Magyar Köztársaság Kormánya
T/11817. számú törvényjavaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény felügyeleti intézkedések megerősítését célzó módosításáról
Előadó:
Budapest, 2010. február
Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter
. 2
2010. évi …. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény felügyeleti intézkedések megerősítését célzó módosításáról 1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 14/B. §-t követően a következő 14/C. §-sal egészül ki: „14/C. § (1) Az áthidaló hitelintézet [168/A. § (6) bekezdés] alapítására adott engedély birtokában a hitelintézet megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló hitelintézet alapítására adott engedély a vezető állású személyek megválasztásához, kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza. (2) Az engedélykérelem elbírálásakor a Felügyelet kizárólag a 9. § (1) bekezdésében meghatározott induló tőke teljes befizetésének megtörténtét, a 13. § (1) bekezdés c) pontjában és a 44. §-ban meghatározott személyi feltételeket, és az üzleti tervet vizsgálja. (3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozatban – az alapításhoz és a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítésére – legfeljebb három hónapos határidőt szab. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelemhez mellékelni kell: a) az alapítani tervezett áthidaló hitelintézet alapító okiratát; b) a 9. §-ban meghatározott induló tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást; c) annak igazolását, hogy az alapítani tervezett áthidaló hitelintézet rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi feltételekkel; d) a középtávú – első három évre vonatkozó – üzleti tervet; e) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát; f) a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot. (5) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására legfeljebb a Felügyelet 168/A. § (6) bekezdés szerinti javaslatának a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter általi kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül van lehetőség. (6) Az áthidaló hitelintézetnek az (1) bekezdésben meghatározott engedély kiadásától számított hat hónapig nem kell megfelelnie a 76. §-ban, a 79–81. §-okban, valamint a 83–85. §-okban foglaltaknak.” 2. § A Hpt. 48. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha] „a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,”
. 3
3. § A Hpt. 54. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Nem jelenti a banktitok sérelmét] „p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,” 4. § A Hpt. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „151. § (1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen a) döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak, vagy a működés során ezeket nem tartja be, b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek, c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, a részvényeseivel, a tagjaival, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének, d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, illetve a Felügyeletet a pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működését veszélyeztető – problémákról, e) szavatoló tőkéje nem éri el ea) hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, eb) pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti, g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását, h) ha a hitelintézet ha) az azonnali fizetőképesség, vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat nem tartja be, hb) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek, i) nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt kötelezettségét, j) ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 115. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének. (2) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom
. 4
lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – meg kell tennie a szükséges intézkedést [153. §, 155–156. §], ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez, b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek, c) szavatoló tőkéje nem éri el ca) hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, cb) pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát, d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg, e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével, f) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, vagy jelentős mértékben megsérti (így például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat), g) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló elmulasztja a hitelintézet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, vagy a Felügyelet tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a hitelintézet prudens működését veszélyeztető – problémákról, h) nem tud eleget tenni, vagy határidőben – ismétlődően – nem tesz eleget a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, a tagjaival, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségének, i) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében, j) az előírt, illetőleg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik, k) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti, l) az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül – ismételten megsérti, m) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt. (3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket [157–160. §], ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény a) szavatoló tőkéje nem éri el aa) hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, ab) pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát, b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát, c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt
. 5
céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy százalék alá csökken, d) az azonnali fizetőképesség, vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti, e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, vagy jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját), vagy jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti, f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen, g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek, h) a szükséges számviteli, vezetői információs, illetőleg belső ellenőrzési rendszer nélkül működik, vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását, i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára, j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a tőkekövetelmény módosítása céljából, k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működést veszélyeztető – problémákról, l) a (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül – ismételten megsérti, m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti. (4) A magyarországi pénzügyi közvetítőrendszer súlyos károktól való megóvása és stabilitásának biztosítása, a betétesek és számlatulajdonosok érdekeinek fokozott védelme, a társadalmi költségek minimalizálása és a közpénzek megóvása céljából a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket és kivételes intézkedéseket, ha a) a hitelintézet tulajdonosai a Felügyelettel vagy a felügyeleti biztossal nem működnek együtt, b) a hitelintézet kötelezettségeit várhatóan nem tudja teljesíteni a jövőben, c) a hitelintézet fizetésképtelenné válása veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását és d) a Felügyelet korábbi intézkedései és kivételes intézkedései nem vezettek eredményre. (5) A hitelintézet tulajdonosai a Felügyelettel illetve a felügyeleti biztossal nem működnek együtt, ha a hitelintézet: a) a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően – ideértve az eszközök eladását is – nem rendezte tőkeszerkezetét, b) a felügyeleti biztos által összehívott közgyűlés a felügyeleti biztos által meghatározott napirendi pontokat az általa megállapított határidőn belül nem tárgyalta meg, vagy c) a közgyűlés a Felügyelet által tárgyalásra előírt napirendi pontokban foglalt intézkedéseket nem hagyta jóvá, vagy a Felügyelet illetve a felügyeleti biztos által javasolt döntéseket nem hozta meg. (6) A hitelintézet a kötelezettségeit várhatóan nem tudja teljesíteni a jövőben, ha
. 6
a) a likviditási helyzetére tekintettel megállapítható, hogy nem vitatott tartozását esedékességkor nem fogja tudni kifizetni, vagy b) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény huszonöt százalékát. (7) A hitelintézet fizetésképtelenné válása akkor veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, ha az adott hitelintézet a pénzügyi közvetítésben, a pénzügyi piacok és infrastruktúrák működésében olyan szerepet tölt be, aminek a kiesése a pénzügyi rendszer szolgáltatásait igénybevevő ügyfelek számára nemzetgazdasági szinten jelentős költségeket okozna. Ennek megállapítása során – a vizsgálat időpontjában – legalább az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a hitelintézet hitel- illetve betétállományának a mértéke, b) a hitelintézetnek a pénzügyi piacokon betöltött szerepe, valamint c) a hitelintézetnek a gazdaság szereplőinek pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésében játszott szerepe. (8) A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket [157–160. §], ha a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken, b) a külföldi hitelintézet, valamint bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált. (9) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti. (10) A Felügyeletnek akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését, vagy b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek. (11) Ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet a vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedés előtt – a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel – előzetesen egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre a hitelintézettel együttesen a 90. § (2) bekezdés szerinti összevont alapú felügyelet kiterjed. (12) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt a Felügyelet nem köteles egyeztetni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról a Felügyelet a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.” 5. § A Hpt. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
. 7
„155. § (1) Ha a Felügyelet helyreállítási terv kidolgozását is szükségesnek tartja, annak elkészítésére legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet. A helyreállítási tervet a Felügyelet határozatban hagyja jóvá. (2) A helyreállítási tervben foglaltak végrehajtására a Felügyelet legfeljebb hat hónapot engedélyezhet, amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. (3) A helyreállítási tervben foglalt időtartam meghosszabbítása iránti kérelmet legalább a vállalt időtartam lejártát megelőző harminc nappal korábban a Felügyelet számára meg kell küldeni. (4) Ha a helyreállítási terv elfogadásához, vagy tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés a tőkeemelésről, illetve az alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.” 6. § A Hpt. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „156. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra a 76. §-ban, a 79–81. §-okban, valamint a 83–85. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja azzal, hogy a meghosszabbítás iránti kérelmet legalább a felmentés lejártát megelőző harminc nappal korábban a Felügyelet számára meg kell küldeni.” 7. § A Hpt. 157. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet köteles felszólítani a szükséges intézkedések megtételére a részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvénykönyvében, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásában nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá minősített befolyással rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.” 8. § A Hpt. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a 151. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével, a Felügyelet a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a pénzügyi intézmény közgyűlésének összehívására.”
. 8
9. § (1) A Hpt. 163. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet köteles a hitelintézethez felügyeleti biztost kirendelni, ha a) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, és aa) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, ab) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy ac) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat az ott megjelölt időtartam alatt és ütemezés szerint nem hajtják végre, b) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény ötven százalékát, c) a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását, vagy d) húsz munkanapot meghaladóan igénybe veszi az MNB tv. 14. §-a szerinti rendkívüli likviditási hitelt a könyvvizsgáló által felülvizsgált legutóbbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg (ha az az éves beszámolónál későbbi mérlegfordulónapra vonatkozik) mérlegfőösszegének öt százalékát meghaladó összegben. (3) Felügyeleti biztosnak olyan a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személy nevezhető ki, aki megfelel a hitelintézeti ügyvezetőkkel szemben támasztott, a 68. §-ban meghatározott követelményeknek. Ha a felügyeleti biztosi feladatok ellátására határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesítenek, akkor ezen köztisztviselő kinevezési időtartama nem haladhatja meg a tizennyolc hónapot, valamint a közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nyilvános közzétételre és pályázatra, közigazgatási versenyvizsgára, díjazásra, előmenetelre, képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén egy hitelintézethez egyidejűleg legalább két felügyeleti biztost kell kirendelni. A felügyeleti biztosokat együttes képviseleti jog illeti meg.” (2) A Hpt. 163. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a felügyeleti biztos kirendelésére a (2) bekezdés alapján került sor, és a 151. § (4) bekezdésében foglalt feltételek bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan valószínűsíthető, akkor a felügyeleti biztos köteles legalább az alábbi feladatokat ellátni: a) a hitelintézet működésének átvilágítása, b) a helyreállításra vonatkozó lehetőségek felmérése, beleértve a hitelintézet valós és megbízható vagyoni helyzetének bemutatásához szükséges – közbenső mérlegen és vagyonértékelésen alapuló – értékelési feladatok elvégzését. (6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott közbenső mérleg és vagyonértékelés elkészítésére vagy felülvizsgálatára a hitelintézetnek olyan független könyvvizsgálót kell megbíznia, aki az elmúlt öt évben a hitelintézettel jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízási jogviszonyban nem állt.”
. 9
10. § A Hpt. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság és az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, képviseleti jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.” 11. § A Hpt. a 168. §-t követően a következő 168/A–168/D. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 168/A–168/B. § megjelölése 168/E–168/F. §-ra változik: „168/A. § (1) Ha a 151. § (4) bekezdésében meghatározott célok elérése a Felügyelet más intézkedése vagy kivételes intézkedése alkalmazásával nem valósítható meg, és a Felügyelet határozatban megállapítja a 151. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek együttes fennállását, a hitelintézetet szerződéskötési kötelezettség terheli a Felügyelet határozatában meghatározott – minden, vagy a határozatban megjelölt egyes – eszközök eladására és kötelezettségek átruházására. (2) A Felügyelet (1) bekezdésben foglalt határozatának a meghozatalához az MNB szakhatósági állásfoglalása szükséges a 151. § (4) bekezdés c) pontja tekintetében. Az MNB a szakhatósági állásfoglalást a Felügyelet megkeresésének kézhezvételétől számított három munkanapon belül adja meg. (3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseit tartalmazó határozatában meghatározza az átruházással, átvétellel kapcsolatos ajánlat megtételére vonatkozó eljárást. A határozat tartalmazza az ajánlat kötelező tartalmi elemeit, továbbá az ajánlat értékelésének elsődleges szempontjait. (4) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert a 151. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról és az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalának tényéről. A Felügyelet ezzel egyidejűleg tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert arról, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján áthidaló hitelintézet megalapítása válhat szükségessé. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása céljából több hitelintézettel is szerződést lehet kötni. (6) Amennyiben az ajánlat megtételére vonatkozó eljárás lefolytatását követően nincs olyan hitelintézet, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések teljes körű végrehajtása céljából szerződést lehet kötni, a Felügyelet javaslatot tesz a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek áthidaló hitelintézet létrehozására. A javaslat tartalmazza a 76. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőke, valamint az átruházáshoz szükséges forrás várható nagyságát. (7) Az (1) bekezdés szerinti eszközök és kötelezettségek átruházásához kapcsolódóan a hitelintézet valamennyi eszközére és kötelezettségére kiterjedő vagyonértékelést kell elvégezni az átruházás megvalósulása előtti napra vonatkozóan, valamint közbenső mérleget kell készíteni. (8) A vagyonértékelést független könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, aki a vagyonértékelés időpontját megelőző öt évben a pénzügyi intézménnyel jogszabályi
. 10
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízási jogviszonyban nem állt, ide nem értve a 163. § (6) bekezdése alapján megbízott könyvvizsgálót. (9) A (7) bekezdés szerinti vagyonértékelés számviteli szempontból átértékelésnek minősül, amely maga után vonja az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének módosítását az eredménnyel szemben. (10) Az átruházásra kerülő kötelezettségek sorrendjének meghatározásakor elsősorban a 2. számú melléklet I. fejezet 2. pontjában meghatározott betétekből eredő kötelezettségek átruházását, majd azt követően a Cstv. 57. §-ban meghatározott kielégítési sorrend szerint kell a kötelezettségek átruházását biztosítani. (11) Az eszközök eladására és a kötelezettségek átvállalására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a Felügyelet jóváhagyó határozata szükséges, amely jóváhagyó határozat a közgyűlés jóváhagyó határozatát pótolja, amennyiben a hitelintézet alapszabálya szerint a döntéshez a közgyűlés jóváhagyása szükséges. (12) A (11) bekezdésben megjelölt határozatot a Felügyelet tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek és az MNB elnökének. (13) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz átruházása, valamint a kötelezettségek átvállalása során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz és kötelezettség átvállalásához nem kell az átruházó hitelintézettel szerződéses kapcsolatban álló másik szerződő fél hozzájárulása. A Felügyelet (11) bekezdés szerinti határozata a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét nem pótolja. (14) A kötelezettségek átruházására, és az eszközök eladására vonatkozó átruházási szerződés tartalmazza legalább: a) az átadó és az átvevő átadásra és átvételre vonatkozó nyilatkozatát, b) az átveendő eszközök pontos meghatározását és az átvállalt források, fedezetek megjelölését, valamint azok (7) bekezdés szerinti értékét; c) az átvétel pontos idejét és ellenértékét. (15) Az átvevő hitelintézet a szerződés érvényes létrejöttétől számított harminc napon belül írásban köteles az átadásról, átruházásról valamennyi ügyfelet értesíteni, valamint az átvétel, átruházás tényéről két országos napilapban hirdetményt közzétenni. (16) Az átadással, átruházással érintett betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz tartozó dokumentációra – az átadót megillető jogosultságok erejéig – az átvevőt a szerződés érvényes létrejöttétől számított egy éven keresztül a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg. 168/B. § (1) Az áthidaló hitelintézet létrehozásáról a pénz-, tőke- és biztosítási piaci szabályozásért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. (2) Az áthidaló hitelintézet kizárólagos állami tulajdonú hitelintézetként hozható létre. (3) Az alapításhoz, valamint az átruházáshoz szükséges források fedezetét a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetének terhére kell biztosítani. (4) Az állam tulajdonosi jogait az állami vagyonnal való gazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja.
. 11
168/C. § (1) Az átruházó hitelintézetnek a (2) bekezdés szerinti összehasonlítás elvégzését követően kártalanítás jár, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti rendelkezések alapján az átruházó hitelintézet saját tőkéjének összege az átruházást követően alacsonyabb, mint az átruházást megelőzően volt. (2) A kártalanítás összege megegyezik az átruházás megvalósulása előtti napra a 168/A. § (7) bekezdése szerint készített, független könyvvizsgáló által felülvizsgált közbenső mérleg szerinti saját tőke összegének és az átruházás megvalósulása utáni napra mint fordulónapra az átruházást követő harminc napon belül elkészített, független könyvvizsgáló által felülvizsgált közbenső mérleg szerinti saját tőke összegének a különbségével. (3) A kártalanítás feltétele, hogy a hitelintézet saját tőkéje a 168/A. § (7) bekezdésében meghatározott közbenső mérleg és vagyonértékelés szerint nem negatív. (4) A kártalanítás megállapításáról a Felügyelet az átruházást követő napra, mint fordulónapra készített közbenső mérleg elkészítését követő három munkanapon belül határozatban dönt. A kártalanításhoz szükséges források fedezetét a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetének terhére kell biztosítani. A kártalanítás kifizetése iránt a kincstár a Felügyelet határozatát követő három munkanapon belül intézkedik. 168/D. § (1) A Felügyelet 168/A. § (1) bekezdésében foglalt határozata jogerőre emelkedésétől számított nyolc munkanapon belül kérhető a Fővárosi Bíróságtól a felügyeleti határozat felülvizsgálata a közigazgatási per szabályai alapján az e §-ban foglalt eltérésekkel. (2) A Felügyelet a keresetlevelet – az ügy irataival együtt – három napon belül továbbítja a bírósághoz. (3) Bizonyítási indítványt a felperes kizárólag a keresetlevélben, az alperes kizárólag ellenkérelmében terjeszthet elő. A megtámadott határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. (4) Az eljárás során a) a kereset megváltoztatásának vagy viszontkereset indításának, b) a tárgyalás felfüggesztésének, c) az elmulasztott határidőkre vonatkozó igazolási kérelem előterjesztésének, d) az eljárás szüneteltetésének nincs helye. (5) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül dönt, a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyaláson kívül a bíróság a keresetlevél beérkezését követően nyolc napon belül dönt. Tárgyalás tartása esetén a tárgyalást a keresetlevél beérkezését követően legkésőbb a tizenötödik napra kell kitűzni. Tárgyalás tartását csak a keresetlevélben vagy az ellenkérelemben lehet kérni. (6) Ha a felek bármelyike szakértő kirendelését indítványozza, a szakértőhöz intézni kívánt kérdéseit a keresetlevélben, illetve az ellenkérelemben fel kell tennie, és egyben nyilatkoznia kell arról, hogy a szakértő díjának előlegezését vállalja. (7) Ha a fél kérelmére a bíróság szakértőt rendel ki, a felet – rövid határidő tűzésével – kötelezi a szakértői díjelőleg megfizetésére. E határidőt úgy kell megállapítani, hogy a szakértő kirendelésére a keresetlevél beérkezésétől számítottan tizenöt napon belül sor kerüljön. (8) A szakvélemény elkészítésére a bíróság legfeljebb tizenöt napos határidőt adhat, melyet – az ügy bonyolultságára tekintettel vagy a szakértő indokolt kérésére egy alkalommal – tizenöt nappal meghosszabbíthat. (9) Szakértő kirendelése esetén sem lehet az első tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenöt napnál későbbi időpontra kitűzni.
. 12
(10) Tárgyalás tartása esetén az ítéletet – annak kihirdetését követően – nyomban írásba kell foglalni, és a feleknek kézbesíteni kell. A tárgyalást elmulasztó féllel az elmulasztott tárgyalástól számított három napon belül kell írásban közölni az ítéletet. A tárgyaláson kívül meghozott ítéletet nem kell kihirdetni, azt a meghozatalától számított három napon belül kézbesíteni kell a felek részére. (11) Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a másodfokú határozat közlésétől számított nyolc napon belül van lehetőség. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való beérkezésétől számított harminc napon belül dönt.” 12. § A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „14/A–14/B. §” szövegrész helyébe a „14/A–14/C. §” szövegrész, 153. §-a (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „(6)” szövegrész helyébe a „(10)” szövegrész lép. 13. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hpt. 168/A. § (1) bekezdése szerinti határozatot a Felügyelet a Hpt. 168/A. § (11) bekezdése szerinti határozattal egyidejűleg teszi közzé.” (2) A Psztv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bíróság a Felügyelet döntését – a 44/C. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében valamint a Hpt. 168/A. § (1) és (11) bekezdésében meghatározott határozat kivételével – megváltoztathatja.” (3) A Psztv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) A Felügyelettel szemben hatósági jogkörben hozott döntése miatt – a Hpt. 168/A. § (1) bekezdésében meghatározott határozat kivételével – kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő. (2) Ha a Hpt. 168/A. § (1) bekezdésében meghatározott határozat jogszabálysértő, a Felügyelet az azzal közvetlenül vagy közvetetten okozott kárt köteles megtéríteni.” (4) A Psztv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban – a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az ügyintézési határidő 90 nap.” (5) A Psztv. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az áthidaló hitelintézet alapítási és tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három munkanap, amely határidő nem hosszabbítható meg.”
. 13
14. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Hpt. 177. §-ának (3) bekezdése. (3) Ez a törvény a kihirdetését követő 31. napon hatályát veszti.
. 14
Általános indokolás A Javaslat célja, hogy egy nehéz helyzetbe került, ugyanakkor rendszerstabilitási szempontból fontos hitelintézet szanálására megfelelő kereteket adjon, elkerülendő, hogy a hitelintézet felszámolása a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó válságot okozzon. Ezen cél érdekében a Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) számára lépcsőzetesen felépülő intézkedési jogosítványokat tartalmaz, amely adott esetben a tulajdonosi jogok korlátozásával, illetve végső esetben a hitelintézet eszközeinek, kötelezettségeinek egy állam által alapított áthidaló bankba történő átruházásával is járhat. Részletes indokolás Az 1. §-hoz A Javaslat meghatározott feltételek bekövetkezésekor lehetővé teszi, hogy az állam gyorsított eljárással a Felügyelettől egy speciális hitelintézet alapításának engedélyezését kérje. A 2. § és 3. §-hoz A Javaslatok technikai pontosítást tartalmaznak. A 4. §-hoz A Javaslat az intézkedések, kivételes intézkedések közös szabályai között rögzíti, hogy a Felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer súlyos károktól való megóvása, stabilitásának biztosítása – mint cél – érdekében köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha egy rendszerstabilitási szempontból fontos nehéz helyzetbe került hitelintézet tulajdonosai nem működnek együtt és a Felügyelet korábbi intézkedései, kivételes intézkedései nem vezettek eredményre. Ezen kötelezettséghez társuló intézkedések súlya okán a Javaslat tételesen meghatározza a tulajdonosi együttműködés hiányának, a hitelintézet várható fizetésképtelenségének esetköreit, valamint megadja azon szempontrendszert, amelyet a rendszerstabilitás vizsgálatánál legalább figyelembe kell venni. Az 5. §-hoz A Javaslatnak megfelelően a helyreállítási tervet a Felügyeletnek határozatban kell jóváhagynia. E mellett a Javaslat hat hónapban (amely időpont egy alkalommal további három hónappal lenne meghosszabbítható) határozza meg azt az időtartamot, amely a helyreállítási tervben vállalt intézkedések végrehajtására rendelkezésre állhat. A 6. §-hoz A Javaslat az 5. §-ban érintett módosítással összhangban – a jelenlegi egy, illetve másfél évről – lerövidíti azt az időtartamot, ameddig a hitelintézet egyes prudenciális követelmények alól felmentést kaphat.
. 15
A 7. §-hoz A Javaslat a jelenlegi lehetőséggel szemben kötelezi a Felügyeletet arra, hogy a törvényben meghatározott esetekben a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat felszólítsa a szükséges intézkedések megtételére. A 8. §-hoz A Javaslat pontosítja a Felügyelet által a cégbíróságnál kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezést. A 9. §-hoz A Javaslat egyrészt bővíti a felügyeleti biztosok kötelező kirendelésének eseteit, másrészt kimondja, ha valószínűsíthetően a hitelintézetet az eszközök eladására, kötelezettségek átruházására szerződéskötési kötelezettség fogja terhelni, akkor a felügyeleti biztosnak független könyvvizsgáló által felülvizsgált közbenső mérleget és vagyonértékelést kell végeztetnie. A 10. §-hoz A Javaslat a képviseleti jog tekintetében tartalmaz szövegpontosítást. A 11. §-hoz A Javaslat alapján a hitelintézetet a törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén szerződéskötési kötelezettség terhelné a határozatban megállapított – minden, vagy a határozatban megjelölt egyes – eszközök eladására és kötelezettségek átruházására. Ennek végrehajtása során a nehéz helyzetbe került hitelintézet nevében a felügyeleti biztos járna el. Az eszközök eladására és a kötelezettségek átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a PSZÁF jóváhagyására lenne szükség, amely jóváhagyó határozat a közgyűlés határozatát pótolná. Az eszközök eladásában, kötelezettségek átruházásában a másik szerződő fél a piacon már működő, engedéllyel rendelkező hitelintézet, illetve ilyen piaci szereplő hiányában az állam 100%-os tulajdonában álló áthidaló hitelintézet lehetne. Az áthidaló hitelintézet létrehozásáról a Kormány dönt, a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter, mint az állami vagyonnal való gazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja. Az átruházott eszköz és forrásállományok ellenértékének, ellentételezésének reális meghatározása a Javaslatban foglaltaknak megfelelően vagyonértékelésen alapulna. A vagyonértékelés egy felmérést szolgál az átruházott állományok tényleges értékének meghatározásához. A vagyonértékelést az átruházás napjára kell elkészíteni. Az állományokat átvevő intézménynél szintén közbenső mérleg készítése kerülne előírásra annak érdekében, hogy a PSZÁF felmérje, alkalmas-e az intézmény vagyoni, pénzügyi helyzeténél fogva az adott állományok átvételére és megfelelő kezelésére anélkül, hogy belátható időn belül nála is kialakulna egy csőd-közeli helyzet.
. 16
Az átruházáshoz kapcsolódóan a hitelintézetet kártalanítás illetné meg, ha a saját tőkéjének összege az átruházás következményeként csökken, ide nem értve azt az esetet, ha a saját tőke már eleve negatív volt. Ennek megítélése céljából az átruházást elrendelő határozat napjára és az átruházás megvalósulása utáni napra mint fordulónapra készített auditált közbenső mérleg értékeit kell alapul venni. Speciális eljárási szabályok kerülnének megállapításra a határozatok felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárásra nézve is. Az eljárási szabályok biztosítanák az eljárás belátható időn belül történő lezárását, a jogerős ítélet megszületését. A 12. §-hoz A Javaslat a belső hivatkozásokat pontosítja. A 13. §-hoz A Javaslat a hitelintézeti törvénybe beiktatásra kerülő új intézkedési lehetőségekkel összhangban módosítja a Felügyelet státusztörvényét. Ennek részeként kimondja, hogy az eszközök, kötelezettségek kötelező átruházását, valamint az átruházó szerződés Felügyelet általi jóváhagyását kimondó határozatokat a bíróság nem változtathatja meg. A Javaslat egyben három munkanapban határozza meg az áthidaló hitelintézet engedélyezésének ügyintézési határidejét. A 14. §-hoz Hatálybaléptető rendelkezések.
