SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM KÖZÚTI ÉS VASÚTI JÁRMŰVEK TANSZÉK

Alf Martiensen Dr. Lakatos István



A tehergépkocsi balesetek in-depth elemzésének jelentősége Az európai áruforgalom mintegy 70 %-a a tehergépjárműveken keresztül bonyolódik. A tehergépkocsik a vasúti mennyiség mintegy 10-szeresét szállítják.

A haszonjárműveken történő áruszállítás fő előnye a rugalmasság: a tehergépkocsi egészen a kiskereskedők üzletének ajtajáig képes szállítani az árut. Az Autóipari Egyesület (VDA) felmérései és adatai szerint a vasúti szállítás csak 300 km-es távolság felett éri meg.



Tény, hogy a bekövetkező balesetek közül a tehergépkocsi balesetek kisebb részt képviselnek. Ezek közül a két résztvevős balesetek dominálnak, általában azok, ahol személygépkocsi ütközik tehergépkocsival. A balesetet okozó műszaki problémák közül pedig a fékberendezések hibái a leggyakoribbak.



A halálos, illetve súlyos sérüléssel végződő tehergépkocsi balesetek összehasonlítása a tehergépkocsi szállítási teljesítménnyel összehasonlítva



Összegző megállapítások a haszongépjármű balesetekkel kapcsolatosan: •A nagy tömegű és nagy teljesítményű járműveknél a balesetek következményei is súlyosabbak •az összes balesetek számában ugyan relatíve kicsi a tehergépkocsi balesetek száma, ennek ellenére a tehergépkocsik vezetői esetében mintegy 6-szor akkora a baleseti kockázat, mint a közlekedés egyéb résztvevői esetében. •a gyártók által bevezetett vezetői asszisztens rendszereknek köszönhetően azonban, a teljesített kilométerfutásra vonatkozó tehergépkocsi balesetek száma, 1970 óta 70 %-kal csökkent. •Menetteljesítményre vetítve tehát ma a tehergépkocsik ugyanolyan biztonságosak, mint a személygépkocsik. 1.000.000 km futásra vetítve 0,44 tehergépkocsi baleset végződik személyi sérüléssel, míg személygépkocsik esetében ez a szám 0,46. •Az 1992-2007-ig terjedő időszakban, a súlyos sérüléssel járó tehergépkocsi balesetek száma 13.345-ről 8.476-ra csökkent, ami 36,5 %-os javulást jelent. •Ugyanebben az időszakban a halálos kimenetelű balesetek száma 1.833-ról 1.095-re csökkent, azaz 40,3 %-kal javult.



Tehergépkocsi vezetők hibás magatartása (a leggyakoribb hibaokok)



A tehergépkocsik és nyerges vontatók baleseti típusai Németországban 2007-ben


A leggyakoribb tehergépkocsi baleseti helyzetek Európában Az IRU (International Road Transport Union) 2007-ben kiadott ETAC ((ETAC = European Truck Accident Causation) tanulmány Az útkereszteződésekben történő balesetek esetén a fő ok az elsőbbség meg nem adása és a nem megfelelően megválasztott sebesség. A ráfutásos balesetek oka a nem megfelelő követési távolság. Sávelhagyásos balesetek estében ugyancsak a túlzott sebesség, a fáradtság játszik főszerepet. Az előzési balesetek fő oka pedig a figyelmetlenség és fáradtság.




12 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépkocsik műszaki hiányosságai, mint baleseti okok


Emberi tényező




A balesetet okozó jármű adatai:

Németországi autópályán Jármű típus: nyerges vontató a nyergesvontató Gépes kocsi : VOLVO, FH12-420, Pótkocsi: Pactron, 3142PL4 útépítés miatt Jármű életkora: Gépes kocsi: 10 év, Pótkocsi: 12 év megváltozott vezetésű útszakaszon menetdinamikailag instabil állapotba került, amelyet egy fékezési manőver váltott ki. A baleset folyamán a jármű a bal oldalára borult és ezáltal elzárta a szembejövő sávot. Emiatt összeütközött egy szemben haladó személygépkocsival. Az ütközés miatt a személygépkocsi tetejének baloldali része összenyomódott és a gépkocsi vezetője meghalt.

1. útépítés, a baleset helyszíne 2. a balesetben érintett személygépkocsi 3. nyerges vontató a baleset után elölről



A baleset oka/hiányosságok megállapítása A nyerges vontató légrugózású futóművének vizsgálata során a szakértő néhány helyen nem megengedhető hegesztési varratokat talált. A lengéscsillapítóknál és a lengőkaroknál is jelentős hiányosságokat állapított meg. Összefoglaló értékelés A baleset oka: •túlságosan nagy behajtási sebesség és az ehhez járuló túl késői fékezési folyamat, •a nyerges vontató súlyos műszaki hibája, illetve a nem megfelelően elrendezett rakomány, amely elősegítette a jármű felborulását. A szakértő megállapította, hogy megfelelő műszaki állapotú jármű és megfelelően rögzített és elrendezett rakomány esetében, a járművezető képes lett volna az útpálya vonalvezetését követni és a balesetet elkerülni.



SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

Recommend Documents