Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola

Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Program 2013

Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2013 OM szám: 202792 KLIK azonosító: 123024

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013. október 11-én fogadta el. A Pedagógiai Program hatálya a következő módosításig tart.

1



Szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Pest megye Tankerület megnevezése: KLIK Érdi Tankerülete OM azonosító: Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 10. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: alapfokú művészeti iskola 5. OM azonosító: 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 10. 6.1.1. alapfokú művészetoktatás 6.1.1.1. zenemŰvészeti ág (kifutó tanszakok: furulya tanszak, fuvola tanszak, gitár tanszak, gordonka tanszak, harsona tanszak, hegedű tanszak, kamarazene tanszak, klarinét tanszak, kürt tanszak, szaxofon tanszak, szolfézs (klasszikus zene) tanszak, trombita tanszak, tuba tanszak, ütő tanszak, zenetörténet-zeneirodalom tanszak, zongora tanszak) (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, ütős tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak) 6.1.1.2. képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: festészet tanszak, grafika tanszak) (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak) 6.1.1.3. - előképző - 1-10. évfolyam 6.1.2. iskola maximális létszáma: 44 fő 6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 10. 7.1.1. Helyrajzi száma: 2292/2 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 4868 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

2



7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Százhalombatta Város Önkormányzat 7.1.6. Működtető székhelye: 2440 Százhalombatta, Szent István tér 3. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

3



Tartalomjegyzék Előszó Pedagógiai Program jogszabályi alapjai Iskolánkról Szerepünk a város életében Pedagógiai hitvallásunk

5 5 5 6 6

Nevelési Program 1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 4. 5. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 8. 8.1. 8.2. 9. 9.1. 9.2. 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 10. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 12. 13. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 15.1. 16. 17. 18. 19. 20.

A MŰVÉSZETI OKTATÁS STRATÉGIAI CÉLJAI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS-OKTATÁS FŐBB JELLEMZŐI Pedagógiai alapelvünk Pedagógiai célok Pedagógiai feladatok Pedagógiai eljárások Pedagógiai eszközök AZ EGYES MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE Zeneművészet Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Képzőművészet Az alapfokú képzőművészeti oktatás célrendszere és funkciói A képzőművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK FELADATAI Pedagógusok helyi intézményi feladatai A munkaközösség – vezető feladata és hatásköre TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Tehetséggondozás KAPCSOLATTARTÁS SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL Tanulók, szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Kapcsolattartás az iskola partnereivel A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA A vizsgaszabályzat hatálya A vizsgák rendje Félévi és év végi vizsgák Művészeti alapvizsga, záróvizsga Javítóvizsga Felvételi vizsga Különbözeti vizsga Vizsga független vizsgabizottság előtt Összevont beszámoló TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSE, TANTÁRGYAK FELVÉTELE AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE Adható érdemjegyek Az ismeretek számonkérésének formái Vizsgatárgyak részei és követelményei MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, FORMÁI TANULÓK JUTALMAZÁSA FELVÉTEL, ÁTVÉTEL, TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE Jelentkezés Felvétel, átvétel Beiratkozás A tanulói jogviszony megszűnése ISKOLÁNK MŰVÉSZETOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSAI Egyéb szolgáltatások AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ESÉLYEGYENLŐSÉG TOVÁBBI ELVEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Melléklet

Helyi tanterv 1. rész

7 7 7 7 8 9 9 9 9 9 10 10 10 10 11 12 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 14 14 15 15 15 15 15 15 16 16 16 16 17 17 17 17 17 17 18 18. 18 18 19 19 20 20 21 22 25

4



ELŐSZÓ A Pedagógiai Program 2013.-as augusztusi korrekciójának eredője Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testületének 154/2013. (V.30.) számú határozata, illetve a KLIK 29200/2013/KOIR ügyiratszámon, 384 sorszámú döntése, mely a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és az Alapfokú Művészeti Iskola szétválasztással való átszervezését rendelte el. Az átszervezést követően 2014. szeptember 1-től az intézmény Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola néven, önálló intézményként működik. – A módosítás a Pedagógiai Program első (eddig az általános iskolával közös) részét érinti. – A Helyi tanterv első és második része változatlan formában marad. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI a többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 31. § (1)-(3), és a 48. § (8) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet „Az alapfokú művészetoktatásról, a művészetoktatás követelményei és tantervi programja” a 11/1994 MKM rendelet 7. sz. melléklete: Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről a 2011. évi CXC. Törvény a köznevelésről a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az intézmény érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat ISKOLÁNKRÓL A Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola 2013. szeptember 1-től újra önálló intézményként kezdi meg működését. Iskolánk a zeneművészet (alapítva 1987-ben) és a képző- és iparművészet (alapítva 1992-ben) területén továbbra is lehetőséget kínál a százhalombattai és környékbeli gyerekek és fiatalok tehetséggondozására a most már önálló intézményben. Százhalombattán 1970-ben kezdődött a hangszeres zeneoktatás. A város egyik általános iskolájában kapott helyet a zeneiskola, mint az Érdi Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata. 1986-ban kapta meg az iskola a Városi Tanács régi épületének egyik szárnyát, így 1987-ben lehetőség nyílt arra, hogy az intézmény önállóvá váljon. Körzeti Állami Zeneiskolaként működött 1990-ig budakeszi, budaörsi és zsámbéki kihelyezett tagozatokkal. Ekkor a helyi önkormányzatok szorgalmazták az önálló zeneiskolák létrehozását, így folyamatosan önállósultak a tagozatok. Többek között ez is lehetővé tette, hogy 1992-ben új művészeti ágakkal – képzőművészettel és néptánccal – bővülve Művészeti Iskolává alakuljon az intézmény. A központi épület adott otthont a hangszeres oktatásnak, a többi művészeti ágnak a BMK biztosított helyet. Hangversenyeinket általában a Városháza „B” épületében tartottuk. A tanszakok folyamatosan bővültek, fejlődtek. Kezdetben előkészítő, szolfézs, zongora, hegedű és furulya tanszakok működtek. 1987-től oboa és fuvola, 1989-től gordonka és gitár, 1991-től rézfúvó, 1992-től klarinét tanszakokkal bővült az iskola szolgáltatása. Az ütőhangszerek oktatása 1995-ben kezdődött el. Az évek során öt együttesben muzsikálhattak a növendékek; a vonós-, a két gitár-, a fuvola- és a fúvószenekarban. 2003. szeptemberéig folyt mindhárom művészeti ágban az oktatás, ekkor a néptánc-tagozat kiválásával létrejött Százhalombattán a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, így azóta csak két tagozat működik. 2005. augusztus 1-jétől a fenntartó döntése értelmében a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művészeti intézményegységében folyt tovább a művészeti alapoktatás egészen 2013. szeptember 1-ig, az újra önállóvá válásig. Intézményünk programja a körzethatáron kívül élő családok és a szomszéd települések érdeklődését is felkeltette, így iskolánk nyitva áll a szomszédos települések tanulói előtt is. A művészeti alapoktatás lehetőséget kínál zenei és képzőművészeti téren a város valamennyi tehetségígéretű 622 éves növendékének oktatására, fejlesztésére, folyamatos nevelésére, alkotói készségük megalapozására.

5



Az 1987-es önállóvá válástól eltelt idő alatt megalapoztuk az intézmény arculatát, hagyományait. Sikereink, eredményeink vannak, melyekre büszkék vagyunk. A Művészeti Iskola hagyományai, szakmai sikerei, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának eredményei odafigyelést, megbecsülést váltanak ki a város vezetőiből és lakóiból. Iskolánk célja megegyezik a társadalom és a szülők érdekeivel: tanulóinkból művelt, jól képzett, kiegyensúlyozott embereket kell nevelni. Olyan polgárokat, akik harmóniában élnek a természettel, társaikkal, akik őrzik, és magukénak tudják nemzetünk értékeit, hagyományait. Valljuk, hogy ezt a célt csak nevelő-oktató munkánk segítőivel – elsősorban a szülőkkel – együtt érhetjük el. SZEREPÜNK A VÁROS ÉLETÉBEN

A művészeti iskola a város ünnepségeinek és kulturális programjainak állandó résztvevője volt és szeretne az is maradni. Szerepe azonban ezen messze túlmutató. Az ezredéves európai kultúra megőrzése és továbbadása a fiatal nemzedéknek most fontosabb feladat, mint valaha is volt. Megtanítjuk növendékeinket az igazi kulturális értékek felismerésére és arra, hogyan leljék örömüket bennük. Tanuljanak meg különbséget tenni a hamis és az igazi művészet között. Ismerjék meg, szeressék és adják tovább gyermekeiknek azt a kulturális örökséget, amit mi is megőriztünk és átadtuk növendékeinknek. Az intézmény hatása kiterjed az iskola köré tömörült egyesületekre is (Pl. Szike, Zeneiskolát Támogatók Köre), ahol a városban élő művészetet kedvelő felnőttek művésztanáraink irányításával tevékenykednek.

PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK Iskolánk művészeti szolgáltatásai keretében a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, valamint a tanulók művészeti ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bővítésére törekszik. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, a művészeti értékek befogadására és alkotó alkalmazására alkalmas fiatalokat kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből, növendékekből. Minden tanítvány számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére mind tanulmányi munkájában, mind egyéni problémáinak megoldásában.

6



Nevelési program 1. A MŰVÉSZETI OKTATÁS STRATÉGIAI CÉLJAI Iskolánk a művészeti oktatás eszközeivel nevel a kulturális értékek befogadására, egy-egy művészeti tevékenység művelésére. Alapvető célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, melyek során elsődleges a tudás iránti vágy felkeltése, a humán értékrend kialakítása. Feladatunk a művészetek szeretetére, értésére, amatőr művelésére való nevelés. Legtehetségesebb növendékeinket a művészeti, illetve más kulturális pályára irányítjuk. Foglalkoztatásunk során az oktatás szeretetteljes, gyermekközpontú. Rendezvényeinken igyekszünk minél több tanulónkat a sikeres szereplés örömével megajándékozni, melynek elengedhetetlen feltétele a munkás hétköznapok nyugodt alkotói légköre. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS - OKTATÁS FŐBB JELLEMZŐI 2.1. Pedagógiai alapelvünk művészetoktatási intézményünk nevelő-oktató munkáját az egyetemes és nemzeti kultúra művészeti értékeinek megismerése, az európai humanista értékrend hatja át a komplexitás elve: azaz annak álladó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk hogy a nevelésnek két alapvető „tényezője” a növendék és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van a vezetésirányító, kezdeményező szerep érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásában. az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát minden művészetoktatási tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén - a gyermekek okos szeretet hatja át iskolánk segíti a tanulókat felkészülni az önálló művészeti ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele az adott művészeti terület tanulási képességeinek és szilárd alapkészségeinek kialakítása alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében minden tanulónak biztosítjuk egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét megfelelő feltételeket nyújtunk a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szocio-kultúrális hátrányok leküzdéséhez az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a választott művészeti területen a teljesítményorientált beállítódást reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő művészeti területen a továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzésének kifejlesztését, valamint művészeti környezetük megismerésének és megóvásának igényét 2.2. Pedagógiai célok Iskolánk tevékenységének célja mindazoknak a művészeti, intellektuális, és emberi - erkölcsi értékeknek kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb környezet javát is szolgálja. Ennek érdekében az alapfokú művészetoktatás kezdő szakaszában célunk, hogy a művészeti iskola a beiratkozott kisgyermekben alakítsa ki, óvja és fejlessze a tevékenység, a megismerés, a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot tegye fogékonnyá a tanulót a választott művészi terület értékei iránt

7



az iskola nyújtson motivációt és adjon teret a gyermek művészeti tevékenységéhez az iskola segítse a gyermek speciális képességeinek fejlődését a művészetoktatási intézmény gazdag tevékenységrepertoárja fejlessze a növendékek speciális művészi képességeit Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó nevelés-oktatás második szakaszára célunk, hogy folytassa a kezdő szakasz művészeti nevelő- oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, művészeti teljesítményű gyerekeket – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítse fel a továbbtanulásra magas színvonalú és sokrétű művészeti tevékenységgel fejlessze a tanulók alkotókészségét és kreativitását tudatosítsa a gyermekben a művészi értékeket, erősítse meg az alkotó magatartási mintákat, pozitív szokásokat és a gyermek jellemét formálva szolgálja az akarati tulajdonságokat a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a kitartó művészi tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, a nyelvi-kommunikációs, az esztétikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság a művészeti tevékenység középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják a tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény - és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága segítsük őket abban, hogy minden növendék kialakíthassa önfejlesztő stratégiáját, és hogy perspektivikus jövőképe legyen. 2.3. Pedagógiai feladatok Feladatok a nevelés-oktatás kezdő szakaszára a pedagógiai munka középpontjában a speciális művészi képességek személyre szóló fejlesztése álljon a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában alakítsa ki a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz alapozza meg a speciális képességek elsajátítását, a tanulási szokásokat támogassa az egyéni művészi képességek kibontakoztatását törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális – kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből adódnak tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a művészeti tevékenység harmonikus, konstruktív gyakorlásához szükségesek művészeti tevékenységek közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját a választott művészeti szakterületen értékteremtés és értékalkotás

8



tegye a növendéket fogékonnyá és aktívvá a speciális művészeti területen a speciális tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést művészeti tevékenységük eredményességéről, teljesítményéről és alkotó munkájuk minőségéről 2.4. Pedagógiai eljárások fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú művészeti jellegű cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe mintákat adunk a művészeti területek feladat- és problémamegoldásához megalapozzuk a tanulók egyéni szakági tanulási módszereit és szokásait megtanítjuk a speciális művészi képességek fejlesztésének egyéni és csoportos módszereit az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését speciális pedagógiai eljárásokkal mindkét művészeti területen kiemelt feladatnak tekintjük a reális énkép és önismeret alakításával az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával kívánjuk kialakítani az egyéni (szóló) és társas (csoportos) produkciók során keletkező sikerek és kudarcok elviselésének képességét az egyéni és csoportos tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: - az életkori jellemzők figyelembevétele - a reálisan elvárható teljesítmény megalapozása a kreatív képességek fejlesztése; a tanulók egészséges terhelése; személyre szóló, fejlesztő értékelésük a művészeti tevékenységek csoportos gyakorlása, a személyiség erkölcsi arculatát, értelmi és érzelmi fejlődését a helyes magatartásformák kialakulását is szolgálja tanulóink megszerzett művészeti tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, szereplésben, produkciókban közkinccsé teszik művészetoktatási tevékenységünk során elsősorban a formatív jellegű visszajelzéseket preferáljuk, de minősítő alkalmakat is teremtünk az egyének és a művészeti csoportok művészeti produkcióinak megítélésére 2.5. Pedagógiai eszközök a jelentkező gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat az egyéni tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele a sokoldalú tevékenységrendszer adjon lehetőséget az egyéni képességek tudatos fejlesztésére, az önálló tanulás és az önművelés gyakoroltatására nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele ösztönző eszközök: megerősítés, biztatás, dicséret, szereplési lehetőség, munkák kiállítása és jutalmazás 3. AZ EGYES MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. Zeneművészet 3.1.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességének fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra az európai műveltség, a nemzeti – népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

9



A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 3.1.2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei írás és olvasás készségeinek megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A növendék zenei ízlésének formálása. A tanulók aktív társas - muzsikálásra nevelése. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendék rendszeres, céltudatos, igényes, hatékony munkára nevelése. 3.2. Képzőművészet 3.2.1. Az alapfokú képzőművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzőművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képzőművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészeti kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. 3.2.2. A képzőművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészeti formáit, a képzőművészet műfaji sajátosságait.

10



Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértése a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése a kifejezési eljárások használatára az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra tárgykészítésre, környezetformálásra a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggésének felfedezésére a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére a műelemzési eljárások alkalmazására. Alakítsa ki a tanulóban: az esztétikum iránti igényt az esztétikai élményképességet az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. 4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztő munkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” (Bagdy Emőke) A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására. Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyermekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, ezért az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együttalkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenebbek, impulzívabbak, nonkonformista attitűdöt mutathatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítmény-ütemezéssel, a személyiséghez illő téma – és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat ebben az iskolatípusban is kezelni kell. Tanulási kudarc a feladat és a képzés alapján nem jellemző. Fontos azonban kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények művészeti ágain – így a zeneművészeti és a képzőművészeti ágon is – határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jó teljesítményre képesek. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. Hazai és nemzetközi

11



agykutatások bizonyítják, hogy a zene, annak művelése és a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat, és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kimuzsikálják, kialkossák” magukból, ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – különösen a zene és a képzőművészet oktatás – komoly segítség lehet a tanulási kudarcokkal küzdők kezelésében. 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk csoportos órái (különösen a kamarazene, a zenekar, vagy az év végi művészeti tábor) lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók a csoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együttalkotás, együttmuzsikálás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodóképességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, ezért az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együttgondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálatok, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakításához, az értékítélet objektivitásához. Iskolánk arculatának megfelelően olyan közösségi programokat igyekszünk szervezni növendékeinknek, amelyek a tanórákon túl is erősítik bennük az iskolánkhoz való tartozást (közös koncert- és kiállítás látogatások, farsang, szakmai témájú kirándulások). 6. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK FELADATAI 6.1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. A tanítási órákra való felkészülés a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a naplók naprakész vezetése vizsgák lebonyolítása, tanszaki rendezvényeken való közreműködés, a rendezvény értékelése, tanulmányi versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, kulturális és szakmai rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, hangszerleltár és a szaktantermek rendben tartása, dekorálása. 6.2. A munkaközösség-vezető feladata és hatásköre koordinálja a tanszak/ szakmai munkaközösség munkáját elkészíti a tanszak vagy munkaközösség éves munkatervét, valamint a szakmai beszámolókat, rendezvényeket szervez és lebonyolít a vezető megbízása alapján, kötelezően részt vesz a munkaközösség-vezetői értekezleteken, javaslatot tesz a tantárgyfelosztás készítésekor, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagait, ellenőrzi és értékeli a tanszakon tanító kollégák szakmai munkáját, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál, tanszakán tanító pedagógusoknál rendszeresen órát látogat, ellenőrzi és segíti a pályakezdők munkáját, figyelemmel kíséri a hangszerállományt és a technikai felszereltséget és javaslatot tesz a fejlesztésekre, javaslatot tesz jutalmazásra és kitüntetésre. Hatásköre kiterjed a tanszak, illetve a munkaközösség tagjaira.

12



7. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 7.1. Tehetséggondozás Az iskolatípus alapvetően a tehetséggondozás feladatára jött létre, mely minden növendékből a benne rejlő művészi értékeket próbálja felszínre hozni. A tehetségfejlesztésnek háromféle gyakorlati módjára van lehetőség az alapfokú művészetoktatási intézményben: - az elkülönítés (speciális oktatási módszerek alkalmazása, kiemelt csoportok létrehozása) - gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése) - dúsítás (egy-egy anyag vagy téma mélyebb feldolgozása) Mindhárom, előbb említett módot a gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével alkalmazzuk. Zenetagozaton minden lehetőséget megadunk a tanulmányi versenyeken való részvételre, helyi bemutatókon, kulturális eseményeken való szereplésre. Zenei táborokban, mesterkurzusokon, szakmai konzultációkon ismerkedhetnek a szakma rejtelmeivel. „B” tagozatos oktatás keretében foglalkozunk a kiemelten tehetséges, pályára készülő növendékekkel, igény szerint és az órakeret lehetőségeivel élve tehetséggondozó foglalkozásokat biztosítunk számukra. Képző- és iparművészeti tagozaton országos- és nemzetközi pályázatokon és kiállításokon mutatjuk be a kiemelkedő munkákat. Olyan múzeumok és kiállítások látogatásán vesznek részt a növendékek, amelyek még inkább inspirálják az alkotómunkát. Alkotótáborokban ismerkedhetnek új technikákkal. A művészeti iskolai oktatás segíti a pályára készülő növendékek továbbtanulását, biztosítja megfelelő, szakszerű képzésüket, fokozott figyelemmel kíséri fejlődésüket, biztosítja a felvételi előtt szükséges meghallgatásokon, szakmai konzultációkon való részvételt, szaktanárral együtt. 8. KAPCSOLATTARTÁS SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 8.1. Tanulók, szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A tanulókat az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az igazgató és a főtárgy tanárok tájékoztatják. Intézményünkben iskolaszék és szülői munkaközösség működik, mely a működésünket és munkánkat érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik. A szülői szervezet szótöbbséggel dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet a tanulókat érintő bármely kérdésben az igazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője előzetes egyeztetés után tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja a szülői közösség ülésén minden félév elején, illetve a szülői értekezleteken. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról szóban, szülői értekezleten, fogadóórákon, nyílt napokon, előre egyeztetett rendkívüli megbeszéléseken, írásban, tájékoztató füzetben (ellenőrzőben) tájékoztatjuk.

13



Fogadóórák rendje: A szülők félévente egy hangszeres tanítási órát használhatnak fel arra, hogy a szaktanárral megbeszéljék gyermekük előrehaladását. Ezt a szülői látogatást a szaktanárnak az ellenőrzőben és a naplóban dokumentálni kell. A zenei csoportos órák és a képzőművészeti órák pedagógusaival előzetes egyeztetés után van lehetőség megbeszélést kezdeményezni. Az igazgató előzetes egyeztetés alapján fogadja a szülőket, tanulókat. A szülők és a tanulók – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az igazgatóhoz, a főtárgy tanárhoz vagy a munkaközösség vezetőhöz fordulhatnak A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – szóban vagy írásban – egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, nevelőivel vagy az iskolai szülői szervezettel, melyre 30 napon belül választ kell kapniuk. 8.2. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Iskolánk partnereivel a kapcsolatot az igazgató, a helyettese és a munkaközösség vezetők tartják a helyben szokásos módon. A művészeti iskola főbb partnerei: Tankerületi igazgató és munkatársai GEI vezetője és munkatársai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola igazgatója és dolgozói Zeneiskolát Támogatók Köre Egyesület Százhalombatta Város Önkormányzata Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ) A város kulturális intézményei A város iskolái és óvodái Városi TV Városi újság Az érdi tankerület iskolái 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA 9.1. A vizsgaszabályzat hatálya A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: zenetagozaton a félévi vizsgakoncertre, az év végi főtárgyi (osztályozó) vizsgákra, a művészeti alap, - és záróvizsgára, a javító vizsgákra, a felvételi vizsgára mindkét tagozaton a különbözeti vizsgákra független bizottság előtti vizsgára vonatkozik. Hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára, más intézmények azon tanulóira, akik átvételüket kérik iskolánkba, valamint a művészeti iskola nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 9.2. A vizsgák rendje 9.2.1. Félévi és év végi vizsgák A zenetagozaton a tanulók félévkor (december vagy január) vizsgakoncerten, közönség előtt adnak számot tudásukról. A koncert anyagát a tanuló osztályának megfelelően, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján kell összeállítani.

14



A képzőművész tanulók félévi vizsgakiállítással adnak számot tudásukról. Az év végi (osztályozó) vizsga időpontját az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet megszervezni. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg. A vizsga anyagát a főtárgy tanár választja ki a helyi tantervben meghatározott szempontok szerint. 9.2.2. Művészeti alapvizsga, záróvizsga Az 1993. LXXIX. számú Közoktatási Törvény 9. § (7) és 31. §, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 51. § (3), valamint a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet értelmében elkészített intézményi Pedagógiai Programban foglaltak szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Továbbképző évfolyamon csak az tanulhat tovább, aki sikeres művészeti alapvizsgát tett. Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézményben. A művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban – az igazgató döntése alapján – szervezzük meg. A vizsgát a művészetoktatási intézmények közösen is megszervezhetik. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyakat az intézmény Pedagógiai Programjában kidolgozott Helyi tanterv tartalmazza. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára a tanulóknak jelentkezni kell az intézmény által kiállított jelentkezési lapon. A jelentkezési lapot kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek is alá kell írni. Nagykorú tanuló esetén a lapot a vizsgára jelentkező tanuló írja alá. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője, - az igazgató– bízza meg. 9.2.3. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember első két hetében javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. 9.2.4. Felvételi vizsga A művészeti oktatásban még részt nem vett tanuló képességeit mérjük, illetve térképezzük fel úgy, mint: tiszta éneklés, ritmusérzék, zenei hallás, kommunikáció, valamint a választott hangszer kézbevételével a testalkat, fogazat és a kézügyesség. Művészeti oktatásban már részt vett tanulónál tudásszint mérést végzünk: a tanuló a bizottság előtt előadja az általa hozott zenedarabokat, illetve bemutatja az általa készített képzőművészeti alkotásait. 9.2.5. Különbözeti vizsga Más intézményből érkező tanuló átvételéről és osztályba sorolásáról a meghallgatások (különbözeti vizsga) után, az adott tanszakvezetői javaslatok alapján az igazgató dönt, és erről a szülőt, gondviselőt írásban, vagy a helyben szokásos módon értesíti. 9.2.6. Vizsga független vizsgabizottság előtt Vizsgát a tanuló saját kérésére is tehet független vizsgabizottság előtt. Ezen igényét a tanuló írásban - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetőleg a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be az iskola igazgatójánál. A bejelentésben meg kell jelölnie, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni. 9.2.7. Összevont beszámoló Rendkívüli haladás esetén a szaktanár javaslata és a tanszakvezető véleménye alapján az igazgató engedélyezheti, kettő vagy több osztályból. A beszámoló anyaga 2/3 részben a magasabb osztály anyagából álljon.

15



10. TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSE, TANTÁRGYAK FELVÉTELE A tanulmányok során a Pedagógiai Programban foglaltak szerint kötelező tárgyakat is kell, és választható tárgyakat is lehet tanulni. A kötelező és választható tárgyakról részletes tájékoztatás kérhető a szaktanároktól és az iskolavezetéstől. A megkezdett tanulmányokat követően másik új főtárgy felvételére tandíjfizetési kötelezettség mellett van lehetőség abban az esetben, ha a tanuló által választott tanszakon van szabad férőhely és a tanulmányok megkezdését az igazgató a szaktanárokkal egyeztetve engedélyezte. Ilyen irányú kérelmet az igazgató – a felvételi jelentkezések tükrében és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – elutasíthat. A szabad tanárválasztásra az iskolai munkarend és a tanárok beosztásának keretei között van lehetőség. A választást, vagy a későbbi változtatást írásban kell kérni az igazgatótól és a kérést indokolni kell. A kérdésben az iskola vezetősége dönt a rendelkezésre álló pedagógiai és pénzügyi lehetőségek függvényében. A szabad tanárválasztás lehetőség, nem kötelezettség, ezért ezt a kérést az igazgató megtagadhatja. Minden felvett tanítványunk számára beosztás szerint biztosítjuk a zenetanulásba és a képzőművészeti tanulmányokba való bekapcsolódást. 11. AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE Követelménye: az adott évfolyamban a tantervi program követelményeinek megfelelően. Célja: visszajelzés a növendék, a szülő részére. Módja: a tanuló teljesítményét a pedagógus tanév közben szóban és írásban értékeli. Az év során érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. Előképzős tanuló és osztályát folytató tanuló csak szöveges értékelést kaphat. A féléves eredményeket a tanuló tájékoztató füzetébe írja be a szaktanár, a tanév végén pedig bizonyítványt kapnak a tanulók. 11.1. Adható érdemjegyek Az előképző 1 – 2. évfolyamára adható szöveges értékelés: jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Az alapfok 1 – 10 évfolyam:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Szorgalom osztályzása:

példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) A szorgalom osztályzatokat a tanulmányi átlag kiszámításakor nem vesszük figyelembe.

11.2. Az ismeretek számonkérésének formái: beszámoló nyilvános- és zártkörű vizsga előadás, koncert vizsgaelőadás, vizsgakoncert képző- és iparművészeti kiállítás művészeti alapvizsga (a 6. évfolyam végén) művészeti záróvizsga (a 10. évfolyam végén)

16



11.3. Vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak részeit és követelményeit a Helyi tanterv tartalmazza. 12. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, FORMÁI A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte és arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki osztályának tanulmányi anyagát betegség, vagy egyéb okok miatt nem tudta elvégezni, a főtárgy tanár, majd az igazgató döntése alapján egy alkalommal osztályát folytathatja. Az erre vonatkozó kérelmet a szülő, gondviselő, illetve nagykorú tanuló esetén a tanuló nyújtja be és írja alá. Az a tanuló, akinek hiányzása - az igazolt és az igazolatlan együtt - eléri az éves óraszám egyharmadát (főtárgy esetén a 22 órát, külön számítva a főtárgy és külön a kötelező tárgy óráit), a tanítási év végén abból a tárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tehessen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét - mérlegelés után – megtagadhatja. Ebben az esetben a tanulónak abból a tárgyból osztályt kell ismételni. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga jogosít a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra. 13. TANULÓK JUTALMAZÁSA Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi; kitartó szorgalmat tanúsít; országos, regionális versenyen, fesztiválon veszt részt, illetve helyezést ér el; szakirányú intézménybe felvételt nyer. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. Az írásos dicséret formái: tanári dicséret; igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséreteit a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A dicséretes tanulók könyv vagy tárgyjutalomban részesülhetnek. 14. FELVÉTEL, ÁTVÉTEL, TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 14.1. Jelentkezés Iskolánkba a tanulmányok megkezdésére jelentkezni a "Jelentkezési lap" és a „Szülői nyilatkozat” kitöltésével lehet. A jelentkezési lapot és a „Szülői nyilatkozatot” kiskorú tanuló esetén a szülő vagy gondviselő, illetve nagykorú tanuló tölti ki, és írja alá. 14.2. Felvétel, átvétel A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 23. §-a szabályozza az alapfokú művészeti iskolába történő felvételt. Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. (A „Jelentkezési lap” a művészeti iskola titkárságán kérhető.) A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg úgy, hogy a beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon: az intézmény honlapján, hirdető szekrényében, a helyi médiában – nyilvánosságra kell hozni. Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. A tanuló felvételéről,

17



átvételéről az igazgató dönt, és a döntést megalapozó indoklással, valamint a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással a szülőt, gondviselőt írásban értesíti. Az igazgató a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, határidő-számítás, mulasztás elbírálására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Miután az alapfokú művészeti iskolába jelentkezőknél szükséges lehet a jelentkező képességének a felmérése mellett a tényleges tudásszint, készség felmérése is, ezért ebben az intézménytípusban lehetőség van felvételi vizsga tartására. A jelentkezők felkészültsége igen eltérő lehet, ezért nincs jogi akadálya annak, hogy a jelentkező mindjárt az alapfokú évfolyamok valamelyikén kezdjen tanulni. Ebből kiindulva az EMMI-rendelet 23. § (2) bekezdése alapján a jelentkező képességeit bizottság méri fel, amely javaslatot tesz az igazgatónak, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Amennyiben a jelentkező eleve magasabb évfolyamra kéri a felvételét, a korábbi szabályozáshoz hasonlóan továbbra is bizottság hallgatja meg, amely különbözeti vizsga keretében dönti el, hányadik évfolyamon javasolja a tanulmányok megkezdését. A sikeres felvétel mellett a tanulmányok megkezdésének további feltétele, hogy a tanuló rendszeres készülése, gyakorlása tanulmányai során folyamatosan biztosítható legyen, és ehhez a megfelelő hangszer rendelkezésére álljon. Az iskola a tanuló, szülő kérésére korlátozott számban tud hangszert kölcsönözni. Az iskolával jogviszonyban állóknak a hangszerhasználat ingyenes. Amennyiben a tanuló, illetve a szülő által választott szakon a felvehető tanulók létszáma betelt, az iskola másik szak választását javasolhatja. A választás lehetősége minden tanulót megillet, de iskolánk csak a számunkra biztosított feltételek mértékéig tudja a jelentkezőket fogadni. 14.3. Beiratkozás A felvételt nyert tanulók a Beírási naplóba való bevezetéssel létesítenek tanulói jogviszonyt iskolánkkal, mely a művészeti iskola irodájában való személyes jelentkezést jelenti. A tanulmányok folytatásának feltétele a tanévenként megújított beiratkozás, melyet valamennyi tanítványunknak minden újabb tanévre meg kell tennie, valamint a szülői nyilatkozat kitöltése művészeti iskolai tanulmányokról. Ennek elmulasztása a tanulói jogviszony megszűnését jelenti. 14.4. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló a 10. évfolyamot sikeresen elvégezte, vagy a tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője írásban azt kérte. Megszűnik a tanulói jogviszony akkor is, ha a következő tanévre a tanuló nem iratkozik be, illetve a térítési díj befizetésének elmulasztása esetén, ha a második írásbeli felszólítást követő 15 napon belül sem rendezi a befizetést, illetve az elmaradás okát, hitelt érdemlően nem igazolja. Iskolánkban tíz igazolatlan tanítási óránál többet kell mulasztani ahhoz, hogy a jogszabály erejénél fogva – két figyelmeztetési kötelezettség (egy szóbeli és egy dokumentált írásbeli figyelmeztetés) mellett - megszűnjön a tanulói jogviszony. A tanulói jogviszony a szülő, illetve a nagykorú tanuló írásbeli kérelme alapján, alapos indokkal szüneteltethető. A kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. A kérelmet az iskola vezetősége – az iskola érdekeire, illetve más tanulók érdekeire való hivatkozással – elutasíthatja. 15. ISKOLÁNK MŰVÉSZETOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSAI Az intézmény sokoldalúan kívánja a növendékek művészeti tanulmányait elősegíteni. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 53. § (5) bekezdés értelmében az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető. Az évi 66 főtárgyi foglalkozás körébe tartoznak a meghallgatások, közös órák, tanszaki és egyéb hangversenyek szereplései. Tehetséggondozásra (versenyekre, fesztiválokra, beiskolázásra felkészítés) a követelmények magas szintű teljesítése érdekében tehetséggondozó foglalkozás tartható, arra órakeret biztosítható, amely komoly tényezője lehet a minőség fejlesztésének.

18



Kevésbé jó képességű, hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, autista tanulóinknak felzárkóztató, egyéni képességeikhez, haladási ütemükhöz kialakított foglalkozás tartható. A hangversenyek, a nyári művészeti tábor a növendékek szakmai továbbfejlődését szolgálják. (Keretszám meghatározással, tanulmányi eredmény figyelembevételével, pedagógiai célok figyelembevételével, önköltségesen). 15.1. Egyéb szolgáltatások -

szociálisan rászoruló tanulóknak a térítési díj, illetve tandíj részletekben történő engedélyezése, vonós- és fúvós hangszerek, hangszertartozékok kölcsönzése, kották, tankönyvek kölcsönzése (tanáron keresztül).

A közös feladatokat ellátó iskolai könyvtár (zeneműtár) a zenei oktató-nevelő munka hatékonyságát is szolgálja. A kottatár szerepe napjainkra különösen felértékelődött, mivel a kották árai a családok számára egyre kevésbé megfizethetőek. Iskolánk kotta- és könyvtára az elmúlt évek alatt csak lassan fejlődött, sok a pótolni való a hangzó anyagban is. Intézményünk a művészeti oktatás alapján jogviszonyban nem állóknak is biztosít hangszerkölcsönzési lehetőséget, a vezetőség által megállapított kölcsönzési díj fejében.

16. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A helyi tanterv részletes listákat tartalmaz a választható tankönyvekről (kottákról), tanulmányi segédletekről. A pedagógusok ebből saját belátásuk szerint választhatnak, a következő elveknek a betartásával. Előnyben kell részesíteni azokat a kottákat, melyeket több évig lehet használni, melyek felmenő rendszerben épülnek fel, melyeket alacsony ár, jó minőség jellemez. Figyelembe kell venni, hogy a szülőket csak a szükséges mértékig lehet anyagilag terhelni. A kottákat úgy kell kiválogatni, hogy az mindenki számára elérhető legyen. Az iskola az arra rászorultaknak lehetőségeihez mérten könyvtári példányokat kölcsönöz. 17. ESÉLYEGYENLŐSÉG Szakmai területen: A tehetséggondozás mellett kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére is. A helyi tantervben megfogalmazott szakmai munka céljai rájuk is vonatkoznak, de egyéni problémájuk miatt a nevelésoktatás speciális formáit kell alkalmaznunk esetükben. Az egyéni órákon lehetőség van a tananyagot a tanuló saját munkatempójához igazítani, valamint a számonkérést és az értékelést is az ő teljesítőképességéhez mérni. Csoportos órákról - amennyiben szükséges – lehetőség van kiemelni a tanulót és külön, egyéni fejlesztésben részesíteni. Egyéb területen: Nehezebb anyagi körülmények között élő tanulóink részére a térítési,- és tandíjból a jogszabályok szerint lehetséges mértékben kedvezményeket biztosítunk: Térítési – és tandíjfizetési kedvezmények: Abban az esetben, ha ugyanabból a családból kettő, vagy több gyermek is iskolánk tanulója, a második és minden további gyerek térítési díjából gyerekenként 25% kedvezmény adható az alábbiak szerint: második

19



gyerek: 75%-ot, a harmadik 50%-ot, a negyedik 25%-ot köteles fizetni, míg az ötödik és minden további tanuló ingyenesen veheti igénybe az iskola szolgáltatásait. Részletfizetés két, - illetve három részletben lehetséges. Iskolánk kottatárából és hangszertárából minden jogviszonnyal rendelkező tanulónknak ingyenes kölcsönzést biztosítunk. 18. TOVÁBBI ELVEK A Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete további elvek megfogalmazását nem tartotta szükségesnek. 19. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA

A pedagógiai program nyilvános. Megtekinthető az iskola honlapján www.szami-batta.hu a vezetői irodában, a titkárságon, az irattárban.

20



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ Jelen Pedagógiai Program módosítása csak a nevelőtestület egyetértésével, az intézményvezető – jogszabályi kötelezettség esetén a fenntartó – jóváhagyásával lehetséges. Kezdeményezheti a fenntartó, az intézményvezető a nevelőtestület többségi (50% + 1 fő) döntés alapján. A fentiekben elfogadott Pedagógiai Program az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé és 2014. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben lép hatályba. Hatálya a következő módosításig tart. Százhalombatta, 2013. október 11. ……………………………………………………….. mb. intézményvezető Az intézmény Szülői Közössége a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogát gyakorolta. ……………………………………………………….. Dömötörné Pájer Mónika Szülői közösség elnöke

Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. október 11-én fogadta el. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbi hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

……………………………………………………… hitelesítő

……………………………………………………. hitelesítő

Az intézmény fenntartója a Pedagógiai Programot 2013. ……hó……napján jóváhagyta. Százhalombatta, 2013…………………………………………..

………………………………………………….. fenntartó / tankerületi igazgató

21



1. számú melléklet TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK Zeneművészet Az óraterv az Alapfokú Művészetoktatás Követelményei és Tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet alapján készült.

Oktatott tanszakok

Főtárgy

Kötelező vagy kötelezően

Választható tárgyak

választható tárgyak Előképző Zongora Hegedű Gordonka Furulya Fuvola Oboa Klarinét, szaxofon Trombita Kürt Harsona Tuba Gitár Ütő Szolfézs Kamarazene

Zongora Szolfézs Kamarazene Zeneirodalom – Zenetörténet Zenekar - fúvós - gitár - vonós

Zongora Szolfézs Kamarazene Zeneirodalom – Zenetörténet Zenekar - fúvós - gitár - vonós

A zenei tagozat óraterve

Tantárgy Főtárgy Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

2. 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2

7. 2

Továbbképző 8. 9. 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Előképző 1. 2. 2 2

1. 2

2

2

2 2-6

22

10. 2



Főtárgyi képzési idő

Képzési idő (év)

Egyéni oktatás Hosszú tanszakok 2+6+4

Rövid tanszakok 2+4+4 2+4+2

Zongora

12

Hegedű Gordonka Gitár Furulya Fuvola Trombita Ütő Oboa, klarinét Kürt harsona, tuba Szaxofon

12 12 12 12 12 12 12 10 10 10 8

Csoportos oktatás Kamarazene Szolfézs

4 továbbképző 2+6+4

A tanítási órák időtartama

Főtárgy Előképző

heti 2 x 45 perc (csoportos)

„A” tagozat „B” tagozat

heti 2 x 30 perc heti 2 x 45 perc heti 3 x 30 perc Kötelező és választható tárgyak

Elmélet:

heti 2 x 45 perc (csoportos) heti 1 x 45 perc (csoportos)

Zongora:

heti 1 x 30 perc

Hangszeres előkészítő Egyéni: Kamarazene: Zenekar: Tehetséggondozás:

heti 1 x 30 perc

heti 2 x 30 perc heti 1 x 45 perc heti 2 x 45 perc heti 4 x 45 perc

Korrepetíciós óraszámok Hosszú tanszak: (hegedű, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütő)

23



„A” tagozat 1 évfolyamig 2-3. évfolyam 4. évfolyamtól

5 perc 10 perc 15 perc „B” tagozat

1-2. évfolyamon 3-4. évfolyamon 5. évfolyamtól

10 perc 15 perc 20 perc

Rövid tanszak: (klarinét, szaxofon, oboa, kürt, harsona, tuba) „A” tagozat 1. évfolyamig 2. évfolyam 3. évfolyamtól

5 perc 10 perc 15 perc „B” tagozat

1. évfolyamon 2. évfolyamon 3. évfolyamon

10 perc 15 perc 20 perc Csoportlétszámok

Előképző: Szolfézs: Zenekar: Kamarazene:

8 – 15 fő 8 – 15 fő 12 főtől 2 – 12 fő

Képzőművészet

Főtárgy

Műhely

Választható tantárgy

Vizuális alapismeretek Rajz- festés- mintázás

Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz-festésmintázás

Művészettörténet Művészettörténet

Előképző 1. 2. 2-4

1.

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv 2-4

7.

Továbbképző 8. 9. 10.

2-4

Műhely-előkészítő

Összesen

6.

2-4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

24



Helyi tanterv és módosításai 1. rész

25



ZONGORA TANSZAK A zongora tanszak elfogadja az Oktatási Minisztérium által kiadott tanterv követelményeit az alábbi módosításokkal: HEK 1 – 2. osztály Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 népdal vagy gyermekdal váltott kézzel vagy két kézzel Év végi vizsga: 3 vagy 4 darab eljátszása váltott kézzel vagy két kézzel A tagozat 1. osztály Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 különböző karakterű népdal vagy gyermekdal előadása két kézzel, kotta nélkül. Év végi vizsga: 4 darab, ebből 1 tánc, 1 Bartók 2. osztály Minimális követelmény: Stílusonként minimum 3 darab megtanulása: 3 magyar népdalfeldolgozás, 3 barokk vagy klasszikus tánc, 3 karakterdarab, 3 etűd, 3 Bartók mű Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 különböző stílusú mű előadása kotta nélkül Év végi vizsga: 4 különböző stílusú mű, ebből 1 Bartók 3. – 4. – 5. – 6. osztály Minimális követelmény: Stílusonként minimum 2 mű megtanulása: 2 barokk tánc, 2 szonatina tétel, 2 romantikus, 2 XX. Századi mű, 2 etűd Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 1 vagy 2 különböző stílusú mű előadása kotta nélkül Év végi vizsga: 3 vagy 4 különböző stílusú mű, ebből 1 Bach, 1 Bartók Továbbképző Minimális követelmény: Stílusonként 1 mű: 1 Bach invenció, 1 teljes szonáta vagy szonatina, 1 romantikus, 1 XX. Századi mű, 1 etűd Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 1 mű előadása kotta nélkül Év végi vizsga: 3 különböző stílusú mű.

26



B tagozat 3. – 4. – 5. – 6. osztály és Továbbképző Minimális követelmény: 4 barokk tánc, prelúdium vagy invenció (ebből 2 J. S. Bach- tól), 2 teljes szonatina vagy szonáta, 4 romantikus, 4 XX. Századi mű, 6 etűd Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 különböző stílusú mű előadása kotta nélkül Év végi vizsga: 4 vagy 5 darab kotta nélkül, ebből 1 Bartók, 1 etűd

HEGEDŰ TANSZAK Helyi tantervi kiegészítés A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Alapfokú Művészetoktatás követelményei és tantervi programjában foglaltakat tanszakunkra nézve elfogadjuk az alábbi helyi változtatásokkal: 1. A félévi beszámoló anyaga: Minden évfolyamban A és B tagozaton a félévi beszámoló tanszaki hangverseny keretében történik, a HEK. és 16. osztályban az évfolyamnak megfelelő szinten egy zongorakíséretes darab előadásával. A 7-10 évfolyamban a zongorakíséretes darab helyett lehetséges duó, vagy bármilyen kamarazenei produkció, vagy mindkettő. 2. Az év végi beszámoló anyaga HEK: 1 etűd, 1 zongorakíséretes darab 1-4.évfolyamig: 2 etűd vagy 1 skála és 1 etűd 2 zong. kíséretes darab / lehetőleg kotta nélkül/, vagy 1 zong. kíséretes és 1 kamara mű. 5-6. osztály: 1 etűd 1 zong. kíséretes darab /lehetőleg kotta nélkül/ 1 kamara mű 7-10. osztály: 1 etűd 1 zong. kíséretes, vagy 1 kamaradarab 3. B-tagozatos növendékeknek évközben külön meghallgatást tartunk. Anyaga megbeszélés szerint. Ajánlott: 1 skála 1 etűd 1-2 előadási darab /minden kotta nélkül/ B-tagozaton a félévi –és év végi beszámolón is, minden kotta nélkül játszandó.

27



GORDONKA TANSZAK Helyi tantervi kiegészítés A Művelődési és Oktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját” a gordonka tanszakunkra nézve elfogadjuk az alábbi helyi változtatásokkal: 1. A félévi beszámoló anyaga:  Minden évfolyamban „A” és „B” tagozaton a félévi beszámoló tanszaki hangverseny keretében történik,  A HEK és 1-6. osztályban az évfolyamnak megfelelő szinten egy zongorakíséretes darab előadásával,  A 7-10 évfolyamban a zongorakíséretes darab helyett lehetséges duó, vagy bármilyen kamarazenei produkció, vagy mindkettő. 2. Az év végi beszámoló anyaga, zártkörű vizsga: HEK:  1 etűd, 1 zongorakíséretes darab; 1-4. évfolyam:  2 etűd vagy 1 skála és 1 etűd  2 zongorakíséretes darab /lehetőleg kotta nélkül/  Vagy 1 zongorakíséretes darab és 1 kamaradarab 5-6.évfolyam:  1 etűd  1 zongorakíséretes darab/lehetőleg kotta nélkül/  1 kamaradarab 7-10. évfolyam:  1 etűd  1 zongorakíséretes darab/lehetőleg kotta nélkül/ vagy 1 kamaradarab 3. A „B” tagozatos növendékeknek évközben külön meghallgatást tartunk. Anyaga megbeszélés szerint. Ajánlott:  1 skála  1 etűd  1-2 előadási darab /kotta nélkül/ „B” tagozatban a félévi és az év végi beszámolón is minden darab kotta nélkül játszandó.

GITÁR TANSZAK Helyi tantervi kiegészítés A Művelődési és Oktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját” a gitár tanszakunkra nézve elfogadjuk az alábbi helyi változtatásokkal: 1. A félévi beszámoló anyaga:   

Minden évfolyamban „A” és „B” tagozaton a félévi beszámoló tanszaki hangverseny keretében történik, A HEK és 1-6. osztályban az évfolyamnak megfelelő szinten egy előadási darab bemutatásával, A 7-10 évfolyamban egy előadási darab helyett lehetséges duó, vagy bármilyen kamarazenei produkció, vagy mindkettő.

28



2. Az év végi beszámoló anyaga, zártkörű vizsga: HEK:  2 népdal vagy gyermekdal  1 könnyű etűd; 1-4. évfolyam:  2 etűd vagy 1 skála és 1 etűd  2 előadási darab /lehetőleg kotta nélkül/  vagy 1 előadási darab és 1 kamaradarab 5-6. évfolyam:  1 etűd  1 előadási darab/lehetőleg kotta nélkül/  1 kamaradarab 7-10. évfolyam:  1 etűd  1 előadási darab/lehetőleg kotta nélkül/ vagy 1 kamaradarab 3. A „B” tagozatos növendékeknek évközben külön meghallgatást tartunk. Anyaga megbeszélés szerint. Ajánlott:  1 skála  1 etűd  1-2 előadási darab /kotta nélkül/ „B” tagozatban a félévi és az év végi beszámolón is minden darab kotta nélkül játszandó. FUVOLA - kiegészítés, módosítás Félévi és év végi beszámolók anyaga: Hangszeres előképző osztályokban és 1-10.-ig évfolyamon a növendék évente két alkalommal köteles tudásáról számot adni. I. félév vége: koncertvizsgán való szereplés Követelmény: egy szóló vagy egy zongorakíséretes mű előadása II. félév vége: beszámoló az éves anyagból, tanárokból álló bizottság előtt Követelmény: lásd a minisztériumi tantervben, mely általunk továbbra is elfogadott egy változtatással, mely a következő: - egy mű kotta nélkül játszandó Tananyag: A fuvola tanszak a Jeney: Fuvolaiskola kötetei helyett a Bántai-Kovács: Válogatott etűdök fuvolára I., II., III: kötetet oktatja. A beszámolók etűdre vonatkozó részei is ehhez a kottához igazodnak. Minimális követelmény: Hangszeres előképző évfolyamon: - havonta egy lecke a Bántai- Sípos: Fuvola ABC- ből. 1.,2.,3.,4., évfolyamokon: - havonta 2 etűd és egy előadási darab 5., 6., 7., 8., 9., 10. évfolyamokon: - havonta egy etűd és 2 havonta 1 előadási darab

29



Skálázás: A minisztériumi tanterv követelményei szerint, de azzal a kiegészítéssel, hogy a dúr- moll párok összetartozó sorrendjét be kell tartani. Az összefüggés így rögzüljön a tanulóban. FURULYA TANTERV kiegészítés Iskolánkban fúvós tanszakon a furulya hangszer tanítása a zenei és hangszeres alapismeretek elsajátítását szolgálja. Előtanulmány a későbbi fa- és rézfúvós hangszerek oktatásához. Általában 1- 2 éves képzést jelent. Minimális követelmény: 1. A fúvós tanárok első osztálytól kezdjék el oktatni a levegő-visszatartást, a későbbi fúvós légzés alapját. 2. A növendék rendszeresen skálázzon. Sajátítsa el az egyenletes skálázás alapjait : - külön indítva - legato - hármashangzatfutam rendszeres gyakorlásával. 3. A Lőrincz- Paragi: Furulya ABC- ből vagy a Béres: Furulyaiskola köteteiből havonta minimum 5 mű elsajátítása. Beszámolók: Félévi beszámoló anyaga: 1 szóló vagy 1 zongorakíséretes mű előadása közönség előtt, koncerten. Év végi beszámoló: 4 előadási darab, amely lehetőleg tartalmaz 1 zongorakíséretes művet és egy magyar népdalt. - a négy darabból egy kötelezően kotta nélkül játszandó. KLARINÉT TANSZAK – Helyi tanterv - módosítás A klarinét tanszak elfogadja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott tantervi programot, az alábbi módosításokkal. I.

Első évfolyam vizsgakövetelményei:

- Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: két népdal előadása kotta nélkül - Év végén: Zártkörű vizsga Anyaga: skála 1kereszt – 1bé -ig kotta nélkül, négy rövid gyakorlat vagy népdal kottából, zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül II. Második évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörű vizsga

30



Anyaga: skála 1kereszt – 1bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák) négy etűd kottából, zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül III. Harmadik évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörű vizsga Anyaga: skála 2kereszt – 2bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák), négy etűd kottából, zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül IV. Negyedik évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörű vizsga Anyaga: skála 3kereszt – 3bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák), két hosszabb vagy négy rövidebb etűd kottából, zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül V. Továbbképző tagozat vizsgakövetelményei 5 – 8. évfolyamon: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörű vizsga Anyaga: skála 4kereszt – 4bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák, domináns vagy szűkített szeptim), két különböző stílusú hosszabb etűd kottából, zongorakíséretes előadási darab kotta nélkül Év végén egy koncert megtartása javasolt a vizsgaanyag darabjaiból. B tagozaton minden évben egy meghallgatás tartása kötelező, melynek anyaga: - skála kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák), - két hosszabb etűd kottából, - zongorakíséretes előadási darab, esetleg kamaradarab.

31



KÜRT Módosítás Hangszeres előképző 1-2. évfolyam (évi 66 óra) Helyesen működő funkciók kialakítása: Helyes légzés, szájtartás A fúvóka helye az ajkakon Testtartás Hangszertartás Hangterjedelem: a – C- ig. Kifejező szép kürthang kialakítása. Beszámoló: Félévi koncertanyag közönség előtt, melyet tanszaki koncert megelőzhet. Egy kantiléna Két különböző hangnemű gyermekdal Egy előadási darab. Év végi beszámoló zártkörű főtárgy vizsga. Alapfok „A” tagozat A félévi meghallgatás anyaga:

1. évfolyam

C-dúr skála negyed és nyolcad értékekben, staccato és legato előadásmódban. Kantiléna kotta nélkül Két különböző stílusú és hangnemű gyakorlat. Előadási darab zongorakísérettel kotta nélkül. A meghallgatás koncert keretében történik, amit egy tanszaki koncert előzhet meg. Az év végi vizsga anyaga: C - dúr és B – dúr skálák negyed és nyolcad értékekben staccato és legato előadásmódban. Kantiléna kotta nélkül Két különböző és hangnemű gyakorlat. Előadási darab zongorakísérettel kotta nélkül Kamarazenei darab (tanári segédlettel) – Duó A vizsga zártkörű, melyet megelőz egy tanszaki koncert. 2. évfolyam A félévi meghallgatás anyaga: B- dúr és D- dúr skála különböző képletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különböző karakterű és hangnemű gyakorlat Előadási darab zongorakísérettel kotta nélkül. A beszámoló koncert keretében történik és megelőzi egy tanszaki koncert.

32



Az év végi beszámoló anyaga: D- dúr, h-moll és A-dúr skála különböző skálaképletekkel. Kantiléna kotta nélkül Három különböző karakterű és hangnemű szemelvény. Két különböző karakterű darab zongorakísérettel kotta nélkül Kamarazene két növendék együttese vagy tanári segítség. A vizsga zártkörű és megelőzi egy tanszaki koncert. 3. évfolyam A félévi meghallgatás anyaga: Esz- dúr és c- moll skála, különböző képletekkel. Kantiléna kotta nélkül Három gyakorlat, különböző hangnemekben és karakterekben. Két különböző darab zongorakísérettel kotta nélkül. Kamarazene A meghallgatás koncert keretében történik, melyet megelőz egy tanszaki koncert. Az év végi beszámoló anyaga: E-dúr és cisz-moll skála, különböző képletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különböző hangnemű és karakterű darab Két különböző karakterű darab zongorakísérettel kotta nélkül. Kamarazene A félévi beszámoló anyaga:

4. évfolyam

F- dúr d- moll és Asz dúr skálák különböző skálaképletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különböző karakterű és hangnemű gyakorlat Két előadási darab kotta nélkül zongorakísérettel. Kamarazene A beszámoló koncert keretében történik, melyet egy tanszaki koncert előz meg. Az év végi beszámoló anyaga: A négy év alatt tanult skálák különböző képletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különböző karakterű és hangnemű gyakorlat Két különböző karakterű darab zongorakísérettel kotta nélkül Kamarazene A vizsga zártkörű melyet egy tanszaki koncert előz meg. Alapfok B tagozat Az Alapfok B tagozat tanterve elfogadásra került minden évfolyamra vonatkozóan.

Továbbképző A és B tagozat

33



A továbbképző A és B tagozat tanterve elfogadásra került minden évfolyamra vonatkozóan. TROMBITA tanszak HELYI TANTERV - módosítás /Készült a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tantervi programja alapján/ ELŐKÉPZŐ A hangszer felépítése, részei. A kottaolvasás alapfogalmai. A helyes testtartás, hangszertartás kialakítása. A helyes légzés alapjainak elsajátítása. A helyes szájtartás megalapozása, a fúvóka helyének kialakítása. Az előforduló hangok fogásai. Minimális követelmény: Az egészséges trombitahang kialakítása. Hangterjedelem a kis h-tól az egyvonalas a-ig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola I. 1.-50. Beszámoló: Félévi meghallgatás /koncert/: Kétféle ritmusértéket tartalmazó gyermekdal. Év végi vizsga: 1 gyakorlat, 1 előadási darab. ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM Az előképző anyaga és az egész, fél, negyed, nyolcad hangjegyérték és a megfelelő szünetjelek. Nyújtópont a fél érték mellett. Módosító jelek. A 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütem. A rekeszlégzés alapjainak elsajátítása, a levegővezetés megalapozása. A hangindítás megalapozása. A legato játékmód alapjainak elsajátítása, szekundkötések ajakrezgéssel, fúvókával is. Minimális követelmény: Egy oktáv hangterjedelmen belül a tanult ritmusértékeket tartalmazó gyakorlat szép hangon való eljátszása. Hangterjedelem a kis a-tól a kétvonalas c-ig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola 1. 1.-99. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 gyakorlat, 1 előadási darab. 2. ÉVFOLYAM "A" A dúr és a moll hangsor hangközei, hármashangzatai. A tizenhatod érték és szünetjele. Nyújtópont a negyed és a nyolcad érték mellett, valamint a szinkópa. A rekeszlégzés gyakorlása. A nyolcad-, tizenhatod játék kialakítása. A természetes kötések, a dinamikus játék kialakítása.

34



Minimális követelmény: Hangterjedelem a kis g-től a kétvonalas d-ig. Nyolcadokat, tizenhatodokat, kvart- és kvintkötéseket tartalmazó gyakorlat eljátszása. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola 1. 100.-180. Hangsorok 1#, 2b előjegyzésig. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála első képlete 1 gyakorlat 1 előadási darab 2. ÉVFOLYAM "B" Lásd az "A" tagozatnál. Minimális követelmény: az "A" tagozat követelményén felül: - hangterjedelem a kis g-től a kétvonalas e-ig - hangsorok 2#, 2b előjegyzésig Beszámoló: Év végi vizsga:

1 skála első három képlete 1 gyakorlat 2 különböző karakterű előadási darab.

3. ÉVFOLYAM "A" A 3/8-os, a 6/8-os és a változó ütem, különböző ritmusképletek, a triola. A társas zenélés megismertetése duókon keresztül. A dinamikai skála szélesítése /crescendo, diminuendo/. Minimális követelmény: A növendék legyen képes a tanult ritmusokra épülő gyorsabb technikai gyakorlat eljátszására. Hangterjedelem a kis g-től a kétvonalas e-ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok egy oktávon keresztül, 3#, 3b előjegyzésig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola I. / 181-2o4 Trombitaiskola II. /1-5o./ Beszámoló: Év végi vizsga:

1 skála első képlet 1 gyakorlat 1 előadási darab

35



3. ÉVFOLYAM "B" Lásd az "A" tagozatnál Minimális követelmény:Az "A" tagozat követelményén felül: kvint-és kvartkötések valamint összekapcsolásuk és nagyterc- kötések hangterjedelem a kis g-től a kétvonalas f-ig hangsorok, terclépések, hármas hangzatok egy oktávon keresztül, 4# 4b előjegyzésig. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála első három képlete / a, b, c/, 1 gyakorlat, 2 előadási darab. 4. ÉVFOLYAM "A" A dúr és a moll hangsor szerkezete és összehasonlításuk. A meglévő hangterjedelmen belül a teljes hangkészlet ismerete, az eddig tanult ritmusképletek átfogó, rendszerezett ismerete. A zenei anyagban szereplő darabok stílusjegyeinek és tempójelzéseinek ismerete. A társas zenélés művelése különböző összeállítású együttesekben, vagy zenekarokban. A teljes légzés elsajátítása, a kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása, a könnyed fúvástechnika megalapozása. A nyelv-és ujjtechnika továbbfejlesztése, a manuális készség kialakítása a technikai jellegű gyakorlatok segítségével. A legato játékmód gyakorlása a természetes kvint-, kvart- és nagy terc-kötésekkel. A dinamikai határok tágítása /p-mf-f/. Minimális követelmény: A növendék legyen képes melodikus jellegű és igényes ritmikájú gyakorlatok eljátszására. A hangterjedelem kibővítése a kis fisz-től a kétvonalas f-ig. Hangsorok 4#, 4b előjegyzésig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. /51-116/. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála első képlete 1 gyakorlat 1 előadási darab 4. ÉVFOLYAM "B" Minimális követelmény: az "A" tagozat követelményen felül ujjgyakorlatok, a díszítés és a trilla megalapozása hangterjedelem a kis fisz-től a kétvonalas g-ig hangsorok, terclépések, hármashangzatok 1 oktávon keresztül 7#, 7b előjegyzésig a teljes kvintkör ismerete

36



Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála első három képlete 1 gyakorlat 2 előadási darab 5. ÉVFOLYAM "A" Az 5/8-os, 7/8-os, 9/8-os ütemfajták és különböző ritmusképletek ismerete. Az előforduló tempójelzések ismerete. Az ujj-és nyelvtechnika tökéletesít Kvint-, kvart-, és nagyterc kötések gyakorlása. Törekvés a teljes dinamikai skála megvalósítására /pp-ff/. Minimális követelmény: A növendék legyen képes zeneileg és ritmikailag igényesebb, differenciáltabb technikát kívánó gyakorlat eljátszására. A hangterjedelem kialakítása a kis fisz-től a kétvonalas g-ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 2# 2b előjegyzésig, terclépések, hármashangzat-felbontások /I, IV, V/ hangköztanulmányok. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III. /1-65/ Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála első képlete 1 gyakorlat 1 előadási darab 5. ÉVFOLYAM "B" Minimális követelmény az "A" tagozat követelményén felül: a növendék legyen képes egy barokk szonáta-tételpár /lassú-gyors/ és két különböző karakterű előadási darab stílusos eljátszására. egyszerű díszítések és trillák kvint-, kvart- és terckötések összekapcsolása, oktávkötések a hangterjedelem kialakítása a kis fisz-től a kétvonalas a-ig dúr és a moll hangsorok egy oktávon keresztül, 3#, 3b előjegyzésig terclépések, hármashangzat-felbontások /I,IV,V/ hangköztanulmányok. Beszámoló: Év végi vizsga:

1 skála négy képlete 1 gyakorlat 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele 1 más stílusú előadási darab

37



6. ÉVFOLYAM "A" Egy oktávos skála, tercskála, a főhármasok és a dominánsszeptim akkord hangjainak ismerete. A tonika, szubdomináns, domináns funkciók ismerete. A légzés és a levegővétel terén eddig tanultak következetes alkalmazása a gyakorlatban. Az előirt hangterjedelmen belül szép, kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása. A technikai jellegű gyakorlatok és nehezebb fordulatok megoldása, az előirt tempójelzések betartása. Minimális követelmény: a növendék legyen képes egy nagyobb terjedelmű, zeneileg és technikailag igényesebb darab eljátszására . A hangterjedelem kibővítése a kétvonalas a-ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 4#, 4b előjegyzésig . Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. /1-53/ Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála első képlete 1 gyakorlat 1 előadási darab 6. ÉVFOLYAM "B" Minimális követelmény az "A" tagozat követelményén felül: Az ajakizomzat rugalmasságának és erejének fokozása a pedálhangoktól a természetes kis terc-kötésekig, fokozott figyelemmel a helyes funkciókra, szép hangra a hangterjedelem kibővítése a kétvonalas b-ig dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 7#, 7b előjegyzésig. a más fél oktávos, ötképletes skála tanulmányokból egy dúr és egy moll hangsor Év végi vizsga: 1 skála négy képlete 1 gyakorlat 1 barokkszonáta lassú és gyors tétele 1 másstílusú előadási darab Az összes évfolyam, "A" és "B" félévi meghallgatása nyilvános tanszaki koncerten történik, az előadási darabokat és a skálákat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. Felsőbb évfolyamba bocsátható az a tanuló, aki megfelel évfolyama minimális követelményeinek, valamint főtárgyból eredményes vizsgát tett. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a növendék a beszámolón nem vett részt, osztályzatát évi munkája alapján a hangszeres tanár állapítja meg. Továbbképző "A" 7-10 osztályos évfolyam: A hangterjedelem további fejlesztése fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A további hangszeres fejlődés mellett a zenei műveltség elmélyítése, a zenélési kedv ébrentartása. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A hangszeres készséget fejlesztő anyagot a zeneiskolai anyagra építve, az ott elmaradottakat pótolva kell végezni.

38



Minimális követelmény az alapfokon tanultakon kívül: díszítések rövid előke, dupla előke trilla előkével, utókával, triplanyelv, duplanyelv, Arban: Trombitaiskola Clodomir: Etüdök /I-VI/ Év végi vizsga: 1 skála első képlete 1 gyakorlat 1 előadási darab Továbbképző "B" 7-l0 osztályos évfolyam: A továbbképző "B" tagozat növendékei számára a zeneművészeti szakközépiskolai tantervben megfogalmazott követelmények az irányadók. ÜTŐ TANSZAK KIEGÉSZÍTÉS A HELYI TANTERVHEZ A képzés struktúrájára, óratervére és tantárgyaira nézve az „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” című, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott füzetben foglaltakat az ütő tanszakon továbbra is elfogadjuk, az alábbi változtatásokkal: Előképző 1. évfolyam, 2. évfolyam A beszámoló formája: összefoglaló óra. Minimális követelmény: egy dobos, egy dallamhangszeres darab megszólaltatása kottából, vagy kívülről. Félévente növendékhangverseny megrendezése ajánlott. Alapfok, 1-6. évfolyam, „a” tagozat A beszámoló formája: 1. Félévi meghallgatás (hangverseny keretében) 2. Év végi vizsga (bizottság előtt). Minimális követelmény: 1 dobos darab kottából és 1 kotta nélkül, 1 dallamhangszeres előadási darab zongorakísérettel, 1 dallamhangszeres etűd vagy skála, az egyik kotta nélkül. Az év végi beszámoló 4 darabját a tanár beírja a naplóba. A növendékek egy hónappal a vizsga időpontja előtt megkapják a vizsgaanyagot. Nyilvános, év végi hangverseny megrendezése ajánlott. Az év végi osztályzatot az egész éves órai munka és a színpadi teljesítmény együttesen alkotja. A nyilvános szereplések arra is jó alkalmat adnak, hogy a bizonyítványba írt puszta osztályzatokon túl a növendékek szüleit bővebben, szövegesen is tájékoztassuk, esetleges kérdéseikre válaszoljunk.

39



Továbbképző évfolyam Az alapfokon tanultak elmélyítése, igényes kamarajáték, részvétel az iskola zenekaraiban, gyakori szereplés. A beszámoló formája ugyanaz, mint az alapfokon. „B” tagozat Felkészítés a zenei pályára. A beszámoló formája: 1. Félévi meghallgatás (hangverseny keretében) é 2. Év végi vizsga (bizottság előtt) Minimális követelmény: 1-1 magasabb szintű dobos darab, legalább az egyik kotta nélkül, pergetés. 1 magasabb szintű dallamhangszeres előadási darab zongorakísérettel, 1 dallamhangszeres etűd, valamint skálák, hármashangzat-felbontások, legalább az egyik kívülről. Nyilvános, év végi hangverseny megrendezése ajánlott. Ezen felül: „B” tagozatos meghallgatás félévente, bizottság előtt.

40



KÉPZŐMŰVÉSZET ELŐSZÓ A HELYI TANTERVHEZ Egy kisváros művészeti iskolájának kezdetektől szembe kellett néznie azzal, hogy az a tanterv, ami általánosságban jó, de elsősorban mégis nagyvárosi körülményekhez mért, egy az egyben nem valósítható meg. Százhalombattán nagy erőfeszítéssel évenként 50-60 fős tanszakot sikerül összetoborozni a legkülönbféle korosztályból. Tekintettel „bizonyos” gazdasági megfontolásokra, ez maximum négy csoportot jelent. Az oktatást így elegendően két félállású szaktanár látja el. (Erősen végiggondolandó, mi szól a csoportos oktatás „hagyománya” mellett? Tapasztalatunk az, hogy maximum 8 fő mellett jut idő az egyéni foglalkozásra, és ekkora létszám mellett valóban pozitív tapasztalatokat szerezhetnek a növendékek az egymással való összehasonlításból, közös munkából. Ennél nagyobb létszám a tanár-diák személyes kapcsolat hatványozott romlását hozza.) A tanuló csoportokban óhatatlanul különböző korú, évfolyamú gyermek jár. A problémát a régi iskolai szokásból vett „részben osztott osztály” rendszerében tudjuk megoldani: igyekszünk az életkornak megfelelő, de vegyes csoportokat létrehozni. 1-4. évfolyamot és 5-8 évfolyamot, illetve 7-8 évfolyamban tehetséggondozó, felvételi előkészítő csoportot. A különböző életkor együtt tanítását a tanterv spirális szerkezete szolgálja, mely lényegében nem tér el a központi tanterv szerkezetétől. Ugyanazokra a problémákra magasabb és magasabb szinten térünk vissza (pl. a csendélet játékos értelmezésétől, átfogalmazásától a pontos leképezésig.) A tapasztalat: a játékosság megmarad a nagyobb korban is, a nagyok példája pedig vonzza a kisebbeket. A helyi tanterv másik lényeges eltérése a központi tantervtől, hogy a kezdetektől nem festészetet, szobrászatot stb. tanítunk, hanem képzőművészetet. Felfogásunk szerint az egész alapfokú művészetoktatás „előkészítőnek” fogható fel, ezért nem is indítunk külön előkészítő évfolyamot. Nincs szükség, hogy ilyen korban a növendékek eldöntsék, hogy melyik művészeti ágban kívánnak majd továbbtanulni, a felvételi követelmények sem tesznek különbséget, ezért rajzolás-festés-mintázás egyenlő arányban van jelen, a műhelyprogramokkal pedig lehetőséget biztosítunk egy-egy terület mélyebb megismerésére. A „szakosodás” egyébként sem életszerű, hiszen a „felnőtt” művészetben is egyre inkább az átmeneti műfajok élnek pl. vegyes technika, installáció, performance, intermédia stb. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a tanulókkal a vizuális kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezési eszközök tárházának gazdagítására, és készítse fel a művészi kifejezőeszközök alkalmazására. Ezek a következők - a látvány megfigyelése, értelmezése, analízise - a vizuális információk, közlemények megértése - a képi gondolkodás - vizuális absztrakció - a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolása - legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése - kifejezési eljárások használata - képi nyelv megválasztása a kifejezési szándék szerint - média által közvetített üzenetek értelmezése, befogadása - vizuális önkifejezés, alkotás - tanulmányok késztése - vázlatok, makettek késztése - tervezés, konstruálás - eszközhasználat, anyagalakítás - jel, jelentés, esztétikum felismerése - tevékenységek elvégzése a baleset- és munkavédelmi előírások betartásával - a tartalom és a forma összefüggései - műelemzési eljárások alkalmazása

41



Alakítsa ki a tanulókba az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartással kapcsolatos pozitív beállítódásokat, szokásokat. A képzés ideje 8 év Rajzolás festés 2 óra Műhelygyakorlat (grafikai műhely) 2 óra Szabadon választható (művészettörténet) 1 óra A rajzolás festés tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely előkészítő foglalkozások során a tanulók a képzés többi területével ismerkednek meg, szakirányú tevékenységet tesznek lehetővé. Értékelés A pedagógus a tanuló teljesítményét előmenetelét év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli (havonta egyszer). A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon való részvétel is értékelendő. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban kell minősíteni. VIZUÁLIS ALAPISMERETEK, RAJZOLÁS-FESTÉS TANTÁRGY A tantárgy célja: - a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése - a látványértelmezés tudatosítása - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése elemzés, elvonatkoztatás, képi gondolkodás, képzettársítás, szintetizálás - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben - anatómiai ismeretekben való jártasság - plasztikus és síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása - egyes festői és síkművészeti technikák illetve médiaművészet megismerése, feladatokban való alkalmazása - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete - a vizuális kifejezőkészség fejlesztése Követelmények: - rajz – festés mintázás alapelveinek ismerete - a vizuális nyelv és gondolkodás formáinak és nyelvezetének ismerete - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeinek ismerete - a plasztikai, festészeti technikák alkalmazásának módjait és leggyakrabban használt eljárásai - a sík és a tér törvényszerűségei a képzőművészetben - a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek, jel és jelentésrendszerének ismerete - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeinek ismerete - médiaművészet (film, video, animáció) kifejezőeszközeinek és azok jellemzőinek ismerete - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete Legyen képes a tanuló - a látványt értelmezni - a kompozíciós ismereteket alkalmazni - a síkban és a térben alkotásokat létrehozni - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák feldolgozására - a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére - a látványelemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel) - nagy művészettörténeti korszakok eredményeinek ismerete és felhasználása saját alkotómunkájában

42



Az 1-2-3-4 évfolyam tanítási céljai: Évi 36 heti 2 óra, összesen 72 óra Ismertesse meg a tanulókkal - a vizuális nyelvrendszer alapjainak megismertetése - a vizuális ábrázolás alapvető követelményeinek, törvényszerűségeinek ismerete - ábrázolási konvenciókkal való ismerkedés - a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakának ismerete - kép, jel, jelkép, szimbólum - vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) - játék a vonallal a sík és tér határán - térábrázolási rendszerek - tér és az idő feldolgozása (saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal - teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, axonometria - statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölérendelés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmények és illusztrációs feladatok segítségével - a vonal, folt és szín formaképző szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján - színhasználat: a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig - szín és tér, színes tér - természetes és mesterséges formák szerkezeti és látvány utáni és élményszerű feldolgozása képi, grafikai és plasztikai feldolgozása - tér és idő feldolgozása saját élmény, munkafolyamat feldolgozásával TANANYAG Pont - helye a síkban - pont, mint a legegyszerűbb elem - pontból vonal, folt Vonal - típusai - a kifejező vonal - leíró vonal - kontúr - a vonal, folt kompozíció alakító szerepe Folt - helye - foltok viszonyai (kisebb, nagyobb, átfedés) faktúrák - sötét-világos, pozitív-negatív foltok Szín - színkör: alapszínek, mellékszínek - kontrasztok - színek szerepe a térérzékelésben - színek szerepe a hangulatok, érzelmek kifejezésében Tér - tér leképezése a sávos elrendezéstől a centrális perspektíváig - kilépés a térbe: plasztikai feladatok Kompozíció: a tanév folyamán minden témakörhöz kapcsolódó ismeretek, feladatok: - a kompozíciós ismeretek végigvonulnak a tanagyagban szereplő feladatokon: - statikus és dinamikus egyensúlyok - tanulmány komponálása - személyes élmények megfogalmazása - alkalmazott feladatok: illusztráció, logo, plakát, dekoráció - kapcsolatok a modern médiumokkal (számítógépes grafika, animáció, fotó stb.)

43



A művészet anyagai: - ceruzától a festékig, a gyurmától a kőig. Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni A síkbeli ábrázolás elemeit Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni különböző rajzi és festészeti technikákkal (tus, szénrajz, vízfestés, tempera) Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Egyszerű beállítások képi és plasztikai bemutatására Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal és krétával Ismerje a 12 fokú színskálát és ezt tudja alkalmazni képek elkészítésénél Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét Ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómtól a komplementerekig Legyen képes illusztrációs feladatok elvégzésére 5-6-7-8 évfolyam heti 2 óra, összesen 72 óra Ismertesse meg a tanulókkal -

a vizuális nyelvrendszer alapjainak megismertetése a vizuális ábrázolás alapvető követelményeinek, törvényszerűségeinek ismerete ábrázolási konvenciókkal való ismerkedés a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakának ismerete egyszerű és összetett forgástestestek, nézőpontváltás drapériák, egyszerű csendéletek rajzolása: lokál, valőr, reflexek, színredukciók kép, jel, jelkép, szimbólum vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) kompozíciós módszerek, a tér illuzionisztikus megjelenítése térábrázolási rendszerek portré készítése élő modellről, szerkezeti és arányrend, a fej mozgásban, nézőpontváltozások, tónusos ábrázolás alak ábrázolása, arányai, térbeli elhelyezkedése, mozgásának felismerése és feldolgozása kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok (kéz és láb) statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölérendelés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmények és illusztrációs feladatok segítségével a vonal, folt és szín formaképző szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján színhasználat: a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig szín és tér, színes tér természetes és mesterséges formák szerkezeti és látvány utáni és élményszerű feldolgozása képi, grafikai és plasztikai feldolgozása önálló műalkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával

TANANYAG Pont - helye a síkban - pont, mint a legegyszerűbb elem - pontból vonal, folt Vonal - típusai - a kifejező vonal - leíró vonal - kontúr - a vonal, folt kompozíció alakító szerepe Folt - helye

44



- foltok viszonyai (kisebb, nagyobb, átfedés) faktúrák - sötét-világos, pozitív-negatív foltok Szín - színkör: alapszínek, mellékszínek - kontrasztok - színek szerepe a térérzékelésben - színek szerepe a hangulatok, érzelmek kifejezésében Tér - tér leképezése a sávos elrendezéstől a centrális perspektíváig - kilépés a térbe: plasztikai feladatok Kompozíció: a tanév folyamán minden témakörhöz kapcsolódó ismeretek, feladatok: - a kompozíciós ismeretek végigvonulnak a tanagyagban szereplő feladatokon: - statikus és dinamikus egyensúlyok - tanulmány komponálása - személyes élmények megfogalmazása - alkalmazott feladatok: illusztráció, logo, plakát, dekoráció - kapcsolatok a modern médiumokkal (számítógépes grafika, animáció, fotó stb.) A művészet anyagai: - ceruzától a festékig, a gyurmától a kőig. Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni A síkbeli ábrázolás elemeit: vetületi, axonometrikus és perspektívikus ábrázolás alapelemeit, melyek segítségével tudjon egyszerű, vagy bonyolult testcsoportokat ábrázolni Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni különböző rajzi és festészeti technikákkal, legyen képes színdinamikai ismereteit felhasználni önálló képek készítésénél. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal és krétával Ismerje a 12 fokú színskálát, és ezt tudja alkalmazni képek elkészítésénél Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét Ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómtól a komplementerekig Legyen képes illusztrációs feladatok elvégzésére Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében. MŰHELYPROGRAM GRAFIKA TANSZAK A grafika műhelyprogram tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének a képgrafikai és az alkalmazott grafikai tevékenységek megismertetése. A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló - ismerkedjen meg a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal - sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát - ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika…) - tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát - ismerje a szaknyelvet - legyen tájékozott a grafikai művészettörténetben - tevékenységében váljon önállóvá - legyen nyitott az új médiumok megismerésében (számítógép) A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg - a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével - a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével

45


-


a segédanyagok tulajdonságaival, használatával a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel a szakma rövid történetével a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható művészeti elemekkel (pont, vonal, szín…) a képépítés törvényszerűségeivel a színelmélet alapjaival

a grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulókban - fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert - alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség - alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége TANANYAG Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra Monotypia Az egyedi rajz és a sokszorosítás kezdetei Pozitív és negatív nyomat Jelhagyás tárgyakkal (ujjakkal, fésűvel….) Több szín felhengerelése A vonal és a folt szerepe Ritmus- ösztönösség – automatizmus – szerkesztettség Frottázs Anyagnyomatok – „kopírozás” Különböző fakturális tárgyak lenyomtatása (gomb, papír zsebkendő, levél) Tárgypecsét,- kedvenc, jellemző tárgy nyomata – mappákon, füzeteken… Papírmetszet Egyszerű papírmetszet készítése Vágás, tépés kartonból, alakítás, képépítés A grafika A grafika fogalma A rajz szerepe a képzőművészetben Az egyedi rajz A sokszorosított lapok Alkalmazott és képgrafika különbözősége A grafika nagymesterei A grafika anyagai, eszközei A kézi- és a gépi sokszorosítás műveletei Látogatás grafikai kiállításon és grafikusművésznél A papírok különbözőségének megismerése A grafikai technikák különbözősége Az egyedi rajz szerepe a képi világ megismerésében (tanulmányrajz, vázlatrajz) és a képépítésben (festők, szobrászok, építészek rajzai) A rajz egyedisége, műfaji kritériuma A gesztusrajz Az eszközök műfajkijelölő szerepe (ceruza, ezüstceruza, szén) Számítógépes grafika – rajzolás egérrel – kinyomtatás A képzőművészet alapfogalmainak szerepe a grafikai munkában Ritmus, felület, vonal, folt, kompozíció, méret, szín Vonal karakterjáték A vonal pszichikai kifejezőereje Nyugodt vonal, emelkedő, zaklatott, kaotikus, zavaros, szögletes, kerek

46



Az egyéniség megjelenítése önarckép vonallal, absztrakcióval Vérmérsékletet mutató vonalhasználat (Összehasonlításul Rubens, Rembrandt, Picasso, Kondor… művek bemutatása) Különböző sorsok, különböző korok, különböző egyéniségek, különböző vonalhasználat A kifejezés, alkotás eszközrendszerének megismertetése Lényegkiemelés, figyelemvezetés, elhagyás, leegyszerűsítés, sűrítés, elvonatkoztatás, absztrakció Az elemek elrendezése Ritmus, egyensúly, szimmetria, aszimmetria, különböző kompozíciós lehetőségek és rendek Az alkotás technikája A nyomtatás fogalma: Természetes nyomatok tanulmányozása (pl. ujjlenyomat, cipőtalp, autógumi) A nyomtatott kép létrehozásának kritériumai: A pozitív-negatív foltok, tömegek, a pont, vonal, folt, ritmus, egyensúly, mint képalkotók, formaképzők, A foltok érzelmi, értelmi hatása A nyomtatott kép térhatásának lehetőségei A különböző színű és felületű papírra tárgyakkal nyomatok készítése A dúc fogalma – az alakítható anyagok A folt szerepe a vizuális nyelvben Sokszorozás – egy forma több nyomata Ritmus, ismétlés, pozitív-negatív forma, eszközhasználó készségek, tervezőkészség, képességek kialakítása Nyomhagyási kísérletek A természetben, a környezetünkben található nyomtatásra alkalmas tárgyak felfedezése, gyűjtése A nyomhagyással kapcsolatos elmélet tisztázása, a nyomhagyási lehetőségek bemutatása Ceruzával frottázs, kopírozás, majd dúcként használva nyomtatás készítése Balesetvédelmi oktatás, gépek, higítók használata Nyomtatás tárggyal Kiválasztott kedvenc tárgy nyomatával pozitív-negatív forma nyomtatása, vaknyomat, dombornyomat, ritmus, harmónia, diszharmónia létrehozása A folt és a foltrendszer, mint rendezettség, rendszer, optikai játék, vízszintes, függőleges, ferde elrendezés, dekorativitás, díszítések Piktogram Természetes forma és azok rajza, majd frottázsa Lenyomtatásával saját jel, jelrendszer kialakítása Textilnyomatok Faktúranyomatok képzése kordbársony vonalaival Geometrikus kép kialakítása (dőlés, függőleges, vízszintes, vékony, vastag nyomhagyás alkalmazásával) Krumplinyomat Krumpli, répa, alma faragása, majd nyomtatása ehető ételfestékkel Terülődísz, ruhaminta, tapétaminta, házfalminta, csomagoló papírminta tervezése ritmus, szín, tükörkép, megfordítás alkalmazásával. Variációk papírmetszetre A már kész papírmetszet alá színes egylapdúccal szín nyomása Szárítás után a felület gazdagítása S papírmetszet során megmaradt kartonokból, filc maradékokból, textilekből kompozíció létrehozása Képépítési gyakorlatok kimaradt negatívok pozitívként való felhasználásával Játék a fénymásolóval Fénymásolt képek egymásra nyomtatása Telítettséggel, elmozdítással más-más variációk készítése Számítógépbe scanelve a nyomtatott kép alakítása a felhasználó igénye szerint

47



Magasnyomás Linómetszet Anyag és eszközismeret: Vésőeszközök Festékező hengerek A festék állaga, minősége, tisztítása Baleseti lehetőségek Ismerkedés a linókészítéssel Történeti áttekintés: pecsételő hengerek (Fönícia, Egyiptom), a könyv A linó sajátosságai, műfaji követelmények Az eszközhasználat specifikumai Próbalemezek nyomtatása Két különböző szín megválasztásával (fakturális felületi játékok, a sötét-világos viszonyok, a telítettség-lazaság, a fehérek-feketék egyensúlyának, dinamikájának figyelembevételével) linósakktábla készítése Exlibris A kisgrafika fogalma – magyar kortárs törekvések és eredmények A redukció szükségessége, a hasznosság A betű szerepe (fordítottan s dúcon) mennyisége, aránya A színek szerepe a magasnyomásban A színek felhasználási lehetősége a sokszorosított grafikában A nyomtatótükör alá színes lapdúc nyomtatása „Hamis” színes linómetszet készítése A dúc szétvágásával külön darabok más-más színnel felfestékezve összeállításával színes nyomatok készítése Dekorativitás, egyszerűség, nagyszerűség, tiszta munka A színes sokszorosítás alapja Többdúcos linómetszet készítése Alapszín keveredésének, átfedések, új szín létrehozása, alányomás Sorozatkészítés amorf keretű linódúccal A fém alapú sokszorosított dúcok, lehetőségek megismerése: Alumínium karc, alumarás Anyagok, hordozófelületek, szívópapírok Új nyomtatási technikák, új eszközök, új felrajzolás Hidegtű vagy pusztatű Megdolgozási, felületsebzési, sérülési lehetőségek Felületképzés idegen anyagokkal A mélynyomás alapjai Balesetvédelmi oktatás (a savak hatása) Hidegtű Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tűvel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközzel (pl. dörzspapírral) A dúc felnagyításával a vonalkarakter lehetőségeinek kiaknázása Nyomtatási gyakorlatok A technológiai sor betartásának gyakorlása, nyomtatás, kitörlés Szabad asszociációk Különböző alakúra vágott dúcformák (háromszög, kör, téglalap…) variációival tetszőleges képalakítás Tudatos komponálás, felületkitöltés, felületkezelés sértéssel A szabadon hagyott és a megdolgozott felület arányának megtervezése, különös alakú nyomatok készítése

48



Színes hidegtű vagy pusztatű A dúc kézzel színezésével (és úgy nyomtatva) különböző színhatások, színhangulatok elérése Variálható színek – játék a kitörléssel A savak szerepe a nyomtatásban Alapozó anyagok felfestésével, rajzolásával, saválló területek kialakításával geometrikus képi séma vagy figurális, dekoratív felületek létrehozása A savak szerepe (vasklorid, salétromsav) A hordozóanyag (puhasága, keménysége) A papírok (szívópapír, dipa, akvarell, rongy- és merített papír) ismerete Vízjelek, papírméretek Aláírás, paszpartuzás, installálás A magas- és a mélynyomás variálásának lehetőségei Felületgazdagítás A saválló folyadékkal felfestett felületek karctűvel való fejlesztése A próbanyomattól a kiállítási darabig A tiszta és a kevert technikák megismerése Rézkarckészítés Az anyagok gyakorlati megismerése Kemény, félkemény, lágy Az anyag előkészítés műveletei Fazettálás, polírozás Alapozás, kormozás, kitakarás, hátlap Egymaratásos rézkarc készítése Szabadon választott kisméretű lemez előkészítése után kis természeti forma felrajzolása Minimumkövetelmények Ismerje: - a képépítés alapvető szabályait - tanult grafikai technikákat - az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai sajátosságait - a grafika történeti és technikai sajátosságait - a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyagokat legyen képes: - az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására - vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcradolgozásra - az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására - esztétikus megjelenítésére - tudjon a gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között - ismerje a frottázs és a monotypia fogalmát, ismerje fel technikai különbözőségeiket. - Ismerje a papírmetszet és a linómetszés műfaji szabályait és a dúc fogalmát - Tudjon különbséget tenni a magas – és mélynyomás között. Ismerje fel a nyomatokon az erényeket és a hibákat. Tudjon értékelni, művészettörténetileg meghatározni, technikai kritikákat mondani. Legyen képes munkáját esztétikusan tálalni. - Ismerje a hidegtű és a rézkarc közötti különbségeket, ismerje fel ezeket a nyomatokon, tudjon róluk beszélni. Használjon egy-két rézkarcgazdagító eljárást ismerje és tudja alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlődő műfaji eszközeit: a foltmarási és foltlétrehozási eljárásokat.

49



Értékelési mód: Évközi korrigálás, munka közbeni javítás. Segíteni kell a szabad megnyilatkozást a véleményalkotásban és a munkavégzésben. Értékelni kell évközben a szóbeli, verbális megnyilatkozásokat, művészettörténeti elméleti felkészültséget. Határidőre kész munkalapok, feladatcsoportok értékelése a gyakorlati munkában. Tárgyi feltételek: Grafikai műhely berendezése Sokszorosító grafikához Munkaasztalok Grafikai festékező asztal 1,5-ös üveglappal, különböző méretű fotóhengerek spaklik Sokszorosító grafikai prés Kellékek: kormozó gyertyák vagy petróleumlámpa, lemezvágó olló, lemezfogó sikattyú, melegítő rezsó Alkalmazott grafikához: Diavetítő, írásvetítő episzkóp, vetítővászon, fotónagyító (negatív-hívó) Televízió, videolejátszó Számítógépes rendszer: 1,2Gb winchesterrel, 200 MB-os meghajtóval, 21”-os 16 millió szín megjelenítéséhez alkalmas monitor, billentyűzet, egér szkenner, fénymásoló, nyomtató munkák archiválása, tárolás archívum rendszerezés tagok, témák, kiállítási anyag szerint szakfolyóiratok hozzáférhetősége FESTÉSZET MŰHELY A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg: - azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei - a színtan egyes alapvető problémáit s azok alkalmazását a festészetben - a festészeti technikákat, kifejezési (nyelvi) eszközeit - a szín és fény alapvető összefüggéseit - a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit - a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait - a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat A festészeti műhelymunka feladata, hogy a tanuló: - sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat - szerezzen ismereteket a festészet, mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről, történetéről A tanuló legyen képes - festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni - önálló alkotásokat létrehozni Követelmények A tanuló ismerje - a hagyományos festészeti technikákat - a technikák alkalmazásának módozatait - a festészet történetének nagy korszakait - a festészeti technikák határeseteit pl.: montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák stb.) - a fotó, film, video, számítógép színalkotó és –visszaadó szerepét - kompozíció törvényeit legyen képes - a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni - vázlatokat készíteni

50


-


síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni, új véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről.

TANANYAG Krétarajzok (gionconda, pittkréta, olajpasztell) - személyes történetek, kompozíciók vonalakból Pasztell - egyszerű színes tanulmányok - kompozíciók foltokból Akvarell - színkeverés alapjai - szubjektív színskála - vegyes technikák tussal, krétával Tempera (guache) - színkeverés: alapszínek, törtszínek - kontrasztok - forma, folt alakítása - tanulmányfestés - absztrakt és figurális kompozíciók Olaj és akrill festés - (tehetséggondozás) - olajfestés anyagai - alapok: karton, farost, vászon - alapozás technikái - fedő és lazúros technikák Minimumkövetelmények A tanuló ismerje a 24-es színkört, a színek hőfokhatását, a fény-árnyék szín összefüggéseit. Ismerje és alkalmazza a színmodulációkat, színkontrasztokat, lokális és valőr színeket. Ismerje és alkalmazza a guache és pasztell technikák alapjait. Legyen képes önállóan nagyobb méretű, több tárgyat magába foglaló színes kompozíció tervezésére és kivitelezésére. Tudjon dekoratív, illusztratív vagy tanulmányszerű festményeket készíteni. Használja tudatosan a színtan általa megismert fogalomköreit (keverések, színdinamika, kontraszthatások). Legyen képes elemezni a festészet történetének a XX. Század közepéig terjedő időszakát, annak jelentős alkotásait, a képzőművészet kifejezéseivel megfogalmazni elemzésének tárgyát. Legyenek ismerete az alkotó folyamatok szakmai és lelki tényezőiről. Tudja és ismerje fel (kritikusan és önkritikusan) saját és társai alkotásainak erényeit és hibáit. Javasolt értékelési mód: a grafikaival azonos. Tárgyi feltételek: - helyiség - jó megvilágítás - folyóvíz Berendezések - állványok - Asztalok - Bakok Szemléltető eszközök: - modellek, csontváz, drapériák

51


-


olaj és egyéb festészeti eljáráshoz szükséges szellőzés, takarítás biztosítása

Technikai eszközök - Reflektor, video, fényképezőgép Egyéb eszközök: - színes hátterek, vágóeszközök, festőeszközök Az alapvizsga követelményeit a központi vizsgarendszer útmutatása szerint fogalmazzuk meg.

52

Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola

Recommend Documents