MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10871. számú törvényjavaslat az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Elıadó: Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2009. október
2
2009. évi … törvény az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
1. § Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 27. §-a és az azt megelızı alcím helyébe a következı alcím és rendelkezés lép: „A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA 27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele. (2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlannyilvántartásért felelıs miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elı.”
2. § A Díjtörvény 28. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegő díjat kell fizetni. (2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilapmásolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni. (3) A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”
3
3. § A Díjtörvény 29. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést elıterjeszti. (2) A 28. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az ingatlanügyi hatóság pénztárába történı készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetıség van, az eljárás megindításával egyidejőleg bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság elıirányzat-felhasználási keret számlája javára történı átutalási megbízással teljesíthetı. (3) A díj átutalási megbízással történı megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, megkeresés elıterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot, vagy annak másolatát. (4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén – ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja – az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történı felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire. (5) A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés elıterjesztésével egyidejőleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét. (6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelıs miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül.”
4. § A Díjtörvény 30. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.”
4
5. § A Díjtörvény 31. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az a) hagyatéki eljáráshoz, b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz, c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz, d) a földmérési és térképészeti tevékenységrıl szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez, e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához szükséges, illetve ha azt f) az eljáró szerv fa) közigazgatási eljáráshoz, fb) közérdekő bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz, g) a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához, h) a büntetı ügyben eljáró bíróság eljárásához, i) az ügyészség eljárásához, j) a nyomozóhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében, k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintı beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetıleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kéri. (2) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges. (3) Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni. (4) Az (1) bekezdés a)–c), valamint f)–k) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezıknek – a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetıleg a pályázati azonosító megjelölésével – a felhasználás célját hitelt érdemlıen igazolni kell. (5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az errıl készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább.
5
(6) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenırzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerőtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevıt a díjmentesség hiányában fizetendı díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.”
6. § (1) A Díjtörvény 32/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Az elsı fokú eljárásért – ha e törvény másként nem rendelkezik – változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegő díjat kell fizetni. (2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.” (2) A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.” (3) A Díjtörvény 32/A. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(7) A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.” (8) A társasházi alapító okirat módosítása esetén – ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti – a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.”
7. § A Díjtörvény 32/B. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelızı naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. (3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétérıl a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet – az eljárás megindítását megelızı naptári évben
6
folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.”
8. § (1) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [Tárgyánál fogva díjmentes:] „h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitőzése tényének és idıpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;” (2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [Tárgyánál fogva díjmentes:] „i) a közérdekő bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetı ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntetı ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság által elrendelt zár alá vételt megelızı biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetıeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;”
9. § A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést elıterjeszti. Ha a kérelmet elıterjesztı és a bejegyzés által jogot szerzı, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. (2) A díjfizetési kötelezettség – ideértve a fellebbezés díját is – kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, megkeresés elıterjesztésével egyidejőleg a pénztárába történı készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetıség van, az eljárás megindításával egyidejőleg bankkártyával, vagy az ingatlanügyi hatóság elıirányzat-felhasználási keret számlája javára történı készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthetı. A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság elıirányzat-felhasználási keret számlája javára történı készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történı megfizetése esetén a kérelem, megkeresés elıterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
7
(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétıl számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését. (4) Ha jogerıs hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkeresı szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minısülnek. A díjat az (1) bekezdés szerinti jogszerzıtıl, illetve jogosulttá válótól kell behajtani. (5) Átutalással történı fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történı fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. (6) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem elıterjesztésével egyidejőleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetıség van, az eljárás megindításával egyidejőleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történı megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát. (7) A (3) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hiteles vagy hitelesítetlen másolat, illetıleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthetı.”
10. § A Díjtörvény 32/F. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértınek bizonyult.”
11. § A Díjtörvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(7) Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelıs miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj befizetésére, kezelésére és nyilvántartására, valamint felhasználására vonatkozó szabályokat – az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.”
8
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következı 138/A. §-sal egészül ki : „138/A. § A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság elıtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.”
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
13. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhetı: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok állíthatók ki, valamint – az e törvényben meghatározottak szerint – elektronikus dokumentumként az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók: a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.” (2) Az Inytv. 68. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „68. § (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. § (2) bekezdés szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A hiteles másolat kiállítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezı természetes személyazonosító adatait, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplı adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenırzi. (2) A közjegyzı a közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.
9
(3) A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosi kerületi) önkormányzat jegyzıje (a továbbiakban: körzetközponti jegyzı) a polgármesteri hivatal részeként mőködtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint hiteles tulajdonilapmásolatot adhat ki. (4) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat kizárólag papír alapon szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat közvetlenül, illetve az ügyfélkapun keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbıl szolgáltatható. (5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, akkor erre a hitelesítési záradékban utalni kell. Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolatot a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minısített elektronikus aláírással látja el a kibocsátó. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik bizonyító erıvel. (6) Az elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az errıl készített papír alapú másolat bizonyító erıvel nem rendelkezik. (7) A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)–(4) bekezdések szerinti kérelmet a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon, illetve elektronikus őrlapon kell benyújtani. (8) Az ingatlan-nyilvántartási térképrıl másolatot készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.” (3) Az Inytv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a számítógépes adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatására, az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjának mértékére és kezelésére, megfizetésének módjára, valamint az ingatlannyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és a számítógépes hálózaton keresztül történı adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.”
A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
14. § (1) A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép:
10
„(1) Az elsı fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért – ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termıföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közremőködését is – 15 000 forint összegő díjat kell fizetni.” (2) A Tfvt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezınek – ideértve azon eljárás kérelmezıjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként mőködik közre – kell megfizetnie.”
Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
15. § (1) Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. §-a a következı új mondattal egészül ki: „Ha törvény ekként rendelkezik, igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére – közigazgatási szolgáltatásként – azonnal lefolytatja.” (2) Az Itv. 67. §-a a következı új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele.” (3) Az Itv. mellékletének IX. pont 3. alpontja a következı új mondattal egészül ki: „Magánútlevél kiadására irányuló azonnali eljárásért a 2. pontban foglalt illetéken felül 50000 Ft igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”
16. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.
17. § (1) Hatályát veszti a Díjtörvény a) 32/A. § (3) bekezdése,
11
b) 32/B. § (1) bekezdés b)–d), f)–j), valamint l) pontja, c) 32/C. § (1) bekezdés l) pontja. (2) 2010. január 2-án hatályát veszti az 1–15. § és a 17. § (1) bekezdése. E bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
12
INDOKOLÁS / ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági- és társadalmi viszonyokban a Díjtörvény 2006. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta bekövetkezett változásokra tekintettel – az eltelt idıszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján (figyelembe véve a földhivatalok által tett javaslatokat és az ügyfelek visszajelzéseit) – szükségessé vált a díjmentességre vonatkozó szabályozás teljes körő felülvizsgálata, valamint egyes rendelkezések pontosítása. A szabályozás egyszerőbbé és átláthatóbbá tételével kívánjuk elısegíteni a jogbiztonság fokozását és az ingatlanügyi hatóságba vetett bizalom további erısítését. A módosítás közvetlen gazdasági-, társadalmi elızménye egy évek óta megfigyelhetı, a díjmentesség irányába ható hangsúlyeltolódás, ami a tulajdonilap-másolat szolgáltatás és az ingatlan-nyilvántartási eljárások körében egyaránt jelentkezik. Az elmúlt években tehát mind az ingyenesen szolgáltatott tulajdonilap-másolatok, mind pedig a díjmentesen igénybevett ingatlan-nyilvántartási eljárások száma jelentısen emelkedett, míg az összes kérelem száma lényegesen nem változott. A gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel emellett szükségessé vált az adatszolgáltatási és az eljárási díjtételek átfogó felülvizsgálata. Sajnálatos módon a személyi mentességet élvezık körében az elmúlt idıszakban számos visszaélés is történt. Ez egyfelıl a mentességi körök eredetileg túl tágan történt meghatározására vezethetı vissza, másfelıl magából a személyes mentesség jellegébıl fakad, mivel az igénybevétel jogszerőségének ellenırzése csak igen szők körben lehetséges. A módosítás lehetıséget ad ennek részbeni ellensúlyozására, valamint a szabályozásnak az idıközben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált felülvizsgálatára. A mentességi körök racionalizálásának elsıdleges célja az ügyfelek közötti indokolatlan különbségtétel megszüntetése, illetve a visszaélések lehetıségének csökkentése. Emellett a nyilvántartott adatok, valamint az adatszolgáltatás, illetve a változásvezetés valódi értékét tükrözı díjfizetési rendszer megteremtésével és az ügyfelek között jelenleg fennálló különbségek megszüntetésével a saját bevételeikbıl gazdálkodó földhivatalok által vezetett közhiteles ingatlan-nyilvántartás naprakész vezetéséhez főzıdı társadalmi érdek hatékonyabban jut kifejezésre. A földhivatalok legfontosabb bevételét a tulajdonilap-másolatért és az ingatlannyilvántartási eljárásokért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjak képezik, ezért a díjbevételek alakulása jelentısen befolyásolja a saját bevételeikbıl elıírt nettó államháztartási befizetési kötelezettségük teljesítését, valamint folyamatos mőködıképességük fenntartását, illetve a likviditásuk megırzését.
13
RÉS ZLETES INDOKOLÁS Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításához
az 1–2. §-hoz A Díjtörvény módosítása különbséget tesz a tulajdoni lapról papír alapon szolgáltatott hiteles másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat között. Külön-külön határozza meg az ezekért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. A díjak egységesen kerülnek megállapításra, vagyis minden esetben tartalmazzák a korábban külön fizetendı ún. rendszerhasználati, valamint a találati díjakat. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség az elektronikus dokumentumként lekérdezett tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elı. A nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történı szolgáltatása ezáltal megszőnik, mivel az a biztonsági elemek hiányában könnyen hamisítható, ezért a gyakorlatban visszaélésekre ad lehetıséget. Nem indokolt, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból egyébként bizonyító erıvel nem bíró „nem hiteles” másolatok kerüljenek kiállításra, amit az ügyfél hivatalos eljárásban egyébként sem használhat fel. A módosítás következtében az adatigénylés helye szerinti földhivatal illetékességi területén kívül fekvı ingatlanokról történı tulajdonilap-másolat kiállítása is kizárólag hiteles formában történik. Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás díjtételének jelentıs mértékő csökkentésével a modern közigazgatásban mindinkább elterjedı elektronikus formájú szolgáltatások szerepét kívánjuk erısíteni. Ezzel egyidejőleg ugyanakkor részben a díjcsökkentésbıl adódó bevételkiesés ellensúlyozására, részben pedig a gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel szükséges a papír alapon szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat díjának emelése.
a 3. §-hoz A Díjtörvény 29. §-ának módosítását az ügyfelek közötti egyenlıség megteremtése teszi szükségessé. Nem indokolt ugyanis az ügyfelek közötti különbségtétel azon az alapon, hogy a tulajdonilap-másolat szolgáltatást közvetlenül saját maga veszi igénybe, vagy arra közvetett módon pl. az ügyében eljáró hatóság, vagy a bíróság, illetve bírósági végrehajtó megkeresése alapján kerül sor. A módosítással elérni kívánt cél, hogy az igazgatási szolgáltatási díj az eljáró szerv „megkeresése” alapján történı tulajdonilap-másolat szolgáltatás, valamint jogerıs hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló ingatlan-nyilvántartási eljárás esetén is kerüljön megfizetésre. A megkeresı szerv a saját eljárására irányadó külön törvények szerint megállapítja, hogy a díjat ki viseli ténylegesen. Az „ügyféllel” megfizettetett, illetve tıle behajtott díjat azután átutalja az ingatlanügyi hatóságnak.
14
A földhivatalok többségénél jelenleg is lehetıség van a bankkártyával történı fizetésre, a módosítást követıen erre a Díjtörvény is utal. a 4. §-hoz A Díjtörvény 30. §-ának módosítása a személyi mentességi kör szőkítését célozza. Ebbe a körbe a módosítást követıen kizárólag a Magyar Állam, valamint az egyház, egyházak szövetsége és az egyházi intézmény tartozna. Utóbbi azzal a kitétellel, hogy a tulajdonilapmásolat vonatkozásában a személyes díjmentesség ingatlanonként évente csak egyszer illeti meg, és a feltétel fennállását igazolnia kell. Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam képviseletében – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV Zrt.) jár el, így a törvényben meghatározott feladatkörében a Magyar Állam részére biztosított díjmentesség [Díjtörvény 30. § (1) bekezdés a) pontja] kiterjed rá. A Díjtörvény 30. § (1) bekezdés c) pontjában a költségvetési szervek részére biztosított teljes személyes díjmentesség helyett a tulajdonilap-másolat szolgáltatásért egyfelıl az ügyfelet terheli a díjfizetési kötelezettség, másfelıl a törvényben pontosan meghatározott esetekben az adott szervet továbbra is díjmentesség illeti meg az elektronikus formában lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolat vonatkozásában. A Díjtörvény 30. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti társadalmi szervezetek, vízgazdálkodási társulatok esetében nem indokolt a földhivataloknak jelentıs többletköltséget, illetve bevételkiesést jelentı teljes személyi mentesség fenntartása. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a közhasznú társaságot, mint jogi személy formát megszüntette, azokat legkésıbb 2009. július 30-ig nonprofit gazdasági társasággá kellett átalakítani, vagy jogutód nélküli megszőnésükrıl dönteni.
az 5. §-hoz A Díjtörvény 31. §-ának módosításával kívánjuk biztosítani a közhatalmi feladatok ellátása érdekében az ún. „hivatalbóli” eljárások esetében, vagyis ahol a díj harmadik félre nem hárítható át – meghatározott célhoz kötötten – a díjmentességet az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat vonatkozásában. Ebbe a körbe tartozik például az építésügyi hatósági eljárásban az eljárás tárgyát képezı ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak ügyféli jogállásának hivatalból történı vizsgálata. A mentesség hiányában az érintett ügyféli kör meghatározásához szükséges nem hiteles tulajdonilap-másolatok díjának a kérelmezı ügyfélre történı áthárítása adott esetben (pl. ha a szomszédos ingatlan egy többlakásos társasház) jelentıs – akár az építésügyi eljárás illetékét is meghaladó – mértékő többletköltséget jelenthetne. Jelenleg az egyetlen birtokrendezési eszköz a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, ezért a megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges tulajdonilap-másolat
15
díjmentességének fenntartása indokolt (mind a papír alapú hiteles, mind az elektronikus nem hiteles formájában). A díjmentesen elektronikus formában történı nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezıknek – a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetıleg a pályázati azonosító megjelölésével – a felhasználás célját hitelt érdemlıen igazolni kell. Az ilyen módon díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az errıl készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább. A felhasználás jogszerőségét a megyei földhivatalok – a körzeti földhivatalok bevonásával – rendszeresen ellenırzik. Amennyiben az ellenırzés során a földhivatal azt állapítja meg, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerőtlenül került sor, továbbá a díjmentesen lekérdezett tulajdoni lap (arról készített másolat) elektronikus formában vagy papír alapon történı továbbadására vonatkozó tilalom megsértése esetén, az igénybevevıt a díjmentesség hiányában fizetendı díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.
a 6. §-hoz Az eljárási díjtételek kis mértékő emelését (általában 10%, illetve a jelzálogjog bejegyzés, vagy módosítás esetén 5%) a gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások indokolják. Emellett ugyanakkor az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás díjtételének jelentıs mértékő csökkentése az eljárási díjemelést megfelelıen kompenzálja. A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdésének kiegészítése a Ket. hatóság döntéseirıl rendelkezı IV. Fejezetében foglaltakra tekintettel indokolt. A Díjtörvény hatályos szövege szerint ugyanis csak a határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén kell díjat fizetni, a módosítás alapján ezzel szemben valamennyi ingatlan-nyilvántartási eljárásban meghozott döntéssel (tehát a bejegyzésrıl, a feljegyzésrıl, valamint a törlésrıl rendelkezı határozattal, továbbá a végzésekkel) szemben benyújtott fellebbezések esetében is fennáll a díjfizetési kötelezettség.
a 7. §-hoz A Díjtörvény 32/B. § (2)–(3) bekezdésének módosítása lényegében szövegpontosítás, ami a személyi mentességi kör változására tekintettel indokolt.
a 8. §-hoz A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos h) pontja tárgyi mentességet biztosít az önálló bírósági végrehajtó részére az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett földhivatali eljárásban. A mentességi kör
16
újraszabályozásával elsısorban az igazságosabb közteherviselés megteremtése volt a cél, vagyis a módosításra annak érdekében került sor, hogy a földhivatali eljárások költségét azok fizessék meg, akik az alapul szolgáló ügyben a költségek viselésére kötelesek. A végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárások közötti, tervezet szerinti differenciálást az indokolja, hogy azok joghatásukat tekintve különböznek egymástól, ezért a végrehajtási jog bejegyzése ill. törlése díjkötelessé válik, míg az árverés, nyilvános pályázat kitőzésének ténye továbbra is díjmentesen kerülne feljegyzésre, illetve törlésre. A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti tárgyi mentességi körnek a büntetı ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntetı ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság által elrendelt zár alá vételt megelızı biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére, illetve annak törlésére, továbbá a büntetıeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárással történı kibıvítése indokolt a jelenlegi személyi mentesség helyett.
a 9. §-hoz A Díjtörvény 32/E. § módosításával egyértelmővé kívánjuk tenni, hogy a hatóság vagy bíróság megkeresésére induló eljárások esetében is díjfizetési kötelezettség terheli az „ügyfelet”. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáig a díj megfizetésére nem kerül sor, a földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Jogerıs hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárást az ingatlanügyi hatóság akkor is lefolytatja, ha a megkeresı szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak; a meg nem fizetett díj és annak járulékai ugyanakkor adók módjára behajtandó köztartozásnak minısülnek. A díj mellett azért szükséges külön nevesíteni annak járulékait is, mert a jogalkalmazásban (az adóhatósági eljárásban) ezzel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható, ami a szövegpontosítás által kiküszöbölhetı. A Díjtörvény 32/E. §-ban foglalt elıírások kiegészítését a díjfizetésnek az eljáró földhivatal fekvése szerint illetékes megyei földhivatalok elıirányzat-felhasználási keret számlája javára történı befizetések jobb azonosíthatósága érdekében tartjuk indokoltnak. A külön jogszabály: a kincstári rendszer mőködésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérıl szóló 36/1999. (XII.27.) PM rendelet, melynek 11. § (3) bekezdése szerint a rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett megfelelı kincstári azonosító szám használata is szükséges.
a 10. §-hoz A Díjtörvény 32/F. § elsı mondatának hatályon kívül helyezését az ún. érdemi intézkedés elıtt az ingatlanügyi hatóság részérıl felmerülı személyi- és dologi jellegő kiadások indokolják. A jelenlegi szabályozás értelmében amennyiben az ügyfél az Inytv. 26. § (9) bekezdésében foglaltak szerint a kérelmet visszavonta, mielıtt abban a földhivatal érdemben
17
intézkedett volna, a díjat vissza kell téríteni. Ezzel szemben a beadványok intézése, vagyis az érdemi döntés elıkészítése a kérelem utólagos visszavonása esetében is jelentıs idı-, anyag-, és munkaráfordítást igényel: a beadvány és az iratok megvizsgálása után, melyet a törvényben meghatározott kérelmeknél (az érkezett beadványok döntı többsége ilyen) széljegyzés is követ, az Inytv. 27/A. §-a szerinti ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról, sok esetben hiánypótlási felhívás kibocsátása szükséges, a tényállás tisztázásához nem egyszer helyszíni szemlét kell lefolytatni. Ezen felül az eljárást megszüntetı végzés, valamint az Inyvhr. 61. §-a szerint a kérelem, illetıleg a megkeresés összes mellékletének visszaküldése, továbbá a díj visszatérítésével kapcsolatos adminisztratív tevékenység szintén a földhivatalok költségeit növeli.
a 11. §-hoz A Díjtörvény és ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény a tulajdonilapmásolat szolgáltatás díjának megállapítása tekintetében részben eltérı, részben pedig párhuzamos szabályozást tartalmaz, ezért szükséges a két törvény közötti összhang megteremtése. A felhatalmazó rendelkezés pontosítását indokolja ezen felül a hiteles tulajdonilap-másolat kiállításáért fizetendı díj, valamint az elektronikus úton lekérdezett tulajdonilap-másolatért fizetendı elektronikus adatszolgáltatási díj közötti differenciálás Díjtörvénybe történt beépítése.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításához a 12. §-hoz A Vht. 138/A. §-ának ezen rendelkezéssel történı kiegészítésére a Díjtörvény új 32/E. § (4) bekezdésére tekintettel kerül sor. A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének új h) pontja alapján a végrehajtási eljárásban a tények bejegyzése tárgyánál fogva díjmentes eljárásnak minısül. A jogok bejegyzése, így a végrehajtási jog és az árverési vevı tulajdonjogának bejegyzése, valamint a végrehajtási jog törlése iránt indított ingatlan-nyilvántartási eljárás azonban díjköteles. Ennek díját a jogszerzésre jogosult (végrehajtási jog bejegyzése esetén a végrehajtást kérı, végrehajtási jog törlése esetén az adós, míg az árverési vevı tulajdonjogának bejegyzése esetén az árverési vevı) köteles megfizetni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításához a 13. §-hoz Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítását a Díjtörvénnyel való összhang megteremtése, valamint a nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történı szolgáltatásának megszüntetése indokolja.
18
A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításához a 14. §-hoz A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdésének, valamint 19. § (1) bekezdésének módosítása szövegpontosítás, melyet a földvédelmi szakhatósági hatáskörben eljáró ingatlanügyi hatóság részére a szakhatósági közremőködésért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj megállapítása körében a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült egyfajta jogbizonytalanság indokol.
Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához a 15. §-hoz Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása az igazgatási szolgáltatási pótdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
A hatályba léptetı rendelkezésekhez a 16–17. §-hoz Tartalmazzák a módosítások hatályba lépésének idıpontját, valamint az átmeneti és hatályon kívül helyezésre kerülı rendelkezéseket. A módosító törvény hatályon kívül helyezésérıl utólagosan kell gondoskodni, mivel a folyamatban lévı ügyek végleges lezárulásának idıpontja nem állapítható meg elıre. A Díjtörvény 32/A. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka: A Díjtörvény 32/A. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése, vagyis az általános díjtételre történı áttérés a vagyoni értékő jogok tekintetében a díjfizetésre vonatkozó szabályozás egyértelmőbbé és áttekinthetıbbé tételét szolgálja az ügyfelek számára. Jogalkalmazói oldalról megközelítve ezen felül a gyakorlatban az is problémát jelent, hogy a földhivatal által a kérelem (megkeresés) alapján lefolytatott eljárásért esetlegesen megfizetni elmulasztott, a Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdése szerint adók módjára behajtandó köztartozásnak minısülı díj végrehajtása, amennyiben annak összege nem haladja meg az 5000 forintot, nem lehetséges. Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-a értelmében ugyanis az adók módjára behajtandó köztartozásnak minısülı fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetıleg a köztartozás jogosultja abban az esetben keresheti meg az adóhatóságot a behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a fenti összeget. A Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j) és l) pontjai hatályon kívül helyezésének indoka:
19
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés b)–d), f)–j) és l) pontjaiban meghatározott szervek részére a személyi díjmentesség fenntartása nem indokolt, ezért a tulajdonilap-másolat szolgáltatás körében történı módosítással összhangban kizárólag a Magyar Állam, valamint a NATO vonatkozásában marad fenn személyi díjmentesség. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Részvénytársaság idıközben megszőnt, a jogutód MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében jár el, így – a jogszabályban meghatározott feladatkörében – a hivatkozott bekezdés a) pontjában biztosított díjmentesség is kiterjed rá. A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezésének indoka: A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés c) pontja tárgyi mentességet biztosít a név és lakcím (székhely, telephely) megváltozásával kapcsolatos eljárásokban, a hatályon kívül helyezésre kerülı l) pont szerinti mentesség ezzel részben párhuzamos szabályozást tartalmaz. Emellett míg a név- és címváltozás talán az egyik legegyszerőbb „adminisztrációs” jellegő eljárásnak tekinthetı, addig az ingatlan-nyilvántartásban szereplı egyéb adatokban bekövetkezett változás (pl. a mővelési ág megváltoztatása) a leginkább költség-igényes eljárás, mivel a bejelentett változás természetbeni állapottal való egyezıségét a földhivatalnak minden esetben a helyszínen is ellenıriznie kell. Az igen költséges és idıigényes helyszíni vizsgálat során az új mővelési ág, minıségi osztály és kataszteri tiszta jövedelmi érték megállapításához földminısítést, illetve osztályba sorozást kell végezni. A földhivatal által nyújtott „szolgáltatás” tehát nincs összhangban – az elvégzett munka és a ténylegesen felmerülı költségek tekintetében – a díjmentességgel. A módosítás ugyanakkor nem ellentétes az illetékekrıl szóló 1991. évi XCIII. törvénnyel (Itv.) sem, mivel a díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre az Itv.-nek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók – ideértve a személyes és tárgyi mentességet is –, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal [Itv. 67. § (5) bekezdése].
