Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település: Szeged, a 01389/1 hrsz-ú ingatlanból 0,5756 ha terület. Súlyponti EOV koordinátái: X= 731 173,368 Y= 105 132,032 Z= 83,5 mBf A terület megközelítése: A Szeged-Öthalom földtani alapszelvény területe Szeged város északi részén, az E75-ös számú főúttól keleti irányban, az egykori szovjet laktanya északi előterében, az öthalmi diáklakásoktól (kollégium) 850 m-re keleti irányba vezető földút mentén helyezkedik el, az 5. sz. főút és a földút kereszteződésétől mintegy 750 m-re, a jelenlegi Szeged V.-homok bányatelek területén. A tervezési terület Szeged város belterületétől mintegy 1,5 km-re található (ún. „Felsővárosi feketeföldek”), megközelítése autóbusszal, gépjárművel és gyalogos közlekedéssel is lehetséges. Védettségi kategóriája: természeti emlék Védelemre tervezett természeti terület esetében a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tervezési területen illetékes természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Tervezési területtel átfedő, európai közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése és sorszáma: A rétegetani szempontból jelentős földtani alapszelvény jelenleg nem minősül országos jelentőségű védett- vagy fokozottan védett természeti területnek, sem Natura 2000 területnek, nem tartozik nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területhez. A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése A tervezési terület természetvédelmi, tájvédelmi rendeltetése: A Szeged-Öthalom tervezési terület országos jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánítását az itt található Q-10 kódszámú földtani alapszelvény teszi indokolttá. A területen a természetvédelem eszközeivel azt kell elérni, hogy az alapszelvény huzamos ideig betölthesse tudományos és természetvédelmi funkcióját; az adott földtörténeti korok eseményeinek, képződményeinek, és a létrejöttükhöz szükséges földtörténeti időnek a reprezentánsa legyen. c) Európai közösségi és egyéb nemzetközi kijelölésből származó rendeltetés: – Ingatlan-nyilvántartási adatok
1
Település neve
Hrsz.
Kiterjedés (ha) (teljes hrsz.)
Művelési ág
Szeged
01389/1
11,6989 ha
szántó
Tulajdonosi csoport/kezelő Tulajdonos: Halácsi Katalin (1/1)
A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások A tervezési terület 20388 azonosító számon nyilvántartott kiemelten védett régészet lelőhely, mely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 13. § (4) bekezdése alapján „kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír.” A jelenleg hatályban lévő a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a tervezési területen örökségvédelmi hatósági engedély szükséges „az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz.” Szeged város hatályos településrendezési és szabályozási terve alapján védett régészeti, régészeti lelőhely ill. régészeti érdekű terület, egyéb gazdasági ipari zóna. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 48.8072-13/2013. számú határozata alapján ideiglenesen védett természeti terület: A védettségi határozat alapján a tervezési területen tilos minden olyan tevékenységet folytatni, végezni, mely az itt találhat földtani természetvédelmi, ősrégészeti és élővilág védelmi szempontból jelentős érték megsemmisítésével, károsításával járna. Élettelen természeti értékek A feltárás viszonylag kis területén együtt jelennek meg mindazok a földtudományi értékek, sajátos paleo-geomorfológiai viszonyokhoz kötött üledék-kifejlődések, amelyek a tiszai Alföld felszínközeli negyedidőszaki képződményeit jellemzik. Ezek fennmaradásának az oka az, hogy a Tisza oldalazó eróziója a területnek csak a peremén érvényesült, ezért a kiskunsági dunai hordalékkúp jégkor végi rétegei egy félszigetszerű maradványfelszínt, teraszt alkotnak, amelyet körbe vesznek a fiatalabb tiszai alluviális üledékek. A bolygatatlan felszíntől számított 20-25 méter közötti részben az utolsó interglaciális folyóvízi üledékanyaga helyezkedik el. Ezen alakult ki a futóhomok-felszín azokkal a buckákkal, amelyek a terület jellegzetességét, a mozgalmas halom-jelleget adják meg. A feltárt szelvényrészben egy futóhomok-buckatetőtől egy bucka közi mélyedésig (semlyékig) tartó teljes jégkori „földtani hidroszeriesz” figyelhető meg. Az ilyen földtani sorozatok globálisan is rendkívül ritkák, a Kárpát-medencében pedig ez az egyetlen lelőhely ismeretes, ahol vizsgálható. Ennek nyomán a dél-alföldi jégkori környezet változásainak egyik legjobb típuslelőhelye a tervezési terület szelvényrészében található. Itt sikerült először igazolni azt, hogy a hazai geográfiában korábban hangsúlyozott hideg, száraz szakaszokkal szemben a dél-alföldi területeken a jégkorszaki szintek közül az enyhe és száraz „interstadiális” időszakokban alakult ki több méteres futóhomok réteg. A buckákat 530 méter széles buckaközi mélyedések választják el egymástól, de ezeknek a mélyedéseknek az alapkőzete is futóhomok. A maradványfelszínt borító futóhomok rétegek a Duna-Tisza közi hordalékkúp üledékegységeivel rokoníthatóak. Anyaga egyértelműen a fekü dunai folyóvízi üledék helyi áthalmozódásából származik, ami a legmagasabb kifejlődésében 4-5 méter magas buckákba
2
rendeződve maradt fenn. Az előkerült malakofauna alapján a futóhomok rétegek egyértelműen enyhe, mérsékelt és száraz éghajlati feltételek között alakultak ki. Egy, az egész Kárpát-medencében megtalálható, jellegzetes és erőteljes környezeti változás nyomán kifejlődött, szenült fa és cserjemaradványokat tartalmazó horizontnak a legjobban tanulmányozható kifejlődése ugyancsak Szeged-Öthalomnál van. A szenült maradványokat tartalmazó réteg felett rendkívül változatos löszös rétegsor fejlődött ki. A feltárásban található puhatestű és gerinces fauna, valamint a növényi maradványok (fitolit, pollen, szenült fák) is kiemelkedő jelentőségűek az őskörnyezet-rekonstrukció szempontjából. Ennek nyomán a Szeged-öthalmi területet tartják a Pannon erdőssztyepp növény- és állatvilága egyik bizonyítható menedékhelyének. A régészeti ásatások egyik kiemelkedő eredménye, hogy a paleolit eszközök szintjéből egy igen jellegzetes mollusca faunát írtak le. A vadászott gerincesek maradványinak együttese is kiemelkedő jelentőségű, mert az alföldi környezetben szinte egyedülálló lehetőséget biztosít a jégkor végi gerinces fauna és a környezet, vegetáció rekonstrukciójához. A gerinces faunából készült radiokarbon korhatározás révén nemzetközi szinten is kiemelkedő kronológiai párhuzamosításra nyílt lehetőség. Ez alapján az I. löszszelvény megközelítőleg 19.000 és 19.500 BP évek között halmozódott fel, míg a paleolit régészeti ásatásról származó mamutcsont kora 19.100 – 19.400 BP évek közöttinek adódott. Biológiai jellemzők A tervezési terület szántóföldi művelés alatt álló ingatlanon található, melyen a bányászati tevékenységet követően került feltárásra és kialakításra a Q-10 földtani alapszelvény. A feltárás tetőszintjén termesztett kultúrnövények találhatóak, valamint megjelennek a szántóföldi környezetre jellemző károsító rovarok, rágcsálók és ezek ragadozói is. Az alapszelvény egyes meredek falszakaszaiban védett természeti értéket képviselő parti fecske (Riparia riparia) jelentős állománya fészkel. Táj- és kultúrtörténeti adottságok A terület a termelő gazdálkodást folytató organikus kultúrák idején több ezer éven keresztül, igaz hullámszerű megtelepedésekkel, de folyamatosan lakott hely volt. 1935-ben Banner János vezetésével feltárták az első alföldi paleolit lelőhelyet (gravetti kultúra), melynek régészeti anyaga egyedülálló (Banner 1936, T. Dobosi 1967, 1989, 2000, 2003). Más őskori leletek mellett bronzkori megtelepedés, a vaskori Mezőcsáti kultúra, szarmata temetkezések, és az avarok nyomai is fellelhetőek. A történelmi adatok, írásos források, a szórványos régészeti ásatások nyomán a korábbi nevén Felszeged, illetve Asszonyfalva területén található Szeged-Öthalom az Árpádkortól kezdve folyamatosan lakott és művel terület volt, bár a tatárjárás és a török kor során komoly károkat szenvedett. Ekkoriban a szegedi Palánk északi előterében egy kiemelt felszínnel rendelkező, mocsarakkal, holtágakkal körülvett szigeten a kora középkori Asszonyfalva (később Felsőváros, Felszeged) elnevezésű templomos településhez tartozott. Írásos oklevelekben korán megjelenik a terület, mivel a Pest Szeged közötti királyi sóút, a későbbi postakocsi út egy szakaszát itt vezették Szeged központja felé. A Felsővárosi szántóföldek, benne Szeged-Öthalommal a királyi sóúttal felismerhető még a török után készült első térképeken is, amelyet De la Croix Paitis osztrák császári mérnökkari tiszt 1713-ban készített. A régió első tudományos szempontból felhasználható feldolgozása az 1782-ben készült első osztrák katonai térképhez köthető, amelyen már egyértelműen elkülönítik a tervezési területet.
3
Oktatás, kutatás A tervezési terület nemzetközi földtudományi jelentősége miatt kutatók, egyetemi hallgatók által évente többször látogatott. Jelenleg a feltárást bemutató információs tábla nem található a területen és irányjelző táblák sem segítik a megközelítését. A feltáruló kőzetsorozatok olyan jelentősek, hogy az elmúlt években a különböző jégkori környezetet tanulmányozó európai és globális kutatóknak, egyetemi hallgatóknak a Szegedi Tudományegyetem több terepgyakorlatot is vezetett a területre. A védetté nyilvánítás mellett felmerült egy nemzetközi földtani terepgyakorlati központ kialakításának igénye is. Az alapszelvényről és közvetlen környékéről nem ismeretes komplex természetvédelmi tárgyú feldolgozás, de számos geológiai, őslénytani, geokémiai és régészeti tárgyú publikáció született Szeged-Öthalom alapszelvény környezetéről. 1935-ben Banner János vezetésével az első paleolit (gravetti kultúra) lelőhelyet tárták fel és ezzel párhuzamosan a lelőhelyen egy átfogó környezettörténeti és régészeti-geológiai (anhtrakológiai, palinológiai, malakológiai, üledékföldtani, geomorfológiai) vizsgálatot végzett a Czógler Kálmán, Gaál István, Greguss Pál, Miháltz István, Rotarides Mihály alkotta természettudományi csapat (Banner, 1936). Az öthalmi terület szovjet megszállása idején a geológiai, geomorfológiai vizsgálat lehetetlen volt. 1992 után az 1930-as években publikált térképek, szelvényrajzok nyomán, valamint a homokbánya szelvényeinek teljes körű újra vizsgálatával, és egy 200 méterenként mélyített fúrásháló szelvényeiből a terület teljes fejlődéstörténete sikeresen feltárásra került (Krolopp et al. 1995; Sümegi-Krolopp, 1995; Sümegi, 1995). keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciójával, teljes A löszképződmények fejlődéstörténetével Krolopp et al. (1995), Sümegi-Krolopp, (1995); Sümegi, (1995) foglalkozott. A feltárásban megtalálható képződményeit Krolopp, E. & Sümegi, P. (1992) kutatta, malakológiai vizsgálatokat Rotarides, (1931, 1936) végzett. A homokbánya feltárásához kapcsolódó régészeti ásatások régészeti geológiai, környezettörténeti feldolgozásával Sümegi (2009), (2010), (2011), (2012) foglalkozott. Üledékföldtani és malakológiai elemzéseket Molnár et al. (2010), Hupuczi-Sümegi (2010); Sümegi, (2005), (2009); Sümegi et al. (2012); Stevens et al. (2010) végzett. Az 1879-es szegedi árvizet követő gátépítések során Varázséji Gusztáv a megbontott halmokban több mint 100 sírt figyelt meg, 42 sírt gyűjtött be, köztük 5 honfoglalás korit. A honfoglalás kori sírokat 1960-as években Bálint Csanád régész elemezte és közölte (Bálint, 1968). Ezen temetkezések folytatását 2009-ben a homok-kitermelésekhez kapcsolódóan Paluch Tibor vezetésével sikerült feltárni. A földtani alapszelvények a jellegükből adódóan, rendeltetésszerűen kutatási, oktatási tevékenység színterei is lehetnek, ahol az ilyen jellegű tevékenységet az erre jogosultak számára differenciáltan, térben és időben korlátozva biztosítani kell. A földtani alapszelvényekben a felszín bolygatásával járó tudományos kutatást csak szakmai közintézmények végezhetnek, amihez a természetvédelmi kezelővel történő egyeztetésen, illetve adott esetben a Tvt. 38. § (1) szerinti engedély megszerzésén kívül az MTA MRB tájékoztatása is szükséges. A kutatáshoz szükséges a tulajdonos, vagyonkezelő, használó hozzájárulása is, kivéve, ha a kutatásra pl. a természetvédelmi kezelő számára nyújtott, a védett természeti emlék, terület jobb megismerését elősegítő szolgáltatásként kerül sor a Tvt. 41.§ (1) szerint. Gazdálkodási jellemzők A teljes tervezési terület magántulajdonban áll. Az ingatlan művelési ága szántó, területe szántóföldi mezőgazdasági területhasználat alatt van, továbbá az ingatlan teljes területe a 4
Szeged V.-homok bányatelek része. Jelenleg már nem folyik bányászati kitermelési tevékenység a területen, azonban a tájrendezési feladatok megvalósítása a bányatelek teljes területén elmaradt. Ennek pótlása, az adminisztrációs- (tervezési) és kivitelezési feladatok megvalósítása a bányászati hatóságnál folyamatban van. A tájrendezésre vonatkozó engedélyeztetési eljárás során a Q-10 földtani alapszelvény tervezési területe kimérésre került és a tájrendezésre vonatkozó Műszaki Üzemi Tervbe történő átvezetése megkezdődött. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása Fő cél a feltárásban található, országos jelentőségő földtani alapszelvény, valamint környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása; geoturisztikai, örökségvédelmi célú bemutathatóságának és további kutathatóságának fenntartása; a területen található esetleges egyéb természeti, kultúrtörténeti értékek megóvása, bemutatása. El kell érni, hogy az alapszelvényként kijelölt feltárás természetes hatásoktól és emberi beavatkozástól mentesen huzamos ideig betölthesse tudományos és természetvédelmi funkcióját, azaz hogy földtörténeti korok eseményeinek és képződményeinek, egyben a létrejöttükhöz szükséges földtörténeti időnek a reprezentánsaként, mint bemutatóhely oktatási, ismeretterjesztési, geoturisztikai célokra hasznosítható legyen; biztosítható legyen a további kutatásra alkalmas, megközelíthető falszakasz megtartása.
5
