Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl szóló szabályozást és intézkedett az azt megsértık szankcionálásáról is, hogy szmogriadó elrendelésekor az önkormányzatok könnyebben tudjanak érvényt szerezni a korlátozásoknak a lakosság egészségének védelmében. A kormányrendelet részletesen szabályozza a szmogriadó kötelezı és lehetséges elemeit, ennek nyomán a fıváros már módosította is a szmogriadó tervét. A kormányrendelet a korábbiakkal megegyezıen leszögezi, hogy rendkívüli intézkedést kell tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmogriadó esetében - mérlegelve, hogy mi járul hozzá a szennyezettséghez - a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez kötött – üzemek – és mozgó légyszennyezı források – gépjármővek - mőködését. A rendelet szerint az önkormányzatoknak minden 200 ezer fıt elérı népességszámú városban kötelezı szmogriadó tervet készíteniük és végrehajtaniuk azt. Riasztási fokozat esetén légszennyezı anyagonként más-más intézkedést lehet elrendelni. A szabálysértésekrıl rendelkezı kormányrendelet is módosult: ha helyhez kötött szennyezı forrás esetében gazdálkodó szervezet nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a környezetvédelmi felügyelıség vagy a települési jegyzı 500 ezer forintig terjedı bírságot szabhat ki, magánszemély esetében ez az összeg maximum 100 ezer forint lehet. A szmogriadó szabályait mozgó légszennyezı forrásokkal – azaz jármővel – megsértı személyekre a rendırség 100 ezer forintig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki. A riasztási küszöbérték elérése estén bevezetendı közlekedési korlátozó intézkedés nem csak a páros-páratlan rendszám szerinti forgalomszabályozás lehet.. A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek elrendelhetıek. Ide tartozik az átmenı forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülı útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjármőforgalom korlátozása a jármővek környezetvédelmi besorolása alapján – szálló por esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjármővek korlátozása indokolt -, illetve a legszennyezıbb gépjármővek használatának megtiltása. Lehetséges továbbá a gépjármőhasználat további korlátozása például páros-páratlan rendszám szerint, a 22 órától 6 óráig tartó idıszak kivételével, a tömegközlekedés használatának elınyben részesítése, a parkolási lehetıségek idıleges bıvítése, valamint a jármővezetık felszólítása a gépjármővek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére. A riasztási fokozat elrendelésérıl és a várható korlátozásokról elızı nap 18 óráig kell tájékoztatni a lakosságot és az intézményeket. A szmogriadó elrendelésével egyidejőleg készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket, illetve a mentıket, miközben biztosítani kell a lakosságnak az alapvetı szolgáltatásokat. Mint ismeretes, a zöldtárca tavaly októberben vezetett be önálló küszöbértéket a légszennyezésért leginkább felelıs szálló porra (PM10). A zöldtárca az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. Az új határértékek az eddiginél gyakrabban teszik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság egészségének védelmében és levegıminıség javításáért. Budapest, 2009. január 30.
Részletes információ a jelenlegi szabályozásról
A szmoghelyzetrıl A rendelet szerint kötelezı rendkívüli intézkedést tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmoghelyzetnek az tekinthetı, ha kedvezıtlen meteorológiai viszonyok között több forrásból – például közlekedésbıl, főtésbıl – származó egy vagy több légszennyezı anyag tartósan és nagy területen meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani – beleértve a tájékoztatást és riasztást - a veszélyhelyzet elkerüléséhez és tartósságának csökkentéhez. A szmoghelyzet kialakulásának megelızésére illetve a kialakult szmoghelyzet megszüntetésére a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez között (pl. üzem) és mozgó (pl. jármő) légyszennyezı források mőködését. Riasztási fokozat esetén légszennyezı anyagonként más-más intézkedést lehet elrendelni.
Szankciók a szmogriadó megsértése esetén A kormány a szabálysértésrıl rendelkezı kormányrendelet szankcionáláshoz szükséges rendelkezéseit is módosította: ha helyhez kötött szennyezı forrás esetében gazdálkodó szervezet nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a környezetvédelmi felügyelıség vagy a települési – fıvárosban a kerületi – jegyzı 500 ezer forintig terjedı bírságot szabhat ki, magánszemély esetében ez az összeg maximum 100 ezer forint lehet. A szmogriadó szabályait mozgó légszennyezı forrásokkal – azaz jármővel – megsértı személyekre a rendırség 100 ezer forintig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki.
Mikor és hogyan kell szmogriadót elrendelni A kormányrendelet szerint minden 200 ezer fıt elérı népességszámú városban kötelezı szmogriadó tervet készíteni, továbbá valamennyi településen abban az esetben, ha a légszennyezı anyag koncentrációja meghaladja az. ún. hosszú idıtartamú egészségügyi határértéket vagy legalább két mérıponton meghaladja az ún. rövid idıtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket, illetve ha fennáll a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye. A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelızését szolgáló intézkedéseket, valamint többek között a figyelıszolgálat és az értesítés rendjét, a szmogriadó elrendelésének módját, a település vagy térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, valamint a bevezetendı, megelızı és korlátozó intézkedéseket és ezek végrehajtásának ellenırzési módját. Tájékoztatási küszöbérték esetén gondoskodni kell a lakosság és a légszennyezık tájékoztatásáról és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérni ıket. A riasztási küszöbérték elérése estén a szmogriadó tervben rögzített korlátozó intézkedéseket kell bevezetni, ami lehet például a magángépjármővek forgalmának részleges korlátozása vagy megtiltása, illetve lehetıség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelıanyag használatának elıírása. A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két – a fıváros esetében három, amely településen csak egy van, ott egy – mérıállomás adatai alapján kell bejelenteni. Szmogriadó esetén el kell rendelni a szükséges mértékő levegıtisztaságvédelmi korlátozásokat, fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket, illetve a mentıket, miközben biztosítani kell a lakosságnak az
alapvetı szolgáltatásokat. A tájékoztatási küszöbérték túllépését követıen egy órán belül, szálló por esetében öt órán belül van tájékoztatási kötelezettség, míg a riasztási küszöbérték túllépését követıen két órán belül – szálló por esetében öt órán belül – be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. Szálló por esetében a bejelentés lehetıségérıl elızı nap legkésıbb 18 óráig kell tájékoztatni a lakosságot és az intézményeket, a várható korlátozások és azok bevezetésének várható idıpontjának megjelölésével, a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos módon. A riasztási fokozatot és az intézkedéseket akkor lehet megszüntetni, ha légszennyezı anyag – kivéve az ózon - koncentrációja valamennyi mérıállomáson 3 egymást követı egyórás átlagában, illetve szálló por esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai elırejelzések szerint a következı napon nem várható a levegıminıség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozatot akkor lehet megszüntetni, ha a megszüntetés elıtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik mérıállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.
A szmogriadó tervek lehetséges közlekedési intézkedései A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek a szmogriadó terv riasztási fokozatában elrendelhetıek. Ide tartozik az átmenı forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülı útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjármőforgalom korlátozása a jármővek környezetvédelmi besorolása alapján – szálló por esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjármővek korlátozása indokolt -, illetve a legszennyezıbb gépjármővek használatának megtiltása. Lehetséges továbbá a gépjármőhasználat további korlátozása például páros-páratlan rendszám szerint, a 22 órától 6 óráig tartó idıszak kivételével, a tömegközlekedés használatának elınyben részesítése, a parkolási lehetıségek idıleges bıvítése, valamint a jármővezetık felszólítása a gépjármővek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére.
Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por vagy ózon A rendelet szennyezıanyagonként eltérı intézkedéseket ír elı szmogriadó esetére. Közös elem, hogy a szennyezıanyagot kibocsátó források üzemeltetıit a szennyezettséghez hozzájáruló tevékenység korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni, a lakosságot és a közintézményeket nitrogén-dioxid vagy szén-monoxid szennyezés esetében a fosszilis tüzelıanyagú, kén-dioxid és szálló por esetében pedig a szilárd és olajtüzeléső főtıberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függıen a helyiségek hımérsékletének adott hıfokra való maximálásával. Közlekedést érintı intézkedéseket kell bevezetni valamennyi típusú szennyezés esetén – a kén-dioxid kivételével -, és el lehet rendelni az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát is. Szálló por esetében a porkibocsátással járó tevékenységeket – építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása – fel kell függeszteni, és megfelelı helyzetben javasolható a közterületek vízzel történı tisztítása is. Ózonszennyezés esetében fel kell szólítani a lakosságot és a közintézményeket a – fıként a szerves oldószerek használata miatt - szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek, például festés, mázolás, bitumenolvasztás megszüntetésére, ózonszennyezés esetében közlekedési intézkedések is bevezethetıek, fıleg a 10 és 18 óra közötti idıszakban.
Elızmények – önálló küszöbérték szálló porra A zöldtárca tavaly októberben önálló küszöbértéket vezetett be a légszennyezésért leginkább felelıs szálló porra mint önálló légszennyezı anyagra (PM10). Az újonnan bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban teszik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság egészségének védelmében és levegıminıség javításáért. Hazánkban ugyanis korábban csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A főtési rendszer korszerősítésével visszaszorult a szén-tüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket, és mivel a szálló porra önálló küszöbértékek nem léteztek, nem lehetett szmogriadót elrendelni. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértıivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követı napon meghaladja a 75 µg/m3 –t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követı napon meghaladja a 100 µg/m3 –t és a meteorológiai elırejelzések szerint a következı napon javulás nem várható. Az elmúlt években, fıként a téli hónapokban a levegı szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentısen meghaladta az egészségügyi határértéket. A szállópor szennyezettség elsısorban a közlekedésbıl és a lakossági főtésbıl származik. Ennek megfelelıen a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági főtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek. A riasztási kötelezettség célja, hogy a legszennyezettebb idıszakokban felhívja a lakosság figyelmét az egészségügyi kockázatok növekedésére, továbbá amennyiben lehetséges intézkedésekkel csökkentse a kockázati szintet. A környezetvédelmi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a levegı minıségét, és a szmogriadóra vonatkozó, jogszabályban elıírt szennyezettségi szintek elérése esetén tájékoztatják az érintett önkormányzatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A környezetvédelmi törvény elıírása szerint az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi programjukba beépíteni a levegıtisztaság javítását szolgáló intézkedéseket. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kellett dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt, ennek megelızésére pedig további lépéseket tehetnek a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentı intézkedések bevezetésére is.
Küszöbértékek Az EU levegıminıségi szabályozásának definíciója szerint: az egészségügyi határérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejő behatás esetén sem következik be egészségkárosodás. a tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idısek, légzıszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedık) okozhat egészségügyi problémákat a riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejő túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.
Légszennyezı anyag
egészségügyi határérték napi [µg/m3]
Kén-dioxid
125
egészségügyi Tájékoztatási határérték küszöbérték átlag órás [µg/m3] [µg/m3]
Riasztási küszöbérték [µg/m3]
250
400
500
Nitrogén-dioxid 85
110
350
400
Szén-monoxid
5000
10000
20000
30000
Ózon*
-
120
180
240
75
100
Szálló (PM10)
por 50 (egy évben max. 35ször léphetı túl)
*napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma Vonatkozó jogszabály: A légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 14/2001. (V.9.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet . Magyarországon 58, ebbıl Budapesten 11 automata monitorállomás mőszerei mérik folyamatosan a levegı szennyezettségét. Az aktuális adatok az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat honlapján, az Interneten tekinthetık meg (www.kvvm.hu/olm).
Budapest, 2009. január 30.
További információ: KVVM Sajtóiroda Tel: 4573415 Olt Boglárka sajtófınök tel: 06 30 2033656
