Szászrégen és környéke

Bartos Csilla – Orlai Sándor

Szászrégen és környéke Útikalauz

Környezetvédõ Egyesület Érd, 2007.

Szászrégen és környéke Útikalauz Írta, szerkesztette: Bartos Csilla és Orlai Sándor Fénykép: Orlai Sándor

Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd www.avarosvedo.hu [email protected] Felelõs kiadó: az Egyesület elnöke A kiadvány megjelenését támogatta: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

© Bartos Csilla & Orlai Sándor ISBN: 978-963-06-2854-9

Nyomdai munkák: Király Nyomda Kft., Gyál Felelõs vezetõ: Király István www.kiralynyomda.hu

Elõszó Ajánlás: gyermekeinknek, unokáinknak hogy megnézzék, megtapasztalják a Kárpát hazát

Ez az útikönyv azért született, – hogy az érdiek kedvet kapjanak testvérvárosunk, Szászrégen meglátogatására, – hogy „ismerd meg hazádat és onnan nézz a világra” (Dinnyés József), – hogy akik a közigazgatási Magyarországon élnek, nézzenek szét a Kárpát hazában, – hogy akik rendszeresen járnak Erdélybe, Partiumba, Székelyföldre, Szászföldre, Csángóföldre fogódzót kapjanak egy olyan vidékhez, amely kevésbé népszerû úti cél, – hogy akik rácsodálkoznak arra, hogy „te milyen jól beszélsz magyarul, hol tanultad?”, meghallgassák a Kárpát haza változatos hangját, – hogy egyre többen fölfedezzék: a Kárpátok is van olyan szép, mint az Alpok vagy a Tátra, – hogy minél többen kedvet kapjanak arra, hogy megtapasztalják a magyarság egyik bölcsõjének ízét, hangját, látványát, illatát, tapintását, lelkületét, – hogy szóba elegyedjenek lelkésszel, tanárral, színésszel, földmûvessel, pásztorral. Az útikönyv összeállításakor az elsõdleges szempont az volt, hogy õszinte legyen. Biztos sok minden kimaradt belõle, de csak arról írtunk, amit megtapasztaltunk, úgy ahogy mi – a vándor szemével – láttuk. Egy tévhitet mindenképpen szeretnénk eloszlatni: Erdélyben nem törik össze az autót, nem rabolják ki a magyar turistát. Általában vendégszeretõek, segítõkészek – a románok is! Többnyire beszélnek magyarul, de legalábbis értenek, ha nem is válaszolnak. A könyv végére szerkesztettünk egy kis szószedetet, amivel a legszükségesebbeket el tudjuk mondani. Elengedhetetlen az utazáshoz egy jó térkép, amely a magyar helyneveket is feltünteti. A szerkesztõk köszönete illesse Nagy András szászrégeni polgármestert, Fábián Andrást és Menyei Ildikót szíves segítségükért, és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatát a könyv anyagi támogatásáért. A szerkesztõk: Bartos Csilla és Orlai Sándor

4

Tartalom Útközben............................................................................................................ 5 Szászrégen ........................................................................................................ 6 Mezõség............................................................................................................ 15 Szászrégentõl délre ........................................................................................ 22 Nyárád-mente, Sóvidék ................................................................................ 28 A Görgény völgye .......................................................................................... 38 A Maros völgyén Borszékig .......................................................................... 42 Beszterce felé .................................................................................................. 56 Szászrégeni híres személyiségek.................................................................. 68 Egy kis szász történelem .............................................................................. 70 Hasznos címek, telefonszámok .................................................................... 74 Vendéglõk, szállások ...................................................................................... 75 Felhasznált irodalom, hasznos honlapok .................................................. 76 Túlélõ szótár .................................................................................................... 77 Helynévmutató .............................................................................................. 80

5

Útközben A Magyarországról utazók leginkább az Ártánd – Nagyvárad – Kolozsvár útvonalon jutnak el Szászrégenbe. BORS a határállomás, az átlépéskor elegendõ bármilyen fajta személyi igazolvány. 2007. január 1-je óta csak egy helyen van ellenõrzés, vámosokkal nem találkozunk. Ajánlatos az elsõ alkalmas helyen megvenni az úthasználati matricát. Ez személyautóra 3 napra 2 euró, 2 hétre 3,6 euró. 1 lej = kb. 80 Ft. NAGYVÁRADRA érve megtehetjük, hogy a teherautók számára kijelölt úton kikerüljük a várost, de érdemes inkább egy rövid sétára betérni. Megnézhetjük a Bazilikát, a püspöki palotát, a Kanonoksort, a szecessziós fõteret, az Ady múzeumot, a színházat és a Fekete Sas palotát. KIRÁLYHÁGÓ – itt kezdõdik a történelmi Erdély. CSUCSA – Itt áll a Boncza család kastélya, ahol 1894. június 7-én Boncza Berta (Csinszka), Ady Endre felesége született, és ahol az I. világháború idején Ady Endre is lakott. A kastélyt a 20. század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette. 1920-ban Octavian Goga (román költõ, akadémikus, politikus, 1937-38. év fordulóján másfél hónapig miniszterelnök) vásárolta meg és neobizánci stílusban építtette át. Goga mauzóleuma és emlékmúzeuma is itt található. Már az Adyra utaló megállítótábla, illetve a múzeum kapujáról az Adyemlékszoba felirat is lekerült, semmi nem utal arra, hogy Adynak bármi köze lett volna Csucsához. Amíg Goga özvegye élt, tisztességesen ápolták az Ady emlékét.

Nagyvárad, bazilika

BÁNFFYHUNYAD Kalotaszeg központja. A városba érve elõször a félig kész, cifra, tornyos palotácskák, a „maharadzsa stílus”-ban épült cigánypaloták tûnnek fel. A református templomot feltétlenül érdemes megnézni, a kulcs elkérhetõ a templom melletti parókiáról. KÖRÖSFÕN szintén megtekinthetjük a református templomot. Az út mentén az árusoktól még vehetünk eredeti népmûvészeti termékeket is, habár itt is lassan túlsúlyba kerül a bóvli. Körösfõrõl mehetünk fel Sztánára, ahol Kós Károly nyaralóját, a Varjú-várat nézhetjük meg. KOLOZSVÁRRA érve meglehetõsen nehéz az utazó dolga, ugyanis szinte az egész város szét van túrva, mindenfelé építkeznek, ezért állandósultak a dugók napközben is. Itt választhatunk, hogy Marosvásárhely felé, vagy Apahida, Szészrégen felé indulunk. Az elsõ útvonal Tordán keresztül, a fõ közlekedési úton vezet, a második a Mezõségen. Mintegy 480 km (Budapesttõl mérve) után érkezünk el Szászrégenbe.

6

Szászrégen

Szászrégen SZÁSZRÉGEN (románul Reghin, korábban Reghinul Sãsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt). A város a Görgényi-havasok aljában, a Maros és a Görgény folyó összefolyásánál fekszik. Területe: 72,82 km2, lakosságszáma: 36.173, ebbõl román: 23.527 fõ, magyar: 10.540 fõ, cigány: 1.830 fõ, más: 276 fõ. Felekezeti megoszlás szerint: ortodox: 22.115 fõ, református: 7.136 fõ, római katolikus: 3.274 fõ, görög katolikus: 2.101 fõ, más: 1.547 fõ. A kivándorolt szászok helyét nagy többséggel románok foglalták el. TÖRTÉNETE A várost a Tomaj nembeli Dénes által idetelepített szász kézmûvesek alapították a 13. században. 1228ban Regun néven említik elõször. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején

mezõvárosi státust kapott. A város gazdasági jelentõségét növelték értékes szõlõhegyei és termékeny talaja. Adottságai révén a legalkalmasabb hely volt a mezõgazdasági és ipari termékek értékesítésére. Fejlõdésére kedvezõen hatottak az idetelepített ügyes szász kézmûvesek és a kiváló szõlõtermesztõ gazdák is. 1427-tõl vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. 1660 decemberében, Barcsai Ákos lemondatása után itt választották fejedelemmé Kemény Jánost. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola. Régen egy ízben színhelye volt az erdélyi diéta fejedelemválasztó gyûlésének is. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a várost megszálló székely csapatok és a helybeli szászok között támadt konfliktus katasztrófához vezetett. A város 1848. november 2-án a lángok martaléka lett.

7

Szászrégen A gazdasági fejlõdéssel járó jólét kihatott a város mûvelõdési életére is. Iskolák, olvasókörök, fúvós- és vonószenekarok, dalegyletek (pl. a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör), színjátszó csoportok létesültek. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek. 1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerzõdésig Maros-Torda vármégyéhez tartozott. 1926-ban egyesítették Szászrégent és Magyarrégent, majd 1956-ban Abafáját és Radnótfáját is hozzá csatolták. A város központja a Petru Maior tér, a hajdani piactér. Itt az 50-es évek elején parkot létesítettek, beültették díszfákkal, cserjékkel, és a gyermekek részére egy játszóteret alakítottak ki. A fõtéren található a

Házak a fõtér mentén

Mellékutcai hangulat

A Városháza a parkból nézve

8

Szászrégen

Városháza, boltok, bankfiókok (tíznél több), éttermek, sörözõk, de könyvesboltot ne keressenek, az utolsót most alakították át bankfiókká. Evangélikus templom Szászrégen legrégibb és legértékesebb épülete az 1330-ban épült evangélikus templom. A torony alatti kapu gótikus stílusú, a címereket 1525-ben készítették. 1630ban építették a Szent Lõrinc-kápolnát, mely a délnyugati oldalon található. A templom mellett áll az 1482-ben alapított német iskola. A Mária tiszteletére épült korai gótikus templom szerkezetét tekintve háromhajós bazilika felépítést mutat, sokszögzáródású fõszentéllyel és a fõhajóba beugró nyugati toronnyal. A torony a nyugati homlokzat síkjába esik, és nem a nyugati homlokzat elé épült. A torony elsõ emeletérõl a fõszentély felé karzat nyílik, ahol a kegyúr helye volt. A bazilikális elrendezésû templom ilyen stílusban állott fenn 1708-ig, amikor egy nagy tûzvész elpusztította fõ- és mellékhajóit, tornyát.

Az 1787-es felújítás emléktáblája

A karzat alatti boltív

Újjáépítése során (1787) olyan módosításokat alkalmaztak, amelyekkel megváltoztatták az épület egy részének eredeti stílusát. (A templom az 1848-as tûzvész idején újból károsodást szenvedett.) Mai formáját az 1927-1930-as és az 1959-1961-es restauráláskor kapta. A templomot 1555 és 1867 között kõfal övezte, amelyen a következõ felirat volt: „Nulla salus bello, pacem te poscimus omnes”. (Nincs üdv a háborúban; békét óhajtunk mindnyájan.) Értékesebb részletei: – egy korai gótikus ablak, a rajta levõ emberfej-dombormûvekkel, amely eredetileg a templom fõhajójának megvilágítására szolgált. Feltételezés szerint, a fõhajó gádorfalában négy ilyen ablak volt. Ezekbõl az ablakokból csak egy maradt

9

Szászrégen

Az evangélikus templom

meg, a Szent Lõrinc kápolna padlásterében. Késõbb, az 1927-1930-as években végzett restaurálás idejen, ezt az ablakot a templom északnyugati részén építették be. Régen elsõ világháborús szász halottainak emléktábláját keretezi. A gótikus ablak férfi és nõi emberfej-dombormûvei Bánffy Tamás kegyurat és feleségét ábrázolhatják; – építészeti ritkaságok közé sorolható a szentélyben lévõ ülõfülke, amely egyszerû faragott kövekbõl készült; – a templom kórusában található konzol (gyámkõ), mely a bordás keresztboltozat alátámasztására szolgál; – a szentély falába épített szentségtartó fülke, melynek keretkövein reliefszerû faragvány látható; – a fordított kúpalakú konzol, melyet a toronyba vezetõ csigalépcsõ alján találunk. A kiindulási kupak szép szõlõindával díszített; – a templom délnyugati oldalán, az úgynevezett Szent Lõrinc kápolna külsõ falán, egy gyermeknagyságú torzó, mely Szent Lõrincet ábrázolhatja; – a templom érdekességei közé tartozik a sekrestye ajtaja fölötti címer

is, amelyet a település magisztrátusa hosszú ideig a varos címereként használt. Vörös alapon vonuló harántpolya két részre osztja, a címert, melynek jobb felsõ sarkában egy csillag, bal alsó sarkában pedig liliom található. Egyes feltételezések szerint a címer a XIV. században készülhetett, erre vall a liliom, az Anjou-dinasztia egyik szimbólumjegyének jelenléte a címermezõben. A harántpolyán O.P.R. betûk olvasatok. Jelentésük, feltételezhetõen, Oppidum Privilegiatum Regun (kiváltságaiban megerõsített Régen városa). Evangélikus lelkész: Kézdi Zorán Zsolt (e-mail: [email protected]) A Néprajzi Múzeum (str. Vanatorilor nr. 51. Tel.: 00-40-265-512571) a Farkas család hajdani kúriájában kapott helyet. Az épületet visszakapta a tulajdonos, de a múzeum

A Néprajzi Múzeum

Maroshévízi ház a Néprajzi Múzeumban

10 még egy ideig – míg el nem tudják költöztetni – itt fog mûködni. A Néprajzi Múzeum gazdag gyûjteményében Maros menti, Görgényvölgyi, mezõségi román népviseletek és a tájegységek jellemzõ mesterségeit bemutató tárgyak láthatóak. Az udvarán egy székely házat is találunk, egyébként a múzeum anyagából nem derül ki, hogy szász és magyar vidéken járunk. Nyitva tartás: szerdától vasárnapig: 9–15 óráig, belépõ 4 lej, a fényképezésért 20 lejt kérnek. A Kolozsvár és Beszterce felé vezetõ úton indulva a központból (Str. Mihai Viteazul) találjuk egymás közelében a római katolikus és a református templomot. Katolikus templom A helybeli római katolikus templomot 1781. június 8-án szentelték fel. Az építést még Mária Terézia rendelte el, a kincstár költségére. Az egyhajós templom téglalap alakú, késõi barokk építmény. Festett üvegablakai magyar szenteket és királyokat ábrázolnak. A Jorga Ferenc alkotta Márton Áron püspök szobrát a templom elõtt láthatjuk. A templomkertben Szent István, Boldog Gizella, Mikes Kelemen és mások szobrai állnak. Egy üres talapzatot is találunk, itt Wass Albert szobra volt, amely jelenleg a holtmarosi református templomban van. Református templom 1890-ben épült Alpár Ignác tervei alapján. A díszes szószéket és koronáját, a bútorzatot, a papi és presbiteri széket Kós Károly tanítványa, Debreczeni László tervezte. A templom karzatának mennyeze-

Szászrégen

Szent István szobra

tét díszítõ 184 kazetta Molnár Dénes festõmûvész alkotása. A mûvész a kazetták egy részét 1988-89ben festette, hogy megörökítse a falurombolásnak kitett templomok képeit. A karzat alján levõ 48 kazetta a millecentenárium és a III. Magyar Református Világtalálkozó emlékére készült. A festett kazetták közül 24 az erdélyi római katolikus, evangélikus és ortodox templomokat ábrázolja, a többi pedig egyes német, svájci, hollandiai és magyarországi testvérgyülekezetek templomait. A pitvarban levõ 32 festett kazettán keresztény szimbólumok láthatók. 2200 református lélek tartozik az egyházközséghez, közülük mintegy 12-15 százalék jár templomba. A parókia mellett található a

11

Szászrégen

A Római katolikus templom

A Református templom

Makovecz-mûhely tervei alapján épített DIO-ház, amely közösségi házként és vendégházként is mûködik. 7 szobában 18 személyt tudnak elszállásolni, fejenként reggelivel 10 euróért. Elérhetõség: 545300 Reghin, str. Mihai Viteazul Nr. 51, judetul Mures, vezetékes telefon és fax: 004-0265-512388, email: [email protected]

A DIO-ház

A Református templom szószéke

12 A szénapiac közelében lévõ görögkatolikus templom 1811-ben készült el, addig a közeli házban tartották az istentiszteletet. Kerekerdõ (Padurea Rotunda, Ziegenwald) A város felsõ részét foglalja el. 1730-ban ültették, mint tölgy- és bükkerdõt, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hosszú szárazságokat. A világháborúk után építettek egy amfiteátrumot az erdõben, ahol nyáron különbözõ elõadásokat tartottak. 1970 után többet nem használták és tönkrement. Mocsár erdõ (Padurea Mociar) A Görgényi úton keleti irányba haladva, a várostól 3 kilométerre található. Több négyzetkilométernyi területet foglal el. Az erdõbe el lehet jutni a Régen-Szováta úton is. Az erdõ kb. 370 öreg fát (több mint 600 éves!) tartalmaz, melyeknek

Szászrégen törzse 1,5-2 méter széles, és magasságuk eléri a 10-15 métert. Az erdõ közelében található a Nárciszmezõ természeti rezervátum, egyik legszebb az országban. Dedrádi erdõ (Padurea Dedradului) A városból kiindulva a Dedrádi úton, nagyon közel a városhoz, található a Dedrádi erdõ. Õsszel a gombászok kedvenc helye. Maga az erdõ nem túl nagy, ellenben nyári melegben hûvõs, kellemes hely a kirándulóknak. Városliget A város alsó részén terül el. A világháború után a fák nagy részét kivágták, és sok mindent tönkre tettek a kommunisták. Az 1970-es árvizek után a park teljesen tönkrement. A város strandja elhagyatott lett, a Maros ágait átméretezték és áthelyezték. Ma a park még mindig hordozza a múlt nyomait. A parkban található egy vendéglõ, egy futball és egy kézilabda pálya. ABAFÁJA Elsõ írásos említése 1332-ben „SACERDOS ABBAFAYA”. Birto-

Gótikus fülke a katoliokus templom falában

Dsida Jenõ emléktáblája a Huszár-kastély falán

13

Szászrégen

Abafája, Huszár-kastély

Abafája, katolikus templom

Abafája, utcarészlet

kosai: Abafáji Gyulai Pál, Huszár család. Több századon keresztül különálló község volt. 1871-ben alakul az elsõ iskolája 50 diákkal. 1956-ban vált Szászrégen részévé. Az abafáji egyházi történelmi mûemlék a XIII.–XIV. században épült, gótikus elemeket tartalmazó román stílusban. Századokon át Régenben és a környéken élõ római-katolikusoknak imahelyül szolgált. Római katolikus templom A szent kereszt tiszteletére szentelt román kori temploma most is áll, természetesen késõbbi átalakításokkal. Román kori a félköríves szentélye és a hajó szentély felé

esõ szakasza. A hajó nyugati része újabb, XIV. századi, s akkor épült a homlokzati torony is. Az alatta lévõ nyugati ajtó egyenes záródású, gyámos, késõgót idõkre emlékeztet, akárcsak a szentségfülke (XV. századi). A hajó déli oldalán is volt bejárat, de az utolsó javításkor úgy befalazták, hogy még a kerete is eltûnt, de felismerhetõ a helye. Román kori a torony ablakainak kettõs osztású megoldása. Kulcs: Borsos Bélánál, Kastély utca 52. Huszár-kastély A XIX. században épült a Huszár család késõi barokk stílusú kastélya, amelynek fényûzõ berendezése a 1948-as államosításig tükrözte a család egykori gazdagságát. A Huszár családnál nevelõsködött Dsida Jenõ költõ (1907–1938). Huszár József – a legidõsebb Huszárgyermek – 1956-ban vádlottja volt a koncepciós pernek, majd tíz társával együtt az ún. Szoboszlai-perben halálra ítélték. Jelenleg az épületegyüttes szellemi fogyatékosok, fõleg cigányok iskolája. Az kastély épülete pusztulásnak indult, a tetõ beomolva, az ablakok kitörve. Fényképezni csak az igazgató engedélyével lehet. A falán emléktábla Dsida Jenõ nevelõsködésérõl. A család visszakapta az épületet, jelenleg árulják.

14 MAGYARRÉGEN Ma Szászrégen része. Elsõ ízben 1358-ban Magyarrégen néven tûnik fel, majd 1381-ben, 1469-ben és 1474-ben is. A régi vár helyén külön középkori templom is van, amely a gótikus kor emléke. Sajnos, eredeti formáiból a többszöri átalakítások kivetkõztették. Az 1939. évi javításkor azonban megtalálták az eredeti õsi falat, amelyen jó fél méter átmérõjû helyen falfestmény nyomai tûntek elõ. Jól kivehetõ rajta a kereszt sötétszürkével árnyékolt képe. A templomot 1910-ben bõvítik és akkor építik mai tornyát is, a templomhajó falai részben, de a meszelés alatti középkori felszentelési kereszt épségben megmaradt. Koszta István, az egyházközség egykori lelkésze, 1939-ben javítasokat végeztetett, ez alkalommal

A magyarrégeni református templom

Szászrégen

Ortodox fatemplom

megtalálták az eredeti, kétrészben mész és egyharmadában kavics õsi templomfalat. A fal vakolatán egy 54 cm átmerójû, körben sötétszürke árnyékolt, barna színû, festett keresztet fedeztek fel. Több szobor látható a kertben: dr. Horváth László (tudós, Hollandiában tanult) 1961-ben mártírhalált halt református lelkészé, aki ötször ült börtönben a magyarságért, az egyházért való kiállása miatt, végül ott is halt bele a kommunista verésekbe; valamint Koós Ferenc író, református lelkészé. Görögkatolikus fatemplom Magyarrégenben, az ortodox temetõben található az egykori görög katolikus, ma ortodox fatemplom, amely 1744-ben épült. Falai vakolatlan fenyõgerendák, fedele zsindely, belseje díszes. Az „Erdélyi iskola” egyik kiemelkedõ személyisége, Petru Maior építtette harangtornyát, aki lelkészként itt kezdte tevékenységét.

15

Mezõség

Mezõség

Mezõségi táj Pusztakamarás közelében

Szászrégenbõl kiindulva bejárható a Mezõség keleti része. A meglehetõsen szétszórt települések egy körúttal sajnos nem tekinthetõk meg, érdemes több napra beosztani a látnivalókat, illetve a Pusztakamarástól Szászrégenig vezetõ út melletti településeket odaúton vagy visszaúton lehet bejárni.

Beresztelkei utcarészlet

BERESZTELKE (románul Breaza, németül Bretzdorf, korábban Breit) Magyarfülpös tartozik hozzá.

Beresztelke, Bánffy-udvarház

Beresztelke, református templom

16

Mezõség

Szászrégentõl 5 km-re nyugatra a Lúc-patak jobb partján fekszik. 1319-ben Berycteluke néven említik. Határának délkeleti részén egykor egy Bentelke nevû falu létezett. Losonczi, Bánffy és Dezsõfi családok birtoka volt. 1910-ben 1178, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel. 2002-ben 1206 lakosából 661 magyar, 487 román, 55 cigány, 3 német volt. 1332-ben plébániatemploma van. Középkori temploma ma is áll, de többször átépítették, a XVIII. században háromszor szenvedett tûzvész miatt. Eredetileg gótikus stílusú, torony nélküli. 1894-ben felújítják, ekkor kap tornyot. Egykori szentségfülkéje a szentély északi oldalán 1844. évi eltávolításáig még megvolt. Középkori, tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. Egykor itt állt a Bánffyak kastélya, de lebontották. Most már csak egy udvarházat találunk, amit a Bánffyak építettek és laktak. MAGYARNAGYFÜLPÖS (Filpisu Mare, Ungarischphlepsdorf) a Kolozsvár-Szászrégen országút mentén, az Egres patak völgyében fekszik. Elsõ írásos említése 1291bõl való. 1330-ban már egyházas hely. Eredetileg szász település 1314-tõl. Temploma XV. századi, ma református. Említésre méltó faragott kõajtaja és az 1642-ben, Asztalos János által készített karzatfeljáró. Festett kazettás mennyezete 1912-ben vihar következtében megrongálódott, maradéka Budapesten van.

A tancsi templom festett kazettái

17

Mezõség

A tancsi templom ma

A tancsi templom belsõ tere

TANCS (Tonciu, Tesch), a Mezõség keleti szélén, Régentõl nyugatra fekszik, Magyarfülpös után egy mellékúton jutunk el oda. 835 lakosából 60 román, 165 magyar, 610 cigány – 77 ortodox, 640

református, 4 római katolikus. Elsõ okleveles említése 1340-bõl Tanch, Tanchaza formában. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

Jellegzetes mezõségi porta

18 A XVI. század végére a lutheránusok megfogyatkoznak és a reformátusoké lesz a templom, akik javára Bethlen Gábor idejében Földvári Ferenc követ buzgólkodik, aki a régi templomot kiigazíttatja és 1613 után református lelkipásztort hozat. A templomban levõ 1676-os dátum a nagyobb átalakítás idejét jelzi. 1882-ben nyugati oldala kidõl s ennek következtében pap nélkül marad. Az 1880-as évek végére megújítják és a körlelkészség központjává teszik. Református temploma a XVI. század elejérõl, szószéke 1758-ból való, Sipos Dávid, a híres kidei kõfaragó munkája. A hajó kazettás mennyezete 65 kockából áll, érdekes ember- és angyal-mintákkal. Parajdi Ilyés Jánosban sejtik alkotóját. Felirata szerint 1676-ban készült. MEZÕKIRÁLYFALVA (románul: Craiesti) Fontos közúti keresztezõdés, itt ágazik el a SzászrégenMarosvásárhely-Kolozsvár mûút. A falu elsõ írásos említése 1549-bõl való Királyfalva formában. 774 lakosából 763 román, 11 magyar – 728 ortodox, 29 görög katolikus, 1 római katolikus, 8 református, 2 unitárius. Egykori római katolikus temploma ma ortodox templom – festett kazettás mennyezete van. MEZÕÖRMÉNYES (Urmeni): Beszterce-Naszód megyében, Szászrégentõl 27 km-re nyugatra fekszik. 1332-ben Hermenus néven említik elõször. Kastélyát 1638ban említik elõször, de valószínûleg régebbi eredetû. Rákóczi Zsig-

Mezõség

Sütõ András emléktábla a szülõi ház falán

mond kedvenc tartózkodási helye volt. 1910-ben 1401 lakosából 1042 román és 314 magyar volt. 1992ben társközségeivel együtt 2430 lakosából 2215 román, 117 cigány és 97 magyar volt. A Rákóczi kastély kultúrház és könyvtár lehetett, most cigánytanya. Református temploma 1899-ben épült. PUSZTAKAMARÁS (Camarasu), 600 lakosból 150 magyar. 1334-ben plébániatemploma van, papja ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 3 garast fizet. Középkori katolikus lakossága a reformáció korában református lesz, a templommal együtt. Templomát 1758-ban újítják. Azóta is áll. A XVIII. században és ma is református anyaegyház. Pusztakamarás Kemény-birtok volt, a falu felett látható ma is a Kemény család elhagyott és omladozó kastélya, amit visszakaptak (Naoiu felé kell letérni balra, ha Régen felõl megyünk).

19

Mezõség

Mezõörményes, Rákóczi-kastély

Pusztakamarás, Sütõ András szülõi háza

Pusztakamarás, utcarészlet

Mezõörményes, református templom

Pusztakamarás, Kemény-kastély

Mezõségi táj Mezõörményes határában

20

Mezõség

Kemény Zsigmond regényíró itt töltötte életének utolsó éveit, itt temették el. 1927-ben itt született Sütõ András (meghalt 2006-ban) író, nagy sikerû regényét – az Anyám könnyû álmot ígér – a szülõfalu ihlette. A szülei háza emlékház, látogatható (a kulcs Orbán Ilusnál, a 140. szám alatt). A ház falán Hunyadi László szobrász bronzportréját helyezték el 2007 júliusában. VAJDASZENTIVÁNY (románul Voivodeni, németül Johannesdorf): Szászrégentõl 10 km-re délnyugatra a Lúc-patak jobb partján fekszik. 1332-ben Sancto Johanne néven említik elõször, ekkor már egyházas hely volt. Mai nevén 1366-ban szerepel Marosszentiványa alakban. 1910-ben 1729, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román és cigány kisebbséggel. 2002-ben 1671 lakosából 1058 magyar, 466 román, 144 cigány, 3 német. A faluban 1997-óta évente tánctábort rendeznek. 1332-ben plébániatemploma van. A templom keleti része, vagyis a szentély bordás boltozatával, faragott díszmûves ablakaival megõrizte középkori jellegét. Szentségfülkéje is megvan, de befalazva; helye látszik a falazáson. A nyugati rész, vagyis a hajó és a torony újabb keletû; felirata szerint 1795ben építették. 1924-ben végeztek nagyobb javításokat rajta. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lett, a templommal együtt. A faluban látható a barokk Zichykastély, ma falumúzeum, mûvelõdési ház. Kastélya a Maros egykori

Toldalagi templom. Debreczeni László rajza

medrének meredek partján épült a 18. században klasszicizáló barokk stílusban. Mindkét szintje vastag téglafalakkal és boltozattal készült. Az államosítás után az egykori díszudvart gazdasági udvarrá alakították, ma a hosszabb épület félig romos. TOLDALAG (románul Toldal) a Sár-patak jobb és bal partján fekszik. 1910-ben 644, többségben román lakosa volt, jelentõs magyar kisebbséggel. 2002-ben 284 lakosából 156 román, 116 magyar, 12 cigány volt. Neve a magyar toldani igébõl való és itt hozzátoldott birtokrészt jelent. 1268-ban Toldalagh néven említik elõször. A Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát 1471-ben említik elõször. Mai református temploma valószínûleg ennek újjáépítésével 1776-ban épült. A szentély felõli részen faharangláb áll. Kora kb. megegyezik a templomtetõn látható szélvitorlán feltüntetett dátummal: 1776.

21

Mezõség

Vajdaszentivány, Zichy-kastély Vajdaszentivány, református templom

Vajdaszentivány, a lelkészlak székelykapuja

NAGYERCSE (románul Ercea, németül Groß-Ertschen): 1992-ben 242 lakosából 215 román és 4 magyar volt. Szászrégentõl 16 km-re délkeletre a Sár-patak jobb oldali

mellékvölgyében fekszik. 1397-ben említik elõször. Református temploma a 15. század közepén épült, 1924-ben átépítették. 1910-ben 721, többségben román lakosa volt, jelentõs magyar kisebbséggel. UNOKA (románul Onuca): Szászrégentõl 11 km-re délnyugatra a Sár-patak bal oldali mellékvölgyében fekszik, Faragóhoz tartozik. 1268-ban Vanokatelke néven említik elõször. Református temploma a 15. század közepén épült, 1933ban átépítették. 1910-ben 263, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel. 2002ben 71 lakosából 55 magyar, 16 román volt.

22

Szászrégentõl délre

Szászrégentõl délre Szászrégenrõl Marosvásárhely felé indulva Petele (Petelea) az elsõ falu, utána Körtvélyfája (Peris) következik, majd elsõ megállónk, GERNYESZEG (románul: Gornesti) (14 km, Régen-Marosvásárhelyi út). A gernyeszegi kastélyt Teleki József építtette 1770 és 1803 között egy késõ középkori vár helyén, barokk stílusban. A kastély parkjában több klasszicizáló és barokk groteszk szobor, emlékmû van. A kastély ma tüdõgondozó, valójában elhagyott, rossz sorsú gyermekek átmeneti otthona. A család a kárpótlás során visszakapta a kastélyt, és 2010-ben a Telekiek ténylegesen tulajdonba vehetik. A kastély és a park a tóval együtt igen elhanyagolt, a tó békalencsés, a park kaszálatlan, szemetes, a szobrok töredezettek, de mai állapotában is impozáns. Csúcsíves elemei alapján a református templom építését a XV. század második felére teszik. Valószínû azonban, hogy már elõbb, elsõ

A gernyeszegi kastély a tóval, XIX. század végi metszeten

Gróf Bethlen István miniszterelnök (1874, Gernyeszeg – 1946, Moszkva) szobra a református templom kertjében

okleveles megjelenése idején is volt temploma. 1913-ban hajóját újjáépítik. A régibõl megõrizte a bejárat, a sekrestye gótikus ajtókereteit, valamint részben a gótikus ablakkereteket. Régi harangját 1456-ban öntik. Középkori katolikus lakói a reformáció idején átélik a változásokat, majd a reformátusok a többségi elv alapján 1638-ban megkapják véglegesen a templomot. A református templomban van eltemetve Teleki Mihály.

A kastélykert szobrai

23


Gernyeszeg, a kastély a kert felõl

Gernyeszeg, a kastély fõhomlokzata

Gernyeszeg, a református templom

Gernyeszeg, a kastély egyik mai lakója

1400 református lélek tartozik az egyházközséghez, és Veres Róbert tiszteletes vezetésével élénk vallási és kulturális élet folyik, 1925 óta dalkör is mûködik. A tiszteletes úr a templom mögött lakik, a 448

szám alatt, a kulcsot tõle lehet elkérni. Gernyeszegen született gróf Bethlen István mártír miniszterelnök, akit a szovjetek elhurcoltak a II. világháború után, és egy moszkvai börtönben halt meg 1946-ban. A falu a Maroshoz közel fekszik, szép sétákat lehet tenni a folyó partján.

24 SÁROMBERKE (Dumbravioara) régi község, 1319-ben Sárombergként jelentkezik az oklevelekben. A középkorban szász lakói is voltak. A sáromberki Teleki-kastély a XVIII. század végén épült, az erdélyi barokk építészet jelentõs emléke. A földszintes épület szép park közepén áll. Itt lakott a könyvtáralapító Teleki Sámuel (1739-1822) kancellár, majd Teleki Sámuel Afrika-utazó is. Jelenleg mezõgazdasági líceum mûködik benne, és jelentõs felújításra szorul. A Teleki-család ezt a kastélyt is visszakapta, hasznosításáról késõbb döntenek. Teleki kripta. A templomtól keletre, a falu régi temetõjében van a Teleki-család kriptája, amely 1801 és 1803 között épült. Falán latin felirat: „Mortales nati fuimus / ...naturae neccesitate / pulvis cinisque sumus” (Halandóknak születtünk / ...a természet szükségszerûségébõl / por és hamu vagyunk). A falu református templomát Teleki Sámuel emeltette 1784–85-ben, klasszicizáló késõbarokk stílusban. A paplak kertjében áll szobra. Sáromberke a gólyák falva is, az országút mentén 12 gólyafészket számoltunk. A templom melletti kis helytörténeti múzeumban – ahol a falu történetérõl és hagyományairól láthatunk kis kiállítást – mûködik jelenleg egy számítógépes központ, ahol a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület kamerákkal figyeli a gólyák életét, és terveik szerint itt rendezik be a Gólyamúzeumot, és Madárkórházat is szeretnének üzemeltetni, valamint a gólyák életét bemutató tanösvényt.

Szászrégentõl délre MAROSSÁRPATAK (románul Glodeni, németül Schellenberg) a Sár-patak Marosba ömlésénél fekszik. 1268-ban Sarpatak néven említik elõször. 1910-ben 1527, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel. 1992-ben 2261 lakosából 1800 magyar, 294 cigány, 163 román volt. A falu középén áll gr. Teleki Domokos romantikus kastélya, berendezését 1944-ben széthordták. 1967óta mozgássérültek intézete. Csak külön engedéllyel lehet megtekinteni. Református templomának kertjében a magyar történelem nagyjainak szobrait tekinthetjük meg. Marossárpatak környéke ideális hely a gólyák számára, a Sár patak duzzasztásával mesterséges tavak tucatjait hozták létre, amelyek kiváló táplálkozóhelyek, és a horgászok is elõszeretettel keresik fel a tavakat. NAGYERNYE (románul Ernei). A falu a Maros bal partján Marosvásárhelytõl 9 km-re északkeletre fekszik, az Ernye-patak Marosba való torkollásánál. 1910-ben 1615 lakosa volt, 1992-ben 1946 lakosából 1496 magyar, 342 cigány és 108 román volt. Nevét az ér (vízfolyás) fõnévbõl származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta. 1332-ben Ernee néven említik elõször. Birtokosa Ernyei István 1303ban az ország nádora volt. A falu nevezetessége, hogy egyszerre öt felekezetnek volt itt temploma, a szombatosok késõbb Bözödre tele-

25


Sáromberke, Teleki-kastély

Sáromberke, helytörténeti múzeum

Marossárpatak, szobrok a templomkertben

Sáromberke,Teleki Sámuel szobra Tavak a Sárpatak völgyében

Sáromberke, gólyafészek

pedtek át. 1602-ben a falunak híres vezére volt Ernyei Mósa Gergely. 1662-ben Ali pasa libancsmezõi táborában választották fejedelemmé I. Apafi Mihályt. Református temploma 1784 és 1788 között épült a régi templom helyére. A Bálintitt-kastély barokk eredetû, a 19. században átalakították. A faluban ezenkívül több nemesi udvarház is állott.

26 ISZLÓ Marosvásárhelytõl 19 kmre északkeletre az Iszló-patak völgyében fekszik. A hagyomány szerint nevét egy idetelepült Iszla nevû õsrõl kapta. A Haramcsa nevû szõlõben állítólag egykor templom állt. 1910-ben 449, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben 375 lakosából 283 magyar, 84 cigány és 8 román volt. Unitárius temploma a 18. század elején épült, fa huszártornya van. Római katolikus kápolnája is van. Az Iszlay, Birtók, Mátyási, Bósó családok birtokolták A falu határában találjuk a Szász udvarház vendéglõ és panziót. VÁRHEGY (románul: Chinar) Elsõ okleveles említése: 1319 Pynar néven. A Várhegy elnevezést a ma már nem létezõ váráról kapta. 567 lakosából 295 román, 245 magyar, 27 cigány – 211 ortodox, 242 református. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Maros másik partján feküdt az Oroszvíz nevû helyen, s neve Oroszfája lett volna. Ha az átköltözés igaz, ez vagy nagyon régen történhetett, vagy a már Várhegy alatt álló Pinárd faluban, mert az akkori Pinárdon román kori templom állott, melynek építését stílusa alapján a XIII. századra teszik. Félköríves apszisa, a falba épített félköríves papi szék, az evangélikus oldalon levõ szentségfülke még az átalakítások után is jelezte régiségét. MAROSSZENTGYÖRGY (románul Sângeorgiu de Mures, németül Sankt Georgen) 1910-ben 1952 lakosa volt, melybõl 891 magyar és 812 román. 1992-ben 7120 lakosa

Szászrégentõl délre volt, melybõl 4394 magyar, 2295 román, 426 cigány. A falu a Maros bal partján, Marosvásárhelytõl északkeletre, annak közvetlen szomszédságában fekszik. A falu környéke már az õskorban lakott volt. Elõször 1332-ben említik Sancto Georgio alakban. Római katolikus temploma 13. századi román eredetû, 1731-ben a beomlott tetejû templomot megújították, kazettás mennyezete 1750-bõl való, tornya 1823-ban készült. A hajó déli oldalán az 1956. évi renováláskor a vakolat alól befalazott ajtókeret került felszínre. Ez is román kori. Valószínûleg a kripta bejárata lehetett. Sajnos újra bevakolták. A marosvásárhelyi Historia Domus leírása szerint a templom az 1720as években nagyon siralmas állapotba kerül. 1731-ben általános újítással teszik használhatóvá. Erre adott okot az is, hogy a templom tetõzete leég és a mennyezet beomlik. 1750-ben készül a kazettás festett mennyezet, mely kopottan, de épen áll. A kazettás mennyezettel egyidõs az oltárkép is. Ezért látható rajta Szent György képe mellett a Petki család és felesége, Zichy Klára címere. A Petki-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, késõreneszánsz stílusú, emeletét 1870-ben építették. Mivel a közelmúltban gazdasági épületként használták, állapota nagyon leromlott. Határában sós-jódos ásványvíz tör fel, amelyre kis fürdõtelep épült. Marosszentgyörgy után már MAROSVÁSÁRHELY következik,

27


Iszló, székelykapu

Marosvásárhely, Kultúrpalota

Táj Iszló környékén

Marosvásárhely, Teleki Téka

Maros megye székhelye. 164 ezer lakosának fele magyar. A székelység legnagyobb városa. Részletes ismertetése meghaladja könyvünk kereteit. Mindenesetre aki Marosszentgyörgyig eljut, annak érdemes látogatást tenni a városban és körbesétálni a fõtéren, a Rózsák terén, ahol a város üzleteinek és éttermeinek egy része található, déli oldalán a Kultúrpalotával és a megyeházával, felsétálni a Bolyai térre, ahol a két Bolyai szobra, a Bolyai Farkas Gimnázium és a Teleki Téka látható, és megnézni a várat a 14.–15. században épült református vártemplommal. Aki többet szeretne tudni a városról, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent Maros megye útikönyvbõl, vagy bármelyik, egész Erdélyt tárgyaló útikönyvbõl tájékozódhat részletesebben.

Marosvásárhely, a két Bolyai

Marosvásárhely, Rózsák tere

28

Nyárád-mente, Sóvidék

Nyárád-mente, Sóvidék Szászrégentõl Szováta (az útjelzõn Brasov) felé indulva a Nyárádmente egy részét és a Sóvidéket (Szováta, Parajd) járhatjuk be. Az országút sajnos Régen után, majd Alsóköhéren és Felsõköhéren belül is elég rossz, Nyárádremete után viszont jó. NYÁRÁDREMETE (1899-ig Köszvényes-Remete, románul Eremitu, németül Einsiedler): Marosvásárhelytõl 34 km-re északkeletre, a Vityal-patak Nyárádba ömlésénél fekszik. 1567-ben említik Remete néven elõször. Az 1719-es pestisnek a falu fele lakossága áldozatul esett. 1910-ben 1943, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Az 1916-os román betöréskor határában magyar gyõzelmet hozó csata zajlott. 1992-ben 1769 lakosából 1608 magyar, 139 cigány és 21 román volt.

Emléktábla a templom elõtt, felirata: Felszabadításunk emlékére, 1940 szeptember

Több erdei út vezet a környezõ hegyekbe, a piros kereszt turista jelzés mentén a Bekecs-tetõre lehet felmenni, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Nyárád-mentére. Római katolikus temploma 1808 és 1812 között épült Nyulas Ferenc adományából. Nevezetessége a fõoltár melletti 15. századi feszület, Veit Stoss németalföldi mûvész munkája. Állítólag a reformáció

Nyárádremete: székelykapu a templom mellett

29


Nyárádremete: székely ház udvara

Nyárádremete: székelykapu

Nyárádremete: székely ház

Nyárádremete: székelykapu

30


idején Marosvásárhelyrõl mentették ide. A falu központjában, az út mellett áll az andezitbõl készült ezredévi emlékmû. Az 1916-os román betörés emlékére a határban három emlékhelyet is építettek. A faluban sok szép székelykapu látható. MIKHÁZA (románul Cãlugãreni): Itt épült fel az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Szászrégentõl 32 km-re keletre, a Nyárád bal partján fekszik. 1992ben 581 lakosából 468 magyar, 107 román, 5 cigány és 1 német. A fõútról egy rosszul jelzett földút vezet a faluba, keresztül a megszünt keskenynyomközû vasút vonalán és a Nyárád hídján. 1309-ben már temploma volt a falunak. A ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették elsõ kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamaro-

san romlásnak indulnak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elûzik. Ekkor Kájoni János házfõnök új kolostort építtet, a kápolnát pedig bõvítteti. Könyvára mintegy 4000 kötetet számlált. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetõkertben áll. A Mike családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, kettõ kivételével mind magyarok. A zárda most elmegyógyintézet, de már épül mögötte az új kórház, és az egyház visszakapja az épületet. Itt született 1901-ben Kacsó Sándor író, krítikus. Itt élt és dolgozott Kájoni János ferences házfõnök, énekgyûjtõ és szerzõ.

Mikháza: székelykapu

31


Mikháza: az egykori ferences kolostor

Mikháza: régi ház

A kolostor mellett találjuk a Reneszánsz Panziót, ahol 15-20 euróért négycsillagos szállást kaphatunk, Ötven személy étkeztetésére alkalmas étterme van kandallóval, bár-

Mikháza: útmenti kereszt

Mikháza: székelykapu

ral, szabadtéri fedett terasszal. Bõ választékú menüiben fõ helyet foglalnak el a hagyományos erdélyi konyha különlegességei.

32 VÁRMEZÕ (románul Câmpu Cetãtii, németül Burgfeld): Nevét a felette magasodó Várhegyen állt egykori várról kapta. 1910-ben még nem volt lakossága 1992-ben 470 lakosából 458 magyar és 12 román volt. A Várhegy alatt a 18. század elején br. Bornemissza József állíttatott kápolnát, amely 1817-ben még állott, de Orbán Balázs már csak romjait látta. A hagyomány úgy tudja, hogy a pálosoké volt a kápolna a kolostorral, de errõl okleveles adat nincs. Mivel a hagyomány úgy tartja, hogy a nyárádremetei feszületet egy ideig itt is õrizték, valószínû, hogy a Köszvényesen, illetve Mikházán mûködõ ferencesek kápolnája volt. Itt van Románia legnagyobb pisztrángtenyészete, 1,3 ha-os, látogatható telep. Turisztikai központ, amely egyre inkább üdülõfalu jelleget kap, kitûnõ klímaterápiás hely. Javasolt túraútvonalak: 1. kék pont - Nagy-Mezõ havasra (3óra) 2. piros kereszt - Fenyves-tisztási õrház (7 óra, oda-vissza) 3. kék háromszög - Oborai legelõhöz, Görgény völgye felé, az úton sok juhásztanyával találkozhatunk A pisztrángtenyészet bejáratával szemben van a Halász Csárda, ahol akár saját magunk is megfoghatjuk az ebédrevalót. Itt készítik Erdély legfinomabb sült pisztrángját (10 dkg=4,40 lej). Több szállást is találunk, például a Vándor Fogadót, ez 16 fõs panzió (35 lej/fõ), 80 fõs vendéglõ, rendezvényekeket is lehet itt tartani, most bõvítik.

Szászrégen

Sült pisztráng a Halász Csárdában

A sátorral, lakókocsival utazókat várja a Mustáng Kamping. A Csilla Fogadót és vendéglõt az országút mellett találjuk. A romantikát, túrázást kedvelõknek épült 2006 õszén az igényes History panzió **** (69 Eu/2 személy/éj), van szauna és masszázs is. SZOVÁTA (románul Sovata, németül Sowata): a Székely-Sóvidék központja, Európa hírû üdülõváros. Szászrégentõl 45 km -re keletre a Mezõhavas délnyugati elõterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllõbe sietõ Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955-óta város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségrõl kapta a nevét, mások szerint szláv eredetû. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatele-

34


pültek. Elsõ fürdõje a 19. század közepén épített Gérafürdõ a Sóspataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan FelsõSzovátára a mai fürdõközpontba helyezõdött át a fürdõélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdõtelepet. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. A város öt sóstóból álló gyógyfürdõjérõl és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 –1880 körül alakult ki. Benne 66.000 m3-re becsült oldott sómennyiség van, a felszíntõl lefelé hõmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. A tó vize, valamint a benne található iszap reumatikus és nõi betegségeket gyógyít. A só

kitermelése valamint a sós tavak gyógykezelésre való felhasználása századok óta ismeretes. Többi tava a Mogyorós-tó, a Piroska-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. Némelyik vize tömény sóoldat, melyen lebeg a fürdõzõ. A Sóköze a város északkeleti végétõl délnyugat felé húzódó sóstavakban gazdag sókarszt terület, ahol a kõsó néhol 15-20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák õriztek. Itt született 1606. szeptember 29-én Damokos Kázmér püspök, gyulafehérvári és erdélyi apostoli helynök, a katolikus egyház megerõsítõje a reformáció után. A Medve tavon a strand nyáron 10-18 óráig üzemel (13-15 között zárva). Bejépõjegy: 12 lej a felnõtt, 8 lej a gyermek jegy. A Mogyorósi tóban is kiépített strandon lehet fürdeni 9-17 óráig. A Vörös tóban iszappal kezelhetjük magunkat ingyenesen.

A sétaút mellett láthatjuk az elõbukkanó sósziklákat

35


Szováta, a Medve tó látképe a stranddal

Szállodaépületek Szovátán

Medve tó

Vörös tó

A Zöld tóban és a Piroska tóban – mivel ezek nincsenek kiépítve – ingyenesen fürödhetünk. A tavak körül jól kiépített sétautak

húzódnak, és több helyen találkozunk sósziklákkal. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent József gyermekotthont mû-

36 ködtet Szovátán. Felelõs vezetõ: Pál Mária. Cím: RO-545500 SOVATA, Câmpul Sãrat 22 (Sómezõ utca 22). Tel: 00-40-265-571060. Mobil: 00-40-744-929579. Honlap: www.gportal.hu/portal/szovata/. E-mail: [email protected]. Szováta Szászrégen felõli része SZAKADÁT, amely az országút mellett fekszik, hosszan elnyúlt, laza beépítésû település, a Szakadát patak völgyét követve. A Sóvidék másik fontos települése PARAJD (Prajd) ez a tulajdonképpeni központja a Sóvidéknek, ahol minden a só körül forog. A sóbányászat a római idõkig nyúlik vissza, már akkor bányák mûködtek itt és Szovátán. A székelyek 1562ig szabadon használhatták a sót, majd a segesvári országgyûlés kimondta a só kitermelésének és árusításának állami monopóliummá tételét. 1780-ban nyíltak meg a harang alakú bányák, ahová falajtorján jutottak le. Késõbb, mikor a bányát már annyira mélyítették, bivalybõr málhában ereszkedtek le, és a sót is ezzel hozták a felszínre. A bivalybõr az egyetlen olyan állatbõr, amely ellenáll a só bomlasztó hatásának. Az 1800-as évek évek végén már lóvontatású felvonó mûködött. Jelenleg a só kitermelése gépesített. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A bánya levegõje száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet és megöli a kórokozókat, a hõmérséklete pedig egyenletes, a légúti

Nyárád-mente, Sóvidék megbetegedésben szenvedõk kiváló kezelési lehetõsége. A padlót alkotó só olyan, mintha márványból volna, a mennyezeten levõ rétegek pedig jól szemléltetik a sórétegek gyûrõdéseit a felette levõ rétegek nyomása alatt. A sóbarlangban található egy kis templom – melynek oltára is sóból készült –, ahol felváltva tartanak misét és istentiszteletet a különbözõ felekezeteket képviselõ papok, de rendeznek itt hangversenyeket is. A falu határában emelkedik az 576 m magas kõsó-szikla, amit Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vizû erek fakadnak. További nevzetessége a falunak a tömény sóoldattal rendelkezõ strandja, melyben a fürdõzõk a víz sûrûsége miatt lebegnek a vízen. A Sóbarlangba autóbusszal mehe-

Áprily Lajos emlékmû Parajdon

37


Sóhegyek Parajd határában

A sóbánya bejárata

Régi ház Parajdon

tünk be, 9 és 16 óra között ha 25 személy összegyûlik, indul busz, utána 16,45 és 18,45-kor fix járatok vannak. A belépõ felnõtteknek 15 lej, gyerekeknek 8 lej. A faluban található az Áprily-ház is, ahol Áprily Lajos a gyermekkorát töltötte, és aki idõs korára újra visszatért erdei házikójába, és ott töltötte a nyarakat. Parajdon épült fel a XIX. századi ipar egyik büszkesége a gyufagyár, amely, miután letarolták a kör-

nyékbeli lucfenyõket, megszûnt. A faluból kirándulás is szervezhetõ a Vár-hegyre (951 m), Rapsonné (vagy Rabsonné) várához, vagy a Siklodkõre. Mindkét helyen felfedezhetõk az itt épült várak maradványai, amelyek az erdélyi várrendszerhez tartoztak. A Sóbarlang közelében van a Sósfürdõ, amely sós vizû strand. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány napközi otthont hozott létre hátrányos helyzetû gyermekeknek.

38

A Görgény völgye

A Görgény völgye A Marosvásárhely felé vezetõ 15ös útról a Maros-híd után kell letérni a Görgény patak völgyébe Görgényszentimre és Laposnya, valamint a Görgényi havasok felé. A völgy településeinek lakói – Görgényszentimre, Görgényüvegcsûr és Laposnya-telep kivételével – többnyire románok. Az itt élõ lakosság fõ foglalkozása a fakitermelés és a fafeldolgozás. Régebben sok munkalehetõséget biztosított a fa fuvarozása és a Görgény folyón való tutajozás. Napjainkban a szászrégeni vállalatok és a Mocsár-erdõ közelében levõ baromfitelep kínál megélhetési lehetõséget. GÖRGÉNYSÓAKNÁN (Jabenita), (7 km) már a rómaiak idejében is sóbánya volt. Fürdõtelepén ma is mûködik egy sós fürdõ az egykori sóbánya helyén. A legkoncentráltabb sós vizek közé tartozik, jó eredménnyel használják köszvényes megbetegedés ellen. A medence jó állapotban van, mellette fürdõházzal, kempinggel, vendéglõvel, amelyek június 15-tõl szeptember 1-jéig vannak nyitva. A személyzet sajnos nem tud magyarul és nem túl szívélyesek a vendé-

Görgénysóakna, fürdõ

gekkel, ezért nem csoda, hogy alig van vendég. GÖRGÉNYSZENTIMRE Szászrégentõl 12 km-re keletre, a Rákóczihegy és a Mocsár-erdõ közötti völgyben fekszik. Lakóinak száma 2002-ben 6382 fõ volt, ebbõl 4249 fõ román, 1939 fõ magyar, 239 fõ cigány és 1 fõ német. Régebben elsõsorban a váráról volt nevezetes, mely a Rákóczi-hegyen épült. A várat és a hozzá tartozó uradalmat az erdélyi vajdák, a székely ispánok, majd az erdélyi fejedelmek birtokolták. A II.Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején, Ráthoni görgényi kapitány és Rabutin császári hadvezér seregei között vívott harc után a várat az osztrákok 1708-ban földig rombolták. A lerombolt vár köveibõl a vár helyén az 1730-as években kis kápolnát építenek. 1867-ben toronynyal egészítik ki. Errõl beszél az itt

Görgényszentimre, kastélypark

39

A Görgény völgye

Görgényszentimre, a kastély látképe

Görgényszentimre, arborétum

A Görgény patak

látható felirat: „Újjáépíttette Kovácsoczi és Görgényi egri prépost kanonok. Építõ Szász János”. A település egyéb nevezetességei: a barokk stílusú kastély, a botanikus kert, a Rákóczi-hegyen emelt

kápolna, a papír- és porcelángyár. A több épületbõl álló kastély építésének ideje ismeretlen. Feltételezhetõ, hogy a lerombolt vár köveibõl épült a Rákóczi György-féle vadászkastély alapfalainak felhasz-

40 nálásával, a XVIII. század második felében. Itt most erdészeti szakiskola és Vadászati múzeum van. A kastélyt eredetileg a XVIII. század végén a Bornemissza család építtette, majd Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett. A kastély mögött 10,5 hektáros arborétum (Parcul dendrologic) terül el, amely látogatható. A porcelángyár a XVIII. század elején létesült, tevékenységét az elsõ világháború elõtt szüntette be. Görgényszentimre nevezetes épületei még a templomok. Három temploma közül a református a legrégebbi, melyet 1760-ban, a régi templom alapjaira építettek. A római katolikus templom 1894-95ben épült. Görgény erdõségei I. Rákóczi György fejedelem nagy vadászatainak színhelyei voltak, de kedvelt vadászóhelye volt Rudolf trónörökösnek is. A mai plébániatemplomot 1896ban építették. GÖRGÉNYÜVEGCSÛR (románul Glãjãrie, németül Görgenyer Glashütte): Szászrégentõl 19 km-re északkeletre a Görgényi-havasok lábánál fekszik. A falu az itteni erdõ kiirtásával keletkezett, amikor 1778 körül ifj. Bornemissza János az itt levõ üveghutához üvegcsûrt telepített. 1847-ben lett önálló község, az üveghuta az 1870-es évekig mûködött. A falu kõfaragói, építészei híresek. 1910-ben 1254, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel. A trianoni békeszerzõdésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott. 2002-ben 1800 lakosából 1528 magyar, 272 román volt.

A Görgény völgye

Az egész völgyet uraló ortodox templom Libánfalván

LIBÁNFALVA A falu 1990 márciusában vált hírhedtté, a marosvásárhelyi pogrom idején. A szélsõséges Vatra Romaneasca a Görgény-völgyi, többnyire libánfalvi és hodáki román parasztokat riasztotta, akiket – vasvillával, botokkal felszerelkezve – autóbuszokkal, teherautókkal szállítottak Marosvásárhelyre, „megvédeni Erdélyt a magyaroktól”. A magyarok gyertyás, könyves békés demonstrációját a magyar oktatásért „Megöljük Bolyait és Sütõt” felkiáltással a félrevezetett parasztok verték szét. Többek között Sütõ Andrást is súlyosan bántalmazták, fél szeme világát is ekkor vesztette el. Az országút már Libánfalván elromlik, hiányos macskaköveken döcöghetünk, a falu után pedig egész Laposnyáig csak terepjáróval ajánlatos menni. Ez több, mint 20 km.

41

A Görgény völgye

A Görgényi-havasok lábánál, Görgényüvegcsûr felé

Zúgó a Görgény patakon

LAPOSNYÁN (44 km) a vadászkastély 1941-44 között épült. A vidék elsõrangú nagyvadas vadászterület. Az erdõ bõvelkedik nagyvadakban (medve, szarvas, farkas, hiúz, fajdkakas). A patakok pisztrángban dúsak. A Gör-

gényi-havasoknak az utóbbi idõkig hatalmas erdeiben alig járt turista. A legmagasabb csúcsok a Fancsal-tetõ (1648 m) és a Mezõhavas (1777 m). Laposnyától az Öreghegyen át Gyergyóba lehet átmenni.

42

A Maros völgyén Borszékig

A Maros völgyén Borszékig Szászrégenbõl a Str. Panduriloron, a Toplita (Maroshévíz) jelzés mentén kell elindulni észak felé a Maros völgyében. Ez talán utazásunk legszebb része, mert nem csak a marosvécsi kastélyt nézhetjük meg, hanem az osztrák tájakkal vetekedõ Maros-szorost is. A Maros kiválóan alkalmas horgászatra, lépten-nyomon pisztrángozókkal találkozunk, akik gumucsizmában állnak a zúgó folyó alig lábszárig érõ vizében. MAROSFELFALU (románul: Suseni, 2002-ben lakóinak száma 2317 fõ, ebbõl román 1423 fõ, ma-

gyar 685 fõ, cigány 207 fõ, német 2 fõ) már csak emlékeiben õrzi múltját. 1319-ben Feelfalu néven írják az oklevelek. 1332-ben plébániatemploma van. A megmaradt stílusformák alapján a település határában levõ templom építési idejét a XIII. századra teszik. Szentélye még félköríves, gömbboltozattal. Ablakai körívesek. Ugyanakkor azonban a gótika is jelentkezik: diadalíve, ablakai és ajtókeretei is csúcsívesek. 1913-ban a református egyház új templomot épített a faluban és a Maros árterületen álló templomot magára hagyták. A szentélyben lé-

43

A Maros völgyén Borszékig võ igen értékes XIII. századbeli falfestményeket a Magyar Mûemlékek Országos Bizottsága még a század elején lemásoltatta. Az egyik falfestmény például Krisztus keresztrõl való levételét örökíti meg, leeresztett testét a siratók fogadják, a Szûzanya pedig Jézus fejét öleli át és csókolja. A további pusztulás megállítására az 1970-es években tartósítási munkálatokat végeztek, a szentély boltozatának beszakadását megakadályozták és a hajó pusztán meredõ falait megerõsítették, de az elhagyott templom annyira elromosodott, hogy tetõzetét, a portikuszokat és a haranglábat lebontották, a többit meg eltüntette az idõ. Ferences kolostor. 1427-ben oklevél szól az ekkor alapított ferencesek kolostoráról: V. Márton pápa az erdélyi püspökhöz küldött levelében meghagyja, hogy Veroi és Losonczi János által építtetett ko-

lostort hagyja jóvá és az „observans cseri barátokat” erõsítse meg a kolostor birtokában. 1433-ban IV. Jenõ pápa az erdélyi püspöknek megparancsolja, hogy a Losonczy János fia, Dezsõ kérésére küldjön observans ferences testvéreket a Szent Mihály-kolostorba. 1541-ben a kolostor olyan állapotban van, hogy lakhatatlannak ítélik és a tartományi gyûlés úgy határoz, hogy a testvérek hagyják el, ha a „kegyúr” nem javíttatja ki. 1544-ben a kolostor felépítésére, illetve javítására Bethlen Farkas és Kendi Ferenc lépéseket tesznek, és szerzeteseket kérnek. Ebbõl az tûnik ki, hogy 1541-ben a kolostor kijavítására nem kerül sor. A Nagyváradon ülésezõ káptalan Bethlen és Kendi kérésének teljesítését feltételekhez köti, többek között, hogy biztosítsák megélhetésük anyagi alapját és védjék meg a szerzeteseket a terjedõ lutheraniz-

A marosvécsi kastély látképe

44


mus ellen. Úgy látszik, a feltételek nem teljesültek és bizonyára a lutheranizmus térhódítása miatt nem is kerül sor a kolostor javítására és benépesítésére. A középkori katolikus lakosság a reformáció korában lutheránus lesz, majd református. Már 1525ben Johannes Clementis plébánost hitújítással vádolják. A lutheránus vallás is egy ideig fennmarad, mivel a lakosság egy része szász volt, de végülis a templom a reformátusoké marad. A lutheranizmus térhódítása – amint a kolostor sorsa érzékelteti – már 1544-ben nagyon elõrehalad. Ezután csak a plébániatemplom szerepel a forrásokban, és a kolostor templomával együtt nyomtalanul eltûnik. Csak a hagyomány õrzi helyét, misze-

rint a falutól észak-nyugatra esõ dombon állott. MAROSVÉCS (Brâncovenesti, németül Wetsch) Szászrégentõl 10 km-re északkeletre a Maros jobb partján fekszik. 1910-ben 1190, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel. 2002ben 1715 lakosából 1107 magyar, 479 román, 129 cigány volt. Elsõ vára a mostani kertjében lévõ római castrum maradványaira épült és 1228-ban már állott. 1537 és 1555 között Kendi Ferenc átépítései következtében nyerte el mai alakját. A 17. században leégett. II. Rákóczi György adományozta a Kemény családnak. A Rákóczi-szabadságharc alatt félig romos állapotban állott, de nemsokára hely-

A marosvécsi kastély látképe a XIX. század végén

45


Wass Albert síremléke

Báró Kemény János síremléke

Átjáró a park felé

A Kuncz Aladár emlékasztal

reállították és még egy emeletet építették rá. A századelõn helyreállították.

A kastély bejárata

46


A falu északi végében alacsony dombon emelkedik kétemeletes várkastélya. A park nagy része mára elpusztult. A parkban található az öreg tölgyfák alatt a Kuncz Aladár emlékére emelt kõasztal, Kós Károly alkotása. Felirata: Kuncz Aladár emlékére a X. találkozó alkalmából az Erdélyi Helikon írói 1935. A vár kertjében temették el báró Kemény János írót, a Helikon Társaság alapítóját 1971-ben, valamint feleségét Augusztát és leányát Kliót. A síremlék Szõke József szobrászmûvész alkotása. Itt emeltek emlékkövet 2000-ben Wass Albertnek, aki szintén az alapítók közé tartozott. Hamvainak egy részét egy urna rejti a sírem-

lékben, más részét az Isten Székérõl szórták szét, a harmadik része az Egyesült Államokban van. Magyargyerõmonostori báró Kemény János (Pittsburgh, USA, 1903. szeptember 5. – Marosvásárhely, 1971. október 13.) erdélyi mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926). Gyermekkorában visszakerült Erdélybe, a középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte. 20 éves korában szerepelt a fiatal erdélyi költõk bemutatkozó kötetében, a Tizenegyek antológiájában. 1923 õszén feleségül veszi a görög származású Auguszta Paton-t. Hat gyermekük születik. 1926-ban a marosvécsi kastélyában írói találkozót szervezett Kuncz Aladárral.

A marosvécsi Kemény kastély a múlt század elején

47


Báró Kemény János emléktáblája a kastély falán

A Helikon tagjainak plaketjei a Keményemlékszobában

A református templom harangtornya

Itt alakult meg az helikoni közösség, amely 1928-tól Erdélyi Helikon címen adott ki irodalmi folyóiratot. 1930-tól a kolozsvári magyar színház igazgatója. 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el írói munkásságát. 1945 után fizikai munkás volt, majd Marosvá-

sárhelyen a Színmûvészeti Fõiskola könyvtárosa, késõbb az Új Élet címû marosvásárhelyi lapnál dolgozott. 1957-tõl sorban jelentek meg írásai, viszont a tervezett több kötetes önéletrajzi regényébõl csak az elsõ kötetet sikerült befejeznie 1971-ben bekövetkezett haláláig. Az Erdélyi Helikonba tömörült írók minden nyáron, egészen 1944ig találkoztak a kastélyban Az 55 résztvevõ legismertebb tagjai: Áprily Lajos, Balázs Ferenc, gróf Bánffy Miklós, Dsida Jenõ, Hunyady Sándor, Kuncz Aladár, Molter

48 Károly, Berde Mária, Gulácsy Irén, Kós Károly, Reményik Sándor, Makkai Sándor, Tamási Áron, Nyírõ József és Wass Albert voltak. A II. világháború alatt és után a kastély értékei, köztük a hatalmas könyvtár is elpusztult. Volt munkaszolgálatos tábor, kiskorúak javítóintézete és mostanáig szellemi fogyatékosok otthona. A kárpótlás során a Kemény család visszakapta a kastélyt, a park mögötti részen épül már az új kórházépület. A középkori templom a faluban, a mai papi telken állott „az udvartul nem messze”. Helyette 1727-ben Kemény Simonné építtette a dombon álló református templomot a falu felett, a vár alatt. Az okiratok szerint „tisztességesen és ékesen elkészült templom”. Mellette találjuk a fa haranglábat. A templomhelyet és a cinterem helyét a patrónusok adományozzák, amint azt az 1751. évi vizitációs jegyzõkönyv megállapítja. Az 1760. évi vizitációs jegyzõkönyv már felpanaszolja, hogy „a templomon nagy hasadások vannak”, 1767-ben pedig már „a ruina annyi itt, hogy szenvedhetetlen”. Az 1770-es emléktábla javítását örökíti meg, de 1783-ban újra „ruináról” van panasz. Az országút mellett, a kastéllyal szemben találjuk a Kemény-emlékszobát, ahol Fábián Ferenc kalauzolja a látogatót. Marosvécsen született Varró János író. DÉDA (24 km) fontos vasúti csomópont s egyben jó kiindulópont a Kelemen-havasok tájai és az Istenszéke (1370 m) felé. Elsõ okleveles említése: 1393-ból származik.

A Maros völgyén Borszékig Görög-keleti kolostor alapítása a XV. században, amely a XVIII. században elpusztul. 1913 lakosból 1888 román, 18 magyar, 7 cigány – 1787 ortodox, 4 görög katolikus, 3 római katolikus, 12 református, 101 pünkösdista. Ezután RATOSNYA és PALOTAILVA érintésével GÖDEMESTERHÁZA következik a szûk Marosvölgyben. Ez a vidék Erdély legszebb tájaihoz tartozik, keresztülvisz a romantikus Maros-szoroson. MAROSHÉVÍZ (korábban Oláhtoplica, románul Toplita, németül Töplitz) A gyergyói fakereskedés és marosi tutajozás egykori központja. Gyergyószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra a Maros völgyszorosának kapujában fekszik. Településrészei: Válya, Zenkány, Vugány, Kelemenpatak, Székpatak, Moglanyest, Magyarós és Lunkány. A település valószínûleg egykori irtványtelepbõl fejlõdött ki. 1910ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. A moglanyesti Nagyasszony kolostortemplomot 1658-ban György István moldvai fejedelem építtette felesége Safta részére, fából. Mûemlék fatemplomát amely Szent Illés kolostor mellett áll 1847ben építették a Maros megyei Gödemesterházán. 1910-ben szállították ide kolostoralapítás céljából, majd 1924 és 1928 között bõvítették. Másik ortodox fatemploma 1867-ben épült.

50 Református temploma 1895-ben épült, a II. világháborúban megrongálódott, de kijavították. A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon. Fenyvesek övezte gyógyfürdõtelepe a Fenyõ vagy Bánffy-fürdõ üdülõközpont, 655-690 m magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. 26 °C-os rádioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van. A fürdõtelepet 1882-ben Bánffy Dániel kezdte építtetni. Az Urmánczy-fürdõ 1959-ben épült a Maros mellett, 25 °C-os vize van A várostól 9 km-re elsõ világháborús emlékmû áll. Borszék felé indulva a városból kiérve jó minõségû úton kapaszkodhatunk fel a Borszéki hágóra (1105) méter, ahol egy tál kiváló csorba mellett megpihenhetünk a Vanda vendéglõben. BORSZÉK (románul Borsec, németül Bad Borseck) A Székelyföld legészakibb települése Maroshévíztõl 23 km-re keletre a Bor-patak völgyében fekszik, a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok tálálkozásánál. Neve a magyar bor (itt borvíz, ásványvíz értelmû) pataknévbõl származik, melyhez a magyar szeg (= szeglet, sarok) utótag társult, amely az idõk folyamán a szék (= vizes terület) fõnévvel cserélõdött fel. Már a 16. században ismert gyógyvize, több mint 30 bõvizû borvízforrása van. A fürdõ a falutól 4 kmre 900 m magasan található. Az itteni borvizet szekereken messze vidékekre is elhordták a helybeli székelyek. Fürdõháza 1725-ben

A Maros völgyén Borszékig épült, borvizét már 1770-ben palackozták, 1793-ban vegyelemezték. Szénsavtartalma magas, a tizenöt forrás mindegyike más más összetételû. A rohamosan fejlõdõ település 1968-ban kapott városi rangot. 1910-ben 1862 lakosából 1702 magyar, 126 román, 125 zsidó és 10 német. 2002-ben 2864 lakosából 2240 magyar, 607 román és 14 cigány volt. A Borszéki-medencében aránylag késõn telepedett meg állandó lakosság, a vidék elszigeteltsége, a nagy kiterjedésû erdõk, az éghajlat zordsága nem kecsegtette a letelepedni vágyókat. Egyes házak, szállások, fürdõházak voltak ugyan a 18. század elsõ felében, sõt valószínûleg már ezt megelõzõen is, ezeknek lakói azonban nagyrészt fürdõvendégek lehettek, akik Borszéket a nyári idõben keresték fel. Bethlen Farkas „Históriája” tesz elõször említést a borszéki borvízrõl, amelyet a Gyulafehérvári udvarban gyógyítási céllal fürdésre használt Báthory Zsigmond. A 18. Századtól „Borszék mezeje” néven vált ismerté (Orbán Balázs is e néven említi), és legeltetésre használták. Az állandó település létrejötte az Üveggyár létesítésével hozható kapcsolatba (1806). Borszék a 19. század végéig nem volt önálló közigazgatási egység. Ditróhoz tartozott, önállóságát csak 1896-ban nyerte el. Bethlen Farkas gróf 1847-ben megjelentetett „Históriájában” említést tesz Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem olasz orvosának, Bucellának utasításáról (1594. augusztus), hogy „hozattassék zárt hordókban a Lobogó forrás vize, hogy abban

51

A Maros völgyén Borszékig naponta a nagyságos fejedelem megmártassék és ezáltal megszabadultatik nyavalyájától…”. Johannes Fridvalszki az 1764-ben többek között így ír: „Borszék a reményvesztett betegek menedéke.” 1762-ben több épület létezik, köztük a Határõrség háza, amit két évre rá követ a Tisztikar Üdülõháza is. Anton Kurz-nak, a Brassóban

Áfonyaárusok a Borszéki hágón

Szénagyûjtés Borszék felett

Borszék, a fürdõtelep bejárata

52


1844-ben kiadott német nyelvû „Borszék Erdély csodálatos üdülõje” címû írásában Bánffy Dénest, Erdély gubernátorát és Bukow császári tábornokot említi, akik 1776ban idelátogattak és gyógykezeltették magukat. Heinrich Johann Kranz 1777-ben a korabeli Habsburg birodalom ásványvizeit veszi boncolás alá, és Borszék vizét kitûnõ minõségûnek találja. E mérlegelés mozgásba hozza a korabeli orvosokat és beindul a borszéki víznek a népszerûsítése és gyógyászati hatásának érvényesítése. Kezdetét veszi a telep kialakulása. Kezdetben szász és örmény befektetések jelennek meg, a múlt század második harmadában pedig tömegesen emelkednek ki az üdülést szolgáló faházak. A tulajdonképpeni fürdõtelep a múlt század második harmadában kapja meg a még ma is létezõ arculatát. Ebben a munkában oroszlánrésze van a bécsi Zimmethausen Antal geológusnak, akit az utókor úgy

emleget, mint Borszék fürdõ megalapítója. A forrásokat vegyelemezteti Szebenben, Pest-Budán és Bécsben. Ez már elegendõ volt a víz kereskedelmi forgalmazásához. Ditró-Szárhegy közbirtokosságától bérbe veszi a fürdõtelepet és beindítja értékeinek kiaknázását. Neves személyiségek is láto-

Borszék, Petõfi forrás

Borszék látképe a XIX. század végén

53


A fürdõtelep egykori, pusztuló villái

A bezárt fürdõkórház

A Lázár forrás

Erdei sétaút Borszék fölött

A Medve barlang szurdoka

54


gattak ide: Blaha Lujza, Mihai Eminescu, Vasile Alecsandri. A 20. század minden megpróbáltatásai különösen a két világháború és az impériumváltás a töretlenül fejlõdõ, immáron világhírû fürdõt kedvezõtlenül érintették, amelyre ráadásként a szocializmus építésének hazug gazdaságpolitikája már csak kegyelemdöfést adott. Borszék, az egykoron Karlovy Varyval, Badennel, Tátrafüreddel egyenrangú fürdõhely ma már csak árnyéka önmagának. A gyönyörû sétányok, a bájos fürdõpavilonok, de fõleg a gyógykezelõ köz-

pont teljes mértékben leromlottak, és a sajátos fürdõhelyi „színes világ” csak az emlékezetben maradt fenn. A parkolóból a fürdõtelepre vezetõ út mellett ép házat alig találunk, az evés-ivás is gondot okoz, egy-két alacsony színvonalú sörözõt találunk csak. A hajdani fürdõkórház is bezárt, a fedett fürdõépület alsó szintje szétverve. Szállást inkább az új részen találunk. A fürdõteleprõl kellemes sétákat és kirándulásokat tehetünk a környékre. Könnyû, egyórás sétával elérhetõ a Medvebarlang sötét szurdokja, majd a Jégbarlang, útközben fedett mofettával is találkozunk. Hosszabb séta és túra vezet, kiépített jelzéssel a Bagolyvárhoz, a Bükk-havashoz stb. A fürdõtelep bejáratánál lévõ információs épületben színes ismertetõt kaphatunk a túrákról és a szállásokról.

A hajdani fedett fürdõ szétvert földszintje

Egy romlásnak indult villa

Fedett mofetta az erdõben

56

Beszterce felé

Beszterce felé A Kolozsvár, Beszterce (Cluj, Bistrita) felé jelzett 16-os úton (Str. Mihai Viteazul) indulunk el, majd a városból kiérve a 15A útra fordulunk. Tekeújfalu (Lunca) után jobbra visz egy 3 km-es burkolatlan, köves, de járható út LUDVÉG (Lúdvég, 1910 és 1918 között Ludvég, románul Logig, németül Ludwigsdorf) faluba. Szászrégentõl 19 km-re északnyugatra, a Mezõség keleti peremén, 430 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A 14. században szász falu volt. A 20. századig folyamatosan Kolozs vármegyéhez, evangélikus egyháza pedig a tekei káptalanhoz tartozott. A 17-18. században a szászok mellé románok és magyarok is beköltöztek, de a három nemzetiség mindvégig fertályok szerint elkülönülve élt. 1944. szeptember 15-én a német

hadsereg a szászok háromnegyedét evakuálta, de többségük a háború vége után hazatért szülõfalujába. 1953 és 1957 között 65 magyar lakosa költözött a zsil-völgyi bányavidékre. 1992-ben 537 lakosából 399 volt román, 86 magyar és 52 német nemzetiségû volt. A faluban mintha megállt volna az élet, szinte idõutazást tehetünk az ötvenes évekbe. Megkereshetjük a 18. századi Farkas-udvarházat, amely mûvelõdési házként üzemelt, jelenleg felújítás alatt áll. Régi temploma a XVIII. század közepén összeomlott, 1782-ben építettek újat. TEKE (románul Teaca, németül Tekendorf): A Mezõség keleti peremén, Szászrégentõl 25 km-re északnyugatra, Besztercétõl 36 km-re délre fekszik. 2002-ben 2089

Ludvég, Farkas udvarház

57

Beszterce felé

Ludvég, falurészlet

lélek lakta, közülük 1369 román, 484 magyar, 196 cigány és 40 német nemzetiségû. Mivel flamand telepítés, legalább egy évszázaddal elõbb temploma volt. A középkori építésû evangélikus templom megõrizte gótikus jellegét a mai napig. Elõdje a XIII. századi bazilika-templom. A mai a XIV. században épült. A XV. században építik tornyát. A déli oldalhajóban falfestmények nyomai maradtak fenn. Amikor a városnak szász nemzetiségû vezetése volt, a templomot elkezdték felújítani, azonban három éve, amióta román nemzetiségû a polgármester, a felújítás megállt, a templom állaga folyamatosan romlik. A középkorban szász település volt. 1403-ban már iskolája mûködött. 1446-ban mezõvárosként említik, Szent László napján országos vásárral. 1486-ban földesura, Szobi Mihály fölmentette a jobbágyi szolgáltatások alól és két újabb vá-

Teke, evangélikus templom

Az evangélikus templom gótikus ablakai

58

Beszterce felé

sár tartására adott szabadalmat. Ekkor több halastóval bírt. 1566ban mint bortermelõ város olyan kiváltságot kapott, melynek értelmében területére tilos volt sört bevinni. Az 1600-as években elpusztult. A 17-18. században a Wass család birtoka volt. 1734-ben hétfõnkénti hetivásár tartására nyert szabadalmat. 1750-ben 284 adózó háztartást számlált. Városias kultúráról árulkodik, hogy a 19. század elsõ felében a különbözõ felekezetekhez tartozó felnõtt polgárok túlnyomó többsége legalább a nevét le tudta írni. 1848 õszén román népfölkelõk táboroztak a városban, hozzájuk csatlakozott a kétszáz fõs szász nemzetõrség is. Ezért 1849. január 7-én a magyar hatóságok tízezer forintos hadisarcot róttak ki rá. 1850-ben a városvezetés kérelmezte, hogy kiválhassanak Kolozs vármegyébõl és csatolják a helységet a Szászföldhöz. NAGYIDA is szász alapítású település, de a szegénység és elhanyagoltság tükrözõdik házain. Evangélikus templomának már csak a tornya áll az országút mellett, hajdan gazdag szász házai is pusztulnak, a domboldalon cigányputrik sorakoznak.

Szász ház

Nagyida, pusztulóban lévõ templom

A „nagyidai cigányok” viskói

Beszterce elõtt mintegy 20 km-re találjuk HARINÁT (románul Herina, németül Münzdorf), ahol a környék legértékesebb mûemlékét, egy Árpád-kori templomot csodálhatunk meg. 1246-ban Herina néven említik elõször. Nemesi udvarháza 15. századi késõgótikus eredetû volt, melyet a 17. század elején átépítettek. 1900 után még lakták, de 1948-ra nyomtalanul eltûnt. 1910-ben a falunak 989 német, román és cigány lakosa volt. A trianoni békeszerzõdésig

60

Beszterce felé

Beszterce-Naszód vármegye Besenyõi járásához tartozott. Evangélikus temploma tatárjárás elõtti, a XII. század végén, vagy legkésõbb a XIII. század elején épülhetett, legkésõbb 1215-ben, amit tiszta román kori stíluselemei is megerõsítenek. Oldalhajóit elválasztó árkádjai körívesek, ablakai is. A pilléreken nyugvó és szokatlanul magasra nyúló oldalfalai az oldalhajók fedélzete fölé nyúlnak és köríves ablakai révén világítják meg a fõhajót. Az árkádokat alátámasztó pillérek eredetiek: váltakozó négyszög, nyolcszög és kör alakú alappal. Nyugati homlokzatán, a mellékhajók folytatásaként, két ikerablakos torony emelkedik. A tornyokat eredetileg kõsisakos csúcs zárta le. A déli tornyot újjáépítették, mert a XIX. században leomlott, részben a homlokzatot is magával rántva. 1890-re készült el, de az eredeti

mûvészi kõfaragványokat már nem újították fel. Szentélye félköríves, 6 lépcsõvel magasított padlóval. A mellékhajók apszisa

Harina, a templom kapuja

Harina, a templom apszisa

Harina, templom

61

Beszterce felé

Harina, templom

Harina, a templom a tájban

belül félköríves, kívül a fal szintjével egyenes. Szentségfülkéje már gótikus kori. Szentélye boltíves, a hajót deszkamennyezet fedi, melyet 1748-ban felújítottak.

1270-bõl származó keresztelõmedencéjének dombormûve egy lovat ábrázol és indákkal díszített. A nagyszebeni Bruckenthal Múzeum õrzi.

62

Beszterce felé

BESZTERCE (románul Bistrita, németül Bistritz, korábban Nösen) Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik. Nevét arról a folyóról kapta, amely mellett fekszik. Az pedig a szláv bystrica (= gyors folyású patak) víznévbõl származik. 1910ben 13 236 lakosából 5835 német, 4470 román, 2824 magyar volt. 2002-ben 81 259 lakosából 73 613 román, 5204 magyar, 1958 cigány és 484 egyéb volt. Már az õskorban lakott hely, majd római település. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nõsen néven alapítottak várost. Elõször 1241-ben említik, de rögtön ezután a tatárok elpusztították, majd 1284-ben ismét felégették a várost.

Károly Róbert alatt fejlõdött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyérõl, és önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista mûveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erõsítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta. 1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661ben elfoglalta a török de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lõrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.

Díszes pad a templomban

A lábas házak árkádjai

A templom kulcsa az országúton átvezetõ zebra melletti zöld színû házban található.

63

Beszterce felé

Beszterce, evangélikus templom

Beszterce, lábas ház

64 1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak. Fõterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kõbõl faragott szószéke 16. századi. 16–17. századi keleti szõnyegeit szász kereskedõk adományozták. A templom felújítása jelenleg is folyik, tornya fel van álványozva. Külsõ falán a renoválásnál egy kõtáblát és egy szobrot is feltártak. Két régi padja érdemel még említést: az 1508-ból való (8 üléses) felirata: „Hoc opus fecit fiert dominus magister Hospitalensis Anno Domini 1508 per magistrum Anthonium mensatorem”, az 1516osé pedig: „Hoc opus fieri fecit venerabilis pater Benedictus de Bethlem ordinis praedicatorum ad honorem beate Mariae Viginis 1516.” Az újjáépítés elõtti korból megõriztek néhány kõszobrot a sarkokon álló fülkékben; ezek: egy miseruhás pap, Szent Miklós, Szûz Mária és egy páncélruhás lovag. A 15. századi lábasházak gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezetõ Borgói-hágó közelsége miatt jelentõs kereskedelmet folytatott. A ferences templom 1270 körül

Beszterce felé

Kõtábla a templom falán

épült gótikus stílusban, 15. századi falfestményei vannak. A templomot a XIX. században a görögkatolikusok vásárolták meg, jelenleg ortodox templom. A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-bõl származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei Szójegyzéket. Besztercén született 1892-ben dr. Haynal Imre orvos, a magyar belgyógyászat jeles alakja. SÓFALVA (Alsósófalva, románul Ocna de Jos). A falu Székelyudvarhelytõl 36 km-re északnyugatra a Korond bal partján, Felsõsófalvától 1 km-re nyugatra fekszik. 1910-ben 1981, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben 1680 lakosából 1622 magyar és 58 cigány volt.

65

Beszterce felé

Beszterce, a hajdani ferences templom

Sófalva, ortodox fatemplom

Útközben

Református temploma 1816 és 1822 között épült, tornya a II. világháborúban megsérült. Itt született 1909-ben Bíró Sándor történész, 1926-ban Kusztosné Szabó Piroska népzenekutató és 1933ban Sükösd Ferenc festõmûvész. Említésre méltó még ortodox fatemploma.

Mindenfelé birkanyájakkal találkozunk

66

Beszterce felé

NAGYSAJÓ (Sieu) felé haladva több kisebb falun megyünk keresztül, majd Sajó után jobbra egy mellékút vezet PASZMOSRA. Elsõ ízben 1228ban említik. A XV. században épül gótikus csarnoktemploma. Késõbb a gótikus mennyezetet eltávolítják, de szentségfülkéje megmaradt. Ma görögkatolikus templom. 1975-ben renoválták, most romos állapotban van. A falu határában természetvédelmi területet találunk, évszázados fenyõkkel. Visszatérve a fõútra MONOR után jobbra eltérve BÁTOS, majd DEDRÁDSZÉPLAK következik. Elsõ említése (1228-ból Sceploc néven) a Gertrúd elleni összeesküvés kapcsán merül föl. Ekkor jobbágyfalu, a Farkas család birtoka. 2002ben 690 lakosából 363 román, 219 magyar, 108 cigány. Református

A dedrádszéplaki templom kazettája

templomának, amely a falu fölötti dombon emelkedik, kazettás mennyezete a felirat szerint 1670ben készült. Említésre méltó még szép cinterme, amelynek kapuja a népi építészet szép alkotása. A következõ falu DEDRÁD. 2002ben 1526 lakosából 1394 román, 50 magyar, 31 cigány és 51 szász volt. Dedrád után hamarosan Szászrégenbe érünk.

A dedrádszéplaki templom alsó fakapuja

67

Beszterce felé

A paszmosi görögkatolikus templom

Természetvédelmi terület Paszmos mellett

A dedrádszéplaki templom belseje

Dedrád, templom

Kilátás Dedrádra a dedrádszéplaki templom tornyából

68

Szászrégeni híres személyiségek

Szászrégeni híres személyiségek KOCSIS ELÕD szobrászmûvész 1948 május 13-án született Abafáján. A marosvásárhelyi Képzõmûvészeti Középiskola után, ahol mestere Izsák Márton volt, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzõmûvészeti Akadémiát 1968 és 1973 között végezte el. Mestere Boris Caragea volt. Elõször Friedrics Storck ösztöndíjas, majd a Román Képzõmuvészeti Szövetség tagja lett. 1973 óta szerepel nemzetközi egyéni és csoportos kiállításokon. Számos köztéri és beltéri szobrot készített egyházi megrendelésre. 1987-ben telepedett át Magyarországra, a Magyar Képzõ- és Iparmûvészeti Szövetség tagja. Számos kisplasztikája, plakettje és érme található magán és közgyûjteményekben. KOÓS FERENC (Magyarrégen, 1828. okt. 18., Brassó, 1905. nov. 27.): református lelkész, tanár, író.184046: és 1850-55: a marosvásárhelyi református kollégiumban tanult; részt vett a szabadságharcban. 1855: Bukarestben lelkész és a református iskola tanítója. 1870: a dévai, 1873: a máramarosszigeti tanítóképzõ igazgatója. 1876-93: beszterce-naszódi tanfelügyelõ. Sokat foglalkozott a kisebbségben élõ és a szórványmagyarság, valamint a székely kivándorlás kérdéseivel. 1858: végigjárta a moldvai csángó falvak egy részét, és az egyházkerület, a falvak, a lélekszám és a használt egyházi nyelv szerint kimutatást készített róluk. Nagyszámú cikket, tudósítást, napi jegyzetet írt.

Koós Ferenc

Emlékiratai forrásértékûek. Cikkei: A csángó testvérek Jászvásárban (Napkelet, 1858); A moldvai magyarok sorsa (Az Ország Tükre, 1864); A moldvai magyarok állapota (Vasárnapi Újság, 1864). Mûvei: Életem és emlékeim. 1-2. köt. Brassó, 1890. (részletei: A föld megõszült I:509). DR. HORVÁTH LÁSZLÓ (tudós, Hollandiában tanult) 1961-ben mártírhalált halt református lelkész, aki ötször ült börtönben a magyarságért, az egyházért való kiállása miatt,végül ott is halt bele a kommunista ANTAL GUSZTÁV református lelkipásztor. A város (post mortem) díszpolgára. Született 1905-ben Kispetriben, ahol édesapja Géza református lelkész volt. Középiskolába Kolozsvárott járt, és a teológiát is ott végez-

Szászrégeni híres személyiségek

Dr. Horváth László

te 1924-32-ben. Lelkészi mûködését Kolozsvárott kezdte, aztán mûködött Brassóban, az Udvarhely Megyei Peták községben, ahol vezetõ lelkész volt. 1935-ben a szászrégeni egyházközség választotta meg lelkészének. Katonai szolgálatát a román uralom alatt teljesítette. A román rabság idején sok üldöztetésben volt része töretlen magyarsága miatt. Törvényszéki, majd hadbírósági eljárás alá került magyar nemzeti eszmék propagálása miatt. KOHL ISTVÁN, az ornitológus és muzeológus (1922. július 30. Szászrégen – 1998. március 24. Szászrégen) Édesapja szûcs és preparátormester volt, a Sörház utcai kis mûhelyében dolgozott mint kisiparos, ahol késõbb István fia a méltán híres madárgyûjteményét preparálta nagy hozzáértéssel. 1937-ben Marosvásárhelyre kerül, hogy a szûcs-

69 mesterséget kitanulja. Inasévei alatt gyakran járja az erdõt, és ismerkedik a madarakkal. Elsõ fizetését a 18 kötetes Brehm megvásárlására fordítja. 1943-ban katonaként is gyûjti a bagolyköpeteket, és küldi dr. Vasvári Miklósnak a Madártani Intézetbe. 1946-ban, az apa halála után Szászrégenben, a családi mûhelyben folytatja a mesterséget, közben madarakat gyûrûz a Magyar Madártani Intézettõl kapott gyûrûkkel, bejárja Régen környékét, a Görgényi- és Kelemenhavasokat, megfigyeléseket végez. Kohl István életében fordulópontot jelent 1951. december 1., amikor belép a Szászrégeni Pedagógiai Líceumba (késõbb 2-es sz. Líceum) mint laboráns. Tovább dolgozik a mûhelyben is, de most már fõleg az iskolai szertár számára preparál. Ezzel kezdetét veszi az a gigászi munka, amelynek eredményeként létrehozza a régeni líceum messze földön híres madár- és emlõsgyûjteményét: 2330 preparált madár, 3700 részleges madárcsontváz, 167 emlõs, 895 emlõskoponya és 9 hüllõ. 1990-ben alapító tagként ott van a Romániai Madártani Egyesület (SOR) medgyesi alakuló ülésén, és elsõk közt iratkozik be az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának tagjai közé. Élete során 123 tudományos munkája jelent meg, de még kiadatlan a Madarak a bibliában címû kézirata, a madárvédelem népszerûsítésére írt novellái. 1998. március 27-én halt meg, Erdély utolsó autodidakta tudósaként.

70

Egy kis szász történelem

Egy kis szász történelem A szász telepesek elsõ hulláma 1150 körül érkezett Erdélybe, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a keleti országrész nagyobb arányú betelepítésébe kezdett. Erre alapvetõen a Bizánci Birodalom I. Mánuel alatt kezdett expanzív politikája adott okot, noha Géza nem érte meg az elsõ betörést (1166). A keresztes háborúk során Magyarországon átvonuló hadak a magyarságot megismertették a páncélos lovagsággal, a nehézlovas harcmodorral, de ez a székelyek között nem terjedt el, õk alapvetõen könnyûlovas harcosok maradtak. Ez a harcmodor a szintén könnyûlovas besenyõk és kunok betöréseivel szemben még megállta a helyét, de a reguláris bizánci hadsereggel szemben már nem. Emellett, a magyar királyságnak elemi érdeke volt egy várakból álló védõvonal kiépítése a déli határokon, és a székelyek erre a feladatra szintén nem feleltek meg, mert nem rendelkeztek várépítési tapasztalattal és mesterségbeli tudással. Ezek az okok magyarázzák, hogy miért döntöttek a magyar királyok a várépítéshez és mesterségekhez értõ nyugati telepesek behozatala mellett. Az Andreanum tudósít arról, hogy Géza a telepeseket egy elhagyatott („deserta”) területre telepítette, de ez csak részben igaz, mert a déli határsávon már a székelyek éltek (akiktõl a szászok a helyneveket átvették: Szászkézd, Szászorbó, Szászsepsi stb.), így õket észak-keletebbre kellett telepíteni. A német

telepesek ekkor alapították meg Nagyszebent, amelynek német neve az alapító nemes (“geréb”) nevét õrzi: Hermannstadt, és körvonalazódott az Olt völgyében a késõbb Altland névvel illetett központi terület, mely mindig is kitüntetett szerepet játszott a szászság történetében, bár a Szászföld (Királyföld) határai késõbb kitolódtak. A nyelvészeti bizonyítékok alapján Rajna és Mosel vidékérõl származó eredeti szászság részben közrendû parasztokból, részben lovagokból állt (nevük saját német Gräf megjelölésükbõl gerébbé magyarosodott). A közrendûek fejlettebb földmûvelõ technikát, a gerébek ütõképes haderõt biztosítottak a Magyar Királyság számára, melyért cserébe a király a betelepülõknek rendkívüli kiváltságokat biztosított. A vizek és erdõk szabad használata mellett vámmentességet élveztek, egy összegben adóztak (a lucrum camerae-t is megválthatták), maguk választották plébánosukat, és az élükre kirendelt szebeni prépostság közvetlenül az esztergomi érseknek volt alárendelve, nem pedig a gyulafehérvári püspöknek. A szászok közösen birtokolták a Szászföldet, és a gerébek is adóztak, így aztán nem alakult ki a hagyományos nemesi és jobbágyi réteg körükben. Ennek ellenére a gerébek az Árpád-korban és a 14. század elsõ felében vezetõ szerepet töltöttek be, mivel a bírói és rendfenntartói tisztségért cserébe többlet jövedelmeket kaptak (bírságok egy része, malomjogok stb.),

Egy kis szász történelem amelyeket igyekeztek továbbörökíteni. Emellett, többen magyar nemesi státust is kaptak, amit Szászföldön kívüli birtokszerzéssel érhettek el. A II. Géza korában megindult telepeshullám a kedvezõ feltételek hatására nem állt le, mind több németajkú család érkezett a mai Nyugat-Németország és Belgium területérõl, hogy Erdélyben új életet kezdjen. A szászság történetében fontos idõszak a Német Lovagrend rövid, ám dicstelen barcasági tartózkodása, ugyanis amikor II. András a kiûzésükrõl döntött, elõzõleg átszervezte a környékbeli határsávot. A székelységet végleg a Háromszéki-medence területére telepítette, az elhagyott vidékeket pedig az ekkor egységesített Szászföldhöz csatolta. A szászság jogi egységének megteremtését az Andreanum címû 1224-es királyi oklevél véglegesítette. Ugyanekkor, felettes szervként megszervezték a szebeni ispánságot. Az Andreanum szabályozta a szászok katonaállítási kötelezettségét, és megerõsítette adókedvezményeiket. Ekkor – feltehetõen a német lovagoktól látott példán okulva – a szászok kiharcolták, hogy egyes településeik vásártartási és árumegállítási jogot kapjanak, ami elõvetítette az addig zömmel paraszti népesség városias jövõjét. A tatárjárás nagy pusztítást hozott a szászok vidékére, azonban a 13. század folyamán egyre újabb telepesek biztosították a viszonylag gyors rendezést. Az Árpád-kor végén számos elõkelõséggel kerültek összetûzésbe (1277-ben például a

71 gyulafehérvári püspökkel vitában álló szászok a hívekre gyújtották a gyulafehérvári székesegyházat), majd a teljhatalmú Kán László vajda kénye-kedve szerint bánt velük, ahogy a székelyekkel is. 1301 – 1526 Az Anjou-korban kezdõdött meg a Szászföld rohamos városiasodása, illetve a távolsági kereskedõ és kézmûves polgárság megjelenése, amely végül domináns eleme lett a szászságnak, kiszorítva a gerébi réteget a vezetésbõl. A városfejlõdést különféle privilégiumok segítették: Beszterce (1368), Brassó (1369) és Nagyszeben (1378) Nagy Lajostól kapott árumegállító jogot, amellyel kiaknázhatták Havasalföld és Moldva, illetve a rajtuk keresztül is zajló levantei kereskedelem elõnyeit. Egyúttal a céheket is szabályozták (1376). A városokban és környékükön hamarosan a kereskedõk zárttá váló patríciusrétege vette át a vezetést, amely ellen az iparosok a 15. századtól kezdve igyekeztek saját érdekeiket is érvényesíteni; ennek jegyében alakultak meg 1495-ben a Kolozsváron már mûködõ százas testület mintájára a Hundertmannschaftok, amelyek azonban patríciusi befolyás alatt maradtak. 1437-tõl kezdve a szászföldi szászok részesévé váltak az erdélyi rendek (magyar nemesség, székelyek és szászok) uniójának. Az I. unió a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés ellenében jött létre (kápolnai eskü), amelyet 1438-ban Tordán megerõsítettek. A szervezkedés a belsõ és külsõ (török) fenyegetések miatt tovább fejlõdött.

72 1458-ban a rendek megkötötték II. uniójukat, amely elsõsorban Mátyás és még inkább a Besztercét családjának grófságként megszerzõ Szilágyi Mihály ellen irányult. 1467-ben a jogaikat féltõ erdélyiek megkötötték a III. uniót, és Farnasi Veres Benedek vezetésével fellázadtak, de Mátyás király csapatai gyorsan leverték a mozgalmat. A IV. unió a saját bíráskodás megszerzése érdekében alakult meg 1505-ben, mivel a vajda egyúttal országbírói tisztet is viselt, és nem tartózkodott elég ideig a tartományában. A király támogatta az erdélyi szászságot, és az a törekvése, hogy a Szászföldet egységes privilegizált területként kezelje az egyszerûbb adminisztráció érdekében, találkozott a helyiek elképzeléseivel. 1464-ben Nagyszeben maga választhatta a királybíróját, majd a szebeni tartomány hét széke is megkapta ezt a jogot (1469). A szász „universitas” kialakulása a szászok részérõl Altenberger Tamás érdeme; 1485-ben elsõ alkalommal adott ki oklevelet a szászság ilyen név alatt. A folyamat lezárulása 1486-ban következett be, amikor a király megerõsítette az Andreanumot, és a szebenirõl kiterjesztette a másik három székre (besztercei, brassói, medgyes-selyki), ezáltal a szászság valóban jogilag egységessé vált. Az egységes universitas vezetése az ún. „szász gróf ” feladata volt, amely címet gyakorlatilag Nagyszeben polgármestere viselte. A már eddig is súlyponti szerepû három nagy város, Szeben, Brassó és Beszterce tovább növelte befo-

Egy kis szász történelem lyását a 15. század második felében. Mátyás 1474-ben feloszlatta a szebeni prépostságot, melynek birtokait a város szerezte meg. Brassó 1498-ban lett Törcsvár birtokosa, Besztercének pedig Radna került a birtokába. Ezzel egy idõben gazdasági változás állt be. A 15. század közepétõl mindinkább a román fejedelemségek kereskedõi kezébe csúszott át a távolsági kereskedelem, a szászok mindinkább arra szorítkoztak, hogy Erdélyen belül terjesszék az importált árut, illetve továbbítsák azt elsõsorban Nagyváradra, ahol fõként kassai kereskedõk vették át, majd az itt szerzett termékeket saját piacaikon eladták a román kalmároknak. 1526 – 1918 Az 1526-os mohácsi vész után harc kezdõdött a magyar királyi koronáért az erdélyi vajda, Szapolyai János és az osztrák fõherceg, Habsburg Ferdinánd között. Az erdélyi szászok a Habsburgok mellé álltak, de késõbb belenyugodtak abba, hogy Erdély nem került Habsburg uralom alá. A 16. században az Erdélyi Fejedelemség létrejötte után a székelyek, a magyar nemesség és a szászok szövetségre léptek (Unio trium nationum) a török hódítók ellen. A szászok kiépítettek egy egész Európában egyedülálló templomerõd-láncot. Veszedelem esetén a lakosság a templomerõdben talált menedéket. A szászok városainak gyors kiépülése oda vezetett, hogy Erdély német nevét (Siebenbürgen) a hét legnagyobb erõdített szász városról kapta:

Egy kis szász történelem Bistritz = Beszterce, Hermannstadt = Nagyszeben, Klausenburg = Kolozsvár, Kronstadt = Brassó, Mediasch = Medgyes, Mühlbach = Szászsebes, Schässburg = Segesvár. Az erdélyi szászokhoz csatlakozó német nyelvû bevándorlók második hulláma a 16. századi nyugateurópai ellenreformáció idején érkezett; az Erdélyi Fejedelemségben ugyanis vallásszabadságot biztosítottak számukra is. A magyarországi reformáció történetében kiemelkedõ szerepet játszottak a szászok, akik a lutheránus vallás hívei lettek. A Rákóczi-szabadságharcot az erdélyi szászok - kivéve Besztercét nem támogatták, kezdetben semlegesek maradtak, de miután Rákóczit 1704. július 6-án az erdélyi rendek fejedelemmé választották, a császári fõparancsnok, Rabutin délre menekült, a forrongástól mindvégig elhatárolódó szász területekre. A szászok kurucellenessége magyarázza, hogy míg Rákóczi hadai 1705-1706-ban a Dunántúlon gyõzelmeket arattak, addig Erdélyben vereséget szenvedtek (zsibói csata). 1785-ben II. József semmisnek nyilvánította a II. András által adott kiváltságokat. Ezzel a szászok évszázados autonómiájának is vége szakadt, és nemzeti kisebbséggé váltak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az erdélyi szászok hûek maradtak a bécsi udvarhoz. A Kossuthot támogató székelyek és a szász városokba magát befészkelõ, a szászok támogatását

73 élvezõ osztrák katonaság között sok véres csata dúlt. Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam több intézkedést is hozott a területén élõ kisebbségek elmagyarosítása érdekében. Ennek az erdélyi szászok különbözõ társadalmi, vallási és kulturális egyesületek révén próbáltak ellenállni. 1918-TÓL NAPJAINKIG Jóllehet az erdélyi szászok (és az erdélyi svábok) 1918-ban támogatták Erdély egyesülését Romániával, a román kormány ezután folytatta a magyar korszak asszimilációs kisebbségpolitikáját. Erdély fokozódó románosítása következtében az erdélyi szászok még inkább vesztettek jelentõségükbõl. A II. világháborúban Románia a náci Németország pártján állt. Az erdélyi szászok is bekapcsolódtak a Német Birodalom nacionalista mozgalmaiba. Amikor a világháború vége felé 1944-ben Románia átállt a szövetséges hatalmakhoz, a szászok egy része Ausztriába és Németországba szökött. A Romániában maradtak közül sok erdélyi szászt szovjet munkatáborokba deportáltak. A túlélõket Németországba szállították és onnan tértek vissza régi hazájukba. A németországi családi kötelékek és az új kommunista rezsim kisebbségpolitikája a szászok fokozatos kivándorlásához vezetett. Az 1941ben még 248 000 fõbõl 1948-ig 91 000-en kivándoroltak vagy elpusztultak. 1989-ben még 95 000 szász volt (az 1910-es népesség 40%-a). 1991-92-ben további hetvenötezer személy vándorolt ki.

74

Hasznos címek, telefonszámok

Hasznos címek, telefonszámok Polgármesteri Hivatal str. Petru Maior 41. szám 00-40-265-511112 Szászrégeni Rendõrség str. Petru Maior 3. szám 00-40-265-513755 Városi Kórház Ambuláns ellátás 961-es hívószám vagy 00-40-265512008 str. Spitalului 19-20 szám 00-40-265-511161 Sürgõsségi ellátás str. Mihai Viteazu 100. szám 112-es hívószám Rendelõintézet str. Petru Maior 30. szám 00-40-265-511289 Fizetõs Rendelõintézet str. Mihai Viteazu 6. szám 00-40-265-520576 Állatorvos str. Vinatorilor 53. szám 00-40-265-521829 vagy 513497 Taxi 00-40-265-520953 vagy 514155 CIVIL SZERVEZETEK Humana Regun Egyesület [email protected] 00-40-265-511112 str. Mihai Viteazul nr. 5. Reghin 545.300 Képviselõ: Menyei Ildikó [email protected] Fábián András [email protected] Kemény János Mûvelõdési Társaság Képviselõ: Böjte Mária 00-40-743-601175

Nagy F. Attila 00-40-741-041800 Kolping Családi Társulás Képviselõ: Madaras Péter @ 00-40-265-511-098 00-40-722-717-462 MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK Szászrégeni Református Egyházközség Demeter József lelkipásztor 00-40-265-512388 Str. Mihai Viteazul nr. 51. Reghin 545.300 Abafáji Református Egyházközség Magyarosi Levente lelkipásztor 00-40-265-512063 Str. Castelului 99. szám. Reghin 545.300 Radnótfájai Református Egyházközség Székely György lelkipásztor 00-40-265-523461 Str. Oltului nr. 69. Reghin 545.300 Magyarrégeni Református Egyházközség Bíró Sándor lelkipásztor 00-40-265-523461 Str. Oltului nr. 69. Reghin 545.300 Római Katolikus Plébánia Pakó Benedek plébános 00-40-265-511098 Str. Mihai Viteazul nr. 63. Reghin 545.300 Evangélikus Egyház Kézdi Zorán Zsolt lelkipásztor 00-40-265-511025 str. Calarasi nr. 1. Reghin 545.300

75

Vendéglõk, szállások

Vendéglõk, szállások SZÁSZRÉGENBEN DIO-ház református egyház vendégháza igény szerint étkezéssel Mihai Viteazul u. 51. telefon és fax: 004-0265-512388 e-mail: [email protected] Parc szálloda és vendéglõ Parcul Tineretului Regun vendéglõ Mihai Viteazul u 26. Tel.: 00-40-265-521-520 Anker panzió Iernuteni u. 81. Tel.: 00-40-265-512-519 Adra motel Iernuteni u. 11. Tel.: 00-40-265-551-328 Central panzió Cosbucului u. 22. Tel.: 00-40-265-512-698 Blanca bistro-cocktail panzió Scolii u. 9. Tel.: 00-40-265-512-051 Braduletul vendéglõ Petru Maior tér Grill vendéglõ Petru Maior tér Club Class Panzió, vendéglõ, bár Mihai Viteazul u. 59. Tel.: 00-40-265-512-111 Prosilva pizzéria Mihai Viteazul u. 43. Tel.: 00-40-265-512-700 Aurora vendéglõ Apelor u. 4. Tel.: 00-40-265-514-064 Casablanca vendéglõ Pandurilor utca éjjel-nappal

Central vendéglõ Cosbucului u. 22 Tel.: 00-40-265-512-698 Gizella vendéglõ Pandurilor 117/A Tel.: 00-40-265-511-243 La Izvor vendéglõ Pandurilor u. 117 Tel.: 00-40-265-512-597 Stejarul vendéglõ Petru Maior tér Padurea Rotunda vendéglõ (Kerek erdõ) Padurii u. BORSZÉKEN Borszéki vendégvárók Szövetsége B-dul 7 izvoare (7 vezér sétány) Tel., fax: 40-266-337-534 [email protected] www.borsec-infoturism.ro Nosztalgia panzió Primaverri (Tavasz) u. 2. Tel.: 40-266-337-388 Fitness pamzió, Cerbului u. 20. Tel.: 40-266-337-064 e-mail:[email protected] Kerek panzió, Noua (Új) u. 6. Tel.: 40-266-337-109 e-mail: [email protected] Lizi panzió, Noua (Új) u. 14. Tel.: 40-266-337-344 Riki villa és vendéglõ *** Jókai Mór u. 19. Tel.: 40-266-337-602 www.villariki.com Eti kamping, Carpati u 100 Tel.: 40-266-337078, 40-744-276-681 e-mail: [email protected] Muskátli panzió B-dul 7 Izvoare35/a Tel.: 40-266-337-169, 40-744-926508 e-mail.: [email protected]

76

Felhasznált irodalom, hasznos honlapok

Felhasznált irodalom, hasznos honlapok FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Az erdélyi szászok – CD-ROM, Imedias Kiadó Bíró Donát: Szászrégen és vidéke, Szászrégen 2006. Bíró József: Erdélyi kastélyok Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története Erdélyi szász irodalomtörténet, Imedias Kiadó, 2006 Debreczeni László: Szép Erdélyországból fatornyos hazámból, Mûvelõdés, Kolozsvár, 2005 Debreczeni László: Erdélyi református templomok és tornyok, Kolozsvár, 1929 Donkóné Simon Judit: Erdélyi honismereti barangolás - Nagyváradtól a Hargitáig, Érd 1997. Donkóné Simon Judit: Erdélyi honismereti barangolás - Szatmártól Aradig, Érd 2000. Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században, Kolozsvár 1994. Gyurkó János: Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében, Érd 2006. Hankó Vilmos: Székelyföld Istvánfi Gyula: Veszendõ templomaink I. Erdélyi református templomok, Budapest 2001. KeresztesGyula: Maros megyei kastélyok és udvarházak dr. Kicsi Sándor – Szacsvay Imre: Erdélyi utakon I-III. Budapest, 1988 Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, Panoráma, Budapest, 1987 Kós Károly: Erdély, Erdélyi Szépmûves Céh, 1934 Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek I-II., Gyulafehérvár, 2000 dr. Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben Palkó Attila: Magyaró (1935.) Sisa Béla: Erdélyi képek, Nyíregyháza 1996. dr. Szabó László: Az Árpád-kori magyar építõmûvészet, Budapest 1913. Szatmári László: Debreczeni László, Mûvelõdés, Kolozsvár, 2005 Váradi Péter Pál – Lõwey Lilla: Szováta és vidéke, PéterPál Kiadó, 2006 HASZNOS HONLAPOK www.kemenyinfo.hu mars.elte.hu/varak www.erdelyiturizmus.hu www.szaszregen.ro www.szekelyszallas.hu lap.erdely.hu hu.wikipedia.org erdelyitelepulesek.lap.hu szekely.lap.hu romania.lap.hu www.regen-videke.home.ro

magyarsag.lap.hu erdelyiszallas.lap.hu erdelyitemplomok.lap.hu www.reformatus.ro netkatalogus.adatbank.transindex.ro www.hhrf.org/gyrke/index1.html erdelyterkep.lap.hu/ erdelyifejedelemseg.lap.hu www.erdely-szep.hu www.primariareghin.ro trianon.lap.hu

77

Túlélõ szótár

Túlélõ szótár A zárójelben a fonetikus kiejtés Jó napot! Jó reggelt! Jó éjt! Kérem Köszönöm

Buna ziua! Buna dimineata (dimineaca)! Noapte buna! Va rog Multumesc (Mulcumeszk)

Határon matrica egy nap egy hét egy hónap egy év

rovinyeta o zi o saptamina (szaptamina) o luna un an

Számok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

un doi trei (trej) patru cinci (csincs) sase (sásze) sapte opt noua zece (zecse)

A hét napjai hétfõ kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

luni marti (marc) miercuri (mierkuri) joi (zsoj) vineri simbata (szimbátá) duminica (duminika)

igen nem jobb bal jó rossz

da nu dreapta stinga (sztingá) bine rau

78

Túlélõ szótár

Étel-ital kenyér paine (pijne) kifli corn (korn) tojás oua tea ceai (csaj) tej lapte víz apa leves supa (szupá) /ciorba (csorba) hús carne (karne) disznó porc (pork) borjú vacuta (vakuca) marha vita csirke pui (puj) hal peste húsmentes fara carne sajt cas (kas) gomba ciuperci (csupercs) krumpli cartofi (kartof) szalmakrumpli cartofi pai (kartof paj) zöldség legume rizs orez puliszka mamaliga flekken gratar fokhagymaöntet mujdei (muzsdej) tokány tocanita (tokánica) savanyúság muraturi üdítõ suc (szuk) gyümölcs fructe (frukte) túrógombóc papanas fagylalt inghetata (inghecátá) sör bere korsó (sör) halba (ha egy tömény italt kérünk, 1 decit fognak adni) fél deci cinci zeci (csincs-zecsi) Szálloda szoba fürdõszoba zuhany meleg hideg bogár zaj ébresztõ reggeli

camera (kámerá) baie (baje) dus cald (kald) rece (recse) insecte (inszekte) galagie (gáládzsie) apel mic dejun (mik dezsun)

79

Túlélõ szótár utca hegy mûemlék templom pap tó vendéglõ ennivaló temetõ gyógyszertár orvos gyógyszer veszély baleset rendõrség mentõk fáj vér kutya macska

strada (sztrádá) munte monument biserica (biseriká) preot lac (lak) restaurant mancare (mincáre) cimitir (csimitir) farmacie (farmacsie) medic (medik) medicament (medikáment) pericol (perikol) accident (ákcsident) politie (policie) salvare (szálváre) doare singe (szindzse) caine (kijne) pisica (pisziká)

80

Helynévmutató

Helynévmutató Abafája (Apalina) Beresztelke (Breaza) Bánffyhunyad Bátos (Batos) Beszterce (Bistrita)) Borszék (Borsec) Csucsa Déda (Deda) Dédrád (Dedrad) Dédrádszéplak (Goreni) Gernyeszeg (Gornesti) Gödemesterháza (Stanceni) Görgénysóakna (Jabenita) Görgényszentimre (Gurghiu) Görgényüvegcsûr (Glejeria) Görgény-völgye Harina (Herina) Istenszéke Iszló (Isla) Kelemen-havasok Királyhágó Kolozsvár (Cluj) Körösfõ Laposnya (Lapusna) Libánfalva (Ibanesti) Laposnya (Lapusna) Ludvég (Logig) Magyarnagyfülpös Magyarrégen Maroshévíz (Toplita) Marosfelfalu (Suseni) Marossárpatak (Glodeni)

12 15 5 66 62 50 5 48 66 66 22 48 38 38 40 38 58 48 26 48 5 5 5 40 40 41 56 16 14 48 42 24

Marosvásárhely (Tg. Mures) 26 Marosvécs (Brancovenesti) 44 Maros-völgy 42 Marosszentgyörgy (Sangeorgiu de Mures) 26 Mezõkirályfalva (Craiesti) 18 Mezõörményes (Urmeni) 18 Mikháza (Calugareni) 30 Monorfalva (Monor) 66 Nagyercse Ercea 21 Nagyernye (Ernei) 24 Nagyfülpös (Filpisu Mare) 16 Nagyida (Viile Tecii) 58 Nagysajó (Sieu) 66 Nagyvárad (Oradea) 5 Nyárádremete (Eremitu) 28 Parajd (Prajd) 36 Paszmos (Posmus) 66 Pusztakamarás (Camarasu) 18 Ratosnya (Rastolita) 48 Sáromberke (Dumbravioara) 24 Sófalva (Ocna de Jos) 64 Szakadát 36 Szászrégen (Reghin) 6–12 Szováta (Sovata) 32 Tancs (Tonciu) 17 Teke (Teaca) 56 Toldalag (Toldal) 20 Unoka (Onuca) 21 Vajdaszentivány (Voivodeni) 20 Várhegy (Chinar) 26 Vármezõ (Campu Cetatii) 32

Szászrégen és környéke

Recommend Documents