1 ÓCSA VÁROS1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/1999./I.27./ számú RENDELETE A szociális ellátások igénybevételéről 2 Ócsa Város3 Önkormányzata a szociális gondoskodás területén, jelen rendeletével szabályozza az ellátásra való jogosultság formáit, feltételeit, szervezeti rendszerét és az érvényre juttatás helyi garanciáit. Az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiként viselt felelősségén túl, a többszörösen módosított 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Sztv.) és más érvényben lévő jogszabályok alapján, Ócsa város4 közigazgatási területére a különböző típusú szociális ellátások igénybevételéről Ócsa Város5 Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1.§. Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások köre: a./ átmeneti segély, b./ ápolási díj6 c./ pont helyi lakásfenntartási támogatás7 d./ temetési segély, e./ aktív korúak ellátása,8 f./ idős korúak járadéka,9 g./ rendelkezésre állási támogatás,10 h./ közlekedési támogatás.11 2.§. /1/ Természetben nyújtott szociális ellátások köre: Az 1. §-ban körvonalazott pénzbeni ellátási formák közül természetben szociális ellátás formájában is nyújtható támogatás, melyet személyenkénti mérlegeléssel Ócsa Város12 Önkormányzat Képviselőtestülete határoz meg.
1
Módosult a 6/2009./III.27./ 1.§-a alapján A 14/1999./VI.26./sz.) ÖK., a 19/1999./X.27./sz.ÖK., a 6/2000./III.29./sz.ÖK., a 15/2001./XI.30./ÖK., a 13/2002./VI.14./sz.ÖK., 2/2003./I.31./ sz., 9/2003./VII.4./ sz., 3/2004./IV.2./sz. ÖK. rend., 6/2004./V.28./sz. ÖK. rend., 9/2004./VIII.25./ sz. ÖK. rend., 17/2004./XII.2./ sz. ÖK. rend. , 2/2005./I.27./ sz. ÖK. rend., 10/2005./VI.3./ sz. ÖK. rend., 9/2006./IX.29./sz. ÖK. rend., 6/2007./IV.27./ sz. ÖK. és a 11/2007./VI.29./ sz. ÖK., 4/2008./II.29./ sz.ÖK., 10/2008./VIII.01./sz. ÖK., 15/2008./IX.12./sz. ÖK., 6/2009./III.27./ ÖK. rendelettel egységes szerkezetben. 3 Módosult a 6/2009./III.27./ 1.§-a alapján 4 Módosult a 6/2009./III.27./ 1.§-a alapján 5 Módosult a 6/2009./III.27./ 1.§-a alapján 6 Módosítva a 11/2007./VI.29./ sz. ÖK. rendelet 1.§-a alapján. 7 Módosítva a 11/2007./VI.29./ sz. ÖK. rendelet 1.§-a alapján. 8 Módosult a 6/2009./III.27./ 2.§-a alapján 9 A 14/1999./VI.26./sz.ÖK.rend. 1 §-ával megállapítva. 10 Módosult a 6/2009./III.27./ 2.§-a alapján 11 Módosult a 15/2008./IX.12./ 1.§-a alapján 12 Módosult a 6/2009./III.27./ 1.§-a alapján 2
2 /2/ A természetben nyújtott szociális ellátások lehetséges köre: a./ átmeneti segély, b./ temetési segély, c./ köztemetés, d./ időskorúak étkeztetése, e./ házi segítségnyújtás, f./ méltányos közgyógyellátás,13 g./ lakásfenntartási támogatás.14 /3/ A pénzbeni juttatás helyett nyújtott természetbeni ellátás különösen: az élelmiszer, a tüzelősegély, ruhapótlás, stb. A rendelet hatálya 2/A. §.15 A rendelet hatálya kiterjed Ócsa közigazgatási területén élő a./ lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b./ állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, c./ letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, e./ a szociális igazgatásról és szociális ellátásárokról szóló Sz.Tv. 6.§-ában meghatározott hajléktalan személyekre, f./ továbbá az Sz.Tv. 7.§. /1/ bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, g./ valamint az Sz.Tv. 32/B. §. /1/ bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és a 41. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében kiterjed az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXXIX. Törvényben meghatározott feltételek mellett – a harmadik államból származó hozzátartozójára. Eljárási szabályok 2/B. §.16 /1/ A rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni juttatásokra való jogosultság elbírálása keretében – az ellátás jogalap nélküli megállapításának és folyósításának elkerülése érdekében – a szociális rászorultság jövedelmi és vagyoni feltételeit fokozottan kell vizsgálni. /2/ A jövedelem számításához – és az e rendelet hatálya alá tartozó, szociális rászorultságtól függő, juttatásokra való jogosultság igazolásához – felhasználható, illetve szükségesek az alábbi bizonyítékok: 13
A 14/1999./VI.26./sz.ÖK.rend. 2 §-ával megállapítva. A 14/1999./VI.26./sz.ÖK.rend. 2.§-ával megállapítva. 15 Megállapította a 6/2004./V.28./ sz. ÖK. rendelet 2.§. /1/ bek-e. 16 Megállapította a 6/2004./V.28./ sz. ÖK. rendelet 2.§. /2/ bek-e. 14
3
a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagáról kiadott munkáltatói igazolás, munkanélküli járadék esetén az azt megállapító határozat, a társadalombiztosítás, illetve az önkormányzat által folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás összegét igazoló szelvény/ek/. Nem kell igazolni az önkormányzat jegyzője által kötelezően vezetendő nyilvántartásból megállapítható adatokat, vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében az illetékes APEH igzaolása a kérelem benyújtását megelőző gazdaság év személyi jövedelemadó alapjáról, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelméről, a kérelem jellegétől függően: a lakás használatának jogcímét igazoló teljes bizonyító erejű okirat, valamint a lakás használatával összefüggésben felmerült – e rendelet szerint elismerhető – költségeket igazoló, a kérelem benyújtását megelőző négy negyedévre vonatkozó, számla, vagy a szolgáltató erről kiadott igazolás, a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993./II.17./ Kormányrendeletben jelölt szükséges bizonyítékok.
/3/ Az Ügyfélszolgálati Iroda a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében becsatoltatja az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolásokat és egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat, valamint környezettanulmányt készít az igénylőnél. /4/ Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az Iroda más bármely ügyben vizsgálta, se nem feltételezhető azokban lényeges változás. /5/ Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. Átmeneti segély 3.§. /1/ Az Önkormányzat Képviselőtestülete átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő 18. éven felüli személyek részére, akik a./ nekik fel nem róható okból kerültek szociálisan hátrányos helyzetbe, b./ személyi vagyonuk nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét c./ nem rendelkeznek tartásra képes és köteles közeli hozzátartozóval vagy tartási szerződéssel d./ létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, e./ időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködnek,
4 f./ családjukban hosszan tartó betegség – kórházi és otthoni ápolás – vagy elemi kár miatt segítségre szorulnak és a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.17 /2/ 18 4.§.19 /1/ Átmeneti segély éves szinten – a Polgármesterre átruházott hatáskörben – hozott döntés alapján két alkalommal adható, minimum 5.000.-Ft/fő/alkalom figyelembe vételével. /2/ Különleges méltánylást indokló esetben a segély összege az /1/ bekezdésben foglalt összeg háromszorosa, mely éves szinten négy alkalommal adható. /3/ 20 /4/ 21 5.§. Nem részesülhet átmeneti segélyben, aki: a./ 22 b./ Nyilatkozatában valótlan adatokat közölt. Továbbá: Akinek az önkormányzat felé 3 hónapnál hosszabb ideje bármilyen jogcímen fennálló kiegyenlítetlen tartozása van. Aktív korúak ellátása23 6.§.24 /1/ A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. /2/25 Az /1/ bekezdés a.) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minősül az, aki a.) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve 50%-os egészségkárosodott, vagy b.) vakok személyi járadékában részesül, vagy c.) fogyatékossági támogatásban részesül.
17
A 9/2003./VII.4./ sz. ÖK. rendelet 2. §-ával megállapítva. Törölve a 10/2005./VI.3./ sz. ÖK. rendelet 1.§ /1/ bekezdése alapján. 19 A 13/2002./VI.14./sz.ÖK.rendelet 2 §-ával megállapitva. 20 A 6/2004./V.28./sz. ÖK. rendelet 2.§. /3/ bek. a./ pontja alapján törölve. 21 A 9/2003./VII.4./ sz. ÖK. rendelet 3. §-a alapján törölve. 22 Törölve a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 2.§-a alapján 23 Módosult a 6/2009./III.27./ 3.§-a alapján 24 Módosítva a 9/2006./IX.29./ sz. ÖK. rendelet 1.§-a alapján 25 Módosítva a 4/2008./II.29./ sz.ÖK. rendelet 1.§-a alapján – Alkalmazni kell: 2008. január 1-től 18
5 /3/ Az /1/ bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési-járadék, álláskeresési-segély (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az 1991. évi IV. törvény alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. /4/ Az /1/ bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. /5/ A /3/ bekezdés c) és d) pontja szerinti együttműködés időtartamának számításánál a munkaügyi központ, illetve az együttműködésre kijelölt szerv által felajánlott és a nem foglalkoztatott személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni. /6/ A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. /7/ A rendszeres szociális segélyre való jogosultság a) a /3/ bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, b) a /3/ bekezdés b) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől, c) a /3/ bekezdés d) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. 6/A.§26 /1/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor
26
Kiegészült a 9/2006./IX.29./ sz. ÖK. rendelet 1.§. /1/ bek-e alapján
6 a) a segély összegét az önkormányzat rendeletében meghatározott időtartamig, de legfeljebb 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani; b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat az aktív korúak ellátásában27 részesülő személyek együttműködési kötelezettségéről szóló 10/2006./IX.29./ sz.ÖK. rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. /2/ A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. 6/B.§.28 /1/ A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. /2/ Ha a rendszeres szociális segély összege az /1/ bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. /3/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenységet folytat - ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig 25%-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll. /4/ A /3/ bekezdés szerinti továbbfolyósítás időtartama alatt a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, illetve a segély összegét felülvizsgálni nem kell, b) az aktív korú személynek együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell. /5/ A /3/ bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor. 27 28
Módosult a 6/2009./III.27./ ÖK. rendelet 3.§-a alapján Kiegészült a 9/2006./IX.29./ sz. ÖK. rendelet 1.§. /1/ bek-e alapján
7 /6/ Ha a /3/ bekezdés szerinti továbbfolyósítás esetén a rendszeres szociális segély összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell folyósítani. 6/C.§.29 A rendelkezésre állási támogatáshoz jutás feltételeit Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének az aktív korúak ellátásában részesülő személyek együttműködési kötelezettségéről szóló 10/2006. (IX.29) ÖK rendelete tartalmazza. 7 §.30 Ápolási díj 8.§.31 /1/ Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó 1959. évi IV. törvény b) pontja, ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. /2/ Az ápolási díjat az /1/ bekezdés esetén a jegyző állapítja meg.32 /3/ Az /1/ bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; b) tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 29
Kiegészült a 6/2009./III.27./ÖK. rendelet 3.§-a alapján A 6/2000./III.29./sz.ÖK.rendelet 1 §. /2/ bek-el törölve. 31 Kiegészült a 9/2006./IX.29./ sz. ÖK. rendelet 2.§-a alapján 32 Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 3.§-a alapján 30
8 /4/ Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, /5/ Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. /6/ A háziorvos az /5/ bekezdés a) pontjában foglalt igazolást a) az Országos Orvos-szakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. /7/ A háziorvos az /5/ bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. 8/A.§.33 /1/ A önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 9. § /1/ bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. /2/ Az /1/ bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. /3/ Az önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a /2/ bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. /4/ Az önkormányzat képviselőtestülete ápolási díjat méltányosságból, akkor állapít meg, ha: a./ az ápoló és az ápolt nem kötöttek eltartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést, 33
Kiegészült a 9/2006./IX.29./sz. ÖK. rendelet 2.§-a alapján
9 b./ az ápoló és a vele közös háztartásban élő más hozzátartozójának jövedelme személyenként nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetében a 180 %-át. 9.§.34 /1/ Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) a 8. § /1/ bekezdésében foglalt esetben 100 %-a, b) a 8/A. § /1/ bekezdésében foglalt esetben 130 %-a, c) a 8/A.§ /4/ bekezdésében foglalt esetben legalább 80 %-a. /2/ Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az /1/ bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. Temetési segély 10.§. /1/ Temetési segély adható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetés költségeinek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át.35 /2/ A segély összege nem lehet kevesebb 20.000,-Ft-nál.36 /3/ A kérelmet írásban a szükséges mellékletekkel - különös tekintettel a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, az eltemettető jövedelmét igazoló iratokat, ha a segélyt nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kéri, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát - ellátva a Polgármesteri Hivatal kijelölt előadójához kell benyújtani. 37 Természetben nyújtott szociális ellátások köre 11. §. /1/ A képviselô-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújthatók a 2.§. /2/ bekezdésben foglalt támogatások. /2/ Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelô segély, vagy ruházat biztosítása. Az eset körülményeit mérlegelve természetbeni ellátás lehetőségét előnyben kell részesíteni. 34
Kiegészült a 9/2006./IX.29./sz. ÖK. rendelet 2.§-a alapján Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 4.§ /1/ bek. alapján 36 Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 4.§. /2/ bek. alapján 37 Megállapította a 6/2004./V.28./ sz. ÖK. rendelet 2.§. /3/ bek. c./ pontja. 35
10 11/A.§.38 12.§.39 Időskorúak járadéka 13.§.40 /1/ Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A jegyző időskorúak járadékában részesíti azt:41 a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. /2/ Az /1/ bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt az 1997. évi LXXXI. törvény 7. § /4/-/5/ bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. /3/ Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. /4/ Az időskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező aa) /1/ bekezdés a) pontja szerinti jogosult legkisebb összegének 80%-a, ab) /1/ bekezdés b) pontja szerinti jogosult legkisebb összegének 95%-a, ac) /1/ bekezdés c) pontja szerinti jogosult legkisebb összegének 130%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) jövedelmének a különbözete.
esetén az öregségi nyugdíj mindenkori esetén az öregségi nyugdíj mindenkori esetén az öregségi nyugdíj mindenkori pont szerinti összegnek és a jogosult havi
/5/ Ha a /4/ bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. /6/ A /4/ bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át nem éri el. 38
A 6/2000./III.29./sz.ÖK.rendelet 2 §. /1/bek-ével törölve A 6/2000./III.29./sz.ÖK.rendelet 2 §. /2/bek-ével törölve 40 Módosítva a 9/2006./IX.29./sz. ÖK. rendelet 3.§-a alapján 41 Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 5.§-a alapján 39
11
Étkeztetés 14.§.42 /1/ Az étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a.) koruk, b.) egészségi állapotuk, c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d.) szenvedélybetegségük, vagy e.) hajléktalanságuk miatt. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt szociálisan rászorultaknak a.) gondoskodni kell a napi egyszeri meleg étkeztetésükről b.) annak házhozszállításáról, amennyiben önmaga ellátására saját erőből nem képes, orvosilag igazoltan mozgáskorlátozott, átmenetileg fekvőbeteg, illetve más olyan betegségben szenved, mely lehetetlenné teszi, hogy önmaga szállítsa haza az ételt. /3/ A /2/ bekezdés a.) és b.) pontjában leírt szolgáltatásokért a Képviselőtestület által megállapított térítési díjat kell fizetni, melynek összege: a.) a saját jogon járó öregségi nyugdíjminimum 150% feletti jövedelem esetén - a /2/ bekezdés b.) pontja vonatkozásában 1.000.- Ft /4/ A /2/ bekezdés a.) pontjában leírt szolgáltatásért a Képviselőtestület által megállapított térítési díjat kell fizetni, melynek összege: a.) a saját jogon járó öregségi nyugdíjminimum 150% feletti jövedelem esetén a jövedelem 25%-a b.) a saját jogon járó öregségi nyugdíjminimum 150% alatti jövedelem esetén a tényleges bekerülési költség, mely összeghez az önkormányzat havonta 8.000.- Ft összegű támogatást biztosít c.) nem kell térítési díjat fizetni annak, aki jövedelemmel nem rendelkezik, vagy ha az egy főre jutó jövedelem a saját jogon járó nyugdíjminimum összegét nem éri el. Házi segítségnyújtás 14/A. §.43 /1/ A Képviselőtestület a „Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központján keresztül biztosítja a házi segítségnyújtást a Szt. 63.§-ában meghatározottak szerint.44
42
Módosítva a 4/2008./II.29./ sz.ÖK. rendelet 2.§-a alapján Kiegészült a 4/2008./II.29./sz. ÖK. rendelet 3.§-a alapján 44 Módosult a 10/2008./VIII.01./sz. ÖK. rendelet 1. §-a alapján 43
12 /2/ A Házi segítségnyújtás térítési díja: 270 Ft/óra.45
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 14/B. §.46 A Képviselőtestület a „Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központján keresztül biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szt. 65.§-ában meghatározottak szerint. 15. §. /1/ A kérelmet írásban a szükséges mellékletekkel - különös tekintettel a háziorvosi szakvéleményre és jövedelem igazolásra - ellátva a Polgármesteri Hivatal kijelölt előadójához kell benyújtani. Az eljárás során vizsgálni kell a gondozott és az önkormányzat között kötendő életjáradéki, illetve tartási szerződés megkötésének lehetőségét.47 /2/ A támogatást igénybevevő személy köteles az életkörülményeiben beálló változásról 8 napon belül tájékoztatni a Polgármesteri Hivatalt. /3/ A térítési díjakat évente felül kell vizsgálni és az újonnan megállapított jövedelmek, nyersanyagnormák és költségek alapján legkésőbb a tárgyév március 31-ig meg kell állapítani. Helyi lakásfenntartási támogatás48 16.§. /1/ Lakásfenntartási támogatás: a./ egy évre, b./ egy fűtési szezonra – novembertől áprilisig – állapítható meg. /2/ Ócsa város49 területén elismert minimális lakásnagyságot, illetve minőséget ezen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Amennyiben a kérelmező által lakott lakás meghaladja az e rendelet mellékletében meghatározott minimális lakásnagyságot, illetve minőséget, úgy nem részesíthető támogatásban. /3/ Az Sztv. 38. §. /2/ és /5/ bekezdésében túlmenően lakásfenntartási támogatásban részesíthető azon, a településen lakással, vagy lakáscélú bérleménnyel rendelkező személy illetve egy háztartásban élő személyek, ahol : a./ egyszemélyes háztartás esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás havi
45
Módosult a 10/2008./VIII.01./sz. ÖK. rendelet 1. §-a alapján Kiegészült a 4/2008./II.29./ sz. ÖK. rendelet 3.§-a alapján 47 Megállapította a 6/2004./V.28./sz. ÖK. rendelet 2.§. /3/ bek. d./ pontja. 48 Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 6.§ /1/ bek. alapján 49 Módosult a 6/2009./III.27./ 1.§-a alapján 46
13 költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a 20 %-ot meghaladja. b./ az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a 25 %-ot50 meghaladja.51 c./ a lakásfenntartási támogatás egy fűtési szezonra kerül megállapításra az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya – novembertől áprilisig - a 25 %-ot meghaladja. /4/ A lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500 Ft/lakás. /5/ A lakásfenntartási költségek számításánál teljes összegében kell figyelembe venni: a./ lakbért, vagy albérleti díjat, b./ lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, c./ közös költséget, d./ csatorna használati díjat, e./ szemétszállítás költségeit, f./ villanyáram fogyasztás költségeit, g./ vízfogyasztás költségeit, h./ gázfogyasztás költségeit és i./ a tüzelőanyag költségeit. /6/ A benyújtott kérelemhez csatolni kell: a./ a kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek tárgyévet megelőző évre vonatkozó jövedelem igazolását, b./ a tárgyévet megelőző év vonatkozásában valamennyi a /5/ bekezdésbe foglalt kiadás összegét tanúsító szolgáltatói számlákat, illetve egyéb bizonylatokat, c./ a kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek nyilatkozatát arról, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, mely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné, valamint hogy más önkormányzattól nem kapnak ilyen támogatást, d./ felhatalmazást, hogy a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztassa. /7/ Az önkormányzat dönt arról, hogy a lakásfenntartási támogatást, vagy annak egy részét pénzbeli formában nyújtja-e, illetve a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások fedezetét biztosító összeg beszedésére jogosult szervezetnek folyósítja-e. /8/ A támogatást a kérelem benyújtását követő 12 hónapon keresztül lehet folyósítani, kivéve az /1/ bek. b./ pontjában foglalt esetet. A támogatást havonta előre kell folyósítani. /9/ A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.
50 51
Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 6.§. /2/ bek. alapján Módosítva a 10/2005./VI.3./ sz. ÖK. rendelet 1.§. /4/ bek. alapján.
14
Közgyógyellátás 17.§.52 /1/ Alanyi közgyógyellátásra jogosult:53 a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) egészségkárosodás miatt rendszeres segélyben részesül. c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) a központi szociális segélyben részesülő; e) a rokkantsági járadékos; f) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; g) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, /2/ Normatív közgyógyellátásra jogosult az a személy is54, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. 17/A.§.55 Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is,56 akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 180 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 10 %-át. 17/B.§. /1/ A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.
52
Módosítva a 9/2006./IX.29./ sz. ÖK. rendelet 4.§-a alapján Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 7.§. /1/ bek. alapján 54 Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 7.§. /2/ bek. alapján 55 Módosítva a 6/2007./IV.27./sz. ÖK. rendelet 1.§-a alapján 56 Módosítva a 11/2007./VI.29./sz. ÖK. rendelet 7.§. /3/ bek. alapján 53
15 /2/ A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. /3/ A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja. /4/ A háziorvos igazolását a jegyző három munkanapon belül továbbítja a MEP-nek. Az 50. § /2/-/3/ bekezdése alapján közgyógyellátást kérelmező személy esetében az igazolást a jegyző csak akkor továbbítja, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek. /5/ A MEP az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. A 49. § /2/ bekezdésének b)c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni. /6/ A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségeihez igazodó, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. /7/ A jegyző 8 napon belül határozattal dönt a) a közgyógyellátásra való jogosultságról, b) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról, c) a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve - a /6/ bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás alapján - az egyéni gyógyszerkeret összegét. Közlekedési támogatás57 18.§58
(1)
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Kormányrendelet 3. § b.) pontja (érvényes állandó vagy ideiglenes diákigazolvánnyal rendelkező személyek) alapján a kedvezményes bérlet vásárlására jogosult személyek részére az Önkormányzat a ténylegesen megvásárolt helyi bérlet árának 100 %-ig, kérelemre utazási támogatást biztosít azon igénylőknek, ahol az egy főre jutó átlagos havi jövedelem a mindenkori minimálbér négyszeresét nem haladja meg. (2) A 85/2007. (IV. 25.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően azon 65 év alatti nyugdíjasok részére, akik jogosultak a kedvezményes bérlet
57 58
Törölve a 2/2005./I.27./ sz. ÖK. rendelet alapján Módosítva a 15/2008./IX.12./ 1.§-a alapján
16
megvásárlására az Önkormányzat a ténylegesen megvásárolt helyi bérlet árának 100 %-ig, kérelemre utazási támogatást biztosít, amennyiben az egy főre jutó átlagos havi jövedelem a mindenkori minimálbér négyszeresét nem haladja meg. (3) A kérelmezőknek az igényüket írásban kell bejelenteniük, és a bérlet megvásárlását igazolniuk. A kérelmekkel kapcsolatban az Önkormányzat Képviselőtestülete határoz. Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések 19.§. /1/ Ezen rendeletet a kihirdetésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. /2/ Ezen rendelet 1999. február 1-vel lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1993./VIII.10./, 11/1993./IX.7./., 12/1993.X.26./., 8/1994./VI.22./., 9/1996./VIII.28./., 7/1997./IV.9. sz. ÖK. rendelet hatályát veszti. /3/ Jelen rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségnek a 1408/71/EGK rendelet és 1612/68/EGK rendelet jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.59
dr.Buza Attila sk. polgármester
59
Megállapította a 9/2004./VIII.27./ sz. ÖK. rendelet 3. §-a.
dr.Szabó György sk. jegyző
