számú BESZÁMOLÓ. a Szülőföld Alap évi tevékenységéről és működéséről. Előadó: Budapest, 2010

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Átiktatva: J/255

J/12076. számú BESZÁMOLÓ a Szülőföld Alap 2009. évi tevékenységéről és működéséről

Előadó: Kiss Péter a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter

Budapest, 2010. május

BESZÁMOLÓ a Szülőföld Alap 2009. évi tevékenységéről és működéséről Az alábbiakban bemutatott beszámoló a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 10. § (5) bekezdésében foglalt beszámolási kötelezettség teljesítését szolgálja. I. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A SZÜLŐFÖLD ALAPRÓL Az Alap jogszabályi háttere, forrásai A Szülőföld Alapot létrehozó 2005. évi II. törvény 2005. február 28-án lépett hatályba. A Szülőföld Alap olyan, 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapként jött létre, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. A nemzetpolitika tartalmi és szervezeti megújítása részeként az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére – a külhoni magyar szervezetekkel lefolytatott konzultációkat követően – a 2006. évi CXXXIV. törvénnyel módosította a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvényt, aminek eredményeképpen az Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb intézményévé vált. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény kimondja, hogy a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására szolgáló összeget, a bevételi előirányzat 2%-át át kell csoportosítani a Szülőföld Alapba. 2009-ben ez az összeg 856 millió forint volt, melynek működési költségekkel csökkentett összegéről – rendeltetésénél fogva – az Oktatási és Szakképzési Kollégium döntött a második pályázati fordulóban. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésű előirányzatából további 500 millió Ft átcsoportosítására is sor került, amely 2010. első félévében kerül kiutalásra a támogatott szervezetek részére. Így a költségvetési törvényben biztosított 1 milliárd forint összegű forrással együtt a Szülőföld Alap 2009-ben összességében több mint 2 milliárd forint összegben nyújthatott támogatást a szomszédos államokban élő magyarok számára. Az Alap döntési rendszere Az Alap irányítása, illetve működtetése a 2007-től működő háromszintű rendszerben (elvi irányítás–döntés–végrehajtás) zajlott. Az Alap tevékenységét a Regionális Egyeztető Fórum elvi iránymutatása és ajánlásai alapján végzi. A Regionális Egyeztető Fórum elnöke a nemzetpolitikáért felelős miniszter, tagjait ő kéri fel a központi államigazgatási szervek vezetői és vezetői megbízatású köztisztviselői, illetve a szomszédos államokban élő magyar közösségek választott vezetői, képviselői közül. A kollégiumok az Alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai döntéshozó testületei. A kollégiumok döntései a nemzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé. A kollégiumok szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett, politikamentesen végzik szakmai tevékenységüket. Így elérhetővé válik, hogy az érintett célcsoportok legitim vezetőivel való

1

egyeztetés után, véleményük figyelembevétele mellett szakmailag megalapozott, politikamentes döntések szülessenek. Az Alapot kezelő szervezet Az Alappal a nemzetpolitikáért felelős miniszter rendelkezik, annak forrásait a miniszter által alapított és a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő Szülőföld Alap Iroda (a továbbiakban: Iroda) kezeli. Az Iroda a vonatkozó jogszabályokban és az alapító okiratában meghatározottak szerint felelős az Alap működtetési, pályázatkezelői feladatainak ellátásáért. Az Iroda 2009-ben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szervként működött. A Szülőföld Alap tevékenységét a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása mellett végzi, döntései nyomon követhetők az interneten is (www.szulofold.hu). Az Iroda a 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint ellátja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 26. §-ában előírt központi nyilvántartás kezelésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat. A Központi Támogatás-nyilvántartó Rendszer hozzáférhető a https://tamogat.szulofold.hu internetes oldalon, amely a támogatást nyújtó szervek, intézmények adatszolgáltatása alapján tartalmaz információkat a külhoni magyarságnak nyújtott támogatásokról. Társadalmi Tanácsadó Testület A háromszintű rendszerbe tagozódik be 2007. óta a Szülőföld Alap magyarországi és külhoni magyar szakemberekből álló Társadalmi Tanácsadó Testülete is. A testület az Alap szakértői, tanácsadó szervezete, amelynek célja a miniszterelnök felkérése alapján a szakmai kollégiumok, valamint a Regionális Egyeztető Fórum munkájának támogatása a támogatási rendszer hatékonyabb működésének és megalapozottabb döntéshozatalának elősegítése érdekében. II. A SZÜLŐFÖLD ALAP 2009. ÉVI MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DÖNTÉSEK A) Regionális Egyeztető Fórum A Regionális Egyeztető Fórum 2008. december 2-án tartotta meg ülését, amelyen döntött a 2009. évi támogatási célokról és prioritásokról, a pályázati támogatások arányáról, illetve a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról a következők szerint. A támogatások regionális megoszlása 2009-ben: Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Összesen

Elosztási arány (%) 39,75 14,75 22 19 2 1,5 1 100

2

A támogatások kollégiumok közötti megoszlása 2009-ben: Elosztási arány (%) 50 40

Kollégium Oktatási és Szakképzési Kollégium Kulturális, Egyházi és Média Kollégium Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Összesen

10 100

Kis összegű támogatások: A Regionális Egyeztető Fórum döntése alapján az úgynevezett „kis összegű programok” támogatására a kollégiumok a rendelkezésükre álló keret legfeljebb tíz százalékát különíthették el, és erre régiónként egy alapítvány vagy egyéb civil szervezet pályázhatott, amely gondoskodik a kis összegű programok támogatásáról továbbpályáztatás útján. A kis összegű pályáztatást lebonyolító szervezetek a Szülőföld Alap támogatási céljainak teljes körét igyekeztek lefedni a pályázataik meghirdetésekor, egyaránt támogatták a kulturális rendezvények megszervezését, oktatási tan- és segédanyagok beszerzését, tanulmányi versenyek, szaktáborok megrendezését, kisebb volumenű informatikai eszközök megvásárlását, vagy az önkormányzatok közötti, határon átnyúló programok megvalósítását. A kis összegű programok vonatkozásában a lebonyolító szervezetek 100 és 500 ezer Ft közötti összegben ítéltek meg támogatásokat, ezzel egészítették ki a Szülőföld Alap 500 ezer Ft feletti támogatásokat biztosító rendszerét. A lebonyolító szervezetek igyekeztek a lehető legtöbb programot támogatásban részesíteni, ezért az átlagos támogatási összeg a kis összegű pályázatok esetében 150 ezer forintot tett ki. A feladatot pályázati úton a következő civil szervezetek nyerték el:

Ország/Kollégium

Románia

Szlovákia

Szerbia

Oktatási és Szakképzési Kollégium

Kulturális, Egyházi és Média Kollégium

Lebonyolító szervezet: EuroTrans Alapítvány Kiosztható támogatás: 39.300.000 Ft Lebonyolító szervezet: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kiosztható támogatás: 13.300.000 Ft Lebonyolító szervezet: Szekeres László Alapítvány Kiosztható támogatás: 22.160.000 Ft

Lebonyolító szervezet: EuroTrans Alapítvány Kiosztható támogatás: 32.000.000 Ft Lebonyolító szervezet: Csemadok Kiosztható támogatás: 11.800.000 Ft Lebonyolító szervezet: Szekeres László Alapítvány Kiosztható támogatás: 17.730.000 Ft

3

Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Lebonyolító szervezet: EuroTrans Alapítvány Kiosztható támogatás: 8.010.000 Ft Lebonyolító szervezet: Szövetség a Közös Célokért Kiosztható támogatás: 2.970.000 Ft Lebonyolító szervezet: Szekeres László Alapítvány Kiosztható támogatás: 4.430.000 Ft

Ukrajna

Kiosztható támogatás összesen: 179.060.000 Ft

Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Kiosztható támogatás: 4.500.000 Ft

Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kiosztható támogatás: 4.400.000 Ft

Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány

Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány

Kiosztható támogatás: 3.710.000 Ft

Kiosztható támogatás: 10.920.000 Ft

Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kiosztható támogatás: 2.210.000 Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása Kiosztható támogatás: 1.620.000 Ft

82.970.000 Ft

76.850.000 Ft

19.240.000 Ft

A Regionális Egyeztető Fórum által elfogadott 2009. évi prioritások: Általános prioritások: Valamennyi közösség esetében támogatási célként fogalmazódott meg a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás, az írott és elektronikus média, valamint a kulturális intézményrendszer támogatása. További célként jelent meg az önkormányzati programok, illetve a szórványban élő magyarság programjainak támogatása. Az egyes régiók prioritásai: Románia 1. Oktatás és szakképzés: Magyar nyelvű oktatási intézmények támogatása; magyar nyelvű felsőoktatás támogatása; szórványintézmények támogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Magyar nyelvű kulturális intézmények támogatása; magyar nyelvű média támogatása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Önkormányzati programok, fejlesztések támogatása; informatikai programok támogatása az erdélyi magyarság Európai Unióhoz történő felzárkóztatása és modernizációs célkitűzéseinek céljából. Szlovákia 1. Oktatás és szakképzés: Óvodai és iskolai beiratkozási programok támogatása; köz- és felsőoktatás támogatása; szak- és felnőttképzés támogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Kiemelten fontos kulturális szervezetek támogatása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Kistérségi együttműködés támogatása; szórvány- és peremmagyarság számára megvalósítandó programok támogatása.

4

Szerbia 1. Oktatás és szakképzés: Diáksegélyező egyesületek támogatása; köz- és felsőoktatás támogatása; felnőttképzés és szakmai átképzés támogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Művelődési intézmények, művelődési házak működtetésének és épületeik felújítási támogatása; műemlék jellegű épületek felújítása; közművelődési szervezetek támogatása; magyar nyelvű média támogatása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Informatikai infrastruktúra fejlesztése a vajdasági magyarság versenyképességének növelése, illetve információs társadalomhoz való felzárkóztatása céljából. Ukrajna 1. Oktatás és szakképzés: Magyar nyelvű óvodai nevelés, közoktatás, felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés, szórványoktatás támogatása és fejlesztése; ösztöndíjak biztosítása; egyházi közoktatás fejlesztése; tankönyvkiadás és oktatási segédanyag-ellátás helyzetének javítása; magyar vonatkozású kutatások támogatása; pedagógusszervezetek és továbbképzések támogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Magyar kulturális intézmények és szervezetek, színházak fejlesztésének és működésének támogatása; könyvkiadás, kézirat-előkészítés, könyvtárak támogatása; az épített kulturális örökség megőrzése; egyházi intézmények és kiadványok támogatása; a magyar nyelv hivatalos használatát elősegítő programok támogatása; ifjúsági és sportprogramok támogatása; magyar nyelvű írott és elektronikus média fejlesztése. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Informatikai programok támogatása; internet-hozzáférés elősegítése; nemzeti identitás megőrzését, magyar nyelv hivatalos használatát célzó programok támogatása; testvér-települési programok támogatása. Horvátország 1. Oktatás és szakképzés: Anyanyelvű alap- és középfokú oktatás támogatása; munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai továbbképzések és átképzések támogatása; life long learning-jellegű projektek támogatása; szórványban élő magyarság számára oktatási programok támogatása; tudományos, kutatási együttműködés támogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Kulturális rendezvények, fesztiválok, szemlék, nagyobb szabású kulturális programok támogatása; magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó támogatása; magyar nyelvű hitélet támogatása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Önkormányzati együttműködések, informatika; határokon átnyúló kulturális együttműködés támogatása; közösségi pontok létrehozása és működtetése.

5

Szlovénia 1. Oktatás és szakképzés: Ifjúságnevelési és nemzeti identitást megőrző programok támogatása; magyar nemzetiségi programokat tartalmazó tantárgyak keretében pedagógiai eszközfejlesztés támogatása; tudományos élet és együttműködés támogatása; tudományos és irodalmi alkotások fordítása; felnőtt-, szakképzés és tanártovábbképzés támogatása; ösztöndíjprogramok támogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Kulturális intézményrendszer fenntartása és támogatása; kulturális programok, rendezvények támogatása; művészeti és hagyományőrző programok támogatása; szakrális emlékek feltérképezése és felújítása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Magyar–magyar együttműködés és kapcsolatok támogatása; regionális turisztikai projektek támogatása. Ausztria 1. Oktatás és szakképzés: Magyar nyelvű oktatással, képzéssel is foglalkozó szervezetek működési, eszközfejlesztési és rendezvénytámogatása. 2. Kultúra, egyház, média: Magyar nyelvű kiadványok támogatása; kulturális rendezvények támogatása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Önkormányzati rendezvények támogatása. B) Kollégiumok A kollégiumok elnevezése és forrásokból történő részesülésének aránya 2009-ben nem változott Kollégium Oktatási és Szakképzési Kollégium Kulturális, Egyházi és Média Kollégium Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Összesen

Elosztási arány (%) 50 40 10 100

A kollégiumok tagjainak a nemzetpolitikáért felelős miniszter a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező köztisztviselőit nevezi ki. A kollégium elnöke és tagjainak többsége csak ilyen módon kinevezett magyarországi köztisztviselő lehet. A kollégiumok egyes tagjaira a Regionális Egyeztető Fórumban képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar közösségek által létrehozott szervezetek tehetnek javaslatot. Azok a külhoni magyar szervezetek, amelyek az adott kollégiumban nincsenek jelen szavazati joggal, állandó tanácskozási jogú meghívottal képviseltetik magukat. Ennek a konstrukciónak az

6

eredményeképpen valamennyi szomszédos országbeli magyar közösség legitim szervezete részt vesz a kollégiumok munkájában. Figyelemmel arra, hogy a szakmai döntések színtere a kollégium, és ezért annak tagjaira kiemelt felelősség hárul, a külhoni tagoknak az adott régió magyarságának fontosabb intézményeivel, szervezeteivel (különösen a civil szervezetekkel) a pályázati döntések előtt előzetes egyeztetést kell lefolytatniuk, annak érdekében, hogy az általuk javasolt döntések az adott régió magyarságának egyeztetett álláspontját tükrözzék. A kollégiumok döntése alapján, a Regionális Egyeztető Fórum által megállapított regionális arányok megtartásával – a rendelkezésre álló keretek 5%-a erejéig – határon túli magyarsággal kapcsolatos programjaik megvalósítására magyarországi szervezetek is támogatásban részesülhettek. Az első féléves pályázati felhívások meghirdetésére 2009. február 26-án került sor. A pályázati forduló felhívásaira kiemelt volt az érdeklődés, az előző évihez képest 40%-kal több, összesen 2129 pályázat érkezett be 4,22 milliárd forint összegben, amely így 4,7-szeresen haladta meg a rendelkezésre álló keretet. A kollégiumok 2009. április és május folyamán tartották meg pályázatokat elbíráló ülésüket. A beérkezett igények nagy számára tekintettel a kollégiumok végül 925 pályázó támogatására tettek javaslatot, összességében 900 millió forint összegben. A második fordulóban, 2009. szeptember 14. és október 5. között további 1,09 milliárd forint összegben hirdethettek pályázatot a kollégiumok. A felhívásokra 1761 pályázat érkezett be, mintegy 3,61 milliárd forint összegben, amely háromszoros túligénylést jelentett. Ezek közül 2009. novemberi és decemberi ülésein 872 pályázatot támogatott a három szakmai kollégium. Összességében elmondható, hogy a 2009-es évben a megelőző évinél 30%-kal több, 3890 pályázat érkezett be, amelyek közül az Alap ötödével több, 1797 programnak nyújtott támogatást. Kihelyezett kollégiumi ülések Az Alap kollégiumai 2009-ben kihelyezett üléseket tartottak: szeptember 10-én Szabadkán a Tanítóképző Kar épületében a Kulturális, Egyházi és Média Kollégium, szeptember 22-én Révkomáromban a Selye János Egyetemen az Oktatási és Szakképzési Kollégium, míg szeptember 30-án Aradon a Jelen Házban az Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium tartott ülést. A kihelyezett ülések célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az egyes kollégiumok vonatkozásában az adott régióból fontos és sikeres pályázati tevékenységre, így kerültek kiválasztásra az üléshelyszínek. Mindemellett az is cél volt, hogy az Alap tevékenységét és eredményeit a kihelyezett ülések iránti médiafigyelmet is felhasználva mutassuk be. A kezdeményezés 2009-es sikerére figyelemmel – a külhoni magyar delegáltak javaslatára is – a kihelyezett ülések gyakorlata 2010-ben is folytatódik. III. A MAGYAR–MAGYAR KAPCSOLATTARTÁSI TÁMOGATÁS LEBONYOLÍTÁSA A Kormány a nemzetpolitika 2006 nyarán elkezdett koncepcionális és szervezeti megújítása keretében áttekintette azt, hogy milyen eszközökkel tudja a továbbiakban erősíteni a külhoni magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolatokat, hogyan tud még hatékonyabban hozzájárulni a külhoni magyarok identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzéséhez. Ennek

7

a célnak az érdekében a Kormány úgy döntött, hogy 2008-tól a Szülőföld Alapon belül – az eddigi támogatásokon túlmenően – forrásokat biztosít a magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolattartás erősítéséhez. A támogatás a Velencei Bizottság által is elfogadott elvekre építve, a nyelvi és kulturális önazonosság erősítését és az anyaországgal való kapcsolatok fenntartását segítő támogatási formaként került bevezetésre. Azok a szerb, illetve ukrán állampolgárságú igénylők részesülhetnek támogatásban, akik a kérelem benyújtásának napján rendelkeznek a kedvezménytörvény (2001. évi LXII. törvény) alapján kiadott Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy a támogatás lehetőségével mindenek előtt azok éljenek, akik a magyar nyelvhez és kultúrához való tartozásukat aktív cselekménnyel, a Magyar igazolvány kiváltásával nyilvánították ki. Azoknak a személyeknek nyújtható minden jogi vagy politikai probléma nélkül kapcsolattartási támogatás, akik a Velencei Bizottság által is elismert indokok alapján tartják a kapcsolatot az anyaországgal, így oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civiltársadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar–magyar együttműködési vagy turizmussal kapcsolatos céllal, illetve kegyeleti okokból beutazók számára. Az üzleti tevékenységgel, illetve munkavállalással kapcsolatosan beutazók e körbe nem tartoznak. A felmerült költségek alapján átalánydíjas támogatást lehet igényelni: • A csoport: akik esetében a Magyarországgal való kapcsolattartás költsége átlagos. Az átalány összege: 15 euró. • B csoport: akik esetében a Magyarországgal való kapcsolattartás költsége az átlagot meghaladja. Az átalány összege: 50 euró. A támogatás elosztásának rendje A forrás felosztásáról döntést hozó: a Szülőföld Alap. Feladata: - az Alap szervezetén keresztül gondoskodik a lebonyolító szervezetek pályázati úton történő kijelöléséről, illetve - az Alap felé kell elszámolni a támogatás folyósításáról és a költségekről. Lebonyolító szervezetek: a pályázati eljárás során kijelölt határon túli szervezetek. Feladatuk: - a magyar államigazgatási és költségvetési szervekkel való kapcsolattartás, - a támogatási források befogadása, külön folyószámlán vezetése, - a beérkező kérelmek alaki és érdemi ellenőrzése, elbírálása, - a támogatás folyósítása a nyertes kérelmezőnek, - a támogatások elszámolása. A lebonyolító szervezetek a támogatási összeg legfeljebb 10%-áig terjedően számolhatnak el költségeket, ebből mind a lebonyolító, mind az információs irodák költségei fedezendőek. Közreműködő szervezetek: az információs irodák. Feladatuk: - a támogatási rendszer kedvezményezetteinek tájékoztatása, - a kérelmek és a csatlakozó okmányok befogadása, azok első körben történő ellenőrzése és munkanaponkénti megküldése a lebonyolító szervezethez.

8

A kapcsolattartási támogatás regionális lebonyolításával, a támogatások kifizetésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási és Szakképzési Kollégium nyílt pályázata alapján Szerbiában a Szekeres László Alapítvány, Ukrajnában pedig 2009 májusáig az Unió Jótékonysági Alapítvány, azt követően a KAMOT Jótékonysági Alapítvány látta el. A magyar–magyar kapcsolattartási támogatások kifizetése folyamatosan zajlik, 2009-ben mintegy 21.000 vízumot igénylő szerbiai és ukrajnai magyar kapott hozzájárulást a magyarországi beutazással kapcsolatos költségeihez. IV. A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az Alapból megítélt támogatások célnak megfelelő és szabályszerű felhasználását, a támogatott programok megvalósulását a Szülőföld Alap Iroda ellenőrzi, amelynek eszközei a kedvezményezettek részéről benyújtott szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás dokumentumainak áttekintése, a helyszíni ellenőrzés, továbbá a monitoring vizsgálat lefolytatása. A kedvezményezettekkel megkötött támogatási szerződés alapján a támogatott a szerződésben rögzített elszámolási határidőn belül köteles megküldeni a támogatás felhasználására vonatkozó szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást az Iroda részére. Az Iroda minden támogatás esetében elvégzi az elszámolás dokumentumainak vizsgálatát, szükség esetén hiánypótlásra vagy nem rendeltetésszerű felhasználás esetén a támogatási összeg visszautalására szólítja fel a kedvezményezettet. Az elszámolás lezárása esetén az Iroda teljesítésigazolást állít ki. A további támogatás nyújtásának feltétele a lejárt határidejű támogatások teljes körű elszámolása. A 2009. év folyamán 13 esetben, 27,049 millió Ft összegben került sor a támogatás egészben vagy részben történő visszautalására. Az Iroda szükség esetén helyszíni ellenőrzés keretében is megvizsgálja a támogatási cél tényleges megvalósulását, a pénzügyi elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok, nyilvántartások valódiságát, szabályszerűségét. A 2009. évben 119 esetben, 155 millió forint összegű támogatásnál került sor helyszíni ellenőrzésre. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a támogatottak a szükséges intézkedéseket megtették, a felmerült hiányosságokat pótolták, így a támogatás összegének visszautalása egy esetben sem vált szükségessé. A) Monitoring Az Állami Számvevőszék a 2007. és a 2008. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során javaslatot tett az Alapból nyújtott támogatások hosszú távú hasznosulására irányuló monitoring vizsgálat lefolytatására.

9

Az Alapból 2005–2008 között megítélt támogatásokat az alábbi táblázat mutatja be:

Év

Támogatott pályázatok száma

2005

446

Év


2006

398

Év


2007

1240

Év


2008 Év Mind összesen

1496 Támogatott pályázatok száma 3580

Támogatás összege, területei Oktatási, Kulturális, Regionális, Szociális, Területfejlesztési és Egyházügyi és Önkormányzati Média együttműködési 798 446 000 Ft 174 155 000 Ft Támogatás összege, területei Oktatási, Kulturális, Regionális, Szociális, Területfejlesztési és Gazdasági és Egyházügyi és Önkormányzati Informatika Média együttműködési 600 000 000 Ft 175 000 000 Ft 150 000 000 Ft Támogatás összege, területei Önkormányzati Oktatási és Kulturális és együttműködési, Szakképzési Egyházi Informatika, Média 1 014 000 000 Ft 715 000 000 Ft 307 000 000 Ft Támogatás összege, területei Önkormányzati Oktatási és Kulturális, Egyházi együttműködési és Szakképzési és Média Informatikai 994 000 000 Ft 796 000 000 Ft 199 000 000 Ft Támogatás összege, területei

Teljes támogatás

972 601 000 Ft

Teljes támogatás

925 000 000 Ft Teljes támogatás 2 036 000 000 Ft Teljes támogatás 1 989 000 000 Ft

-

-

-

Teljes támogatás

-

-

-

5 922 601 000 Ft

A Szülőföld Alap Iroda 2009 márciusában indította el az Alap 2005–2008 közötti támogatásainak átfogó monitoring vizsgálatát, amelynek célja, hogy a támogatásokkal elért eredmények, illetve az Alap működésével kapcsolatos tapasztalatok szélesebb szemszögből is áttekinthetővé váljanak a konkrét programokon, támogatásokon túlmenően. Ennek érdekében az Iroda 239 támogatott program megvalósítója részére küldött ki kérdőívet, amelyek bemutatják egyrészt az egyes határon túli szervezetek tevékenységét, másrészt pedig a Szülőföld Alapból elnyert támogatások felhasználását. Az érintett határon túli szervezetek által visszaküldött kérdőívek beérkezését követően 2009 szeptemberében kezdődhetett meg az adatok értékelése. A visszaküldött kérdőívek értékelését egy, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára – mint a Szülőföld Alap Iroda tevékenységét irányító állami vezető – által megbízott három tagú Monitoring Bizottság végezte, amelynek tagjai a Miniszterelnöki Hivatal határon túli támogatások tekintetében tapasztalattal rendelkező munkatársai. A vizsgálatban érintett kedvezményezettek szervezeti sajátosságai A monitoring során összesen 129 szervezet vizsgálata történt meg. A szervezetek kiválasztásánál szempont volt, hogy az adott ország pályázati arányának nagyjából megfeleljenek, így a szervezetek 2%-a ausztriai, 2%-a horvátországi, 33%-a romániai, 30%-a szerbiai, 24%-a szlovákiai, 2%-a szlovéniai, 7%-a pedig ukrajnai.

10

Vizsgált támogatottak intézményi, szervezeti típus szerint

5%

6%

3% 2% 42%

20% 5%

17%

Egyesület Közintézmény Önkormányzat Alapítvány Társulás Gazdasági szereplő Egyház Egyéb

A kiválasztott pályázók 78%-a rendelkezik fiókszervezettel, különösen igaz ez az egyesületekre, melyek 76%-a rendelkezik ilyennel, valamint a közintézményekre (91%), alapítványokra (73%), társulásokra (83%). Vizsgált támogatottak főtevékenysége

4%

2%

15% 37%

11% 3% 3% 25%

oktatási kulturális egyházi média önkormányzati gazdasági szociális kutatási

A pályázók 21%-ánál nem beszélhetünk tagságról, különösen az egyházak, közintézmények, önkormányzatok esetében. A fennmaradó 79% esetében 55% rendelkezik 50 fősnél kisebb tagsággal, míg 28% 100 főnél nagyobb tagsággal. A szervezetek 41%-a vagy nem nyilatkozott arról, hogy szed-e tagdíjat, vagy olyan testület, melyre ez nem alkalmazható, például önkormányzat vagy köztestület, 29%-uk pedig bár megtehetné, nem él a tagdíjbeszedés lehetőségével, költségeit pályázatokból, önkéntes munkából, adományokból fedezi. A vizsgált pályázók 30%-a nem rendelkezik fizetett alkalmazottal, ez különösen az egyesületekre jellemző, melyek 46%-a nem rendelkezik ilyennel, illetve az alapítványokra, melyek 35%-a nem rendelkezik alkalmazottal. 31% működik 5-nél kevesebb alkalmazottal, köztük az egyesületek 39%a, az alapítványok 35%-a, a társulások 50%-a. 39%-uk rendelkezik 5-nél több fizetett alkalmazottal, a köztestületek 73%-a, az önkormányzatok és egyházak 100%-a. A pályázók 55%-a nem rendelkezik ingatlannal. 26%-uk rendelkezik olyan ingatlannal, melynek beszerzéséhez a magyar költségvetés bármilyen formában hozzájárult, míg 19%-uk rendelkezik olyan ingatlannal, melyhez egyéb forrásból jutott hozzá. Az egyesületeknek mintegy 59%-a nem

11

rendelkezik ingatlannal, az alapítványoknak 38%-a, a gazdasági szereplők 75%-a, a köztestületek 32%-a pedig olyan ingatlanban működik, melyet nem ő birtokol. Az egyesületek 20%-a rendelkezik ingatlannal magyar költségvetési támogatás segítségével, az alapítványok 55%-áról mondható el ugyanez. Más forrásból szerzett ingatlannal természetesen első sorban az önkormányzatok, köztestületek és egyházak rendelkeznek. A pályázók 91%-a rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, 97%-a térségi kapcsolatokkal és 95%-a helyi kapcsolatokkal. A vizsgálatban érintett kedvezményezettek pályázati sajátosságai A szervezetek 43%-a költségvetésének felét vagy annál kevesebbet fedez pályázatokból, 25%-uk a költségek és fenntartás több mint 90%-át pályázati forrásokból fedezi, ezek 32%-ánál ez az arány 100%. Jellemzően és nem meglepő módon a köztestületek, önkormányzatok, egyházak rendelkeznek alacsonyabb pályázati hányaddal, míg az egyesületek és alapítványok esetében a pályázati források aránya jellemzően 75% felett van. A szervezetek 26%-a rendelkezik maximum 5 nyertes pályázattal az elmúlt 5 évben. 50%-uk 6–19 sikeres pályázatot írt az elmúlt 5 évben, míg 24%-uk húsz, vagy annál több sikeres pályázattal rendelkezik. A legsikeresebb pályázók 46%-a egyesület, 38%-a alapítvány. A vizsgált szervezeteknél pályázat útján elnyert összegek 1 millió és 4,2 milliárd forint között szóródtak. A pályázók 28%-a nyert az utóbbi öt évben 10 millió forintnál kisebb összeget, míg 22%-uk 100 millió feletti összeget. A legsikeresebb pályázók 34%-a alapítvány, 17%-a egyesület, 14%-a köztestület, 14%-a önkormányzat. A legsikeresebb pályázók 28%-a teljes egészében magyarországi forrásokból jutott hozzá a 100 millió forintot meghaladó pályázati összeghez. Meg kell azonban jegyezni, hogy köztük jelennek meg azok a lebonyolító szervezetek, amelyek a magyarországi forrásból, határon túl megvalósuló kis összegű pályázatokat kezelik, valamint a magyar–magyar kapcsolattartási támogatással kapcsolatos teendőket bonyolítják. Ezen támogatások jelentős része nem a szervezetnél, hanem az általa kiosztott támogatások kedvezményezettjeinél hasznosult. Az összes pályázó 43%-a teljes egészében magyarországi forrásokból nyert támogatást, 75%-uknál pedig a megszerzett pályázati források több mint 50%-a származik Magyarországról. Magyarországi források megszerzésében legeredményesebb szervezetek intézménytípus szerint Források 50%-ban Magyarországról

15%

Források 100%-ban Magyarországról 44%

17%

21% 39% 24%

Egyesület Alapítvány Köztestület

20% 20%

Egyéb

Egyesület Alapítvány Köztestület Egyéb

12

A 100%-ban Magyarországról pályázatot nyerők 4–4%-a horvátországi, illetve szlovéniai – egyben elmondhatjuk, hogy ebből a két országból a vizsgált szervezetek a pályázat nélkül biztosított hazai forrásokon túlmenően csak magyarországi forrásokat nyertek el –, 17–17%-uk szlovákiai és ukrajnai, 26%-uk szerbiai, 33%-uk pedig romániai. Jellemzően tehát a magyar pályázati forrásoktól erősen függők között az ukrajnai, a szlovéniai és a horvátországi szereplőket találjuk, míg a többi térség sikerrel pályázik más forrásokra is. Különösen szembetűnő a különbség Szerbia és Ukrajna esetében. A vizsgált szervezetek mindössze 23%-a tudott sikeresen európai vagy más, nemzetközi forrásra sikeresen pályázni, az 50 millió forintnál nagyobb összeget megnyerő szervezetek pedig az összes vizsgált szervezet mindössze 5%-át teszik ki. Ezen szervezetek 34,5%–34,5%-a romániai és szerbiai, 28%-a szlovákiai, 3%-a ausztriai. A saját országon belüli pályázatokon a szervezetek 50%-a volt sikeres. Ezek 3%-a ausztriai (az innen vizsgált szervezetek mindegyike sikeresen pályázott), 32%-a romániai, 29%-a szerbiai, 34%a szlovákiai és 2%-a ukrajnai, a vizsgált horvátországi és szlovéniai szervezeteknek nem volt sikeres hazai pályázata. A magyarországi pályázati források között döntően az Oktatási és Kulturális Minisztérium határon túlra irányuló pályázatait, valamint a Szülőföld Alapot találjuk, de felbukkan a Corvinus Zrt. is. A vizsgált szervezetek 15%-a kizárólag a Szülőföld Alap pályázatain volt sikeres. Ezen szervezetek 42%-a egyesület, 26%-a pedig köztestület. 11%-uk Ukrajnából, 21%-uk Szlovákiából, 5%-uk Szlovéniából, 16%-uk Szerbiából, 36%-uk Romániából, 11%-uk pedig Horvátországból pályázott. A pályázók 53%-ánál a Szülőföld Alapból nyert támogatás nem éri el az összes pályázott támogatás 50%-át, 29%-uknál pedig ez az arány 20% alatt marad, utóbbiak a Szülőföld Alapot kiegészítő forrásként használják. A legjellemzőbb célok, amire a Szülőföld Alaptól nyert támogatást fordították, az a működési költségek, fejlesztések fedezete, programok megvalósítása, kiadványok publikálása, egy-egy új projekt elindítása. A vizsgált pályázatok 25%-a a kulturális, 44%-a az oktatási, 31%-a pedig az önkormányzati kollégiumhoz került beadásra. Pályázati célterületek a kis összegű és a nagyobb összegű pályázatok esetében 5 M HUF alatti pályázatok

27%

33%

40%

5 M HUF feletti pályázatok

Kulturális kollégium Oktatási kollégium Önkormányzati kollégium

Kulturális kollégium 21%

11% Oktatási kollégium

68%

Önkormányzati kollégium

A pályázatokra jellemző a komplexitás, egy-egy pályázaton belül több cél megvalósítására, így például egyszerre működésre és képzésre, vagy eszközbeszerzésre és oktatásra pályáznak. A nagy, 5 millió forintot meghaladó összegű nyertes pályázatok esetén a pályázatok 37%-a volt ilyen komplex pályázat, míg a kisebb, 5 millió forint alatti pályázatok esetén 30%.

13

A legnépszerűbb pályázati terület a működési költségek előteremtése, a pályázatok 32%-a irányul erre, 27% eszközfejlesztésre, 25% képzésre, 10% ingatlanra, 6% pedig könyv, folyóirat kiadására, digitalizálásra vagy filmkészítésre. A nagy összegű, 5 millió forint feletti pályázatok esetén ez az arány: 29% a működés, 32% az eszközbeszerzés, 21% a képzés, 11% az ingatlan, illetve 7% a könyv, folyóirat kiadása, digitalizálás vagy filmkészítés esetén. A kis összegű, 5 millió forint alatti pályázatok esetén 31% irányul működésre, 30% eszközbeszerzésre, 25% képzésre, 8% ingatlanfejlesztésre és 6% kiadványok megjelentetésére. A vizsgált pályázatok nagyjából felénél merült fel valamilyen nehézség a megvalósítás során. A pályázók által említett problémák többsége elsősorban a megvalósítással, szervezéssel kapcsolatos kérdések, nem kapcsolódnak a pályázathoz, illetve a pályázati rendszerhez, de van néhány olyan jellemző – többnyire finanszírozási – probléma, ami mindenképpen említést érdemel. Több pályázónak problémát jelentett a pályázat leadása és a támogatás utalása között eltelt hosszú idő, mivel így kevesebb idő maradt a projekt megvalósítására, illetve az árfolyamváltozások és banki átváltási költségek miatt jelentkező többletköltség. Tipikus probléma, hogy nehézségek merültek fel az önrész előteremtése során, illetve hogy más támogatóktól is csak későn érkezett meg a megvalósításhoz szükséges összeg. Sok esetben jelentett nehézséget a pályázók számára az előfinanszírozás, illetve a járulékok visszaigénylése. Az ingatlanfejlesztések esetén az engedélyek beszerzése és egyben a határidők betartása volt nehézkes. Specifikusan a filmkészítéshez kapcsolódó probléma, hogy a filmgyártás hosszabb folyamat, mint az Alap elszámolási ciklusa. Az oktatáshoz kapcsolódó pályázatok támogatásánál a tanév és a naptári év elválása jelentett nehézséget. Nehézkes a nem eurózónához tartozó országok esetében a három pénznemben történő kimutatás. Elmondható, hogy a pályázatok 72%-a esetében a pályázók tervezik a projekt folytatását, melynél a Szülőföld Alap is természetesen megjelenik, mint megpályázandó forrás. A pályázók más források mellett hosszú távon számolnak a Szülőföld Alaptól elnyerhető támogatásokkal, de más pályázati forrásokat is használnak. A pályázók Szülőföld Alappal kapcsolatos tapasztalatai általában pozitívak, sokban megkönnyíti a pályázást az elektronikus pályázati rendszer bevezetése, valamint a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges mellékletek megküldésének egyszerűsítése. Elégedettek a Szülőföld Alap Iroda munkatársainak segítőkészségével, a gyors munkamenettel. A vizsgálat lebonyolítására vonatkozó tapasztalatok A Szülőföld Alap pályázati rendszerének indulása óta ez volt az első monitoring vizsgálat, a kérdőívek pedig próbakérdezés nélkül kerültek kiküldésre a pályázókhoz, így az eredmények értékelése sok problémára mutatott rá. Ez alapján szükséges a kiküldött kérdőívek felülvizsgálata, pontosítása, újabb kérdések beiktatása, hogy reprezentatívabb eredményekre juthassunk. Mivel a kérdezés nem kérdezőbiztosok útján történik, az esetleges értelmezési problémák elkerülése végett szükség van egy rövid, közérthető kitöltési útmutató elkészítésére. A monitoring rámutatott olyan kérésekre és kérdésekre, melyek kisebb változtatásokat tesznek indokolttá a pályázatok elszámolása vonatkozásában. Kérésként felmerült, hogy azon országok esetében, ahol euró a fizetési eszköz, a támogatást abban kaphassák meg, az árfolyamproblémák kikerülése miatt, illetve a számlák fordítása miatt kérik, hogy az elszámolási idő 30 napról 45 vagy 60 napra nőjön.

14

A vizsgálat első körének tapasztalatai alapján a monitoring folyatása szükséges a 2010. évben is, ennek pedig alapeleme az adatgyűjtésre szolgáló kérdőívek kisebb felülvizsgálata, valamint a kérdések megválaszolását, irányítását elősegítő kitöltési útmutató összeállítása. B) Az Alap működésének ellenőrzése Az Állami Számvevőszék 2008. december 8. és 2009. június 19. között elkülönítetten vizsgálta mind a Szülőföld Alap, mind a Szülőföld Alap Iroda 2008. évi tevékenységének szabályszerűségét. A számvevőszéki jelentés szerint a Szülőföld Alap 2008. évi működése megfelelt a jogszabályi előírásoknak; a támogatások biztosításához szükséges döntések a Regionális Egyeztető Fórum, illetve a szakmai kollégiumok részéről megszülettek, az Iroda pedig megfelelően gondoskodott a döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy az Alap a beszámolási és könyvvezetési tevékenységhez előírt belső szabályzatokkal rendelkezett, amelyek eleget tettek a jogszabályok által támasztott követelményeknek. Az Alap 2008. évre vonatkozó éves költségvetési beszámolója a számviteli törvényben, illetve az államháztartási jogszabályokban foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készült el, az Alap vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az Állami Számvevőszék ezen túlmenően javaslatot tett a pályáztatási tevékenység egyes elemeinek módosítása érdekében, amelyek a pályázati felhívások kiegészítésére, a támogatási szerződésben előírható azonnali beszedési megbízás alkalmazásának vizsgálatára, és a monitoring vizsgálat lefolytatására irányultak. A Szülőföld Alap Iroda a számvevőszéki javaslatoknak a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a 2009. év második féléves pályázatainak meghirdetése és elbírálása során eleget tett. A Szülőföld Alap Iroda vonatkozásában az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az alapkezelő gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az Iroda 2008. évi beszámolóját a felügyeleti szerv ellenőrizte és az Alap könyvvizsgálója is auditálta. A könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy az Iroda 2008. évre vonatkozó éves költségvetési beszámolóját a számviteli törvényben, illetve az államháztartási jogszabályokban foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítette el, az Iroda vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az Iroda gazdálkodásával kapcsolatos eljárási rendjének szabályozottsága megfelelő. Az Iroda tevékenységének ellenőrzése során az Állami Számvevőszék javaslatot tett a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatok technikai jellegű kiegészítésére, valamint a kötelezettségvállalással kapcsolatos dokumentumok iktatási rendjének fokozott figyelemmel kísérésére. Az Iroda a javaslatoknak haladéktalanul eleget tett. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) 2009. szeptember 2. és 2009. november 30. között ellenőrizte a Munkaerőpiaci Alap által átadott források terhére a Szülőföld Alapból 2007–2009 közötti időszakban biztosított támogatások felhasználását. A KEHI kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján vizsgálta egyes támogatási szerződések esetében a támogatás megítélésének, a támogatási szerződések feltételeinek, a támogatások folyósításának és felhasználásának jogszerűségét.

15

A vizsgálat eredményeképpen a KEHI megállapította, hogy a támogatások megítélése a vonatkozó jogszabályokban előírt döntési rendszerben történt. A támogatási szerződések megkötésére az érintett kormányrendeletnek megfelelően került sor, a szerződések tartalma összhangban van a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. A kedvezményezettek a támogatást a pályázatban megjelölt célokkal és a támogatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel összhangban használták fel. A támogatottak – két kivétellel – határidőben elkészítették a támogatások felhasználásáról szóló számszaki elszámolást és szöveges indokolást. A Szülőföld Alap Iroda a két, határidőt elmulasztó szervezetet hiánypótlásra szólította fel, melynek az érintettek maradéktalanul eleget tettek. Összességében a KEHI ellenőrzési jelentése a vizsgálat alapján megállapította, hogy a Munkaerőpiaci Alapból a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására a Szülőföld Alapból nyújtott támogatás felhasználására a vonatkozó jogszabályoknak és támogatási szerződéseknek megfelelően, szabályszerűen került sor. A jelentés szerint a vizsgálat az ellenőrzés során nem tárt fel szabálytalanságot, így a Szülőföld Alap Iroda részére nem került javaslat megfogalmazásra.

16

V. AZ ALAP FORRÁSAI ÉS AZOK FELOSZTÁSA Az Alap 2009. évi bevételei és kiadásai* (millió Ft) Bevételek Költségvetési támogatás Egyéb bevételek

Összes bevétel

Kiadások 1 000,0 881,8

1 881,8

Alapból nyújtott támogatások Alapkezelő működési költségei* Egyéb kiadás**

2 376,3

Összes kiadás

2 763,5

185,3 201,9

* A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése értelmében az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének 10%-a használható fel működési és pályázatkezelési költségekre. A keret magában foglalja az Alap elvi irányító és döntéshozó testületeivel kapcsolatos költségeket és a Szülőföld Alap Iroda működési kiadásainak fedezetét is, amelyek összesen 9,8%-ot tettek ki, így alatta maradtak a jogszabályban meghatározott 10%-os korlátnak. ** Egyéb kiadás címen a Szülőföld Alap 197 millió forintot utalt vissza a Miniszterelnöki Hivatal, 4,9 millió forintot pedig a Munkaerőpiaci Alap részére, amelyek a korábban átadott, de a kedvezményezettek által fel nem használt, ezért az Alap részére visszautalt támogatásokból tevődnek össze.

17

Az Alap 2009. évi forrásainak elosztása (millió Ft) I. forduló Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

Összesen


339,8 126,1 188,1 162,5 17,1 12,8 8,6 45,0 900,0

77,5 28,8 42,9 37,1 3,9 2,9 2,0 10,2 205,3

Kulturális, Egyházi és Média Kollégium 228,3 84,7 126,4 109,2 11,5 8,6 5,7 30,3 604,7

Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium 34,0 12,6 18,8 16,2 1,7 1,3 0,9 4,5 90,0


Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium 46,1 17,1 25,5 22,1 2,3 1,7 1,1 6,1 122,0


Önkormányzati együttműködési, Informatikai Kollégium 80,1 29,7 44,3 38,3 4,0 3,0 2,0 10,6 212,0

II. forduló Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

Összesen


460,9 171,0 255,1 220,2 23,2 17,2 11,6 61,0 1 220,2

322,8 119,8 178,7 154,2 16,3 7,5 8,1 42,8 850,4 Összesen

Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

Összesen


800,7 297,1 443,2 382,7 40,3 30,0 20,2 106,0 2 120,2

400,3 148,6 221,6 191,3 20,2 10,4 10,1 53,0 1 055,5

18

A 2009. évben beérkezett és támogatott pályázatok adatai I. forduló Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

Beérkezett pályázatok száma (db) 898 290 412 300 34 25 37 133 2 129

Beérkezett igények (Ft) 1 893 945 620 630 880 545 740 995 224 628 261 163 50 015 000 31 240 393 22 110 150 224 001 426 4 221 449 521

Támogatott Kiosztott támogatások pályázatok száma (Ft) (db) 367 339 800 000 130 126 100 000 185 188 100 000 128 162 500 000 17 17 100 000 15 12 800 000 25 8 600 000 58 45 000 000 925 900 000 000

II. forduló Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

Beérkezett pályázatok száma (db) 686 318 375 208 27 20 26 101 1 761

Beérkezett igények (Ft) 1 467 962 001 660 840 773 656 565 249 556 765 407 41 985 560 26 398 750 21 247 000 180 701 145 3 612 465 885

Támogatott Kiosztott támogatások pályázatok száma (Ft) (db) 355 460 900 000 145 171 000 000 167 255 100 000 97 220 200 000 21 23 200 000 16 17 200 000 20 11 600 000 51 61 000 000 872 1 220 200 000

Összesen Ország Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

Beérkezett pályázatok száma (db) 1 584 608 787 508 61 45 63 234 3 890

Beérkezett igények (Ft) 3 361 907 621 1 291 721 318 1 397 560 473 1 185 026 570 92 000 560 57 639 143 43 357 150 404 702 571 7 833 915 406

19

Támogatott Kiosztott támogatások pályázatok száma (Ft) (db) 722 800 700 000 275 297 100 000 352 443 200 000 225 382 700 000 38 40 300 000 31 30 000 000 45 20 200 000 109 106 000 000 1 797 2 120 200 000

VI. AZ EGYES KOLLÉGIUMOK PÁLYÁZATI DÖNTÉSEI 1.) Kulturális, Egyházi és Média Kollégium A Kulturális, Egyházi és Média Kollégium a 2009-es évben 852,7 millió Ft összegben írhatott ki pályázatot a határon túli magyar kulturális, egyházi és médiaprogramok támogatására. A legtöbb pályázatot ezen kollégium pályázati kiírásaira nyújtották be, szám szerint 2403-at, mintegy 4,5 milliárd Ft összegben, amelyek közül a kollégium 976 pályázatot tudott támogatásban részesíteni. Pályázati felhívások bemutatása (millió Ft) Pályázati felhívás a romániai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

1.1.

Művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények és szervezetek működési és programtámogatása

61,3

0,5

5,0

1.2.

Magyar nyelvű támogatása

27,0

0,5

5,0

1.3.

Magyar média támogatása

50,0

0,5

5,0

1.4.

Dokumentum- és rövidfilmek készítésének támogatása

15,0

0,5

5,0

1.5.

Határon túli magyar kulturális szellemi örökség digitalizálásával és internetes megjelenítésével kapcsolatos programok támogatása

18,0

0,5

5,0

1.6.

A romániai magyar egyházi tulajdonban levő épített örökség feltárási, inventarizációs és felújítási programjainak támogatása

25,0

0,5

5,0

32,0

-

-

1.7.

kulturális

folyóiratok

Lebonyolító szervezetek részére kulturális és közművelődési intézmények, szervezetek támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen

20

228,3

legalacsonyabb legmagasabb összeg összeg

II. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

1.1.

Művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények és szervezetek működési és programtámogatása

22,0

0,5

3,0

1.2.

Hivatásos színházak, táncszínházak és az opera országon belüli tájolási programjainak és új produkciók megvalósításának támogatása

20,0

0,5

3,0

1.3.

Magyar könyvkiadás támogatása

20,0

0,3

3,0

1.4.

Magyar nyelvű támogatása

20,0

0,5

3,0

10,0

0,5

2,0

92,0

-

-

1.5.

kulturális

folyóiratok

Határon túli magyar kulturális szellemi örökség digitalizálásával és internetes megjelenítésével kapcsolatos programok támogatása Összesen


Pályázati felhívás a szlovákiai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

2.1.

Országos vagy regionális szinten kiemelt jelentőségű kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása, különösen - a szlovákiai magyar előadó-művészetek intézményeinek és szervezeteinek (színházak, táncegyüttesek és zenei együttesek) országon belüli tájolási programjainak a támogatása és új produkciók megvalósítása, illetve a szlovákiai magyar alkotóművészeti intézmények és szervezetek (képző-, iparés fotóművészet) programjainak a támogatása

21

45,0


0,5

25,0

- a szlovákiai magyar vonatkozású állománnyal rendelkező köz- és egyházi gyűjtemények (könyvtári, levéltári és muzeális intézmények, szervezetek) szakmai programjainak (állománygyarapítás, állományvédelem és -őrzés, restaurálás, digitalizálás és szakmai képzések) támogatása, továbbá az intézmények műszaki eszközparkjának a korszerűsítése 2.2.

Magyar nyelvű könyv- és lapkiadás, valamint a média közösségmegtartó programjainak támogatása

14,8

0,2

14,8

2.3.

Magyar nyelvű elektronikus média működési és beruházási költségeinek támogatása

3,5

0,2

3,5

2.4.

Épített kulturális örökség, tájházak és egyházi jellegű épületek feltárásának, megóvásának és felújításának támogatása

13,0

0,5

13,0

2.5.

Lebonyolító szervezetek részére kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása továbbpályáztatás céljából

8,4

-

-

Összesen

84,7


Ssz.

A pályázat célja

2.1.

Országos vagy regionális szinten kiemelt jelentőségű kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása, különösen - a szlovákiai magyar előadó-művészetek intézményeinek és szervezeteinek (színházak, táncegyüttesek és zenei együttesek) országon belüli tájolási programjainak a támogatása és új produkciók megvalósítása, illetve a szlovákiai magyar alkotóművészeti intézmények és szervezetek (képző-, iparés fotóművészet) programjainak a támogatása

22

15,2


0,3

8,0

- a szlovákiai magyar vonatkozású állománnyal rendelkező köz- és egyházi gyűjtemények (könyvtári, levéltári és muzeális intézmények, szervezetek) szakmai programjainak (állománygyarapítás, állományvédelem és -őrzés, restaurálás, digitalizálás és szakmai képzések) támogatása, továbbá az intézmények műszaki eszközparkjának a korszerűsítése 2.2.

Magyar nyelvű könyv- és lapkiadás, valamint a média közösségmegtartó programjainak támogatása

8,0

0,2

8,0

2.3.

Magyar nyelvű elektronikus média működési és beruházási költségeinek támogatása

1,5

0,2

1,5

2.4.

Épített kulturális örökség, tájházak és egyházi jellegű épületek feltárásának, megóvásának és felújításának támogatása

6,0

0,3

6,0

2.5.

Lebonyolító szervezetek részére kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása továbbpályáztatás céljából

3,4

-

-

34,1

-

-

Összesen

Pályázati felhívás a szerbiai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

3.1.

Országos szinten kiemelt jelentőségű, művészeti, közgyűjteményi és közművelődési intézmények, szervezetek működésének támogatása, infrastrukturális fejlesztése

10,0

0,5

10,0

3.2.

Kulturális és közművelődési intézmények és szervezetek programtevékenységének, állománygyarapításának támogatása

15,0

0,5

15,0

3.3.

A magyar nyelvű könyv- és folyóiratkiadás támogatása

20,0

0,2

20,0

3.4.

A magyar nyelvű színházi filmprodukciók támogatása Művelődési házak felújítása

10,0

0,5

10,0

5,0

0,5

5,0

3.5.

és

23


3.6.

Történelmi egyházak programjai, műemlékek és műemlék jellegű épületek megóvása és felújítása

10,0

0,5

10,0

3.7.

Kulturális rendezvények támogatása

25,0

0,5

25,0

3.8.

Magyar nyelvű, nem helyi jellegű írott és elektronikus média működési költségeinek támogatása

18,76

0,5

18,76

12,64

-

-

3.9.

Lebonyolító szervezetek részére művészeti, közgyűjteményi, közművelődési programok támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen

126,4


Ssz.

A pályázat célja

3.1.

Országos szinten kiemelt jelentőségű, művészeti, közgyűjteményi és közművelődési intézmények, szervezetek működésének támogatása, infrastrukturális fejlesztése

10,0

0,5

10,0

3.2.

Országos vagy regionális jelentőségű, kulturális és közművelődési intézmények és szervezetek programtevékenységének, kulturális rendezvényeinek támogatása

10,0

0,5

10,0

3.3.

A magyar nyelvű könyv- és folyóiratkiadás támogatása

8,81

0,2

8,81

3.4.

A magyar nyelvű színházi és filmprodukciók támogatása Magyar nyelvű, írott és elektronikus média működési költségeinek támogatása

7,0

0,5

7,0

10,0

0,5

10,0

5,09

-

-

50,9

-

-

3.5.

3.6.

Lebonyolító szervezetek részére művészeti, közgyűjteményi, közművelődési programok támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen

24


Pályázati felhívás az ukrajnai pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

A pályázat célja

4.1.

A kárpátaljai történelmi tevékenységének támogatása

Kiosztható keret

egyházak


39,38

0,5

8,0

4.2.

Magyar kulturális intézmények, szervezetek és az épített kulturális örökség fejlesztésének, működésének, a kárpátaljai magyar művelődési műhelyek működésének és programjainak támogatása

31,9

0,5

8,0

4.3.

Könyvkiadás, irodalmi folyóiratok kiadása és kézirat-előkészítések támogatása

8,0

0,5

8,0

4.4.

Kárpátaljai magyar média működésének támogatása

19,0

0,5

8,0

10,92

-

-

4.5.

Lebonyolító szervezetek részére művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása továbbpályáztatás céljából Összesen

109,2


Ssz.

A pályázat célja

4.1.

A kárpátaljai történelmi tevékenységének támogatása

4.2.

Magyar kulturális intézmények, szervezetek és az épített kulturális örökség fejlesztésének, működésének, a kárpátaljai magyar művelődési műhelyek működésének és programjainak támogatása

4.3. 4.4.

egyházak


16,0

0,5

4,0

13,0

0,5

4,0

Könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

3,5

0,3

1,0

Kárpátaljai magyar média támogatása

7,0

0,5

4,0

25

4.5.

Lebonyolító szervezetek részére művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása továbbpályáztatás céljából Összesen

4,4

-

-

43,9

-

-

Pályázati felhívás a horvátországi pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

5.1.

Közművelődési egyesületek programjainak és működésének támogatása

5.2. 5.3.

Magyar nyelvű sajtó, rádióés tévéműsorok támogatása, valamint könyvkiadás Épített kulturális örökség, történelmi, kulturális és vallási jelentőségű épületek felújítása Összesen


4,0

0,5

4,0

3,0

0,5

3,0

4,5

0,5

4,5

11,5


Ssz.

A pályázat célja

5.1.

Közművelődési egyesületek programjainak és működésének támogatása

5.2. 5.3.

Magyar nyelvű sajtó, rádióés tévéműsorok támogatása, valamint könyvkiadás Épített kulturális örökség, történelmi, kulturális és vallási jelentőségű épületek felújítása Összesen

26


2,0

0,3

1,0

1,3

0,3

1,3

1,3

0,3

1,3

4,6

-

-

Pályázati felhívás a szlovéniai pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

6.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Kulturális intézményrendszer fenntartása és fejlesztése Irodalmi, művészeti és tudományos értékek létrehozásának támogatása Nemzetiségi sajtó és média közösségmegtartó programjainak támogatása Egyházi közösségek magyar jellegű programjainak támogatása Összesen

8,6


0,1

8,6

8,6

II. forduló Megpályázható Ssz.

6.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Kulturális intézményrendszer fenntartása és fejlesztése Irodalmi, művészeti és tudományos értékek létrehozásának támogatása Nemzetiségi sajtó és média közösségmegtartó programjainak támogatása Egyházi közösségek magyar jellegű programjainak támogatása Összesen

27


8,0

0,3

4,0

8,0

-

-

Pályázati felhívás az ausztriai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

7.1.

Magyar nyelvű közművelődési és egyházi egyesületek és intézmények programjainak támogatása

7.2.

Magyar nyelvű média támogatása Összesen


3,7

0,15

1,5

2,0 5,7

0,15

1,5


Ssz.

A pályázat célja

7.1.

Az ausztriai magyar egyházak, kulturális egyesületek és szervezetek programjainak támogatása

1,4

0,1

0,7

Az Ausztriában nyomtatásban megjelenő magyar kiadványok támogatása Összesen

1,0

0,1

0,7

2,4

-

-

7.2.


Pályázati felhívás a magyarországi pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

8.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

A határon túli magyarok részvételével a Magyarországon megvalósuló művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, örökségvédelmi rendezvények, fórumok, képzések – beleértve az egyházak által, hasonló céllal szervezett hitéleti, kulturális és ifjúsági programokat is – támogatása Magyar–magyar együttműködésben megvalósuló kulturális programok támogatása. A kisebbségben élő magyarsággal foglalkozó kutatások,

28

30,3


0,5

5,0

publikációk (tanulmánykötetek, szakcikkek, elemzések) támogatása

Összesen

30,3


8.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

A határon túli magyarok részvételével a Magyarországon megvalósuló művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális örökségvédelmi rendezvények, fórumok, képzések – beleértve az egyházak által, hasonló céllal szervezett hitéleti, kulturális és ifjúsági programokat is – támogatása Magyar–magyar együttműködésben megvalósuló kulturális programok támogatása. A kisebbségben élő magyarság szellemi-kulturális öröksége elektronikus formában való közzétételének és használatának támogatása Összesen

29


12,1

0,3

2,0

12,1

-

-

A Kulturális, Egyházi és Média Kollégium által támogatott legfontosabb programok – a teljesség igénye nélkül – a következők voltak: Fórum Kisebbségkutató Intézet (Szlovákia, Somorja) – Kutatási, könyvtári és levéltári tevékenység támogatása A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik legfontosabb feladata a szlovákiai magyar kultúra dokumentálása, amely három területen jelenik meg: a könyvtári és adattári, a levéltári és a digitalizálási munkák folyamán. Bár ezek a tevékenységek a külső szemlélő számára szinte alig láthatók, mégis rendkívül fontos szerepet töltenek be, hiszen a kutatók munkájának alapjául szolgálnak. Olykor-olykor akad olyan hagyaték, írásos emlék, képanyag is, amely nemcsak az intézet mindennapi életében jelent rendkívüli eseményt, hanem a szakma és a külvilág is felfigyel rá. Az egyik ilyen kiemelkedő esemény Gyönyör József jogász és kisebbségi szakértő hagyatékának a megszerzése, illetve feldolgozása volt. Gyönyör a hetvenes évektől kezdődően két évtizeden át dolgozott a szlovák kormány mellett működő nemzetiségi osztály előadójaként, így gyakorlatilag minden olyan kérdéssel kapcsolatba került, amely a szlovákiai magyarokat érintette. A tudós hagyatéka kiadatlan kéziratokat, feljegyzéseket, elmélkedéseket és egy kézzel írt naplót tartalmazott, amelyben szinte mindennap feljegyezte kormányhivatali munkájának tapasztalatait. A másik Arany A. László elveszettnek hitt hagyatéka, amelyre Rozsnyón bukkant rá az intézet. Ez az ötven éven keresztül pincékben rejtegetett iratanyag a második világháború után meghurcolt nyelvész, néprajzos és szociofotográfus szinte teljes hagyatékát jelenti, amely tartalmazza könyvtárának egy részét, kiadatlan kéziratait, feljegyzéseit és több ezer, a nyelvészeti és néprajzi gyűjtéséből származó eddig feldolgozatlan cédulát. Szinte ezzel párhuzamosan, barátja, Lipcsey Gyula halála után került az intézetbe az általa őrzött Arany-fényképgyűjtemény, amely több mint 2000 fényképet és színes diát tartalmaz Zoboraljáról az 1941–44 közötti időszakból. Ezzel az Arany-hagyaték teljessé vált. A Fórum Társadalomtudományi Szemlét a Fórum Kisebbségkutató Intézet alapította 1999-ben. Ez volt az első magyar nyelven megjelenő társadalomtudományi folyóirat 1945 után Szlovákiában. A folyóirat vállalt küldetése teret adni a szlovákiai magyarsággal, illetve a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos tanulmányoknak, közleményeknek, szakmai vitáknak, de egyben közvetítő szerepet vállal a szlovák tudományos élet felé, több olyan írást, sőt tematikus számot megjelentetett, amelyekben a szlovák tudományos élet jeles képviselői írásait közölte magyar nyelven. A Fórum Társadalomtudományi Szemle a Fórum Intézet honlapján (www.foruminst.sk) is megtalálható. Thália Színház (Szlovákia, Kassa) – Infrastrukturális fejlesztés és színdarabok rendezésének támogatása Magyarországon csaknem negyedszázada játsszák, szinte minden város minden színházában megfordult már, és sikere a mai napig töretlen. Az emberek szeretik, mert benne bármi megtörténhet, a csodák megvalósulnak, a másság természetes. Mert elvarázsol. Ez „A padlás”, a szellemes alapötletre (Horváth Péter), fülbemászó muzsikára (Presser Gábor) és Sztevanovity Dusán dalszövegére épülő darab, mely félig meseként, félig musicalként jelenik meg a színházakban. A 2009/2010-es színházi évadban 40. évfordulóját ünneplő Kassai Thália Színház többször műsorára szerette volna tűzni a produkciót, de a várva várt pillanat csak 2009. március 12-én jött el,

30

miután a színház a Szülőföld Alap támogatásából fejleszteni tudta a műszaki park fontos elemeit, a hang- és fénytechnikát, a produkciók díszleteinek és jelmezeinek beszerzését, illetve gyártását. A támogatás ahhoz is hozzájárult, hogy Kassán fennmaradhasson a magyar színház, ezzel is erősítve a felvidéki magyar kultúrát. Hét Nap Kft. (Szerbia, Szabadka) – A Hét Nap vajdasági magyar hetilap támogatása A délvidéki magyarság legnagyobb hagyományú hetilapja, a Szabadkán megjelenő Hét Nap hatvanhárom éves történelme során sok mindent megélt. Az 1980-as évek derekán elérte az ötvenezres példányszámot, s ezáltal a Kárpát-medence egyik legolvasottabb magyar hetilapjává lett. Ennek ellenére többször is a megszűnés fenyegette, amelyet csak a magyarországi támogatás révén sikerült elkerülnie. Hatvanhárom esztendő ,,megrakodva búval és örömmel”. Fellapozva a megsárgult, jócskán elrongyolódott évfolyamokat, feltárul előttünk a Vajdaság egykori élete, múltja s jelene, a kisebbségi lét minden nyomorúsága és nagyszerűsége. A Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően nemcsak a lap működését sikerült fenntartani, hanem benne a délvidéki szórványmagyarság számára készített mellékletét, a Bánáti Újságot és a Vajdasági Magyar Kalendáriumot is. A korábbiaknál kedvezőbb politikai helyzetben az anyaország mellett most már a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza is támogatja működését. Intermix Kiadó (Ukrajna, Ungvár) – Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat Az Intermix Kiadó célja, hogy a Kárpátalján élő, illetve az itteni magyarsággal és a vidék népeivel, múltjával és jelenével foglalkozó magyar szerzők anyanyelven írt műveit megjelentesse. Jelentősége ennek azért kiemelt, mert a rendszerváltás óta a magyarországi könyvek hivatalos behozatala az ukrán vámtörvények előírásai következtében sok nehézségbe ütközik, így a könyvtárak, iskolák, civil intézmények köteles példányokkal való ellátása nem mindig biztosított. A kiadó szakmai körökben is legelismertebb kezdeményezése a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat beindítása volt, amelyben gyermek- és ifjúsági irodalom, építészet, képző- és iparművészet, színház, zene, irodalomtudomány, oktatás, teológia, történelem, néprajz, művelődéstörténet és más műfajba sorolható kiadványok egyaránt megtalálhatók. A szépirodalmi munkákhoz Kárpátalja ismert grafikusai készítenek illusztrációkat. A Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatban eddig mintegy száz kárpátaljai alkotótól közel 200 könyvet jelentetett meg, 4 kötet a Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően látott napvilágot. A kiadási pályázatra ajánlott kéziratok jegyzékét tapasztalt szerkesztők, köztük Nagy Zoltán Mihály író és Barzsó Tibor olvasószerkesztő lektorálja és állítja össze. Az Intermix Kiadó szerzői köréhez tartozik a kárpátaljai alkotók mintegy 95 százaléka. Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség (Románia) – Szent Mihály székesegyház Az Erdélybe látogató turisták, zarándokok közül egyre többen útba ejtik Gyulafehérvárt is, a gyulafehérvári főegyházmegye (egykori erdélyi püspökség) székhelyét, hogy megtekinthessék Közép-Európa egyik legmeghatározóbb templomát, a Szent Mihály székesegyházat. A magyar és román kormányzati szervek, valamint partnerszervezetek és a hívek támogatásának köszönhetően az elmúlt évben befejeződtek a déli és északi mellékhajók héjazatának felújítási munkálatai, a déli torony homlokzatának kőrestaurálása, valamint a Lázói-kápolna felújítása. A

31

Kolonics István által 1877-ben épített orgona restaurálása folyamatban van. Az erdélyi püspökség megalapításának ezredik évfordulóját ünnepelve időszerűvé vált egy egyházművészeti kiállítás létrehozása, amelyben az egyházmegye elmúlt évezredének jelentősebb egyház- és kultúrtörténeti kincsei kerülnek kiállításra. Emellett megtekinthető lesz a székesegyház és a püspöki palota restaurálása során felhalmozott értékes leletanyag. A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház bár magán viseli a történelem nyomait, csodával határos módon eredeti formájában maradt fenn az utókor számára. Művészi értéke felbecsülhetetlen, püspökök, jeles személyiségek (Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királynő, Fráter György), fejedelmek (János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczy György) találtak benne örök nyugvóhelyet. Palágykomoróci Református Egyházközség (Ukrajna) – A templom felújítása A XIII. századi palágykomoróci református templom elmúlt években lezajlott felújítása egyértelmű sikertörténet. Palágykomoróc község Kárpátalján, a Latorca és az Ung folyó között terül el az ukrán–szlovák határ mentén. A zsindelyes, négy fiatornyos, kilátós toronnyal büszkélkedő templom környezete fölé magasodva uralja a tájat. A felújítási munkálatok 2006-ban kezdődtek a toronysisak javításával és zsindelyezésével. A felújítás során fokozatosan bontakozott ki a templom szépsége, és ma úgy áll a falu közepén magasodó domb tetején, mint büszke fehér hattyú a tó szürke egyhangúságában. A feltárás során a legnagyobb jelentőségű felfedezés az volt, hogy a déli falon és a karzaton megtalálhatóak a XIII–XIV. században készített freskók töredékei. A karzaton a Szent Lászlólegenda képei találhatóak, a déli falon, a karzat magasságában egy, a pokoltól megmentő Krisztust ábrázoló freskó rejtőzik, az északi falon pedig valószínűleg az utolsó ítélet képei találhatóak nagyon töredékes formában. A templom belsejében, a szentély alatt található egy kripta, amelybe 1575-ben temették a környék földesurát, Szalay Ferenc kisvárdai várkapitányt, de halála után itt helyezték örök nyugalomra gróf Buttler Jánost, a pesti Ludovica Akadémia alapítóját, Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének főszereplőjét is. A templom restaurálása még nem fejeződött be, a freskók és a kripta feltárása és helyreállítása a közeljövő feladatai közé tartozik.

32

2.) Oktatási és Szakképzési Kollégium Az Oktatási és Szakképzési Kollégium a 2009-es évben 1055,5 millió forint összegben írhatott ki pályázatot a határon túli magyar oktatás és szakképzés támogatására. A pályázati kiírásokra 900 kérelem érkezett be, mintegy 2,88 milliárd forint összegben, amelyekből 556 pályázatot támogatott a kollégium. Pályázati felhívások bemutatása (millió Ft) Pályázati felhívás a romániai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

1.1.

Egyetemi hallgatók és középiskolás diákok szociális ösztöndíjprogramját lebonyolító szervezetek támogatása

10,0

0,5

10,0

1.2.

Szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási intézmények fejlesztési és működési támogatása

32,0

0,5

4,0

1.3.

A magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények és/vagy háttérintézmények működési, kutatási, eszközfejlesztési, valamint szakmai programjainak és tudományos kiadványainak támogatása

28,0

0,5

4,0

7,5

-

-

1.4.

Lebonyolító szervezetek részére oktatási programok támogatására (kutatói, doktori és mesteri ösztöndíjak odaítélése) továbbpályáztatás céljából Összesen


77,5


Ssz.

A pályázat célja

1.1.

Felnőtt-, szak- és továbbképzési programok támogatása

100,0

0,5

30,0

1.2.

Magyar nyelvű oktatási programokat működtető egyetemek háttérintézményeinek támogatása

131,0

0,5

50,0

33


1.3.

1.4.

1.5.

Oktatáshoz kapcsolódó kutatások, valamint felsőoktatási tudományos konferenciák támogatása Egyetemi jegyzetek, szakkönyvek és tudományos szakfolyóiratok támogatása Lebonyolító szervezetek részére közoktatási programok támogatására továbbpályáztatás céljából ebből szakképzési, felnőttképzési programok támogatására Összesen

40,0

0,5

10,0

20,0

0,5

4,0

-

-

31,8 1,9 322,8

Pályázati felhívás a szlovákiai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

2.1.

Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása

8,0

0,5

5,0

2.2.

A szlovákiai magyar nyelvű oktatást segítő kutatási programok támogatása

3,0

0,5

2,0

2.3.

Alapiskolák és gimnáziumok tananyagfejlesztésének és pedagógiai programkészítésének támogatása

7,0

0,5

3,0

2.4.

A kisebbségi oktatást támogató országos szakmai szervezetek infrastrukturális fejlesztésének támogatása

8,0

0,5

5,0

2,8

-

-

2.5.

Lebonyolító szervezetek részére sajátos nevelést igénylő tanulók oktatását és nevelését segítő programok megvalósítására továbbpályáztatás céljából Összesen


28,8


2.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja A szakképzés innovációja szakképzési törvény értelmében

az

új

34

15,0

legalacsonyabb legmagasabb összeg összeg 0,5

5,0

2.2. 2.3. 2.4.

2.5.

2.6.

2.7.

Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása Felnőttképzések és szakmai továbbképzések megvalósítása A szakoktatást támogató országos szervezetek működési költségeinek támogatása Alapiskolák és óvodák részére segédeszközök beszerzése és infrastrukturális fejlesztések támogatása (szabad felhasználású keret) Szórvány oktatási programok és működési költségek támogatása (szabad felhasználású keret) Lebonyolító szervezetek részére a pedagógus-továbbképzési törvényből adódó képzések megvalósítására továbbpályáztatás céljából Összesen

48,5

0,5

35,0

15,0

0,5

5,0

20,0

0,5

12,0

7,8

0,5

2,0

3,0

0,5

1,0

10,5

-

-

119,8

Pályázati felhívás a szerbiai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

3.1.

Magyar tannyelvű képzést is nyújtó oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése (felszerelés, működtetés, oktatási segédanyag-ellátás javítása)

14,5

0,5

5,0

3.2.

Pedagógusés egyéb szakmai továbbképzési programok és kiegészítő képzések támogatása

9,5

0,5

2,0

3.3.

Diáksegélyező tevékenységének támogatása

9,61

0,5

5,0

3.4.

Tudományos kutatások, regionális felsőoktatási projektek, konferenciák támogatása magyar érdekeltségű oktatási intézményekben vagy tudományos műhelyekben

5,0

0,5

2,0

3.5.

Lebonyolító szervezet részére kis összegű oktatási programok pályáztatására

4,29

-

-

Összesen

42,9

egyesületek

35



3.1.

3.2.

3.3.

3.4.

3.5.

3.6.

Kiosztható keret

A pályázat célja Szakképzést és felsőoktatást elősegítő diáksegélyező egyesületek tevékenységének támogatása ebből szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására Magyar tannyelven is oktató középiskolák infrastrukturális fejlesztése (felszerelés, működtetés, oktatási segédanyag-ellátás javítása), valamint szakmafelkészítő, tehetséggondozó és szórványprogramok támogatása ebből szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására Magyar tannyelven is oktató felsőoktatási intézmények és a felsőoktatáshoz kapcsolódó háttérintézmények programjainak és infrastrukturális fejlesztésének (felszerelés, működtetés, oktatási segédanyag-ellátás javítása, külön hangsúllyal az új munkaerő-piaci esélyt nyújtó szakirányok indítására) támogatása ebből szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására A magyar érdekeltségű oktatási intézményekben vagy tudományos műhelyekben szervezett tudományos kutatások, tankönyvek kéziratelőkészítése, oktatási/pedagógus szakfolyóiratok kiadása, regionális felsőoktatási projektek, kísérleti programok, konferenciák támogatása ebből szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására Akkreditált pedagógus szakmai továbbképzési programok és kiegészítő képzések támogatása ebből szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására Lebonyolító szervezetek részére felsőoktatási, felnőttképzési és szakképzési programok támogatására továbbpályáztatás céljából

Összesen

40,0

0,5

20,0

0,5

5,0

0,5

5,0

0,5

3,0

0,5

3,0

-

-

36,5

40,0

35,0

40,0

36,2

30,0

28,0 10,83 8,83 17,87 178,7

36


Pályázati felhívás az ukrajnai pályázók számára I. forduló Kiosztható keret

Megpályázható

Ssz.

A pályázat célja

4.1.

Magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmények működési és eszközfejlesztési támogatása

10,39

0,5

10,39

4.2.

Magyar oktatási nyelvű általános és középiskolák működési támogatása, technikai és módszertani ellátottságuk fejlesztése

14,0

0,5

2,0

4,0

0,5

2,0

5,0

0,5

4,0

Lebonyolító szervezetek részére oktatási programok támogatására továbbpályáztatás céljából

3,71

-

-

Összesen

37,1

4.3. 4.4. 4.5.

Magyar oktatási nyelvű óvodák működési és eszközfejlesztési támogatása, könyvvel és módszertani anyagokkal való ellátásuk Magyar nyelvű szakképzés támogatása



Ssz.

A pályázat célja

4.1.

Magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények működésének és eszközfejlesztésének támogatása

88,0

0,5

70,0

4.2.

Magyar nyelvű szakképzés, felnőttképzés, valamint az esélyegyenlőséghez és felzárkóztatáshoz való hozzájárulás

34,2

0,5

30,0

4.3.

Magyar nyelvű oktatási-nevelési intézmények pedagógusai továbbképzésének támogatása

10,0

0,5

5,0

4.4.

Magyar nyelvű szak- és tankönyvek kiadásának támogatása, oktatási segédanyagokkal való ellátás javítása

8,0

0,5

2,0

4.5.

Magyar oktatási nyelvű óvodák, általános és középiskolák, valamint szórvány oktatási programok működésének technikai és módszertani támogatása

9,5

0,5

1,5

37


4.6.

Lebonyolító szervezetek részére oktatási programok támogatására továbbpályáztatás céljából

-

4,5

Összesen

-

154,2

Pályázati felhívás a horvátországi pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

5.1.

Magyar nyelv és identitás ápolását célzó programok támogatása, magyar nyelv ápolásához kötődő táborok és vetélkedők támogatása

5.2.

Magyar nyelven oktató pedagógusok részére szakmai továbbképzési programok és kiegészítő képzések támogatása Összesen


1,95

0,1

1,95

1,95

0,1

1,95

3,9


Ssz.

A pályázat célja

5.1.

Magyar nyelven oktató szakképzési és felnőttoktatási intézmények szakképzési programjainak és eszközfejlesztésének támogatása

5.2.

Felnőttképzési programok támogatása

5.3.

Magyar nyelven oktató közoktatási és felsőoktatási háttérintézmények támogatása ebből szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására Összesen

38


10,0

0,1

10,0

3,8

0,1

1,0

0,1

1,5

2,5 1,0 16,3

Pályázati felhívás a szlovéniai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

6.1.

Kétnyelvű oktatási intézmények, oktatást támogató szervezetek és programok támogatása

2,9

Összesen

2,9


0,1

2,9


6.1.

6.2.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Magyar nyelvű felsőoktatási, szak- és továbbképzési programok támogatása, magyar nyelven is oktató szakképzési intézmények eszközfejlesztése. Oktatással foglalkozó konferenciák, szakképzési oktatási segédanyagok készítése Nemzeti identitás megőrzését elősegítő oktatási, gyermek- és ifjúsági programok támogatása. A kétnyelvű általános iskolák és óvodák magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású taneszközbeszerzésének támogatása Összesen

39


5,0

0,1

2,5

2,7

0,1

1,5

7,7

Pályázati felhívás az ausztriai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

7.1.

Magyar nyelven oktatást nyújtó szervezetek működésének támogatása

2,0

Összesen

2,0

legalacsonyabb legmagasabb összeg összeg 0,15

1,5


7.1. 7.2.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Magyar nyelven oktató szervezetek szakképzési és felnőttképzési programjának, illetve működésének támogatása Magyar nyelvű óvodát működtető szervezetek támogatása Összesen


7,3

0,5

2,5

0,8

0,15

0,4

8,1


8.1.

8.2.

8.3.

Kiosztható keret

A pályázat célja

A magyar nyelv oktatásának támogatása szórványban (tananyag, tankönyv, továbbképzés) A szomszédos országok magyar nyelven is oktató közoktatási intézményeiben a rendszerváltás óta használt tankönyvek, tanulási segédanyagok, módszertani útmutatók gyűjtésének, hozzáférhetővé tételének támogatása Határon túli magyar diákok magyarországi tanulmányi versenyeken, programokon való részvételének támogatása Összesen

40


8,0

0,5

3,0

1,2

0,5

1,2

1,0

0,1

1,0

10,2


Ssz.

A pályázat célja

8.1.

Felnőttés szakképzési hálózatok, tehetségpontok együttműködése

8.2. 8.3.

8.4.

Digitális tan- és segédanyagok fejlesztése Határon túli szórványoktatási tevékenység támogatása Határon túli magyar oktatók, pedagógusok és oktatási szakemberek szakmai konferencián való részvételének támogatása. Határon túli közoktatási rendezvények támogatása Összesen


23,8

0,5

5,0

15,0

0,5

5,0

2,0

0,5

1,0

2,0

0,5

1,0

42,8

Az Oktatási és Szakképzési Kollégium által támogatott legfontosabb programok a következők voltak, a teljesség igénye nélkül: Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Románia, Kolozsvár) – Az egyetem működésének és fejlesztésének támogatása A romániai Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyolc éve az erdélyi magyar felsőoktatás egyik legfontosabb alappillére, amelynek támogatását a magyar kormányzat elsősorban egyedi támogatások útján biztosítja, 2007-től kezdődően az egyetem kiemelt jelentőségű intézmény is. 2008-ban a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az egyetem képviselői rögzítették az intézmény magyar állami költségvetésből történő finanszírozásának új, normatív támogatáson nyugvó alapelveit, amely biztosította az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiszámítható, stabil működését. Ezen túl azonban a Szülőföld Alap is hozzájárul az intézmény működéséhez és szakmai programjaihoz, az egyetem eddig összesen 164 millió Ft támogatást nyert el az Alap kollégiumaitól. A 2009. évi második féléves támogatások között is szerepelt az egyetem működésének támogatása, amely az intézmény működésével kapcsolatos adminisztratív költségek és dologi kiadások fedezetét biztosította. Az egyetem azonban nemcsak felsőoktatási képzést nyújt, hanem az alapképzést kiegészítő szakképzési programokat is indít, amelyek elengedhetetlenek az egyetemen folyó minőségi oktatás és kutatás megvalósulásához, ugyanakkor növelik a végzős hallgatók munkaerő-piaci versenyképességét is. Ezek közé tartozik a szinkrontolmácsok, a környezetföldrajz, fotóművészet, filmművészet, média szakos hallgatók képzése is.

41

Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI, Románia, Kolozsvár) – Az intézet tevékenységének támogatása A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet – szintén nemzeti intézményként – a Babes-Bolyai Tudományegyetem háttérszervezeteként a kolozsvári állami magyar nyelvű felsőoktatás minőségének továbbfejlesztését, a versenyképes erdélyi magyar értelmiségi utánpótlás biztosítását tűzte ki célul, amelyhez a Szülőföld Alaptól korábban mintegy 132 millió Ft támogatásban részesült. Pályázatai között támogatást kapott a BBTE magyar nyelvű oktatásfejlesztési, kutatási, vendégtanári, magiszteri, doktori programjainak működtetése és a KMEI szakkollégiumi és eszközbeszerzési programjai. A támogatás biztosítja mind a személyi kiadások, mind a szakmai, illetve szakkollégiumi programok anyagi fedezetét. A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet jegyzetkiadási programja is támogatásban részesült. A jegyzetkiadás támogatása lehetőséget biztosít az oktatók számára, hogy egyetemi jegyzeteiket megjelentessék, valamint több ezer, magyar nyelven tanuló diák számára, hogy hozzáférjenek az előadások nyomtatott jegyzeteihez, ezzel hozzájárulva a magyar nyelvű felsőoktatás színvonalának emeléséhez. A KMEI 2006-ban hozta létre a Fiatal Kutatók Intézetét. Az Alap támogatása biztosítja a tudományos kutatóprogramok költségét és a Bolyai-Lobachevsky-Gauss matematika-fizika konferencia megszervezésének költségét is. A KMEI a Babes-Bolyai Tudományegyetem különböző karaival, valamint a Tanártovábbképző Intézettel együttműködve a magyarul oktató tanárok, tanítók számára is továbbképzési lehetőséget biztosít, amelyhez az Alap is támogatást nyújtott. A megcélzott magyar oktatók számára a jelenlegi továbbképzési rendszerben ez az egyetlen képzési program, amely magas kreditponttal járó továbbképzési lehetőséget biztosít. A pályázati programmal 150 magyarul oktató tanár és tanító jutott továbbképzési lehetőséghez. Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért (Románia, Kolozsvár) – Kárpát-medencei felnőttképzési hálózat építése A romániai Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért 15 millió Ft támogatásban részesült a kollégium döntése folytán, amelyet Kárpát-medencei felnőttképzési hálózat építésére fordíthat. A projekt általános célja egy olyan önszerveződő romániai magyar felnőttképzési hálózat kialakítása, amely nyitott az újonnan alakuló felnőttképző szervezetek befogadására, amennyiben azok a kidolgozott minőségi normákat elfogadva kívánják a romániai magyar felnőttképzés helyzetét előmozdítani. A projekt végrehajtásában részt vevő 9 szervezet 20 akkreditált helyi képzés megvalósítására pályázott, ezáltal 400 erdélyi magyar számára elérhetővé téve a színvonalas magyar nyelvű akkreditált képzésen való részvételt, ami alapfeltétele versenyképességük megőrzésének a gazdasági válság által sújtott munkaerőpiacon. Selye János Egyetem (Szlovákia, Komárom) – Az egyetem működésének és fejlesztésének támogatása A Selye János Egyetem, a szlovákiai magyarság és a mindenkori magyar kormányzat sikeres együttműködésének eredményeként az egyetlen önálló, magyar nyelven oktató állami felsőoktatási

42

intézményként a Szülőföld Alaptól az elmúlt években több mint 85 millió Ft támogatásban részesült. A kollégium 2009-ben a működési költségeinek fedezésére ítélt meg támogatást a nemzeti intézményként is megjelölt egyetem számára. Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara (Szlovákia, Nyitra) – a kar programjainak támogatása A szlovákiai Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara régóta a minőségi magyar nyelvű felsőoktatás egyik bástyája, amely a Szülőföld Alaptól eddig 36 millió Ft támogatásban részesült. 2009-es, „Új távlatok a nyitrai magyar nyelvű felsőoktatásban” című pályázata képzéseinek magyar, szlovák és angol nyelvű előadásokkal való kiegészítésére, valamint a kar tudományoskutatási potenciáljának növelésére irányult, amelyhez a kollégium 12 millió Ft támogatást ítélt meg. Ezen kívül a támogatásból kezdhetik meg az idegenforgalmi tanulmányi program akkreditációját is, mely a határ menti régiók számára képezne magyar, szlovák és angol nyelvű szaktudással bíró szakembereket. Kosztolányi Dezső Diáksegélyező tevékenység támogatása

Egyesület

(Szerbia,

Szabadka)

–

Diáksegélyezési

A szabadkai Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület mintegy 20 éve végzi diáksegélyező feladatát, hozzájárulva ezzel sok délvidéki magyar fiatal tanulmányainak megkönnyítéséhez, a vajdasági magyar közösség boldogulásához és megmaradásához. Ezen tevékenységét a Szülőföld Alap az elmúlt években összesen 34 millió forinttal támogatta. A 2009-ben elnyert támogatás a szerbiai magyar nemzetiségű közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók diáksegélyezésére fordítható, mintegy 500 középiskolás és főiskolai/egyetemi hallgató részesülhet támogatásban. Szabadkai Műszaki Szakfőiskola (Szerbia, Szabadka) – Informatikai laboratórium kiépítése A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola korábban többször nyert már el támogatást a Szülőföld Alaptól, összesen 25 millió Ft értékben. 2009. évi támogatásuk egy korszerű informatikai laboratórium létrehozására irányul, amely a villamos- és gépészmérnök, valamint mérnök informatikus képzés informatikai hátterének megteremtését szolgálja. Ehhez szükséges egy több számítógépes, internetelérhetőséget biztosító laboratórium kiépítése, amelyhez egy oktatási szoftver bevezetése is kapcsolódik. A rendszer biztosítja az összes adminisztrációs, tananyag-elhelyezési és -hozzáférési, vizsgáztatási, levelezési, feladatbeküldési és értékelési, hirdetőtábla funkciókat. A webes alkalmazás segítségével a tananyag adaptálódhat a diák tanulási igényeihez úgy, hogy a tananyagot a tanulási stílusának megfelelő módon mutatja be. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Ukrajna, Beregszász) – A főiskola működésének és fejlesztésének támogatása A nemzeti intézményként megjelölt II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Ukrajna egyetlen nem állami fenntartású magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely nagymértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarlakta területek főleg falusi, halmozottan hátrányos helyzetű lakossága esélyegyenlőségének növeléséhez. A főiskola a Szülőföld Alaptól eddig 139 millió Ft

43

támogatásban részesült, a kollégium most 65 millió forintot ítélt meg az intézmény nehéz anyagi körülményeinek enyhítéséhez a működési költségek támogatása révén. Ungvári Nemzeti Egyetem (Ukrajna, Ungvár) – A magyar kar támogatása Az Ungvári Nemzeti Egyetemen zajló magyar nyelvű oktatás 2008 szeptemberében indult meg, kialakításához és fejlesztéséhez a Szülőföld Alap az eddigiekben 75 millió forinttal járult hozzá. Az egyetemi képzés egyik előnye, hogy a képzés során a diákok nem csupán a szükséges tananyagot sajátítják el, hanem az ukrán nyelvet is, amely eredményeként teljes mértékben be tudnak illeszkedni az ukrajnai társadalomba. Az egyetem Humán–Természettudományi Magyar Karán jelenleg közel 300 diák tanul. A kollégium 2009. évi második féléves támogatása az egyetemi főépület negyedik szintje felére jutó beépítési költségek nagy részét fedezi. Jánosi Líceum (Ukrajna, Jánosi) – A líceum fejlesztésének támogatása Az ukrajnai Jánosi Líceum Kárpátalja egyetlen önálló magyar nyelvű szakképző intézménye. A líceum által nyújtott képzések iránt egyre nagyobb az érdeklődés, így megkezdődött az intézmény profiljának bővítése. Ennek egyik fontos feltétele a megfelelő gyakorlati foglalkozásokra is alkalmas szaktantermek megléte, amelyek kialakításához új épületre van szükség. Ezen kívül a más járásokból érkező diákok bentlakásának biztosítása, egy kollégium kialakítása is szükségessé vált. A kollégium által megítélt támogatás ezen célok megvalósítását szolgálja.

44

3.) Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Az Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium a 2009-es évben 212 millió forint összegben írhatott ki pályázatot a határon túli önkormányzati és informatikai programok támogatására. A pályázati kiírásokra 589 kérelem érkezett be, mintegy 759 millió forint összegben, amelyekből 266 pályázatot támogatott a kollégium. Pályázati felhívások bemutatása (millió Ft) Pályázati felhívás a romániai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

1.1.

Vidéki önkormányzati fejlesztési projektek előkészítésének támogatása

1.2.

1.3.

1.4.

Önkormányzati információs anyagok kiadásának támogatása, kisrégiós, több települést bemutató honlapok elkészítésének résztámogatása, kisebb önkormányzati rendezvények résztámogatása Falugondnoki szolgáltatások résztámogatása a legalább két községet kiszolgáló falugondnokságok esetében Lebonyolító szervezetek részére kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen


14,0

0,5

14,0

6,6

0,5

6,6

10,0

0,5

10,0

-

-

3,4 34,0


Ssz.

A pályázat célja

1.1.

Erdélyi tömbmagyarság (Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyék) és magyar szórványközösségek (többi megye) önkormányzati és civil szervezeti együttműködéseinek, cserekapcsolatainak támogatása

45

12,0


0,5

1,5

1.2.

1.3.

1.4.

1.5.

1.6.

Romániai és magyarországi testvérmegyék, testvértelepülések cserekapcsolatainak fejlesztése, melynek során kiemelt hangsúlyt kap a kétoldalú testvérkapcsolatok szórványközösségekkel való kibővítése A helyi és megyei önkormányzatok magyar nyelvhasználatát erősítő projektek támogatása, amelyek segítségével növekszik a magyar nyelven is elérhető ügyiratok és formanyomtatványok száma, ehhez kapcsolódóan a települések és megyék magyar nyelvű weboldalainak fejlesztése, az elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése vagy kibővítése Turisztikai jellegű, többnyelvű (köztük magyar) webportálok kialakítása, amelyek segítségével egy-egy térség, indokolt esetben település turisztikai kínálata az internet segítségével is bemutatásra kerül Romániai magyar könyvtárak kisléptékű informatikai fejlesztéseinek támogatása (szerverek, biztonsági rendszerek, magyar nyelvű szoftverek, oktatási segédanyagok) Lebonyolító szervezetek részére kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen

12,0

0,5

1,5

6,0

0,5

1,0

6,0

0,5

1,0

5,49

0,5

0,6

4,61

-

-

46,1

Pályázati felhívás a szlovákiai pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

2.1.

2.2.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Önkormányzati igénybevételét támogatása

és elősegítő

EU-források programok

Lebonyolító szervezetek részére önkormányzati és közösségi magyar nyelvű portálok fejlesztésére továbbpályáztatás céljából Összesen

46


9,63

0,5

3,0

2,97

-

-

12,6


2.1.

2.2.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Önkormányzati igénybevételét támogatása

és elősegítő

EU-források programok

Önkormányzati, valamint civil együttműködési programok, informatikai fejlesztés, eszközbeszerzés és működés támogatása Összesen


9,0

0,5

2,0

8,1

0,5

2,0

17,1

Pályázati felhívás a szerbiai pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

3.1.

3.2.

3.3.

3.4. 3.5.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Intézmények, szervezetek, legális szoftverbeszerzésének részfinanszírozása (Microsoft OS beszerzése, illetve Linux telepítése és beállítása) Informatikai infrastrukturális felzárkóztatást segítő fejlesztések és programok támogatása (eszközbeszerzés) Önkormányzati fejlesztéseket elősegítő stratégiák, projektek támogatása (eközigazgatás, az eEurope programmal és a Vajdasági eGovernment stratégiával összhangban) Informatikai támogatása

képzési

programok

Lebonyolító szervezet részére informatikával kapcsolatos programok támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen

47


3,42

0,5

3,42

4,0

0,5

4,0

5,0

0,5

5,0

4,5

0,5

4,5

1,88

-

-

18,8


Ssz.

A pályázat célja

3.1.

Informatikai felzárkóztatást segítő infrastrukturális fejlesztések és programok támogatása (eszközbeszerzés)

3.2.

3.3.

Informatikai felzárkóztatást segítő képzések támogatása Önkormányzati fejlesztéseket elősegítő stratégiák, abban szereplő projektek támogatása (e-közigazgatás, az eEurope programmal és a Vajdasági eGovernment stratégiával összhangban)


5,0

0,5

2,5

5,0

0,5

2,5

2,95

0,5

2,95

3.4.

e-Magyar platform program megvalósítását célzó programok (internet-elérési pontok, eMagyar program)

5,0

0,5

5,0

3.5.

EU-s alapok, strukturális alapok felhasználását elősegítő programok informatikai képzés- és eszköztámogatása

5,0

0,5

2,5

2,55

-

-

3.6.

Lebonyolító szervezet részére informatikával kapcsolatos programok támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen

25,5

Pályázati felhívás az ukrajnai pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

4.1.

4.2.

4.3.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Falunapok, határ menti intézményi és civil együttműködések, önkormányzatok arculatmegőrző programjainak támogatása, EU-források igénybevételét elősegítő programok támogatása Informatikai fejlesztést és működést, weboldal létrehozását, fenntartását, illetve internet-hozzáférést fejlesztő programok támogatása Lebonyolító szervezetek részére kisebb önkormányzati együttműködési, informatikai programok, eszközbeszerzések, falunapok, kistérségi, határ menti együttműködések, internethozzáférés fenntartásának, illetve magyar

48


7,29

0,5

2,5

7,29

0,5

2,5

1,62

-

-

önkormányzatok arculatmegőrző programjainak támogatása továbbpályáztatás céljából Összesen

16,2


Ssz.

A pályázat célja

4.1.

Magyar önkormányzatok arculatmegőrző programjainak támogatása

4.2. 4.3.

Informatikai fejlesztések támogatása Lebonyolítói szervezetek részére kisebb önkormányzati együttműködési, informatikai eszközbeszerzések támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen


9,0

0,5

2,5

10,89

0,5

2,5

2,21

-

-

22,1

Pályázati felhívás a horvátországi pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

5.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Határon átnyúló együttműködési programok, valamint eMagyar pontok és közösségi pontok működésének támogatása, kultúrkincs digitalizálása támogatása Összesen

1,7


0,1

1,7

1,7


Ssz.

A pályázat célja

5.1.

Határon átnyúló együttműködési programok, valamint informatikai fejlesztések támogatása

2,3

Összesen

2,3

49


0,3

1,0

Pályázati felhívás a szlovéniai pályázók számára I. forduló Megpályázható Kiosztható keret

Ssz.

A pályázat célja

6.1.

Regionális programok, magyar–magyar kapcsolatok és informatikai fejlesztések támogatása

1,3

Összesen

1,3


0,1

1,3


Ssz.

A pályázat célja

6.1.

Regionális programok, magyar–magyar kapcsolatok és informatikai fejlesztések támogatása

1,7

Összesen

1,7


0,1

1,7

Pályázati felhívás az ausztriai pályázók számára I. forduló Megpályázható Ssz.

7.1. 7.2.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Önkormányzati támogatása

együttműködések

Magyar szervezetek informatikai fejlesztése, magyar nyelvű internetes adások támogatása Összesen

50


0,4

0,1

0,4

0,5

0,1

0,5

0,9


7.1.

7.2.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Önkormányzati támogatása

együttműködések

Magyar szervezetek és magyar nyelvű internetes informatikai adások fejlesztésének, illetve működésének támogatása (hardverbeszerzés és honlapfejlesztés kivételével) Összesen


0,5

0,15

0,5

0,6

0,15

0,6

1,1


8.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Határon átnyúló önkormányzati együttműködéseket szolgáló, az európai uniós források fogadását és felhasználását segítő, valamint informatikai fejlesztéseket megalapozó programok, tevékenységek támogatása Összesen

4,5


0,5

2,0

4,5


8.1.

Kiosztható keret

A pályázat célja

Határon átnyúló önkormányzati együttműködéseket szolgáló, az európai uniós források fogadását és felhasználását segítő, valamint informatikai fejlesztéseket megalapozó programok, tevékenységek támogatása Összesen

51

6,1

6,1


0,5

2,0

Az Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium által támogatott legfontosabb programok a következők voltak, a teljesség igénye nélkül: Magyarkanizsai Községfejlesztési Információs Központ (Szerbia, Magyarkanizsa) – A központ tevékenységének támogatása A Magyarkanizsai Községfejlesztési Információs Központot az önkormányzat hozta létre azzal a céllal, hogy segítse a pályázati felkészülést és növelje a községben működő szervezetek esélyeit a pályázati kiírásokon. Az elmúlt időszakban a központ több határon átnyúló nemzetközi programban is sikeresen részt vett és erős kapcsolatokat épített ki a környező országok hasonló profilú szervezeteivel és az önkormányzatokkal itthon és külföldön egyaránt. Az érdeklődők pályázati kiírásokról, kölcsön- és hitel-, valamint befektetési és gazdaságfejlesztési lehetőségekről kapnak információkat a központban. A központ egyik fő feladata a projekt-/pályázatírás az önkormányzat és más szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek számára. A pályázati formanyomtatványok kitöltésétől kezdve a megnyert pályázatok lebonyolításáig és elszámolásáig a központ minden feladatot elvégez a megbízó szervezetek részére. A szülőföldön való boldogulás megteremtésének elősegítése érdekében a központ támogatta egy kistérségi, hálózatban működő, forráskutatással, pályázatírással és projektvégrehajtással foglalkozó csapat kialakításának ötletét. Egy ilyen jellegű hálózat működésével elérhető, hogy több területet kiszolgáló fejlesztési rendszer jöjjön létre. Claudiopolis Egyesület – A Közösség Fejlődéséért (Románia, Kolozsvár) – Az EFOG-rendszer támogatása A Claudiopolis Egyesület által folytatott projekt magában foglalja az EFOG-rendszer (Elektronikus Fejlesztési Ötlet Generátor) bevezetését az adott Kolozs megyei településeken, a helyi szakértők felkészítését és az integrált projektötletek menedzselését. A romániai EFOG-rendszeren belül jött létre a „Claudiopolis” elnevezésű oldal, melynek felhasználói a programban részt vevő települések, illetve az adott településeken működő civil szervezetek, magánszemélyek. A regisztrált helyi felhasználók helyi szakértők is egyben. A rendszeren belül folyó projektfejlesztő tevékenység három szinten valósul meg: a felhasználó feltölti a projektötletet, majd a helyi szakértővel interaktív kapcsolatban megírja és beszerzi a szükséges dokumentumokat. Ebben a viszonylatban a helyi szakértő feladata a projektötlet folyamatos monitorizálása, koordinálása. A harmadik szinten a központi szakértők figyelemmel kísérik a felhasználó és helyi szakértő közös munkáját, szükség esetén pedig szakmai segítséget nyújtanak. A rendszer bevezetését kísérő képzéssorozat tehát nemcsak az EFOG felhasználásának bemutatására szorítkozott, hanem szakértői képzés is volt egyben, amelynek keretében a résztvevők megismerkedhettek az európai uniós alapelvekkel, gazdasági koncepciókkal, valamint az unió támogatási rendszerének logikájával és gyakorlati működésével – Románia vonatkozásában. A folyamat utolsó része a tulajdonképpeni projektfejlesztés, a projektötletek feltöltése a rendszerre, ezeknek formai és tartalmi szempontból is megfelelő projektekké való kidolgozása, majd megfelelő források és partnerek keresése. Az online projektmenedzsment előnye, hogy a központi szakértők egyre nagyobb részt tudnak a helyi szakértőkre bízni a feladatokból, így a helyi szakemberek tudásszintje és jelentősége folyamatosan növekszik.

52

Szövetség a Közös Célokért (Szlovákia, Komárom) – Munkaerő-migráció a szlovák–magyar határ menti régióban, együttműködési hálózat építése „Munkaerő-migráció a szlovák–magyar határ menti régióban” címmel kérdőíves szociológiai felmérés folyt a Magyarországon munkát vállalni szándékozó felvidéki magyarok körében 2007ben. A kutatás célja az érintettek vendégmunkával kapcsolatos migrációs potenciáljának, valamint az ezzel kapcsolatos szociológiai okoknak a feltárása volt. A Szövetség a Közös Célokért társulás munkatársai 11 kutatási városban összesen 872 felnőtt – döntően magyar nemzetiségű – szlovák állampolgárt kérdeztek meg egy, a vendégmunka-vállalás különböző szociológiai aspektusait feltáró kérdőív segítségével. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával valósult meg a „Szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalása, ennek okai és jellemzői a magyar–szlovák határ menti régiókban” témájú kérdőíves felmérés. A kutatás átfogó célja annak megállapítása volt, hogy a Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok jelenléte milyen hatással van a határ menti magyar munkaerőpiacra, munkaerő-piaci űrt töltenek-e be, vagy inkább a hazainál olcsóbb munkaerőt jelentenek a magyar munkáltatók számára, esetleg kiszorítják-e a hazai munkaerőt a munkaerőpiacról. Jakabffy Elemér Alapítvány (Románia, Kolozsvár) – Erdélyi tartalomfejlesztése és az alapítvány tevékenységének támogatása

Magyar

Adatbank

A Jakabffy Elemér Alapítvány 1997 októberében alakult, célja pedig a két világháború közötti Romániában élő Jakabffy Elemér jeles jogász és nemzetközi hírnevű tudós szellemi örökségének őrzése, fejlesztése és folytatása; általában az emberi jogok és kiemelten a kisebbségek jogainak védelme és tiszteletben tartása. Az alapítvány tevékenysége három folyamatos, nagyobb program köré csoportosul: kiadja a Magyar Kisebbség című, Kolozsváron megjelenő társadalomtudományi folyóiratot; az alapítvány székhelyén a Kortörténeti Gyűjtemény-program keretében szemináriumés olvasótermi szolgáltatást tart fenn; továbbá fejleszti az erdélyi internetes társadalomtudományi referencia-könyvtárt, az Erdélyi Magyar Adatbankot. A Magyar Kisebbség című folyóirat 1995 óta jelenik meg. A két világháború között Jakabffy Elemér szerkesztésében Lugoson kiadott lap hagyományát kívánja folytatni. Elsősorban a jog- és politikatudomány területére fokuszál, ugyanakkor a tágabb értelemben vett társadalomtudományok előtt is nyitott. A folyóirat egyes lapszámai egy-egy politikai-közéleti kérdést kívánnak tudományos alapossággal körbejárni, fórumot kívánnak teremteni egy adott, társadalmilag releváns probléma megvitatásához. A folyóirat elérhető az interneten a http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg cím alatt is. Az Erdélyi Magyar Adatbank az alapítvány és a Transindex közös digitalizálási projektje. A program 2004 elején azon felismerés alapján indult, hogy a megváltozott olvasói szokások következtében elsősorban az interneten elérhető akadémiai igényű tartalmat kell bővíteni. Középtávon olyan szakmai, társadalomtudományi referencia-könyvtárat kívánnak létrehozni, amelyet a kutatók, de a szélesebb közönség is könnyen, gyorsan, térítésmentesen, és főleg eredményesen használhat. Stratégiailag főleg Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár létrehozása a cél. Az adatbank a http://adatbank.ro weblapon érhető el.

53

Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (Ausztria, Bécs) – A Bécsi Napló támogatása, internetes rádió működtetése A Központi Szövetség lapja, a Bécsi Napló kéthavonként megjelenő, Ausztria határain túl is jegyzett újság, megjelentetésének biztosítása a szervezet egyik fontos feladata. Ehhez sikerült a 2009. évben a Szülőföld Alap támogatásával honlapot (www.ungarnzentrum.eu), illetve internetes magyar nyelvű rádiót (www.hungaronetvoice.net) létrehozni. Ausztriában körülbelül 90 ezer magyar származású személy él, számukra fontos hírforrást, kulturális teret jelent a folyóirat és a rádió. *** Összességében elmondható, hogy a Szülőföld Alap beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az elmúlt öt évben a határon túli magyarság támogatásának stabil, kiszámítható eszközévé vált, amely évről évre mintegy kétmilliárd forint összegben biztosítja a külhoni magyar oktatás, kultúra, egyházi élet, média, önkormányzati együttműködések és az informatikai fejlesztések pályázati úton történő támogatását, ezzel hozzájárulva a külhoni magyar közösségek versenyképességének növeléséhez, életminőségének jobbításához és nemzeti identitásának megőrzéséhez. ***

54

számú BESZÁMOLÓ. a Szülőföld Alap évi tevékenységéről és működéséről. Előadó: Budapest, 2010

Recommend Documents