszázados hagyományokra tekintenek vissza. Magyarországon a rendszerváltást követ√ id√szak konfliktusai azonban azt mutatják, hogy egyre gyakoribbak a szegények ki- és összetelepítését sürget√ hangok, és különösen a cigányokkal szemben hajlamosak az önkormányzatok ezt a megoldást választani. A cigányok tömeges elszegényedése és az önkormányzatok gyakori forrás- és koncepcióhiánya sokszor újabb cigánytelepek kialakulását eredményezi, ilyenkor a vezet√k általában arra hivatkoznak, hogy ez a cigányoknak is jó. Az emlékezetes székesfehérvári ügyben a Rádió utcaiak kitelepítését el√készít√ vállalkozó, a közvélemény el√tt a tervet „a polgármester közeli munkatársaként” képvisel√ Mózs József így nyilatkozott: „tudtuk egy francia filmb√l, hogy az ilyen közösségnek szerencsésebb, ha saját magában tud lenni”, a hasonló terveket szöv√ kecskeméti polgármester pedig így érvelt: „én is homogén környezetben, magyarok között élek, mégsem érzem magam kirekesztve”. E tanulmány célja, hogy a kitelepít√ önkormányzati intézkedések hátterében meghúzódó okokat mutassa be néhány, nagyobb nyilvánosságot kapott eseten keresztül: a miskolci gettóügyt√l kezdve a székesfehérvári konténer projekten át egészen a sátoraljaújhelyi „apartheid kísérletig”. Ha azonban a kérdés gyökereir√l is átfogó képet akarunk kapni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cigányság évszázados elkülönülését sem.

romák lakóhelyeinek elkülönülése nem új kelet∫ folyamat: már a cigányok letelepítését célzó els√ rendeletekben felmerült az a dilemma, hogy a többségi lakosságon belül vagy elkülönülten történjék-e az akkor még zömmel vándor cigányok letelepítése. Az 1740-ben trónra kerül√ Mária Terézia a cigányság er√szakos asszimilálását t∫zte ki célul, ezért rendeleteiben kifejezetten tiltotta a telepszer∫ elkülönítést: „1768. júliusa végéig gondoskodjanak a maguk számára a jobbágyi, vagy zselléri lakóhelyr√l […], ha a megállapított határid√ elmúltával még találhatók lennének felütött cigány sátrak, vagy földkunyhók, azokat a falvak bírái súlyos büntetés terhe alatt gyújtsák fel, vagy rombolják le.” II. József folytatta az édesanyja által megkezdett letelepítést: „…√ket egyenkint kell szétosztani az uradalmak között, hogy ne lehessen közöttük társulás […]. Ne lakjanak egy csomóban, egy szobában, házaikat új mód szerint falazzák, és ahol lehet, a parasztok között felhúzott falú házak építésére szorítsák √ket.” Érdekes módon mégis épp ebben a korban indult meg a cigánytelepek képz√désének máig tartó folyamata: a rendeleteket helyi szinten általában szabotálták, és a legjobb esetben is a falvak szélén, de nemritkán a települést√l több kilométerre vagy az erd√kben jelölték ki a romák lakóhelyeit. A XIX. század folyamán a romák települési elkülönülése tovább er√södött: az 1893-as magyarországi cigányösszeíráskor a települések negyvennégy százalékában éltek teljesen elkülönítve a romák, és szinte minden faluban volt cigánytelep. Bár meglep√en sok

119

Kadét Ern√

nem cigány is élt a romák között, a köznyelv már ez is szerepet játszott abban, hogy itt a legnagyobb akkor is „cigánytelepnek”, „cigány laposnak” vagy a cigányság számaránya. A nem cigány lakosság fo„cigánypartnak” nevezte ezeket a telepeket. A tanul- lyamatosan elköltözik a kerületb√l, a helyükre pemány szerint mintegy kett√százhatvanezer letele- dig újabb cigány családok költöznek, mert itt jutnak pült cigány mellett körülbelül tízezer roma vándo- a legolcsóbban lakáshoz. Ezzel párhuzamosan egy 1964-ben született renrolt az ország útjain. A romák akkori megítélését egyébként leginkább az határozta meg, hogy „kóbor” delettel kezdeményezték a cigánytelepek felszámovagy „muzsikus” cigányról kellett-e véleményt for- lását. Országszerte csökkentett érték∫ (CS) lakások málni, amit igen szemléletesen reprezentál Porzsolt épültek, amelyek m∫szaki állapota lényegesen jobb Kálmán egy 1907-es keltezés∫ újságcikke: „Két féle volt ugyan a korábbi kalyibáknál, de nem érte el a cigány van Magyarországon. A magyar cigány, amely- fürd√szobás, WC-s lakásátlagot. A legnagyobb probb√l a geniális cigány zenészek kerülnek ki. Ezt a fajt léma mégis inkább az, hogy a rendelet végrehajtói pártfogolni és nevelni kell. A másik fajt, a vándor figyelmen kívül hagyták azt a passzust, amely a telepr√l kiköltöz√ cigányok oláh cigányt pedig egyszeMéltóságos Polgármester Úr! szórt letelepítését írta el√. r∫en ki kell irtani.” A vándor cigányok elle- A cigánytelep sorsa ügyében a rend√r f√kapitányhelyet- Így a települések szélén, ni széls√séges megnyilvá- tes úr kiküldöttjével, Pusztai István r. felügyel√ úrral zárt egységben felhúzott tegnap helyszíni szemlét tartottunk. Az újvárosi cs√szök nulások mellett a korra jel- is jelen voltak, akik a telep viszonyairól részletes tájé- Dankó Pista utcák igénytelemz√ hozzáállás az a – fen- koztatást adtak. Meghallgattam egyúttal az újvárosi len egyenházai újra konzerti idézetben is érzékelhet√ rend√r√rsnek azokat a rend√reit, akik f√képpen a ci- válták a cigányság települési elkülönülését. Az 1964– paternalizmus, amellyel gánytelep körül teljesítenek szolgálatot. megejtett szemle és a több oldalról beszerzett adatok es lakásépítési-lakásvására többség a letelepült, ma- Aalapján jelentésemet a következ√kben teszem meg: gyar cigányokhoz viszo- A telepr√l a régi „putrik” jórészt elt∫ntek, és helyükre lási hitellel megkezd√dött nyul. A fels√bbrend∫ atyás- rendes egy-két helyiséggel bíró tégla- vagy betonházak az apró falvak és tanyakörkodás alárendel√ viszonyá- épültek. A telep dísztelen külseje is elt∫nt, és már nem zetek „elcigányosodása” is. ra a legközismertebb uta- látszik cigánytelepnek, hanem olyannak, mintha a Szent A hitel csekély összege Erzsébet telep folytatása lenne. A telep a Mákosdül√i lás, amikor a nem cigány le- I. sz. út és a Vasas-töltés által bezárt területen fekszik, olyan ezer f√ alatti falvakba tegezi az √t magázó zenész ez a területrész már teljesen beépült. Továbbfejl√désé- kényszerítette a cigány csanek, terjeszkedésének nincs meg a lehet√sége, mert az ládokat, amelyeket a centcigányt: Húzd rá, prímás. A telepek kialakulása a út másik oldalán lev√ részen a foot-ball pálya foglal el ralizáló politika egyszer∫en területet, a további rész pedig mély és kiaknázott. második világháború után nagy szerepkör nélküli falvaknak A telep valamikor csupa cigány népségb√l állt, ma azonis tovább folytatódott: bár ban 9-10 nem cigány család is lakik a telepen, és így az nevezett, ahonnan elvonaz extenzív szocialista nagy- ott lakóknak legfeljebb 2/3-a cigány. Ezek is elég jó mód- ták az addigi létesítményeipar, a romák nagy részé- ban élnek. Egyik-másiknak lakása egész jól be van ren- ket, orvosi rendel√t, iskonek munkát adva, a város- dezve, öltözködésük is javult. Életmódjukban is ilyen lát, üzemeket, termel√szöel√nyös változás észlelhet√. Gyakran vesznek taxit igényba vonzotta a parasztgazvetkezetet, és minden bedaságok leépítése következtében munka nélkül ma- ruházást felfüggesztettek. Megindult a tehet√sebb radó cigányságot, a különböz√ városi lakásrendele- nem cigány lakosság elköltözése, és a helyükre az tek sokszor megnehezítették a legális beköltözést. alacsony lakásárak következtében a szegényebb A f√városban például legalább ötéves bejelentett réteg, túlnyomórészt cigány családok költöztek. Amibudapesti lakcím vagy munkaviszony volt az el√írás, kor egy-egy ilyen körzet cigány lakosságának az aráezért rengeteg roma család költözött olyan úgyne- nya túllép egy bizonyos határon, a lakások piaci érvezett vad telepekre, amilyen például a hetvenes téke ugrásszer∫en csökken, s ez végs√ lökést ad a évekig az Árpád híd pesti hídf√jénél volt. nem cigányok elköltözéséhez. A hatvanas évek végét√l kezd√d√en a városok terKutatások szerint a rendszerváltás után a cigányjeszkedésével a vad telepeket általában felszámolták, ság elkülönülésének nem csupán etnikai, hanem szoés a cigányok lakásproblémáit többféle módon kísé- ciális alapon is szervez√d√ folyamata tovább er√sörelték megoldani. Az egyik megoldás szerint nem túl dött. A munkanélküliség növekedése és a kilencvekomfortos, állami tulajdonban lév√, egyre romló nes évek elején drasztikusan megemelt banki kamatállagú régi bérházakba költöztették √ket. Mivel a lábak hatására ma mintegy nyolcszázezer magyarnyolcadik kerületben van ma is a legtöbb bérlakás, országi családnak halmozódott fel közüzemi vagy

120

Szegregáció és kitelepítés

banki hátraléka. A legtöbbször ez okozta, hogy a sok cigány család él, akiket korábban a Városi Tarendszerváltás utáni els√ öt évben az elszegénye- nács azért költöztet oda, mert a lepusztult belvárosdett családok egy része az olcsóbb lakásárak és meg- ba senki más nem hajlandó beköltözni. 1988-ban a Városi Tanács felkér egy budapesti terélhetés reményében a városok vonzáskörzetén kívül es√ falvakba áramlott. Ezzel párhuzamosan egy- vez√intézetet, hogy a város szélén, két kilométerre re több vidéki településen n√tt a cigányság számará- a legközelebbi buszmegállótól és több kilométerre nya, de ezzel ellentétes tendencia is megfigyelhet√: az óvodától, iskolától, üzletekt√l, a Sajó-parti reaz új fels√ középosztály elvándorol a városközpon- pül√tér melletti területre tervezzen lakótelepet a citokból, és elképzelhet√, hogy az amerikai városok gányoknak. A tervez√intézet a tanács többszöri mómintájára fel fog gyorsulni ezeknek a területeknek dosítási kérelme után egy földszintes sorház-telep koncepciójával áll el√, amely egyenként 29 négyzeta slumosodása. Mára ez a folyamat odáig vezetett, hogy az elmúlt méteres, fürd√szoba, WC és folyóvíz nélküli lakásoknéhány évben legalább harminc esetben fordultak ból áll. Mint kés√bb kiderül: mind a tanács m∫szaki különböz√ települések be, mert hisz pénzük b√ven van, amelyre zugkereskede- osztálya, mind pedig a tertöbbségi közösségei a cigá- lem révén tesznek szert. Lótartásukat a rend√rség eltil- vezéssel megbízott mérnönyok ellen. Az indok mind- totta. Két cigánynak van még 1-1 lova, amellyel fuvaroz- kök figyelmen kívül hagyják annyiszor a nem cigány nak. Ezáltal az ide-oda vándorlásuk lehet√sége és a gaz- azt a tényt, hogy a beépítédák terményeinek dézsmálása is észrevehet√en csöksi terület a folyó közelségéközösség békéjének helyre- kent. állítása volt. Kaltenbach Ami a telep megszüntetésének és áttelepítésének kérdé- b√l adódóan er√sen talajJen√ kisebbségi ombuds- sét illeti, a rend√rséggel egyetért√leg a következ√ a véle- vizes, és földfeltöltést igényel. A tervek szerint els√ man vizsgálata szerint egy- ményem: telep elég távol esik a város beépített részét√l, de a lépésben kilencvenhat, re gyakrabban tagadják ASzent Erzsébet telep házaitól is, tehát senki azok közelmeg a települések vezet√i sége miatt nem panaszkodik, s√t amint fent említettem, majd a következ√ években a romák letelepedésének a telepen több nem cigány család is lakik. Küljebb he- további kétszáz ilyen lakás engedélyezését, vagy pró- lyezni nem szabad, mert a határba kerülnének a cigá- épülne. A helyi televízió által bálják távozásra bírni a már nyok, és veszélyeztetnék a terményeket. A telep fekvése a f√ közlekedési vonalakhoz való közelsége folytán ott lakó cigány családokat. elég kedvez√, mert így a közönség, de a hatósági közegek közvetített egyik beszélgeA cigányok 2,1 százaléka is állandóan szemmel tarthatják viselkedésüket, amely tésben, melyen a megyei és a városi rend√rkapitány volt már részese kilakolta- körülmény meglehet√sen fékez√leg hat rájuk. tásnak, 3,8 százaléka telep- A felülépítmények ez id√ szerint „er√s” kezekben van- vesz részt, kimondják, hogy azokat t√lük nem lenne könny∫ megszerezni. Ha az antiszociális cigányokat, felszámolási akciónak. Az nak, azonban a mostani kedvez√ üzérkedési konjunktúra megelkövetkez√ esetleírások a sz∫nik, és a cigányok majd pénzhiányban szenvednek, b∫nöz√ket, és azon csaláteljesség igénye nélkül ad- els√ dolguk lesz, hogy házaikat eladják. Így a házak egy dokat, akik nem fizetik ki a lakbérüket, el kell különítenak tényszer∫ ízelít√t az része nem cigány kezekbe fog kerülni. önkormányzatok romákkal Ekkor merül majd fel a szüksége annak, hogy a cigányok- ni a város egészséges szernak másutt való elhelyezésével foglalkozzunk. Vidékre vezetét√l. kapcsolatos, általában tör1988 telén egy fiatal miskolci cigány tanító, vénytelen „akcióinak” módozatairól, és arról a folyamatról, amelynek során a még a szocializmus Horváth Aladár szervezésében megszületik az els√ éveiben hozott szociálpolitikai döntések a rendszer- magyar polgárjogi mozgalom. Tényfeltáró bizottság váltás után konfliktusokat gerjesztettek, majd etni- alakul két szociológus, két cigány aktivista, valamint az ugyancsak akkoriban életre keltett Raoul cizálódtak. Wallenberg Egyesület egyik alapító tagjának részvételével. MISKOLC 1989. február másodikán a Városi Tanács elfogadja a Sajó-parti telep koncepcióját és a tervhez kivitelez√t is talál. Ugyanezen a napon gy∫lést szervezz 1980-as évek közepén a Városi Tanács úgy dönt, nek a kilakoltatásban érintett romák, a tényfeltáró hogy az évtizedek során leromlott történelmi belvá- bizottság, az ellenzéki szimpatizánsok és a sajtó részrost teljesen felújítja. A tervben sétálóutca, bevásár- vételével. „Azokkal kezdték, akiknek a belvárosban lóközpont és nagyméret∫ modern polgári lakások lév√ lakásait rendbe hozni vagy lebontani kellene, megépítése szerepel. A városrészben akkor is, ma is azokkal folytatták, akik szerintük antiszociálisak, de

A

121

Kadét Ern√

mindannyiunkat gettóba zárnak majd, ha nem tudjuk lakásokat alakít ki, majd a város több pontjáról folyamagunkat megvédeni” – mondja az egyik felszólaló. matosan odatelepíti a cigány családokat. Így a kilencMásnap Horváth Aladár, Daróczi Ágnes és más venes évekre negyvenhárom, nagyrészt roma család közéleti személyiségek részvételével megalakul koncentrálódik a háztömbbe. Többségüknek érvéa Gettóellenes Bizottság (GEB), amely els√ lépés- nyes bérleti szerz√dése van, de akad olyan is, aki ként egy országos napilapokban is megjelen√, a bi- nem rendelkezik hivatalos lakhatási engedéllyel. zottság megalakulását bejelent√ kiáltványt fogal- N. Zoltán a földszint 3-ból például, 6 éves korától lakik az épületben, lakásbérleti szerz√dése természemaz meg. A GEB és a sajtónyilvánosság hatására a Városi tesen nem neki, hanem édesanyjának volt. ÉdesTanács ismét korrigál az elképzelésein: a következ√ anyja azonban néhány éve vidékre költözött, az önváltozat szerint folyóvíz és WC kerülne a két négyzet- kormányzat pedig nem tette lehet√vé az 5 gyermeméterrel nagyobbra tervezett és így már harmincegy kes családapává „cseperedett” fiatalembernek a bérnégyzetméteres lakásokba, és az építési területet fel- leti jogviszony folytatását. Jártak a házban igazi öntöltenék. Így a prognosz- nem vonulhatnak ki, csak a város területén kell valahol kényes lakásfoglalók is, de √k ahogy jöttek, úgy el is tizált kiadás négyzet- helyet kapniok. méterenként harmincezer Erre azonban a közeljöv√ben nem kerül sor. Vélemé- t∫ntek. 1995 szeptemberében az forintra emelkedik, amely nyem tehát röviden kifejezve az, hogy a cigánytelep megszüntetése ma már nem olyan sürget√, mint volt 4-5 évakkor megfelel egy, a f√vá- vel ezel√tt, másrészr√l nem lehetséges és egyáltalán nem önkormányzat lakásbizottsága el√terjeszti a Rádió ros legjobb részén épített is kívánatos. luxuslakás építési költsé- Ha itt megszüntetn√k, másutt kellene részükre ilyen te- utca 11-ben lakók kiköltözlep céljára alkalmas helyet kijelölni. Ámde hol legyen az tetését. A tervekben az áll, gének. hely? Minden városrész irtózik a cigányoktól, és minhogy a város széli Takarodó Március elsején a tanács aden módon tiltakoznék odatelepítésük ellen. De tegyük az építkezés pénzügyi ter- fel, hogy találnak ilyen alkalmas új helyet. Az eredmény úton, egy kutyamenhely vének elfogadtatására ké- az lenne, hogy itt megint csak „putrik” keletkeznének mellett építenek a lakókszül, miközben az MSZMP és az egész környék csúfjára volnának. Az áttelepüléssel nak komfort nélküli lakámiskolci bizottsága, amely a régi telephely viszont nem sz∫nnék meg, mert ott a sokat. A kitelepítés egycigányok házait nem cigányok foglalnák el. Tehát az lenaz egész projektet kezde- ne az eredmény, hogy a mostani egy szegénytelep helyett aránt érintene minden ott ményezte, úgy dönt, azt ta- kett√ keletkeznék. Számolni kellene természetesen avval lakót, függetlenül attól, nácsolja a helyi tanácsnak: is, hogy az áttelepülés és az új helyen felülépítmények hogy van-e közüzemi hátlétesítése terén a város a szükséges költségek nagy ré- raléka vagy sem. szavazzanak a terv ellen. viselését√l nem zárkózhatnék el. Az áttelepítés Másnap, pontosan egy szének Novemberben önkorma nem id√szer∫, és az építési anyagok hiányában egyhónappal a kitelepítési terv általában nem is foganatosítható. mányzati határozat szüegyhangú elfogadása után, A telepr√l két-három „putrit” kell még eltüntetni, s tu- letik, mely szerint az el√zea tanácsülés egyhangúlag a lajdonosaikat szorítani arra, hogy helyükre téglaháza- tes tervek ellenére SzékesSajó-parti telep megépíté- kat építsenek. fehérvár belterületén szorGondoskodni kellene arról is, hogy megfelel√ közös sének terve ellen szavaz, galmazzák a Rádió utcaiak majd a GEB tagjai és más cigány aktivisták részvéte- lakásgondjainak megoldását. Az egyeztetésben részt lével két szakért√i bizottságot alakít a miskolci cigá- vesz a helyi cigány szervezet és a miskolci „gettóügy” nyok lakásgondjainak megoldására. óta „szunnyadó” Gettóellenes Bizottság. A miskolci gettóügy azonban csak elült, de korántDecember 14-én az önkormányzat megbízza a sem oldódott meg. Hátralékos cigány családokat SZÉPH◊ Rt.-t, hogy a Takarodó úton negyvenhárom lakoltatnak ki ma is olyan övezetekb√l, ahol a Mis- alacsony komfortfokozatú szükséglakást építsen. kolci Ingatlankezel√ Vállalat szerint a város nem terA Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 1996 februárvez beruházást a közeljöv√ben. jában felszólítja a székesfehérvári önkormányzatot, hogy „helyezze hatályon kívül december 14-i határozatát, mert az jogszabályt sért. […] A közgy∫lés érSZÉKESFEHÉRVÁR vénytelen, ellentmondó döntéseket hozott, melyek kizárják egymás hatályosulását.” Az önkormányzat a felszólításnak egy hét elteltével eleget tesz. nyolcvanas években a székesfehérvári Városi Június 27-én a polgármester, dr. Nagy István isTanács úgy dönt, hogy a Rádió utca 11-ben szükség- mét a közgy∫lés elé terjeszti a Takarodó utcai telep

A

122


Decemberben nyilvánosságra kerül Kaltenbach tervét, ezúttal „Váralja sor alatti terület” néven. A nemzeti és etnikai jogok országgy∫lési biztosa els√, Jen√ kisebbségi és Gönczöl Katalin állampolgári jogi 1996-os ajánlásában többek közt felszólít: „a képvi- ombudsman megállapítása: „Az önkormányzat azon sel√ testület és az önkormányzat tevékenysége so- határozata, amely a Rádió utca 11. sz. épület lebonrán alkalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi jo- tását és a bontásból származó épít√anyagnak a kisebbségi önkormányzat tulajdonába adását hatágokról szóló általános jogelveket”. Augusztusban a GEB megállapodik az önkormány- rozza el, az Alkotmány és az önkormányzati törvény zattal a Rádió utcaiak lakóövezeten belüli elhelyezé- több pontjába ütközik. […] Elhelyezési kötelezettsésér√l. A megállapodásban az önkormányzat által vál- gének elismerésével az önkormányzat mintegy jogcímet teremtett a lakóknak az épületben való lalt „‚” terv azonban nem készül el. Az 1996 √szét√l 1997 júliusának végéig tartó kö- tartózkodásra. […] Az önkormányzati törvény szerint zel egy év alatt a SZÉPH◊ Rt. kikapcsoltatja a házban a lakásgazdálkodás, a szociális alapellátás, valamint a közm∫szolgáltatásokat: a villanyt, a folyosók vé- a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesügén eddig meglév√ vizes- closettjuk legyen, és valami módon eltiltani √ket a kör- lésének biztosítása a települési önkormányzat felblokkokat, vécét, csatorná- nyék bepiszkításától. zást. Sokan elmenekülnek. Ami a gazdáknak azt a panaszát illeti, hogy a cigányte- adata.” Miután kiderül, hogy a Az önkormányzat – sajtó- lep az el√ttük elvonuló kocsik rakományát dézsmálja, jelentem, hogy ez megfelel a valóságnak. Ámde a tolvanyilatkozatai szerint – jok nemcsak a cigánytelep lakói közül kerülnek ki, ha- hatályos törvények szerint 28, az ott maradók szerint nem a hatósági közegek jelentése szerint a Szent Erzsé- a konténerek lakás céljára csupán 8 családot helyez el bet telep gyermekei közül is. Nemcsak a cigánytelep el√tt a lakóövezeten kívüli Takaa városban. Az üresen fenyegeti veszély a kocsikat, hanem végig az egész má- rodó úton még átmenetileg úton, tehát nem fogható minden rendellenesség sem vehet√k igénybe, a vámaradt helyiségekben a kosdül√i a cigányokra. SZÉPH◊ Rt. az ajtó- és ab- Ezeket a fosztogatásokat a mez√√rök a rend√rséggel kar- ros vezetése újabb 30 millaktokokat kiszedi, a nyí- öltve kell√ eréllyel és fellépéssel meg tudják fékezni. lió forintot szán arra, hogy lásokat befalazza, a ház elé Egyébként azok a gazdák, akik nem képesek kocsirako- a Rádió utcaiaknak a köregy nyomós kutat, mögé mányukat maguk megvédeni, az év legnagyobb részében nyékbeli falvakban vásáválaszthatják a Mákosdül√ másik útját is, amely a telept√l egy ásott gödr∫ vécét távolabb esik. Megjegyzem végül, hogy a rend√rség új- roljon lakást. Amíg pedig a (budit) telepít. Megsz∫nik a városi √rse a cigánytelepet úgyszólván állandóan szem- lakásvásárlás megoldódik, világítás, használhatat- mel tartja, nemcsak a rendre ügyel fel a városi mez√- az id√közben lebontott lanná válnak a háztartási √rökkel karöltve, hanem arra is, hogy idegen cigányok Rádió utcai háztömbb√l szivárogjanak be a telepre és ott végleg meg ne telegépek, rádiók, televíziók. ne ideiglenesen a helyi Vöröspedjenek. Az ÁNTSZ megállapítja: kereszt részére fenntartott 1997 √szére a Rádió utca Kérem jelentésem tudomásulvételét. házba költöznek. A végleges Gy√r, 1943. október hó 1.-én. 11-ben járványveszély lélakóhely-változtatás azonf√jegyz√ ban id√közben meghiúsul, pett fel. A legszegényebb és a városgazdasági ügyosztály vezet√je végül is a házban maradó ugyanis a megkeresett te13 család szerint – valamennyien ott éltek 1995 lepülések egyt√l egyig tiltakoznak a roma családok novemberében is, és hetüknek érvényes bérleti szer- odaköltözése ellen. A Székesfehérvárhoz közeli Pátz√dése volt, azaz rájuk is vonatkozott a korábbi kán lakossági gy∫lést tartanak a polgármester részközgy∫lési határozat elhelyezési kötelezettsége – az vételével. A gy∫lés 200 résztvev√je úgy dönt: „minembertelen körülmények létrehozásával el akarták den eszközzel megakadályozzák”, hogy a székesfehérüldözni √ket. vári Rádió utcából kilakoltatott roma családok tagHamarosan megjelenik a lakókonténer „eszméje” jai közül bárki is a faluba költözzön, és e cél érdekéa székesfehérvári önkormányzat bizottságaiban, a ben aláírásgy∫jtésbe is kezdenek. A faluban az egyik város pedig úgy dönt, hogy csupán bérelni fogja √ket. család végül házat vásárol, amelynek ablakait – azA valóságban azonban az ingatlankezel√ SZÉPH◊ Rt. óta is ismeretlen tettesek – betörik. A család visszalízingszerz√dést köt a konténerek gyártójával, így – költözik Székesfehérvárra. a közbeszerzési törvényt ismét megkerülve – ön„A helyzet valójában az, hogy Székesfehérvár a magától, saját tulajdonában lév√ cégét√l bérli √ket megye falvaiba telepíti, exportálja ezt a problémát” az önkormányzat. A konténereket építési engedély – nyilatkozza egy országos napilapnak az egyik „célnélkül a Takarodó útra telepítik. település”, ◊si polgármestere.

123

Kadét Ern√

Nem megyünk innen. Fizesse el√bb ki a polgármester azt a hétszázezer forintot, amibe ez nekünk került.” Júliusban a polgármester, Lackó Károly egy televízióm∫sorban genetikai okokkal magyarázza, hogy néhány sátoraljaújhelyi – történetesen cigány – család a város közrendjét veszélyeztet√ magatartást SÁTORALJAÚJHELY tanúsít. Augusztusban lezárul a kisebbségi ombudsman vizsgálata: Kaltenbach Jen√ a sátoraljaújhelyi ügyet közeli Ricse községb√l 1996 májusában Sátor- lokális apartheidnek nevezi, és megállapítja, „hogy aljaújhelyre költözik négy cigány család, miután a romákat kitelepít√ határozat Alkotmányellenes”, néhány ricsei családdal való konfliktusuk következ- mert – egyebek mellett – „sérti az igazságszolgáltében lehetetlenné válik az ott maradásuk. A beköl- tatás bírói monopóliumát” (a család tagjai ellen tözött családok azonban ugyanis nincs bírósági ítéII. Rákóczi Ferenc: hamarosan összet∫zésbe let), „az ártatlanság vélelA Czigányok Vajdaságárúl Való Pátense, 1704 kerülnek a sátoraljaújhemét a mozgás és a tartózMid√n a Czigány Nemzet, mely eleitül fogva a Nemes Or- kodási hely megválasztásályiekkel is. szágban Nemzetünk szárnya alatt, természet szerint Az 1997. június ötödikei gyakorlani szokott életének modalitásit continuálta, nak szabadságát. A város éjszakán egy helyi fémke- mind az Haza értetlen, törvéntelen lakositul, mind pe- jegyz√je mulasztást köveresked√vel – aki egyébként dig hadainktul ottan-ottan igazságtalanul s törvénytele- tett el, mikor jóváhagyta az a cigány kisebbségi önkor- nül impetáltatván, nem lévén oly bizonyos tiszti, melyhez önkormányzat fenti határegressusával maga dolgainak orvoslását secundálmányzat akkori elnökének, való rozatát, mulasztott továbbá hatná – szabadosan kiki hurczolná, injurálná s károsíMárton Mihálynak a test- taná, mind penig maga mind egy, mind más helytelen a megyei közigazgatási vére – elmérgesült vitájuk oppressióban manutentióját consequálhatná, s√t maga hivatal is, mert nem gyakövetkeztében tömegvere- is természeti inclinatiója szerint alattomban gyakorlani korolt törvényességi felkedés tör ki, a Ricsér√l be- szokott csalárdságival mindeneket elkövetne; akartunk ügyeletet, és nem semmiazért az eddig a Nemes Országban practicált jó rend és költözött családok és a szokás szerint minden rendrül irántok kegyelmesen dis- sítette meg a testület ezen fémkeresked√t pártoló, ponálnunk. Mely végre is rendeltük és praeficiáltuk a döntését.” mintegy kétszáz f√s „√sla- Dunán-innen lev√ egész Czigány Nemzetnek F√-VajdájáAz ombudsman ügyészkos” cigány tömeg között. nak (fennhagyván mindazonáltal akármely földesúrnak ségi vizsgálatot kezdeméczigányi iránt való jussát,) Nemzetes Vitézl√ IlosMárton Mihály ezután a be- isvaimaga nyez annak megállapításáÁbrahám Palotás-Kapitány hívünket, aminthogy települt cigányok okozta parancsoljuk is serio minden h∫ségünk alatt lév√ vár- ra, hogy a képvisel√testüproblémák megoldása érlet tagjai nem követtek-e el dekében rendkívüli önkormányzati képvisel√-testü- b∫ncselekményt, amikor alkotmánysért√ döntésületi ülés összehívását kezdeményezi. Elmondása sze- ket megszavazták. rint „a Ricsér√l beköltözött családok tagjai randalíA polgármester az ajánlást nem érzi magára és az roznak, lopnak, gyermekeik elveszik osztálytársaik általa vezetett testületre nézve kötelez√nek: „Az omuzsonnáját, a fiúk zaklatják a serdül√ lányokat”. budsman úr azt mond, amit akar” – mondja, és a haJúnius 20-án a város rendkívüli ülése a betelepült, tározat visszavonásának lehet√ségét az ügyészségi körülbelül nyolcvan f√t számláló négy roma család- vizsgálat eredményét√l teszi függ√vé. dal kapcsolatban így dönt: „Sátoraljaújhely város Az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor októbeképvisel√testülete a jöv√re nézve elhatározza, hogy ri nyilatkozata szerint „az önkormányzat téves döna város életébe beilleszkedni nem tudó, a közbizton- tést hozott a roma családokkal kapcsolatban. A kiságot megsért√ és veszélyeztet√ személyeket nem- telepítés törvényes lehet√ségei nem állnak fenn, így kívánatos személyeknek nyilvánítja, és a jöv√ben azok nem hajthatók végre.” mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen szeUgyanebben a hónapban az Országos Cigány mélyek elköltözését a városból a törvény eszközei- Kisebbségi Önkormányzat úgy próbálja megoldani vel elérje.” a konfliktust, hogy lépéseket tesz a romák Ricsére Az egyik kitelepítésre ítélt ember, Demeter Ferenc való visszaköltöztetésére. Az ötletre mindenki ráígy nyilatkozik egy országos napilapnak: „Szabad bólint, a terv azonban – a családok ellenállása miatt költözködés van, oda költözködünk, ahová akarunk. – meghiúsul.

Az önkormányzat a környez√ falvak ellenállásán megbukó kitelepítési terv után a Rádió utcai tizenhárom cigány családot Székesfehérváron belül szórtan, szükséglakásokban helyezi el.

A

124


Az állampolgári jogok országgy∫lési biztosa, az önkormányzat eljárása nem ütközik törvénybe, Gönczöl Katalin decemberben befejez√dött vizsgála- de felhívják a figyelmet: „Azzal, hogy az épületet letában elmarasztalja a Sátoraljaújhelyi Rend√rkapi- bontják, végképp ellehetetlenítik a családok életét. tányságot, miután az – bár hivatalból kötelessége A döntés gazdaságilag is indokolatlan, mert a gyerlett volna – nem tett lépéseket a város korábbi köz- mekek állami gondozásba vétele többe kerül, mint a hétmilliós díjhátralék.” biztonságának helyreállítására. Az épületet felrobbantatja az önkormányzat, az 1998 júniusában, úgy t∫nik, megoldódik a konfliktushelyzet: az önkormányzat segítségével a romák utcára került körülbelül negyvenöt család többsége visszaköltöznek Ricsére. Ám a településre való beje- a város széli közm∫ és ivóvíz nélküli nyomorteleplentkezésük nem megy zavartalanul: Putki László csa- re, Hétesre kerül. Az Európai Unió utazó nagykövete, Hans Beck ládja négy nap után húga sátoraljaújhelyi öröklakásába költözik. Bejelentkezésüket a polgármesteri hi- 1998 januárjában Hétesre látogat, ahol aggasztónak vatal addig nem kívánja átvenni, amíg a tisztiorvosi találja a nyomorban teng√d√ romák sorsát, de sevizsgálat el√zetes véle- megye- város- s falubeli akármely névvel nevezend√ hí- gítséget nem tud ígérni. Idén áprilisban felröpményt nem nyilvánít a la- veinknek, úgy hadi-tiszteinknek és hadainknak is: iskókörülményekr√l, vala- mervén ez pátens-levelünkben declarált hívünket a Du- pen a hír, hogy a díjhátmint amíg be nem fizetik a nán-innen lév√ Czigányságnak Vajdájának lenni – sen- ralékok miatti kilakoltatás ki is kemény animadversiónk alatt, említett hívünk pakorábbi, a család által vita- rancsolatja s akaratja ellen a megnevezett Czigányságot Hétesen folytatódik A tetott tartozást a város kasz- háborgatni s annyival is inkább károsítani ne merészel- lepen lakók szóviv√je, Seszájába. A polgármester a je; hanem ha kirül mi panasza, kára, vagy egyéb inju- ress Géza azt mondja: „a város érdekeire hivatkozik, riája lehetne: megnevezett Vajdájokhoz recuzrálván, ki- családok többsége már tartozik irántok igazságot szolgáltatni, vélek megkapta a felszólítást, a jogvéd√k szerint viszont nek-kinek eleget tétetni. Nemkülönben parancsoljuk az egész Duel√fordulhat, hogy a város nán-innen való Czigányságnak: [ha mit] Ország szolgálat- hogy május nyolcig hagyels√ embere túllépte hatás- jára tartozó dolgokban mint F√-Vajdájok fog parancsol- ja el a lakást. Sokan a Cs1ni – tartozó endegelmességgel függeni, mindenekben pa- b√l kerültek ide, √k innen körét. rancsolataihoz magokat alkalmaztatni, a szerint is azt már nem tudnak hova véghez vinni el ne múlassák. Különben adunk, engedünk említett hívünknek oly hatalmat, hogy a kik vagy enge- menni.” ÓZD Az önkormányzat hádetlenek, vagy engedetlenségekért, vagy egyéb természeti csalárdságok szerint elkövetni szokott rosz csele- romhónapos haladékot ad kedetekért vétkeseknek találtatnak, szabadossan meg- a kilakoltatásra váróknak, és érdemes büntetésekkel is megbüntettetzdon 1997-ben az Észak- fogattathassa amely augusztus hetedihesse. – Költ Tokaj alatt lév√ táborunkban, die 1. Januarii Magyarországi Áramszol- Anno 1704. kén lejár. A száztíz hátragáltató Vállalat a felhalmolékos család nem tudja zódott hátralékok miatt kikapcsolja az áramot a „Cs1” rendezni tartozásait, így az önkormányzat kilakolnéven ismert, zömmel romák lakta háztömbben. tatásra készül. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat májusban közzétett véleménye szerint az áram kikapcsolása után rohamos pusztulásnak indult ház- ZÁMOLY ban „jelent√s fert√zésveszély alakulhat ki a nyár beálltával”. Ózd Városi Önkormányzata május végén úgy dönt, gy vihar következtében 1997. október 31-én hét záhogy az épületet lebontatja. Harmincegy lakó ese- molyi cigány család lakása súlyosan megrongálódik. tében joger√s kilakoltatási határozat születik, a töb- A község polgármestere a helyi m∫vel√dési ház színbi család önkényes beköltöz√nek min√sül. háztermében helyezi el a 17 gyermeket és a 14 felAz ózdi ingatlankezel√ iroda vezet√je, Papp Anna n√ttet, ezalatt lebontásra ítéli, és rövid id√n belül így nyilatkozik: „az önkormányzatnak nem feladata ledózeroltatja az általa életveszélyesnek min√sített az utcára kerül√ családok elhelyezése. A bontás után épületet. Ugyanakkor a település képvisel√testülea felszabaduló értékes telek hasznosításáról még nem te olyan értelm∫ határozatot hoz, amely megtiltja született döntés, addig is parkosítják a területet.” szociális bérlakások építését. Az ügyben a kilakoltatásra várók érdekeit a Roma Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat ötPolgárjogi Alapítvány képviseli, akik elismerik, hogy százezer forintot utal át az önkormányzat számlájá-

Ó

E

125

Kadét Ern√

1998 áprilisában egy fiatal kecskeméti vállalkozó, ra azzal a kikötéssel, hogy abból csak a zámolyi roma családoknak vásárolhatnak telket a településen. Gaál István az Épít√k ’89 Kft. ügyvezet√ igazgatója A polgármester azonban meger√síti: nincs Zámolyon azzal az ötlettel áll a kecskeméti önkormányzat elé, hogy a három telepen lakó romákat összeköltözteta romáknak eladó telek. A m∫vel√dési ház lakói nem fizetik az általuk el- ve, összkomfortos sorházakat építene számukra az új használt víz, gáz és villamosenergia után felszámolt városi börtön szomszédságában lév√ telken. A százközüzemi díjakat, ezért a polgármester intézkedik e hatvan, egyenként huszonhét négyzetméter alapteszolgáltatások kikapcsolásáról. Önkormányzati dön- rület∫ lakás felépítéséhez a pénzügyi bázist els√sortés születik arról, hogy legkés√bb július 31-ig a roma ban a több gyermekkel rendelkez√ családoknak járó családoknak – elhelyezési igény nélkül – el kell szociálpolitikai kedvezmény és az önkormányzat által hagyniuk az épületet, majd a határid√ lejárta után folyósított különböz√ kamatmentes hitelek adnák, a hiteleket az újonnan felépült házakra terhelnék. A tebírósághoz fordul a kilakoltatás érdekében. A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít az ügy- lepre közösségi ház mellett rend√rséget is szeretnében, melynek során meg- F√szolgabírói jelentés a kisk√rösi járásban végrehajtott nek létesíteni. Gaál István a sorházak fejében a felszaállapítja, hogy a „zámolyi cigányrazziáról, 1940. baduló területet kéri az önjegyz√ a roma családok kokisk√rösi járás f√szolgabírája. kormányzattól, ahová kérábbi lakásainak lebontásá- A2939 kig 1940 szám. s√bb értékes családi házara kiadott határozatai szá- Tárgy: Kóbor cigányok hatékonyabb ellen√rzése. kat építene, várható nyeremos anyagi és eljárási jog- Hiv. szám: 23. 929 kig 1940 szám. ségét azonban elmondása szabályt sértettek meg, szerint még nem tudja megamelyek alapján a polgárMéltóságos Alispán Úr! becsülni. mester törvénybe ütköz√ Fenti számú rendeletre tisztelettel jelentem, hogy a járáA települési önkormánymódon intézkedett az épületegyüttes megsemmisíté- som összes községeiben a rendeletben el√írt id√pontban zat három hét alatt átfuttata kóbor cigányok ellen√rzése megtörtént. A csend√rörssér√l, és az egykori cseléd- parancsnokságok jelentése alapján tisztelettel jelentem, ja a terveket a különböz√ ház lebontásával mind a ko- hogy a cseng√di örs Horváth Dezs√ 16 éves tolnam√zsei bizottságok el√tt, és a megrábban ott lakóknak, mind kóbor cigányt elfogta, kinél az igazolásnál kiderült, hogy valósulást mindenhol táJen√ akasztói lakos sérelmére lopást követett el, mogatják. A polgármester, az épület tulajdonosainak Bodor s ezért a kalocsai kir. törvényszék fiatalkorúak bírósáKatona László így válaszol a kárt okozott. […] A m∫vel√dési házban eltöltött kilenc hónap alatt az önkormány- gettósítást emleget√knek: „az én szomszédaim is mind zat nem tett hatékony lépéseket a zámolyi romák lak- magyarok, mégsem mondom azt, hogy gettóban élek. hatásának helyben való megoldása érdekében, s√t ar- Az új házakból álló városrész sem lesz gettó.” A Kecskeméti Cigány Kisebbségi Önkormányzat ra törekedett, hogy a családok lehet√ség szerint költözzenek el. A kisebbségi jogok parlamenti biztosa az alelnök kivételével szintén támogatja a projektet. megállapítja, hogy a kialakult helyzet kimeríti az al- Az alelnök, Kovács Attiláné nem érti, hogy miért kell kotmányos visszásság fogalmát, s√t az önkormányzat a négymilliós költségvetés∫ lakásokat egy helyre megsértette a cigány lakosok Alkotmányban biztosí- telepíteni, amikor ennyi pénzért a város bármely tott alapvet√, többek között a szociális biztonsághoz, pontján lehet otthont kapni. Az egyik telep lakója, Poczók István így vélekedik: illetve az emberi méltósághoz f∫z√d√ jogait is.” „jövedelmem nincs, nem fogok tudni a jóisten tudja mennyi gázszámlát kifizetni. Nem megyek a börtön KECSKEMÉT mellé a többi ismeretlen cigánnyal együtt, inkább maradok a barakkokban.” Májusban a Roma Polgárjogi Alapítvány ígéretet z 1960-as években Kecskeméten a Városi Tanács tesz: a romák számára megnyugtatóbb koncepciót ideiglenes lakóhelynek szánt komfortnélküli telepszer∫ dolgoz ki. A polgármester szeptemberig felfüggeszti barakklakásokat építtet, amelyekbe kés√bb évtizedek- az Épít√k ’89 Kft. tervének megvalósítását. re többségében roma családok költöznek. A kilencvenes évekig három, egymástól elkülönül√ cigánytelep jön létre a városban, összesen körülbelül hatszáz, nyofentiek csak kiragadott esetei annak a terjed√ben morban teng√d√ embernek adva lakóhelyet. lév√ gyakorlatnak, amelynek révén a helyi többsé-

A

A

126


gi lakosság és a helyi hatalom elkülöníti a cigányokat. a nyilvánosság el√tt legitimálni a romák ki- és összeA cigánytelepek és települések spontán kialakulása telepítését, hogy a romák közösségi szellemének az mellett az önkormányzatoknak a cigányság közössé- jót tesz, s talán önmagukkal is elhitetik, hogy az álgi igényeire hivatkozó összetelepítési politikája kon- taluk kitalált megoldás valóban jó lehet a cigányokzerválja az elkülönülést, amely sok más összetev√ nak. A kilakoltatások következtében utcára került mellett a gyökerét jelenti a felszínre kerül√ és meg- gyermekek állami gondozásba vételekor szintén „jósokszorozódó problémáknak. tev√ként” lépnek fel. Pénz és államilag koordinált koncepció hiányára Az igazsághoz nagymértékben hozzátartozik azonhivatkozva a polgármesterek, képvisel√ testületek ban az is, hogy a „civil” lakosság legalább annyira saját utat járva általában a számukra legegysze- el√ítéletes a cigánysággal szemben, mint a többségi r∫bbnek látszó megoldást választják, ez pedig a leg- társadalomból származó helyi hatalom mindenkori többször a hátrányosabb helyzet∫ romáktól való kü- vezet√i. Egy 1982-ben készült felmérés szerint az emlönféle módon történ√ megszabadulást jelenti. Sok- berek több, mint fele alkalmazna valamilyen diszkriszor a lakosság ellenérzé- gának át lett adva. A kisk√rösi csend√rörs pedig a razzia minációt a cigányokkal sére támaszkodva vagy azt alkalmával 4 tekn√vájó cigány férfit (33, 34, 38 és 46 éve- szemben, ha vezet√ polititudatosan generálva – sek), 2 cigány n√t (30 és 33 évesek), 8 cigány gyereket (2, kai beosztást kapna. A hát6, 11, 12, és 15 évesek) vettek √rizetbe és vezették amint az láthatóvá vált a 3,el√4,a5,községi rányos megkülönböztetést el√ljárósághoz orvosi megvizsgálás és fersátoraljaújhelyi, székes- t√tlenítés végett. Miután nevezettek kilétüket kétségte- alkalmazók huszonhét száfehérvári ügyek kapcsán – len módon igazolták és a lovak marhalevelei is rendben zaléka elkülönítené a romápróbálják végrehajtani a voltak és az iratokból kit∫n√leg a lovak május hóban ál- kat, száz emberb√l három ki is meglettek vizsgáltatva, a csend√rörs szakilakoltató, összetelepít√, latorvossal is irtaná √ket. Er√s Ferenc badon bocsátotta nevezetteket. A járás egyéb községeivárosból ki∫z√ önkormány- ben kóbor cigányok nem találtattak. 1994-es hasonló témájú kuA cigányügyre vonatkozólag tisztelettel a magam részér√l zati határozatokat. A többtatása szerint Magyarorszáségi lakosság által Kelet- javasolnám a cigányoknak munkatáborban való elhelye- gon a legellenszenvesebb zését. Különösen Kecel községben van sok cigány, kik Európa-szerte kirekesztett ha a munkatáborokban fegyelmet és munkaszeretetet etnikum a cigány, akiknél romák nem egyszer∫en szoknának meg, esetleg használható munkásokká vál- csak a homoszexuálisok, a etnikai diszkriminációk so- hatnának. kábítószeresek és a b√rrozatos elszenved√i. A zö- Kisk√rös, 1940. évi június hó 8. fej∫ek rétege kelt er√sebb f√szolgabíró mét alkotják a rendszerválellenérzést az emberekben. tásokkal végbement gazdasági szerkezetalakítás Tízb√l kilenc ember úgy véli, hogy a cigányok gondmiatt teljesen perifériára szorult rétegeknek is, ezért jai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. sokak szemében a „normális” társadalom számára Ez azért is érdekes adat, mert 1982-ben is majdnem egyre inkább feleslegessé válnak. Ebb√l a szempont- ugyanennyien hitték azt, hogy a romák munkakerüból gyakorlatilag mindegy, hogy a többség érdekeire l√k, miközben a feln√tt férfiak kilencven százalékáhivatkozó helyi vezet√k konténergettót építenek, ki- nak állandó munkahelye volt. Ugyancsak elgondoltiltják a romákat a városból, vagy esetleg a város kodtató, hogy a 1994-ben megkérdezettek hatvanhét százaléka szerint a b∫nözési hajlam a romák vérében több pontjáról egy helyre zsuppolják √ket. Mindez olyan retorikával történik, amelyben ke- van. Az emberek majd fele helyesli, hogy vannak még veredik a kriminalisztika, a rasszizmus, és – furcsa olyan szórakozóhelyek, ahová a cigányokat nem enmódon – egyfajta paternalizmus szóhasználata. gedik be, emellett hatvanszázalékos támogatottságA helyiek „antiszociális b∫nöz√ket” akarnak a város ra talált az a kijelentés, hogy mindenkinek joga van „egészséges szervezetét√l” elkülöníteni, amit néhol gyermekét olyan iskolába járatni, ahol nincsenek ci„genetikai okokkal” magyaráznak. A retorika azonban gány gyerekek. A már elhunyt közvélemény-kutató igen hamar csap át „cigányozásba”: az önkormány- szociológus, Lázár Guy a feln√tt lakosság nemzeti zat által „önkényes beköltöz√knek” aposztrofált – identitásáról és kisebbségekhez való viszonyáról szótörténetesen cigány – székesfehérvári családokról ló tanulmányában kimutatta: „a cigányokhoz való ela Székesfehérvár környéki falvak lakói már mint ci- lenséges viszony lényege, hogy e kisebbség abszolút gányokról beszélnek, aláírásgy∫jtést kezdeményez- külcsoportként jelenik meg az emberek többsége szánek, él√lánccal állják el az utat a betelepül√k el√tt. mára, olyan külcsoportként, amely f√leg negatív reMáskor pedig ugyanezen kijelentéseiket hangoz- ferenciacsoportként szolgál, és amelyt√l a megkérdetató önkormányzati vezet√k azzal az érvvel próbálják zettek többsége teljes mértékben elhatárolja magát”.

127

Kadét Ern√

A romákkal szembeni el√ítélet tehát minden szin- dozza magában, hanem gazdasági szempontokkal ten képviselteti magát, amit természetesen egy „okos sem indokolható. A szakért√k szerint jó min√ség∫ új politikus” nem hagyhat figyelmen kívül, hiszen a lakásokat kell építeni, amelyekbe a kisebb méret∫ többség véleménye mindig sikerkovácsoló er√ lehet. otthonok lakói költöznének. Az így felszabadult lakáAz er√ ellen fordulni azonban nem jár minden koc- sokat lehetne szükséglakásokká nyilvánítani, amekázat nélkül, elég csak a közelg√ önkormányzati vá- lyekben aztán a hátrányos helyzet∫ családok élhetlasztásokra gondolnunk, ahol a többség véleménye nének. Ezzel a többlépcs√s koncepcióval kiküszöellen forduló vezet√k könnyen kegyvesztetté válhat- bölhet√vé válna a szegényebb rétegek lakóhelyi nak. Az er√ gerjesztése, meglovagolása és a szembe- koncentrálódása, a nem sokkal drágább újonnan épífordulástól való félelem nem is olyan ellentétes ket- tett épületek pedig a komfortnélküli mini lakásokt√sére utalhat az is, hogy a fentebb leírt ügyek jó ré- nál jóval értékesebbek és tartósabbak lennének. sze a választások el√tti egy éven belül kezd√dött. A lakhatási problémák megoldására létezik egy szoTermészetesen nem lehet mindent az el√ítéletek ciális lakásépítési program is, amely az állami lakásszámlájára írni, hiszen a A cigányok letelepítésér√l szóló B. M. rendelet végre- építés megsz∫nése után sorossz döntést hozó önkor- hajtása Pozsony vármegyében, 1916 kak számára az egyetlen mányzatoknál sokszor tényesélyt jelenti. Ezt az esélyt leges kényszerít√ er√ lehet Pozsony vármegye alispánjától. azonban nem könny∫ megSzám 11370/1916 a pénzhiány. A kilencvenes Határid√: Sürg√s ragadni, hiszen a többgyerévek eleje óta gyakorlatilag A válaszirat alapjául szolgáló jelentés, megkeresés, ren- mekes családoknak juttafolyamatosan csökken a te- delet stb. száma: 15001 eln. 916 tott pénztámogatás csak a Tárgy: A kóbor czigányok el√állítására vonatkozó utalepülések állami támogatáköltség harmincöt százalésa, mert a normatívák nem sítás. – kának el√teremtése mellett követik az inflációt. Az elvehet√ igénybe. Nem nehéz Belügyminiszter Úr! maradt régiók, ahol a legbelátni, hogy így éppen a nagyobb a cigányság szám- Jelentem, hogy a kóbor czigányok el√állításához szük- legszegényebbek maradnak aránya, megfelel√ infra- séges els√ intézkedéseket megtettem. Ennek bejelenté- ki az építkezésb√l, s√t pont se mellett, kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék a cs. struktúra hiányában ez és kir. hadügyminiszter úrral, valamint a pozsonyi cs. és ezen családok kiszolgáltaidáig kimaradtak az egyéb- kir. katonai parancsnoksággal érintkezésbe lépni az tottságát használják ki sajként is csak a számadatok- iránt, hogy a somorjai vagy a dunaszerdahelyi fogolytá- nos egyes vállalkozók: gyaból érzékelhet√ gazdasági boroknak üresen álló barakjai a június 16-tól kezd√d√leg kori eset, hogy a többmilA most nevezett fogolytáborok ugyanis növekedésb√l. A szegény- kijelöltessenek. liós támogatást néhány 60–80. 000 fogoly befogadására készültek, a valóságség tehát sokszor hibás ban azonban üresen állanak, mert alig 6–8000 fogoly százezer forintért „megvádöntésekre kényszeríti a lakja az illet√ táborokat. A kóbor czigányok √rzésével s sárolják” a sokgyermekes, helyi vezetést, ám ez senkit élelmezésével járó nezézségeknek elkerülése czéljából nyomorgó családoktól. Ám nem menthet fel a felel√s- különösen alkalmas volna a most jelzett tervem meg- ha valamely módon sikerül valósítása, miért is azt Nagyméltóságod legmelegebb ség alól. Már csak azért figyelmébe ajánlani bátorkodom. is új lakáshoz jutni, az sem sem, mert Székesfehérvájelent automatikusan jobb ron vagy Kecskeméten ko- Pozsony, 1916. május 29.-én életkörülményeket, hiszen Az alispán helyett: rántsem a forráshiány a rezsit fizetni kell, a csaláBartal vm. aljegyz√. okozta a konfliktushelyzedot fenn kell tartani. Ezzel tet. Ezek az esetek egy másik általános önkormány- eljutottunk a díjhátralék felhalmozódásának korántzati problémára világítanak rá: a képvisel√-testüle- sem csupán romákat érint√ problémájáig. A korábtek munkájában rendkívül kis hangsúlyt kap a szo- biakhoz képest el√relépést jelent az állam által kiciális érdekérvényesítés. A hátrányos helyzet∫ek dolgozott kompenzációs csomag, amely a hátraléer√s érdekképviselete nélkül viszont csorbát szen- kos családok maximum kétszázezer forintos tartoved a demokrácia. zásából száznegyvenezer forintot átvállal. Az viszont A cigányság halmozottan jelentkez√ problémáira továbbra is kérdés marad, hogy mi történik a kétmegoldást találni nagyon nehéz. Abban a legtöbb százezer forintos hátraléknál nagyobb összeg∫ tarszakember véleménye megegyezik, hogy a koncent- tozásokkal, de arra sincs garancia, hogy a közüzemi ráltan telepített szükséglakások építése nemcsak a és más kötelezettségek rendezése után a továbbra problémák megsokszorozódásának veszélyét hor- is munka nélküli családok nem halmoznak-e fel rö-

128


vid id√ alatt ismét hasonló nagyságú hátralékot, s válnak-e újfent a kilakoltatások potenciális áldozataivá. Szociálpolitikusok szerint ezért egy a közüzemi díjak fizetését támogató programra is szükség lenne, amely megakadályozhatná a szociálisan hátrányos helyzet∫ek ellehetetlenülését, és hosszú távon a szegregáció elkerüléséhez is segítséget nyújtana. Ezek mellett leszögezhet√, hogy egyetlen program

sem fog m∫ködni átfogó munkahelyteremtés nélkül, és a legoptimistább becslések szerint is évtizedek kellenek az érzékelhet√ javuláshoz. Megfelel√ állami kontroll és er√s szociális érdekérvényesítés nélkül pedig a lokális szint∫ vezetéseknek mindig lesz terük arra, hogy a legesélytelenebbeket, legtöbbször a romákat még hátrányosabb körülmények közé, akár lakóhelyük elhagyására kényszerítse.

Irodalom

Ladányi János: A miskolci gettóügy, 1989. Havas Gábor–Kemény István: A magyaroszági romákról, Országos reprezentatív vizsgálat, 1993–94. Ladányi János–Szelényi Iván: „Szuburbanizáció és gettósodás”, Kritika, 1997/2. Ladányi János: Gettóügyek a rendszerváltás el√tt és után, 1997. Er√s Ferenc: „El√ítélet és etnicitás”, Magyar Tudomány, 1997/6. A Roma Sajtóközpont archívuma

Hermann Antal: „A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás”, Magyar Statisztikai Közlemények, IX. kötet Kemény István: A magyarországi cigányság helyzete, Kézirat 1971. Tauber István: „A cigánysággal kapcsolatos el√ítéletek problémái”, Szociálpolitikai Értesít√, 1984/2. Mezey Barna: A magyaroszági cigánykérdés dokumentumokban, 1985. Csalog Zsolt: „Cigánykérdés Magyarországon 1980 el√tt”, Bibó emlékkönyv, Párizsi Magyar Füzetek, Phralipe 1990/5.

George Bellow: Stag at Sharkey’s, 1909

129

Szegregáció és kitelepítés

Recommend Documents