SZEGED-SZENTMIHÁLYI BÚZASZÖM. A Szent Mihály Plébánia Hírlevele. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek. Családi napközi. 1-5 évesek számára

SZEGED-SZENTMIHÁLYI

BÚZASZÖM A Szent Mihály Plébánia Hírlevele

Szent Mihály napjához kötődő templombúcsúi ünnepi szentmisét idén szeptember 25-én, 10 órakor tartjuk. A búcsú előtti nagytakarítást (kedd délután a templom környékét, csütörtökön a templombelsőt) Hellné Gyöngyi koordinálja. melybe mások bekapcsolódását is várjuk. Hagyomány szerint bűnbánati liturgiát is hirdetünk, hiszen a külső mellett a bensőnk, vagyis lelkünk nagytakarítását is elvégezzük. Személyes bűnvallomásra, gyónásra és feloldozásra nyílik lehetőség szeptember 23-án, pénteken 16 órától a templomban (előkészületi segítségül elővehetjük a Búzaszöm húsvéti számának 4-5. oldalát). A szentmise után kerül sor a kiállított termények megáldására.

19

o

szám ba ára

Cs 1-5 aládi n éve sek apköz sz ám i ára

5 év esek

lósz Tan u

5 év esek

Péntek

7-1

o

szám ba ára

Cs 1-5 aládi n éve sek apköz szám i ára

lósz

o

5 év esek

lósz

Tan u

7-1

Csütörtök

Tan u

Cs 1-5 aládi n éve sek apköz szám i ár a

18

szám ba ára

Cs 1-5 aládi n éve sek apköz szám i ára

7-1

Tan u

5 év lósz esek ob szám a ára

15.00 Hittan 5. osztály 16.30 Hittan 7-8. osztály 16-19 óra között hangszeres zeneórák

5 év lósz esek ob szám a ára

15.00 Hittan 4. osztály 16.30 Hittan 6. osztály

7-1

17

Szerda

15.30 Hittan az óvodában 16.30 Hittan 1. osztály 17.00 Hittan 2. osztály, 17.30 Hittan 3. osztály

Tan u

16

Kedd

A nyári munkálatok befejeztével, valamint az iskolai szünidő lejártával szeptembertől új lendületre van szükségünk, hogy hivatásbeli kötelességeinket felkészülten és jó szívvel teljesítsük. A szeptember 4-i tanévnyitó szentmisénken a Szentlélek erejét és bölcsességét kértük a diákok, szüleik és a pedagógusok számára. Plébániánk hírlevelének mostani számában beszámolókat olvashatnak a nyár sokféle eseményéről, valamint a közeljövőben megvalósuló kezdeményezésekről, amelyek nyitottak szentmihályi lakóközösségünk minden tagja számára. Az alábbi táblázatban áttekinthetik a Közösségi Házban folyó hetenkénti programokat. Thorday Attila, plébános

Cs 1-5 aládi n éve sek apköz szám i ára

Hétfő 8 9 10 11 12 13 14 15

2011 szeptember

7-1

VIII. évfolyam

18.45 Felnőttek bibliacsoportja 19.00 Antióchia ifjúsági csoport

19.00 Gitáros énekkar

19.30 Pénteki ifjúsági csoport

2

Napközi-tábor jó társaságban, a magunk által elkészített finomságok között, bizony jól telik az idő. Mindezt megtapasztalhatták azok, akik a kukta-tábor résztvevői voltak. Hűsítő gyümölcslevesek, magyaros pizzák, szalonnás-pácolt rakottak, tárcsán készült húsok, s az ínycsiklandozó sütemények kerültek terítékre, s elfogyasztásra. A számítógépek, mobiltelefonok, mp3-4-5 és a játékgépek világában a gyerekek nem ismerik a közösségi játékokat. Nem tudnak mit kezdeni szabadidejükkel. Aki eljött a sporttáborba, az a hagyományos labdajátékokon túl megismerkedhetett számos más mozgásos tevékenységgel is. Csak felrajzolunk pár vonalat krétával az aszfaltra, s már Az elmúlt két évhez hasonlóan az idei nyáron is szerveztünk táborokat az általános iskolás fiataloknak, biztosítva ezzel számukra a változatos, hasznos elfoglaltságot. Mindezt hétről hétre, a családi napközi keretein belül tettük, amely otthont adott a programoknak. A táborvezetők gondosan készítették el a terveiket az általuk választott hétre, hogy olyan élményekben részesítsék a gyerekeket, amelyeket az iskolapadban nem kaphatnak meg, olyan ismeretekkel lássák el őket, amelyekkel a hétköznapi életben nem találkoznak, s olyan erőnlétre tegyenek szert a tanulók, amelyet csak egy ilyen táborozás adhat meg. mehet is a lábtengó. Feszítsünk ki egy zsinórt, s már zsinórlabdázhatunk is. Ha pedig ez is jól megy, áttérhetünk a röplabdázásra vagy akár tollasozhatunk is a zsinór fölött. Nagy energiákat mozgat meg a kerékpározás, s nem is olyan könnyű hibátlanul teljesíteni – minél rövidebb idő alatt – egy kerékpár-ügyességi pályát. Régi, jó, magyar sport a méta, kevesen ismerik. Igyekeztünk ezt is népszerűsíteni a gyerekek körében. Az asztalifoci (csocsó), az asztalitenisz (ping-pong), a petanque a forró nyári napok kedvelt, árnyas játékai közé tartoznak. S ha már nem bírtuk tovább, akkor a plébánia udvarán felállított medencében hűsítettük magunkat, vagy elmentünk az úszás-táborba, Így születtek a meg a következő táborok: cserkész-, magyarság-, kukta-, sport-, kézműves-, történelmi-, ének-, úszás- és játéktábor. Már a felsorolásból is kitűnik, milyen sok részképességet fejlesztő, jobbnál-jobb esemény várta a fiatalokat. Nem beszélve az egyes táborok közösségformáló hatásairól. Ezek a programok sok erőt igényeltek gyerektől, felnőttől egyaránt, hiszen egész napos koncentrációra, türelemre, empátiára volt szükség. Sokszor a hőséggel is meg kellett küzdenünk. A magyarság tábor egyik legnagyszerűbb tevékenységének az íjászat bizonyult. Igazi erőnléti gyakorlat egy íjat szabályosan felajzani, megfeszíteni, közben jól célozni, s a nyílvesszővel célba találni. Remek elfoglaltság! Minden korosztály megtalálhatja benne az örömét. A magyar konyha messze földön híres. Mi magyarok – szerintem – szeretünk enni. Szépen díszített asztal mellett,

ahol Tamás bácsi segítségével csiszoltuk úszás tudásunkat, s csúszdáztunk, amíg az erőnk bírta.

3 A nyár mindig gyorsan telik, s minden kezdet is nehéz. Talán az egyik legnehezebb az iskolakezdés. Ha azonban lehetőségünk van visszaemlékezni egy tartalmas nyárra, táborok sokaságára, jókedvre, baráti társaságra, talán a szívünk sem olyan szomorú, s nem is olyan „nehéz az iskolatáska”. Én örömmel tekintek vissza az elmúlt nyárra, mert bizony tartalmas és hasznos volt. Ezúton kívánunk minden kedves diákunknak jó évkezdést, kitartást a tanuláshoz. Remélem, találkozunk jövőre is, itt, a plébánián, egy újabb, izgalmas táborban. a táborszervezők nevében: Szakál Zsolt Horváthné Szabó Éva a családi napközi mese-falát festi.

II. hittantábor Dunafalván Mivel a tavalyi évben igen jól sikerült a dunafalvi hittantábor, ezért nagyon vártuk már a júliust, hogy megismételhessük. Szerencsére Szalai István hitoktató és felesége Kati megszervezték nekünk a programokat és kitűzésre került az utazás napja is. A tábor ugyanúgy, mint tavaly 4 napos volt. Csütörtök reggel indultunk menetrendszerinti buszjárattal. Pörbölynél leszálltunk a buszról és a Gemenci erdőben

kisvasutaztunk, és sétáltunk egy jót az erdőben. A kisvasutazás során láttunk vaddisznókat, szarvast és különböző madarakat az erdőben. Másik menetrend szerint járó busszal utaztunk tovább Dunaszekcsőre, ahol komppal keltünk át a Dunán Dunafalvára. Idén nyáron az iskola épülete adott otthont nekünk. Nagyon elfáradtunk mire odaértünk. Kis pihenő és uzsonna után ismerkedési játékok kezdődtek, hiszen a tavalyihoz hasonlóan nem csak a szentmihályi hittanos gyerekek, hanem a rúzsai gyerekek is eljöttek velünk. Voltak olyanok, akikkel már tavaly is találkoztunk, de voltak közöttük új, számunkra még ismeretlen gyerekek is. Az este nagyon izgalmasra sikerült. Este sötétedés után sétáltunk ki a Duna partjára és sütöttünk szalonnát. A szállásra visszaérve imádkozás és néhány tanulságos mese után illetve alatt a társaság gyorsan elaludt.

A második nap reggel közös imádkozás és reggeli után vicces akadályversenyen vettünk részt. Volt ott talicskázás, lufiborotválás, a másik gyerek fogának mosása bekötött szemmel és hittanos kérdések. Ebéd után Orfűre kirándultunk. A bátrabbak és akikről tudtuk, hogy biztosan tudnak úszni, azok a tóban is megmártózhattak Pisti bácsival, majd bementünk a fürdőbe. A tó mellett több csúszdás, modern strandon voltunk, ahol mindenki megtalálhatta a neki megfelelő medencét. Az esti ima, beszélgetés és a tartalmas napi programok után ismét fáradtan feküdtünk le. A harmadik napon délelőtt focimeccsre hívtuk ki a dunafalvi gyerekeket, miközben az iskola udvarán bográcsba főtt a paprikáskrumpli. Büszkén jelentem, hogy csapatunk idegenben 3-0-ra győzött a helyi csapat ellen. Mivel nagyon meleg 4 napot sikerült kifognunk, délután a főszerep ismét a strandé lett. Dávodra kirándultunk, amely helyet már jól ismertük; szinte már hiányzott is. Lefekvés előtt imádkoztunk: megköszöntük, hogy idén is ilyen jóra és tartalmasra sikerült a kirándulásunk, ami mellé jó idő is párosult. Sajnos gyorsan elérkezett a zárónap. Szentmise után ös�szepakoltuk a csomagjainkat. Kisétáltunk a Duna-partra, búcsúzóul – akinek volt kedve – megmártózhatott a vízben. Indulás előtt megbeszéltük az őrangyalos játékot, ki-kinek volt az őrangyala a négy nap alatt, és hogyan sikerült teljesítenie feladatát. Elérkezett a pillanat, amikor indulni kellett haza. Pisti bácsi, Kati néni! Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük! De ez már hagyomány, nemcsak hogy várjuk a jövő évi dunafalvi hittantábort, hanem természetes hogy lesz és megyünk. Külön köszönetet mondunk a gyermekek, Ungvári Szilvia (Gyuszi anyukája) és a magam nevében Thorday Attila atyának és a Püspökségnek a tábor megtartásához nyújtott mindennemű segítségükért. Postáné Prágai Tünde

4

Tenger-party Jézus születését megénekelve a karácsony előtti napokban népies betlehemet játszottunk szerte a faluban és néhány szegedi intézményben. Ez minket is közös élményekhez segített, ám azáltal, hogy beneveztünk és helyezést értünk el a Székelykapu-programban, egyhetes jutalomüdülésben vehettünk részt az adriai tengerparton. Az alábbiakban erről adok rövid beszámolót. A 12 fős szentmihályi csoportunk vezetője Attila atya volt, valamint velünk jött Takács Feri és fia, Máté is, akik annak idején is segítettek a betlehemezéskor. A horvátországi táborban pedig Szatmárnémetiből való fiatalok is velünk voltak, akik szintén a betlehemes játékukkal nyertek jutalom-utazást.

Az éjszakai buszút hosszúnak tűnt, de így lehetőségünk adódott a kora reggeli órákban megcsodálni Mostart. A szűk macskaköves utcákon és hídon fényképezkedtünk, a piacon nézelődtünk és friss fügét kóstoltunk. Az Adriához érkezve egyenest a strandon állt meg a buszunk, hogy a Basko Polje-i strandon fürödjünk, napozzunk. Késő délután foglaltuk el a tengerre néző hegyoldalban levő szállásunkat. Vacsorázás után szétnéztünk a faluban, és este a táborvezetőnk, Varga B. József („Jósi barát”) mesélt nekünk a Székelykapu-program kialakulásáról. Másnap, az imádság és reggelizés után buszra szálltunk, hogy Makarskára, e festői szépségű, sokbazáros kikötővárosba menjünk. Aznap este az szatmárnémetiek egyik csoportja nagysikerű műsort adott a táborunkban. Szombaton reggel korán keltünk, hogy reggelizés után buszra szállva elérjük azt a 8 órakor induló óriási komphajót, ami átvitt minket Brac szigetére. Odaát fagyiztunk, megkóstoltuk a helyiek specialitását, a bureket, majd a strand felé menet megnéztünk egy ferences kolostort is. A kristálytiszta tengerben a közülünk ügyesen búvárkodók kagylókat is leltek. A vacsora után a mi csoportunk tartott bemutatkozó előadást, ami osztatlan sikert aratott. Majd Attila atya elővette tábori misefelszerelését, hogy Szent István napját magyarokhoz illő módon megünnepeljük. Vasárnap Omisba kirándultunk, ahol felmásztunk a tenger szintje felett több mint 300 méterre magasodó

kalózvárba. A hegymenet jól megizzadtunk, de a fentről nyíló kilátás minden erőfeszítést megért. Néhány fénykép elkészítése és egymás összevizezése után elindultunk lefelé, ami könnyebb volt ugyan, de a lábunk alatt guruló mészkövek miatt veszélyesebb. Odalent aztán jót fürödtünk az azúrkék Adriában. Este még két program várt ránk: a táborlakóknak Attila atya vasárnapi szentmisét tartott, majd igazi tengerparty következett… (az érdeklődőnek erről szóban mesélünk). Ezért a másnap reggel kicsit nehezebben indult, de szerencsére ki tudtuk magunkat pihenni. Split meglehetősen nagy és nyüzsgő város, ahol megnéztük Diocletianus IV. századból való palotáját. A kikötőben láttunk óriási luxus jachtokat, és a frissen fogott tengeri halak orrfacsaró szagát is megtapasztaltuk. Persze az a nap sem múlhatott el fürdés és fagyizás nélkül... Jelszavunk lett: „Vigyázat, a víz sós!” Vacsora után megkezdődtek a nagy pakolások: mindent úgy kellett visszagyűrni a bőröndbe, hogy a hét során gyűjtött zsákmányok is beférjenek. Reggelizés után a csomagokat a buszba tettük, majd ismét irány a strand! Aznap egymást is megörvendeztettük azáltal, hogy az Attila atya által szorgalmazott kiselőadásokat (cserkészetről, táncról, kajakozásról, fűszerpaprikáról, Tv-műsorokról stb. – ki-miről akart) mindenki megtarthatta. A vacsorázást és az úti elemózsia elkészítést követően a tábor idején szülinaposokat fagyival és áldást kívánó énekszóval köszöntöttük. Egy hét elteltével rengeteg közösen megélt élménnyel értünk haza szeretteink körébe. Köszönet a fáradhatatlan szervezőknek, és „vivat sequentes!” (éljenek a követők)! a 14 résztvevő nevében: Fekete Ivett

A tábor résztvevői: Ábrahám Renáta, Bauer Dávid, Bodó Panka, Both Veszti és Vili, Csala Kitti, Csúcs Gabi, Fekete Ivett, Kónya Orsi, Takács Feri és Máté, Tóth Benjamin és Evelin, Thorday Attila atya

5

„Erősödjetek meg a hitben!” Idén Madridban került megrendezésre az Ifjúsági Világtalálkozó, melyre volt szerencsém eljutni. A legfőbb egyházi tekintély, XVI. Benedek pápa azért hívott meg minket Spanyolországba, hogy hitünkről tanúságot tegyünk. Ebben a hagyományosan keresztény országban ugyanis az utóbbi időben tért hódított az olyan liberális szemlélet, amely a tömegekben megingatta a krisztusi értékrendet. Szegedről több szervezésben indultak a fiatalok – én az egyetemi lelkész, Pálfai Zoltán atya szervezésében, a Szent Imre Egyetemi Szakkollégium elől induló 3 autóbusz egyikében kaptam helyet. Utunk során első megállónk a franciaországi Taizé volt, ahol megkezdődhetett lelki töltekezésünk. Második megállónk az észak-spanyolországi Giróna volt, ahol „előtalálkozót” szerveztek számunkra. Itt önkéntes fiatalok mutatták be a kisvárost és annak katedrálisát. A helyiek örömmel mesélték el a városukhoz tartozó legendákat és babonákat. Többek között meséltek a templomukban elhelyezkedő Szent Félix sírjából támadt nagy légyseregről, mely egykoron elűzte a város támadóit. A legendákon kívül még a zsidó-negyedet ajánlották figyelmünkbe, melyet szűk kis utcáival és kis boltjaival nagyon hangulatosnak találtunk. Egyik estén közös imádságra gyűltünk össze, akik Girónában kaptunk szállást, köztük olaszok, szlovákok, lengyelek és mások. Egyik nap ellátogattunk a katalán fővárosba, Barcelonába is. Megcsodálhattuk a Sagrada Familia nevű templomot, melynek építész-tervezője Antoni Gaudí, a szecesszió egyik legjelesebb, különlegesen egyedi stílusáról ismert képviselője. Munkái közül több a világörökség része lett. A nap többi részét a városnézéssel töltöttük, s eközben felkerestük Gaudí több művét (polgári házakat, kerteket). Egy másik napon pedig ellátogattunk Castelló d’Empúries-be, ahol a helyiek egy gyönyörű bazilikában vezettek körbe minket. E gazdag programsorozat után értünk célállomásukba, Madridba, hogy részt vegyünk a Világ Ifjúsági Találkozón. Itt sokféle program közül választhattunk. Az első közös összejövetel egy szentmise volt, melyen akkora volt a tömeg, hogy nem csak a fő utca volt tele (melynek hosszában egy kisebb tér is elhelyezkedett), de az összes mellékutca is. Szerencsésen, mi az egyik mellékutca torkolatáig jutottunk, ahonnan a kivetítésnek és hangosításnak köszönhetően félig-meddig be tudtunk kapcsolódni a szentmise menetébe. Találkoztunk is több magyar csoporttal, köztük a szegedi dómos ifjúsági hittanosokkal és a ferencesek által szervezett csoporttal is. A minden nyelven megszervezett főprogram a naponkénti katekézis volt, melyeket a város különböző pontján lévő templomokban szerveztek. A magyar nyelvű katekéziseket magyar püspökeink tartották. Számomra emlékezetes maradt Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök valamint Bíró László püspök tanítása. A téma a találkozó jelmondatáról való elmélkedés volt, mely idén így hangzott: „Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben.” (Kol 2,7). Ezek után kiscsoportos beszélgetésre, és a szentmisék ideje alatti gyónásra volt lehetőség. Ezek után különböző programokon lehetett részt venni, mint például koncert vagy taizéi imaóra. Voltak, akik inkább a város

nevezetességeit járták körbe – ez alkalomból ugyanis több múzeum és létesítmény ingyenesen vagy kedvezményesen tartotta nyitva kapuit az ifjúsági találkozó résztvevői számára. Mi is körbejártuk, amit csak tudtunk, így megnéztük a Prado és a Bornemissza múzeumot, ellátogattunk egy Geológiai és bányászati múzeumba, megnéztük a Bikaviadalok arénáját (kívülről), bejártuk a parkokat és ellátogattunk az állatkertbe is. Szent István ünnepe alkalmából azonban, mi magyarok, külön szentmisére is összegyűltünk, hogy nemzetünkért fohászkodjunk. A Világtalálkozó legnagyobb eseménye a szombat estétől vasárnap reggelig tartó imádságos virrasztás volt, amire az összes ide érkező fiatal összegyűlt egy madridi reptéren. Itt mutatkozott meg igazán az a másfél milliónyi fiatalok serege, amely jelenlétével kívánt tanúságot tenni Krisztusba vetett hitéről. Az éjszaka támadt óriási vihar megzavarta ugyan, de nem tudta feloszlatni a pápai szentmisével záruló rendezvényt. Így a résztvevő fiatalok hitükben megerősödve térhettek haza, hogy továbbadják a hit fényét azoknak, akinek nem sikerült eljutnia e találkozóra. A madridiak közül a legtöbben készségesen fogadtak bennünket és siettek segítségünkre, örülve annak is, hogy hasznát veszik kicsinyke angoltudásuknak; mások ügyet se vetettek jelenlétünkre, és voltak akiket kifejezetten zavart, hogy a vidám ifjúság leterhelte a tömegközlekedést, és néhol még az utcai forgalmat is lebénították. De él a szívünkben a remény, hogy jelenlétünk elindított valami pozitív változást a szívükben. Bauer Annamária

„Ha gyökeret vertek Krisztus szeretetében, a viszontagságok között is találkoztok az öröm és a boldogság forrásával” így buzdította a pápa a fiatalokat. Hozzátette: a hit nem áll szemben a fiatalok eszményeivel, éppen ellenkezőleg, tökéletessé teszi azokat. Kérte őket, hogy ne azonosuljanak semmivel, ami kevesebb, mint az Igazság és a Szeretet, ne hasonuljanak senkihez, aki kevesebb, mint Krisztus.

6

Együtt a családjainkért 2009. februárjában költöztünk három gyermekünkkel (Gergővel, Borókával és Zsankával) Szentmihályra, a Móricz Zsigmond utcába, és úgy érezzük: megérkeztünk. Szeretünk itt élni. Hálásak vagyunk azért, hogy a szentmihályi emberek elfogadnak minket. Sok szeretetet és figyelmet kapunk tőlük. A Női Fonó és Társasjáték Kör lehetőséget ad a helyi családoknak arra, hogy szabadidejüket együtt, tartalmasan töltsék, ezáltal erősödjenek a családon belüli kapcsolatok. Ugyanakkor alkalmat nyújt arra is, hogy az egymás mellett élő családok közelebbről megismerkedjenek, ezáltal még barátságosabb légkör alakuljon ki Szentmihályon.

Női Fonó A Női Fonó ötlete Attila atyával, és a Szarvas közben élő, három gyermekes anyukával, Csató Szilviával való közös gondolkodás eredményeként született meg. „Amilyen a nő, olyan a család; amilyen a család, olyan a társadalom.” (Veres Pálné) A nő legfőbb ékessége az életadó képessége: az, hogy gyermeket ad a világnak. A nő gondozza, neveli, oktatja gyermekeit (még felnőtt korukban is). A nő a férfi segítőtársa. A nő állandóan és tevékenyen jelen van a családban, biztosítja a ház melegét, hiszen alapvető értéke: a másikért való lét. Ha a nő betölti rendeltetését, a családban harmonikus, kiegyensúlyozott élet van. Ez Isten nemzedékről nemzedékre érvényes terve a nőkkel. Ezekre a gondolatokra építve szeretnénk Szentmihályon egy vidám, kötetlen közösséget létrehozni anyákból és lányaikból, nagymamákból. Az a célunk, hogy erősítsük egymást abban, hogy a sokféle szerepnek (feleség, anya, házvezetőnő, szakács, mosónő, családi projekt-menedzser, pszichológus, lelkivezető, ápolónő, munkavállaló, és egyebek) megfelelés kényszere alatt sem szabad megfeledkezzünk arról, hogy mi az igazi szerepünk. Egymást segítenénk abban, hogy a lányainknak – bármilyen negatív hatás is éri őket a társadalom részéről – felnőttkorukra helyes identitás tudatuk legyen, és a következő nemzedékre átöröklődjön a mai asszonyok tudása és lelkülete. Szeretnénk azt remélni, hogy a Család többi tagja, a férfiak és fiúk (akik szintén elszenvedői a női erő szétforgácsolódásának) is profitálnak majd a Fonóból. A Fonóban havonként egy alkalommal találkoznánk, és egymással, illetve meghívott előadókkal beszélgetnénk az alábbi témákról: különféle női szerepek (hivatásos anya, apáca, üzletasszony), női küldetés és életpályamodell, a női és férfi szerep változásai, női példaképek a történelemből, gyermekáldás, munka és család, egészséges életmód, családösszetartó praktikák, energia- és időtakarékos háztartásvezetés. Amiről – terveink szerint – nem esik szó: divat, pletykák, tévésorozatok, manikür-pedikür-műköröm-műhaj problémák, feminim témák :-) Az alkalmak szellemi-lelki részét minden alkalommal kiegészítené egy gyakorlati foglalkozás: egymást, és egymás lányait tanítanánk meg azokra a kézművességekre, amelyekhez tálentumot kaptunk a Jóistentől. Amely dologhoz pedig nem jutott tehetségünk, azt képzőművészektől sajátítanánk el. Kiemelnék néhányat: horgolás, hímzés, foltvarrás, nemezelés, dekupázs, csuhé- és szalmadíszek, rongybaba, filc figurák készítése, gyöngyfűzés, fonás, korongozás, főzés, sütés, befőzés,

kertészkedés. Taníthatnánk egymásnak népdalokat, meséket. Bármit, amihez a társaságnak kedve van. A lényeg: önmagunkért, lányainkért/anyáinkért, de legfőképpen a családunk harmóniája érdekében végzett tevékenység legyen, melyet egy szeretetközösségben, egymást gazdagítóan valósítunk meg. Szeretettel várlak Benneteket, és női hozzátartozóitokat (egészen pici lányoktól az idős nagymamákig, korhatár nélkül). Igény szerint ingyenes gyermekfelügyeletet biztosítunk a plébánián, helyben, a gyermekjátékokkal felszerelt, gyönyörű Családi Napköziben. Az első alkalmak: október 29., november 26. 15-18 óra. Helye: Szentmihályi Plébánia nagyterme. Gyurisné Hopka Edit (30/578-78-07)

Társasjáték Kör Háromgyermekes szülőkként fontosnak tartjuk, hogy szabadidőnket hasznosan, gyermekeinkkel közösen töltsük el. Amikor Szentmihályra költöztünk, elhatároztunk, hogy nincs szükségünk a televízió-ontotta tartalmatlan műsorokra, melyek kevés szabadidőnket is elrabolják a másiktól. Helyette könyvből olvasunk meséket gyermekeinknek, vagy közösen játszunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ismerőseink révén lehetőségünk van számos társasjátékot kipróbálni, melyek nagyszerű lehetőséget adnak az idő vidám, önfeledt, szórakoztató eltöltésében. Baráti társaságunkban, családi ös�szejöveteleken is gyakran előkerül egy-egy játék. A társasjáték nemcsak a gyermekek, hanem minden korosztály számára kikapcsolódást biztosít. Vannak olyan társasjátékok, melyek annál érdekesebbek, minél többen játszanak vele, ezért esetleg ritkábban nyílik lehetőség arra, hogy játszunk vele. Terveink szerint havi rendszerességgel tartanánk találkozót, ahol lehetőséget szeretnénk biztosítani meglévő társasjátékaink, esetleg a résztvevők által hozott játékok megismerésére, egy vidám, jó hangulatú, szombat délutáni időtöltés keretében. Az első alkalmak: október 22., november 19. 15-19 óra. Helye: Szentmihályi Plébánia nagyterme. Reméljük, hogy a fenti programokon a család összetartó, megtartó erejében bízó emberek összetalálkoznak, és jól érzik magukat együtt. Gyuris Attila (70/334-2-334)

7

Kispalánták a napköziben Napközis lett a lányunk. Három éves kispalánta, a Plébánia Családi Napközijében. 2010 elején indult az első bölcsődés csoport, idén májusra pedig a második csoportszoba is kialakításra került, ahol a 3 - 5 éves korosztály kapott helyet. A két csoport mindegyikében 7-7 kisgyereket tudnak a gondozók fogadni. A sószobába mesét hallgatni járnak a gyerekek, ami sokat jelent a köhögős-náthás időszakokban. A plébánia védett belső udvarán mászókával, csúszdával, homokozóval, trambulinnal felszerelt füves udvar áll a gyerekek rendelkezésére. Nagyon megörültünk a lehetőségnek hogy legkisebb lányunk itt kezdheti önálló kis életét, ebben a védett és családias közegben élheti át az elválás gyereket és szülőt próbáló folyamatát. Már tavasszal meglátogattuk néhányszor az akkor még egy csoportban játszó gyerekeket, Szilvi és Kati nénit, így szeptember elején már ismerős helyre indultunk. Nem csak a hely volt ismerős, de már név szerint ismerte a kispajtásokat, a gondozókat, az udvari és benti játékokat. Nem érte váratlanul az otthonitól kicsit eltérő napirend, az itteni más szokások. Az elválás mégis nehéz. A szülőnek azért, mert teljes bizalmat kell szavazni azoknak, akikre rábízza a gyermekét, és

bíznia kell a gyerekében is hogy nélküle is megállja a helyét egy alapvetően szerető-óvó, de mégis a családon kívüli környezetben. A kisgyereknek pedig azért, mert először éli át, hogy az anya és a családtagokon túli világ is lehet szerető és biztonságos, és az ismeretlen új, eddig nem tapasztalt élményeket hozhat. A családi napközi formája támogatja azt, hogy a családból a külvilág felé ezeket a fontos első lépéseket a gyerekek sok személyes odafigyelést kapva, szeretetteljes légkörben, kiscsoportban (szinte nagycsaládi viszonyok között) igény szerinti tempóban tegyék meg. A formához fontos a tartalom, Szilvi néni, Kati néni, Évi néni és Kriszti néni nagyon értik a gyerekek nyelvét, minden rezdülésüket „veszik”, szeretettel és türelemmel irányítják őket. Lenke reggelente még bújik hozzám miközben kacsingat befelé, hogy a többiek épp mivel foglalatoskodnak. Hamar elvarázsolja őt is a mese, énekelés, mondókázás, a kézműves ügyeskedések. Délben pedig egy jókedvű, aktívan játszó kislányt találok, aki otthon a babájával óvodásat játszik. Schubert Félix és Csató Szilvia

Új hittan tanár Gábor Tamás vagyok, 1984ben születtem Szegeden. A szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségiztem, majd a Szegedi Tudományegyetemen magyar szakon, a Szegedi Hittudományi Főiskolán pedig hittanár szakon végeztem. Mindeközben az egyházmegyei kántortanfolyamot is elvégeztem. Jelenleg a zsombói Kisboldogasszony Plébánia kántora és gyermekscholájának vezetője vagyok. Idén májusban házasodtam meg; feleségemmel, Ritával egyelőre Zsombón, a szüleimnél lakunk. Ő is kántori feladatokat lát el Szatymazon, valamint a német és pedagógia szakos diplomamunkáit írja. Örömmel vállaltam el Attila atya felkérését, hogy a plébánia hitoktatási munkájába bekapcsolódjam. Három évvel ezelőtt jártam először Szentmihályon, amikor egy tábort tartottunk itt. Már akkor nagyon megtetszett e település hangulata, de még nem is sejtettem, hogy szorosabb kapcsolatban fogok állni az itt élő közösséggel. Nem tudom megfogalmazni, hogy mi ragadott meg benne, de azóta is bármikor idejöttem, mindig ugyanazokat a pozitív érzéseket tapasztaltam magamban. Évek óta foglalkozom gyerekekkel és fiatalokkal különféle szervezeti keretek között: iskolában, plébánián, kórusban, táborokban. Munkám közben a gyermekek számos kérdést fogalmaztak meg az élettel, az emberrel, hittel, vallással és Istennel kapcsolatban. Mind-mind nagyon komoly őszinte

kérdések és problémafelvetések, melyekkel mindannyian foglalkozunk egész életünk során. S azt tapasztaltam, hogy az Egyházunk hagyománya, tanítása és élete választ tud adni ezekre a kérdésekre. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hitoktatás ne csupán e hagyományok és a történeti tények megtanulása legyen, hanem azt szeretném, hogy mindez megjelenjen és élővé váljon a mindennapi életünkben. Így a Szentírás, az istenhit és a szertartások mintegy éltető erőforrásként jelennek meg. Terveim szerint a katekézis során számos módszer segítségével a gyerekekkel/fiatalokkal életre kelthetjük a több ezer éves bibliai szövegeket, történeteket, s ezáltal közelebb kerülünk azok üzenetéhez. Továbbá megérthetjük Egyházunk liturgikus cselekedeteit, annak szimbolikusságát, ami által a szentmisén való részvétel során még több mindent felfogunk abból, amit Isten ott nekünk ajándékoz. Valamint képessé válhatunk arra is, hogy meg tudjuk fogalmazni magunk és mások számára is azt, hogy miben hiszünk és remélünk. Remélem, hogy a közös munkálkodás által sikerül majd mindannyiunknak megtapasztalni azt az Istent, aki Jézusban közel jött hozzánk és köztünk maradt, aki számára nagyon fontosak vagyunk, és aki bennünket boldoggá akar tenni. Szeretettel várom a régi hittanosok mellett azokat a gyerekeket is, akik eddig korábban nem vettek részt ilyen foglalkozásokon. Valamint kérem a kedves olvasót, hogy az ismeretségi köréhez tartozó gyermekeket bíztassa a plébániai foglalkozásokon való részvételre. Gábor Tamás (30/479-98-40)

8

"OUJ§DIJB )B
FMN¡MU¸M
N¸S

±WFT
±T
T[FSFUO±M
FHZ
WJE¸N
L¤[¤TT±H
UBHKB
MFOOJ HZFSF
±T
DTBUMBLP[[
IP[[¸OL
B
NFHIJSEFUFUU
I±UW±HF
FSFK±JH
IPHZ
FHZ DTPE¸T
±MN±OZCFO
MFIFTTFO
S±T[FE
4
IB
LFEWFE
MFMFE
U¸STBT¸HVOLCBO TPL
T[FSFUFUUFM
W¸SVOL
B
I±UL¤[OBQPLCBO
JT




Fodor László és Szalai István vezetésével plébániánk métacsapata idén is részt vett az országos métabajnokségon. Szentségi házasságra készülő fiatal párok számára október 7–9 között intenzív felkészülést tartunk plébániánkon. Két házaspár és a plébános témafelvetései segítik az esküvőre készülőket. Jelentkezni a plébánosnál lehet.

Anyakönyvi hírek 2011. június-szeptember KERESZTSÉGBEN RÉSZESÜLT: Jún.: Békési Csaba és Bélteki Éva lánya: Laura Júl.: Boldizsár György és Hell Edina lánya: Lara Kata Boldizsár Zoltán és Gyömbér Szandra 2 fia: Ádám és Máté Bán Imre András és Ferentzi Márta fia: Barnabás Aug.: Simon István és Farkas Csamangó Tímea Éva 4 lánya: Barbara, Krisztina, Alexandra és Kinga Házasságot kötöttek: Aug.: Lóczi Attila és Németh Annamária Szept.: Rabi Máté és Csiszár Mária Cseh György és Kis Gyöngyi ELHUNYTAK: Jún.: Vásárhelyi Andrásné Muhari Ilona Szakál István Júl.: Loksay Ferencné Katona Ilona Berta Imre Aug.: Hódi Szilveszterné Szakál Erzsébet Pipicz István Szept.: Ábrahám István

Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 vagy 20/770-0670 telefonszámon.








&[FO
B
I±UW±H±O
MFIFU¦T±HFE
MFT[










¡K
FNCFSFLFU
NFHJTNFSOJ NFHJTNFSOJ
NBHBE
N¸T
T[FNT[¤HC¦M WJE¸NOBL
MFOOJ TPLBU
±OFLFMOJ ±T
UFMKFT
WBM§ECBO
NFH¡KVMOJ

Időpont: 2011. november 4-6.

3±T[MFUFL±SU
JUU
±SEFLM¥EK


Noé Gabi és Zoli: [email protected] 20-532-2204 , 20-823-3495 Thorday Attila atya: [email protected]

A Szentmihályon élő jubiláns házaspárokat (5, 10, 15, 20, 25... éves) a november 13-i szentmisén köszöntjük. Hívjuk és várjuk mindazokat, akik itt kötöttek házasságot, és azokat is, akik ugyan más templomban esküdtek, de azóta lakóközösségünk tagjai lettek. (Őket arra kérjük, hogy legalább egy héttel előbb jelentkezzenek a sekrestyében) Karitász ruhabörze: október 15-én, szombaton 9 órakor. A temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6. szám alatt vagy telefonon: 20/562 8557, aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik temetés végzésére és áldoztatásra.

Miserend

Vasárnap 9 óra. Hétköznap általában szerda, péntek 18 órakor. Az aktuális hirdetések a templomtorony aljában levő hirdetőtáblán olvashatók.

A szeged-szentmihályi Szent Mihály Plébánia hírlevele 6710 Szeged, Palánta u. 2. http://szeged-szentmihaly.plebania.hu Felelős kiadó: Dr. Thorday Attila, plébános; tördelő-szerkesztő: Bauer Annamária Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.