SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZABÁLYZAT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAKRÓL ÉS TÉRÍTÉSEKRŐL, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOKRÓL

Szeged, 2014. május 26.

Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról

1

A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban SZTE, vagy Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (továbbiakban: Ftv.), a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben (továbbiakban: kedvezménytörvény) valamint az 51/2007. (III. 26.) Kormány rendeletben (továbbiakban Korm. rendelet) foglaltak alapján a hallgatói önkormányzattal egyetértésben, az Egyetem hallgatói által fizetendő díjakat és térítéseket, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokat az alábbiak szerint állapítja meg.

I. Fejezet Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya kiterjed: (1) az SZTE-n tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat milyen tagozaton és képzési formában végzik. (2) az SZTE-n alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató, külföldi állampolgárságú hallgatókra, akik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (Kedvezménytörvény) hatálya alá tartoznak. (3) az SZTE-n tanulmányokat folytató, külföldi állampolgárságú hallgatókra, akik az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgárai és családtagjai, akik az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerződés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. 2. § A szabályzat hatálya a hallgatói juttatások tekintetében csak e szabályzat kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki: (1) a) a SZTE-n államilag támogatott esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatókra, (2) a SZTE-n költségtérítéses finanszírozási formában tanulmányokat folytató hallgatókra, (3) a nappali tagozatos doktori képzésben részt vevő hallgatókra, függetlenül annak finanszírozási formájától. Hallgatói juttatásokra vonatkozó, egyéb általános rendelkezések 3. § (1) A hallgatók részére nyújtható támogatások jogcímeit e Szabályzat határozza meg, mértékéről, a támogatások felosztásának elveiről, módjáról a Szabályzatban megjelölt testület, illetve az egyes karok tanácsai rendelkeznek a hallgatói önkormányzat egyetértésével. (2) A hallgatók részére nyújtható egyes támogatások jogcímeit és feltételeit egy tanévre (tíz hónapos oktatási időszakra) kell megállapítani, kivéve ha jogszabály vagy jelen szabályzat másként rendelkezik. A támogatásokra vonatkozó ezen információkat az intézményben szokásos módon közzé kell tenni. (3) Az Egyetem e szabályzatban meghatározott kötelezettségeit, az EHJB ügyrendje alapján a Kari Hallgatói Jóléti Bizottságok végzik.

2


(4) A szabályzat 7. § (1) bekezdésben felsorolt jogcímeken pénzbeli támogatásként meghatározott ösztöndíjakat havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. Ezen juttatások esetében a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság – a tanulmányi félév első hónapjának kivételével – legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig intézkedik a Magyar Államkincstár felé azok átutalásáról. (5) A passzív félév igénybe vétele esetén a hallgató semmilyen támogatásban nem részesül, díjat, térítést nem fizet. (6) A hallgatói juttatásokkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket a kari tanulmányi osztályok, a GMF Hallgatói Szolgáltató Iroda (továbbiakban: HSZI) valamint az egyes hallgatói önkormányzatok végzik az erre vonatkozó, külön szabályzatban meghatározott feladatmegosztás szerint. A szabályzat elkészítése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata, azt a hallgatói önkormányzat egyetértésével a Rektor hagyja jóvá. 4. § (1) A hallgató a juttatás megállapítását, illetve meg nem állapítását tartalmazó döntés közzétételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a támogatásról szóló döntést elbíráló szervezethez, testülethez. (2) A hallgatói juttatásokkal kapcsolatos jogszabály- vagy szabályzatsértés kivizsgálására irányuló kérelmet – a sérelem megjelölésével – az EHÖK Felügyelő Bizottságához kell benyújtani. (3) A hallgatók részére nyújtható támogatásokkal kapcsolatos törvényességi felügyeletet a HSZI, a célszerűségi felügyeletet az EHÖK Felügyelő Bizottsága biztosítja. (4) A hallgatói támogatások megállapításának valamint felhasználásának jogszerűségét az Egyetem a Rektori Hivatal Belső Ellenőrzési Csoport bevonásával rendszeresen ellenőrzi.

II. Fejezet A hallgatók részére nyújtható támogatások A hallgatói juttatások forrása Ftv. 129. § (1) Az e törvényben meghatározott hallgatói juttatások fedezete a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás. (2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető – hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kört és a figyelembe vehető létszám megállapításának rendjét a Kormány határozza meg. (3) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy a) a hallgatói ösztöndíj-támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész hetvenháromszázadszorosa, b) a kollégiumi támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész hetvenháromszázadszorosa, c) a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész harminchatszázadszorosa, d) a doktorandusz ösztöndíj tizenkét hónapra számított összege nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset hat egész nyolcvankilencszázadszorosa, e) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész hétszázadszorosa,


3

f) a köztársasági ösztöndíj megállapításához rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege, érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset két egész tizenegyszázadszorosa. Ftv. 133. § (1) A felsőoktatási intézményben működő hallgatói önkormányzat tevékenységét a költségvetés az intézmény részére biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív támogatással segíti. A normatíva összege a hallgatói normatíva egy százaléka. (2) A hallgatói önkormányzat tevékenységét segítő normatív támogatás számításának, elosztásának, igénylésének rendjét a Kormány határozza meg. Korm. rendelet 6. § (1) A hallgató részére a) szociális alapú támogatás a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatásának, b) teljesítmény alapú támogatás, ba) a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatása, bb) az államilag támogatott képzésben részt vevők által fizetett, a felsőoktatási törvény 125/A. §-a (2)–(3) bekezdése szerinti képzési hozzájárulásból származó bevétele terhére nyújtható. (2) A felsőoktatási intézmény saját bevétele terhére, szabályzatában meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat. Korm. rendelet 32. § (1) Az intézményi támogatás megállapításakor a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani közepét kell figyelembe venni aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, ab) a kollégiumi támogatásra, ac) a lakhatási támogatásra, ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében; b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkettedét kell figyelembe venni a doktorandusz ösztöndíj esetében; c) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében; d) a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében. (2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítő, a felsőoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni. (3) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosulti létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik. Korm. rendelet 33. § (1) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egyetemi szintű képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók száma. (2) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban, c) e rendelet szerinti a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő, a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen vannak elhelyezve. (3) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot. (4) A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevők létszáma. (5) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti jogosulti létszámok összege. (6) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma. (7) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosult létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.

4


5. § (1) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás (intézményi keretösszeg) forrása az Ftv.129. § (3) bekezdése alapján: a) a hallgatói ösztöndíj támogatás (hallgatói normatíva) keretösszege, b) a kollégiumi normatíva keretösszege, c) a lakhatási támogatás keretösszege, d) doktorandusz ösztöndíj támogatás keretösszege, e) a tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszege, f) a köztársasági ösztöndíj támogatás keretösszege. (2) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezi a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj intézményi ösztöndíj részéhez biztosított, az egyetem költségvetésében megjelölt és elkülönített forrás. (3) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezik a központi költségvetésen kívüli, egyéb forrásokból fizetett juttatások. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott keretösszegek adott évben fel nem használt maradványai csak a 7–8. § előírásainak megfelelően használhatók fel. Hallgatói jogosultság Ftv. 55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (3) Ha a hallgató kimerítette a – (2) bekezdésben meghatározottak szerint – rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (5) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv tartja nyilván a felsőoktatásban megkezdett tanulmányokat, a megkezdett féléveket, az egyes személyek által igénybe vett, illetve fel nem használt támogatási időt. (6) A támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg.


5

Korm. rendelet 3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegészítő alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban. (2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy. Korm. rendelet 10. § (7) A hallgató a 7. § b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) – kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. Korm. rendelet 29. § (1) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (1) bekezdése és 59. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.

6


(2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (3) Amennyiben a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy a felsőoktatási törvény 55. §-a (1) bekezdésében foglalt szabály alapján, az ugyanitt megfogalmazott mértéket meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként kell meghozni, az intézményi térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint. Amennyiben a felsőoktatási intézményben a képzés telephelyenként (településenként) elkülönülten folyik, az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint telephelyenként és szakképzésenként, illetve szakonként, képzési áganként, képzési területenként kell a döntést meghozni. Azonos kreditindexű hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie. Doktori képzésben a felsőoktatási törvény keretei között a doktori szabályzatban meghatározottak szerint dönt a hallgatók államilag támogatott és költségtérítéses képzés közötti átsorolásáról. (5) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató éves kreditindexe. (6) A felsőoktatási intézménynek a következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a felsőoktatási törvény 55. §ának (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket. (7) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. (8) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók közül kizárólag azok részesülhetnek, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési időszakot, kivéve ha az adott juttatásra vonatkozóan jelen szabályzat ettől eltérőn rendelkezik. (2) Az 5. § (1)–(2) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben illetve teljes idejű doktori képzésben részt vevő, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részesülhetnek. (3) Az 5. § (3) bekezdésében leírt keret terhére nyújtott teljesítmény alapú juttatásokban az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részesülhetnek. (4) Az államilag támogatott hallgatók körének meghatározásakor az Ftv. 55. §-nak valamint a Korm. rendelet 3. §-nak előírásait kell figyelembe venni. (5) Az 5. § (1)–(3) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatások esetében a kifizetés megkezdése előtt a HSZI megvizsgálja a hallgató jogosultságát az adott juttatásra. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy egyéb ok miatt a juttatásra nem jogosult, annak folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel.


7

(6) Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, csak abban a felsőoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. (7) Amennyiben a hallgató több karon is folytat tanulmányokat, annak a karnak a juttatási kerete terhére és szabályai alapján részesülhet támogatásban, amelyen tanulmányait korábban kezdte meg. Amennyiben a hallgató tanulmányait több karon is azonos időben kezdte meg, a tanulmányai megkezdésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a képzés időtartama alatt mely karon kívánja a juttatásokat igénybe venni. (8) Amennyiben a hallgató egy időben több képzésben folytat tanulmányokat, amelyek közül valamelyik doktori képzésnek minősül, akkor a doktori képzésben részt vevő hallgatókra vonatkozó szabályok szerint részesülhet a különböző juttatásokban. (9) Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendjét és részletes szabályait a Hallgatói Juttatási és Térítési Szabályzat határozza meg. Az intézményi hallgatói előirányzat felosztása és felhasználásának jogcímei Korm. rendelet 7. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj kifizetésére, e) az intézményi működési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, működtetése, ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása.

7. § (1) A hallgatói juttatásokhoz biztosított intézményi keretösszeg az alábbi jogcímeken használható fel: a) tanulmányi ösztöndíj, b) rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj c) alaptámogatás d) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján megállapított ösztöndíj, e) a képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat és terepgyakorlatokon részt vevő hallgatók támogatása, f) jelen szabályzatban meghatározott más, egyszeri juttatás, g) a hallgatói önkormányzat működésének és tevékenységének támogatása, h) sport tevékenység támogatása, kiemelkedő sport tevékenység alapján megállapított ösztöndíj,

8


i) kulturális tevékenység támogatása, kiemelkedő kulturális tevékenység alapján megállapított ösztöndíj, j) Bursa Hungarica ösztöndíj intézményi ösztöndíjrész. k) köztársasági ösztöndíj, l) doktorandusz ösztöndíj, m) külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, n) tankönyv- és jegyzettámogatás, o) tankönyv- és jegyzet-előállítás, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, p) kollégium fenntartása, működtetése, q) kollégiumi férőhely bérlése, kollégium felújítása, fejlesztése. (2) Az (1) bekezdés a)–f), j)–m) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként, az (1) bekezdés n) pontja szerinti jogcímeken a támogatás pénzbeli támogatásként, illetve készpénz-helyettesítő kártya vagy utalvány formájában bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. Az (1) bekezdés h)–i) pontjai szerinti jogcímeken a rendelkezésre álló keretösszeg a hallgatóknak nyújtott pénzbeli juttatásként illetve dologi kiadásként egyaránt felhasználható, az g) pont szerinti jogcímen a rendelkezésre álló keretösszeg dologi kiadásként használható fel. (3) Az 5. § (4) bekezdésében megjelölt központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére a következő támogatások fizethetők ki. a) hallgatói munkadíj, b) sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése, c) egyéb, az Egyetem által alapított ösztöndíj. Korm. rendelet 8. § (1) A 7. § aa) és ac) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 59–69 százalékát. (2) A 7. § ba)–bb) és be) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított: a) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 25–40 százalékát, továbbá b) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás [lakhatási támogatás normatívája] intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát, és c) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] 56 százalékát. Korm. rendelet 9. § (1) A 7. § ea) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított intézményi összegének 24%-át. (2) A 7. § eb) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatói után biztosított intézményi összegének 20%-át. (3) A 7. § ab) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás [köztársasági ösztöndíj] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegét. (4) A 7. § ec) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás [kollégiumi támogatás] intézményi összegét. (5) A 7. § ed) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás [lakhatási támogatás] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legfeljebb 70%-át. (6) A 7. § ee) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének minimum 1%-át.


9

8. § (1) A hallgatói normatíva keretösszege a 7. § (1) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott juttatásokra használható fel. (2) A hallgatói normatíva keretösszegének legalább 59%-át, legfeljebb 69%-át a 7. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (3) A hallgatói normatíva keretösszegének legalább 25%-át, legfeljebb 40%-át valamint a lakhatási támogatás normatíva keretösszegének legalább 30%-át a 7. § (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (4) A tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 56%át a 7. § (1) bekezdés n) pontjában, 24%-át a 7. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (5) A tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10%át a 7. § (1) bekezdés h) pontjában, 10%-át a 7. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (6) A köztársasági ösztöndíj támogatás keretösszege a 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott juttatásra használható fel. (7) A kollégiumi normatíva keretösszege a 7. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott juttatásra használható fel. (8) A lakhatási támogatás keretösszegének legfeljebb 70%-át a 7. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott célokra kell felhasználni. (9) A doktorandusz ösztöndíj támogatás keretösszege a 7. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen használható fel. (10) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj intézményi ösztöndíj részéhez biztosított keretösszege a 7. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jogcímen használható fel. (11) Az 5.§ (1) a), b), c), d), e) és f) pontjaiban meghatározott keretösszeg felhasználásának elveit és arányait a költségvetési törvény, az államháztartási törvény valamint a Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével a kari HÖK-ök javaslata alapján, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat előterjesztésében, az EHJTB véleményezését követően a Szenátus évente fogadja el. A Szenátus által elfogadott felosztási és felhasználási javaslat évközi módosítása – kivéve a jogszabályváltozás miatti változásokat – kizárólag a Szenátus jóváhagyásával érvényes. (12) Az 5. § (1) a), b), c), d) e) és f) pontjaiban meghatározott keretösszeg felhasználásának elveit és arányait a költségvetési törvény, az államháztartási törvény valamint a Szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével és a kari HÖK-ök javaslata alapján, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat előterjesztésében, az EHJTB véleményezését követően a Szenátus fogadja el. A kollégiumi, diákotthoni támogatás megállapításához rendelkezésre álló normatíva tekintetében a 11. bekezdésben foglalt eljárást azzal kell alkalmazni, hogy kizárólag a karközi kezelésű kollégiumokra terjed ki, és a Szenátus döntését megelőzően a Kollégiumi Bizottság véleményét is ki kell kérni. (13) A Szenátus által elfogadott (11) bekezdés szerinti éves költségvetésben meghatározott hallgatói előirányzatokhoz tartozó keretek kiszámítása, létrehozása és kezelése – a Korm. rendelet 32. §-ban meghatározott létszámokra vonatkozó, előző évi intézményi hallgatói létszámjelentés alapján – a HSZI feladata. Az egyes keretek felhasználásról a HSZI havi rendszerességgel értesíti a hallgatói önkormányzatokat. (14) A hallgatói juttatásokhoz biztosított intézményi keretösszeg illetve a központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére kifizetésre kerülő ösztöndíj jellegű juttatások számfejtését valamint az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a HSZI végzi, dokumentálja.

10 Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról

Tanulmányi ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. (8) 7. § aa) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható. Korm. rendelet 13. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget. (2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. (3) Felsőoktatási intézménybe első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (4) Korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni. (5) A felsőoktatási intézménynek a 2007. szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre. Korm. rendelet 30. § A felsőoktatási intézmények a képzési hozzájárulásból befolyó bevételük 50%-át kötelesek az 5. § aa) pontja szerinti támogatására fordítani.

9. § (1) A tanulmányi ösztöndíjak odaítélésének feltételeit, mértékét és eljárási rendjét (valamint azok módosítását) az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság által meghatározott elvek szerinti – az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által előterjesztett és a Szenátus által elfogadott – szabályzat határozza meg. (2) Tanulmányi ösztöndíjban az adott karon nappali tagozatos, államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek, előző félévi tanulmányi eredményük alapján, külön pályázat nélkül. (3) Tanulmányi ösztöndíjban a (2) bekezdésben felsorolt hallgatók legfeljebb 50%-a részesülhet, a szabályzat alapján megállapított legalacsonyabb ösztöndíj összege havonta nem lehet kevesebb, mint az éves hallgatói normatíva 5%-a. (4) * (5) A tanulmányi ösztöndíj odaítéléséhez az egymással összehasonlítható hallgatói csoportokat (ösztöndíjkalapokat) a kari Hallgatói Önkormányzatok – határozatba foglalt – előterjesztése alapján az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által előterjesztett és a Szenátus által elfogadott, (1) bekezdés szerinti szabályzat melléklete határozza meg. (6) Korábban más felsőoktatási intézményben, illetve egyetemen belüli karon, szakon tanulmányokat folytató hallgató, amennyiben teljesíti a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeket, az előzőleg megszerzett tanulmányi eredménye alapján részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (7) A külföldön teljesített és elfogadott félévet követően tanulmányi ösztöndíj jár a hallgatónak elsősorban a külföldön nyújtott, tanulmányi ösztöndíjra jogosító tanulmányi teljesítménye alapján, vagy a Szegedi Tudományegyetemen elvégzett utolsó félévi teljesítménye alapján. *

Hatályon kívül helyezve a Szenátus 2010. február 22-én hozott 22/5/2010. SZ-határozata alapján.


11

(8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók tanulmányi eredményük alapján tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. (9) Az adott félévre fizetendő tanulmányi ösztöndíj kiszámításához felhasznált tanulmányi eredményt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) számolja. A tanulmányi eredmények kiszámítását befolyásoló bejegyzéseket a Tanulmányi Osztályok rögzítik szeptember, illetve február utolsó munkanapjáig.

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj Ftv. 39. § (7) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg a) hátrányos helyzetű hallgatói csoport, b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők, c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel öszszefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Ftv. 147. § E törvény alkalmazásában: 10. hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, Korm. rendelet 2. § (1) E rendelet alkalmazásában g) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki ga) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre; (2) E rendelet alkalmazásában – az érintett támogatási forma megszűnése miatt – a felsőoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § ba)–bc) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásra jogosult hallgató részesülhet támogatásban. (7) A hallgató a 7. § b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) – kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. Korm. rendelet 16. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató

12 Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva, illetve mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 26. § szerinti ösztöndíjban részesül. Korm. rendelet 17. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell. Korm. rendelet 21. § (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. (3) A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg.

10. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság által előirányzott az EHÖK egyetértésével a Szenátus által elfogadott egységes szabályzat és pontrendszer alapján történik. (2) A Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő hallgató számára az (1) bekezdésben leírtak szerint megállapított rendszeres szociális támogatás havonkénti összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva éves összegének 20%-a. (3) A Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő valamint a szabályzat 25. § (3) bekezdése alapján miniszteri ösztöndíjban részesülő hallgatók számára az (1) bekezdésben leírtak szerint megállapított rendszeres szociális támogatás havonkénti összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva éves összegének 10%-a.


13

(4) A rendkívüli szociális ösztöndíjat pályázati úton, egyéni elbírálás alapján lehet megítélni. A pályázat és az elbírálás részletes szabályait az EHÖK által előterjesztett és az Egyetemi Hallgatói és Juttatási Bizottság véleményezését követően az EHÖK egyetértésével a Szenátus által elfogadott szabályzatban kell rögzíteni. (5) A kari szabályzatban rögzített szabályok és a hallgató által benyújtott egyéni pályázat alapján a gyermekét nevelő hallgató havonta gyermekenként az éves hallgatói normatíva 3%-ának megfelelő összegű rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesíthető. (6) A rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjat igénylő hallgatók pályázati anyagait, az ezekhez csatolt igazolásokat a vonatkozó adatvédelmi szabályok szerint a kari hallgatói önkormányzatok kezelik és tárolják. A rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjban részesülő hallgatók adatait, a támogatás mértékét mások által a személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. Alaptámogatás Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Korm. rendelet 15. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

11. § (1) Alaptámogatásban – a hallgató által benyújtott kérelem alapján – az adott karon nappali tagozatos, államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek, az adott képzésre első alkalommal történő bejelentkezésüket követően. (2) Alaptámogatásban csak azon hallgatók részesülhetnek, akik a Korm. rendelet 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek, és azt a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolják. (3) Az alaptámogatás féléves összege az alapképzésben részt vevő hallgatók esetében a hallgatói normatíva 50%-a, mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a hallgatói normatíva 75%-a. Az adott félévre szóló juttatást öt hónap alatt, havonta egyenlő részletekben kell kifizetni. (4) Alaptámogatásban a hallgató az alapképzés illetve a mesterképzés megkezdésére tekintettel csak egy alkalommal részesülhet. Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. (4) Az intézményi szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére – az intézmény térítési és juttatási szabályzatában rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat alapján, meghatározott időre, havonta folyósított, a felsőoktatási törvény 46. §-ának (9) bekezdése szerinti nem kötelező juttatás.


12. § (1) A tantervi követelményeken túl kiemelkedő szakmai, tudományos illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi, illetve egyszeri juttatásban részesíthető. (2) A szakmai és tudományos ösztöndíj pályázati úton, egyéni elbírálás alapján adható. A pályázat és az elbírálás részletes szabályait az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság ügyrendje tartalmazza. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni a Szegedi Tudományegyetem tehetséggondozási programjában részt vevő hallgatókat. (3) A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői valamint a hallgatói önkormányzatok munkájában részt vevő hallgatók részére fizetett rendszeres és eseti közéleti ösztöndíj az adott hallgatói önkormányzat szabályzata alapján adható. (4) Kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban az egyetem bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója részesülhet. Szakmai és terepgyakorlatok támogatása 13. § (1) A szakmai és terepgyakorlatokra adható ösztöndíj csak tantervileg előírt, a képesítési követelményekben meghatározott vagy kötelező gyakorlatok idejére adható, normatív formában meghatározott napidíjként, az EHÖK által előterjesztett és az EHJTB véleményezését követően a Szenátus által elfogadott szabályzat alapján. Ezen ösztöndíj havi összege legfeljebb az évi hallgatói normatíva 10%-a lehet. A támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés valamint az esetleges visszavonás eljárási rendjét külön szabályzat rögzíti. (2) A szakmai és terepgyakorlatok támogatására adott ösztöndíj a hallgatói normatíva erre a célra elkülönített keretének terhére adható az (1) bekezdésben említett szabályzat rendelkezései alapján. (3) A tíz hónapos tanulmányi időszakot meghaladó időben a kari szabályzatban meghatározott mértékű egyszeri pénzbeli támogatás adható azon államilag támogatott nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók részére, akik a tantervben előírt, szorgalmi időszakon kívüli időben szervezett gyakorlaton vesznek részt. (4) A tantervben előírt szorgalmi időszakon kívüli szakmai gyakorlat idejére – a hallgató kérésére – a kollégiumok szabályzatában rögzített kedvezményes díj mellett kollégiumi elhelyezés adható. Egyéb intézményi juttatások Korm. rendelet 6. § A felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata a hallgatók részére más, egyszeri vagy havonta esedékes támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének és odaítélésének feltételeit a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni.

14. § (1) Egyéb, egyszeri vagy állandó juttatások a hallgatói normatíva éves keretösszegének erre a célra elkülönített részéből fizethetők. Egyéb intézményi juttatások körébe tartozik az ösztöndíjként megítélt diákcélú támogatás, pénzbeli utazási támogatás valamint a nyelvvizsga ösztöndíj. (2) Az egyéb intézményi juttatások körébe tartozó jogcímeken fizetett ösztöndíjat a kari hallgatói önkormányzat állapíthat meg, a kari hallgatói önkormányzatok által előterjesztett és a kari tanácsok által elfogadott szabályzat alapján. (3) A hallgatói normatíva keretösszegének terhére kifizetett egyéb intézményi juttatásban csak a nappali tagozatos, államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató részesülhet.


15

Sporttevékenység támogatása Korm. rendelet 10. § (6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsőoktatási törvény 78. §-a (2) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás; b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás.

15. § (1) Az egyetemi sporttevékenység támogatásának forrása a tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10%-a. (2) Az elkülönített kulturális célú keret felhasználásáról, az annak terhére kifizetett rendszeres vagy eseti ösztöndíjakról az EHÖK Kuratórium, a kari hallgatói önkormányzatok valamint az egyetem Sport és Rekreációs Bizottsága dönt az alábbiak szerint: a) az egyetemi keretösszeg 40%-ról az EHÖK Kuratóriuma, b) a kari létszám alapján az adott karra jutó keretösszeg 40%-ról a kari hallgatói önkormányzat, c) az egyetemi keretösszeg 20%-ról az SZTE EHÖK egyetértésével az egyetem Sport és Rekreációs Bizottsága dönt. Ezen c) pont szerinti összeget valamely a célja, tagsága és tevékenysége alapján a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódó szervezet (alapítvány, egyesület, társadalmi szervezet) versenysportot rendszeresen folytató tagja részére – pályázat alapján – havonta folyósítandó, egy képzési időszak (félév) időtartamára adható ösztöndíj juttatásként kell megállapítani. (3) A Sport és Rekreációs Bizottság összetételét, működési rendjét az SZTE Sport és Rekreációs Bizottságának Működési Szabályzata tartalmazza. A Sport és Rekreációs Bizottság működési és döntéshozatali rendjének megalkotása során biztosítani kell a hallgatói önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kereten ösztöndíjként felhasznált támogatás mértéke éves szinten legfeljebb a rendelkezésre álló keret 50%-a lehet. (5) Kiemelkedő sporttevékenységért járó ösztöndíjban az egyetem bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója részesülhet. Kulturális tevékenység támogatása Korm. rendelet 10. § (6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsőoktatási törvény 78. §-a (2) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás; b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás.


16. § (1) Az egyetemi kulturális tevékenység támogatásának forrása a tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10%-a. (2) Az elkülönített kulturális célú keret felhasználásáról, az annak terhére kifizetett rendszeres vagy eseti ösztöndíjakról az EHÖK Kuratóriuma, a kari hallgatói önkormányzatok valamint az egyetem Hallgatói Centruma dönt az alábbiak szerint: a) az egyetemi keretösszeg 40%-ról az EHÖK Kuratóriuma, b) a kari létszám alapján az adott karra jutó keretösszeg 40%-ról a kari hallgatói önkormányzat, c) az egyetemi keretösszeg 20%-ról az egyetem Hallgatói Centruma dönt. (3) Az EHÖK Kuratórium összetételét, működési rendjét az SZTE Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya tartalmazza. (4) A Hallgatói Centrum összetételét, működési rendjét az SZTE Szervezeti- és Működési Szabályzata tartalmazza. A Hallgatói Centrum hatáskörébe tartozó, kulturális célú keretek felhasználására vonatkozó döntéshozatali rend megalkotása során biztosítani kell a hallgatói önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kereten az ösztöndíjként felhasznált támogatás mértéke éves szinten legfeljebb a rendelkezésre álló keret 50%-a lehet. (6) Kiemelkedő kulturális tevékenységért járó ösztöndíjban az egyetem bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója részesülhet. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj Korm. rendelet 18. § (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás. (4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe. (8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól. Korm. rendelet 19. § (1) Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el. (2) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (3) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szervezet kezelésében levő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsőoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak. (4) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. A felsőoktatási intézmény kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot.


17

(5) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt. (6) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt. (7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsőoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal. (9) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a felsőoktatási intézmény a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelő szervezet az intézményektől visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követően visszautalja. (10) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn – de legfeljebb 15 napon – belül írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, c) a tanulmányok halasztása. (11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. Korm. rendelet 20. § (1) A felsőoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsőoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő szervezettől a számlájára átutalta. (2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. (3) Az állami felsőoktatási intézmények költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások elszámolására - a jogosultság figyelembevételével - az éves beszámoló keretében kerül sor. (4) A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények az intézményi ösztöndíjrészt biztosító finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint kötelesek az ösztöndíj folyósításáról elszámolni az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. (5) E rendelet alkalmazásában a fővárosi önkormányzatot megyei önkormányzatnak, a fővárosi kerületi önkormányzatot települési önkormányzatnak kell tekinteni.

17. § (1) A Bursa Hungarica ösztöndíj önkormányzati és intézményi részével kapcsolatos adatokat a HSZI tartja nyilván az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának (OMAI) tájékoztatása alapján. Az ösztöndíj számfejtését a HSZI végzi. (2) A HSZI köteles félévente a kurzusfelvételi időszak lezárását követő 10 munkanapon belül jelezni az OMAI részére az ösztöndíjra jogosult hallgatók adatait. (3) Az OMAI által kiszámított önkormányzati ösztöndíjrész akkor számfejthető, ha annak fedezete az az egyetem számlájára került. Az intézményi ösztöndíjrészt a HSZI az egyéb ösztöndíjakkal azonos módon, havonta számfejti.


(4) A Bursa Hungarica ösztöndíj önkormányzati és intézményi ösztöndíj részének folyósítása előtt a Korm. rendelet előírásainak megfelelően ellenőrizni kell a hallgató jogosultságát a kifizetésre. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy egyéb ok miatt az ösztöndíjra nem jogosult, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (5) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul írásban értesíteni a HSZI-t és az OMAI-t. Az értesítési kötelezettség keretében a hallgató különösen a személyes adatok változásai, tanulmányi adatainak (munkarend, finanszírozási forma) módosulása, illetve tanulmányok halasztása esetén köteles tájékoztatást nyújtani. Az a hallgató, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) a ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. (6) Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíjat az egyetem részére visszafizetni. Az Egyetem a részére átutalt de ki nem fizetett vagy tévesen kifizetett önkormányzati ösztöndíjrészt az OMAI részére 30 napon belül köteles visszafizetni. Köztársasági ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § ab) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Korm. rendelet 24. § (1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. A felsőoktatási intézmény szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten teszi meg. (3) Köztársasági ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett. (4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – a felsőoktatási intézményben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a felsőoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni. (8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

18. § (1) A köztársasági ösztöndíj pályázatok benyújtásának, rangsorolásának és felterjesztésének részletes szabályozásáról az egyetem Köztársasági Ösztöndíj Szabályzata rendelkezik. (2) Köztársasági ösztöndíjban a Korm. rend. 24 § (2) szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben résztvevő hallgatók létszámának 0,8%-a, de karonként leg-


19

alább 1 fő teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki legalább két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditpontot megszerzett. (3) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató a vonatkozó rendelkezések alapján jogosult lenne a köztársasági ösztöndíjra, de azt eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási miniszter jogosult a hallgató részére ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben a köztársasági ösztöndíjat a kar a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni. Doktorandusz ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § c) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Korm. rendelet 14. § (1) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával. (2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatározott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni.

19. § (1) A 7. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag a nappali tagozatos, államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. (2) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának havi összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva valamint a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-a éves összegének egy tizenketted része. (3) Az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató a doktorandusz ösztöndíj mellett csak a 7. § (1) bekezdés b), d), f), h)–i), n) és p) pontjaiban meghatározott jogcímeken részesülhet támogatásban. (4) A nappali tagozatos, államilag nem támogatott, teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgatónak az egyetem Doktori fokozatszerzésre és a doktori képzésre vonatkozó szabályzata alapján tanszéki doktorandusz ösztöndíj fizethető. Ilyen jogcímen csak az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívüli források terhére fizethető ki ösztöndíj. Kollégiumi elhelyezés Korm. rendelet 12. § (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (2) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. (3) A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót a felsőoktatási törvény 52. §-ának (2) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés felsőoktatási törvényben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak. (5) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.


20. § (1) A kollégiumi felvételről a „Szegedi Tudományegyetem Szabályzata a Kollégiumi Jelentkezések Pontozásos Rendszeréről, Elbírálásának Eljárási és Szervezeti Rendjéről” szóló szabályzat alapján a kollégiumi bizottság dönt, azzal, hogy a kollégiumi férőhelyekre kérelmet benyújtó jelentkezők közül a kari kezelésben működtetett kollégiumok esetében elsőként az adott kar hallgatóit, karközi kezelésű kollégiumok esetében elsőként az érintett karok hallgatóit kell felvenni (jelentkezésüket elbírálni), továbbá a férőhelyek 10%-ának megfelelő hallgatói férőhely betöltésére kari kezelésben működtetett kollégiumok esetében a rektor, az érintett kar dékánja, a kari HÖK és a Kollégiumi Bizottság, karközi kezelésű kollégiumok esetében a rektor, az érintett karok dékánjai, a kari HÖK tesznek javaslatot és a Kollégiumi Bizottság dönt. (2) A kollégiumi ellátásban nem részesülő hallgatók lakhatási feltételeinek támogatásáról a 10. § (1) bekezdésében említett, rendszeres szociális támogatásra vonatkozó szabályzat rendelkezik. Tankönyv- és jegyzettámogatás Korm. rendelet 10. § (5) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. Korm. rendelet 34. § (1) A 7. § ha) pontja szerinti rész felhasználható a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. (2) Az (1) bekezdés szerinti részről az intézmény térítési és juttatási szabályzata – a felsőoktatási törvény előírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével – rendelkezik.

21. § (1) Az 5. § (1) e) pontjában meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 56%-át a 7. § (1) n) pontjában meghatározott hallgatói tankönyv és jegyzettámogatásra, 24%-át a 7. § (1) o) pontjában felsorolt célokra kell felhasználni. (2) A 7. § (1) n)–o) pontjaiban meghatározott jogcímeken és célokra fordítható keretek felhasználásának elveiről és szabályairól a Kiadói Tanács előzetes véleményének figyelembevételével az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság az EHÖK egyetértésével dönt, azzal a megkötéssel, hogy az (1) bekezdésben megjelölt 5. § (1) e) pontjában meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 24%-a szerinti összeg 10%-ának felhasználásáról a rektor dönt. (3) A tankönyv- és jegyzettámogatást a Kiadói Tanács döntése alapján karonként egységes módon kell a jogosult hallgatók rendelkezésére bocsátani, amelynek összegét a Kiadói Tanács az EHÖK egyetértésével félévente állapítja meg. (4) A 7. § (1) n) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. (5) A 7. § (1) o) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben valamint az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban.


21

(6) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, előállításra, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése fordítható keretösszegek felhasználásról az EHÖK-öt évente írásban tájékoztatni kell. Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja Ftv. 130. § (5) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – az (6) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat. (6) A hallgató akkor jogosult a (5) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsőoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot. Korm. rendelet 35. § (1) A felsőoktatási törvény 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíj esetében a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni; b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés; c) a pályázati felhívást a felsőoktatási intézményben szokásos módon, valamint a felsőoktatási intézmény honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a felsőoktatási intézmény lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik; f) sikertelen résztanulmányok esetében a felsőoktatási intézmény előírhatja a támogatás legfeljebb felének viszszafizetését. (2) A részletszabályokat a felsőoktatási intézmény a térítési és juttatási szabályzatában határozza meg.

22. § (1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére a (2)–(3) bekezdéseiben meghatározottak szerint ösztöndíjat kaphat. (2) Az ösztöndíj 10 hónapra számított összege hallgatónként az éves hallgatói normatíva háromszorosa. Az ösztöndíjalapot az egyetem költségvetésében évenként meg kell tervezni. (3) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait az egyetem vagy a kar hozzájárulásával kezdte meg. A hallgató az ösztöndíjra a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. (4) Az ösztöndíj pályáztatásának rendjét és az elbírálás részletes szabályait a Szegedi Tudományegyetem Külföldi tanulmányok és részképzések támogatásának szabályzata tartalmazza. Magyar állampolgárságú hallgatók külföldi tanulmányainak támogatási rendje Ftv. 118. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsőoktatási intézményben. (2) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéséhez a miniszter által vezetett minisztérium – pályázati úton elnyerhető – ösztöndíjjal nyújthat segítséget.

22 Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról (3) Ha a magyar állampolgár nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, az Oktatási Minisztérium – pályázati úton elnyerhető – ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételhez. (4) A magyar állampolgár – ha az Európai Gazdasági Térség országaiban, államilag elismert felsőoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt – hallgatói hitelt vehet igénybe. (5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevők jogosultak a diákigazolványra. (6) A (2)–(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni. Korm. rendelet 25. § (1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el. (2) A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven – az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint – államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja. (3) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (5) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (6) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is. (7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

23. § A Korm. rendelet 25. §-ban említett ösztöndíjak pályáztatásának és rangsorolásának intézményi rendjét és ezek részletes szabályait a Szegedi Tudományegyetem Külföldi tanulmányok és részképzések támogatásának szabályzata tartalmazza. Külföldi állampolgárságú hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatási rendje Ftv. 39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait. (2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. Ftv. 119. § (1) A külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére az elismerési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése előtt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt, b) ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató – a 39. § (1) bekezdés b)–c) pontjában felsoroltak kivételével – államilag támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra,


23

c) a költségvetés pályázati úton elnyerhető ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget a tanulmányok folytatásához, d) a határon túli magyarok a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: kedvezménytörvény) foglalt feltételek szerint jogosultak részt venni az államilag támogatott képzésben, e) a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – előkészítő tanulmányokat folytathatnak. (3) A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rendjét a Kormány határozza meg, ennek során a kedvezménytörvény hatálya alá tartozók tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási időt meghosszabbíthatja. Kedvezménytörvény 9. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult magyar nyelven. a) egyetemi, főiskolai szintű alapképzésben, b) kiegészítő alapképzésben, c) részképzésben, d) doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA), e) általános, illetőleg szakirányú továbbképzésben, f) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt venni. (2) Az államilag finanszírozott, (1) bekezdésben meghatározott képzésben nappali tagozaton részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgató hallgatói normatívára, a hallgatói előirányzat másik részét képező pénzbeli és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult. E támogatások részletes feltételeit és a további támogatások körét az oktatási miniszter külön jogszabályban határozza meg. (3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben. (4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik. Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet. Korm. rendelet 26. § (1) A kétoldalú nemzetközi szerződés, illetve törvény alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére - az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve - az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól. (2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, c) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki. (4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. (5) A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket. (6) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények folyósítják. Korm. rendelet 27. § (1) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat.

24 Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. Korm. rendelet 28. § (1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik. (2) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.

24. § (1) Az Ftv. 39. § (1) bekezdés a) és d) pontjában felsorolt, államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató tanulmányi eredménye alapján tanulmányi ösztöndíjra jogosult. A hallgatói normatíva terhére fizetett más eseti vagy rendszeres ösztöndíjakra és támogatásokra, tankönyv- és jegyzettámogatásra csak nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult. (2) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, a 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet szerint államilag támogatott képzésben részt vevő, tanulmányaikat 2006. szeptemberében vagy azt megelőzően megkezdő hallgatók tanulmányaik befejezéséig a hallgatói normatíva keret terhére havonta fizetendő, annak egyhavi összegével egyező összegű ösztöndíjra jogosultak. (3) A Korm. rendelet 26. § alapján a nem magyar állampolgárságú hallgató havonta folyósított miniszteri ösztöndíjban részesül. A miniszteri ösztöndíj forrása a hallgatói normatíva éves keretösszegének ilyen célú kifizetésekre elkülönített része. (4) A (2)–(3) bekezdésben felsorolt hallgatók a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanulmányi ösztöndíjban valamint a b) pont szerinti rendszeres szociális támogatásban nem részesülhetnek, azonban – az egyes karok szabályzatai alapján – a hallgatói normatívából finanszírozott egyszeri támogatásokra jogosultak. (5) A (2)–(3) bekezdésben felsorolt hallgatók a hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás egyéb keretei terhére (kollégiumi elhelyezés, tankönyv- és jegyzettámogatás, sport és kulturális támogatás) biztosítható juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak. (6) A Korm. rendelet 27. §-ban említett ösztöndíj pályáztatásának és rangsorolásának intézményi rendjét és ezek részletes szabályait a Szegedi Tudományegyetem Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatása című szabályzat tartalmazza. Hallgatói munkavégzés Ftv. 46. § (10) A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ftv. 48. § (3) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizen-


25

öt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. (4) A hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségekkel függ össze az a munkavégzés is, amikor a doktorandusz részt vesz a felsőoktatási intézménynek az oktatással, kutatással összefüggő tevékenységében. A munkavégzés doktorandusz-szerződés alapján folyik. Az ily módon végzett munka ideje – egy tanulmányi félév átlagában – nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát. A hallgató munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktoranduszszerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része. A doktorandusz-szerződésből eredő vitás ügyek elbírálására a munkaügyi viták rendezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

25. § (1) Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) 3. § 72./i) pontjában meghatározott, a hallgató által hallgatói munkavégzésre irányuló megbízási jogviszony keretében végzett oktatási vagy kutatási tevékenység valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység. (2) Hallgatói munkavégzésért járó díjazásban részesülhetnek a teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben valamint teljes idejű doktori képzésben részt vevő, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, a képzés finanszírozási formájától függetlenül. (3) A hallgatói munkavégzésért járó díjazás a hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatások körébe nem tartozó, központi költségvetésből származó keretösszegek valamint a központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére fizethető ki. (4) A kifizetések rendjét, a felhasznált nyomtatványokat a gazdasági és műszaki főigazgató utasításban határozza meg. A kifizetések számfejtését a HSZI az egyéb ösztöndíjak számfejtésével együtt, a hallgatói munkavégzésre irányuló megbízási szerződés megérkezését követően végzi el. (5) A hallgatói munkadíj jogcímen történő kifizetések havi, illetve éves összege nem haladhatja meg az Szja. törvényben adóterhet nem viselő járandóságként meghatározott összeget. Sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése 26. § (1) A nyelvvizsgadíj visszatérítést kérheti minden, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló nappali tagozatos, államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben illetve teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató, amennyiben tanulmányainak ideje alatt sikeres nyelvvizsgát tesz az Idegennyelvi Továbbképző Központ által akkreditált és bejelentett nyelvvizsgahelyeken vagy a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Központja és az ITK által Szegeden meghirdetett, állami és államilag elismert nyelvvizsgaidőpontok valamelyikében. (2) A nyelvvizsgadíj visszatérítések számát illetően nincs korlátozás, az (1) bekezdés szerinti hallgató valamennyi, a tanulmányai alatt letett, sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítését kérheti. (3) A nyelvvizsgadíj visszatérítést az (1) bekezdés szerinti tanulmányok befejezéséig, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet kérni. Az űrlapokat a Hallgatói Szolgáltató Irodán lehet kérni, és ugyanoda kell leadni. A kitöltött űrlaphoz csatolni kell a sikeres nyelvvizsga bizonyítvány másolatát, az eredeti dokumentumokat a leadásnál a HSZI munkatársának be kell mutatni. A visszatérítésekkel kapcsolatos adminisztrációt a HSZI végzi. (4) A visszatérítéseket az oktatási rektorhelyettes negyedévente hagyja jóvá, a jóváhagyott összegek az ösztöndíjakkal együtt kerülnek kifizetésre. A visszatérítési kérelmek beadásának időpontját az oktatási rektorhelyettes minden év januárjában hirdeti meg. A visszatérített összeg megegyezik a sikeresen letett vizsgának az ITK által meghatározott díjával.


III. fejezet A hallgatók által fizetendő díjak és térítések Általános szabályok Ftv. 53. § (1) A felsőoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az e törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles. Ftv. 56. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a felnőttképzésről szóló törvény 20–27. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. Ftv. 125. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények –, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, g) a felsőoktatási intézmény által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel. (2) Az államilag támogatott képzés keretében - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj). (3) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető: a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása, b) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek – így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata. (4) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát. (5) A (3)–(4) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy az nem lehet magasabb, mint az önköltség.


27

(6) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az e §-ban meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. (7) A kollégiumban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott esetben kérhető térítési díj.

27. § (1) Az 1. § (1)–(3) bekezdésében említett hallgatók – az Ftv. és a Korm. rendelet keretei között, ezen Szabályzat szerint – költségtérítést, szolgáltatási és térítési díjakat fizetnek. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatótól költségtérítés nem szedhető. (2) A hallgatók által fizetendő díjak jogcímeit e Szabályzat határozza meg, mértékéről, a fizetendő díjakból származó bevételek felosztásának elveiről, módjáról a Szabályzatban megjelölt testület, illetve az egyes karok tanácsai rendelkeznek. (3) A hallgatók által fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét, a fizetendő díjakra vonatkozó kedvezmények és mentességek feltételeit egy tanévre (tíz hónapos oktatási időszakra) kell megállapítani legkésőbb a tanévet megelőzően május 31-ig és azokat az Egyetemen szokásos módon közzé kell tenni. (4) A hallgató az (1) bekezdésben meghatározott díjakat és térítéseket – a díj megállapítója által előírt határidőig – köteles befizetni. (5) Amennyiben a hallgató nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét, úgy a félévi vizsgáit nem kezdheti meg. (6) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (7) Téves díjmegállapítás miatt a hallgató (volt hallgató) a díj megállapításától számított 15 naptári napon belül fellebbezést nyújthat be a kar dékánjához. A fellebbezést a dékán 8 munkanapon belül bírálja el. (8) Amennyiben a fellebbezés során bebizonyosodik a téves díjmegállapítás, az erről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedni kell a fizetési kötelezettség törléséről, illetve a tévesen befizetett összeg visszafizetéséről. A fellebbezés elutasítása esetén a befizetést az eredeti fizetési határidő szerint, ennek lejárta esetén a határozat meghozatalától számított 15 naptári napon belül kell teljesíteni. (9) Amennyiben a hallgató a részére előírt fizetési kötelezettségénél többet fizetett be, akkor a többletet az Egyetem a bejelentést követő 30 naptári napon belül köteles visszafizetni. A hallgató a többlet fizetését, a visszafizetés módjára vonatkozó kérését írásban jelezheti a díjat megállapító szervezeti egység felé. (10) A hallgatók által fizetendő díjak és térítések megállapításának jogszerűségét az Egyetem a Rektori Hivatal Belső Ellenőrzési Csoport bevonásával rendszeresen ellenőrzi. (11) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakkal és térítésekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőket a kari tanulmányi osztályok és a HSZI végzi az erre vonatkozó, külön szabályzatban meghatározott feladatmegosztás szerint. A szabályzat elkészítése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata, azt a Rektor hagyja jóvá. (12) A díjakat és térítéseket a (11) bekezdésben említett szabályzatban meghatározott módon lehet befizetni, ennek során biztosítani kell a befizetett díjak és térítések név és jogcím szerinti nyilvántartását. A befizetett díjakról és térítésekről szóló számlák, igazolások kiállítása valamint az ezek kezelésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása a HSZI feladata. Költségtérítéses képzés Ftv. 126. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokért költségtérítést, a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie. A költségtérítés és a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatároz-

28 Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról ni. A térítési és juttatási szabályzat alapján a hallgató és a felsőoktatási intézmény megállapodásban rögzíti a költségtérítés és a térítési díj összegét. A költségtérítés mértékét a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. Az e bekezdésben foglaltak a diákotthoni térítési díj megállapítására nem terjednek ki. A diákotthoni térítési díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. (2) A költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény – a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordításra tekintettel – határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka. Ha a hallgató az 56. § (2) bekezdése alapján nem jogosult a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére, a költségtérítés öszszege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányada. Vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (3) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről. (4) A felsőoktatási intézmény megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy a gazdálkodó szervezet által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki. Korm. rendelet 36. § (5) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezen hallgatókat – amennyiben a képzésben 2007. szeptember 1-jéig költségtérítés fizetésére nem voltak kötelezve – ezt követően a további félévekben csak a felsőoktatási intézmény szabályzatának ilyen értelmű kifejezett rendelkezése esetén lehet költségtérítés fizetésére kötelezni.

28. § (1) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók: a) a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre felvett hallgatók, b) a Korm. rendelet 3. § szerinti államilag támogatott képzési időt túllépő hallgatók, c) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók, d) a nem állami ösztöndíjas külföldi hallgatók. (2) A Korm. rendelet 36. § (5) bekezdés szerinti hallgató a bekezdésben leírt mentességi időszak túllépése esetében költségtérítés megfizetésére kötelezhető, ennek megállapításakor a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) A költségtérítés mértékét a Kari Tanács tanévenként és szakonként, az adott szakra vonatkozó képzési normatíva figyelembe vételével állapítja meg. A második, illetve további évfolyamokon – a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamon keresztül – a költségtérítés legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelőző tanév május 31-ig az Egyetemi Értesítőben, valamint a karon szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A hallgató és az Egyetem a hallgató beiratkozásával egyidejűleg költségtérítési szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a hallgató által az első tanévben fizetendő díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit. A költségtérítéses képzésben a hallgatói jogviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre alkalmazni kell a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20– 27. §-ában foglaltakat is, azzal az eltéréssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (5) A költségtérítési szerződésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a HSZI látja el. A szerződést valamint az azzal kapcsolatos dokumentumokat a tanulmányok befejezését követően 10 évig meg kell őrizni. A költségtérítési szerződési minta jelen szabályzat 3. számú melléklete. (6) Amennyiben a hallgató a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 6.3 és 6.4 pontjai szerint passzív


29

félév igénybe vételét kéri, hallgatói jogviszonyát szünetelteti vagy megszünteti, az általa az adott félévre befizetett költségtérítésnek a kari szabályzatban meghatározott arányos része viszszajár. (7) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató a Szabályzat 32. §-ban leírt kedvezményeket nem veheti igénybe, ha az egyetemen a megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (8) A 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő a) államilag nem támogatott, költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatók, valamint b) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatók esetében a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban költségtérítés fizetési kötelezettség nem állapítható meg. (9) A (8) bekezdésben felsorolt hallgatók a kedvezményre jogosultságuk tényét – az ezt igazoló dokumentumokat bemutatásával egyidejűleg – a beiratkozáskor, de legkésőbb az adott félévi kurzusfelvételi időszak végéig jelezhetik a kar Tanulmányi Osztályán. Kollégiumi térítési díj Ftv. 52. § (3) A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerű használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell fizetni. Az alapszolgáltatások öszszegét a kollégium komfortfokozata alapján kell meghatározni. A kollégium további kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat, melyek igénybevételéről a hallgató dönt. (4) A kollégiumi felvételkor meg kell határozni a térítési díj összegét, valamint hogy a kollégium milyen kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, és ezekért a hallgató milyen fizetési kötelezettséggel tartozik.

29. § (1) A kollégiumi elhelyezésért fizetendő térítési díj összegét tanévenként az SZTE Kollégiumi Szabályzatában megjelöltek figyelembe vételével, az EHJTB és a Kollégiumi Bizottság előzetes véleményezését követően a Szenátus határozza meg az EHÖK egyetértése mellett. Az így megállapított, havonta fizetendő kollégiumi térítési díjakat a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A kollégiumi térítési díj a kollégium komfortfokozatához igazodik, amelyet az SZTE Kollégiumi Szabályzat rendelkezései alapján kell megállapítani. (3) A kollégiumi díj fizetése szempontjából a kollégiumból való kiköltözés esetén minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. Kollégiumi beköltözés esetén a tárgyhónap tizenhatodik napjától csak félhavi térítést kell fizetni. (4) A kollégiumi elhelyezést nyert hallgató a tárgyhavi kollégiumi díját köteles befizetni a hónap tizenötödik napjáig. A szeptemberre és októberre esedékes kollégiumi díjat legkésőbb október 15-ig kell befizetni. (5) Az a hallgató, aki a kollégiumi díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a kollégiumi díjon felül a 2. számú melléklet szerinti késedelmi díjat köteles fizetni. (6) Azonnali hatállyal megszüntetendő a kollégiumi jogviszonya annak a hallgatónak, aki önhibájából két egymást követő kollégiumi díjfizetési határidőt elmulaszt. A jogviszony megszűntetése a hallgató eredménytelen felszólítása és szociális helyzetének vizsgálata után történhet meg.


A kollégiumi jogviszony megszüntetéséről az igazgató írásban értesíti a hallgatót, aki azonnali hatállyal köteles a kollégiumból kiköltözni és a tartozását megfizetni. Ha a hallgató a tartozását a kiköltözéskor sem rendezi, a tartozás behajtásával kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni. Az előbbi szabályokat kell alkalmazni a kollégiumokból bármely okból távozó és maguk után díjhátralékot vagy egyéb anyagi tartozást hagyó hallgatókra is. (7) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kollégiumi Szabályzat 3/C § alapján – keretet kell képezni annak érdekében, hogy kivételes esetben, egyedi kérelemre – szociális helyzettől függően – a megadott kategóriához tartozó kollégiumi térítési díjtól el lehessen térni. A támogatás pályáztatására és felosztására vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem Kollégiumi Szabályzata tartalmazza. (8) A kollégium elhelyezés igénybevételére irányuló pályázati kérelmekről az SZTE Kollégiumi Szabályzata alapján kialakított pontrendszer alapján kell dönteni. Késedelmi, ügyviteli díjak, egyéb díjak és térítések 30. § (1) A hallgató a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve más szabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén – ezen Szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott – késedelmi (mulasztási) illetve ügyviteli díjat köteles fizetni. (2) A késedelmi és ügyviteli díjakat tanévenként, az EHÖK egyetértésével a Szenátus fogadja el. Egyetértés hiányában az előző évi díjtételek érvényesek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb, mint a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 5%-a. (3) Az Egyetem az e Szabályzatban meghatározott díjakon kívül csak olyan szolgáltatásokért állapíthat meg díjakat, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekhez, illetve a tantervekben foglalt tantervi kötelezettségek teljesítéséhez. Az így megállapított díjak mértékével kapcsolatban az EHÖK-nek egyetértési joga van. Jelen bekezdésben említett díjakat jogcímenként külön-külön kell megállapítani, a díjak megfizetésére a hallgató csak a szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezhető. (4) A (3) bekezdés alapján meghatározott egyéb díjak és térítések jogcímeit és összegét a 2. számú melléklet tartalmazza. Fizetési kedvezmények, mentességek Ftv. 46. § (5) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen {…} c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez – a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint – mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, Korm. rendelet 4. § (1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat. (2) A hallgató szociális alapon – az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint – az alábbi fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása: a) a képzési hozzájárulás, b) a térítési díj, c) a kollégiumi díj. (3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján – az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint – mentesíthető a fizetési kötelezettség alól a) a képzési hozzájárulás, b) a felsőoktatási törvény 125. §-a (3) bekezdése alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díja esetében.


31

(4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint. (5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a felsőoktatási törvény 125. §-ának (4) bekezdése alapján a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján. (6) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a felsőoktatási törvény 27. §-ának (11) bekezdése szerint létrehozott bizottság vagy az intézményi szabályzat hallgatói követelményrendszere részében megjelölt szervezet jár el. (7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről. Korm. rendelet 5. § (1) A képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesül – a bejelentkezett hallgatókról szakonként, képzési áganként, képzési területenként vagy az intézmény szabályzatában meghatározott egyéb tanulmányi osztályozás szerint – az összesített kreditindex alapján képzett rangsor szerinti hallgatók intézményi térítési és juttatási szabályzatban meghatározott része. (2) A mentesség megállapítása során az adott tanévre költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat is figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az intézmény a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét elengedheti, amennyiben a hallgatók képzéséhez kapcsolódó költségeket más saját bevétele terhére biztosítja.

31. § (1) A Szabályzat 28. §-ban meghatározott költségtérítés, a 29. § meghatározott kollégiumi díj, valamint a 30. § (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatási és térítési díjak fizetésével kapcsolatban a hallgató fizetési halasztást, díj, illetve részletfizetési kedvezményt, valamint fizetés alóli mentességet kérhet. (2) * (3) A hallgató a 28. §-ban, valamint a 30. §-ban meghatározott díjakra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti kérelmét írásban nyújthatja be a díjat megállapító kar Kari Tanulmányi Bizottságához, legkésőbb 15 nappal a díj befizetési határidejét megelőzően. A Kari Tanulmányi Bizottság 8 munkanapon belül dönt a benyújtott kérelem elbírálásáról. (4) A (3) bekezdésben hozott döntés ellen a hallgató a közzétételtől számított 15 naptári napon belül fellebbezést nyújthat be a kar dékánjához. A fellebbezést a dékán 8 munkanapon belül bírálja el. (5) A fizetési halasztás, díj illetve részletfizetési kedvezmény valamint fizetés alóli mentesség engedélyezésének feltételeit, mértékét és megállapításának módját a Kar szabályzatban határozza meg ennek. A benyújtott kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a hallgató tanulmányi eredményét valamint szociális helyzet. (6) A hallgató a 29. § meghatározott kollégiumi díj fizetési kötelezettsége tekintetében szociális alapon részletfizetési kedvezményben részesülhet vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása. A hallgató erre vonatkozó egyéni kérelmét az érintett kollégium Kollégiumi Bizottságának nyújthatja be, amely 8 munkanapon belül dönt a benyújtott kérelem elbírálásáról. A Kollégiumi Bizottság a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat az általa meghatározott és szabályzatban rögzített feltételek szerint. (7) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeknek nyújtható kedvezmények feltételeit, mértékét és megállapításának módját rektori utasítás határozza meg. *

Hatályon kívül helyezve a Szenátus 2010. február 22-én hozott 22/13/2010. SZ-határozata alapján.


A befizetett díjak felhasználása 32. § (1) A költségtérítésből, a szolgáltatási díjakból, valamint a kollégiumi díjakból befolyt bevételeknek az áfa-tartalom és az állami befizetési kötelezettség után az intézményt megillető részével az intézményi költségvetésben és a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok szerint jogosult egységek (központi egységek, karok, kollégiumok stb.) rendelkeznek. (2) * (3) A Szabályzat 28. §-ban meghatározott költségtérítés bevétel felhasználása a költségtérítést megállapító karok hatáskörébe tartozik. (4) A Szabályzat 29. §-ban meghatározott kollégiumi díj bevétel valamint a kollégiumi szálláshelyek értékesítéséből befolyt bevétel felhasználásának elveit és kereteit a Szenátus határozza meg azzal, hogy a felmerülő költségek levonása után ezeket a bevételeket elsődlegesen a komfortfokozat növelésére, a kollégium infrastruktúrájának fejlesztésére kell fordítani. (5) A 31. § (1) bekezdésében megnevezett késedelmi és ügyviteli díj bevétel – a díjak beszedésével kapcsolatos költségekkel csökkentett – összege minimum 50%-ának felhasználásáról – az adott Kar dékánjával való egyeztetés alapján – a kari hallgatói önkormányzat dönt, melyet a hallgatói előirányzat növelésére fordíthat. A fennmaradó részből 25%-ot a hallgatói önkormányzat működésére kell fordítani, 25%-ot pedig a dékáni hivatal használ fel. (6) A Szabályzat 30. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb díj bevétel a díjat megállapító szervezeti egység bevétele, felhasználása az adott szervezeti egység hatáskörébe tartozik.

IV. fejezet Közreműködő testületek Tanulmányi Bizottság 33. § (1) Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában meghatározott Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: TB) feladata a hallgatók által fizetendő díjakkal kapcsolatos (a kollégiumi díjak kivételével) kedvezmények, és mentességek feltételeinek megállapítása, a kedvezmények, mentességek iránti kérelmek elbírálása. (2) A TB összetételére és működésére vonatkozóan a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak az irányadók. Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság 34. § (1) Az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság (a továbbiakban: EHJB) feladata: a) a lakhatási támogatási normatíva felosztása, a Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás felhasználásra vonatkozó irányelvek és javaslatok kialakítása, b) a 10. §-ban meghatározott rendszeres szociális ösztöndíj, illetve ezen belül a lakhatási feltételek támogatásának pályáztatására és odaítélésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása, az ezzel kapcsolatos egyetemi szintű feladatok koordinálása, c) a szakmai, tudományos ösztöndíj adományozása alapelveinek meghatározása, d) az „Oktatásért” Közalapítvány „Esélyt a Tanulásra” pályázatával kapcsolatos egyetemi szintű koordinálása, *

Hatálytalan 2008. 04. 1-jétől.


33

e) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjjal kapcsolatos egyetemi szintű feladatok koordinálása, f) javaslattétel a kollégiumi ellátásért fizetendő térítési díjak összegére, g) a Kari Diákjóléti Bizottságok munkájának koordinálása. (2) Az EHJB által megalkotott szabályzatokat az EHÖK előterjesztésében, és egyetértésével a Szenátus fogadja el. (3) Az EHJTB szavazati joggal bíró tagjai: az EHÖK elnöke, az EHÖK által delegált egy fő hallgató, a GMF képviselője, a Rektor által delegált egy fő tag, valamint a kollégiumoknak az EHÖK által delegált egy fő hallgatói képviselője. Napirendtől függően az EHJB szavazati joggal bíró tagja más személyt meghívhat az ülésre, amely meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. A bizottság elnöki tisztségét az SZTE közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói közül az EHÖK elnök egyetértésével a Rektor jelöli ki és menti fel. Az elnöki tisztségre történő kijelölés egy évre szól, és többszörösen megújítható. (4) Az EHJB jogszabály vagy szabályzatellenes döntésével szemben a hallgató a kézhezvételtől, illetve a kihirdetéstől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet „A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Szegedi Tudományegyetemen” című szabályzatban meghatározottak szerint. Kari Hallgatói Jóléti Bizottság 35. § (1) A Kari Hallgató Jóléti Bizottságok feladata a EHTB által meghatározott elvek és szabályok szerint a kari lakhatási és szociális támogatási keretek felosztása, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott feladatok elvégzése. Ennek során a KHJB az alábbi támogatások megállapítása során működik közre. a) tanulmányi ösztöndíj, b) pénzbeli állandó szociális ösztöndíj, c) rendkívüli szociális ösztöndíj, d) kiemelkedő szakmai és tudományos tevékenységért adott ösztöndíj, e) szakmai gyakorlaton adható ösztöndíj kiegészítés, f) köztársasági ösztöndíj javaslatok, g) jelen szabályzatban meghatározott, egyéb egyszeri pénzbeli juttatások. (2) A KHJB testületének összetételéről a kari hallgatói önkormányzatok ügyrendje, működésének szabályairól az EHJB ügyrendje rendelkezik. A KHJB joga, hogy üléseire tanácskozási joggal oktatót meghívjon, különösen a Kar dékánját, dékánhelyetteseit. KHJB köteles a Kar vezető testületeinek bármely kérdésére válaszolni. A pályáztatás kapcsán keletkező valamennyi dokumentumba a Karnak betekintési joga van. (3) A KHJB jogszabály vagy szabályzatellenes döntésével szemben a hallgató a szabályzatban meghatározottak szerint jogorvoslattal élhet.

V. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 36. § (1) A jelen Szabályzatot a Szenátus a 2007. július 2-i ülésén hozott 138/2007. számú határozatával elfogadta, a szabályzat az Egyetemi Értesítőben történő közzététel napján lép hatályba. (2) A Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyetem hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló, a Szenátus által 144/2002. sz. határozattal elfogadott szabályzat.


(3) Jelen szabályzatot a Szenátus az EHÖK egyetértésével fogadja el, illetve módosítja. (4) A szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: A kollégiumi térítési díjak 2. sz. melléklet: Késedelmi, ügyviteli díjak, egyéb díjak és térítések 3. sz. melléklet: Költségtérítési szerződés minta 4. sz. melléklet: Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje 5. sz. melléklet: Az Idegennyelvi Kommunikációs Intézetben felvehető nyelvi kurzusok térítési díja 6. sz. melléklet: A Sportközpontban felvehető testnevelés kurzusok térítési díja 7. sz. melléklet: Az önköltség/költségtérítés befizetésének ügyrendje 8. sz. melléklet: A külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíj feltételeiről és megállapításáról Záradék: A jelen Szabályzat a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2014. május 26-i ülésén hozott 222/ 2014. sz. határozatával módosított szöveget tartalmazza. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor


35

1. sz. melléklet: A kollégiumi térítési díjak Kollégiumi térítési díjak – 2014/2015. tanév (Ft/fő/hó) Kollégium 1. Apáthy István I. kat. 2. id. Jancsó Miklós I. kat. 3. Béke utcai kollégium I. kat. 4. Madzsar József Koll. II. kat. 5. Semmelweis Ignác Koll. I. kat. 6. Herman Ottó Koll. I. kat. 7. Károlyi M. Koll. I. kat. 8. Móra Koll. I. kat. 9. Eötvös L. Koll. II. kat. 10. Öthalmi Diáklak. I. kat. 11. JGYPK Teleki B. Koll. I. kat. 12. MK kollégium I. kat. 13. MGK Koll. I. kat.

Államilag támogatott h.

Költségtérítéses h.

Külföldi h.

Ösztöndíjas doktorandusz h.

9 320

15 800

15 800

12 600

9 300

14 000

14 000

11 200

9 800

14 000

14 700

11 700

10 500

15 700

15 700

12 600

9 320

16 500

16 500

Rezidens hallg. 12 600 PhD 12 600

9 320

9 915

9 660

11 187

9 320

9 915

9 660

10 965

9 320

10 430

10 000

10 770

10 475

10 475

10 475

10 475

9 320

9 915

9 660

10 678

9 320

9 722

9 478

9 478

9 320

10 430

10 680

10 950

9 320

12 200

12 200

Áll. tám. PhD-hall. 10 170

Kiegészítés: 1. A költségtérítéses hallgatók által fizetendő térítési díjat a kollégiumok saját hatáskörükben határozhatják meg az egyetemi Kollégiumi Szabályzat által meghatározott keretek között azzal, hogy a térítési díj nem lehet alacsonyabb az államilag támogatott hallgatók által fizetendő térítési díj összegénél, és nem haladhatja meg az adott kollégiumi férőhelyhez tartozó állami normatívának és az államilag támogatott hallgatók által fizetendő térítési díj együttes összegét.


2. sz. melléklet Késedelmi, ügyviteli díjak, egyéb díjak és térítések Kategória

Díj megnevezése

Összege (Ft/alkalom)

Összeg növ.

Díj típusa

Megjegyzés

Tanulmányi köt. teljesítése

Évfolyam-, szakdolgozat, késedelmes leadása

1500,– Ft

+500,– Ft naponta, maximum 5500,– Ft

Késedelmi díj

–


Évfolyam-, szakdolgozat, tanítási gyakorlat választó lap késedelmes leadása

1500,– Ft


Késedelmi díj

–


Kurzus leadás a kar által megadott határidő után

1000,– Ft

–

Késedelmi díj

–


Szakdolgozati témaválasztó 1500,– Ft lap leadásának késedelme


Késedelmi díj

–


Szakmai, tanítási gyakorlat jelentkezés késedelmes leadása

1500,– Ft

–

Késedelmi díj

–


Ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsga

800,– Ft

–

Késedelmi díj

–


Vizsgára, egyéb tantervi kötelezettségre történő késedelmes bejelentkezés

1500,– Ft

+500,– Ft tantárgyanként

Késedelmi díj

–


Záróvizsgára történő késedelmes jelentkezés

1500,– Ft


Késedelmi díj

–

Leckekönyv

Leckekönyv másolat

5000,– Ft

–

Ügyviteli díj

–


Tantárgy újrafelvételi díj (kreditdíj) / kreditenként

800,– Ft

–

Ügyviteli díj

Az adott tárgy harmadik felvételekor vethető ki.


Záróvizsga ismétlés

5000,– Ft

–

Ügyviteli díj

A díj mértéke záróvizsga tárgyanként értendő


Záróvizsga, tanítási gyakorlat beosztás módosítása

1500,– Ft

–

Ügyviteli díj

Csak a már meghirdetett időpontok közötti váltásra vonatkozik, mértéke tárgyanként értendő

Befizetések kezelése

Fizetési határidő elmulasztása miatti felszólítás kiküldése

1000,– Ft

–

Szolgáltatási díj –


Kollégiumi díj 10 napot meghaladó, határidőn túli befizetése

1500,– Ft

–



Költségtérítés 10 napot meghaladó, határidőn túli befizetése

5000,– Ft

–



Kredit túllépés 10% felett

3000,– Ft

–

Szolgáltatási díj A díj mértéke kreditpontonként értendő

Tanulmányok, teljesítések igazolása

Egyes képzési elemek (kurzusok, tantárgyi leírások, stb.) hitelesített leírása idegen nyelven (Ft/tantárgy)

3000,– Ft

–

Szolgáltatási díj Eljárásonként


Egyes képzési elemek (kurzusok, tantárgyi leírások stb.) hitelesített leírása magyar nyelven (Ft/tantárgy)

1000,– Ft

–

Szolgáltatási díj Eljárásonként


Kategória

Díj megnevezése

Összege (Ft/alkalom)

Összeg növ.

Díj típusa

37

Megjegyzés


Részismeretek megszerzé- 5000,– Ft séről szóló igazolás kiadása angol nyelven

–

Szolgáltatási díj Korlátozott hallgatói jogviszonnyal és hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők (pl. végzettek) részére


Részismeretek megszerzé- 3000,– Ft séről szóló igazolás kiadása magyar nyelven

–



Tanulmányi idő igazolása, egyéb hallgatói igazolások kiadása angol nyelven (példányonként)

5000,– Ft

–



Tanulmányi idő igazolása, egyéb hallgatói igazolások kiadása magyar nyelven (példányonként)

3000,– Ft

–



3. sz. melléklet: Költségtérítési szerződés minta


39


4. sz. melléklet: Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendjéről Az SZTE EHÖK az SZTE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 6.7. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az átsorolás rendjét az alábbiakban állapítja meg: 1.§ A szabályzat hatálya Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Szegedi Tudományegyetemen tanulmányaikat folytató és a Felsőoktatási törvényben (különösen: 55. § szakaszában), valamint annak felhatalmazása alapján „A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról” szóló szabályzata 6. § (9) bekezdése, továbbá az SZTE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 6.7. pontja alapján államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolási kötelezettség hatálya alá eső hallgatókra, az ezen kötelezettségeket előíró jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak szerint. 2.§ Átsorolási egységek meghatározása (1) Az átsorolási egységeket az EHÖK elnöksége - a kari HÖK testületek javaslatára, határozattal- úgy határozza meg, hogy a hallgatói teljesítések összemérhetők legyenek. Az EHÖK elnöksége - az Ftv alapján- az átsorolási egységeket képzési egységbe, majd kari egységbe végül egyetemi egységbe állítja; ezen meghatározásokat e szabályzat 1.sz. melléklete tartalmazza. (2) A kari HÖK a következő évre vonatkozó, (1) bekezdés szerinti javaslatát legkésőbb az adott év április 15-ig köteles az EHÖK részére eljuttatni. Ennek hiányában az adott (utolsó) évre meghatározott átsorolási egységek irányadóak a következő évre nézve. 3. § A költségtérítéses képzési formába átsorolandó hallgatók meghatározása (1) Költségtérítéses státuszba (képzési formába) kell sorolni a hallgatót, ha az utolsó két bejelentkezett félévben nem teljesítette a képzési kimeneti követelmények szerinti ajánlott tantervében előírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át. (2) Az átsorolási sokaságot átsorolási egységenként kell meghatározni. (3) Amennyiben az átsorolási egységben az átsorolandó hallgatók száma meghaladja az átsorolási egység 15%-kát, úgy 4.§-ban részletesen meghatározott elv alapján az átsorolási egységben legrosszabbul teljesítő 15% kerül átsorolásra. (4) Azonos korrigált kreditindexű tanulmányi teljesítés esetén - ahol nem érvényesül a 4.§ (2) úgy a határon azonosan teljesítő hallgatókat átsorolni nem lehet. 4. § A rangsorolás módja (1) Az átsorolási egységben tanulmányaikat folytató hallgatók tanulmányi teljesítményük mérésére a korrigált kreditindexet kell használni. (2) Az azonos korrigált kreditindexű hallgatók esetében meg kell vizsgálni a kreditindexek értékét, és ezek egyenlősége esetében egymás közt rangsorolni nem lehet. (3) A rangsorolást a (2) bekezdésben rögzítettek szerint el kell végezni az 1. számú mellékletben rögzített képzési, kari és egyetemi egységek tekintetében is. (4) Az 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 29.§ (7) hatálya alá tartozó hallgatók államilag támogatott képzési formába sorolását meg kell tagadni.


41

5. § Az államilag támogatott képzési formába átsorolandó hallgatók meghatározása (1) A 3.§ (1)-(3) bekezdések alapján meghatározott költségtérítéses képzési formába átkerült hallgatók (államilag támogatott) helyét az intézmény költségtérítéses hallgatókkal tölti fel, költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésbe történő átsorolás alapján. (2) Az átsorolás a 4. §-ban meghatározott rangsor szerint történik. (3) Amennyiben az államilag támogatott képzési formából átsorolandó hallgatók száma – átsorolási egységen belül - több, mint a költségtérítéses képzésből átsorolt hallgatók száma, úgy a 2.§ szakaszban meghatározott (1. sz. mellékletben rögzített) képzési, kari, egyetemi egységből kell átsorolni, szintén a 4. § szakasz szerinti rangsorolás alapján. 6. § Jogorvoslati lehetőség (1) Jogorvoslati eljárás indítható az átsorolásról hozott döntés ellen, ha a döntés nem az átsorolásról elfogadott eljárási rend szerint történt, (2) A jogorvoslati kérelem elbírálása az SZTE a hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről szóló Szabályzat hatálya alá tartozik.


5. sz. melléklet: 1. § (1) Az SZTE-re beiratkozott hallgató az SZTE-n fennálló jogviszonya időtartamán belül összesen heti 16 óra (16 x 45 perc) nyelvi kurzus ingyenes felvételére jogosult. A nyelvi kurzusok felvétele bármelyik aktív félévben, bármilyen óraszámban, bármilyen, az adott félévben meghirdetett nyelvi óra felvételével történhet. (2) Felsőfokú szakképzésben a hallgató a fentiektől eltérően legfeljebb heti 8 óra, mesterképzésben – amennyiben a hallgató nem az SZTE-n teljesített alapképzéses oklevéllel rendelkezik – legfeljebb heti 6 óra nyelvi kurzus ingyenes felvételére jogosult. 2. § Mesterszakos képzésben, vagy további (párhuzamos) képzésben a hallgató (amennyiben újabb felvételi eljárást követően létesít további – párhuzamos – jogviszonyt) a még fel nem használt ingyenes óraszám erejéig jogosult nyelvi kurzus ingyenes felvételére. 3. § A doktorandusz hallgatók ingyenes nyelvi képzését az SZTE Doktori szabályzata tartalmazza. 4. § (1) A fentiek szerint meghatározott ingyenes nyelvi kurzusok óraszámán felül felvett nyelvi kurzusokért a hallgató (a tárgyfélévben) díjat köteles fizetni. (2) Az eredendően (a fentiek szerint) ingyenes nyelvi kurzus költségét a hallgató (a tárgyfélévet követően) kizárólag az alábbi esetekben köteles megtéríteni: a) amennyiben a hallgató a kurzust a kurzusfelvétel lezárását követően kérelme alapján leadja; b) amennyiben a hallgató a kurzust nem teljesíti. Az ilyen módon kifizetett kurzus az ingyenesen igénybe vehető nyelvi kurzusok számába nem számít bele. (3) A nem ingyenes nyelvi kurzusok hallgatói térítési díja egységesen 300 Ft/óra (300 Ft / 45 perc). (4) A (3) bekezdés szerinti hallgatói térítési díj ugyanazon félévben felvett ugyanazon nyelvi kurzus alapján (a 4. § szerinti több eset egyidejű fennállása esetén is) kizárólag egyszeresen számítható fel.


43

6. sz. melléklet: A Sportközpontban felvehető testnevelés kurzusok térítési díja 1. § A felsőfokú szakképzésre, valamint az alap- és osztatlan képzésre felvett hallgató két féléven át félévente 1 (egy) testnevelési kurzus ingyenes felvételére jogosult; ennek nem teljesítése vagy „felmentés”, „sportolói kikérő” útján történő teljesítése esetén további (akár az oklevél megszerzéséhez kritérium-feltételként előírt) testnevelési kurzusok teljesítése kizárólag térítési díj ellenében lehetséges. 2. § Mesterszakos képzésben, vagy további (párhuzamos) képzésben (amennyiben a hallgató újabb felvételi eljárást követően létesít további – párhuzamos – jogviszonyt) a hallgató a még fel nem használt ingyenes óraszám erejéig jogosult testnevelés kurzus ingyenes felvételére. 3. § Amennyiben a hallgató a) egy félévben egynél több testnevelés kurzust vesz fel; vagy b) a fentiek szerinti ingyenes testnevelési kurzusokon túlmenően további testnevelés kurzus(oka)t vesz fel, a második vagy további kurzusokért 300 Ft/óra térítési díjat köteles fizetni.


7. sz. melléklet: Az önköltség/költségtérítés befizetésének ügyrendje SZTE Juttatási-Térítési Szabályzat 27. § (1) Az 1. § (1)–(3) bekezdésében említett hallgatók – az Ftv. és a Korm. rendelet keretei között, ezen Szabályzat szerint – költségtérítést, szolgáltatási és térítési díjakat fizetnek. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatótól költségtérítés nem szedhető. (2) A hallgatók által fizetendő díjak jogcímeit e Szabályzat határozza meg, mértékéről, a fizetendő díjakból származó bevételek felosztásának elveiről, módjáról a Szabályzatban megjelölt testület, illetve az egyes karok tanácsai rendelkeznek. (3) A hallgatók által fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét, a fizetendő díjakra vonatkozó kedvezmények és mentességek feltételeit egy tanévre (tíz hónapos oktatási idő-szakra) kell megállapítani legkésőbb a tanévet megelőzően május 31-ig és azokat az Egyetemen szokásos módon közzé kell tenni. (4) A hallgató az (1) bekezdésben meghatározott díjakat és térítéseket – a díj megállapítója által előírt határidőig – köteles befizetni. (5) Amennyiben a hallgató nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét, úgy a félévi vizsgáit nem kezdheti meg. (6) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

SZTE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 6.2. Az egyetemen a hallgatói jogviszony alatt a tanulmányok folytatása szándékának minősül, ha a hallgató a szakjához tartozó kurzusok közül legalább egy kredit értékűt felvesz a kurzusfelvételi időszak végéig. Ezen feltétel nem teljesülése következményeként a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. Ha a költségtérítéses hallgató befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a kurzusfelvételi időszak végéig, illetve ha nem rendelkezik a fizetés halasztására engedéllyel, akkor hallgatói jogviszonya az adott képzési időszakban szünetel.

Nftv. 45. § 45. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

1. § (1) A kurzusfelvételi időszak (az ETR rendszerében történő jelentkezés) legfeljebb a szorgalmi időszak kezdetét megelőző 2 héttől a szorgalmi időszak kezdete utáni második hét végig tart, a doktori képzésben azonban a kurzusfelvétel a szorgalmi időszak első 6 hetének végéig lehetséges. (2) A hallgató által fizetendő bármilyen díj esetében a díjfizetésről szóló hivatalos értesítés dátumának a kivetés ETR-ben történő rögzítésének dátumát kell tekinteni. 2. § (1) Azt a hallgatót, a) akinek hallgatói jogviszony állapota a kurzusfelvételi időszak végéig nem aktív, és b) nem jelentett be szüneteltetést (passzív félévet), és c) az önköltség/költségtérítés első részletét nem fizette be, d) nincs engedélye fizetési halasztásra vagy fizetési halasztás, kedvezmény iránti kérelmének elbírálása eredménytelenül lezárult (kérelmének elbírálása nincs folyamatban), a Szegedi Tudományegyetem (a kari Tanulmányi Osztály) legkésőbb a szorgalmi időszak 3. hetének végéig felszólítja státuszának 2 héten belüli rendezésére. Ha a hallgató a felszólításra nem válaszol, a szorgalmi időszak 5. hetének végén „passzív – nem bejelentett” státuszba kerül, és összes felvett kurzusa törlődik. (2) Az (1) bekezdés szerinti „passzív – nem bejelentett” hallgató később kérelmezheti jogviszonyának aktívra állítását; ebben az esetben az utólagos kurzusfelvétel díját kell kifizetnie. Ha ezen hallgató tanulmányait önköltséges/költségtérítéses támogatási formában folytatja, akkor az aktívra állítás feltétele a teljes félévi költségtérítés/önköltség befizetése. Passzív – nem bejelentett státuszú hallgató költségtérítés/önköltség kivetése a szorgalmi időszak utolsó napján törlődik.


45

3. § (1) Az önköltség/költségtérítés összegének befizetése legfeljebb három részletben történhet. A részletfizetés lehetősége minden hallgatót külön kérvény nélkül megillet. Az első részlet (50%) esedékessége a szorgalmi időszak első hónapjának (szeptember, február) 10. napja, a második részlet (25%) esedékessége a szorgalmi időszak második hónapjának (október, március) 10. napja, a harmadik részlet (25%) esedékessége a szorgalmi időszak harmadik hónapjának (november, április) 10. napja. Ha a hónap 10. napja nem munkanap, akkor a fizetési határidő az utána következő első munkanap. (2) Az első (50%) részlet befizetésével a hallgató státusza aktív lesz, amennyiben annak egyéb feltételeit is teljesíti. (3) Azon hallgatók számára, akiknek a záróvizsgára bocsájtáshoz szükségesen, a képzésben az utolsó szemeszterre tanterv által előírt kreditszám kevesebb, mint felét kell az utolsó tanulmányi félévben teljesíteni, különös méltányosságból a kivetett teljes önköltség/költségtérítés összegének megfizetése alól kedvezmény adható, mely kreditarányosan megállapítva a teljes önköltség/költségtérítés összegének kevesebb, mint 50%-a is lehet. 4. § (1) Bármilyen önköltségre/költségtérítésre vonatkozó kérelem beadásának határideje az adott részlet esedékességének lejártát megelőző 15. nap. (de legkésőbb október 25, illetve március 25.). (2) Az önköltségre/költségtérítésre vonatkozó kérelemben önköltség/költségtérítés csökkentést (valamelyik részlet elengedését) és/vagy befizetési határidő módosítást lehet kérni. A határidő módosítás kérelem nem irányulhat az utolsó részletnél későbbi befizetési idő megállapítására. (3) Amennyiben a hallgató a (2) bekezdés szerinti kérelmet nyújtott be, a 3. § (1) bekezdés szerinti határidőket azzal az eltéréssel kell számítani, hogy az adott részlet befizetésének határideje leghamarabb az adott részletre vonatkozó kérelem elbírálását követő 10. nap; de legfeljebb az utolsó részlet befizetési határideje. A 3. § (1) bekezdés szerinti határidők az elbírálási eljárás időtartamával megfelelően meghosszabbítva számítandók. (4) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a hallgató kizárólag elektronikus úton, a MODULO rendszer megfelelő űrlapján keresztül adhatja be. (5) A bíráló a beadás napjától számított 15 napon belül köteles a kérelmet elbírálni és az ügyben határozatot hozni. 5. § Diákhitel aktív státusz hiányában engedményezés útján igényelhető. Az eljárás részletei a Diákhitel Központ, illetve az SZTE GMF honlapján olvashatók. 6. § (1) Amennyiben a hallgató jogviszonyának szüneteltetését a beiratkozási/kurzusfelvételi időszak utolsó napjáig bejelenti (kérelmezi), a Szegedi Tudományegyetem a befizetett önköltség/költségtérítés teljes összegét visszafizeti a hallgató részére. (2) Amennyiben a hallgató jogviszonyának szüneteltetését a szorgalmi időszak 5. hetének végéig jelenti be (kérelmezi), a kar jogosult az önköltség/költségtérítés arányos részének visszafizetését megtagadni. (3) Amennyiben a hallgató jogviszonyának szüneteltetését később jelenti be (kérelmezi), a befizetett önköltség/költségtérítés – akár részleges – visszafizetésére kizárólag a TVSZ 6.4. pontja alapján van lehetőség; a befizetett önköltség/költségtérítés esetleges visszafizetésének mértékéről kari határozat rendelkezik. 7. § (1) Amennyiben a hallgatónak a Szegedi Tudományegyetemmel szemben tartozása áll fenn, nem jogosult vizsgára jelentkezni, amíg tartozását nem rendezi. (2) Késedelmes teljesítés esetén a hallgató a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló Szabályzatban meghatározott késedelmi és ügyviteli díjakat is köteles megfizetni. (3) Az (1) és (2) bekezdés leghamarabb a díjfizetést tartalmazó kivetés ETR-ben történő rögzítését követő 10. napot követően alkalmazható.


8. sz. melléklet: A külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíj feltételeiről és megállapításáról I. Az ösztöndíj célja 1. § A külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíj célja a Szegedi Tudományegyetem hallgatói, valamint doktorjelöltjei által végzett tudományos és szakmai tevékenységek támogatása. II. A szabályzat hatálya 2. § (1) Külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíjban részesülhetnek a Szegedi Tudományegyetemen alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben valamint doktori képzésben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú hallgatói, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat milyen tagozaton és képzési formában végzik. (2) Külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíjban részesülhetnek továbbá a doktorjelölti ösztöndíjban részesülő hallgatók is, legfeljebb a doktorjelölti jogviszony megszűnéséig. (3) A szabályzat hatálya nem terjed ki a résztanulmányokat folytató és a nem magyar állampolgárságú hallgatókra. III. Az ösztöndíj forrása 3. § (1) Külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíj kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő, a központi költségvetésen kívüli források terhére állapítható meg: a) a Szegedi Tudományegyetem által önállóan, vagy konzorciumi keretek között megvalósítandó, nyertes pályázati projekt, amely uniós és/vagy hazai forrásból, hatályos támogatási szerződés alapján deklaráltan ösztöndíj költségvetési keret kifizetésével kerül szakmailag megvalósításra; b) a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködési, és/vagy kutatásfejlesztési megállapodást kötő, külső, ipari partnerek által átadott források, amelyek (vagy meghatározott részük) a megállapodásban rögzített módon, kifejezetten ösztöndíj céllal kerülnek kifizetésre; c) egyéb, kutatóintézetek, költségvetési intézmények által együttműködési megállapodásban rögzített, kifejezetten ösztöndíj célra átadott források. (2) Ezen forrásokat az egyéb támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni, és biztosítani kell azok ellenőrizhetőségét és követhetőségét. IV. Az ösztöndíj formái 4. § (1) A külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíj formája lehet: egyszeri vagy egy tanulmányi félévre legfeljebb 6 hónapra) szóló rendszeres juttatás. (2) Egyszeri juttatásként az ösztöndíj összege legfeljebb 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint azzal a feltétellel, hogy ugyanannak a hallgatónak egy adott program keretében – egyszeri ösztöndíjak formájában ugyanazon egyetemi tanévben legfeljebb 200 000 forint, azaz kettőszázezer forint ösztöndíj fizethető ki.


47

(3) Rendszeres ösztöndíj összege legfeljebb 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint havonta, azzal a megkötéssel, hogy rendszeres ösztöndíjat egy hallgató egyidejűleg kizárólag egyetlen program keretében kaphat. (4) Egy adott hallgató egy naptári évben bármilyen, egyszeri vagy rendszeres tudományos ösztöndíj jogcímén legfeljebb 1 200 000 Ft, azaz egymillió-kettőszázezer forint juttatásra jogosult. V. Az ösztöndíj változatai 5. § (1) Ún. „eredmény-kötelmet” magában foglaló ösztöndíj esetében a kérelmező valamely (az ösztöndíjjal érintett) tudományos kutatásban, szakmai műhelymunkában – előzetesen megjelölt feladatkör, kutatási (rész)tevékenység ellátása útján – vesz részt. (2) Ún. „eredmény-kötelmet” magában nem foglaló ösztöndíj esetében a kérelmező korábbiakban kifejtett – elismert – tudományos munkássággal, szakmai előmenetellel, valamint előzetesen részletezett (meghatározott jövőbeli időszakra vonatkozó) tudományosszakmai/kutatási tervezettel rendelkezik. (3) A kérelmező – a megvalósítás megjelölt határidejét követő 30 napon belül – az ösztöndíj megfelelő változata szerinti szakmai beszámoló készítésére köteles a kifizetés forrását biztosító egység részére. VI. A pályáztatás rendje 6. § (1) Külső forrásokból támogatott tudományos ösztöndíj a Szegedi Tudományegyetem honlapján – a jelentkezési határidőt megelőzően legalább 30 nappal – nyilvánosságra hozott pályázatot követően a hallgató által benyújtott, egyéni, részletes indoklást tartalmazó, a „Modulo” elektronikus rendszerében benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a kifizetés forrását biztosító egység (Doktori Iskola, TDK, Tanszék, egyéb intézményi egység, stb.) bírálja el, a jelen szabályzatban foglalt elvek és előírások, különösen a 6. § szakaszban részletezett pontrendszer alapján. (2) A kifizetés forrását biztosító egység köteles a pályázat résztvevőinek (a kérelmezők) személyi körét (kar, képzés, előrehaladás mértéke szerint) meghatározni, és ezen tényezőket a „Modulo” rendszerében rögzíteni. Ezen tényezők kizárólag tudományos-szakmai jellegűek lehetnek, és nem eredményezhetik egyes esetleges kérelmezők – eredendően előzetesen történő – indokolatlan kizárását. (3) Az egységek által kiírt pályázatokat, valamint a megállapított ösztöndíjakat a tudományos és innovációs rektorhelyettes hagyja jóvá. (4) A pályáztatás során a lehetséges pályázói körben biztosítani kell az esélyegyenlőséget, valamint adott tudományterületen belül a különböző teljesítményeknek az ösztöndíjak összegében is kifejezendő arányosságát. (5) Az ösztöndíjat pályáztató egység a pályázati dokumentációt elkülönülten tartja nyilván és hazai/uniós pályázati forrás esetén abba a projektmenedzsment, illetve az esetleges ellenőrzések során külső szerv részére során betekintést biztosít. (6) Az a kérelmező, akinek a részére az ösztöndíj megállapításra kerül, szakmai-tudományos tevékenységével összefüggésben többletköltségek viselésére nem kötelezhető. (7) Az ösztöndíjat pályáztató egység köteles az ösztöndíj részleteiről (pályázati kiírás, elbírálás folyamata, jogosultak, elszámolás stb.) az EHÖK elnököt tájékoztatni.


VII. A kérelem elbírálása során alkalmazandó pontrendszer 7. § (1) A jelen szabályzat alapján benyújtott kérelmet az alábbi pontozási rendszer alkalmazása útján kell elbírálni: a) tanulmányi teljesítmény (KKI) b) tudományos tevékenység 1. nyelvtudás alapján idegen nyelvekből tett, államilag elismert harmadik és további nyelvvizsga 2. a hallgató képzésén fennálló jogviszonyának időtartama alatt területi, országos vagy nemzetközi tanulmányi versenyen megszerzett versenyhelyezés vagy különdíj

3. tudományos-szakmai publikáció

c) egyéb tényezők alapján az elbíráló saját mérlegelési jogkörén belül megállapítható pontszám összesen

legfeljebb 60 pont legfeljebb 25 pont középfokú ’C’ típusú

3 pont

felsőfokú ’C’ típusú

5 pont

TDK 1. helyezés TDK 2. helyezés TDK 3. helyezés OTDK 1. helyezés OTDK 2. helyezés OTDK 3. helyezés OTDK különdíj tudományos recenzió (nem könyvismertető) magyar nyelven szakfolyóiratban megjelenő tudományos publikáció idegen nyelven szakfolyóiratban megjelenő tudományos publikáció külföldi szakfolyóiratban megjelenő tudományos publikáció könyv legfeljebb 15 pont

3 pont 2 pont 1 pont 5 pont 4 pont 3 pont 1 pont 2 pont 3 pont

5 pont

8 pont

15 pont

legfeljebb 100 pont

(2) A tanulmányi teljesítményre adott pontszám a kérelmező elektronikus tanulmányi felületén („ETR”) feltüntetett, az adott félévet megelőző utolsó kettő aktív félévben (olyan félév, amelyre a hallgató beiratkozott) a hallgató tanulmányi teljesítménye alapján számított korrigált kreditindexének 12-es szorzóval megszorzott értéke. A tanulmányi teljesítményre adott pontszám a 60 pontot (hatvan pontot) nem haladhatja meg. (3) A fentiek szerinti (1) a) és b) pontokba nem tartozó– a kérelmező szakmai-tudományos tevékenységét érintő – igazolt egyéb tényezők alapján az elbíráló saját mérlegelési jogkörén belül eljárva szabadon állapíthat meg legfeljebb további 15 pontot, az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint. VIII. Az ösztöndíj kifizetése 8. § (1) A jelen szabályzat szerint megállapított rendszeres ösztöndíjat havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni, a HJSZ 3. § (4) bekezdése szerint. (2) Az ösztöndíjak kifizetését és az ehhez kapcsolódó technikai-ügyviteli jellegű feladatokat a Hallgatói Szolgáltató Iroda (a továbbiakban: HSZI) látja el. (3) Az egyszeri ösztöndíjak kifizetése az egyéb ösztöndíjak kifizetésével egyidejűleg, az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik.


49

(4) Amennyiben a hallgató részére megállapított ösztöndíj összege meghaladja a 4. § (4) bekezdésében összeghatárt, a HSZI az összeghatár feletti kifizetést nem teljesíti, hanem azt az ösztöndíjat megállapító egység részére visszaküldi. IX. Vegyes és záró rendelkezések 9. § (1) Jelen szabályzat hatálybalépését követően a 6. § (1) bekezdés szerinti kérelem átmenetileg – az elektronikus kérelemnek a „Modulo” rendszerében történő létrehozásáig – minimum 15 napos meghirdetési és benyújtási határidő mellett - személyesen vagy postai úton („papír alapon”) is benyújtható. 2013. szeptember 1-jéig a Modulo rendszerében bevitelre kerül a pályáztatásnak a formanyomtatványa. (2) A személyesen vagy postai úton („papír alapon”) benyújtott kérelemre a jelen Szabályzat többi rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Recommend Documents