Szegedi Vízisport Egyesület

Szegedi Vízisport Egyesület ALAPSZABÁLY

-módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva-

Szeged, 2014. szeptember 20.

1

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A Szegedi Vízisport Egyesület (továbbiakban: SzVE, Egyesület) 2014. május 22. napján megtartott közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.) valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. (Stv.) alapján az Egyesület, mint sportegyesület alapszabályát (továbbiakban: Alapszabály) – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 11. § (1)-(2) bekezdésére valamint a Szegedi Törvényszék 13.Pk.60.019/1989/89. sz. végzésére is figyelemmel – az alábbiak szerint módosítja és foglalja a módosításokkal egységes szerkezetbe. (Az alapszabályt érintő módosítások sötétített háttérrel kerültek megjelölésre). 1. AZ EGYESÜLET ADATAI 1.1.

Az Egyesület jogállása (a) A Szegedi Vízisport Egyesület (a továbbiakban: SzVE, Egyesület) az Stv., a Ectv. valamint a Ptk. szabályai szerint működő közhasznú sportegyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (b) Az Egyesület szakosztályai a Magyar Kajak Kenu Szövetség (MKKSZ), a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) tagjai, amelyeknek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismerik el.

1.2. Egyesület neve, székhelye Az Egyesület neve:

Szegedi Vízisport Egyesület

Rövidített neve:

SzVE

Az Egyesület székhelye:

6723 Szeged, Felső Tisza-part 4. (a továbbiakban: Vízitelep)

1.3. Az Egyesület egyéb adatai Az Egyesület alapítási éve:

1987 (jogelődei 1935-től)

Az Egyesület színe:

kék-fehér

Az Egyesület logoja:

egy kajak-kenus és egy evezős hajóorr egymás mögött, a közöttük kitöltött tér világoskék, a vízet szimbolizáló hullámvonal sötétkék

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA, TEVÉKENYSÉGE 2.1.

Az Egyesület célja (a) Az Egyesület alapvető célja a kajak-kenu sport és az evezős sport magas szintű művelése.

2 Ezt a célt – a saját és a jogelődei hagyományaira és eredményeire építkezve – azzal kívánja elérni, hogy Szeged város ifjúságának minél nagyobb részével ismerteti meg ezeket a sportágakat és közülük – a versenysport szakosztályaiban – az Egyesület, a város és az ország számára eredményeket és elismerést hozó versenyzőket is nevel. (b) Az Egyesületnek célja a rendszeres, de nem versenyszerű testedzés feltételeinek a megteremtése és fenntartása mindazok számára, akik ebben az erre a célra létesült szabadidősport szakosztályban és diáksport szakosztályban részt kívánnak venni. Célja továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel kapcsolatos közfeladatok ellátásában való aktív részvétel. (c) Az Egyesület küldetését, részletes célkitűzéseit és cselekvési tervét az egyesület elnöksége által készített, mindenkori hatályos „Általános Egyesületi Stratégia” tartalmazza, mely dokumentum az Alapszabály mellékletét képezi. 2.2.

Az Egyesület feladata 2.2.1. Az Egyesület általános feladatai (a) A kajak-kenu és evezős versenysport szakosztályokban: az eredményességnek és a sportági lehetőségeknek megfelelően biztosítani a felkészülés és versenyeztetés szükséges feltételeit. A sportszellem és az olimpiai eszme szem előtt tartásával törekedni a legmagasabb szintű eredmények elérésére. (b) A szabadidősport szakosztályban: a szabadidő hasznos eltöltésére, a gyermek- és ifjúságvédelem feladataira, az egészséges életmód kialakítására valamint a preventív egészségmegőrzés, a környezetvédelem és a természetvédelem területére irányuló közfeladatokban való részvétel. (c) A diáksport szakosztályban: az egyesület oktatási intézmények és az oktatás-irányítási szervek felé fennálló kapcsolatrendszerének megerősítése, mélyítése, az együttműködés rendszerének kidolgozása és végrehajtása. (d) Az MKKSZ és a MESZ alapszabálya szerint eleget tenni a tagokra vonatkozó jogoknak és kötelezettségeknek. 2.2.2. Az Egyesület közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatok (a) sportolás és környezetvédelem /Alaptörvény XX. cikk (2) bekezdés/ (b) sporttevékenység szervezése valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 16. § (1) bekezdés/ (c) a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás nevelés és szabadidősport /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 16. § (1) bekezdés/ (d) gondoskodás – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 27. § (11) bekezdése szerinti – mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködés ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban/a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § b.) pont/ (e) az egészséges életmód és a szabadidő sport gyakorlása feltételei megteremtésének elősegítése /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § c.) pont/ (f) az esélyegyenlőség jegyében a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok valamint a fogyatékosok sportjának támogatása /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § e.) pont/

3 (g) a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építésének, karbantartásának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének illetve fejlesztésének elősegítése /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § j.) pont/ (h) részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben/a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § l.) pont/ (i) az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalom, Magyarország sportolóinak az olimpiákon, a paralimpiákon és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi versenyein történő részvételének támogatása/a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § m.) pont/ (j) a sportszakember-képzés és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenység támogatása, a testkulturális felsőoktatás feltételeinek biztosítása /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § n.) pont/ (k) a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzés támogatása/a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § q.) pont/ (l) az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtése /a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55. § (1) d.) pont/ (m) sport, ifjúsági ügyek /a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Ötv.) 13. § (1)/ 2.3.

Az Egyesület tevékenysége (a) Az Egyesület – szakmai célkitűzései megvalósításához, azokat nem veszélyeztetve – vállalkozási tevékenységet is végez azzal, hogy: - az egyesület ingatlanainak hasznosításáról gondoskodjon; - a vállalkozás jellegű tevékenységekkel a versenysport, a szabadidősport, a szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmód kialakításához és gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, a vendéglátás, elszállásolás, rendezvények szervezése és lebonyolítása területén teremtsen bevételt; - gazdasági tevékenységet a sporttevékenységgel közvetlen összefüggésben lévő hirdetési tevékenységgel is végez, mellyel lehetővé teszi a magas szintű és folyamatos sportszakmai célok elérését. Az Egyesület, mint sportegyesület – az Stv. 17. § (1) b.) pontjára figyelemmel – sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat azzal, hogy a sportlétesítmények használata illetve működtetése e tekintetben a sportegyesület alaptevékenységének minősül. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú illetve az Alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. (b) A fentiek szerint az Egyesület a./ alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységei: 93.12 Sportegyesületi tevékenység - főtevékenység 85.51 Sport, szabadidős képzés 93.11 Sportlétesítmény működtetése 93.19 Egyéb sporttevékenység 93.29 Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység b./ gazdasági-vállalkozási (kiegészítő jellegű) tevékenységei: 33.15 Hajó, csónak javítása

4 55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 55.30 Kempingszolgáltatás 56.29 Egyéb vendéglátás 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 73.11 Reklámügynöki tevékenység 73.12 Médiareklám 77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 32.30 Sportszergyártás (c) Az Egyesület nem zárja ki, hogy – díjazás ellenében, esetileg – tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból, melyre tekintettel az Egyesület jelen Alapszabályban megfogalmazott céljai és tevékenységei sem korlátozhatók zárt személyi körre és az egyesületi tagokra. (d) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. (e) Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Az Egyesület váltót illetve már hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 2.4.

Az Egyesület közhasznú szervezetté minősítése Az Egyesületet fentiekre tekintettel a Szegedi Törvényszék a 2013. augusztus 21. napján kelt és 2013. szeptember 11. napján jogerőre emelkedett 8.Pk.60.019/1989/78. sz. végzésével az Ectv. szerinti közhasznú szervezetté nyilvánította azzal, hogy 60 napon belül köteles kérni közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés Ectv. szerinti feltételeinek nem felel meg illetve azok nem állnak fenn. Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni illetve közszolgáltatás ellátásáéra irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

3. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 3.1. Tagság típusai (a) Az Egyesület rendes tagsága a kajak-kenu szakosztály, az evezős szakosztály tagjaiból valamint a szabadidősport szakosztály és a diáksport szakosztály tagjaiból áll. Az Egyesületnek a rendes tagokon kívül tiszteletbeli tagjai is lehetnek. (b) Tiszteletbeli tagok azok, akiknek - legalább 10 rendes tag írásbeli javaslatára - az Egyesület Elnöksége ezt a címet adományozza, és akik ezt írásbeli nyilatkozatukkal elfogadják. Tiszteletbeli taggá válik a 3.2. (c) pont szerinti eredményeket elérő rendes tag. 3.2.

Taggá válás (a) Az Egyesület rendes tagja az a magyar állampolgárságú magánszemély lehet, aki belépési nyilatkozatában az egyesületi alapszabályt elfogadja és vállalja az abban foglalt kötelezettségek teljesítését. Külföldi állampolgárságú személy egyesületi tagságának elfogadásához az elnökség indokolt esetben külön engedélyt adhat. A tagfelvételről a belépési nyilatkozat alapján az Igazgató dönt.

5 (b) Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a magánszemély lehet, akit a kajak-kenu és evezős sportágban, vagy a Szegedi Vízisport Egyesület és jogelődei tevékenységében végzett eredményes munkája, illetve az Egyesület mindennapi életében való aktív és folyamatos részvétele alapján az Egyesület Elnöksége erre méltónak talál, és aki írásbeli elfogadó nyilatkozatában az egyesületi alapszabályt elfogadja, és vállalja az abban foglalt kötelezettségek teljesítését. (c) Tiszteletbeli taggá válnak azok a tagok, akik az evezős illetőleg kajak-kenu sportágakban Olimpiai Játékokon 1.-3. helyezést, felnőtt világbajnokságon (az Egyesület színeiben) első helyezést érnek el. 3.3.

Tagok jogai (a) Az Egyesület tagjának főbb jogai: a./ szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, melynek során választhat és – 18. életévének betöltését követően – választható; b./ javaslatokat és indítványokat lehet, továbbá kérdéssel, észrevétellel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület illetékes szervéhez; c./ részt vehet az Egyesület és a saját szakosztálya tevékenységében, rendezvényein; d./ a vonatkozó szabályok betartásával használhatja az Egyesület nem kizárólag versenysporthoz kötődő létesítményeit, felszereléseit. (b) Az evezős és kajak-kenu szakosztály tagja jogosult továbbá: a./ használni - az edzők utasítása szerint - az Egyesület versenysporthoz kötődő eszközeit és felszereléseit, b./ igénybe venni az edzők segítségét, c./ versenyekre járni, d./ eredményei alapján – amennyiben az Egyesület költségvetése lehetővé teszi – anyagi támogatásban, juttatásban részesülni.

3.4.

Tagok kötelezettségei (a) Az Egyesület tagjának kötelezettségei: a./ betartani az Egyesület alapszabályát és a többi szabályzatát, az Elnök, az Elnökség és az Egyesület igazgatójának rendelkezéseit, b./ közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, c./ tisztségbe történt megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni, d./ az Egyesület vagyonát (így különösen a Vízitelepet és az ott található minden eszközt és felszerelést) megóvni, a rendet megőrizni és sportszerű magatartást tanúsítani, e./ megfizetni – a tiszteletbeli tagokat kivéve – az Elnökség által meghatározott tagdíjat. (b) Az evezős és kajak-kenu szakosztályok tagja köteles továbbá: a./ betartani az edzők rendelkezéseit, b./ a versenyeken edzőtáborozásokon az edzők rendelkezései szerint részt venni.

3.5.

A tagsági viszony megszűnése (a) A tagsági viszony megszűnik a./ kilépéssel,

6 b./ törléssel, c./ a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, d./ kizárással, e./ elhalálozással vagy a tag jogutód nélküli megszűnésével f./ tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával. (b) A tag az Egyesületből az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor, indoklás nélkül kiléphet, és tagsági jogviszonyát megszüntetheti. (c) Azt a rendes tagot, aki az előírt tagsági díjjal 3 hónapos hátralékba esik, és a tagdíjhátralékát az Egyesület igazgatójának írásbeli felszólítása kézhezvételét követő 15 napon belül sem fizeti meg, az Egyesület a tagjai sorából törölheti. A törölt egyesületi tagok névsorát az Egyesület hirdetőtábláján a törlés időpontjának megjelölésével 30 napra ki kell függeszteni. Az érintett a törlést kimondó határozat ellen, a törlés időpontjától számított 15 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be az Egyesület Elnökségéhez. A fellebbezést az Elnökség a soron következő ülésen elbírálja. (d) Amennyiben az Alapszabály az egyesületi tagságot – a tagdíjfizetésen túlmenően – egyéb feltételhez köti, és a tag ezen feltételeknek nem felel meg, úgy az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 (harminc) napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt. (e) Az Egyesületből történő kizárással kerülhet sor annak a tagnak a tagsági viszonyának megszüntetésére, aki jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít illetőleg egyébként az Egyesület céljával és tevékenységével ellentétes, azzal össze nem egyeztethető vagy azt veszélyeztető tevékenységet folytat illetve magatartást tanúsít. A tag kizárására kizárási eljárás keretében kerül sor, melynek megindítását bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv jogosult kezdeményezni az Elnökségnél, melynek alapján az Elnökség köteles 30 napon belül Közgyűlést összehívni a kizárási eljárás lefolytatása érdekében. Azzal a taggal szemben, aki a 3.4. pontban foglalt valamely kötelezettségét nem teljesíti, sportemberhez méltatlan magatartást tanúsít illetve a Fegyelmi Szabályzat szerint fegyelmi vétségnek minősülő cselekményt követ el, a Fegyelmi Bizottság is jogosult fegyelmi büntetésként az Egyesületből történő kizárását kezdeményezni. Az Elnökség vagy annak felhatalmazása alapján más egyesületi szerv köteles a kizárásra irányuló indítványt, az annak alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat megvizsgálni és a kizárási eljárás céljából összehívott Közgyűlés elé tárni a döntés meghozatala céljából. A kizárási eljárás keretében a Közgyűlésen szükség szerint meg kell hallgatni a kizárást előterjesztő személyt vagy szervezet képviselőjét valamint a kizárási eljárás alá vont tagot, aki az eljárás során jogi képviselő igénybevételére is jogosult. A kizárás kérdésében a Közgyűlés minősített többségű szavazással, 2/3-os többséggel dönt, melynek keretében a kizárásra irányuló indítvánnyal egyetértve a tagot kizárja, vagy – a szükséges minősített többség hiányában – kizárásától eltekint. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, mely indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló illetőleg annak során mérlegelt tényeket és bizonyítékokat, továbbá a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A Közgyűlés kizáró határozatát az érintett taggal az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint közölni kell, mely közlésétől számított 30 napon belül a tag a kizáró határozattal szemben bírósághoz fordulhat, és jogorvoslattal élhet.

7 (f) A tiszteletbeli tagságot - legalább 10 rendes tag írásbeli javaslata - az Egyesület Elnöksége írásbeli határozatával visszavonhatja, ha a tag erre méltatlanná vált. A tiszteletbeli tagságot visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 4.1.

Az Egyesület legfőbb szerve (a) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot.

4.2.

Az Egyesület vezetése 4.2.1. Az Egyesület vezetésének feladat- és hatásköri megosztása (a) Az Egyesület Elnöksége, mint az Egyesület vezető szerve az Egyesület stratégiai irányítását látja el. (b) Az Igazgató látja el az Egyesület ügyvezetését. Az Egyesület stratégiai döntés előkészítő, ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselője, az Igazgató irányítja, feladatait az SZMSZ szerinti operatív irányító szervezeten keresztül látja el. (c) Az Egyesület gazdálkodásának rendjéért az Egyesület Elnöksége és az Igazgató felel. 4.2.2. Az Egyesület vezető tisztségviselői (a) Elnök (b) Igazgató

4.3.

Amennyiben az Egyesület a Ectv. 53-54. § alapján jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül, úgy a vezető tisztségviselők – a Ectv. 53. § (7) bekezdés szerinti feltétel teljesülését alátámasztó beszámoló vonatkozásában – kötelesek a Ectv. 53. § (8) bekezdése alapján vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül. Az Egyesület működésének ellenőrzése (a) Az Egyesület működésének törvényességét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. (b) A Fegyelmi Bizottság a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket bírálja el.

4.4.

Szakmai feladatok ellátása (a) Az Egyesület szakmai feladatainak az ellátását az igazgató az - SZMSZ szerinti operatív irányító szervezeten keresztül - vezeti, az edzők a rájuk bízott csoportokban folyó sportszakmai munkáért felelősek.

4.5.

Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjaira, elnökére vonatkozó közös rendelkezések illetve összeférhetetlenségi szabályok (a) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Ezen szervek egyes feladataik elvégzésével esetileg vagy állandó jelleggel egy vagy több tagjukat megbízhatják, ez azonban nem érinti a tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az tevékenységét az adott szerv hatáskörébe tartozó más ügyre kiterjessze.

8 (b) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja és jogosult visszahívni. (c) A tagság a megválasztott tag elfogadó nyilatkozatával jön létre. (d) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjává és elnökévé – a tagok és a kívülállók közül – csak olyan magyar állampolgárok választhatók meg, akik nincsenek a közügyek gyakorlásától eltiltva és akik kötődnek az Egyesülethez, annak céljaihoz és tevékenységéhez, valamint nem részesülnek az Egyesülettől rendszeres pénzbeli támogatásban. (e) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel nyílt szavazással választja. (f) A tagok és elnökök megbízatása négy évre szól, a tagok és elnökök újraválaszthatók. (g) Amennyiben a tagok megbízatása a megbízatási idő eltelte előtt megszűnik, az időközben választott új tag megbízatása a már hivatalban lévő tagok mandátumával egyező időpontig szól. (h) Ezen tisztségviselők megbízatásukat társadalmi munkában végzik, tevékenységükért díjazás nem jár. (i) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (j) Nem lehet az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:  a legfőbb szerv (közgyűlés), illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),  az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,  az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, továbbá  a fent megjelölt személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1. pont) vagy élettársa.

9 (k) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság tagja, elnöke nem köthet a saját és közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1. pont) valamint élettársa nevében vagy a saját javára az Egyesület tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha erre a Közgyűlés felhatalmazza. Ennek megszegése esetén az Egyesület kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett azt, hogy az ügyletet engedjék neki át, vagy a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja. (l) A közgyűlés, mint legfőbb szerv, valamint az Elnökség, ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1. pont) vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. E tekintetben nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (m) A Ectv. 39. § (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig –, 

amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,



amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,



amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,



amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(n) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság tagja, elnöke köteles az Egyesület üzleti titkait /Ptk. 2:47. § (1)-(2)/ megőrizni. (o) Az Alapszabály illetve jogszabály alapján esetlegesen fennálló összeférhetetlenséget az érintett személy köteles annak felmerülésétől illetve észlelésétől számított 30 napon belül megszüntetni vagy tisztségéről lemondani, melynek hiányában visszahívása kezdeményezhető. (p) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület szervezeti felépítésének ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza. 4.6.

Az Egyesület Közgyűlése 4.6.1. A közgyűlés összehívása (a)

Az Egyesület legfelsőbb (döntéshozó) szerve a Közgyűlés, amely az elnökségi tagok, és az egyesületi tagok összességéből áll. A tag – a 3.3. (a) pontban foglaltakkal összhangban – jogosult a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket illetve indítványokat tenni, továbbá szavazati jogát gyakorolni

10 azzal, hogy – a 3.5. (c) ponttal összhangban – a tag szavazati jogának gyakorlása az Elnökség kezdeményezésére megvonható, ha esedékes tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztotta és legalább 3 havi tagdíjhátraléka áll fenn a Közgyűlés időpontjában. A közgyűléseket – az Elnökség által megállapított napirenddel és időpontban – az Elnök hívja össze az Egyesület székhelyére. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – a 4.6.3. pontban megjelölt döntéshozatal céljából – köteles az Elnök összehívni (évi rendes közgyűlés). A rendkívüli közgyűlés összehívására a 4.6.6. pontban foglaltak az irányadóak. (b) A közgyűlés helyéről, időpontjáról és napirendjéről az érintetteket legalább 15 nappal megelőzően írásban – az Egyesület székhelyén jól láthatóan elhelyezett hirdetményben – kell értesíteni valamint ezzel egyidejűleg ezen közgyűlési meghívót – a közgyűlés nyilvánosságára figyelemmel – az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) is közzé kell tenni. (c) A meghívónak tartalmaznia kell továbbá határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés új időpontját és azt, hogy a megismételt közgyűlés a már megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. (d) Az évi rendes közgyűlések a 4.6.3. b.) pontban megjelölt napirendi pontjáról történő döntéshozatalhoz, továbbá ha a napirendi pontok között az Alapszabály módosítása szerepel vagy egyébként az adott napirendi pont keretében történő döntéshozatalhoz elengedhetetlenül szükséges, a meghívókhoz írásos előterjesztést is mellékelni kell, vagy lehetővé kell tenni, hogy azokat a tagság előzetesen megismerhesse. (e) Az Egyesület közgyűlése nyilvános, meghatározott esetekben korlátozható. (f)

mely

nyilvánosság

jogszabályban

A Közgyűlést az Igazgató, vagy az Elnökség által kijelölt személy vezeti levezető elnökként.

4.6.2. A közgyűlés határozatképessége (a)

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

(b) Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, azt 8 (nyolc) napon belüli időpontra, azonos napirenddel újra össze kell hívni, és az ily módon összehívott megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes feltéve, hogy a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét már az eredeti meghívóban felhívták. A megismételt közgyűlésre szóló meghívót az eredeti közgyűlési meghívó is tartalmazhatja, mely esetben a megismételt közgyűlésre külön meghívó küldése értelemszerűen nem szükséges. Amennyiben azonban a megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűléssel megegyező napon kerül sor, úgy a megismételt közgyűlésre a tagoknak újabb meghívót kell az eredetivel megegyező módon küldeni, melyben fel kell hívni a tagok figyelmét a távolmaradás fentiek szerinti következményeire és a határozatképesség megváltozott szabályaira.

11 4.6.3. A közgyűlés napirendje (a) A közgyűlés napirendjét – a közgyűlési meghívóban történő 4.6.1. (b) pont szerinti értesítés mellett – az Egyesület elnöksége állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlési meghívó kézbesítését illetőleg közzétételét követően, de a közgyűlés előtt legalább három nappal bármelyik egyesületi tag illetve szerv kérheti az Elnöktől a napirend kiegészítését a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően és a kiegészítés iránti kérelem írásbeli indoklása mellett. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnök dönt. Ha az Elnök a napirend kiegészítése tárgyában nem dönt vagy a kérelmet elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. (b) Az Egyesület évi rendes közgyűlésének – amelyet minden évben, a 7.1. (k) pontban meghatározott határidőre is figyelemmel az adott évi versenyidőszak befejezése után és még a következő idény megkezdése előtt kell összehívni – az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell: a./ elnökségi beszámoló az Egyesület előző évi sport-szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról; b./ a felügyelő bizottság jelentése az egyesület előző évi gazdálkodásáról; c./ az elnökségi beszámoló és a felügyelő bizottsági jelentés elfogadása; d./ a következő év sport-szakmai célkitűzéseinek és gazdálkodási tervének elnökségi előterjesztése és ennek az elfogadása; e./ az Egyesület tagjaitól előzetesen bekért és beadott kérdések, észrevételek és javaslatok megválaszolása, illetőleg megtárgyalása. (c) Az Egyesület köteles a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni, és azt a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni /Ectv. 29. § (3) és 46. § (1) bekezdés/. 4.6.4. A közgyűlés hatásköre A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (a) az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása valamint az Egyesület céljának módosítása; (b) azoknak az Elnökségi beszámolóknak, az éves gazdálkodás tervének (költségvetési terv) és annak a Felügyelő Bizottsági jelentésnek az elfogadása, módosítása, amelyek az évi rendes közgyűlések napirendjén kötelezően szerepelnek azzal, hogy szükség esetén a gazdálkodási terv évközi módosításával az Elnökséget, Igazgatót bízza meg a 4.7.2 (f) bekezdés és a 4.8.3 (b) bekezdés szerint; (c) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; (d) az Egyesület ingatlan tulajdonával történő rendelkezés azzal, hogy az Egyesület tulajdonát képező ingatlant terhelő jelzálogjog biztosítékkal történő hitel felvételére – közgyűlési hozzájárulás nélkül és a Közgyűlés felé történő utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az Egyesület Elnöksége is jogosult, ha a felvett hitel tőkeösszege a 20.000.000 Ft-ot, azaz Húszmillió forintot nem haladja meg, mely értékhatár tekintetében az ugyanazon ingatlant illetőleg ingatlanrészt egyidejűleg terhelő Elnökség által történt hitelfelvételek összege összeszámítandó; (e) a nettó 10.000.000 Ft, azaz Tízmillió forint mértékű saját forrású beruházás elhatározása és jóváhagyása azzal, hogy ezen értékhatárt meg nem haladó mértékig az Egyesület Elnöksége is jogosult – közgyűlési hozzájárulás nélkül és a Közgyűlés

12 felé történő utólagos beszámolási kötelezettség mellett – saját forrású beruházásról dönteni, mely értékhatár tekintetében az éven belüli Elnökség által elhatározott saját forrású beruházások összege összeszámítandó; (f) az Egyesület elnökségének, valamint a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak a megválasztása, illetve azok visszahívása; (g) a tagok kizárásáról és törléséről szóló elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálása; (h) mindazok a kérdések, melyeket jogszabály – különös tekintettel a Ptk. 3:74. § a)-k) pontjaira – vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von. 4.6.5. A közgyűlés határozathozatala (a) A Közgyűlés – ha az Alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik – a határozatait nyílt szavazással és a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben; vagy  aki szavazati jogát egyébként a jelen Alapszabály rendelkezése folytán nem gyakorolhatja. (b) A 4.6.5. (a) pontban foglaltaktól eltérően a 4.6.4. (a) és (c) pontjában foglalt kérdésekben a Közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult tagok 3/4-es többségével, míg a 4.6.4. (d) pontjában foglalt kérdésben a Közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult tagok 2/3-os többségével határoz. (c) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (d) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szóbeli előterjesztések lényegét, mellékletként az írásos előterjesztéseket, továbbá az észrevételeket, a javaslatokat és a határozatokat. A közgyűlésen hozott határozatokat az Egyesület Elnöke vagy az Igazgató vezeti át a Határozatok Könyvébe, amelyből megállapítható a közgyűlés döntéseinek időpontja, tartalma, hatálya, a döntéshozatal aránya. (e) A jegyzőkönyv vezetőjét és a két hitelesítő tagot a napirend tárgyalása előtt a Közgyűlés választja meg, akik – az ülést levezető elnökkel együtt – az elkészült jegyzőkönyvet valamint a Határozatok Könyvét az aláírásukkal hitelesítik. A 4.6.1. (f) pontjára figyelemmel a Közgyűlésen levezető elnök választására külön nem kerül sor. A Közgyűlésen Szavazatszámláló Bizottság megválasztására csak a levezető elnök külön indítványára kerül sor, ha azt a jelenlévők száma szükségessé teszi, melyre vonatkozó indítványát a levezető elnök a Közgyűlés bármely szakaszában indítványozhatja. A levezető elnök erre irányuló indítványa esetén a Közgyűlés a

13 jelenlévő tagok közül 3 (három) tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ az adott Közgyűlés további időtartamára azzal, hogy a Szavazatszámláló Bizottság tagjává az Igazgató, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok valamint a Közgyűlésen jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott tagok és a jegyzőkönyvvezető nem választható meg. (f) Az Egyesület Elnöke illetve Igazgatója 30 napon belül köteles gondoskodni a Közgyűlésen hozott határozatok érintettekkel ajánlott postai küldemény formájában történő közléséről valamint ezzel egyidejűleg a Közgyűlésen hozott határozatok illetve az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet nyilvánosságra hozataláról az Egyesület székhelyén jól látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztés illetve az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) történő közzététel útján. 4.6.6. Az Egyesület rendkívüli közgyűlése (a) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a./az Egyesület elnökségének határozata alapján; b./ha az Egyesület szavazóképes tagságának legalább az egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kéri; c./ha az Elnökség létszáma a megválasztottak legalább egyharmadával, a Felügyelő Bizottság létszáma egy főre csökken; d./a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli; e./ha az évi rendes közgyűlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el; f./a Ptk. 3:81. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a szükséges intézkedések megtétele céljából. (b) A Rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni. (c) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben az Egyesület rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak. 4.7.

Az Egyesület Elnöksége 4.7.1.

Az Elnökség feladatköre (a) az Egyesület stratégiájának kialakítása; (b) a stratégia alapján az Egyesület hosszú és középtávú szakmai és gazdasági tervének jóváhagyása, végrehajtásának ellenőrzése; (c) az évi rendes közgyűlések beszámolóinak és költségvetésének, valamint az Egyesület ingatlanvagyonát érintő Közgyűlési előterjesztések előzetes véleményezése; (d) a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése; (e) az Egyesület vállalkozási tevékenységére vonatkozó stratégia kidolgozása.

4.7.2.

Az Elnökség hatásköre (a) Első fokon dönt a tagsági viszonyt érintő (kizárási és törlési) ügyekben és másodfokon dönt a Fegyelmi Bizottság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyeiben.

14 (b) Munkáltatói jogot gyakorol az Egyesület igazgatója felett. (c) A munkáltatói jogkörön belül az igazgatói munkaszerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének jogát gyakorolja. (d) A Szakmai Tanács tagjainak kinevezése és visszahívása. (e) Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz), elfogadása, módosítása az Alapszabállyal és a Közgyűlés határozataival összhangban. (f) A bevételek és kiadások egyensúlyának fenntartása érdekében dönt az Egyesület éves költségvetésének évközi módosításáról, és a szükséges intézkedések megtételéről, amennyiben az eltérés eléri a 10%-ot, de nem haladja meg az eredetileg elfogadott költségvetés 30%-át. (g) A költségvetésben nem szereplő, az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott értékhatárt elérő szerződéskötéshez, egyéb kötelezettségvállaláshoz hozzájárulását adja, mely hozzájárulás a jogügylet érvényességének feltétele. Ezen korlátozás harmadik személy felé nem hatályos. (h) Dönt a tiszteletbeli tag, tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról, visszavonásáról. (i) Másodfokon dönt a tagfelvételről, kizárásról. (j) Dönt minden olyan az Egyesület ingatlan tulajdonát érintő kérdésekről illetőleg saját forrású beruházásokról, amelyek a jelen Alapszabály 4.6.4. pontja vagy jogszabály alapján nem tartoznak kizárólagos közgyűlési hatáskörbe. 4.7.3. Az Elnökség szervezete (a) Az Elnökség legalább négy, de legfeljebb tizenegy tagból áll. (b) Az Elnökségi tagság megszűnik: a./ megbízatási idő lejártával, b./ lemondással, c./ visszahívással, d./ amennyiben a 4.5. pont szerinti kizáró ok felmerül, és azt a felmerüléstől számított 30 napon belül nem szünteti meg. (c) Az Elnökség képviseletét az Elnök látja el. (d) Az új Elnökség, a megválasztását követő első elnökségi ülésen egyszerű többséggel, titkos szavazással választja meg tagjai közül az Egyesület Elnökét. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell lefolytatni, amíg a szavazás eredményre nem vezet. 4.7.4. Az Elnökség működése (a) Az Elnökség üléseit – ha ez indokolt, vagy ha azt valamelyik elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével írásban kéri – az Elnök hívja össze, aki akadályoztatása esetén ezzel egy másik elnökségi tagot is megbízhat. Az Elnökség ülését évente legalább egy alkalommal – az évi rendes közgyűlést

15 megelőzően – mindenképpen kötelező összehívni. Az ülés helyéről, idejéről és várható napirendjéről minden testületi tagot legalább öt nappal megelőzően – írásban vagy e-mail útján – értesíteni kell. Ha az ügy nem tűr halasztást, az elnökségi ülést ennél rövidebb értesítési határidővel is össze lehet hívni. Az Elnökség ülésein az Egyesület Igazgatója is részt vesz. (b) Az Elnökség ülései nyilvánosak, mely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az Elnökség üléseinek nyilvánosságára tekintettel a testületi tagok értesítésével egyidejűleg az Elnök köteles az elnökségi ülésre szóló meghívót az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) is közzé tenni. (c) Az elnökségi ülések akkor határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A személyes jelenlét helyett az elnökségi tagok az Elnök engedélyével jogosultak elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével részt venni az ülésen. Ezt a tényt az elnökségi ülésről készült emlékeztetőben rögzíteni kell. (d) Az Elnökség a határozatait az SzMSz vagy az Elnökség ügyrendjének eltérő rendelkezése hiányában nyílt szavazással és a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. (e) Az Elnökség a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű szótöbbségének határozatával dönt a 6.3. pont szerinti Szakmai Tanács tagjainak megválasztásáról. (f) Az elnökségi ülésekről írásbeli emlékeztetőt kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Elnökség elé került minden fontosabb ügy lényegét, az azzal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat valamint az elnökségi ülésen hozott határozatokat akként, hogy abból megállapítható legyen a határozat időpontja, tartalma, hatálya és az adott határozatot támogatók és ellenzők vagy attól tartózkodók számaránya illetve ha lehetséges, azok személye is, melyre tekintettel a 4.7.4. (f) pont szerinti emlékeztető az elnökségi határozatok törvény szerinti nyilvántartásául is szolgál. Ezen emlékeztetőt az Elnök hitelesíti és juttatja el az ülést követő 15 napon belül a testületi tagoknak, és ezzel egyidejűleg gondoskodik az elnökségi ülésen hozott határozatok egyéb érintettekkel ajánlott postai küldemény formájában történő közléséről illetve szükség szerint a határozat Egyesület székhelyén jól látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről valamint az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) történő közzétételéről. (g) Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz rendelkezései szerint. 4.8.

Az Egyesület Igazgatója 4.8.1.

Az Igazgató felelőssége (a) Az Egyesület ügyvezetését közvetlenül az Egyesülettel főfoglalkozású munkaviszonyban álló Igazgató irányítja. (b) Az Igazgató önállóan felel az Egyesület vagyonáért, gazdálkodásáért, a jogszabályok betartásáért, az Egyesületnél folyó szakmai munkáért.

16 (c) Eközben a 4.10. pontban felsorolt Egyesületi szabályzatok és az Elnökség rendelkezései szerint jár el, egyébként az Egyesületet önállóan vezeti. 4.8.2

Az Igazgató feladatköre (a) Az Igazgató alapvető feladata az Alapszabály 2.1. pontjában rögzített egyesületi célok megvalósítása, ezért teljes tevékenységével az evezős, kajakkenu sport eredményességét kell szolgálnia, arra törekedve, hogy a versenyzők és az edzőik munkájához – az Egyesület mindenkori anyagi lehetőségeihez képest – minél jobb és minél zavartalanabb feltételeket teremtsen. (b) A Közgyűlés határozatainak végrehajtása. (c) Az Elnökség által kidolgozott stratégia megvalósítása, rövid távú tervezés. (d) Éves költségvetés, beszámoló előkészítése. (e) Évközi beszámolási kötelezettség az Elnökségnek az SzMSz szerint. (f) A Közgyűlés illetve az elnökségi ülések előkészítésében az azzal kapcsolatos dokumentációk elkészítésében történő közreműködés.

4.8.3

Az Igazgató hatásköre (a) Az Egyesület Elnökével történt egyeztetés alapján Közgyűlés előkészítésében és összehívásában történő közreműködés, a Közgyűlés működési feltételeinek megteremtése, a közgyűlési határozatok és ahhoz kapcsolódó előterjesztések előkészítése, szükség szerint a Közgyűlés levezetése. (b) Szükség esetén az Egyesület éves költségvetésének évközi módosítása, amennyiben az eltérés nem haladja meg az eredetileg elfogadott költségvetés 10%-át. (c) Munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett. (d) Támogatási szerződés megkötése. (e) Edzőkkel munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése. (f) Dönt a versenyzők az Egyesületből más egyesülethez történő átigazolásával vagy az Egyesülethez igazolásával kapcsolatos ügyekben, ha ezeknek pénzügyi (bevételi- vagy kiadási) következményei lehetnek. (g) Az operatív irányító szervezettel elkészítteti az Egyesület éves szakmai feladattervét. (h) Döntést hoz az egyesület tagdíj mértékét illetően, dönt az egyedileg hozzá benyújtott tagdíjkedvezmények kérdésében, melynek szabályozásáról szóló hatályos Tagdíjrendeletet az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) közzéteszi. A tagok tagdíjfizetési kötelezettségüket havonta minden tárgyhó 10. napjáig kötelesek az Egyesület felé teljesíteni az Egyesület székhelyén a házipénztárba történő készpénzbefizetéssel vagy az Egyesület

17 PARTISCUM XI. Takarékszövetkezetnél vezetett 57600101-11102027 sz. bankszámlájára történő banki átutalás illetve befizetés útján. (i) Első fokú döntés a tagfelvételről, kizárásról. (j) Döntés minden egyéb ügyben, ami nem tartozik a Közgyűlés, vagy az Elnökség hatáskörébe. 4.8.4

Az Igazgató döntésének nyilvántartása Az Igazgató köteles a tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló (pl. kizárás) illetve a tagdíj mértékére vonatkozó határozatairól nyilvántartást vezetni (Igazgatói Döntések) akként, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen az adott döntés időpontja, tartalma és hatálya. Az Igazgató 15 napon belül gondoskodik a döntések érintettekkel ajánlott postai küldemény formájában történő közléséről illetve szükség szerint a döntés Egyesület székhelyén jól látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről valamint az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) történő közzétételéről. Az Igazgató szükség szerint köteles továbbá a döntéseiről az Elnökséget tájékoztatni illetve azokról igény szerint az Elnökség felé beszámolni. A tagsági jogviszony vagy munkaviszony létrehozására illetve egyes versenyzők átigazolására vonatkozó döntések külön írásbeli nyilvántartása nem szükséges azt az erre irányuló dokumentumok igazgató általi keltezéssel együtt ellátott aláírása helyettesíti.

4.9.

Az Egyesület képviselete (a) Az Egyesület képviseletére az Elnök és az Igazgató önállóan jogosult. (b) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Igazgató bármelyike önállóan jogosult rendelkezni. (c) Az Egyesület szerveinek, tisztségviselőinek részletes feladat- és hatásköri szabályait, az Egyesület szervei működésének, szervezetének részletes szabályait az SzMSz tartalmazza.

4.10.

Az Egyesület Működésének Szabályrendszere (a) Az Egyesület tagságra kötelező belső szabályrendszerének hierarchiája az alábbi: a./ Alapszabály b./ Közgyűlési határozatok c./ Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) f./ Fegyelmi Szabályzat d./ Elnökségi határozatok (stratégia) e./ Igazgatói utasítások (b) Az alacsonyabb szintű szabályozás a magasabb szintűvel nem lehet ellentétes. Amennyiben a korábban alacsonyabb szintű szabályozásban szabályozott kérdésről magasabb szintű szabályozás eltérően rendelkezik, az alacsonyabb szintű szabályozás vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. (c) Az Egyesület Elnöksége, Felügyelő és Fegyelmi Bizottsága ügyrendjét saját maga határozza meg az Alapszabály, Közgyűlési határozatok és az SzMSz rendelkezései keretein belül. Az ügyrendet a Közgyűlés hagyja jóvá.

18 (d) Az edzők, valamint az egyesület többi fizetett alkalmazottjának feladatait, hatáskörét és felelősségét az SzMSz, a velük kötött munkaszerződések illetve munkaköri leírások tartalmazzák. (e) Az Alapszabályt, a Szervezeti Működési Szabályzatot, illetve az Igazgatói utasítások, és az Egyesület egyéb iratainak (pl. beszámolók, közhasznúsági melléklet, stb.) megismerését lehetővé kell tenni a jelen Alapszabályban foglaltak szerint. 4.11.

„Az egyesület tiszteletbeli elnöke” és „Az egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja” cím (a) „Az egyesület tiszteletbeli elnöke” vagy „Az egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja” cím azoknak a személyeknek adományozható, akik kimagasló teljesítményükkel az Egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítették elő és erkölcsi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel továbbra is az Egyesület rendelkezésére állnak. (b) „Az egyesület tiszteletbeli elnöke” és „Az egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja” címre történő felkérés a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. (c) A tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli elnökségi cím a felkérés írásbeli elfogadásával jön létre. „Az egyesület tiszteletbeli elnöke” és „Az egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja” cím viselőjének jogai és kötelezettségei (a) Az „egyesület tiszteletbeli elnöke” és az „egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja” cím viselőjének jogai: a./ szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésein; b./ tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület elnökségi ülésein, (b) Az „egyesület tiszteletbeli elnöke” és az „egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja” cím viselőjének kötelezettségei: a./ az Egyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint az Egyesület határozatainak megtartása tagságuk esetén; b./ az Egyesület céljai szerinti tevékenységének segítése, a sportág és az Egyesület érdekében népszerűsítő tevékenység folytatása.

5.

SZAKMAI MUNKA (a) Az Egyesület céljaival összhangban lévő, szakmai stratégiájának megfelelő szakmai program előkészítéséért, végrehajtásáért az Igazgató felel. (b) Az Egyesületen belül a sportszakmai munka szakosztályokban folyik. A szakosztályok tevékenységéért – támaszkodva az SZMSZ szerinti operatív irányító szervezetre – az Igazgató felel. Az Igazgató biztosítja azt, hogy a szakosztály a szakmai program rá vonatkozó követelményrendszerének és a 4.10. pontban meghatározott szabályzatoknak megfeleljen, és hogy a rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrásokat a lehető leghatékonyabban kihasználják. (c) A kajak-kenu, az evezős és diáksport szakosztályok tagjainak munkáját a csoport szinten az edzők irányítják az Egyesületi Általános Stratégia iránymutatásának megfelelően.

19 Az edzők feladata, hogy kerettervek alapján a tagok számára a fejlődésüket legjobban biztosító edzésprogramot dolgozzanak ki és hajtassanak végre. Az edzők kötelesek az SZMSZ szerinti edzésterveket és beszámolókat elkészíteni. 5.1.

Versenysport szakosztályok (a) A versenysport szakosztályok célja, hogy: - tagjai hazai és nemzetközi versenyeken sportágaikban a lehető legsikeresebben szerepeljenek, - az Egyesületi Utánpótlás Nevelési Programjaiban foglaltak szerint folyamatosan és magas sportszakmai színvonalon biztosítani az utánpótlás nevelés feltételeit. (b) A versenysport szakosztályok: - Evezős - Kajak-kenu

5.2.

Diáksport szakosztály (a) A diáksport szakosztály célja a kajak-kenu és evezős sport megismertetése az Egyesület fiatal tagjaival, fizikai, szellemi fejlődésük elősegítése a rendszeres testmozgás biztosításával, környezettudatos, sportszerű magatartásra nevelésük valamint az utánpótlás nevelés a versenysport szakosztály számára. Előbbieken keresztül a szakosztály célja az ifjúságvédelmi, környezetvédelmi közfeladatokban történő aktív részvétel. (b) A diáksport szakosztály a régió más oktatási intézményeivel, ifjúsági szervezeteivel együttműködik.

5.3.

Szabadidősport szakosztály (a) A szabadidősport szakosztály célja, hogy tagjainak biztosítsa a szabadidő hasznos, egészséges eltöltésének lehetőségét, egy közösségben történő részvétel élményét.

6.

BIZOTTSÁGOK 6.1. Felügyelő Bizottság Az Egyesületben – a Ectv. 40. § (1) bekezdésére is figyelemmel – háromfős felügyelő bizottság működik, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg. A bizottságba az Egyesület valamely másik vezető szervében tisztséget betöltőket, illetőleg az Egyesület alkalmazottait nem lehet megválasztani, a felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségére egyebekben a 4.5. pontban foglaltak az irányadóak. 6.1.1.

A Felügyelő Bizottság feladatköre

(a) Az Egyesület vezetésének ellenőrzése. (b) Az Egyesület gazdálkodásának és pénzügyeinek a rendszeres vizsgálata. (c) Az Egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. (d) A bizottság az évi rendes közgyűléseken írásbeli előterjesztésben értékeli az Egyesület gazdálkodását.

20 (e) Vizsgálati tapasztalatai alapján a kifogásairól és a javaslatairól az elnökséget – szükség esetén egyidejűleg a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget is – tájékoztatja. 6.1.2.

A Felügyelő Bizottság hatásköre

A Felügyelő Bizottság feladatai ellátása érdekében jogosult: (a) Az Egyesület tisztségviselőitől, alkalmazottaitól felvilágosítást kérni, aminek a megkérdezett személy köteles eleget tenni; (b) Az Egyesület könyveit, beszámolóit, szerződéseit, egyéb iratait – szükség esetén szakértő igénybevételével – megvizsgálni, azokról másolatot készíteni; (c) Szükség esetén összehívni az Elnökség, Közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére (d) A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. 6.1.3.

A Felügyelő Bizottság szervezete

(a) A Felügyelő Bizottság feladati ellátása során testületként jár el. A Felügyelő Bizottság az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével esetileg vagy állandó jelleggel egy vagy több tagját megbízhatja, ez azonban nem érinti a tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést a Bizottság hatáskörébe tartozó más ügyre kiterjessze. (b) A Felügyelő Bizottság tagjai közül választja meg elnökét. 6.1.4.

A Felügyelő Bizottság működése

(a) A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a Felügyelő Bizottsági tevékenységben nincs helye. A Felügyelő Bizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a Felügyelő Bizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. (b) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésein valamennyi tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, a jelenlévő tagok többségének hozzájárulásával hozza azzal, hogy esetleges szavazategyenlőség esetén nincs érvényes határozat. (c) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét azzal, hogy ezen túlmenően – ha a Felügyelő Bizottság ügyrendje másként nem rendelkezik – a Felügyelő Bizottság üléseinek összehívására, az egyes üléseken történtek dokumentálására és az ülésen hozott határozatok nyilvántartására, továbbá azok közlésére illetőleg közzétételére a 4.7.4. pontban foglaltak értelemszerűen irányadók és alkalmazandók. (d) A Felügyelő Bizottság munkáját ügyrendje és a saját maga által meghatározott éves munkaterve szerint végzi. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tisztségviselője nem utasíthatja. (e) Egyebekben a Felügyelő Bizottság működésére a Ectv. 41. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. 6.2.

Fegyelmi Bizottság Az Egyesületben három fős fegyelmi bizottság működik, amelynek a tagjait a Közgyűlés választja meg.

21 A bizottságnak – a 4.5. pontban rögzített összeférhetetlenségi szabályokon túlmenően – sem elnökségi tag, sem felügyelő bizottsági tag, sem kajak-kenu/evezős edző vagy versenyző nem lehet a tagja. 6.2.1. (a)

A Fegyelmi Bizottság feladatköre Az Egyesületi szabályok ellen vétő tagok, valamint

(b) az edzéseken a versenyeken és az edzőtáborozásokon sportszerűtlenül viselkedő, valamint az Egyesület értékeiben szándékosan kárt okozó tagok, továbbá (c) 6.2.2.

a tiltott szerek használatán ért versenyzők ügyeinek a vizsgálata. A Fegyelmi Bizottság hatásköre

A Fegyelmi Bizottság feladatai ellátása érdekében jogosult: (a)

Az Egyesület tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, tagjaitól felvilágosítást kérni, aminek a megkérdezett személy köteles eleget tenni.

(b) A fegyelmi eljárás alá vont tagtól felvilágosítást kérni; az eljárás alá vont nem kötelezhető a fegyelmi vétség beismerésére. (c) 6.2.3.

A fegyelmi eljárás alá vont tagot meghatározott vizsgálat elvégzésére kötelezni; a vizsgálaton való részvétel nem tagadható meg. A Fegyelmi Bizottság határozata

(a) A Fegyelmi Bizottság a vizsgálatairól jegyzőkönyvet vesz fel és az ügyeket írásbeli határozattal zárja le 30 napon belül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adott fegyelmi ügy lényegét, a vizsgálat során meghallgatott személyek által előadottakat, az ügy szempontjából releváns és a határozat alapját képező dokumentumokat és egyéb tényeket illetve a Fegyelmi Bizottság bármely tagjának esetleges külön véleményét vagy javaslatát, valamint a vizsgálatot lezáró határozatot akként, hogy abból megállapítható legyen a határozat időpontja, tartalma, hatálya és az adott határozatot támogatók és ellenzők vagy attól tartózkodók számaránya illetve ha lehetséges, azok személye is, melyre tekintettel a 6.2.3. (a) pont szerinti jegyzőkönyvek a Fegyelmi Bizottság határozatainak nyilvántartásául is szolgál. Ezen jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság Elnöke hitelesíti és juttatja el a határozathozatalt követő 15 napon belül a testületi tagoknak valamint az Elnökségnek, és ezzel egyidejűleg gondoskodik a vizsgálatot lezáró határozat egyéb érintettekkel ajánlott postai küldemény formájában történő közléséről illetve szükség szerint a határozat Egyesület székhelyén jól látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről valamint az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) történő közzétételéről. (b) A Fegyelmi Bizottság az 6.2.1. pontban meghatározott fegyelmi vétség megállapítása esetén a vétség súlyosságától függően    

felszólítja a vétséget elkövető tagot a vétséget képező magatartás abbahagyására, és kötelezi, hogy a jövőben tartózkodjon a vétségek elkövetésétől, megrovást alkalmazhat, kezdeményezheti az Igazgatónál a tagdíj kedvezmény megvonását a vétséget elkövető tagtól, eltilthatja a versenyen az Egyesület színeiben történő indulástól,

22  

3 hónapig terjedő határozott időre eltilthatja a vétséget elkövető tagot az Egyesület létesítményeinek látogatásától, kezdeményezheti az Elnökségnél a vétséget elkövető tag Egyesületből történő 3.5. (e) pont szerinti kizárását.

(c) A Fegyelmi Bizottság határozata ellen – azok kézhezvételétől számított 30 napon belül – elnökségi felülbírálatot kérve, írásban lehet fellebbezni, amit az Egyesület elnökének kell átadni. Az Egyesület Elnöksége a Fegyelmi Bizottság határozatának felülbírálata során a Fegyelmi Bizottság határozatát jóváhagyja vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint új fegyelmi eljárás lefolytatására utasítja különösen, ha a Fegyelmi Bizottság eljárása során a tényállást hiányosan, releváns tényeket, körülményeket vagy dokumentumokat figyelmen kívül hagyva tárta fel illetőleg a helyesen megállapított tényállás alapján nem megfelelő szankciót alkalmazott. 6.2.4.

A Fegyelmi Bizottság szervezete, működése

(a) A Fegyelmi Bizottság eljárását kezdeményezheti bármely tag, edző, az Igazgató és az Elnökség tagja, valamint a Fegyelmi Bizottság a tudomására jutott fegyelmi vétség kivizsgálása érdekében hivatalból is eljárhat. (b) A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi vétség megállapítása érdekében vizsgálatot, meghallgatást tarthat. A meghallgatáson a fegyelmi eljárás alá vont személy képviseletének helye nincs, de jelen lehet az eljárás alá vont személy által meghatalmazott olyan személy, aki őt az eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. (c) A Fegyelmi Bizottság a saját ügyrendje szerint dolgozik és a fegyelmi vétségeket is ennek megfelelően minősíti. (d) A Fegyelmi Bizottság működésére egyebekben Szabályzatvonatkozó rendelkezései az irányadók. 6.3.

a

hatályos

Fegyelmi

Szakmai Tanács Az Elnökség szakmai munkájának támogatására 5 (öt) főből álló Szakmai Tanács működik konzultatív egyesületi szervként, amelynek a tagjait az Elnökség választja meg egyszerű szótöbbséggel akként, hogy tagjainak megbízatása a megválasztó Elnökség megbízatásával azonos időtartamra szól. A Szakmai Tanácsban legalább egy kajak-, egy kenu- és egy evezős szakágat képviselő tagnak lennie kell, azonban a Szakmai Tanács tagjává akár tagsági viszonnyal nem rendelkező személy is megválasztható. A Szakmai Tanácsnak ugyanakkor sem az igazgató, sem elnökségi tag, sem felügyelő bizottsági tag, sem az Egyesülettel szerződésben álló edző, versenyző vagy egyéb alkalmazott nem lehet a tagja. 6.3.1. A Szakmai Tanács feladatköre (a) Az Elnökség kérésére véleményezi:   

az Elnökség elé terjesztett sportszakmai anyagokat létesítmény fejlesztési terveket az egyesület Stratégiáját

(b) Javaslataival támogatja az Elnökség munkáját minden olyan témában, amely az Egyesület fejlődését segíti.

23 6.3.2. A Szakmai Tanács hatásköre A Szakmai Tanács feladatai ellátása érdekében jogosult: (a) Az Elnökség megbízása alapján sportszakmai tanácsadást nyújtani az átadott információk felhasználásával. (b) Javaslatokat tenni az Elnökség felé. 6.3.3. A Szakmai Tanács szervezete, működése A Szakmai Tanács Elnökét tagjai közül maga választja meg. A Szakmai Tanács munkáját ügyrendje és a saját maga által meghatározott éves munkaterve szerint végzi. A Szakmai Tanács maga állapítja meg ügyrendjét azzal, hogy ezen túlmenően – ha a Szakmai Tanács ügyrendje másként nem rendelkezik – a Szakmai Tanács működésére, üléseinek összehívására, az egyes üléseken történtek dokumentálására és az ülésen hozott határozatok nyilvántartására, továbbá azok közlésére illetőleg közzétételére a 4.7.4. pontban foglaltak értelemszerűen irányadók és alkalmazandók. 7.

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 7.1. Az Egyesület vagyonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályok (a) Az Egyesület törzsvagyont nem képez. (b) Az Egyesület a birtokában lévő illetve működése alatt megszerzett anyagi és pénzügyi eszközökkel a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik, különös tekintettel az Ectv. valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire. (c) Az Egyesület költségeit és ráfordításait (kiadásait) a 7.2. és 7.3. pontban meghatározott részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. (d) Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége során a jelen Alapszabály 2.3. pontjában rögzített elveknek és követelményeknek megfelelően köteles eljárni, melyre tekintettel gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagos jelleggel, csak az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységét nem veszélyeztetve végezhet, miáltal gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele az éves összes bevétel 60%-át nem haladhatja meg. A 7.1. (d) pont alkalmazásában – a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (Tao. tv.) 6. sz. melléklet A. pontjára valamint az Stv. 17. § (1) b.) pontjára figyelemmel – nem minősül vállalkozási tevékenységnek:  az Alapszabályban nevesített célszerinti tevékenység, a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységekhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;  a cél szerinti tevékenységet illetve kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;  a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele vagy a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni;  a sportlétesítmények használata illetve működtetése.

24 (e) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére köteles fordítani. (f) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, az Egyesület tagjai az általuk vállalt vagyoni hozzájárulás – elsődlegesen tagdíj – megfizetésén túlmenően az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (g) Az Egyesület váltót illetve már hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, melyre tekintettel az Egyesületnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg az Egyesület rendelkezésre álló vagyonát. (h) Az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközök és tárgyi eszközök felhasználásáról illetve hasznosításáról az Egyesület Elnöksége az Alapszabályban foglalt céloknak és rendelkezéseknek megfelelően illetve azok szellemében körültekintően eljárva dönt. Az Egyesülettől pénzügyi- vagy egyéb támogatás illetve szolgáltatás egyéni kérelmek illetve pályázat útján is igényelhetők, mely kérelmek elbírálása illetve pályázatok kiírása és elbírálása az Egyesület elnökségének hatáskörébe tartozik. Az Egyesület vezető tisztségviselőit, támogatóit, önkénteseit, valamint e személyek közeli hozzátartozóját vagy élettársát – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony által nyújtott, Alapszabályban foglaltaknak megfelelő juttatások kivételével – célszerinti juttatásban nem részesítheti, továbbá az Egyesület vagyona illetve pénz- és tárgyi eszközei az Alapszabályban és a jogszabályban meghatározott célokkal ellentétesen nem használható fel. (i) Amennyiben az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenysége keretében befektetési tevékenységet is végez, úgy köteles befektetési szabályzatot is készíteni, amelyet – a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően – a Közgyűlés fogad el. (j) Az Egyesület köteles éves gazdálkodás tervet (költségvetési tervet) köteles készíteni, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. A költségvetési tervet a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően kell összeállítani, és úgy megtervezni, hogy az Egyesület kiadásai és bevételei – figyelemmel a 350/2011. Korm rendelet 3. §-ában foglaltakra – egyensúlyban legyenek. (k) Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, és azt a Közgyűlés által elfogadott beszámolóval azonos módon – az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig (tárgyévet követő év május 31, napjáig) – letétbe helyezi illetve az Alapszabályban foglaltak szerint közzéteszi. A közhasznúsági melléklet tartalmára az Ectv. valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Az éves beszámolókba valamint a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és arról saját költségére másolatot készíthet jelen Alapszabályban szabályozott betekintési rend szerint. 7.2. Az Egyesület bevételei (a) Az Egyesület bevételei:    

tagdíj, a gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel, pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, költségvetésből juttatott támogatás,

25  az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,  az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,  más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,  befektetési tevékenységből származó bevétel,  egyéb forrásból származó bevétel. (b) A 350/2011. Korm. rendelet 4. §-a alapján a 7.2. pont (a) pont szerinti bevételekből alapcél szerinti bevételnek minősül:  tagdíj,  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,  az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,  más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány. (c) Az Egyesület javára a vonatkozó jogszabályi keretek között adománygyűjtő tevékenység folytatható azzal, hogy az adományozás önkéntes. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, továbbá ilyen adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Zavarásnak minősül különösen az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történő ismételt megkeresése. Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az Egyesület, mint adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően. Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek, melynek érdekében az Egyesületnek a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti módon kell az adományok felhasználásáról beszámolni. 7.3. Az Egyesület kiadásai (a) Az Egyesület költségei-ráfordításai (kiadásai):  az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségekráfordítások (kiadások),  a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek- ráfordítások (kiadások),  az egyesületi szervek és szervezetek működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,  a fentiek alá nem tartozó egyéb költségek. (b) Az Egyesület közvetett költségeit-ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, a fent megjelölt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

26 7.4. Az Egyesület megszüntetése vagy megszűnése esetén az Egyesület – tartozások rendezését követően – fennmaradó vagyonát az Egyesület céljával összhangban álló más helyi közhasznú szervezet rendelkezésére kell bocsátani. 7.5. Az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos kötelezően alkalmazandó szabályzatok (a) Az Egyesület köteles számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szerinti Számviteli politikát valamint annak keretében illetve mellékleteként eszközök és források leltárkészítési- és leltározási szabályzatát (Leltározási- és selejtezési szabályzat), az eszközök és források értékelési szabályzatát (Értékelési szabályzat) és a Pénzkezelési Szabályzatot elkészíteni. (b) Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységei is folytat, úgy – a 7.5.(a) pontban foglaltakon túlmenően – köteles továbbá Befektetési szabályzatot is készíteni, amely tartalmazza a befektetési stratégiát, a befektetési tevékenységgel kapcsolatos előírásokat, korlátozásokat, döntési jogköröket továbbá meghatározza az Egyesület tulajdonába került és a működtetés során változó vagyon megőrzésének, működtetésének, gyarapításának kereteit. 8.

NYILVÁNOSSÁG, KÖZLÉSI- ÉS BETEKINTÉSI REND (a) Az Egyesület szolgáltatásai valamint közgyűlésének illetőleg ügyintéző és képviseleti szervének ülései és döntései nyilvánosak a jelen Alapszabályban foglaltak szerint. (b) Az Egyesület egyes döntésre jogosult szervei kötelesek az általuk hozott döntések nyilvántartásáról, közléséről illetve nyilvánosságra hozataláról a jelen Alapszabályban foglaltak szerint gondoskodni azzal, hogy az Egyesület valamennyi tagját vagy a tagok nagy számát érintő döntések az Egyesület székhelyén jól látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel illetve az Egyesület honlapján (www.szegedive.eu) történő közzététellel is közöltnek tekintendők. A kifejezetten egyes tagokat érintő döntések (pl. kizárás) esetén a jelen Alapszabály szerinti külön írásbeli közlés is szükséges minden esetben. (c) Az Egyesület éves beszámolóiba, a közhasznúsági mellékletbe valamint a működésével kapcsolatos egyéb iratokba bárki betekinthet, illetőleg azokról saját költségére másolatot készíthet, melyre vonatkozó igényt az Egyesület Elnökénél vagy Igazgatójánál kell írásban előterjeszteni, aki köteles annak az igény előterjesztésétől számított 15 napon belül a kérelmezővel történt előzetes egyeztetés alapján az Egyesület székhelyén maradéktalanul eleget tenni. Amennyiben a betekintési igénnyel érintett irat fellelhetősége nehézségekbe ütközik, úgy a kérelmező tájékoztatása mellett a betekintés biztosítására nyitva álló határidő további 15 nappal az Elnök illetve az Igazgató részéről meghosszabbítható. (d) Az Egyesület irataiba történő 8. (c) pont szerinti betekintés – az Egyesület közhasznú jellegére figyelemmel – általános jellegű, azonban annak gyakorlása illetve biztosítása során a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell eljárni mind a kérelmező, mind az Egyesület részéről.

9.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (a) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedése napján szerzi meg. (b) A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.), a sportról szóló 2004. évi I. tv. (Stv.) valamint az Alapszabályban hivatkozott egyéb jogszabályok, továbbá – a munkaviszonyban álló alkalmazottak vonatkozásában – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) rendelkezései az irányadók.

27 (c) Jelen Alapszabályt – amely az Egyesület korábban megállapított Alapszabályát a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza – a 2014. szeptember 20. napján megtartott Közgyűlés fogadta el a …../2014. (IX.20.) sz. közgyűlési határozattal. Szeged, 2014. szeptember 20.

………………………………….. Dervarics Attila elnök

………………………………….. Petrovics Kálmán levezető

………………………………….. ??????????? jegyzőkönyv hitelesítő

………………………………….. ????? jegyzőkönyv hitelesítő

………………………………….. ?????? jegyzőkönyvvezető Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt Szegeden, 2014. szeptember 20. napján ellenjegyzem és egyidejűleg – az Ectv. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel – igazolom, hogy annak szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának: