SZÁM

JOGI HÍRLEVÉL 2011/11-12. SZÁM

BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732

TARTALOM

I.

A 2012. évi adóváltozások

II.

Változások a csődjogban, a gazdasági társaságok jogában és a cégtörvényben

III. Kötelező kamarai regisztráció

IV. A lakásépítési és lakásvásárlási támogatás új szabályai

I. A 2012. évi adóváltozások Az Országgyűlés még 2011. november hó 21-i ülésnapján elfogadta a 2012. évi adóváltozásokat tartalmazó törvénycsomagot, amely alapján az év első napjától több tekintetben jelentősen módosultak az adókra és járulékokra vonatkozó szabályok. I. A személyi jövedelemadót és a társasági adót érintő főbb módosítások A személyi jövedelemadót érintő fontosabb változás, hogy megszűnik az adójóváírás intézménye és megváltozik az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszere. Már nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után, míg a felett 27 százalékos mértékkel kell azt megállapítani. A módosítás átalakítja a béren kívüli juttatások rendszerét, így az univerzálisan beváltható étkezési utalvány helyét a melegétkeztetésben a Széchenyi Kártya (SZÉP Kártya) vendéglátás kártyája váltja fel. A SZÉP Kártya keretében adható még juttatás szálláshely-szolgáltatás igénybevételére, illetve szabadidő eltöltését és egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra. A fogyasztásra készétel formájában, illetve a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában adható juttatás értéke csak 5.000,- Ft-ot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli juttatásnak, azonban ez az idei évben még meleg étkeztetésre is felhasználható. Az idei évtől megszűnik a munkavállalónak nyújtható internetelőfizetői támogatás mint béren kívüli juttatási forma. Amennyiben béren kívüli juttatásokból többet ad a munkáltató, mint amit a jogszabály lehetővé tesz, úgy a többlet 27 % eho-köteles juttatássá válik. A társasági adó szabályainak módosításával a jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog értékesítése, apportként történő kivezetése alapján elszámolt pozitív eredmény csökkenti a

társasági adó alapját, ha az adózó a szerzést követő 60 (hatvan) napon belül bejelenti ezt az adóhatóságnak.

II. A regisztrációs adót és a közvetett adókat érintő módosítások A regisztrációs adót érintően módosították az adótételtáblázatot, így a regisztrációs adó mértéke jelentősen csökkent. Az általános forgalmi adóról szóló törvény legfontosabb módosítása az általános forgalmi adókulcs 27%-ra történő emelése. A törvény az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében rendezi, hogy ha a teljesítést megelőzően adott előleget a teljesítés hiánya miatt csak részben fizetik vissza, úgy az érintett tételeket önellenőrzés helyett az aktuális bevallásban kell korrigálni. Feloldották továbbá az adólevonási tilalmat a személygépkocsi és egyéb jármű bérbevételét, illetve lízinget terhelő forgalmi adója tekintetében, vagyis ezek áfa-tétele az általános szabályok szerint ismét levonható. III. A cégautóadót érintő főbb módosítások Megváltoznak a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsikat terhelő tételes adó (cégautóadó) kiszabásának szabályai is, ezzel együtt pedig az adó mértéke jelentősen megnő. Idén a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként a személygépkocsi kWban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése (kódja) alapján kerül meghatározásra a törvénybe foglalt táblázat alapján. Ennek megfelelően az adó legalacsonyabb havi összege 7.700,- Ft lesz, míg a legmagasabb havi összege 44.000,- Ft. IV. Az EVA törvény módosításai és új adónemek Az eva módosítása szerint az adóalanyiság feltétele, hogy az adóalany éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg, ezen túlmenően a módosítás felemeli az eva mértékét, amely így a pozitív adóalap 37%-a lett. Megváltozik a

-1-

bevallás benyújtásának határideje is, így a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében már nem az adóévet követő év február hó 25. napjáig, hanem csak május hó 31. napjáig kell teljesíteni a bevallást. A törvény bevezeti a szociális hozzájárulási adót, amely – főszabály szerint - egységesen felváltja az egészségbiztosítási járulékot, a munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-hozzájárulást, azonban ez ellátási jogosultságot nem feltétlenül alapoz meg. Ezzel egységesülnek a munkáltatói közteherfizetésre irányadó szabályok. A szociális hozzájárulási adó alapja lényegében az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyból származó jövedelem. Az adó mértéke az adóalap 27 százaléka. Az adót az adóalany havonta megállapítja és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bevallja és megfizeti. V. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosítások Ebben a körben a legfontosabb változás, hogy a biztosítottak körének szélesítése céljából a jövőben társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony, hanem akár ingyenes megbízás alapján látja el. A járulékalap szélesítése érdekében megszűnik egyes jövedelmek, így a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás stb. egészségbiztosítási járulék alóli mentessége, továbbá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék tekintetében új járulékalapminimum kerül bevezetésre a főállású vállalkozóknál és a főállású evás egyéni vállalkozóknál, amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese. Az idei évtől a mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje is szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizeti kivéve, ha nyugdíjjárulék tartozása áll fenn.

VI. A számvitelt érintő módosítások Bővül azon vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. A törvénymódosítás felülírta azt a szabályt, miszerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. Ettől az évtől ugyanis minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása – ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozókat –, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Fontos változás még, hogy az osztalékelőleg fizetésére nem kell minden esetben közbenső mérleget készíteni, hanem a korábban készített közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül figyelembe lehet venni. VII. Az adózás rendjéről szóló törvényt és más eljárási szabályozást érintő törvények módosítása Az egyszerűsítés irányába hat, hogy kiterjesztik adóügyekben az elektronikus ügyintézés lehetőségét, továbbá az adószám kiadásával egyidejűleg már vámazonosító szám is kérhető, mert az adóigazgatási és vámigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységek azonos nyilvántartási bázist használnak. Az adóelkerüléssel szemben jelentős lépésként értékelhetjük az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet bevezetését. Az adóregisztrációs eljárás az újonnan alakult cégek első vagy a működő cégek változás nyomán státuszt nyert tagjainak, képviselőinek adózói előéletét vizsgáló processzus. Az adószám megállapítása megtagadható vagy törölhető, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja vagy korlátolt felelősségű társaság,

zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese más adózónál jelentős adótartozást halmozott fel. Szintén újdonság a „bizonytalan adójogi helyzet” bejelentésének lehetősége: az adózó a bevallás benyújtására előírt határidőig benyújtott adóbevallásában bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az általa az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet. A „bizonytalan adójogi helyzet” bejelentésének választása díjköteles, azonban ennek révén elkerülhető a bírság kivetése. (Forrás: 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról; kihirdetve a Magyar Közlöny 2011. évi 140. számában) II. Változások a csődjogban, a gazdasági társaságok jogában és a cégtörvényben Az Országgyűlés a tavalyi év utolsó napjaiban elfogadta azt a törvénycsomagot, amely több ponton módosítja a gazdálkodó szervezetekre irányadó jogszabályi környezetet. A változások túlnyomórészt 2012. március hó 1. napján lépnek hatályba. A csődtörvény főbb változásai: Átalakul a csődvagyon fogalma, így a hatályba lépést követően már nem tartozik a csődvagyon körébe az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta. Újdonság, hogy hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt választhatnak, akinek megválasztására és jogosultságaira a választmányra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Fontos változás, miszerint az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság

-2-

illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. A törvénymódosítás kimondja a csődeljárás kezdeményezésében az ügyvédkényszert, továbbá azt, hogy a „baráti” hitelezők jogainak csorbítása érdekében a jövőben hitelező már nem kezdeményezhet csődeljárást az adóssal szemben. A csődeljárások hatékonyságának növelése érdekében az adóst az eddigi 90 nap helyett 120 nap fizetési haladék illeti meg, azzal, hogy az adós 60 napon belül köteles egyezségi tárgyalást tartani, viszont már az első tárgyalásra el kell készítnie a fizetőképessége helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programot, valamint egy előzetes egyezségi javaslatot is. A felszámolási eljárásban szintén bevezetésre kerül az ügyvédkényszer. További változás, hogy a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére a jelenleg hatályos 30 nap helyett hosszabb, legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Ki kell emelni, hogy a törvény – a végrehajtási eljárásokhoz hasonlóan – megteremti az elektronikus értékesítés (árverezés, pályáztatás) lehetőségét a felszámolási eljárásokban is. A gazdasági élet szereplőit érintő változás, hogy az illetékekről szóló törvény módosítása szerint 2012. március 1. napjától az egyszerűsített cégbejegyzési eljárások illetékei jelentősen emelkednek, így zártkörűműködő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50.000,- Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25.000,- Ft, egyéni cég esetén pedig 15.000,- Ft lesz az illeték mértéke. Megjegyzendő, hogy jelentős emelkedés történt a peres eljárás illetéke, illetve annak alsó és felső határa tekintetében is, azzal, hogy a változások már 2012. január 1. napján hatályba léptek.

A gazdasági társaságok jogában is több jelentős változást fogadtak el. Ezek közül ki kell emelni, hogy a cégek „fantomizálása” esetére újabb szankciókat helyez kilátásba a törvény. Fontos újítás, hogy a jövőben a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi kör változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, hanem ezt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki ezzel, egyben pedig ennek közzététele is automatikussá válik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a 2012. március 1. napját követően alapítandó cégek esetében ismét fel kell tüntetni a társasági szerződésben valamennyi gyakorolni kívánt tevékenységi kört, nem elég csupán a főtevékenységi kör szerepeltetése a társasági szerződésben. A cégtörvényt érintő módosítás értelmében a cég köteles székhelyének, telephelyének, fióktelepének használata jogszerűségét legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni, így ha tulajdonos, akkor ingatlan-nyilvántartási irattal, ha pedig használó, akkor bérleti szerződéssel vagy egyéb jogcímet igazoló okirattal. A módosítás több technikai szabály kiiktatásával és rövidebb határidőkkel gyorsítja és jelentősen egyszerűsíti a cégbejegyzéseket és változásbejegyzéseket. Ugyancsak a cégek „fantomizálása” elleni fellépés jegyében a törvény kiegészíti a szabályozást a tagváltozás bejegyzése iránti eljárásra vonatkozó külön rendelkezésekkel. Ennek értelmében a tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely három munkanapon belül jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Az állami adóhatóság ilyen jelzése esetén a cégbíróság

hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházása napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. (Forrás: 2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról; kihirdetve a Magyar Közlöny 2011. évi 164. számában) III. Kötelező kamarai regisztráció Az év első napja óta minden cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet és egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes kereskedelmi- és iparkamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni; kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozást, valamint a mezőgazdasági őstermelőt. Ez a regisztráció nem jelent kötelező gazdasági kamarai tagságot, tagokat megillető jogokat és kötelezettséget nem keletkeztet, ugyanakkor kamarai hozzájárulást kell fizetni, amelynek éves összege jelenleg 5.000,- Ft. A már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január hó 1. napjától számított 60 napon belül, azaz 2012. február hó 29. napjáig kötelesek a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Ki kell végül emelni, hogy a meg nem fizetett kamarai hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. (Forrás: 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 403-408. -ai; kihirdetve a Magyar Közlöny 2011. évi 140. számában)

-3-

IV. A lakásépítési és lakásvásárlási támogatás új szabályai A Kormány a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásokat biztosít a Magyarország területén 2010. január hó 1. napját követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez vagy használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlásához. A támogatás feltétele az, hogy építés esetén a lakóépület egy négyzetméterre jutó bekerülési költsége vagy vásárlás esetén a telekár nélkül meghatározott egy négyzetméterre jutó vételára nem haladja meg a nettó 300.000,- Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében pedig a nettó 350.000,- Ft-ot. A támogatás összege a korábbi szabályozáshoz hasonlóan igazodik a gyermekek számához és a lakás méretéhez. Így a támogatás legkisebb összege 800.000,- Ft, amely két gyermek esetén jár, ha az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete legalább 60 m², de nem haladja meg a 75 m²-t, míg a legmagasabb összegű 2.500.000,- Ft támogatás jár négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete meghaladja a 110 m²-t. Lehetőség van a lakásépítési támogatás megelőlegezésére is, ha a fiatal házaspár igénylők (amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét) gyermeket kívánnak vállalni, így egy gyermeket négy, két gyermeket pedig nyolc éven belül. A lakásépítési támogatás az erre jogosított hitelintézettől igényelhető. (Forrás: a Kormány 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelete a lakásépítési támogatásról; kihirdetve a Magyar Közlöny 2011. évi 145. számában)

5

Lezárva: 2011. december 31.