számú engedély magyar nyelvő összefoglalója

A ZI.5-B4035/288-2009 számú engedély magyar nyelvő összefoglalója

1

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megjegyzései a ZI.5B4035/288-2009 számú engedély magyar nyelvő összefoglalójához A több mint 500 oldalas engedély nagy terjedelmének oka az eljárás egyes lépéseinek részletes leírása, továbbá az, hogy valamennyi írásban, illetve szóban beérkezett kérdésre, észrevételre reagál a határozat. A nagy terjedelem miatt és a könnyebb átláthatóság érdekében a KvVM csak a határozat azon részeinek fordítására szorítkozott, amelyek a magyar résztvevık számára érdemi információkat tartalmaznak. A szövegben több utalás található a környezeti hatástanulmány egyes fejezeteire (UVE; fejezet betőjele és száma), valamint a független szakértıi véleményekre. A magyar nyelvő összefoglalóban az egyes bekezdések elején sárga kiemeléssel szereplı oldalszámok az engedély megfelelı oldalszámára utalnak, ami alapján a fordítás készült. A határozat szerint az eljárásban ügyfél jogállással bírnak: Magyar részrıl azon „szomszédok” (magánszemélyek), akiket a létesítmény környezeti szempontból érinthet, valamint olyan környezetvédelmi szervezetek, melyek számára a magyar szabályozás is biztosítja a jogot egy hasonló környezetvédelmi eljárásban ügyfélként való részvételre (kölcsönösség elve). Ezen szervezetek megfelelıségét esetenként vizsgálja a hatástanulmány ügyében illetékes hatóság. Az osztrák értelmezés szerint ezzel szemben külföldi önkormányzatok, illetve külföldi polgári kezdeményezések (Bürgerinitiative) nem lehetnek ügyfelek. Nincs ügyfél jogállása az İrség Nemzeti Parknak sem.

2

Címoldal RVH Reststoffverwertungs GmbH „Termikus hulladékhasznosító berendezés” Heiligenkreuz im Lafnitztal járási székhelyen Környezeti hatástanulmány Engedélyezı határozat 8.10. oldal

Határozat A. Ítélet I. Engedély Az RVH Reststofferwertungs Gmbh 2007. X. 19-ei és a Business-Park Heiligenkreuz GmbH 2008. I. 7-ei kérvényével kapcsolatban – mindkettıt az ONZ KRAEMMER HÜTTLER Rechtsanwälte GmbH, Schwarzenbergplatz 16, 1010 Wien képviseli - , mely kérvényt a Heiligenkreuzi Hulladékhasznosító projekt engedélyezése iránt nyújtottak be a Környezetvédelmi Hatástanulmányokról szóló Törvény (UVP-G) szerint, a határozat a következı. 1. Az RVH Reststoffverwertungs GmbH a határozat részét képezı (1. sz. melléklet a Határozathoz) projektanyagokban szereplı, nem veszélyes hulladékok égetését szolgáló, - tüzelıanyag fogadóból - örvényágyas berendezésbıl (örvényágyas kazán, többlépcsıs füstgáztisztító, energia elıállító egység) - segédkazánból - a tüzelıanyag fogadó és az örvényágyas berendezés közötti szállító berendezésbıl - különbözı külsı és segédberendezésekbıl - energia- és egyéb vezetékekbıl valamint csatlakozó vasútvonalból álló létesítmény építése az idézett (ld. határozat) ingatlanokon a határozatban idézett jogszabályok alapján - ld. részletesen a határozatban, ahol az 1.a) pontban felsorolt jogszabályi hivatkozások az örvényágyas kazánra /R1 eljárás, évi max. 325.000 t nem veszélyes hulladék égetésére/, míg az 1.b) pont a segédkazánra, az 1.c-f) pontok az egész létesítményre vonatkoznak engedélyezésre kerül. Emellett az Ipari Park Heiligenkreuz GmbH és az RVH Reststoffverwertungs GmbH engedélyt kap az idézett (ld. határozat) jogszabályok alapján az adott (ld. határozat) ingatlanokon egy csatlakozó vasútvonal építésére és üzemeltetésére. 76. oldal Az engedély iránti kérvényt, az engedélyezéshez szükséges anyagokat és az UVE-t 2008. I. 30. és 2008. III. 13. között a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalánál és Heiligenkreuz Önkormányzat Hivatalánál betekintésre kifüggesztették.

3

Ezalatt több személy ill. intézmény kifogással élt a Tartományi Kormánynál. Ezekrıl a következı döntések születtek: A Budapest Fıváros Önkormányzata, a Vas Megyei Önkormányzat és Szentgotthárd Város Önkormányzata által benyújtott kifogások meg nem engedettként elutasításra kerülnek. A veszprémi székhelyő KÖTHÁLÓ kifogása határidı után érkezett. 79. oldal 2.2. Kihirdetés és kifogások A Wiener Zeitung hivatalos lapjában 2008. I. 26-án megjelent Hirdetmény valamint a Neue Kronen Zeitung és Kurier napilapok regionális kiadásaiban megjelent Hirdetmény útján a kérvény/projekt kihirdetésre került, ezek a 2008.I.30. és 2008.III.13. közötti idıszakot jelölték meg a dokumentumok betekintésre való kifüggesztésére. A kihirdetés a betekintés helyeként a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalát és a leendı létesítmény helyét, Heiligenkreuz im Lafnitztalt jelölte meg, kitérve a következı a lehetıségekre: - írásos állásfoglalás nyújtható be, - lehetséges az ügyfél státusz megszerzése, - elsısorban az ügyfél státusz megırzéséhez szükség van írásos kifogás benyújtására, - az állásfoglalás támogatására polgári kezdeményezést lehet szervezni, - melyek a magyarországi környezetvédelmi szervezetek ügyféli státuszának elıfeltételei. Végül leszögezte, hogy a határon átnyúló KHV eljárást a vonatkozó törvény (UVP-G) 10 § megfelelıen Magyarországgal együtt kell lefolytatni, hiszen a projektnek lehetnek Magyarországot érintı kihatásai és Magyarország e tekintetben már kérelemmel is élt. A kifüggesztés határideje elıtt a következı jogi személyek éltek kifogással: 151. oldal Magyar részrıl a szomszédok, továbbá egy sor környezetvédelmi szervezet élt ellenvetéssel. Emellett egyes magyar települések, így Budapest Fıváros és különbözı közigazgatási szervezetek (pl. Vas Megye Önkormányzata) éltek kifogással. 154. oldal Külföldi környezetvédelmi szervezetek ügyfélképességét azon állam joga szerint kell elbírálni, melyben az adott szervezetek székhelye van (Ennöckl / N. Raschauer, UVPG2 19. § Rz 34 szerint is). Csak azon szervezetek vehetnek részt az osztrák eljárásban és szerezhetnek abban a további törvényi elıfeltételek szerint ügyfél-státuszt, melyeknek az érintett külföldi állam a nyilvánosság bevonására vonatkozó irányelv keretében az ott elıirányzott részvételi jogokat megadta.

4

158-161. oldal 3.2. Magyar Köztársaság 3.2.1. A Magyar Köztársaság bevonása az elızetes környezeti hatásvizsgálati eljárásba

A Magyar Köztársaságot már az elızetes eljárás keretében tájékoztatták a Heiligenkreuzban építendı hulladékkezelırıl, a Környezeti Hatástanulmányt (UVE) koncepcióját magyar nyelven átnyújtották. A magyar fél ezek átvételét vissza is igazolta. A Magyar Köztársaság 2007. VII. 11-ei e-mailjében közölte a Környezetvédelmi Minisztérium és más szolgálati helyek állásfoglalásait. 2007. VII. 17-én a BMLFUW egy képviselıjének jelenlétében megbeszélés folyt a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, valamint a KvVM képviselıivel, ahol az osztrák fél ismertette a projektet és a KHV menetét. Az UVE koncepcióval kapcsolatban a legfontosabb szakterületek szakértıi és a burgenlandi környezetjogász is állást foglalt. Ezen szakmai állásfoglalások figyelembe vételével a hatóság összefoglaló állásfoglalást küldött a projekt kérvényezıjének, melyben utalt a Magyar Köztársaság akkor már meglévı állásfoglalásaira is. A hatóság állásfoglalása lényegében azt rögzítette, hogy az UVE-koncepcióban bemutatott projekt a benyújtott dokumentáció alapján nem tartalmaz nyilvánvaló hiányosságokat, de egy sor további adatot bekért. A Magyar KvVM állásfoglalásának jogi és tartalmi vizsgálata sem tartalmazott új elemeket. A magyar felet a Hatóság 2007. VIII. 21-iki e-mailjében tájékoztatta a környezetvédelmi hatásnyilatkozat (UVE) koncepciójával kapcsolatban kidolgozott állásfoglalásáról. 3.2.2. A magyar fél bevonása a KHV eljárásba Az UVE hiányosságainak elıírt megszüntetése után az építtetı 2008. I. 7-én teljesen átdolgozott kérvényt nyújtott be. Ezeket az érintett osztrák minisztérium 2008. I. 16án megküldte a magyar Környezetvédelmi Minisztériumnak. Egyidejőleg a kérvényt Ausztriában nyilvánosan kifüggesztették, az állásfoglalások benyújtásának határidejét 2008. III. 27-ében szabták meg. A magyar álláspontot a KVVM III. 27-én küldte meg a Burgenlandi Tartományi Kormánynak. 2008. IV. 07-én a hivatalos álláspontot németül is megküldték, ez 45 pontból állt (A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetı mő környezeti hatástanulmányával (KHT) kapcsolatban folyó Espoo-i egyezmény szerinti eljárás keretében címmel). A kifüggesztett dokumentációval kapcsolatban több magyar állampolgár is kifogással élt. A KVVM állásfoglalására a hatóság felkérte a szakértıket álláspontjuk kifejtésére. Az Espooi egyezménynek megfelelıen konzultációk indultak Magyarországgal, arra elıször 2008. VI. 10-én került sor.

5

A szakértık szakvéleményeit nyilvánosan kifüggesztették, az Interneten is publikálták és megküldték a Magyar Köztársaságnak, a legfontosabbakat magyar nyelven is. A közmeghallgatás (szóbeli tárgyalás) után kiegészítı szakvélemények készültek, amiket ugyancsak az Interneten is közzétettek. A 2008.X.29-ei e-mailben a Magyar Köztársaság végleges állásfoglalása („Final official Hungarian opinion) azt a javaslatot teszi, hogy „a projekt jelenlegi formájában ne kapjon engedélyt”. Ez a javaslat négy szemponton alapul: Nem vizsgálták kielégítıen a helyszín lehetséges alternatíváit Kétséges az energia-hatékonyság Jelentıs hatások a károsanyag-kibocsátás következtében magyar területeken Releváns tájképi hatások magyar területeken. Ez az álláspont egy sor korábbi kifogást már nem tartalmaz, ezeket nyilvánvalóan a konzultációk során sikerült tisztázni. A konzultációktól függetlenül és a KHV eljáráson kívül egy „Task Force” ill. „Konzultatív munkacsoport” jött létre, ennek elsı ülése 2008.IX.23-án volt Budapesten, a második 2008.11.20-án Bécsben. 163. oldal Ügyfél jogosultságú felek Magyarországon Az UVP-G a 19 § 1) bekezdésben az ügyfél-jogosultság hét kategóriáját jelöli meg. A hatóságnak tehát azt kellett megvizsgálnia, hogy az ügyfél-jogosultság a megfelelı magyarországi (jogi) személyekre nézve is fennáll-e. 2.1. Szomszédok (UVP-G 19 § 1) bekezdés 1. pont) A törvény azt írja elı, hogy a külföldi szomszédok ugyanúgy ügyfelek, mint az osztrákok, ha nem csak átmenetileg tartózkodnak a létesítmény közelében, és ha dologi szempontból jogosultak. Nem a személy állampolgársága mértékadó, hanem annak az országnak a területe, amely érintett. (V.ö. Ennöckl/N. Raschauer, UVP-G Rz.5 az UVP-G 19 §-hoz). 2.2. Az alkalmazandó közigazgatási elıírások szerinti ügyfelek, amennyiben nem esnek már az 1. pont hatálya alá (UVP-G 19 § 1) bekezdés 2.pont) A fenti törvényi hely nem említi kifejezetten a „külföldi” ügyfeleket. Egyértelmő viszont a hivatkozás az „alkalmazandó közigazgatási elıírásokra”, tehát ezek szerint kell megítélni, hogy vannak-e „külföldi” ügyfelek. Az anyag idézi a Közigazgatási Bíróság egy 1998. VII. 2-iki határozatát (97/07/0152) (ott a termálvíz hasznosításáról volt szó a Geinbergi Fürdıben) és ebbıl levezeti, hogy a külföldiek ügyfél státuszát az alkalmazandó közigazgatási elıírások határozzák meg. Amennyiben ezek nem tartalmaznak kifejezetten a külföldiekre vonatkozó szabályozást, akkor csak a belföldiek jogosultak az ügyfél státuszra. Összefoglalóan megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy az alkalmazandó törvények – az UVP-G 19 § 1) bekezdés 1. pont kivételével – nem tartalmaznak külföldiek jogosultságára való utalást, így a Magyarországon hasonló jogokkal bírók ügyfél státusza az UVP-G 19 § 2) bekezdés 1 pont szerint nem vehetı tekintetbe.

6

170-171. oldal Megállapítja még, hogy nemcsak a PM 10, de valamennyi légszennyezı anyag már a magyar határon irreleváns, hiszen a magyar állam területén légszennyezı anyag immisszió mérhetıen nincs jelen. Ez tőnik ki a Meteorológiai, klíma- és légszennyezési szakanyagból is: „Tekintettel arra, hogy a plusz terhelés maximuma is irreleváns, ezért a magyar állam területén nem várható a levegı minıségének mérhetı változása.” Ez az eredmény a magyar szomszédok ügyfél-státusza szempontjából azt jelenti, hogy tartózkodási területüket nem érinti az RVH immissziója, így a jelen eljárásban nem illeti meg ıket az ügyfél státusza. A hatóság ennek ellenére úgy döntött, hogy tartalmilag foglalkozni kíván a magyar szomszédok által elıadottakra. Univ-Prof. Dr. Neuberger környezet-egészségügyi szakértı 2008 júliusában szakvéleményében a következıket fejti ki: „Egészségügyi szempontból a PM10 többletterhelés irreleváns és gyakorlatilag nem vezet a jelenlegi helyzet romlásához. Az UVE-ben a projekt finom por terhelése következtében megadott 0,09 %-os morbiditási és 0,02 % mortalitási ráta-növekedés lényegesen kisebb, mint ezen egészségügyi indikátorok évenkénti természetes ingadozása. A finom por többletterhelés következtében meg nem engedett zavarás biztonsággal kizárható; megállapítható, hogy az UVE-ben számított egészségügyi veszélyek csekély mértékük miatt egészségügyi szempontból irrelevánsak. Ettıl függetlenül a finom por-terhelést a technikai lehetıségek határain belül korlátozni kell, hiszen a finom por vonatkozásában nem adható meg olyan küszöbérték, amely alatt biztonsággal nem károsít. Az immissziós határértékek alatti csökkentése is pozitív egészségügyi kihatást hozhat (habár említésre méltó mértékben csak akkor, ha a megfelelıen sőrőn lakott körzetekben a teljes terhelés szintjét is sikerül jelentıs mértékben csökkenteni).” (21,22. oldal) 172. oldal E kifogásokra tehát választ adnak mindazon szakmai érvek, amiket a hulladékégetı berendezés engedélyezési eljárásának B)III. fejezete vizsgál az UVP-G 17 § fényében, az engedélyezési eljárás e rendelkezésben hivatkozott törvényi elıfeltételei szerint. Így tehát a magyar szomszédok kifogásainak elutasítása semmiképpen nem kerül szóba. 180. oldal Az orvos szakértı által kifejtettek alapján a hatóság számára nyilvánvaló, hogy a hulladékégetı projekt semelyik fázisában (építés, üzemeltetés, bezárás; még az üzemzavarok esetében sem) nem jelent veszélyt emberek életére és egészségére, és nem vezet a szomszédok meg nem engedett módon való megterheléséhez (sem osztrák, sem magyar oldalon). A plusz immisszió az irrelevancia tartományban ill. finom por esetében igen alacsony szinten mozog, így a meglévı állapothoz képest e káros anyag tekintetében sem várható a helyzet romlása. 206. oldal 3.2.5. Azon kifogás, mely szerint nem világos, hogy a létesítmény milyen módon fogja terhelni a felszínt

7

A Greenpeace Magyarország, Mezei Csaba igazgató ezen kifogása nem követhetı. Nem világos, hogy a terhelés itt mit jelent – ha az építmények állékonyságáról van szó, akkor a 3399.doc-ban közölt állásfoglalásra hivatkoznak. 3.3. Más országok állásfoglalása 3.3.1. A szomszédos ingatlanok finompor-terhelése az építkezés alatt A PRONAS Egyesület hiányolja az építkezés fázisában a finompor-terhelés részletes leírását. Az építkezés, már a földmunkák ideje alatt minden lehetséges módon meg kell akadályozni az utak szennyezıdését és a szállítás miatti port (teherautók letisztítása, amikor elhagyják az építkezést, az elszállított anyag letakarása ill. nedvesítése stb.). Emellett 10 km/h-ra csökkentik az építkezésen a sebességet. A határozat 3.13 a-h pontjai elıírásokat tartalmaznak a por csökkentésére. Ezzel a finompor terhelést kellıképpen csökkenteni lehet és nem kell az építkezés ideje alatt a por miatt lényeges negatív hatásokkal számolni. 213. oldal A felszíni vizek veszélyeztetése a tőzoltásnál használt víz miatt A magyar fél által közölt aggályokra adott válasz: A maximális oltóvíz- és habigény a tüzelıanyag raktár beépített oltóberendezésénél várható. Vízigénye 445 m3 (a VdS 2109 alapján), habigénye 20 m3 (az ÖBFV RL VB05 alapján). Az oltóvíz ellátásra az elıirányzott tároló medencében, amely az OBFV RL VB-01 szerint is oltóvíz-medenceként épül, kb 800 m3 víz lesz folyamatosan a medencében. Ebbıl 500 m3 szolgálja a beépített oltóberendezések ellátását, a fennmaradó 300 m3 pedig egyéb megelızı tőzvédelmi célokat szolgál. Az oltóvíz befogadására a tüzelıanyag átvevıben (a hulladéktároló alatt, magassági tengely 13) egy 400 m3-es vasbeton befogadó medencét terveztek be. A medence folyadéktömör kivitelő lesz. A hulladékbunker és az elıkészítı csarnok közös területe kb. 5000 m3, ennek 10 cm peremet terveztek (az itt befogadott oltóvíz mennyisége 500 m3). Az örvényágyas berendezés kb. 1500 m2-es területre kerül, ami ugyancsak 10 cm-es peremmel lesz ellátva. A befogadó medence térfogata 150 m3, ezt egy belsı csatornarendszer köti össze az oltóvíz visszafogó medencével. Az összeköttetéssel rendelkezı befogadó térfogat összesen 1000 m3. A számításokban alapul vett maximális oltóvíz igényt a tőz által érintett szakaszon az oltóvíz befogadó medencében, a létesítmény területén vissza lehet tartani. A medence méretezésénél figyelembe vették, hogy az oltás során az elhasznált oltóvíz 25 %-a gızzé válik. Az ammónia – ammónium ion tartalmú víz tárolójának témájához: Az ammónia – ammónium ion tartalmú víz tárolója körzetében az ammónia gız lecsapatásához egy permetezı berendezést alkalmaznak. Ha ammónia szökne a levegıbe, azt egy gázriasztó berendezés jelzi. A gázriasztó berendezés alkalmas arra, hogy az ammónia szökését vagy szivárgását felismerje és jelezze. Az NH3 koncentrációját a tartályokat befogadó csarnokban és a tartálykocsik ürítésének helyén ellenırzik. Ha magas ammónia-koncentrációt észlel a berendezés, akkor riaszt (jelzıkürttel). Ez 150 ppm NH3 esetén következik be.

8

Ekkor bekapcsolódik a szellızı és az ott dolgozóknak fel kell tárniuk a riasztás okát. A > MAX (400 ppm) koncentráció felett a reagáló érzékelı lekapcsolja az ammónia – ammónium ion tartalmú tároló körzetében a szivattyúkat és aktivizálja a permetezı berendezéseket. A (fedett) ürítı területén egy zsompot létesítünk. A jármővek ürítését szolgáló terület fedett befogadóként is mőködik. A befogadóban van egy visszafogó medence, ami befogadja a szennyezett folyadékot és szükség esetén kívülrıl tisztítható. A készlettartály egy zsomppal ellátott befogadó medencében áll, ami a tartály teljes tartalmát be tudja fogadni. Az ammónia – ammónium-ion tartalmú víztartály alja szigetelt, 10 cm perem veszi körül, hogy megakadályozza a szennyezett víz környezetbe jutását. 4.3.2. Üzemzavarok és balesetek kihatásai, katasztrófaterv Szentgotthárdra A magyar felvetésre (ammónia – ammónium ion ill. a füstgáztisztító leállása miatti veszély) a válasz a következı: Tőzvédelmi szempontból a BAT-nak megfelelı technika, a jelzırendszerek és a helyszínen folyamatosan jelen levı, megfelelıen felszerelt tőzoltók miatt a teljes, mindenre kiterjedı tőz veszélye nem állhat fenn. A szükséges riasztási és veszély elhárítási terveket az ÖBFV irányelvek szerint a 4.38. pont részletesen tartalmazza. 218. oldal 5.3.1. A beszállítási útvonal nem ismert Idézi a KvVM vonatkozó állítását: 4.) A KHT nem tartalmazza az égetésre szánt hulladékok származási helyeinek, valamint a hulladékok beszállítási útvonalainak ismertetését. Megállapítható, hogy a projekt szerint a beszállítást a Steirische Ostbahn vonalain fogják végezni. 221. oldal 6.3 Más államok állásfoglalásai A KVVM állásfoglalása és a többi magyar állásfoglalás ill. szakvélemény sem tartalmaz kérdéseket az elektrotechnikára vonatkozóan. 225. oldal A feltételezett hıfölösleggel és a magyar oldalon állítólag fiktíven megadott energia felhasználókkal kapcsolatban szakmai szempontból a következıket lehet elmondani: A létesítmény üzemeltetése történhet az örvényágyas kazánnal és a segédkazánnal. Az örvényágyas kazánt folyamatosan magas energiaszinten kell üzemeltetni, hiszen az erıs teljesítmény-ingadozások negatívan hatnának a berendezésre és az emisszióra, a primer energia bevitel változása nem hat azonnal vissza a kazán teljesítményére. Ezért a tervek szerint a sziget üzemmódban a segédkazánt a minimális kapacitásra felfőtik, eközben az örvényágyas teljesítményét ugyanennyivel csökkentik. Ha hirtelen

9

kevesebb gızre van szükség, akkor ezt legalább ki lehet használni a turbinában plusz áram termelésére. A segédkazánt az örvényágyas kazán leállása alatt a fogyasztók tényleges hıigénye szerint lehet üzemeltetni (közepes nyomású /MD/ gız, alacsony nyomású /ND/ gız, hı). A Lenzing Fibers GmbH magas energiaszintő gızt igényel. A rendszer hulladék hıjét mőszakilag nehéz lenne gız elıállítására használni. A hulladék hı felhasználása energiagazdálkodási szempontból alárendelt jelentıségő. A távhı tekintetében e kérdéscsoport elsı pontjára adott válaszra kell visszautalnunk. 232. oldal d) A Vas Megyei Önkormányzat kifogására (5552.doc), Budapest Fıváros kifogására (5553.doc), Szentgotthárd Város Önkormányzatának kifogására (5554.doc), Budapest Fıváros Önkormányzatának kifogására (5561.doc), a Vas Megyei Önkormányzat kifogására (5562.doc) és a IV.2.1. kategória 2536. sz. alternatív energiatermelési variánsok témájú hasonló kifogásokra: A projektgazdák engedély-kérelmükben kifejtik, hogy a tárgyi létesítmény fı célja az ipari park, elsısorban is a Lenzing Fibers GmbH energiával való ellátása. Miért pont hulladékégetésbıl nyerik, miért ekkora kapacitással, ami a szállítás miatt is óriási terhet jelent a környezetre stb. Szakmai szempontból a válasz a következı: Az UVE J.4. és az Energiagazdasági és sugárvédelmi szakvélemény 3.1.2. és 4.1.1. pontjai foglalkoznak az alternatív energia elıállítási lehetıségekkel. Energetikailag szükséges, hogy a berendezés egy adott méretben készüljön el, hiszen sok eleme, pl. a füstgáz-tisztító alig függ a mérettıl, a berendezés építése és üzemeltetése tehát az adott méret alatt nem lenne gazdaságos. Bármilyen energia-elıállító berendezésnél sokkal fontosabb azonban, hogy az elégetett anyag jól hasznosuljon és az áram, mint értékes energia mellett az áramtermelés során keletkezı hı is hasznosításra kerüljön. Emiatt a létesítmény tervezett helyszínét elınyösnek kell tekinteni, hiszen a hıt a Lenzing Fibers GmbH az egész év során (gız, mint értékes energia formájában) át tudja venni. A kérdésfelvetéssel kapcsolatban elmondható, hogy az UVE-ben bemutatott alternatív energia elıállítási formák szakmai szempontból helyesek és elegendıek a kérdés megítéléséhez. 235. oldal – 241. oldal 7.3. Más országok állásfoglalásai 7.3.1. A HuMuSz civil szervezet állásfoglalásához Miért kell a Lenzing Fibers GmbH energiaigényét egy – ekkora kapacitású – hulladékégetıvel megoldani stb. Szakmai válasz: A többi variánst a J.4 pont írja le. A tervezett létesítmény ezek egyike és kedvezı CO2 mérleget mutat. A gazdasági park energiamérlege a J.3 pont alatt megtalálható. A berendezés kapacitására és a megújuló energiára vonatkozóan a jelen szakvéleményben kifejtettekre utalunk vissza. 7.3.2. A Databridge szakvéleményérıl Miért nem a régió (tartomány) közepén épül a létesítmény?

10

Szakmai válasz: a helyszín kiválasztásánál a fı indok a létesítmény által termelt energia egész évben való jó kihasználása volt. A szállítási útvonalak optimalizálása az alacsonyabb szintő hı kihasználást nem kompenzálná. 7.3.3. Szentgotthárd állásfoglalásához Csak a CO2 kibocsátás szempontjából hasonlították össze a lehetıségeket, tehát a klimatikus viszonyokon kívül minden mást (pl. egészségügyi, hulladék-keletkezés helye stb.) figyelmen kívül hagytak. Az energetikai szakértı e tekintetben a következıt mondja: Fel kell tételeznünk, hogy ha a tervezett létesítmény nem valósulna meg, akkor egy hasonlót valahol máshol fel kellene építeni. Az említett hatások tehát legfeljebb máshol merülnének fel, de teljesen nem lennének kiküszöbölhetık. A jelen létesítménynél nagyobb energiahatékonyságot azonban valószínőleg nem lehetne elérni. Energetikai szempontból tehát nem jelentene elınyt, ha a létesítmény máshol épülne meg. A hı hasznosítására a Lenzing Fibers GmbH-val szerzıdést kötöttek. 7.3.5. Általános energetikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások a) A magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához 17) Minek kell teljesülni ahhoz, hogy R1 tüzelıanyagnak lehessen tekinteni a hulladékot A HuMuSz is szóba hozza ugyanezt a témát. Szakmai válasz: A tervezett létesítmény az egész éves hulladékhı-átvétel következtében energetikailag átlag feletti hatékonyságot mutat. Az EU hulladék irányelv szerinti megítélés tekintetében a 2.4.1. és 3.5.1. pontokra utalunk. A projekt és az UVE adatai alapján felismerhetı, hogy a berendezés lényeges célja az energia elıállítás. A hulladék elégetésével sokkal több energiát lehet megtermelni és átadni, mint amennyi az égetımő üzemeltetéséhez szükséges. Az égetés során keletkezett energia-többlet nagy része villamos árammá alakítva a hálózatba kerül, vagy közvetlenül a Lenzing Fibers GmbH-nál hasznosul. A mőszaki életben a villamos áram termelést magasabb (2,6) tényezıvel értékelik, mint a folyamathı hasznosítását (1,1). A K együtthatónak az EU hulladék keretirányelv-tervezetben megadott, a legmagasabb mőszaki standardnak tekinthetı K=0,65 értéket itt betartják és meg is haladják. Az is megállapítható, hogy a hulladékok nagyobb részét a folyamatban felhasználják, a felszabaduló energia nagy részét kinyerik és hasznosítják. b) Szentgotthárd és İriszentpéter állásfoglalásához Kérik, hogy hozzák nyilvánosságra a BEGAS Kraftwerk GmbH és a Lenzing Fibers GmbH közötti kooperációs megállapodást az R1-H-ból nyert energia átvételére. Válasz: A projektgazda korábban ismertette, hogy a szerzıdést 20 évre kötötték, legkésıbb 2032. szept. 30-ával zárul. A BEGAS a szerzıdésben kötelezte magát a Lenzing Fibers GmbH teljes ellátására. A tervezett berendezés maximum 95 GWh (min. 53 GWh) közepes nyomású gızt és 284 GWh alacsony nyomású (min. 155 GWh) gızt szállít. A teljes körő ellátást évi 8.600 órában kell teljesíteni (a gázkazán üzemidejét is beleértve). A maximális mennyiségek a következık: Áram: 14,3 MW Közepes nyomású gız 11 MW (14 bar, 250 oC gız, a visszatérı kondenzátum kb. 95oC). Alacsony nyomású gız 33 MW (5 bar, 180 oC gız, a visszatérı kondenzátum kb. 95oC). A hatóság kérdésére a projektgazda 2008. február 6-án még a következıket közölte:

11

A BEGAS és a Lenzing Fibers GmbH közötti teljes áram- és gızellátási szerzıdés nem csak a BEGAS-nak azt a kötelezettségét tartalmazza, hogy saját költségén megépíti és üzemelteti az RVH létesítményt, hanem a Lenzing Fibers GmbH is kötelezettséget vállal a létesítményben termelt áram és hı átvételére…A szerzıdés kifejezetten rögzíti, hogy a BEGAS csak akkor láthat el más fogyasztókat, ha „a LFG (Lenzing Fibers GmbH) elsıdleges, szerzıdés szerinti teljes ellátását ez nem veszélyezteti.” Az áram és hı átvételét szerzıdésben, pontos átvételi viszonyokkal szabályozzák. A felek nem szándékozzák a hulladékégetıt pusztán kondenzációs erımőként, a Lenzing Fibers energia- és médiaközpontjának egyidejő üzemeltetése mellett használni. A hulladékégetı a Lenzing Fibers GmbH ellátását szolgálja. 7.3.6. A tervezett létesítmény szükségletével kapcsolatos állásfoglalások a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához Miért kell éppen egy hulladékégetıvel ellátni a LFG-t? 1.) és 2.) A tervezett létesítményt a Lenzing Fibers GmbH középtávon elérni tervezett évi 60.000 t kapacitására méretezték. A vállalat jelenlegi energia-elıállító berendezéseivel ezt az igényt nem lehetne fedezni. Ha a rost-termelés kisebb mértékben növekszik, úgy más üzemeket is el lehet látni. A hı egész éves átvétele miatt az energia hatékonyság a Lenzing Fibers GbmH termelés-növekedése nélkül is igen magas. Ez indokolja a választott helyszín elınyét. Az 1. ponthoz: Energetikai szempontból a hulladékok energia-tartalmának energetikai felhasználása ésszerő, de csak egy alap-erımőben (melynek terhelése minél egyenletesebb). Ezért az a kérdés, hogy az adott helyszínen a hıt is megfelelıen lehete hasznosítani. Az adott létesítménynél ez megvalósul. A földgázt, mint energetikailag értékesebb főtıanyagot máshol is (pl. kis berendezésekben) lehet használni. A segédkazán főtıanyagaként is a gáz (és a kıolaj) a szükséges jobb szabályozhatóság miatt jobban alkalmazható. A két gázzal ill. olajjal főtött kazán beruházási költségei valószínőleg kedvezıbbek lennének, energetikailag azonban a tervezett létesítmény ésszerőbb. A 2. ponthoz: Fentebb már említettük, hogy a létesítményt a LFG középtávon tervezett és már engedélyezett évi 60.000 t termelésére lett méretezve. Ha maradna még hı, akkor más üzemeket (magyarokat is) el lehetne látni. Az energia hatékonyság azonban további üzemek nélkül is kielégítıen magas. A cég helyszínének 50 éves garanciája nem reális és itt sem adott. A további gyártósorokba való beruházás és a biztonságosabb és kedvezıbb energiával való ellátás azonban növeli annak valószínőségét, hogy a cég a helyén marad. A LFG-vel kötött 20 éves szállítási szerzıdést hosszú távú kötıdésnek és kötelezettségnek kell tekinteni. A BREF szerinti megítélést a szakvélemény 3.1.3. és 3.1.4. pontja tartalmazza. 7.3.7. Állásfoglalások alternatívák és a nullvariáns kapcsán a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához A KHT alapján nem állapítható meg, hogy miért kell külön hulladékégetıt létesíteni... Heiligenkreuz mellett nem vizsgáltak alternatív helyszíneket…3). Pont Szakmai szempontból igazat adhatunk annak, hogy Ausztriában létezik néhány másik helyszín, ahol hasonlóan nagy energia hatékonyságot lehetne elérni. A tárgyi létesítménynél magasabb energia hatékonyság azonban elég valószínőtlen. A létesítmény más helyszínen való megépítésébıl tehát nem származna elıny. A többi kérdésre vonatkozóan ld. fentebb.

12

b) Szentgotthárd állásfoglalása és İriszentpéter önkormányzatának hasonló megállapításai A fejezet nem tárgyalja a null variáns (a hulladékégetı nem épül meg) elınyeit… Nap, szél- és vízenergia, Rábán építendı vízierımő…nincs költség-haszon elemzés…a projekt lehetséges alternatíváit nem vizsgálták kellıképpen stb. Szakmai válasz: a klímavédelem és az erıforrásokkal való takarékoskodás szellemében elınyös az alternatív energiaforrások használata. A szakértı igen pozitívan áll az megújuló energiák használatához. Szakértıi szemmel azonban jelenleg a tervezett létesítmény megújuló energiákkal való kiváltása nem oldható meg gazdaságosan. Energetikailag annak sem lenne értelme, ha a tervezett létesítmény máshol kerülne megépítésre, ahol kevésbé hatékonyan lehetne csak kihasználni, ugyanakkor az adott helyszínen a kapcsolt áram és hı elıállításáról lemondva fosszilis energiahordozókból állítanák elı a folyamathoz szükséges gızt. Ha a Rábán egy vízierımő építésére vagy máshol valamilyen alternatív áram-elıállításra nyílik lehetıség, akkor azt meg kell építeni és az elıállított áramot be kell táplálni a hálózatba, mivel így fosszilis energiahordozókat lehetne kiváltani. Ez azonban független a tervezett létesítménytıl. A téma elsı pontjával kapcsolatban utalunk még az energetikai szakvéleményben foglaltakra. A HuMuSz állásfoglalásához 56. old. „A szükséges hıteljesítmény eléréséhez a biomassza nem versenyképes, mivel a régióban nem áll belıle elegendı rendelkezésre.” Mit értenek a KHT készítıi régió alatt…A biomassza az LFG energia ellátásában reális alternatíva lehetne… Szakmai válasz: Az UVE keretében egyrészt olyan variánsokat vizsgáltunk, melyek – az alkalmazott tüzelıanyag fényében – a LFG árammal és folyamathıvel való ellátására alternatív ellátási lehetıségként reálisan a jelenlegi piaci helyzetnek megfelelıen szóba jöhetnek. Másrészt a hulladék termikus hasznosításának különbözı eseteit (csak áram ellátása, áram plusz távhı, áram és folyamatgız) is vizsgáltuk. Egy 99 MWth nagyságrendő biomassza erımő az adott helyszínen, a Heiligenkreuz Business Parkban nem tőnik reálisnak, hiszen a közelben már épült egy ilyen erımő a kapacitás mintegy felére. Ebbıl az erımőbıl mintegy 6 MWth mennyiségő plusz hıt lehetne nyerni (alacsony nyomású gız formájában). A változatok vizsgálatánál ezt a 6. forgatókönyv (üvegházi hatású gázok mérlege) figyelembe is vettük. Egy 99 MWth plusz biomassza erımő igen nagy forgalmat is generálna, valamivel a tervezett termikus hulladékhasznosítás felett, hiszen a régióban nem áll rendelkezésre kellı mennyiségő főtıanyag. A 99 MWth hıteljesítmény évi 8000 órában való fedezésére óránként kb. 29 t faaprítékra lenne szükség (főtıértéke 3,4 kWh/kg), ami évi mintegy 233.000 t fa odaszállítását jelentené faapríték formájában, ami kb. 1 Mio m3/év szállítási volument tesz szükségessé. Környezettechnikai szempontból összehasonlíthatatlanul ésszerőbbnek látszik a biomasszát kisebb egységekben ott alkalmazni, ahol a környéken tartósan lehet elegendı mennyiségő biomasszára számítani és ahol a hıhasznosítás is megfelelıen magas. Szakmai szempontból az UVE által vizsgált forgatókönyveket kielégítınek tarthatjuk. 7.3.8. Állásfoglalások az üvegház hatású gázok emissziójával kapcsolatban a) Szentgotthárd város állásfoglalásához Az üvegház hatású gázok emissziójával kapcsolatos megállapítások sem teljesen helytállóak, hiszen csak a hulladék lerakást ill. egyéb égetéssel való energia elıállítást

13

vesz figyelembe…A depóniagáz elégetése… a hulladék főtıértéke a legalacsonyabb stb. Szakmai válasz: Az UVE J.4 szakvéleménye figyelembe vette, hogy a lerakásnál a keletkezı metán egy részét (50 %-nak tételezi fel) felfogják, és így (gázmotorokban) hasznosítható. A megfelelı adatok a 6-8 táblázatokban, a szakvélemény 76. oldalán kerültek összeállításra. Le kell szögeznünk, hogy a lerakás esetében a keletkezı metán nagy része, többnyire döntı többsége használatlanul a légkörbe szökik. A lerakó öregedésével a keletkezı depóniagázt a csökkenı metántartalom miatt nem lehet hasznosítani, ekkor – adott esetben akár földgáz hozzákeverésével – elfáklyázzák. Az állásfoglalás második része kifejti, hogy a hulladékégetıkben a válogatott kommunális hulladékra és hasonló anyagokra használandó kazán miatt és a gız paraméterei következtében az áram-elıállításnak nem érhetı el olyan magas hatásfoka, mint a hagyományos főtıanyagokat égetı erımővekben. Ha azonban, mint a tárgyi esetben, kapcsolt hı-és áram elıállítás történik, akkor összességében a hulladékégetıkben is igen magas primer energia-hasznosulás érhetı el. A megfelelı adatok az UVE J.3 (Energetika) szakvéleményben találhatók. A J.4 szakvélemény (Hulladékgazdálkodás, hulladékkémia és üvegházi gázok emissziója) vizsgálta a LFG rostgyártásánál esetleg használható egyéb hagyományos energiahordozók hatását az üvegházi gázok emissziója tekintetében és kitért a termikus hulladék-hasznosítás különbözı formáira is. Az eredmények korrektek és logikusak. b) A HuMuSz állásfoglalásához 9. oldal:”A heiligenkreuzi hulladékégetı értékesebbé teszi a termelési és gazdasági helyszínt…és hozzájárul a telephely hosszú távú biztosításához…” A hulladékgazdálkodás hierarchiájában a hulladék újrahasznosítását kell az égetéssel szemben elınyben részesíteni…a hulladékégetıben elıállított energia nem tekinthetı környezetbarátnak. 75. oldal: Üvegházi gázok. Itt megint egy ügyes sakkhúzást figyelhetünk meg…Hulladékok másodlagos nyersanyagként való hasznosítása… a létesítményt csak fosszilis főtıanyagot égetı berendezésekkel kerül összehasonlításra.. 84. oldal: Közlekedés Véleményünk szerint fontos lett volna az irányok mellett megadni azt is, hogy a hulladékot pontosan honnan szállítanák a helyszínre… a lakott településeket ez hogyan érinti, fıleg Szentgotthárdot stb. A szakértı szemszögébıl az állásfoglalással annyiban egyet lehet érteni, hogy klímavédelmi szempontból a hulladék keletkezés elkerülése és az újrahasznosítás (értékes célokra) a kedvezıbb. Ez a tervezett létesítménytıl függetlenül érvényes. A tárgyi létesítménynél abból kell kiindulni, hogy természetesen a nem létezı hulladékból vagy a hasznosított hulladékból nem is lehetne hıt elıállítani, a berendezésbe csak olyan hulladékok kerülnek, melyeket (az ésszerőség és a gazdaságos ráfordítás figyelembe vételével) anyagukban már nem lehet újra hasznosítani. A hulladék keletkezésének elkerülése, az újrahasznosítás és a termikus hasznosítás nem egymást kizáró opciók, hanem kiegészítik egymást (az erıforrások kímélete, az emisszió minimalizálása stb.). A hulladék keletkezésének elkerülése és az anyagában való hasznosítás jelentette potenciált a tervezett létesítménytıl függetlenül

14

ki kell használni. Ugyanígy meg kell valósítani az energiatakarékosságot is a létesítménytıl függetlenül. Az állásfoglalásban hozott 4. tanulmány egyebek mellett olyan eredményre jut, amely szakértıi szempontból sem az UVE megfelelı szakanyagainak, sem a jelen szakvéleménynek nem mond ellent, bár megjegyzendı, hogy a létesítmény nem csak elektromos áramot fog elıállítani, hanem a hı is egész évben hasznosul: Notably, the study highlights… A megújuló energiák kapcsán a 4.3.4. fejezetre szeretnénk rámutatni. Érdekesnek tőnik e tekintetben, hogy az eunomia research & consulting nem osztja a biológiai eredető szén „klímasemlegességével” kapcsolatos általános véleményt: Once biogenic carbon is included… A forgalomról energetikailag megállapítandó, hogy azt az UVE J.4 szakmai anyagának második része (J.4 Hulladékgazdálkodás, hulladékkémia és üvegházi hatású gázok emissziója)a közlekedés okozta CO2-kibocsátást 300 km szállítási távolságig figyelembe veszi a mérlegek készítésénél (v.ö. a szakmai anyag 68. old. Megállapításaival). 8.3. Más országok állásfoglalásai A Pro Natura Szentgotthárd Egyesület (PRONAS) állásfoglalása, amely szerint a magyar határmenti területeken a ritka fenyı- és bükkerdıket a ritka gomba- és növényfajokkal esetleg veszélyeztetheti az immisszió, az erdı tekintetében a 80.2. megállapításaira utalunk, ott tárgyaljuk ugyanezt a problémát. A ritka gombák és erdei növények védelmét a természetvédelmi szakterület tárgyalja. 252. oldal c) Jennersdof körzet zöld aktivistái (4502.doc) kétlik, hogy a hatások Magyarországot és Szlovéniát semmiképpen sem érintenék. A létesítmény közvetlenül egy natúrpark és egyéb védendı területek mellett épül, ami hosszú távon mindenképpen károsan hat rájuk. Ezek az aggályok nem jogosak: a kérvény dokumentációja és a nem hivatalos károsanyag-emissziós és klímaszakértı is megállapítja, hogy a levegı gáznemő káros anyagai igen csekély plusz terhelést okoznak, melyek a határértéknek csak töredékét jelentik. Az erdészeti szempontból legfontosabb káros anyag, az SO2 a tervezett létesítmény legmesszebbmenı hatásterületén is (a HMW-határérték 3 %-a) (= maximális félórás középérték) csak a létesítmény közelében elhelyezkedı erdıfoltokat érinti és azokat is csak igen kis mértékben. Ezt egy meteorológiai terjedési vizsgálat állapította meg, amely természetesen figyelembe vette és számította is a szélirányt. A HMW irrelevancia kritériumot az erdıket károsító légszennyezésekrıl szóló rendeletben közölt határértékeket alapul véve a vegetáció ideje alatt ezt kis mértékben, 4 %-ban lépi túl. A 3 %-os (HMW) illetve 1 %-os (JMW) (éves középérték) irrelevancia küszöböt jelentı izovonal az erdı szempontjából lényeges immisszió tekintetében a magyar állam területét nem érinti, ebbıl adódott a „nem releváns” megítélés. Mivel az alapterhelés ugyancsak a káros anyag hatások küszöbértékei alatt fekszik, így nem kell a helyzet lényeges romlásával számolni. Az erdészeti határértékek (…) elérését ki lehet zárni. Az SO2 immisszió következtében az erdıket negatív hatás nem éri, mert az Erdészeti Törvény 48 § szerint, ha a határértéket nem éri el, akkor az erdıkultúra ex lege nem veszélyeztetett. A nitrogén oxidok (NO2, NOx) okozta terhelés prognosztizált növekedése csekély, az összterhelés nem haladja meg az Osztrák Tudományos Akadémia vegetációra

15

érvényes mértékadó értékeit. (…) A vegetációra gyakorolt rövid és hosszú ideig tartó hatások mindenütt ezen értékek alatt marad. (…) A tervezett létesítmény immissziója miatt (a közlekedés által okozottat is beleértve) nem kell számítani az erdıt érı negatív kihatásokra. Az irányérték 1 %-át (éves középérték) és a félórás középérték 3 %-át meghaladó terheléssel csak azon forgatókönyv esetén kell számolni, ha a szállítás 100 %-a teherautóval történik, és akkor is csak Heiligenkreuzban, a közút közelében (éves középérték 1,1 %-a). Az erdıkre nézve releváns immisszió tekintetében a fenti irrelevancia küszöböt jelentı izovonal a magyar állam területét nem érinti, ezért ez a „nem releváns” megítélést kapta. 253. oldal 8.3. (Más államok állásfoglalása) PRONAS - ismétli a fenti 8.3. alatt kifejtetteket 255. oldal 9.1 Sem a BMLFUW, a környezetjogász, a Magyar Köztársaság állásfoglalásaiban, sem pedig a nyilvános kifüggesztés ideje alatt nem említettek olyan kérdéseket, melyek geológiai, hidrogeológiai, vagy építésföldtani szempontból lényegesek lettek volna és amelyekre szakmai állásfoglalást kellene adni. 261. oldal 10.2.5 A létesítmény építése és üzemeltetése miatt megváltozhat-e a talajvíz minısége? Ha igen, hol? Szükségesek-e további elızetes bizonyítási intézkedések? Több kifogás hiányolta, hogy a vízzel kapcsolatban kizárólag az Osztrák Állam területére vonatkozóan történtek vizsgálatok, a magyarországi vízjogra ill. kutakra vonatkozóan felmérés nem történt, azokat nem is vették figyelembe. Ez aggályos, hiszen ezek a BPW talajvíz-elfolyási területén fekszenek. Lehetséges, hogy a heiligenkreuzi hulladékégetı építése negatív hatással lesz a magyar állam területén a talajvízre, ezért a vizsgálatoknak erre is ki kell terjednie. 262-264. oldal Más államok állásfoglalásai 10.3.1 A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához Ez az állásfoglalás kijelenti: „35.) Hiányoljuk a felszín alatti vizekre gyakorolt hatás megfelelı vizsgálatát… 44.) Az esetleges üzemzavarok hatása a határon túl is átterjedhet…(automatikus sprinkler berendezések…).” A szakértı e tekintetben megállapítja: Ahogyan a vízgazdálkodási-szennyvíz szakértı szakvéleménye a 4.2.3. alatt összefoglalóan kifejti, az összes keletkezı szennyvíz a jennersdorfi körzeti szennyvíztisztítóba kerül bevezetésre. Az adott esetben szennyezett oltó- és felszíni vizeket a tervezett létesítmény üzemi területén összegyőjtik, tárolják és az elızetes elemzések alapján a megfelelı úton tisztítják. Ezzel a benyújtott anyagokban leírt intézkedések elegendı megelızést jelentenek, tehát a talajvíz nem szennyezıdhet.

16

10.3.2 İriszentpéter Önkormányzat állásfoglalásához: Milyen hatással lesz a három ipari kút Szentgotthárd ivóvíz bázisára A szakértı szakvéleményének 2.2.4, 2.2.6, 3.2.6 és 3.2.9 pontjaira utal. Eszerint a létesítmény megépítésével a talajvízszint egy korlátozott területen süllyedni fog. A hatásterületet a kutaktól Ny-DNy – KÉK irányban 640 m maximális szélességben lehet valószínősíteni, egy kút maximális depressziós tölcsérének átmérıje 180 m lehet. A létesítménytıl a talajvízfolyás irányában nincsenek engedélyezett talajvíz kivételi helyek, melyekre káros hatással lehetne. Mivel a vizsgált területen a Lapincs fogadja be délkeleti irányban az elfolyó talajvizet, így a hatásterület ebben az irányban is korlátozott. A felszínközeli talajvízszint süllyedése által érintett terület nem lépi át az osztrák állam területét. A mélyebben fekvı talajvizekre a terület földtani felépítése miatt a projekt nem lesz kihatással (ld. Talajvízgazdálkodási szakanyag 2.2.1 fejezetét). Ezzel a magyar állam területén lévı ivóvíz kutakra nem kell kihatással számolni. 10.3.3 A HuMuSz állásfoglalásához A következıket állítják: „Az UVE nem foglalkozik a határ túloldalán fekvı területekkel. Szentgotthárd, amely alig 1 km-re fekszik a tervezett létesítménytıl,…” A szakértı e tekintetben bevezetıjében megállapítja, hogy ı csak a talajvíz azon minıségi változásaival foglalkozik, amit a létesítmény területérıl származó szennyezett vizek talajon keresztül a talajvízbe való beszivárgása okozhat. Ahogyan a vízgazdálkodási-szennyvíz szakértı szakvéleményében a 4.2.3. fejezetben összefoglalóan kifejti, minden szennyezett vizet a jennersdorfi körzeti szennyvíztisztítóba fognak bevezetni. 10.3.4. A Pro Natura Szentgotthárd Egyesület (PRONAS) állásfoglalásához: „… a hamu lerakása és mélyebb rétegekbe szivárgása” A szakértı ezzel szemben megállapítja, hogy az égetés során keletkezı hamut egy adott rendszerben tárolják, majd tartálykocsikkal teherautón vagy vasúton egy lerakóra viszik. A hamu „lerakását” nem tervezik. Ezért nem várható, hogy a hamu szennyezné a talajvizet. 276. oldal 11.2. A kérvény dokumentáció nyilvános kifüggesztése 11.2.1 Általános kifogások A tájképre gyakorolt negatív hatással kapcsolatos általános állásfoglalások és kifogások (különös tekintettel a tervezett létesítmény távoli képére) vonatkozásában a következıket állapítottuk meg: A látvány elemzés egyértelmően bizonyítja, hogy a tárgyi projekt – fıleg a kémények és az örvényágyas kazánnak helyet adó épület – elsısorban a Rába és a Lapincs völgyében mutat távolból is erıs hatást: potenciálisan ezen épületrészek Königsdorf/Dobersorf ill. Rábatótfalu /Szentgotthárd és Vasszentmihály körzetéig látszanak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a távolság növekedésével csökken a negatív hatás. A völgyekben a láthatóság 10-15 km után nem igazán zavaró. A Riedellandra a topográfia és a vegetáció miatt kevésbé gyakorol hatást a létesítmény; ez az elıny olyan fontos pontokra is igaz, mint a Schlösslberg és a Therme Loipersdorf.

17

A gázfáklya az épületrészekhez képest nagyobb távolságban is látható és adott idıjárási viszonyok között a Rába völgyében St. Martin / Neumarkt és a Lapincs völgyében Fürstenfeld keleti részein ill. keleten Vasszentmihályig ez igaz. A „szabadban való pihenés” és a soft turizmus tekintetében differenciált megközelítést igényel az az aggály, hogy Dél-Burgenland idegenforgalmi területeit károsítja a létesítmény. A láthatósági szakvélemény is jelzi, hogy a régió fı turisztikai létesítményeitıl, pl. a melegvizes fürdıktıl (Szentgotthárd fürdıjének kivételével) nem látszik a hulladékégetı. ….. A „wellnessturizmus és az ipari létesítmények összeegyeztethetetlensége” tekintetében megjegyzendı, hogy az olyan hagyományos ipari területek, mint pl. a nyugat-stájer ipari és bányavidékre Therme Nova vagy Judenburg/Fronhnsdorf környékére Therme Aqualux felértékelıdést jelentett és nem volt megfigyelhetı az idegenforgalom és az ipar konfliktusa, ehelyett inkább pozitív fejlıdési impulzusok voltak megfigyelhetık. A táj, mint védendı érték szempontjából a gyógyfürdıturizmus „fenyegetettsége” igen szubjektív megítélést tartalmaz, ezért nem objektivizálható. Szentgotthárd fürdıjétıl az tájképi összhatás és a létesítmény által okozott zavarás kapcsán: eltekintve attól, hogy azt csak a letelepedett ipar (autógyár, Lenzing Fibres stb.) után építették, a szakvéleményben bemutatott látványkép (19. ábra, Látvány 4) egyrészt az erıs elızetes terhelést is mutatja, másrészt azt, hogy az tájképi összhatás a Lapincs partjának növényzettel való betelepítésével részint ki lehet küszöbölni. A helyzetet javítani lehetne még helyi környezetkialakítással, mint pl. a Szentgotthárd fürdıjéhez vezetı út mellett fasor telepítésével is. 280. oldal „A táj súlyos megzavarására utaló egyéni kifogások (felsorolva) mind egy irányba mutatnak: a projekt látványa „negatívan befolyásolja a tájképet és így leértékeli a közeli üdülıterületet”. Szakmailag (mint a 11.2.2 a kapcsán) megállapítható, hogy az elıírt látványjavító intézkedésekkel, mint pl. rézsők kialakításával, megfelelıen magas fafajták betelepítésével (ld. Utasítások fejezet) a tárgyi létesítmény ugyan látható marad, de a magasabb fafajták (pl. jegenyenyár) ültetésével a tájképbe való „lágyabb integráció” megoldható, így csökkenthetı a negatív hatás. Az elıírt feltételek megvalósítása a táj, mint védendı érték szempontjából elsısorban mérsékelten hátrányos (3), részint azonban erıs, de még képviselhetı (4) hatásokkal szerepel (a zárójelben szereplı számok értelmezése a szakvélemény 2. táblázatában). 281. oldal d) A „Vas Megyei Önkormányzat” (5552.doc), Budapest Fıváros Önkormányzata (5553.doc) valamint Szentgotthárd Város Önkormányzata (5554.doc) (valamennyiüket a Jarolim/Flitsch Rechtsanwlte GmbH képviseli) felvetéseihez: Itt a régió idegenforgalmára gyakorolt negatív hatás a probléma, mivel a határ mindkét oldalán kedvelt szabadidıs- és üdülıterületek találhatók (gyógyfürdık, natúrparkok). A tájkép megzavarása következtében „a régió elveszti az idegenforgalmi vonzerejét, nem kizárható, hogy ez a régiót gazdaságilag jelentısen károsíthatja”. Ezt a kifogást a létesítmény 3D látványképe már relativizálja (szakvélemény, 3.2.3 fejezet), ami nemcsak a létesítménynek a tájképre gyakorolt negatív hatását mutatja (4. nézet, Szentgotthárd fürdı parkolója), hanem látszik, hogy a már meglévı ipari

18

létesítmények már eleve jelentıs látképi terhelést jelentenek (a Lenzing Fibers GmbH létesítményei már a fürdı építése elıtt álltak). A Lapincs és a Rába partjainak beültetése csökkenti a látképi zavarokat; a kémények és az örvényágyas kazánt rejtı épület ennek ellenére továbbra is látszani fognak. Összességében a látkép jelentıs megzavarása nem áll fenn. 282. oldal Szakmai szempontból megjegyzendı, hogy a létesítmény egy régiók feletti jelentıs ipari parkba kerül, melynek helyszíne még a natúrparkok és egyéb védett területek kijelölése elıtt kétoldalú projekt keretében Magyarországgal együtt került megtervezésre. 287. oldal Más országok állásfoglalása 11.3.1 Táj és üdülés Ismétli a fentieket. Az igen érzékeny körzetekben (pl. Szentgotthárdtól keletre a Rába ártér vagy az İrség) a létesítmény takarása többnyire megoldott, vagy azok igen nagy távolságra fekszenek tıle. Így az üdülıterületek használatát ill. a táj üdülés szempontjából meglévı értékeit a látkép vagy optikai zavaró hatás a jelen létesítmény következtében csak kis mértékben vagy mérsékelten rontja. 11.3.2 Nem teljes vagy hamis adatok a) İriszentpéter Önkormányzat állásfoglalásához Kifogásolják, hogy a szakmai anyag „Szentgotthárdot és környékét nem említi, bár ez a magyar város közelebb fekszik a hulladékégetıhöz,, mint bármelyik osztrák település.” Ezzel szemben elmondható, hogy az UVE szakmai anyagában a J.5 2. része („Táj”) szentgotthárdi fényképeket tartalmaz (pl. gyógyfürdı, pályaudvar) és a környéket is (Lahnbachbrücke) figyelembe veszi. A szakvélemény tekintetbe veszi a projekt teljes potenciális vizuális hatásterületét, mind a tényhelyzetet, mind pedig a létesítmény megépülte utáni hatás elemzését. b) A HuMuSz állásfoglalásához követeli a pontos digitális térképészeti adatokat és azt, hogy a Fertı-Hanság Nemzeti Park és az İrség különös figyelmet kapjon Szakmai válasz: az UVE-ban még hiányzó távolsági és koordináta adatokat a projektgazda a hatóság felszólítására pótolta. A látványelemzések a potenciális vizuális hatáskörzet mellett bemutatják a távolságot is koncentrikus körök formájában (légvonal – km adatok). A tájkép (tájminıség) értékelése és az üdülı hasznosítás a szakvéleményben a sokféleség, a táj jellege, a természet érintetlensége valamint élmény értéke kritériumokkal történt a magyar oldalon levı tájegységekre nézve is (pl. 5. részterület: İrség – Szentgotthárd). 11.3.3. a) A magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalása a tájképre gyakorolt hatásról: „A hulladékégetı tájba illesztését a lehetséges eszközökkel igyekeznek megoldani. Meg kell azonban említeni, hogy nem csupán egyszerő épületrıl van szó, hanem hulladékégetırıl, amelynek a tájra gyakorolt hatása nem ér véget a kémény tetejénél. A kibocsátott füstgáz látványa nagyságrendekkel megnöveli a hatást mind vertikális, mind horizontális értelemben. Továbbá nem elhanyagolhatóak a hulladékégetı

19

látványának az emberre gyakorolt egyéb tartós (pszichés, stb.) hatásai sem. Ezek értékelése nélkül nem állapíthatóak meg egyértelmően a tájra gyakorolt valódi hatások.” Megjegyzendı, hogy egy ilyen nagyságrendő ipari létesítményt vizuálisan nem lehet a tájképbıl csak úgy „eltüntetni”. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a létesítmény nem érintetlen természetbe, hanem egy határon átnyúló ipari parkba kerül (pl. autóipar Szentgotthárdon, környezettechnika és alapanyagipar Heiligenkreuzban stb.). Ez az ipari klaszter megfelel az „ipari táj” típusának. Az intenzíven mővelt, „kipucolt” földek nem kínálnak a látványt eltakaró mezei és ártéri növényzetet, fákat. A szakvélemény erre is kitér. A Municipality İriszentpéter.doc. és Municipality Szentgotthard.doc állásfoglalásokhoz Olyan vizsgálatot követelnek, amely „a hulladékégetı monumentális látványának vizuális és lelki kihatását vizsgálná. A „Projekt hatásai” c. fejezetben az egyéb kihatásokat Magyarországra is vizsgálni kellene” Az „erısen közérdekő”helyeken (pl. Szentgotthárd termálfürdı) a jelen szakvélemény 3D szemléltetést és fotomontázst készített (3.2.3. fejezet). Az üdülési hasznosítású igen érzékeny területek távol esnek a tervezett létesítménytıl. A berendezés látványa miatt nem vagy csak kis mértékben kell számolni a táj megzavarásával. c) A HuMuSz .doc állásfoglaláshoz „egy masszív ipari létesítmény 100 m magas kéménnyel nem esztétikus”. Ezt az UVE bagatellizálja. A szakértı ellenvetése szerint egy szakértıi értékelésnek igyekeznie kell objektív állásfoglalást képviselni. A táj egyéni érzékelése, így a táj esztétikája szubjektív megítéléső. Így tehát egy ilyen ipari létesítményt nem lehet általánosságban esztétikusnak vagy nem esztétikusnak besorolni. A szemlélı akár az érintetlen természetet, akár az ipari célú, sok mőszaki elemet tartalmazó építészetet esztétikusnak (vagy akár nem esztétikusnak) láthatja. Az ilyen objektumokat mőemlékvédelem alá is helyezhetik. d) A HuMuSz.doc állásfoglalásához Szentgotthárd idegenforgalmilag jelentıs pontjairól való látvány a téma, pl. a pályaudvarról (ahová sok turista érkezik), a jelentısebb történeti épületegyüttesekig és a szálloda- és wellness-létesítményekig. Különösen a fürdıturizmus kerülhet veszélybe. A szakvélemény nem titkolja, hogy egyes épületrészeket és a kéményt semmiképp sem lehet „a tájba illeszteni”. A látványt eltakaró tereptárgyakkal (rézsők, növényzet) azért a létesítmény „lágyabban” illeszkedhet a folyóvölgyek látványába. Különösen kritikusnak ítéli meg az állásfoglalás a pályaudvarról való látványt. Való igaz, hogy a mintegy 1 – 1,5 km-re levı pályaudvarról a létesítmény látható lesz, ugyanez elmondható azonban a Lenzing Fibers már ott álló létesítményeire is. 290. oldal Szentgotthárd fürdıje igen érzékeny terület, ezt szemlélteti is a szakvélemény (4. sz. tengely). A parkolóból nézve már most is vannak zavaró tényezık, mert egyrészt ott állnak már most is a Lenzing Fibers épületei, másrészt viszont a fürdı környezete (lámpaoszlopok, trafók stb.) is tartalmaz zavaró elemeket. A Lapincs és a Rába partján a vegetáció azonban enyhíteni fogja a látvány zavaró jellegét.

20

Az, hogy az „esztétikai környezetszennyezés” a barokk templomot károsítaná, nem állja meg a helyét. A templom elıtti térrıl a látkép nem romlik a létesítmény által. 11.3.4 A tájra, mint üdülı területre gyakorolt hatás a) a PRONAS.doc állásfoglaláshoz Leírják, hogy a létesítmény romboló hatással lesz a régió idegenforgalmi perspektívájára: Szt.Gotthárd-Mogersdorf kilátásba helyezett együttmőködése, négycsillagos szálloda Szentgotthárdon, vallási turizmus élénkítésének szándéka, új városközpont, kerékpárút, tanösvény, zöld zóna a korábbi vasfüggöny helyén stb. veszélybe kerülhet. Az idegenforgalmi szempontból érzékeny helyek a szakvéleményben nagy figyelmet kaptak, így a szentgotthárdi fürdı is – attól függetlenül, hogy azt már a meglévı ipari létesítmények után építették meg. Erre 3D szemléltetés is készült (v.ö. szakvélemény, 3.2.3. fejezet, 4. sz. látványelemzés). …a fentiek ismétlése a barokk templom vonatkozásában is. A határhoz közeli gyalog- és kerékpárút hálózattól a létesítmény szabadon látható lesz (v.ö. Szakvélemény, 3.2.2 fejezet, összelátás). A létesítmény közvetlen közelében azonban a látványt eltakaró intézkedésekkel (rézsők, takaró növényzet) a szabadban végezhetı szabadidıs tevékenységek (kerékpározás, lovaglás, kirándulás, kenuzás) tekintetében csak mérsékelten kell hátrányos következményekkel számolni. A „Zöld határ” EU projekt a folyógáttól északra fekvı erdıcsíkkal már most fontos elem a látvány takarásában. Ezt a délre fekvı határszakaszon (Szentgotthárd irányában a ipari park déli oldalán) még sőrőbbé lehetne tenni. 296-299. oldal d) A hatások összefoglaló értékelése A környezetjogász az értékelés kritikájában kifogásait így összegzi: Szakmai szempontból nem oszthatjuk ezt a kritikát: kivonatosan idéznénk a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal 2002-es UVE Vezérfonalának 69. oldaláról a Burgenlandi Környezetjogászok kijelentéseit. Tájesztétika alatt átfogóan a táj észlelését kell érteni. A vizuálisan érzékelhetı tájkép központi helyet foglal el ugyan, de az érzékelés egyéb szintjeit (hallás, szaglás) is figyelembe kell venni a konkrét táj és tervezett létesítmény függvényében. Mivel egy táj aktuális állapota szempontjából nem csak az esztétikai komponens játszik szerepet, hanem az ökológiaiak is (a természet-háztartás szerint), valamint az ember által való használat is, így a pályázónak ezekkel is foglalkoznia kell…. A földhasználat nemcsak javak termelését jelenti, hanem az ember és a környezet regenerálódását is szolgálja, és a teret a különbözı hasznosítási formák interakciójában kell vizsgálni. Ennek megfelelıen a „Táj és pihenés” szakvélemény elsısorban az esztétikai összetevıkkel foglalkozott, de emellett figyelembe vett olyan szempontokat is, mint a zaj és a szag. Ezek azonban a látvánnyal szemben – viszonylag jelentéktelen hatásuk miatt (ld. Környezet-egészségügyi Szakvélemény) a jelen létesítménynél nem állnak a figyelem középpontjában. A pszichológiai aspektus erısen szubjektív meghatározottságú, a táj érzékelésének érzelmi összetevıit csak „puha tényezıként” lehet egy szakvélemény keretében vizsgálni (v.ö. kiegészítı környezet-egészségügyi állásfoglalás, 5. oldal). A hatások értékelésénél az ökológiai kockázatelemzés módszerét követtük, ami a hatás intenzitását az adott érték behatással szembeni érzékenységének („Szenzibilitás”) és a behatás mértékének függvényében határozza meg. A behatással szembeni érzékenység meghatározásába bevontuk az UVE-vezérfonalban

21

megnevezett, a természet-háztartásnak a táj szempontjából lényeges szempontjait (ökológiai értékek) és a tájhasználatot. Az értékelés menetével kapcsolatban elmondanánk, hogy a táj jelentette érték megítéléséhez értékelési paramétereket és „méreteket” (pl. a zajnál „határértékek” formájában) a sok lehetséges egyéni értékelés miatt nem célszerő alkalmazni ill. az ilyenek csak csalódáshoz vezethetnek. Itt a szakértı magára vállalja a táj potenciális szemlélıjének érzelmi komponenseit és mind a táj minıségét, mind pedig szakmai szinten a hatás mértékét minıségi értékeléssel és leírásokkal ítéli meg. Az összefoglaló értékelés következtetéséhez megjegyezzük, hogy a „terhelhetıségi határ” szakkifejezést formalizált értékelésként a vizsgálati könyvbıl vette át. Tudatosan távolságot tartottunk azonban a „táj” fogalmának komplexitása miatt a mennyiségi megközelítéstıl ill. a „határok” emlegetésétıl (erre vonatkozóan sem szabványok, sem pedig határértékek nem létezvén). A táj minıségének leírásához használt kritériumok és indikátorok a konkrét esetben a burgenlandi természetvédelmi törvényen alapulnak (sokféleség, jelleg, érintetlenség, megélhetıség). A tervezett létesítmény tájra gyakorolt hatását a projekt specifikus típusa szerint ítéltük meg (adott helyszínhez kötött létesítmény – nem vonalszerő létesítmény) elsısorban a következı kritériumok alapján: láthatóság, optikai hatás és üdülési érték. Utalunk a jelen állásfoglalás (0) azon táblázatára, ahol a létesítmény megépülte után az elıírások betartása ellenére fennmaradó tartós kihatásokkal foglalkozik. Az összefoglaló értékelésben megnevezett látképeket és fotomontázsokat csak példaképp említettük; természetesen a létesítmény valamennyi szemléltetésének tanulságát figyelembe vettük. A kiválasztott nézeteket a vizuálisan potenciálisan leginkább érintett területek indokolják (v.ö. láthatósági elemzés) és figyelembe vettük a különösen fontos ill. „közérdekő” közterületeket is (pl. közintézményeknek helyt adó, nagy látogatottságú terek, múzeumok, templomok, kastélyok stb.). 300-301. oldal i) Láthatóság közérdekő helyekrıl A környezetjogász hiányolt olyan „fotomontázsokat, melyek bemutatják a „pihenési célú természeti terek adott pontjairól” a látványt. Egyidejőleg elismeri a 3D modellek jó vizuális színvonalát. E kifogással vitatkozva a szakértı az általa választott felvételi pontokat és nézeteket a következı szempontokkal indokolja: - érzékenységi elemzés (tájrészek) - vizuálisan potenciálisan károsított területek - természetközeli üdülési kínálatok megléte - települési szempontok (települések szélei) - kulturális „hotspotok” (pl. templomok, falusi terek). Ezek lefedik a különösen fontos láthatósági viszonyokat ill. a „közérdekő” helyeket. A környezetjogász által említett „pihenési célú természeti terek” az UVE vonatkozó kijelentéseire vonatkoznak. A „Táj és pihenés” szakvéleményben hozott nézetek közül a 2. nézetre utalunk (Deutsch Minihof / délkeleti széle), ami az ún. „Béke útjának” egy kijelölt pontja. Fontos „élménypontnak” kínálkozna elvileg a Schlösslberg is a mogersdorfi kereszttel. Itt a helyszíni bejárás és a láthatósági elemzés nem állapított meg közvetlen összelátást a létesítménnyel (a topográfia és a vegetáció leárnyékol). Ez érvényes a szentgotthárdi templomra is.

22

j) A látvány különösen érzékeny magántereken A környezetjogász hiányolja a „tervezett létesítmény kihatásának értékelését a különösen érintett településeken (Königshof, Deutsch Minihof…) Ezek pótlását ismételten kéri. A szakértı e tekintetben tisztázza, hogy a nézet-tengelyeket az objektum szemléltetésére tudatosan a települési terek és a „közérdekő helyek” szempontjából választotta ki.

309-310. oldal c) Vas Megye Önkormányzatának kifogásai(5552.doc), Budapest Fıváros kifogásai (5553.doc), Szentgotthárd Városi Önkormányzat kifogásai (5554.doc.), Budapest Fıváros Önkormányzatának kifogásai (5561. doc) és Vas Megye Önkormányzatának kifogásai (5562.doc) valamennyiük képviselıje a Jarolim/Litsch Ügyvédek GmbH, Bécs: 2.6. A mezıgazdaságra gyakorolt negatív hatás A tervezett hulladékégetı megfosztja a gazdákat a biogazdálkodás lehetıségétıl…. 322. oldal b) a PRONAS kifogására (5563.doc) és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló)(5574.doc) kifogására Az uralkodó szélirány következtében különösen érintettek magyar területek is. Így a saját szükségletre az „egészséges” élelmiszerek és eladásra a „biotermékek” termesztése az érintett régiókban lehetetlen. 325. oldal 12.3 Más országok állásfoglalása 12.3.1 A mezıgazdasági hasznosítás veszteségei a létesítmény következtében A HuMuSz követeli, hogy az üzemi területrıl a talajt abrámolják le és az kerüljön hasznosításra. Válasz: a felsı talajréteget letakarítják és az ingatlan magasítására ill. a Táj és Pihenés szakvéleményben foglaltaknak megfelelıen a látványt eltakaró rézsők létrehozására fogják használni. 12.3.2 A létesítmény következtében fellépı károsanyag-kibocsátás hatása a talajra, a vegetációra és az élelmiszer-termelésre a) Szentgotthárd és İriszentpéter Önkormányzata utal arra, hogy az İrségben és a Vendvidéken bioélelmiszer-termelés folyik, melyben a nehézfémek és egyéb káros anyagok koncentrálódni fognak. A talaj szennyezettségének adatait az osztrák szakhatóság küldje meg a magyar félnek, a létesítmény üzembe helyezése után legyen ez folyamatos. Szakmai szempontból a projekt számlájára írandó talajszennyezettség-emelkedéssel és a mezıgazdasági termékek minıségének romlásával, valamint a HCB terheléssel a 12.2.1 pont foglalkozik. Összefoglalóan megállapítható, hogy a létesítmény következtében a levegıbe kerülı káros anyagok talajon való lerakódása még az immissziós maximum helyén is csak igen csekély – százalék törtrész körüli vagy alatti – koncentráció-emelkedést okoz a talajban. A berendezés 50 éves üzemelése után sem várható, hogy emiatt a talaj károsanyag-koncentrációja mérhetı módon megváltozna. Ez igaz a poliklórozott dibenzo-dioxinokra és furánokra is, amik a már meglévı terheléshez képest a legmagasabb plusz terhelést fogják okozni. A káros anyagok

23

létesítményre visszavezethetı talajba jutása a vonatkozó mértékadó és határértékekhez képest (pl. burgenlandi szennyvíziszap-rendelet) igen alacsony. A létesítmény következtében elméletileg lehetséges plusz HCB terhelés is igen csekély. Tehát a mezıgazdasági termékekben a károsanyag-terhelés mérhetıen nem fog emelkedni, még akkor sem, ha tekintetben vesszük a létesítmény mőködése következtében a levegıben szállított káros anyagoknak a növények felületén való lerakódását is. Így tehát nem várható, hogy a biotermékeket elıállító mezıgazdasági üzemeket kimutatható károsodás érné. b) İriszentpéter önkormányzata hiányolja, hogy az İrségi Nemzeti Park bioélelmiszerek termelését nem vették eléggé figyelembe. Erre elmondható, hogy a nagyobb távolság miatt a levegıben szállított káros anyagok miatti terheléssel sokkal csekélyebb mértékben kell számolni, mint az immisszió maximumának helyén. A 12.2.1 és 12.2.3 pontban kifejtettek erre a területre nézve ugyancsak helytállóak. A HuMuSz üzemzavarokra hivatkozik és kifejti, hogy ilyen esetekben a PCDD/PCDF nagyobb mennyisége kerülhet a légkörbe, túllépve akár az évi összes emisszió mértékét. Ezeket az üzemzavarokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A J.8 szakanyagban (Levegı, klíma és immisszió) az UVE megadja az egyes káros anyagok vonatkozásában a tömegáramot arra az esetre, ha a főtıanyag raktárban tőz ütne ki. SO2 és NO2 vonatkozásában az immisszió maximális koncentrációja 2,8 mg/m3 ill. 1,38 mg/m3 lenne. A térbeli kiterjedés (ld. A J.8 szakanyag 3-20. ábráit) azt mutatja, hogy a számított károsanyag-koncentráció (félórás középértékben) a mezıgazdasági mőveléső területeken már erısen csökken. Tőz esetén rövid ideig a káros anyagok megnövekedett koncentrációjával kell számolni. A berendezés közelében ez a növényekben visszafordítható károsodást okozhat. A tőzre jellemzı gáznemő káros anyagok levegıbe kerülése nem vezet a talaj vagy a növényállomány hosszú távú károsodásához, mivel feltételezhetı, hogy a tőz csak rövid ideig tartana. A HuMuSz utal továbbá arra, hogy az UVE nem írja le kellıképpen, hogy a mezıgazdaságban mennyire szaporodna fel a dioxin és a nehézfémek. Szabadban élı tyúkok tojásából emberi szervezetbe is kerülhet dioxin. Szakmai szempontból ezzel szemben elmondható: az UVE-ben a levegıben terjedı káros anyagoknak a talajban való lerakódására megadott maximális értékek a talaj felsı 20 cm-ében (szántók szokásos megmunkálási mélysége; feltételezett sőrősége 1,5 kg/dm3) lennének mérhetık. E számítások eredménye azt mutatja, hogy a talajban a létesítmény következtében fellépı maximális káros anyag bejutás igen csekély. A káros anyagoknak közvetlenül a növények felületén való lerakódásának figyelembe vétele esetén sem várható, hogy a mezıgazdasági termékekben a káros anyag terhelés mérhetı módon növekedni fog. d) a Pro Natura Szentgotthárd egyesület (PRONAS) a következıt állítja: Az uralkodó északnyugati szélirány magyar területen jelentıs kihatást jelent…a talajra és a növényvilágra… gombák…sovány szubalpin rétek… Kétvölgy, Orfalu ritka növényei… réti orchidea, encián stb. Szakmai szempontból ezzel szemben elmondható, hogy ezek a területek távolabb esnek a tervezett létesítménytıl, így sokkal kevésbé kell számítani a levegıben szállított káros anyagok hatására, mint az immisszió maximum helyén. Ezzel a 12.2.1 és 12.2.3 pont alatt kifejtettek erre a területre is érvényesek. A nem mezıgazdasági mővelési ökoszisztémákban a káros anyagok transzfer jellemzıi nem különböznek a talaj-növény rendszerben ill. nem jelenthetı ki, hogy ott a növények érzékenysége a levegıben szállított káros anyagokkal szemben eltérı lenne. Az állásfoglalásban

24

említett területeken tehát még a tervezett létesítmény sokéves üzemelése után sem várható, hogy annak következtében megnövekedne a talaj terhelése és a mezıgazdasági haszonnövények és egyéb, nem mezıgazdasági vegetáció által alkotott ökoszisztémák károsanyag-terhelése szignifikánsan megváltozna. 337. oldal 13.3. Más országok állásfoglalásai 13.3.1 Általános állásfoglalások A HuMuSz a következıket állítja: „A tüzelést novembertıl márciusig vegyes üzemben folytatják max. 50 % extra könnyő főtıolajjal és 50 % földgázzal, egyéb idıszakban 100 %-ban földgázzal… Miért éppen a téli idıszakban mőködik a segédkazán fele olajjal… Ezzel szemben elmondható, hogy egy bizonyos tüzelıolaj kiválasztását nem lehet gépészeti szempontból korlátozni, amíg az emissziós érték a jogszabályban meghatározott emissziós határértéket nem haladja meg. 13.3.2 Biztonságtechnikai kérdésfelvetések a) Az ammóniák rendszer üzemzavarainak hatásával kapcsolatban a következı állásfoglalások léteznek: A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalása: „Az ammóniás rendszer üzemzavara esetén nagy mennyiségő ammónia-ammónium ion tartalmú szennyvíz keletkezhet. Ennek egy része optimális esetben a települési szennyvíztisztítóra fog kerülni, amelynek üzemelését jelentısen leronthatja. Nem kizárható azonban, hogy csapadékvíz csatornán keresztül magas ammónia – ammónium ion tartalmú szennyvíz kerüljön a Lapincsba, ami az élıvízben halpusztulást és egyéb károkat okozhat.” „Komoly határon átnyúló környezeti hatása lehet az üzemben bekövetkezı esetleges haváriáknak. Felszíni és feszín alatti vizeket érintı ilyen komolyabb káresemény lehet a tőz esetén a környezetbe kerülı erısen szennyezett tőzoltóvíz, továbbá az ammóniás füstgázkezelési rendszer meghibásodásakor automatikusan üzembe lépı locsolórendszerek mőködésébıl adódó szennyezések.” „A biztonságtechnika, tőzvédelem vonatkozásában külön ki kell térni az esetleges üzemzavarokra, ipari balesetekre, különös tekintettel az ammónia felhasználásra, illetve a szőrık nélküli füstgáz kibocsátásra. Az engedélyezési eljárás késıbbi szakasza során kérjük ezekre az esetekre Szentgotthárd és térségére vonatkozó, valamint İriszentpéter és térségére vonatkozó katasztrófa megelızési koncepció kidolgozását.” Szentgotthárd város állásfoglalása és İriszentpéter messzemenıen hasonló állásfoglalása: Kérjük, fejtsék ki az égetés segédanyagaként használandó ammónia éves mennyiségét és alkalmazásának technológiáját…a LFG-nél már kétszer történt robbanás, aminek következtében a Lapincs olajjal szennyezıdött…katasztrófavédelmi koncepció igénye. b) Szakmai és jogi szempontból megjegyzendı: A tüzelıanyag fogadó és a fluid ágyas berendezés üzemzavarainak elhárítása a Mőszaki Projekt B.5 mellékletében került bemutatásra. Ez az elemzés a Tanács súlyos balesetek következtében fellépı veszélyek leküzdésérıl szóló, 1996. december 9., 96/82/EK irányelvének szellemében a veszélyes anyagok és mennyiségük számba vételekor azonosította a létesítmény biztonságilag releváns egységeit. Ausztriában ezen irányelvet az Ipari balesetekrıl szóló rendelettel vettük át, amely a BGBl. 354/2002. kiadványában jelent meg. Az Ipari balesetekrıl szóló rendelet úgy rendelkezik, hogy a GewO 84a§-át (BGBl. 88/2000, 5. melléklet) kell alapul venni

25

annak megállapítására, hogy az adott üzemegységben elıforduló mennyiségek az Iparrendtartás (Gewebeordnung) szempontjából a súlyos balesetek küszöbértékét kimerítik-e vagy sem. A földgáz és ammónia – ammónium ion víz raktározása tekintetében megállapításra került, hogy mennyiségük az 5. függelék határértékeit nem éri el. Ennek ellenére a földgázt, melynek átfolyási mennyisége kb. 1200 kg/10 perc és az ammónia, melynek raktározási mennyisége 7200 kg, biztonságtechnikai szempontból jelentıs anyagokként kerültek besorolásra és a biztonsági koncepcióban intézkedési tervet dolgoztak ki rájuk (A Mőszaki Projekt B.5 betétének 49. old. Ff – Intézkedések az üzemzavarok elkerülésére és hatásuk korlátozására). E tekintetben utalunk a jelen szakvélemény 3.1.2. fejezetére. Az üzemzavar forgatókönyve azt a helyzetet elemzi, hogy a tartály feltöltésekor ammónia – ammónium ion víz kerül a szabadba. A környezeti károk és személyi sérülések kiküszöbölésére e területen egy automatikus esıztetı és egy NH3 riasztó berendezés került betervezésre. Az ammónia – ammónium ion víz tartálya, a raktár és ezek környezete a robbanásvédelem dokumentációja szerint különbözı ex-zónákként szerepelnek. E zóna-beosztást realizálni kell (ld. a 3.3.6 fejezet utalásait). Az állásfoglalásban feltett kérdések, valamint az egyéb szakvéleményekben értékelt többi üzemzavar-forgatókönyv (tőz a tüzelıanyag-raktárban, tisztítatlan füstgáz kilépése a füstgáztisztító meghibásodása következtében), valamint az oltóvíz felfogására tett intézkedések tekintetében utalunk a Tőzvédelmi, termikus eljárás-technikai és szennyvíztechnikai szakvéleményre. 13.3.3 Állásfoglalások a létesítmény mőszaki megoldásainak vonatkozásában a) A mérési rendszerhez: - e témában a következı állásfoglalások léteznek: A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalása: „Az engedélyezési eljárás késıbbi szakaszában kérjük az égetımő kibocsátásainak ellenırzését biztosító mérırendszer, valamint a kibocsátások által az érintett lakóterületek légszennyezettségi állapotát értékelı immissziós monitoring rendszer ismertetését. Szükségesnek tartjuk továbbá annak vizsgálatát is, hogy a fent nevezett emissziós, illetıleg immissziós mérırendszerek aktuális adatainak a magyar fél részére történı hozzáférhetısége milyen módon biztosítható.” A HuMuSz állásfoglalása: A monitoring rendszer bemutatása teljes egészében hiányzik. …füstgáz hımérséklete… nincs utalás arra, hogy hogyan mérik a káros anyag emissziót…nehézfémek mérés…legalább a dioxinok és a higany „kvázi” folyamatosan mérendı. Szakmai szempontból a következıket lehet megállapítani: A gızkazánok elıírt emissziós paramétereit a vonatkozó rendeletek – hulladékégetésrıl szóló rendelet (AVV), kazánok emisszió-védelmi törvénye (EG-K) ill. a kazánok levegıtisztasági törvénye (LRV-K) tartalmazzák. A projekt anyagaiból kitőnik, hogy a füstgáz összetevıinek emisszió-koncentrációját e rendeleteknek megfelelıen mérni fogják mind az örvényágyas kazán, mind pedig a segédkazán tekintetében. Az eredményeket folyamatosan rögzítı mérıberendezéseket a két kémény közvetlen közelében egy külön helyiségben helyezik el. Ezek teljes felszerelését részletesen leírják. A mérı berendezések tervezett elhelyezése és mőszaki kivitele, valamint a mintavételi és –elemzési eljárások fenti rendelkezéseknek való megfelelését Kurt Scheidl DI, Eisenstadt,, GZ. 1041/08-E2 államilag kirendelt vegyészmérnök-szakértı igazolta.

26

A projekten túlmenıen a jelen szakvélemény a segédkazánra nézve folyamatos mérést írt elı a füstgáz összes por és kéndioxid emissziójára. Ezzel a tüzelıanyag-fogadó égési levegınek használt elszívott levegıje ill. az átvett szennyvíziszap lehetséges kihatásait kívánják mérni a segédkazán összes por értékeire és adott esetben a mérési eredményeknek megfelelıen foganatosítani lehet a szükséges intézkedéseket (az elszívó szőrıjének karbantartása a tüzelıanyag-fogadóban). A kéndioxid folyamatos mérésével a fölgáz – ritkán – megemelkedett kéntartalmát lehet nyomon követni és így biztosítani, hogy az emissziós határértéket semmiképpen se haladják meg (az együtt égetett extra könnyő kıolaj arányának csökkentésével). A segédkazán emissziós adatait az EG-K 17 §-a alapján az emisszió-nyilatkozat keretében be kell mutatni a hatóságnak. Az örvényágyas berendezés emisszió-kontrollja tekintetében utalunk a termikus eljárástechnika szakértıjének szakvéleményére. Az emisszió mért adatainak továbbítása ill. az immisszió oldalán megteendı monitoring-intézkedések szempontjából utalunk a meteorológiai, klíma és levegıben szállított káros anyag emisszió szakértı szakvéleményére, aki az E melléklet 4. fejezetében részletesen leírja az elektromos, MSR- és vezetéstechnikát. A mérıberendezések elhelyezésének és mőszaki kivitelének, a tervezett mintavételi és elemzési eljárásnak a fenti jogszabályoknak való megfelelését a fent említett Kurt Scheidl szakértı mérnök 2008.I.15-én igazolta. A BAT értékeléshez: - Ezzel kapcsolatban a következı állásfoglalások léteznek: Szentgotthárd város állásfoglalása: Megjegyzések a BAT értékeléshez: Az EU 96/61/EK Irányelve…meghatározza a BAT-ra az ún. IPPC irányelv-célkitőzést. …Az anyagok szerint a tervezett létesítmény a jelenlegi elıírásokat tudja teljesíteni. Indoklással, számításokkal megalapozott értékelés csak az energiahatékonyság tekintetében készült. A HuMuSz állásfoglalása: 44. old. Az UVE egyáltalán nem írja le, hogy a tervezett létesítmény megfelelne a BAT-nak. Szakmai válasz: A szakvélemény részletesen vizsgálta a segédkazán vonatkozásában a BREF Large Combustion Plants követelményeit. A segédkazán megfelel e dokumentum elıírásainak. Az örvényágyas kazán tekintetében utalunk a termikus eljárástechnikai szakértı szakvéleményére. A legújabb elérhetı technika kérdéseit szakvéleményében a hulladék- és szennyvízgazdálkodási szakértı is tárgyalja. c) A segédkazán füstgázának tisztításához: - A HuMuSz kifejti: Különösen kérdéses és megalapozatlan, hogy betarthatók-e az emissziós határértékek…Nem írja az UVE, hogy a segédkazánnak mely érvényes jogszabályok határértékeit kell betartania. Szakmai válasz: A segédkazán e kérvényben szereplı és e Határozatban elıírt emissziós határértékei mind a pusztán földgázos üzemmód, mind a vegyes tüzelés esetén megfelelnek a kazánokra elıírt levegıtisztasági rendelkezéseknek (LRV-K) ill. helyenként messze az elıírt értékek alatt marad (ld. az alábbi táblázatot). A segédkazán emissziós értékei a BREF Large Combustion Plants követelményeinek is megfelelnek.

27

A hatásprognózissal kapcsolatban: Szentgotthárd városa és hozzá hasonlóan İriszentpéter város állásfoglalásukban közlik: Egy évig kérjük a füstgáz összetevıit, mennyiségét és elıre látható kihatásait a szerves és szervetlen környezetre kimutatni. Szakmai válasz: AZ UV J.8 szakanyagában a segédkazánra a Worst Case forgatókönyvre hosszú távú (egész télen át tartó) vegyes üzemet tételez fel, erre kimutatja a levegıbe jutó káros anyagokat és prognosztizálja a lehetséges immissziós terhelést. Az örvényágyas berendezés tekintetében utalunk a termikus eljárástechnikai szakértı szakvéleményére. e) A füstgáz tisztításával kapcsolatban: Szentgotthárd és İriszentpéter állásfoglalása: Adják meg a technológiát, az ellenırzési pontokat és lehetıségeket, legyenek az égetıtıl független ellenırzési lehetıségek is. - Szakmai válasz: A segédkazánnál a csekély emissziójú tüzelıanyagok – gáz és olaj – valamint az alkalmazott égési technológia (Low-NOx égı) nem teszi szükségessé a füstgázok tisztítását. A fluid ágyas berendezés vonatkozásában utalunk a termikus eljárástechnikai szakértı szakvéleményére. f) A salakkal kapcsolatban: - Szentgotthárd és İriszentpéter állásfoglalása: Kérjük a kezelés, szállítás és elhelyezés technológiáját és helyszínét megadni…finompor terhelés a folyamat következtében. Szakmai válasz: az égetés és füstgáztisztítás után megmaradó anyag tekintetében utalunk a hulladékgazdálkodási szakvéleményre. A 3.1.5. (pontszerő források emissziója) és 3.1.6. szakasz (diffúz emissziók) részletesen bemutatják, hogy az égetés és füstgázkezelés után maradó anyagok kezelése és lerakása ill. szállítása zárt rendszerekben történik és az emissziót a mőszaki lehetıségek keretén belül korlátozzák. A por emisszió lehetséges forrását jelentik a silószőrık és a hamusilók, valamint a segéd- és üzemi anyagok silói. Az örvényágyas kazán emissziós adataival való összehasonlítás itt azt mutatja, hogy a kérvényben szereplı 10 mg/m3-as emissziós határérték porkibocsátás tekintetében az örvényágyas kazán porkibocsátásának csak mintegy 0,4 %-át teszi ki. 352. oldal 14.3. Más országok állásfoglalásai 14.3.1 Meteorológiai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások A terjedés számítását Heiligenkreuz Businessparkban mért egy éves adatsor alapján (2006.IX.11-2005.IX.15.) végeztük, szélirány, szélsebesség, hımérséklet, relatív páratartalom és terjedési osztály paraméterekre. Ez megfelel a tudományos gyakorlatnak. Mivel a magyar állam területére nézve a talajközeli szélviszonyok a kedvezıtlenek, ezért ezzel a szélmegoszlással számoltunk. A terjedési osztályok statisztikája Heiligenkreuzra azt jelzi, hogy igen gyakoriak a stabil osztályok. Mivel e statisztika képezi a terjedési számítások alapját az UVE-ben, ezért az elvárt immisszió eloszlásában e viszonyokat ábrázoljuk (Municipality Szentgotthárd, Databridge Szakvélemény). A számításokban az egész éves meteorológiai adatokat figyelembe vettük, így minden lehetséges meteorológiai feltételt végigszámoltunk. Az eredmény azt mutatta, hogy a legmagasabb immisszió a berendezéstıl kb. 400 m-re északnyugatra várható.

28

A nyugati szelek miatt Magyarország érintettségének aggályát azzal vettük figyelembe, hogy a talajközeli szélviszonyokat alapul véve számítottuk a terjedést. A SODAR mérései mutatják, hogy a magasban a szél inkább keleti/délkeleti irányban fúj. A kémények magasságában tehát nem olyan nagy a nyugati szelek aránya, a fáklya nem fog gyakran magyar területek felé mutatni. 14.3.2. A levegıben szállított káros anyagok terjedési számításainak általános kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalások Az UVE elvégezte a maximális koncentrációk és az éves középértékek eloszlásának becsléséhez a terjedési számításokat. A bemutatott vonalak kijelölik a maximumok helyét és megadják, hogy hol éri el az immisszió koncentrációja a maximális érték 85%-át. E területeken kívül a koncentráció alacsonyabb mértékő (Magyar Környezetvédelmi Minisztérium, Szentgotthárd Önkormányzat). Az összterhelés megállapításához a maximális koncentrációt vették alapul és megvizsgálták, hogy sérülnek-e határértékek. A worst case szellemében lineárisan összeadták a legmagasabb meglévı és a várt terhelést, ami a terhelés durva túlbecsülését eredményezi. Így bebiztosíthatjuk magunkat és biztosak lehetünk abban, hogy a tényleges értékek ennél csak alacsonyabbak lehetnek. Mivel a maximális koncentráció a berendezéstıl északnyugatra fog fellépni, feltételezhetı, hogy Szentgotthárd összterhelése ennél alacsonyabb lesz (Magyar Környezetvédelmi Minisztérium). A terjedés számításának input adatait az UVE J.8 szakanyaga tartalmazza. Itt számítások találhatók a várható PCDD és PCDF immisszióról és annak lerakódásáról is (Databridge szakvélemény, Szentgotthárd). Számították továbbá az összpor lerakódását is. Az a kifogás (Databridge, HuMuSz), hogy a terjedés számítása alapvetıen hibás, nem igazolható, mert az alapok és az input paraméterek alkalmazása megfelel a tudományos gyakorlatnak. Az ADMS 4 (HuMuSz) verziója elıdjétıl csak a jobb kezelhetıségben különbözik, nem a számításokban. E tekintetben ugyanaz, mint az ADMS 3 – az eredmények nem mutatnának különbséget. 14.3.3 A közölt terjedési számítások A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásában három meteorológiai szakvéleményt közöl a létesítmény várható immissziós kihatásaira. Szerzık: Nagy Ferenc, DataBridge, ENVI-QUA. A HuMuSz is ad egy rövid számítást (Szuhi Attila) a Hulladék Munkaszövetség részérıl. Nagy Ferenc a következıt írja le: A szakvélemény 4.3. fejezete az UVE „Levegık, klíma és immisszió” szakanyagában különbözı magasságokra bemutatott eltérı szélviszonyaira tér ki. A szakvélemény megállapítja, hogy a fáklya alsó pereme a talajközeli szelek tartományában van, így a terhelés magyar területre szállítódik. Az UVE éppen ezért használta a talajközeli szélviszonyokat a terjedési számítások alapjául, hogy a helyzetet a lehetı legjobban megismerje. A terjedési számítások 5. fejezete egy Gauss-féle diffúz modell segítségével becsüli a maximális és az éves középértékeket. Az éves középérték számítása minden bizonnyal grafikonokból levezetett meteorológiai adathalmazok alapján történt. A maximális immisszió koncentráció számítása egy adott szélsebességgel, nyugati széliránnyal és a stabil terjedési osztállyal történt. Ezzel szemben az UVE terjedési számításainál meteorológiai adatok egy komplett éves sorozatából indult ki. Ez tette lehetıvé, hogy mindenféle meteorológiai helyzetet bevonjanak a számításokba. Ezekbıl vették ki a legmagasabb immissziót is. Így derült ki, hogy a terhelések maximumával a tervezett létesítménytıl északnyugatra kb. 400 m-re kell számolni.

29

A DataBridge és az UVE eredményeit összehasonlítva felismerhetjük, hogy a kimutatott koncentrációk hasonló magasságokban találhatók. Az NOx példáján mutatjuk be a hasonló koncentráció megoszlásokat: a Databridge az NOx maximális immissziós értékét a tervezett létesítménytıl nyugatra 3 µg/m3 –ben adja meg. Az UVE-ben számított maximum a tervezett létesítménytıl északnyugatra 9 µg/m3. A 2008.V.9-én kigészítıleg közölt izovonalak a levegıben szállított káros anyagok többletterhelése tekintetében azt mutatják, hogy a koncentráció a távolság függvényében gyorsan csökken. Így az izovonalak a – Nagy Ferenc által írt – szakvéleményben a 3 µg/m3 – rel szereplı tartományban a kb. 5 µg/m3 maximum 5060 %-át már tartalmazzák. Az UVE-ben számított érték így még magasabb is annál, mint amit Nagy Ferenc számít. A DataBridge szakvéleményében számított éves középérték szintje kb. annak felel meg, amit az immissziós terhelés izovonalas bemutatásában látunk. Ezt egy példán közelebbrıl is bemutatjuk: a tervezet létesítmény NOx többletterhelése a DataBridge szakvéleményben 0,1 µg/m3-vel szerepel. Erre a területre az izovonalak a maximum 20-30 %-át mutatják. Az éves maximális középérték 0,19 µg/m3, ennek 30 %-a kb. 0,06 µg/m3. Ha nem is pontosan ugyanezt az értéket jelöli meg, azért látható, hogy a prognosztizált terhelés éves középértékre vetítve mindkét szakvéleményben ugyanabban a nagyságrendben mozog. Összefoglalóan megállapítható, hogy a fenti szakvélemény nem mutat nagyobb ellentmondást az UVE-val szemben a tervezett létesítmény okozta immisszió koncentráció tekintetében. A koncentrációk eltérı megoszlását az okozza, hogy az UVE egy egész év során mért meteorológiai adatokkal számolt, míg a DataBridge önkényesen egy bizonyos meteorológiai helyzetet vesz a számítások alapjául, így nem detektálja az immisszió várható maximumát. Az UVE-hez képest tehát a várható immissziós terheléseknek csak egy szeletét mutatja be. Az ENVI-QUA szakvéleménnyel kapcsolatban állásfoglalásunk a következı: A terjedés számítását két modellel, a SCREEN 3-mal és az AERMOD-dal végezték. A SCREEN 3 számításai hasonló képet mutatnak a koncentráció tekintetében. A terhelt terület kiterjedésében és térbeli elhelyezkedésében mutatkozó különbségek az alapvetıen különbözı meteorológiai adatsorok alkalmazásából adódnak. Az UVE a helyszínen egy év során mért adatokat használ, a SCREEN 3 modell egy mesterségesen felvett meteorológiai adatbázisból indul ki, ami minden lehetséges kombinációt végigjátszik és számol. Így tehát a valóságban soha elı nem forduló helyzetek is fellépnek. Hasonló a helyzet az AERMOD modellel végzett számításoknál. Itt is két feltételezett amerikai adatsort használnak, melyek biztosan nem felelnek meg a helyi viszonyoknak. Ami İrségben a terhelés növekedését illeti, itt meg nem engedhetı módon a maximális értékeket havi / éves középértékekkel vetik össze. Ha a szakvéleményben számított maximális többletterhelést a mért csúcsértékekkel összehasonlítjuk, akkor a növekedés messze nem olyan drámai. Szeretnénk még rámutatni arra, hogy a szakvélemény elismeri a szigorú ökológiai határértékek betartását. Visszautasítjuk azt az állítást, hogy az UVE elhanyagolja a magyar területek terhelését. Az UVE csupán explicit módon kifejti, hogy a tervezett létesítmény okozta maximális immisszió osztrák területen fog fellépni. A 2008.V.9-ei kiegészítı izovonalak csak a magyar állam területét mutatják. Ebbıl látható, hogy a koncentráció csak a maximum egy részét éri el. Mivel a többletterhelés maximuma is irreleváns, így a magyar területeken sem kell a levegı minıségének mérhetı változásával számolni. A HuMuSz állásfoglalásával kapcsolatban a következıt jelentjük ki:

30

Nem helytálló, hogy az input adatok és az UVE-ben alkalmazott modell nem kerültek kellı módon meghatározásra. Az elvégzett ellenırzı számítások ebben az állásfoglalásban egy önkényesen kiragadott meteorológiai helyzetrıl szólnak. Nem fejtik ki, hogy miért éppen ezt a helyzetet választották. Az UVE és ezen állásfoglalás számításai egymással nem hasonlíthatók össze, így nem értelmezhetık. 14.3.4 A levegıben állásfoglalásokhoz

szállított

káros

anyagok

monitorozásával

kapcsolatos

A Szakvélemény 3.2 szakaszában (Utasítások) megkövetelik, hogy a folyamatosan mért emissziós adatokat juttassák el a Burgenlandi Tart. Kormány mellett mőködı Levegıminıségi Központhoz. Emellett javasolják, hogy a létesítmény üzembe helyezése után a levegı minıségének ellenırzése (utólagos ellenırzés) történjen meg a kéndioxid, nitrogén-oxidok, finom por és ózon anyagokra folyamatosan rögzített immisszió méréssel. A mérésnek az üzembe helyezés után három éven keresztül kell tartania. (Magyar Környezetvédelmi Minisztérium, HuMuSz). 14.3.5 Helyi klíma A helyi klímára gyakorolt lehetséges hatásokat már a Helyzetleírás 2.6 fejezete és a Szakvélemény 3.1.7 fejezete is tárgyalja. A tervezett létesítmény kis hı- és a vízgız emissziója miatt a helyi klímát befolyásoló kihatása a klimatológiai változatosság keretén belül marad. (İriszentpéter, Szentgotthárd). 14.3.6 A levegıben terjedı káros anyagok hatásterületének megállapításával kapcsolatos állásfoglalásokhoz Az UVE J.8-as szakanyagának számításai a létesítménytıl kb. 400-600 m-re mutatják ki a maximális terhelést. Ezen a területen a többletterhelés a levegıvédelmi törvényben elıírt határértékekhez képest nagyrész irrelevánsak. Mivel a koncentráció mértéke a távolság függvényében csökken, így feltételezhetı, hogy a tervezett létesítmény által okozott immisszió nagyobb távolságban is igen alacsony szinten marad. Kétségtelen, hogy az immisszió magyar területeket is érint, de mértéke feltételezhetıen igen alacsony és nem okozza relevánsan a levegı minıségének romlását. (Szentgotthárd Önkormányzat, HuMuSz) A 2008.V. 9-én utólag benyújtott izovonalak a levegıben szállított káros anyagok miatti immissziós többletterhelés tekintetében azt mutatják, hogy azok a tervezett berendezés következtében magyar területeken igen alacsony szinten maradnak. Mivel természetesen a maximum alatt maradnak, így irrelevánsak. Ha egyáltalán lesz releváns immissziós hatás, az csak a létesítmény közvetlen közelében képzelhetı el. (İriszentpéter Önkormányzata, Magyar Környezetvédelmi Minisztérium, ÖKO Zrt). Az UVE a terjedési számításokban az egy éven át mért helyi meteorológiai adatokból indult ki. Mivel a terjedési számításokhoz a talajközeli szélviszonyokat vették alapul, így a magyar területek vonatkozásában a hatást inkább túlbecsülte. Ahogyan az elvégzett SOFAR-mérések igazolják, a kémény magasságában a nyugati szelek ritkábbak. Így feltételezhetı, hogy a tényleges immissziós terhelés éves középértéke magyar területen alacsonyabb lesz, mint az UVE-ben számított értékek. 14.3.7 A Szentgotthárdra megküldött levegıminıségi adatokkal kapcsolatban A levegı jelenlegi minıségének leírása a helyzetleírás 2.3. fejezetében és a szakvélemény 3.1.3. fejezetében található. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a Heiligenkreuz Ipari Parkban mért értékek jól harmonizálnak a hosszú éveken át Oberwartban mért értékekkel. Nem áll helyt az a megállapítás, hogy az immissziós

31

helyzetet alábecsülték, mivel a teljes terhelés becsléséhez mindig az összes meglévı mérési adat maximumát vették alapul. A 2008. III. 27-ei állásfoglalásában a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium rövid ideig tartó mérések adatait küldte meg Szentgotthárdról. A mérıállomás a Széchenyi István Általános Iskola udvarán volt. A megküldött napi középértékek azt mutatták, hogy az SO2 napi középértéke a téli hónapokban Szentgotthárdon valamivel magasabb, mint Heiligenkreuzban (9. ábra). A magasabb helyi terhelésnek itt minden bizonnyal a háztartások főtése az oka. Az ózon koncentrációja mind itt, mind Heiligenkreuzban egységes képet mutat (ábra). A mérések a teljes mért idıszakban együtt mozogtak és lefutásuk is csaknem azonos volt. A két mérési adatsor között csak március végén voltak különbségek, Heiligenkreuz mutatott magasabb koncentrációt. A terhelés megfigyelt szintje alapjában véve megfelel annak, ami az osztrák levegıminıségi mérıhálózatból már ismert. Az osztrák ózontörvény szerinti összehasonlítás a határértékekre nem lehetséges, mivel az ózonnak nincs napi középértékre megadott határértéke. Az ábra is mutatja, hogy az 50 µg/m3 napi középértéket mindkét helyszín a mért idıszakban néhányszor meghaladta. Heiligenkreuzban 4 napon figyeltek meg magasabb értékeket, Szentgotthárdon összesen 15 napon. Mivel a mérési eredmények egy egész évre terjednek ki, így nem lehet kijelenteni, hogy a levegı immisszióvédelmi törvény szerinti határértéket betartották-e vagy sem. A 2008 áprilisi „mérési jegyzıkönyv” a fenti eredmények mellett tartalmazott értékeket a benzo(a)pirén, PAH és nehézfémek vonatkozásában is. Mivel csak magyarul van meg, feltételezzük, hogy nem tudtunk minden részletet tökéletesen értelmezni. Pl. a szakértı számára nem volt követhetı, hogy a PAH összességében milyen egyes összetevıket tartalmazott. Heiligenkreuz és Szentgotthárd levegıminıségi adatainak kiértékelése tehát megadja a levegıminıség egységes képét. A káros anyagok koncentrációja a határ mindkét oldalán ugyanolyan keretek között mozog. A koncentrációban jelentkezı különbségeket részint (a téli hónapokban) a háztartások egyéni főtése okozhatja. A mérési adatok összehasonlítása alapján mindenképpen indokoltnak tőnik, hogy az osztrák mérıállomások (Ipari Park Heiligenkreuz, Oberwart, mobil mérések a Lapincs völgyében) adatait vették alapul a vizsgált terület elızetes terhelésének meghatározásához, fıleg, mivel az UVE J.8-as szakanyaga a worst case esetbıl indul ki. Emellett megkaptuk egy farkasfai mérıállomás eredményeit is havi középértékek formájában. A Heiligenkreuz Ipari Park mérıállomáson mért adatokkal való összehasonlítás a 20. és 21. ábrán mutatja, hogy a farkasfai adatokban a koncentráció kisebb. A két káros anyag koncentrációja a téli hónapokban emelkedést mutat. Feltőnı a görbék párhuzamossága. A terhelési szint különbségei azzal magyarázhatók, hogy Heiligenkreuz Ipari Park állomás a falu és az iparterület közelében fekszik, míg Farkasfát háttér-mérıállomásnak tekinthetjük. Az ózon képzıdésének folyamata alapján nem helytálló az a megállapítás, hogy a falu területén magasabb ózonértékeket lehetne mérni. Utak mellett az ózon koncentrációja kisebb, mint az utaktól távolabb esı területeken, mivel a közlekedés által kibocsátott nitrogén monoxid az ózont NO2 + O2-vé alakítja. Utak mellett az ózon bomlik.

32

A finom por adott terhelése a szakvélemény helyzetleírásában és a 3.1.3. pontban leírásra került. Helyes, hogy a vizsgált terület az immisszióvédelmi törvény értelmében szanálási területnek számít. A tervezett létesítmény üzemeltetése és az általa generált forgalom azonban nem fogja lényegesen rontani az immissziót, így a finom por helyzetet sem. 371. oldal 15A 1.2. A környezetjogász 2007.XI.21-ei állásfoglalása Követeli, hogy a businessparkkal határos védett magyarországi területek (természetvédelmi területek, natúrparkok, nemzeti parkok stb.) a szakvéleményben értékelésre kerüljenek. 380. oldal 15.A.3 Más országok állásfoglalása 15.A.3.1. Általános állásfoglalások a) A magyar fél elıadta: „A létesítmény megépülte után számítani kell a nehéz vegyipari üzemek betelepülésére….” Ezzel szemben elmondható, hogy a védendı területek – legalábbis Ausztriában – csak maguk élveznek védelmet, a környezetük nem. A két országban a nagy ipari parkok kijelölése – elıször Magyarországon az Opel gyárral, majd Heiligenkreuzban a Lenzing Fibers – mutatja, hogy sem a magyar, sem az osztrák oldalon nem volt az deklarált cél, hogy Szentgotthárd-Heiligenkreuz közelében „érintetlen természeti környezet” maradjon meg. Az érintetlen, természetes környezet megtartása még a védett területeken sem cél, hanem ott a „természet számára elviselhetı”, pl. turisztikai hasznosítás követendı. b) Kritizálták, hogy a projekt a levegıtisztaság szempontjából nehezen érthetı, hiszen már az elızetesen meglévı terhelés is magas, és e tekintetben az UVE semmit sem jelent ki. A kritika nem jogos. Az UVE megfelelı szakmai anyagaiban, fıleg a meteorológiai, klíma és levegıben szállított káros anyag kibocsátási, a mezıgazdasági, vegetációs és talaj, valamint az erdészeti és vadászati szakvéleményekben szerepel, hogy a létesítmény következtében fellépı káros anyag emisszió – kivéve az építkezés ideje alatt az építési területet – alacsony ill. igen alacsony szinten fog mozogni, így a szomszédos védett területeken nem kell számítani az állat- és növényvilág károsodásával. 15.A.3.2 A hiányzó ill. nem teljes adatokkal kapcsolatos állásfoglalásra a) Felvetik, hogy a benyújtott anyagok felületesen foglalkoznak a Natura 2000 területtel és nem történt a helyszínen pontos megfigyelés ill. adatfelvétel. … A fentiek alapján elmondható, hogy nem kell magyar oldalon negatív hatásokkal számolni…amennyiben minden, az UVE-ben és egyéb anyagokban szereplı elıírást betartanak. b) A KHT nem tartalmaz olyan konkrét adatokat, melyek alapján a projekt hatásai általában Magyarországra, konkrétan İriszentpéterre nézve meghatározhatók lennének. Ez a kritika nem jogos, hiszen minden vonatkozó szakvélemény leírja, hogy az építés és az üzemelés ideje alatt sem kell a levegıben szállított káros anyag növény- ill. állatvilágra gyakorolt káros kihatásaival számítani. … A vízi ökoszisztémák védelme érdekében fontos az üzemzavarok elkerülése… E tekintetben igen magas mőszaki standardot követelnek meg a szakanyagok.

33

15A.3.3. A levegıben terjedı káros anyagok káros hatásai az ökoszisztémákra és a védett területekre a) a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium elıadja, hogy: A Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park területe több hatályos magyar jogszabály alapján természetvédelmi oltalomban részesül, többek között; - az İrségi Nemzeti Park létesítésérıl szóló 4/2002. (II.27.) KöM rendelet, - az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (kapcsolódóan a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII.8.) KvVM számú, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló rendeletéhez), - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet szabályai alapján. A hazai jogszabályok által biztosított védettségen kívül az eljárásban alkalmazni kell az Európai Unió Tanácsa 1992. május 21-i, a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló 92/43/EGK irányelvét (továbbiakban: élıhely-védelmi irányelv), és az Európai Unió Tanácsa 1979. április 2-i, a vadon élı madarak védelmérıl szóló 79/409/EGK irányelvét, ugyanis az İrségi Nemzeti Park területe mindkét irányelv alapján kijelölésre került. Az élıhely-védelmi irányelv 1. cikk l.) pontja alapján „különleges természetmegırzési terület”: „olyan, közösségi jelentıségő és a tagállamok által törvényi, közigazgatási és/vagy szerzıdéses aktus útján kijelölt természeti terület, amelyben meghozták a szükséges intézkedéseket azon természetes élıhelyek és/vagy fajok populációinak kedvezı védettségi helyzetének helyreállítására illetve fenntartására, amelyek céljára a természeti területet kijelölték”. A fentiekre tekintettel a beruházással érintett ingatlannal közvetlenül határos Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park különleges természet-megırzési területnek (Natura 2000) minısül. Az élıhely-védelmi irányelv 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy „figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitőzéseket, megfelelı vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetıen, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy projekt részeként valószínőleg jelentıs hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy projektet, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután - adott esetben - kikérték a lakosság véleményét is” Ezzel szemben a Burgenlandi Természetvédelmi és Tájápolási Törvény kimondja, hogy „Meg kell tiltani az olyan projekteket, melyek az európai védettségő területeken … fajok természetes élıhelyeinek romlását okozzák ill. a fajokat zavarják.” Kivételt képez, ha az ilyen területek károsítása nem lényeges mértékő vagy hosszú távon nem áll fenn, ill. nem lehet alternatív megoldást találni; ha fıleg közérdekő kényszerítı okok szólnak a megvalósítás mellett és kompenzációs intézkedések biztosítják, hogy a Natura 2000 koherenciája megvédhetı. A 79/409 EGK irányelv I. függelékében felsorolt területek vagy fajok esetén ki kell kérni az Európai Bizottság állásfoglalását. Az európai védettségő területeken belül vagy kívül tervezett létesítményekre, ha azok veszélyeztethetik az ilyen területeket, a Tartományi Kormány engedélyét kell kérni.

34

Az eljárás keretében a tartományi kormány elıírhatja a természetre gyakorolt hatásokat részletezı nyilatkozat elkészítését, melynek meg kell felelnie a Természetvédelmi és Tájápolási Törvény függelékében leírt kritériumoknak. Szakmai válasz: Az UVE-ben letett szakanyagok, fıleg a J.11-es számú (Táj, állatok, növények és élıhelyek) ezek kritériumok alapján készültek el. Az UVE J.11-es szakanyaga igen pontosan kitér a növény- és állatfajokra, fıleg az FFH fajokra és a vörös listás fajokra, elsısorban a természetvédelem alá esı területeken. Az UVE áttekintı térképeken ábrázol minden, a magyar oldalon található területet is. Az UVE vonatkozó szakanyagai leírják, hogy a levegıben terjedı káros anyagok nem lesznek olyan mértékőek, hogy veszélyt jelentenének a védett területekre, élıhelyekre vagy fajokra. Alternatíva vizsgálata tehát természetvédelmi szempontból nem szükséges. b) Több állásfoglalás hiányolja, hogy hiányoznának a Natura 2000 meghatározás szerint szükséges anyagok, valamint utalás történik arra, hogy fennállna a védettség szempontjából fontos területek veszélyeztetettsége. Elıször is a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásában foglaltakra utalunk. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a határ két oldalán fekvı gazdasági terület kijelölése nélkül nem léteznek a ma Natura 2000-ként nyilván tartott másodlagos élıhely, a folyó mellett. Az ipari park közvetlen közelében lévı védett területek nem szenvedtek mindeddig annak negatív hatásától, és a vonatkozó szakvélemények szerint a tervezett létesítmény károsító hatásától a továbbiakban sem kell tartani. c) A HuMuSz kétli, hogy nem lesz negatív kihatása a projektnek egyik település védendı értékeire sem. A környezeti hatásoktól függetlenül már a berendezés léte is csökkenti a nemzeti park értékét. E kritika nem jogos, hiszen a tervezett létesítménynek várhatóan nem lesznek a természetvédelem alá esı területekre nézve lényeges hatásai. Azt nem mérlegeljük, hogy a védett területek eszmei értékét csökkenti-e a hulladékégetı megépítése. A hulladékégetık kihatása a természetre és a környezetre ugyanolyan, mint a hasonló káros anyag kibocsátású ipari létesítményeké, ezért az adott területek már a védettség alá helyezés idején – ekkor már megvolt az ipari park a határ két oldalán – csökkent eszmei értékkel bírtak. d) Szentgotthárd város és a DataBridge (Nagy Ferenc)25 állásfoglalásához „A létesítmény megépülte után elsısorban nehéz vegyipari üzemek betelepülésével kell számolni…Az ökológiailag érzékeny területek környezetében adott összetevık (SOx, SO2, NH3) határértéke alacsonyabb.” A természetvédelmi és európai védettségő területeket a bennük elıforduló, ritkább és veszélyeztetettebb állat- és növényfajok miatt jelölik ki. A tájvédelmi körzetek és a natúrparkok a természet és a táj élményét kívánják nyújtani, tehát idegenforgalmi hasznosításúak. Az ipari létesítmények lehetıségét az ipari park megnyitásával már a 90-es években megteremtették, a védett területeket késıbb jelölték ki. ..ismétli, hogy nem lesz károsító hatás. A Pro Natura Szentgotthárdról megemlíti: „Az uralkodó északnyugati széliránynak magyar oldalon jelentıs kihatásai vannak…a terület 61 %-a erdıs… 1112 védett növényfaj… gombák a talajba szivárgó vegyületek miatt néhány év alatt eltőnhetnek…nedves élıhelyek…rovarvilág…a létesítmény beláthatatlan következményekkel járhat.” A terület ökológiai értéke nem vitatott. Akármennyi fajt sorol azonban a Pro Natura, szakmai szempontból az UVE-nek az a megközelítése, hogy elsıdlegesen a létesítményhez legközelebb esı biotópokkal foglalkozik, helyes, hiszen a távolsággal gyakorlatilag minden hatás csökkenni fog. Ha tehát a közvetlen közelben fekvı

35

biotópokra és védett területekre nézve sem kell már káros hatással számolni, akkor a magyar oldalon sem kell tartani a negatív hatásoktól. Ez természetesen akkor igaz, ha a létesítés során betartanak minden vonatkozó elıírást a szakanyagokból és egyéb szabályozásokból. A létesítmény megépítése a területhasználat miatt közvetlenül nem veszélyeztet a növények és állatok számára fontos területeket. A szennyvizek sem tartalmaznak a kétéltőekre és halakra veszélyes anyagokat. A levegıben szállított káros anyag várt mennyisége a szakértık véleménye szerint olyan nagyságrendben mozog, hogy az kizárja az állatok és növények károsodását a projekt következtében. A nemzeti parkban fészkelı madarak távol vannak a tervezett létesítménytıl. Burgenlandban is megfigyelhetı a fehér gólyák számának enyhe csökkenése (fıleg a nedves rétek területének csökkenése következtében). Az erdıkben fészkelı fekete gólyák állománya ugyanakkor növekszik. Mindkét gólyafaj felkeresi azonban az ipari park melletti folyóparti területeket, ha élelem után jár. 387. oldal 15A3.4. A zaj károsító hatása az ökoszisztémákra és a védett területekre a) Elıadják, hogy a zaj károsíthatja az állatvilágot, amiért is a Rába völgyi különleges élıhelyek Erre elmondható, hogy a zajvédelmi szakvélemény 4.2.7. pontja szerint a közvetlenül a projekt mellett fekvı európai védettségő területen – Deutsch Minihof községben – a zajszint 2 -4 dB-s emelkedésével kell számolni, ennek során azonban nem veszi figyelembe a Heiligenkreuz Ipari Parkban már mőködı üzemeket, így a valóságban a zajszint ennél kisebb mértékő növekedése várható. A zajszint emelkedése csupán mintegy 2 ha-t érint, vagyis a folyóparti résznek csak egy töredékét. Ezen élıhelyre és az itteni madárpopulációra tehát nem várható lényeges kihatás. A távolabb fekvı védett területeken a létesítmény miatti zajszint-emelkedés még sokkal csekélyebb (kevesebb, mint 1 dB). A zaj tehát nem fogja károsítani sem a Rába völgyet, sem pedig a Fertı-Hanság-İrség Nemzeti Parkot. 389. oldal 15A.4.2 Eduard Gotthard kifogásaihoz a) Kifogásolja azt a kijelentést, hogy a folyóparki védett terület az ipari park létesítése nélkül nem jött volna létre…Azzal sem ért egyet, hogy a Lapincs és Heiligenkreuz közötti terület 98 %-a intenzív mezıgazdasági hasznosítású, hiszen a másfajta hasznosítás több, mint 2 %. Nem helytálló, hogy a mai ipari parkot lehetett volna akár „idegenforgalmi, fürdı, szabadidıs, pihenési” céllal is hasznosítani, hiszen közvetlen közelben van egy szennyvíztisztító (ami Szentgotthárd szennyvizét is tisztítja). Reális „nulla megoldás” a terület hasznosítására inkább az addigi intenzív mezıgazdasági hasznosítás lehetne. A „98 %-ban intenzív mezıgazdasági célú területek” a szakvéleményben az ipari parkká átminısített területekre vonatkoznak. 394. oldal A BMLFUW 2007.XII.12-ei állásfoglalásához Az állásfoglalás 2.3. pontjában a minisztérium kifejti, hogy Mogersdorf község állásfoglalása nem tükrözıdik az anyagokban. Mivel Mogersdorfra nézve részint

36

negatív következményekkel kell számolni, ezért az anyagokat ki kell egészíteni ezzel az állásfoglalással, a teljesség kedvéért. Az UVE J.5, Területfejlesztés szakanyaga (26. old.) teljes terjedelmében közli Mogersdorf állásfoglalását. Mogersdorf utal a Raab natúrparkra, a fürdıturizmusra…., amik tekintetében a település esélyei romlanak, ha megépül a létesítmény. Az önkormányzat azonban a továbbiakban elismeri, hogy szükség van a hulladék hasznosítására és az olcsó energiára. Szomszéd településként negatív hatásokkal számol és kompenzációt vár. Szakmai szempontból megállapítható, hogy a tervezett létesítmény nem mond ellent a helyi és távolabbi szintő településfejlesztési céloknak, így nem követelhet kompenzációt a település. Szentgotthárd településfejlesztése kapcsán a BMLFUW követeli, hogy a település bıvítésére alkalmas területeket is be kell vonni az értékelésbe. Különösen arra kell kitérni, hogy vannak-e más potenciális bıvítési területek és tengelyek, vagy pedig ez az egyetlen lehetséges irány. Szentgotthárd város 2007-es területhasznosítási terve (J.5 szakanyag, 36. oldal) alapján következtethetı, hogy más területek is állnak építési területként rendelkezésre, tehát van lehetıség egyéb bıvítési területek és irányok kijelölésére. 395. oldal d) A városfejlesztési szempontból negatív hatásokkal kapcsolatos kifogásokra szakmai szempontból a területfejlesztési szakvélemény 4.2.7 pontjára utalunk. A gazdasági park térbeli elhelyezését 1992-ben egy fejlesztési koncepció keretében egyeztették Szentgotthárddal és 1996-ban egy masterplan is készült. Heiligenkreuz gazdasági park Szentgotthárd nagy területen fekvı ipari létesítményeitıl nyugatra fekszik, azokkal funkcionálisan összefügg. Utalunk még Szentgotthárd „Településszerkezeti tervére”, az UVE J.5 szakanyagának függelékében. Ennek „A régió szerepe a jövıben” c. 1.1.1. fejezete leírja: „Gazdasági központ szerepét ipari parkjának továbbfejlesztésével éri el…idegenforgalmi központ szerepét a szentgotthárdi termálprojekt megvalósításával fogja elérni…”. Ebbıl világossá válik, hogy párhuzamos fejlıdést irányoztak elı. Az ipari park osztrák oldalon való továbbfejlesztése tehát nem áll ellentmondásban a magyar oldalon tervezett tevékenységgel. 400. oldal Más országok állásfoglalásai A HuMuSz elıadja: „56. oldal:”…A hulladékégetı alternatív helyszíneinek vizsgálata tehát nem releváns.” … Világos tehát, hogy az UVE szerzıit gazdasági szempontok vezérelték…Ez nem fogadható el.” Válasz ld. fent., Szentgotthárd településszerkezeti terve. b) İriszentpéter kifogásolja, hogy az UVE nem figyelt eléggé a magyar oldalon várható kihatásokra. A válasz utal a területfejlesztési szakvélemény 2.4. és 2.5. fejezeteire, ahol az ipari park kialakulásának története olvasható. A 3.1.3. fejezet pedig kifejti, hogy az adott területet „építési terület – ipari terület” hasznosításra tervezték be. 15B3.3. A települések fejlıdésére gyakorolt negatív állásfoglalások A Pro Natura Szentgotthárd (PRONAS) elıterjeszti:

37

hatással

kapcsolatos

„Szentgotthárd településfejlesztésében a vasúttól északra fekvı területek „nem optimális” jellemzést kaptak. …Szentgotthárd fejlıdési lehetıségei földrajzi körülményei miatt korlátozottak…Negatív területfejlesztési/tájképi hatásokkal kell számolni…A beruházó nem tér ki arra, hogy hogyan kívánja ezeket elkerülni vagy csökkenteni.” Szakmai válasz a Területfejlesztési szakvélemény 4.2.7. pontjában. 15B.3.4. A területtervezési elıírásokkal kapcsolatos állásfoglalásokhoz A HuMuSz kifogásolja Heiligenkreuz és Königsdorf különbözı értékelését ill. azt, hogy Szentgotthárdot fejlesztési tervét nem veszi figyelembe. Az UVE J.5 szakanyaga a vizsgált terület határaiként Szentgotthárdot is említi (7. oldal) és a területfejlesztésre gyakorolt hatásokat nemcsak Heiligenkreuzban, hanem a szomszéd településeken is vizsgálja. A szakanyag 3.1.4. fejezete – az ipari park keletkezésének története – is azt mutatja, hogy Szentgotthárdot is figyelembe vették. 403. oldal 15B4.1. A burgenlandi környezetvédelmi jogász 2008.VIII.27-ei állásfoglalásához a) Megismétli, hogy kifogásolja az alkalmas tervrajzok és térképek hiányát. Az UVE J.5 területfejlesztési szakanyaga tartalmazza a területhasznosítási térképeket, koncentrikus körökben a tervezett létesítmény körül kijelölve a lényeges területeket (10. melléklet). A területhasznosítás további részletes adatai olvashatók a 9, 23. oldalakon (natúrpark, európai védettségő területek), a 39. oldalon (elhelyezkedés Magyarországhoz képest). Az ipari park térképe a 19. oldalon található. Szentgotthárd területhasznosítása a 35-38. oldalon. (1991 és 2007.) A térképek mellett a releváns szempontokat a szakanyag szóban is kifejti. 421. oldal 16.3. Más országok állásfoglalása 16.3.1. Általános állásfoglalások A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium kiegészítést tartott szükségesnek a zajvédelmi számítások terén. Az általános jellegő követelés, hogy a KHT kiegészítéseként egészítsék ki a zajvédelmi számításokat, nem igazán érthetı, hiszen e nélkül is adottak a zajemissziós számítások Szentgotthárd legközelebb fekvı területeire nézve is, v.ö. a szakvélemény 4.3.2. fejezetét. b) a HuMuSz követeli, hogy a magyar területek zajterhelését vessék össze a magyar törvények határértékeivel. A szakértı válaszként a Magyar Környezetvédelmi Minisztériummal folytatott szakmai vitájára utal. c) Több állásfoglalás kérte a zajszint hatásainak részletes kidolgozását. Megjegyzendı azonban, hogy Ausztria irányából a vasútvonal közvetlenül a szentgotthárdi temetı mellett halad, a kórháztól mintegy 100 m-re megy el. Kérik annak vizsgálatát is, ha a vasút egyáltalán nem kerül a szállításokba bevonásra. Szakmai válasz: A zajimmissziós számítások elkészültek és immissziós táblázatokban ill. a különbséget kimutató táblázatokban kerültek bemutatásra. A temetı és a kórház körzetére is készültek számítások. A vasút 0 %-os bevonását is vizsgálták és ennek csak a legcsekélyebb kihatásai lehetnek Szentgotthárd lakott területeire. 16.3.2. Hiányos vagy hamis adatokkal és elırejelzésekkel kapcsolatos állásfoglalások

38

a) Több állásfoglalás hiányolja, hogy a „Zajvédelem” fejezet nem foglalkozik Szentgotthárddal, bár ezt az osztrák ÖNORM is elıírná. Ez a megállapítás nem helytálló: Szentgotthárdra ugyanúgy elkészültek az immissziós számítások és a hatáselemzések, mint Deutsch Minihof és Heiligenkreuz településekre. A projekt következtében csak csekély hatással kell számolni (de kell). Ld. a Jarolim/Flitsch által képviselt magyar felek kifogásaival kapcsolatos állásfoglalást is. c) İriszentpéter is követeli állásfoglalásában a zajvédelmi számítások kiterjesztését Szentgotthárd és körzetére. Válasz: a zajtechnikailag vizsgált területek kiterjedtek Szentgotthárd legközelebbi települési területeire is és minden, a zaj szempontjából releváns forrást vizsgáltak. A távolság növekedésével a zajszint a kimutathatósági határ alatt marad, így humán egészségügyi szempontból irreleváns. Ld. a Jarolim/Flitsch által képviseltekkel kapcsolatos állásfoglalás 4.2.5 és 4.2.6. pontját. 16.3.3. A létesítmény következtében várhatóan fellépı zajimmisszióval kapcsolatos állásfoglalások a) Szentgotthárd és İriszentpéter hasonló állásfoglalásai megállapítják, hogy Magyarországon helyenként már a jelenleg mérhetı zajszint is meghaladja a határértékeket, így annak további növekedése nem megengedhetı. Ez a kifogás szakmai szempontból hibás: a HMP2 és HMP1 mérési helyek mellett nincsenek lakott helyek, ezek közvetlenül az utak mellett találhatók, egyrészt az L 116 országút heiligenkreuzi szakaszán, egyszer pedig Deutsch Minihof bekötıútjánál. Az immissziós számítások Szentgotthárdot az RP SG 01-RP SG 16 számítási pontokon érintik. Az UVE zajtechnikai szakanyaga 6.4. pontban kifejti, hogy az egész terület Szentgotthárdot is beleértve alacsony elızetes zajterheléssel bír. Így nem helytálló, hogy a magyar elıírások szerinti zajvédelmi határértékeket a vizsgált lakott területeken elérik vagy meghaladják a mért eredmények. A vizsgálatok során magas ill. nagyon magas értékeket csak közvetlenül az út mellett lehetett mérni. b)İriszentpéter állásfoglalásában kéri, hogy vegyék figyelembe a Rába völgyének és az İrség-Hanság területeinek különleges élıhelyeit. Zajtechnikai szempontból nem értelmezhetı az a kijelentés, hogy a zaj negatív következményekkel járhat az állatvilágra. A magyar területen fekvı natúrpark határáig a távolság több, mint 2000 méter. Eszerint nem várható a projekt következtében olyan zajimmisszió, amely az adott helyzetet megváltoztatná. V.ö. az RP SG 16-os immissziós pontot, amely a létesítmény helyétıl mintegy 1700 m-re a Rába völgye (natúrpark) felé található, és amelyre az egyes szállítási változatok vasút-közút aránya) sem napközben, sem este, sem éjjel abszolút semmi változást nem jelentettek. c) A PRONAS a 3. közlekedési pont zajvédelmi vizsgálatainak indoklását követelte. Szakmai válasz: Csak a jelenlegi helyzetet feltáró méréseket végezték az út mellett, a mérési eredmények elsısorban a számítógépes programmal számított immissziós szint kalibrálásához kerültek felhasználásra. Szentgotthárd lakott területeinek vonatkozásában a vizsgálathoz alapul vett nulla variánst reprezentatívnak kell tekinteni. d)A PRONAS követeli, hogy vizsgálják meg a meglévı és a jövıbeni üzemekkel való együttes hatást is. Szakmai válasz: Az osztrák jogrend szerint csak a létesítmény által létrehozott hatást kell vizsgálni és megítélni. A meglévı berendezés zajszintjével kapcsolatos megjegyzéseket csak egy panaszeljárásban lehet figyelembe venni. Ez egyébként egy jogi jellegő felvetés.

39

16. 3.4. Közlekedés okozta zajimmisszióval kapcsolatos állásfoglalások a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium követeli, hogy vegyék figyelembe azt az esetet is, ha a hulladékot Magyarország felıl szállítják be…a magyar zajvédelmi határértékeket alapul véve. Szakmai válasz: a hulladék Magyarország felıl való szállítását nem kérvényezték, így nem is ítélhetı meg. A magyar minisztérium zajvédelmi álláspontjával kapcsolatban elmondandó, hogy nem igazán fair, ha a szentgotthárdi lakosság (magyar) elıírások szerinti magas zajterhelését a létesítményre próbálják hárítani, hiszen a létesítmény üzemeléséhez (még a 80 % vasúti beszállítást figyelembe véve is) nem fognak plusz vonatot igénybe venni, hanem a mostani napi 2 vonatot fogják plusz vagonokkal meghosszabbítani. Így a zajszintnek csak minimális, 0,7 dB-es emelkedésével kell számolni – Szentgotthárdnak az UVE-ben bemutatott és táblázatokban is jelzett számítási pontjain; de ezzel is csak napközben, hiszen este sem vasúti szállítást, sem tolatást nem fognak végezni. Az immissziós táblázat mutatja, hogy a közvetlenül a vasút mellett fekvı egyetlen ponton (RP SG09) napközben 56,9 dB várható, ami a magyar elıírt határértékek alatt marad. Az egészségügyi intézmények közelében sem várható kimutatható emelkedés a létesítmény miatti forgalom következtében. Mindegy, hogy a hét melyik napját vesszük alapul. +1 dB-es zajszint-emelkedés irreleváns. Szentgotthárd esetében a várható zajszint nem haladja meg sem a magyar, sem az osztrák határértékeket. Nem hallgatjuk el és nem tagadjuk a hulladékégetı következtében fellépı zajt, annak növekedése azonban nem haladja meg az 1 dB-t. Az adatokat a szakvélemény is tartalmazza. b)Ismétlés A HuMuSz kifogásolta azt a kijelentést, hogy a munkanapokon a jelenlegi szintnél 22 %-kal magasabb teherautó-forgalom a belvárosban (vélhetıen Heiligenkreuzban) még képviselhetı. Ezzel szemben elmondható, hogy a tervezett létesítménybe sem a beszállítás, sem az elszállítás nem fogja érinteni a belvárost sem Heiligenkreuzban, sem pedig Szentgotthárdon. d) A PRONAS rámutat, hogy a beszállított hulladék mennyiség meg fogja növelni a forgalmat és a zajt. A vasút és környéke a leginkább érintett – szálloda, több panzió stb. A tervezett létesítmény ezeket zavarni fogja. Szakmai szempontból ez a kifogás nem helytálló: a Magyarország területén átmenı vasúti szállításokra külön szerzıdés létezik az ún. korridor-szabályozással. Ha a szállítás elsısorban vasúton történne, az valamennyivel megnövelné a Magyarországon át szállított áru mennyiségét, de nem a vonatok számát, hiszen a napi két vonathoz csatlakoztatnának további kocsikat. A zajimmisszió tekintetében ld. még az orvosi szakvéleményt és a magyar minisztérium vonatkozó állásfoglalására adott választ. 17.3. Más országok állásfoglalásai 17.3.1. A HuMuSz kifogásolja, hogy a belvárosban munkanapokon 22 %-kal megnövekszik a teherautó-forgalom. Heiligenkreuzban a B 65-ön teherautók nem közlekedhetnek, ehelyett az elkerülı utat kell használniuk. A megnövekedett forgalmi érték tehát csak az északi irányból (Güssing felıl) érkezı teherautókra vezethetı vissza, melyeknek Heiligenkreuz központján át kell haladniuk.

40

17.3.2. A PRONAS követeli, hogy az S 7 út mellett részletezzék a meglevı úthálózat (fıleg az L 116-os út) megnövekedett terhelését is. A közúti szállítások a régió forgalmát jelentısen növelni fogják. Szakmailag megállapítható: az ASFINAG közlekedési projektje az S 7 /L 116 becsatlakozási pontjára a csomóponti terhelést 2020-ig közölte. 440. oldal c) A Greenpeace Magyarország igazgatója, Mezei Csaba elıadja, hogy a levegıben szállított káros anyagok mennyiségét és kihatását bagatellizálják, az adatok nem felelnek meg a valóságnak. Az a)-tól c) pontokig szakmailag a következık mondhatók el: a létesítmény emissziós adatai a benyújtott anyagokban eljárástechnikai szempontból elegendıek és helyesek; ezt a már mőködı létesítmények is megerısítik. A megadott füstgáz-mennyiségek is helyénvalók ill. a vonatkozó kifogások nem állják meg a helyüket. (ld. adatok a 440. oldalon). Az alkalmazott füstgáztisztító a legmagasabb mőszaki színvonalnak felel meg, a határértékek részint szigorúbbak, mint az AVV elıírásai, a várható emissziós adatok lényegesen alacsonyabbak, mint a beadott anyagokban szereplı adatok. 447. oldal 18.3. Más országok állásfoglalásai 18.3.1. Általános állásfoglalások Füstgáztisztítás, filterek, katalizátorok cseréje, finom por terhelés, ammónium éves mennyisége… A projekt anyagok a létesítmény részletes leírását tartalmazzák. A káros anyag kibocsátás félórás, napi és éves középértékkel mind az örvényágyas kazánra, mind a segédkazánra adott. A füstgáz tisztítása után visszamaradt poremissziót finom pornak vettük (PM10) és figyelembe vettük a terjedési számításoknál. A füstgáz tisztításánál (katalitikus nitrogénmentesítés) alkalmazott ammónia mennyiséget a Mőszaki Projektleírás, B.4 melléklet (Energia- és anyagadatok) 14. old. 1-6 táblázat (Üzemi eszközök áttekintése) tartalmazza. b) A HuMuSz ellenırzést követel a szőrık és katalizátorok cseréje felett… füstgáz monitoring …adatrögzítés. Az anyag megadja az emissziót mérı berendezéseket, az adatrögzítést és kiértékelést, valamint a határérték-átlépéskor szükséges intézkedéseket. Az emissziós értékeket, a méréstechnikát és a monitoring rendszert a jelen szakvélemény és az elıírások (1,3,4,5,6,7) is tartalmazzák. 18.3.2. A fluid ágyas berendezés káros anyag kibocsátása és annak felügyelete a) A Magyar Minisztérium kérte annak a mérési rendszernek a bemutatását, amely az égetı emisszióit tartalmazza, valamint a monitoring-rendszerét, ami az emisszió által érintett lakott területek légszennyezettségi állapotát ítéli meg, ill. hogy a magyar fél hol tekinthet bele az adatokba. Válasz: az emissziós értékek, a méréstechnika és a monitoring tekintetében a Hulladékégetési Rendelet (AVV) (9,10,11,12,13 §) valamint az elıírások (1,3,4,5,6,7) tartalmaznak szabályozást. b)Több állásfoglalás kéri az éves emisszió mennyiség megadást.

41

Szakmai válasz: A várható mennyiségeket azon anyagok vonatkozásában is, amiket az AVV nem tartalmaz, a 4.2.11. kérdés alatt részleteztük. Valamennyi összetevı (több száz), melyek egyébként nemcsak a hulladékégetıben keletkeznek, hanem bármilyen tüzelıanyag / üzemanyag elégetésénél (szén, fa, főtıolaj, dízel, benzin stb.) kimutatása egy nagy tudományos projekt lenne túl nagy ráfordítással, a meglévı tudományos eredmények fényében nincs is rá szükség. c)Szentgotthárd hiányolja az UVE-ben annak igazolását, hogy az emisszió megfelel a nemzeti szabványoknak. A Co,Hg, PCDD/PCDF és dioxin emissziós értékei éppen a magyar határértékeknek felelnek meg. Válasz: A létesítménynek a hulladékégetési rendeletnek kell megfelelnie. Ezt a megfelelést a szakvélemény vizsgálta. Emellett egy sor más emissziós határérték tekintetében elıírások születtek. Minden határérték azonos vagy szigorúbb, mint a magyarországiak. Az üzem közben várható eredmények azonban az érvényes határérték alattiak lesznek. (ld. 3.1.5. ill. 4.2.11. kérdés válaszát). d)A HuMuSz szerint nem történt említés, hogy mely referencia-üzem adatai alapján adták meg az emissziós adatokat. Részint BAT fölötti magas adatok. Káros anyagok éves mennyisége is kellene. Válasz: nem jogos. A Mőszaki Projekt plauzibilitását a szakvélemény vizsgálta, hasonló létesítményekkel összehasonlította (ld. 3.1.6. kérdést is, 29. táblázat). A kérvényben szereplı káros anyag határértékek szigorúbbak, mint az AVV adatai ill. a meglévı berendezéseké. Az üzemi adatok még ennél is alacsonyabbak lesznek (SO2, PM10, HF stb.). A mőszaki projekt kétség kívül megfelel a BAT követelményeinek. Az éves teljes emisszió ill. az ebbıl levezett immisszió megadása csak a most meglévı alapterhelés szintjével együtt ésszerő. Ld. Meteorológiai stb. szakvéleményt. d)A HuMuSz hiányolta a monitoring rendszer leírását. Folyamatos dioxin ill. nehézfém-mérésre van lehetıség. Válasz: az emissziós határértékek, a méréstechnika és a monitoring a hulladékégetıkrıl szóló rendelet vonatkozó fejezeteiben és az elıírásokban van szabályozva. Ennek megfelelıen a következı paraméterek mérése folyamatos: égéstér hımérséklet, füstgáz térfogatáram, füstgáz hımérséklet, nedvességtartalom, nyomás, O2, NOx, CO, Corg, SO2, HCl, NO, NO2, por, Hg és vegyületei. Az NH3, HF (a 4. elıírás hatályba lépésekor), a nehézfémek illetve a Cd és Tl valamint a PCDD/PCDF mérése nem folyamatos. A dioxinokat jelenleg nem mérik folyamatosan, idıközben már létezik viszont egy folyamatos mintavételi rendszer, amit a BREF-kézikönyv is megemlít. (140 old. Ff, 2.8.2 ill. 2.8.3.). f) A DataBridge szakvélemény (Nagy Ferenc) hiányolja a nemzeti határértékeknek való megfelelés kimutatását. Kritizálja az adatok bemutatását, de megállapítja, hogy az elıirányzott modern technológia kapcsán az emissziós határértékek meghaladása nem várható, bár néhány összetevı tekintetében az emisszió feltehetıen el fogja érni a határértékeket: Co, Hg, PCDD/PCDF, Dioxin. Válasz: A Databridge és a jelen szakvélemény is azt állapítja meg, hogy az örvényágyas berendezés emissziós határértékeit a technika jelenlegi fejlettsége határolja be. A segédkazán vonatkozásában utalunk a gépészeti szakvélemény megállapításaira. 18.3.3. A tervezett örvényágyas berendezés füstgáztisztítójának technikájával kapcsolatos állásfoglalások Több állásfoglalás hiányolja, hogy konkrét – BREF referenciával, vagy számítással megalapozott – elemzés hiányzik, az energia-hatékonyságin kívül. A szakértı szerint a BAT-értékelés tekintetében a fenti állásfoglalás kijelenti, hogy a mőszaki projekt megfelel a technika legújabb fejlettségi szintjének. A BAT értékelés a szakvélemény részét képezte (ld. 3.1.5.) 42

b) Szentgotthárd és İriszentpéter kéri a füstgáztisztító technológia adatait és hogy ellenırizhesse a füstgáztisztító filterének cseréjét ill. független ellenırzést kér. Válasz: ld. fent. Az engedélyezett határértékeket egyébként is csak a részegységek megfelelı cseréjével lehet biztosítani. c)Szentgotthárd kéri az éves ammónia mennyiséget. Mőszaki Projekt, B4 melléklet, 14. old, 1-6. táblázat. d)A HuMuSz kritizálja a füstgáz tisztítás nem kielégítı leírását. Válasz: A Mőszaki Projekt kellıképpen leírja a technológiát és az alkalmazott egységeket. Az olyan primer elıírásokat, mint pl. hogy a füstgázt 2 másodperc hosszan kell minimum 850 oC-on tartani, természetesen figyelembe vesznek. AVV és egyéb elıírások betartásra kerülnek. e)a HuMuSz kételkedik a környezetnek hosszú ideig ellenálló szerves káros anyagok (POP) emissziós adataiban. Válasz: szakmailag ez nem helytálló: a hasonló berendezésekben a dioxin mérések azt mutatják, hogy a tényleges értékek legalább egy nagyságrenddel csekélyebbek, mint a határértékek (3.1.5, 29. táblázat). Még az emisszió megkétszerezıdése esetén is messze a határérték alatt maradnának. A létesítmény beindításakor jelentkezı problémák ismertek, ezekre tér ki a 17. utasítás. 18.3.4 Az üzemzavarok következtében fellépı károsanyag-kibocsátással kapcsolatos állásfoglalások a) Szentgotthárd és İriszentpéter kéri az éves ammónia mennyiséget, különös tekintettel a nem rendeltetésszerő használatra vagy egy üzemi balesetre. A 2.3.2 fejezet foglalkozik a biztonságtechnikailag lényeges elemek elemzésével. Eszerint a létesítményhez legközelebb lakók esetében a maximális HMW 1 mg/m3 lehet. A HuMuSz hiányolja, hogy nincs arra adat, hogy milyen kihatással lenne, ha a füstgázok egy üzemzavar következtében tisztítás nélkül lépnének ki a szabadba. Válasz: szakvélemény 2.3.5. fejezete. Ebben az esetben az üzemzavaroknál alkalmazandó 2. forgatókönyv lép életbe. A tisztítatlan füstgáz kilépése azonban nem okozna gondot, hiszen ekkor azonnal automatikusan leáll a szilárd tüzelıanyagok beadagolása. A fluid ágyon még bent lévı anyag optimális körülmények között néhány perc alatt elég. A ciklonos porleválasztás ilyenkor is mőködik. A fennmaradó káros anyagok kis mennyisége és nagy hígítása miatt veszélyeztetés nem állna fenn. 469. oldal 19.3. Más országok állásfoglalásai 19.3.1. Általános állásfoglalások Általános vízgazdálkodási ügyek A vízgazdálkodással kapcsolatos általános magyar álláspontokkal kapcsolatban a vízszennyvíz szakterület megállapítja, hogy a mőszaki projektben és az UVE-ben bemutatott óvintézkedések alkalmasak arra, hogy a felszíni vizek károsítását megakadályozzák. A szakvélemény 3.2. fejezetében rögzített feltételek mellé egyéb óvintézkedéseket írtak elı (üzemzavarokat is figyelembe véve). A HuMuSz állásfoglalásával kapcsolatban utalunk a szakvélemény 2.5. és 2.7, 3.1.8. és 3.1.9. pontjaira. Az alternatív helyszínek vizsgálatát a víz-szennyvízgazdálkodási szempontok semmiképpen nem indokolnák, az üzemi szennyvíz kis mennyisége miatt. Szentgotthárd felvetése – vízerımő létesítése a Rábán – teljesen új, átfogó projekt kidolgozását igényelné, ennek szakmai megítélése sem lehetséges a jelen szakvélemény keretei között.

43

19.3.2. Állásfoglalások a felszíni vizekre és a talajvízre gyakorolt hatással kapcsolatban A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium elıadja, hogy a segédkazánból a csatornahálózaton keresztül iszappal és maradvány anyagokkal szennyezett víz kerülhet a jennersdorfi tisztítóba, amiben az alkalmazott nátronlúg és sósav miatt magas a nátrium koncentráció. A tisztító nem tudja eltávolítani ezt a nátriumot, ami így a Lapincsba és a Rábába kerül. Ezekben a vizekben a – fıleg Ausztriából származó – nátrium terhelés már amúgy is magas, ami nem teszi lehetıvé, hogy a folyóvizeket öntözésre használják. A terhelés növekedése nem megengedett. Válasz: a szakvélemény 3.1.9. pontja utal rá, hogy a létesítmény szennyvizében szállított emisszió nem károsíthatja a jennersdorfi szennyvíztisztítót és a felszíni vizeket. A projekt leírás nem irányozza elı a felszíni és/vagy felszín alatti vizek hőtésre való használatát. Az osztrák-magyar vízügyi bizottság 2007. márciusi szakértıi jelentése megállapítja, hogy 2006 tavaszán a Lapincs – Szentgotthárd mérési állomáson 34,9 mg/l éves klorid középértéket mértek, a szulfát koncentrációja 22,5 mg/l volt. Látható, hogy a jennersdorfi szennyvíztisztítóból kikerülı víz a megengedett immissziós értékek alatt marad. A vizek állapotának rosszabbodását ki lehet zárni. A nátrium-emisszió tekintetében (ld. szakvélemény 2.5. pontja) megállapítható, hogy a Rendelet C melléklete szabályozza a hőtı és gız elıállító rendszerek vizének csatornahálózatba való bevezetést, ebben a nátrium nyilvános hálózatba való bevezetését nem korlátozzák (indirekt bevezetés). A nátriumra vonatkozóan a felszíni vizek kémiai vízminıség célértékeirıl szóló rendelet (QVZ Chemie OG) sem ad meg paramétert. A magyar Környezetvédelmi Minisztérium megállapítására, miszerint az ammóniás rendszer üzemzavara esetén nem lenne kizárható, hogy a csapadékvízelvezetı hálózaton keresztül nagy ammónia-ammónium ion tartalmú szennyvíz kerülhet a Lapincsba, a válasz a következı: Ha az üzemelésre és a raktározásra vonatkozó elıírásokat betartják, akkor nem kerülhet ammónia-ammónium ion tartalmú víz a felszín alatti ill. a felszíni vizekbe. Az örvényágyas berendezés mőködtetéséhez szükséges vizeket veszélyeztetı anyagok (pl. ammónia-ammónium ion tartalmú víz) kezelése a talaj felé szigetelt, a csatornahálózattal összeköttetésben nem álló területeken ill. kellı tároló és leválasztó berendezésekkel ellátott helyeken történik (pl. olaj átvétel, dízel töltıállomás). A tárolás szigetelt tartályokban, ill. kádakban, medencében megoldott, ezek szivárgásmentességét ellenırzik. Utal a szakvélemény 2.4.3, 2.8, 3.1.4, 3.1.10 és 3.1.11 és 3.2. ill. 4.2.4. fejezetére. A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium és a PRONAS felvetésére, miszerint az égetımő hamuja vízben oldódik, így annak tárolása veszélyeztetné a talajvizet, elmondhatjuk, hogy a helyszínen nem terveznek a szabadban építendı tároló- illetve kiszolgáló helyeket, tehát a csapadékvíz ilyen anyagokkal való szennyezıdése kizárt. Csak a nagyobb alkatrészek és fémhulladék tárolását tervezik a szabadban, de ezeket is lezárt konténerekben. Ld. Szakvélemény 2.2.5 és 3.1.10. pontjai. A Környezetvédelmi Minisztérium álláspontja, miszerint tőz esetén a felszíni vizek szennyezıdése elkerülhetetlen, összefoglalva megállapítható: azt nehéz megállapítani, hogy mennyi lesz az oltóvíz. Hátrányos kihatással azonban nem kell számolni, mivel a tüzelıanyag-átvétel pinceszintjén 400 m3-es oltóvíz-befogadó medence található. Ez elé egy leválasztó kamrát építenek, ami a nagyobb lebegı részek leválasztását szolgálja. A főtıolaj-tároló területén egy 1.300 m3 térfogatú befogadó medence épül, ami a külsı területeken keletkezı oltóvizet tudja befogadni.

44

Az összegyőlt oltóvizet elızetes elemzés után vagy a jennersdorfi tisztítóba, vagy szükség esetén külön kezelı berendezésre juttatják. A probléma egyébként helyszíntıl nem függ, így nem lehet az adott helyszínen való építés elleni érv. Az ammónia-ammónium ion tartalmú létesítmény tekintetében a fentebb kifejtettek érvényesek. A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium felvetésére, miszerint vízvédelmi szempontból sem a közvetlen, sem a közvetett hatásterület nem lett kijelölve: a felszíni vizek tekintetében a hatásterület Magyarországot is érinti, de nem lett elemezve. Válasz: a tervezett létesítmény felszíni vizekre való hatását Heiligenkreuz Ipari Parkban, a létesítmény helyszínén a mőszaki projekt és az UVE is kellıképpen leírja, ld. szakvélemény 2.2. és 2.8. pontja. Ha a tervezett létesítmény az elıírtaknak megfelelıen épül, akkor nem kell a felszíni vizekre hátrányos hatásokkal számolni sem Ausztriában, sem Magyarországon. Kiegészítés: a csapadékvíz, az üzemi és háztartási szennyvíz elvezetése kizárólag a Heiligenkreuz Ipari Park meglévı létesítményein (csatornahálózat, stb.) keresztül történik. Ezeket a Magyar Köztársaság jóváhagyásával engedélyeztük. 480. oldal f) A projekt gyermekek egészségét orvosi szempontból a semmiképpen nem veszélyezteti. 481. oldal 20.2.2. Speciális felvetések a) Dr. Paller Judit közegészségügyi orvos megállapításai környezethigiéniai és epidemiológiai szempontból sem helytállók. Bemutatja Magyarország halálozási adatait (2000-2004), ami Szentgotthárd ill. Vas megye területén az átlagos érték fölött mutat két halálokot: 65 év alatti férfiaknál 25 esetben a légzıszervi megbetegedések (elsısorban bronchitis, tüdıembólia és asztma) miatt állt be a halál, miközben a nık nem mutattak a véletlenszerő értékek fölötti számú megbetegedést (10 eset), és 49 új megbetegedés nıknél, anélkül, hogy a férfiaknál ez az érték erısen megemelkedett volna (70 eset). Egy adott településen az effajta különbségek adódhatnak akár az alkalmazott statisztikai módszerek következtében, akár abból, hogy másképp élnek a nık, mint a férfiak. Az állásfoglalás sajnos nem közöl adatokat a 15 év alatti és 65 év fölötti népesség halálozási okairól és nem jellemzi a rosszindulatú új megbetegedések fajtáit, tehát nem tisztázódik, hogy miért emelkedik meg ezek száma a fiatalabb nıi lakosság körében. A fiatalabb férfiak légzıszervi megbetegedéseirıl spekulációkat kezd a külsı körülményekrıl, miközben úgy tőnik, nem állnak rendelkezésre adatok a szentgotthárdi dohányzási szokásokról, hiszen csak általános utalás történik az „OLEF” adatokra. A jelenlegi adatokból nem válik nyilvánvalóvá, hogy a szentgotthárdi lakosság egészségügyi terhelése mekkora és hogy melyik népesség csoportot ez hogyan érinti. A levegı káros anyag terhelését 2007 májusában 2 héten keresztül mérték, az adatok humán egészségügyi vonatkozásait Mag. Scheicher asszony elemzi a meteorológiai szakanyagban. E tekintetben sem az UVE, sem dr. Paller asszony adataiból nem vonható le az a következtetés, hogy a szentgotthárdi lakosság nagyobb környezeti terhelésnek lenne kitéve, mint a szomszédos településeké. Emellett a projekt által létrehozott többletterhelés elhanyagolhatóan alacsony szintő lesz, Szentgotthárdon pedig még alacsonyabb, mint a hulladékégetıhöz közelebb fekvı településeken.

45

487. oldal 20.3. Más országok állásfoglalásai 20.3.1. Az általános egészségügyi állásfoglalásokhoz a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium hiányolta, hogy az UVE nem tér ki a szentgotthárdi és ıriszentpéteri lakosság életminıségét és a területhasznosítást befolyásoló hatásokra. Rámutat, hogy férfiak esetében magasabb a légzıszervi megbetegedésben elhunytak száma, ami az országos átlag csaknem négyszerese. Nıknél kiemeli a tumoros megbetegedések miatti halálozás gyakoriságát. Szakmai válasz: Nem tisztázott, hogy Vas megyében miért magasabb két mortalitási adat a szokásosnál, de ennek inkább a nemekre jellemzı életviteli szokások lehetnek az okai, mint a külsı környezet, ami férfiakat és nıket egyaránt érint. Az országos átlagtól mutatott ilyenfajta eltérés egyedileg vizsgálandó, oka lehet többek között az egyes településeken szokásos életviteli különbség is. Spekulatív annak magyarázata, hogy mi okozhatja a fiatalabb nık tumoros megbetegedéseinek magasabb számát Vas megyében. Az adatokból nem derül ki, hogy Szentgotthárd lakossága mennyire van egészségügyileg megterhelve és miért. Mivel a projekt következtében fellépı többletterhelés elhanyagolható, így ez nem is vezet a lakosság egészségügyi állapotának változásához, még kevésbé a halálozási statisztika módosulásához. A lakosság egészségügyi állapotának epidemiológiai vizsgálata mindenképpen ajánlatos, kockázati tényezıként legalább az érintett csoportok dohányzási szokásait fel kéne mérni, de ez a jelen projekt figyelemmel kísérése szempontjából nem hozna többleteredményt. Az emisszió és immisszió ellenırzése erre lényegesen jobb eszköz, ami már preventív módon hatni képes. c) A HuMuSz kifogásolja, hogy olyan immissziós prognózist vettek alapul, melynek eredményeit már össze is hasonlították a nemzetközi szakirodalom megfelelı határértékeivel. A szakértı ezzel szemben elmondja, hogy a humán egészségügyi szakvélemény csak az egészségügyi kihatásokat képes megítélni és a tényleges hasznosításokból tud kiindulni. 20.3.2. Közlekedésre vonatkozó állásfoglalások a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium kifogásolta, hogy az UVE-bıl nem válik világossá, hogy honnan származik a hulladék. Vasúti szállításnál annak kihatásait vizsgálni kell. A szakértı kifejti, hogy a vasút mellett lakók leginkább érintett körére vizsgálták a legrosszabb esetet. Teherautókon való beszállítás magyar területeket nem érint. b) A Környezetvédelmi Minisztérium kifogásolta a zajterhelés számításának módszertanát és követelte, hogy az átlagos ill. a legkevésbé kedvezı napi vasúti forgalmat is vegyék figyelembe az alapterhelés számításánál… tervezzenek arra is, hogy 80 %-a a beszállításnak vasúton történik…a magyar határértékeket kell figyelembe venni. A szakértı rögzíti, hogy az elvégzett vizsgálatok fényében az egészséget károsító ill. a nem megengedhetı zajszint ill. zajszint változás kizárható. Figyelembe vették a hétköznapokat és a hétvégéket is, valamint a 80 %-os vasúti arányt ill. 100 % teherautó arányt is. Az eredmények nem csak az osztrák határértékeket, de a WHO környezet egészségügyi kritériumait is teljesítik, valamint az EU ajánlásait is. c) İriszentpéter, Szentgotthárd önkormányzata felvetéseire a szakértı válasza: vizsgálták a 100 % teherautós beszállítást is. Hatása már Ausztriában is elhanyagolható, Magyarországon pedig még alacsonyabb lesz, hiszen Magyarországon nem megy át a

46

forgalom. A 80 % vasúti szállítás környezethigiéniai szempontból kívánatosabb. Ennek elıfeltétele, hogy a vasút mellett lakók zajterhelését adott korlátok között tartsák, amire a projekt megfelelı intézkedéseket tervez. Mivel nem közlekedik plusz vonat, így nem lesz sem a temetı környékén, sem lakóterületen többletterhelés. Kórházak, gyermekek, fiatalok sem kapnak nagyobb terhelést. Ha optikai terhelés orvosi kihatással bírhat, úgy erre az orvosi szakvélemény 52. oldala „Lelki hatások” címmel tér ki. Magyar oldalon a lakosságra gyakorolt hatás mindenképpen elhanyagolhatóan alacsony. d) a HuMuSz kifogására a szakértı rögzíti, hogy mind a káros anyag, mind a zajimmisszió változásait és mértékét vizsgálták, az érzékeny pontokon is. d) A PRONAS elıterjesztésére a szakértı megállapítja, hogy a létesítménybe Magyarország felıl nem történik majd beszállítás. Különbözı forgatókönyvek készültek, a legkedvezıtlenebb sem jelent veszélyt az egészségre. Orvosi szempontból a vasút mellett élık (szállodák, panziók, éttermek, egy szociális és rehabilitációs központ) sem éreznek majd negatív hatást. Szentgotthárd polgármesterének felvetésére a szakértı ellenveti, hogy a létesítménnyel kapcsolatba hozható valamennyi zajforrást kiszámították és Szentgotthárd városára és más lakott településekre is vizsgálták (12,13. táblázat). Kórházak zajhigiéniai elıírásai is betartásra kerültek és a temetı látogatóit sem zavarhatja a vasúti forgalom a megengedettnél nagyobb mértékben. Ha vasúton 0 % szállítás történik, az Szentgotthárdra nézve nem rontja a helyzetet. A közlekedési prognózisok szerint nem kell a közlekedési balesetek számának növekedésével számolni és Szentgotthárdra nézve ez annál is inkább igaz, mivel a teherautós szállítás csak Ausztrián keresztül történik. 20.3.3. A levegıben szállított káros anyagokkal kapcsolatos felvetésekre a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium aggódik, hogy az erısen terhelt régióban a PM10 értékek meg fognak növekedni. Ez a tüdı- és tumor megbetegedések következtében nagyobb fokú mortalitást eredményez. A szakértı egyetért azzal, hogy nagyobb területen (Oberwart településig) a finomporterhelés tekintetében (PM10) szükség lenne egy intézkedés-sorozatra. A fı okot a közlekedésben és a fatüzelésben jelöli meg. Heiligenkreuz Ipari Park körzetében még nem került sor az értékek nem megengedett szintő túllépésére (2006-ban csak 3 eset, 2007-ben 8 eset a 30 megengedettel szemben), de bizonyos meteorológiai helyzetben, nagy emisszió esetén valamint távolról odaszállított (a mezıgazdaságban alkalmazott ammónium és a nem Ausztriában fekvı ipari telepek SO2 kibocsátásából származó) ammónium-szulfát, továbbá ammónium-nitrát értékek és a PM10 napi középértékének meghaladása sem kizárt. A hulladékégetı azonban nagy valószínőséggel nem fog ezekhez az értékekhez hozzájárulni. A megadott csekély PM10 terhelés, ami a projekt és a nagyobb forgalom miatt felléphet, nem vezet a napi vagy éves középérték megemelkedéséhez. Ennek ellenére a jelen szakvélemény az UVE-hez képest a PM10 emisszió szigorúbb, 5 mg/m3 szintre való leszorítását írja elı. Az egészségkárosító hatást már a legnagyobb koncentrációt mutató ponton, a létesítménytıl északnyugatra is egészségügyileg irrelevánsnak kell besorolni, a halálesetek növekedésének számával vagy az aktív korú nık tumoros megbetegedéseinek sőrősödésével a projekt következtében semmiképpen sem kell számolni.

47

b)A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium a poremisszió következtében a porszemeken megtelepülı más szennyezıdések (nehézfémek, dioxin) megnövekedésétıl is tart. A szakértı ezzel szemben megjegyzi, hogy akár élethosszig tartó expozíció esetén sem volt kimutatható a poremisszió következtében megjelenı toxikus vagy karcinogén anyagok egészségre káros mennyisége. c) A Környezetvédelmi Minisztérium a magas meglévı terhelésre utal, a projekt körzetében végzett mérések már ezt bizonyítják. Válasz: Mag. Scheicher asszony szakvéleménye kimutatja, hogy a szennyezettség nagy területen fennáll, helyi emisszió-források azt kevésbé befolyásolják. A hulladékégetı sem fog ezen a helyzeten változtatni. d)Szentgotthárd polgármesterének állásfoglalásához válasz: a poremisszió már most is többször meghaladja az egészségre ártalmatlan értékeket, a régió minden városában. A projekt ezen a helyzeten valamennyit még javíthatna is (ha a hulladékhıt eddig szilárd tüzelıanyaggal főtött helyiségek főtésének kiváltására használnák). e) HuMuSz állásfoglalására válasz ld. eddig f) HuMuSz további állásfoglalására: Az EU határértékei kötelezıek Ausztriára és Magyarországra nézve is. A WHO értékei nem kötelezıek, de a szakvélemény ezeket is figyelembe vette, ill. mindig azt, ami a szigorúbb elıírás. A PM 2.5 tekintetében sem várható egészségkárosító hatás, még akkor sem, ha 100 %-ban ez lenne a finomporemisszió. g) PRONAS felvetésére a válasz tartalmilag megegyezı az elızı kérdésre adott válasszal. h) HuMuSz felvetésére a szakértı kifejti, hogy a PCDD/PCDF és nehézfémek terén hatásküszöbértékek léteznek. Csak a genotoxikus anyagoknál nincsenek hatásküszöbök. A hatásküszöb nélküli káros anyagok egészségkárosító hatásának kizárása az élet napi kockázataival hasonlítható össze. A dioxin hatására vonatkozóan tanulmányok és reprodukálható eredményő vizsgálatok készültek. Rákkeltı hatását a (British Society of Ecological Medicine-nel szemben) tudományosan elismert International Agency for Research on Cancer foglalta össze. Az idézett „The Health Effects of Waste Incinerators” jelentést egyetlen tudományos folyóirat sem vette át publikálásra és Nagy-Britanniában is kritikák érték (http://www.ecomed.org.uk/content/IncineratorSurrey.pdf): 20.3.4. A tápláléklánc károsodására vonatkozó állásfoglalásokhoz: a) İriszentpéter Önkormányzata, Szentgotthárd Polgármesteri Hiv.: Válasz: az İrség és a Vendvidék akár bioélelmiszer termelése sem szenved kárt a projekt következtében, hiszen a környezetben felhalmozódó mérgek, pl. a nehézfémek oly csekély mértékben kerülnek ki a berendezésbıl, hogy nem jelentenek mérhetı szennyezıdést a táplálékláncban. Ennek bizonyítására ellenırzik majd az emissziót, az immissziót és az indikátor-növényeket. b) İriszentpéter jegyzıjének megállapításával szemben az İrségben (nemzeti park és környéke) biztosan nem kell a állati takarmányokban és élelmiszerekben mérhetı szennyezıdésekkel számolni.

48

c) A HuMuSz állásfoglalásához, 102. old. Válasz: A szakértı véleménye szerint minden bizonnyal fordítási hiba adódott. Az eredeti anyagban a következı áll: „A jövıben sem zárható ki, hogy a felszín terhelése következtében nehézfémek nagyobb mennyiségben jutnak be növényekbe, így a táplálékláncba is”. d) A HuMuSz elıterjesztésére elmondható, hogy a legsúlyosabb baleset a hulladéktároló teljes leégése lenne, ezt azonban többszörös biztonsági intézkedések hivatottak megakadályozni. Ha mégis bekövetkezne, itt is –mint minden tőznél – az oltásig PCDD/F léphetne ki a levegıbe, de csak olyan rövid ideig, hogy nem lenne káros következménye a közelben lakókra. Tőz után is mérhetı elvben, hogy a termés szennyezıdött-e. A kontamináció azonban a mérhetı szint alatt marad minden esetben. e) A HuMuSz egy tanulmányt idéz, amely szerint Franciaországban egy hulladékégetı közelében gyakoribbá váltak a rákos megbetegedések. A szakértı válasza: a besancon-i hulladékégetı mőködésével a megbetegedés gyakoriságát nem lehetett közvetlen összefüggésbe hozni, de ennek kapcsán modernizálták az összes francia hulladékégetıt. Ma már ott sem mérhetı a létesítmények közelében lakók vérében megnövekedett PCDD/F érték. Az itteni létesítmény következtében nem kell a halogén-szénhidrogének és nehézfémek felszaporodásával számolni a táplálékláncban és az emberi szervezetben, mivel a kibocsátás a háztartási főtések emissziójának törtrésze alatt marad. 20.3.5 Az egyéb terhelésekkel kapcsolatos elıterjesztések a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium kifejtette, hogy a létesítmény füstgázának látványa egyéb hosszú távú (pl. lelki) hatásokat okozhat. A szakértı megjegyzi, hogy a látvány a magasabban fekvı helyeken, ahol nem kitakarható, a legzavaróbb, de ott sem alkalmas arra, hogy önmagában veszélyeztesse a lakók egészségét. Az érintett lakott területeken humán egészségügyi szempontból nem várható a tartós és meg nem engedett károsító hatás. Hivatkozik a Prof. Kofler által kifejlesztett toxikológiai modellre, melynek az a lényege, hogy testi reakciók léphetnek fel releváns immisszió nélkül is. (ld: Aurand et al.: Umweltbelastung und Ängste. Westdeutscher Verlag GmbH, Opladen 1993.) Ennek megelızésére Kofler prof. szerint a következı tudnivalók jelölhetik ki a létesítmény üzemeltetıjének és a törvényhozásnak a feladatait:

-

-

Az egyénre tekintetében a toxikológiai szimptomatikus tisztázni kell, milyen információkkal rendelkezik az egyén el kell magyarázni az egyes határértékeket tisztázni kell, hogy a toxikológiai nem betegség Az üzem és a törvényhozás tekintetében: a legmodernebb technológiát kell alkalmazni minden potenciális emissziót limitálni kell emisszió, immisszió és egyéb releváns értékek felülvizsgálata (folyamatosan rögzítve az eredményeket) az eredeti feljegyzett értékek legyenek nyilvánosak kerülni kell a black box helyzetet minden szakértı nyilatkozata legyen felülvizsgálható

49

-

visszacsatolási mechanizmusok beiktatása szakirodalom hozzáférhetıvé tétele kellı idıben tájékoztatás a tervezett építkezés ill. változtatások elıtt.

Egészségügyi szempontból összefoglalva megállapítható: - A létesítmény által jelentett optikai zavarás nem jelent az életre ill. az egészségre nézve veszélyt. - Az optikai zavarás csökkentésére tett intézkedések elegendıek arra, hogy a jó közérzet meg nem engedhetı, hosszú távon fennálló zavarását megakadályozzák. Humán egészségügyi szempontból további kompenzációs intézkedések nem szükségesek. b)Szentgotthárd, İriszentpéter felvetésére: Egy vonat látványa még gyermekekre sem gyakorol egészségügyileg releváns hatást. A létesítmény látványa nem lesz „monumentális”. Szentgotthárd, a fürdı, az İrség és a Vendvidék felıl nézve sem várható toxikológiai hatás, ha az említett intézkedéseket megteszik, amikhez a projektgazda a maga részérıl megtette a hozzájárulást.

23. Összefoglaló értékelés A döntés az elvégzett vizsgálati eljáráson alapul, különös tekintettel a javított benyújtott projektanyagokra, az ezen alapuló szakvéleményre és a környezeti hatást elemzı szakvéleményekre, a szóbeli tárgyalás eredményeire és a felek ill. a bevont hatóságok nyilatkozataira. Az e döntés alapját képezı szakvélemények módszertani szempontból kifogástalanok, logikusak, nem állnak ellentmondásban az élettapasztalatokkal, a gondolkodás törvényeivel. A közigazgatási bíróság állandó bírói gyakorlata szerint egy arra alkalmas szakértı által készített, az élettapasztalatoknak és a gondolkodás törvényeinek megfelelı szakvéleményt csak ugyanazon a szakmai színvonalon álló szakvéleménnyel vagy szakmailag megalapozott érvekkel lehet érvényesen megtámadni (VwGH 25.4.2003, 2001/12/0195 stb.). Csak az élettapasztalatoknak és a gondolkodás törvényeinek ellentmondó kijelentésekre lehet szakértıi megalapozottság nélkül rámutatni. Dr. Schorling szakvéleményének kivételével a kifogással élık nem mutattak rá ilyen ellentmondásokra az egyes szakvéleményekben. A szakvélemények a felvetéseket logikusan és helytállóan kezelték és cáfolták, amennyiben jogosak voltak, az aggályok figyelembe vételével a megfelelı szakterületekre utasítások születtek. Dr. Raunikar 2008.XI.25-ei levelében dr. Schorling ugyancsak 2008.XI.25-ei két állásfoglalását (címük „Megjegyzések” ill. „Válasz”) mutatta be. Ezen állásfoglalások sok tekintetben azonos tartalmúak, így a továbbiakban együtt kezeljük ıket. Dr. Schorling lényegében megismétli az UVE immissziós prognózisával kapcsolatos kritikáját és ezekkel ismét szembe állítja a 2008.IX.25-ei, már a szóbeli tárgyaláson is elıterjesztett magán szakvéleményt. Az immár Dr. Schorling által is elıadott érvek nem meggyızıek, hiszen az általa készített immissziós prognózisnak számtalan gyenge pontja van; különösen, mivel Dr. Schorling immissziós prognózisa nem a rendelkezésre álló mérési adatokon, hanem irodalmi adatokon alapul, melyek a konkrét helyzet tekintetében nem helyesek; emellett Dr. Schorling a közúti közlekedés non-exhaust emissziójára olyan feltételezésbıl kiindulva számol, ami független a forgalmi helyzettıl, a sebességtıl és az út típusától.

50

Ez a két szempont azt igazolja, hogy Dr. Schorling szakvéleménye absztrakción alapuló szemléletmódból indult ki, ami az UVP-G 2000 szerint megkövetelt konkrét megítélést nem elégíti ki. A bizonyítékok értékelésénél a „számítás helyett mérés” alapelvbıl kiindulva az UVE adatait, és a környezeti hatást taglaló szakvélemények adatait vettük alapul. Dr. Schorling az UVE terjedési modelljét kritizáló megállapításait sem tudta bizonyítani; a hatóság számára az a mértékadó, hogy az UVE-ben konkrétan használt immissziós prognózis a várható terheléseket a lehetı legtalálóbban ábrázolja és az erre használt modell az adott bizonyítási célra alkalmas. Nincs jogi elıírás arra, hogy egy alkalmas módszer mellett további, részint más szakmai alapokról kiinduló modelleket is alkalmazni kellene. A közigazgatási bíróság 2003.VI.27-ei, 2002/04/0195 sz. döntésével világossá tette, hogy nem áll fenn jogi kényszer arra, hogy egy bizonyos modellt – Gauss vagy Lagrange – válasszanak; ezt tette az UVE és a környezeti hatásokat elemzı szakvélemények is; a – konkrét esetben absztrakción alapuló – tudományos módszertani viták lefolytatásának a KHT eljárás keretében sem lehetısége, sem tere nincs. A hatóság kiegészítıleg megkérdezett Dr. Wimmer személyében egy nem hivatalból kirendelt szakértıt, hogy az eddigi bizonyító eredmények mellett van-e szükség Dr. Schorling kifogásainak kiegészítı vizsgálatára; a válasz az volt, hogy nincs. Dr. Schorling módszertanának hibáit és gyengeségeit ezen túlmenıen itt nem taglaljuk, hiszen Dr. Schorling szakvéleményét már a fenti kifogás alapján – adatai kevéssé voltak helyszín- és esetspecifikusak - sem lehetett figyelembe venni. A módszertani kérdések további tudományos megvitatása a fenti jogi érvek alapján nem alkalmas arra, hogy az ügyfelek jogait vagy az eljárás eredményét befolyásolja; e tekintetben a felek további meghallgatása nem szükséges (VwSlg. 9109A/1976).

Végül megállapítható, hogy az eljárás tárgyát képezı létesítmény az UVP-G 2000 1. §-ának rendelkezései alapján, az ítélet által kötelezıvé vált utasítások betartása mellett „környezeti szempontból kompatibilis”, amiért is az UVP-G 17.§ 1. bekezdés alapján engedélyeztük. A döntés tehát az ítélet formájában megszületett.

546-547. oldal Jogorvoslati lehetıség E végzés ellen a végzés kézbesítése után négy hétig, írásban, automatikus adattovábbítás (E-mail) vagy telefax útján lehet fellebbezni, a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalánál, 5. Ügyosztály, Építményjog, Környezetvédelem és Közlekedés, IV. Fı referatúra, Ipari és építési jog, Europaplatz 1, 7001 Eisenstadt. A fellebbezésben meg kell nevezni azt a végzést, ami ellen irányul (kérjük a végzés számát közölni) és megalapozott fellebbezési kérelmet kell tartalmaznia. A fellebbezés illetéke 13.20 Euró.

51

Kapják: 1. ONZ ONZ KRAEMMER HÜTTLER Ügyvédek GmbH, 1010 Wien, Schwarzenbergplatz 16, 2. Dr. Wimmer koordinátor úr, [email protected] E-mailen, 3. Dr. Spatzierer koordinátor út, 9. ügyosztály, e-mailen 4. A 9. Ügyosztály, Dipl. Ing. Gerald Hüller úr kezeihez, vízgazdasági tervezı szervként 5. A Burgenlandi Tartományi Környezetjogászi Hivatal, Sylvesterstr. 7, 7000 Eisenstadt, E-mailben, 6.Heiligenkreuz im Lafnitztal település 7. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, Stubenring 1, 1012 Wien, E-mailben 8. Magyar Köztársaság, Dr. Dobi úr kezeihez, E-mailben 9. Az 5. ügyosztály HRF-Wasser- und Abfallwirtschaft, 10. Járási Fınök Hivatala, 8380 Jennersdorf, Hauptplatz 15 11. A 16. felügyeleti körzet munkaügyi felügyelısége, Franz-Schubert-Platz 2, 7000 Eisenstadt. A tartományi kormány nevében Niessl sk.

A kiadmány hiteléül:

52