Szegedi Kistérség Többcélú Társulása

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

2008.

Jóváhagyta: A SZKTT Polgármesterek Tanácsa 103/2008. (XII.19.) P.T. sz. határozatával módosított 33/2008. (IV. 30.) P.T. sz. határozattal 1

KONCEPCIÓT KÉSZÍTETTÉK:

Kónya Tünde Mártháné Megyesi Mária Papp Istvánné Zomboriné Botás Mária

2008. 2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .......................................................................................................................................... 4 I. Elızmények................................................................................................................................... 5 I.1. Jogszabályi háttér .................................................................................................................... 6 I.2. A szolgáltatástervezési koncepció általános célkitőzései........................................................... 6 I.3. A szolgáltatástervezési koncepció stratégiai célkitőzései.......................................................... 7 I.4. Célterületek............................................................................................................................. 7 II. Általános jellemzık (helyzetelemzés) ............................................................................................ 7 II.1. Demográfiai adatok ............................................................................................................... 9 II.2. Gazdasági helyzet ................................................................................................................ 12 II.3. Foglalkoztatottság................................................................................................................ 13 II.4. Infrastruktúra ...................................................................................................................... 17 II.5. Szociális helyzetet meghatározó tényezık a kistérségben...................................................... 19 II.6. Helyzetfelmérés – SWOT analízis........................................................................................ 20 III. A kistérség településeinek feladat ellátási kötelezettségeinek jellemzıi ....................................... 22 III.1. Jogszabályi háttér................................................................................................................ 22 III.2. A jogszabályi keretek változása........................................................................................... 24 III.3. Szociális alap és szakosított szolgáltatások biztosítása ......................................................... 24 III.4. Ellátási kötelezettség értékelése .......................................................................................... 27 IV. Intézkedési Terv........................................................................................................................ 47 IV.1. A kistérség fejlesztési elképzelései....................................................................................... 47 IV.2 Szociálpolitikai elvek:........................................................................................................... 47 IV.3. Célcsoport......................................................................................................................... 49 IV.4. Jövıkép meghatározás........................................................................................................ 49 IV.5. Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról.............................................................................. 51 IV.6. Fejlesztési irányok .............................................................................................................. 52 V. Finanszírozás helyzete ................................................................................................................ 53 VI. Várható eredmények ................................................................................................................. 54 VII. Összegzés ................................................................................................................................ 55

3

Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása, melyet a 2001. évi LXXIX. törvény iktatott be, rendelkezik arról, hogy „a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.” Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el, esetünkben a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció az adott területen élı lakosság demográfiai mutatóin túl felméri a szociális szolgáltatások iránti igényeket, a speciális ellátások biztosításának szükségességét, illetve ezeken túlmenıen feltárja, hogy az illetı önkormányzat (önkormányzatok) miként tesznek eleget ellátási kötelezettségüknek, és hogy az egyes szolgáltatások milyen formában finanszírozhatóak és biztosíthatóak. Mindezek alapján készítettük el szociális szolgáltatástervezési koncepciónkat, amely a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) településeinek megbízásából készült. A dokumentumban részletezzük a koncepció célját, bemutatjuk az érintett kistérséget jelenlegi helyzetét, annak fıbb társadalmi és gazdasági mutatóit. Röviden összefoglaljuk a szociális gondoskodás fıbb jellemzıit, ezen belül az alap és a szakosított ellátásokat. A harmadik fejezetben pedig bemutatjuk a társulás keretében mőködı szociális intézményeket, az intézmények felépítését, az azokban résztvevı településeket, továbbá röviden írunk a jelenlegi helyzetrıl és a közeljövıben tervezett fejlesztésekrıl. A koncepció készítésének célja a törvényi kötelezettség teljesítésén túl, hogy az egyes ellátási formák, az azt igénybe venni kívánók részére elérhetıek legyenek és a szociális ellátás megfeleljen a szakmai és a jogszabály által megkívánt kritériumoknak, és az ellátó rendszer hatékonyan, eredményesen mőködjön. A koncepció összeállítása során alkalmazott módszertani eszközök: • • • • •

A kistérségben meglévı programdokumentációinak áttekintése, elemzése. Adatgyőjtés, összegzés, a statisztikai adatok táblázatba, diagramba foglalása. A kistérségrıl a KSH adatainak összegyőjtése, - az elemzés készítéséhez. SWOT analízis készítés. A szociális jogalkotás közelmúltbeli és tervezetben lévı dokumentumainak elemzése.

Az adatgyőjtés, az információk, dokumentumok valamint az adatok számszerősítése után elkészítjük a részletes helyzetelemzı tanulmányt, mely alapot ad a kistérség szociális tervezési koncepciójának elkészítéséhez. Az ellátórendszer bemutatásakor, valamint a fejlesztési területek meghatározásakor a kistérség ellátórendszerének szerves részét alkotó, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. ( a továbbiakban: Gyvt. ) hatálya alá tartozó gyermekjóléti szolgáltatásokat is vizsgáljuk, annak ellenére, hogy a jogszabály által elıírt koncepciókészítési kötelezettség csupán a szociális szolgáltatásokra terjed ki.

4

I. Elızmények A 2004. év júliusában Szeged Megyei Jogú Város és a statisztikai kistérséghez tartozó települési önkormányzatok (Algyı, Deszk, Domaszék, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó) megalakították a Szegedi Kistérség Többcélú Társulását, a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alapján, majd a törvény kihirdetését követıen a megállapodás szükséges módosításai megtörténtek. A települési önkormányzatok kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény, kettıs céllal intézményesítette a kistérségi társulásokat: egyrészt a kistérségek összehangolt fejlesztésének elısegítése, másrészt az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának növelése, hatékonyabbá tétele érdekében. A törvényi felhatalmazás alapján 2004. november 10-én a többcélú társulás keretében megalakították a tagok a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, a munkaadói, munkavállalói, állami és a civil szervezetek részvételével. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása alakulásának dátuma 2004. 07. 13., fı tevékenysége az általános közigazgatás (TEÁOR 75.11), volt, a társulás elnöke, a székhely település önkormányzatának mindenkori polgármestere, jelenleg Dr. Botka László, SZMJV Önkormányzat polgármestere. A jogszabály által kínált lehetıség mellett, a többcélú társulás létrehozásának célja: - közszolgáltatások magasabb színvonalon történı, hatékonyabb ellátása - kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerősítése, - normatív, kiegészítı normatív támogatások igénybe vételének lehetısége megteremtése, - továbbá pályázatokon való kistérségi szintő részvétel koordinálása. A társulási megállapodás szerint a települési önkormányzatok együttmőködése az alábbi feladatok, közös ellátására irányul: • Közoktatás • Szociális alapszolgáltatás • Gyermekjóléti szak- és alapellátás • Egészségügyi feladatok • Belsı ellenırzési tevékenység • Környezet- és természetvédelem • Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás • Szennyvíztisztítás és –elhelyezés • Turisztika • Foglalkoztatás • Területfejlesztés A társulás keretében 2007. januárjában megalakult a SZKTT Humán Szolgáltató Központ és a SZKTT Szociális Szolgáltató Központ, melyek a kistérség településeinek szociális munkáját szervezik és irányítják. A 2007. július 1-jével létrejött a 8 település 19 tagintézményét összefogó Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egységes Gimnáziuma, Általános Iskolája, Óvodája, Pedagógiai Szakszolgálata.

5

I.1. Jogszabályi háttér A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) 92. §. (3) bekezdése elıírja a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat számára a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepció elkészítését. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat illetve a társulása kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Sztv. 92. §. (4) bek. Elıírja a koncepció tartalmát, a koncepció tartalmazza különösen: • A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket • Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról • A szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit • Az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A Sztv. 92. §. (5) bek. alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, illetve a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A Sztv. 92. §. (7)-(8) bek. elıírja a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás az elfogadást megelızıen véleményezteti a Szociálpolitikai Tanács területi szervével és a megyei önkormányzattal.

I.2. A szolgáltatástervezési koncepció általános célkitőzései •

• • • • • • •

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a kistérség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erıforrások optimális felhasználásával lássák el, a lehetıségekhez mért legmagasabb szinten. Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a Társulása a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során alkalmaz. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányvonalairól. Szociális szolgáltatást biztosító intézmények a kistérségben összehangoltan, valós szükségletekre reagálva mőködjenek. Javuljon a közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottsága, kihasználtsága és finanszírozása. Erısödjön a kistérségi tudat és szolidaritás. Érvényesüljön Szeged város és a kistérség partneri kapcsolata és egymásra utaltsága a közös szociális stratégiákban és intézményfenntartásban. Elıtérbe kerüljön a szektorsemlegesség elve a szociális alapellátásban.

6

I.3. A szolgáltatástervezési koncepció stratégiai célkitőzései • • • • • • • • •

A területi és társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. A lakókörnyezetben történı komplex segítségnyújtás. Közösségi alapú szolgáltatási formák létrehozása. Hátrányos helyzető csoportok kirekesztıdésének megakadályozása. Társadalmi befogadás elısegítése. Szektorsemlegesség. Szükségletalapú tervezés. Szolgáltatások biztonságos mőködési feltételeinek kialakítása. Szolgáltatók közötti partnerség, kooperáció és koordináció erısítése.

I.4. Célterületek A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások fejlesztésével az alábbi területeket célozza meg: • Szociális alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások nyújtása. • Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások biztosítása. • Gyermekek, fiatal felnıttek, családok és idıskorúak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelızése, elhárítása. • Fogyatékos személyek életvitelének segítése, támogató szolgálat biztosítása, társadalmi integrációjuk elısegítése. • Humán- és pénzügyi erıforrások fejlesztése.

II. Általános jellemzık (helyzetelemzés) A szegedi kistérség Csongrád megye déli részén helyezkedik el, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyása mentén és Szeged települési környezetét foglalja magában. A települések az új statisztikai kistérségben: Algyı, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. A kistérség 753 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át teszi ki, míg a 200 ezret meghaladó népességével hazánk lakosságának 2%-át képviseli. A kistérség térszerkezete arányosnak mondható, hiszen települései a térség központi településének centrumától – az egyetlen Dóc kivételével – 15 km-en belül, szinte sugarasan helyezkednek el. (1. ábra)

7

1. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) A térség az ország legmélyebben fekvı területe. Meghatározó része a Tisza, illetve a Maros egykori árterén helyezkedik el, ami a vízellátottságot tekintve kedvezı, ár- és belvízi veszélyességet, valamint az élıvizek szennyezési kockázatát tekintve viszont kedvezıtlen adottság. A kistérség nyugati pereme már felnyúlik a Duna-Tisza közi homokhátság területére, és részben osztozik annak sajátos vízgazdálkodási problémájában (talajvízcsökkenés). A vidék az ország egyik legnapfényesebb tája, a napsütéses órák száma meghaladja a 2050 órát. Területe alapvetıen síkvidéki, a talajadottságok ennek ellenére nagyon változatosak, megtalálható itt az alacsonyabb termıképességő homokvidék és a termékeny talajú Maros-szög, amely a Tisza-Maros torkolattól egészen az országhatárig terjed. A természetes tájon ugyan csak néhány méteres domborzati különbségeket tapasztalhatunk, azonban ennek sajátos elhelyezkedése (pl. egykori medermaradványok, illetve a homokos felszín egyenetlenségei) igen mozaikos tájszerkezetet eredményez, ami az értékes természeti területek szövevényes elhelyezkedésében is megnyilvánul.

8

II.1. Demográfiai adatok A kistérség központi települése Szeged Megyei Jogú Város, ami a terület 37,3 %-án helyezkedik el, viszont a népesség 4/5-ét adja. Az utóbbi bı évtized során azonban Szeged és a környezı települések viszonyában jelentıs módosulás tapasztalható. Szeged város lakosságszáma jelentısen (6300 fıvel) csökkent, míg a kistérség többi településén (Dóc kivételével) a lakosságszám emelkedı tendenciát mutat. A Szeged környéki kistelepülések lakossága az elmúlt 16 évben 15-35 %kal nıtt. Település Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó Összesen Szeged nélkül

Lakosság (fı) 1990 2007 0 5 389 2 755 3 475 805 775 3 178 4 559 1 455 1 618 2 979 3 370 6 933 8 217 3 469 4 595 169 930 163 622 1 567 1 754 1 330 1 636 2 225 3 465 196 626 202 475 26 696 38 853

Terület km2 2007 70,30 52,05 49,43 52,15 27,31 36,63 55,77 53,72 281,00 26,89 15,49 26,90 747,64 466,64

1. táblázat: a Szegedi Kistérség lakosságszám változása 1990. és 2007. között Forrás: BM Adatfeldolgozó / KSH /TeIR Szeged város demográfiai folyamataiban a 90-es évtized egy új szakasz kezdete, mivel ezekben az években kezdıdött el a város lakosságának csökkenése, egyrészt a természetes népmozgalom negatívba fordult egyenlege, másrészt a vándorlási nyereség mérséklıdése következtében. A faluváros közötti népesség áramlási folyamat megfordult, már többen költöztek ki, mint be a városba. Ebben a környezı falvak olcsóbb és bıségesebb telekkínálata mellett az is közrejátszott, hogy a 90-es években, a szegedi foglalkoztatásban fontos szerepet játszó ipar jelentıs vesztesége miatt munkahelyek szőntek meg, sıt elmaradtak a népességet vonzó iparfejlesztések is. Összességében a város népessége 1990. és 2007. közötti idıszakban 6.308 fıvel csökkent. A szegedi kistérségben egy négyzetkilométeren átlagosan 123-an élnek, ami a Csongrád megyei átlag felett van. E magas népsőrőségi érték döntıen Szeged kimagasló – 580 fı / km2 – értékének köszönhetı. A kistérség települései közül csak két település – Újszentiván, Zsombó – népsőrősége haladja meg a megyei átlagot. A kistérség legritkábban lakott települése Dóc, ahol mindössze 16-an élnek egy négyzetkilométeren. A kistérség lakosságának több mint 80 %-a él Szegeden, a fennmaradó kb. 38.800 fı a kistérség községeinek lakója. A kistérség településein jellemzı az az irány, hogy Szeged város lakosságával szemben a kistelepülések népessége nı. Ugyanakkor Szeged esetében a vándorlás sem egyenlíti ki a lakosságszám fogyását, míg a legtöbb kistelepülés esetében – elsısorban a Szegedrıl való kiköltözık miatt – a népességszám összességében emelkedik.

9

Lakónépesség megoszlása nemek szerint: Település Szeged Algyı Deszk Domaszék Dóc Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Összesen:

Település típusa megyeszékhely nagyközség község község község község község város község község község község

Férfi lakosok száma 76 062 2 590 1 735 2 260 373 800 1 694 4 005 2 306 871 816 1 716 95 228

Nıi lakosok száma 87 560 2 799 1 740 2 299 402 818 1 676 4 212 2 289 883 820 1 749 107 247

2. táblázat: BM Központi Adatfeldolgozó 2007.

2007. évben a kistérség nıi lakosainak száma 107 247 fı, mely a kistérség összlakosság számának a 53%. A nıi lakosok száma 12 019 fıvel haladta meg a kistérség férfi lakosainak a számát. Népesség mozgás mutatói a kistérségben: Település Szeged Algyı Deszk Domaszék Dóc Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó ÖSSZESEN:

Élve születés 1 592 58 27 48 10 12 33 80 42 14 13 24 1 953

Halálozás 1 882 56 25 44 22 30 53 112 56 20 26 30 2 356

Természetes szaporodás illetve fogyás -290 2 2 4 -12 -18 -20 -32 -14 -6 -13 -6 -

Belföldi vándorlási különbözet 139 -48 22 40 -2 -6 7 -3 -12 -13 -26 34 -

3. táblázat: KSH Statisztikai Évkönyv adatai, 2005.

2005 évben a fent megjelölt adatok alapján 1 953 újszülött jött a világra, és 2356 lakos hunyt el. Az ellátási terület lakónépesség csökkenésének mértéke nem lassult. A természetes szaporodás illetve fogyás adatai az ellátási területen is tartós népességcsökkenést jeleznek. A pozitív vándorlási mutatót elsısorban a Szegedre való beköltözés alakítja, amely a városhoz közel lévı településeken egyaránt érvényesül. Az alacsony születési ráta és a fiatalok elvándorlása miatt az idıskorú lakosság aránya igen magas. A települések többségében az elöregedés a jellemzı. A kistérség településeinek felénél jellemzı a magas 20% körüli, vagy azt lényeges meghaladó (pl. Szatymaz 48%, Domaszék 46%) külterületi lakosság. 10

8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Algyı

Deszk

Dóc

Domaszék Kübekháza lakónépesség

Röszke

Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván

Zsombó

külterületi lakónépesség

Lakónépesség 163 5 336 3 307 813 4 324 1 603 3 303 7 887 4 268 1 726 1 578 (fı) 699 külterületi lakónépesség 998 38 238 2086 0 695 494 2136 2813 93 0 (fı) külterületi lakónépesség 19 1 29 48 0 21 6 50 2 5 0 aránya (%) 4. táblázat, A Szegedi kistérség külterületi lakosságának aránya az összes lakossághoz viszonyítva népszámláláskor (2001) Forrás: TeIR

Zsombó

Újszentiván

Tiszasziget

Szeged

Szatymaz

Sándorfalva

Röszke

Kübekháza

Domaszék

Dóc

Deszk

Algyı

2. ábra, A Szegedi kistérség kistelepüléseinek összes és külterületi lakosságszáma a népszámláláskor (2001) Forrás: TeIR

3 331 1 195 36

11

II.2. Gazdasági helyzet Szeged a Dél-alföldi régió legnagyobb városa. 1962 óta Csongrád megye székhelye, egyben igazgatási, kulturális és gazdasági központja. Az M5-ös autópálya mentén, a Maros torkolatától kissé délre, a Tisza két partján fekszik. Az autóúton mért távolsága Budapesttıl 171 km. A város iparában nagy jelentıségő az élelmiszeripar és gazdasági életében fontos szerepet játszik a kis- és nagykereskedelem, amely a nemzetközi cégek révén nemcsak a szegedi agglomerációra, hanem a szomszédos országokra is nagy hatást gyakorol. A gazdasági és társadalmi fejlıdésre jelentıs kihatással van, hogy Szeged város az ország egyik legjelentısebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. A felsıoktatási és kutatási intézményhálózat folyamatosan fejlıdik. Szeged város idegenforgalmi vonzerejét sajátos természeti értékei, kulturális rendezvényei és jellegzetes hagyományai jelentik. A 90-es évek foglalkoztatási problémái /foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése, a munkanélküliség megjelenése/ a nagyvárosokat, így Szegedet sem kerülték el. Mára azonban a térség gazdasága dinamikusan fejlıdı tendenciát mutat. Gazdasági aktivitás a megyében a legmagasabb – regisztrált társas és egyéni vállalkozások száma a kistérségben 27.675. Figyelemre méltó körülmény, hogy míg a regisztrált gazdasági szervezeteknek – a megyeinél jelentısen mérsékeltebb hányada – alig több mint nyolctizede volt 2005-ben vállalkozás, addig a non-profit szervezetek aránya a dupláját tette ki a többi község, illetve a megye átlagának. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adó 2005. évben a szegedi kistérségben 134.782 Ft, amely meghaladja a megyei átlagot, melynek mértéke 100.073 Ft. Regisztrált vállalkozások száma a szegedi kistérségben:

24217

Szeged Algyı (314) Deszk (416) Dóc (36) Domaszék (382) Kübekháza (84) Röszke (277) Sándorfalva (730) Szatymaz (435) Tiszasziget (144) Újszentiván (159) Zsombó (363)

3. ábra: KSH statisztikai évkönyv 2005. A szociális ellátásokra való rászorultság egyik meghatározó eleme a jövedelmi helyzet, amelyet meghatároz a keresetek, a nyugdíjak és a nyugdíjszerő ellátások mértéke. A szegénység szélsıséges formáinak közvetlen oka a jövedelmi szegénység.

12

Nyugdíjban/nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma a kistérségben: 100%

80%

7 32

21

22

9

7

0 58

46 11

53

0

6 20

8 53

10

8 46

0 61

27

34 7

9

90%

70% 60%

0

3

85

Szaytmaz

9

Sándorfalva

43

Röszke

53

14

31 26

Kübekháza

74

Domaszék

10

7

53

48

Deszk

12

Algyı

27 7

1 95

80 12

30%

49

27 0

40%

61

50%

20% 10% 0% Szeged

Dóc

Nyugdíjban/nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma

Tiszasziget Újszentiván

Zsombó

öregségi nyugdíjban részesülık száma

4. ábra: KSH statisztikai évkönyv 2005. A szegedi kistérség lakónépességének 29,8%-a részesül nyugellátásban vagy nyugdíjszerő ellátásban (60.506 fı). A nyugellátásban részesülıknek több mint a fele 53% részesül öregségi nyugdíjban, amely a kistérség összlakosságának a 16%-a (32.307 fı).

II.3. Foglalkoztatottság A KSH munkaerı-felmérése alapján a dél-alföldi megyék közül Csongrád megye aktivitási mutatói a legkedvezıbbek. 2006 IV. negyedévében – az elızı évek értékeit meghaladva – a megye 15-74 éves népességének mintegy 55 százaléka, több mint 177 ezer fı tartozott a gazdaságilag aktív körhöz. Közülük csaknem 170 ezren foglalkoztatottként voltak jelen a munkaerıpiacon, az elızı évhez képest mintegy 6 százalékkal többen, miközben a munkanélküliek száma egyharmadával csökkent. A megye munkanélküliségi rátája is e kedvezı irányú elmozdulást tükrözi, az egy évvel korábbi 7,7-rıl 5 százalékra mérséklıdött. 2006-ban a megyei székhelyő legalább 5 fıs vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan 96 ezren álltak alkalmazásban, megközelítıleg ugyanannyian, mint az elızı évben. A létszám csaknem kétharmadát foglalkoztató versenyszférában kismértékő emelkedés következett be, míg a költségvetés területén foglalkoztatottak száma némileg elmaradt a 2005. évitıl. A gazdasági ágak zömét 2006-ban létszámvesztés jellemezte, csupán néhány területen emelkedett a foglalkoztatottság színvonala. A legdinamikusabban (8,5%-kal) a kis létszámot foglalkoztató pénzügyi közvetítés növelte alkalmazottainak körét, amit ezúttal az építıipar követett közel 8 százalékos létszámbıvüléssel. A legnagyobb létszámvesztést 2006-ban a szolgáltatási jellegő gazdasági ágak szenvedték el: a szállítás, posta, távközlésben 8, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátásban 6, míg az egészségügyben alkalmazásban állók száma 4 százalékkal csökkent az elızı évhez képest. 2006-ban a megyei székhelyő gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer forintot tett ki, ez – az országoshoz hasonlóan – 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megyei keresetek országoshoz viszonyított lemaradása változatlanul 15 százalék körüli. A versenyszférában a bruttó átlagkeresetek mintegy 9 százalékkal emelkedtek, míg a költségvetés területén 7 százalékos keresetnövekedést könyvelhettek el. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 196 ezer, a fizikaiak mintegy 107 ezer forintot kerestek, a 2005. évinél 7, illetve 9 százalékkal többet. A gazdasági ágak közül a mezıgazdaság, illetve az építıipar keresetei emelkedtek a legnagyobb mértékben (több mint 10%kal), de a közigazgatás és a kereskedelem keresetnövekedése is közelítette a 10 százalékot. A 13

megyében 2006-ban is a pénzügyi közvetítés vezette a fizetési rangsort 267 ezer forinttal, de a közigazgatás és az energia-szektor is lényegesen magasabb kereseteket biztosított a megyei átlagnál. A legkevesebbet, mintegy 81 ezer forintot ezúttal is a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban dolgozók keresték. Szeged, mint a kistérség központja fontos szerepet tölt be a foglalkoztatottságot illetıen a kistérségben, a foglalkoztatásban elfoglalt helye a megyében is kiemelkedı. A 90-es évek kedvezıtlen munkaerı-piaci változásai a szegedi kistérséget sem kerülték el, de foglalkoztatási mutatói ennek ellenére jobbak voltak a megyei átlagnál. A foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a térség valamennyi községében magasabb a foglalkoztatottak aránya, mint a megye többi településeinek átlaga (31%), ám az egyes települések között is jelentıs különbségek tapasztalhatók. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a kistérségben rendkívül alacsony, ugyanakkor a szolgáltatási szféra túlsúlya meghaladja a 70%-ot, ami abból adódik, hogy az utóbbi 2 évtizedben, a szolgáltatásban dolgozók száma folyamatosan emelkedett, ugyanakkor a termelı ágazatokban dolgozók számaránya folyamatosan csökkent. A kistérségben foglalkoztatottak aránya lényegében megegyezik a megyeivel, a 30 évnél fiatalabb foglalkoztatottak aránya Szegeden a legmagasabb, a 60 évnél idısebbek hányada, tekintettel a mezıgazdasági munkavégzésre, a kistérség egyéb településein jelentısebb, mintegy kétszerese a városinak. A népesség iskolázottsági szintjének általános növekedésével összhangban a foglalkoztatottak iskolázottsági szintje is emelkedik, mutatói lényegesen kedvezıbbek a megyei átlagnál. A magas értékek vitathatatlanul Szegednek köszönhetıek, a kistérség községeiben ugyanezen mutatók jóval alacsonyabbak. A Szegedi kistérségben 2005-ben a regisztrált munkanélküliek száma 6880 fı volt, mely szám a 2000es 7160 fıhöz képest 4%-os csökkenést jelent. A nyilvántartott álláskeresık száma 2006. évben havi bontásban: 2006. év Szeged és térsége Január 6904 Február 6838 Március 6667 Április 6247 Május 5799 Június 5649 Július 5612 Augusztus 5572 Szeptember 5615 Október 5485 November 5515 December 5628 Havi átlag 5961 5. táblázat: Csongrád megyei helyzetkép ÁFSZ 2006.

14

350

300

250

200

150

100

50

0 Algyı

Deszk

Dóc

Domaszék Kübekháza 2000

2001

Röszke

2002

Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván

2003

2004

Zsombó

2005

5. ábra, Regisztrált munkanélküliek számának változása a Szegedi kistérség kistelepülésein 2000-2005. között Forrás: TeIR

Megyei szinten a munkanélküliek havi átlagszáma - a 2005. évi 1660 fıs, tíz százalékos emelkedés után – 2006-ban 2514 fıvel, 13,7 százalékkal csökkent az elızı évhez képest. Szegeden a munkanélküliek száma 2006. évben átlagosan 1505 fıvel, húsz százalékkal maradt el az elızı évi létszámtól. Ebben a térségben csökkent a legnagyobb mértékben az álláskeresık száma. Havonta átlagosan 5961 fı szerepelt a kirendeltség nyilvántartásában, januárban az álláskeresık száma még a hétezer fıt közelítette, amely év végére, 5628 fıre esett vissza. 0% 5%

0%

5%

10%

16%

12%

16% 11%

13%

12% 0-16 év

17-20 év

21-25 év

26-30 év

46-50 év

51-55 év

56-60 év

61 év fölött

31-35 év

36-40 év

41-45 év

6. ábra, A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlása a Szegedi kistérségben 2005-ben Forrás: TeIR

15

350 300 250 200 150 100 50 0 2002

2003 pályakezdı nı

2004

2005

pályakezdı férfi

7. ábra, A regisztrált munkanélküli pályakezdık száma Szegeden 2002-2005 között Forrás: TeIR

A pályakezdık aránya 11-12% között mozog, és a fenti grafikonokon jól látható, hogy számuk folyamatosan nı, azonban a kistelepüléseken növekvı tendenciát mutat a munkanélküli pályakezdı nık száma. A diplomás munkanélküliek száma az utóbbi években lassan emelkedik, a középfokú végzettséggel rendelkezık száma a legmagasabb, ami szintén lassú emelkedést mutat a belsı szerkezeten belül. A szakképesítéssel nem rendelkezıké, és a 8 általánost végzettek száma pedig stagnál. 2000 1800 1600 1400

ált. is k. 8 os ztályánál kevesebb általános iskola

1200

szakm unkás képzı 1000

szakiskola szakközépiskola, technikum, gim názium

800

fıiskola 600

egyetem

400 200 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

8. ábra, Regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása Szegeden 2000-2005 között Forrás: TeIR

16

6%

3%

2% 24%

33%

30%

2% ált. isk. 8 osztályánál alacsonyabb szakmunkásképzı szakközépiskola, technikum, gimnázium egyetem

általános iskola szakiskola fıiskola

9. ábra, A regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlásának aránya a Szegedi kistérségben 2005-ben Forrás: TeIR

Szegeden a foglalkoztatottak csaknem fele értelmiségi, illetve egyéb szellemi tevékenységet végez, míg a kistelepüléseken ez az arány alacsonyabb, ott inkább a mezıgazdasági és az ipari foglalkoztatás felé tolódik el a hangsúly. A kistérség egészére jellemzı, hogy a férfiak aránya magasabb, 53% a foglalkoztatottak körében, míg a kistelepüléseken ez az arány több, mint 58%.

II.4. Infrastruktúra A Szegedi Kistérség közlekedés-földrajzi helyzete jónak mondható, hiszen Európa egyik fontos közlekedési tengelyébe esik, hajózható folyókkal rendelkezik. A kistérség közelében három országhatár (Szerbia, Románia, Magyarország) találkozási pontja van. Az M5-ös autópálya megépítése jelentıs hatást gyakorol a térség gazdaságára, amellyel járó elınyök jobb kihasználására a 2010-ig elkészülı M43-as tranzitút kivitelezésével nyílik lehetıség. A Románia felé tartó (M43) valamint az M9-es gyorsforgalmi utak hiánya jelenleg kedvezıtlenül befolyásolja a város és a térség közlekedését. A kistérség belsı megközelíthetıségére jellemzı, hogy jelenleg mindössze három Tisza-híd található a térségben, a Maroson pedig egy sem. A sugárirányú úthálózat Szeged központtal mőködik, de a településeket összekötı haránt irányú hálózat hiányos, vagy rossz minıségő. A települések egymás közötti elérhetısége zömében a központon, Szegeden keresztül biztosított, csak egyes településeknek van egymással közvetlen közúti kapcsolata. Emellett azonban a tranzit forgalom lebonyolítása a másodrendő utak feladata, melyek azonban sem mőszaki állapotuk, sem teherbírásuk figyelembe vételével nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Szeged városban a tömegközlekedés korszerősítésre szorul. A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen továbbá a szegedi repülıtér, szegedi közforgalmi kikötı fejlesztése és a kombinált fuvarozás kiépítése. A légi megközelítés további javulása várható a szegedi repülıtér légi közlekedésbe való bekapcsolása által. A vasúti kapcsolat „zsákszerő”, a Tisza két partja között nincs vasúti összeköttetés. RO-LA terminál épült Szeged - Kiskundorozsmán, mely az olaszországi Sezana és az ausztriai Wells felé biztosít összeköttetést, s mivel összekapcsolja a vasúti és a közúti szállítást, olcsóbb, gyors és környezetkímélı szállítási rendszert valósít meg. Nincs viszont közvetlen és rendszeres teherszállításra is alkalmas vasúti kapcsolat Romániával és Szerbiával. A kistérség kerékpáros közlekedésérıl elmondható, hogy a települések nagy részén található hosszabb-rövidebb kiépített kerékpárút, de ezek sem településeken belül, sem települések közt nem 17

alkotnak egységes hálózatot. A falvakban és Szeged városában is igen magas a kerékpárral közlekedık száma, ezért a kistérség települései célul tőzték ki mind a kerékpáros turizmus fellendítése, mind a közlekedés biztonságának növelése érdekében a meglévı kerékpárutak hálózattá fejlesztését, kapcsolat kiépítését a szomszédos kistérségekkel. Jelenleg közel 28 km kerékpárút épült ki a kistérség területén, mely számot a céloknak megfelelıen meg kell háromszorozni. A településeken a vezetékes gáz, és ivóvízellátásban bekacsolt lakások aránya szintén megfelelı, csak néhány településen vannak ezen értékek 50% alatt. 100,00

80,00

60,00

40,00

20,00

0,00 Algyı

Deszk

Dóc

Domaszék Kübekháza

Röszke

vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (%)

Sándorfalva Szatymaz

Szeged

Tiszasziget Újszentiván

Zsombó

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya (%)

10. ábra, A települések lakosságának gázzal és ivóvízzel való ellátottsága a Szegedi kistérségben 2005-ben Forrás: TeIR

A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya hasonló értékeket mutat, a kiugróan alacsony értéket Domaszék és Zsombó képviseli. A kistérségben a szilárd hulladékgyőjtés, szállítás és lerakás ISPA program keretében valósul meg, melyben Szeged környéki 33 kistelepülés vesz részt, regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítva ki. A folyékony hulladék szállításának és tisztításának megoldása folyamatban van a térségben. Egyes településeken ezen feladat már megoldott. Emellett szintén ISPA támogatással valósult meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Szegeden, valamint Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget kistelepüléseken. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Algyı

Deszk

Dóc

Domaszék Kübekháza

Röszke

Sándorfalva Szatymaz

Szeged

Tiszasziget Újszentiván Zsombó

rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya (%)

11. ábra, A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya a kistérség településein 2005-ben Forrás: TeIR

18

II.5. Szociális helyzetet meghatározó tényezık a kistérségben A demográfiai viszonyokat tekintve Csongrád megyei viszonylatban a legnagyobb mértékő természetes fogyással és a legmagasabb arányú 60 éven felüli lakossággal rendelkezik a kistérség. Az országosan második legalacsonyabbnak számító átlagfizetések, a munkaerı-piaccal adekvát szakképzés hiánya, a munkáltatók alacsony száma negatív tendenciákat eredményez, mint pl. gyakori fluktuációt, pályaelhagyást, és végsı esetben más régióba vándorlást. Az egészségtelen életmód, a rossz egészségi és mentális állapot, a szenvedélybetegségek szintén gyakori problémaként jelentkeznek és egyben munkaerı-piaci és szociális helyzetet hátrányosan befolyásoló tényezık is. A szegedi kistérségben élı lakosság hátrányos helyzetének okozói részben a rossz lakáskörülmények és a közmőellátások hiánya, valamint a kistelepülések és tanyák közlekedési problémái, azaz különbözı közszolgáltatások és munkahelyek elérhetıségének nehézségei. A kirekesztettséget tovább fokozza az egyes településeknél a külterületen élık magas aránya, az alacsony iskolázottság illetve az alacsony foglalkoztatottság, munkanélküliség. A szegénység illetve az elszegényedés a fejletlen infrastruktúrával rendelkezı településeken, valamint a külterületeken élıket, az elöregedıben lévı települések lakosait, a rossz egészségi /fizikai és mentális/ állapotban lévıket, a nagycsaládosokat és az egyedülálló szülıket érinti leginkább. A kistérség kiépült szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerrel rendelkezik, mégis a törvények betartásával nyújtott jelenlegi alapszolgáltatások elérhetısége fıleg a tanyákon és a kistelepüléseken élık számára nem jelent hozzáférést.

19

II.6. Helyzetfelmérés – SWOT analízis • • • • • • • • • • •

Erısségek természeti vagyon /földgáz, természetvédelmi tájegység/ tudásközpontú nagyváros pozitív hatása a vonzáskörzet településeire társulási hajlandóság és együttmőködési készség megléte a kistérség szerepének fokozatos erısödése a feladatellátásban (SZKTT létrejötte, mőködése) kistérségi tudat erısödése mind a tervezés, mind a szolgáltatások összehangolása területén alapszolgáltatások viszonylag jól kiépített rendszere kedvezı ellátottsági mutatók tapasztalt, képzett humán-erı kapacitás több régiós és megyei módszertani intézmény ellátási területe, kiemelt szakmai segítségnyújtás kapcsolati tıke érdekvédelmi szervezetekkel, szakminisztériummal, módszertani intézményekkel innovációra való nyitottság, együttmőködési hajlandóság

• • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • •

Gyengeségek leszakadó településrészek gyengülı népességmegtartó erı (munkahelyek, szolgáltatások hiánya) szociális tervezés hiányosságai szociális szakmai tevékenység hiányosságai (tervezés, párbeszéd, érdekérvényesítés, szakmafejlesztés) szolgáltatásokra létrehozott együttmőködések gyakran csak formálisak, kevésbé átláthatóak az ágazat alulfinanszírozottsága szakemberek alacsony társadalmi presztízse kistelepülésen nem elérhetık a speciális szolgáltatások (mediáció, családterápia, adósságkezelés, kapcsolattartás stb) kistérség településein kevés munkahely, alacsony jövedelme szociális ellátórendszer finanszírozásának hiányosságai egyes szolgáltatásoknál az igénybevevık magas száma – szőkös személyi és tárgyi feltételek ellátórendszerbıl hiányzó ellátási formák – nem szükségletalapú tervezés /pl. szenvedélybetegek, speciális szükséglető célcsoport számára nem elégséges szolgáltatások/ intézmények akadálymentesítésének elégtelensége, korszerőtlen épületek, rehabilitációs tevékenység nem elegendı civil és egyházi szervezetek esetleges, nem markáns feladatvállalása helyi rendeletek „eklektikussága” települések közötti közlekedési nehézségek tanyás körzetekben, külterületeken élık magas száma kötelezı szolgáltatások tartalma és minısége nem egységes – minıségbiztosítás kiépítetlensége fejletlen infrastruktúra, fejlesztéshez szükséges tıkehiány lakosság rossz egészségi állapota innovatív kezdeményezések hiánya az oktatással, egészségüggyel 20

• • • • • • • • • • • • • •

• •

Lehetıségek vidéki, természet közeli lakó-és életkörülmények vonzereje növekszik esélyt teremtı és életminıség javító térségi szociális szolgálatok létrehozása természeti-gazdasági adottságok hatékonyabb kihasználása munkaerıpiacot bıvítı fejlesztések, foglalkoztatási programok adekvát szakképzések partnerségen alapuló integrált szolgáltatások képzett, fiatal munkaerı megtartó képességek fokozása a helyi infrastruktúra fejlesztésével a szociális ellátórendszer szükségletalapú fejlesztése /speciális helyzető célcsoportok/ szakmai munka színvonalának javulása, ellátások minıségének és hozzáférésének egységesebbé tétele önkéntes segítık bevonása minıségbiztosítás kiépítése informatikai fejletlenségbıl adódó hátrányok leküzdése partnerség kiépítése a civil szférával humánágazatok szorosabb együttmőködése, új típusú szolgáltatások és komplex (ágazati- és szektorközi) programok megvalósítása akadálymentesítés kistelepülési többfunkciós terek létrehozása, helyi közösség bevonása, közösségfejlesztés

•

• • • • •

• • • • • •

• • •

Veszélyek negatív tendenciájú demográfiai folyamatok /öregedı népesség a térségben, természetes fogyás a város területén/ társadalmi és térbeli kirekesztettség fokozódása nem szükséglet-alapú szolgáltatások mőködtetése hangsúly a prevencióról a korrekcióra tolódik elégtelen finanszírozás saját forrás /önerı/ nem áll rendelkezésre emiatt a pályázati felhívások tartalma erısen befolyásolhatja a fejlesztési irányokat állami normatívák változásai szociális ellátórendszer kapacitásának kimerülése információáramlás hiányosságai szakmai minimum feltételek hiánya, mely a mőködési engedély visszavonását eredményezi növekvı bürokratizmus, nem tisztázott kompetenciák, nehézkes mőködés, rugalmatlanság térségi koordináció hiányában a párhuzamosságok folytatódnak, a hatékonyság az ellátásokban egyre alacsonyabb fokú lesz nem megvalósuló együttmőködés és partnerség hiányában nem érhetık el a finanszírozási források túlterhelt szociális szakemberek kiégésének veszélye szociális szakma gyenge érdekérvényesítı ereje

A SWOT analízis tartalmazza a kistérség erıs és gyenge oldalait, a megfogalmazott kitörési pontokat és az elkerülendı veszélyeket. Megállapítható, hogy rövidtávon olyan ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely a kistérség számára gazdaságosan üzemeltethetı, mégis a lehetı legnagyobb hatékonysággal rendelkezik. Hosszú távú cél egy olyan ellátórendszer kialakítása, amely képes biztosítani az ellátások teljes spektrumát, az esélyegyenlıség és a szükségletek kielégítése érdekében. A helyzetfelmérés fıbb megállapításai: • •

A többnyire kisfalvakból álló térség lényegében egyközpontú /Szeged/, amely nehezíti a közszolgáltatások hozzáférése szempontjából kívánatos feltételek megteremtését. A településszerkezetbıl adódó hátrányok (közlekedési nehézségek, helyi munkalehetıségek és alapvetı köz- és egyéb szolgáltatások hiánya), valamint ezzel összefüggésben az elöregedés 21

• • • • •

jellemzi a térségben lévı települések nagy hányadát, melyekre az ellátórendszer nem kellıképpen felkészült. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátottsági mutatói egyes szolgáltatásokban magasak, jónak mondhatóak. Alacsony a nem állami szervezetek szerepvállalása. Megjelenik a kistérségi tudat, valamint a többcélú Társulásakeretében való feladatvállalás elınyei (hatékonyság, hatásosság, gazdaságosság). A szociális területen dolgozók hiányos kommunikációja, információáramlása, gyenge érdekérvényesítı képessége a feladatellátás hatékonyságának növelésében akadályozó/veszélyeztetı tényezı. A fentiek alapján elmondható, hogy a kistérségi szociális szolgáltatási háló nem kellıen kiépült, nem szolgálja megfelelıen a térséghez tartozó települések méretnagyságából adódó hátrányainak mérséklését, az ott élık közszolgáltatásokhoz való kiegyenlítettebb hozzáférésének elısegítését.

III. A kistérség településeinek feladat ellátási kötelezettségeinek jellemzıi III.1. Jogszabályi háttér A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) illetve. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év XXXI. törvény (Gyvt.) meghatározza az önkormányzatok által ellátandó kötelezı, a személyes gondoskodás körébe tartozó kötelezı feladatokat. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. /A jogszabályi kötelezés szerinti ellátási kötelezettségeket tartalmazza a táblázat./

22

Tanyagondnoki szolgálat Falugondnoki szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátás /Idıs személyek részére/

2000 fı 2000 állandó lakos fınél alatt több állandó lakos 70-400 fı külterületi lakónépesség 600 fı + 60 fı alatt X X

3000 fınél több állandó lakos




X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Egyéb nappali X ellátás Támogató szolgáltatás X /2008.12.31.-ig kötelezı feladat/ Jelzırendszeres házi X segítségnyújtás Közösségi ellátások X /2008.12.31.-ig kötelezı feladat/ Utcai szociális munka Átmeneti intézmények A szociális alapszolgáltatások megszervezésének kötelezettsége: /X-el jelölt/

X X

A gyermekjóléti szolgáltatás minden települési önkormányzat számára kötelezıen biztosítandó feladat. Szociális szakosított szolgáltatások: - az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, - a rehabilitációs intézmény, - a lakóotthon, - az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, - az egyéb speciális szociális intézmény.

23

III.2. A jogszabályi keretek változása 2008. január 1-jétıl hatályba lépett a szociális törvény módosítása. Ezzel egyidejőleg több, a szociális ellátásokat szabályozó rendelet is. A törvényi változásokat megalapozó problémák a szociális szolgáltatásokban: A 2000 fı alatti lélekszámmal élı településeken az alapvetı szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetısége nem biztosított, ugyanakkor, ezeken a településeken élnek a rászorulók legnagyobb számban. A forráshiánnyal küzdı önkormányzatok nehezen tudják biztosítani a törvényi elıírásokat, az állami támogatás a tényleges költségeknek csak egy részét fedezi. Azok a gondozásra szoruló idıs személyek, akiknek ellátása még az otthoni, családi környezetben, költséghatékonyabban megoldható és biztosítható lenne, egyre fokozottabban kerülnek be a tartós ápolást biztosító intézményekbe. A jogszabályok módosításával fı cél volt, hogy minél több ember számára, minél hosszabb ideig a saját otthonában biztosítható legyen a szükséges szociális szolgáltatás. A koncepciót érintı legfontosabb változások: 2008. július 1-jétıl a megyei önkormányzatok kötelezı feladatai közül kikerül a módszertani intézmény kijelölésére és mőködtetésére vonatkozó feladat. A módszertani intézmények pályázat útján kerülnek kijelölésre. 2009. január 1-jétıl a támogató és közösségi szolgáltatások nem kötelezı önkormányzati feladatok, de továbbra is megmaradnak kötelezı állami feladatként. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatása lesz. Változnak az önkormányzatok kötelezı feladatai, valamint a szociális szolgáltatások normatív hozzájárulásai. A hajléktalan ellátáson belül meghatározásra kerültek a Bázis szállás szakmai követelményei. Bázis szállást, éjjeli menedékhelyet vagy hajléktalanok átmeneti szállását mőködtetı fenntartó hozhat létre, személyi feltételeire, az idıszakos férıhelyekre vonatkozó szabályok az irányadók.

III.3. Szociális alap és szakosított szolgáltatások biztosítása Intézmények A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása két intézmény útján biztosítja a lakosság számára a szociális ellátásokat. A két intézmény elnevezése a következı: - Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ (rövidített elnevezése: SZKTT Humán Szolgáltató Központ) - Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ (rövidített elnevezése: SZKTT Szociális Szolgáltató Központ) A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2007. 01. 01-tıl bıvítette a SZKTT Humán Szolgáltató Központ szociális ellátó rendszerét. Dóc, Zsombó települések mellé Domaszék és Szatymaz települések szociális szolgáltatásait fogja össze az intézmény, de nem teljes körően, pl. a tanyagondnoki szolgálatot Zsombó község önállóan látja el.

24

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2007. január elsején hozta létre a SZKTT Szociális Szolgáltató Központ nevő intézményét. Röszke, Deszk, Újszentiván, Tiszasziget, Kübekháza települések szociális szolgáltatásait fogja össze az intézmény. Ezen intézmény létrejöttét megelızıen a települések közös intézményfenntartó társulás keretében látták el szociális feladataikat, mely a jelenlegi szervezeti forma „fejletlenebb” változata volt. Az Szoctv. elıírása alapján a Szegedi Kistérség településeinek a szociális területen az alábbi kötelezı feladatokat kell ellátniuk: SZEGED Dél-alföldi regionális szociális módszertani feladatok ellátása konzorciumi partnerségben /2008. július 1-jétıl/ - étkeztetés - családsegítés - népkonyha - házi segítségnyújtás - családsegítés módszertani - utcai gondozó szolgálat - jelzırendszeres házi - hajléktalanok segítségnyújtás - gyermekjóléti központ háziorvosi r. - közösségi pszichiátriai - nappali melegedı ellátás - éjjeli menedékhely - idısek klubja - átmeneti szálláshely - fogyatékosok nappali - idényszállás – intézménye külsı férıhely

- étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - tanyagondnoki szolgáltatás

DÓC - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

DOMASZÉK - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - tanyagondnoki szolgáltatás

- családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

SZATYMAZ - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás -tanyagondnoki szolgáltatás - idısek klubja


25

- étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás

- étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - tanyagondnoki szolgálat

ZSOMBÓ - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

RÖSZKE - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

KÜBEKHÁZA - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás

- étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás -idısek klubja

- étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás


DESZK - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

TISZASZIGET - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

ÚJSZENTIVÁN - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás -idısek klubja


26

III.4. Ellátási kötelezettség értékelése A szociális törvény 14 évvel ezelıtti megalkotása óta nagyon színes ellátórendszer alakult ki, amelynek értékeit megırizve szükségessé vált a továbblépés a szociális szolgáltatások megújítása felé. Jelentıs változás, hogy a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében a szolgáltatások többcélú kistérségi társulás keretein belül mőködhetnek. Az étkeztetés, mint alapellátás komoly segítséget jelent a rászoruló felnıtt és idıskorú népesség számára. Kötelezıen biztosítandó alapellátási forma, melynek keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri étkezésérıl gondoskodnak, akik ezt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A településeken mindenhol biztosított az ellátás. Intézmény

SZKTT HSZK

SZKTT SZSZK

Település Szeged Dóc Domaszék Szatymaz Zsombó Deszk Kübekháza Röszke Újszentiván Tiszasziget

Lakosságszám 2007. év 163.622 775 4.559 4.595 3.465 3.475 1.618 3.370 1.636 1.754

Ellátottak száma XII. 31. 1.215 23 35 65 38 13 25 26 13 12

Az étkeztetést a legnagyobb arányban az idıs korosztály veszi igénybe, de számottevı az aktiv korúak (GYES-en lévık, munkanélküliek), a fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek igényének növekedése. Az alacsony jövedelembıl élık arányának növekedése a szociális étkeztetés iránti igényeket fokozottan növelni fogja. A feladat ellátásához nincs külön szakmai létszám rendelve. Minden település rendelkezik érvényes mőködési engedéllyel. A településeken a folyamatos ellátás megoldott. Népkonyhai étkeztetés Szegeden az Algyıi út 3. sz. alatt 150 adagos népkonyhai ellátást biztosít a Humán Szolgáltató Központ folyamatosan és naponta a hajléktalan személyek számára, Határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik ez az ellátási forma. Az ellátást igénybevevık nagy része aktív korú nem foglalkoztatott. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Ez magában foglalja mindazon tevékenységet, és segítséget, amely a gondozott lakásán nyújtható, s amelyet a gondozott kora, egészségi állapota, vagy más ok miatt elvégezni nem tud, ennek elvégzésére képes, és köteles hozzátartozója nincs. Ezen ellátás keretében biztosítjuk a rászorulók személyi és környezeti 27

tisztaságát, lelki gondozását, étkeztetését, bevásárlást, gyógyszerkiváltást, valamint személyes ügyek intézését. A házi segítségnyújtás a másik legalapvetıbb szolgáltatás, amelyet minden településen biztosítani kell annak érdekében, hogy a szociálisan rászorulók saját otthonukban és lakókörnyezetükben megkapják a szükséges segítséget. Az ellátást minden településen biztosítjuk. Intézmény

SZKTT HSZK

SZKTT SZSZK


Lakosságszám 2007. év 163.622 775 4.559 4.595 3.465 3.475 1.618 3.370 1.636 1.754

Ellátottak száma XII. 31. 518 18 44 68 38 16 12 25 17 2

E szolgáltatás keretében elvárás az ellátotti kör kiterjesztése az idıskorúak mellett egyéb ellátandó csoportokra. A házi segítségnyújtásban részesülı fogyatékosok aránya 11 %-os, a pszichiátriai betegeké 2 %-os, a szenvedélybetegeké 1 %-os, az aktiv korúaké 6 %-os. Az ellátást biztosító szakdolgozók száma egyik településen sem igazodik a lakosság szám szerinti szükséglethez. A szakképzettségi arány a szakmai rendeletek elıírásainak megfelelı. Röszke, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván települések határozatlan idejő, míg Szeged, Domaszék, Dóc, Zsombó, Szatymaz települése határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek a fenti ellátási formára vonatkozóan. A szakmai létszámok nem elegendıek a törvényi szabályozásnak és a felmerült szükségleteknek megfelelıen. Az idıskorú lakosság számának emelkedésével folyamatosan növekszik az igény a házi segítségnyújtásra, amelyet a már meglévı szakmai létszám nem tud kielégíteni A külterületi lakosság nagy száma elengedhetetlenné teszi a megfelelı gépjármő beszerzését és mőködtetését. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2005. évtıl lett önálló ellátási formaként nevesítve a szociális törvényben. Fontos eszköz a saját otthonukban élı egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorúak, fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek megoldására, a bentlakásos intézménybe kerülés idejének kitolására. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása intézményeihez tartozó településeken 2008. évre mindenütt biztosítva lesz a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. Minden településen növekvı igény jelentkezik a jelzırendszeres házi segítségnyújtásra.

28

Intézmény

Település

Lakosságszám 2007. év Szeged 163.622 Dóc 775 SZKTT HSZK Domaszék 4.559 Szatymaz 4.595 Zsombó 3.465 SZKTT SZSZK Deszk 3.475 Kübekháza 1.618 Röszke 3.370 Újszentiván 1.636 Tiszasziget 1.754 A készülékek 2008. év márciusában kerülnek aktiválásra.

Ellátottak száma XII. 31. 80 20 20 20 20 20 20 40 20 20

A kistérség településein beindított jelzırendszeres házi segítségnyújtással az idıs és rászoruló emberek biztonságérzete nagymértékben nı, a szolgáltatásokhoz egyre szélesebb körben juthatnak hozzá, az ellátottak saját lakókörnyezetükben maradhatnak, ezáltal elkerülhetıvé válik, vagy lényegesen kitolódik a szociális otthonokban történı bekerülés. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás kialakítását és mőködtetését normatív támogatás biztosítja, amelynek alacsony összege a csendes ügyelet és készenléti ügyelet átalakítását vonja maga után. A kötelezı 24 órás ügyelet tartása, orvosi segélyhívás, gondozónıi ellátás foganatosításához a polgárırség segítségét kívánjuk igénybe venni. Családsegítés A családsegítés, mint alapszolgáltatás100%-os lefedettséget mutat a kistérségben, az összes településen elérhetı. 4 olyan település van a szegedi kistérségben /Dóc, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván/, ahol a 2000 fı alatti lakosságszám miatt nem kötelezı ellátási forma, de a többcélú kistérségi Társulása szociális feladatellátása biztosítja a családsegítı szolgáltatáshoz való hozzáférést. Tíz településen megosztva, a SZKTT által fenntartott két intézmény szervezi és látja el a családsegítı szolgáltatást. /A szociális feladatellátásból kimaradt 2 település: Sándorfalva és Algyı/. Intézmény HSZK Tabán Családsegítı Közösségi Ház és Délalföldi Regionális Módszertani Családsegítı Szolgálat Szociális Központ

Település Szeged Domaszék Dóc Szatymaz Zsombó

Lakosságszám

Ellátottak száma

Éves forgalom

163 622 4 559 775 4 595 3 465

4 504 65 263 93 156

17 058 168 553 317 429

Összesen:

177 016

5081

18.525

Szolgáltató Röszke Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Összesen: Két intézmény összesen:

3 370 3 475 1 618 1 754 1 636 11 853 188 869

177 63 57 62 35 394 5475

376 688 165 324 84 1637 20 162 29

Mindkét intézmény e szakfeladat vonatkozásában határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. Ha az ellátottak számát és forgalmát összehasonlítjuk az egyéb más alapszolgáltatást és szakellátást igénybe vevıkkel, akkor láthatjuk, hogy az alapszolgáltatások közül a családsegítı szolgáltatást veszik igénybe a legtöbben a kistérségben. Mindez elsısorban abból adódik, hogy információt közvetítı, diszpécser funkciót is ellát, valamint életkor tekintetében szinte minden korosztály számára nyújt – nyújthat szolgáltatást. A családsegítı szolgáltatást igénybevevık legnagyobb arányban a munkanélküliséggel összefüggı problémákkal keresik fel az intézményeket. A fentiekbıl következik az anyagi probléma, az elszegényedés, ami sajnos az aktív korú foglalkoztatott, alacsony jövedelmő klienseket is sújtja. Sokan küszködnek adósságterhekkel, lakhatási problémákkal. A mentális, pszichés, szenvedélybetegséggel összefüggı problémák aránya is magas, de ez az összetett, komplex problématípusok között jelentik meg leginkább. A szolgáltatásokat legnagyobb arányban a 19-50 év közöttiek és többségében nık veszik igénybe. Az igénybevevık több mint 80%-a aktív korú nem foglalkoztatott. Iskolázottság tekintetében a 8 általánost végzettek és középfokú végzettségőek vannak a legtöbben, de egyre emelkedı számban jelennek meg a diplomás munkanélküliek. A kliensek 60-70%-a kötelezı együttmőködés keretében /RSZS-es, adósságkezelési tanácsadásban résztvevı/ veszi igénybe a családsegítı szolgáltatást. Szeged városban az önkéntes kliensek száma drasztikusan csökkent, hiszen a munkanélküliek növekvı száma leterheli a meglévı, hiányos kapacitást. A családsegítı szolgáltatás célja: a családsegítı szolgálatok díjmentesen olyan általános és speciális szolgáltatást nyújtanak, melyek a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárulnak az egyének, családok, valamint különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítı szolgáltatás feladata: • Figyelemmel kíséri a lakosság szociális, mentális helyzetét, jelzi /a fenntartó, szakmai szervezetek felé/ a nagy számban elıforduló problémákat. Információt nyújt az ellátási formákról és azok igénybevételének módjairól, valamint segítséget nyújt szociális ügyek vitelében. Észlelı-jelzırendszert mőködtet a veszélyeztetettség és krízishelyzet kiszőrése érdekében. Segítséget nyújt a kialakult krízishelyzet feloldásában /krízisintervenció/. Szociális, mentálhigiénés, pszichológiai, jogi tanácsadást szervez. Közremőködik a családi konfliktusok rendezésében. Helyi rendelet alapján szervezi a nem foglalkoztatott aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programját. Helyi szükségleteknek megfelelıen speciális szolgáltatásokat nyújt /nehéz helyzető családok, adósságterhekkel küzdık, szenvedély- és pszichiátriai betegek, stb./. Elısegíti és ösztönzi a humán jellegő civil kezdeményezéseket. Tereptanári feladatokat lát el képzıintézményekkel együttmőködve. Módszertani feladatok ellátása: A Humán Szolgáltató Központ egysége a Tabán Családsegítı Közösségi Ház, mely 2001 óta a módszertani feladatok ellátását regionális szemlélettel, területi lefedettséggel, a régióban mőködı családsegítı szolgálatok munkájának összehangolásával valósította meg, és e feladatokat viszi tovább a konzorciumban. Vállalt módszertani feladatok: konzorcium mőködtetésének operatív, adminisztrációs és koordinációs feladatok, családsegítés módszertani feladatainak ellátása. Módszertani feladatok: információt győjt a kijelölt feladatok tekintetében a szociális ellátórendszer sajátosságairól, az alkalmazott módszerek, a gondozási tevékenység ellátásáról, segíti a kijelölt feladatok tekintetében a szociális intézmények szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben, szakértıként közremőködik a szociális intézmények szakmai ellenırzésében, 30

segítséget nyújt a fenntartó részére új szervezeti formák kialakításában, részt vesz a minıségfejlesztési stratégia és standardok kidolgozásában, a kijelölt feladatok tekintetében ajánlásokat készít a személyes gondoskodás feltételeinek fejlesztésére, a hatékonyabb gondozási módszerek alkalmazására, figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat érintı tudományos kutatómunka eredményeit, elısegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását, kezdeményezi a szociálpolitikai szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését, részt vesz az ágazati minisztérium által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, szükség esetén szakértıi feladatokat lát el szakmai programok értékelése során. A településeken megjelenı fıbb problématípusok: Demográfiai folyamatok kedvezıtlen alakulása /népességfogyás, idıskorúak magas száma/. Munkanélküliség és társult szociális problémák. Megváltozott munkaképességőek magas száma, rehabilitációs munkahelyek hiánya. Mentális betegségek – szenvedélybetegség, pszichiátriai betegségek, deviáns magatartásformák, öngyilkosság. Több gyermekes családok megélhetési problémái. Alacsony jövedelmő és egyszemélyes háztartások adósságterhei, lakhatási problémái. Lakhatási körülményekben jelentkezı társadalmi egyenlıtlenségek, támogatott szociális lakások alacsony száma, hiánya. Külterületen, tanyán élık magas száma. Szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıtlenségei. Az ellátandó célcsoport sajátosságai, veszélyeztetı tényezık: • mentális és fizikai egészségromlás, • egzisztenciális bizonytalanság, • munkaerı-piaci helyzet kedvezıtlen alakulása, • elzárt külterületeken élık létbizonytalansága, • adósság felhalmozásának növekedése, • szociális szolgáltatások hiánya, meglévı szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya, • informatikai, infrastrukturális hiányosságok. Hiányosságok, fejlesztendı területek: • a kistelepüléseken heti rendszerességgel nem elérhetı a jogi és pszichológiai szolgáltatás, • nem biztosított a finanszírozása és megszervezése /Szeged városban sem/ a családterápiás szolgáltatásnak, • adósságkezelési szolgáltatás a kistérségben jelenleg Szeged városban érhetı el, kiterjesztése szükséges lenne a kistérség minden településén, • kistelepüléseken a szociális csoportmunka nem biztosított, • a szenvedélybetegek magas száma miatt szükség lenne addiktológiai tanácsadás mőködtetésére, • koordinálás és hatékonyabb együttmőködés civil szervezetekkel, • tanyán, külterületeken élık hatékonyabb támogatása. Kistérségi szinten elért eredmények: • szakmai munka legfontosabb feltételeinek megteremtése, szakmai elvárások, minimumkövetelmények megfogalmazása, • kompetenciahatárok tisztázása, • lakosság, igénybe vevık „hozzászoktatása” a mőködı szolgáltatáshoz – életminıség javulás, • szakmai munka minıségének fejlesztése, eddig nem elérhetı szolgáltatások biztosítása, • egységes szakmai stáb kialakítása kistérségi szinten – rendszeres információáramlás, • munkatársak lelki egészségvédelme, kiégés veszélyének csökkentése szupervízión való részvétel biztosításával, 31

•

intenzívebb szakmai segítségnyújtás /konzultáció, mőhelymunka, esetmegbeszélés, továbbképzés/. A szolgáltatás megvalósításának várható eredményei: • ellátási területén élı szociális – mentálhigiénés problémával küzdı családok életminısége javul/nem romlik tovább, • egyének, családok konfliktuskezelı, problémamegoldó képessége javul, • munkanélküli kliensek érdekérvényesítı képessége növekszik, lehetıségei javulnak, • a prevenciós tevékenységek eredményeként csökken a krízishelyzet kialakulásának veszélye, • jól mőködı észlelı-jelzırendszer kiszőri a veszélyeztetett családokat, • adósságkezelés segítségével az egyének, családok egy részénél megakadályozható az anyagi és egzisztenciális ellehetetlenülés, • titkolt, nem kezelt pszichés és mentálhigiénés problémák felszínre kerülnek, kezelhetıvé válnak. Családsegítı szolgáltatás személyi feltételek: Intézmény

Település

HSZK Tabán Családsegítı Közösségi Ház és Délalföldi Regionális Módszertani Családsegítı Szolgálat Szociális Központ

Összes lakosság szám

Meglévı létszám

Jogszabályi létszámelıírás

177.016

27 fı

45 fı

11. 853

3 fı

3 fı

Szeged Domaszék Dóc Szatymaz Zsombó

Szolgáltató Röszke Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Két intézmény összesen:

188 869

A HSZK Tabán Családsegítı Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítı Szolgálatnál meglévı 27 létszám alakulása – 23 fı családgondozó, 2 fı segítı, 2 fı tanácsadó. A jogszabályi elıírások szerint a személyi feltételekbıl hiányzik 12 fı családgondozó, 6 fı segítı/tanácsadó. Intézményi tárgyi feltételei: Település

Akadálymentesítés

Szeged Domaszék

részben nincs

Dóc Szatymaz

Interjúszoba önálló

Fax

Dolgozó szobával együtt

X

Internet

részben

Fénymáso-ló

X

igen nem

igen nem

egészen

X

nem

nem

részben

X

nem

igen

Közösségi helyiség

kizárólagos nem kizárólagos nem kizárólagos nem 32

Zsombó

nincs

X

nem

igen

kizárólagos nincs

nem

Mint a mellékelt táblázatból látható, a szolgáltatási helyek felszereltsége szőkös, szegényes, néhol igénytelen környezetben, méltatlan körülmények között dolgoznak és fogadják a segítséget kérıket. Nincsenek elkülönült interjúszobák, közösségi helyiségek. Akadályt jelentenek a gyors és hatékony feladatellátásban a kommunikációs nehézségek pl. hiányzik a rendszerbıl a kedvezményes mobiltelefon szolgáltatás, fax készülék, a segítségkérık gyors, rugalmas ellátásához fénymásoló. A szakmai munkához jó minıségő számítógép, nyomtató, informatikai háttér, internet, valamint több helyen raktárhelyiségre lenne szükség, ahol az adományokat tárolhatják a szétosztásig. Gyermekjóléti alapellátások SZKTT HSZK Település Lakosság Szeged Domaszék Dóc Szatymaz Zsombó

164883 4532 791 4579 3465

Ellátottak számának alakulása Gyermekjóléti központ Szeged Gyermekjóléti központ Domaszék Gyermekjóléti központ Dóc Gyermekjóléti központ Szatymaz Gyermekjóléti központ Zsombó Gyermekjóléti központ Helyettes Szülıi Tanácsadó Gyermekvédelmi Hálózat Gyermeke Átmeneti Otthona Gyermekvédelmi Hálózat Családok átmeneti otthona Összesen

Gyermekek száma 0-3 év 5200 174 22 118 99


Veszélyeztetett gyermekek száma 2217 gyermek 1530 család 30 gyermek 20 család 25 gyermek 10 család 28 gyermek 12 család 33 gyermek 19 család 7 gyermek



Gyermekek száma Összesen 31054 1052 169 1185 830

Védelembe vett gyermekek száma 96 gyermek

Éves Forgalom 12982

7 gyermek

889

2 gyermek

368

5 gyermek

214

9 gyermek

636

119 gyermek

15089

27 gyermek 48 gyermek 20 család 2415 gyermek 1611 család

SZKTT SZSZK Település Lakosság Gyermekek száma 0-3 év Röszke 3556 108 Deszk 3475 94 Újszentiván 1636 49

Gyermekek Gyermekek Gyermekek száma száma száma 4-6 év 7-14 év 15-18 év 96 261 198 104 403 200 53 167 104

Gyermekek száma Összesen 663 801 373 33

Tiszasziget Kübekháza

1754 1641

55 47

53 48

184 121

78 59

Ellátottak számának alakulása

Veszélyeztetett gyermekek száma

Védelembe vett gyermekek száma

Éves Forgalom

Röszke

80 gyermek 42 család 32 gyermek 23 család 24 gyermek 12 család 29 gyermek 18 család 22 gyermek 17 család 187 gyermek 112 család

14

559

5

565

0

486

6

322

5

410

30 gyermek

2342

Deszk Újszentiván Tiszasziget Kübekháza Összesen:

370 275

Gyermekjóléti Szolgáltatás célja A gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítése, a veszélyeztetettségének megelızése és kialakult veszélyeztetettségének megszüntetése valamint a gyermek családból történı kiemelésének a megelızése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátáshoz való hozzájutás szervezése, a szabadidıs programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése. a veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elısegítése a megelızı rendszerben, a veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél mőködı inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történı elhelyezésének lehetıségérıl. a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elısegítése, különösen a válás, a az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítı szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésére, a leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülı és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

34

utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve - a gyermek családjába történı visszailleszkedéséhez. Tereptanári, és konzulensi feladatokat lát el együttmőködve oktatási intézményekkel. Elıadásokat, szabadidıs programokat szervez civil szervezetekkel együttmőködve. Jelzırendszer tagjainak képzése. Szolgáltatás fejlesztési projectek kidolgozása. A szakmai szövetség hírlevelének szerkesztése, szakmai publikáció. Rendszeres kapcsolatot tart a médiákkal. Önkéntesek segítı hálójának szervezése. Rendszerkapcsolatok modelljeinek kiépítése, mőködtetése.

A településeken megjelenı fıbb problématípusok: Családi konfliktusok: válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartási nehézségek. Magatartás zavar: alkalmazkodási, kevert emocionális zavarok, autó és hetero agresszivitás. Anyagi: egzisztenciális problémák, lakhatási gondok, közüzemi hátralékok, munkanélküliség. Nevelési: eszközök hiánya, helytelen eszközök alkalmazása, érzelmi elhanyagolás. Szabálysértések, bőncselekmények elkövetése: kisebb vagyon elleni, személy és vagyonelleni, csoportos szocializált bőnözés. Elhanyagolás: egészségügyi, fizikai, érzelmi, szükségletek figyelmen kívül hagyása. Bántalmazás: fizikai, pszichés, szexuális, családon belüli erıszak, intézményi, rendszer abúzusok. Az ellátandó célcsoport sajátosságai, veszélyeztetı tényezık: Egzisztenciális alulkompenzáltság Létfenntartási krízisek Rehabilitációs ellátások hiányossága Civil háló és civil kultúra alászorítottsága Hátralék és adóság képzıdés felgyorsulása, lakhatási ellehetetlenülés Speciális oktatatási szükségletek kielégítetlensége (részlépesség zavar) Integrációs személyi és egyéb feltételeinek hiánya Információs ártalom Egzisztenciális nevelési minták hiánya Családszerkezetek szétroncsolódása Negatív társadalmi vezérmorál negatív motiváció Hiányosságok fejlesztendı területek: Prevenciós eszköztár fejlesztése Speciális ellátások biztosítása, komplex családi kríziskezelı szolgáltatás, akut készenléti szolgáltatás kiépítése Terapikus és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Ingyenes jogi tanácsadás és képviselet növelése. Civil szféra kondíció növelése és társadalmi szerepvállalásának elısegítése Biztonságos szórakozóhelyek kiépítése Kistérségi szinten elért eredmények: A speciális gyermekjóléti szolgáltatások kiterjesztése, elérhetıségének, igénybevételének biztosítása Diagnosztikus és terapikus lehetıségek bevezetése, tanácsadások elérhetısége Szakmai team munka fejlıdése, egyenletes szakmai színvonal megvalósulása Az ellátórendszer elérhetısége szempontjából az esélyegyenlıség megteremtése.

35

A szolgáltatás megvalósításának várható eredményei: Családi konfliktusok egyre nagyobb számú feldolgozása, megoldása Gyermek veszélyeztetettség gyors és korszerő feltárása, kezelése alternatív megoldásainak hatékony alkalmazása. Prevenciós programok és foglalkozások a korcsoportos integrációt elısegítik, és csökkentik a deviancia elıfordulását. A gyermek és fiatalok életpálya motivációinak növekedése és egzisztenciális hivatás alapjuknak esélyegyenlıség teremtése. A jövı nemzedékéért érzett társadalmi felelısségtudat megerısödik a gyermekveszélyeztetı okok széleskörő megvilágítása által. A gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei: Meglévı szakmai létszám Jogszabályi létszámelıírás Gyermekjóléti központ 21 50,5 fı Gyermekjóléti Szolgálat 5 5 fı Családok átmeneti otthona 7,5fı 7,5 fı Gyermekek átmeneti otthona 7,5 fı 7,5 fı Helyettes szülıi tanácsadó 1 fı 1 fı A gyermeki jogok érvényesülését és az EU normák érvényesíthetıségét csak a megfelelıen kiépített garanciális intézményrendszer képes biztosítani, ezek hiányában az Államnak felróható a jogérvényesítési garanciák hiánya. Intézmény tárgyi feltételei: Rendelkezésre álló helyiségek Interjúszoba Közösségi helyiség Váróhelyiség Dolgozói szobák Telefon,fax Számítógép Internet Szolgálati jármő (kerékpár) Szolgálati jármő (segédmotor) Szolgálati jármő (személyautó)

Kizárólagos használattal 9 3 1 5 4 10 2 3

Nem kizárólagos használattal 20 11 2 5 2 7 5 3 1 1 2

Az alapszolgáltatás hatékonyabb ellátásához szükséges volna további közösségi helyiségre, 4 interjú, csoport szobára, 2 dolgozói szobára. Mindenképpen szükséges volna két családgondozókként egy korszerő számítógépre nyomatatóval, projektorra. A székek és asztalok cseréje irattárolási helyigény megoldása (zárható szekrények) A speciális szolgáltatások mőködtetéséhez szükséges további 2 db számítógép, demonstráció technikai felszerelések (folyamatos új projektek bemutatása miatt) kapcsolatügyeleti nagyobb helyiség játszóparkkal korcsoportoknak megfelelıen kialakítva. Mediációs helyiség 2 db (sétáló mediáció) Gyermekjóléti alapellátások fejlesztési irányai: A családi veszélyeztetettségi okok kiemelkedı száma és a szekunder veszélyeztetettségi okok (magatartás zavar, beilleszkedési, tanulmány, nevelési ok) hatékony kezelésére a speciális szolgáltatások elemeit összefogó komplex családi kríziskezelı szolgáltatás felállítása, illetve távlatilag a regionális gyermekvédelem ambuláns krízisközpontjának civil együttmőködéssel való kiépítése, kiszállásos készenléti ügyelettel (hatósági, áldozatvédelmi, és egészségügyi szolgálatok együttmőködési 36

koordinációjával). Elképzelhetı struktúraváltás szolgáltatások: komplex kapcsolatügyeleti, mediáció program – családi mediáció, válási mediáció, kamaszmediáció, rehab mediáció (egészségügyi / börtön mediáció) A kórházi szociális munka operatív feladatellátására épülı regionális klinikai / egészségügyi szociális koordináció mőködtetése: regionális klinikai ellátás, gyermekjóléti képviselet és szolgáltatás, krízisintézkedések sürgısségi betegfelvétel, szakvélemények, terápiák. Fiatalkorúak bőnmegelızési felelısség pedagógiai programjának, szakképzésirányú alkotótáborának, személyiségépítı helyzetgyakorlatainak szolgáltatásstruktúrája, az utcai szociális munka és a fiatalkorú bőnmegelızés rendszerkapcsolati elemeinek együttmőködésével. Egészségügyi és szociális ellátások fejlesztésére a rendszerkapcsolat megteremtése a GYJKP kórházi szociális munkája által (klinikai ellátások, azonnali, felvétel, szakvélemény, terápia) A családi veszélyeztetettségi okok konfliktusok kiküszöbölésére a kapcsolatügyelet biztosítása: kapcsolatügyelet, mediáció, kamaszmediáció, rehab mediáció: egészségügyi, börtön mediáció Bírósági szakvéleményezés döntés elıkészítés. Készenléti ügyelet: a tanyás településszerkezetre is ráépülı készenléti kríziskezelés a családi kríziskezelési szolgáltatás elérhetıségének biztosításával. A kistérségi települések családgondozóinak speciális szakképzésekbe delegálása. Fiatalkorúak bőnmegelızési közösségi és speciális személyiségfejlesztı és prevenciós foglalkozásai / szülı csoport a speciális problémák kezelésére. Szükség van fejleszteni a gyermekek számára nyújtott szabadidıs, fıleg a szünetekre koncentráló programokat. Olyan szakmai programot kell készíteni, mely segítséget nyújt a családoknak ezekre az idıszakokra, ugyanakkor segít abban, hogy a gyermekek hasznosan töltsék szabadidejüket. Olyan oktatási képzési program kidolgozása mely a hátrányos helyzető gyermekek számára hosszútávon javítja a foglalkoztatási esélyeiket. Továbbá együttmőködve az önkormányzattal a felnıtt lakosság munkaerı piaci helyzetének javítása tréning és képzési formában, a fennálló életviteli problémák csökkentése érdekében is. Közösségépítı programok szervezése, sport, kulturális és bőnmegelızési napok rendezése. A gondozó ás családsegítı hálózat szakembereivel együttmőködve komplex családvédelmi, gondozási program kidolgozása a tanyákon élı családok számára. A bölcsıdében létszámfejlesztés szükséges, amihez épület átalakítást kell megvalósítani. Közösségi ellátások A közösségi ellátások célja a pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. A Humán Szolgáltató Központ IV. sz. gondozási központja Bánk Bán u. 8. szolgáltatási helyen mőködteti a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, határozatlan idejő mőködési engedéllyel. Az ellátotti létszám 2007. december 31-én 38 fı. A közösségi ellátás 2009. évtıl nem lesz kötelezıen ellátandó feladat, további mőködését pályázati forrásból lehet biztosítani. Tanyagondnoki szolgálat A Szegedi Kistérség nagy kiterjedéső, tanyás külterülettel rendelkezik, mely szinte minden településére jellemzı, még Szeged városára is. A tanyán élı rászorultak ellátása szociális problémáik enyhítésére a tanyagondnoki szolgáltatás a legmegfelelıbb ellátási forma. Célja a szociális segítségre szoruló emberek életkörülményeinek javítása, alapvetı szükségleteikbıl adódó szolgáltatások biztosítása. Háziorvoshoz, szakellátásra való szállítás, gyógyszer felíratása, kiváltása, ebédszállítás, hivatalos ügyek intézése. Feladatuk még ivóvíz kiszállítás, gyermekek óvodába, iskolába szállítása, védını, logopédus kiszállítása, fürdıbe, fizikoterápiára, családhoz, rokonokhoz, színházba, misére való szállítása. Szükség esetén kisebb karbantartások elvégzése. A tanyagondnoki szolgáltatás módját, formáját, gyakoriságát a tanyagondnokok, ill. intézményvezetıik 37

határozzák meg, az ellátást igénybevevı egészségi állapota, szociális helyzete, a háziorvos javaslatának figyelembevételével. A külterületen élık, idısek, nagycsaládosok, mozgásukban korlátozottak, vagy egyéb módon hátrányos helyzető emberek esélyegyenlıségének megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy idıben jussanak olyan szolgáltatásokhoz, amelyekhez lakhelyük, koruk, egészségi állapotuk miatt nem juthatnának hozzá. Intézmény

SZKTT HSZK

SZKTT SZSZK


Lakosságszám 2007. év 163.622 775 4.559 4.595 3.465 3.475 1.618 3.370 1.636 1.754

Ellátottak száma XII. 31. 128 1009 1113 525 452 -

A tanyagondnokok felkészítı tanfolyamokon vettek részt. A feladatuk ellátásához mobiltelefont, gépkocsi használat lehetıségét biztosították az önkormányzatok, körzetenként, vagy szolgáltatásonként. A tanyagondnoki rendszerben résztvevı önkormányzatok terepjáró gépjármővek beszerzésére kiirt pályázatokon vesznek részt. A külterületi utak minıségének folyamatos romlása megközelítıleg négy évenként teszi szükségessé a gépjármővek cseréjét. Néhány település tanyagondnokai saját gépjármővükkel járják a körzeteket, azonban ez a gépjármő park nem mindig megfelelı az utak állapotának. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérése (személyi szállító szolgálat mőködtetésével), valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtása révén. Nagy szerepet kap általános egészségi állapotnak, és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi – szociális ellátásokhoz való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása intézményeiben nem mőködik támogató szolgáltatás, 2009. évtıl a támogató szolgáltatás mőködtetése nem kötelezı feladata a települési önkormányzatoknak, további mőködtetésük pályáztatással valósulhat meg. Szegeden az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete Közhasznú Egyesület 6721 Szeged, Teleki u. 3., a Támasz Segélyezését Felvállaló Önsegélyezı Egyesület 6722 Szeged, Bocskai u. 9., és a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete 6725 Szeged, Veresács u. 17/b. szervezetek mőködtetnek támogató szolgáltatást. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kisérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, ill. az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

38

A szolgáltatást a Humán Szolgáltató Központ biztosítja, valamint a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat Szegedi Csoportjának Utcai Gondozó Szolgálata. Ezáltal Szegeden a lakosságszámhoz igazodó (50.000 fı) 3 utcai gondozó szolgálat mőködik, rendelkeznek mőködési engedéllyel. A Humán Szolgáltató Központ 1 szolgálattal és ennek megfelelıen 1 gépjármővel rendelkezik. Az utcai gondozó szolgálat által közel 200-250 fı utcán élı hajléktalan személyt ismerünk. A szolgálat mőködési engedélye határozott idejő. Az elmúlt évben 319 fı volt az ellátotti létszám. A mobilitás biztosítására szükség lenne további gépjármővekre, motorra, kerékpárra. Az utcai szociális munkát végzı szakemberek számára szükség lenne külön irodahelységre és a hozzá tartozó infrastrukturális háttérre. Az évek során a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális szakemberek szoros szakmai kapcsolatot építettek ki a rendırséggel, mentıkkel, egészségügyi intézményekkel, karitatív és civil szervezetekkel. Az utcán élık számát a nagymértékő mobilitás miatt nehéz pontosan megállapítani, igen sokan vállalják a rejtızködı életmódot, akiket semmilyen módon nem tudunk intézményen belüli elhelyezésre, igénybevételre rábírni. Nappali ellátások A nappali ellátást nyújtó intézmények legelterjedtebb típusa az idısek klubja. A különbözı ellátotti csoportok közül fogyatékosok nappali intézménye és hajléktalanok nappali melegedıje mőködik a Szegedi Kistérség területén. Idısek Klubja A nappali ellátás a hajléktalan személyek, és elsısorban saját otthonukban élı 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetıséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletük kielégítésére, tovább igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az idısek klubja szolgáltatását többségében olyan 60. év felettiek igénylik, akik egyedül élnek, vagy családjukkal, de a családtagok nem tudnak napközbeni ellátásukról megfelelıen gondoskodni. Szegeden 11 idısek klubja, Szatymazon 1, Újszentiván és Deszk községekben 1-1 idısek klubja mőködik. A Szegedi Evangélikus Egyházközség idısek ellátást biztosító nappali intézmény tart fenn 6721 Szeged, Osztrovszki u. 5. Intézmény

SZKTT HSZK

SZKTT SZSZK


Lakosságszám 2007. év 163.622 775 4.559 4.595 3.465 3.475 1.618 3.370 1.636 1.754

Ellátottak száma XII. 31. 391 20 25 30 -

Szeged, Szatymaz határozott, míg Deszk és Újszentiván települések határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek. A személyi és tárgyi feltételek nem minden településen felelnek meg a jogszabályban elıírtaknak. Az akadálymentesítés több ellátási helynél nem megoldott. 39

Fogyatékosok Nappali Intézménye A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, ill. autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyre is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátására létrehozott intézmény célja, hogy tehermentesítse a szülıket, egyben adjon lehetıséget a szülınek a munkában való részvételre, másrészt a gondozáson keresztül biztosított legyen az ellátottak meglévı készségeinek megtartása, fejlesztése. Az ellátottak képességeiknek megfelelıen 3 csoportban, egyéni, fejlesztı programokra épülı gyógypedagógiai foglalkozások folynak. Az intézmény 20 férıhelyes, határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezı. Az intézmény a kistérség minden településérıl fogad ellátottakat. A kistérség településein megközelítıleg 10.000 fogyatékos személy él. A fenti számból következik, hogy a jelenleg mőködı intézményegységek nem tudják ellátni a felmerülı igényeket. Fogyatékos személyek részére 20 férıhelyen nappali ellátást nyújtó intézményt tart fenn a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete 6725 Szeged, Veresács u. 17/b. és a Dr. Altorjay István Fogyatékos Gyermekek Napközbeni Intézménye. Nappali Melegedı A Humán Szolgáltató Központ intézménye Szegeden, az Algyıi út 3. sz. alatt hajléktalan személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, ruhacserére, ügyintézésre. Alkalmanként szabadidıs foglalkozásokra, programokra. Az 50 férıhelyes intézmény határozatlan mőködési engedéllyel rendelkezik. Napi átlagban 155 fı fordul meg a szolgálatnál. Az intézményegység infrastrukturális háttere nem megoldott. Szeged városában a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat Szegedi Csoportja 30 férıhelyes nappali melegedı intézményt nyitott 2008. évtıl 6726 Szeged, Csanádi u. 9. sz. alatt, mőködési engedéllyel rendelkezik. Szenvedélybetegek nappali intézménye A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, 18. életévüket betöltött, fekvı beteg – gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, ill. szenvedélybetegek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának intézményei együttmőködésben dolgoznak a SZMJVÖ Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrummal, melynek keretén belül mőködik a FŐ-VÉSZ Klub. A 20 férıhelyes intézmény mőködési engedéllyel rendelkezik. Alapító okiratában megjelölt feladatai két önálló ágazgatra terjednek ki, egészségügyi és szociális ellátásokra. Általános szakmai cél az illegális drogokat használók kezelése, gondozása és ellátása. Célpopuláció az illegális drogokat, valamint a legális szenvedélykeltı szereket, fizikai eszközöket, addiktív, abuzusszerően használók köre. A Drogcentrum mőködtetése egységes szakmai elveken alapul. A droghasználók speciális igényeinek széleskörő kielégítését szolgálja, a kezelési 40

folyamatok egymásra épülı ellátási rendszerek keretein belül valósulnak meg. A Drogcentrum szervezeti egységekre tagozódik. A szociális ellátási kötelezettségbıl adódó feladatokat az alábbi részlegek végzik: rehabilitációs valamint nappali szociális ellátó részleg. A rehabilitációs részleg ellátási területén, elsısorban Szeged városa, továbbá Csongrád megye és egyes esetekben országosan olyan volt narkománok számára nyújt újrakezdési lehetıséget, akik sikeres elvonókezelés után sem érzik képesnek magukat arra, hogy önálló életet éljenek, vagy akiknek családi, szociális, emocionális háttere oly mértékben rendezetlen, hogy a visszaesés állandó veszélyében élnek. A rehabilitációs részleg a terápiás közösségi modell és a behaviour technikák ötvözése alapján végzi munkáját. A rehabilitációs célok megvalósulásának biztosításához 2 db négyágyas, valamint 1 db kétágyas elhelyezési körülmények állnak rendelkezésre. Ezeken kívül: személyi tisztálkodáshoz nemenkénti mosdó, zuhanyzó, melegítıkonyha, étkezı, valamint 1 csoportszoba, 1 foglalkoztató szoba. Egészségügyi ellátás a Drogambulancia orvosi szobáiban biztosított. A rehabilitáció tervezett idıtartama: 5 év, mely maximum egy alkalommal 3 évre meghosszabbítható. A nappali szociális ellátó részleg a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum szervezeti integrációjában mőködı intézmény, mely a szociális ellátások rendszerében alapszolgáltatások keretében biztosítja a jogszabályok által elıírt szolgáltatásokat droghasználó, vagy droghasználatban érintett, abban veszélyeztetett fiatalok részére. Ellátottak száma: 60 fı. A nappali szociális ellátó részleg az alábbi feladatokat végzi: az ellátást igénybe vevı részére olyan egészségügyi, mentális és szociális állapotuknak megfelelı, valamint napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatások szervezése, amelyek egyrészt a kapcsolatfelvételt, a terápiás munka kiegészítését, valamint a gondozásra direkt módon jelentkezık kiszőrését szolgálja. Ezeken kívül helyet biztosít a közösségi szervezıdéső programoknak és csoportoknak, nyitott programjai lehetıvé teszik a szerhasználatban érintettek családtagjai, hozzátartozói, a szőkebb és tágabb környezetben élık számára is elérhetı szolgáltatásokat. A feladatellátás szakmai tartalma: mentálhigiénés gondozás, egészségügyi ellátásokhoz hozzájutás segítése, hivatalos ügyek intézésének segítése, munkavégzés lehetıségének megszervezése, igény szerint meleg élelem biztosítása, szabadidıs programok szervezése, speciális önszervezıdı csoportok támogatása. A feladatok megvalósítását a Drogcentrum más egységeivel /Drogambulancia, Rehabilitációs Intézmény/ valamint társintézményekkel /SZKTT Humán Szolgáltató Központ egységei/ hatékonyan együttmőködve végzi. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása intézményei, sem Szeged város ezen ellátási formát nem mőködteti. Gyermekek nappali ellátása – bölcsıdei ellátás A Humán Szolgáltató Központ bölcsıdei telephelye Domaszéken, az Ady Endre u. 14 szám alatt mőködik, feladata a 3 éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlıdésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A bölcsıde 0-3 éves korig biztosítja a gyermekek teljes körő nappali ellátását. Gondoskodik a gyermekek nevelésérıl, állandóságával érzelmi biztonságot ad. Az intézmény jelenlegi férıhelyszáma 10 fı, 1 gyermekcsoporttal mőködik. A településen készült igényfelmérés alapján az épület további 25-30 férıhelyes bıvítése szükséges.

Szakosított ellátások Szeged Megyei Jogú Város saját területén köteles az átmeneti elhelyezést nyújtó feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül 41

az idısellátás, továbbá – elızetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább 2 további intézménytípus feladatait biztosítani. A kistérség által mőködtetett szakosított ellátások Szeged városában a hajléktalan személyek átmeneti elhelyezését nyújtó intézményeket jelenti. Éjjeli menedékhely, átmeneti szálláshely, idényszálláshely, külsı férıhely formában. Éjjeli menedékhely Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel, naponkénti igénybevétellel a hajléktalan személyek éjszakai pihenését, krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás, az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek részére. Az ellátási forma határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, csak férfi ellátottak részére. Nıi férıhellyel nem rendelkezünk. Az elmúlt évben 184 fı ellátott vette igénybe az éjjeli menedékhelyet, fıként aktív korú nem foglalkoztatottak. Az akadálymentesítés részlegesen megoldott. Átmeneti szálláshely A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Az ellátási forma két telephelyen mőködik, határozatlan idejő mőködési engedéllyel. Szeged, Indóház tér 3. szám alatt férfi és nıi szálló is mőködik. A tavalyi évben összesen 94 ellátott fordult meg a két szálláshelyen. Szeged, Bajai út 9. szám alatt csak férfiszálló mőködik. A tavalyi évben 61 ellátott fordult meg a telephelyen. Az akadálymentesítés részlegesen megoldott. Idényszálláshely A hajléktalan személyek idıleges tartózkodására (november hótól – április hóig) szolgáló intézmény, naponkénti igénybevétellel a hajléktalan személyek éjszakai pihenését, krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás, az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek részére. Az intézményegységek határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek. Férıhelyszáma 71 fı. A fenti számból csak 9 fı a nıi férıhelyek száma. A tavalyi évben összesen 243 ellátott vette igénybe az adott ellátási formát. Külsı férıhely A hajléktalan személyek idıleges tartózkodására (november hótól – április hóig) szolgáló intézmény, naponkénti igénybevétellel a hajléktalan személyek éjszakai pihenését, krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás, az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek részére. Mőködési engedéllyel rendelkezı idıszak. A külsı férıhely Szeged, Szilléri sor 5/b. sz. található, 5 férıhelyes, férfiak elhelyezésére szolgáló lakás, amely fél évig idényszállásként, fél évig pedig önköltséges lakásszerő elhelyezést biztosító intézmény. A rehabilitációs céllal kialakított lakás kihasználtsága 100 %-os volt, felújítása és folyamatos karbantartása azonban csak normatíva biztosításával megoldható. Az itt elhelyezést nyerı hajléktalan személyek a lakásra esı rezsi kiadások egyötödét fizetik térítési díjként, felújítási költséget nem kérünk tılük (májustól – október hóig).

42

Ápolást, gondozást nyújtó ellátás „Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.” (szociális törvény 67. § (1) bek.) „Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idısek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.” (szociális törvény 67. § (2) bek.) Szeged MJVÖ fenntartásában lévı Egyesített Szociális Intézmény 4 telephelyen mőködtet idısek otthonát, melybıl 1 telephelyen emelt szintő ellátást nyújt. Ez utóbbi intézmény a szociális törvényben elıírt, az átlagot jóval meghaladó minıségő elhelyezést biztosít. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az ESZI mőködésének áttekintése során megvizsgálta a 2009. évre vonatkozó finanszírozási lehetıségeket, és az elızetes számítások alapján megállapította annak lehetıségét, hogy 2009. év márciusától a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának feladatátadási szerzıdés keretében adná át, az ESZI Alapító Okiratában és a hatályos mőködési engedélyeiben szereplı feladatainak fenntartását változatlan szervezeti struktúrában és változatlan létszámmal. A Társulás Polgármesterek Tanácsa elvi hozzájárulását megadta az intézményben biztosított feladatok átvételéhez. Az intézmény alapfeladata: idıskorúak ápolását, gondozását nyújtó bentlakásos elhelyezést biztosító intézmény, illetve idıskorúak részére emelt szintő ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos elhelyezést biztosító intézmény. Mőködésének kezdete: 1997. Férıhelyszám: összesen (4 telephelyen) 460 fı A férıhelyek alakulását telephelyenként az alábbi táblázat tartalmazza:

Intézmény neve Egyesített Szociális Intézmény /székhely/ Egyesített Szociális Intézmény idısek otthona –emelt szintő Egyesített Szociális Intézmény idısek otthona Egyesített Szociális Intézmény idısek otthona

Telephely

Férıhelyszám (fı)

6724 Szeged, Kálvária sgt. 45.

150

6724 Szeged, Kálvária sgt. 47.

100

6726 Szeged, Alsókikötı sor 13.

50

6727 Szeged, Acél u. 1.

160

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az intézmény létszámkeretét 244,10 fıben állapította megy, melybıl 139,10 szakmai és 105,00 nem szakmai álláshely. A férıhelyek kihasználtsága: 100%. Az intézmény négy telephelye esetében 2008. december 31-éig határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejő mőködési engedélyek kiadásának feltételei: -

megfelelı szakmai létszám kialakítása, a hiányos dokumentációk pótlása, gondozási egységenként legalább 20 m2 alapterülető közösségi együttlétre szolgáló helyiség biztosítása, megfelelı számú közösségi helyiségek kialakítása, nıvérszoba kialakítása, illemhelyek és kádak/tusolók megfelelı számban való kialakítása. 43

Módszertani tevékenység 2008. július 1-jétıl a 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet értelmében új struktúrában történik a módszertani feladatellátás. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ennek érdekében pályázatot hirdetett, melyre a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ pályázati dokumentumot nyújtott be konzorciumi partnerségben a régióban mőködı – a fent említett rendelet hatályba lépése elıtt is – módszertani feladatokat ellátó intézményekkel, civil szervezetekkel. 2008. június 11.-jén hivatalos értesítést kapott az intézmény a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól melyben a SZKTT Humán Szolgáltató Központ által vezetett konzorciumot jelölte ki a dél-alföldi regionális szociális módszertani feladatok ellátására. A módszertani feladatok megvalósításának helyszíne: Dél-alföldi régió /Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye/ Regionális Konzorcium: A regionális szociális módszertani feladatok ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ, mint gesztorintézmény konzorciumi partnerségben valósítja meg. A Humán Szolgáltató Központ egysége a Tabán Családsegítı Közösségi Ház, mely 2001 óta a módszertani feladatok ellátását regionális szemlélettel, területi lefedettséggel, a régióban mőködı családsegítı szolgálatok munkájának összehangolásával valósította meg, és e feladatokat viszi tovább a konzorciumban. A regionális konzorciumot elsısorban a 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet hatályba lépése elıtt mőködı mindhárom megyét képviselı módszertani intézményekkel valamint civil fenntartású szervezetekkel közösen tervezik megvalósítani. Ennek megfelelıen: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Csoportja, akik a hajléktalan ellátás regionális módszertani feladatainak ellátásában 7 éves szakmai tapasztalatra tettek szert. A Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Otthona, mely a Csongrád megyei szociális módszertani feladatok ellátását 1994 óta végzi. A Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi és Rehabilitációs Központ, melynek munkatársai a Békés megyei szociális módszertani feladatok ellátásában 7 éves szakmai tapasztalatot szereztek. Mentálhigiénés Egyesület, Békés székhellyel, melynek bevonását a civil fenntartásban mőködı intézmények hatékonyabb képviselete, szakmai munkájuk erısítése valamint az állami és civil szervezetek munkájának összehangolása érdekében fontosnak gondoltuk. Az Egyesület 2000 óta magas színvonalú, eredményes munkát folytat Békés megyében a pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézmények szakmai munkájának segítése érdekében. Konzorciumi partnerség célja: A meghatározó törvényi elıírásokkal összhangban a módszertani feladatellátás célja, hogy a regionális módszertan segítse – fenntartótól függetlenül – az illetékességi területén mőködı valamennyi szociális szolgáltató és intézmény szakmai munkáját. Ennek érdekében: Az eddig végzett módszertani munka eredményeit és tudásbázisát felhasználva egységes szemléleten alapuló letisztultabb, átláthatóbb, összehangoltabb, egymás erıforrásait felhasználni és alkalmazni tudó, az innovatív kezdeményezésekre nyitottabb, hangsúlyosan praxisalapú módszertani tevékenységet végezni a régióban. Cél az eddig szétaprózottságot egyesíteni és a szolgáltatások szakmai munkáját egyenletesen jó színvonalúvá tenni. Mindezt egyenrangú partneri kapcsolatban tervezi megvalósítani a konzorcium tagjaival. 44

Célkitőzések:

A szociális ágazati szereplık tervszerő együttmőködésének kialakítása. Modellkísérleti programok megvalósítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet támogatásával. A szociális szolgáltatások, ellátások összehangolása, innovatív mőködtetésükre javaslatok kidolgozása. A komplex szolgáltatások, ellátások elérhetıvé tétele a célcsoport valamennyi tagja számára.

Célcsoport: Közvetlen célcsoport: a dél-alföldi régióban mőködı - állami és civil fenntartású - személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakosított ellátásokat biztosító szolgáltatások fenntartói, vezetıi és munkatársai. Közvetett célcsoport:

aprófalvakban és külterületeken élık, idıs személyek, hátrányos helyzető családok, csoportok, közösségek, hajléktalan személyek, fogyatékkal élık, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek.

Módszertani feladatok rövid összefoglalása: A szociális szolgáltatások jelenlegi struktúrájában a hatékony, méretarányos, regionális szintő mőködés megvalósulása mellett, területi és szakterületi módszertani lefedettséget biztosítani a szociális szolgáltatások és fenntartóik számára, valamint, hogy a regionális együttmőködési struktúra koncentrált és költség-hatékony feladatmegvalósítást eredményezzen. Módszertani tevékenységek: A konzorciumi partnerségben résztvevı intézmények tervszerő, összehangolt együttmőködésének kialakítása, az együttmőködés infrastrukturális hátterének megteremtése, rendszerszemléleten alapuló szakmai technológia kidolgozása és alkalmazása. A konzorciumi partnerségben integrált módszertani szolgáltatási modell kidolgozása. Partneri kapcsolatban koordinátori hálózat kiépítésével – központi/egységes és speciális szakterületi képzések, tréningek, mőhelymunkák megvalósítása. A projekt keretében közös szakmai adatbázis kidolgozása /szolgáltatások, fenntartásuk, erıforrásaik vonatkozásában/. Könnyen kezelhetı, átfogó adattárak létrehozása, amelyek a konzorciumi tagok munkáját hatékonyabbá teszik, és a jövıben mintaként szolgálnak más szervezetek számára. A szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézmények fenntartói, vezetıi valamint munkatársai számára tényleges szükségletalapú integrált módszertani szolgáltatások szervezése. A hátrányos helyzető térségekben tevékenykedı szakemberek számára kiemelt és speciális szakmai módszertani segítségnyújtás. Intézményi és ágazatközi együttmőködési modell kifejlesztése a régióban, mely közvetett célcsoport magasabb életminıségének elérése érdekében összekapcsolja és 45

összehangolja a szociális, egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási területen dolgozók munkáját. Szakmai tapasztalatok átadása, a jó gyakorlatok összegyőjtése, továbbítása.

Ennek érdekében: információgyőjtés, kapcsolatfelvétel az intézményekkel és fenntartóikkal, adatbázis készítése ellátási típusonként – személyi, tárgyi és szakmai kondíciók feltérképezése, megyei/területi bázisintézmények kialakítása, módszertani szaktanácsadó szolgálat, szakkönyvtár mőködtetése, helyszíni látogatások, hírlevelek, módszertani útmutatók készítése, képzési szolgáltatások biztosítása. Várható eredmények: Naprakész, hozzáférhetı adatbázis a szociális szolgáltatásokról és helyzetükrıl. Szükségletalapú, egyenletes területi elosztású, hozzáférhetı szolgáltatási rendszer kialakítása és stabilizálása. A valós igényeknek megfelelı, innovatív, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása az igénybevevık számára. Az ellátottak életminıségének jelentıs javulása a fent leírtak következményeként.

46

IV. Intézkedési Terv IV.1. A kistérség fejlesztési elképzelései A kistérség intézkedési tervében a fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához elengedhetetlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük azokat a szociálpolitikai elveket és értékeket, melyeket a jogszabályok, szakmai és politikai programok kimunkáltak. Ugyancsak szükséges meghatározni azokat a célcsoportokat, amelyek érdekében tevékenységünket kifejtjük, akik számára az ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítjuk. Ezáltal olyan szolgáltatási rendszer mőködtetésére teszünk javaslatot, mely a szociális ellátások alanyainak igényeit, a szolgáltatást biztosítók lehetıségeit, az Uniós elvárásokat és a Nemzeti Fejlesztési Terv – a szférát érintı operatív programjainak prioritásait érvényesíti. Fejlesztések irányvonalai: A kistérségbe tartozó önkormányzatok képessé tétele az innovációra, hogy alkalmazkodni tudjanak a rugalmasan felmerülı szükségletekhez és költség-hatékony megoldásokat kínáljanak a rászorulókról való gondoskodásban. Kiemelt és fejlesztendı terület a civil párbeszéd, a döntéshozó testületek megfelelı lehetıséget adjanak a civil szervezetek számára álláspontjuk, véleményük, esetleges megoldási javaslataik kinyilvánítására. A jól mőködı és elegendı szakképzett munkaerıvel rendelkezı szolgálatok szinten tartása A szakember hiánnyal küzdı területeken a létszám feltöltése szükséges A területen dolgozó, de nem szakirányú végzettségő munkatársak folyamatos beiskolázásának elısegítése A szolgálatok épületeinek, irodáinak korszerősítése és az infrastruktúra fejlesztése minden településen A nappali ellátások kialakítása és elérhetıvé tétele minden településen Az adósságkezelési tanácsadás és ingyenes jogi segítségnyújtás elérhetıvé tétele minden településen A bőnmegelızési program kiterjesztése az intézmény telephelyein mőködı oktatási intézményekre a gyermekjóléti szolgálatok koordinálásával Szociális étkeztetés nagyobb számú igénybevételére lenne lehetıség, ha a településeken kiszállítás gondjai megoldódnának. A probléma megoldásához új, megfelelı minıségő gépjármővekre és szakképzett munkatársakra lesz szükség. Önkéntes segítık bevonása a szociális ellátásba és az intézmény által biztosított szabadidıs programokba. Családterápiához való hozzájutás segítése. Szolgáltatások bıvítése a mediációs programmal.

-

-

-

-

IV.2 Szociálpolitikai elvek: • •

Szociális biztonság: ne fordulhasson elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradjanak, megteremtése állami feladat. Prevenció: a problémák kialakulásának megelızése. A kistérségben elsıdleges kell, hogy legyen a szociálpolitika területén a prevenció, képessé tenni a települések lakóit saját sorsuk alakítására. Ennek elérésére nagyon jók a településeken már hagyományszerően megszervezett programok pl. falunap, játszóházak, táboroztatás stb. ezáltal a helyi közösség összetartó ereje is növekszik. 47

•

• • • • • • •

•

•

Korrekció: ha már a probléma kialakult, akkor következik a korrekció, a már meglévı nehézségek, problémák kezelése. Nagyon fontos alaptétel, hogy a prevenciónak és a korrekciónak, mint a két szociálpolitikai alapelvnek egymást ki kell egészítenie. Ez a korrigálása a már kialakult, de megelızése a további más hátrányok, problémák kialakulásának. Univerzalitás: minden településen a társult feladatoknál minden jogosult, rászorult számára azonos minıségő szolgáltatás nyújtása Szelekció: a cél, hogy a települések leginkább rászorult, leghátrányosabb helyzetben levı tagjaihoz jusson el hatékonyan a szociális támogatás Pozitív diszkrimináció: a szelekció egy tipikus esete, valamilyen elıny nyújtása a szociálisan hátrányos helyzetben lévık számára, elınyt nyújtunk hátrányuk kezelésére a felzárkóztatásuk céljából. Negatív diszkrimináció tilalma: tilos az ellátottak mindennemő megkülönböztetése pl. fajra, nemre, társadalmi, politikai, vallási stb. hovatartozásra. Hatásosság. A rászorultak közül mennyien jutnak hozzá a szociális juttatásokhoz, mekkora az igénybevételi arány. Hatékonyság: költség/haszon, ill. ráfordítás/eredmény viszonya, hogy mennyibe kerül egy ellátás, valóban azokhoz kerül-e, akik arra rászorultak. Településen belüli normativitás. Az alapelvet kizárólag a helyi szociálpolitikára tudjuk alkalmazni azzal a céllal, hogy a jobban áttekinthetı, kisebb közösségekben pontosan meghatározva a rászorultsági szinteket, kijelöljük a lakosság bizonyos csoportjait, illetve azokat az élethelyzeteket, amelyek feltétlenül önkormányzati segítségnyújtást provokálnak. Ezt követıen már az alanyi jogúság elve alapján történik az ellátás, azaz a meghatározott élethelyzetben lévık (születés, halál, iskolakezdés, bizonyos elért életkor) külön bizonyítási eljárás nélkül automatikusan részesülnek ellátásban. A településen belüli normativitás tehát a rászorultsági elv és az univerzalitás elvének összekapcsolása. A helyi szociálpolitikában kiszámíthatóvá teszi az ellátásokat, növeli a településen belüli szolidaritást, ugyanakkor a célcsoportok helyes kiválasztása esetén jól finanszírozható. Nagyon ritka az olyan település, ahol ez szinte kizárólagos elvévé tehetı az önkormányzati rendeletalkotásnak (egészen kis települések viszonylag homogén szociális összetételő lakossággal), ugyanakkor egy-egy ilyen ellátással nagyobb városokban is találkozhatunk. Miután eldöntendı kérdés szinte csak az önkormányzati rendeletalkotáskor merül fel, a formális döntési jog könnyen leadható polgármesteri vagy bizottsági hatáskörbe, ezáltal egyszerő, rugalmas, olcsó eljárás kapcsolódik hozzá. Integráció elve. A szegregáció ellentéte, egyúttal párja. Lényege, hogy mindenkit lehetıség szerint saját valós környezetében részesítsünk ellátásban, (házi gondozás) vagy ha ez nem lehetséges, legalább szimuláljuk a valós környezetet (családi házas lakóotthonok a gyermekvédelemben). Jó eszköz lehet olyan idıleges ellátások kialakítása (idısek klubja, napközije) ahol az intézményi ellátást, a megmaradt családi gondoskodással, vagy az integráló házi gondozással kombináljuk. Családban gondolkodás elve. Míg korábban a szociálpolitika alanyi körét demográfiai alapon a felnıttvédelemre (ezen belül aktív korúak és inaktívak) illetve gyermekvédelemre osztottuk, napjainkban a szociális gondolkodás és ennek hatására a szociális jogalkotás megreformálásával egyre inkább a család válik a szociálpolitika alanyává. A családot, mint a társadalom alapegységét több deprivációs tényezı érintheti. Célunk ezeket külön-külön is számba venni és lehetıség szerint olyan segítséget nyújtani, melynek hatására ezek összességükben orvosolhatók. Nem mosódik el teljesen a családon belül az idısek, betegek, gyermekek felé irányuló speciális segítség, de cél a család életkörülményeinek általános javítása. A családban való gondolkodás elvét leginkább éppen a komplexitás elvének érvényesítésével tudjuk megvalósítani, de szerepet játszik munkánkban a felelısség megosztás elve is. Teljes egészében természetesen a szociális igazgatás módszerei közül nem fog kiveszni az alanyok demográfiai alapon való megkülönböztetése, hiszen vannak olyanok, akik nem élnek családban, így továbbra is vagy a felnıttvédelem, vagy a gyermekvédelem speciális eszközei lesznek irányadóak rájuk. 48

•

Komplexitás elve. Ez az alapelv írja elı számunkra, hogy a lehetséges szociális ellátási módszereket (pénzbeli, természetbeli, szociális szolgáltatások) együttesen vagy felváltva, de egymás hatásait kiegészítve (kumulálva) használjuk. Különösen jól alkalmazható ez az alapelv, a családban való gondolkodás elvének erısítésére. Felnıttvédelmi, gyermekvédelmi, pénzbeli, természetbeli személyes közremőködésen alapuló ellátások „variálásával” a család általános helyzetét kívánjuk javítani. Felelısség megosztás elve. A felelısség megosztás elvét maga a szociális törvény határozza meg. Lényege, hogy egymásra mutogatás helyett a társadalom minden szereplıje legyen tisztában a saját felelısségével, annak összetevıivel és mértékével. Az egyén felelıs saját magáért, a család tagjaiért, az önkormányzat lakosságáért, az állam polgáraiért. De a szociális igazgatás egyéb szereplıi (egyházak, magánszemélyek, alapítványok) is felelısek e tevékenység azon szegmenséért, melyek felvállaltak, esetleg átvállaltak az államtól, az önkormányzattól. A helyi szociális rendeletalkotásnál is fontos e felelısségi elvek körülhatárolása. Egyenlı hozzáférés elve. Az alapelv lényegében egy alapelv csoportot takar, amely magában foglalja a területi kiegyenlítés és a szolgáltatás szervezés elveit is. Lényege, hogy az ország bármely területén élı ellátásra szoruló személy másokkal azonos feltételekkel (ellátási színvonal, térítési díj kategóriák, elérhetıség, bejutás idıtartama) jusson intézményi ellátásra. Jelenleg vannak olyan megyék, ahol gyorsabban és jobban finanszírozott intézményekbe juthat az állampolgár, még máskor sorba kell állni a szerényebb ellátásához. A progresszív ellátás különbözı szintjei egy területi kiegyenlítés eredményeképpen egyenlı esélyekkel lesznek igénybe vehetık. Ez feltételezi a kiegyenlített intézményfejlesztési politikát, de jelenti az igényjogosultak átirányítását is a különbözı megyék között. Ezt a szolgáltatásszervezés megyén belüli és megyén kívül összehangolásával lehet megvalósítani

•

•

IV.3. Célcsoport -

Gyermekek Alacsony jövedelmő családok, gyermeküket egyedül nevelık Idıskorúak, nyugdíjasok, Krízishelyzetbe került egyének, családok Válsághelyzetbe került várandós anyák Átmeneti ill. tartós nevelésbıl kikerült fiatalok Munkanélküliek Fogyatékos személyek (testi, mozgás, értelmi, hallás, látás) Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Hajléktalan személyek Tanyán, külterületeken élık

IV.4. Jövıkép meghatározás A dél-alföldi régió fejlesztési stratégiája az Európai Unió közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban került megfogalmazásra. A Dél-alföldi Operatív Program jövıképe, hogy a régió váljon a „tudás és egészség régiójává” az Európai Unió átlagához ütemesen felzárkózó Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan a Dél-alföldi Régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bıvítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. A komparatív területi elınyökre alapozva a fejlesztések specifikus célkitőzései a következık:

49

• •

A regionális gazdaság erısítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elısegítése. A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erısítése érdekében.

A lisszaboni stratégia céljait összefoglaló Integrált Iránymutatások makro- és mikro, valamint foglalkoztatási céljai közül kiemelt figyelem irányul a foglalkoztatási célok tekintetében a rugalmasságra, a humántıke befektetésre és az oktatás-képzésre az operatív programban. A szociális ellátások kiépítése és mőködtetése során jövıképünk elemei: Elı kell segíteni a társult településeken élık szociális biztonságának növelését, az életminıség javítását, és e területeken a települések közötti jelentıs színvonal különbségek csökkentését. A szociálpolitikai eszközök igénybevételével az önszervezıdı közösségek támogatásával is segíteni kell a kistérség népességmegtartó erejének növelését. Erısíteni kell a családban gondolkodás elvét, segíteni a többgenerációs nagycsaládok számának növekedését. Idıs emberek részére biztosítani a méltó életkörülményeket lehetıségét saját, megszokott környezetükben. A speciális élethelyzetben levık: fogyatékkal élık, pszichiátriai, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek életvitelének, társadalmi integrációjának elısegítése. Tanyán, külterületeken élık esélyeinek növelése, ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása. A kistérségi társulás, helyi önkormányzatok, intézmények és egyéb szolgáltatók együttgondolkodása a szociális ellátó rendszer hatékony mőködése érdekében. Jövıképünk megvalósításához biztosítani kívánjuk: Az idısek számára a napi meleg ételt, a saját házukban való segítségnyújtást, a közösségi élet feltételeit és az önmagukról átmenetileg vagy végképp gondoskodni nem tudók, ápolásra szorulók számára az idısek otthonában való elhelyezést, kiemelt figyelemmel a tanyán, külterületeken élıkre. Az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális biztonságának erısítése, a munkára képes állapot elısegítése, a foglalkoztatás érdekében hatékony együttmőködést. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetben lévı gyermekek számára a gyermeki jogok védelmét, a harmonikus testi, szellemi és pszichikai fejlıdés feltételeit, a társadalmi vagy etnikai megkülönböztetéstıl való védelmet, családok krízishelyzete esetén az átmeneti elhelyezést. A fiatal, kisgyermekes családok gyermekei számára a napközbeni felügyeletet és a gyermekek társadalmi integrációját elısegítı közösségi élet feltételeit. A közösségi szinten a helyi igényekhez igazodó szociális ellátást tudjunk szervezni, szükséges az erıforrások összevonása, a közszolgálati szféra, a család, a helyi közösségek, önkéntesek és a civil társadalom együttmőködése.

50

IV.5. Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról -

-

• Szeged: Demens klub kialakítása /Szıreg/: 2009. év Jelzırendszer folyamatos bıvítése: 2008 – 2009. év Szolgáltató Centrumok kialakítása: 2010. év Családsegítı központok kialakítása /Tápé/: 2010. év Szenvedélybeteg és pszichiátriai nappali ellátás kialakítása: 2009. év Pszichiátriai Nappali ellátás kialakítása: 2009. év FONI bıvítés /Kálvária tér/: 2009.év Népkonyha átalakítása, nappali melegedı, ffi nıi éjjeli menedékhely és átmeneti szálláshely, háziorvosi rendelı, egészségügyi centrum, idényszállás kialakítása, bıvítése /Moszkvai krt./: 2009. év Ápolást, gondozást nyújtó intézmény tárgyi, infrastrukturális, humánerıforrás fejlesztése – folyamatosan /pályázati forrásból/ Külsı férıhely /hajléktalan ellátás, gyermekvédelem/ bıvítés: 2010. év

• Dóc: - Bőnmegelızési program kiterjesztése: 2008. év - Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év - Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év • Domaszék: - Bőnmegelızési program kiterjesztése: 2008. év - Új gépjármő beszerzése a tanyagondnoki szolgálatnak: 2008. év - Nappali ellátási formák kialakítása: 2009 év - Akadálymentesítés kialakítása: 2009. év - Bölcsıdei férıhelyek bıvítése: 2009 év - Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év - Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

• Szatymaz: Bőnmegelızési program kiterjesztése: 2008. év Új gépjármő beszerzése a tanyagondnoki szolgálatnak: 2008. év Új tanyagondnoki körzet kialakítása: 2009 év Akadálymentesítés kialakítása: 2009. év Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

• Zsombó: Bőnmegelızési program kiterjesztése: 2008. év Nappali ellátás biztosítása: 2008 év Akadálymentesítés kialakítása: 2009. év Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

• Röszke: Új gépjármő beszerzése a tanyagondnoki szolgálatnak: 2008. év Adósságkezelési szolgáltatás kialakítása: 2008. év Bőnmegelızési program kiterjesztése: 2008. év 51

-

Nem szakirányú végzettségő munkatársak számára elıírt szakképzettségi szintek megszerzése: 2009. év Akadálymentesítés kialakítása: 2009. év Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év Közösségi tér és szabadidıs park kialakítása Röszke község szociális intézményéhez tartozó területen Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

• Deszk: - Bőnmegelızési program kiterjesztése: 2008. év - Akadálymentesítés kialakítása: 2009. év - Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év - Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

• Kübekháza: A nappali ellátások kialakítása egy egészségcentrum keretein belül: 2008. év Gyermekjóléti-, és családsegítı szolgálat iroda helyiségeinek kialakítása: 2008. év Infrastrukturális fejlesztés: 2008.év Akadálymentesítés: 2008.év Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

• Tiszasziget: Nem szakirányú végzettségő munkatársak számára elıírt szakképzettségi szintek megszerzése: 2009. év Akadálymentesítés kialakítása: 2009. év Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

• Újszentiván: Akadálymentesítés: 2009.év Családterápiás szolgáltatás kialakítása: 2010. év Mediációs szolgáltatás kialakítása: 2012. év

-

IV.6. Fejlesztési irányok -

-

A jól mőködı és elegendı szakképzett munkaerıvel rendelkezı szolgálatok szinten tartása A szakember hiánnyal küzdı területeken a létszám feltöltése szükséges A területen dolgozó, de nem szakirányú végzettségő munkatársak folyamatos beiskolázásának elısegítése A szolgálatok épületeinek, irodáinak korszerősítése és az infrastruktúra fejlesztése minden településen, amire forrásokat kell biztosítani, elsısorban pályázati önerı formájában, illetve számítani lehet további rendkívüli kiadásokra. Az intézmények további akadálymentesítésének ösztönzése és támogatása kiemelt feladat. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásának bıvítése. A külterületen élık életminıségének további javítása a szociális szolgáltatások elérhetısége terén. A nappali ellátások kialakítása és elérhetıvé tétele minden településen, a szociális alap és szakosított szolgáltatások összehangolásáról, költség-hatékony megszervezésérıl való gondoskodás kistérségi szinten. 52

-

-

-

-

-

A szociális intézményekben élı, illetve a nappali ellátást igénybe vevı elsısorban pszichiátriai és szenvedélybetegek munka- rehabilitációs és fejlesztı felkészítı foglalkoztatásának elısegítése és fejlesztése. Szükséges új – a települések által nem kielégített szükségletek biztosítása – szolgáltatások megszervezése, további összehangolása a hátrányos helyzető településeken. A kistérségnek szakmai segítséget, iránymutatást kell nyújtani az új alap- és szakosított szolgáltatások megszervezéséhez, összehangolásához. Az adósságkezelési tanácsadás és ingyenes jogi segítségnyújtás elérhetıvé tétele minden településen A bőnmegelızési program kiterjesztése az intézmény telephelyein mőködı oktatási intézményekre a gyermekjóléti szolgálatok koordinálásával Szociális étkeztetés nagyobb számú igénybevételére lenne lehetıség, ha a településeken kiszállítás gondjai megoldódnának. A probléma megoldásához új, megfelelı minıségő gépjármővekre és szakképzett munkatársakra lesz szükség. Önkéntes segítık bevonása a szociális ellátásba és az intézmény által biztosított szabadidıs programokba. A többszintő ellátás biztosítására, életvezetési tanácsadás, alapkészségek és kompentenciák fejlesztését célzó, motivációs, felvilágosító, mentálhigiénés és foglalkoztató programok szervezése, családterápiához való hozzájutás segítése, szolgáltatások bıvítése a mediációs programmal. Módszertani segítségnyújtás az ellátások szervezésében és mőködtetésében.

V. Finanszírozás helyzete A többcélú társulás fejlesztési forrásai, csakúgy, mint az önkormányzatoké igen szőkösek, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a pályázatok útján megnyerhetı vissza nem térítendı támogatásokra. A szociális alapszolgáltatások tekintetében már a NFT I-ben megjelentek azok az európai uniós fejlesztési források, melyek a foglalkoztatottság, a társadalmi integráció növelésével, a nappali ellátást nyújtó intézmények kialakításával, fejlesztésével összefüggésben nyújtanak támogatást. A magyar források is egyre szőkösebbek a szociális ágazatban, de minden kínálkozó lehetıséget fel kell használni. Jelenleg is több pályázat megvalósítása van folyamatban, többek között: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által támogatott a szociális regionális módszertani tevékenységek ellátásához pénzügyi felhasználás. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) A szerzıdés tárgya:”Sansz” alternatív munkaerı-piaci esélynövelı projekt. A 2007. évet érintı, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatósága (HEFOP IH). A szerzıdés tárgya: Szociális területen dolgozó szakemberek innovatív felkészítése és új típusú együttmőködések kialakítása a civil szférával a hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében Szeged városban és vonzáskörzetében. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által támogatott „Krízis-szolgáltató modellkísérlet (Családok Átmeneti Otthona) nyújtott támogatás összege: 4.000eFt, felhasználásra került. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása, mint fenntartó 7 db pályázatot nyújtott be a „Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsıdék önálló fejlesztése” címő pályázati kiírásra. A pályázatok keretében a Többcélú Társulás a fenntartásában mőködı 2 szociális intézmény használatában lévı ingatlanok felújítására, bıvítésére igényelt támogatást. Nyertes projektek esetén a SZKTT Humán Szolgáltató Központ 4 szegedi, a zsombói és a szatymazi 53

telephelye, valamint a domaszéki bölcsıde, továbbá a SZKTT Szociális Szolgáltató Központ röszkei székhelyének és újszentiváni telephelyének felújítására, illetve néhány esetben bıvítésére, Zsombó esetében új épület építésére kerül sor. Minden telephely akadálymentesítésre kerül. Összegzésként megállapítható, hogy egyre inkább felértékelıdik a pályázati úton elnyerhetı hazai és uniós pályázatok jelentısége.

VI. Várható eredmények Korszerőbb, szükségletalapú, költség hatékony ellátórendszer, mely igazodik az uniós normákhoz és a lakossági igényekhez. Hatékonyabb prevenció, veszélyeztetett célcsoportok korai kiszőrése és ellátása, életminıség javulása. A feladatellátáshoz kapcsolódó minimumfeltételek /személyi-tárgyi/ biztosítása. Hiányzó ellátások pótlása /szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali ellátása/. Meglévı szolgáltatások színvonalának emelése, hozzáférés kiterjesztése. Szakmaiság erısödése. Települések szakemberei között jobb együttmőködés, erıs szakmai háttér és biztonság. Hátrányos helyzető, leszakadó rétegek társadalmi integrációja, szolidaritás erısödése, szemléletváltás. Civil szférával összehangoltabb, hatékonyabb feladatvállalás. Ellátott központú, felhasználóbarát, elıítéletmentes, támogató jellegő, a társadalmi szolidaritást erısítı szociális intézményrendszer kialakítása.

54

VII. Összegzés A Szegedi Többcélú Kistérségi Társulása eleget téve a törvény által elıírt kötelezettségének, elkészítette a kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A szolgáltatástervezési koncepció gyakorlati megvalósítása, a kistérségben elérhetı szociális szolgáltatások mennyiségének és minıségének fejlesztését eredményezi. A szociális ellátórendszer célzott fejlesztése a szolgáltatásfejlesztési koncepció gyakorlati alkalmazása által az egyes szolgáltatások fejlesztésén felül, egy komplex, egymásra épülı, egymást kiegészítı ellátási formák kialakítását eredményezi. A koncepcióban megfogalmazott célok és alapelvek megvalósulása révén tudnak legjobban érvényesülni, az ellátottak érdekei, mely által megvalósul a differenciált, szükséglet szerinti ellátás a szegedi kistérségben. A különbözı gondozási formák egymásra épülése, az optimális szervezeti struktúra kialakítása, ezáltal a személyi és a tárgyi erıforrások optimális kihasználása, lehetıvé teszi az egyes költségvetési források átcsoportosítását, ezáltal a hiányok pótlását. A Szegedi Többcélú Kistérségi Társulását a koncepció elkészítése során az a cél vezérelte, hogy a térség lakosságának minél teljesebb körben biztosítsa a szociális szolgáltatásokat, a lakóhelyhez legközelebb a szükségletekhez igazodó magas színvonalú, ugyanakkor könnyen hozzáférhetı és átjárható szociális ellátásokat, biztosítva így a szociális biztonsághoz való jog érvényre jutását. Zárszóként fontos megemlíteni, hogy a korszerő és humánus kistérségi szociális ellátásnak csak az elsı lépése a kistérségi koncepció kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok megvalósításához. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevık, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók hatékony együttmőködése. A koncepció tudatos végrehajtása már ez évben elkezdıdött. Fontos a végrehajtás folyamatát értékelni, annak érdekében, hogy a koncepció megvalósítása, a folyamatosan és dinamikusan változó igényekhez igazodjon és az ellátást igénybe vevık megelégedésére szolgáljon.

Dátum: Szeged, 2008. december 19.

Dr. Botka László elnök

55

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása

Recommend Documents