„Sajnos késő lesz!” Az írás a Népszabadság 2014. 03. 21. számában jelent meg. 1 komment
Bőhm Ágnes Népszabadság Évfordulós megemlékezések voltak Izraelben a magyar holokausztról. Kora hajnalban, Tel-Avivból a reptérre vezető úton még a taxisofőrnő is – amikor megtudta, hogy Magyarországra megyünk vissza – arról a tévéinterjúról beszélt, amelyben Csanád (a Szegedi vezetéknevet nem tudta jól kiejteni, noha a nagyapja erdélyi volt) családja zsidó eredetéről mesélt. Ilana Dajan, neves izraeli riporternő nemrégi interjúját Szegedivel az izraeli tévében sokan láthatták, hiszen csaknem mindenütt felemlegették, ahol izraeli magyarokkal beszéltünk. Volt, aki sajnálta, és empátiával szólt arról, hogy „milyen trauma lehetett antiszemita létére megtudni, hogy zsidó!” Mások szerint viszont nem először fordult ez elő, és nincs azon semmi csodálkoznivaló, hogy valaki felnőtt fejjel döbben rá, valójában ki ő, mi a valódi identitása. Pszichológiai szakkönyvek garmada foglalkozott már a problémával.
OLVASÓLISTA Kultúra Melegszerelem és amiről nem beszélünk, bár kellene Belföld Rendőrautóban lett rosszul és meghalt Welsz Tamás Belföld Sorsok Háza: a Yad Vashem faképnél hagyta Schmidt Máriát Külföld A duma jóváhagyta a Krím csatlakozását Belföld Ilyet se láttunk még: titkosított képviselőjelöltek További cikkek
Előfizetne a Népszabadságra? Érdekel Szegedi esetében azonban mégsem szokványos esetről van szó, mivel ő egy rasszista, neonáci pártnak volt az egyik vezetője.
Meggyilkolt zsidók aktáit pucolja egy férfi Jeruzsálemben Baz Ratner / Reuters – Éppen ezért, kellett volna a nagy csinnadratta, a hírverés helyett csendben bevonulnia egy pesti zsidó öregotthonba és három évig ápolni az ottani betegeket, időseket, ingyen, és majd csak ezután beszélgethettünk volna – felelte kérdésemre Gideon Peer, az Új-Kelet című, patinás izraeli magyar hetilap újságírója, aki szerint Szegedi „nem hiteles ember”.
Rendkívüli élmény volt a konferencián Forgács Péter magyar filmrendező és Michal Gavish izraeli festőművész filmjeinek a levetítése, amelyekben a művészet eszközeivel közelítettek a holokauszt témájához. Nem hivatalos becslések szerint a magyarországi felmenővel rendelkező izraeliek száma mintegy 200 ezer fő lehet. Közülük már csak maximum 10–15 ezren beszélik a magyar nyelvet. Kérdés persze az is, hogy kit nevezünk izraeli magyarnak: – A marokkói apától származó unokáimat is, akiknek van magyar útlevelük? – kérdezett vissza a Magyarországon született, majd a 70-es években Izraelbe kivándorolt újságíró. Valóban, a magyar útlevelet igénylők száma Izraelben is évről évre nő. Hozzávetőleges becslések szerint jelenleg összesen 13–15 ezer izraeli lakosnak van érvényes magyar útlevele. – 2011 májusa óta mintegy hétezer útlevélkérelmet regisztráltunk. Ezenfelül becsléseink szerint mintegy 6–8 ezer Izraelben élő személynek van 2011 előtt kibocsátott, érvényes magyar magánútlevele – válaszolta e-mailben kérdésünkre Soltész Kálmán Levente, a tel-avivi magyar nagykövetség konzulja. Köztudott, hogy az izraeli magyarok érdeklődése a magyar útlevél iránt elsősorban Magyarország uniós tagságának köszönhető. A Magyarországról elszármazott nagyszülők pedig az unokák utazási, tanulási lehetőségeit akarják ezzel megkönnyíteni. Az Izraelben élő „magyar ajkú” zsidók, akik között jelentős számban vannak nemcsak a mai Magyarországról, hanem Erdélyből, Szlovákiából, a Vajdaságból, sőt Burgenlandból származók, idős koruk miatt is, főleg a Vészkorszak előtti és alatti évekre akarnak és tudnak emlékezni. Ez lehet a magyarázata annak a nagy érdeklődésnek is, amellyel az izraeli magyarok a magyarországi holokauszt 70. évfordulója alkalmából Izraelben rendezett megemlékezéseket, tudományos konferenciákat, múzeumi kiállításokat kísérik. – Összesen nyolc eseményből áll az idei, 70. évfordulóra szánt rendezvénysorozatunk – sorolja fel kérdésemre Ron Lustig, a cfáti székhelyű, Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma igazgatója a programokat. – Kiemelkedő ezek között a március eleji tudományos
konferencia, amelyet a jeruzsálemi Jad Vasem múzeum alá tartozó, Tel Jichak-i Massuah Intézetben rendeztünk. Egyik előadója, Rafael Vágó, az erdélyi magyar születésű, ismert izraeli történész előadásában a „mikor kezdődött a magyar zsidók holokausztja” kérdésre adta meg a választ, és arra is, hogy „hogyan jut el egy társadalom a tömeggyilkosságig”.
Dan Reisinger (sz.: 1934, Magyarkanizsa) plakátja Vágó idézte a magyar parlamentben 1920. március 19-én elhangzott felszólalást, amely kizárólag „logisztikai kérdésnek” tartotta a zsidókérdés megoldását: „Tessék a sok százezer galíciai zsidót vagonokban kiszállítani az országból!” – javasolta Friedrich István képviselő. A konferencia előadója volt Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont főigazgatója, történész is, aki „A magyar zsidóság holokausztjának és mentési kísérleteinek új dokumentálásáról” beszélt, és itt vetítette le „Raul Wallenberg Budapesten” címen azokat az eddig csak Moszkvában bemutatott fotókat, amelyeket az áprilisban magyarul megjelenő könyvében publikál. Rendkívüli élmény volt a konferencián Forgács Péter magyar filmrendező és Michal Gavish izraeli festőművészfilmjeinek a levetítése, amelyekben a művészet eszközeivel közelítettek a holokauszt témájához. A 70. évforduló fontos rendezvénye Izraelben a németek március 19-i magyarországi bevonulásáról megemlékező konferencia, amelynek két helyszíne a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt múzeum és a Tel-avivi Egyetem. Március 30-án a naharijai „Gettó harcosok múzeumában” tudományos ülést tartanak, amelyet a „Magyar zsidók hozzájárulása Izrael Állam gazdasági, tudományos, kulturális életéhez” címmel rendeznek meg. Május és június hónapokban különálló rendezvényeken, elsőként a kárpátaljai zsidók Auschwitzba deportálásának 70. évfordulójáról, majd a többi vidéki, Magyarországról deportáltakról és a meggyilkolt hatszázezer magyar zsidóról emlékeznek meg. Meglepetéssel is szolgált RonLustig: a „Magyar Holokauszt Emlékév 2014” keretében, a magyar Civil Alap támogatásával az eredeti tervek szerint megrendezik augusztus végén a cfáti magyar zsidó múzeum budapesti kiállítását. – Nem kívánjuk lemondani ezt a programot – mondta Ron Lustig, annak ellenére, hogy mint fogalmazott, „tisztában vannak az évfordulós rendezvényekkel kapcsolatos magyarországi botrányokkal”. – Meg akarjuk ismertetni a magyar közönséggel a gyűjteményünket, azokat a múzeumi tárgyakat, amelyeket hosszú évtizedek alatt a magyar zsidóság hagyományainak megőrzése és bemutatása céljából gyűjtöttünk össze – fejtette ki. Bár a tradíciókat, a múlt jó és főleg rossz emlékeit őrzi az Izraelben élő magyar zsidóság, mégis fontosnak tartják, hogy tisztában legyenek azzal, mi történik Magyarországon. – Mi nem emigráltunk, a szó szoros értelmében, mi hazát és egy új otthont kerestünk magunknak Izraelben! Ugyanakkor a kettős gyökeret nem mindenki tudja eltépni, a szülőföldhöz megmarad a kapcsolat – magyarázta Eszter Miron, a Magyarországi Bevándoroltak Egyesületének jeruzsálemi elnöke. A Vas megyei Jánosházán született, 1944. július elején Budapestről Kistarcsára vitték, ahonnan – kétszeri nekifutásra – a deportálások július 17-i újraindításakor Auschwitzba hurcolták. 1945-ben visszatért Jánosházára, de 1946-ban végleg elhagyta Magyarországot. Bécs, München és Marseille érintésével 1947-ben Ciprusra került, ahonnan – a britek által felállított „karanténból” – csak 1948 májusában sikerült végre Haifára megérkeznie.
Egy auschwitzi deportálásokat végző vonat a jeruzsálemi Jad Vasem kertjében Baz Ratner / Reuters Az izraeli magyar zsidók számára fontos, hogy milyen légkörben élnek a magyarországi zsidók. Miron asszony nagyra értékeli Nagy Andor magyar nagykövetnek a Massuah Intézet magyar ajkú izraeli közönségének nagy nyilvánosság előtt elmondott szavait. Miután behívták az izraeli külügyminisztériumba, mondta a nagykövet, azt kérte az izraeliektől, hogy legyenek türelmesek. „Magyarországon sem a kormány, sem a demokratikus ellenzék nem rasszista. Ez az év a gyász éve, amikor arra kell emlékezni, amikor magyarok rontottak a magyarokra. A tragédiával való szembenézés nehéz lesz és fájdalommal fog járni”, mondta, „de szembe kell vele nézni, mert ha nincs katarzis, akkor nincs megújulás sem!” Eszter Miron nagyon fájlalja, hogy Magyarországon eluralkodik a Jobbik szelleme és növekszik az antiszemitizmus. Mint hozzátette, az ő szemében a Jobbik „a Nyilaskeresztes Párt kópiája” és „sajnos késő lesz, mire Orbán Viktor felébred”. Az izraeli magyarok között volt jó néhány, aki úgy fogalmazott, hogy ha felállítják a német megszállás emlékművét, akkor többé nem teszi be a lábát Magyarországra. – Ez a szobor a múlt pofonvágása – fakadt ki egyikük, aki, bevallotta, hogy a legszebb fiatalkori évei Magyarországhoz fűzik és a magyar kultúrához máig ezer szállal kötődik. – De – mondta – ez legyen az ő baja!
Kevés szavazó A magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok közül a tel-avivi külképviseleti névjegyzékbe március 14-ig 158 fő regisztrálta magát. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Izraelben március 17-ig 138, magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy kérvényezte a regisztrációról szóló értesítést izraeli címére. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők – sikeres regisztrációt követően – levélben adhatják le szavazatukat.
Ajánlott cikkek You might also like
Facebook Twitter Hírmátrix Előfizetés Belföld Magyarország Határontúliak Támogatás Csok Külföld Franciaország Menekültek Törökország Terrorizmus Kultúra Zene Pop Nekrológ David Bowie Vélemény Vélemény Álláspont Fórum Sport Aranylabda Lionel Messi Magyarország Úszás Tud/Tech Izrael AIDS Orvostudomány HIV Mozaik Dánia Bürokrácia Zászló Börtön Gazdaság
Energia Energetika Áram Rezsi NolBlog Labdarúgás Terrorizmus Blogszemle NolBlog NolTV Gasztronómia Noltv Videó Chili a szembe Legfrissebb tartalmak a nol-on 10:49 Szén-monoxid végzett a kübekházi asszonnyal 10:42 Ipar? Dübörög 10:23 Csúnya hiba: rendőrt győzködött a bérgyilkosságról az ügyvéd 10:22 Milánóban marad a magyar pavilon 10:21 Viszik a százmillió eurós repülőket, mint a cukrot Legnépszerűbb cikkeink Még csak most törhet ki az igazán nagy Katinka-botrány Tömegével jöhetnek át a határon túlról a kormány 10 + 10 milliójáért Keményen beszólt az Orbán-kormánynak az Európa Tanács Pontról pontra megcáfolták a kormányt, Lázár semmit nem akart mondani Masszív zsidózás árnyékolja be a Saul fia sikerét Impresszum Médiaajánlat Levél nekünk Hírlevél A NOL kiadója az Mworks Print Zrt. © Minden jog fenntartva Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több, mint 700 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Astronet Horoszkópok Asztrológia Ezotéria Test és lélek Tények és talányok Auto-Motor Autós hírek Újdonságok Autó tesztek Használt autó Tuning Lakáskultúra Magazin Életstílus Lakóterek Tanácsadó Shopping
MaiNap Hírek Sport Sztárok Megyei hírek Mindmegette Receptek Olvasnivalók Desszertek Diéták Baba-mama Nemzeti Sport Magyar foci Külföldi foci Csapatsportok Formula-1 Sportszelep Neon Celeb Trend Fesztivál Neon Celeb Lőjetek le NOL.hu Belföld Külföld Gazdaság Sport Tudomány Regionális hírek Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Bács-Kiskun Békés
Heves Somogy Tolna Nógrád Világgazdaság Vállalatok KKV Gazdaság Pénzügy Tőzsde Szolgáltatások Újság előfizetés Jegyvásárlás TV műsor Program ajánló
