SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BUDAPESTI MÉDIA INTÉZETE
ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS POLITOLÓGIA DOLGOZAT
KÉSZÍTETTE: DR. SZILÁGYINÉ GÁLOS ILDIKÓ KERESZTFÉLÉV II. ÉVF.
2005
Tartalom
Bevezetés
I. AZ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS ELŐZMÉNYEI 1. A nagy elődök – a rendszerváltás utáni államfőválasztások Szűrös Mátyás – ideiglenes államfő Göncz Árpád – az első megválasztott államfő Mádl Ferenc – a második megválasztott államfő 2. Az Alkotmány értelmezése a köztársasági elnök funkciójáról
II. AZ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS MÁJUSI ÉS JÚNIUSI FORGATÓKÖNYVE 1. Elvi csatározások: A pártok végső elnökjelöltjei 1. 1 Kormánypártok (MSZP – SZDSZ) 1. 2 Ellenzéki pártok (FIDESZ – MDF) 2. A döntő megmérettetés – elvek, nézőpontok ütköztetése 2. 1 Az államfő személye a politikai elvárások tükrében 2. 2 Nézőpontok – stratégiák, hivatkozások – igazolások MSZP – SZDSZ: ami a kudarchoz vezetett Fidesz – MDF: ami a konfliktushoz kirobbanásához vezetett A Fidesz stratégiai lépései Az MSZP struccpolitikája 2. 3 Taktikai csatározások – politikai kommunikáció Összegzés Felhasznált irodalom
2
Bevezetés
Sokat gondolkodtam, hogy milyen szál köré fűzhetném dolgozatomat, mi lehetne az a vezérfonal, mellyel azonosulni tudok. Nem vagyok párttag, s már nem rokonszenvek semelyik politikai irányvonallal sem. Ennek oka, hogy mélyen csalódnom kellett a pártok politikai kommunikációjában, a hatalomért vívott harcban elhangzott arrogáns stílusú és az etikátlan megnyilatkozásokban. Másfél évtizede még én is hittem egy demokratikusabb és őszintébb társadalomban. Hittem a politikusok szavaiban, s azt gondoltam, hogy tudnak tisztességes, emberhez méltó politikai küzdelmet, „fair play” módra megvívni. De az idő előre haladtával rá kellett jönnöm, hogy a pozíciók megszerzéséért és megtartásáért sajnos, nem politikushoz, nem egy megválasztott képviselőhöz méltó magatartással jellemezhetőek. Rá kellett jönnöm, hogy a politika ma szinte egyet jelent a politikai kommunikáció nagyot mondás és a nem mindig igaz információk közlésével. A politikusok úgy gondolják, a politika leginkább a megszólalás és a megjelenés hogyanjától függ. Ha a kommunikáció a politikában csak a stratégiai gondolkodás, például a tudatos image-építés szintjén jelenik meg, akkor a politika minden más jelensége független attól a kommunikációtól, ahol a kommunikáció, mint kifejezés, a nyelv általános teremtő-formáló folyamataira vonatkozik. Éppen ezért - a fenti indokok alapján - döntöttem úgy, hogy a politikai kommunikáció oldaláról, pártatlanul, minél több nézőpont és vélemény alapján próbálom végig vezetni az államfőválasztás politikai csatározásait, elemezve a tavaszi és nyár eleji stratégiai álláspontokat, a háromfordulós parlamenti választás politikai taktikáit, s végül a választás utáni nyilatkozatok tatalmát és stílusát. Kutatásom során igyekeztem - visszamenőlegesen is - minden napilapot, TV-interjút és kerekasztal beszélgetést, valamint független hírügynökségek cikkeit végigolvasni, hogy tisztább képet kapjak a megnyilatkozások és a pártok cselekedeteinek hátteréről.
3
I. AZ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS ELŐZMÉNYEI 1. A nagy elődök – a rendszerváltás utáni államfőválasztások
A Nemzeti Kerek-asztalnál diadalmaskodott jogállami forradalom, az 1989. évi XXXI. tv.-nyel lerakta a rendszerváltás köztársaságának alapjait, új konstitúciót hozott létre: az Elnöki Tanácsot a köztársasági elnöki intézmény váltotta fel. Szűrös Mátyás – ideiglenes államfő
Az 1989-es új Köztársaság első - ideiglenes - elnöke elődeivel ellentétben nem közfelkiáltással, hanem kikiáltással, mégpedig a köztársaság kikiáltásával lett Szűrös Mátyás (1989. október 23.). A máig hatályos szabályozás szerint, választott elnök hiányában az elnöki teendőket korlátozott jogkörrel és ideiglenes jelleggel az Országgyűlés elnöke látja el. Szűrös Mátyás moszkvai nagykövetként és külügyi KB-titkárként szolgálta Kádár Jánost, mielőtt házelnök lett. A nyolcvanas években a Szűrös által adminisztrált külpolitika a Kádár-rendszer amolyan "sikerágazataként" volt elkönyvelve. Szűrös a pártállami vezetők közül elsőként szólalt fel nyilvánosan az erdélyi falurombolás ellen. Ügyesen manőverezett a széthulló állampárt kamarilla-küzdelmeiben, és kellő ütemérzékkel sodródott a párton belüli reformerők vezetői közé. 1990 tavaszán a szocialista politikusok közül egyedül Szűrös Mátyásnak sikerült egyéni választókörzeti mandátumot szereznie. Göncz Árpád – az első megválasztott államfő
Az Antall - Tölgyessy-paktum folytán az első szabad választásokon győztes MDF a köztársasági elnök jelölésének jogát a legnagyobb ellenzéki pártnak, az SZDSZ-nek engedte át. Egészen pontosan: az MDF és az SZDSZ felső vezetése Göncz Árpád elnökségében állapodott meg. Az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-án ült össze: Göncz a házelnöki és így az ideiglenes köztársasági elnöki pozícióba került. Egy holt népszavazási kísérletet követően az Országgyűlés végül titkos szavazáson, de elsöprő többséggel 1990. augusztus 3-án (napra pontosan 42 évvel az utolsó elnökválasztás után) Göncz Árpádot a Köztársaság első polgárának megválasztotta. 1995-ben a parlamenti helyek 72 százalékát birtokló MSZP –SZDSZ-koalíció - az ellenzék által jelölt Mádl Ferenc jogászprofesszor ellenében - Göncz Árpádot újraválasztotta.
4
Mádl Ferenc – a második megválasztott államfő
Az 1998-as kormányváltást megelőző Fidesz – Kisgazda-alku azzal fenyegetett, hogy a 2000-ben esedékes elnökválasztás néhány kisgazda politikus hatalmi étvágyának kielégítését fogja szolgálni. Az akkori kormányfő, Orbán Viktor azonban 2000-re sikerrel pacifikálta koalíciós partnerét, és átvette a kezdeményezést a jelölési folyamatban. Fideszes politikusoknak 2000 tavaszán sikerült rábeszélniük Mádl Ferencet az újbóli államfői jelölésre. Az ellenzék nem állított ellenjelöltet és szóban támogatásukról biztosították Mádl Ferencet. 2000 júniusában - ennek dacára - csak a harmadik fordulóban, egyszerű többséggel sikerült őt megválasztani. Igaz, néhány voks ellenzéki oldalról is érkezhetett a kormánypártok jelöltjére. A Magyar Köztársaság elnöki tisztét tehát teljesen különböző életutat bejárt, ellenkező világnézetű személyek töltötték be.
2. Az Alkotmány értelmezése a köztársasági elnök funkciójáról "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" - határozza meg a köztársasági elnök küldetését az alkotmány 29. § (1) bekezdése. Az államfőre vonatkozó rendelkezések tartalmát az első elnöki ciklus idején, a médiaelnöki kinevezések, és a főparancsnoki jogkör kapcsán bontotta ki az Alkotmánybíróság. Legfontosabb idevágó döntése a 48/1991 (IX. 26.) Ab-h. (előadó alkotmánybíró: Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke). "A köztársasági elnök az államszervezet demokratikus működése feletti, az alkotmány 29. § (1) bekezdésébe foglalt "őrködése" fékként, ellensúlyként, "holtponton átsegítőként" beilleszkedik az államszervezet működésébe. Az alkotmányosság őrzése a köztársasági elnök feladatkörében, más területen, más időben és más eszközökkel valósul meg, mint a többi hatalmi ág jog- vagy alkotmányvédő tevékenysége. Az elnöki alkotmányvédelem létét éppen az indokolja, hogy jogszerű cselekvés is ellentétbe kerülhet valamely alkotmányban rögzített, demokratikus alapelvvel" - világítja meg az államfői funkció mibenlétét a 36/1992. (VI. 10.) Ab-h. A 29. § (1) bekezdésben rögzített feladatok nem hatásköri szabályok - mondták ki az alkotmánybírák. "Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést az alkotmányban meghatározott egyes hatáskörökben, azok feltételei szerint látja el a köztársasági elnök" (36/1992./VI.10./Ab-h.).
5
A magyar alaptörvény közvetett elnökválasztást ír elő. Az alkotmányos szabályozás szerint, az első két választási fordulóban az összes képviselő kétharmadának, míg az utolsó, harmadik fordulóban már a választásban részt vett képviselők egyszerű többsége is elegendő az "üdvösséghez". Milyen megfontolások húzódnak a technikainak tetsző, legitimációs normák mögött? A mediatizált demokráciákban a mérvadó politikai erők rendszerint "felépítik" a maguk jelöltjét, s az "istenadta" közülük választja ki a legszimpatikusabbat. A népi legitimáció felbecsülhetetlen politikai tőkét kölcsönöz az elnöknek, ha a kormánnyal vagy a parlamenti pártokkal konfliktusba keveredik. A közvetett elnökválasztás nem kevésbé demokratikus: itt egyszerűen mások a szempontok. Ki az, aki a leghatékonyabban képes integrálni a különféle releváns eszmeáramlatokat és a széttartó politikai törekvéseket? Az indirekt eljárás azon a feltételezésen nyugszik, hogy erre a - szimpátiavoksolásnál feltétlenül összetettebb - kérdésre a hivatásos politikusok tudják a feleletet. Nem feltétlenül a legnépszerűbb személy lesz az államfő, de biztosan a legtekintélyesebb. A rendszerváltó Köztársaság alapító atyái két érdeket próbáltak összehangolni, amikor a megválasztáshoz szükséges többségre irányadó szabályokat megalkották. Az alkotmány az ismételt szavazással – azzal, hogy ekkor új jelöltek ringbe szállását is megengedi – konszenzust akar kicsikarni a meghatározó parlamenti szereplők között. Meggátolja azonban, hogy a folyamat a végtelenbe nyúljon: az alkotmány az exlex állapotot, az alkotmányos válság kialakulását kívánja megelőzni a harmadik fordulóra vonatkozó szabályozással. Az egyszerű többség tehát egy alkotmányos vészfék. A pártok és a pártfrakciók közötti alku kimondottan üdvös. –
A kérdés csupán az, hogy az alkudozás milyen elvek mellett és milyen célok érdekében folyik?
–
Vannak-e egyáltalán azonosítható elvek és célok?
Az elmúlt időszak elnökjelölési során nem kizárólag a köztársasági elnöki funkciókkal szemben megfogalmazható követelmények, sem az államfő alkotmányos rendeltetése, sem pedig az értékkonszenzus követelménye nem kapott igazi hangsúlyt.
6
II. AZ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS MÁJUSI ÉS JÚNIUSI FORGATÓKÖNYVE 1.
Elvi csatározások: A pártok végső elnökjelöltjei 1. 1 Kormánypártok (MSZP – SZDSZ)
alkalmas személyek közül jelölne-e inkább nőt, vagy bármely nőt eleve jobbnak tart elnöknek, mint egy férfit? Esetleg mindegy is neki az elnök neme, csupán észrevette, nőt javasolni jobban hangzik, mintha azt mondaná,
SZILI KATALIN
"legyen az elnök ötven év alatti, szőkésbarna hajú, ismert baloldali személyiség, aki tavaly
Legyen a köztársaság elnöke nő - javasolta
bölcsen visszalépett egy másik megmérettetés-
kora tavasszal az MSZP elnöke. Felvetését
től". (Szili Katalin Hiller István javára „mon-
Hiller István nem támasztotta alá érvekkel,
dott nemet” a jelölésre, mondván, az államfői
így nem tudhatjuk, mit is gondolt: az egyaránt
pozícióért szeretne ringbe szállni.)
2005. április 15-én, az MSZP pártkongresszusán Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét választotta köztársasági elnökjelöltté. Ezzel a gesztussal - úgy gondolták, hogy joguk és kötelességük a pártkongresszus keretében dönteni az ország első személyének megjelöléséről, mintha legalábbis az országos lista felől kellett volna dönteniük. A közvetett elnökválasztás folyamatában egy pártkongresszusnak azonban – úgy gondolom - nem sok keresnivalója van. Ugyanis a pártkongresszus még a párt szavazóbázisától sem rendelkezik felhatalmazással, csupán a tagságot képviseli. A köztársasági elnök viszont nem egy néhány tízezres párt, hanem a nemzet egységét hivatott kifejezni. Az SZDSZ úgy mondott nemet az MSZP jelöltjére, hogy nem érdemben fogalmazták meg: mit várnak el az államfőtől és ehhez képest a házelnököt miért tartják alkalmatlannak? A "pártpolitikusság" egy teljesen formális érv. Megkerülték, hogy számot adjanak arról: milyen morális elvek mozgatják a szabad demokratákat választásuk során? Lakner Zoltán szerint az SZDSZ valójában nem elvi kérdésként kezeli a választást, csupán Szili Katalint nem akarja elfogadni köztársasági elnöknek, és ezért keres kibúvót. Meg akarták mutatni ugyanis, hogy az ő kicsiny pártjuknak van önálló véleménye, sőt akár önálló jelöltje is! A nagyobbik kormánypárt azonban ez alkalommal nem hagyta magát befolyásolni, így a politikai csörte egy idő után kényelmetlen, tartós és kisszerű huzavonává vált. 7
Kuncze Gábor, SZDSZ elnöke szerint: „amint valaki köztársasági elnök lesz, eleve pártok fölé kell emelkednie, minden vonatkozó szabály, írott és íratlan egyaránt ezt követeli meg tőle. Másrészt szokás mondani, hogy Göncz Árpád pártpolitikus volt, biztos nagyon sokan ismerték 1990-ben, amikor a neve felmerült, de Antall József javasolta. Mádl Ferenc esetében is az a helyzet, hogy tagja volt egy kormánynak, de nem volt pártpolitikus. És egyébként, pedig a feladatát ő is oly módon látta el, hogy fölé emelkedett a pártpolitikának, persze ettől még mi vitatkoztunk vele néhány esetben, de ez akkor is igaz volt. Szili Katalin esetében mindez már nem igaz.”1 A Fidesz - MPSZ hosszú ideig tehát folyamatosan halogatta a markáns állásfoglalást. (MSZP április közepén, Fidesz május 30-án nevezte meg jelöltjét.) Szimpátiaszavazásos játékuk ellentmondott a közvetett választás alkotmányos üzenetének! Érdemes összehasonlítani mindkét közvélemény-kutatást, hiszen mindkét párt arra hivatkozott, hogy az ő jelöltje a legnépszerűbb.
MSZP szimpátiaszavazása (Forrás: MTI/www.mszp.hu 2005. április 27.)
1
Forrás: MTV 1: A szólás szabadsága
8
FIDESZ szimpátiaszavazása (Forrás: www.stop.hu/showcikk 2005. május 22.)
A Szonda Ipsos a Magyar Szocialista Párt megbízásából 2005. április 20-án és 21-én 1000 fős telefonos interjúval vizsgálta a jelölés eredményeként kialakult politikai helyzetet. Rogán Antal a Stop! kérdésére elmondta: a szimpátiaszavazás lényege, hogy kiderüljön, az öt eddig felmerült személy közül ki az, aki leginkább bírja a nép bizalmát.
1. 2 Ellenzéki pártok (FIDESZ – MDF)
Nemcsak a civil szervezetek számára, hanem jobboldalnak is ideális jelöltnek számított, mert személye nem köthető az állampárthoz. Világlátását tekintve konzervatív, jelentős szerepe volt a rendszerváltozás idején, majd ő SÓLYOM LÁSZLÓ
lett az Alkotmánybíróság első elnöke. Sólyom az írott betű mellett a szellemiséget őrző "lát-
A Fidesz népszerűségi listájának második he-
hatatlan alkotmány" első számú képviselője.
lyén az a Sólyom László állt, akit még febru-
A Fidesz az Emberek jelöltje nevű szimpátia-
árban a Védegylet, illetve a szervezet felhívá-
szavazáson második helyezést elérő Sólyom
sát aláíró értelmiségiek javasoltak és az MDF
Lászlót nevezte államfőjelöltnek.
is biztosította a támogatásáról.
9
2. A döntő megmérettetés – elvek, nézőpontok ütköztetése Június első hete sokáig megmarad mindannyiunk emlékeztében. Az elnökválasztás körül zajló politikai adok-kapok végső fázisához érkezett, s megindult a találgatások, esélylatolgatások, a taktikai csaták etikátlan eszközökkel vívott harca is.
2. 1 Az államfő személye a politikai elvárások tükrében
a.
Politikaellenesség politikává válása
A köztársasági elnöki poszt a politika felett kell, hogy álljon, hiszen az elnök a nemzet egészét kell, hogy megtestesítse. Ez a formális szempont ugyanakkor már azóta változik és formálódik, amióta az egyik leghangsúlyosabb elvárássá vált a köztársasági elnökkel szemben. MSZP – SZDSZ Az elmúlt hetek vitájában az SZDSZ is erre hivatkozott, amikor mindvégig és kitartóan ellenezte Szili Katalin, MSZP-s politikus elnökjelöltségét. De a Szili Katalint jelöltjévé választó MSZP is ennek a szempontnak rendeli alá érvelését, amikor azt mondja, hogy Szili Katalin azért lenne alkalmas köztársasági elnöknek,
– mert - pártpolitikusként is - képes felülemelkedni a pártpolitikai vitákon, – mert szociáldemokrataként is nyitott más eszmék irányában. Szili Katalin egyébként maga is törekedett arra, hogy ezt az elvárást és saját politikai karakterét közelebb hozza egymáshoz. Az MSZP egykori elnökhelyettese és pártelnökjelöltje nem csupán emlékezetes kiszólásaival igyekezett távolabb kerülni és függetlenedni pártjától, de országgyűlési elnökként is olyan ügyekben szólalt meg a jelölést megelőző időszakban, amelyekben vagy nemzeti érdekre hivatkozott, vagy az egymással civakodó pártok összeültetésén fáradozott, mint például a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán. FIDESZ – MDF A politikaellenességgel összefüggő elvárást a FIDESZ által szervezett népszavazás is erősíti. Amíg ugyanis a civakodó pártok nem voltak képesek megállapodni az elnökről, addig a megkérdezett emberek minden bizonnyal egyértelmű döntést hoztak arról, hogy kit szeretnének a köztársasági elnöki székben látni. És ha az emberek tényleg politikaellenesek - szólhat a Fidesz érvelése -, akkor biztosan olyan jelöltet támogatnak, aki független a pártpolitikától. A Fidesz – mint mér említettem – az "emberek jelöltje" elnevezéssel indította el akcióját, és ezzel azt is meghatározta, hogy az utcákon, Interneten legtöbb szavazatot megszerző személy kinek
nem lesz a jelöltje. A közvetlen elnökválasztás előképeként is értelmezhető akció révén kijelenthető, hogy az így kiválasztott jelölt legitimitását mindig megerősítik majd azok a kommentárok és nyilatkozatok, amelyek visszautalnak a Fidesz kezdeményezésére, és annak puszta számaira. A pártpolitikai függetlenség elvárását így teljesíti majd be egy párthoz kötődő kezdeményezés.
b.
A pártoktól való függetlenség elvárása
A köztársasági elnökről szóló viták egyik vonulata tehát a körül szerveződik, hogy a pártoktól való függetlenség elvárása hogyan értelmeződik. Így lesz Göncz Árpád a pártok felett álló köztársasági elnök mintaképe, és így lesz Mádl Ferenc is ennek a hagyománynak a folytatója. Pedig mindketten pusztán pártpolitikai szempontoknak megfelelve lettek annak idején köztársasági elnökök. Göncz Árpád először a kormányozhatóságot lehetővé tévő paktum eredményeként, majd második, kétharmados többséggel történt megválasztása is csupán a második parlamenti ciklus pártpolitikai viszonyainak, a kétharmados kormánytöbbségnek volt köszönhető. Mádl Ferenc ugyancsak a pártpolitikai megegyezés köztársasági elnöke volt: róla a Fidesz és a kisgazdák koalíciós megállapodása rendelkezett, illetve pontosabban ennek pragmatikus módosítása annak érdekében, hogy megakadályozható legyen Torgyán József köztársasági elnökké választása. A médiaháború idején nem mindenki gondolta úgy, hogy Göncz Árpád a pártpolitikai viták felett áll, mint ahogy az egészségügyi törvény Országgyűlésnek való visszaküldése és rendkívüli gyorsasággal történt újra megszavazása körüli vitákban Mádl Ferenc sem a pártok felett álló elnök konszenzusos pozíciójában helyezkedett el. És egyik helyzetben sem az aktuális elnök szerepfelfogása döntött, hanem a pártok értelmezései. Amíg ugyanis az elnökkel egyetértő politikai erők azt állították, hogy az elnök döntése megfelel a függetlenség elvárásának, a döntéssel szemben állók éppen ennek ellenkezőjére találtak bizonyítékot. 2. 2 Nézőpontok – stratégiák, hivatkozások – igazolások MSZP – SZDSZ: ami a kudarchoz vezetett
A kormányfő szerint: „az MSZP célja, hogy Magyarország köztársasági elnökét ne az ellenzék adja”. Ezért összehívta pártkongresszusát 2005. április 15-én, melyen Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét választotta köztársasági elnökjelöltté. A kongresszus az 541 érvényes szavazatból 309 vokssal Szili Katalint választotta a párt köztársaságielnök-jelöltjének. Glatz Ferenc 230 szavazatot kapott, egy-egy kongresszusi résztvevő voksolt Horn Gyulára és Bihari Mihályra. Felmerül a kérdés, hogy mégis miért Szili Katalint választották meg, tudván azt a tényt, hogy az SZDSZ már korábban nyilvánvalóvá tette: nem fogja támogatni Szili Katalin jelölését. - 11 -
A Klub rádióban hallhattuk: talán azért, mert megígérték neki. Talán azért, hogy „ne zavarja a vizet” a Medgyessy - Gyurcsány váltás idején. Talán ezzel az ígérettel tömték be a mögötte álló csoport száját? Talán azért, mert a pártelnök-választáskor közölte, hogy ő inkább az államfői székért szállna síkra? Meglehet. (Persze ezek csak találgatások, a kormányfőváltás óta eltelt időszak eseményeinek következtetései lehetnek.) A szocialista kongresszus után az SZDSZ lényegében föltette a kezét. "Az MSZP szóba jöhető jelöltjei közül voltak, akiket támogatni tudtunk volna. Azt viszont a kezdetektől jeleztük, hogy Szili Katalint nem tartjuk alkalmasnak a tisztségre"2 - mondta egy liberális politikus, aki szerint a nyilvánosság felé ugyan csak a pártpolitikusi múltat hozták fel érvként Szilivel szemben, hogy ne sértsék meg túlságosan, de a háttérben leszögezték, hogy személyében sem tartják alkalmasnak. A liberálisoknál aztán akkor vágta el magát végképp Szili Katalin, amikor XVI. Benedek pápának megválasztása alkalmából "gyermeki áhítattal" íródott köszöntőt küldött. Az SZDSZ rögtön bővítette az államfői alkalmasságról vallott kritériumait: "alkalmatlan a köztársasági elnöki posztra az a személy, aki nyilatkozataiban nem választja el magánemberi hitét és az állami tisztéből következő kötelező semlegességet" 3. A kérdés tehát az volt ebben a helyzetben: végül kire fognak szavazni? A nagyobbik koalíciós fél jelöltjére, Szili Katalinra vagy az ellenzék támogatását élvező Sólyom Lászlóra? Kuncze Gábor végül bejelentette: az ellenzéki jelöltet nem támogatják, ezért nem vesznek részt a szavazáson. Az SZDSZ távolmaradása így azt jelentette, hogy Szili Katalin egyetlen liberális szavazatra sem számíthatott. Szili Katalin szerint a köztársasági elnök megválasztásakor "..olyan demokratikus választásra kerül sor, amelyen a képviselők lelkiismeretük szerint szavaznak majd. ” „Rendkívül megtisztelőnek tartom, hogy ennek a köztársaságnak a köztársaságielnök-jelöltje lehetek" 4 - mondta az Országgyűlés elnöke Hajdúnánáson. Szili Katalin nyilatkozata sajnos, nem bizonyosodott be, mert a választás két napján nem a lelkiismeretesség és etikus magatartás, hanem a politikai stratégia és taktikázások széles skálája játszotta a főszerepet. Az államfőválasztás első fordulója eredménytelen volt. A képviselők Szili Katalinra és Sólyom Lászlóra szavazhattak, Szili 183, Sólyom László 13 szavazatot kapott. A Fideszes képviselők – három honatya kivételével – nem szavaztak. A szocialisták jelöltjére meglepetésre négy ellenzéki képviselő is szavazott.
2
www.index.hu www.szdsz.hu 4 www.index.hu 3
- 12 -
Az MSZP-ben eközben arról töprengtek, hogy mi lesz akkor, ha nem győz Szili Katalin – nyíltan erről még beszélni sem volt illő. A képviselők egyfajta ráolvasással mondogatták: a harmadik fordulóban győz Kati. Persze a ráolvasás, ezt az MSZP-ben is tudták, kevés. Szavazatok kellenek, de honnan? A koalíciós partnerre nem számíthattak, akkor talán az ellenzék soraiból kellene meggyőzni az elégedetlen képviselőket az átszavazásról… - Áder Jánosnak szerint: az MSZP politika az egyeztetés alatt nem azt érti, hogy keres másik jelöltet, akire többen szavaznak, hanem megveszi kilóra a szavazatokat. Áder Jánosról nehéz elhinni, hogy igaza volna, de azt is nehéz felfogni, mi másra számított az MSZP, amikor Szilivel belement a harcba. Az SZDSZ álláspontja ismert volt: vezető pártpolitikus nem fogadható el. Az ellenzékről meg lehet tudni kérdés nélkül, hogy legalábbis szocialista pártpolitikust nem szavaznak meg. Meggyőződésből biztosan nem. Egy minden szempontból alkalmasabb ellenjelölttel szemben pláne nem. Legfeljebb pénzért. A kialakult helyzetben a politológusok5 úgy gondolták, hogy az ellenzéknek kedvez a kialakult szituáció. – Lakner Zoltán szerint a jobboldal a "nevető harmadik", az, hogy parlamenti kisebbségből képes köztársasági elnököt választani, nagyon komoly politikai teljesítménynek számít. Ráadásul ez azt a képet festi, hogy a FIDESZ tud politizálni, az MSZP pedig egy cselekvésképtelen párt. – Csizmadia Ervin álláspontja az, hogy a mostani koalíciós ellentétnek, és az államfőválasztáson a koalíciós pártok bukásának akár az is következménye lehet, hogy az SZDSZ 2006-ban nem kerül be a parlamentbe. – Kéri László szerint az MSZP-ben egy esetleges bukás után azt gondolják majd, mindez az SZDSZ miatt következett be, és ez olyan mély seb lesz, amelyet a hátralévő kevesebb mint egy év alatt nem tudnak majd begyógyítani, és a kampányban is egymás ellen fognak harcolni. – Lengyel László pedig úgy gondolja: ha Sólyom László lesz a köztársaság negyedik elnöke, a jobboldal akár kétharmados győzelmet is arathat a parlamenti választásokon.
5
http://hvg.hu/itthon/
- 13 -
Fidesz – MDF: ami a konfliktushoz kirobbanásához vezetett
Az első fordulós távolmaradást és a belső kontrollt nagy viták kísérték. Orbán Viktor éppen Prágában volt, onnan hangolta össze az eseményeket. Áder János és Kövér László kockázatosnak tartotta a Fidesz-elnök javaslatait, de végül belátták: a kockázatot vállalni kell. A második forduló előtt, kedd reggel Sólyom László - akit láthatóan megdöbbentett a Fidesz - képviselők távolmaradása az első fordulóból - figyelmeztette a Fideszt, hogy nem kíván elnök lenni, ha megsértik a titkos szavazás elvét. Ennek ellenére FIDESZ-es vezetők megkövetelték a belső ellenőrzés "light"-változatát, és "figyelünk!" jelszóval lelki kényszerítő offenzívát alkalmaztak. Áder János nyilatkozati6
– "Nyilván sokan meglepődtek azon, hogy a Fidesz-frakció nem vett részt a szavazáson, ennek azonban csak egy célja volt, hogy kiugrasszuk a nyulat a bokorból, nyulak helyett azonban vakondokat találtunk" - jelentet-te ki a köztársaságielnök-választás első fordulóját követő sajtótájékoztatóján Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Felidézte, hogy a Fidesz nélküli szavazáson 183 támogató szavazatot kapott Szili Katalin, viszont csak 178 szocialista képviselő van, és az előzetes nyilatkozatok alapján így három vakond is volt a szavazók között, hiszen csupán Mécs Imre és Balogh Gyula jelezte a szocialistákon kívül, hogy Szilit támogatja. – Áder szerint vagy az MDF, vagy a Nemzeti Fórum képviselői között kell keresni a három hiányzó szavazatot. Az Index kérdésére Orbán Viktor volt miniszterelnök nem kívánta kommentálni az államfőválasztás eseményeit. – Áder megemlítette, hogy összesen négy Fideszes képviselő vette fel szavazólapját, Hende Csaba, Németh Zsolt, Tölgyessy Péter valamint Vincze László. Áder szerint Hende és Tölgyesy Sólyom Lászlóra voksolt - a képviselők megmutatták szavazólapjukat A FIDESZ-es jegyzőnek. Németh és Vincze nem adta le szavazólapját. A szavazólapokat felvevő képviselők későn értesültek arról, hogy a FIDESZ az első fordulóban nem szavaz. – Áder szerint a gyanút két tényező támasztja alá, az egyik az államfőválasztás első fordulója, amikor nyilatkozataikkal ellentétesen szavaztak az MDF-es vagy a független képviselők közül többen is, valamint az, hogy a szocialisták megkörnyékezték a Fidesz képviselőit is. – A legnagyobb ellenzéki párt parlamenti frakciójának vezetője emlékeztetett arra, hogy szocialista szervezeteket kellett feloszlatni az utóbbi időkben szavazásvásárlás miatt, valamint arra is, hogy a soproni időközi választásokon vásárlási utalványt osztogattak a szavazóknak.
6
http://ma.hu/page/cikk, http://www.stop.hu, http://www.radio.hu
- 14 -
Eközben az MDF felháborodottan próbálta cáfolni a Fidesz részéről megfogalmazott vádakat és gyanúsítgatásokat, hogy a kulisszák mögött megalkudott az MSZP-vel Szili Katalin támogatásáról, és kész "a szocialisták által meghatározott számú szavazattal" rá szavazni az elnökválasztás harmadik, mindent eldöntő fordulójában. Azt MDF-es politikusok nem zárták ki teljesen, hogy informális megbeszélés talán folyhatott erről Dávid Ibolya és Szili Katalin között, de semmilyen háttértárgyalás nem volt. Sőt, éppen Dávid Ibolya javasolta az MDF egyik elnökségi ülésén, hogy a köztársaságielnök-jelölés során a pártállami múlt és az aktív politikai szerepvállalás kizáró ok legyen. Volt olyan fórumos vezető politikus, aki nemzeti sorskérdések tekintetében "alkalmassági vizsgának" szerette volna alávetni Szili Katalint - a hírek szerint maga a pártelnök vetette el ezt az ötletet.
A Fidesz stratégiai lépései
Semmit sem bíztak a véletlenre, bár a taktikai lépések kommunikációs szempontból kockázatosnak tűntek. A FIDESZ "a nép jelöltje" akcióval "tisztán" politizált, de a taktikázással azt vállalta, hogy "elveszíti az ártatlanságát". Lapértesülések szerint a "kötelező logikai játszmákról" az elnökválasztást megelőző vasárnap döntöttek. Ekkor kezdett a Fidesz -vezérkar arról gondolkodni, hogy az első fordulóban a Fidesz nem vesz részt a választáson, s így szondázza az MDF-képviselőket, hogy tiszta képet kapjon az esetleges átszavazásokról, a szocialisták által állítólag "megvásárolt" honatyák szándékairól. Az ellenzéki oldalról a másik oldalra szavazó "bátor vakondokokkal" meg lehet téveszteni Szili Katalint és a szocialistákat. Ahogyan az történt az első fordulóban. A Fidesz hideg és nagyon is racionális számításokat végzett, s három feladatra összpontosított az államfőválasztásnál: – El kell érni, hogy az SZDSZ - ha nem Sólyom Lászlóra szavaz - egyáltalán ne voksoljon. Az Országgyűlés ügyrendi bizottságának már említett döntése, hogy két jelölt esetén a nem szavazatok érvénytelenek lesznek, egyértelmű siker volt a Fidesz számára. – A másik cél az volt, hogy egykörös köztársaságielnök-választás legyen, s a három forduló során sikerüljön mindvégig versenyben tartani Szili Katalint. Ha ugyanis visszalépett volna az első fordulót követően, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek esélye nyílt volna arra, hogy megegyezzenek egy új közös jelöltben, s egy héttel később egy második körös elnökválasztáson triumfáljanak. – A harmadik nagy feladat az volt, hogy a Fidesz maximalizálja az ellenzéki oldalon az összes, azaz a 188 szavazatot - így ugyanis matematikailag reális esély nyílik arra, hogy Sólyom László győzzön. - 15 -
A második forduló Sólyom többségével már jelezte, mi várható. Aztán eljött az igazság pillanata, az utolsó fordulóban Szili Katalin három szavazattal maradt alul Sólyom Lászlóval szemben. "Az utolsó pillanatban is biztosak voltunk abban, hogy a szocialistáknak lesz valamilyen nagy ívű taktikai húzása. Hihetetlen volt, hogy ennyire dilettánsak, képtelenek előre megtervezni lépéseiket. Hihetetlen volt, hogy nincsenek válaszaik a Fidesz lépéseire. Így végül az is hihetetlen volt, hogy Sólyom László győzött. De csak egyetlen pillanatig" - summázta az egyik ismert Fidesz-politikus az elnökválasztás eredményét. Az MSZP struccpolitikája
A kudarcot előre látva az MSZP-ben megkezdődött a forgatókönyvgyártás. Szili Katalin visszaléptetésére csak akkor lett volna mód, ha az első fordulóban kevesebb szavazatot kap, mint az MSZPfrakció létszáma. Ez azonban kizártnak tűnt: a pártban uralkodó hangulatot minden képviselő komolyan vette. Tudták: ha valaki kiszavaz, akkor "kardélre hányják" valamennyiüket. Ezzel az eshetőséggel tehát nem számoltak komolyan. A parlamenti kudarccal azonban igen. Nem véletlen, hogy kedd délután, rögvest Sólyom László eskütételét követően, máris összeült a válságstáb a kormányfőnél Hiller István pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető részvételével. Gyurcsány Ferenc vázolta az előremenekülési útvonalat: azonnal kongresszust kell összehívni. „Nem szabad hagyni, hogy megkezdődjön az egymásra mutogatás, hogy a Szilit támogatók árulót kiáltsanak, hogy fejek porba hullását és a koalíció felrúgását követeljék.”7 A gyors reagálásnak a jelek szerint meglett az eredménye: a frakció, amelynek többsége úgy érezte, hogy rájuk erőszakolták Szili Katalint, most a házelnököt megszervező baranyai lobbi ellen fordult, mert ők hitették el, hogy "megoldják a jelölt megválasztását".8
2. 3 Taktikai csatározások – politikai kommunikáció
Ebben a fejezetben Index.hu oldalairól válogattam össze az államfőválasztás két napjának Fideszes taktikáit, annak verbális és non-verbális kommunikálását, valamint az erre való reakciókat. Politikusok számára lehet, hogy az alábbi megnyilvánulások a politika porondján természetes jelenségek, de számomra etikátlanok. Nem engedtek egy Fideszest Szilire szavazni? A szocialisták szerint a Fidesz három szabálytalanságot is elkövetett a köztársaságielnök-választás utolsó fordulójában. Az Indexnek több szocialista képviselői is megerősítette, tanúi voltak annak, hogy az egyik Fideszes képviselőt frakciótársa kezénél fogva vezette vissza a szavazóurnától, mert 7 8
www.mszp.hu www.mszp.hu
- 16 -
zárt borítékban akart szavazni. A szocialisták állítása szerint Láyer József, az ellenzéki párt hajdúhadházi képviselőjéről a boríték felbontása után derült ki, hogy nem Sólyom Lászlóra, hanem Szili Katalinra szavazott, ezért új szavazólap felvételére kötelezték. Láyer később azt állította, hogy nem vette be a déli gyógyszerét, ezért fordítva tartotta a szavazólapját. Garantált támogatás Az Index értesülései szerint az elnökválasztás második és harmadik körében a Fidesz szavazó képviselői közül az egyéni választókerületek képviselőinek és a megyei listáról bejutottaknak megyei elnöküknek kell bemutatniuk szavazólapjukat a szavazat leadása előtt, az országos listáról bejutottak szavazatait a frakció vezetése ellenőrzi. A Fidesz a szavazást követő frakcióülésén több képviselő maga kérte, hogy szavazatát a leadás előtt bemutathassa. Az MSZP kérésére összehívták a Házbizottság rendkívüli ülését, amelyen arról döntöttek, hogy a harmadik fordulóban nem lehet majd a szavazások helyszínén fotózni és filmezni. Olyan volt a helyzet A harmadik forduló előtt is Áder lépett a színre, amikor néhány perccel a kezdés előtt drámai bejelentést tett. Azt állította, tudomást szerzett arról, hogy a szocialisták tízmilliós nagyságrendű összegeket ajánlottak Szili támogatásáért, és az ajánlatot többen el is fogadták. A vádak három MDF-es politikust céloztak meg. Herényi, Csapody és Karsai Péter a párt bejelentése szerint beperli Ádert, a Fidesz azonban elérte célját, a jobboldalon olyan helyzet alakult ki, hogy szinte összes képviselője bemutatta valamelyik társának szavazatát, de volt olyan is, aki fényképet készített arról, hova húzta az ikszet, nehogy vád érhesse a későbbiekben. Elismerték a szavazatok bemutatását A testület ülése után felhívták a képviselők figyelmét a titkos szavazás szabályainak betartására, miután a házbizottsági ülésen Deutsch Tamás lényegében elismerte, hogy képviselőtársai megmutatták egymásnak a szavazólapokat. A házbizottság semmilyen lépést nem tehet az ügyben, mert nincsen hatásköre a szavazást illetően, annyit ugyanakkor elrendeltek, hogy a szavazás helyszínén a harmadik fordulóban már sehonnan se lehessen fotózni, filmezni. Három bejelentés A harmadik forduló után Burány Sándor rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette a történetet. "Az MSZP-frakció megdöbbenéssel értesült róla, hogy a szavazás harmadik fordulójában is durva szabálysértések történtek. "Szám szerint három bejelentést tettünk" - fogalmazott a politikus. Szerinte a Fidesz a választás utolsó fordulójában megakadályozta, hogy képviselői a lelkiismeretük szerint - 17 -
szavazzanak. A szocialista politikus szerint ugyanis a forduló szavazásán Láyert Kósa Lajos kísérte a parlamenti jegyzőhöz. Burány azt is kifogásolta, hogy a szavazófülkékbe egyszerre több Fideszes képviselő ment be, sőt többen boríték nélkül dobták be a szavazócédulákat, és így szerinte nem biztosítható a választás titkossága. A szocialista politikus által felpanaszolt kifogásokat egyébként az alkotmány nem szankcionálja. Taktikai vakondok A Fidesz nélküli első szavazás után Áder János, a Fidesz frakcióvezetője nevezte vakondoknak azokat a nem baloldali képviselőket, akik titokban Szili Katalint támogatták. Áder hétfőn egy sajtótájékoztatón gyanúsította meg a kisebb ellenzéki parlamenti csoportokat: azt mondta, hogy vagy az MDF, vagy a Nemzeti Fórum képviselői adták le azt a három szavazatot, amely Mécs Imre és Balogh Gyula voksai mellett 183-ra emelkedett Szili támogatottsága. Horváth Balázs, a Nemzeti Fórum képviselője szerdán elismerte, hogy két társával ők voltak az Áder által vakondoknak nevezett átszavazók. A volt MDF-es képviselő a mási két "vakond" nevét nem fedte fel. Horváth az Index azon kérdésére, hogy első fordulós megtévesztő hadművelet a Fidesz tudtával zajlott-e, azt válaszolta: "persze". Horváth Balázs utóbb visszavont Nap-keltés nyilatkozatában azt állította, hogy ő és két társa az államfőválasztás első fordulójában tudatosan szavazott át Szili Katalinra, hogy megtévessze a szocialistákat. Mint mondta: az volt a cél, hogy Szili jelöltségét ne vonja vissza az MSZP. A Fidesz ugyanakkor a Horváth által említett szavazatokra hivatkozva közölte, hogy a jobboldalon vakondok vannak, akik nyilatkozataikkal ellentétesen szavaztak, azaz támogatták a szocialista aspiránst. Horváth Balázs 06.08-án az Indexnek arra a kérdésére, hogy tudott-e a Fidesz a lépésről úgy reagált, hogy "persze". Később, Horváth úgy pontosította nyilatkozatát, hogy csak ő szavazott a Nemzeti Fórumból Szilire és senkivel sem egyeztetett. Emlékezetes, hogy másnap, azután, hogy a Fidesz az MDF-et vádolta kiszavazással a nemzeti fórumosok a második fordulóban szavazólapjuk leadását megelőzően bemutatták a sajtónak szavazólapjaikat, így erősítve a Fidesz kommunikációját, miszerint az MDF padsoraiban kellene keresni a "vakondokat". Horváth Balázs: Mi voltunk a ’vakondok’ A Nemzeti Fórum egyik képviselője, Horváth Balázs is megkeresték az MSZP-től, hogy szavazatát Szili Katalinhoz csalják – ezt maga a képviselő mondta szerda reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A képviselő többet nem volt hajlandó elárulni, és mint mondta, erről soha nem is fog beszélni. Horváth többek közt ezzel magyarázta, hogy hét társával együtt úgy döntött, a második fordulóban megmutatják szavazólapjukat. Egyben határozottan visszautasította Dávid Ibolya vádját, hogy a - 18 -
második fordulóban tőlük került volna át szavazat a szocialista elnökjelölthöz, és mint mondta, biztos benne, hogy a fórumosoktól szivárgott át a voks. A Fidesz bérelte fel a vakondokat? "Akiknek idáig nem volt világos, hogy miért kellett ezektől az emberektől megszabadulni, azoknak hétfőn és kedden világossá vált" - jelentette ki az Indexnek Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a nemzeti fórumos "vakondokra" célozva. Horváth Balázs, az MDF-ből kizárt képviselők egyike ugyanis szerdán elismerte, ő és két társa szavazott "taktikai céllal" az első fordulóban Szilire. Áder János viszont főként az MDF-et gyanúsította meg a titkos átszavazással. Ha mindenki úgy szavazott volna, ahogy ígéri, akkor nem lett volna szükség azokra a teljesen értelmetlen kitérőkre, és arra a hazugságáradatra, amit a Fidesz frakcióvezetője az államfőválasztás napjaiban elővezetett, jelentette ki az Indexnek Herényi Károly. Az MDF képviselőcsoportjának vezetője szerint "ez a hazugságsorozat nevezhető a valódi áderizmusnak". Katona Kálmán: "Horváth Balázs, az egyik vakond" „Hozzák nyilvánosságra megállapodásuk titkos záradékát, amelyet "vakondzáradéknak" is lehetne nevezni” - kérte a Fidesztől Katona Kálmán. Az MDF üdvözli "a vakondok és gazdáik együttműködését, hiszen hosszú hónapok után végre felszínre került a két szereplő eddigi földalatti tevékenysége" - reagált az MDF országos választmányának elnöke közleményben. Áder János Lezsák Sándorékat kérte meg, hogy "taktikai vakondként" a baloldal jelöltjét támogassák, majd megpróbálta az átszavazást az MDF-re kenni, "ám az egyik vakond, Horváth Balázs mindent beismert", így nem lehetett tovább titkolózni, írta Katona Kálmán. Hozzátette: "A hét eleji, dicstelen, a magyar jobboldalt megalázó együttműködés előrevetíti a 2006-ig tartó folytatást", amelynek nyilvánvaló célja az MDF teljes ellehetetlenítése.
- 19 -
Összegzés Mint láttuk, nehéz követni a mai magyar politikai nyilvánosság és parlamentális „demokrácia” akciódús elemeit. Ha csak az országos nyilvánosság előtt rendszeresen megjelenő, parlamenti, kormányzati politikusok, illetve pártjaik nyilvános szerepléseit nézzük - botrányok, vádaskodó küzdelmek olyan tömegével találkozhatunk, amelyek elemző követése szinte elképzelhetetlen. Mire a nyilvánosság előtti politikai kommunikáció egy fontos esetét "megemésztenénk" - máris ott egy újabb botrány, harc, sztori. Ráadásul politikusaink szereplése sokszor olyan mértékben indulatvezérelt, személyeskedő, sőt időnként nyilvánvalóan manipulatív, hogy megnyilvánulásaikra gyakorta nem is a racionális elemzés, hanem az abszurditást, logikátlanságot jól tükröző irónia, kabarévicc lehet a megfelelő válasz. A politikai irányítók botrányai mára olyannyira sorozatossá váltak, hogy szinte az állandó ismétlés tapasztalása válik újjá. Már nem csak a konkrét politikus személye a fontos, hanem az a politikai gyakorlat, rendszer, amely az ismétlődéseket lehetővé teszi. A politikai képviselet, annak vállalása mindig morális kérdés. Mi, választópolgárok gyakran tapasztaljuk és érezzük azt a morális hiányt, amelynek legegyszerűbb következménye az a politikusi kommunikáció, melyben egy politikus direkten és folyamatosan hazudik, manipulál. Ez a hiány sokszor nem a lebukások arányaiban, hanem azokban a politikai törekvésekben érhető tetten, amelyek a politikusok elszámoltatásának akadályozására irányulnak. Sajnos, gyakran találkozhatunk az elhivatottság, a víziók hiányával is. Úgy gondolom, hogy a politikus nem csupán ügyintéző szakember, hanem embereket, értékeket, kultúrát, történeti folyamatosságot képviselő személy kell, hogy legyen. A politikai nyilvánosság előtt meg kell jelenítie azokat a sokszor nehezen kategorizálható tradíciókat, hiteket, elveket is, amelyek közösségének, választói megbízóinak a sajátja. A vizionáló politikus azonban könnyen képzelheti magát valamiféle politikai szamurájnak, akinek dolga, mi több küldetése, a problémák egyértelmű, végleges megoldása. Ehhez, a végső diadal víziójához, azonban ellenségre is szükség van, valamint egyszerű, hatékony módszerekre. A hadakozó vízionáriusok hajlamosak annyira belefeledkezni a küzdelmekbe, hogy idővel már csak ez lesz számukra a valóság. Mára már gyökeresen megváltozott a politikai szótáruk tartalma, s annak minősége is: – részben - a televízió hatásainak megfelelően - rövidebbek, "szlogenesebbek" lettek az üzenetek; – részben pedig egyre durvábbakká váltak: – gyakori a politikai ellenfél szélsőséges minősítése - olyan szóhasználat lett nyilvános gyakorlattá, amely végső soron megkérdőjelezi az érintettek politikai és emberi kulturáltságát. - 20 -
Az ellenfelek (ellenzéki pártok) nyilvánosság előtt való szélsőséges minősítése természetesen régi módszer a közvélemény manipulálására, hiszen a ’gonosz’, a ’károkat okozó ellenség’ megnevezése kiindulópontja lehet annak a felháborodásnak, ’pániknak’, amely elterelheti a figyelmet a valódi problémákról. A morális pánik elméletének politikai vonatkozásai például pontosan arra utalnak, hogy a politikai elit előszeretettel manipulálja így a választókat. A politikai kultúra elégtelenségét szokták jellemezni az "emberek elfordulnak a politikától" típusú kijelentéssel, amelynek végső következménye egyébként az illető pártoktól, politikusoktól való nagyon is konkrét választási szavazatmegvonás lehet. A politikust nemcsak az minősíti, hogy miként ügyintéz választói érdekében, hanem az is, hogy miként foglal állást a konfliktusokban, közügyekben, illetve milyen habitussal, kultúrával szerepel a nyilvánosság előtt. A választói közhangulat pedig igencsak változó lehet, a politikai befolyásolások, manipulációk következtében is (Habermas kifejezésével) sajátos "véleményklíma" alakul ki, amely gyorsan és szélsőségesen változhat. A konfliktusorientált politikai kommunikáció egyik fő jellemzője, hogy a szélesebb nyilvánosság számára (is) egyre átláthatatlanabb lesz. Támadásokra támadás a válasz, (metaforákra durvább metaforák) – s végén pedig már maga a harc, az ellenfél legyőzése, a törlesztés elszántsága válik puszta céllá. Michel Foucault írja, hogy a politika valójában "csak egy folyamatos, a hatalomért vívott harc epizódjaiként értelmezhető". Az a hatalmas, aki gyakorolja is a hatalmat! A ’nagy csaták’ közti időre, néhány politikusunknak, szívesen ajánlom Eliot versének kezdő sorait gondolatébresztőként: "Mi vagyunk az üresek, A kitömött emberek. Jaj! Összehajlunk Összehajlik szalmabélü kobakunk. Száraz hangunk, mikor összesugdosunk. Halk és nincs értelme semmi sem..." (T. S. Eliot: Az üresek Vas István fordítása)
- 21 -
Felhasznált irodalom
http://www.kettosallampolgarsag.hu http://www.hirstart.hu/itthon.html http://www.mancs.hu/index http://www.magyarhirlap.hu/ http://www.nepszabadsag.hu http://www.nepszava.hu http://www.vilaggazdasag.hu http://www.napi.hu http://es.westel900.net http://www.fn.hu http://www.hirstart.hu http://hvg.hu/hvgfriss http://www.papa.fidesz.hu/index. http://magyarország.hu http://www.hirtv.net.hu http://www.nol.hu/cikk/ http://www.szochalo.hu http://www.mtv.hu/rovat http://www.mtv.hu/cikk http://www.hirado.hu/musor http://www.aszolasszabadsaga.hu/ http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre26/ http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=M UBIRALAT0431&article=2004-0802-102502JMLG
http://www.gondola.hu/index http://index.hu/politika/belfold http://www.index.hu http://www.origo.hu/itthon http://www.radio.hu http://www.stop.hu http://www.pasztortibor.hu http://www.hvg.hu http://www.nol.hu/cikk http://www.zpok.hu/vedegylet/modules http://index.hu/politika/belfold http://www.median.hu/kutatasok http://www.nethirlap.hu http://www.ma.hu http://www.icenter.hu http://hirportal.uw.hu http:// www.fidesz.hu http://mszp.hu http://www.szdsz.hu http://www.mdf.hu http://jpt.hu/hirtv http://www.mno.hu/index. http://www.mozgovilag.hu http://www.magyarhirlap.hu/Archivum
A politikai kommunikáció és tömegtájékoztatás politikai szerepe. In.: Kovács László Imre – Löffler Tibor: A politikatudomány alapjai II. Jegyzet a kommunikáció szakos hallgatók részére. Bp., 2001. p.: 79. &&& Irodalom az alkotmányról és köztársasági elnökökről http://www.sziszki.hu/otto/Tori/Uralkodok/Kozteln/kozteln.html http://www.mkogy.hu/biz/urb/jogszab/4_1999abhat.htm http://www.mkogy.hu/biz/urb/jogszab/62_2003abhat.htm http://www.es.hu/up/printable.asp?channel=PUBLICISZTIKA0520&article=2005-0522-213647QVFO http://www.akg.hu/~et/jog/ab94x36.html http://es.fullnet.hu/0245/publi.htm - 22 -
