Számvitel és pénzgazdálkodás

Számvitel és pénzgazdálkodás

Kiss Árpád Bejegyzett Könyvvizsgáló Egyetemi Adjunktus Telefon 30/216-9044

Általános tudnivalók • • • •

Követelményrendszer Szorgalmi idıszakról Számonkérés Mi a tantárgy célja

2

1

Számvitel fogalma A gazdasági események hatásának • Megfigyelése • Mérése • Rendszerezett feljegyzése

3

Számviteli törvény célja A piacgazdaság mőködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplıi számára hozzáférhetıen, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.

4

2

Számvitel célja A vállalkozás • vagyoni helyzetének • jövedelmezıségének objektív bemutatása

5

Gazdasági szereplıket foglalkoztató alapkérdések • A gazdasági szervezet gazdasági potenciálja • A gazdasági szervezet jövedelmezısége

6

3

Gazdasági potenciál • Vagyoni helyzet • Pénzügyi helyzet

7

Jövedelmi helyzet funkciói • A tulajdonosok hozamelvárásainak fedezete • A gazdasági növekedés alapja

8

4

Számvitel kapcsolata más tudományágakkal • Gazdaságtudományok – – – –

mikrogazdaságtan, vállalati gazdaságtan pénzügytan controlling statisztika

• Jogtudományok – polgári jog – pénzügyi jog – büntetı jog

9

Objektív bemutatás elemei • Megbízható és • Valós összkép

10

5

Megbízható és valós összkép • Számviteli törvény alapfilozófiája • Számviteli információk korlátja

11

Számvitel hibái • A számvitel által adott információk – nem aktuálisak • az adott vállalkozás tényleges értékét nem mutatják • késın állnak a piaci szereplık rendelkezésére

– nem teljeskörőek

• a számvitel lassú, a gyorsan változó gazdasági körülményeket nehézkesen követi 12

6

Számvitel hibái • problémás az egymást követı évek adatainak összehasonlítása • A számviteli adatok nem teljeskörőek • a számvitel gondolkodásmódja nyelvezete idegen a gazdasági szereplık számára

13

II. Számviteli munka feltételei • Számviteli törvény hatálya • Gazdasági szervezetek életciklusa, mérete • Vállalkozói csoportok és egyéb együttmőködési formák • Piaci szereplık • Vállalkozás szervezeti felépítése • Menedzsment • Alkalmazottak

14

7

II. Számviteli munka feltételei • Információáramlás jellemzıi • Vállalkozások anyagi és finanszírozási jellemzıi • Gazdasági események típusai • Ágazati sajátosságok • Mőszaki-technikai feltételek • Szabályozási környezet 15

Számviteli törvény hatálya Számviteli törvényt alkalmazók körének meghatározása Összefoglaló fogalom: Gazdálkodó

16

8

Gazdálkodók • • • • •

Vállalkozók Államháztartás szervei Egyéb szervezetek Magyar Nemzeti Bank Az általuk, illetve a természetes személy által alapított – egészségügyi, – szociális, – oktatási intézmény

17

Vállalkozók jellemzıi Az üzleti (termelı, vagy szolgáltató tevékenységet • saját nevében és kockázatára, • nyereség- és vagyonszerzés céljából • üzletszerően • ellenérték fejében végzi 18

9

Gazdálkodó szervezetek • Életciklus • Nagyság

19

Gazdálkodó szervezetek életciklusa • Alakulás • Mőködés • Megszőnés

20

10

Gazdasági társaságok alakulása • • • • •

Ötlet, vagy szükség Társaság formája Alapító okirat alaptıke rendelkezésre bocsátása Cégbejegyzés

21

Gazdasági társaság megszőnésének okai • Letelt a társasági szerzıdésben meghatározott idıszak • Elhatározza jogutód nélküli megszőnését • Elhatározza jogutódlással történı megszőnését • Tagjainak száma a minimális szint alá csökken • Cégbíróság megszőntnek nyilvánítja 22

11

Gazdasági társaság megszőnésének okai • Bíróság felszámolási, vagy végelszámolási eljárás során megszünteti • Törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai elıírják a megszőnést

23

Gazdasági társaságok megszőnésének formái • • • • •

Beolvadás Szétválás Csıd Végelszámolás Felszámolás

24

12

Gazdálkodó szervezetek nagysága • Kis és közepes vállalkozások • Tızsdén jegyzett vállalkozások

25

Kis és középvállalkozások • A minısítéshez szükséges adatokat az elızı évi beszámoló tartalmazza • Vizsgált adatok – foglalkoztatottak száma és – éves nettó árbevétel vagy – mérlegfıösszeg

26

13

Kis és középvállalkozások • A magasabb kategóriába akkor kell átlépni, ha a határértéket két egymást követı évben túllépi a vállalkozás • A vállalkozásban a közvetlen, vagy közvetett állami tulajdon nem haladhatja meg a 25 százalékot • EU de minimis szabályozás 27

Középvállalkozás • Foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 250 fı • Éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró • Mérleg fıösszeg legfeljebb 43 millió euró

28

14

Kisvállalkozás • Foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 50 fı • Éves nettó árbevétel legfeljebb 10 millió euró vagy • Mérleg fıösszeg legfeljebb 10 millió euró

29

Mikrovállalkozás • Foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 10 fı • Éves nettó árbevétel legfeljebb 2 millió euró vagy • Mérleg fıösszeg legfeljebb 2 millió euró

30

15

Vállalkozók csoportjai Gazdasági Társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozások – Jogi személyiség nélküli társaságok – Jogi személyiséggel rendelkezı társaságok

31

Közkereseti Társaság Olyan gazdasági társaság, melynek tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják

32

16

Közkereseti Társaság • Státusz: Jogi személyiség nélküli Társaság • Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok • Induló vagyon: pénzbetét, vagy apport • Vagyoni felelısség: Elsısorban a társaság. Másodsorban a tagok teljes vagyonukkal 33

Közkereseti társaság • Alapító okirat neve: társasági szerzıdés • Szervezet: Minden tag jogosult, a képviseletre, és egyben választható is. Felügyelı Bizottság kötelezı, ha a tagok száma több mint 200 fı • Megszőnés: Ha valamelyik tag kilép: az üzletrészét 3 hónapon belül ki kell fizetni Megszőnés: általános szabályok szerint 34

17

Betéti Társaság Olyan gazdasági társaság, melyet tagjai közös gazdasági tevékenység végzésére alapítanak, és amelyben legalább egy tag (beltag) felelıssége korlátlan (a többi taggal egyetemlegesen), és legalább egy tag (kültag) felelıssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. 35

Betéti Társaság • Státusz: Jogi személyiség nélküli Társaság • Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok • Induló vagyon: pénzbetét, vagy apport • Vagyoni felelısség: Elsısorban a társaság. Másodsorban a beltagok tagok teljes vagyonukkal. 36

18

Betéti Társaság • Alapító okirat neve: társasági szerzıdés • Szervezet: Minden tag jogosult, a képviseletre, és egyben választható is. Felügyelı Bizottság kötelezı, ha a tagok száma több mint 200 fı • Megszőnés: Ha valamelyik tag kilép: az üzletrészét 3 hónapon belül ki kell fizetni Megszőnés: általános szabályok szerint 37

Korlátolt Felelısségő Társaság • Meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) alakul • A társaság tagjainak kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétek, vagy egyéb, a társasági szerzıdésben meghatározott pótbefizetések szolgáltatására terjed ki • A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel 38

19

Korlátolt felelısségő társaság • Státusz:Jogi személyiségő gazd. Társaság • Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok lehet egy személyes is • Induló vagyon: pénzbetét, vagy apport törzstıke minimuma:500 ezer Ft törzsbetét minimuma: 100 ezer Ft

39

Korlátolt felelısségő Társaság • Vagyoni felelısség: Társaság ügyvezetés, FB • Alapító okirat neve: társasági szerzıdés • Szervezet: Legfıbb szerv: taggyőlés Ügyvezetı Igazgatók Felügyelı Bizottság kötelezı, az alkalmazottak száma több mint 200 fı 40

20

Korlátolt Felelısségő Társaság • Megszőnés: Tag csak az üzletrész eladásával tud kilépni. Megszőnés: általános szabályok szerint

41

Részvénytársaság • Alaptıkéje meghatározott számú és névértékő részvénybıl (jegyzett tıke) áll. • A társaság részvényeseinek kötelezettsége a társasággal szemben csak a részvények névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki • A társaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel 42

21

Részvényfajták • Elsıbbségi jogot biztosító részvények – osztalékelsıbbségi – likvidációs elsıbbségi – szavazat elsıbbségi – elıvásárlási jogot biztosító elsıbbségi • Kamatozó részvény • Dolgozói részvény 43

Részvénytársaság • Státusz: Jogi személyiségő gazd. Társaság • Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok lehet egy személyes is • Induló vagyon: pénzbetét, vagy apport törzstıke minimuma: 5 millió Ft 44

22

Részvénytársaság • Vagyoni felelısség: Társaság Igazgatóság, FB • Alapító okirat neve: Alapszabály • Szervezet: Legfıbb szerv: közgyőlés Igazgatóság Felügyelı Bizottság kötelezı NyRT-nél ZRT-nél, ha a tagok 5 százaléka kéri. Könyvvizsgáló kötelezı 45

Részvénytársaság • Megszőnés: A részvényes csak az üzletrész eladásával tud kilépni. Megszőnés: általános szabályok szerint

46

23

Vállalkozók csoportjai Más jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások • Szövetkezetek • hitelintézetek és pénzügyi, befektetési vállalkozások • biztosítóintézetek • egyesülés, vizitársulatok • erdıbirtokossági társulatok • külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepei 47

Szövetkezeti definíciók Közgazdasági: Olyan vállalkozási forma, melynek igénybe vevıi egyben tulajdonosai is annak és egyben igazgatják is azt, valamint a haszonból az igénybevétel alapján részesednek.

48

24

Szövetkezeti alapelvek

• Fı alapelv: a szövetkezet mőködésének középpontjában a termék áll • Önkéntes és nyílt tagság • Demokratikus tagi ellenırzés • A tagok gazdasági részvétele • Autonómia és függetlenség • Oktatás, képzés és információ • Szövetkezetek közötti együttmőködés • Közösségi felelısség • szövetkezeti változó tıke elve

49

Szövetkezés konkrét céljainak változása • XIX század vége: Piaci ellensúlyozó erı megteremtése • Napjainkban: Fogyasztói magatartás változásainak gyors közvetítése

50

25

Termelıszövetkezetek konkrét céljai • Munkalehetıség biztosítása a tagoknak • Megélhetés biztosítása a tagoknak • Közellátás biztosítása

51

Szövetkezetek • • • •

Jogi státusza: Jogi személy Taglétszám minimuma: 7 fı Tagok személyes közremőködésre kötelezhetık Tagoknak az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást kell fizetniük • A tagokat tilos nyilvános felhívással győjteni • Magán- és jogi személy tagjai is lehetnek • Általában gazdasági céllal alapítják 52

26

Szövetkezet mőködése • • • • • •

Önkormányzati elv Legfıbb önkormányzati szerv: közgyőlés 50 fı alatt ügyvezetı elnök 50 fı fölött legalább három tagú igazgatóság Felügyelı bizottság: 20 fı felett kötelezı 20 fı alatt vagy FB, vagy a szövetkezet egyik tagjának kell ellátni az FB tevékenységét. 53

Jogviszonyok a szövetkezetekben • Tagsági jogviszony • Befektetı tag

54

27

Befektetı tag jellemzıi • Befektetı tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok számának 10 százalékát. • A befektetı tag nem kötelezhetı személyes közremőködésre. • A szövetkezet adózott eredményébıl részesedésre jogosít 55

Tagsági jogviszony jellemzıi • A tagsági jogviszony a részjegyben jelenik meg. • Tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek – vagyoni hozzájárulás teljesítése – részvétel a szövetkezet tevékenységében – részvétel a szövetkezet önkormányzati szerveinek tevékenységében – szövetkezet vagyonának gondos kezelése

56

28

Tagsági jogviszony jellemzıi • Tagsági jogviszonyból származó jogok – az alapszabályban meghatározott számú és összegő részjegyet jegyezhet – részvétel a szövetkezet tevékenységében – részvételnek megfelelı részesedés a gazdálkodás eredményébıl – a szövetkezet szolgáltatásainak igénybevétele – tanácskozási és szavazati jog – választható a szövetkezeti tisztségekre – felvilágosítást kérhet a szövetkezetet érintı bármely kérdésrıl

57

Szövetkezet vagyonának típusai • Részjegytıke • Befektetıi részjegytıke

58

29

Európai Unió speciális szervezetei • Európai gazdasági egyesülés (ege) • Európai (holding) részvénytársaság (SE) • Európai szövetkezet

59

Európai Gazdasági Egyesülés célja • Tagjai gazdasági tevékenységének elısegítése és fejlesztése, valamint e tevékenység eredményeinek javítása és növelése. • Saját nyereség megszerzésére nem törekszik, tevékenysége tagjai gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik és csak kisegítı jellegő lehet. 60

30

Európai Gazdasági Egyesülés tagjai • Minden olyan gazdasági társaság, melynek a tagországok valamelyikében van a központi ügyintézése. • Minden olyan természetes személy, mely a Közösség területén ipari, mezıgazdasági tevékenységet, vagy szolgáltatást végez. • Tagjainak száma minimum kettı. • Vagyoni felelısség: A tagok felelıssége korlátlan és egyetemleges. 61

Európai gazdasági egyesülés Tag kiválása: • A részesedés átruházása csak a többi tag egyhangú hozzájárulásával történhet. Tagsági jogviszony megszőnése: • Tag halála • Ha már nem felel meg a tagsági feltételeknek • A társulási szerzıdésben elıírt kötelezettségét a tag súlyosan megsérti. 62

31

Európai Gazdasági Egyesülés szervezete • Legfıbb szerve: Igazgatótanács • Ügyvezetı szerve: Igazgatók

63

Igazgatótanács jellemzıi • Minden tag részt vesz az igazgatótanács munkájában • Minden tag egy szavazattal rendelkezik

64

32

Igazgatótanács hatásköre • Egyesülés belsı szervezetének és irányítási, valamint ellenırzési rendszerének kialakítása. • Az egyesülés stratégiájának meghatározása • A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása • Döntés a kiegészítı gazdálkodási tevékenységbıl származó adózott eredmény felhasz65 nálásáról.

Igazgatótanács hatásköre • Olyan határozat hozatala, amely a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatot határoz meg. • Az egyesülés jogutód nélküli megszőnésének, átalakulásának elhatározása. • Az egyesülés kibıvítése. • Az igazgatók (tisztségviselı) megválasztása, visszahívása. 66

33

Európai (holding) Részvénytársaság (SE) Az alapítás, mőködés szabályai a részvénytársaságra vonatkozó szabályokkal egyeznek meg

67

Vállalkozások száma gazdálkodási formák szerint 26 594

1 886

9 479

931 940

İstermelı

Egyéni vállalkozó

Szövetkezet

Gazdasági társaság

68

34

Termékpálya elméletek • Marketing szemlélet • Termelési, technológiai megközelítés • Szervezeti, szervezési megközelítés

69

Termékpálya kapcsolati rendszerek típusai • • • • •

Külsı koordináció Koordinációs szerzıdések Stratégiai szövetségek Belsı koordináció Vertikális integráció

70

35

Vállalkozói csoportok Vállalatcsoport (konszern) fogalma Olyan együttmőködési forma, amelynél jogilag önálló vállalkozások egységes vezetés alatt mőködnek.

71

Holding Egy vállalkozói csoport irányító társasága

72

36

Konszernek létrejöttének legfontosabb okai • • • • • • • •

Piaci szempontú szinergiák elérése. Erıforrás szempontú szinergiák realizálása. Vállalkozói kockázat csökkentése. Külpiaci terjeszkedés megvalósítása. Pénzügyi elınyök érvényesítése. Szervezeti rugalmasság növelése. Adózási elınyök kihasználása. Felsı szintő vezetés tehermentesítése. 73

Konszern alapvetı alkotó elemei

• Alapegységek A konszern tevékenységi körébe tartozó termelési, kereskedelmi, szolgáltatási feladatokat végzı szervezeti egységek • Köztes egységek A konszern szempontjából alapvetıen koordináló, harmonizáló feladatot látnak el, az alapegységek mőködésének elımozdítása érdekében. • Csúcsegységek A konszern egészét átfogó irányítási szerepkört töltenek be.

74

37

Konszernek csoportosításának szempontjai • Struktúra • Irányítás • Belsı koordináció

75

Struktúra típusait meghatározó alapvetı elvek • Egydimenziós konszernek – funkcionális – tárgyi – területi

• Többdimenziós konszernek

76

38

Legjellemzıbb konszernstruktúra típusok • Funkcionális törzsház konszern • Divizionális törzsház konszern • Mátrix törzsház konszern

77

Konszernirányítási típusokat meghatározó fogalmak • Hatáskör • Jogkör • Felelısség kör

78

39

Konszernirányítási típusok • Operatív konszernirányítás • Stratégiai (menendzsment) konszernirányítás • Pénzügyi konszernirányítás • Vagyonkezelıi konszernirányítás

79

Törzsház funkciók Operatív konszernirányítás mellett • • • • • •

Operatív koordináció Operatív kontrolling és költségvetés Központi gazdálkodási funkció Központi termékfejlesztés Termelésirányítás koordinációja Személyzeti-oktatási funkciók 80

40

Törzsház funkciók Stratégiai konszernirányítás mellett • • • • • • • • •

Konszern célkitőzésének kialakítása Konszerntervezés és koordináció Konszern kontrolling Központi humánpolitika Programtervezés, pénzügyi eszközök biztosítása és allokációja Befektetések irányítása és ellenırzése Stratégiai szövetségek létrehozásának koordinációja Szinergia menedzselés 81 Ökológiai és kockázati menedzselés

Törzsház funkciók Pénzügyi konszernirányítás mellett • Csoportstratégiák kialakítása • Irányított társaságokra vonatkozó portfólió elemzések • Forrásallokáció • Pénzügyi vezetés • Pénzügyi eszközök kezelése (treasuring) • Kontrolling 82

41

Törzsház funkciók vagyonkezelıi konszernirányítás mellett • Irányított társaságokra vonatkozó csoportszintő beruházások • Pénzügyi részvétel • Banki mechanizmusok • Vagyonkezelés, tıkebefektetés

83

Belsı koordináció szerinti konszerntípusok • Vertikális • Horizontális (laterális) • Vegyes

84

42

Államháztartás szervei • Minisztériumok • Tárca nélküli miniszterek, • Központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezı államhatalmi szervek és országos hatáskörő szervek, • Az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek 85

Államháztartás szervei • Magyar Tudományos Akadémia • Elkülönített állami pénzalapok és azok kezelıi, • Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek, • Vagyonkezelı szervezetek, • Országos kisebbségi önkormányzatok • Országos kisebbségi önkormányzati költségevetési költségvetési szervek 86

43

Egyéb szervezetek • • • • • • •

Lakásszövetkezetek Társasházak Társadalmi szervezetek és köztestületek Egyházi jogi személyek Alapítványok, közalapítványok Ügyvédi iroda és szabadalmi ügyvivı iroda Közhasznú társaságok 87

Egyéb szervezetek • Mősorszolgáltatási Alap • Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program keretében létrejött szervezet • Viziközmő társulatok • Befektetési alapok és Egyéb alapok • Tızsde, az elszámolóházi tevékenységet végzı szervezet 88

44

Egyéb szervezetek • Magán-nyugdíjpénztárak • Önkéntes nyugdíjpénztárak • Önkéntes kölcsönös egészség-, és önsegélyezı pénztárak • Közraktárak

89

Egészségügyi, szociális és oktatási csoportok Alapítói között • számviteli törvény hatály alá tartozó szervezetnek, vagy • magánszemélynek is kell lennie.

90

45

Nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá • • • • •

Egyéni vállalkozók Egyéni cégek Polgári jogi társaságok Építıközösségek Külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete

91

Piaci szereplık csoportosítása • • • •

Piaci partnerek Befektetık Gazdaságirányítás Költségvetés

92

46

Piaci partnerek • Szállítók • Vevık • Versenytársak

93

Szállító igényeit meghatározó szempontok • A vállalkozás megrendelésének aránya a szállító összes értékesítésén belül • a szállító vagyoni helyzetének stabilitása • A szállító piaci pozíciója

94

47

Milyen szempontok alapján vizsgálják a szállítók a vállalkozást? • Milyen a vállalkozás likvidítása? • Mennyire diverzifikált a vállalkozás tevékenysége? • Milyen a vállalkozás piaci helyzete? • Milyen a vállalkozás logisztikai rendszere? • Milyen a vállalkozás pénzügyi rendszere?

95

Vevı igényeit meghatározó szempontok • A vállalkozás értékesítésének aránya a vevı összes beszerzésén belül • A vállalkozás által szállított termék, vagy szolgáltatás piacának jellemzıi • A vevı logisztikai rendszerének jellemzıi • A vevı likviditási helyzete

96

48

Milyen szempontok alapján vizsgálják a vevık a vállalkozást? • A vállalkozás kapacitása • A vállalkozás tıkeerıssége • A vállalkozás megbízhatósága (minıség, szállítási fegyelem) • A vállalkozás piaci helyzete

97

Versenytársak igényeit meghatározó szempontok • Milyek a termékkör jellemzıi – azonos termék – helyettesítı termék – kiegészítı termék

• Az adott piac jellemzıi – nagysága és ennek változása – a piacra lépés szabadsága és korlátai – a piac monopolizáltságának foka 98

49

A versenytársak vizsgálati szempontjai • A vállalkozás piaci részesedése • A vállalkozás eszközeinek minısége (anyagi eszközök, humán eszközök, tudástıke) • A vállalkozás pénzügyi helyzete • A vállalkozás fejlesztései, befektetései

99

Befektetık • Hitelezık • Tulajdonosok

100

50

Pénzügyi közvetítı rendszer feladata Biztosítja a gazdasági szereplık között a megtakarítások felhasználását, tıkévé alakulását. Gazdasági szereplık: • háztartások • Gazdálkodó szervezetek • Államháztartás 101

Tıkeáramlás Elsıdleges ép.

Megtakarítók

Brókerek dealerek Pénz

Pénz Másodlagos értékpapírok

Elsıdleges ép

Megtakarítás végsı felh. Pénz Ép

Másodlagos Ép Ép.tızsde

Elsıdl.

ép.

Pénz

Közvetett tıkeáramlás csatornái

Kereskedelmi bankok, Betéti intézetek, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak, Befektetési társaságok, Egyéb 102

51

Hitelezık csoportosítása • Idı szerint – Hosszú lejáratra hitelezık – Rövid lejáratra hitelezık

• Hitelezés indoka szerint – funkcionális hitelezık – kényszerhitelezık

103

Tulajdonlási formák a vállalatirányítás szempontjából • Külsı tulajdonlás, • Belsı tulajdonlás.

104

52

Külsı tulajdonlás jellemzıi • • • •

Diffúz részvénytulajdonlás Intézményi befektetık jelentıs aránya Feltételezi a tızsde jelentıs szerepét A vállalatirányítás a megbízó - ügynök kapcsolattal írható le

105

Belsı tulajdonlás • A belsı tulajdonlás az a tulajdonlási forma, melyben a gazdasági társaság összefonódik:
a tıkét nyújtó finanszírozó szervezetekkel,
a munkapiaci szereplıkkel,
a tıkepiac kontrollszerveivel.

106

53

Belsı tulajdonlás legfontosabb formái • Közvetlen állami tulajdon • Családi tulajdonú vállalkozás • A vállalat részvényeit az adott társasághoz kapcsolódó alkalmazotti nyugdíjpénztárak birtokolják • A részvényeket a társaság maga birtokolja • A tulajdonosok személyesen részt vesznek a vállalkozás irányításában 107

Vidékfejlesztési politika súlyát növelı reformintézkedések • Keresztmegfeleltetés A tagországoknak támogatás csökkentésével, vagy akár megvonásával kell büntetniük azokat a termelıket, akik nem veszik figyelembe a környezetvédelmi elıírásokat. • Moduláció A tagországok csökkenthetik azon termelıknek juttatott támogatásokat, akiknek a jövedelme egy meghatározott korlátot túllép 108

54

Vidékfejlesztési politika súlyát növelı reformintézkedések • Nemzeti borítékok A közvetlen (kompenzációs) kifizetések egy részét a tagállamok saját hatáskörben oszthatják szét, önállóan mérlegelve, hogy mely termelıknek van szüksége nagyobb támogatásra. A nemzeti boríték csak átcsoportosítást jelent a termelık között. Új forrás bevonására nincs lehetıség. 109

Strukturális alapok Az EU regionális politikai célkitőzéseinek megvalósítását szolgáló pénzalapok. • Európai Szociális Alap (ESZA) • Európai Mezıgazdasági Garancia és Orientációs Alap (EMOGA) orientációs részlege • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE) 110

55

Vidékfejlesztési támogatások EMOGA Garancia osztály Orientációs oszt. Unió egész 1.célter. 1.célte- Unió területén kívül rületen eg.ter. KAP 4 kisérı Mg beruh.finansz. L intézkedése fiatal farmerek tám. E 1.elınyugd.íj Képzési tám. A 2.Jöv.pótló komp. Erdészet tám. D 3.Mg.ter.erdısít. Feldolg.és ért.tám. E 4.Agrár.körny.véd.Vidéki ter.alk.és fejl.t. R+

111

LEADER + prioritásai • Az információs technológiák használata a vidéki térségekben. • Az életminıség javítása. • A helyi termékek hozzáadott értékének (feldolgozottsági fokának) növelése. • A természeti és kulturális források hatékony kihasználása. • A nık és fiatalok számára egyenlı esély megteremtése. 112

56

Projekt fogalma • • • •

Egyszeri alkalommal elvégzendı összetett (komplex) feladat célja egyértelmően meghatározott meghatározható idı-, költség-, és erıforráskorlátokkal rendelkezik. • Egyértelmő teljesítményértékekkel rendelkezik. 113

Projekt ciklus management (PCM) • Az EU a 90-es évek közepén vezette be, és néhány pályázat kötelezıen elıírja az alkalmazását. • A módszer a ciklus minden egyes szakaszára meghatározza – a legfontosabb döntéseket – az információs követelményeket – a felelısségi köröket. 114

57

Projekt ciklus management (PCM) • A cikluson belüli szakaszok egymásra épülnek • Cikluson belül minden szakaszt értékelni kell.

115

Projekt ciklus management (PCM) alapelvei • A projektciklus szakaszainak következetes betartása. • Részvétel biztosítása. • Fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele a projekttervezés során • Logikai keretmátrix alkalmazása • Integrált megközelítés 116

58

Projekt ciklus management (PCM) ciklusai Programozás Kiértékelés

Azonosítás

Megvalósítás

Minısítés Finanszírozás 117

Projekt tervezés lépései • • • • • • •

Problémafa elkészítése Célstruktúra elkészítése Projekt érintettjeinek értékelése SWOT elemzés Indikátorok kialakítása Logikai keretmátrix összeállítása Üzleti terv készítése 118

59

Problémafa jellemzıi • Ok-okozati kapcsolatot tartalmaz. • Hierarchikus struktúra. • Minden szint a felette lévı szintnek az oka, és az alatta lévınek pedig az okozata.

119

Célstruktúra jellemzıi • A célfa szerkezete megegyezik a problémafa szerkezetével. • A problémafának nem lehet olyan eleme, melyhez nem rendelünk célt. • A teljes célszerkezet kialakítása után ki kell jelölni a célfának azt a részét, melyet a projekt keretében meg kívánunk oldani. 120

60

Célfa meghatározásánál figyelembe vett dokumentumok • Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) célrendszere. • Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program célrendszere

121

NFT célrendszere Globális cél:

Spec. célok:

Konvergencia az EU gazdasági és társ. fejlettségi szintjéhez Versenyképesség növelése A humán erıforrások jobb kihasználása Jobb környezet és alapinfrastruktúra Kiegyensúlyozott területi fejlıdés 122

61

NFT célrendszere Prioritások

Operatív programok

Versenyképesebb Gazdasági versenyképesség termelı szektor Agrár és vidékfejlesztési Növekvı foglal- Humán erıforrás fejlesztési koztatás és az emberi erıforrások fejlesztése 123

NFT célrendszere Prioritások

Operatív programok

A közlekedési infraKörnyezetvédelmi és struktúra és a környezet- Infrastruktúra védelem fejlesztése Erısebb regionális és helyi potenciál

Regionális

124

62

Projekt érintettjeinek értékelése • Értékelés dimenziói • Értékelés szempontjai

125

Érintettek értékelésének dimenziói 1. Egzisztenciális érintettség nagy, közepes, kicsi. 2,Támogatás mértéke blokkoló, semleges, támogató 3.Befolyás nagysága nagy, közepes kicsi 126

63

Érintettek értékelésének szempontjai • Az érdekcsoport jellemzıi • Érdekeltek elvárásai érdekei • Érdekeltek érzékenysége, ellenérdekelt-sége egymással és a projekttel szemben • Érdekeltek lehetıségei és hiányosságai • A projekt megvalósításának hatása az érdekcsoportokra 127

SWOT (GYELV) elemzés Erısségek

Gyengeségek

Lehetıségek

Veszélyek

128

64

Indikátorokkal szemben támasztott követelmények • • • • • • • • • •

Sajátos jelleg Mérhetıség Rendelkezésre álló Valóságszerőség Idıalapú Idıszerőség Összehasonlíthatóság Érzékenység Érvényesség Megbízhatóság

(Specific) (Measurable) (Achievable) (Realistic) (Time-based)

129

Indikátorok típusai • Output mutatók • Eredmény mutatók • Hatás indikátorok

130

65

Logikai keretmátrix alapvetı feladata • A célstruktúra és a tevékenységek egységének bemutatása • a projekt belsı konzisztenciájának – létrehozása – ellenırzése

131

Logikai keretmátrix szerkezete • Két dimenziós mátrix • Oszlopok tartalma – projekt céljai – célok mérésének eszközei (indikátorok) – a mérés eszközeinek értékeléséhez szükséges adatbázisokat – a projekt sikerét elısegítı, vagy gátló külsı tényezık 132

66

Logikai keretmátrix szerkezete • Sorok szerkezete – – – –

1. sor: átfogó célkitőzés 2. sor: Projekt célja 3. sor: Várt eredmények 4. sor: Tevékenységek

133

Logikai keretmátrix példa T á m o g a tá s i lo g ik a

A sik e re ssé g m u tató i

A m u ta tó k m é ré se

E lı fe lte v é s e k R iz ik ó fa k to ro k

F a lu f e jle s z t é s é s f e lú jítá s Id e g e n fo r g a lm i é s s z e l- K S H - tó l: V e n d é g a v id é k s z e lle m i ö r ö k s é - le m i v o n z e rı n ö v e k s z ik é js z a k á k é s lá to g a gén ek m egı rzése k ö rn y e z e ti m u ta tó k ja tó k s z á m a v u ln a k K ö rn y e z e tv é d e lm i fe lü g y e lı s é g J a v u l a ré g ió m u n k a e rı M u n k a v á lla ló k s z á m a M Ü K a d a ts z o lg á l- M e g fe le lı e n fe lp ia c i h e l y z e te 1 0 s z á z a lé k k a l n ı ta tá s a k é s z íte tt la k o s o k , M u n k á lta tó k s z á m a 5 A PEH v á lla lk o z ó k s z á z a lé k k a l n ı Ö n k o rm á n yz a t P ia c i ig é n y T ö b b m u n k a le h e tı s é g 5 % -a l n ı a k e re s le t Ip a rk a m a ra V á lla lk o z ó k ö s z N a g y o b b ö n k o rm á n y z a ti 1 0 % -a l n ı a tu ris z tik a i A PEH tö n z é s e , k é p z é s e B e v é te l lá to g a to tts á g Ö n k o rm á n yz a t T e rm é s z e t é rin F ia ta lo k m e g ta rtá s a /le te - É v e n te 5 , 3 5 é v a la tti h á te tle n s é g e le p e d é s e z a s p á r te le p s z ik le E le g e n d ı m u n k a e rı F e jle s z té s i te rv k id o lg . E szkö zök : 1 8 .0 0 0 E u ro F elm éré se k É p íté s i e n g e d é l y 1 2 .0 0 0 E u ro R é s z le te s k iv ite li te rv e lk . Á ra já n la to k 1 8 .0 0 0 E u ro R é g i m e s te rs é g e k f e lé le s z t K ö r n y e z e ti h a tá s v iz s g . 3 0 .0 0 0 E u r o N in c s e lé g m u n É p íte tt ö rö k s é g b e m u ta tá s a O k ta tá s i te m a tik á k 9 0 .0 0 0 E u ro k a h e l y a té rs é g B io g a z d á lk o d á s m e g s z e rv 3 0 .0 0 0 E u ro ben 134 Ö k o tu riz m u s b e in d ítá s a 2 5 .0 0 0 E u ro

67

Üzleti terv tartalma • • • • • •

Projekt célja Projekt feltételrendszere Erıforrások Projekt finanszírozása Projekt jövedelmezısége Projekt megvalósításának gazdasági eredménye 135

Ellenırzés

136

68

Vállalkozás belsı környezetének kapcsolata a számvitellel

Belsı környezet fogalma A vállalkozás belsı környezetének tekintjük azokat a tényezıket, melyek a vállalkozás tevékenységi rendszerében részt vevı szereplık a vállalkozáson kívüli meghározottságából származnak.

138

69

Belsı környezet elemei • Vállalkozás által végzett értékteremtési folyamatok • Beosztotti helyzet • Vezetıi helyzet • Szervezet

139

Üzemi értékteremtés folyamatának hatása a számvitelre • Automatizáltság növekedése. • Számítógépbe integrált gyártási rendszerek. • A munkamőveletekben a tervezı, elıkészítı, irányító, ellenırzı tevékenységek arányának jelentıs növekedése az emberi erıkifejtéssel szemben. • Termékválaszték növekedése az automatizáltság mellett. • Integrált kapcsolat a beszerzési és értékesítési piacokkal. 140 • Just-in-time rendszerek terjedése.

70

Vállalkozások célszerkezete • Egyéni célok • Szervezeti célok

141

Egyéni célok alapja Az egyéni szükséglet kielégítése.

142

71

Egyéni célokat meghatározó tényezık • • • •

Egyéni norma és értékrendszer Öröklött szellemi és fizikai képességek Személyes tapasztalatok, tanulóképesség Mobilitás a fizikai és társadalmi környezetben.

143

Szervezeti célok A vállalkozásnak, vagy valamelyik szervezeti egységének a külsı és belsı környezete által meghatározott jellemzıje, mely meghatározza és részben magyarázza mőködését.

144

72

Szervezeti célok legfıbb jellemzıi • • • •

Hierarchikus strukturáltság Kölcsönös erısítés, vagy gyengítés Kompatibilitás Fölérendelt, (szuperorientált) célok

145

Fölérendelt, (szuperorientált) célok A szervezet valamennyi tagjának (egyén és szervezeti egység is) közös célja, amelyet kooperációval lehet a legjobban elérni és elég átfogó az öszszes cél közös elemének megjelenítésére.

146

73

Egyéni és szervezeti célok kapcsolata • Az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket. • Kölcsönhatás. • A szervezet létezésének indokai az egyéni cselekvések és viszont cselekvések mögött találhatók egyéni célok. • A szervezet minden tagjának vannak elképzelései a saját, a szervezet, sıt a szervezet többi tagjának célkitőzéseirıl. • Az egyén a célja megvalósításához a szervezetet 147 eszközként használja.

Beosztotti helyzet célszerkezete Önmegvalósítás tanulás, képzés szakmai fejlıdés

Elégedettség státusz,hatalom, presztízs,önbecsülés,szakmai elismertség

Szociális munkahelyi közérzet, társadalom szolgálata

Biztonság jövedelem, megtakarítás, biztos munkahely

Fiziológiai szükséglet Jövedelem, munkalehetıségek

148

74

Vezetıi helyzet célszerkezete Önmegvalósítás tanulás, képzés szakmai fejlıdés

Elégedettség státusz,hatalom, presztízs,önbecsülés,szakmai elismertség

Szociális munkahelyi közérzet, társadalom szolgálata

Biztonság jövedelem, megtakarítás, biztos munkahely

Fiziológiai szükséglet Jövedelem, munkalehetıségek

149

Vezetıi funkciók • • • • •

Cél meghatározása Motiváció Szervezés Közvetlen irányítás Ellenırzés

150

75

A pénzügyi vezetıkkel szembeni különleges követelmények • Pénzügyi információk megbízhatóságának biztosítása • Pénzügyi funkciók költségeinek csökkentése

151

Szervezetek jellemzıit meghatározó tényezık • Környezet – – – –

piaci környezet mőszaki, technikai, tudományos környezet szervezetközi kapcsolatrendszer kulturális környezet

152

76

Szervezetek jellemzıit meghatározó tényezık • Vállalat adottságai – tevékenységi kör – alkalmazott technológia • alapfolyamatokban • információs rendszerben

– eredet – telepítési helyzet

• Stratégia 153

Szervezeti formák jellemzıit meghatározó tényezık • • • •

Munkamegosztás Hatáskör megosztás Koordinációs eszközök Konfiguráció

154

77

Szervezeti alapformák Funkcionális szervezet legfontosabb jellemzıi • Kialakulásának és hatékony mőködésének feltételei: – Viszonylag egyszerő, könnyen áttekinthetı tevékenység – Nem túl széles termékskála – Stabil piaci környezet – Lassan változó mőszaki-technológiai környezet

155

Szervezeti alapformák Funkcionális szervezet legfontosabb jellemzıi Strukturális jellemzık • Munkamegosztás – Részletesen szabályozott mőködés – A munkaköröket elsısorban a munkamegosztás határozza meg

• Hatáskörmegosztás – Döntési jogkörök centralizáltak és részletesen szabályozottak 156

78

Szervezeti alapformák Funkcionális szervezet legfontosabb jellemzıi Strukturális jellemzık • Koordináció – Vertikális koordináció – Technokratikus koordinációs eszközök a jellemzıek

• Konfiguráció

157

Szervezeti alapformák Funkcionális szervezet Vállalatvezetés Törzskar

Fejlesztés

Termelı szervezet

Termelés irányítás

Kereskedelem

Termelı szervezet

Számvitel Pénzügy Kontrolling

Termelı szervezet 158

79

Szervezeti alapformák. Divizionális szervezetek kialakulásának okai • Kialakulásának és hatékony mőködésének feltételei: – Növekvı vállalati méretek – Széles termékskála, heterogén termékek – Termékcsaládok (vevıcsoportok, régiók) kialakításának lehetısége – Viszonylag dinamikus piaci környezet

159

Szervezeti alapformák. Divizionális szervezet jellemzıi • Kialakulásának és hatékony mőködésének feltételei: – Gyorsan változó mőszaki-technológiai környezet – Termelés globalizációja

160

80

Szervezeti alapformák. Divizionális szervezet jellemzıi Strukturális jellemzık: • Munkamegosztás – Elsıdleges munkamegosztás: tárgyi, (termékek, vevık), vagy regionális elv szerint – A központban funkcionális irányító, ellenırzı és szolgáltató egységek találhatók

• Hatáskör megosztás – A központ és a divíziók között decentralizált – A divíziókon belül centralizált 161

Szervezeti alapformák. Divizionális szervezet jellemzıi Strukturális jellemzık • Koordináció – A divíziók közötti operatív koordináció nem jellemzı – Az utasítás jellegő vertikális koordináció minimális – A koordináció fı eszközei technokratikus jellegőek – Jelentıs szerepe van a vezetıkiválasztásnak

• Konfiguráció

162

81

Szervezeti alapformák. Divizionális szervezetek általános formája I. Vállalatvezetés

Központi Humánerıforrás gazdálkodás

Központi igazgatás jog ellenırzés

A Termékcsöport Divízió

Központi K+F

B Termékcsoport Divízió

Központi Marketing

C Termékcsoport divízió 163

Szervezeti alapformák. Divizionális szervezetek általános formája II. B Termékcsoport Divízió

Divízió vezetı

Funkcionális irányítás Gyártmány és gyártmány fejlesztés

Termelés

I. Gyáregység

Munkaerı és bérgazdálkodás

2. Gyáregység

Marketing Értékesítés

3. Gyáregység 164

82

Szervezeti alapformák. Divíziók típusai Típus Felelısség és az elszámolás tárgya Cost center A divízió mőködési költségei Profit center A divízió árbevétele, mőködési költsége és eredménye Investment A divízió árbevétele, mőködési és egyéb költségei, ráfordításai, eredménye, valacenter mint a mőködésbe bevont eszközök megtérülése 165

Szervezeti alapformák. Mátrix szervezet Ennek a szervezetnek az esetében az elsıdleges munkamegosztás szintjén két elvet egyszerre alkalmaznak. Például: 1. Elv 2. Elv funkció tárgy funkció régió funkció funkció 166 tárgy régió

83

Szervezeti alapformák. Mátrix szervezet legfontosabb jellemzıi • Kialakulásának és hatékony mőködésének feltételei: – Dinamikus és heterogén környezet – Komplex, nagy újdonság- és rizikófaktorú feladatok a szervezetben – Az eltérı elven kialakított munkamegosztás egy idıben megteremthetı – A szervezet tagjai fejlett kommunikációs készséggel rendelkeznek. 167

Szervezeti alapformák. Mátrix szervezet legfontosabb jellemzıi Strukturális jellemzık • Munkamegosztás – Két, különbözı elvő munkamegosztás egyszerre és egyforma súllyal van jelen – Az erıteljes szabályozottság nem jellemzı

168

84

Szervezeti alapformák. Mátrix szervezet legfontosabb jellemzıi • Hatáskörmegosztás – A két dimenzió vezetıi együtt döntenek a „metszés-pontban” található problémáról, feladatról – A két dimenzió vezetıinek azonos súlyú kompeten-ciával kell rendelkezniük – A döntések centralizáltsága többvonalas irányítási elv mellett alakul ki – Alacsony fokú a formalizáltság 169

Szervezeti alapformák. Mátrix szervezet legfontosabb jellemzıi Strukturális jellemzık • Koordináció – Jelentıs szerephez jutnak a személyorientált koordinációs eszközök – A horizontális és vertikális koordinációt strukturális megoldásokkal kell biztosítani

• Konfiguráció 170

85

Szervezeti alapformák. Mátrix szervezetek általános formája Vállalatvezetés Fejlesztés

Termelés irányítás

Kereskedelem

Pénzügy Kontrolling

A Termékcsoport Vevıcsoport Régió

B Termékcsoport Vevıcsoport Régió

C Termékcsoport Vevıcsoport Régió

171

Szervezeti alapformák. Tenzor szervezet Ennek a szervezetnek az esetében az elsıdleges munkamegosztás szintjén legalább három elvet egyszerre alkalmaznak.

172

86

Számviteli szervezet helye a szervezetekben Funkcionális szervezetek: Irányítás, feldolgozás: Központ Adatgyőjtés: Végrehajtó szervezetek Divízionális szervezetek: Irányítás, feldolgozás: Központ Elsıdleges feldolgozás:Divíziók központja Adatgyőjtés: Végrehajtó szervezetek Mátrix és Tenzor szervezetek: Irányítás, feldolgozás: Központ és/vagy szervezeti egység Adatgyőjtés:

Végrehajtó szervezetek

173

Tevékenység kihelyezés (Outsourcing) A fıtevékenységhez szorosan nem tartozó tevékenységek kihelyezése a vállalaton kívüli, a feladatra specializálódott vállalkozásokba.

174

87

Tevékenység kihelyezés okai • • • •

Túl kicsi a vállalkozás A vállalkozás dinamikusan nı Költségcsökkentés Szolgáltatás állandó minıségének biztosítása • A vállalkozás erıforrásait a fı tevékenységre akarja koncentrálni 175

Számviteli tevékenység kihelyezésének speciális oka Nagyobb jelentısége van a külsı adatszolgáltatások jó színvonalú teljesítésének, mint a belsı, gazdasági döntéseket támogató információknak.

176

88

Számviteli tevékenység kihelyezésének alapfeltétele Megbízhatóan biztosíthatónak kell lennie az adatok védelmének.

177

Információ áramlás jellemzıi • • • •

Információ, gazdasági információ Bizonylatok jellemzıi, csoportosítása Értékesítést kísérı bizonylatok Bizonylatok a mezıgazdaságban

178

89

Információ fogalma Bizonytalanságot megszüntetı ismeret. Felhasználása: • döntéshozatal • kommunikáció • Gazdasági folyamatok lebonyolítása

179

Információ a gazdasági szervezetek szempontjából Olyan, bizonytalanságot megszüntetı ismeret, mely egy gazdasági esemény jellemzıit tartalmazza az adott vállalkozás számára.

180

90

Bizonylat Az információt tartalmazó adathordozó, irat, mely megfelel • a felhasználását szabályozó jogszabályoknak, szokásoknak, • meghatározott ideig megırzött, • adatfeldolgozási, megırzési, igazolási céllal állították ki. 181

Bizonylatok csoportosításának szempontjai • Elıállítás helye • Bizonylat tartalma • Elıállítás módja

182

91

Bizonylatok csoportosítása elıállítási hely szerint • Külsı bizonylat • Belsı bizonylat

183

Bizonylatok csoportosítása Külsı bizonylatok Külsı bizonylatokról, információkról akkor beszélünk, ha a feldolgozást, archiválást végzı szervezetnek nincs hatása a bizonylat tartalmára és kiállítására.

184

92

Külsı bizonylatok csoportosítása a vállalkozás kapcsolatrendszere alapján • Szállítók, vevık • Pénzintézetek • Hatóságok – APEH – Vámhatóság – Cégbíróság

• Önkormányzatok 185

Külsı bizonylatok csoportosítása a vállalkozás kapcsolatrendszere alapján • • • • •

Nyugdíjbiztosítók Egészségbiztosítók Tulajdonosok Vállalkozással munkaviszonyban állók Szervezeti egységek

186

93

Belsı bizonylat Belsı bizonylatot akkor kell kiállítani, ha a feldolgozást, archiválást végzı szervezetnek a gazdasági eseményrıl nem áll rendelkezésére a jogszabályoknak, szokásoknak megfelelı bizonylat.

187

Bizonylatok csoportosítása tartalmuk szerint • • • • •

Szerzıdés, megállapodás Értékesítést kísérı bizonylatok Hitelintézeti bizonylatok Költségvetéssel kapcsolatos bizonylatok Jogszabályi rendelkezések

188

94

Értékesítést kísérı bizonylatok Az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevıvel történt megállapodás alapján elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely az általános forgalmi adótörvényben meghatározott adatokat hiánytalanul tartalmazza. 189

Helyesbítı számla A vásárolt, illetve saját termeléső készletek értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, utólag adott engedmény bizonylata.

190

95

Helyesbítı számla kötelezı tartalma • Helyesbítés tényére utaló jelzés • Az eredeti számla azonosításához szükséges adatok • Módosításnak (valóságnak) megfelelı új tételek

191

Sztornó számla Az értékesített, késıbb visszavett, és két idıpont között használt termékek visszavételi piaci értékét, de maximum az eladási árat tartalmazó bizonylat.

192

96

Sztornó számlák kiállításának célja • Értékesített és késıbb visszavett termékek • Az értékesítés és a visszavétel idıpontja között használt eszközök • Visszáru • Betétdíjas göngyölegek bizonylatolása

193

Módosító számla dátuma • Sztornó számla: A visszavétel idıpontja • Helyesbítı számla: számvitel Áfa Eredeti számla dátuma helyesbítı számla kibocsátásának dátuma 194

97

Árbevétel dokumentálása • Kívülállók számára is ellenırizhetınek kell lennie • A teljesítés megtörténtét kell bizonyítania • Bizonyítás alapvetı bizonylatai: – teljesítés igazolások – jegyzıkönyvek – átvételi elismervények 195

Exportszámlák kiállításának szabályai • Külföldre küldött számlákat magyar nyelven is ki kell állítani • Az exportszámlák megállapodás alapján devizában és forintban is kiállíthatók • Nem minden devizában kiállított számla számít a számvitelben exportnak • Az alkalmazott ÁFA kulcs nem dönt egyértelmően az export vagy a belföldi értékesítés 196 között

98

Exportszámlák kiállításának szabályai • A devizában kiállított számlában az ÁFA tartalmat elegendı devizában feltüntetni • Az ÁFA tartalmat a számla kibocsátásának napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell átszámítani • Két belföldi cég egymásnak is kiállíthat devizában számlát, ha az írásos szerzıdésüket devizában kötötték 197

Felvásárlási jegy

198

99

Bizonylatok csoportosítása az elıállítás módja szerint • Materializált bizonylatok • Elektronikus okiratok • Technikai, optikai úton elıállított bizonylatok

199

Elektronikus okiratok A valóságban fizikailag nem létezı bizonylatok. Csupán csak elektronikus jelként tartalmazzák a számviteli nyilvántartáshoz szükséges adatokat.

200

100

Elektronikus okiratok kötelezı tartalma • Minısített elektronikus aláírás (fokozott biztonságú aláírás) • Idıbélyegzı • Hitelesítés - Hitelesítésre jogosult szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány

201

Minısített elektronikus aláírás feltételei • Egyértelmően alkalmas az aláíró azonosítására • Kizárólag az aláíró befolyása alatt álló eszközökkel hozták létre • Az aláírást követıen a dokumentum tartalmának minden módosításának nyomon követhetınek kell lennie

202

101

Idıbélyegzı Az elektronikus irathoz, dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, lehetıleg ezekkel logikailag összekapcsolt igazolás, amely tartalmazza a bélyegzés idıpontját, és amely a dokumentum tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódik, hogy minden -az igazolás kiadását követı- módosítás érzékelhetı. 203

Technikai, optikai úton elıállított bizonylatok Alkalmazása esetén önálló számviteli bizonylat nem keletkezik, hanem az autómatikus könyvelési tétel miatt maga a könyvviteli nyilvántartás a bizonylat.

204

102

Vállalkozások anyagi és finanszírozási jellemzıi

Vállalkozási tevékenységek rendszerezésének lehetıségei • Értéklánc

A vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolása.

• Ellátási lánc A gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelı, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata 206

103

Fontosabb vállalati funkciók • • • • • • •

Marketing Innováció Emberi erıforrás gazdálkodás Információ Logisztika Termelés/szolgáltatás Pénzügy 207

Vállalatban érvényesülı folyamatok • • • • •

Fogyasztó-orientációs folyamatok Értékteremtı folyamatok Tudás folyamatok Pénzügyi folyamatok Koordinációs folyamatok

208

104

Funkciók és folyamatok kapcsolata Funkciók Marketing Innováció Emberi Információ Logisztika Termelés/ Pénzügy szolgáltatás Folyamatok erıforrás Fogyasztóorientációs Értékteremtı Tudás Pénzügyi Koordinációs

209

Vállalati értéklánc

F o g y a s z tó

M a rk e t in g

I n n o v á c ió

T e rm e lé s / s z o lg á lt a t á s

P énzügy

Emberi erıforrás Információ Logisztika

210

105

Pénzügyi funkció részei • Finanszírozás • Likviditás menedzsment • Tresaueres

211

Finanszírozás forrásainak fı csoportjai • Saját forrás • Eszközhasználatból származó forrás • Idegen forrás

212

106

Saját forrás A vállalkozás tıkéjének az a része, melyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. Alapítói tıkejuttatásnak is nevezik, mivel általában a vállalkozás tulajdonosaitól származik.

213

Alapítói tıkejuttatás formái • • • •

Külsı tıkeemelés Nyereségági tıkefelhalmozás Pótbefizetés Tagi kölcsön

214

107

Külsı tıkeemelés formái • Készpénzes tıkeemelés • Nem készpénzes tıkeemelés • Ázsió

215

Pótbefizetések • Célja: a társaság veszteségeinek fedezete. • Csak Kft-nél lehetséges • Feltételeit a társasági szerzıdésben kell rögzíteni • Nem eredményez szavazati jogot • Osztalékot a pótbefizetésre nem lehet fizetni. 216

108

Nyereségági tıkeképzés szabályai A vállalkozásnak az elızı években elért eredményébıl a tulajdonosok döntése értelmében a vállalkozásnál maradó rész.

217

Osztalékfizetés korlátozása Nem lehet osztalékot fizetni: • a még be nem fizetett tıkére • az elızı évi veszteségek összegére • a tárgyévi veszteségre • pótbefizetés összegére • ázsióra • fejlesztések finanszírozására képzett forrásokra • nem piacképes erıforrások értékére • szövetkezeteknél a fel nem osztható vagyon értékére 218

109

Osztalékelıleg Kifizetésének A kifizetés napjára elkészített közbensı feltétele: mérleg, melynek alapján egyértelmően valószínősithetı, hogy a kifizetés a hitelezık érdekét nem csorbítja.

219

Tıkekivonás esetei • Osztalékfizetés elızı években felhalmozott eredménybıl • Tıkeleszállítás • Pótbefizetés visszafizetése

220

110

Társaság vagyonának védelme • Ha egy társaság saját tıkéje tartósan kisebb a társasági formára kötelezıen elıírt alaptıkénél, és a társaság tulajdonosai három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges tıkefeltöltésrıl, akkor a társaságnak át kell alakulnia olyan gazdasági társasággá, melyben az alaptıkére vonatkozó elıírás kisebb mint a társaság aktuális saját tıkéje. 221

Társaság vagyonának védelme • Ha a társaság saját tıkéje a alaptıkének részvénytársaságnál a kétharmadára, KFT-nél a felére csökken, akkor össze kell hívni a társaság legfıbb szervét a szükséges intézkedések meghozása érdekében.

222

111

Külsı (idegen) forrás A vállalkozás tıkéjének azon része, melyet a tıke igénybevételének idıpontjában meghatározott visszafizetési kötelezettség terhel.

223

Külsı források fontosabb csoportjai • • • • •

Értékpapírok és ehhez kapcsolódó ügyletek Lízing Váltó Hitel, kölcsön Egyéb, halasztott fizetések

224

112

Értékpapír Hitelviszonyt, vagy tagsági jogviszonyt megtestesítı, forgalomképes okirat, melyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az értékpapíron meghatározott összeget és/vagy ennek elıre rögzítettek szerint meghatározott hozamát az értékpapír birtokosának a kibocsátáskor vállalt határidıre, és ütemezésben megfizeti. 225

Kötvény • Hitelviszonyt megtestesítı • fix, vagy változó kamatozású, • egy évnél hosszabb lejáratú • névre, vagy bemutatóra szóló értékpapír.

226

113

Kötvények csoportosítása hozamuk szerint • nem kamatozó kötvények • kamatozó kötvények – – – – –

fix kamatozású kötvények progresszív kamatozású kötvények degresszív kamatozású kötvények változó (lebegı) kamatozású kötvények kamatos kamatozású kötvények

• nyeremény kötvények • katasztrófa kötvények

227

Elemi (kamatszelvény nélküli) kötvény A kötvénynek nincs kamatszelvénye, hanem diszkont értékpapírként mőködik.

228

114

Változó kamatozású kötvény Katasztrófa kötvény A kötvény névleges kamatlábát teljes egészében a piaci kamatláb, vagy egy természeti jelenség határozza meg.

229

Névleges kamatláb A kötvény kibocsátásakor meghirdetett hozam.

230

115

Névleges kamatlábat meghatározó tényezık

• Az adott ország pénzügyi szabályozása • konjunkturális helyzet • közép-, illetve hosszú lejáratú bankhitelek érvényes kamatlába • a kibocsátó vállalkozás várható jövedelmezısége • egyéb tıkebefektetési lehetıségek aktuális hozama • kötvénykibocsátó megbízhatósága • felajánlott fedezet formája • külföldi jegyzés esetén a várható árfolyam, és ennek várható változása. 231

Változó kamatozású kötvény osztalék kötvény A kötvény tulajdonosa egy piacinál alacsonyabb kisebb mértékő, rögzített kamaton felül meghatározott arányban részesedik a vállalat, illetve a kötvény kibocsátással finanszírozott projekt eredményébıl (tiszta nyereségébıl).

232

116

Átváltható kötvény A hozamon (kamaton), felül birtokosának biztosítja egy csereidıszakon belül a kötvénynek névértéken történı beváltási lehetıségét a kibocsátó vállalkozás részvényeire.

233

Opciós kötvény A hozamon (kamaton), felül birtokosának biztosítja egy csereidıszakon belül a kötvénynek meghatározott árfolyamon történı beváltási lehetıségét a kibocsátó vállalkozás részvényeire.

234

117

Nyitott kötvény A futamidı végén törlesztı kötvény esetében a kötvény kibocsátásakor meghatározott, maximum három idıpontban törlesztı kötvény, melyrıl a kibocsátó és a kötvény tulajdonosa közös megegyezéssel állapodik meg.

235

Részvény vagy kötvény A kötvénykibocsátás elınyei a részvénykibocsátással szemben • A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó tıkeköltség pontosan meghatározott • A kötvény tıkeköltsége általában alacsonyabb mint a részvényé • A kötvényesnek nincs szavazati joga • A kötvény kamatát az adózás elıtti nyereségbıl, költségként lehet fizetni • A kötvény rugalmasabb finanszírozásai forma mint a részvény 236

118

Részvény vagy kötvény A kötvénykibocsátás hátrányai a részvénykibocsátással szemben • A kötvény kibocsátás adósságot eredményez, és ez kedvezıtlenül hat a vállalkozás hitelképességére. • Fix állandó terhet jelent. • Rögzített a lejárat, illetve a törlesztés idıpontja. • Hosszó lejáratú adósság, ezért hosszú idıre szóló elkötelezettséget jelent. • A kötvény kibocsátásakor a törvényben elıírt kötelezettségeket is vállalni kell. 237

Kötvény kötelezı formai kellékei • • • • • •

Kibocsátáshoz szükséges engedély Kötvény elnevezése Kibocsátás célja Kötvény kibocsátójának megnevezése Kötvény névértéke, kódja, sorszáma Névre szóló kötvénynél a kötvénytulajdonos megnevezése • Átruházás (forgatás) esetleges korlátozása 238

119

Kötvény kötelezı formai kellékei • • • • •

Kötvény futamideje Kamatfizetési idıpontok és feltételek Törlesztési idıpontok és feltételek Beváltási idıpontok és feltételek Kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettség vállalások • Kötvény kiállításának napja, helye • Kibocsátó aláírása 239

Kötvény kibocsátás kellékei • A PSZÁF által jóváhagyott tájékoztató és hirdetmény • Befektetési szolgáltató bevonása a kötvény kibocsátásba • Kibocsátási program elkészítése

240

120

Kibocsátási program A kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok egymást követı kibocsátásainak összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti és egyben meghatározza a kibocsátás egyedi adatait is. 241

Lízing fajtái • Pénzügyi lízing • Operatív lízing • Visszlízing

242

121

Pénzügyi lízing Olyan finanszírozási ügylet, melyben a lízingbe adó vásárolja meg a kiválasztott eszközt, és szerzıdésben rögzített díjfizetés ellenében, határozott idıre üzemeltetésre átadja a lízingbe vevınek, és a szerzıdés lejártakor az eszköz teljes tulajdonjoga a lízingbe vevıhöz, vagy az általa kijelölt harmadik személyhez kerül. 243

Pénzügyi lízing típusai Zárt végő

A szerzıdés lejártakor az eszköz kötelezıen a lízingbe vevı tulajdonába kerül.

Nyílt végő

A szerzıdés lejártakor a lízingbe vevı eldöntheti, hogy megvásárolja-e a lízing tárgyát.

244

122

Váltó fogalma Olyan értékpapír, amelyben a váltó kibocsátója a váltó címzettjét arra utasítja, hogy a váltóban meghatározott kedvezményezett számára meghatározott pénzösszeget, egy elıre rögzített idıpontban, egy meghatározott helyen fizessen.

245

Váltó alaptípusai • Kereskedelmi váltó (Áruváltó) A mögöttes jogviszony kereskedelmi hitel, tehát ez a váltó áru vagy szolgáltatás adásvétele alapján keletkezik. • Fináncváltó Kölcsön nyújtása fejében adott váltó.

246

123

Váltó gazdasági szerepe • • • •

Fizetési eszköz hiteleszköz biztosíték befektetés eszköze

247

Váltóügylet alapfolyamata

248

124

Váltó mint hiteleszköz • • • •

A kibocsátó és az elfogadó között A váltóbirtokos és a kibocsátó között A pénzintézet és a váltóbirtokos között A jegybank és a pénzintézet között

249

Váltó kapcsolatrendszere Jegybank 5.Bemutás esedékességkor

Pénz

Pénz

Váltókibocsátó bankja 6.Bemutatás

Forgatmányos bankja

Pénz

Pénz

Váltó kiállító I.sz. adós 1. Saját váltó átadása

4.Váltó viszontleszámítolás

3.Váltó leszámítolás

Forgatmányos Hitelezı Áru

Kedvezményezett Hitelezı

Áru

2.Váltó forgatás II. adós

250

125

Váltó típusai • Idegen váltó Olyan fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátó felszólítja a címzettet arra, hogy a váltóban meghatározott idıben és helyen meghatározott összeget a kedvezményezettnek fizessen meg. • Saját váltó A kibocsátó közvetlen ígéretet tesz a váltóban szereplı összeg meghatározott helyen és idıben történı megfizetésére. 251

Idegen váltó típusai • Saját rendeletre szóló idegen váltó • Intézvényezett saját váltó

252

126

Idegen váltó törvényes kellékei

• Váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén. • Meghatározott pénzösszeg megfizetésére szóló feltétlen meghagyás. • Fizetésre kötelezett neve. • Esedékesség megjelölése. • Fizetési hely megjelölése. • Kedvezményezett neve. • Váltó kiállítás napjának és helyének megjelölése. • Kibocsátó aláírása. 253

Váltójogi hatállyal bíró egyéb kellékek • • • • • • • •

Összes váltóhátirat Negatív rendeleti záradék Közbenjárás Kezesség Váltó többszörözése Váltó telepítése Címzett aláírása Effektivitási záradék

254

127

Váltójogi hatállyal nem rendelkezı kellékek • • • •

Tudósító levél Értékzáradék Elszámolási, vagy fedezeti záradék Rendeleti záradék

255

Váltó felelısségi rendszere Személy Kibocsátö

Felelısség Az elfogadón kívül mindenkinek felelıs Vátlóátruházó Követıivel szemben (forgató) felelıs Váltóbirtokos Nem felel senkinek Közbenjáró elfogadó Közbenjáró fizetı Kezes

Saját váltó kiállítója

A közbenjártját követıkkel szemben van felelıssége Nem felel senkinek

Megtérítési igény Senki felé nem élhet megtérítési igénnyel Elızıkkel, kibocsátóval elfogadóval szemben van megtérítési igénye Mindenkivel szemben van megtérítési igénye Megtérítési igénye nincs

Közbenjártjával, ennek elızıivel, az elfogadóval szemben van megtérítési igénye Akikkel szemben annak volt A kezeselttel és a kezeselttel szemfelelıssége, akiért a kezes- ben megtérítési igénnyel terheltekkel séget vállalta szemben van megtérítési igénye mindenkinek felelıs Senki felé nem élhet megtérítési igénnyel 256

128

Közbenjáró elfogadó Olyan személy, aki a váltót szükséghelyzetben elfogadja, vagy kifizeti, tehát felelıs a váltó elfogadásáért, vagy kifizetéséért.

257

Váltókezes Az a személy, aki a váltóra vezetett kezességi nyilatkozatban valamelyik váltókötelezettért készfizetı kezességet vállal. Felelıssége nem terjed ki az elfogadásra, a kezes csak a fizetésért felel.

258

129

Lényeges váltócselekmények • • • • • • •

Váltó kibocsátása Váltó bemutatása elfogadás végett Váltó bemutatása fizetés végett Váltó átruházása forgatással Váltóóvás Értesítési kötelezettség Megtérítési igény érvényesítése 259

Váltó bemutatása fizetés végett • • • •

Esedékesség szabályozása Váltó kifizetése Részletfizetés Devizában, valutában történı fizetés

260

130

Esedékesség szabályozása • Megtekintésre szóló váltó • Megtekintés után bizonyos idıre fizetı váltó

261

Váltó kifizetése A váltó akkor kerül kifizetésre, ha a váltót a címzettnek, vagy elfogadónak fizetés végett bemutatták és a váltón szereplı összeget a váltóadósa kifizeti, a váltó visszaadása ellenében. Aki a váltót esedékességkor kifizeti, az mentesül a váltójogi kötelezettség alól. Ha a váltó címzettje fizet, akkor a váltójogi kötelem megszőnik. 262

131

Váltóösszeg felvételére jogosult személyek • • • •

Kedvezményezett Váltóbirtokos Kibocsátó Az elızıek meghatalmazottja

263

Részletfizetés szabályai • Részletfizetés esedékességkor • Esedékesség elıtti részletfizetés

264

132

Váltóügyletek • • • • • •

Forgatás Engedményezés Váltókezesség Zálogjog Váltó leszámítolása Váltó viszontleszámítolása 265

Váltóforgatás A váltóbirtokos a váltó hátoldalára vezetett nyilatkozattal a váltóból eredı összes jogot egy harmadik személyre ruházza át.

266

133

Forgatmány A váltó hátoldalára vezetett átruházási nyilatkozat.

267

Forgatmány hatásai • Átruházó hatás • Kötelezı hatás • Igazoló hatás

268

134

Forgatmány típusai •

• • •

Teljes forgatmány Üres forgatmány Váltó elılapján szereplı fizetési meghagyás megismétlése Új váltóbirtokos megne- • Új váltóbirtokos megnevezése vezése Átruházás helyének és idejének megjelölése Átruházó aláírása 269

Váltóforgatmányok egyéb (különös) típusai • • • •

Váltóátruházás felelısség kizárásával Továbbforgatás kizárása rektazáradékkal Meghatalmazási forgatmány Zálogforgatmány

270

135

Kitörölt hátirat váltóhézag Kitörölt, vagy megsemmisített hátirat a váltóban foglalt jogok és kötelezettségek esedékesség elıtti szándékos megsemmisítése.

271

Utóforgatmány Az esedékesség utáni váltóátruházás.

272

136

Váltótoldat Ha a váltó hátoldalán a folyamatos átruházások következtében annyi forgatmány van, hogy arra további hátirat nem vezethetı, akkor a váltót forgathatóságának biztosítása érdekében váltótoldattal kell ellátni.

273

Váltótoldat kötelezı tartalma • • • • • • •

„Váltótoldat” elnevezés Váltó összege Váltó kibocsátásának helye Váltó kibocsátásának ideje Kibocsátó neve Címzett neve Kedvezményezett neve 274

137

Engedményezés Jognyilatkozat, amellyel valaki az ıt megilletı és átruházható jogait másra átruházza

275

Engedményezés és forgatás különbsége • A váltó forgatásnál az új váltóbirtokos az összes váltóbirtokossal, engedményezésnél az engedményes csak az engedményezı elıtti váltóbirtokossal támaszthat követeléseket. • Váltót forgatni csak az esedékesség napjáig lehet, míg engedmény útján a lejárt váltó is átruházható. • Engedmény útján minden váltó átruházható, még az is amelynek a forgatását megtiltották. 276

138

Váltókötelezett kifogásainak csoportosítása • Váltóból kitőnı, a váltó érvényességét befolyásoló formai és tartalmi kifogások • A váltóbirtokos és a váltókötelezett között fennálló személyes viszonyon alapuló kifogások.

277

Váltó óvás Annak bizonyítása, hogy a váltóbirtokos törvényben elıírt eljárása ellenére a követelés nem volt érvényesíthetı, mert a követelés kiegyenlítését a kötelezett megtagadta, vagy elmulasztotta, illetve a kötelezett nem volt megtalálható. Óvás helye: közjegyzı. 278

139

Váltóóvás feltételei Esedékesség elıtt • elfogadás hiánya miatt • biztonság hiánya miatt • közbenjáró megtagadja a váltó elfogadását

Esedékességkor • fizetés hiánya miatt • közbenjáró megtagadja a váltó kifizetését

279

Értesítési kötelezettség A váltóbirtokos a kibocsátót és a közvetlen elıdjét értesíti a váltó elfogadásának, illetve kifizetésének elutasításáról, és az óvás felvételérıl.

280

140

Megtérítési igény (váltókereset) A váltóbirtokosnak az a joga, amely alapján a váltóban foglalt fizetési meghagyás teljesítését követelheti.

281

Közbenjárás Az a váltócselekmény, amikor valaki a váltóbirtokos megtérítési igényének elhárítása végett valamelyik váltókötelezett érdekében közbelép és a váltót elfogadja, és lejáratkor kifizeti.

282

141

Váltó többszörözés formái • Váltómásodlat: a váltót több, eredeti példányban állítják ki. • Váltómásolat: A váltó eredeti példányának lemásolása esetleg több példányban.

283

Váltókezesség Az a váltónyilatkozat, amelyben valaki valamelyik váltókötelezettért készfizetı kezesi minıségben egyetemleges kötelezettséget vállal.

284

142

Kezesség típusai • Egyszerő kezesség Ebben a formában a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult a kötelezettıl és az elızı kezesektıl meg nem kísérli a követelés behajtását. • Készfizetı kezesség A kezes a váltó kötelezettjével egyetemleges kötelezettséget vállal. 285

Váltó leszámítolás • A váltó értékének megállapítása az esedékesség elıtt • A váltót egy pénzintézet vásárolja meg az esedékesség elıtt a megvásárlás és az esedékesség közötti idıszakra esı kamat levonásával.

286

143

Váltóleszámítolás alapfogalmai Váltó névértéke Az a pénzösszeg, melyrıl a váltót kiállították, és melynek kifizetése egy elıre meghatározott napon (esedékesség napja) teljesítendı.

287

Váltóleszámítolás alapfogalmai Váltó leszámítolási értéke Az az összeg, melyet a váltó esedékesség napja elıtti beváltása esetén kaphatunk.

288

144

Váltóleszámítolás alapfogalmai Diszkontláb Az a kamatláb, amelyet a késıbb esedékes váltó mai (esedékesség elıtti) értékének megállapítására használunk

289

Váltóleszámítolás alapfogalmai Diszkont + Váltó névértéke - Aktuális leszámítolási érték = Váltó diszkont értéke

290

145

Váltóleszámítolás alapfogalmai Kamat és diszkontszámítás tıke*napok száma*kamatláb Kamat = 360*100 Kamat közös osztó Váltó névértéke*napok száma*diszkontláb Diszkont= 360*100

291

Váltóleszámítolás alapfogalmai Kamatláb és diszkontláb kapcsolata diszkontláb Kamatláb= 100-diszkontláb kamatláb Diszkontláb= 100+kamatláb 292

146

Váltó viszontleszámítolás Az elızıleg leszámítolt váltó újabb leszámítolása, azaz újabb megvásárlása annek lejárata elıtt.

293

Viszontleszámítolási kamatláb A viszontleszámítolásnál alkalmazott, jegybank által elıre meghirdetett kamatláb, melyhez a leszámítolási kamatláb megállapításakor a kereskedelmi bankok alkalmazkodnak. Leszámítolási kamatláb > Viszontleszámítolási kamatláb 294

147

Váltójog rendszere • Genfi váltójog • Angolszász váltójog

295

Elévülés Az elévülési idı lejárta után a követelés bíróságon keresztül sem érvényesíthetı.

296

148

Elévülés speciális szabályai a váltójogban • A váltó fıadósaival szemben a váltóból eredı követelés három év alatt évül el. • A váltó elévülési ideje az esedékesség napján kezdıdik. • A váltóbirtokos követelése a váltóátruházók, a kibocsátó és ezek kezesei és közbenjárói ellen egy év alatt évül el. • A váltóátruházó követelése az elızıi és a kibocsátóval szemben hat hónap alatt évül el. 297

Váltójogi mulasztás A váltóbirtokos és a kötelezett valamilyen váltócselekményt elmulaszt. Fontosabb esetei: • váltó bemutatásának elmulasztása • a váltóbirtokos visszautasítja a közbenjáró fizetését • értesítés elmulasztása 298

149

Váltó hamisítás A váltón szereplı aláírás megváltoztatása.

299

Váltó megváltoztatása Váltó szövegének megváltoztatása.

300

150

Hitel Pénzeszközök ideiglenes átengedése, rendszerint kamatfizetés ellenében.

301

Kölcsön • Pénzügyi kategóriaként: A folyósító bank a hitel összegét azonnal kifizeti a hitel felvevıjének (Pénzhitel) • Számviteli kategóriaként: A vállalatok egymás közötti hitelnyújtása (kereskedelmi hitel)

302

151

Hitelek csoportosítása • Pénztömegre gyakorolt hatás szerint – jegybanki – kereskedelmi banki – nem monetáris hitelintézetek által nyújtott hitelek.

303

Hitelek csoportosítása • Lejárat szerint – rövid – közép – hosszú

304

152

Hitelek csoportosítása • Hiteltípus szerint – Pénzhitel • folyószámla hitel • számlahitel

– Hitelszerő kihelyezések • • • •

váltók leszámítolása követelések megvásárlása áruvásárlási hitel értékpapír hitel

– Kötelezettség vállalási hitelek • hitelkeret • fizetési kötelezettségek vállalása

305

Hitelek csoportosítása • Vállalkozásoknak nyújtott hitelek fontosabb formái – – – – –

hitelnyújtás biztosított hitelkeret alapján áthidalási hitelek forgótıke hitelek rulírozó hitelek hosszú lejáratú hitelek 306

153

Halasztott fizetésekbıl képzıdött finanszírozási források • • • •

Megrendelıktıl kapott elılegek szállítók munkavállalók költségvetés

307

Kényszerhitelezés • Szélesebb értelemben: A vállalkozás a hitelezıjével kötött megállapodását nem tartja be, mert tartozását határidıre nem fizeti vissza. • Szőkebb értelemben: A felszámolási eljárás alá került vállalkozásokkal szembeni követelések. 308

154

Költségvetés mint forrás csoportosítása • Szervezet szerint – EU támogatások – Tagállami támogatások

• Támogatás célja szerint – Tıkejuttatás – Költségtérítés – jövedelem növelés 309

Vállalkozás mőködéséhez szükséges erıforrások fı csoportjai • Erıforrás jellege szerint – nem anyagi jellegő erıforrások – anyagi jellegő erıforrások

• Használat idıtartama szerint – értékteremtı folyamat egy ciklusában részt vevı erıforrások – értékteremtı folyamat több ciklusában részt vevı erıforrások 310

155

Nem anyagi jellegő erıforrások fontosabb csoportjai • A vállalkozói tevékenység eredményességét hosszabb távon befolyásoló szervezeti változások • Mőszaki technológiai fejlesztéssel kapcsolatos erıforrások • Piachoz kapcsolódó nem anyagi eszközök • Pénzügyi befektetési eszközök • Halasztott fizetésekbıl származó erıforrások

311

Tevékenység hatékonyságát befolyásoló szervezeti változások fontosabb elemei • Minıség biztosítási rendszerek • Szervezetek átszervezése • Mőszaki-technológiai folyamatok átszervezése

312

156

Mőszaki-technológiai fejlesztéssel kapcsolatos erıforrások • Alapkutatások • Alkalmazott kutatások

313

Piachoz kapcsolódó nem anyagi eszközök fontosabb csoportjai • • • •

Bérleti jog Haszonbérleti jog Haszonélvezeti jog Használati jog, Szolgalmi jog • Telki szolgalom • Földhasználati jog

• Licencek,találmányok, és ipari minta • Know-how és gyártási eljárás • Szoftverek • Márkanév • Védjegy • Franchaise • Good-will és Bad-will 314

157

Pénzügyi befektetési eszközök fontosabb csoportjai • Pénzeszköz kihelyezés • Pénzeszköz lekötés • Tulajdonosi jogokat megtestesítı értékpapírok és részesedések • Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok

315

Befektetések csoportosítása birtoklás célja szerint • • • •

Tartós részvétel a társaság életében. Vagyonfelhalmozás. Hitelfedezet biztosítása. Árfolyam nyereség elérése.

316

158

Részesedések, üzletrészek csoportosítása • Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokban • Jogi személyiségő gazdasági társaságokban

317

Értékpapírok csoportosítása forgalomképesség szerint • Tızsdeképes értékpapírok – – – – –

részvény kötvény állampapírok jelzáloglevél befektetési jegy

• Nem tızsdeképes értékpapírok – váltó – közraktározási jegy – betétjegy

318

159

Részvény • Tagi hozzájáruláson alapuló tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítı • részvénytáraság által kibocsátott • névre szóló • névértékkel rendelkezı • forgalomképes értékpapír. 319

Részvényhez kapcsolódó jogok • Tagsági jogok • Vagyoni jogok

320

160

Részvényhez kapcsolódó vagyoni jogok • Osztalékra való jog • Likvidációs árbevételre való jog • Elıvételi jog

321

Részvény forgalomképességének alapja • Egyenlı névérték elıírása egy sorozaton belül • Kis névértékő részvények kibocsátásának lehetısége • A tagsági jog értékpapírba foglalásának lehetıvé tétele • A részvénytársaság korlátozott felelısségének törvényi biztosítása. 322

161

Állampapírok Az állam (kincstár, állami költségvetés) által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítı értékpapír, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamat fizetésre, vagy járadék fizetésére vállal kötelezettséget.

323

Állampapírok típusai • Államkötvény. Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítı állampapír (tızsdeképes). • Kincstárjegy. Az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítı állampapír (nem tızsdeképes). • Állami pénztárjegy. Az állam átmeneti pénzhiányának fedezésére kibocsátott, egy évnél hosszabb lejáratú, a viszszaváltás napjáig kamatozó értékpapír (nem tızsdeképes). • Államjegy. Az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítı, általában kényszerforgalommal és kényszerárfolyammal kibocsátott értékpapír. (nem tızsdeképes). 324

162

Jelzáloglevél • Hosszú lejáratú, • jelzáloghitelbıl származó pénzáramlást megtestesítı, • átruházható, • névre, vagy bemutatóra szóló, • sorozatban kibocsátott, • tızsdeképes értékpapír.

325

Befektetési jegy • Befektetési alapok által kibocsátott értékpapír. • Megvásárlója a befektetési alap résztulajdonosává válik.

326

163

Befektetési jegy típusai • Nyílt végő befektetési jegy (nem tızsdeképes). • Zárt végő befektetési jegy (tızsdeképes).

327

Származtatott termékek Olyan a pénzügyi piacokon forgalmazott termékek, melyeknek értéke valamely más, elsıdleges tızsdei, vagy tızsdén kívüli termék árfolyamától függ.

328

164

Származtatott termékek fontosabb csoportjai • Határidıs ügyletek • Opciós kötések • Csere (swap) ügyletek

329

Határidıs ügyletek típusai • Forward ügyletek • Futures ügyletek

330

165

Opció Az opció jogosultja (vásárlója) jogot szerez valamilyen termék megvásárlására, vagy értékesítésére, egy meghatározott díj megfizetése ellenében.

331

Opció típusai • Vételi (CALL) opció • Eladási (PUT) opció

332

166

Opció típusai a lehívási jog idıpontja szerint • Európai opció (-ra opció) • Amerikai opció (-ig opció)

333

Opció résztvevıi • Jogosult (LONG pozíció) • Kötelezett (SHORT pozíció)

334

167

Vételi opció jogosultja Az opció megvásárlója (vevıje), aki az opciós díj megfizetésével jogot szerez arra, hogy az alapterméket elıre rögzített áron, egy késıbbi idıpontban vegvásárolja. Szokásos jelölése: LC

335

Vételei opció kötelezettje Az opció kiírója (eladója), aki kötelezettséget vállal arra, hogy az alapterméket elıre rögzített áron, egy késıbbi idıpontban eladja. Szokásos jelölése: SC

336

168

Eladási opció jogosultja Az opció megvásárlója (vevıje), aki az opciós díj megfizetésével jogot szerez arra, hogy az alapterméket elıre rögzített áron, egy késıbbi idıpontban eladja. Szokásos jelölése: LP

337

Eladási opció kötelezettje Az opció kiírója (eladója) arra vállal kötelezettséget, hogy az alapterméket elıre rögzített áron, egy késıbbi idıpontban megvásárolja. Szokásos jelölése: SP

338

169

Nem tızsdeképes pénzügyi termékek • • • • • • • •

Közraktárjegy Betétjegy Kincstárjegy Állami pénzjegy Államjegy Nyílt végő befektetési alap Tızsdén kívüli határidıs ügyletek Tızsdén kívüli opciós ügyletek 339

Közraktárjegy A közraktár idırendben vezetett letétkönyvének szelvényrésze.

340

170

Közraktárjegy részei Árujegy: Az áru feletti rendelkezés jogát (a tulajdonjogot) testesíti meg. Zálogjegy: A közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig zálogjogot ad.

341

Betétjegy Nagyösszegő, átruházható bankbetét.

342

171

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kamatok • Névleges (nominál) kamatláb. Jelölése: k A kamatozási periódus hosszától függetlenül adja meg az éves kamatlábat.

• Effektív (tényleges) kamatláb. Jelölése: r A kamatozási periódus hosszát 1 évre átszámítva adjuk meg az éves kamatláb nagyságát.

• Folyamatos kamatláb. Jelölése: i A kamatszámítási periódust minden határon túl csökkentve folytonos kamatozásra átszámítva adjuk meg 343 az éves kamatláb nagyságát.

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kamatok • Tört évre számított (évnél rövidebb idıszakra) számított kamat. Jelölése: k Az egész évre a névleges, a törtévre pedig az effektív kamatlábat számítjuk. • Reál kamatláb. Jelölése: R A névleges (nominál) kamatlábat korrigáljuk az infláció mértékével. Rnom-ri Rreal= 344 1+ri

172

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kamatok • Libor – Alapkamatláb – A nemzetközi hitelnyújtás irányadó kamatlába – Tartalma: Londoni bankközi kamatláb, melyet a kereskedelmi bankok a legjobb minısítéső ügyfeleiknek számítanak fel a hitelek kihelyezésekor.

345

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kamatok • Bubor Budapesti bankközi kamatláb. A kereskedelmi bankok a bankközi pénzkihelyezéseknél, illetve a legjobb adósok hitelezésénél számítják fel.

346

173

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kamatok • Kamatlábak hüvelykujj szabálya: – Ha a kamatláb nem változik, akkor a gyakoribb kamatfizetés magasabb éves hozamot eredményez. – Effektív kamatláb>névleges kamatláb>folytonos kamatláb. – A névleges, effektív és folytonos kamatlábak közötti eltérések annál nagyobbak, minél magasabb a névleges kamatláb. – Minél gyakoribb a kamatfizetés, annál kisebb éves névleges kamatláb tartozik az effektív kamatlábhoz. 347

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kockázat • Piaci (szisztematikus) kockázat. A gazdaság egészének mőködésébıl származó kockázat. • Egyedi (specifikus) kockázat. Az értékpapír hozamának ingadozásából származó kockázat. • Teljes kockázat. Az adott befektetés, vagy befektetés együttes várható hozamainak szórása. 348

174

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kockázat • Kockázatelutasító befektetıi magatartás jellemzıi: – A befektetı csak akkor vállal magasabb kockázatot, ha ezért megfelelı többlethozamot tud elérni. – Két azonos hozamú befektetés közül a kisebb kockázatút választja.

349

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kockázat • Diverzifikáció A befektetés megosztása az együttes kockázat csökkentése érdekében.

350

175

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kockázat • Diverzifikációból származó befektetési szabály: Nem a legjobb értékpapírt kell megkeresni, hanem egy értékpapír együttest kell kialakítani, és nem kell állandóan váltogatni a benne szereplı értékpapírokat, hanem célszerőbb hosszabb idın keresztül tartani azokat. 351

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Kockázat • Spekuláció célja: Hozammaximalizálás racionális kockázat vállalása mellett. • Fedezeti (hedge) üzlet célja: Már meglévı befektések kockázatának csökkentése, fedezése. • Arbitrázs célja: Különbözı piacokon vételi, illetve eladási pozíciók felvétele biztos nyereség elérése érdekében. 352

176

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Portfólió • Lényege: értékpapír együttes. • Piaci portfólió Minden kockázatos befektetésbıl tartalmaz annyit, mint amennyi a befektetés értékének piaci súlya. • Hatékony portfóliók: – az adott kockázati szint mellett maximális hozamot biztosítja, vagy – az adott várható hozamot a legkisebb szórás (kockázat) mellett ígéri, vagy – csak piaci (szisztematikus) kockázatot tartalmaz. 353

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Pénzáramlások • Jelenérték. Az egy idıszak összes pénzmozgását az elsı (legközelebbi) pénzmozgás idıpontjára számítjuk át. • Jövıérték. Egy mostani befektetés, vagy hitel hozammal, költséggel növelt értéke a futamidı végén a kamatos kamatszámítás módszerével. 354

177

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Nettó jelenérték. A pénzbeáramlás és pénzkiáramlás jelenértékeinek különbsége: NPV= PV-P – NPV: nettó jelenérték – PV: Jövıbeni pénzbeáramlások jelenértéke – P: Pénzkiadások jelenértéke.

355

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Nettó jelenérték szabály: Egy beruházási, vagy befektetési javaslatot akkor racionális elfogadni, ha a nettó jelenérték pozitív.

356

178

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Belsı megtérülési ráta: Az a hozam, amely mellett a befektetés éppen megtérül.

357

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Belsı megtérülési ráta szabály: Akkor kell megvalósítani egy befektetési lehetıséget, vagy beruházást, ha annak belsı megtérülési rátája magasabb mint az alternatíva költség.

358

179

Hozamgörbe Azonos kockázatú, de eltérı lejáratú pénzügyi eszközök lejáratig terjedı hozamainak grafikonja.

359

Hozamgörbe típusai Emelkedı hozamgörbe

r

Rövid lejáratú befektetéseknél a legalacsonyabb, majd csökkenı ütemben emelkedik a leghosszabb lejárat eléréséig.

t 360

180

Hozamgörbe típusai. Emelkedı hozamgörbe kialakulásának feltételei • A kamatlábak valamennyi lejárat tekintetében alacsonyak. • Nem jelentıs az inflációs várakozás. • A hosszabb lekötés hozama a kockázat miatt nagyobb.

361

Hozamgörbe típusai Leszálló hozamgörbe

r

A hozamok rövid távon magasak, majd csökkenı ütemben esnek a legmagasabb lejárat eléréséig. t 362

181

Hozamgörbe típusai. Leszálló hozamgörbe kialakulásának feltételei • A kamatlábak valamennyi lejárat tekintetében viszonylag magasak. • Az infláció mérséklıdésére számít a piac.

363

Hozamgörbe típusai Egyenletes (vízszintes) hozamgörbe.

r

A rövid és a hosszú távú befektetések hozama megegyezik.

t 364

182

Hozamgörbe típusai. Egyenletes hozamgörbe kialakulásának feltételei • A rövid, és hosszú lejáratú hozamok közel kerülnek a történelmi minimumhoz, vagy maximumhoz. • A pénz idıértékét figyelmen kívül hagyja a piac. • Infláció nem várható.

365

Hozamgörbe típusai Púpos hozamgörbe

r

A hozamok a rövidebb lejáratú befektetéseknél emelkednek, de a hozamcsúcs elérése után csökkennek a leghosszabb lejáratú befektetésekig.

t 366

183

Hozamgörbe típusai. Púpos hozamgörbe kialakulásának feltételei • Az általános kamatszint magas. • Rövid távon az inflációs várakozás magas, de hosszabb távon az infláció mérséklıdésére számítanak a befektetık.

367

Hozamgörbe változásának jellemzıi • Kamatszint emelkedésekor felfelé tolódik. • Alakját a lejárati kamatlábstruktúra határozza meg.

368

184

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Pénzáramlások • Annuitás. Olyan pénzáramlás, melynek minden eleme azonos nagyságú, és a kifizetések azonos idıtávonként esedékesek. • Örökjáradék Olyan speciális annuitás, amely végtelen elemszámú. 369

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás.

• Annuitás jelenértéke C 1 PV= * 1r (1+r)n

=C*AF(n,r)

annuitásfaktor 370

185

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Örökjáradék jelenértéke C PV= k C: évenként kifizetett összegek nagysága k: éves névleges kamatláb 371

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Növekvı tagú örökjáradék jelenértéke. C PV= (k-g) g: örökjáradék tag növekedési üteme

372

186

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Diszkont kincstárjegy jelenértéke: FV PV= = FV*DF(n.rn) (1+r)n/365 FV: jövıérték

373

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Váltó jelenértéke: • PV=C*(1-d*t) – C: váltó névértéke – d : diszkontláb – t: hátralévı idıszak t<=1 (napok száma/360)

374

187

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Elemi kötvény jelenértéke: PV=NP*DF(n,rn) – PV: jelenérték – N : névérték – DF(n,rn): diszkontfaktor (n-ik év elvárt hozama)

375

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás.

• Kötvény árfolyama: A még be nem váltott kamat- és törlesztı szelvények diszkontált értékeinek összege. n Ct n P 0= Σ = Σ Ct*DF(T,rt) t=1 (1+r)t t=1 P0: Kötvény árfolyama n: A kötvény hátralévı futamideje Ct: A kötvénybıl származó kamat és tıketörlesztı részlet összege a t-ik évben rt: egy alternatív befektetés elvárt hozama a t-ik évben. 376

188

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Kötvény árfolyam meghatározásának alapja: A kötvény árfolyamát a névérték százalékában határozzuk meg.

377

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Kötvény elméleti árfolyama: A kötvény pénzáramlásának „belsı értéke” mely nem más, mint a kötvény tartásából származó pénzáramlás sorozat jelenértéke.

378

189

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Kötvény árfolyamát befolyásoló tényezık: – Esedékes kamat, és/vagy tıketörlesztı szelvények beváltása – idı – kamatláb

379

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Kötvény bruttó árfolyama: + Nettó árfolyam + Utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamat • Kötvény nettó árfolyama: + Bruttó árfolyam - Utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamat 380

190

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. Felülértékelt kötvény Kötvény Kötvény elméleti bruttó árfolyam árfolyam

Alulértékelt kötvény Kötvény Kötvény elméleti bruttó árfolyam árfolyam

381

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Kötvények. • Kötvény névleges kamatlába: A fennálló névérték százalékában fejezi ki az éves kamatfizetés nagyságát. • Kötvény szelvényhozama Az éves kamatfizetés és a pillanatnyi nettó piaci árfolyam hányadosa. k CY= Pnettó 382

191

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Kötvények • Egyszerő lejáratig számított hozam (SYTM) A szelvényhozam, korrigálva a lejáratig számított árfolyam különbözet egy évre jutó nagyságával. • Lejáratig számított hozam (YTM) A kötvény belsı megtérülési rátája a pillanatnyi (bruttó) piaci árfolyam és a még be nem váltott szelvények alapján számítva. 383

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Kötvények • Realizált (ex post) hozam. A befektetett tıke átlagos éves növekedési üteme, figyelembe véve, hogy a beváltott szelvényeket a mindenkori piaci kamatlábnak megfelelıen lehet újra befektetni. nbef FV Befektetés jövıbeli értéke az újraber exp= -1fektetési lehetıséget figyelembe véve C0 Kötvény vételi árfolyama nbef: Befektetés idıtartama 384

√

192

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Részvény elméleti árfolyama: D1 • P 0= r-g D1: várható osztalék r: elvárt hozam g: osztalék éves növekedési üteme 385

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Árfolyam és hozamszámítás. • Részvény tényleges árfolyama: D1 P1-P0 P 0= + r-g r P1: piaci árfolyam P0: vételi árfolyam 386

193

CAPM modell Részvények árának alakulásának magyarázatára alkalmazott modell, mely a a kockázat és hozam kapcsolatát fejezi ki. Alapállítások: • Az egyes befektetések hozamának az értékpapír piaci egyenesen kell elhelyezkednie. • A különbözı befektetések eltérı hozamának egyetlen oka: a kockázat eltérı mértéke. 387

CAPM modell feltételrendszere • Minden befektetı kockázatelutasító, és egy befektetési periódusra vonatkozó várható hozam-szórás hasznossági függvényt alkalmaz. • A befektetık várakozásai homogének. • Van kockázatmentes hitelfelvételi és hitelnyújtási lehetıség. • A tıkepiac tökéletes. • A befektetés elvárt hozama az idıtényezıtıl 388 és az elvárt hozamtól függ.

194

CAPM modell Értékpapír piaci egyenes r=rf+ß*(rm-rf) rf: kockázatmentes kamatláb rm: részvénypiac átlagos hozama (rm-rf): Átlagos kockázati prémium ß: a befektetés egyedi kockázata

hozam

rm rf

1

Béta(ß) 389

ß: A piaci kockázat mérıszáma • A piac változásának az értékpapír hozamára gyakorolt hatását fejezi ki. • A piaci hozam egy százalékos változására hogyan reagál az értékpapír hozama.

390

195

ß jelentése • ß>0 A befektetés hozama általában azonos irányban változik a piaci hozammal.

• ß<0 A befektetés hozama általában ellentétes irányban változik a piaci hozammal.

• 0<ß<1 Ez a befektetés a piaci mozgásoknál kisebb mértékben változik, tompítja a piaci hatásokat. 391

ß jelentése • ß>1 A befektetés a piaci mozgásoknál nagyobb mértékben változik, erısíti a piaci hatásokat.

• ß=0 A kockázatmentes befektetések jellemzıje.

392

196

CAPM modell használata 1. A befektetés túlárazott: Az értékpapír árfolyama az értékpapír piaci egyenes alatt található. 2. A befektetés alulárazott: Az értékpapír árfolyama az értékpapír piaci egyenes felett található. 3. Az átlagosnál kevésbé kockázatos értékpapírok (ß< 1 ) hozama a piac átlagos hozama alatt van. 4. Az átlagosnál kockázatosabb értékpapírok (ß< 1 ) 393 hozama a piac átlagos hozama alatt van.

Duration A befektetés tulajdonosának átlagosan mennyi idıt kell várnia a befektetett tıkéjének, az adott piaci kamat melletti megtérüléséhez.

394

197

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Részvények • Részvény elméleti hozama D1 Várható osztalék r= Részvény beszerzési ára P0 • Részvény tényleges hozama D1 P1 -P0 Részvény piaci ára r= + P0 P0 395

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Részvények • Névleges osztalékráta: Az egy részvényre jutó osztalék a névérték százalékában.

396

198

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. • Portfólió várható hozama. Portfóliót alkotó értékpapírok várható hozamának súlyozott átlaga.

397

Opcióért fizetett díjak szokásos elnevezései • • • •

Opciós díj Opció ára Opciós prémium Opció értéke

398

199

Opció díját meghatározó tényezık • • • • • •

Alaptermék aktuális (prompt) árfolyama (S) Opció kötési árfolyama (E) Alaptermék árfolyamkockázata Lejáratig hátralévı idı hossza (t) Kockázatmentes kamatláb (k) Osztalékfizetés 399

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Opciók • Opció értékének összetevıi: – belsı érték – idıérték

400

200

Pénzügyi termékek árfolyamának meghatározásához használt alapfogalmak. Hozamok. Opciók • Opció belsı értéke Az a nyereség, amit az opció jogosultja elérhet az opció azonnali lehívásával. Értéke legalább nulla.

401

Opciók csoportosítása belsı érték szerint • ITM (in the Money): belsı értékkel rendelkezı pozíció • ATM (at the Money: belsı értéken lévı pozíció • OTM (out the Money): belsı érték nélküli pozíció

402

201

Opció idıértéke Azt a lehetıséget fejezik ki, hogy a lejáratig hátralévı idı alatt kedvezıbbé válhat a pozíciónk, és le tudjuk hívni az opciót.

403

Opció idıértékét meghatározó tényezık • Lejáratig hátralévı idıvel egyenesen arányos. • Az alaptermék kockázatával egyenesen arányos. • A kötési árfolyam és a prompt árfolyam különbségével fordítottan arányos.

404

202

Opciók pozíció és nyereségfüggvényei • Vétel (Call) opció Pozíció függvény

Nyereség függvény

Nyereség

Nyereség

LC

Kötési árfolyam

LC

Piaci (prompt) ár

Piaci (prompt) ár (S) Kötési árfolyam

SC

SC

405

Opciók pozíció és nyereségfüggvényei • Eladási (Put) opciók Pozíció függvény Nyereség függvény Nyereség

Nyereség LP

LP

Kötési árfolyam

Piaci (prompt) ár

Piaci (prompt) ár Kötési árfolyam

SP

SP

406

203

Követelések Jogszerő, már teljesített áruértékesítésbıl, szolgáltatásnyújtásból, pénzátadásból származó, a partner által elismert fizetési igény

407

Követelések csoportosításának lehetséges szempontjai • Követelés tartalma • Követelés címzettje • Követelés kezelési módja a pénzügyi rendezésig • Követelés pénzneme • Követelés lejárati ideje

408

204

Követelések csoportosítása Követelés tartalma szerint • • • •

Áruszállításhoz kapcsolódó követelés Szolgáltatás nyújtásból származó követelés Erıforrás értékesítésbıl származó követelés Pénzátadásból származó követelés

409

Követelések csoportosítása Címzett szerint • • • • • • •

Tulajdonosokkal szembeni követelés Leányvállalatokkal szembeni követelés Piaci partnerekkel szembeni követelés Munkavállalókkal szembeni követelés Költségvetéssel szembeni követelés Pénzintézetekkel szembeni követelés Váltóadósokkal szembeni követelés 410

205

Követelések csoportosítása kezelés módja szerint • • • • • •

Biztosított követelés Normál követelés Vitatott követelés Bizonytalan követelés Hátrasorolt követelés Behajthatatlan követelés 411

Követelések csoportosítása pénznem szerint • Forintban nyilvántartott követelések • Devizában nyilvántartott követelések • Valutában nyilvántartott követelések

412

206

Követelések csoportosítása Lejárati idı szerint • Hosszú lejáratú követelés • Rövid lejáratú követelés

413

Vállalkozások tárgyiasult erıforrásainak csoportosítása • Értékteremtı folyamat több ciklusában részt vevı erıforrások • Értékteremtı folyamat egy ciklusában részt vevı erıforrások

414

207

Értékteremtı folyamat Erıforrások beszerzése, kezelése és felhasználása a piacon a fogyasztó által elismert érték elıállítása érdekében. Munkaerı Termelı berendezések Pénz Anyag

Termelés Értékesítés Szolgáltatás

Információ Erıforrás-gazdálkodás

Transzformáció

Igénykielégités

415

Termelı-berendezések fontosabb csoportjai • Ingatlanok • Ingóságok • Üzembe nem helyezett termelı-berendezések

416

208

Ingatlanok • Földterület, telek: Minden, önállóan telekkönyvezhetı földrészlet, akkor is ha a vállalkozásnak csak résztulajdonában van. • Telkesítés: Olyan eljárás, mellyel a terméketlen, vagy csekély termıképességő területet tartósan termıvé alakítunk át. 417

Ingatlanok • Épület, épületrész: A talajjal összeépített, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatásával létrehozott, ettıl szerkezeti részeire bontva eltávolítható tereptárgy. • Egyéb építmény: Lakhatási, munkavégzési célra nem használható mesterséges tereptárgy. 418

209

Ingatlanok • Erdı: Fákból, cserjékbıl, félcserjékbıl, lágyszárú és alacsonyabb rendő növényekbıl, állatokból álló, természetes, vagy mesterséges életközösség. • Ültetvény: Állandó helyen létesített, hosszabb élettartamú növénykultúra. 419

Ingóságok • • • • • • • •

Energia termelı berendezések Erıgépek Gépek, berendezések Mőszerek Jármővek és egyéb szállító eszközök Hírközlı berendezések Számítástechnikai eszközök Bútorok

420

210

Állatok csoportosítási szempontjai • Faj és fajta • Korcsoport • Tartási cél

421

Értékteremtı folyamat egy ciklusában részt vevı erıforrások fontosabb csoportjai • Anyagok (alapanyag, segédanyag, üzemanyag, főtıanyag, alkatrész, gyártóeszköz, göngyöleg, fogyóeszközök),

• • • • •

Befejezetlen termelés, Félkész termékek, Késztermékek, Áruk, Állatok

Összefoglalva: Készletek: A vállalkozásnál adott pillanatban, különbözı készültségi 422 fokban rendelkezésre álló termékek állománya.

211

Logisztika Az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek megfelelı helyen, idıpontban, és mennyiségen történı rendelkezésre állásának biztosítása.

423

Logisztikai rendszer szerkezete Beszerzés

Anyagi folyamatok lebonyolítása Szállítók Készletezés

Információ kezelés

Beszállítás

A termelés ellátása

Anyagmozgatás

Értékesítés

Kiszerelés kiszállítás disztribúció

Anyag- és vásárolt alkatrészKészlet

Félkész termékek és befejezetlen termelés

késztermékkészlet

Kínálat-menedzsment Szállítónyilvántartások

A termelési program és folyamat nyílvántartásai

Keresletmenedzsment Vevınyilvántartások

Vevık

424

212

Készletgazdálkodás Az a vállalkozási tevékenység, melynek célja az anyagi folyamatok zavartalanságának biztosítása a gazdaságossági követelmény érvényesítésével együtt.

425

Készletezési mechanizmusok A készletek szintjét szabályozó eljárások rendje. Feladata a „mikor mennyit rendeljünk” kérdésre adott válasz.

426

213

Készletezési mechanizmusok fontosabb típusai • Szabályozásban figyelembe vett változók t: rendelési idı q: rendelt mennyiség s: készlet minimális szintje S: készlet maximális szintje

427

Készletezési mechanizmusok fontosabb típusai • (t,q) mechanizmus M e n n yis é g

t1

t2

t3

id ı

428

214

Készletezési mechanizmusok fontosabb típusai • (t,S) mechanizmus Mennyiség

S

t1

t2

t3

idı

429

Készletezési mechanizmusok fontosabb típusai • (s,q) mechanizmus Mennyiség

s t1

t2

t3 idı

430

215

Készletezési mechanizmusok fontosabb típusai • (s,S) mechanizmus Mennyiség

S

s t1 t2

t3

idı

431

Termelés A rendelkezésre álló erıforrások egy részének felhasználása más erıforrásokon végrehajtott változtatásokhoz, új javak létrehozása céljából.

432

216

Gyártási rendszer jellege • • • •

Folyamat Mőhely Projekt Fentiek kombinációja (sorozatgyártás, vagy szerelıszalag) • CIM • Just in Time (JIT) rendszer 433

TQM A magas minıségő, hibátlan termék elıállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítı mőködési elv.

434

217

Minıség A termék, vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett, vagy elvárt igények kielégítésére.

435

Gyártási folyamat csoportosítása tömegszerőség szerint • Tömeggyártás • Sorozatgyártás • Egyedi gyártás

436

218

Gyártmány A termelés végsı eredménye, a létrehozott új jószág.

437

Gyártmányok csoportosítása jellegük szerint • Szabványos tömegtermékek • Összetett gyártmány

438

219

Szolgáltatás Erıforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítı, nem termelı tevékenységre.

439

Szolgáltatások csoportosításának szempontjai • Kézzelfoghatóság, fizikai jelleg • Elıállítási folyamat szerint – eszköz orientáltság – ember orientáltság

• • • •

Forgalomképesség Termeléshez való viszony Fogyasztáshoz való viszony Helyhezkötöttség

440

220

Kapacitás Egy adott vállalat, vagy termelı-berendezés, vagy üzem adott idıpontban értelmezett maximális teljesítıképessége.

441

Értékteremtı folyamat értékelésének szempontjai • • • • • • • • •

Minıség Költség Megbízhatóság Rugalmasság Válaszképesség Bizalomkeltés Empátia Kiszolgálási körülmények Vevıkiszolgálás

442

221

Fizetési eszközök • • • • • • •

Készpénz Csekkek Bankszámlapénz Bankbetétek Elektronikus pénzeszközök Távolról hozzáférést biztosító pénzeszközök Elkülönített pénzeszközök 443

Bevételek csoportosítása • • • • • • •

Termék (áru), értékesítés bevétele Szolgáltatásnyújtás bevétele Erıforrás értékesítés bevétele Kapott támogatások Kötbér Késedelmi kamat Kártérítés 444

222

Kötbér A szerzıdés kötelezettje meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha mulasztása miatt nem a szerzıdésben meghatározott módon teljesít. • Csak írásban lehet érvényesen kikötni. • Kötbér nem lehet késedelmi kamat alapja. 445

Késedelmi kamat Pénztartozások esetén -ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg- a kötelezett a késedelembe esés idıpontjától kezdve akkor is köteles a hatályos költségvetési törvényben meghatározott késedelmi kamatot megfizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. 446

223

Költségszámítás célja A gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység értékének meghatározása a tevékenységet végzı szempontjából.

447

Költségszámítás feladatai Információ szolgáltatás az • önköltség számításhoz, • vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntésekhez • tervezéshez és vezetéshez

448

224

Költségek csoportosításának szempontjai • • • • • • •

Költségnemek szerint Elszámolhatóság módja szerint Keletkezésük szerint Költségjellemzı szerint Befolyásolhatóság szerint Differenciálhatóság szerint Irányíthatóság szerint 449

Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint Közvetlen költség Közvetett költségek A felmerülés idıpontjában a A felmerülés idıpontjában meg lehet határozni a költség- költségviselıt terhelı összeviselıket és a költséghelyeket get nem, lehet meghatározni. Csak a felmerülés helyét, tehát a költséghelyet lehet megállapítani. 450

225

Költségek csoportosítása keletkezésük szerint Termékköltség Idıköltség Olyan költségek, melyek Egy adott idıszakban felcsak a jövıben termelnek merült olyan költségek, hozamokat. melyek nem számolhatók el termékekre.

451

Költségek csoportosítása Termékköltség és idıköltség kapcsolata raktáron lévı A vállalat vagyonában készletre jutó eszközként szerepel, és eszközként értékeértékesített sítéskor kerül elszákészletre jutó molásra. Idıköltség Ráfordításként kerül elszámolásra az üzleti év eredményének terhére

Termékköltség

452

226

Költségek csoportosítása Költségjellemzık szerint Változó költségek A költség nagysága a kibocsátás nagyságával arányosan változik Nagyobb változó költségráfordítás hatására nı a kibocsátás mennyisége

Fix (állandó) költség A termelés mennyiségének változása nem hat a költségek nagyságára. A nagyobb fix költség nem eredményezi a termelés növekedését.

453

Változó költségek Lineárisan változó költségek A lineárisan változó összköltség a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére mindig ugyanakkora mértékben emelkedik Lineárisan változó költség esetén az egységköltség a tevékenység volumenének változására nem reagál.

454

227

Változó költségek Lineárisan változó költségek Klv=Q*klv Klv Összes változó költség Q tevékenység mennyisége klv termékegység változó költsége Összes Meny- Lineárisan nyiség válozó Egység költség költség

Q

Klv 1 2 3 4 5

ölv 2 4 6 8 10

12 10 8 6 4 2 0 1

2 2 2 2 2

2

3 Klv

4

5

Q

ölv

455

Változó költségek Progresszíven változó költségek A tevékenység volumenének egységnyi változására egy egységgel nagyobb változással reagál.

456

228

Változó költségek Progresszíven változó költségek Kpv=Qn * kpv Kpv Összes változó költség Q tevékenység mennyisége kpv termékegység változó költsége Progresszvitást jelzı érték n>1 Összes Meny- Progesszíven nyiség válozó Egység költség költség n

Q

2,0 5,6 10,4 16,0 22,4

2,0 11,3 31,2 64,0 111,8

2,0 2,8 3,5 4,0 4,5

102,0 82,0 62,0

Kiv Kiv ölv ölv 1=2 1=2 1 2 3 4 5

122,0

2,0 5,6 10,4 16,0 22,4

42,0 22,0 2,0 1

2

3 1
4

5

n>=2

457

Változó költségek Progresszíven változó költségek Az egységköltség progresszíven, vagy degresszíven emelkedik

458

229

Változó költségek Progresszíven változó költségek 27,0 22,0 17,0 12,0 7,0 2,0 1

2

3 1
4

5

n>=2

459

Változó költségek Degresszíven változó költségek A degresszíven változó költségek a tevékenység mennyiségének egységnyi növekedésére egységnél kisebb mértékben emelkednek. A degresszíven változó költségek esetén az egységköltség a tevékenység mennyiségének változásával ellentétesen változik. 460

230

Változó költségek Degresszíven változó költségek Kdv=Qm * kdv Kdv Összes változó költség Q tevékenység mennyisége kdv termékegység változó költsége Degresszvitást jelzó érték 0<m<1 Összes Meny- Degresszíven nyiség válozó Egység költség költség m

Q Kdv 1 2 3 4 5

20,0 30,3 38,7 45,9 52,5

ödv 20,0 15,2 12,9 11,5 10,5

55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 1

2

3

Degresszíven válozó költség Kdv

4

5

Egység költség ödv 461

Változó költségek Regresszív költségek A regresszíven változó költségek a termelés mennyisgének növekedése hatására csökkennek. Az egységköltség a termelés mennyiségének növekedése hatására degresszíven csökken.

462

231

Változó költségek Regresszív költségek Krv=Qp * krv Krv Összes változó költség Q tevékenység mennyisége krv termékegység változó költsége Regressíivitást jelzı értéke p<1 Összes Meny- Regressíven nyiség válozó Egység költség költség p

Q Krv 1 2 3 4 5

20,0 14,1 11,5 10,0 8,9

örv 20,0 7,1 3,8 2,5 1,8

20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1

2

3

Regressíven válozó költség Krv

4

5

Egység költség örv 463

Állandó költségek Azok a költségek, melyek a termelés mennyiségének a vállalkozás által teljesíthetı terjedelmében nem változnak

464

232

termékegység változó költsége

Viszonylag állandó költségek A gazdálkodó szervezet termelési kapacitásának teljes terjedelmében nem állandóak, de léteznek olyan termelési mennyiségek, melyeken belül a költség független a termelés mennyiségétıl.

465

Viszonylag állandó költségek 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 0

2

4

6

válozó költség

8

10

12

14

Egység költség 466

233

Költségek csoportosítása a döntés szempontjából • Befolyásolható költségek Az adott döntés következtében a jövıben várhatóan megváltozó költségek. Reagálnak a meghozott döntésre. • Befolyásolhatatlan költségek Az adott döntés következtében a jövıben nem változnak meg. Nem reagálnak a meghozott döntésre. 467

Költségek és a termelés folytatásának kapcsolata • Elhárítható költségek Azok a költségek, melyek a termelés leállítása esetén megtakaríthatók • Elsüllyedt költségek A mőködés leállítása esetén sem szerezhetık vissza

468

234

Tevékenység változásához kapcsolódó (differenciál) költségek A tevékenység terjedelmének egy adott szintjérıl egy magasabb szintre (nagyobb mennyiségre) történı emelkedésének következtében keletkezı pótlólagos költségek. • Általában változó, de lehet állandó költség is • Állandó költségek akkor tartalmaz, ha az állandó költség az érintett termelési volumen tartományban változik. 469

Tevékenység változásához kapcsolódó (differenciál) költségek Számítása: K1- K0 Kd= Q1-Q0

K = Q

470

235

Költségek és a döntési szint kapcsolata • Irányítható • Irányíthatatlan költségek

471

Gazdasági események típusai • Erıforrások szerkezetét befolyásoló gazdasági események • Finanszírozás forrásainak szerkezetét befolyásoló gazdasági események • Vállalkozás vagyonát közvetlenül növelı gazdasági események • Vállalkozás vagyonát közvetlenül csökkentı gazdasági események • Vállalkozás nyereségét növelı gazdasági események • Vállalkozás nyereségét csökkentı gazdasági események 472

236

Ágazati sajátosságok

Mezıgazdasági tevékenység A biológiai eszközöknek értékesíthetı biológiai eszközzé, mezıgazdasági termékké vagy további biológiai eszközzé történı átalakulásának irányítása egy gazdálkodó által.

474

237

Mezıgazdasági termék A gazdálkodás biológiai eszközeinek begyőjtött terméke.

475

Biológiai eszköz • Növények • Élıállatok

476

238

Biológiai átalakulás A nevelés, a degeneráció, a termesztés és a szaporodás olyan folyamatai, amelyek a biológiai eszközben minıségi, vagy mennyiségi változásokat okoznak.

477

Biológiai eszközök csoportja A hasonló élıállatok csoportja.

478

239

Betakarítás A termékek biológiai eszköztıl való leválasztása, vagy egy biológiai eszköz életfolyamatainak megszüntetése.

479

Mezıgazdasági tevékenység általános jellemzıi • A változás képessége: Az élı állatok és növények képesek biológiai átalakuláson keresztül menni. • A változás irányítása, mely elısegíti a biológiai átalakulási folyamat megtörténtét. • A változás értékelése.

480

240

A biológiai átalakulás kimenetei Lényege: a biológiai eszköz változása, mely lehet: • mennyiségi növekedés, • minıségi változás, • szaporodás, szaporítás, • mezıgazdasági termék elıállítása.

481

Mezıgazdasági tevékenység speciális jellemzıi • Alapvetı termelıeszköz a föld. • A mezıgazdasági termelést alapvetıen befolyásolják a természeti tényezık, adottságok. • A mezıgazdasági termelés általában hosszú és ciklusai nem esnek egybe a naptári évekkel. • A termelés több területen ciklikus vagy sze482 zonális.

241

Mezıgazdasági tevékenység speciális jellemzıi • A termelési folyamat biológiailag meghatározottan vertikális. • A munkafolyamat és a termelıfolyamat elválik egymástól. • A tulajdoni viszonyokban jelentıs szerepe van a politikai, érzelmi, tényezıknek, történelmi tradícióknak. 483

Mezıgazdasági tevékenység speciális jellemzıi • Az ágazat multifunkciós jellegébıl következıen kevésbé szigorúan érvényesülnek a hatékonysági, gazdaságossági követelmények. • A támogatási rendszer lényegesen befolyásolja a vállalkozások jövedelmi pozícióit.

484

242

Mezıgazdasági tevékenységek csoportjai Alaptevékenységek • szántóföldi növénytermesztés • gyep- és legelıgazdálkodás • állattenyésztés • erdıgazdálkodás • mezıgazdasági jellegő melléktevénység • mezı és erdıgazdálkodási szolgáltatás

Alaptevékenységen kívüli tevékenységek • ipari • építıipari • kereskedelmi • szállítási, fuvarozási

485

Információ technológia jellemzıi

243

Összekapcsolódó információs rendszerek Számviteli információsrendszer

Nemvezetıknek

Vezetıknek

Nemszámviteli információsrendszer Vezetıknek

Informálisinformációsrendszernemvezetıknekésvezetıknek 487

Számviteli információs rendszer funkciói szervezetelméleti szempontból • Követi a vállalatnál zajló eseményeket és rögzíti ezek mennyiségi és értékbeni adatait. • Alapját képezi a vezetés és a külsı érintettek részére történı különbözı jelentéseknek. • Adatokat szolgáltal bizonyos vezetıi döntésekhez.

488

244

Vezetıi információs rendszer

489

Információ technológia elemei • • • • •

Hardver környezet Szoftver környezet On-line hálózatok Internet Intranet hálózatok

490

245

IT számvitelre gyakorolt hatásának fontosabb területei • • • •

Tranzakció követés Piaci alrendszerek kezelése Anyagi folyamatok tervezése, irányítása Iroda-automatizálás

491

Szabályozási környezet

246

Szabályozási környezet csoportjai • Vállalaton kívüli szabályozás • Vállalaton belüli szabályozás

493

Vállalaton kívüli szabályozás • EU jogi környezet • Magyarországi szabályozás

494

247

EU szabályozás szintjei 1. Szint: rendeletek. Alkalmazásuk minden tagállam számára kötelezı. A rendeleteket be kell építeni a tagállamok jogrendszerébe.

495

EU szabályozás szintjei 2. Szint: irányelvek. Keretjellegő közösségi jogszabályok. Csak azokat a kritériumokat nevezik meg, amelyek érvényre juttatását a nemzeti szabályozásoknak biztosítaniuk kell, és szabad teret hagynak a tagállamoknak az irányelvekben foglalt követelmények végrehajtására. 496

248

EU szabályozás szintjei 3. Szint: Bizottság közleményei Az elızı két szint értelmezéseit tartalmazzák. Jogrendbe illesztésük a tagállamok számára nem kötelezı.

497

Jogi szabályozás rendszere Magyarországon Kibocsátó • Országgyőlés • Kormány

• Kormány tagjai • Országos hatáskörő szervek • Önkormányzatok

Jogforrás típusa Alkotmány Törvények Nemzetközi egyezmény Kormányrendelet Kormányhatározat Nemzetközi egyezmény Rendeletek Határozat Irányelv Állásfoglalás Helyi rendeletek

498

249

A jog számvitelt érintı fontosabb területei • • • • • • •

Polgári jog Társasági jog Pénzügyi jog Adójog Munka jog Büntetı jog Államigazgatási jog 499

Vállalaton belüli szabályozás • • • • • • •

Alapító okiratok Tulajdonosi testületek határozatai SzMSz Kollektív szerzıdések Munkaszerzıdések Munkaköri leírások Vezetıi utasítások 500

250

Számviteli munka keretei • A számvitel szabályozása és ennek változása • Az idı kezelése a számvitelben • Számviteli alapelvek • Beszámoló elemei és szerkezete • Számviteli tevékenység szabályai • Jogkövetkezmények 501

Számvitel szabályozásának jellemzıi • Rendeleti szabályozás – keret jellegő szabályozás – részletes szabályozás

• Standardokkal történı szabályozás – US GAAP – IAS újabban IFRS

502

251

EU jogszabályalkotás alapvetı jellemzıi 1. Szint: Rendeletek 2. Szint: Irányelvek 3. Szint: Közlemények

503

Magyar számvitel szabályozásának rendszere 1. Jogi szabályozás • Törvényi szabályozás 2000 évi C törvény • Egyéb szervezetek szabályozása kormányrendeletekben történik • Állásfoglalások

504

252

Magyar számvitel szabályozásának rendszere 2. Szabályozás szervezetei • Országyőlés • Pénzügyminisztérium • Országos Számviteli Bizottság (OSZB) • Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) • Magyar számviteli szakemberek egyesülete 3. Számviteli szolgáltatás 505

Számviteli Szolgáltatás • Könyvviteli szolgáltatás A számviteli törvényben elıírt könyvvezetési, beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendı feladatok összessége.

• Könyvvizsgálói tevékenység A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó az üzleti évrıl készített beszámoló a számviteli törvény elıírásai szerint készült, és ennek megfelelıen megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni pénzügyi helyzetérıl, és a mőködés eredményérıl

506

253

Könyvviteli szolgáltatás 1.Számviteli információs rendszer kialakítása • számviteli politika • számlarend • belsı ügyvitelhez kapcsolódó szabályzatok • beszámoló készítés rendje • becslési, ellenırzési, döntéselıkészítési módszerek kiválasztása. 507

Könyvviteli szolgáltatás tartalma 2. Számviteli rendszer mőködtetése • összesítı feladatások készítése • nyilvántartások vezetése • beszámoló összeállítása • információszolgáltatás • számviteli információk elemzése • gazdasági döntések számviteli elıkészítése 508

254

Könyvvizsgálat tartalma • A könyvvizsgálat a beszámolóra és nem a könyvviteli tevékenységre irányul • Könyvvizsgálatnak függetlenek kell lennie a vállalkozástól • Tartalmát, feltétel- és követelményrendszerét a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok határozzák meg • Csak az elfogadható szintő bizonyosság elérése a követelmény • Fontos eleme a könyvvizsgálati kockázat megálla509 pítása

Könyvvizsgálói kockázat elemei 1. Eredendı kockázat A vállalkozó által elkövetett hibák valószínősége. 2. Ellenırzési kockázat A számviteli és ellenırzési rendszer menynyire alkalmas a hibák feltárására

510

255

Könyvvizsgálói kockázat elemei 3.Feltárási kockázat Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló alapvetı vizsgálat eljárásai nem képessek feltárni a beszámolóban a gazdálkodó által elkövetett hibát. A feltárási kockázat nagyságát az eredendı kockázat és az ellenırzési kockázat határozza meg. 511

Könyvvizsgálati kockázat elfogadható szintje Könyvvizsgáló becslése az ellenırzési kockázatról magas közepes Alacsony A könyvvizsgáló magas legalacs. alacsonyabb alacsony becslése az ereden- közepes alacsonyabb közepes magasabb kockázatról alacsony közepes magasabb legmagasabb

512

256

Könyvviteli szolgáltatás szabályozása • A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámolók elkészítésével a számviteli szakemberek névjegyzékébe felvett természetes személyt, vagy az ennek a feltételnek megfelelı személyt alkalmazó gazdasági társaságot lehet megbízni. 513

Könyvviteli szolgáltatás szabályozása Kivétel: • Legalább két éve mőködı vállalkozásoknál az üzleti évet megelızı két év átlagában a nettó árbevétel nem több mint tízmillió forint. • Két éven belül alapított vállalkozásoknál az üzleti évben a várható nettó árbevétel nem több mint tízmillió forint. 514

257

Nyilvántartásba vétel szabályai • Legalább mérlegképes könyvelıi végzettség • A képesítés megszerzését követıen legalább három évig végzett számviteli, pénzügyi ellenırzési gyakorlat igazolása • Büntetlen elıélet • Könyvviteli szolgáltatás végzésének szándéka 515

Könyvvizsgálat szabályozása • A társas vállalkozások kötelesek könyvvizsgálót választani. Kivéve: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és a nem egyszemélyes Kft-k, ha a nettó árbevételük az üzleti évet megelızı két év alapján számított átlaga nem haladja meg az 50 millió forintot. 516

258

Könyvvizsgálat szabályozása • A könyvvizsgálót a társaság tulajdonosi testülete választja. • A könyvvizsgálót az üzleti év mérlegfordulónapjáig kell megválasztani. • A könyvvizsgálót maximum 5 évre lehet megválasztani. • A könyvvizsgáló személyét a cégbíróságnak és az APEH-nek is be kell jelenteni. 517

Könyvvizsgálat szabályozása • A könyvvizsgálónak függetlennek kell lennie a vállalkozástól. • A könyvvizsgálói kötelezettséget más jogszabályok is elıírhatják.

518

259

Az idı és a számvitel kapcsolata • Üzleti év • Beszámolók részeinek idıhorizontja • Számviteli adatszolgáltatás és az idı

519

Üzleti év Az az idıtartam, amelyrıl a beszámolót kell készíteni Az üzleti év hossza általában egy naptári év

520

260

Kivéve:

Üzleti év

• elıtársasági idıszak a jogelıd nélkül alapított vállalkozásoknál • naptári évrıl készített beszámolásról a nem naptári évre készített beszámolásra történı áttérésnél • üzleti évrıl új üzleti évre történı áttérésnél • átalakulással létrejövö vállalkozásnál • forintról devizára, vagy devizáról forintra történı áttérésnél • vállalkozás felszámolása, végelszámolása esetén 521

Üzleti év Üzleti év kezdete és vége általában megegyezik a naptári év kezdetével és végével. Kivéve: • Külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az alapító vállalkozásnál is eltér az üzleti év a naptári évtıl. • Külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatánál, ha az anyavállalat üzleti éve sem egyezik meg a naptári évvel. 522

261

Beszámoló elemeinek idıhorizontja • Mérleg: A mérleg fordulónapja • Eredménykimutatás: üzleti év

523

Számviteli adatszolgáltatás formái • Letétbe helyezés – Célja:cégadatok egységes nyilvántartása – Helye: vállalkozást bejegyzı cégbíróság – Tartalma: beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítı melléklet) – Megırzési idı: nincs meghatározva, tehát végtelen.

524

262

Számviteli adatszolgáltatás formái • Közzététel – Célja: A cégadatok nyilvánosságának biztosítása – Helye: Vállalkozás székhelye Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata (IMCCSZ) 525

Számviteli adatszolgáltatás formái • Közzététel – Tartalma: • Vállalkozás székhelyén: Beszámoló+üzleti jelentés • IMCCSZ: Beszámoló – Megırzési idı: • Vállalkozás székhelyén: üzleti évtıl számított 10 év • IMCCSZ: Nincs szabályozva, tehát végtelen 526

263

Számviteli adatszolgáltatás és az idı • Mérlegfordulónap: üzleti év vége • Közzététel és nyilvánosságra hozatal idıpontja: – éves beszámoló: mérlegfordulónapot követı 150. nap – anyavállalat konszolidált beszámolója: mérlegfordulónapot követı 180. nap.

527

Számviteli adatszolgáltatás és az idı • Közbensı mérleg – osztalék elıleg fizetésekor kell készíteni. – nem zárja le az üzleti évet. – Hossza az üzleti év elejétıl általában az osztalékfizetésrıl hozott döntés napjáig tart.

528

264

Számviteli Alapelvek

Csoportosítás • • • •

Általános alapelv Tartalmi alapelvek Tartalomra ható kiegészítı alapelvek Formai elvek

530

265

Általános alapelv Vállalkozás folytatásának elve. A vállalkozás a belátható jövıben fenn tudja tartani a mőködését és folytatja tevékenységét, ezért a mérlegben a törvényben elıírt módon értékelt vagyontárgyait mutatja ki.

531

Tartalmi alapelvek 1.Teljesség elve 2.Valódiság elve 3.Összemérés elve 4.Óvatosság elve

532

266

Teljesség elve • A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem betartásával minden gazdasági eseményt könyvelni kell a teljes üzleti évben, illetve a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között eltelt idıszakban. • A kiegészítı mellékletben minden, a mérleg és eredménykimutatás értelmezéséhez szükséges információt közzé kell tenni. 533

Valódiság elve A könyvvitelben a valóságban megtörtént, kívülállók által is megállapítható gazdasági eseményeket kell rögzíteni és a gazdasági események értékelésének meg kell felelnie a számviteli törvény elıírásainak.

534

267

Összemérés elve A beszámolónak a beszámolási idıszakban történt gazdasági események bevételeit és költségeit kell teljes körően tartalmaznia, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl.

535

Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.

536

268

Óvatosság elve A mérlegbe felvett eszközök értékét az értékvesztés elszámolással, vagy céltartalék képzéssel csökkenteni kell, ha a könyv szerinti érték magasabb a piaci értéknél. A módosítást akkor is el kell végezni, ha az eszköz értékének csökkenése a fordulónap és a mérlegkészítés idıpontja közti idıszakban vált ismertté. 537

Óvatosság elve Az értékcsökkenést, értékvesztést és a céltartalékképzést akkor is el kell számolni, ha az üzleti év eredménye veszteség.

538

269

Tartalomra ható kiegészítı elvek 1.egyedi értékelés elve 2.idıbeli elhatárolás elve 3.tartalom elsıdlegessége a formával szemben 4.lényegesség elve 5.költség-haszon összevetésének elve 6.bruttó elszámolás elve 539

Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

540

270

Idıbeli elhatárolás elve A több évet érintı gazdasági események bevételébıl és költségébıl csak a beszámolási idıszakot érintı bevételeket és költségeket szabad elszámolni.

541

Tartalom elsıdlegessége a formával szemben A gazdasági eseményeket a valós tartalmuk és nem elnevezésük alapján kell a könyvelésben elszámolni és a beszámolóban kimutatni

542

271

Lényegesség elve Lényegesnek kell minısíteni minden olyan információt, melynek elhagyása, vagy téves bemutatása félrevezetheti a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

543

Költség-haszon összemérésének elve A nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az érdekükben felmerült ráfordítással

544

272

Bruttó elszámolása elve A bevételeket és költségeket, illetve az eszközöket és a forrásokat egymással szemben nem lehet közvetlenül elszámolni.

545

Formai alapelvek 1. világosság elve 2. következetesség elve 3. folytonosság elve

546

273

Világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetı formában kell vezetni, illetve elkészíteni.

547

Következetesség elve Biztosítani kell a különbözı üzleti évekre vonatkozó beszámolók összehasonlíthatóságát.

548

274

Folytonosság elve Az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyeznie az elızı év záró adataival. Az eszközök és a források értékelése csak a törvényben szabályozott módon változhat.

549

Beszámoló elemei • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítı melléklet

Üzleti jelentés 550

275

Beszámoló formái • Egyszerősített beszámoló • Egyszerősített éves beszámoló Az üzleti évet megelızı két év valamelyikében az alábbi mutatók közül legalább kettınél igaz, hogy:

– a mérlegfıösszeg maximum 500 MFt – a nettó árbevétel maximum 1.000 MFt – Az átlagos állományi létszám max. 50 fı

• Éves beszámoló • Konszolidált éves beszámoló 551

Mérleg formák • A változat • B változat

552

276

Mérleg tartalmak A Változat

B Változat

A. Befektetett eszközök A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszk. III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök B. Forgóeszközök I, Készletek I, Készletek II. Követelések II. Követelések III. Értékpapírok III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök IV. Pénzeszközök C. Aktív idıbeli elhatárolások C. Aktív idıbeli elhatárolások 553 Eszközök összesen

Mérleg B változat A Változat

D. Saját tıke I. Jegyzett tıke II. Jegyzett, be nem fiz.tıke III. Tıketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelzettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejárató kötelezettségek G. Passzív idıbeli elhatáro-lások Források összesen

B Változat D. Egy éven belüli kötelezettsé-gek E. Passzív idıbeli elhatárolások F. Forgóeszközök - Rövid lejá-ratú kötelezettségek különbö-zete (B+C-D-E) G. Eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után. (A+F)

554

277

Mérleg B változat H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. Céltartalékok

555

Mérleg B változat J. Saját tıke I. Jegyzett tıke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tıke III. Tıketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

556

278

Mérleg oszlopok • • • •

Megnevezés Elızı év Elızı év(ek) módosításai Tárgyév

557

Eredménykimutatás csoportosítása 1. Készítés eljárása szerint: - Összköltség eljárással készített eredménykimutatás - Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás 2. Változat szerint: - A változat - B változat 558

279

Összköltség eljárás módszerének jellemzıi • Elsıdlegesen az üzleti évben felmerült költségeket győjti össze • A költségelszámolást az idı (idıszak) határozza meg, nem az értékesítés alakulása. • A költségelszámolás nyitott • Az üzleti évek költségei összehasonlíthatók. • Hitelesebb költségelszámolást tesz lehetıvé a hosszú átfutási idejő termékeket gyártó vállalkozásoknál 559 • A költségelszámolás egyszerőbb

Összköltség eljárást elınybe részesítı vállalkozások jellemzıi • Tevékenység:szolgáltatás nyújtás, vagy kereskedelem. • A vállalkozás nem túl nagy, egyszerő szervezettel mőködik • A vállalkozás nem folytat bonyolult, sokrétő, vertikálisan tagolt tevékenységet • A vezetést nem nagyon érdeklik az önköltségszámításból, elemzésbıl nyerhetı információk • A készletezési tevékenység nem meghatározó, ezért nem vezetnek naprakész készletnyilvántartást. 560

280

Forgalmi költség eljárás legfontosabb jellemzıi • A költségelszámolás értékesítés-meghatározott • Az értékesítés hozamait az értékesítés költségeivel állítják szembe. • Lehetıvé teszi az egyes tevékenységek átlagos jövedelmezıségének mérését. • Fıbb jellemzıi alapján is részletezi a közvetett költségeket. • Jobban biztosítja az önköltségszámításhoz szükséges adatokat. • Nemzetközi viszonylatban elterjedtebb ez a mód561 szer.

Forgalmi költség eljárást elınybe részesítı vállalkozások jellemzıi • Alapvetıen termelı tevékenységet folytatnak. • A vállalkozás nagy mérető, bonyolult szervezeti rendszerrel mőködik. • A vállalkozás bonyolult, sokrétő, vertikálisan tagolt tevékenységet folytat. • A vezetést érdeklik az önköltség alakulásának jellemzıi. • Jelentıs a készletek állománya, ezért folyamatos, naprakész készletnyilvántartásra van szükség. 562

281

Eredménykimutatás fajták 1. Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 2. Összköltség eljárással készített eredménykimutatás B változat 3. Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás A változat 4. Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás B változat 563

Eredménykimutatás oszlopai • Elızı év • Elızı év(ek) módosításai • Tárgyév

564

282

Mérleg tartalma Egy idıpontban a vállalkozás vagyonának könyv szerinti értékét fejezi ki, • eszközök és • források szerint csoportosítva.

565

Eszközök fıcsoportjai A. Befektetett eszközök Azok az anyagi, nem anyagi és pénzügyi eszközök, melyek természetüknél, vagy a vállalkozás döntése alapján egy évnél hoszszabb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

566

283

Eszközök fıcsoportjai B. Forgóeszközök A vállalkozás olyan eszközei, melyek jellemzıik, vagy a vállalkozó döntése alapján változatlan formában legfeljebb egy évig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

567

Eszközök fıcsoportjai C. Aktív idıbeli elhatárolások A két vagy több évet érintı gazdasági események teljes költségeibıl, illetve bevételeibıl az üzleti év eredményét növelı részösszeg.

568

284

A. Befektetett eszközökhöz tartozó mérlegcsoportok

I. Immateriális javak Azok a nem anyagi javak, melyek egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. II. Tárgyi eszközök A vállalkozás tevékenységét közvetlenül, vagy közvetetten szolgáló üzembe helyezett anyagi javak, vagy a létesítésük, mőködésük fenntartása érdekében felmerült kiadások. 569

A. Befektetett eszközökhöz tartozó mérlegcsoportok III. Befektetett pénzügyi eszközök Azok a pénzügyi eszközök, melyeket a vállalkozás azzal a céllal fektetett más vállalkozásba, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, és/vagy befolyásolási, irányítási lehetıséget érjen el.

570

285

B. Forgóeszközök mérlegfıcsoport csoportjai

I. Készletek

A vállalkozásoknak a készletek között kell szerepeltetnie azokat a forgóeszközöket, amelyek a vállalkozás tevékenységét az aláb-bi módok közül valamelyikkel közvetlenül, vagy közvetetten szolgál-ják: – értékesítendı termék elıállítása és vagy szolgáltatások során kívánják felhasználni. – Az értékesítés megelızıen a termelés valamely fázisában vannak, vagy már feldolgozottan értékesítésre várnak. – Eredendıen -változatlan formában történı- értéke571 sítési céllal szerezte be a vállalkozás.

B. Forgóeszközök mérlegfıcsoport csoportjai II. Követelések Különféle szerzıdésekbıl – jogszerően eredı – pénzben kifejezett – a partner által elismert

fizetési igények

572

286

B. Forgóeszközök mérlegfıcsoport csoportjai III. Értékpapírok Forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt – hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok – tulajdoni részesedést jelentı értékpapírok – befektetések

573

B. Forgóeszközök mérlegfıcsoport csoportjai IV. Pénzeszközök Fizetési eszközként felhasználható, materializált, vagy nem materializált eszköz.

574

287

D. Saját tıke A vállalkozás vagyonának finanszírozásából az a rész, mely felett a tulajdonosok döntése következtében rendelkezhet a vállalkozás

575

D. Saját tıke képzésének formái • Tulajdonosok hozzájárulása a társaság tıkéjéhez • felhalmozott eredmény • Jogszabály miatt képzett saját tıke elemek

576

288

D. Saját tıke. Jogszabály miatt kötelezıen képzett tıkeelemek • Eszközök felértékelése miatti vagyonnövekedés • átvett pénzeszközök, ha az átvételt szabályozó jogszabály elıírja a saját tıke képzését.

577

D. Saját tıke mérlegfıcsoportba tartozó mérlegcsoportok I. Jegyzett tıke A tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, cégbíróságon bejegyzett vagyon. II. Jegyzett, be nem fizetett tıke A tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás rendelkezésére bocsátani szándékozott, a cégbíróságon bejegyzett vagyon. 578

289

D. Saját tıke mérlegfıcsoportba tartozó mérlegcsoportok III. Tıketartalék A vállalkozás saját tıkéjének olyam elemei, melyek • nem jogosítanak osztalékra, • a cégbíróságon nem kerülnek bejegyzésre de • nem is visszterhes tıkejuttatások 579

D. Saját tıke mérlegfıcsoportba tartozó mérlegcsoportok IV. Eredménytartalék A tárgyévet megelızı évek gazdálkodásának eredményébıl a vállalkozásnál hagyott eredmény. V. Lekötött tartalék Az osztalékfizetési korlát összegét tartalmazó saját tıke elem. 580

290

D. Saját tıke mérlegfıcsoportba tartozó mérlegcsoportok VI. Értékelési tartalék A befektetett eszközök és a forgóeszközök piaci értékelése miatti tıkenövekedés. VII. Mérleg szerinti eredmény A vállalkozás üzleti évben elszámolt bevételeinek és ráfordításainak különbsége. A mérleg fordulónapon az eszközök és források különbsége. 581

D.I. Jegyzett tıke Forrásai • külsı tıkebevonás • saját tıke elemei közötti átcsoportosítás

582

291

D.I. Jegyzett tıke Fı szabályok: • Jegyzett tıkeként csak a cégbíróságon bejegyzett tıkét lehet kimutatni. • A vagyonon alapuló tulajdonosi jogok a jegyzett tıkéhez kapcsolódnak. • Értéke csak pozitív lehet. • Az elıtársasági idıszakról készített beszámoló nem tartalmazhat saját tıkét. 583

D.I. Jegyzett tıke ebbıl: visszavásárolt tulajdonosi részesedés • Csak tájékoztató sor • Kapcsolódó adat az értékpapírok között

584

292

D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tıke • A jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaságoknál fordulhat elı. • A beszámolóban a saját tökét csökkenti • A könyvelésben a 3. számlaosztályban követelésként kell kimutatni.

585

D.III. Tıketartalék • Ázsió • Alapítók által véglegesen átadott pénz és egyéb eszköz • Jegyzett tıke változtatása tıkeemelés, leszállítás nélkül • Jogszabály alapján tıketartalékba véglegesen átvett pénzeszközök • Lekötött tartalékba helyezés és visszavétel • Összege nem lehet negatív 586

293

D.IV. Eredménytartalék • Elızı évek mérleg szerinti eredménye • Önellenırzések, ellenırzések hatása • Jegyzett tıke változtatása tıkeemelés, vagy tıkekivonás nélkül • Pótbefizetések • Lekötött tartalék miatti változás • Jogszabály alapján az eredménytartalékot módosító tételek.

587

D.V. Lekötött tartalék • Átalakuláskor képzıdött lekötött tartalék • Veszteség fedezetére fizetendı pótbefizetés • Fejlesztési tartalék

588

294

D.VII. Mérleg szerinti eredmény Az üzleti év eredményét tartalmazza T 4 Adózott eredmény elszámolási számla K Ráfordítások Bevételek A.S.T.É Elıjel A.S.T.É. Elıjel TAO bevallás szer. Fizetett jóváhagyott Eredménytart, igényosztalék bevétele osztalékra Mérleg szer. nyereség Mérleg szer. veszt. 589

E. Céltartalékok A céltartalék képzése az üzleti év adózás elıtti eredményének csökkentése, • a következı évek várható, bizonytalan – ráfordításai – kötelezettségei

• egyéb jövıbeni gazdasági eseményei miatt. 590

295

F.Kötelezettségek • Szállítási, vállalkozási szerzıdésekbıl származó • szállításhoz, szolgáltatásokhoz, pénzátadáshoz állami vagyon kezeléshez kapcsolódó • szállító, szolgáltató, hitelezı által már teljesített • a vállalkozó által elfogadott, elismert • pénzértékben kifejezett tartozások 591

F. Kötelezettségek mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegcsoportok I. Hátrasorolt kötelezettségek Minden, olyan kölcsön, melyet ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, ha • A vonatkozó szerzıdés tartalmazza a kölcsönnyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adósságának rendezésébe, 592

296

F. Kötelezettségek mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegcsoportok I. Hátrasorolt kötelezettségek • A kölcsönt nyújtó követelése a vállalkozás felszámolása, vagy csıdje esetén a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll, tehát csak a többi hitelezı követelésének kiegyenlítése után lehet kiegyenlíteni. • A kölcsön visszafizetés határideje vagy meghatározhatatlan, vagy a jövıbeni események függvénye. 593

F. Kötelezettségek mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegcsoportok I. Hátrasorolt kötelezettségek • Eredeti futamideje 5 évnél hosszabb. • A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzıdésben kikötött felmondási határidı elıtt nem lehetséges.

594

297

F. Kötelezettségek mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegcsoportok II. Hosszú lejáratú kötelezettségek A kötelezettség lejárati ideje egy évnél hosszabb. III. Rövid lejáratú kötelezettségek A kötelezettség lejárati ideje egy évnél rövidebb.

595

G. Passzív idıbeli elhatárolások A két vagy több évet érintı gazdasági események teljes bevételeibıl, illetve költségeibıl az üzleti év eredményét csökkentı rész.

596

298

Eredménykimutatás tartalma Mérleg szerinti eredmény levezetése A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye B. Pénzügyi mőveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény D. Rendkívüli eredmény E. Adózás elıtti eredmény F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény

597

Eredménykimutatás célja • Az eredményalakulást elıídézı tényezık bemutatása • Az adózás elıtti eredmény megoszlásának bemutatása – tulajdonosok – állami költségvetés – vállalkozás

• Vállalkozás jövedelmezıségének mérése 598

299

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén I. Értékesítés nettó árbevétele Az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termeléső készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke.

599

A.I. Nettó árbevétel Elszámolásának alapja, a vevı által elfogadott számla, ha: • A számla megfelel a szerzıdésben foglalt feltételeknek. • A vevı a teljesítéssel kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt. • A vevı a számlát sem alakilag, sem tartalmilag nem kifogásolta. • A teljesítés megfelelıen dokumentált. 600

300

A.I. Nettó árbevétel Az árbevétel elszámolásának nem feltétele • a pénzügyi teljesítés, • a tulajdonjog megszerzése. A pénzügyi teljesítés csak akkor lesz árbevétel, ha a szerzıdésben foglal kötelezettség ténylegesen teljesül. 601

A.I. Nettó árbevétel Az árkiegészítés akkor lesz a nettó árbevétel része, ha a vállalkozás az adóhatósággal még az üzleti évben elszámolt.

602

301

A.I. Nettó árbevétel részei + Vásárolt és saját elıállítású termékek, nyújtott szolgáltatások általános forgalmi adó nélküli értéke. +Továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke. + Árkiegészítés - Nettó árbevételt csökkentı, helyesbítı számlával dokumentált engedmények. 603

A.I. Nettó árbevételt csökkentı engedmények • Utólag, egy az eredeti teljesítési idıpontra kiállított helyesbítı számlával adott, közvetlenül az eladott készletekhez, szolgáltatásokhoz adott kedvezmény. • A szerzıdésektıl történt eltérések miatt adott engedmény. • Szavatossági jogok érvényesítése miatt a szavatossági igény megismerésének idıpontjára adott engedmény. 604

302

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén II Aktivált teljesítmények értéke • Üzleti évben aktivált, az eszközök között állományba vett, a vállalkozás által készített eszközök értéke. • A saját termeléső készletek változása.

605

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén III. Egyéb bevételek Olyan bevételek, melyek nem képezik a nettó árbevétel részét, de egyrészt a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, másrészt nem tartoznak a pénzügyi, vagy rendkívüli bevételek közé.

606

303

A.III. Egyéb bevételek tartalma • Befektetett eszközök értékesítésének bevétele • Költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatások, juttatások • Terméktanácsok által fizetett termékpályaszabályozás keretében kapott támogatások • Behajthatatlannak minısített, az elızı évben hitelezési veszteségként leírt követelé607 sekre kapott összegek

A.III. Egyéb bevételek tartalma • Szerzıdésen alapuló, utólag kapott engedmény • Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek • Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések • Követelések átruházásáért kapott ellenérték 608

304

A.III. Egyéb bevételek tartalma • Terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege • Értékvesztések visszaírt összege • Céltartalék összegének felhasználása • Negatív üzleti, vagy cégérték leírása

609

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén IV. Anyagjellegő ráfordítások Az anyagjellegő ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások értékét, valamint az eladott áruk beszerzési, és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. 610

305

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén V. Személyi jellegő ráfordítások Az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként, a természetes személy tulajdonos, tag részére a személyes közremőködés ellenértékeként kifizetett összeg, valamint a természetes személyekhez köthetı egyéb kifizetések, és az elıbbiek vállalkozást terhelı közterhei. 611

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén VI. Értékcsökkenési leírás A termelési tevékenységet több cikluson át szolgáló eszközök értékébıl az üzleti évben a fizikai és erkölcsi kopás miatt, az eszközök használatba vételekor megtervezett módon elszámolt költség.

612

306

A. Üzleti (üzemi) tevékenység eredményéhez tartozó csoportok Összköltség eljárás esetén VII. Egyéb ráfordítás Olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez nem kapcsolódó kifizetések, és más, az üzleti év eredményét csökkentı tételek, melyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minısülnek sem pénzügyi mővelethez kapcsolódó, sem rendkívüli ráfordításnak. 613

A.VII. Egyéb ráfordítások csoport tartalma • Pénzügyi rendezést igénylı tételek – arányosítással megosztott általános forgalmi adó le nem vonható része – fogyasztási adó – jövedéki adó – helyi adók – játékadó – nemzeti kulturális jaradék – illetékek – kötbér

614

307

A.VII. Egyéb ráfordítások csoport tartalma • Pénzügyi rendezést igénylı tételek – bírságok – késedelmi kamat – visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás

615

A.VII. Egyéb ráfordítások csoport tartalma • Pénzügyi rendezést nem igénylı elemek – immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének költsége – átruházott követelés könyv szerinti értéke – céltartalék képzése – behajthatatlan követelések leírása – hitelezési veszteség – készlethiány – terven felüli értékcsökkenés – készletek és követelések értékvesztése

616

308

Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás csoportjai A.I. Értékesítés nettó árbevétele A.II. Értékesítés közvetlen költségei Azok a költségek, melyekrıl megállapítható, hogy a vállalkozás melyik termékéhez, tevékenységéhez kapcsolódnak. A.III Értékesítés bruttó eredménye (A.I-A.II)

617

Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás csoportjai A.IV. Értékesítés közvetett költségei Azok a költségek, melyekrıl nem állapítható meg, hogy a vállalkozás melyik termékéhez, tevékenységéhez tartoznak. A.V. Egyéb bevételek A.VI, Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 618

309

B Pénzügyi eredmény fıcsoporthoz tartozó csoportok VIII Pénzügyi mőveletek bevételei Az értékpapírok és pénzeszközök birtoklása és forgalmazása alapján az üzleti évben elért hozamok IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai A vállalkozás tevékenységének finanszírozásához felhasznált külsı források miatt keletkezett ráfordítások 619

D. Rendkívüli eredmény A rendkívüli tételek nem kapcsolódnak a vállalkozás rendes üzletmenetéhez és a szokásos vállalkozási tevékenységgel sincsenek közvetlen kapcsolatban.

620

310

D. Rendkívüli eredmény fıcsoporthoz tartozó csoportok X Rendkívüli bevételek XI Rendkívüli ráfordítások

621

D.X. Rendkívüli bevételek csoport tartalma • A tulajdonosnál az egy gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítı okiratban meghatározott értéke (apport) • A visszavásárolt saját részvény, üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén ezek névértéke • Beszerzett eszközhöz kapcsolódó elengedett kötelezettség összege • Térítés nélkül átvett eszköz átadásánál az eszköz nyílvántartási értéke • Fejlesztési célra kapott -visszafizetési kötelezettség nélküli- pénzügyileg rendezett támogatás összege 622

311

D.XI. Rendkívüli ráfordítások csoport tartalma • Tulajdonosnál a társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke (apport) • Visszavásárolt saját részvény, üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén ennek nyilvántartási értéke • Térítés nélkül átvett eszköz nyilvántartási értéke 623

F.XII. Adófizetési kötelezettség csoport tartalma • Társasági adó összegét tartalmazza • Az adó összegét az adóalap módosító és adócsökkentı tételek figyelembe vételével kell meghatározni. • Ez az adó az üzleti évben elért eredmény után fizetendı összeggel és nem az üzleti év végén fennálló adókötelezettséggel azonos 624

312

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke A vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatos -beruházásnak nem minısülı- a jövıben a bevételekbıl várhatóan megtérülı költségek, ha a vállalkozás az aktiválás mellett dönt. Átszervezésnek minısíthetı: – a vállalkozás jelentıs bıvítése – a vállalkozás átalakítása – a vállalkozás jelentıs átszervezése

625

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A kísérleti fejlesztésekkel kapcsolatos, az árbevételben a jövıben várhatóan megtérülı közvetlen költség, mely más eszköz értékében nem aktiválható, ha a vállalkozás az aktiválás mellett dönt.

626

313

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 3. Vagyoni értékő jogok. Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé.

627

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 3. Vagyoni értékő jogok Alapvetı jellemzıi: – nem tulajdonjog, de a vállalkozás a tulajdonoshoz hasonló módon (kvázi tulajdonosként) viselkedik. – Az ellenértéket szerzıdésben elıre és egy összegben meghatározzák – nem kapcsolódhat ingatlanhoz. 628

314

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 3. Vagyoni értékő jogok Fontosabb elemei: – – – – – –

bérleti jog koncessziós jog játékjog márkanév használatának joga licenc használatának joga gyártási eljárás használatának joga 629

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 4. Üzleti, vagy cégérték Cégvásárlás és átalakulás esetén a jövıbeni haszon reményében fizetett (elismert) több-letérték. Képletben: 0>=Vételár-(átvett eszközök piaci értéke-átvett kötelezettségek)=>0 Negatív pozitív üzleti vagy cégérték bad will good will 630

315

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok

5. Szellemi termékek

Olyan tartós nem anyagi javak, amelyek felhasználásával, alkalmazásával hasznosítható anyagi, és nem anyagi javak állíthatók elı. Fontosabb csoportjai: • találmányok • iparjogvédelemben részesülı szabadalom, ipari minta • szerzıi jogvédelemben részesülı szoftverek • jogvédelemben nem részesülı, de titkossága révén monopolizált know-how és gyártási eljárás 631

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 6. Immateriális javakra adott elılegek Szállítóknak átutalt (vagy készpénzben kifizetett), a jövıbeni immateriális jószág ellenében pénzügyileg elıre teljesített kifizetés.

632

316

A.I.Immateriális javakhoz tartozó mérlegsorok 7. Immateriális javak értékhelyesbítése A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti jelentıs különbség. Csak a vagyoni értékő jogoknál és a szellemi termékeknél lehet elszámolni.

633

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok Minden olyan eszköz, mely a földdel szoros kapcsolatban áll, attól rendeltetésének megváltoztatása nélkül nem választható el.

634

317

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok Ingatlan • • • • • • • •

földterület, telek telkesítés épület, épületrész egyéb építmény üzemkörön kívüli ingatlanok erdı ültetvény az ebbe a körbe tartozó, bérbe vett ingatlanon végzett, befejezett beruházások, felújítások

635

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok • bérleti jog • haszonbérlet • haszonélvezeti jog • használati jog szolgalmi jog • telki szolgalom • hozzájárulás megfizetése alapján szerzett ingatlan használati jog • földhasználati jog 636

318

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 2. Mőszaki berendezések jármővek Rendeltetésszerően használatba vett, a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló eszközök.

637

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 2.Mőszaki berendezések, gépek jármővek fontosabb csoportjai: – – – – – – – –

erıgépek egyéb gépek, és berendezések mőszerek szerszámok jármővek, egyéb szállító eszközök hírközlı berendezések számítástechnikai eszközök az egyébként ebbe a körbe sorolható bérbevett eszközökön végzett befejezett beruházások, felújítások. 638

319

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 3.Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek A rendeltetésszerően használatba vett, a vállalkozási tevékenységet tartósan, de csak közvetetten szolgáló eszközök Fontosabb csoportjai: – – – –

gépek jármővek berendezések irodai, igazgatási felszerelések

639

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 4. Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek -függetlenül a tartás várható idıtartamától- a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, és/vagy leválasztható állati terméket termelnek és ezen termékek értékesítése, vagy egyéb (igateljesítmény, ırzési feladat, lovagoltatás) hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését. 640

320

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 4. Tenyészállatok leggyakoribb csoportosítása a nyilvántartásban – állatfajok szerint – hasznosítás iránya szerint – korcsoportok szerint

641

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 5. Beruházások, felújítások Beruházások: Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerően használatba nem vett tárgyi eszközök értéke

642

321

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 5 Beruházások, felújítások Felújítás A már használatba vett tárgyi eszközökön végzett felújítások még nem aktivált értéke. Karbantartás A használatban lévı tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység. 643

A felújítás és a karbantartás gazdasági hatásának összehasonlítása Hatás Nyereséget Hitelképességet Adóalapot

Felújítás növeli javítja növeli

Karbantartás csökkenti rontja csökkenti

644

322

Felújítások kritériumai 1. Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, idıszakonként visszatérı olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az eszköz: – élettartama megnı – eredeti mőszaki állapota, teljesítıképessége megközelítıen, vagy teljesen visszaáll – az elıállított termékek minısége, vagy az eszköz használata jelentısen javul – a pótlólagos ráfordításból a jövıben gazdasági 645 elınyök származhatnak.

Felújítások kritériumai 2.Az eszköz egyes részeinek olyan, az eredetitıl eltérı megoldással, részegységgel történı kicserélése, mely javítja az eszköz – – – –

üzembiztonságát teljesítıképességét használhatóságát gazdaságosságát. 646

323

Felújítások kritériumai 3.Az eszköz karbantartása, melyet akkor kell elvégezni, ha a rendszeres karbantartás mellett a tárgyi eszköz olyan mértékben elhasználódott, hogy az eszköz állapota már a rendeltetésszerő használatát veszélyezteti.

647

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 6. Beruházásokra adott elılegek A beruházási szállítóknak, a beruházás finanszírozására a teljesítést megelızıen átutalt összeg.

648

324

A.II. Tárgyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 7.Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszköz mérlegcsoportba sorolt eszközöknél a piaci és a könyv szerinti érték közti jelentıs és tartós pozitív különbség esetén a vállalkozás az eszközt a piaci értéken tarthatja nyilván.

649

A.III. Befektetett pénzügyi eszközök besorolás mérlegsorokba Adott kölcsönök • A besorolás alapja a partnerrel kötött szerzıdés • szempontjai a kölcsön lejárati ideje – egy éven túli: befektetett pénzügyi eszköz – egy éven belüli: követelések, vagy pénzeszközök – az üzleti évet követı évben esedékes törlesztırészlet: követelések, vagy pénzeszközök 650

325

A.III. Befektetett pénzügyi eszközök besorolás mérlegsorokba Részesedések, hitelviszonyt kifejezı értékpapírok • Beszerzésnél: a vásárlás célja • Év közben a beszerzésnél hozott döntés bármikor megváltoztatható. • Az értékpapír futamidejének lejártát megelızı év: át kell sorolni az értékpapírok közé. 651

A.III. Befektetett pénzügyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 652

326

A.III. Befektetett pénzügyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

653

Kapcsolt vállalkozás • • • •

Anyavállalat leányvállalat közös vezetéső vállalkozás társult vállalkozás

654

327

Közös vezetéső vállalkozás Az anyavállalat a meghatározó befolyást nem kizárólagosan, hanem más tulajdonosokkal együtt, paritásos alapon gyakorolhatja.

655

Társult vállalkozás Az egyik vállalat mértékadó befolyást gyakorol egy másik (társult) vállalatban.

656

328

Egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozás A tulajdonos vállalat részesedése már a 20 százalékot sem ért el a vállalkozásban.

657

A.III. Befektetett pénzügyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése – csak tartós részesedésekre lehet elszámolni – a piaci érték és a könyv szerinti érték jelentıs, tartós és pozitív különbsége.

658

329

A.III. Befektetett pénzügyi eszközökhöz tartozó mérlegsorok 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete. – A valós értékelés módszerének alkalmazása esetén a befektetett pénzügyi eszközöknél a könyv szerinti érték és a valós érték különbözete. – Lehet értéknövelı és értékcsökkentı is.

659

B.I. Készletek mérlegcsoport sorai 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó-, és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott elılegek 660

330

Készletek csoportosítása Készletek Vásárolt készletek

Saját termeléső készletek

Anyagok

Befejezetlen termelés

Áruk

Félkész termékek

Göngyölegek

Késztermékek

Közvetített szolgáltatások

Állatok

Úton lévı készletek Bérmunkára, bizományba átadott készletek

661

B.I.1. Anyagok A termelés során felhasznált olyan termelési tényezık, melyek eredeti alakjukat elveszítve beépülnek a termékekbe, illetve a szolgáltatások értékébe.

662

331

B.I.5. Áruk Változatlan formába történı továbbértékesítés céljából vásárolt készletek.

663

B.I.5. Göngyölegek A többször felhasználható termék, vagy áru állagának megóvását, szállíthatóságát biztosító készlet.

664

332

B.I.5 Közvetített szolgáltatások A vállalkozás által saját nevében, más javára megrendelt, és harmadik fél felé közvetített szolgáltatás beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó részben, vagy egészben változatlan áron értékesíti azt.

665

B.I.3,4.5. Úton lévı készletek Akkor mutatható ki, ha a készlet kiszállítása megtörtént, de vevı a készletet az üzleti év fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között vette át.

666

333

B.I.1,2,3. Bérmunkára átadott készletek Valamilyen munkamővelet elvégzése céljából és idejére egy másik vállalkozásnak átadott készlet.

667

B.I.3,4,5. Bizományba átadott készletek Értékesítési célból egy másik vállalkozásnak átadott készletek.

668

334

B.I.2. Befejezetlen termelés A készlet a mérleg fordulónapján az értékesítést megelızıen a termelés valamelyik fázisában van.

669

B.I.2. Félkész termék Olyan készlet, mely a vállalkozásnál már legalább egy teljes munkafolyamaton keresztül ment, de a mérleg fordulónapján raktárban van.

670

335

B.I.4.Késztermékek Feldolgozott, értékesítésre kész állapotban lévı készletek.

671

B.I.3. Állatok Növendék, hízó és egyéb állatok. A tartás célja a súlygyarapodás elérése.

672

336

B.II. Követelések mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1.Követelések áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból – Követelés alapja áruértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás. – A vevıkkel szembeni követelés az általános forgalmi adóval növelt értéket tartalmazza. – A követelések lehetnek határidın belüliek, vagy lejártak. – A vevı és a vállalkozás között nem lehet tulajdonosi kapcsolat. – A követelést célszerő devizánként csoportosítani.

673

B.II. Követelések mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben.

674

337

B.II. Követelések mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 4. Váltókövetelések. – Tartalma: váltó ellenében adott pénzkölcsön. – A követelés bármilyen devizában fennállhat. – A vállalkozásnak a váltóadóssal nem lehet semmilyen tulajdonosi kapcsolata.

675

B.II. Követelések mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 5. Egyéb követelések – munkavállalókkal szembeni fizetési igények – központi költségvetéssel szembeni fizetési igények – valódi penziós ügyletbıl származó követelések – rövid határidıre más vállalkozásnak adott kölcsönök – közös ügyeletekbıl a vállalkozásnak járó nyereség, vagy átadandó veszteség 676

338

B.II. Követelések mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok

5.Egyéb követelések

– dolgozóknak adott lakásépítési kölcsön teljes öszszegébıl a következı üzleti év folyamán esedékes rész – lízing ügyletekbıl a következı üzleti évben esedékes rész – hosszú lejáratra adott kölcsönök üzleti évet követı évben esedékes részösszege – szolgáltatásokra adott elılegek – el nem ismert -esetleg peresített- követelések értékébıl a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg rendezett összeg. 677

B.II. Követelések mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete.

678

339

B.III. Értékpapírok mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek

679

B.III. Értékpapírok mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok. – egy évnél rövidebb futamidejő értékpapírok – egy éven belül lejáró, egy évnél hosszabb futamidejő értékpapírok – forgatási céllal beszerzett értékpapírok

5. Értékpapírok értékelési különbözete 680

340

B.IV. Pénzeszközök mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1. Pénztár csekkek – valuta nemenkénti bontásban – csekkek • vevıtıl elfogadott csekk • egyéb csekk

– elektronikus pénzeszközök

681

B.IV. Pénzeszközök mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 2. Bankbetétek – – – –

deviza nemenkénti bontásban le nem kötött bankbetétek egy évnél rövidebb idıre lekötött bankbetétek tartós betétekbıl egy éven belül felszabaduló összeg – távolról hozzáférést biztosító pénzeszközök fedezeti számlái – elkülönített pénzeszközök – átvezetési számlák 682

341

C. Aktív idıbeli elhatárolások mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1. Bevételek aktív idıbeli elhatárolása Olyan járó bevétel, kamat és egyéb bevétel, amely a mérleg fordulónapja után esedékes, de részben, vagy egészben a beszámolóval lezárt üzleti évet illeti.

683

C. Aktív idıbeli elhatárolások mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegsorok 2. Költségek és ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása A beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapja elıtt felmerült és elszámolt olyan összeg, amely költségként és ráfordításként csak a következı évben számolható el.

684

342

C. Aktív idıbeli elhatárolások mérlegfıcsoporthoz tartozó mérlegsorok 3. Halaszott ráfordítások • tartozás átvállalás pénzügyileg még nem rendezett összege • beruházáshoz, vagyoni értékő jog beszerzéshez kapcsolódó realizált árfolyamveszteség összege.

685

E. Céltartalékok 1. várható kötelezettségekre • Múltbeli, illetve folyamatban lévı ügyletekbıl származó, • más piaci szereplıkkel szembeni fizetési kötelezettségekre, melyek • a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan, vagy bizonyosan felmererülnek, de

686

343

E. Céltartalékok 1. várható kötelezettségekre • Összegük, vagy esedékességük idıpontja a mérlegkészítés idıpontjáig bizonytalan és • fedezetüket a vállalkozás más módon nem biztosította.

687

E. Céltartalékok 1. várható kötelezettségekre Képzés fontosabb jogcímei: • garanciális kötelezettségek • korengedményes nyugdíj miatti kötelezettségek • végkielégítés • környezetvédelmi kötelezettség • függı kötelezettségek • biztos jövıbeni kötelezettségek 688

344

E. Céltartalékok Függı kötelezettségek Olyan általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a mérlegben történı figyelembevétele a jövıbeni esemény bekövetkezésétıl függ.

689

E. Céltartalékok Függı kötelezettségek Fontosabb formái: • kezességvállalás • Opciós ügyletekbıl eredı kötelezettségek • Garanciavállalás • Le nem járt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek

690

345

E. Céltartalékok Biztos jövıbeni kötelezettségek Olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerzıdés teljesítése még nem történt meg, ezért a mérlegben még nem szerepelhetnek.

691

E. Céltartalékok 2. Jövıbeni költségekre képzett céltartalék • Várható, jelentıs és idıszakonként ismétlıdı jövıbeni költségekre, amelyek • a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk alapján bizonyosan, vagy feltételezhetıen felmerülnek, de 692

346

E. Céltartalékok 2. Jövıbeni költségekre képzett céltartalék • Összegük, vagy felmerülésük idıpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, és • nem sorolhatók a passzív idıbeli elhatárolások közé.

693

E. Céltartalékok 3. Egyéb céltartalékok • Halasztott ráfordításként kimutatott, realizált árfolyamveszteség miatt • külön kormányrendeletben kötelezıen elıírt céltartalékképzés

694

347

F.I. Hátrasorolt kötelezettségek mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben. 695

F.II. Hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 696

348

F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 1. Rövid lejáratú kölcsönök ebbıl: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevıktıl kapott elılegek 4. Kötelezettségek áruszállításból, és szolgáltatásból (szállítók) 5.Váltótartozások 697

F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek mérlegcsoporthoz tartozó mérlegsorok 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 698

349

F.III.8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek • Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek • Tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek • Költségvetési szervekkel szembeni kötelezettségek • Vásárolt kötelezettségek • Tartozásátvállalás miatti kötelezettségek

699

G. Passzív idıbeli elhatárolások mérlegfıcsoportba tartozó mérlegsorok 1. Bevételek passzív idıbeli elhatárolása Olyan, a mérleg fordulónapja elıtt elszámolt, vagy befolyt nettó árbevétel, kamat és egyéb bevétel, amelyet csak a mérleg fordulónapja utáni idıszak bevételeként lehet elszámolni.

700

350

G. Passzív idıbeli elhatárolások mérlegfıcsoportba tartozó mérlegsorok 2. Költségek, ráfordítások passzív idıbeli elhatárolása. Olyan, a mérleg fordulónapja után elszámolt, vagy ki is fizetett költség, amely részben vagy teljes egészében a beszámolóval lezárt üzleti évet terheli.

701

G. Passzív idıbeli elhatárolások mérlegfıcsoportba tartozó mérlegsorok 3. Halasztott bevételek • Fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül, véglegesen kapott összeg • Negatív üzleti, vagy cégérték • Befektetett eszköz, tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átadásáért kapott bevétel. 702

351

A.I. Nettó árbevétel csoporthoz tartozó sorok 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele

703

A.II. Aktivált saját teljesítmények értéke Önállóan csak az összköltség típusú eredménykimutatásban jelenik meg. A csoporthoz tartozó sorok: 03 Saját termeléső készletek állományváltozása (STKÁV) 04 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) 704

352

A.II. Aktivált saját teljesítmények értéke csoport tartalma Saját termeléső készleSaját elıállítású eszközök tek állományváltozása aktivált értéke Év végi zárókészlet és • Saját elıállítású befektetett eszközök értéke az év eleji nyitókészlet különbsége a saját elıál- • Saját elıállítású befektetett eszközök értékét növelı lítású készleteknél. gazdasági események hatása • Saját elıállítással létrehozott, de vásárolt készletként állományba vett eszközök 705

A.II.02 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke • Tenyészállattá átminısített növendék állatok • Saját termeléső készletek átminısítése. • Saját termeléső készletek értékvesztésének visszaírása (-)

706

353

A.IV. Anyagjellegő ráfordítások csoporthoz tartozó sorok 05 Anyagköltségek A vállalkozás üzleti tevékenységéhez felhasznált materializált eszközök értéke. 06 Igénybe vett szolgáltatások Az üzleti évben igénybe vett anyagjellegő és nem anyagjellegő szolgáltatások értéke.

707

A.IV. Anyagjellegő ráfordítások csoporthoz tartozó sorok 07 Egyéb szolgáltatások Az üzleti évet terhelı, az eszközök értékében figyelembe nem vehetı, az üzleti tevékenységgel összefüggı, anyagköltségnek és szolgáltatásnak nem minısülı ráfordítások.

708

354

A.IV. Anyagjellegő ráfordítások csoporthoz tartozó sorok 08 Eladott áruk beszerzési értéke Az üzleti évben eladott anyagok, áruk bekerülési szerinti értéke. 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke A vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értéke.

709

A.IV.05. Anyagköltség fontosabb elemei + alapanyag felhasználás + segédanyag felhasználás + üzemanyag felhasználás + energia felhasználás + csomagolóanyag felhasználás + irodaszer felhasználás + egy éven belül elhasználódó, kisértékő szerszámok + gyógyszer költségek

710

355

A.IV.05. Anyagköltség fontosabb elemei - hulladék-anyag értéke - vám és jövedéki adó visszatérítés

711

A.IV.06. Igénybe vett szolgáltatások fontosabb elemei Anyagjellegő szolgáltatások • szállítási és rakodási költségek • csomagolási költségek • anyagmozgatási költségek • bérleti költségei • bérmunka költségei • karbantartási költségek • bizományosi költségek

Nem anyagjellegő szolgáltatások • utazásszervezés költs. • Szállodai szolgáltatás • postai és távközlési szolgáltatás költségek • hirdetések költségei • marketing költségek • ügyletszerzés költségei • könyvviteli szolg. 712

356

A.IV.07. Egyéb szolgáltatások fontosabb elemei • • • • • •

Pénzügyi költségek (bankköltség) Befektetésekhez kapcsolódó költségek Biztosítási díjak Hatósági igazgatási költségek Egyéb hatósági szolgáltatások ellenértéke Késztermékek értékesítése elıtt megfizetett fogyasztási és jövedéki adó • Környezetvédelmi termékdíjak 713

A.IV.08. Eladott áruk beszerzési értéke + Értékesített áruk beszerzési értéke. + Értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke. - Visszavett betétdíjas göngyölegek visszavételi értéke. + Az közvetített szolgáltatások értékébıl a termékhez kapcsolódó összeg. 714

357

A.IV.09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke • Kapcsolódó fogalom: Alvállalkozói teljesítmények • Az alvállalkozói teljesítmény csak akkor lehet közvetített szolgáltatás, ha – a szerzıdésben egyértelmően rögzítik a más cégek alkalmazásának jogszerőségét, – a számlából megállapítható a szolgáltatás változatlan formában történı továbbszámlázása. 715

A.V. Személyi jellegő ráfordítások csoporthoz tartozó sorok 06 Bérköltség Alkalmazottaknak, tagoknak kifizetett összegek, melyek statisztikai szempontból keresetnek minısülnek. 07. Személyi jellegő egyéb kifizetések Természetes személy részére nem bérként, vagy vállalkozási díjként kifizetett összeg. 08. Bérjárulékok A bérköltséghez, a személyi jellegő egyéb kifizetésekhez, a munkáltató által fizetendı adók és járulékok. 716

358

A.V.06. Bérköltség • • • • • •

Alapbér, törzsbér bérpótlékok kiegészítı fizetések egyéb bérek prémiumok jutalmak 717

A.V.07. Személyi jellegő egyéb kifizetések • • • • • • • •

Reprezentációs költség Végkielégítés Napidíj Étkezési költségtérítés Munkába járással kapcsolatos költségtérítés Különélési pótlék Jubileumi jutalom Tárgyjutalmak 718

359

A.V.07. Személyi jellegő egyéb kifizetések • • • • • •

Szerzıi jogdíj Szerzıi jogvédelmet élvezı munkák díja Lakhatási költségtérítés Lakásépítéshez nyújtott támogatás Bányászati kereset-kiegészítés Mezıgazdaságban részesmunkát végzık díjazása • Egyéb természetbeni munkajövedelmek

719

A.V.07. Személyi jellegő egyéb kifizetések • • • •

Betegszabadság díja Munkáltatót terhelı táppénz Táppénz kiegészítés Munkáltatót terhelı, illetve a munkáltató által átvállalt személyi jövedelemadó • Megváltozott munkaképességő munkavállalók keresetkiegészítése • Szociális költségek • Dolgozók kötelezettségvállalásának térítése

720

360

A.V.07. Személyi jellegő egyéb kifizetések • Munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet-, és nyugdíjbiztosítás díja • Magánnyugdíj pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj kiegészítés • Önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói tagdíj hozzájárulás 721

A.II. Értékesítés közvetlen költségei csoporthoz tartozó sorok 03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Az értékesített saját termeléső készletek, elıállításához kiszámlázott szolgáltatásokhoz közvetlenül, vagy valamilyen mőszaki jellemzı alapján kapcsolható ráfordítás. 04 Eladott áruk beszerzési értéke 05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 722

361

A.III. Értékesítés közvetett költségei csoportba tartozó sorok 06 Értékesítési, forgalmazási költségek • Közvetlen, de konkrét termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódó költségek – – – –

szállítási, rakodási költségek szállítmányozási költségek csomagolási költségek bizományosi díjak 723

A.III. Értékesítés közvetett költségei csoportba tartozó sorok 06 Értékesítési, forgalmazási költségek • Közvetett értékesítési költségek – értékesítı részlegek, irodák általános költségei – reklám, propaganda költségek – piackutatás költségei

724

362

A.III. Értékesítés közvetett költségei csoportba tartozó sorok

07 Igazgatási költségek A költséghelyek, a szervezeti egységek, a vállalkozás központjában felmerült anyagés személyi jellegő költségek Például: – – – – –

energiaköltségek takarítási költségek javítás-karbantartás költségei adminisztráció bérköltsége központok tárgyi eszközeinek amortizációja

725

A.III. Értékesítés közvetett költségei csoportba tartozó sorok 08 Egyéb általános költségek – – – –

garanciális javítási költségek jóléti és szociális költségek kísérleti fejlesztés költségei alapítás-átszervezés költségei

726

363

B.VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei csoporthoz tartozó sorok 13 Kapott járó osztalék részesedés Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott • Tulajdonosi részesedést jelentı befektetés után kapott osztalék • Kamatozó részvények után járó kamat ha az összegét a mérlegkészítésig megismertük. 727

B.VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei csoporthoz tartozó sorok 14 Részesedések értékesítésének árfolyam nyeresége Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott A befeketett pénzügyi eszközök között kimutatott, tulajdonosi részesedést jelentı befektetés értékesítésekor az eladási és a nyílvántartási érték pozitív különbsége 728

364

B.VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei csoporthoz tartozó sorok 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott – adott kölcsönök – hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok – befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összege – befektetési jegyek eladásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözete, ha pozitív 729

B.VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei csoporthoz tartozó sorok 16 Egyéb járó kamatok és kamatjellegő bevételek Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott A forgóeszközök között kimutatott, – hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír – kölcsön – váltókövetelés – pénzeszköz – diszkont értékpapír 730 üzleti évre elszámolható kamata

365

B.VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei csoporthoz tartozó sorok 17 Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei Ebbıl: értékelési különbözet Forgóeszközök között kimutatott – tulajdoni részesedést jelentı befektetések – hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok – diszkont értékpapírok árfolyamnyeresége – kapott opciós díjak 731

B.IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai csoporthoz tartozó sorok 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott – értékesített, beváltott értékpapír árfolyamvesztesége – részesedés értékesítésének árfolyamvesztesége

732

366

B.IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai csoporthoz tartozó sorok 19 Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások Ebbıl: Kapcsolt vállalkozásnak adott – – – –

kölcsönök, hitelek után fizetendı kamat kibocsátott kötvény, váltó után fizetendı kamat hátrasorolt kötelezettség után fizetet kamat értékesített, beváltott befektetési jegyek vesztesége 733

B.IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai csoporthoz tartozó sorok 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése A piaci érték és a könyv szerinti érték különbsége, ha – negatív – tartós – jelentıs 734

367

B.IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai csoporthoz tartozó sorok 21 Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai Ebbıl: értékelési különbözet – részesedések árfolyamvesztesége – értékesített saját részvény, üzletrész árfolyamvesztesége – értékesített kamatozó értékpapír, diszkont értékpapír árfolyamvesztesége – évente törlesztı értékpapír árfolyamvesztesége – devizás követelésekhez kapcsolódó árfolyamveszteség 735

B.IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai csoporthoz tartozó sorok 21 Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai (folytatás) – névérték felett vásárolt értékpapír árfolyamvesztesége – vásárolt opciós díj – behajthatatlan, vásárolt követelés leírt összege – adott fizetési engedmény

736

368

G. Mérleg szerinti eredmény nagyságát meghatározó sorok 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés

737

Kiegészítı melléklet

369

Kiegészítı melléklet célja A beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerő adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének pontosabb bemutatásához.

739

Kiegészítı melléklet felhasználói köre • • • • • •

Gazdálkodó tulajdonosai Potenciális befektetık Hitelezık Gazdálkodó üzleti partnerei Munkavállalók Ügyvezetık 740

370

Kiegészítı melléklet tartalma • Törvény által kötelezıen elıírt információk • Minden olyan információ, mely a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges • Egyéb jogszabályban meghatározott információk

741

Kiegészítı mellékletben bemutatott információk formája • Számszaki információk • Szöveges információk

742

371

Kiegészítı melléklet tartalmának fontosabb jellemzıi • Számviteli politika legfontosabb elemeinek ismertetése • Vagyon értékeléséhez szükséges adatok (Tükrök) • Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi, helyzet értékelése • Létszám és béradatok bemutatása • Cash-flow kimutatás 743

Kiegészítı melléklet tartalmának fontosabb jellemzıi • Beszámoló aláírójának neve és címe • Könyvviteli szolgáltatást végzık azonosító adatai • Idıbeli lehatárolások közül: – árbevételek aktív idıbeli elhatárolása – költségek és ráfordítások passzív idıbeli elhatárolása – halasztott bevételek 744

372

Tükrök szerkezete • • • •

Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány

745

Cash-flow kimutatás • Lehetıvé teszi a vállalkozás pénztermelı képességének becslését • A pénzbevételekbıl származó hozamok és a pénzkiadásból származó ráfordítások különbségébıl határozza meg a pénzeszközök változását. • Hozzájárul a finanszírozás erıforrásainak, és az erıforrások felhasználásának feltárásához. 746

373

Cash-flow típusai Mőködési cash-flow A vállalkozás alaptevékenysége során kitermelt és felhasznált pénzeszközök Befektetési cash-flow A befektetett eszközök eladásából származó pénzbevételek és a megszerzésükre fordított pénzkiadások egyenlegébıl keletkezett pénzeszköz változást fejezi ki. 747

Cash-flow típusai Finanszírozási cash-flow A pénzügyi mőveletekbıl származó pénzbevételek és pénzkiadások pénzeszközökre gyakorolt hatását fejezi ki.

748

374

Cash-flow kimutatás szerkezete I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz változás (Mőködési cash-flow, 1-13. sorok 1. Adózás elıtti eredmény +/2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/749

Cash-flow kimutatás szerkezete 6. Szállítói kötelezettség változása +/7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása +/8. Passzív idıbeli elhatárolások változása +/9. Vevıkövetelés változása +/10. Forgóeszközök (vevıkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +/11. Aktív idıbeli elhatárolások változása +/12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után) +/13. Fizetett (fizetendı) osztalék, részesedés +/750

375

Cash-flow kimutatás szerkezete II. Befeketetési tevékenységbıl származó pénzeszköz változás (Befektetési cash-flow, 14-16. Sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés +

751

Cash-flow kimutatás szerkezete III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash-flow, 17-27 sorok) 17. Részvénykibocsátás, tıkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21, Véglegesen kapott pénzeszköz + 752

376

Cash-flow kimutatás szerkezete 22. Részvénybevonás, tıkekivonás (tıkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítı értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszközök 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása +/IV. Pénzeszközök változása (+/-I+/-II+/-III sorok) +/753

Üzleti jelentés célja A gazdálkodó beszámolójának kiegészítése a várható jövıbeni adatokkal és ezek értékelésével.

754

377

Üzleti jelentésre vonatkozó szabályok • Az egyszerősített éves beszámolót készítı gazdálkodónak nem kell ezt a kimutatást összeállítania. • Nem része az éves beszámolónak. • Nem kell közzétenni. • Biztosítani kell, hogy az érdeklıdık a vállalkozás székhelyén megismerhessék. • Hitelesítésének módja megegyezik a beszámolóéval. 755

Üzleti jelentés fontosabb elemei • A mérleg fordulónapja után bekövetkezett, a beszámolóban figyelembe nem vehetı gazdasági események leírása és hatásuk bemutatása. • A kutatás és kísérleti fejlesztés helyzetének bemutatása a gazdálkodónál. • Telephelyek bemutatása. • A vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitika • Környezetvédelemmel kapcsolatos események 756 • Kockázatkezelési politika

378

Gazdasági események hatása a beszámolóra • Alapvetı gazdasági események • Összetett gazdasági események

757

Egyszerő gazdasági események • • • •

Eszközkörforgás Forrás körforgás Tıkebevonás Tıkekivonás

758

379

Összetett gazdasági események • Bevételekre ható gazdasági események • Ráfordításokra ható gazdasági események

759

Számviteli tevékenység szabályrendszere • Bizonylatokra vonatkozó szabályok • Konszolidációba bevont vállalkozások köre • Sajátos beszámoló készítési kötelezettség

760

380

Bizonylati elv A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján lehet.

761

Szabályszerő bizonylat Az adott gazdasági eseményre vonatkozó, a könyvviteli nyilvántartásba rögzítendı és a jogszabályban elıírt adatokat • a valóságnak megfelelıen, és hiánytalanul tartalmazza • megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek • hiba esetén elıírásszerően javítottak

762

381

Nem szabályszerő bizonylat • Hamis bizonylat Nem az állította ki, akit kiállítóként feltüntettek rajta • Hamisított bizonylat A bizonylat javítást nem az arra jogosult végezte el. • Nem hiteles bizonylat A bizonylat a gazdasági esemény tartalmára vonatkozó adatot nem a valóságnak megfelelıen tartalmazza. 763

Hiba javítás módja • A hibát a bizonylat minden példányán ki kell javítani. • A javítás egyértelmően azonosítható, olvasható legyen mind a javított (régi), mind az új adat • a javítást hitelesíteni is kell a javító aláírásával • fel kell tüntetni a javítás dátumát 764

382

Nem szabályszerő bizonylat kezelése • Színlelt ügylet esetén kísérletet kell tenni a tényleges (palástolt) ügylet felderítésére: – felderítés sikerül:a könyvelés kiállít (csak saját célra) egy belsı bizonylatot, melynek alapján a tényleges ügyletet rögzíti – felderítés nem sikerül: az ügyletet fiktív ügyletként kell kezelni.

• Fiktív ügylet esetén csak a pénzmozgást szabad könyvelni 765

Bizonylati fegyelem 1. Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely a vállalkozás vagyonának nagyságát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, és ezt a bizonylatot a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. 2. Biztosítani kell a könyvviteli nyilvántartások és a bizonylatok egyeztetési lehetıséget. 766

383

Bizonylatok feldolgozásának határideje Törvényi szabályozás: • pénzeszközöket érintı gazdasági események bizonylatait késedelem nélkül • egyéb gazdasági események bizonylatait legalább negyedévente kell feldolgozni Gyakorlat: • a bizonylatok feldolgozásának idejét az adóbevallási kötelezettség határozza meg. 767

Számviteli bizonylat Számviteli bizonylatnak minısül minden olyan okmány, melyet: • a gazdálkodó, illetve a gazdálkodóval üzleti, vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó állít ki • a gazdasági esemény számviteli nyilvántartásba vétele céljából állítottak ki és • rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel 768

384

Fontosabb számviteli bizonylatok • • • • • • •

számla, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezések, egyéb ilyennek minısíthetı irat, elektronikus dokumentum. 769

Számviteli bizonylat adataival szemben támasztott követelmények • hitelesség • megbízhatóság • helytállóság

770

385

Számviteli bizonylat kiállításának idıpontja Elméleti követelmény:a számviteli bizonylatot a gazdasági eseménnyel egyidejőleg kell kiállítani. Gyakorlati követelmény: a számviteli bizonylatot a lehetı legrövidebb idın belül kell kiállítani 771

Számviteli bizonylat nyelve

Alaphelyzet: magyar Export számla: Az adatokat a külföldi megrendelı nyelvén is szerepeltetni lehet. A számlának ebben az esetben is magyar nyelvőnek kell lennie. Külföldi szállító, szolgáltató bizonylatain: • a bizonylat hitelességéhez, • a valóságnak megfelelı rögzítéshez • az utólagos ellenırzéshez szükséges adatokat magyar nyelven is szerepeltetni kell. 772

386

Számviteli bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei • Bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója • A bizonylatot kiállító gazdálkodó azonosító adatai – neve – székhelye (címe) – adóazonosító száma

• a bizonylatot kiállító szervezeti egység – neve – székhelye (címe)

773

Számviteli bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei • megrendelı, vevı, átvevı, címzett – neve – székhelye (címe)

• a gazdasági mőveletet elrendelı személy, vagy szervezet azonosító adata • az utalványozó aláírása • a végrehajtást igazoló személy aláírása • készletmozgások és pénzkezelés bizonylatain az átvevı, befizetı aláírása

774

387

Számviteli bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei • idıpontok: – gazdasági esemény idıpontja – bizonylat kiállításának idıpontja – az érintett idıszak jelölése

• számviteli adatfeldolgozás idıpontja • a gazdasági mővelet tartalmának leírása, vagy jelölése: – menyiségi adatok – minıségi jellemzık – értékadatok

775

Számviteli bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei • adatok összesítése esetén: – az össszesített bizonylatok azonosítására alkalmas adatok – annak az idıszaknak a jelölése, melyre az adatok vonatkoznak

• hivatkozás a könyvviteli számlákra • könyvelı aláírása • minden, egyéb jogszabályban elıírt adat 776

388

Számviteli bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei Technikai, optikai úton elıállított bizonylatoknál biztosítani kell: • késedelem nélküli kiíratás feltételeit • kódjegyzéket

777

Szigorú számadási kötelezettség Olyan nyilvántartás, mely biztosítja az ebbe a körbe sorolt bizonylatokról a felhasználóhoz kötött elszámolást.

778

389

Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok • készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok • más jogszabályok alapján ebbe a körbe sorolt bizonylatok • minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó összeget kell fizetni • minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatványon szereplı névértéknek megfelelı összeget kell fizetni • olyan bizonylat,, melynek illetéktelen felhasználása 779 visszaélésre adhat alkalmat.

Bizonylatok megırzése • Beszámoló letétbe helyezésétıl számított 8 év – a fıkönyvi elszámolást közvetlenül, vagy közvetetten alátámasztó bizonylatok – fıkönyvi számlák – analitikus részletezı nyilvántartások – szigorú számadású bizonylatok rontott példányai

780

390

Bizonylatok megırzése • Tíz év a beszámoló letétbe helyezésétıl – – – –

beszámolók beszámolót alátámasztó leltárak, értékelések fıkönyvi kivonat minden olyan bizonylat, melyet nem 8 évig kell megırizni.

781

Bizonylatok megırzése elektronikus úton Biztosítani kell az eredeti bizonylat összes adatának • a késedelem nélküli vizuálisan használható elıállítását • folyamatos leolvashatóságát • az utólagos javítás kizárását.

782

391

Bizonylatok megırzése elektronikus úton A feltételek csak • az adatok • programok • rendszerprogramok • számítógépek archiválásával, megırzésével biztosíthatók. 783

Könyvvezetés Az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során elıforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekrıl a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végén lezárja. 784

392

Könyvvezetés formái • Egyszeres könyvvitel A vállalkozás kezelésében lévı vagyon változásai közül csak azokat rögzíti a fıkönyvi számlákon, amelyek pénzmozgáshoz kapcsolódnak. A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó eseményekrıl csak analitikus nyilvántartást kell vezetni. 785

Könyvvezetés formái • Kettıs könyvvitel A vállalkozás a kezelésében lévı vagyonról olyan nyilvántartást vezet, mely a változásokat a valóságnak megfelelıen, zárt rendszerben, áttekinthetıen tartalmazza.

786

393

Kettıs könyvvitel lényege A vállalkozás vagyonát kettıs vetületben, mint • eszközöket és • forrásokat kell mérni, és rögzíteni.

787

Költségszámítási módszerek • • • • •

Teljes és részköltségszámítás Direkt-costing Költségszámítás elıkalkulációk alapján Standard költségszámítás Opportunity cost

788

394

Teljes és részköltség számítás • Teljes költségszámítás Az értékelés alapjának megállapításánál az adott idıszaki összes termelési költséget figyelembe kell venni • Részköltség számítás Mindazok a költségszámítási eljárások, melyek az értékelés alapjául szolgáló költségek meghatározásánál a közvetett költségeket nem teljes mértékben veszik figyelembe.

789

Direkt-costing A direkt-costing költségszámítás célja a gazdasági döntéshez szükséges információk biztosítása.

790

395

Direkt-costing Alapgondolata

Az értékesítési bevételnek fedeznie kell a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült, közvetlenül elszámolható költségek közül a vállalat számára rövid távon kiadást jelentı költségeket.

791

Költségszámítás elıkalkuláció alapján Lényege A termékek és teljesítmények értékelése a részletesen és teljeskörően elıkészített, dokumentált elıkalkulációk alapján történik.

792

396

Költségszámítás elıkalkuláció alapján Alkalmazásának elengedhetetlen feltétele

A gazdasági feltételrendszer az elıkalkulácó elkészítése és a tevékenység befejezése között lényegesen ne változzon.

793

Standard költségszámítás jellemzıi • Alacsony munkaigényesség • Lemondás az utólagos költségviselınkénti költségszámításról • Pontosan elıkészített elıkalkuláció felhasználása a könyvelésben • Költségfajták tényleges és elıkalkulált összegének folyamatos nyilvántartása • A költségeltérésekrıl gyors beszámolási lehetıséget biztosít 794

397

Standard költségszámítás használhatóságának feltételei • A jövıbeli költségeket a lehetı legnagyobb pontossággal kell meghatározni • Folyamatos és gyors eltéréselemzést kell végezni

795

Opportunity cost Egy gazdasági akció értékét az érte feláldozott lehetıségek közül a legjobb értékével mérjük.

796

398

Költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási szempontok összefüggése Költségszámítás feladatai Költségcsoportosítás szempontjai Önköltségszámítás, ered- Költségek elszámolhatósága ményszámítás Költségek keletkezése Költségnemek Gazdasági döntések

Tevékenység mennyiségéhez való viszony Döntés szempontjából csoportosított költségek 797 Differenciál költségek

Költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási szempontok összefüggése Költségszámítás feladatai Költségcsoportosítás szempontjai Tervezés, irányítás Irányítható és irányíthatatlan költségek Tevékenység mennyiségéhez való viszony

798

399

Vállalkozói csoportok Vállalatcsoport (konszern) fogalma Olyan együttmőködési forma, amelynél jogilag önálló vállalkozások egységes vezetés alatt mőködnek.

799

Vállalkozói csoportok létrejöttének feltétele Az anyavállalat rendelkezzen legalább egy olyan, az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozással, amely a leányvállalkozásának minısül.

800

400

Anyavállalat Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül meghatározó befolyást képes gyakorolni.

801

Leányvállalat Az a gazdasági társaság, melynek van anyavállalata, tehát egy másik vállalkozó melyben egy másik vállalkozás meghatározó befolyást képes gyakorolni.

802

401

Gazdasági befolyások típusai • Meghatározó befolyás • Mértékadó befolyás • Mértékadónak nem minısülı befolyás

803

Meghatározó befolyás • Az anyavállalat közvetlenül, vagy közvetetten a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik (többségi leányvállalat) • Az anyavállalat közvetlenül, vagy közvetetten jogosult arra, hogy a leányvállalat vezetı tisztségviselıinek, vagy felügyelı bizottságának többségét megválassza, vagy viszszahívja (ellenırzött leányvállalat) 804

402

Meghatározó befolyás • Az anyavállalat közvetlenül, vagy közvetetten a többi tulajdonossal kötött szerzıdés alapján döntı irányítást, ellenırzést gyakorol a vállalkozó felett (szerzıdéses leányvállalat)

805

Mértékadó befolyás Az anyavállalat közvetlenül, vagy közvetetten a szavazatok több mint 20 százalékával rendelkezik.

806

403

Mértékadónak sem minısülı befolyás Az anyavállalat közvetlenül, vagy közvetetten a szavazatok kevesebb mint 20 százalékával rendelkezik.

807

Fölérendelt anyavállalat • A vállalkozónál semmilyen más vállalkozásnak nincs meghatározó befolyása vagy • Valamelyik tulajdonos meghatározó befolyással rendelkezik ugyan, de nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá

808

404

Mentesíthetı anyavállalat A vállalkozás egyszerre anyavállalat és leányvállalat is.

809

Unokavállalat Az olyan leányvállalat, melynek anyavállalata közvetetten is gyakorolhatja a tulajdonosi jogosítványait.

810

405

Kényszerbefektetés Az anyavállalatnak azok a befektetései, melyek csak átmeneti idıszakra, • csıdeljárás során kötött hitel (adósság) csereügylet, vagy • felszámolás következtében keletkeztek 811

Viszontérdekeltség Akkor keletkezik, ha a leányvállalat is rendelkezik az anyavállalatában tulajdoni részesedéssel.

812

406

Példa a vállalkozói csoportra A 50

100 100 D

B 15

40

100 C C

E 813

Sajátos beszámoló készítési kötelezettségek • Elıtársasági idıszak beszámolója • Közbensı mérleg • Gazdasági társaságok átalakulása

814

407

Jogkövetkezmények Vonatkozó jogszabályok • Polgári Törvénykönyv • Büntetı Törvénykönyv • Adózás rendjérıl szóló törvény

815

Jogkövetkezmények Felelısség telepítése • Elsıdleges felelısség a gazdálkodó képviseletére jogosult személy(eke)t terheli. • Több képviseletre jogosult személy esetén a képviselık felelıssége egyetemleges

816

408

Jogkövetkezményi rendszer elemei • Polgári jog általános felelısségi rendszerébe utalás • Szabálysértési szankciók lehetısége • Büntetıjogi szankciók

817

Kár Polgári jog általános felelısségi rendszerének meghatározó eleme. Típusai: • Felmerült tényleges kár • Elmaradt vagyoni elıny, jövedelem • Költségek és kiadások • Nem vagyoni kár 818

409

Szabálysértési szankcionálás jellemzıi • Törvényességi felügyeleti szankciók • Adóhatóság által kivetett mulasztási bírság

819

Törvényességi felügyeleti szankciók korlátai • Hatáskör korlátozása • Csak a bírósági, vagy közigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó ügyek esetében indítható • Idıbeli korlát

820

410

Törvényességi felügyeleti szankciók típusai • Felhívás írásban a törvényes mőködés helyreállítására • 50 eFt-tól 500 eFt-ig terjedı pénzbírság a vállalkozással szemben • Határozat végrehajtásának felfüggesztése, megsemmisítése, szükség esetén új határozatra utasítás • A cég vezetı testületének összehívása a törvényes mő-ködés helyreállítása céljából • A cég mőködésének felfüggesztése határozott idıre • A cég megszüntetése 821

Számvitellel kapcsolatos bőncselekmények csoportosítása • Beszámoló összeállításához, letétbe helyezéséhez kapcsolódó bőncselekmények • Bizonylat kiállítási, megırzési, kezelési feldolgozási kötelezettséghez kapcsolódó bőncselekmények

822

411

Beszámoló összeállításához, letétbe helyezéséhez kapcsolódó bőncselekmények • • • • •

Jogosulatlan gazdasági elıny megszerzése Számvitel rendjének megsértése Csıdbüntett Hitelezési csalás Gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjének visszaélése • Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása • Tıkebefektetési csalás 823

Bizonylathoz kapcsolódó bőncselekmények • • • • •

Magánokirat-hamisítás Adó- és Társadalombiztosítási csalás Jogosulatlan gazdasági elıny szerzése Számviteli rend megsértése Hitelezési csalás

824

412

Számvitel rendjének megsértése bőncselekmény jellemzıi Vétség: Két évig terjedı szabadságvesztéssel jár: • A beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség megszegése • Bizonylati rend megsértése ha ezzel a vagyoni helyzet áttekintését, illetıleg ellenırzését megnehezíti 825

Számvitel rendjének megsértése bőncselekmény jellemzıi Bőntett: Három évig terjedı szabadságvesztéssel jár: • A beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség megszegése • Bizonylati rend megsértése ha az adott üzleti évet érintıen a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hibát idéz elı az eredmény, vagy a saját tıke értékének, illetıleg mérlegfıösszegének megállapítása szempontjából, vagy az adott üzleti évet érintıen a vagyoni helyzet áttekintését, ellenırzését meghiúsítja. 826

413