szám ú

MAGYARORSZÁG KORMÁNY A ORSZÁG- у liL Ё S

iЧA1aLА

Ellenjegyezte :

Érkezett : 2013 ОЕС 1 2.

.

Var gа ~~'ь а1у nemzetga~cla~ági miniszte r

T/13080/10. számú egységes javaslat

а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló T/13080 . szám ú törvényjavaslat zárószavazásához

.

Budapest, 2013. december

2013. évi . . . törvény а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról I. Fejezet Általános rendelkezések 1. А törvény hatálya 1. §

(1) Е törvény rendelkezései alkalmazandóak : a) а Magyarország területén végzett, е törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre , valamint betétbiztosításra , b) а Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás е törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetv e kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére , c) а magyar hatóság által ellátott — е törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre , d) pénzügyi intézménynek nem minősülő , az összevont alapú felügyelet hatálya alá ta rtozó hitelintézettel, vagy pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegye s tevékenységű holding társaságra, valamin t e) а kiszervezett tevékenységet végző е törvény szerinti felügyeletére . (2) Е törvény rendelkezései alkalmazandóak : a) а pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére, b) Magyarország területén székhellyel rendelkez ő pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történ ő tulajdonszerzésére , c) Magyarország területén székhellyel rendelkez ő pénzügyi intézmény által külföldön létesítet t leányvállalat, fióktelepe törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére , d) Magyarország területén székhellyel rendelkez ő pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerint i felügyeletére, valamint e) а külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás nyújtására . 2. §

(1) Е törvény hatálya nem terjed ki : a) az I . mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területé n folytatott tevékenységére , b) а betétnek nem min ősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az állam és а helyi önkormányzatok általa nyilvánosságtól történ ő — törvényben szabályozott — gyűjtésére , c) а pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzésérő l jogszabály rendelkezik, d) а nem pénzügyi intézmény által történ ő vámkezesség nyújtására, továbbá а vámigazgatási eljárásban а közvetett képvisel ő általa vámfizetési köteleze ttség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra,

e) а kifizetőt terhel ő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozo tt körű áruk vag y szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra , valamin t f) а Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból tö rt énő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint а megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványo k mikrohitel е zési tevékenységére .

в

(2) Е törvény hatálya nem terjed ki : a) az elkülönített állami pénzalapokra , b) а Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt.-re, valamint c) а hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre . (3) Е törvény hatálya а Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban : MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és mak горmdenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktito k kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol е törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti .

2. А pénzügyi szolgáltatás és kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás 3. §

(1) Pénzügyi szolgáltatása következ ő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában : a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása , b) hitel és pénzkölcsön nyújtása , c) pénzügyi lízing , d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása , f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk , váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem min ősül pénzforgalmi szolgáltatásnak , g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása , h) valutával, devizával — ide nem értve а pénzváltási tevékenységet —, váltóval, illetve csekke l saját számlára vagy bizományosként történ ő kereskedelmi tevékenység , i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése , j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás , k) hitelreferencia szólgáltatás, valamint 1) követelésvásárlási tevékenység . (2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatása következő tevékenységek üzletszer ű végzése forintban, valutában, illetve devizában : a) pénzváltási tevékenység ; b) fizetési rendszer működtetése ; c) pénzfeldolgozási tevékenység ; d) pénzügyi ügynöki tevékenység а bankközi piacon ; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység . (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag а pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéve l kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban : Felügyelet) az е törvény alapján

kiado tt engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás , valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás . (4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazand ó a) а pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre , pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letét i szolgáltatásra , b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és а Posta Elszámoló Központot m űködtet ő intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatás i tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamin t letéti szolgáltatásra , c) а kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozóko n és а kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pёnzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre , d) az utalványkibocsátóra .

4. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon — а (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel — kizáróla g fióktelepe útján végezhet . (2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére а 18 . § (2) bekezdéséen, 20 . § (2) bekezdés c) pontjában, 23-24. §- ában, 26 - 28 . §-ában, 79 . § (5) bekezdésében, 82 . §-ában, 83 . § (1 ) és (4) bekezdésében, 125—140 . §-ában, 185 . § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 185 . § (2) bekezdés c) pont са ), сс ) és cd) alpontjában, 190-192 . §-ában, valamint 206 . §-ában foglaltakat nem szükséges alkalmazni . (3) А Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkez ő külföldi pénzügyi intézmény а 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában; illetve а 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha а székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenysége k végzésére . (4) Más EGT-államban székhellyel rendelkez ő hitelintézet és а 15 . § (4) bekezdésébe n meghatározott feltételeknek megfelel ő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást i s végezhet .

5. § (1) А 3 . § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellye l rendelkez ő hitelintézet ё s а 15 . § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel ő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és а magyarországi fióktelepe által végzett, а székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyeze tt tevékenységet illetően. (2) Pénzügyi intézménynek nem min ősülő vállalkozás csoportfinanszírozást а Felügyelet engedélye nélkül is végezhet . 3. Értelmező rendelkezése k

6. §

(1) E törvényben, valamint az е törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályo k vonatkozásában 1. alapjavadalmazás: а javadalmazás azon része, amelyet а hitelintézet és а vezető állású személy, munkavállaló közö tti szerz ődésben meghatározottaknak megfelelően а hitelintézet а vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amel y megfelel ően tükrözi а tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felel ősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap ; 2. anticiklikus tőkepifferráta: а hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikussá g csökkentését célzó t őkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet а hitelintézet а kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajz i elhelyezkedése alapján ; 3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás m űködésére ellenőrző befolyást gyakorol ; 4. arany kereskedelmi ügylet^ а színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000) , továbbá –aranytartalmára tekintet nélkül – а rúdaranyra és az aranytömbre, valamint а forgalomban nem lév ő arany pénzé ~~ uére és – numizmatikai céllal – а forgalomban lév ő arany pénzérmére kötött ügylet; 5. befektetés : az ingatlan, az ingó dolog, а vagyoni értékű jog, illetve а vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb .), valamint а más pénzügyi vállalkozás részér e nyújtott alárendelt kölcsöntőke; 6. befolyásoló részesedés : az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatárózott fogalom ; 7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerkén t meghatározott fogalom ; 8. betét: а Polgáxi Törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV . törvény (a továbbiakban : Ptk.). szerinti betétszerz ődés vagy takarékbetét-szerz ő dés alapján fennálló tartozás, ideértve а bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is ; 9. betét és más, а nyilvánosságtól származó visszafizetend ő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyekt ől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal а betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más el ő ny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni ; 10. csoport : olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai é s mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellen őrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik ; 11. csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, а likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajto tt pénzügyi m űvelete ; 12. dotációs tőke: а fióktelep létesítéséhez és m űködéséhez а létesítő által tartósan, korlátlanul , tehe~~аепtesen а fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott t őke; 13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségr ől szól ó megállapodásban részes más állam 14. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet , amelynek felszámolása vagy nem prudens m űködése több EGT-állam tekintetében vagy EGT állami szinten rendszerkockázathoz vezethet ; 15. egyéb тendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény : а Magyarországon vagy más EGT-államban jelent ő s kockázatot hordozó hitelintéze t csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolót őke-követelmény; 16. elektronikus pénz : az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés álta l megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve а mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszkö z átvétele ellenében bocsátanak ki а pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben

meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátójá n kívül más teг inészetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyén i vállalkozó is elfogad, ide nem értve а (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy 1) pontjában rögzíte tt fizetési műveletre használt é rtéket; 17. ellenőrzött vállalkozás : а t ő kepiacról szóló 2001 . évi CXX . törvényben (a továbbiakban : Tpt.) meghatározott fogalom ; 18. ellenőrző befolyás : а számvitelről szóló 2000 . évi C . törvény (a továbbaikban : Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás közöt t fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) а befolyással rendelkező személy dönthet а vállalkozás nyereségének felosztásáról , nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról , üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról , b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy а megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzíte tt ék – а vállalkozás irányításának más vállalkozá s irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében , c) а közös irányítása vállalkozások ügyvezetésének, felügyel ő bizottságának részben (de а döntésekhez szükséges többséget kitev ő ) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul me g vagy d) а befolyással rendelkez ő személy tő kekapcsolat nélkül gyakorol jelent ős befolyást egy másik vállalkozás működésére; 19. elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletbe n ekként meghatározott fogalom; 20. eszközfenntartási mutató : olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelyne k számlálójában а fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglév ő pénzeszközeinek, а tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piac i értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelend őnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevez őjében pedig а fióktelep Magyarországon vállalt köteleze ttségei szerepelnek; 21 . EU-szintű anyavállalat, EU-szint ű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügy i holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 22. értékpapírosítás : az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 23 . értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 24. felügyeleti hatóság: а külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföld i szervezet; 25. felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályba n meghatározott olyan vezet ő testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi; 26. fizetési m űvelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató : а pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési m űvelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató ; 27. fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely а fizetési m űveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamin t egységes szabályokat alkalmaz ; 28. fogyasztó : az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül es ő célok érdekében eljáró te наészetes személy ; 29. forgatható utalvány : minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55 . pont szerinti készpénz-helyettesít ő fizetési eszköznek é s értékpapírnak nem minősülő , átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz , amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének а kiegyenlítésére szolgál ;

.

30. forgatható utalvány kibocsátásár а irányuló tevékenység : pénzeszköz ellenében а forgathat ó utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján a z utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása ; 31. főiroda: az а hely, ahol а pénzügyi intézmény fő tevékenységét végzi, és ahol а központ i döntéshozatal történik ; 32. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet^ olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet és amelynek nincs a) EU-szintű hitelintézeti anyavállalata, b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalata, c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ; 33. globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézetekre vonatkozó t őkepuffer-követelmény : а rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenyked ő intézmények cs ődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatol бtőke-követelmény; 34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam ; 35. harmadik országbeli hitelintézet : az а hitelintézet, amely а székhely állam szerint i jogszabályi rendelkezéseknek megfelel ően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére , amelyek megfeleltethet ők а 3 . § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy f) pontjában foglaltaknak, é s amelynek székhelye harmadik országban van ; 36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény : а harmadik országbeli hitelintézet és а harmadi k országbeli pénzügyi vállalkozás ; 37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás : az а pénzügyi vállalkozás, amely а székhel y állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelel ően engedéllyel rendelkezik egy vagy töb b olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethet ő k а 3 . § (1) bekezdés b)-c) és g)—l) pontjában, valamint а (2) bekezdés a)—d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadi k országban van ; 38. határon átnyúló szolgáltatás : olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatá s nyújtása, amikor а szolgáltatás nyújtása nem а szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és а szolgáltatást igénybe vev ő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben а szolgáltatást nyújtópénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe; 39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehet őségek а likviditást vagy а fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztet ő állapot esetén — rendkívüli állami pénzügy i támogatás vagy а jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hiteléne k igénybevétele nélkül - biztosítják а hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását; 40. hitel és pénzkölcsön nyújtása: a) hitelnyújtás : а hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és а hitelező kötelezettségvállalása meghatározo tt szerződési feltételek megléte esetén а kölcsönszerz ődés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére , b) pénzkölcsönnyújtás ba) а hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján а pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós а szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül — köteles visszafizetni , bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határid ős visszaszármaztatásáró l rendelkezik és а szerződés tárgyát képező értékpapírok а vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben se m elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet , bc) а jelzálog-hitelintézetr ől és a jelzáloglevélr ől szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlas a és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint be) csoportfinanszírozás , c) а hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység а hitelképesség vizsgálatával, а hitel és kölcsönszerződések el őkészítésével, а folyósított kölcsönö k nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellen őrzésével, abehajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja; 41. hitelеzésikockázat-mérséklés : hitelintézet által alkalmazott eljárása hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére ; 42. hitelreferencia-szolgáltatás : a) banktitkot nem sért ő bankinformáció díjazás ellenében történ ő nyújtása vagy b) а központi hitelinгоi1m асiós rendszerről szóló törvényben meghatározott központ i hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés ; 43. illetékes felügyeleti hatóság : az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom; 44. induló tőke: а jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, anyereséges évben az elmúlt évek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértéké t а tőketartalék és az eredménytartalék összege ; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a z alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott t őke; 45. intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffer-követelmény: а hitelintézeti tevékenység prociklikusságának acsökkentésére irányuló, az ügyfél –akivel szemben а hitelezési kitettség fennáll elhelyezkedésének figyelembevételével számíto tt szavatolótőke-követelmény ; 46. irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályba n meghatározott olyan vezet ő testület, amely а döntéshozatalra jogosult ; 47. javadalmazás: а hitelintézet általa vezet ő állású személy, munkavállaló részére minden, а munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyé b formában nyújtott juttatás ; 48. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek els ődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különöse n ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást; 49. jegyzett tőke: az Szmt . 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke; 50. jelzáloghitel: а fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önáll ó zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön; 51. jó üzleti hírnév: а pénzügyi intézmény és а vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak а pénzügyi intézmény és а vegyes pénzügyi holdin g társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte ; 52. kamat: az adós általa kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetend ő, а betét- vagy kölcsönössze g százalékában meghatározo tt, id ő arányosan térítend ő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék ;

53. kereskedési könyv : az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom ; 54. készpénzátutalás : fizetési számla megnyitása nélkül а fizet ő fél által befizete tt pénz utalása а kedvezményezett vagy а kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részér e abból а célból, hogy а pénz а kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön; 55. készpénz-helyettesítőfizetési eszköz : a) а csekk, b) az elektronikus pénz, c) а pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közö tti keretszerz ődésben meghatározott olyan személyre szabo tt dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára а fizetési megbízás megtételét;

.

56. készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz kibocsátása : szerződés alapján а készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása ; 57. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás : а készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkoz ó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az ügyféllel, valamint az eladóval vagy а szolgáltatóval kötött szerződésben а kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve а készpénz helye tt esítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak а készpénz-helyettesítő fizetési eszkö z használatával összefügg ő elszámolás forgalom lebonyolítását; 58. kiszervezés: ha а pénzügyi intézmény а pénzügyi vagy kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás i tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelyne k során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem anna k folyamatos vagy rendszeres elvégzésére t őle szervezetileg független személlyel vagy jog i személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerz ődést köt; 59. kockázat, vagy kockázatvállalás : a) а kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is ; b) а váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása ; c) а hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve а hitelintézet bármilyen más, jöv őbeni vagy függ ő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve a z ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is ; d) а hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel а hitelintézet ellenszolgáltatá s fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll vagy vállalja, hogy а vevő követelésére azt visszavásárolja; e) а hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül а részesedés birtoklásának id ő tartamától ; а hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés ; g) а pénzügyi lízing nyújtása, valamin t h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve а jegybanki kötelez ő tartalék el őírást а levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelez ő tartalék összegét ; 60. követelésvásárlási tevékenység : követelésnek – а kötelezett kockázatának átvállalásával vag y anélkül történő – megszerzése, megelőlegezése (ideértve а faktoringet és а forfetírozást is) , valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy а követelés esedékességének nyilvántartását és а kintlévő ségek beszedését ki végzi ; 61. közeli hozzátartozó: а Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó ; 62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet : а nyilvános részvénytársasági formában m űködő hitelintézet és az а hitelintézet, amelynél а tárgyévet megel őz ő üzleti évben а mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot ; 63. közös vezetés ű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat; 64. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet : az 575/2013/EU rendelet 10 . cikkének megfelel ő mentesítést kapó hitelintézet; 65. központi szerz ődőfél: az 575/2013/Eц rendeletben ekként meghatározott fogalom; 66. közvetett tulajdon : egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának а vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkez ő más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztü l történ ő birtoklása vagy gyakorlása; 67. közvetít ői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet а közvetít ő akár az ügyfélt ől, akár а pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és а pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodá s érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározot t időtartamig történő fennállásáért kap ;

68 . közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás : egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan m űködéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést , értékesítést, ipari szolgáltatást és termékel őállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás ; 69 . kritikus funkció : azoka tevékenységek, szolgáltatások és m űködési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószíпüsíthetően jelentősen megzavarná а gazdaság vagy а pénzügyi piacok működését; 70 . külföldi hitelintézet: az а hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van ; 71 . külföldi pénzügyi intézmény: а külföldi hitelintézet és а külföldi pénzügyi vállalkozás ; 72 . külföldi pénzügyi vállalkozás : az а pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van ; 73 . külföldi vállalkozás: а külföldi székhely ű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII . törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2 . § a) pontjában meghatározott fogalom ; 74 . különleges célú gazdasági egység : аz 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 75 . külső hitelminősítő intézet : az 575/2013/E ц rendeletben ekként meghatározott fogalóm ; 76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerz ődés : ingatlanra alapított jelzálogjog ideértve az önáll ó zálogjogként alapított jelzálogjogot is — fedezete mellett megkötött olyan hitel- vag y kölcsönszerz ődés, a) amelyben а felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, b ővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása é s ennek összege kizárólag а hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredet i hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekke l haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget ; 77. lakáscélú pénzügyi lízingszerz ődés : olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben а felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevev ő általi megszerzése ; 78 . leányvállalat^ minden olyan vállalkozás, amelynek m űködésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, а leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállala t leányvállalatának kell tekinteni ; 79. letéti szolgáltatás (péпzlеtétkezel s) : pénzösszegek az ügyfél megbízásáböl, elkülönített letét i számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzíte tt feltételek szeríni ; 80. likvid eszköz : pénz vagy azonnal pénzzé tehet ő eszközök összessége; 81. méтlе gfőösszeg .• а számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg ; 82. modellkockázat : а belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatt i téves eredménynek а döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség ; 83. működési kockázat: az 575/2013= rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 84. пет kötelező пyugd juttatás . а hitelintézet által а vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelez ő alapon nyújtott, emelt nyugdíjju tt atás а munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában а munkavállalónak а vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást ; 85. pénzfeldolgozási tevékenység : bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság é s forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozhat ó bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása ; 86. pénzforgalmi intézmény : az egyes fizetési szolgált аtökról szóló törvényben meghatározott fogalom ; 87. pénzforgalmi szolgáltatás :

a) а fizetési számlára történ ő készpénzbefizetést lehet ővé tevő szolgáltatás, valamint а fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység , b) а fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehet ővé tev ő szolgáltatás, valamint а fizetés i számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység , c) а fizetési műveletek fizetési számlák közö tti teljesítése, d) а c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha а fizetési művelet teljesítése а pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik , e) а készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve а csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, а készpénzátutalás , g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol а fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vag y más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg а fizetési megbízást, és ahol а fizetés i művelet а távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszkö z üzemeltet őjénél történik, aki kizárólag közvetít ő ként jár e1 az ügyfele és az ügyfele részére áru t szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között ; 88. pénzügyi holding társaság : az 57512013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 89. pénzügyi lízing : az а tevékenység, amelynek során а lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolo g tulajdonjogát, illetve vagyoni érték ű jogot а lízingbevevő határozott idej ű használatába adja оlу módon, hogy а használatba adással а lízingbevevő a) viseli а kárveszély átszállásából származó kockázatot , b) а hasznok szedésére jogosulttá válik , c) viseli а közvetlen terheket (ideértve а fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy а szerző désben kikötött időtartam lejártával а lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint а szerződésben kikötö tt maradványérték megfizetésével а dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen . Ha а lízingbevev ő nem éle jogával, а lízing tárgya visszakerül а lízingbeadó birtokába. А felek а szerződésben kötik ki а lízingdíj tőkerészét – amely а lízingbe ado tt vagyontárgy, vagyoni érték ű jog szerz ődés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és а törlesztésének ütemezését ; 90 . pénzügyi szolgáltatás közvetítése: a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerz ődés alapján, а pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerz ő dés megkötésének el ősegítésére irányul ó tevékenység, ideértve а pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történ ő kötelezettségvállalást vagy а szerződés megkötését b) ügynöki tevékenység : pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerz ődés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerz ődés megkötésének elő segítésére irányuló tevékenység, amelynek során а pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerz ődést nem kötnek; c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység : az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység; d) alkuszi tevékenység : pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötöt t megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történ ő pénzügyi szolgáltatás i szerződés kiválasztására, megkötésének el ősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki a z ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra ; 91. pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon : bankközi piaci résztvev ők közötti forint- , illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy а hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvev ő k az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék ; 92. pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele а törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében . Nem

10

minősül pénzváltási tevékenységnek а pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzneme k pénzforgalmi szolgáltató által tö rténő átváltása, а külföldi pénznemre szóló, forgalomban lév ő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása , valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkoz ó fizetések teljesítése ;

93. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, а nyilvánosság számára hozzáférhet ő mindenkori kamatláb, amelynek mértékére а hitelezőnek nincs ráhatása; 94 . rendkívüli intézkedési terv: а pénzügyi intézmény által kidolgozott, а jogszabályoknak megfelelő működés biztositása érdekében szükséges – határid őkhöz és felelő sökhöz kötött – lépéseket ta rt almazó terv; 95. rendszerkockázat а pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely а pénzügyi rendszene és а gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet ; 96. rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény: а rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavat оlбtőke-követelmény; 97. rendszerszinten jelentős hitelintézet: a) а hitelintézet, ideé rt ve az БU-szintű hitelintézeti anyavállalatot , b) az ЕU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vag y c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat , amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prud еns működése rendszerkockázathoz vezethe t 98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, ЕU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok а pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan m űködése rendszerkockázatot eredményez ; 99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan –ellen őrző befolyásnak nem min ősülő – kapcsolat, amelynek alapján а személy – közvetlenül vagy közvetet t módon а szavazati jogok vagy а tulajdoni hányad legalább húsz százalékát bi rt okolja. А szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt . vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy а személy az Szmt . hatálya alá tartozik-e ; 100. szabályozott piac: az 575/2013/Eц rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 101 . szavatoló tőke : az 575/2013/E П rendeletben ekként meghatározott fogalom; 102. széfszolgáltatás : az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóa n őrzö tt – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe é rtékeit az ügyfél maga helyezi e1 é s veszi ki; 103. személy: а te~~nészetes személy, а jogi személy, továbbá а jogi személyiséggel ne m rendelkező gazdasági társaság; 104 . szoros kapcsolat : az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 105 . szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 106. szubkonszolidált alapon : az 575/2013/Eц rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 107. tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügy i holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 108. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehet ővé teszi а neki címze tt adatoknak az adat céljának megfelel ő ideig történő tart ós tárolását és а tárolt adatok változatla n formában és tartalommal tö rténő megjelenítését ; 109. teljes hiteldíj mutató: а fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározot t fogalom; 110. teljesítményjavadalmazás : а javadalmazás azon része, amelyet а hitelintézet az alapjavadalmazáson felül biztosíthat а vezető állású személynek és а munkavállalónak, ha az а munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzítet t feladatokat Iát e1 ;

11

111 . teljes kockázati kitettség : az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalo m 112. t őkeáttétel: az 575/2013/EТУ rendeletben ekként meghatározott fogalom ; 113. tőkefenntartási pufferkövetelmény : а hitelintézet veszteségviselő képességének növelés e érdekében kötelez ően fenntartandó szavatolбtőke-követelmény ; 114. túlzott tőkeáttétel kockйzata: az 575/2013/E ц rendeletben ekként meghatározott fogalom; 115. ügyvezet ő: а pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testülete által megválasztott, а pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, а pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, а hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló els ő számú vezető, valamint е vezető valamennyi helye tt ese; 116. üzletszer ű tevékenység.• az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett –el őre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdaság i tevékenység ;

117. vállalkozás: а gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélkül i gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó ; 118 . vegyes pénzügyi holding társaság : az 575/2013/EП rendeletben ekként meghatározott fogalom; 119. vegyes tevékenység ű holding társaság^ az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározot t fogalom ; 120. versengő szolgáltatások: a) ingatlanon alapíto tt jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete melle tt öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamid ő re kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing , b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet me g nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, tovább á valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve а fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és а hitelkártyát is, vag y c) betét és fizetési számla (bankszámla ) azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak а kézizálog fedezete mellett nyújto tt pénzkölcsön; 121 . veszteségmérsékl ő tevékenység: а hitelintézet minden olyan – nem üzletszer ű – tevékenysége, melynek célja а kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított vesztesé g csökkentése ; 122. vezető állású személy ^ a) részvénytársasági formában m űködő bank és szakosíto tt hitelintézet esetén az igazgatóság, а felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető , b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, а felügyelő bizo ttság elnöke és az ügyvezető, c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, а felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, d) fióktelep esetén а fióktelep vezetésére а külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személ y és annak közvetlen helyettese , e) az alapítványi formában m űködő pénzügyi vállalkozás esetén а kuratórium tagja, az ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető, valamint f) független közvetítő esetén а pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végz ő személy, valamint valamennyi helyettese ; 123. vezető testület: а pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyel ő bizottsága, valamint annak vezet ői és tagjai, ideértve а fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezet ő állású személyeit is . (2) А X. Fejezet alkalmazásában

12

I . betét: az (1) bekezdés szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszony t megtestesít ő értékpapír, ide nem értve а) а hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet, b) jelzálog-hitelintézet által – jogszabály szerint – kibocsátott jelzáloglevelet , c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét, d) а kiegészítő alárendelt kölcsönt őkét, valamint e) szövetkezeti hitelintézetnél а szövetkezeti tagi hozzájárulást ; 2. betétes: akinek а betét а nevére szól, vagy – kizárólag а nem névre szóló betétek esetében – aki а betétokiratot felmutat] a; 3. kártalanításra jogosult személy : а betétes, ide nem értve (I) azt а betétest, akinek betéteit, amelyek szerz ődéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak, b) а rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül az а személy, aki а betétes rendelkezése alapján rendelkezik а betét fölött а kártalanításnak а 217. § (1) bekezdésében meghatározo tt kezdő időpontját megel őző napon, de egyébként nem betétes és ne m kedvezményezettje abetétnek; 4. kedvezményezett: а betétes vagy а betétes által kedvezményezettként а hitelintézetnek írásban bejelentett személy; 5. közös betét: а közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynél több betétes van (töb b személy nevére szói) ; 6. közösségi betét: а társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok , építőközösségek betétei; 7. névre szóló betét: аz а betét, amelynél а betétes а betétszerződés, а takarékbetét-szerz ődés vagy а bankszámlaszerz ődésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelm űen azonosítható ; 8. rendelkezésre jogosult személy : а betétes és az а személy, aki а betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet а betét fölött.

(3) Nem minősül visszafizetend ő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének а) а jogszabályban meghatározo tt feltételekkel és korlátokkal történ ő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás , b) а pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszkö z fizetési számlán történő nyilvántartása és c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenébe n átvett pénzeszköz. (4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak а) а fizet ő fél és а kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (а továbbiakban együ tt : készpénz) történ ő fizetési művelet, b) а fizető fél vagy а kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerz ődés keretében – ha а kereskedelmi ügynök а szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet, c) а készpénz üzletszerűen folytatott szállítása , t d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzet gyй^tése,

e) а fizetési m űvelet részeként а kedvezményezett általa fizet ő félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást а fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési m űvelet teljesítését közvetlenül megel őzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás) , f) а készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél а pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

13

g) а csekkel, а váltóval, а papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyeteme s Postaegyesület (APU) által méghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetés i művelet , h) а fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül а teljesítő fél, а központi szerz ődő fél, az elszámolóház, а központi bank, а rendszer más résztvevői, valamint а pénzforgalmi szolgáltató közö tti fizetési művelet , i) а befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhet ő tevékenységek szabályairól szóló 2007 . évi CXXXVIII . törvény (a továbbiakban : Bszt .) szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet , j) а pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatój a nem rendelkezhet а fizetési művelet tárgyát képez ő pénzzel, valamint nem válhat а fizetési művelet tárgyát képez ő pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a z inгощlаciótechnológiai eszközök biztosítását, valamint а pénzforgalmi szolgáltatáshoz használ t te ~ иuinálok és eszközök biztosítását és karbantartását is , k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag а kibocsátó által használ t létesítményekben vagy а kibocsátóval kötött megállapodás alapján а szolgáltatók korlátoz ott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésér e használhatóak, 1) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközze l végrehajtott fizetési művelet, ahol а vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele а távközlési eszköz, digitális eszköz vagy info~iációtechnológiai eszköz által történik, és ahol eze n eszköz üzemeltetője nem csak közvetít őként jár e1 az ügyfél és az áru szállítója vagy а szolgáltatás nyújtója között , m) а pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közö tti sajátszámlás fizetési művelet, n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési m űvelet, ha а csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél а fizetési m űveletben nem vesz részt, valamint o) а bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújto tt készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerz ődő fele а fizetési számláról készpénzfelvételt lehet ővé tevő fogyasztóval vagy mikrovallalkozással kötött keretszerződésnek . (5) Nem min ősül pénzkölcsön nyújtásának a) а munkáltató általa munkavállaló részére szociális céllal –esetileg –adott kölcsön , b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vag y természetes személyek által е jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy el őleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve а pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket , c) а biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön , d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamin t e) az önkoi л пу аt általadott lakáscélú vagy szociális kölcsön . (6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és а leányvállalata közötti lízing, ide nem értve а pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet . 4. А pénzügyi intézmén y 7. §

(1) Pénzügyi intézmény а hitelintézet és а pénzügyi vállalkozás .

14

(2) А 3 . § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha törvény eltér ően nem rendelkezik kizárólag pénzügyi intézmény végezhet . (3) А pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívü l üzletszerűen kizárólag : а)

а

3 . § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás i

tevékenységet , b) а biztosítókról és а biztosítási tevékenységről szóló 2003 . évi LX. törvényben (а továbbiakban : Bit .) foglalt feltételekkel biztosításközvetít ő i tevékenységet , c) Tpt .-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazott i (nominee) tevékenységet, Bszt .-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatás i tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészít ő szolgáltatást, valamint а В . 111 116 . §-a szerinti közvetít ői tevékenységet és árut őzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet; d) aranykereskedelmi ügyletet , e) részvénykönyvvezetést , f) az elektronikus aláírásról szóló 2001 . évi XXXV . törvény 6. § (1) bekezdésében foglal t szolgáltatást, g) а hallgatói hitelrendszerr ő l szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szerveze t hitelezési tevékenységének el ősegítése érdekében végzett tevékenységet , h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993 . évi XCVI . törvény 11/A . §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet , i) а pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekébe n fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közrem űködésre irányuló tevékenységet , j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet , k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, info mцációértékesítést , 1) jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését , m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetend ő , megtett úttal arányos díjról szól ó 2013 . évi LXVII . törvényben meghatározo tt úthasználati jogosultság megszerzésével összefügg ő tevékenységet, valamint п ) а 3 . § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatás t végezhet . (4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozása (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyé b pénzügyi szolgáltatásnak nem min ősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha eze n tevékenysége а fő tevékenységként végzett fizetési rendszer m űködtetését nem befolyásolj a hátrányosan. 5. А hitelintézet és szervezeti formái 8. § (1) Hitelintézet az а pénzügyi intézmény, amely а 3 . §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gy űjt, vagy más visszafizetend ő pénzeszközt fogad e1 а nyilvánosságtól – ide nem értve а jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást – , valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt . (2) Kizárólag hitelintézet jogosult

15

betét gyűjtésére, valamint saját t őkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által а visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására , b) pénzváltási tevékenység végzésére. (I)

(3) А hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy – zártkörűen működő részvénytársaság i formában vagy szövetkezeti formában működő – szövetkezeti hitelintézet lehet. А szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet . (4) А bank az а hitelintézet, amely а 3 . § (1) bekezdés a), b) és pontjában meghatározot t tevékenységet üzletszerűen végzi . Kizárólag bank kaphat engedélyt а 3 . § (1) bekezdésében foglal t tevékenységek teljes körének végzésére . (5) А szakosított hitelintézet а rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelel ően jogosul t tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt а 3. § (1) bekezdésében foglal t tevékenységek teljes körének végzésére . (6) А szövetkezeti hitelintézet а 3. § (1) és (2) bekezdésében, és а fentieken kívül kizárólag а 7. § (3) bekezdésében megjelölt kiegészít ő tevékenységet végezhet. (7) А szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó további, е törvényt ől eltérő, illetve az е törvényt kiegészít ő szabályokat külön törvény állapítja meg . (8) А hitelszövetkezet а (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket – а pénzváltás kivételével –csak saját tagjai körében végezheti . (9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján а 3 . § (1) bekezdésében, illetve а 3 . § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére а székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik . (10) Hitelintézet nyilvános forrásgy űjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki . 6. А pénzügyi vállalkozá s

9. § (1) Pénzügyi vállalkozá s a) az а pénzügyi intézmény, amely – а 3 . § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint а 8 . § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vag y fizetési rendszer működtetését végzi, és b) а pénzügyi holding társaság . (2) Pénzügyi ügynöki tevékenységet а bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólago s tevékenységként végezheti . (3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján а 3 . § (1) bekezdés b)–c), g)–l) pontjában , illetve а 3 . § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha eze k végzésére а székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik .

1.6

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretébe n kizárólag а 3 . § (1) bekezdés a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, é s b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséb ől ügynöki tevékenysége t végezhet . 7. Közvetít ő 10. § (1) Közvetítő az, aki az е törvényben foglaltaknak megfelel ően a) а pénzügyi szolgáltatás közvetítését аа) kiémelt közvetít ői tevékenységként egy pénzügyi intézmény — ideértve а pénzügyi intézmény csoportját is —vagy több pénzügyi intézmény egymással nem verseng ő pénzügyi szolgáltatás a vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény — ideértve а pénzügyi intézmény csoportjá t is — vagy több pénzügyi intézmény egymással nem verseng ő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásába n (a továbbiakban: függő ügynök), vagy ас) pénzforgalmi közvetít ői tevékenységként végez (a továbbiakban együtt : függő közvetít ő ), vagy b) а pénzügyi szolgáltatás közvetítését ba) kiemelt közvetít ői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással verseng ő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban : többes kiemelt közvetítő), vagy bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással verseng ő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban : többes ügynök), vag y bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban : alkusz ) végez (a továbbiakban együtt független közvetítő) . (2) Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapjá n végezhet ő. (3) Közvetítővel — ide nem értve а pénzügyi intézményt és а biztosítót —pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyisé g nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó (a továbbiakban : közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerz ődést nem jogosult kötni . Közvetít ővel jogviszonyban álló közvetít ői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenysé g végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetít ő vel nem létesíthet. (4) А független közvetít ő а pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag а Felügyelete törvényben meghatározott engedélyével végezheti . II. Fejezet Engedélyezés általános szabályai 8 . Szervezeti szabályok 11. §

17

(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezet i hitelintézet szövetkezetként vagy zártkörűen működő részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozá s részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet. (2) А részvénytársasági foiiuában működő pénzügyi intézményre а gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, а szövetkezeti formában m űködő pénzügyi intézményre а szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában m űködő pénzügyi vállalkozásra а Ptk. rendelkezéseit, а fióktelep formájában m űködő pénzügyi intézményre az Fkt . rendelkezéseit az е törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni . (3) А pénzügyi intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, а főirodáját i s Magyarország területén létesíti . (4) А pénzügyi szolgáltatás közvetítését — az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel —bármel y jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti . (5) А többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felel ősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet. (6) Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem min ősülő , jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet . 9 . Az induló t őke legkisebb összeg e 12 . §

(1) А (2) bekezdésben meghatározott kivételle l a) bank legalább kettőmilliárd forint , b) szövetkezeti hitelintézet — kizárólag szövetkezeti foiiiában — legalább háromszázmillió forin t induló t őkével alapítható . (2) Az induló t őkére vonatkozó — е törvényben meghatározott — követelmények nem alkalmazandóak а központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre . (3) Szakosított hitelintézet а rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott indul ó tőkével alapítható. (4) Pénzügyi vállalkozás — kivéve а pénzügyi holding társaságot és а fizetési rendsze rt működtető pénzügyi vállalkozást — legalább ötvenmillió forint induló t őkével alapítható . (5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe — ha törvény másként nem rendelkezik — legaláb b kétmilliárd forint dotációs tőkével alapítható . (6) Fióktelep fo~~~iájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló t őke alatt а dotáció s tőke értendő. (7) Pénzügyi holding társaság legalább kett ő milliárd forint induló t őkével alapítható . (8) А fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás — а (9) bekezdésben meghatározott kivétellel — legalább ötszázmillió forint induló t őkével alapítható .

18

(9) Ha а fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozása kiegészítő pénzügyi szolgáltatás t kizárólag készpénz-helyettesít ő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi , akkor legalább százötven millió forint induló t őkével alapítható . (10) А többes kiemelt közvetít ő legalább ötvenmillió forint induló tő kével rendelkezik .

13. § (1) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tő két kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehe t teljesíteni . Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni ; illetve а működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, аmely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezi k tulajdonnal . Hitelintézet induló tőkéje а m űködési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és а működése törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel . (2) А részvénytársasági formában m űködő pénzügyi intézmény – ide nem értve а pénzügyi n holding társaságot – új részvények jegyzésével történ ő alaptőke-emelését, а fióktelep formájába ke emelését, illetve szövetkezeti hitelintéze t pénzügyi intézmény esetében а dotációs tő működő alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással 1ehet végrehajtani . (3) Ha az állam hajt végre alaptő ke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alapt őke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor eg y hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy а bankrendszer megbízható m űködését súlyosan veszélyeztetné, és а fizetésképtelenség, illetve а felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható e1 . (4) А pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést , és visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki . 10. Engedélyezési eljárá s

14. § (1) А Felügyelet engedélye szükséges – а (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – а hitelintézet: a) alapításához , b) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához , c} alapszabályának е törvényben meghatározott módosításához , d) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy а befolyásoló részesedése törvénybe n meghatározo tt mértéket elérő növeléséhez , e) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez , f) működésének megkezdéséhez , g) tevékenységi körének módosításához , h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetít ő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, i) képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyé b vállalkozás) haunadik országban történ ő létesítéséhez , j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez , k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban : betétállomány - átruházás) , 1) működésének megszüntetéséhez, valamint

19

m) jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, amel y figyelembe veszi а hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveir ől szóló jogszabályba n foglaltakat . (2) А Felügyelet engedélye szükséges а fióktelep formájában működő hitelintézet a) alapításához , b) működésének megkezdéséhez , c) tevékenységi körének módosításához , d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetít ő vagy többes kiemelt közvetít ő igénybevételével történő végzéséhez, e) vezet ő állású személyének kinevezéséhez , f)'betétállomány-átruházásához, valamin t g) működésének megszüntetéséhez . (3) А Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének másik EGT-államban történ ő létesítéséhez . (4) А (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelyne k székhelye másik EGT-államban van . (5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogköré t megváltoztató módosításakor а Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátás a miatt szükséges – а határozat meghozatalé el őtt egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed . 15. § (1) А Felügyelet engedélye szükséges – а (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – а pénzügyi vállalkozás a) alapításához , b) tevékenységi körének módosításához , c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához , d) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez , e) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy

а befolyásoló részesedése törvénybe n

meghatározott mértéket elérő növeléséhez, f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetít ő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történ ő végzéséhez, valamint g) működésének megszüntetéséhez . (2) А Felügyelet engedélye szükséges а fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozá s a) alapításához , b) tevékenységi körének módosításához , c) vezető állású személyének kinevezéséhez , d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint e) működésének megszüntetéséhez . (3) А pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély а tevékenységi kör megállapításához és а tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza .

20

(4) А (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha а pénzügyi vállalkozás székhelye EGT-államban van, és a) а pénzügyi vállalkozás аа) leányvállalata vagy közös vezetés ű vállalata olyan hitelintézetnek, amelynek székhelye а pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos EGT-államban van, vag y а b) leányvállalata vagy közös vezetés ű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel a z аа) alpontban meghatározott feltételnek és székhelye а leányvállalatával azonos EGT-államban van , és

b) tevékenységét abban az EGT-államban végzi, ahol а székhelye van, c) az anyavállalata szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja , d) az anyavállalata Felügyeletnek bemutatja а székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arról, hogy а pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekint ő módon látja e1, e) az anyavállalat – az illetékes felügyeleti hatóságának hozzájárulásával – egyetemlege s felelősséget vállal а pénzügyi vállalkozás köteleze tt ségéért, é s а pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll . (5) Kizárólag csoportfinanszírozást végz ő pénzügyi vállalkozásként történ ő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem min ősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele а központi hitelinfouiációs rendszerr ől szóló törvényben meghatározott központi hitelinformáció s rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat .

16. § А Felügyelet az е törvényben meghatározo tt engedélyt határozo tt időre, feltételhez kötö tt en, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, а pénzügyi szolgáltatás i tevékenységen belül pedig üzletági vagy teа nékkorlátozással is megadhatja .

17. § (1) А betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – а Felügyelet engedélyével átruházható . Az állományátruházós során а Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a z állományátruházós esetén а szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházóshoz nem szükséges а szerződő fél hozzájárulása. А Felügyelet engedélye ne m helyettesíti а Gazdasági Versenyhivatalnak а tisztességtelen piaci magatartás és а versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII. törvény szerinti engedélyét . (2) Az állományátruházós engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kel l a) az átruházó és az átvev ő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát , b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését , c) az állományátruházós id ő pontját, ellenértékét , d) annak igazolását, hogy az átvev ő hitelintézet rendelkezik а saját állományához tartoz ó minimális szavatoló tő kén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló t őkével . (3) А szerz ődésállományt átvevő hitelintézet – az engedélyez ő határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban köteles az átadásról minden érintett szerz ődő felet értesíteni . Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetménykén t kell közzétenni . (4) А Felügyelet az állományátruházós engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvev ő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött betétszerz ő désekben vállalt kötelezettségek teljesítését .

21

11 . Az alapítási engedély iránti kérele m 18 . § (1) А pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékel i а) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény – típusának, tevékenységi körének egyértelm ű meghatározását tartalmazó –alapító okiratát , b) а tervezett működési terület (országos kiterjedés ű vagy meghatározott területi egységr e korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot , c) hitelintézet esetében az induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a z induló tőke teljes összegének az alapítók által történ ő tényleges befizetésére és rendelkezésr e állására vonatkozó igazolást , d) а szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellen őrzési rendjére vonatkozó, valamint а szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okira t részletesen nem tartalmazza, e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot а kérelmező kézbesítési megbízott] áról , aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda vagy а kérelmező magyarország i bankképviselete lehet , f) annak igazolását, hogy а pénzügyi intézmény rendelkezik а pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi vállalkozás esetén а 20. § (2 ) bekezdés d)f), h) és k) pontjában foglaltakat , g) az összevont alapú, vagy а pénzügyi konglomerátumok kiegészít ő felügyeletér ől szól ó törvényben meghatározo tt kiegészít ő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú , vagy а kiegészít ő felügyelethez kapcsolódó info~t~iációátadás rendjének bemutatását és а hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy а hitelintézet összevont alapú, és kiegészít ő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt а Felügyele t rendelkezésére bocsátja , h) az összevont alapú vagy а pénzügyi konglomerátumok kiegészít ő felügyeletér ől szóló törvényben meghatározo tt kiegészítő felügyelet alá ta rtozó hitelintézet esetében а hitelintézette l szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul а hitelintéze t részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és а kiegészítő felügyelet ellátása céljábó l történ ő kezeléséhez és továbbításához, valamint i) nyilatkozatát arról, hogy а pénzügyi intézmény irányítása а Magyarországon létesítendő főirodában történik. (2) Az alapító, ha а pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1 ) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékel i а) а kérelmező 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait , b) а befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredeténe k

igazolását, c) ha~ iinc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörre l rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítás i igazgatási szervvel szemben nincs tartozása , d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti а pénzügyi intézmény működését, e) természetes személy esetén а bű nügyi nyilvántartó szerv által kiállított –büntetlen el őélete t igazoló – hatósági bizonyítványt vagy а személyes joga szerinti ennek megfelel ő okiratot , f) nem természetes személy esetén а kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy а személyes joga szerinti bejegyzés e

22

(nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll cs ő d-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt , valamint vezet ő állású személy ёvel szemben kizáró ok nem áll fenn , g) nem természetes személy kérelmez ő esetén а tulajdonosi szerkezetének részletes leírását , valamint ha а kérelmező re az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek а részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás el őző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett , h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt . szerinti – függ ő és jöv ő beni kötelezett ségei vannak, valamint i) а kérelmező teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hog y hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának а Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. (3) Az állami adóhatóságtól beszerezhet ő adóigazolással egyenértékű, há az adózó szerepel а köztartozásmentes adózói adatbázisban. (4) Ha az alapítók közö tt befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhely ű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívü l az engedély iránti kérelemhez benyújtja а székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságána k igazolását, vagy nyilatkozatát arról, hogy а vállalkozás а prudens tevékenység végzésére vonatkoz ó szabályokat betartva működik. (5) А pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékel i a) az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában, valamint а (2) bekezdésben foglaltakat , b) а középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet , c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy а tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, d) nyilatkozatát arról, hogy а jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapul ó adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépe s programok tesztfuttatásait , e) nyilatkozatot arról, hogy а holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény а felügyelete érdekébe n szükséges adatot, tényt, információt, megoldást а Felügyelet rendelkezésére bocsátja . (6) Alapítási engedély alapján а hitelintézet а banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenysége t végezhet. 19 . §

(1) Fióktelep formájában m űködő pénzügyi intézmény alapítása esetén а 18 . § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez а pénzügyi intézmény mellékeli a) а külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát , b) а külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vag y igazolást arról, hogy а külföldi pénzügyi intézményt а vállalati (gazdasági) nyilvántartásb a bejegyezték , c) а külföldi . pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól származ ó engedélyének másolatát , d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vev ő . külföldi pénzügyi intézménynek а magyarországi és а szёkhelye szerinti államban lév ő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve а egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatás i szervvel szemben tartozása nincs , e) а székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy а pénzügyi intézmény irányítását végz ő főiroda а székhely szerinti államban van ,

23

f) hitelintézet esetén az alapítónak az el ő ző három gazdálkodási ёуге vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az el őző gazdálkodási ёуге vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegé t és eredménykimutatósát , g) nyilatkozatot arról, hogy а külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívül i kötelezettségei vannak , h) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek а részletes leírását , amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak min ő sül, továbbá az irányító vállalat előző ёуге vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, i) а kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arr a vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglalta k valódiságának а Felügyelet által megkeresett szervek útján történ ő ellen őrzéséhez, j) а kérelmező által folytatott , а székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság által engedélyezet t pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megjelölését, valamint azokat а helyeket, ahol ezeket а tevékenységeket végzi, k) а fióktelep vezet ő állású személyének döntési jogkörének megnevezését, valamint а kérelmező azon testületeinek megnevezését, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek , valamint 1) а székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy а nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok е munkakö r betöltésével, és ellátásával kapcsolatban . (2) Az állami adóhatóságtól beszerezhet ő adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel а köztartozásmentes adózói adatbázisban. (3) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét а Felügyelet abban az esetben adja meg az (1) bekezdésben és а 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltétele k teljesülése mellett -, h a a) érvényes és hatályos, а felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá а fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van а Felügyelet é s а kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság között , b) а kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik а magyar jogszabályo k által támasztott követelményeknek megfelel ő pénzmosás és а terrorizmus finanszírozása ellen i jogszabályi el őírásokkal , c) а kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik а magyar jogszabályok által támaszto tt követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal, d) а kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll а fióktelep cégneve ala tt keletkezett kötelezettségekért , e) а kérelmez ő pénzügyi intézmény benyújtja а székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatósá g fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, vagy hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét , valamint f) а kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják а pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését. 12. A tevékenységi (működési) engedély iránti kérele m 20 . §

(1) А hitelintézet m űködésének –pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének - megkezdéséhez а Felügyelet tevékenységi engedélye is szükséges . (2) А hitelintézet а tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékel i

24

a) az induló t őke teljes befizetésére vonatkozó igazolást , b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást vag y nyilatkozatot arról, hogy а felhasználás az alapítás, vagy а működés megkezdése érdekében történt, c) а hitelintézet jegyzett t őkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat , (I) а középtávú az els ő három évre vonatkozó – üzleti tervet, ide nem é rt ve а központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetet, а működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításár a vonatkozó igazolásokat , e) а folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerz ő dési feltételeket is tartalmaz ó egy vagy több üzletszabályzatot , f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy а tevékenységét mikor kívánja megkezdeni , g) az Országos Веtétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: O БА) megküldött csatlakozás i nyilatkozat másolatát kivéve, ha а fióktelep formában m űködő hitelintézetnek е törvény alapján nem szükséges csatlakoznia az ОВА-hoz, h) nyilatkozatot arról, hogy а jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésér e felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatás i eredményeit, i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét , j) valamely, а hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szól ó nyilatkozatot és а csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy а közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot , k) а központi hitelinfo~ цiációs rendszerrő l szóló törvényben meghatározott központ i hitelinformációs rendszerhez tö rténő csatlakozásról szóló nyilatkozatot , 1) а hitelintézet likviditását, fizet őképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztet ő állapot esetén n alkalmazandó – а hitelintézet igazgatósága által elfogadott –eljárás rendjét és а 114. §-ba meghatározott helyreállítási tervét , m) а szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellen őrzési rendjét és а szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza , n) szövetkezeti hitelintézet esetében а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egye s gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban : Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot, valamin t o) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az а Felügyelete törvény szerint i engedélye alapján nem csatlakozik az ОВА-hoz, оа) az ügyfelek – biztosíto tt betéti formákról történ ő – magyar nyelvű tájékoztatásár a vonatkozó kötelezettségvállalását , ob) а harmadik országbeli hitelintézetnek а betétesek Magyarországon történ ő kárt alanításár a vonatkozó kötelezettségvállalását, é s ос) а kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és а kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat . (3) Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással tö rténő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja а tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint а (2) bekezdés d)–f), h) és k)–m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor . 13. Függő és független közvetítő engedélyezése, bejelentés e 21 . §

(1) А függő ügynök а Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet .

25

(2) А pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetít ői alvállalkozó személyét а Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti а Felügyeletnek . (3) Független közvetítő csak olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság , egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet, а) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is – аа) büntetlen előéletű, ab) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint – az (5 ) bekezdésben meghatározott eltéréssel – megfelel а 74 . §-ban foglalt szakmai követelményeknek , b) akinek а tevékenységéb ől eredő károk biztosítására – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együtt еsen legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítása rendelkezésre áll . (4) А (3) bekezdésben meghatározottakon kívül а többes kiemelt közvetít ő és az alkusz rendelkezik а pénzmosás megelőzésére és а terrorizmus finanszírozásának megakadályozásár a vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel . (5) Az alkusz akkor kap engedélyt, ha rendelkezi k а) а vezető állású személye szakirányú fels őfokú iskolai végzettséggel [155 . § (3) bekezdés], és b) а tevékenységéb ől eredő károk biztosítására mindenkor legalább káreseményenként tízmilli ó forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással . (6) Az (3) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatkén t pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetít ői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyé b jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehet ő figyelembe . Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akko r vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetít őnek megfeleltethető intézménynél került sor . (7) Független közvetítőként történ ő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez а kérelmező mellékeli а) а 2 . mellékletben meghatározott azonosító adatait, b) а kérelem benyújtásakor hatályos létesít ő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirat i igazolást arról, hogy а személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezet ő állású személye megfelel а (3) bekezdés а) pontjában foglalt követelményeknek , c) а nyilatkozatát, hogy rendelkezik а szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel , d) az által végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerz ődési feltételeket is tartalmaz ó üzletszabályzatot , e) а nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy а független közvetít őként történő működését mikor kívánja megkezdeni , f) а nyilatkozatát arról, hogy а jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapul ó adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint g) а teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájáru l az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának а Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

26

(8) Ha а kérelmező többes kiemelt közvetít őként kíván működni, а (7) bekezdésbe n meghatározottakon kívül а kérelemben igazolja az induló t őke teljes összegének rendelkezésr e állását. Ha а kérelmező többes kiemelt közvetít őként vagy alkuszként kíván működni, а kérelemhe z mellékeli а pénzmosás megel őzésére és а terrorizmus finanszírozásának megakadályozásár a vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét . (9) Ha а kérelmező az (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, а Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul а szükséges adatokról nyilvántartást vezet ő magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz . 22. § А 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15 . § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez а pénzügyi intézmény benyújtja az írásbeli szerz ődést, amely azt а szerződési kikötést is ta rtalmazza, hogy а Felügyelet, valamint а pénzügyi intézmény korlátozá s nélkül ellenőrizheti а közvetít őnél а megbízás tárgyát képez ő tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket. 14 . Az alapszabály módosításának engedélyezés e 23. § hitelintézetek alapszabályának módosításához а következ ő А Felügyelet engedélye szükséges а esetekben : a) а cég nevének és székhelyének megváltoztatása , b) а tevékenységi kör módosítása , c) аjegyzett tőke leszállítása , d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása vagy а korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása , e) az igazgаtóság jogkörének módosítása , f) átváltoztatható, átváltozó vagy el ővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása , g) részvényre vonatkozó el ővásárlási jog alapítása és megváltoztatása, valamin t h) szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelez ő, valamint lehetséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása . 15. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezés e 24. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozá s hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza . Hitelintézet befektetési vállalkozássá történ ő átalakítása esetén — а (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel — а Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza . (2) А Bszt . engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni а befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folyt аtott és már engedélyezett befektetési szolgáltatás i tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészít ő szolgáltatás vonatkozásában . (3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, hа betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megel ő z ő en teljes egészében átruházta. 25. §

27

(1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadha t hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozá s befektetési vállalkozás és központi szerz ődő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintéze tt el olvadhat össze . (2) Nem egyesülhet a) részvénytársasági fo ~ uiában m űködő pénzügyi intézmény és szövetkezeti foйiában m űködő pénzügyi intézmény , b) fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény és jogi személy vagy jogi személyisé g nélküli gazdasági társaság . (3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányul ó kérelemhez benyújtja : a) az egyesülési szerződést, b) а könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezetet, а kötelezettségek és а követelése k állományát , c) mindazon iratot, amely а végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges , valamint d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekb ől а 79. § (5) bekezdésében foglal t feltétel fennállása megállapítható . 26. § А Felügyeletnek а pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja а Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. 27. § Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén а Felügyelet az alapítás és а működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban i s meghozhatja. 28. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályoka t szükséges alkalmazni. (2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban е törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapíto tt szabályait szükséges alkalmazni . 16 . Az engedély megadásának általános szabályai 29. § (1) Az engedélyezési eljárás során а Felügyelet а kérelemmel összefügg ő és rendelkezésre áll ó okiratokat és info~ tnációkat gondosan mérlegeli, és meggy őződik arról, hogy az engedély kiadás a nem ütközik jogszabályba. А Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezés i feltételek meglétét а helyszínen is megvizsgálhatja . (2) А Felügyelet а hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintéze t a) másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosít ó leányvállalata, b) másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosít ó ányaуа11а1atának leányvállalata, vagy

28

c) ellen őrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa másik EGT államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóba n ellenőrző befolyással rendelkezik. 30. § (1) А Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha а kérelmező a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl , b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, а társasági formára, cégformára, а tulajdonlásra, és az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek , c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja, vagy d) а hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogren d nem teszi lehet ővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását . (2) А Felügyelet а fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha а 18. § (1 ) bekezdésében, vagy а 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül . (3) А tevékenységi engedély iránti kérelmet а Felügyelet elutasítja, ha а kérelmező a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll , b) а szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik , c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá а Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy а kérelmező nem tud megfelelni а prudens működésre vonatkozó jogszabályi el őírásoknak. 17. А hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határidej e 31 . E határozat érvényét veszti, ha а tevékenységi engedély iránti А hitelintézet alapítását engedélyez ő kérelmet а határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül а hitelintézet nem nyújtja be а Felügyelethez . А határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs . 18. Az engedély visszavonása és visszaadás a 32. § (1) А Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, h a a) az engedélyt а Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg , b) а pénzügyi intézmény törvény által – tiltott tevékenységet folytat , c) az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül а hitelintézet а tevékenységi engedély tekintetében а kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül а tevékenységét nem kezdi meg , d) а pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet , e} а pénzügyi intézmény már nem felel meg е törvény vagy – а prudens működésre vonatkozó – más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek , f) а pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette а számvitelre, а független és megbízható irányításra, illetve ellenő rzésre vonatkozó, továbbá az е törvényben, valamint а prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve а Felügyelet határózataiban foglalt el őírásokat, g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt а pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyeztet i vagy sérti az ügyfelek ёrdekeit, akadályozhatja а pénzforgalmat, illetve apénz- és tőkepiac megfelel ő működését, h) а fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vag y i) а 18 . § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott információátadás nem biztosított .

29

(2) А Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha а pénzügyi intézmén y az alapítási vagy tevékenységi engedélyét е törvénynek megfelel ően visszaadja. (3) А Felügyelet а fióktelep engedélyét visszavonja, ha а székhely szerinti illetékes felügyelet i hatósága külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta . (4) А pénzügyi intézménynek nem min ősülő gazdálkodó szervezet engedélyét а Felügyelet az (1 ) bekezdésben foglaltak megfelel ő alkalmazásával vonhatja vissza .

33. § (1) А Felügyelet а hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha а hitelintézet a) esetében fennáll а veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek , b) а nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlíte tte ki, é s vagyona (eszközei) az ismert hitelez ők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet. (2) А Felügyelet visszavonja а hitelintézet tevékenységi engedélyét, h a a) а bíróság elrendeli а hitelintézet felszámolását, b) а hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással megsz űnt, c) а Szhity . -ben meghatározott Integrációs Szervezetnek tagja és а Szhity .-ben meghatározott, engedély visszavonásra vonatkozó feltétel teljesül . (3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét а Felügyelet а pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vónhatja vissza.

34. § (1) А Felügyelet а független közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha а közvetítő a) az е törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg, b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg а valóságnak , c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy а tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti, vag y d) а tevékenysége felfúggesztésének időtartama alatt а jogsértő helyzet megszüntetése érdekébe n tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre . (2) А Felügyelet а független közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, há а közvetít ő a) működése súlyosan vagy ismétl ődően megsérti az ügyfelek érdekeit, vag y b) а tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti .

35. § (1) А pénzügyi intézmény - ide nem értve а kizárólag csoportfinanszírozást végz ő pénzügyi vállalkozást – а tevékenységi engedélyét а Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hog y pénzügyi szolgáltatásból, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs . А Felügyelet meghatározhatja azokat а feltételeket és el őírásokat, amelyek teljesítéséig а pénzügyi intézmény és а szolgáltató m űködését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni. (2) Pénzügyi holding társaság az engedélyét а Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja , hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívü l а korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége .

30

(3) Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét а Felügyelet visszavonja, ha а pénzügyi vállalkozás а nem vitatott tartozását az esedékességét követ ő öt napon belül nem egyenlítette ki, é s vagyona (eszközei) az ismert hitelező k követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet . III . Fejezet Szolgáltatás nyújtásának szabadság a 19. Másik EGT -államban történ ő fióktelep létesítés szabályai 36. § (1) А hitelintézet bejelenti а Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni . (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a) annak az EGT-államnak а megnevezését, amelyben а hitelintézet а fióktelepet létesíteni kívánja , b) а fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellen őrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, c) а végezni kívánt tevékenységek megnevezését , d) az üzleti tervet , e) а fióktelep irányítását ellátó felel ő s személyek megnevezését, valamint f) а fióktelep címét. (3) Ha а Felügyelet а rendelkezésére álló információk szerint а bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel а jogszabályi előírásoknak, а Felügyelet а bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-álla m illetékes felügyeleti hatóságát . А tájékoztatást egyidej űleg közli а bejelent ő hitelintézettel is . (4) А (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban а Felügyelet közli а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával а fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint а fióktelep által gy űjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait . (5) На а Felügyelet а (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt а bejelentést ől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli а bejelentő hitelintézettel . (6) А fióktelep а (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követ ően, illetve а tájékoztatásr a rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti m űködését . (7) Ha а működés során а (2) bekezdés b) f) pontjában meghatározott információkban vagy а fióktelep által gy űjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, а hitelintézet legalább egy hónappala változást megel őzően írásban erről tájékoztatja а Felügyelete t és а másik EGТ-állam illetékes felügyeleti hatóságát . (8) А Felügyelet tájékoztatja а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az E ОТállamban fi©ktel ерреl rendelkez ő hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta . (9) E § alkalmazásában а központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet а központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő. 37. § (1) А 15 . § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel ő , magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti а Felügyeletnek, ha а másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

31

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazz a а) annak az EGT-államnak а megnevezését, amelyben а pénzügyi vállalkozás а fióktelepet létesíteni kívánja , b) а fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellen őrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat , c) а végezni kívánt tevékenységek megnevezését, d) az üzleti tervet , e) а fióktelep irányítását ellátó felel ős személyek megnevezését, valamint а fióktelep címét . (3) Ha а Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint а bejelent ő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrába és pénzügyi helyzete megfelel а jogszabályi előírásбknak, а Felügyelet а bejelentés kézhezvételét ő l számíto tt három hónapon belül írásban tájékoztatja az érint ett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát . А tájékoztatást egyidej űleg közli а bejelentő pénzügyi vállalkozással 1S .

(4) А (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban а Felügyelet közli а másik EGT-állam illetéke s felügyeleti hatóságával а fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevon t alapú t őkekövetelményét . А Felügyelet а tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást а 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról . (5) Ha а Felügyelet а (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt а bejelentés kézhezvételétől számíto tt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli а bejelentő pénzügyi vállalkozással. (6) А fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, а folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, а tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos id őtartam eltelte után létrehozható és megkezdhet i működését. (7) Ha а működés során а (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott info ~~ nációkban változá s következik be, а pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappala változást megel őzően irásban errő l tájékoztatja а Felügyeletet és а másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot . (8) А Felügyelet értesíti а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államba n fiókteleppel rendelkez ő pénzügyi vállalkozás а) már nem felel meg а 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, vag y b) tevékenységi engedélyét visszavonta . 20. Rendszerszinten jelentős fióktele p 38. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy а Felügyelet а fióktelepet létesít ő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellát ó felügyeleti hatósága, akkor а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére а Felügyelet а kérelmező felügyeleti hatósággal közösen а fióktelepet rendszerszinten jelent ős fióktelepnek minősítheti. (2) А Felügyelet – а (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellet t alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti а másik EGT-államnak összevon t alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában а hitelintézet

32

székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinte n jelent ő s fióktelepnek minő sítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő hitelintézet magyarországi fióktelepét. (3) А rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minő sítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni : a) а fióktelep adott EGT-állambeli piaci részesedése а betétállományt tekintve meghaladja-e а kett ő százalékot , b) а fióktelep tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakoroln a az adott EGT -állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére , valamin t c) az ügyfélszámot tekintve mekkora а fióktelep mérete és jelent ősége az ado tt EGT-állam banki vagy pénzügyi rendszerében . (4) А Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy а másik EGT-állam illetékes felügyelet i hatóságával а rendszerszinten jelent ős fiókteleppé min ősítésről többoldalú eljárás keretébe n határozatot hozzanak . (5) Ha а fióktelepet Magyarországon létesítették és а kérelemrő l –annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárós keretében nem hoznak határozatot, akkor а Felügyelet újabb két hónapos határid őn belül – az eljárásban részt vev ő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának а többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásair a figyelemmel –egyedül határozhat arról, hogy а fióktelep rendszerszinten jelent ősnek minő sül. (6) А Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli а többi érintett EGT-állam illetéke s felügyeleti hatóságával. (7) А (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint – ha а fióktelepet а másik EGT-államban létesítették – а másik EGT - állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelent ősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható . 39. § hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinte n Ha egy magyarországi székhely ű jelent ős fióktelepet létesített, а Felügyelet értesíti а másik EGT-állam illetékes felügyelet i hatóságát, ha a) а hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre а hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvez őtlen fejlemény bekövetkezésér ől, amely súlyosan érintheti а hitelintézetet, vagy b) а hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott . 21 . Határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabálya i 40. § ízben kíván а hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy Ha határon átnyúló szolgáltatásként els ő (1) kiegészít ő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkora Felügyeletnek elő zetesen bejelenti а másik EGT - államban végezni kívánt tevékenységet .

(2) А Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételét ől számított egy hónapon belül tájékoztatja а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát а hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról . А tájékoztatást egyidej űleg közli а bejelent ő hitelintéze tt el is .

33

(3) А hitelintézet а szolgáltatás nyújtását а Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követ ően kezdheti meg а másik EGT-államban. 41. § (1) А pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást а másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel а 15 . § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek . (2) Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként els ő ízben kíván а pénzügyi vállalkozás pénzügy i szolgáltatást, vagy kiegészít ő pénzügyi szolgáltatást nyújtania másik EGT-államban, el ő zetese n bejelenti а Felügyeletnek а másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat. (3) А Felügyelet а (2) bekezdés 'szerinti bejelentés kézhezvételét ől számított egy hónapon belül tájékoztatja а másik EGT -állam illetékes felügyeleti hatóságát а pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. А Felügyelet а tájékoztatást egyidej űleg közli а bejelentő pénzügyi vállalkozással 1S .

(4) А Felügyelet а tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását а 15 . § (4) bekezdésében foglalt feltétele k fennállásáró l (5) А pénzügyi vállalkozása szolgáltatását а Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követ ően kezdheti meg а másik EGT-államban . (6) Ha а pénzügyi vállalkozás már nem felel meg а 15 . § (4) bekezdésében meghatározot t feltételeknek, akkora Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol а pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt . (7) Ha а Felügyelet а (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt а bejelenté s kézhezvételétől számított legkés őbb egy hónapon belül határozatban közli а bejelentő pénzügyi vállalkozással . А Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg а tájékoztatás elküldését, ha а 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn . 42. § Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja а Felügyeletet, hogy а székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországo n határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkora Felügyelet tájékoztatja а pénzügyi intézmény t az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen (I) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási köteleze ttségekr ől, b) az üzletszabályzat követelményér ől, valamint c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól . 22 . А bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályo k 43. § (1) А bankképviselet kapcsolatot ta rt hat személyekkel és szervezetekkel, а jogszabályok kerete i között adatokat és info~iiiációkat szolgáltathat а képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolatta rt ását, de üzletszer ű tevékenységet ne m folytathat. (2) А magyarországi székhellyel nyilvánta rtott bankképviselet jogi személy, amely cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.

34

а

44. § А külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történ ő létesítését bejelent i а Felügyeletnek. А Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhely ű hitelintézet bankképviseletének külföldön történ ő létesítéséhez és а bankképviselet működésének megkezdéséhez . 45. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkez ő hitelintézet külföldi bankképviseletének létesítésér e irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza a) а bankképviselet megnevezését а képviseleti jellegre való utalással , b) а végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését, c) а működés tervezett időtartamát , d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, valamin t e) а bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát . (2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés eseté n bejelentés — az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmazza а bejelentő illetékes felügyeleti а hatóságától származ ó a) bankképviselet létesítésére vonatkozó engedélyt, а hozzájáruló nyilatkozatot vag y tudomásulvételt , b) nyilatkozatot, amely szerint а bankképviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg . 46. § (1) А bankképviselet vezetője felelő s az е törvényben а bankképviseletre meghatározo tt rendelkezések betartásáért. (2) А bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti а Felügyeletnek а bankképvisele t áthelyezését vagy megszüntetését, illetve а képviseletet ellátó személy megváltozását . (3) Ha а bankképviselet а 43 . § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, а Felügyelet а bankképviseletet törli а nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviselet i tevékenységének gyakorlásától. IV. Fejezet Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megsz űnése 23. Általános rendelkezése k 47. § (1) А részvénytársasági vagy szövetkezeti formában m űködő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására — ide nem értve а kizárólag csoportfinanszírozást végz ő pénzügyi vállalkozást — а csődeljárásról és а felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvén y (a továbbiakban : Cstv .), а cégnyilvánosságról, abírósági cégeljárásról és а végelszámolásról szóló 2006 . évi V . törvény (a továbbiakban : Ctv.), és а gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény (a továbbiakban : Gt.), а fióktelep formájában m űködő pénzügyi intézmén y végelszámolására vagy felszámolására az Fkt . rendelkezéseit az е törvényben foglalt eltérésekke l szükséges alkalmazni .

35

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag а Magyar Nemzet i Bankról szóló 2013 . évi CXXXIX . törvényben (a továbbiakban : MNB tv.) meghatározot t szervezetek felszámolását végz ő, nonprofit gazdasági társaság rendelhet ő ki. (3) А (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot – ha törvény másként nem rendelkezi k – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni . (4) Ha а cégbíróság а pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megsz űntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett а végelszámolás е törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi а Felügyeletet . (5) А pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén а pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve а pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb köteleze tt ségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig а pénzügyi intézmény teljesíti. (6) А pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az е törvényben vagy más а pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározo tt rendelkezések betartását а Felügyelet ellenőrzi .

24. Végelszámolá s 48. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendel ő határozatot kizárólag а Felügyelet hozhat. (2) А Felügyelet végelszámolást elrendel ő határozatot hoz, ha a) а pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét – ide nem értve а hitelintézet pénzügy i vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történ ő átalakítását – visszavonja, kivéve ha a z engedély visszavonása а 33 . § (1) bekezdés b) pontja vagy 35 . § (3) bekezdése alapján történik , vagy

b) tudomására jut, hogy а külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy а fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, а külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedélye visszavonásr a kerül . (3) А Felügyelet végelszámolással történ ő megszüntetést elrendel ő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni а Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott el őzetes egyetértést . (4) А Felügyelet а végelszámolást elrendel ő határozatában kijelöli а végelszámolót, és meghatározza а végelszámolás kezd ő időpontját, amely nem lehet korábbi, minta határozat kelte . (5) А Felügyelet а végelszámolást elrendel ő határozat meghozatalával egyidej űleg, ha а végelszámolás kezd ő időpontja későbbi, minta határozat kelte és korábban ez nem történt meg , akkor felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása а végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és а végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési til аlmat геааеlhet el . (6) А végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy а jogosult számára k i nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént .

36

(7) А pénzügyi intézmény végelszámolására а Ctv. 105 . §-a nem alkalmazandó . 49 . §

(1) Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33 . § (1) bekezdés a) pontja alapján történ t visszavonását követően engedményezett, а hitelintézettel szemben fennálló követelése k beszámításának а végelszámolási eljárás során nincs helye . (2) Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását а hitelintézet végelszámolás i vagy felszámolási eljárásában е törvény vagy más törvény lehet ő vé teszi, а jogosulta beszámítás i jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb а hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül а hitelintézetnél bejelentette .

50. §

(1) А cégbíróság а végelszámolást elrendel ő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el , és rendeli e1 annak Cégközlönyben való közzétételét . (2) А végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg а pénzügyi intézménynek а Ctv. 98 . § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát. (3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során а hitelezők а végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket . 25. Felszámolási eljárás 51 . §

(1) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására а Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik . (2) Ha nem а Felügyelet kezdeményezi а pénzügyi intézmény felszámolását, а bírósága kérelem érdemi vizsgálata nélküli elutasításáról szóló végzését megküldi а Felügyelet részére . 52 . §

(1) А pénzügyi intézmény esetében а Csty. II. Fejezete nem alkalmazható . (2) Pénzügyi intézmény esetén а felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye . (3) А pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében а Csty. 46. § (7) bekezdés e nem alkalmazható . 53 . §

(1) Pénzügyi intézmény, illetve а harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen а felszámolási eljárás megindítását kizárólag а Felügyelet kezdeményezheti. (2) А Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez , a) ha а pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét а 33 . § (1) bekezdés b) pontja vagy 35 . § (3) bekezdése alapján vonja vissza , b) ha а végelszámoló а Felügyeletet arról tájékoztatta, hogy а korrigált végelszámolás i nyitómérleg аlapján azt állapította meg, hogy а végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény

37

vagyona а hitelezők követelésének fedezetére nem elegend ő, és а tagok, tulajdonosok а hiányz ó összeget harminc napon belül nem fizették meg, vag y c) fióktelep esetén, ha а Magyarországon fióktelepet m űködtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult . (3) А bíróság а felszámolási eljárást a) а részvénytársasági vagy szövetkezeti foi ~nában működő pénzügyi intézmény, b) а fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni . 54. § (1) А bíróság а felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről а benyújtástól számított nyolc napon belül határoz . А felszámolást elrendel ő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható . (2) А felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges а Csty. 23 . § (1) bekezdésben meghatározott el őzetes egyetértés . 55. § (1) Ha а Felügyelet mára felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyelet i biztost rendelt ki, а megbízatása а felszámolás kezdő időpontjáig tart . (2) А Felügyelet а felszámolási kérelem benyújtásától а felszámolást elrendel ő végzés Cégközlönyben történ ő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet e1 . (3) Pénzügyi intézmény felszámolása során а hitelezők а felszámolást elrendelő bírósági végzé s közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni . 56. § (1) А felszámolói díj összege nem haladhatja meg а felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és а befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát . Egyezség esetén а felszámoló díja nem lehet több а vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál . (2) А felszámolóra а Csty. 59. §-a és 60 . § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható . 57. § (1) Hitelintézet felszámolása során а betételhelyezésb ő l eredő követeléseket а Csty. 57. § (1 ) bekezdés d) pontjába szükséges sorolni ; е követelések а követelések arányában kerülne k kielégítésre . (2) Hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendel t kölcsöntőkéből eredő tartozást а Csty. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követ ően szükséges kielégíteni . (3) А felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képvisel ője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelez őként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket . (4) А hitelintézet felszámolása során а letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásábó l elhelyezett pénzösszegek nem képezik а felszámolási vagyon részét .

38

(5) А kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó el őírást levelező bankon keresztül teljesít ő hitelintézet által elhelyez e tt kötelező tartalék összege a levelez ő bank felszámolása esetén – а Csty . rendelkezéseit ől eltérően –nem része а felszámolás körébe tartozó vagyonnak . 58. § (1) А felszámolási eljárás során а felszámoló, vagy az O БА indokolt kérelme alapján – а felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára – а Felügyelet а pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat . (2) А pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezsé g jóváhagyásához а Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele а pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként. 26. Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabálya i 59. § А hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni : a) azokra а hitelintézetekre, amelyek egy másik EGT-államban fióktelepet létesítenek, vag y határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint b) а 66. § tekintetében а harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet a z EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel . 60. § t Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő hitelintézett el szemben lefolytatot fizetésképtelenségi eljárás és nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésér e irányuló eljárás joghatásai tekintetében а hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó . Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül e1 kell ismerni . 61 . § Az EGT-államban székhellyel rendelkez ő hitelintézet magyarországi fióktelepével szembe n végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye . 62. § А nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, illetve а fizetésképtelenségi eljárás ingatlanra vonatkozó szerz ődéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó . 63.§ Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vag y átruházásához nyilvántartásba történ ő bejegyzés vagy számlán történ ő nyilvántartás szükséges , annak az EGT-államnak а joga az irányadó, ahol а nyilvántartást vagy а számlát vezetik . 64. § (1) А végelszámolásról vagy а felszámolásról és azok gyakorlati következményeir ől а Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben а végelszámolás vagy а felszámolás аlа kerül ő hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúl ó szolgáltatást nyújt . (2) А végelszámolást elrendel ő határozat vagy а felszámolást elrendel ő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történ ő közzétételét követ ően а Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ,

39

valamint а fióktelep működése, vagy а határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-álla m legalább két országos napilapjában а 65 . § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon . (3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye а másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történ ő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be . Е hitelez ők esetében а (2) bekezdés szerinti közzétételhez f űződnek а Csty. 28 . §-a szerinti közzétételhez kapcsolód ó joghatások . (4) А bírósági végzés hatálya az ЕОТ egész területére kiterjed . (5) А Csty. ' szerző dések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha а szerz ődéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az ado tt szerződésre а másik EGT-állam joga az irányadó és ezen j оg szerint а szerz ődés megtámadhatósága kizárt . 65. § (1) А végelszámoló vagy а felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban е törvény és а Csty. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EG T állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja . (2) А végelszámoló vagy а felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – а másik EGT-állam területén képvisel őt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érint ően а helyi hitelezőknek. (3) А végelszámoló vagy а felszámoló а bírósági végzés kézhezvételét követ ően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelez őt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vag y lakóhelye (lakcíme) а másik EGT-államban találhatóa bírósági végzés tartalmáról, továbbá a z egyes határidőkhöz fűz ődő jogkövetkezményekről. (4) А végelszámoló vagy felszámoló а (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az е célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására . Betartandó határidők” című foв lianyomtatványon, а feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve . (5) Minden olyan hitelez ő, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye а másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be . Ezen túlmen ően követelését sajá t EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal а feltétellel, hogy beadványán а „Követelé s benyújtása” címet magyar nyelven tünteti fel . (6) А végelszámoló vagy а felszámoló rendszeresen tájékoztatja а Felügyeletet és а hitelezőket а végelszámolás vagy а felszámolás helyzetéről. (7) А Felügyelet а másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésér e tájékoztatást ad а végelszámolás vagy а felszámolás helyzetér ől. 66. § (1) Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, а Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az а hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amel y szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelen ő listában .

40

(2) А Felügyelet, а felszámolási eljárást lefolytató bíróság, а végelszámoló vagy а felszámoló együttműködik az érinte tt EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolás a érdekében . V. Fejezet Egyes tevékenységi, működési szabályo k 27 . Személyi és tárgyi feltételek 67. § (1) А pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend , b) а prudens működésnek megfelel ő belső szabályzat , c) а pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személy i feltételek , d) а tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, m ű szaki, biztonsági felszereltség , helyiség, e) ellenő rzési eljárások és rendszerek, valamint – а kizárólag csopo rtfinanszírozást végz ő pénzügyi vállalkozás kivételével - vagyonbiztosítás , f) а működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellen őrzési rendszer, valamint а rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamin t g) átt ekinthető szervezeti felépíté s (a továbbiakban együ tt : személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet ő meg, illetve folytatható .

(2) А pénzügyi intézmény – а pénzügyi holding társaság és а kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével –csak olyan helyiségben m űködhet, amely megfelel а jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek . (3) А pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz ő az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat székhely- , telephelyváltozás esetén, valamint а pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítja . 28. Kiszervezé s 68. E pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó , А hitelintézet pénzügyi és kiegészítő (1) illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés , t adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi el őírások betartása mellet kiszervezheti . (2) А kiszervezett tevékenységet végz ő – а kockázattal arányos mértékben – rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály а kiszervezett tevékenységet illet ően а hitelintézetre vonatkozóan el őír. (3) А hitelintézet а Felügyeletnek а kiszervezésről szóló szerz ődés aláírását követ ően két napon belül bejelenti : a) а kiszervezés tényét , b) а kiszervezett tevékenységet végz ő nevét, székhelyét vagy lakóhelyét (lakcímét), valamin t c) а kiszervezés időtartamát . (4) А kiszervezésre vonatkozó szerz ődés tartalmazza :

41

а) az adatvédelemre vonatkozó el őírások érvényesülésének bemutatását, b) а kiszervezett tevékenységet végz ő hozzájárulását а kiszerveze tt tevékenységnek а hitelintézet bels ő ellenőrzése, küls ő könyvvizsgálója, а Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívül i ellenőrzéséhez, c) а kiszervezett tevékenységet végző felel ősségét а tevékenység megfelel ő színvonalon történő végzéséért, illetve а szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét а szerz ődés ismételt vagy súlyos megsértése esetére , d) а kiszerveze tt tevékenységet végzőtől elvárt, а tevékenység végzésének min őségére vonatkoz ó részletes követelményeket, valamint e) а kiszervezett tevékenységet végző részéről а bennfentes kereskedelem elkerülése érdekébe n alkalmazandó szabályokat . (5) А hitelintézet а kiszervezésre vonatkozó szerz ődésben foglaltaktól történ ő tevékenységvégzésb ől eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére intézkedési tervet dolgoz ki .

eltér ő

(6) А hitelintézet belső ellen őrzése а kiszerveze tt tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálja . (7) А hitelintézet felelős azért, hogy а kiszerveze tt tevékenységet végző а tevékenységet а jogszabályi elő írások betartásával és а tőle elvárható gondossággal végezze . А hitelintéze t haladéktalanul bejelenti а Felügyelet részére, ha а kiszervezett tevékenység végzése jogszabályb a vagy а szerző désbe ütközik. (8) А Felügyelet а hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy а helyszíni ellenőrzés e során feltárt hiányosságok alapján а tevékenység kiszervezését megtilthatja . (9) Az а kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidej űleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten — az adatvédelmi előírások betartásával — kezeli . (10) А kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha а közöttük létrejövő szerződés — amelyet а hitelintézet jóváhagy —biztosítja а kiszervezett tevékenységnek а Felügyelet és а hitelintézet belső ellenőrzése, könywizsgálója által történ ő ellenőrzését. (11) А hitelintézet vezet ő tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonos i viszonyban а kiszervezett tevékenységet végz ő vel, illetve а hitelintézet vezet ő tisztségvisel ője, közeli hozzátartozója а kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg . (12) А hitelintézet а kiszervezett tevékenységek körét és а kiszerveze tt tevékenység végz őjét az üzletszabályzatban feltünteti . (13) Pénzügyi vállalkozása Felügyelethez történ ő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyvitel i tevékenységét, ha azonban а kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor a z (1)—(12) bekezdésben foglaltakat alkalmazza .

29. Független közvetítő

69. §

42

(1) А független közvetítő és az általa az е tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetv e munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által е tevékenysége során okozott kárért а közvetítő felel. (2) А többes kiemelt közvetítő és а többes ügynök megbízója felel azé rt, hogy а megbízás i szerződés pontosan, egyé rtelműen meghatározza а közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfele k tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért , hogy minden, а megbízási szerz ődés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt а közvetítő rendelkezésére bocsát . (3) А független közvetítő а pénzügyi szolgáltatás közvetítéséé rt közvetítői díjat kizárólag а megbízótól fogadhat el . Е rendelkezés nem érinti а független közvetít ő azon jogosultságát, hogy а pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vev ő ügyfele számára más – а pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellené rtékeként díjat számítson fel . (4) А közvetítői díj időbeni ütemezése – ide nem é rtve az alkusznak fizetend ő közvetítői díjat – arányosa közvetíte tt pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerz ődésszerű teljesítésével . (5) А független közvetítő az ügyféllel kötött közvetít ői szerződésről és а közvetített pénzügyi szolgáltatási szerz ődésr ő l nyilvánta rt ást vezet. А nyilvántart ás tartalmazza а közvetített szerződés feleinek nevét, а szerz ő déskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit . А független közvetítő а közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez а kötelezettség nem érinti а számviteli bizonylat meg őrzésére vonatkozó rendelkezéseket . (6) Az alkusz az alkuszi tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészít ő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet . (7) А kizárólag magánszemélyek részére а mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tart ós fogyasztási cikkeinek (ide nem é rtve а gépjárművet) megvásárlásához nyújto tt hitel- és pénzkölcsönt közvetít ő többes ügynökre а 21 . § (3) bekezdés b) pontjában, а 21 . § (7) bekezdés d) pontjában, 73 . §-ban , 74 . §-ban, valamint 208 . § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni. (8) А független közvetít ő felelősségbiztosítási szerz ődésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja а megszűnést és а megkötést követő 5 munkanapon belül . 70 . §

(1) А független közvetít ő а pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelő z ő en а szolgáltatását igénybe venni szándékozó ügyfél részére írásban egyé rtelmű tájékoztatást ad : a) а cégnevéről, székhelyér ő l és felügyeleti hatóságának megjelölésér ől, b) а felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartasá t ellenőrizni lehet , c) arról, hogy а tevékenysége során okozott káré rt az ügyfél felé ki áll helyt , d) arról, hogy többes kiemelt közvetít őként, többes ügynökként а pénzügyi intézmény megbízásából vagy alkuszként а pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfé l megbízásából jár el, valamin t e) arról, hogy а pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetít ő i díjat kizárólag а megbízótól fogadhat el.

43

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha а tájékoztatási kötelezettséget а fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják el ő.

71 . §

(1) А független közvetítő а pénzügyi szolgáltatási szerz ődés megkötésének el ősegítése során az ügyfélnek kielégít ő mennyiségű, de — ha а piacon hozzáférhet ő - legalább három szolgáltató verseng ő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és átadja . Ha kizárólag kettő verseng ő szolgáltatatást közvetít, akkora kett ő ajánlatot elemez és ad át . (2)А pénzügyi szolgáltatás közvetítését megel őzően а független közvetítő az ügyfél tájékoztatás a alapján felméri az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek а független közvetítő által е tevékenységével összefüggésben adott tanácsot alátámasztják . (3) Az alkusz а pénzügyi szolgáltatás megkötésének el ősegítése során feltár és elemez minde n olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalmas .

(4) А többes ügynök és az alkusz felel ős а téves tanácsadásért, az iratok és а nyilatkozatok késedelmes továbbításáért . 30 . Függ ő közvetítő

72. § (1) А kiemelt közvetít ő és az általa az е tevékenységre igénybe ve tt , vele megbízási, illetv e munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által е tevékenysége során okozott kárért а megbízó pénzügyi intézmény felel . (2) А függő közvetít ő а pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag а megbízó pénzügyi intézményt ől jogosult közvetítői díjra. Е rendelkezés nem érinti а függő közvetítő azo n jogosultságát, hogy а pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vev ő ügyfele számára más — а pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem min ősülő — szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel . (3) А közvetít ői díj id őbeni ütemezése arányosa közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével , valamint szerző désszerű teljesítésével . (4) А függő közvetítő а pénzügyi szolgáltatás közvetítését megel őzően az ügyfél részér e tájékoztatást ad : а) а cégnevéről, székhelyéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről, b) а felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartásá t ellenőrizni lehet , c) arról, hogy függ ő közvetítőként а megbízó nevében és javára jár el, а megbízó érdekeit képviseli, valamint d) arról, hogy а pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetít ői díjazásban részesül . (5) А (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha а tájékoztatási kötelezettséget а pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény vagy а fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják еlő . (6) А kizárólag magánszemélyek részére а mindennapi élet felszérelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve а gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel é s

44

pénzkölcsönt közvetít ő függő ügynökre а 74 . §-ban foglalt rendelkezéseket nem szüksége s alkalmazni . 31 . Függ ő és független közvetítő szakmai követelménye i 73. § (1) А közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében а pénzügyi intézményt ől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(2) А közvetítő köteles az ügyfél által befizete tt , а pénzügyi intézményt megillet ő pénzösszegeket elkülönített számlán tartani . Ezek а pénzösszegek а közvetít ő más hitelez ői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel .

(3) А (2) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintend ő az а letéti számla, amelyen а közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, а pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeke t tarthatja . 74. § (1) А közvetít ővel, а közvetítői alvállalkozóval – е tevékenységi körében – munkaviszonyban , megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – а (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel –csak olyan természetes személy lehet, ak i a) szakirányú fels őfokú iskolai végzett séggel, vagy b) középiskolai végzettséggel é s ba) szakképesített bankreferensi szakképesítéssel , bb) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel , bc) befektetési tanácsadói szakképesítéssel , bd) banki szakügyintézői szakképesítéssel , be) pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel , bf) értékpapír-piaci szakügyintéző i szakképesítéssel , bg) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvel ői szakképesítéssel , NI) tőzsdei szakvizsgával , bi) becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsö n közvetítése esetén) , bj) valutapénztárosi bizonyítvánnyal (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén) , bk) а Magyar Bankszövetség Fels ő fokú Bankszakmai Oklevelével , bl) а ba)–bk) alpontban foglaltakkal egyenérték ű szakképesítéssel, vag y c) jogszabályban meghatározott, а Felügyelet által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételé t igazoló tanúsítványáva l rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú fels ő fokú végzettségnek minősülnek a) а 155 . § (3) bekezdésében meghatározott képzettségek, b) а főiskolai vagy egyetemi szint ű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnö k szakképzettség vagy mű szaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztés i agrármérnök alapképzési szakon szerezhet ő szakképzettség, é s c) а felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben а közgazdasági fels ő oktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdaság i szakképzettség . (3) Közvetít ői tevékenységet végz ő hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központo t működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetbe n

45

végezhet közvetít ői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatba n megfelel ő képzést kapott. А szakmai követelmények ellen őrzéséért а munkáltató felelős. (4) А közvetít őnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy а vele е tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló te ~mészetes személy а közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen . (5) А közvetítőnek min ősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglal t követelményekről belső nyilvántartást vezet . (6) А független közvetít ő felelős а vele – е tevékenységi körében – munkaviszonyban vag y megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természete s személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellen őrzéséért . (7) А pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felel ős а függő közvetítő és а vele – е tevékenység i körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyé b jogviszonyban álló te ~ iészetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért. 32. Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezése k 75 . §

(1) А pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetít ő kaphat engedélyt . (2) Pénzváltási tevékenységet végz ő nél vezető állású személyként nem nevezhet ő ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül ne m irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az , a) akit аа) а 2013 . június 30-ig hatályban volt, а Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978 . évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélé s bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal b űncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, ment ő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, а XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, а XVI. fejezet III . címében meghatározo tt közbizalom elleni bűncselekmény, а XVII. fejezetben meghatározott gazdaság i bűncselekmény, а XVIII . fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miat t elítéltek, ab) а Büntető Törvénykönyvről szóló 2012 . évi C . törvény (a továbbiakban : Btk.) szerint i minő síte tt adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásr a felhívás, mentő körülmény elhallgatása, b űnpártolás, XXVII . Fejezetében meghatározo tt korrupciós bűncselekmény, b űnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV XLIII . Fejezetében meghatározo tt bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, а bűntett előítélet jogkövetkezménye alóli mentesülésig , b) aki е tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, é s c) akivel szemben az a) pontban meghatározo tt bűncselekmények bármelyike miatt büntet őeljárás van folyamatban, а büntet ő eljárás befejezéséig . (3) А foglalkoztatási jogviszony létesítését, а tevékenységi engedély kiadását, illetv e meghosszabbítását megelőzően, valamint а foglalkoztatás ideje alatt а (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását а Felügyelet а bűnügyi nyilvántartásból történ ő

46

adatigényléssel ellenőrizheti . Az így megismert személyes adatokat а Felügyelet az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti . 76 . §

(1) А fizetési rendszer m űködtetésére pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, h a igazolja, hogy a) az induló t ő két teljes mé rt ékben befize tte, b) а fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében –cégjegyzékben feltüntetett – főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége а főtevékenységet kiegészíti vagy а főtevékenysé g ellátását nem befolyásolja hátrányosan, é s c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként m űködik. (2) Fizetési rendszert m űködtető pénzügyi vállalkozásban tagi részesedést kizárólag а Felügyelet, hitelintézet, fizetési rendszert m űködtet ő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény , elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, hitelintézetek érdek-képviseleti szervezete, valamint а Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végz ő szervezet szerezhet . (3) А pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogi személy, illetve fióktelep az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább húszmillió forint jegyzett t őkével rendelkezik, és b) káreseményenként ötvenmillió forint felel ő sségbiztosítással rendelkezik , (4) А pénzügyi ügynöki tevékenységre а bankközi piacon а pénzügyi vállalkozás az engedély t akkor kaphatja meg, ha igazolja, hog y a) legalább ötvenmillió forint készpénzb ől álló jegyze tt tőkével rendelkezik , b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában m űködik, és c) megfelel a jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek . 33. Fizetési rendszerhez történő hozzáféré s 77. §

(1) Fizetési rendsze rt működtető vállalkozás fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételei t meghatározó szabályzataiban rögzített feltételek objektívek, arányosak és diszkriminációmentesek . (2) Fizetési rendszert m űködtető vállalkozás а teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint а fizetési rendszer pénzügyi és m űködési stabilitásának védelméhe z szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja а fizetési rendszerhez történ ő csatlakozást. (3) А fizetési rendszert működtető vállalkozás а pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy má s fizetési rendszerek számára а csatlakozás feltételeként nem írhat el ő : a) más fizetési rendszerhez történ ő csatlakozás korlátozását , b) а csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltér ő szabályokat, é s c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást . (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandó k a) а fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történ ő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre, b) а kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által m űködtetett fizetési rendszerre, ha а pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tőkeszerkezet köti össze, ahol az egyi k

47

pénzforgalmi szolgáltató а csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató fele tt ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, valamin t c) az olyan fizetési rendszerre, amelyet m űködtető pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan aká r csoportként са ) egyidejűleg pénzforgalmi szolgáltatója а fizető félnek és а kedvezményezettnek é s kizárólagosan felel а fizetési rendszer m űködtetéséért, valamint cb) pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi а fizetési rendszerben történ ő részvételt, akik nem jogosultak arra, hogy а fizetési rendszerrel összefügg ő díjakról egymással vagy egymás közöt t megállapodjanak, ide nem értve а fizető felek és а kedvezményeze tt ek tekintetében történő saját díjszabályzat megállapítását . 34. Pénzfeldolgozási tevékenysé g 78 . §

(1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél vezet ő állású személy é s а pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint а pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki а) büntetett előéletű, vagy b) а kérelem benyújtását megel őző két éven belül joger ős határozatban megállapított, tulajdo n elleni, pénzügyi és kereskedelmi szabálysértést követett e1 . (2) А pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél а vezető állású személy felsőfokú végzett séggel, valamint а pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felel ős vezető vagy а pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végz ő legalább egy személy fels őfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal rendelkezik . (3) А (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni а Felügyeletnél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintéz ői munkakörben vagy а pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vag y pénzfeldolgozási tevékenységet végz ő jogi személynél, fióktelepnél а pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt . (4) А foglalkoztatási jogviszony létesítését, а tevékenységi engedély kiadását, illetv e meghosszabbítását megelőzően, valamint а foglalkoztatás ideje alatt az (1) bekezdés b) pontjába n meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását а Felügyelet а bűnügyi nyilvántartásból történ ő adatigényléssel ellen őrizheti . Az így megismert személyes adatokat а Felügyelet az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti . VI. Fejezet Frudens működésre vonatkozó követelménye k 35. Általános szabályok 79 . §

(1) А hitelintézet а prudens működésre vonatkozó el őírások betartásával úgy köteles а rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizet ő képességét (likviditását) és mindenkori fizet őképességét (szolvenciáját) . (2) А hitelintézet - а mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és а kötelezettsége k teljesíthet ő sége érdekében az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenko r biztosító megfelelő nagyságú szavatoló t őkével rendelkezik, amely legalább

48

a) az 57512013/EU rendelet 92 . cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény, b) а felügyeleti felülvizsgálat keretében el őírt többlettő ke-követelmény, valamint c) а 86-96. § szerinti kombinált pufferkövetelmén y t összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként el őír legkisebb jegyzett tőke értékénél . (3) А hitelintézet а forrásgy űjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartás a mellett végzi . (4) А hitelintézet а (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére , terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati id őpontjainak é s összegeinek megfelel ő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja. (5) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód vagy az átvev ő hitelintézet szavatol ó tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesül ő hitelintézetek egyesülés el ő tt i szavatoló tőkéjének összege . (6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe folyamatosan legalább százszázaléko s eszközfenntartási mutatót teljesít . 36 . Saját tőke 80. §

(1) А pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az е törvényben az engedélyezés feltételeként el őírt legkisebb jegyze tt tőke összegénél . (2) Ha а pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben el őírt legalacsonyabb szint alá csökken, а saját tőke feltöltésére а Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározot t időt biztosíthat . 81. §

(1) Ha а pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyze tt tőke alá csökken, а Felügyelet kötelezheti а pénzügyi intézmény igazgatóságát а közgyű lés összehívására . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben а közgyűlés dönt arról, hogy а pénzügyi intézmény jegyz e tt tőkéjét leszállítja, vagy а befolyásoló részesedéssel rendelkez ő tagok gondoskodnak arról , hogy а pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább а jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelel ően helyreálljon . 37. А jegyzett tőke leszállítás a 82. §

(1) А hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha а hitelintézet а jegyzett t őke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja а 79 . § (2) bekezdése szerinti összeget, а vele szemben fennálló követelések а gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezése k szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintend ő ek. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben а hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel az igazgatóság az alapszabályban megjelölt módon közzéteszi . А jegyzett tő ke leszállítás közzétételének igazolását követ ően а cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi .

49

(3) А hitelintézet jegyzett t őkéjének leszállítása esetén, ha а hitelintézet а jegyzett tőke leszállíto tt értéke tekintetében nem éri e1 az е törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de а leszállítás t elrendelő közgyűlés egyidej űleg dönt а tőkeemelésről is, amelynek következtében а hitelintézet eléri vagy meghaladja az е törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkora hitelintézettel szemben fennálló követelések а Gt. rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és а Gt. 271-272 . §-ában foglaltak nem alkalmazandóak. (4) Nem kerülhet sora jegyze tt t őke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemeléséne k cégbírósági bejegyzésére, ha а tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri e1 azt а mértéket, amelyne k következtében а hitelintézet jegyzett tőkéje elérné vagy meghaladná а 79 . § (2) bekezdésében el őír t mértéket. (5) Ha а pénzügyi intézmény saját t őkéjének elemei között negatív érték ű szerepel, akko r elsődlegesen а negatív értéket szükséges megszüntetni а saját tőke jegyzett t őkén felüli elemeinek – Szmt . szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében а saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló t őkeleszállítással és csak а fennmaradó jegyze tt tőke tekintetébe n rendelkezhetnek а tagok tőkekivonási célú t őkeleszállításról . 38 . Általános tartalékképzé s 83 . §

(1) А hitelintézet az adózott eredményéb ől az osztalék, illetve а részesedés kifizetése előtt általános tartalékot képez . (2) А hitelintézet а tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi . (3) А hitelintézetet kérelmére а Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha а szavatoló t őkéje eléri а 79. § (2) bekezdése szerint meghatározo tt tőkekövetelményének а másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka . (4) А hitelintézet osztalékot és részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben а (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha а Felügyelet az általános tartalékképzés alól а (3) bekezdés alapján mentesítette _ (5) А hitelintézet az általános tartalékot csak а tevékenységéb ő l eredő veszteségek rendezésér e használhatja fel . (6) А hitelintézet а rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vag y egészben átcsoportosíthatja . 39. Kockázati céltartalékképzé s 84. §

(1) А hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerül ő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával vesz i figyelembe az eredményben, а felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint а mérlegen kívül i kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázat i céltartalékot képez .

50

(2) А hitelintézet а kockázati céltartalékot ráfordításként történ ő elszámolással képzi . А kockázatvállalásból származó veszteségre el ő ször а kockázati céltartalékot vagy az е törvén y hatálybalépése előtt képze tt általános kockázati céltartalékot használja fel . 40 . Eszközök minősítése 85. § (1) А hitelintézet rendszeresen értékeli és minő síti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit , követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamin t egyéb kihelyezéseit.

(2) А hitelintézet – а hatályos jogszabályok és а szokásos banküzemi gyakorlat keretei között – mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására . 41 . Tőkefenntartási puffe r 86. § hitelintézet az 575 /2013= rendelet 92 . cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez .

(1)

А

(2) А hitelintézet а tőkefenntartási puffert els ődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet I . rész II . címében meghatározottak szerint –egyedi és összevont alapon képzi, amelynek értéke а teljes kockázati kitettségérték 2,5 százaléka . t (3) А tőkefenntartási puffer nem használható fel а felügyeleti felülvizsgálat keretében el őír töbЫettőke-követelmény teljesítésére . 42 . Anticiklikus t őkepuffer 87 . § hitelintézet az 575 /2013 /EU rendelet 92 . cikkében meghatározott minimu m tő kekövetelményen, а tőkefenntartási pufferen és а felügyeleti felülvizsgálat keretében el őírt töb Ыettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffert képez .

(1)

А

(2) А hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet I . rész II . címében meghatározottak szerint –egyedi é8 összevont alapon képzi, amelynek összege а teljes kockázati kitettségérték és az anticiklikus t őkepufferráta а szorzata . (3) Az anticiklikus t ő kepufferráta azon anticiklikus t őkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek а hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapjá n alkalmazandóak .

(4) А (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a hitelintézet . az egye s országokban el őírt anticiklikus tő kepufferrátákat súlyozza а hitelintézet adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati t őkekövetelmény és а hitelintézet összes jelent ő s hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelel ően..

(5) А (4) bekezdésben meghatározott jelent ő s hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013 /EU rendelet 112 . cikk g)–q) pontjában meghatározott kitettségi osztályokba sorolható azon kitettségeket, amelyekhez

a) а hitelkockázati tőkekövetelmény , b) а kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy а járulékos nercteljesítési és átmin ő sítési kockázatra vonatkozó t őkekövetelmény vag y c) az értékpapírosítasi t őkekövetelmény kapcsolódik . (6) А hitelintézet számára а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/E U rendelet 92 . cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékái g terjed ően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét а Magyarországon székhellye l rendelkező hitelintézet számára az ezen hitelintézetnek aMagyarországon lév ő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy а mértéke a) 0 százalék vag y b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet . (7) А (6) bekezdéstől eltérve, а hitelintintézet számára а makroprudenciális feladatkörében eljár ó MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus t őkepufferrátát is meghatározhat, ha а gazdaságban jelentős а hitel-betét arány vagy а hitel-GDP arány kedvez őtlen folyamatain túlmenően а makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat . 88. § (1) Ha а hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelöl t hatósága az anticiklikus t őkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg , akkora hitelintézet áz intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffer meghatározása során az adón EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelöl t hatósága által megállapított anticiklikus t őkepufferrátát alkalmazza . (2) Ha а hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelöl t hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2, 5 százalék mértékben, akkor а makroprudenciális feladatkörében eljáró ММВ kötelezheti а hitelintézetet, hogy az intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus t őkepufferrátát alkalmazza . (3) Ha а hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam епе kijelölt hatósága az anticiklíkus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg , de а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt а mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz , hogy megóvja а hitelintézetet az érintett halmаdik országbeli hitelállománya növekedésének а kockázatától, akkor а makroprudenciális feladatkörében eljáró ММВ magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat . А makroprudenciális feladatkörében eljáró MN B kötelezheti а hitelintézetet, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus t őkepufferráta mértéket alkalmazza а hal luadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffer meghatározása során . (4) Ha а hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy eg y érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus t őkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkora makroprudenciális feladatkörében eljáró ММВ а hitelintézetet kötelezhet i a) а hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország епе kijelölt hatósága által megállapított, vag y b) 2,5 százalékos

52

mértékű anticiklikus tő kepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országba n lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffe r meghatározása során . (5) Ha а hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelöl t hatósága nem határoz meg anticiklikus t őkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lév ő féllel szembeni kitettségek tekintetében а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticikliku s tőkepufferrátát határozhat meg . 43. Globálisan és egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetekre vonatkozó t őkepuffe r 89. § (1) А makгор mdenciális feladatkörében eljáró MNB az ММВ tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza а magyarországi, globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézetek körét . (2) А globálisan rendszerszinten jelent ő s hitelintézetek meghatározása során а makгорmdenciális feladatkörében eljáró MNВ а következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe é s számszerűen fejezi ki: a) а csoport mérete , b) а csoport pénzügyi közvetít őrendszerrel való összekapcsolódása , c) а csoport által nyújto tt szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helye tt esíthet ősége, d) а csoport összetettsége, e) а csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országba n nyújtott szolgáltatását is . (3) А makгорmdenciális feladatkörében eljáró ММВ meghatározza, és évente felülvizsgálja а Magyarországon székhellyel rendelkez ő, egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetek körét egyedi , szubkonszolidált vagy összevont alapon, és а Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azo k működését . (4) Az egyéb rendszerszinten jelentő s hitelintézetek meghatározása során а makгорmdenciális feladatkörében eljáró MNB legalább а következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe : a) méret , b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából betöltö tt szerep jelentősége, c) határon átnyúló tevékenység jelent ősége, vagy d) а hitelintézet vagy а csoport pénzügyi közvetít őrendszerrel való összekapcsolódása . (5) А globálisan és egyéb rendszerszinten jelent ő s hitelintézetek meghatározásának módszertanár a vonatkozó adatok nem nyilvánosak . (6) Ha а makroprudenciális feladatkörében eljáró MN В az (1) bekezdés alapján t őkepuffert határo z meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetekre vonatkozóan, akko r az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala el őtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érinte tt tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait а következőkről a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja а tő kepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni a z egyéb rendszerszinten jelent ő s hitelintézetek rendszerszintű kockázatát , b) а tőkepuffer bels ő piacra gyakorolt várható hatása , c) az egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetekre vonatkozó t őkepufferráta mértéke .

53

(7) А globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó t őkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92 . cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, а tőkefenntartási pufferen, az íntézményspecifiku s anticiklikus tőkepufferen és а felügyeleti felülvizsgálat keretében el őírt többlettőke-követelményen felül. (8) А hitelintézet а (7) bekezdésben meghatározo tt tőkepuffert elsődleges alapvet ő tő kéből képzi , amelynek összege а globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározot t alkategórába való besorolásától függ ő en kerül meghatározásra. (9) А globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézeteket а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közö tti határértékek egyértelműen meghatározottak. А legalacsonyabb alkategóriába а rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik а rendszerszintű jelentőség mértéke . А makroprudenciális feladatkörében eljáró ММВ évente felülvizsgálja а hitelintézetek alkategóriákba való besorolását . (10) А legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 57512013/EU rendelet 92 . cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelel ő , globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez . Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó t őkepúfferráta а negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó hitelintézetre 3,5 százalékos tőkepuггепаta vonatkozik . (11) А makroprudenciális feladatkörében eljáró ММВ а hatékony felügyelet sérelme nélkül a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet alacsonyabb alkategóriából magasab b alkategóriába sorolhat, é s b) а hitelintézetet, amely nem érte e1 а legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézetnek minősítheti. 90. §

(1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi , szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetre vonatkoz ó tő kepuffert tart fenn az 575/2013/EП rendelet 92 . cikkében meghatározott minimu m tőkekövetelményen, а tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tő kepufferen és а felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt töbЫettőke-követelményen felül . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét els ődleges alapvető tőkéből kell képezni , amelynek mértékét а makroprudenciális feladatkörében eljáró ММВ а (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg . (3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény az 575/2013/EU rendelet 92 . cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 2 százaléka azzal, hog y (I) а tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT államok összességében а pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és b) а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja а tőkepufferráta mértékét. 91. §

54

Ha valamely egyéb rendszerszinten jelent ő s hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó аг egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetekr e vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor аг egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetre egyed i vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó t ő kepuffer-követelmény szintje nem haladhatja me g а) az 575/2013/EU rendelet 92 . cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1 százalék a vagy

b) а globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelent ő s hitelintézetre összevont alapon alkalmazandó , egyéb rendszerszinten jelentő s hitelintézetre vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmén y közül а magasabb értéket . 44. Rendszerkockázati t őkepuffe r 92. § makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján а hitelintézet egyedi , (1) А szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati t őkepuffert képez а (6) bekezdésben foglalt eltéréssel а) а Magyarországon lév ő féllel szembeni kitettségeire , b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire, é s c) а harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire . (2) Ha а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv . 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akko r а) а rendszerkockázati t őkepuffer nem járhat aránytalan mérték ű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében а pénzügyi közvetít őrendszer egészére vagy részére nézve, é s b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja а tőkepufferráta mértékét. (3) А hitelintézet а rendszerkockázati t őkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/ЕП rendelet 92 . cikkében meghatározott minimum t őkekövetelményen, а tőkefenntartás i pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus t őkepufferen és а felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül . (4) А rendszerkockázati t ő kepufferráta mértékét а makroprudenciális feladatkörében eljáró MN B határozza meg az (5) bekezdésben meghatározottak szerint . (5) А rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez а százalékérték а növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékke l szorzott többszörösével növekedhet . (6) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára а Felügyelet határozatban el ő írhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázat i tőkepuffert . 45. Tőkepufferek ге vonatkozó közös szabályo k 93. § (1) А kombinált pufferkövetelmény а tőkefenntartási puffer és a) az intézményspecifikus anticiklikus t őkepuffer-követelménynek , b) а globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó t őkepuffer-követelménynek , c) az egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetekre vonatkozó t ő kepuffer-követelménynek, é s d) а rendszerkockázati tőkepuffer-követelményne k

55

а (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye . (2) Ha а hitelintézetre összevont alapon el őírásra kerül а globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetre vonatkozó t őkepuffer-követelmén y is, akkora kett ő közül а magasabb értéket alkalmazza . (3) Ha а hitelintézetre összevont alapon el őírásra kerül а globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény , valamint а rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény is, akkora három közül а legmagasabbat alkalmazza . (4) Ha а hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon el őírásra kerül az egyéb rendszerszinte n jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer- követelmény és а rendszerkockázati t őkepufferkövetelmény, akkora kett ő közül а magasabbat alkalmazza. (5) А (3) és а (4) bekezdéstől eltérően, ha а rendszerkockázati tőkepuffer- követelmény nem alkalmazandó а Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor а kombinált pufferkövetelmény а rendszerkockázati t őkepuffer-követelménynek, valamint а globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten elent ős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményének összege . (6) Ha а hitelintézet egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelent ő s hitelintézet tartozik, akkora hitelintézet egyed i kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, min t a) а tőkefenntartási pufferkövetelmény, b) az intézményspecifikus аnticiklikus t őkepuffer -követelmény é s c) а globálisan rendszerszinten jelent ős és az egyéb rendszerszinten elentő s hitelintézetre vonatkozó t őkepuffer-követelmény vagy а rendszerkockázati t őkepuffer -követelmény közül а magasabb tőkepuffer-követelmén y összege . (7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha а hitelintézet egy olyan összevont alap ú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelent ős hitelintézet tartozik, akkor а hitelintézet egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint a) а tőkefenntartási pufferkövetelmény , b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer -követelmény, c) а globálisan rendszerszinten jelent ős és az egyéb rendszerszinten elent ős hitelintézetre vonatkozó t őkepuffer-követelmény é s d) а rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény összege . (8) А tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket а központi szervhez tartósan kapcsol t hitelintézet а központi szervével együttesen teljesíti .

94. § (1) Ha а hitelintézét nem teljesíti а 86 . §, 87 . § vagy а 92. §-ban meghatározott követelményeket , akkora hitelintézet korlátozza az els ődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit .

(2) А hitelintézet akkor korlátozza а kifizetéseit, ha а kifizetés а hitelintézet

56

a) els ődleges alapvet ő tőkéjének vagy b) nyereségének а csökkenését eredményezné azzal, hogy а kifizetés felfüggesztése vagy törlése ne m eredményezheti а hitelintézet nercteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miat t felszámolás indíthatóa hitelintézet ellen . (3) Ha а hitelintézet nem tesz eleget а kombinált pufferkövetelménynek, akkora hitelintézet a) korlátozza а kifizetést az els ődleges alapvető tőkéből és а kiegészítő alapvető tőkéből, b) nem keletkeztethet а teljesítményjavadalmazásra vagy а nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és c) nem teljesíthet kifizetést а teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha а kötelezettsé g keletkeztetésére а kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyid őben került sor . (4) А (3) bekezdés a) pontja szerinti, els ődleges alapvet ő tőkéből való kifizetés magában foglalja : a) az osztalék készpénzben való kifizetését , b) а teljesen vagy részlegesen fizet ő bónuszrészvények szerz ődésben rögzített értékének kifizetését, c) az 575/ 2013 /EU rendelet 26 . cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti t őkeinstrumentumok kifizetését , visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen t őkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetet t összegek visszafizetését , d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását ideértve а szövetkezeti vagyoni hozzájárulás t is — vagy visszavásárlását, valamin t e) az 575/2013 /EU rendelet 26 . cikk (1) bekezdés b)—e) pontja szerinti tételekb ől tö rténő kifizetést . (5) А kombinált pufferkövetelményeket nem teljesít ő hitelintézet kiszámítja azt а maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg els ődleges alapvető tőkéje e1 nem éri а kombinált pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét . (6) А maximálisan kifizethet ő összeg а (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvég i nyereség összegének és а 4. mellékletben meghatározo tt tényez őnek а szorzataként számítható ki , amelyet а hitelintézet csökkent а (3) bekezdésben meghatározott intézkedések é rt ékével . (7) А maximálisan kifizethető összeg meghatározásához а hitelintézet meghatározza az elsődlege s alapvető tőkeként nem kimutato tt évközi és écaégi nyereség összegét, amely а kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy а (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett , és amely а nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mé rtékével csökkentett nyereség összegéve l egyezik meg .

95. § (1) А kombinált pufferkövetelményeket nem teljesít ő hitelintézet tájékoztatja а Felügyeletet a) az általa kiszámított maximálisan kifizethet ő összegről, b) а kifizethet ő nyereség kifizetésének szándékáról, é s c) а 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról . (2) А hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretéhén а Felügyelet rendelkezésére bocsátja а szükséges információkat : (I) а szavatoló tőke összegér ől, az els ődleges alapvet ő tőke, а kiegészítő alapvető tőke és а járuléko s tőke szerinti bontásban , b) az évközi és év végi nyereség összegér ől, c) а maximálisan kifizethető összegről, és d) а kifizethet ő nyereség összegérő l, amelyet а következők kifizetésére használ fel :

57

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás , dc) kiegészítő alapvet ő tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelez ő nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetés i kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely а kombinál t pufferkövetelmény nem teljesítésével egyid ő ben keletkezett .

(3) А hitelintézet а maximálisan kifizethető összeg és а kifizethet ő nyereség meghatározás a érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik . А hitelintézet а pontosságot а Felügyelet kérésére igazolja . 96. § (1) Ha а hitelintézet nem teljesíti а kombinált pufferkövetelményt, akkor а nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül t őkefenntartási tervet készít és jóváhagyásr a benyújtja а Felügyelet számára. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, а Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet а tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására а hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységéne k mérete és összetettsége alapján. (3) А hitelintézet t őkefenntartási terve tartalmaz : а) а tervezett bevételekre és kiadásokra , b) mérlegtervre , c) az 575/2013/EU rendelet 92 . cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékéne k növelése tekintetében а szükséges intézkedésekre , d) а szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint e) а kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére vonatkozó információkat . (4) А Felügyelet jóváhagyja а hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy а terv végrehajtásával а hitelintézet teljesíteni tudja а kombinált pufferkövetelményeket а Felügyelet által meghatározo tt határid őn belül . (5) Ha а Felügyelet nem hagyja jóvá а hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor а) а meghatározott határidőn belül а hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelésé t írja elő , b) а 94 . §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel e1 . 46 . А tőkemegfelelés bels ő értékelési eljárása 97. § (1) А hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik anna k érdekében, hogy а jelenlegi és jövőben felmerül ő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú é s összetétel ű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa .

(2) А hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárásá t annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek а tevékenysége jellegével, nagyságrendjével é s összetettségével

58

(3) EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szint ű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a z 575/2013/EI rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg . (4) Ha egy hitelintézet ellen őrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetbe n részesedési viszonnyal rendelkezik és а hitelintézet maga vagy а hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellen őrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkez ő hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezel őben vagy járulékos vállalkozásban, akkor а hitélintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzítet t követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásába n összevont alapon is megfelel . (5) А tőkemegfelelés bels ő értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket а központi szervhe z tartósan kapcsolt hitelintézet а központi szervével együttesen teljesíti . 47. А kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályo k 98. § (1) А pénzügyi intézmény – ide nem értve а pénzügyi holding társaságot – а kihelyezések é s kötelezettségvállalások megalapozottságát, átt ekinthetőségét, а kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehet ővé tevő – igazgatóság által elfogadott bels ő szabályzatot dolgo z ki és alkalmaz . (2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet . А szóban kötött pénz- és tő kepiaci ügylet esetében az ügyletkötést а pénzügyi intézmény írásba n visszaigazolja. 99. E (1) А hitelintézet а kihelyezésről történ ő döntés elő tt meggyőződik а szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthet őségér ől . А döntés alapjául szolgál ó iratokat az ügyletre vonatkozó szerző déshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja . (2) А hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja e1 : a) а saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve а szövetkezeti részesedést is ,

b) а hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogoka t megtestesítő értékpapírt, ideértve а szövetkezeti részesedést is , c) а hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatba n álló vállalkozás а Gt.-ben meghatározott minő sített többséget biztosító befolyása alatt áll ó részvénytársaság részvényét . (3) А kockázatvállalást tartalmazó szerz ő dés tartama alatt а hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja а szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat . 48 . Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozás a 100. § (1) А hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél а hitelintézet vagy а hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogo t megtestesítő értékpapírt, valamint szövetkezeti részesedést vásároljon .

59

(2) Ha а hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozá s üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, akkor a z ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe veszi az ilyen módon jelentkez ő közvetett kockázatvállalást is . 49 . Ingatlanbefektetések korlátozás a 101. § (1) А hitelintézet összes – а közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint а (2) és (3) bekezdésen kívüli – ingatlanba történ ő befektetése nem haladhatja meg а szavatoló tőke öt százalékát . (2) А hitelintézet tevékenysége során a) а hitel-ingatlan csereügylet , b) а Csty. 56. § (2) bekezdése, é s c) а bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül elidegeníti . (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vag y ingatlanrész, amеiу а hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zava rt alan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, é s amelyről а hitelintézet külön nyilvánta rt ást vezet. 50. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások 102. § (1) А hitelintézet nettó értéken számított –összes közvetlen és közvetett befektetése ne m haladhatja meg szavatoló t őkéjének száz százalékát. (2) А hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelemb e a) а pénzügyi szolgáltatásból szá~ m azó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében а hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van а hitelintézet tulajdonában, illetve bi rtokában, b) а Garantiча Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követ ően az abban történt részesedésszerzést , c) а hitelviszonyt megtestesít ő értékpapírt, valamint d) azt а tételt, amelynek megfelel ő összeget а szavatoló tőke számítása során а tőkébő l levonták, ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve ta rtja nyilván, és elkülönítve kezeli . (3) А hitelintézet – а (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szerezhet részesedést és nem lehe t tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért а részesedés mértékére való tekintet nélkül а hitelintézetre tagként korlátlan felel ő sség hárulhat . (4) А hitelintézet а Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszony t létesíthet. (5) А Felügyelet а (4) bekezdés szerinti engedélyt а következ ő feltételek együttes teljesülés e esetén adja meg : a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás а tagja, akire az összevont alapú felügyelet а hitelintézettel együttesen kiterjed ,

60

b) az európai gazdasági egyesülés létesít ő szerződése alapján végezhet ő tevékenységek egyike sem veszélyezteti а hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését , valamint c) az európai gazdasági egyesülés létesít ő szerző dése rendelkezik arról, hogy nincs szükség а többi tag hozzájárulására а hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha anna k fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra а tagot а Felügyelet határozatában kötelezné . (6) А Felügyelet а hitelintézetet –legfeljebb nyolcnapos határid ő kitűzésével – kötelezi a z európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedél y megadását követ ően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésbe n meghatározott engedélymegadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtébe n а tagsági jogviszony fenntartása miatta hitelintézet nem felel meg а prudens működésére vonatkoz ó követelményeknek. 51. Hitelintézettel egyenérték ű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás 103. § Ha а pénzügyi vállalkozás alkalmazza а hitelintézetekre vonatkozó szavatoló t őkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök min ősítésére, irányítás i rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenő rzésre, valamint а nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját t őkéje legalább kétmilliárd forint , akkorapénzügyi vállalkozás - а Felügyelet határozata szerint – az 575/2013/EU rendele t vonatkozásában hitelintéze ttel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg . 104 . § а Felügyelet felé, hogy а 103. §-ban foglalt feltételeknek (1) Ha а pénzügyi vállalkozás igazolja megfelel, akkora Felügyelet – а kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül határozatot ad ki err ől. А Felügyelet а honlapján közzéteszi а hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelel ő pénzügyi vállalkozások listáját . (2) А hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja а Felügyeletet, ha а 103 . §szerinti feltételek már nem állnak fenn . 105. § . § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha а pénzügyi vállalkozás А Felügyelet а 104 а Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határid őn belül nem tesz eleget а 103 . §-ban rögzített követelményeknek . 52. Belső hitel 106. § (1) Hitelintézetnek, ide nem értve а hitelszövetkezetet – а (2) és (3) bekezdés kivételével ne m lehet kockázati kitettség e a) а hitelintézet, illetve а hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezet ő testületének tagjával és könyvvizsgálójával , b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával , c) az a)-b) pontban megjelölt személy ellen őrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben, vagy d) az a)–b) pontban megjelölt személy ellenő rz ő befolyása alatt álló vállalkozás harmadi k személy részére történ ő értékesítése tekintetében.

61

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik a) а hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, valamin t b) а munkáltató által adott fizetési el őleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönr e а belső szabályzatban meghatározott mértékig. (3) А hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az irányítási jogkörre l rendelkez ő vezető testület jelen lév ő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntés e alapján – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott szabályzat szerint – а (2) bekezdésben meghatározottakon túlmen ően kizárólag fogyasztónak nyújtott hitelt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet . Fióktelep formájában m űködő hitelintézet esetében а belső hitelnek min ősülő fogyasztónak nyújto tt hitel esetén а vezető állású személyek egyhang ú döntése szükséges . А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testülete, illetve а fóktel ер vezető állású személyei által hozott döntés tartalmazza а kamat és а törlesztés feltételeit is . 53. Vállalatirányítási rendszer – kockázatkezelés 107. § (1) А hitelintézet az általa végze tt pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányo s átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és а (2) bekezdés szerinti bels ő kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belü l a) а szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti , b) а felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza , c) а szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellen őrzi, megel őzi és kiküszöböli, d) а felmerül ő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz , e) а jogszabályoknak megfelel ő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számvitel i eljárásokat alkalmaz, f) а hitelintézet а hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazásá t előmozdító, а 117-121 . §-ban meghatározott elveknek megfelel ő javadalmazási politikát é s gyakorlatot valósít meg, g) elősegíti а szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalo m fenntartását, а tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek é s társadalmi céljainak védelmét . (2) А hitelintézet az (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal а belső kontroll funkciók teljesítése érdekében bels ő eljárásrendjében egyértelműen rögzíti а belső kontroll funkció k ellátásáért felel ős szervezeti egységet vagy egységeket . (3) А hitelezési kockázat kezelése érdekében а hitelintézet a) а különböző hitelezési kockázatokat hordozó po rtfóliókat és kitettségeket nyomon követi és ellenőrzi, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolás a vagy céltartalék képzése válik szükségessé, és ezen céltartalék képzésének és értékveszté s elszámolásának megfelelő végrehajtását, b) а hitelportfóliót az ügyfélköre és az átfogó stratégiája figyelembe vételével megosztj a (diverzifikálja), valamint c) az értékpapírok vagy értékpapíгоsítási pozíciók hitelkockázatának, és а portfoliószintű hitelkockázatnak а mérésére hatékony és megbízható bels ő módszerekkel rendelkezik azzal, hogy а belső módszer esetében nem alkalmazhatja kizárólagosan а külső hitelminősítő által kiado tt hitelminősítést.

62

108. § (1) А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testülete jóváhagyja, rendszerese n felülvizsgálja és értékeli а szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlensé g megelőzésére, а kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésér e vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed а makroköгпуе zet és а gazdasági ciklus állapotának változásából ered ő kockázatra is . (2) Az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezet ő testület felelős az (1) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért. (3) Ha az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület az (1) bekezdésben meghatározot t felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkora hiányosságok megszüntetése és а helyreállítás érdekében а szükséges lépéseket megteszi és а szükséges döntéseket meghozza. (4) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel ős a) а számviteli és а pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve а pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és а jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint b) az adatszolgáltatásért, anyilvánosságra hozatalért és а kommunikációért . (5) А hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik : a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott ; elismert hitelkockázat-mérséklés i technikák а vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak , b) az ügyféllel, а kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, а рartnerrel (ideértve а központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytat ó partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kite tt ségekbő l, а hitelkockázat- mérséklés alkalmazásábó l származó kockázati koncentráció kezelésére , c) а piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és а rövid pozíció hosszú pozíciót megel őző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére ,

d) а nem kereskedési tevékenységet érintő , esetleges kamatváltozásokból származó kockázato k értékelésére, mérésére és kezelésére, e) működési kockázatok – ideértve а modellkockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet - folytonossági tervvel а folyamatos működés fenntartása, továbbá а súlyos üzletviteli fennakadásokból következ ő esetleges veszteségek mérséklése érdekében , f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és а csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva а likviditási kockázata megfelel ő –akár egy napon belüli – id őtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve а likviditási költség-, nyereség- és kockázatallokációs eljárásokat is , g) azon értékpapírosítási ügyletekb ől ered ő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél а hitelintézet befektet őként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve а hírnévkockázatot – így különösen а bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékbe n tükröződjön а kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben , h) а túlzott tőkeátt ételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellen őrzésére, különösen annak érdekében, hogy а hitelintézet elővigyázatosan kezelje а várt vagy realizált veszteségek miatt i szavatolótőke - csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljo n а különböz ő stressz helyzetekben jelentkez ő túlzott tőkeáttétel kockázatának, valamint i) а hitel és pénzkölcsönnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozás i és monitoringózási folyamataira .

63

(6) Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében : а) а hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testülete megfelel ő stratégiát alakít ki és kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra , b) az eljárásrendek, szabályzatok arányban állnak а hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezet ő testület által meghatározot t kockázatvállalási limitjeivel, valamint а hitelintézetnek azon EGT-államba n. betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi és kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez , c) а hitelintézet а finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésér e belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökb ől, а forrásokból, а mérlegen kívül i tételekből – ideértve а függ ő kötelezettségeket is –eredő aktuális és várható pénzáramlásokat , valamint а hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is , d) а hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történ ő felkészülés érdekében elkülöníte tt en kezeli а dologi biztosítékkal terhelt, és а bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelemb e veszi da) azt а személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz а birtokában van , db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel , dс) az eszközök likviditási többle ttartalékként történ ő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt , hogy а likviditási tartalékok kell ő idő alatt mozgósíthatók-e , dd) . azon jogi, szabályozói és m űveleti korlátozásokat, amelyek а likviditás és а szabado n felhasználható eszközök EGT-államok közötti és hamiadik . országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak , e) а hitelintézet likviditási kockázatot mérsékl ő eszközöket alkalmaz, ideértve а megfelel ő limitrendszert, а különféle stressz eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, а kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz val ó hozzáférést is, amelyeket rendszeresen –legalább évente egyszer – felülvizsgál, f) а hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete а likviditási pozíciókra és а kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti , és legalább évente egyszer felülvizsgálja а finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseke t alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyv kitér а mérlegen kívüli tételekre és más függ ő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellye l összefüggésben а hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatás t nyújt, g) а hitelintézet eltérő időtávok és . stressz események figyelembevételével felméri a z intézményfügg ő, apuci szintű és а kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyve k lehetséges hatásait, h) а hitelintézet stratégiáit, bels ő szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatáho z igazítja, i) а hitelintézet az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat é s végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezet ő testület által jóváhagyott tervekkel rendelkezik, а másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is , amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztel i és frissíti, valamin t j) а hitelintézet а likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságána k érdekében el őzetesen meghozza а szükséges m űködési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják а központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali rendelkezésre állásána k biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a hitelintézet kitettségeinek pénznemében is tarthatóak ..

64

(7) А rulírozó kitettségek é rtékpapírosítását kezdeményező hitelintézet, ha az értékpapír el őrehozo tt tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik а terv szerinti tőketörlesztés, valamint az el őrehozo tt tőketörlesztés esetére . (8) А hitelintézet а tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját és ennek megfelel ően jár el. (9) А Felügyelet figyelemmel kíséri а hitelintézet (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelel ően kialakított kockázati pr оfiljának változásait . Ha ezen változások kihatnak а hitelintézet biztonságos működésére vagy а pénzügyi közvetít őrendszer stabilitására, akkora Felügyelet megteszi а szükséges intézkedéseket . (10) Az (5) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél а hitelintézet különösen figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 429 . cikke alapján meghatározo tt tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket . (11) А hitelintézet az 575/2013/EU rendelet alapján t őkekövetelménnyel nem fedezett piac i kockázatokra vonatkozóan is megfelel ő szintű belső tőkével rendelkezik . 109. §

(1) А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez ő kockázatvállalásaiért .

vezető

testülete felel

а hitelintézet

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület elegend ő időt fordít а kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja а szükséges erő forrásokat а kockázatok kezelésére, az eszközök ért ékelésére, а külső hitelminősítések felhasználására, és а bels ő modellek alkalmazására annak érdekében, hogy а vonatkozó stratégiai döntéseket kell ő ismeretek birtokában, megfelel ő en alátámasztva hozzák meg . (3) А hitelintézet biztosítja megfelel ő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy а vezető testület а vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen а hitelintézet kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól . 110 . §

(1) А mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkez ő hitelintézet kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel, amely folyamatosan figyelemmel kíséri а hitelintézet kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát . (2) А kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot tagjai az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha а hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban а hitelintézettel, akkor а kockázatvállalási-kockázatkezelés i bizottságban а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület független tagjai is részt vehetnek. (3) А kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelel ő szakértelemmel kel l rendelkeznie а (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához . (4) А kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különöse n a) szakvélemény elkészítése а vezető állású személyek számára а hitelintézet aktuális és a jöv őbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról ,

65

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása а kockázatvállalási stratégi a végrehajtásának felügyelésében, c) az ügyfélnek nyújtott pénzügyi vagy kiegészít ő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó árazás i elvek és а hitelintézet üzleti modellje, valamint kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, tovább á d) а javadalmazási politika vizsgálata abból а szempontból, hogy а kialakított javadalmazás i rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék а hitelintézet kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és а bevételek valószínűségét és ütemezését. (5) Ha а kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottsága (4) bekezdés c) pontjában meghatározot t feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelel ően az üzleti modell és а kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor az árazási elvek módosításár a tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület számára . (6) А kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és а felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során а hitelintézet hozzáférést biztosít а kockázati ellen őrzés funkcióhoz és küls ő szakért ők véleményéhez . 111 . §

(1) А mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkez ő hitelintézet hatékony, átfogó és független, а hitelintézet minden jelentős kockázatára kiterjed ő kockázati ellenőrzési funkcióért felel ős szervezeti egységet alakít ki és m űködtet. (2) А hitelintézet а kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység mű ködtetésére mindenkor rendelkezik а hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje é s összetettsége arányában megfelelő számú, képzettség ű és szakmailag alkalmas munkatárssal , megfelelő anyagi erőforrással, és а feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkho z való hozzáféréssel . (3) А kockázati ellenőrzési funkcióért felel ős szervezeti egység feladat a а) аkockázatok azonosításának, mérésének és megfelel ő jelentésének biztosítása, b) а kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és а kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, é s c) а hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása . (4) А kockázati ellen őrzési funkcióért felel ős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület számára, és felhívhatja а figyelmét arra, hog y egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti а hitelintézet működését . (5) Az е törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha а hitelintézetnek amérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének arány a indokolja, akkora hitelintézet а kockázati ellenő rzés funkció gyakorlására és irányítására csak ezze l а feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkez ő – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg. 112 . §

(1) А mérlegfő összeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkez ő hitelintézet jelölő bizottságot állít fel .

66

(2) А jelölő bizottság tagjai а vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintet t hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha а hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban а hitelintézettel, akkor а jelölő bizottságban а felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek . (3) A jelöl ő bizo tt ság feladata : a) а vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása , b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és а feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése , c) а vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése , d) а vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évent e történő értékelése, és а megállapításokról jelentés készítése а vezető testület számára, e) а vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történ ő értékelése, és ajánlás megfogalmazása а hiányosságok kezelésére , f) а vezető testületen belül а nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szüksége s stratégia kidolgozása , g) а hitelintézet ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszere s felülvizsgálása, és а megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint h) а vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása. (4) А jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testületbe n minél szélesebb szakismerettel rendelkezS tagok vegyenek részt, és ennek el őmozdítására а hitelintézet belső politikát dolgoz ki . (5) А Felügyelet а (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez а hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban : ЕВН) számára. (6) А hitelintézet közzéteszi а (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és а stratégia végrehajtásának módját . (7) А jelölő bizott ság számára а hitelintézet biztosít] а а (3) bekezdésben meghatározott feladata i ellátásához szükséges megfelel ő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, é s indokolt esetben küls ő tanácsadó igénybevételét, 113. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak а hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására . (2) А hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erő forrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület tagjainak képzésére . 114. § (1) А hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és a z alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányo s helyreállítási tervet készít .

67

(2) А helyreállítási terv а hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának — más hitelintézetekr e vagy а pénzügyi közvetítő rendszerrel való összefonódásából adódóan — a pénzügyi piacokr a gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább а következ őket tartalmazza : а) а terv kulcsfontosságú elemeinek, valamint az el őző tervhez képest bekövetkezett lényege s változásainak összefoglalása , b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv , c) а hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása, d) а hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, а likviditással és а fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban terveze tt lépések, e) а terv minden egyes lényeges .lépéséhez szükséges becsült id őkeret, f) а terv esetleges végrehajtását gátló tényez ők leírása, ideértve az ügyfelekre, а szerződése s partnerekre, valamint — összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén - a csoport több i tagjára gyakorolt hatásokat is, g) а hitelintézet fő üzletágai, m űködési folyamatai és eszközei értékének valamin t értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szüksége s intézkedések és azok becsült id őkerete, h) annak ismertetése, hogy а terv hogyan illeszkedik а hitelintézet vállalatirányítási rendszerébe , ideértve а terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felel ősségi köröket , i) а 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény meg őrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetsége s lépések,

j) szabályok és intézkedések annak biztosítására, .hogy а hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz , k) а kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések , 1) а fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések , m) а fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történ ő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések , n) а hitelintézet által tett vagy. terveze tt előkészítő lépések а helyreállítási terv végrehajtásána k előmozdítására, ideértve а hitelintézet megfelelő időben történ ő feltőkésítéséhez szüksége s intézkedéseket is . (3) А helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint а hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változás t követően, amelу а tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet, а hitelintézet felülvizsgálja. (4) А hitelintézet együttműködik а törvényben meghatározott szanálási hatósággal, biztosítandó , hogy esetleges felszámolása — más hitelintézetekre vagy а pénzügyi közvetít őrendszerrel való összefonódásából adódóan — а pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak mérséklés e érdekében а szanálási hatóság alternatív forgatókönyvekkel rendelkezzen а hitelintézet szerkezetátalakítására, alapvető funkciói folyamatosságának fenntartására, а pénzügyi stabilitás meg őrzésére, а hitelintézet egésze vagy egy része életképességének helyreállítására . 115 . §

(1) А hitelintézet egyedi alapon teljesíti az е törvény által meghatározott kockázatkezelésre é s vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, kivéve, ha а hitelintézetet а Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7 . cikke szerint а pruсenciális követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól mentesíti . (2) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szint ű pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai, valamint az EU-szint ű vegyes pénzügyi holding társaság

68

anyavállalat és leányvállalatai összevont vagy szubkonszolidált alapon is teljesítik а kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket azzal, hog y biztosítják а kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszerek egységességét, összehangoltságát , következetességét, és а Felügyelet részére szolgáltatandó adatok és információk kinyerés i képességét .

(3) А (2) bekezdés szerinti konzisztens és összehangolt kockázatkezelési és vállalatirányítás i rendszer alkalmazása az е törvény hatálya alá nem tartozó leányvállalatok tekintetében is szükséges , kivéve, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat bizonyítja, hogy eze n elvárás teljesítése а harmadik ország – ahol а leányvállalat letelepedett – jogrendje alapjá n jogellenesnek minősül. (4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket а központi szervhez ta rt ósan kapcsolt hitelintézet а központi szervével együttesen teljesíti . 54 . Jogsértések jelentése 116 . §

(1) А hitelintézet hatékony és megbízható mechanizmust hoz lé tre, amely ösztönzi az е törvény, továbbá а prudens mű ködésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 57512013/E П rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsé rtésének esetén történő vezető tisztségvisel ői és munkavállalói jelentéstételt . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja : a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást , b) az intézményen belüli jogsé rtést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamin t c) а hitelintézeten belüli jogsé rtést bejelent ő személy, valamint а jogsért ésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét. (3) А hitelintézet а jogsé rtés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát é s eljárásokat dolgoz ki és működtet . 55. Javadalmazási politika 117 . §

(1) А hitelintézet az általa végze tt pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos , valamint megfelel ő módon és mé rt ékben bels ő szabályzatában meghatározott javadalmazás i politikával rendelkezik . (2) А javadalmazási politika hatálya а hitelintézet vezető állású személyeire, а belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra – ideért ve а belső kontroll feladatk ört ellátó munkavállalókat is - és az el ő ző ekkel azonos javadalmazási kategóriáb a tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek а tevékenysége lényeges hatást gyakorol а hitelintézet kockázatvállalására . (3) А javadalmazási politika összhangban álla hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet а hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására . А javadalmazási politika а hitelintézet üzleti stratégiájával ,

69

célkit ű zéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktu s elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz .

(4) А hitelintézet javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat összevont alapon minden olya n vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet а hitelintézettel együttesen kiterjed .

(5) А javadalmazási politika elveit а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezet ő testület fogadja e1 , hajtja végre és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezet ő testület felel anna k ellenőrzéséért, és а javadalmazási politika végrehajtását legalább évente а hitelintézet bels ő ellenőrzése is ellenőrzi.

(6) А mé гlеgfőösszeg tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkez ő hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli а kockázatkezelésért és а jogszabályoknak történő megfelelésért felel ős vezet ő — ideértve а belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat i s — javadalmazását, valamint el őkészíti а javadalmazásra vonatkozó döntéseket а részvényesek, а befektetők és а hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével . (7) А javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban . Ha а hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testületében nincs legalább három olyan tag, ak i nem áll munkaviszonyban а hitelintézettel, akkora javadalmazási bizottságban а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület független tagjai is részt vehetnek . 118 . §

(1) А hitelintézet elkülöníti az alapjavadalmazást és а teljesítményjavadalmazást és bels ő szabályzatban határozza meg а teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és а teljesítményjavadalmazás arányát azzal а korlátozással, hogy а teljesítményjavadalmazás — а (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel —egyetlen vezet ő állású személy vagy munkavállaló esetében sem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát . (2) А hitelintézet az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elér ő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, h a а) а hitelintézet közgyűlése arra felhatalmazást ad, b) а közgyűlésen megtárgyalt el őterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását, c) а közgyűlésen а hitelintézet tulajdonosainak támogató határozat a са ) legalább 66 százalékos többségű, amely а tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg , vag y

cb)1egalább а képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, é s d) а hitelintézet el őzetesen tájékoztatja а Felügyeletet а közgyűlés előterjesztéséről, valamint а c) pont alapján hozott határozatról , (3) А (2) bekezdés b) pontja szerinti el őterjesztés tartalmazza : а) а magasabb alapjavadalmazás -teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását , b) a javasolt maximális arányt , c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat , valamin t d) а hitelintézet stabil t őkehelyzetének fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást .

70

(4) А (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személy sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatja tulajdonosi vagy tagi szavazati jogait а (2) bekezdés c) pontja szerinti határoza t meghozatalakor . (5) А hitelintézet igazolja а Felügyelet felé, hogy а javasolt magasabb alapjavadalmazás teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik а hitelintézete törvényben, továbbá а prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározot t követelményekkel . (6) А hitelintézet а teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százaléka esetében egy legalább ötéve s időszakra kiterjesztett kifizetéskor az összeg meghatározására а Felügyelet rendeletében foglalt diszkontrátát alkalmazza . (7) Az (1) és а (2) bekezdésben rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás és а teljesítményjavadalmazás aránya kiegyensúlyozott . Ezen belül az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön, és lehet ő ség legyen arra, hogy ado tt esetben а teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon . (8) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni а vezet ő állású személy vagy а munkavállaló pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység é s а hitelintézet eredményét . А teljesítményértékelés alapja а hitelintézet hosszú távú teljesítménye , ezért az értékelés többéves id őtávra terjed ki, és а teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet . А hitelintézet а teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi az üzleti ciklusokat, a jelenlegi és jöv őbeni kockázatokat, а tőke költségét és а szükséges likviditást . (9) А teljesítményjavadalmazásra kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét а jövő beli javadalmazási terveknek . (10) Teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethet ő, és а vezető állású személy vagy а munkavállaló csak akkor jogosulta teljesítményjavadalmazásra, ha a) а hitelintézet pénzügyi helyzete fenntartható, és b) а hitelintézet, az érinte tt szervezeti egység és а vezető állású személy vagy munkavállal ó teljesítménye azt indokolttá teszi . (11) А teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka а következ őkből áll : a) az érintett hitelintézet részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseib ől az érintett hitelintézet jog i fo~ tnájától függően és abból ered ő sajátosságainak figyelembevételével, illetve а szabályozott piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközökb ől vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökb ől, és b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészít ő alapvető tőkéből, járuléko s tő kébő l vagy egyéb instrumentumokból, amelye k ba) els ő dleges alapvet ő tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy bb) leírhatóak az említett t őkeelemekb ől, és amelyek folyamatosan tükrözik а hitelintézet kite tt ségeinek minő ségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszata rt ási politika megfelel ően vonatkozik. t (12) А teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – а belső szabályzatban meghatározot ű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát küszöbértéknél magasabb összeg halasztva, az üzleti tevékenység te пiiiészetétő l, kockázataitól és az adott vezető állású személy,

71

munkavállaló tevékenységeit ől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén а munkaviszony megszűnésekor, egyébként három–ötéves id őszak alatt kell kifizetni . (13) А teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehet őség vagy visszakövetelés i szabályok alkalmazandóak . А hitelintézet а bels ő szabályzatában konkrét kritériumokat határo z meg а csökkentési vagy а visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra , hogy а vezető állású személy vagy а munkavállaló a) részese vagy felel őse volt-e olyan gyakorlatnak, amely а hitelintézet számára bekövetkezet t jelentős veszteséget okozott, é s b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelel őségre vonatkozó elvárásoknak. (14) Ha а hitelintézet pénzügyi teljesitménye а belső szabályzatban meghatározo tt ak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzo tt kockázatot vállalt, а vezető állású személy, munkavállaló kifizetend ő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell. (15) А teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy а hitelintézet nem tudja а szükséges mértékben megerősíteni а tőkéjét, é .s kifizetéskora hitelintézet nem alkalmazhat olya n módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével . (16) А teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az е törvényben, továbbá а prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575 /2013/EU rendeletben meghatározot t követelmények nem teljesítését. 119. § (1) А munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt id őszakban elért teljesítményt tükrözik, az e1 nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat . (2) Az elő ző munkaviszony alapján fennálló, szerz ődésből következő teljes javadalmazá s átvállalásával vagy az el ő ző teljes javadalmazásból következ ő kompenzáció révén adott újabb telje s javadalmazás összhangban álla hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve а visszatartási, а halasztási, а teljesítmény- és а visszakövetelési megállapodásokat is . (3) Ha а hitelintézet а nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll а hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel . Ha а nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján а vezető állású személy, munkavállaló részér e teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelez ő nyugdíjjuttatás jár, а hitelintézet а munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási id őszak figyelembevételével fizetheti ki eze n juttatásokat а 118. § (11) bekezdésben meghatározott eszközök formájában . 120. § (1) А hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói – ideértve а belső kontroll feladatkör t ellátó munkavállalókat is – javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egysége k teljesítményétől, az а feladatkörükhöz kapcsolódó célkit űzések elérésén alapul . (2) Az ellenőrzési feladatokat és а kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak – ideértv e а belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – а javadalmazását – а (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – а felügyel ő bizottság felügyeli .

72

(3) Ha а hitelintézet javadalmazási bizottságot állít fel, akkora javadalmazási bizottsága felel ős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért . (4) А hitelintézet vezet ő állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amel y a javadalmazására vonatkozó szerz ődésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné . 121 . §

(1) Az ezen alcímben foglalt rendelkezések alkalmazásában а központi szervhez tartósa n kapcsolt hitelintézet а központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő. (2) Másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő hitelintézet magyarországi fióktelepe а hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályoka t alkalmazza. 56. Nyilvánosságra hozata l 122 . §

(1) А hitelintézet egyedi alapon legalább félévente eleget tesz az 575/2013/EU rendelet Nyolcadi k részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek azzal, hogy а nyilvánosságra hozatali szabályzatában а nyilvánosságra hozatal rendszerességét és а nyilvánosságra hozatal kiterjedését is rögzíti. (2) А tagállami anyavállalat és а tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza – аz 575/2013/EU rendeletben foglaltakon kívül – а jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját is . (3) А hitelintézet nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internéte s felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra . 123 . §

(1) А hitelintézet, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet аlá tartozik , legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként é s harmadik országonkénti bontásban ) a) а hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását, b) árbevételét , c) teljes munkaid őben alkalmazó tt ak létszámát, d) adózás el őtti eredményét, e) az eredményt terhel ő adókat, valamint f) а kapott állami támogatást . (2) А hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózo tt eredmény és а mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját . 57 . Belső min ősítésen alapuló módszerek alkalmazás a 124 . §

(1) Az 575/2013= rendelet harmadik része, I. címe 3 . fejezetének I . szakaszában és IV . címe 5 . fejezetének 1-5 . szakaszában meghatározottak sérelme nélkül а hitelintézet а mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik а belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke é s tőkekövetelményének meghatározása során .

73

(2) А hitelintézet tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján а kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan а külső hitelminősítő által kiado tt hitelminősítést. (3) А Felügyelet figyelemmel kíséri а hitelintézetnek az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi а hitelintézetet belső hitelkockázat-é rt ékelési képességük fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen a) а kereskedési könyvbe bevezete tt , hitelviszonyt megtestesít ő értékpapírok egyedi kockázata, é s а nemteljesítési és átminősítési kockázata tekintetében, ha а hitelintézet kitettségeinek speciális kockázata abszolút é rtelemben jelent ős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő ért ékpapírjaiból nagyszámú jelent ő s pozícióva l rendelkezik . VII. Fejezet Tulajdonjog gyakorlásának szabályai, irányítás és ellen őrzé s 58. А befolyásoló részesedéssel rendelkez ő tulajdonosok 125. § А pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkez ő tagja csak olyan személy lehet, a) aki (amely) független а pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható ( a továbbiakban együtt : prudens) m űködését veszélyeztet ő befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik , valamint biztosítani képes а pénzügyi intézmény megbízható, gondos tagi irányítását é s ellenőrzését, valamin t b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tagi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárjak i а pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását . 59. А befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezés e 126. § (1) А Felügyelett ől engedélyt kér, aki pénzügyi intézményben a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy b) befolyásoló részesedést úgy kívánja módosítani, hogy az elérje а 20, а 33 vagy az 5 0 százalékos határért éket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez а kérelmező benyújtja а 18. § (1) bekezdés g), h) pontjában és а 18 . § (2)—(4) bekezdésben meghatározott iratokat. (3) А pénzügyi intézmény tagja а tagi részesedéséhez vagy а szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó el őnyöket biztosító megállapodást csak а Felügyelet engedélyével köthet . (4) Pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ő vállalkozásban többség i részesedés szerzéséhez а Felügyelet engedélye szükséges . (5) Az (1)—(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem ta rt almazza a) а pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését , b) а pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ő vállalkozásból а kérelmez ő birtokában lév ő részesedés megjelölését , c) a megszerezni kívánt részesedés arányát , d) а tagi részesedés szerzésére vagy а szavazati joghoz kapcsolódó, jelent ős előnyöket. biztosító . megállapodásra tett szerződéses ajánlatot, valamint

74

e) а kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében а 137. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és а 137 . § (6) bekezdés ёben meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot . 127. § (1) А befolyásoló részesedés mértékének megállapításánál а szavazati jog kiszámítása – а szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó el őírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez а vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapjá n szavazati jog kapcsolódik . (2) А befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor а kérelmező részesedésén kívül а (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kе11 venni. (3) A . befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni а kérelmező ellen őrzött vállalkozásaként működő a) befektetési alapkezel ő, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés i vállalkozást (továbbiakban : ÁÉKBV) kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha а befektetési alapkezelő, АЁКВУ-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolód ó szavazati jogot, b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha а hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogo t а kérelmező, а kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely má s módon adott utasítása alapján gyakorolhatja. (4) А befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor а kérelmező szavazati jogaként szükséges figyelembe venni а részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelye t a) а kérelmező és halmаdik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi а megállapodásban részes felek számára а szavazati jog összehangolt gyakorlását , b) а kérelmező а szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat, c) а kérelmez ő а nála biztosítékként elhelyeze tt részesedéshez kapcsolódóan, megállapodá s alapján gyakorolhat , d) а kérelmező а részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat , e) а kérelmező ellenőrzö tt vállalkozása az a)–d) pontban meghatározottak alapján gyakorolhat , f) а kérelmező letétkezelőként - а letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat , g) harmadik személy – а kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, а kérelmező javára gyakorolhat, vag y h) а kérelmező meghatalmazottként – а meghatalmazó konkrét utasítása hiányában sajá t döntése alapján gyakorolhat. (5) А befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni а kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha а kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása а részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hog y a) а szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy а kérelmezőtől és annak ellen őrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és а részesedést annak megszerzésétől számított egy éve n belül elidegeníti , b) а szavazati jogot harmadik – а kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy

75

c) а pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezet ő vagy felügyel ő szervei, vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt . (6) А befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni а kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként m űködő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát , ha а hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésér e jogosító engedéllyel, é s a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján , b) а kérelmez őtől függetlenül gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot .

128. § (1) А pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez ő személy а szerződéskötést megel őzően két nappala Felügyeletnek bejelenti, h a a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vag y b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az а 20, 33 vagy 50 százaléko s határérték alá csökkenjen . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül а Felügyeletnek bejelenti, ha új vezető tisztségvisel őt választott. (3) А bejelentés – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmazza а fennmaradó tagi részesedést , а szavazati jog mértékét vagy a jelent ős előnyt biztosító szerződés módosítását is .

129. § (1) А Felügyelet а 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét а benyújtástó l számíto tt két munkanapon belül, írásban igazolja а kérelmező, illetve а befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja а (2)–(6) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez а rendelkezés megfelel ően alkalmazandóa hiánypótlás esetében is . (2) А Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belü l megvizsgálja а befolyásszerzési szándékot abból а szempontból, hogy annak megvalósulását követően az е törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e . (3) А Felügyelet az е törvényben meghatároz ott információk hiányos vagy nem megfelel ő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, a z értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetv e а hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban : hiánypótlás) . (4) А hiánypótlásra biztosított határid ő húsz munkanap . (5) А hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha а kérelmező a) székhelye harmadik országban található, vag y b) nem tartozik а Tanács 85 1 611/EGK, a92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament é s а Tanács 2002/83/ЕК, а 2005/68/EK és а 2006/48/ЕК irányelvét átültető EGT- állami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá . (6) А hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követ ően а Felügyelet а kérelmezőtől jogósult egyéb tájékoztatást is kérni . Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosíto tt határid őt azonban a z ügyintézési határid ő számításánál figyelembe kell venni .

76

130. § (1) Ha а kérelmez ő a) másik EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkez ő pénzügy i intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezel ő vállalkozás , b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak vag y c) ellenőrzött vállalkozása az (I) pontban foglalt vállalkozás , akkora Felügyelet а kérelmet haladéktalanul továbbítja а pénzügyi intézmény, а befektetés i vállalkozás, а biztosító, а viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezel ő vállalkozás székhelye szerinti , illetékes felügyeleti hatóságnak . (2) Az illetékes felügyeleti hatóságok általa Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat а Felügyelet határozata indokolásában ismerteti . (3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmez ő kérelmét egy másik illetékes felügyeleti hatósá g továbbította а Felügyelet részére, akkora Felügyelet а szükséges információkat а kérelme t továbbító illetékes felügyeleti hatóságnak átadja, javaslatát megfogalmazza, indokolt esetben а kérelem elfogadása tekintetében fenntartását jelentheti be .

131. § (1) А Felügyelet а 126 . § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha а kérelmező – ideértve annak tagját vagy vezet ő tisztségviselőj ё t is – a) tevékenysége, illetve а pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti а pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekint ő tagi irányítását , b) üzleti tevékenységének, kapcsolatainak jellege, vagy а más vállalkozásokkal fennáll ó közvetlen és közvetett tagi részesedésének szerkezete olyan, hogy а felügyeleti tevékenysége t akadályozza vagy

c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel . (2) Az engedélyt kér ő személy vagy tagjának, vezet ő tisztségviselőjének tevékenysége, illetve а pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti а pénzügyi intézmén y független, megbízható és körültekintő tagi irányítását, h a a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képez ő részesedésszerzés nagyságáho z viszonyítva nern minősíthető megfelelőnek, b) nem bizonyíthatóa részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényesség e vagy а pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága , c) nem teljesíti а rendkívüli intézkedési tervben megállapított feltételeket , d) szavazati jogának gyakorlását а Felügyelet – а bejelentést megel őző öt éven belül felfüggesztette vagy e) természetes személy esetén а 137 . § (4) bekezdésében foglalt kizáró ók áll fenn . (3) Ha а befolyásoló részesedés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem á1 1 fenn, de а természetes személy mint kérelmez ő ellen а 137 . § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, а Felügyelet az engedélyt а tag szavazati jogának а büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg . (4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény vagy körülmény ellen ő rzése érdekében а Felügyelet ьаumеlyik érdekelt féltő l törvény felhatalmazása alapján kezelhet ő adatot, illetv e tájékoztatást kérhet .

77

(5) Ha а befolyásoló részesedés megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, а Felügyelet а jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig, illetve а feltételek meglétének ismétel t igazolásáig а tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti . (6) Ha pénzügyi intézmény tagja szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja , szavazati jogát а határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni . ('7) А Felügyelet engedélye nem helyettesíti а Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítá s megszerzéséhez szükséges engedélyét . 132. § (1) Ha а Felügyelet а 129 . §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül а befolyásoló részesedés megszerzésének, illetve а meglév ő befolyásoló részesedés mé rtéke növeléséne k jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyás megadottnak tekintendő . (2) Ha а Felügyelet а befolyásoló részesedés megszerzését, illetve а meglévő befolyásol ó részesedés mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határid őt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg а hat hónapot . 133. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, а kérelem elutasítása, az el őír t bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy az adatszolgáltatás megtagadása esetén а részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását а Felügyelet а megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. 134. § (1) Aki а pénzügyi intézményben a) befolyásoló részesedést szerzett , b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hog y ba) az eléri а 20, 33 vagy 50 százalékos határé rt éket vagy bb) az már nem éri e1 а 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket vagy c) а tulajdonjoghoz vagy а szavazati joghoz kapcsolódó, jelent ős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosított a а szerződéskötést követ ő harminc napon belül írásban értesíti а Felügyeletet. (2) А pénzügyi intézmény öt munkanapon belül а Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomás t szerez а 126-128 . §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzésér ől, elidegenítéséről, illetve módosulásáról . 60. А tulajdonosokra, а vezető testületek tagjaira és а vezető állású személyekre vonatkozó szabályo k 135. § А nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét . А szavazati jog legmagasabb mért ékének meghatározása sarán tilosa részvényesek közötti bármiféle különbségtétel . А társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlásá t maхimáló szabályt is előírhat. 136. §

78

(1) А pénzügyi intézmény igazgatósága а névre szóló részvényekről és а részvények tulajdonosáró l olyan részvénykönyvet vezet, amely а következő adatokat tart almazza: a) а részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét , állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság é s egyéni cég esetén pedig székhelyét , b) ha а részvénynek több tulajdonosa van, akkora tulajdonosok és а közös képviselő a) pontban meghatározott adatait , c) а részvény értékpapírkódját, sorozatát és névértékét , d) а részvény fajtáját, e) а részvényvásárlás id őpontját , f) а részvényvásárlás részvénykönyvbe történ ő bejegyzésének időpontját, g) а felülbélyegzés időpontját, h) а részvény bevonásának és megsemmisítésének id őpontját, valamint i) а tulajdonszerzéssel összefügg ő felügyeleti határozat ügyszámát és meghozatalának id őpontját. (2) А részvénykönyvet az igazgatóság úgy vezeti, hogy abból visszamen őlegesen is megállapíthat ó legyen mindennem ű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, az adatot bejegyz ő személye , valamint а bejegyzés jogalapja és id őpontja. (3) А részvénykönyv mellékleteként az igazgatóság nyilvántartja а legalább öt százalékot elér ő tagok által а pénzügyi intézményben birtokolt, а 3. melléklet szerint számított közvetet t tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is . А pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ez t meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkez ő, illetve ilyen hányadot megszerz ő tag а pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalma s adatok egyidej ű közlésével bejelenti а pénzügyi intézménynek . (4) А (3) bekezdésben foglalt kötelezett ségét nem teljesítő tag szavazati jogának gyakorlását а kötelezettség teljesítéséig а Felügyelet felfüggeszti. (5) А részvénytársasági formában m űködő pénzügyi intézmény vezet ő állású személye а tulajdonában lév ő, а pénzügyi intézmény által kibocsáto tt részvényét а pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenti. 137 . §

(1) А Felügyelet előzetes engedélyével választható meg és nevezhet ő ki а pénzügyi intézménynél а vezető állású személy, továbbá а pénzügyi holding társaság és а vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezet ő állású személy. (2) Az engedély megadottnak tekintend ő, ha а Felügyelet а kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja e1 vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel . Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben а (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, а Felügyelet а kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását а büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti . (3) А Felügyelet а te~~ uészetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányul ó engedélykérelmet akkor utasít]a e1, ha а (4) és (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike а kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fenná ll vagy ügyvezet ő esetén, ha а javasolt személy а 155. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg .

79

(4) Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személ y az, aki a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett) vagy vezet ő állású személy (vagy a z volt) egy olyan pénzügyi intézményben , a(1) amely esetében а fizetésképtelenséget csak а Felügyelet által alkalmazott kivétele s intézkedésekkel lehet elkerülni, vag y (Ib) amelyet а tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni , és akinek személyes felelősségét е helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapíto tta; I)) súlyosan vagy rendszeresen megsértette е törvény vagy más, а banküzemre vagy а pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály el őírásait, és ezt а Felügyelet, más hatóság vag y bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította ; c) büntetett előéletű; d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel . (5) Hitelintézetnél nem lehet vezet ő állású személy а felügyel ő bizottsági tag kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, ak i a) nem rendelkezik legalább háromévi а banki vagy vállalati gazdálkodás vagy a . közigazgatá s pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezet ői gyakorlattal , b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló , c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását . (6) Akivel szemben a) а 2013 . június 30-ig hatályban volt 1978 . évi IV . törvény XV . fejezetének VII . és VIII. címében, а XVII . és XVIII. fejezetében , b) а Btk . XXVII. Fejezetében vagy XXXV-XLIII. Fejezetébe n meghatározo tt bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény mi att, amely а magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatósá g vádat emelt, а büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetv e az ilyen feladatok általa történ ő ellátását fel kell függeszteni . (7) Nyilvános részvénytársasági formában működ ő hitelintézet alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását а szavazatok egyszer ű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arány ú határozathoz is kötheti . 138. § (1) Ahol е törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás a) tagját említi, azon az alapítványi formában m űködő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítván y alapítóit, b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát kell érteni . (2) Ahol е törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában m űködő pénzügyi vállalkozá s esetén az alapítvány alapítóit kell érteni . (3) Ahol е törvény а közgy űlés összehívását, illetve а tagok intézkedését írja el ő , de az intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működ ő pénzügyi vállalkozás esetén а kuratórium összehívását és intézkedésének megtételét kell érteni . 61 . Jó üzleti hírné v

80

139 . § (1) A jó üzleti hírnevet а kérelmez ő bizonyítja .

(2) А jó üzleti hírnév igazolásának módját а kérelmező megválaszthatja, de а Felügyelet egyéb , pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja el ő .

(3) А jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét а Felügyelet határozattal állapítja meg . (4) А Felügyelet а jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföld i hatóságot közvetlenül is megkeresheti, továbbá е célból megtekintheti az E ВН által EGT-álla m intézkedésekr ől vezetett adatbázisát . 62 . Felel ősségi és képviseleti szabályo k 140 . § (1) А pénzügyi intézm ёny igazgatóságának, felügyel ő bizo tt ságának vezetői és tagjai, és а fióktelep formájában m űködő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felel ősek azért, hogy а pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az е törvény, továbbá а prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az 575/2013/EU rendelet el őírásainak megfelelően végezze .

(2) А vezető állású személy és а pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor а beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, а pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, а jogszabályok szerint jár e1 . 141. § (1) Cégjegyzésre – ideértve а fizetési számla feletti rendelkezést is – és а hitelintézet nevében а pénzügyi, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásr a a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában m űködő hitelintézet esetében két igazgatósági tag , illetve két ügyvezet ő, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezet ő állású személ y együttesen jogosult.

а hitelintézet igazgatósága által jóváhagyot t (2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog bels ő szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható . А hitelintézet ügyfelének kérésére Ь e kell mutatnia hitelintézet nevében kötelezettséget vállaló k aláírási jogát meghatározó bels ő szabályzatot . 142. § А vezet ő állású személy és а pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti а Felügyeletnek, h a a) fennáll а veszélye annak, hogy а pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni а pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységb ől származó kötelez ett ségeinek, nem tud megfelelni е törvény és а felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint а tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok,valamint а devizajogszabályok el őírásainak , b) а pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek , c) bekövetkezett а pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának а 32 . §-ban meghatározott oka. 63 . Összeférhetetlensé g 143. §

81

А vezető állású személy а Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, h a a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá, felügyel ő bizottsági taggá, ügyvezetővé vagy fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezet ő tisztségviselőjévé választják, vag y ilyen tisztségét megszünteti , b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez vagy az ilyen befolyását megszünteti , c) ellene а 137 . § (6) bekezdésben meghatározott büntető eljárás indul . 144. § (1) А vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazo tt alkalmazo tt nem vehet részt а pénzügyi intézmény által történő kötelezett ségvállalásra vonatkozó döntés el őkészítésében é s meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére а kockázatvállalás történik vezető állást tölt be vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik . (2) А vezető állású személy, а pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés el őkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának, közel i hozzátartozójának vagy а közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdek e fűződik. (3) А vezet ő állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget — ideértve az adásvétel i szerződést is - azzal а pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyel ő bizott sági tag , vagy ügyvezet ő, kivéve, ha а szerződés megkötéséhez az igazgatóság el őzetesen egyhangú szavazással hozzájárult. (4) А (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelel ően alkalmazni а csoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyel ő bizottsági, ügyvezet ői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha а csoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerz ődést kötni . Ebben az esetben а szerződéskötéshez а szerződő pénzügyi intézmény és az irányító hitelintézet igazgatóságának el őzetes egyetértése szükséges, h а az nem azonos az irányító hitelintézettel . (5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha а kockázatvállalást megalapoz ó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alap ú felügyelet kiterjed arra а pénzügyi intézményre is, amelynél а döntésben résztvev ő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazo tt alkalmazott tölt be vezető állást. 145. § (1) А mérlegfőösszeg tekintetében legalább 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkez ő hitelintézetnél а következ ő tisztségeket lehet együttesen betölteni : a) egy ügyvezetői tisztség és vezet ő testületben betöltö tt, kettő nem ügyvezet ői tisztség vag y b) vezető testületben betöltö tt, négy nem ügyvezet ői tisztség. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezet ői tisztségnek minő sül a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezet ői vagy vezető testületben betöltött, ne m ügyvezető i tisztség , b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet b (1) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vag y bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott hitelintéze t befolyásoló részesedéssel rendelkezik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltöt t ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jelleg ű tevékenységet.

82

(4) А Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet ügyvezet ője számára, hogy а korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezet ői tisztséget töltsön be . 64 . А belső információval kapcsolatos ügylet tilalm a 146. § (1) Belső információ а pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jog i helyzetével, vagy ezek várható változásával összefügg ő , nyilvánosságra még nem került olya n információ, amelynek nyilvánosságra kerülése, а pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas . (2) Ezen alcím alkalmazása szempontjából bels ő info~ t~ iációval rendelkező személynek minősül a) а vezető állású személy, valamint az а személy, akit е törvény vagy а pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít , b) az а hatósági, szakért ői tevékenységet ellátó személy, aki а belső infoiiiiációhóz а pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut , c) az a)—b) pontban felsorolt személyek közeli hozzáta rtozója, valamint d) az а személy, aki bels ő információhoz jutott, ideértve а külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is . 147. § (1) А 146 . § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révé n birtokába jutott — а pénzügyi intézmény m űködésével és ügyfeleivel kapcsolatos információt ne m használhatja fel, és nem adhatja át vagy nem teheti hozzáférhet ővé illetéktelen személy számára. (2) Tilos а bels ő információ felhasználásával vagy а 146 . § (2) bekezdésében meghatározot t személlyel а bels ő információval érinte tt körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésr e megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján а 146. § (2) bekezdésébe n meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyon i előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz . 65. Pénzügyi intézmények irányítás a 148. § (1) Pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testületének tagja csak természete s személy lehet . (2) А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben legalább két olyan tagnak kel l lennie, aki а hitelintézettel munkaviszonyban á11(a továbbiakban : bels ő tag) . (3) А szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában van legalább egy bels ő tag, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyba n álló tag . 149. § ő vezető testületében legalább két olyantag van, ak i А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez (1) а devizajogszabályok alapján devizabelföldinek min ősül — ideértve а szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyt is —, és legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik .

83

(2) А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkez ő vezet ő testület bels ő tagjává а hitelintézet ügyvezetői választhatóak . Nem lehet tag, aki а hitelintézetnél vagy а hitelintézettel szoro s kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az elő ző három évben könywizsgáló volt . (3) А hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének а hitelintézettel munkaviszonyban álló tagja munkaviszonyának megsz űnésével egyidej űleg – ha törvény másként nem rendelkezik – а tagsága megszűnik. 150 . § Pénzügyi intézménynél az igazgatóság gyakorolja az ügyvezet őkkel kapcsolatban а munkáltató i jogokat. 151 . § (1) А pénzügyi intézmény vezet ő testületének üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni . А jegyzőkönyv tartalmazza a) az ülés helyét és idejét , b) a jelen lévő tagok nevét, c) az elhangzott indítványokat , d) а meghozott döntéseket, illetve е döntések elleni tiltakozásokat . (2) А vezető testület tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyz őkönyvbe. (3) А jegyz őkönyvet az ülés elnöke és két jelen lév ő további vezet ő testületi tag írja alá . А jegyz őkönyvet valamennyi vezető testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyz őkönyvét а felügyel ő bizott ság elnökének az ülést követ ő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenü l attól, hogy az ülésen részt vett-e . (4) Távbeszél őn, telefaxon, telexen és más hasonló módon а vezető testület csak akkor hozha t érvényes határozatot az alapszabályban meghatároz ott időtartamon belül, ha а vezető testületi tagok alapszabályban meghatározott hányadának szavazatát teljes bizonyító erej ű magánokiratba foglalja, és megküldi а pénzügyi intézmény székhelyére . 152. § (1) А felügyeleti ogkörrel rendelkező vezető testület tagja csak természetes személy lehet . (2) А felügyeleti ogkörrel rendelkez ő vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból áll ó testület, amelynek tagjai а dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével а pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban . (3) А felügyeleti ogkörrel rendelkez ő vezető testület feladata különösen : a) gondoskodás arról, hogy а pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredménye s működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel , b) javaslattétel а közgy űlés számára а megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására , c) а pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi je1entéseineke11en őrzése, d) а bels ő e11énőrzési szervezet irányítása, amelynek keretében а felügyel ő bizottsá g dа ) elfogadja а belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellen őrzési tervét, db) legalább félévente megtárgyalja а belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi а szükséges intézkedések végrehajtását , dc) szükség esetén külső szakért ő felkérésével segíti а belső ellenőrzés munkáját , dd) javaslatot tesz а belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására ,

84

e) а belső ellenőrzés által végze tt vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslato k kidolgozása . (4) А felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület számára feladatai ellátása során а hitelintézet hozzáférést biztosít а hitelintézet kockázataira vonatkozó információkhoz, а kockázati ellen őrzés funkcióhoz és а külső szakértők véleményéhez . (5) А belső ellenőrzési szervezet vezet ője munkaviszonyának létesítésével, munkáltató részér ől történő megszüntetésével kapcsolatos döntések а felügyelő bizottság előzetes egyetértésével hozhatóak meg . (6) А felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöke а bizottsági ülést követ ő tíz napon belül а Felügyeletnek megküldi azokat а jegyzőkönyveket, el ő terjesztéseket és jelentéseket , amelyek а felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya а pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésbe n észlelt súlyos szabálytalanság . 153 . §

Az alapítványi formában m űköd ő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú ellen őrző testületet kell létrehozni . Az ellenő rző testület működésére а pénzügyi intézmény felügyel ő bizott ságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel ően alkalmazni . 66. Bе1ső ellenőrzés és belső ellenőrzési rendszer 154 . §

(1) А bank és а szakosított hitelintézet független, közvetlenül а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület irányítása alatt álló bels ő ellenőrzési szervezeti egységet m űködtet. А belső ellenő rzési rendszer m űködtetését а belső ellenőrzési szervezeti egység végzi, а belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait а belső ellenőr látja e1. (2) А belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja, hogy a) а hitelintézet jogszabályoknak megfelel ő működését el ősegítse, b) а hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartását ellen őrizze, c) а jogszabályoktól és а belső szabályzatokban foglaltaktól való eltéréseket feltárja, tovább á javaslatot tudjon megfogalmaznia feltárt hiányosságok kijavítására , d) а döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosíthatóak legyenek , e) а hitelintézet, valamint ügyfeleinek és а tulajdonosoknak az érdekei védve legyenek, valamin t а hitelintézetre vonatkozó bels ő szabályzatokban foglalt el ő írások betartását, és azok tartalmi elégségességét ellenőrizze. (3) А belső ellenőrzési rendszer eleme а belső ellenő rzés (a folyamatba épített ellenőrzés, а vezet ői ellenőrzés és а belső ellenőrzési szervezet), és а vezetői információs rendszer. (4) А belső ellenőrzési rendszert а hitelintézet az általa folytatott szolgáltatási tevékenysége k sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban alakítja ki . А belső ellenőrzési rendszer а hitelintézet adatbázisaira épül, átfogó elemzésekkel és kockázátelemzésekke l alátámaszto tt. А belső ellenőrzési rendszer kiterjed а hitelintézet működésének egészére, egyes szervezeti egységeinek elkülönült és illeszkedő működésére, valamint а kiszerveze tt tevékenységr e 1S .

85

(5) А szövetkezeti hitelintézet, а pénzügyi vállalkozás legalább egy bels ő ellenőrt foglalkoztat. А szövetkezeti hitelintézet és а pénzügyi vállalkozás írásban megállapodhat arról, hogy а belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást . Ugyanazon személy legfeljebb háro m szövetkezeti hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható bels ő ellenőrként. (6) А belső ellenő rzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, а belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat а pénzügyi vállalkozás bels ő szabályzatban rögzíti . (7) А pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (bels ő ellenőr) feladat a а)а pénzügyi intézmén y аа) belső szabályzatnak megfelelő működésének, (1b) pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének törvényesség, а biztonság, az átt ekinthet őség szempontjából történ ő vizsgálata, és b) mindaz, amit jogszabálya feladatkörébe utal .

а

(8) А belső ellenő rzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellen őrzési feladatokat csak а felügyel ő bizottság, а bels ő ellen őrzési szervezeti egység vezet ője, valamint а felügyel ő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg . (9) А belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezet ő gyakorolja. (10) А belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője vagy а belső ellénőr a) a jelentését megküldi аа) а felügyel ő bizottságnak és az igazgatóságnak , ab) fióktelep esetén az alapító felügyel ő bizo tt ságának és igazgatóságának vagy ezek megfelel ő szervének; tovább á b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése а Felügyelet rendelkezésére álljon . (11) А belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha а pénzügyi intézmény csak eg y belső ellenőrt alkalmaz, akkorabels ő ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízhat ó meg, ak i a) а 155 . § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú fels őfokú iskolai végzettséggel vag y mérlegképes könyvel ő i szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik é s b) büntetlen el ő életű. (12) А belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, а belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, а rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket , valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület bels ő ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja anna k tartalmát . А belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki а (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés . 67. Ügyvezeté s 155 . §

(1) Hitelintézetnél ügyvezet őnek, vagy fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhet ő ki és az választható meg , a) aki megfelel а vezető állású személyekre vonatkozó, а 137. §-ban meghatározott általános követelményeknek ; b) akinek személyét érintően а megválasztás, illetve а kinevezés tervezett id őpontját legaláb b harminc nappal megel őzően а Felügyelet részére – az el őzetes engedély megszerzése érdekében –

86

kérelmet nyújtottak be, és а Felügyelet az engedélyt megadta vagy а 137. § (2) bekezdése alapján megadottnak tekintendő ; c) aki rendelkezik ca) 'szakirányú fels őfokú iskolai végze ttséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal, cb) szakirányú fels őfokú iskolai végzett séggel és legalább ötéves, а Felügyeletnél, az ОВA-nál vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapnál, а Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténé l vagy annak jogelődjénél, továbbá ezeknek megfelel ő külföldi intézménynél szerzett vezet ői gyakorlattal , сс) szakirányú fels ő fokü végzettséggel és vállalkozásnál vagy а közigazgatásban szerzett legaláb b hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vag y cd) nem szakirányú fels ő fokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méret ű pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerze tt legalább hatéves szakirányú vezet ői gyakorlattal. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza а kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltétele k teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek а 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntet őeljárásra vonatkozó nyilatkozatát . (3) Az (1) bekezdés c) pont са)–сс) alpontja alkalmazásában szakirányú fels őfokú iskolai végzett ségűnek minősül, aki a) а fels őoktatásról szóló törvény szerint а közgazdasági fels őoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy а fels ő oktatásról szóló törvény szerint а gazdaságtudományok képzés i területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget , b) jogász szakképzettséget , c) könyvvizsgálói képesítést, vag y (I) fels ő fokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést szerzett. (4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezet őjének az nevezhet ő ki vagy választható meg, a) aki megfelel а vezető állású személyekre vonatkozó, а 137 . §-ban meghatározott általáno s követelményeknek ; b) akinek személyét érintően а megválasztás, illetve а kinevezés tervezett időpontját legaláb b harminc nappal megel őzően а Felügyelet részére – az elő zetes engedély megszerzése érdekében – kérelmet nyújtottak be, és а Felügyelet az engedélyt megadta, vagy а 137 . § (2) bekezdése alapján az engedély megadottnak tekintend ő; c) aki rendelkezik са) felsőfokú iskolai végze tt séggel, cb) pénzügyi intézménynél, az MNB - nél, а Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogel ődjénél vagy а közigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal vagy сс) más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezet ői gyakorlattal . (5) А (4) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza а kinevezni vagy megválasztani tervezet t személy szakmai önéletrajzát, valamint а (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek а 137 . § (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát .

156. § (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában m űköd ő hitelintézet ügyvezetését legalább ké t ügyvezetőnek, haи iiadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább k ёt vezet ő

87

állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezet őnek munkaviszony keretében kell ellátnia . (2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén а vezető állású személyek kőzött legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik . 68. Közérdeklő désre számot tartó hitelintézetre vonatkozó el őírások 157 . §

(1) А közérdekl ődésre számot tartó hitelintézet а Gt. 311 . §-a szerinti audit bizóttságot hoz létre é s működtet, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában m űködő hitelintézet esetén, ahol а Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ ott hitelintézetet és annak legf őbb szervét kell érteni . (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha а közérdeklődésre számot tartó hitelintézet rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel а Gt. 311 . § (1)—(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek és а testület ellátja а Gt. 311 . § (3)—(4) bekezdésében foglaltakat . А közérdekl ődésre számot tartó hitelintézet ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza а testület összetételét, valamint azt, hogy melyik testület látja e1 а Gt. 311 . § (3)—(4) bekezdésében foglalt feladatokat . (3) А mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkez ő közérdekl ődésre számot tartó hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audi t bizott ságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelel ő szakértelemmel rendelkeznek feladataik ellátásához . 69. Belső szervezet 158 . §

(1) Ha а hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészít ő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, akkor olyan bels ő szervezeti, működési és eljárási rendet alakít ki, amelye n belül elkülönülnek а pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással és а befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek . (2) Az elkülönülés célja, hogy а hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, а hitelintézeti üzletágak, valamint а hitelintézetek és egyéb piaci szerepl ők között i ügyleteket. (3) А hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak bels ő szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak . А szabályzatnak biztosítania kell , hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhe z szüksége van. (4) А belső szabályzatot а hitelintézet megküldi а Felügyeletnek.

VIII . Fejezet Titoktartá s 70. Üzleti tito k 159. §

88

(1) Е törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt а Ptk.-ban meghatározott fogalmat ke1 T érteni . (2) А pénzügyi intézmény és а pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó —pénzügy i intézménynek nem minősülő — vállalkozás (ideértve а közvetítőt is) tulajdonosa, а pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, а vezető állású személy, valamint а pénzügyi intézmény és а pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó — pénzügy i intézménynek nem minősülő — vállalkozás alkalmazottja köteles а pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot — id őbeli korlátozás nélkül — megtartani . (3) А (2) bekezdésben elő írt titoktartási köteleze tt ség nem áll fenn а feladatkörében eljár ó a) MNB-vet b) az OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint а szövetkezeti hitelintézete k integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján а szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyaneze n törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ot t meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal , c) nemzetbiztonsági szolgálattal , d) Állami Számvev őszékkel , e) Gazdasági Versenyhivatallal , f) kormányzati ellenőrzési szervvel, g) vagyonellenőrrel, h) а rendőrségrő l szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint а belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervve l szemben . (4) А (2) bekezdésben el ő írt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képez ő ügyre vonatkozóan nem áll fenn а feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben а folyamatban lév ő büntetőeljárás, valamint а feljelentés kiegészítése keretében, b) а büntető -, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá acsőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében а bírósággal szemben , c) а törvё'nyben meghatározott feltételek megléte esetén а titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgy űjtésre felhatalmazott szervvel szemben . (5) А pénzügyi intézmény а nyomozó hatóságot, а rendőrségrő l szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint а belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet а „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról . (6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB általa hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatás a a) а nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve а központi költségvetés tervezése céljából , vagy

b) ha olyan helyzet áll еlő , amely potenciálisan veszélyezteti а pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását az államháztartásért felelős miniszter és а pénz-, t őke- és biztosítási piac szabályozásáért felel ős miniszter részére .

89

(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha а Felügyelet eleget tesz а felügyeleti stressz-tesztre vonatkozó kötelezettség végrehajtására, valamint а felügyeleti stressz-teszt eredményeinek az ЕВ Н részére való továbbítására abból а célból, hogy az ЕВН az európai uniós stress z - tesztek eredményei t összegezve nyilvánosságra hozza . 71 . Banktitok

160. § (i) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről а pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzlet i tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint а pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá а pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. (2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából а pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki (amely) а pénzügyi intézményt ől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. А banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra а személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba а pénzügyi intézménnyel, de а szolgáltatást nem vesz i igénybe.

(3) А banktitokra vonatkozó rendelkezéseket а közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell . 161. § (1) Banktitok csak akkor adható ki ha ~m adik személynek, h a a) а pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képvisel ője а rá vonatkozó kiszolgáltathat ó banktitok -kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erej ű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad ; nem szükséges а közokiratba, teljes bizonyító erej ű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ézt az írásbeli nyilatkozatát а pénzügyi intézménnyel történ ő szerződéskötés keretében nyújtja, b) е törvény а banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) а pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi . (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján а banktitok megtartásának kötelezettsége nem á11 fenn a) а feladatkörében eljáró MNB-vet, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, és а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáró l szóló törvény alapján а szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központ i bankjával, intézményvédelmi szervezettel, valamint törvényben nevesített és ott meghatározot t feladatkörében eljáró kormánybiztossal, Állami Számvev őszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, а Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellen őrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) , b) а hagyatéki ügyben eljáró közjegyz ővel és jegyz ővel, valamint а feladatkörében eljáró gyámhatósággal , c) а csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetv e végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelő vel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetv e végelszámolóval,

90

d)а folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint а

feljelentés kiegészítését végző

nyomozó hatósággal, ügyészséggel , e) а büntető-, valamint polgári ügyben, а csőd-, illetve felszámolási eljárás, tovább á kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében а bírósággal, f) а külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén а titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgy űjtésre felhatalmazott szervvel, g) а fő igazgató eseti engedélye alapján а törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal , h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá а jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal , vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel , i) bírósági végrehajtási eljárásban és а bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatás i végrehajtási eljárásban – ideértve а bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény 79/С . § (2) bekezdése alapján а közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkoz ó megkeresést is –eljáró végrehajtóval, valamint а bírósági végrehajtási eljárásba а lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral , )) а feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, k) а pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, apénz-, tő ke- és biztosítási piac szabályozásáért felel ős miniszterrel és az Európai Unió m űködéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya аlá tartozó állami támogatások – az Európai Unió m űködésérő l szóló szerz ő désben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújto tt támogatások és az Európai Mező gazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellen ő rzésének hazai koordinálásáért felel ős miniszterrel, 1) а lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszer űsége céljából feladatkörében ellenőrzést végz ő, továbbá а jogalap nélkül felve tt fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekébén eljáró kincstárral , m)а feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Info~~ációszabadság Hatósággal , n) а Magyar Könyvvizsgálói Kamara által а pénzügyi intézménynél m űködő vagy volt könyvvizsgálója e11en indított fegyelmi eljárás keretében а Magyar кё nyvvizsgálói Kamarával , o)а feladatkörében eljáró kormányzati ellen őrzési szervvel szemben е szerveknek а pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén . (3) А banktitok megtartásának kötelezettsége nem á11 fenn abban az esetben sem, h a a) az adóhatóság és а Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot а pénzügyi intézményt ől, ha а megkeresés tartalmazza а külföldi hatóság által aláírt titoktartás i záradékot, b)а hitelintézet az adózás rendjér ől szóló 2003 . évi XCII. törvény 52 . § (8) bekezdése alapjá n szolgáltat adatot, c) а pénzügyi intézmény а hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó te~ tгiészetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011 . évi CLXX . törvény 13 . § (1 ) bekezdése alapján szolgáltat adatot , d) а pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tes z eleget,

91

e) а pénzügyi intézmény а pénzmosás és а terrorizmus finanszírozása megel őzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (а továbbiakban : Pmt.) meghatározott bejelentés i kötelezettségét teljesíti , f) а magyar b űnüldöz ő szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi b űnüldöz ő szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha а megkeresés tartalmazza а harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásba n kér banktitoknak minősülő adatot а pénzügyi intézménytől, vagy g) а pénzügyi információs egységként működő hatóság а Pmt .-ben meghatározott feladatkörébe n eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljábó l harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha а megkeresés tartalmazza а harmadi k országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak min ősülő adatot а pénzügyi intézményt ől. (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell j elölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyr ől а (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság а banktitok kiadását kéri, valamint а kér t adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha а feladatkörében eljáró а Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat . (5) Nem kell а (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjélölni, ha а Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart . Ezekben az esetekben а Gazdasági Versenyhivatal megkeresését а helyszínen közli .

(6) А (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosulta rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra а célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt . (7) А pénzügyi intézmény az (1)–(3) bekezdésben, valamint az 162 . §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva –nem tagadhatja meg . (8) Az MNB jogszabályban, а pénzügyi intézmény számára el őírt adatszolgáltatás során i s jogosult banktitokhoz jutni . 162. § (1) А pénzügyi intézmény а nyomozó hatóság, а nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészsé g írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja а kért adatot а nála vezetett bankszámláról é s az általa lebonyolíto tt ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy а bankszámla vagy az ügylet (I) kábítószerrel visszaéléssel (1978 . évi IV . törvény 282-282 / С. §), kábítószer-kereskedelemme l (В tk. 176-177 . §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178-179 . §), kóros szenvedélykeltéssel ( Вtk. 181 . §), kábítószer készítésének el ősegítésével (Btk . 182 . §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélésse l [1978. évi IV. törvény 283/3 . §, illetve Btk . 184 . § (1) bekezdés b) pont] , b) terrorcselekménnyel (1978 . évi IV. törvény 261 . §, illetve Btk . 314-316 . §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával ( Вtk. 317 . §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318 . §) , c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978 . évi IV. törvény 263 . §, illetve Btk . 324. §) , d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978 . évi IV. törvény 263/A . §, illetve Btk . 325 . §) , e) pénzmosással (1978 . évi IV . törvény 303-303/A . §, illetve Btk . 399-400 . §) , f) b űnszövetségben vagy b ű nszervezetben elkövete tt bűncselekménnyel , g) bennfentes kereskedelemmel vag y h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

92

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést а rendőrségrő l szóló törvényben meghatározo tt terrorizmust elhárító, valamint а belső bűnmegel őzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre а hatáskörükbe ta rtozó bűncselekményekkel összefügg ő adatok tekintetében kell alkalmazni .

(3) А pénzügyi intézmény а megkeresések teljesítése során а minősített adat védelméről szól ó törvényben és egyéb, а minő sített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban el őírt követelmények betartásával jár el . 163 . §

(1) А 161 . § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, а 161 . § (3) bekezdés e)–g) pontja, а 162. § , valamint az 164. § p) pont] а alap] án történ ő adatátadásról а pénzügyi intézmény az érintett ügyfele t nem tájékoztathatja . (2) Az adatkér ő az (1) bekezdésben említe tt esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésr ől tájékoztatja . 164. § Nem jelenti а banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyb ő l az egyes ügyfelek személye vagy üzlet i adata nem állapítható meg , b) а pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkoz ó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén а teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve а megbízó számlavezet ője javára tö rténő adatátadás, а megbízás szerint kedvezményezett, ne m pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan , c) а 3 . § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végz ő pénzügyi intézmény, valamint а kizárólag garanciavállalással, készfizet ő kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről а központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott t központi hitelinformációs rendszerbe, illetve е rendszerb ől а törvényben meghatározot referenciaadat -szolgáltató részére nyújtott referenciaadat -szolgáltatás , d) а pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, а megbízott vagyonellen ő rnek, jogi .vagy egyéb szaké rt őnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújt ó biztosítónak а biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben tö rténő adatátadás, e) а pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával apénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személ y (társaság), az üzletág átvételét tervez ő társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jöv őbeni tag által felhatalmazo tt könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakért őnek tört énő. adatátadás, f) . а bíróság megkeresése esetén а peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak al аftаsmintájánakbemutatása , g) az MNB által – а banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – а hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatás a ga) statisztikai célra а Központi Statisztikai Hivata l gb) а nemzetgazdasági folyamatok . elemzése, illetve а központi költségvetés tervezése céljábó l az államháztartásért felelős miniszte r részére,

h) а pénzügyi intézmény általa külföldi pénzügyi intézmény számára tö rténő adattovábbítás , abban az esetben, ha а pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban . hózzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelő nél) а magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik а magyar jogszabályok álta l támaszto tt követelményeket kielégít ő adatvédelmi jogszabállyal ,

93

i) а külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára а felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és а külföldi felügyeleti hatóság és а Felügyelet között együttm űködési megállapodásban rögzíte tt módon tört énő adattovábbítás, ha а megállapodá s tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá а Felügyelet hozzájárulását а külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetéke s bűnüldöz ő szervnek történ ő továbbításához , j) а hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás а kiszervezett tevékenységet végz ő részére , k) az összevont alapú felügyeleti megfelelés vonatkozásában történ ő , valamint а pénzügy i konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítés e érdekében történő adatátadás , 1) а Felügyelet általa hitelintézetekr ől egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása а feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére , m) az ОВА által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságo k részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adatt ovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan а magyar szabályozással legalább egyenrang ú védelem biztosított, n) а pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, а kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás , o) а pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006 . november 15-i, 1781/2006[0( európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 . cikkében meghatározott adatoknak а rendelet hatálya al á tartozó kedvezményeze tt fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára а rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása, p) а jegybanki feladatkörében eljáró MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv . 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvet ő feladatai teljesítése érdekében végrehajt ott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás , q) а pénzügyi intézmény által а pénzügyi intézménnyel szerz ő déses kapcsolatban lev ő közvetítő részére а közvetít ő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerz ődés teljesítéséhe z kapcsolódó adatszolgáltatás , r) а Felügyelet általa 176 . § (7) bekezdése szerinti válsághelyzetben az EОТ-állam központ i bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történ ő adattovábbítás, ha az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek , s) а pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben а pénzügyi intézmény részér ől а közte és ügyfele közö tti jogviszonyra vonatkozó, а nyilvánosság el őtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés , t) а jegybanki feladatkörében eljáró MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében а jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon val ó átadása а Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió m űködéséről szóló szerz ődésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhe z szükséges mértékben, u) а pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és а fizetési m űveletek feldolgozása, elszámolása é s teljesítése keretében а fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény általa fizetés i műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közrem űködő pénzügyi intézménye k és pénzügyi intézménynek nem min ősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás , v) а központi szerz ődő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekébe n szükséges, а központi értéktár, а központi szerz ődő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végz ő szervezet közötti ada ttovábbítás, valamin t w) ha а pénzügyi intézmény а Ptk. 6 :418 . §- ában meghatározott kötelezettségét teljesíti . 72 . Üzleti titok és banktitok közös szabályai

94

165 . §

(1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt id őbeli korlátozás nélkül megtartani . (2) А titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy а banktitok körébe tartozó tény, információ , megoldás vagy adat, az е törvényben meghatározott kivétellel а pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki hai ln adik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel . (3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén sajá t maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon el őnyt szerezzen, továbbá, hogy а pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon . (4) Hitelintézet jogutód nélküli megsz űnése esetén а hitelintézet által kezelt üzleti vagy banktitkot tartalmazó irat а keletkezését ől számíto tt hatvan év múlva а levéltári kutatások céljára felhasználható . (5) А fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás а pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfé l közö tti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerz ődés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb а fizetési műveletbő l eredő követelés elévüléséi g jogosult kezelni а fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint а készpénz-helye tt esítő fizetés i eszközzel történ ő visszaélések megel őzése, vizsgálata és felderítés céljából . 166 . §

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt а közérdekű adatok nyilvánosságára és а közérdekb ő l nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározo tt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén . IX. Fejeze t Pénzügyi intézmények felügyelet e 73. Adatszolgáltatá s 167. §

(1) А hitelintézet igazgatósága а Felügyeletnek haladéktalanul – írásban bejelenti, h a а) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következettbe, b) а hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl . fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki, c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elér ő vagy meghaladó összegbеп csökkent, d) fizetéseit megszüntette, vag y e) működését –pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette . (2) А hitelintézet igazgatósága а Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban –bejelent i а) а jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását , b) az egyes pénzügyi, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését , korlátozását, megszüntetését . (3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést а fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint а Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – beje1enti azt is, h a а) eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökkent ,

95

b) а külföldi hitelintézet vagy annak bá m е1у államban m űködő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy

c) а külföldi hitelintézet főirodája vagy székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adot t hitelintézettel vagy annak bármely államban m űködő fióktelepével szemben intézkedést, illetv e szankciót alkalmazott . (4) А hitelintézet évente legalább egyszer bejelenti és ismerteti а Felügyelet felé а kockázattal súlyozo tt kitettségérték és t őkekövetelmény számításai során az alkalmazo tt belső módszerek eredményét és az alkalmazott módszereket, amely eredményeket, adatokat és információkat а Felügyelet értékel és az értékelésb ől fakadó következtetésekr ől а hitelintézetet tájékoztatja . (5) Ha а Felügyelet а (4) bekézdés szerinti értékelés során а korábbi eredményekhez, értékekhe z képest jelentős eltéréseket talál, akkor ezt részletesen értékeli és а módszertani engedélyezések során а tapasztalatait felhasználja annak érdekében, hogy а hitelintézet а tőkekövetelmény megállapítása során а hitelintézet tevékenységéhez, ügyfélköréhez és kitettségeinek szerkezetéhe z legmegfelelőbb módszertant válassza. 168 . §

А pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe és а kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végz ő egyéb jogi személy — jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszere s időközönként — а Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít . 169 . §

А pénzügyi intézmény számára а Felügyelet — határozott időre — az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történ ő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írha t elő, amelye t a) а likviditás, b) а szolvencia, c) а kockázatvállalás , d) а pénzügyi és а kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása, e) а szervezet működésének, valamint f) а belső ellenő rzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellen őrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek ta rt. 170. §

А hitelintézet bejelenti öt munkanapon belül а Felügyeletnek, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lett vagy ezen viszony módosul, illetve megszűnik. 171. §

А Felügyelet а pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem min ősülő kiegészít ő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt ől közbülső beszámoló, meghatározott founájú é s tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá а pénzügyi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet . 74. А hitelintézetek összevont alapú felügyelet e 172. §

(1) А Felügyelet látja e1 а Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont alapú felügyeletét .

96

(2) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve а befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és а hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésbe n meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor а Bszt . összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak. (3) А Felügyelet nem vizsgálja а pénzügyi holding társaság, а külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenység ű holding társaság prudens m űködését egyedi alapon. (4) Ha а Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellen ő rzés alapján szoros kapcsolatot állapí t meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak min ő síthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyele t kiterjed . (5) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás , amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy а pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként ne m rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy а pénzügyi holdin g társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és info mцációt átad. Ezen egyedi adatot és info~m ációt az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy а pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi el ő írások betartásával – kezeli . (6) Az olyan hitelintézett ől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járuléko s vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy а pénzügyi holding társaság ellen őrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, а Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot é s információt . (7) А Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerül ő feladatai ellátás a érdekében közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztü l közvetve adatot kérhet a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyt ől, b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy а hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személyt ől, és c) az 575/2013/EU rendelet 19 . cikke alapján mentesített hitelintézett ől, pénzügyi vállalkozástól , befektetési vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól . (8) А (7) bekezdés alapján а Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályba n meghatározott esetben tagadható meg . (9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy а pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információ k szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikaré s belső ellenőrzési rendszerrel . (10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenység ű holding társaság, akkora vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekr e az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek felügyelete а Felügyelet feladata . Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással é s belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve а számviteli politikáját és а beszámolási rendszerét, amel y

97

alkalmas az el őbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellen őrzésére, amelyeket а Felügyelet ellen őriz. (11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és а pénzügyi holding társasá g haladéktalanul bejelenti az 575/2013 /EU rendeletben, valamint а (7) bekezdésben meghatározot t szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését. (12) А (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek а magyarországi bejegyzés ű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet al á tartató hitelintézetén keresztül is eleget tehet . 173. § (1) Egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat é з annak leányvállalatai vagy egy EU-szint ű vegyes pénzügyi holdin g társaság anyavállalat és annak leányvállalatai a) а belső tő kemegfelelés értékelési folyamat , b) а likviditási kockázat, c) а felügyeleti felülvizsgálat , d) а 79 . § (2) bekezdése szerinti többlett őke-követelmény vag y e) az intézményspecifikus likviditási követelmények teljesítése tekintetében a Felügyelet és az EU-szint ű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társasá g anyavállalatnak székhelye szerínti.EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai együttesen járnak e1 ( a továbbiakban : többoldalú eljárás) . (2) Ha а Felügyelet látja e1 az EU-szint ű hitelintézeti anyavállalat, az E П-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szint ű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor az (1) bekezdésben meghatározott eljárá s megkezdésekór а Felügyele t a) haladéktalanul továbbítja а szükséges info ~m ációkat és dokumentumokat azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkez ő vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szint ű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alap ú felügyelete, és b) ezzel egyidej űleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam illetékes felügyelet i hatóságait а határozat-tervezetre vonatkózb vélemény, elemzés és fenntartás MNB részére történ ő megküldésének határidejéről. (3) А Felügyelet а többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vev ő EGTállam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban : többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határidej e a) az (1) bekezdés a), c) és d) pontja tekintetében а hiánytalan kérelem beérkezését követ ően а Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is , hogy а csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e а csoport pénzügyi helyzetének é s kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő illetékes felügyeleti hatóságok részére történ ő továbbításától számított négy hónap , b) az (1) bekezdés b) és e) pontja tekintetében а hiánytalan kérelem beérkezését követ ően а Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterje d а likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentő s problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve а kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelménye k

98

szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvev ő felügyeleti hatóságo k részére történő továbbításától számított egy hónap . (4) Ha az eljárásban résztvev ő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatta többoldalú eljárás eredménytelen, akkora (3) bekezdésben rögzített határid őn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérésére а Felügyelet az ЕВН -vala többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vag y saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat . (5) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt а többoldalú eljárás eredménytelen, а Felügyelet а többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vev ő valamennyi EGT-állam illetékes felügyelet i hatóságának а többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemme l hozza meg а határozatát. (6) Ha а Felügyelet а (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az ЕВН-val, akkora (3 ) bekezdést ől eltérően az eljárás határideje az ЕВН -nak az európai felügyeleti hatóság (Európa i Bankhatóság) létrehozásáról, а 716/2009/EK határozat módosításáról és а 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésér ől szóló 2010 . november 24-i 1093/2010/ЕП európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 . cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak а Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva j ár le. (7) А Felügyelet а (6) bekezdés szerinti egyeztetést követően az ЕВН határozatát а határozatának meghozatalakor figyelembe veszi . Ha а Felügyelet а határozatában jelentősen eltér az ЕВН határozatától, akkora határozatában az eltérést indokolja . (8) А Felügyelet а részletes indoklást is tartalmazó határozatát közli а többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont alapú felügyelet al á tartozó anyavállalattal . (9) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és a z EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét а Felügyelet felügyeli, akkora Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága álta l meghatározott határid ő n belül megküldi а véleményét, fenntartását . (10) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szint ű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-álla m illetékes felügyeleti hatósága az (1) bekezdés szerinti eljárást követ ően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható . А Felügyelet az EGT-állam illetéke s felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven а honlapján közzéteszi. А Felügyele t hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében а más EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága álta l hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellen őrzésére, az ellen őrzés alapján hozható intézkedésre а Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak. (11) А Felügyelet а (3) bekezdés szerintihatározat megváltoztatásának szükségességé t a) legalább évente egyszer vag y b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat, leányvállalat illetékes felügyelet i hatósága az (1) bekezdés d) vagy e) pontja vonatkozásában írásban, indoklással ellátott kérelmére

99

megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet а b) pont szerinti illetékes felügyeleti hatóság .

75. Osszevont alapú felügyeleti ellen őrzés 174. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olya n vállalkozások –amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – körében а Felügyelet jogosult helyszínen kívül vagy helyszínen ellen őrizni а 172 . §-ban foglalt és az 575/2013/EП rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását. (2) А 172. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében а Felügyelet – helyszínen kívül vagy helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerül ő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét. (3) А Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – а viszonosság mérlegelés e alapján vagy érvényben lév ő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyelet i hatóságának átadhatja, ha а külföldi felügyeleti hatóság megfelel ő, а magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes biztosítania részére nyújtott információk kezeléséhez . (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellen őrzést а Felügyelet harmadik ország felügyelet i hatóságának kérésére is végezhet, valamint а viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lév ő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben а hozzájárulást kér ő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakért ő résztvegyen . (5) Ha а hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társasá g vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében а Felügyelet megvizsgálja, hogy а harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és а Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak . А Felügyelet а vizsgálat során egyeztet az EBH-val . Az egyeztetést követő en а Felügyelet dönt а jogrend megfelel őségéről. (6) Ha а harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és а Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, aljkor а Felügyele t látja e1 az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetsége s intézkedést megtesz . (7) А (6) bekezdésben meghatározott esetben а Felügyelet egyeztet а ha~ лadik országbel i hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerint i illetékes felügyeleti hatóságával. 175. § (1) Ha а hitelintézet tagállami anyavállalat vagy EU-szint ű anyavállalat, akkor az összevont alap ú felügyeletet а hitelintézetet engedélyező EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el . (2) Ha а hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy E U szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társasá g anyavállalat, vagy EU-szint ű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevon t alapú felügyeletet а hitelintézetet engedélyező EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el . Ha а Felügyelet látja e1 az összevont alapú felügyeletet, akkor а pénzügyi holding társasá g

100

anyavállalatot és а vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európa i Bizottságnak, valamint tájékoztatja а többi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát . (3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézete ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társasá g anyavállalat, EU-szint ű pénzügyi holding társaság vagy EU-szint ű vegyes pénzügyi holdin g társaság anyavállalat leányvállalata – а (4) bekezdésben foglalt kivétellel –, az összevont alap ú felügyeletet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el, amelyben а pénzügyi holdin g társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot bejegyezték. (4) Ha egy magyarországi székhely ű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézet e a) ugyanazon pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, d e egyikük székhelye sem abban aEGT-államban található, amelyben а pénzügyi holding társasá g vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye, vag y b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek а székhelye különböz ő EGTállamban található, és ezen EGT-államok mindegyikében engedélyeztek hitelintézet i leányvállalatot , az összevont alapú felügyelet а legnagyobb mérlegfő összeggel rendelkező hitelintézet felügyeleté t ellátó hatóság feladatát képezi . (5) А (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól а felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben a z esetben а megállapodás elő tt а tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szint ű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállala t vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni . (6) А (4)–(5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célo k elérése érdekében biztosítania kell а megfelelő információáramlást és а felügyeleti hatóságok között szükséges együ ttműködést. (7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak min ősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja e1, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyele t érdekében szükséges info пuációkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósá g számára megadja . 176 . §

(1) А Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-álla m illetékes felügyeleti hatóságával szorosan együttm űködik . (2) А Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket , adatokat és információkat más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának átadhatja . (3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést а Felügyelet más EGT-állam illetékes felügyelet i hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellen őrzésben а hozzájárulást kérő illetékes felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakért ő résztvegyen . (4) Ha а Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor az (1) és (2 ) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságokkal történ ő együttműködése kiterjed а felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolásár a

101

a) а rendes működés során, ideértve а vállalatirányítási rendszerre és а kockázatkezelés i követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, а hitelintézetek bels ő tőkemegfelelési folyamatának értékelését, а felügyeleti felülvizsgálatot, а nyilуапоsságra hozatali követelmények teljesítésének ellen őrzését, valamint а hitelintézettel szemben alkalmazott intézkedéseket, b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával а válsághelyzetekre való felkészülé s és а válsághelyzetek során, ideértve а hitelintézetek m űködésében és а pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is. (5) А Felügyelet – а 200-204. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amel y a) az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi és irányítási szerkezeténe k feltárását, valamint а hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja , b) az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézett ő l származó információk gy űjtésére é s ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza , c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügy i vállalkozást, befektetési alapkezel ő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti а hitelintézetet, d) а felügyeleti felülvizsgálat keretében el őírt többlet-tőkekövetelményre, valamint а működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, é s e) befolyásolja а másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintéze t vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét . (6) Ha а Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő EU-szint ű anyavállalat, EП szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU - szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szint ű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor а Felügyeletnek elsődlegesen ehhez а hatósághoz kell fordulnia . (7) Ha а Felügyelet látja e1 az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet fе lügyelеtét, é s olyan válsághelyzet áll el ő – ideértve а pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is - , amely potenciálisan veszélyezteti а pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT -államok bármelyikében, amelybe n a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vag y b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezel ő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik , а székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelent ős fióktelepet, amelyre а Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor а Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH -t, az érintett EGT-állam központi kormányát, illetéke s felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját . 76. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelé s 177 . § (1) А Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat а szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat é s módszereket, amelyeket а hitelintézet az е törvény, továbbá а prudens működésre vonatkoz ó szabályok és az 575/2013/E= rendelet betartása érdekében hoz .

102

(2) А Felügyelet felülvizsgálja és értékeli а hitelintézete törvény, továbbá а prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való megfelelését . (3) А Felügyelet а felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet els ő rész II. címében meghatározottaknak megfelel ően végzi . (4) А Felügyelet а felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli : (I) azon kockázatokat, amelyeknek а hitelintézet ki van vagy ki lehet téve , b) а hitelintézet pénzügyi közvetítő rendszerre gyakorolt rendszerszintű kockázatát, és c) azon kockázatokat, amelyeket а stressz-teszt során а hitelintézet tevékenységének jellegét , nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak . (5) А felülvizsgálatnak és értékelésnek а hitel-, piaci és m űköd ё si kockázatokon kívül ki kel l terjednie: a) а belső minősítési módszert alkalmazó hitelintézet által végze tt stressz-teszt eredményekre , b) а 108 . § (5) bekezdés b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére , а 108 . § (5) c) az elismert hitelezési kockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos bekezdés a) pontja szerinti – kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzato k megbízhatóságára, megfelel őségére és alkalmazási módjára , d) а hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, е kockázatoknak а hitelintézet általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, а kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, а likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét é s minőségét, valamint а vészhelyzeti terveket , e) а hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerbe n történő figyelembevételére , f) а piaci kockázattal kapcsolatos t ő kekövetelményhez bels ő modell módszert használó hitelintéze t által végrehajtott stressz-teszt eredményekre , g) а kitett séggel szemben felmerülő országkockázatból ered ő pótlólagos tőkekövetelményre , h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében а Felügyelet megállapítja, hogy egy –által a megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne а szavatol ó tőkére, i) arra, hogy а hitelintézet által értékpapírosíto tt eszközökre vonatkozó szavatoló t őke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockáza t mértékét is, j) а hitelintézet üzleti modelljére , k) а rendszerszintű kockázatra, 1) а hitelintézet túlzott tő keáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljábó l működtete tt rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelel őségére, valamint m) а hitelintézet vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító é s ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire . (6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében а Felügyelet а hitelintézet pénzügy i piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli а likviditási kockázat kezelését, valamint а likviditási kockázatot mérsékl ő eszközök alkalmazását ösztönözve а megbízható belső módszerek kifejlesztését. (7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján а Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy а hitelintézet által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások é s

103

módszerek, valamint а hitelintézet szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e а kockázato k fedezetét és megbízható kezelését. (8) А Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés а kereskedési könyvet vezet ő hitelintézetné l arra is kiterjed, hogy а hitelintézet által elszámolt értékvesztés, értékelési korrekció és képzet t céltartalék lehet ővé teszi-e а pozíciók rövid id őn legfeljebb harminc napon –belüli lezárásá t no miális piaci körülmények között . (9) А Felügyelet által végzett felülvizsgálat és é rt ékelés kiterjed а hitelintézetnek а nem kereskedés i könyvben nyilvánta rt ott kitettségének а kamatkockázatára . (10) А Felügyelet а felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellen őrzi, hogy а hitelintézet nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz . Ha а hitelintézet egynél többször nyújtott már a z 575/2013/EU rendelet 248 . cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér e1 jelent ős kockázattranszferálást, akkora Felügyeletnek meg kell tennie а 185. § szerinti intézkedéseket. (11) А felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét а Felügyelet а hitelintézet mérete, tevékenységének jelent ősége, ellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy а felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egysze r elvégzi . (12) Ha а Felügyelet а felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy а hitelintézet az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzlet i értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásána k j e1enért éke) а szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne а kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva а kamatláb hirtelen és nem várt, 20 0 bázispontos vagy az ЕВН által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkora Felügyeletne k meg kell tennie а szükséges intézkedéseket . (13) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében а hitelintézet а Felügyelet rendelkezésére bocsátja legaláb b а) а vezető és ellenőrző testület és egyéb bizo ttsági ülésének napirendjét és а kapcsolódó előterjesztéseket, valamin t b) а vezető testület teljesítményének bels ő vagy küls ő értékelésének eredményeit . (14) А felügyeleti felülvizsgálat és értékelés el ősegítése érdekében а Felügyelet legalább évente felügyeleti s tressz-tesztet végez az általa felügyelt hitelintézetekre vonatkozóan . (15) А Felügyelet felülvizsgálja és értékeli а hitelintézet helyreállítási tervét . А felülvizsgálatnak а 114 . § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül ki kell terjednie arra, hogy а helyreállítási tervben foglaltak а) végrehajtása alkalmasa hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosa n veszélyeztet ő állapot esetén а hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel а hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre ; b) alkalmazhatósága а vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhet ő, ha egyidej űleg más hitelintézetek is helyreállítási terveket hajtanak végre . (16) Ha az értékelés alapján а helyreállítási terv hiányos vagy а végrehajtásának akadályai lehetnek , а Felügyelet határozatban kötelezi а hitelintézetet а helyreállítási terv három hónapon belül i átdolgozására.

104

178. § (1) А Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad e1 az általa felügyelt , Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek а) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégze tt stressz-tesztek eredményei vagy а felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján , b) megsértik az е törvény, а prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit, vag y c) а pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelent ő sek. (2) А felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább а következ őket: а) а felügyeleti feladatok végrehajtásának terve , b) а felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása , c) а fokozo tt felügyeletet igényl ő hitelíntézetek azonosítása és azok esetében szüksége s intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint d) helyszíni ellen ő rzések terve . (3) А (2) bekezd ё s c) pontja alkalmazásában а Felügyelet: а) növelheti а helyszíni ellen őrzés számát vagy gyakoriságát, b) helyszíni ellen őrt rendelhet ki, c) elrendeli а kiegészítő vagy rendkívüli adatszolgáltatást , d) 177 . § (11) bekezdésében rögzítettnél gyakrabban felülvizsgálja а működési, stratégiai vagy üzleti tervet , e) elvégzi а várhatóan bekövetkez ő kockázatokat nyomorkövető témavizsgálatokat . 179. § (1) А Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja а hitelintézet által használt, а tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett bels ő módszereket, azok alkalmazásáho z szükséges követelmények teljesülését, а módszerek kidolgozottságát és naprakészségét . (2) А Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van а hitelintézet üzleti tevékenységének változásaira és а belső módszerek új termékekre való alkalmazására . (3) Ha а Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel а hitelintézet bels ő módszerének kockázat megállapítósával kapcsolatban, akko r а) előírja а hitelintézet számára а módszertan korrigálását, vagy b) meghozza а megfelel ő intézkedést а hiányosság következményének enyhítése érdekében, többe k között magasabb szorzótényez ők, többlettőke-követelmény el ő írása vagy egyéb megfelel ő és hatékony eszköz alkalmazása révén . (4) Ha а Felügyelet megállapítja, hogy а hitelintézet által alkalmazo tt belső módszer már nem felel meg а rá vonatkozó követelményeknek, akkor elő írja а hitelintézet számára, hog y а) bizonyítsa, hogy а meg nem felelés hatásai nem jelent ősek, vagy b) készítsen а megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határid ő megjelёl ёsёvel. (5) А (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben а hitelintézet módosítja а tervet, ha а Felügyelet álláspontja szerint а tervben meghatározottak alapján nem valószín űsíthető а vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy а kitűzött határid ő nem megfelelő.

105

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy а hitelintézet nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni а követelményeknek és nem tudja kielégít ően bizonyítani, hogy а meg nem felelés hatásai nem jelent ősek, akkora Felügyele t a) visszavonja а belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt , b) korlátozza az engedélyt azokra а területekre, amelyeknél megfelel а követelményeknek vagy meghatározo tt határidőn belül újra megfelel а követelményeknek. (7) Ha а piaci kockázat esetén а hitelintézet által alkalmazott bels ő modell alkalmazásakor а túllépések száma jelzi, hogy а belső modell nem vagy már nem kell őképpen pontos, akkor а Felügyelet (I) visszavonja а belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vag y b) megfelel ő intézkedést hoz а belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében .

180. § (1) А Felügyelet hasonló vagy azonos felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást alkalmazhat azon hitelintézetek esetében, amelye k a) hasonló kockázati profillal rendelkeznek, ideértve а hasonló üzleti modelleket vagy а hasonl ó földrajzi hely szerinti kitettségeket is, vag y b) hasonló kockázatokat jelentenek а pénzügyi közvetítőrendszer számára . (2) Az (1) bekezdés szerinti hitelintézetek különösen а rendszerszintű kockázat értékelése alapján határozhatóak meg.

181. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során а Felügyelet а felügyeleti felülvizsgálat i és értékelési eljárás eredményeit felhasználva figyelembe veszi a) а hitelintézet üzleti modelljét , b) а 108 . § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat , c) а felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, valamint d) а Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot . 77. Csoportszintű felügyeleti felülvizsgála t

182. § А 173 . § szerint többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is . 78. Az intézkedések és а kivételes intézkedések alkalmazásának közös szabálya i

183. § (1) А Felügyelet а pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivétele s intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén а határozattal egyidej űleg az ОВА-t is értesíti, ha а határozat az ОВА е törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve а határozat meghozatalára а pénzügyi intézménynek az ОВА tevékenységével összefügg ő kötelezettség e megsértése miatt került sor .

(2) А Felügyelet akkor is értesíti az ОВА-t, ha а hitelintézet anyavállalatának felügyeleté t ellátó hatóságtájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az ОВА е törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat .

184.

106

(1) А Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha а pénzügyi intézmény, valamin t а pénzügyi intézménynek nem min ősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezet ő állású személye vagy tulajdonosa megsérti az е törvény, az eredményes , megbízható és független tulajdonlásra vagy а prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint а tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok elő írásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen h a a) döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az el őírásoknak, vagy а működés során ezeket nem tartja be , b) számviteli, nyilvántartási és ellenő rzési rendszere nem felel meg а jogszabályo k rendelkezéseinek, c) határidőben nem tesz eleget а Felügyelettel, а tulajdonosaival, tagjaival, az OBA-va l szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének , d) а könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg а jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyel ő bizottságot, illetve а Felügyeletet а pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekr ő l, hiányosságokról és egyéb – а prudens működését veszélyeztető – proЬérrákról, e) szavatoló tőkéje nem biztosítja а kockázatok fedezetét, vagy nem éri e1 hitelintézet esetében а '79. § (2) bekezdésben foglalt mértéket, f) а kockázatvállalásra, а kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, а kockázatvállalás ellen őrzésére, а kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésér e vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti , g) elmulasztja az igazgatóságnak, а felügyelő bizott ságnak, а közgyűlésnek (küldöttgy űlésnek) vagy az egyszemélyes tulajdonosnak а Felügyelet intézkedéseiről történ ő tájékoztatását, h) fennáll annak veszélye, hogy а hitelintézet nem fogja betartani az azonnal i fizetőképességre, а likviditás minimális szintjére vagy а források és az eszközök lejárat i összhangjának biztosítására vonatkozó el ő írásokat, i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének , j) nem teljesíti Pmt.-ben el őírt köteleze ttségét, k) а hitelintézet nem tesz eleget а 228 . § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének. (2) А Felügyelete törvény, а pénzügyi intézmény, valamint а pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészít ő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens m űködésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok el ő írásainak jelentős megsértés e esetén – а rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi а szüksége s intézkedést, ha а pénzügyi intézmény a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez , b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az е törvényben meghatározo tt engedélyezési feltételeknek, c) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el а 79. § (2) bekezdésben rögzíte tt tő kekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezt e meg, d) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő é s emiatt szavatoló t őkéjét csökkentenie kell az e1 nem számolt céltartalékképzés, illetve értékveszté s összegével, e) а kockázаtváhal аsra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelent ős mértékben megsérti (így például а megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat) , f) nem tud eleget tenni, vagy határid őben – ismétl ődően –nem tesz eleget, а Felügyelettel, а tulajdonosaival, а tagjaival, az ОВА-vаl szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vag y tájékoztatási kötelezettségének,

107

g) akadályozza а Felügyeletet vagy а könyvvizsgálót tevékenységének végzésében , h) az előí rt szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik, i) az élőírásoknak való meg nem felelés miatta vele szemben alkalmazo tt felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti , j) az (1) bekezdésben említe tt előírásokat — а Felügyelet által alkalmazott intézkedést vagy bírságot megállapító határozat joger őre emelkedését követő két éven belül — ismételten megsérti , k) ha а hitelintézet nem tartja be az azonnali fizet őképességre, а likviditás minimáli s szintjére vagy а források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat. (3) А Felügyelete törvény, továbbá а prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint а tevékenységére vonatkozó egyéb el őírásainak súlyos megsértése esetén megteszi а szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket, ha а pénzügyi intézmény , a) szavatoló tőkéje nem éri e1 hitelintézet esetében а 79 . § (2) bekezdésben rögzítet t tőkekövetelmény nyolcvan százalékát , b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló t őkéje nem éri e1 а 79. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát , c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének , vagy nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlege n kívüli tételeit és eszközeit nem megfelel ően értékelte és emiatt az e1 nem számolt célta t аlékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló t őke következtében, ha szavatoló t őkéje nem éri е1 а 79 . § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, d) az azonnali fizetőképesség vagy а források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó el őírások be nem tartásával а hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti , e) а kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelent ős mértékben megsérti, és ezzel а hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) vagy jövedelemtermel ő képességét súlyosan veszélyezteti, f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen , g) működése során nem tud megfelelni az е törvényben meghatározo tt engedélyezési feltételeknek, h) а szükséges számviteli, vezetői információs vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy е rendszerek nem teszik lehetővé а hitelintézet tényleges pénzügyi helyzeténe k megállapítását, i) forrásgyűjtési tevékenysége során а piaci kamat mértékétől jelent ő sen eltér ő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent а hitelintézet, illetve а betétesek számára, j) tilto tt vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni el őny szerzése vagy а mérleg szerinti eredmény, vagy а tőkekövetelmény módosítása céljából , k) könyvvizsgálója elmulasztja а Felügyelet, а pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetv e felügyel ő bizottságának tájékoztatását а pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyo s jogszabálysértésekr ől, hiányosságokról és egyéb — а prudens m űködést veszélyeztető — problémákról, 1) az (1) bekezdésben említe tt előírásokat — а Felügyelet általa (2) bekezdés alapján alkalmazo tt intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat joger őre emelkedését követő öt éven belül — ismételten megsérti, m) az előirások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltaka t nem teljesíti,

108

п) tevékenységi (működési) engedélye а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egye s gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CXХХУ. törvény alapján visszavonásra kerül . (4) А Felügyelet megteszi а szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, h a bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy а hitelintézet az elkövetkez ő tizenkét hónapban ne m fog megfelelni az е törvényben, valamint а prudens múkődésre vonatkozó jogszabályokban foglal t követelményeknek . (5) А Felügyeletnek а (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie а szüksége s intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket, ha a) á hau аdik országbeli hitelintézet fióktelepének eszközfennta rt ási mutatója száz százalé k alá csökken , b) а külföldi hitelintézet, valamint bármely államban m űködő fióktelepe fizetésképtelenn é vált .

(6) А Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha а harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban m űködő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely а fióktelep biztonságos működését érinti . (7) А Felügyeletnek, akkor is meg kell tennie а szükséges intézkedéseket, kivétele s intézkedéseket, ha а 177 . § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján а hitelintézet a) szavatoló tő kéje nem biztosítja а kockázatok fedezetét és megbízható kezelését, vag y b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, bels ő tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az е törvényben , valamint а prudens működésre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek . (8) Ha а hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve а hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, а Felügyelet а vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedé s előtt – а (9) bekezdésben meghatározott kivétellel –el őzetesen egyeztet azon EGT-állam illetéke s felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre а hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed . (9) А kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala el őtt а Felügyelet nеm kötele s egyeztetni а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szüksége s időtartam veszélyezteti а határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben а határozat meghozataláró l а Felügyelet а másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja . 79 . Intézkedések 185 . §

(1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok а pénzügyi intézmény prudens működését jelent ősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – а Felügyelet а következ ő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti а pénzügyi intézményt, hogy tegye meg а szükséges intézkedéseke t аа) е törvény vagy а prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, а feltárt hiányosságok megszüntetésére , ab) pénzügyi helyzetének megő rzésére vagy javítására; b) javaslatot tehet а pénzügyi intézménynek

109

4

ba) az alkalmazottak (vezet ők) szakmai továbbképzésére vagy megfelel ő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezető k) felvételére , bb) üzletszabályzat, illetve bels ő szabályzat meghatározott határid őn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására ; c) el ő írhatja rendkívüli adatszolgáltatási köteleze ttség teljesítését; d) kötelezheti а pénzügyi intézményt rendkívüli intézkedési terv kidolgozására é s végrehajtására; e) figyelmeztetheti apénzügyi intézmény vezet ő állású személyét ; f) határozattal megállapítja а jogsértés tényét, s egyben elrendeli а jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköz ő magatartás további folytatását ; g) kötelezheti а hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére é s kockázatkezelési rendszerére, valamint а belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkoz ó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek meger ő sítésére ; h) kötelezheti а hitelintézetet а jogszabályban meghatározott nyilvánosságrahozatal i követelményen túlmutató nyil уапо sságr аhozatali el ő írások teljesítésére . (2) Az el őírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok а pénzügyi intézmény prudens működését jelent ősen vagy súlyosan veszélyezteti – а Felügyelet а következ ő intézkedéseket alkalmazhatja : а) а pénzügyi intézményhez –egy vagy több – helyszíni ellen ő rt rendelhet ki ; b) kötelezheti а pénzügyi intézményt ba) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározo tt szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására, bb) az alkalmazottak (vezet ők) szakmai továbbképzésére vagy megfelel ő szakmai ismeretekkel rendelkez ő alkalmazo ttak (vezetők) felvételére , bc) аz okozo tt kárért való felel ősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és а felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére , bd) а működési költségek csökkentésére , be) megfelelő nagyságú tartalékok képzésére , bf) az igazgatóság vagy а felügyel ő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességér e hívhatja fele testületek figyelmét , bg) más könyvvizsgáló választására ; c) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti са) az osztalék kifizetését , cb) а vezető tisztségviselők díjainak kifizetését, сс) а pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét vagy, hogy а hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson , cd) а tagok és а vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére а pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását, се) а hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását) , cf) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás i tevékenységek végzését , cg) fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügy i szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését ; d) а teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történ ő meghatározásár a kötelezheti а hitelintézetet, ha а teljesítményjavadalmazás nincs összhangban а pruаепсiáli s követelményekkel .

110

(3) А kirendelt helyszíni ellen őr jogosult а) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására ; b) megfigyelő ként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, аz igazgatóság, bármely más kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint а felügyelőbizottság ülésén, а közgyűlésen (küldö ttgyűlésen); c) konzultálni а pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával. (4) Ha а fióktelep formájában működő hitelintézet eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökken, а Felügyelet kötelezi а külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg а fióktelep az eszközfenntartási mutatóra vonatkozó el őírásoknak. 186. §

(1) А Felügyelet а hitelintézet számára több ettőke-követelményt írhat el ő, ha а) а hitelintézet nem teljesíti а belső tőkemegfelelési eljárásra, а helyreállítási tervre vagy а nagykockázat vállalására vonatkozó követelményeket , b) а hitelintézet t őkekövetelménye nem fedez egyes kockázatokat , c) а már alkalmazott intézkedések el őreláthatóan nem javítanak kell ő mértékben а hitelintézet rendszerein, eljárásain vagy stratégiáin , d) а hitelintézet által alkalmazott módszerre vonatkozó követelmények nem teljesítése ne m megfelelő tőkekövetelményt eredményez , e) а hitelintézet valószínűsíthetően alulbecsli а kockázatait , f) а hitelintézet tájékoztatja а Felügyeletet, hogy а stressz-teszt eredményei jelent ősen meghaladják а korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó t ő kekövetelményüket . (2) А töbЫettő ke-követelmény mértékének meghatározásakor а Felügyelet figyelemb e veszi : а) а hitelintézet bels ő tő kemegfelelés értékelési folyamatának menyiségi és min őségi szempontjait , b) а hitelintézet irányítási és kockázatkezelési rendszerének megfelel őségét, c) а hitelintézetnél végrehajtóst felügyeleti felülvizsgálat eredményét, é s d) а hitelintézet rendszerszintű kockázatát. (3) А hitelintézet számára el őírt töbЫettőke-követelmény nem lehet magasabb, minta 79 . § (2) bekezdés а) pontja szerinti t őkekövetelmény másfélszerese. 187 . §

(1) Ha а Felügyelet rendkívüli intézkedési terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határid őt engedélyezhet . (2) Ha а rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miat t rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkora Felügyelet az (1) bekezdésbe n meghatározott határid ő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti . Ha а közgyűlés (küldöttgy űlés) а tőkeemelésrő l vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhet ő а tő keösszeg befizetésére . 188 . §

А Felügyelet а pénzügyi intézmény részére а rendkívüli intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre а 79 . § (2) bekezdésben, а 101 . és 102. §-okban, valamint аz 575/2013/E0 rendelet 387-403 . cikkében foglalt kötelezettségek

teljesítése alól felmentést adhat . Ezt а felmentést а Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb ha t hónapra meghosszabbíthatja . 80 . Kivételes intézkedések

189. § (1) А 184. § (3) bekezdése szerinti esetekben а Felügyelet а következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja : a) előírhatj a ag y) а hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását , ab) hogy а pénzügyi intézmény а Felügyelet által megállapított határid őn belül é s követelményeknek megfelel ően rendezze t őkeszerkezetét, b) korlátozhatja vagy megtilthat] a а hitelintézet számára ba) а tulajdonosok és а hitelintézet közötti ügyleteket , bb) а betétek és más visszafizetend ő források kifizetését , bc) а kötelezettségek vállalását , c) meghatározhatja а hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét , d) kötelezheti az igazgatóságot а közgyűlés összehívására, továbbá meghatározo tt napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel е testületek figyelmét , e) felügyeleti biztost rendelhet ki а pénzügyi intézményhez, vag y f) visszavonhatja annak а vezető állású személynek а megválasztására vagy а kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felel ősségét az eset kialakulásáért joger ős határozatban megállapította, és kezdeményezheti а pénzügyi intézménynél más vezet ő állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél а vezet ő állás ú személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság , g) kötelezheti а hitelintézetet а 114 . § szerinti helyreállítási terve életbe léptetésére, az abba n foglalt intézkedések alkalmazására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidej űleg а Felügyele t felszólíthatja а szükséges intézkedések megtételére а pénzügyi intézmén y a) részvénykönyvben, szövetkezeti formában m űködő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elér ő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal és b) befolyásoló részesedésse l rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában m űköd ő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit. (3) Ha muadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésbér meghatározot t kivételes intézkedésekkel egyidej űleg а Felügyelet értesíti а harmadik országbeli hitelintézetet é s annak felügyeleti hatóságát . (4) А Felügyelet а (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidej űleg értesíti а pénzügyi intézmény igazgatóságát, felügyel ő bizo ttságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja a z igazgatóságot а 185 . § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére .

(5) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott kivételes intézkedéseket — а b) pont bb) alpontjában foglaltak kivételével — а Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg . Ezt а határid őt а Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappa l meghosszabbíthatja .

112

(6) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott intézkedést а Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti e1 . (7) Nyilvánosan mű ködő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor а Gt.-tő l eltérő en а közgyűlést annak kezd őnapját huszonegy nappal megel őzően kell összehívni. (8) Ha а Felügyelet az (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontjában foglalt kivételes intézkedést alkalmaz, haladéktalanul tájékoztatja azon E ОТ-állam illetékes felügyeleti hatóságait, amelyekbe n az intézkedéssel érintett hitelintézet fióktelepet m űködtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt. 190. §

(1) А hitelintézet igazgatósága а 189 . § (2) bekezdésében meghatározott intézkedésr ől szóló értesítés kézhezvételét követő en haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy а tulajdonosok , szövetkezeti formában m űködő hitelintézet esetén а tagok a) betéteit és а hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják , b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék, é s c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék. (2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, а tulajdonosok, szövetkezet i formában működő hitelintézet esetén а tagok а hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek . (3) А tulajdonosok csak akkor mentesülnek а 189 . § (2) bekezdésben szabályozot t felszólításhoz fűző dő jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését mára felszólítás kézhezvétele el ő tt legalább hatvan nappala Felügyeletnek írásban bejelentették . (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátozásokat а hitelintézet igazgatósága addig tartj a érvényben, amíg а tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vag y а hitelintézet felszámolását а bíróság e1 nem rendeli . 191 . §

(1) Ha а pénzügyi intézmény nem tesz eleget а 189 . § (1) bekezdés d) pontja szerint i felügyeleti intézkedésnek, а Felügyelet а cégbíróságnál kezdeményezheti apénzügyi intézmén y közgyűlésének összehívását . (2) А Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz а közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira . (3) А közgyű lés összehívásáról а cégbíróság nyolc napon belül határoz . 192 . §

А Felügyelet а hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazatijogá t meghatározott id őre, de legfeljebb egy évre а 189 . § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellet t felfüggesztheti, ha а tag tevékenysége, illetve а pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása а rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti а pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben а határozatképesség megállapításánál а korlátozással érintett szavazatoka t figyelmen kívül hagyja . 193 . §

113



А Felügyelet а 185. §-ban, valamint а 189-192 . §-ban meghatározott intézkedéseket vag y kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten i s alkalmazhatja. „A” változat a 194. §-ra 194 . §

(1) А Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, h a a) а pénzügyi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll а veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek , b) а hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti а betétesek érdekeit, c) а hitelintézet számvitelében vagy а belső ellenőrzési rendszerében feltá rt híалуо sságok oly mé rtékűek, hogy lehetetlenné válta valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamin t d) а hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri e1 а 79. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és а hitelintézet igazgatósága а Felügyelet kivételes intézkedése ellenére а közgyűlést nem hívja össze . (2) А Felügyelet а hitelintézethez felügyeleti biztost rendel ki, h a a) а hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri e1 а 79 . § (2) bekezdésében rögzítet t tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és а tag vagy а ha~~adik országbeli hitelintézet nem képes, vagy nem hajlandóa hitelintézet saját t őkéjét, illetve szavatoló tőkéjét а jogszabályban és а Felügyelet határozatában el őírt szintre felemelni, vag y b) а hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja а Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt el ő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását, vag y c) а szövetkezeti hitelintézet vezet ő tisztségviselőjének megbízatása а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és az egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CXXXV. törvény 15 . § (4) bekezdés a) pontja alapján а Takarékbank Zrt . által felfüggesztésre kerül ; illetve amennyiben а szövetkezeti hitelintézet tevékenységi engedélyét а Felügyelet а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáró l szóló 2013 . évi CXXXV . törvény 19 . § (3) vagy (6) bekezdése alapján visszavonja . „ В” változata 194 . §-ra 194 . §

(1) А Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, h a a) а pénzügyi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll а veszélye, hogy nem tu d eleget tenni kötelezettségeinek , b) а hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti а betétesek érdekeit, c) а hitelintézet számvitelében vagy а belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné válta valódi pénzügyi helyzetének é rtékelése, valamint d) а hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri e1 а 79. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és а hitelintézet igazgatósága а Felügyelet kivétele s intézkedése ellenére а közgyűlést nem hívja össze . (2) А Felügyelet а hitelintézethez felügyeleti biztost rendel ki, ha a) а hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri e1 а 79. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és а tag vagy а harmadik országbeli hitelintézet nem képes, vagy nem hajlandóa hitelintézet saját t őkéjét, illetve szavatoló tőkéjét а jogszabályban és а Felügyelet határozatában el őírt szintre felemelni, vag y

114

b) а hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja а Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt el ő , amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását, vag y c) а hitelintézet tevékenységi engedélyét а Felügyelet а Szhity. alapján visszavonja. 195. § ől (1) А felügyeleti biztos kirendelésér rendelkez ő határozat kézhezvételéig hozot t döntésekért а hitelintézet igazgatósági tagjának а gazdasági társaságokra, illetve а szövetkezetekr e vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad . (2) Ha nincs lehet őség а hitelintézet ügyeinek átvételére, а felügyeleti biztos közjegyző vagy rendő rség közrem űködését veheti igénybe. 196. § (1) А felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja а gazdasági társaságokra, а szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzítet t feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja . А kirendelés tart amára а felügyeleti bizto s gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait é s kötelezettségeit . (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy а felügyelő bizottság tagja а felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet а felügyeleti biztost kirendel ő határozat és а Felügyelet általa hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, е jogorvoslati eljárásban а hitelintézetet képviselheti vagy а képviselet ellátására megbízást adhat . 197. § (1) Ha а Felügyelet а 185 . § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, а 48. § (5) bekezdése és az 55 . § (2) bekezdése szerinti intézkedését а Tvt . alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, а fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében а javára benyújtott fizetési megbízásnak а fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani . А Felügyelet eze n döntésérő l haladёktalanul é rtesíti а fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét. (2) А Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozat tekintetében érintett, а fizetés i rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvev ő értesítése melle tt haladéktalanul értesíti а fizetés i rendszer rendszerüzemeltetőjét is . (3) А Tvt. 3 . § (1) bekezdés a) pontjában meghatározo tt időponttól kezd ődően а közvetlenül csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése az (1) bekezdé s szerinti döntés rendszerüzemeltető vel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan . 198. § (1) А 142 . § szerinti bejelentésről, és а 184 . § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességér ől а Felügyelet haladéktalanul értesíti az OBA-t, illetve amennyiben а kivételes intézkedés szövetkezeti hitelintézettel szemben került alkalmazásra, а kötelező intézményvédelm i szervezetet is .

115

(2) Amennyiben а Felügyelet 174-178 . §, illetve а 180-193 . § szerinti valamely intézkedés e szövetkezeti hitelintézettel szemben került alkalmazásra, а Felügyelet err ől haladéktalanul értesíti а kötelező intézményvédelmi szervezetet is . (3) Amennyiben а Felügyelet 174-193 . § szerinti intézkedése olyan szövetkezet i hitelintézetet érint, amellyel szemben а kötelező intézményvédelmi szervezet а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi СХХХУ . törvény alapján már rendelt el intézkedést, és az ebben foglaltak még hatályban vannak, а Felügyelet határozatában геndelkezik а kötelező intézményvédelmi szervezet által elrendel t intézkedés hatályának fenntartás, módosítása vagy megszüntetése iránt .

81. Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete 199. § (1) А másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarország i fióktelepe esetében а székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának megbízásábó l а felügyeletet а Felügyelet is elláthatja . Az ellenő rzést а másik EGT-államban engedéllye l rendelkez ő pénzügyi intézmény fióktelepe esetében а magyarországi hatályos jogszabályo k figyelembe vételével szükséges lefolytatni . (2) А másik EGT-államban engedéllyel rendelkez ő pénzügyi intézmény magyarország i fióktelepe felügyeletének ellátása során а Felügyelet ellenőrzést végezhet, а felügyelet ellátásához szükséges információkat kérhet а fiókteleptől vagy а fióktelep székhelye szerinti illetéke s felügyeleti hatóságtól . Az ellenőrzés lefolytatása el őtt а Felügyelet konzultációt folytat а székhel y szerinti felügyeleti hatósággal, valamint az ellen őrzés lefolytatását követően tájékoztatja а székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot az ellenőrzés olyan megállapításairól, amely а vizsgált intézmény kockázatkezelése szempontjából vagy Magyarország pénzügyi rendszeréne k stabilitása szempontjából meghatározó . (3) На а másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő pénzügyi intézmény fióktelepe vagy а pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti vag y bizonyíthatóan fennáll annak а veszélye, hogy megsérti а Magyarországon hatályos előírásokat vagy а Felügyelet hiányosságot észlel а fióktelep vagy а pénzügyi intézmény m űködésében, akkor arról а Felügyelet tájékoztatja а székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot . (4) Ha а székhely szerinti illetékes felügyeleti hatósága (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követ ően nem teszi meg а szükséges intézkedéseket а (3) bekezdésben észlelt szabálysértés megszüntetés e érdekében, akkora Felügyelet az EBH-hoz fordulhat . (5) А Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy а szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti а pénzügyi közvetít őrendszer stabilitását vagy az ügyfelek érdekeit . А Felügyelet tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyelet i hatóságát az általa hozott intézkedésr ől vagy kivételes intézkedésről, valamint annak indokáról . (6) А (5) bekezdés alapján hózott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket meg kell szüntetni , ha

a) а székhely szerinti EGT-állam olyan reorganizációs intézkedést fogad e1, amely kezeli az (l ) bekezdés szerinti szabálysértést , b) а jogsértés megszűnik, és nem indokolt az intézkedés vagy kivételes intézkedés további fenntartása.

116

(7) Ha Magyarországon székhellyel rendelkez ő pénzügyi intézmény fióktelepe vagy а pénzügyi intézmény а másik EGT-államban végzett határon átnyúló szolgáltatása révén megsérti vag y bizonyíthatóan fennáll annak а veszélye, hogy megsérti а másik EGT-államban hatályos el ő írásait , és erről а Felügyeletet tájékoztatják, akkor а Felügyeletnek meg kell tennie а szüksége s intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket а szabályellenes helyzet mс gszüntetésére . (8) А (7) bekezdés alapján hozott intézkedések vagy kivételes intézkedések szükségességét а Felügyelet indokolja és azokról tájékoztatja аг érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát . 82. А Felügyelet adatkezelés e 200 . §

(1) А Felügyelet а pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátás a céljából szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az е törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is . (2) А Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi а pénzügyi intézmény következ ő adatait : а) név, székhely , b) tevékenységi kör , c) az alapítás pontos időpontja, d) a jegyzett tőke, induló tőke, e) befolyásoló részesedéssel rendelkez ő tulajdonos , f) а vezető állású személy neve , g) а pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja, h) а magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezet ő állású személyének neve, i) а hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítéséne k időpontja és helye, j) az i) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve, é s k) az a)j) pontban felsorolt adatokban történt változások. (3) А Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi : а) az összevont alapú vagy а kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy adatait, b) az összevont alapú vagy а kiegészít ő felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoro s kapcsolatban álló személy adatait, és c) а hitelintézet anyavállalatának – ha az vegyes tevékenység ű holding társaság, vagy vegye s pénzügyi holding társaság –azon adatait, amelyek а hitelintézet felügyelete érdekében szükségesek . 201 . §

А Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi а külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek а következő adatait: а) а képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, а tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok ; b) а bankképviselet alapításának, engedélyének id őpontja; c) а bankképviselet székhelye; d) а bankképviselet vezetőjének neve ; e) а bankképviselet megnyitásának id őpontja; f) az a)–d) pontban felsorolt adatokban történt változások .

117

202. §

(1) А Felügyelet ellen őrzési tevékenységének ellátása és а fogyasztók érdekeinek védelm e céljából nyilvántartást vezet а közvetítőkről és а közvetítői alvállalkozókról . А Felügyelet а nyilvántartásban а közvetítők és а közvetít ő i alvállalkozók következ ő adatait kezeli : а) а neve, székhelye , b) а tevékenység végzésének helye , c) а tevékenység engedélyezésének, bejelentéshez kötött tevékenység esetén а bejelentés időpontja, d) az az adat, hogy а nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő , függő ügynök, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz vagy közvetít ői alvállalkozó , е) а közvetít őt megbízó pénzügyi intézmény neve , f) а szolgáltatási tevékenysége megkezdésének id őpontja, g) а közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő neve, h) а független közvetítő nél vezet ő állású személynek ha) а tisztsége , hb) а 2 . mellékletben meghatározott azonosító adatai közül а vezető állású személy neve, születési helye, ideje és anyja neve . (2) А Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentésé t követően haladéktalanul átvezeti а nyilvántartáson. (3) Az (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti adatot, továbbá а vezető állású személy (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adátait а Felügyelet а honlapján bárki számára elérhet ően, napra készen közzéteszi .

203. §

(1) А Felügyelet а pénzügyi közvetít ő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátás a céljából banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag а 161 . § (2) és (3) bekezdésben megjelölt szerveknek – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szüksége s mértékben -, valamint nemzetközi együ ttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat . (2) А külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt а Felügyelet nem közölheti harmadik féllel . Az ilyen adatot kizárólag а külföldi felügyeleti hatósággal kötött együ ttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és a z érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja . Nem jelenti а banktitok és üzleti titok sérelmét az MNB tv . szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében а csoportvizsgálati jelentésnek а pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 204. §

(1) А Felügyelet а pénzügyi közvetít ő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátás a céljából а 200-202 . §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapjá n nyilvántartja : а) а pénzügyi intézményeket, bankképviseleteket, járulékos vállalkozásokat, а közvetítő ket, b) а kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat , c) а pénzügyi intézmény, а független közvetítő tulajdonosait, d) а pénzügyi intézmény, а független közvetítő vezető állású személyeit, е) а könyvvizsgálókat, é s f) а kérelmez őket. (2) А nyilvántartás а 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl а következőket tartalmazza:

118

a) а befolyásoló részesedéssel összefüggésben а befolyásoló részesedés arányát, valamint а befolyásoló részesedés gyakorlását biztosító szerz ődést, b) а 200 . § (3) bekezdés a)—b) pontja szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben а szoro s kapcsolat mértékét, valamint а szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerz ődést, c) а vezető állású személy tisztségét, а betöltött munkakört, а megbízás tárgyát, а jogviszony jellegét, а szakmai önéletrajzot, továbbá а Felügyelet által alkalmazott, а nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket , d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá а kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait , e) а hitelintézet bels ő szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy hitelminősítési szabályzatot, а fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, а bels ő hitelszabályzatot, а pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkoz ó határozatot, g) а hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és а felügyel ő bizottsági üléséről készült jegyző könyveket,

h) а panasz vagy közérdekű bejelentés esetén а panasztevő által megjelölt személyes adatokat és а panaszra okot adó eseményt és az érintett pénzügyi, kiegészít ő pénzügyi. szolgáltatást nyújtót , i) а szavatoló tő ke és а t őkemegfelelés kiszámításának dokumentálását , j) а nagykockázat, bels ő hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzé s ellen őrzéséhez szükséges adatokat , k) а fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az a) j) ponton túl az eszközfenntartás i mutató ellenőrzéséhez szükséges adatokat, valamin t 1) а 288. § (15) bekezdésében meghatározo tt fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét . (3) А (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan а 2. mellékletben felsoroltakon kívül а Felügyelet а pénzügyi intézmény ügyfelének következ ő személyes adatait kezelheti : a) az ügyfél hiteladatai , b) az ügyfél egyéb kockázati adatai , c) az ügyfél betétadatai, d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatai . (4) А Felügyelet engedélye egyúttal а nyilvántartásba vételt is igazolja. 83 . Tájékoztatá s 205. § (1) А Felügyelet az általa kiado tt engedélyekrő l, azok módosításáról vagy visszavonásáról szól ó határozatát (ideértve az alapszabály módosításához adott engedélyét is) haladéktalanul megküldi а cégbíróságnak .

(2) А Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító joger ős határozatát megküldi а cégbíróságnak. 206 . §

А tulajdonosi jogok . gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozato t .a cégbíróság а Felügyélet értesítése alapján nyolc napon belüla cégjegyzékbe bejegyzi . 207. §

119

А 21. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét а Felügyelet félévent e 110111apj án közzéteszi . 84. А felügyeleti díj 208. § (1) А pénzügyi intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, а kiegészít ő pénzügyi szolgáltatást nyújtó –pénzügyi intézménynek nem min ősülő – vállalkozás, а függetlenközvetítő és а bankképviselet а Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet . (2) А felügyeleti díja (3) és (4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(8) bekezdé s szerint számított változó díj összege . (3) Az alapdíj az alapdíjegység és а (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata . Az alapdíjegység ötvenezer forint . (4)

А szorzószá m

a) bank és szakosított hitelintézet esetén : negyven, b) szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás esetén : négy , c) а másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő pénzügyi intézmény magyarországi fióktelep e esetén: négy, d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó –pénzügyi intézménynek nem min ő sül ő – vállalkozás , bankképviselet és а független közvetítő esetén: egy. (5) А hitelintézet által fizetend ő változó díj éves mérték e a) а 79. § (2) bekezdés a) pontja szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, é s b) а Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkénte s kölcsönös biztosító pénztár és а magánnyugdíjpénztár részére történ ő portfóliókezelési tevékenysé g – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékéne k összege. (6) А pénzügyi vállalkozás által fizetend ő változó díj éves mértéke а pénzügyi vállalkozás éve s beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke azzal, hogy а kizárólag csoportfinanszírozás t végző pénzügyi vállalkozás esetén а változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint . (7) Ha а másik EGT-államában székhellyel rendelkez ő hitelintézet magyarországi fióktelepe álta l végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mérték e a) а hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0, 1 ezrelékének, é s b) а Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkénte s kölcsönös biztosító pénztár és а magánnyugdíjpénztár részére történ ő portfóliókezelési tevékenysé g – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékéne k összege . (8) Ha а másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő pénzügyi vállalkozás magyarország i fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetend ő változó díj éves mértéke а pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke . X. Fejezet Az Országos Betétbiztosítási Alap

120

85 . Általános szabályok

209. § (1) А hitelintézet – а (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –csatlakozik az ОВА -hoz . (2) Magyarország területén székhellyel rendelkez ő hitelintézet külföldön létesített fióktelepére a z ОВА által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha а fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkez ő hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez . А hitelintézet а befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez tö rténő kötelez ő vagy önkéntes csatlakozásról, valamint а csatlakozás feltételéről а tudomásszerzéssel, illetve а kérelem benyújtásával egyidőben tájékoztatja az ОВА-t. (3) Nem köteles az ОВА-hoz csatlakozni а másik EGT - államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és а Tanács 94/19/0( irányelve álta l előírt betétbiztosítással . А Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az ОВА-ho z harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha а Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és а Tanács 94/19/0( irányelve által el ő írt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással . (4) А betétbiztosítás egyené rt ékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során а Felügyelet figyelembe vesz i a) а biztosított betétek körét , b) а betétbiztosítással érintett ügyfélkört , c) а betétbiztosítás mé rtékét, d) а betétbiztosítás eljárásrendje alapján а betétkifizetés várható időigényét, e) а betétkövetelés érvényesítésének lehet őségét, é s f) az ОВА véleményét. (5) Ha а fióktelep а (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az ОВА -hoz, önként az ОВАhoz csatlakozhat а (7) bekezdésben meghatározott kiegészít ő biztosítás érdekében, ha megfelel az ОВА t аgj aira vonatkozó követelményeknek . (6) Ha а másik EGT-államban székhellyel rendelkez ő hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és а Tanács 94 / 19/EK irányelve által el őírt betétbiztosítással, köteles csatlakozn i az ОВА- hoz а (7) bekezdésben meghatározo tt kiegészít ő biztosítás érdekében. Ha а Felügyele t döntése szerint а harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlamen t és а Tanács 94/19/0( irányelve által előírt biztósítással egyenért ékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az ОВА-hoz а teljes biztosítás érdekében . (7) Ha az ОВА által nyújtott ká rt alanítás legmagasabb összege, mért éke vagy а biztosított betétek köre meghaladja а fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasab b összeget, mértéket vagy а biztosított betétek körét, akkora fióktelep kérésére - ha csatlakozott a z ОВА-hoz – az O БА а meghaladó részre kiegészít ő biztosítást nyújt. А kiegészít ő biztosítás alapjá n történ ő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha а fióktelep székhely országának illetékes hatóság a értesítést küld az ОВА részére а betétek befagyásáról . А kiegészít ő kárt alanítás kifizetésére egyebekben а 217. §előírásait kell alkalmazni . (8) Аz ОВА külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet а betétbiztosítási rendszerek

121

tagjaira és а biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint а betétesek kártalanítás a érdekében. Az együttműködés során а betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egye s rendszerek alapján а betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg . 210. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gy űjtö tt betétre kizárólag az O БА által biztosított mértékig fizethet ő kártalanítás . 211. § (1) Az ОВА feladata a) а betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhely ű hitelintézet külföldö n létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak а nyelvén történő tájékoztatása, amelyben а fióktelepet létrehozták , b) а vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy а tevékenységi engedélyének а Felügyelet által а 33 . § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárá s esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben а szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi СХХХУ . törvény 17/T . § (5) bekezdése alapján kerül sor, а betétes részére а 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, é s c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétr e vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történ ő ellátása. (2) Az ОВА az államtól kapott megbízás alapján ellátja az állam képviseletét az (1) bekezdésbe n meghatározott feladatkörében az egyezségi tárgyaláson, és а felszámolási eljárás során. 86 . Аz ОВА által biztosított betéte k 212. § (1) Az ОВА által nyújtott biztosítás csak а névre szóló betétre terjed ki . (2) Az ОВА által nyújtott biztosítás – а 213 . §-ban meghatározott kivétellel – а betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993 . június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül , valamint b) 1 9 93 . június 30-át követően állami garancia nélkül az ОВА-Ьал tagsággal rendelkez ő hitelintézetnél helyeztek e1 . (3) Az ОВА által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993 . június 30-ig sorozatban értékpapírszer űen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére . (4) Az 1993 . június 30-át megelőzően kötött betétszerz ődések alapján elhelyezett – állam i garanciával (helytállással) biztosított –betétekbe az 1993 . június 30-át követően teljesített új befizetése törvény rendelkezéseinek megfelel ően – az ОВА által –biztosított . 213. § (1) Az ОВА által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) а költségvetési szerv , b) а tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság , c) az önko m iányzat,

122

d) а biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint а magánnyugdíjpénztár , e) а befektetési alap , f) а Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezel ő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és а nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv , g) az elkülönített állami pénzalap , h) а pénzügyi intézmény , i) az MNB , j) а befektetési vállalkozás, а tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató , k) а kötelez ő vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektet ővédelmi alap, illetve а Pénztárak Garancia Alapja, 1) а hitelintézet vezető állású személye, а hitelintézet választo tt könyvvizsgálója, továbbá а hitelintézetben legalább ötszázalékos t п1асiоni hányaddal rendelkez ő személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az 1) pontban meghatározott személy befolyásoló részesedésével m űködő gazdálkodó szervezet által elhelyezett, é s n) а kockázati t őketársaság és а kockázati t őkealap betéteire, valamint а felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire . (2) Az ОВА által nyújtott biztosítás nem terjed ki tovább á а) az olyan betétekre, amelyekre а betétes а szerződés szerint, а szerző déskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idej ű betétekhez képest jelentő sen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap , b) az olyanbetétre, amelyr ől bíróság joger ős ítélettel megállapíto tt a, hogy az abЬan elhelyeze tt összeg pénzmosásból származik, valamint c) az olyan betétre, amelyet nem euгбьап vagy EGT - állam, illetve а Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországának törvényes fizet őeszközében helyeztek el. 87. Az ОВА által fizetett kártalanítá s

214. § (1) Az ОВА а kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésb ől, ameh olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét а Felügyelet а 33 . § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását а bíróság elrendelte, először а tőke, majd а kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig — а (2) bekezdésben foglalt kivétellel — forintban fizeti ki kártalanításként .

(2) А kártalanítás forintösszegét а kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő id őpontjának napját megelőző napon érvényes а jegybanki feladatkörében eljáró MNB álta l közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni . (3) Devizabetét esetén а kártalanítás összegének, valamint az е bekezdés szerinti összeghatárána k а kifizetés időpontjától függetlenül — а kártalanítás 217 . § (1) bekezdésében megállapítása meghatározott kezdő időpontjának napját megelőz ő napon érvényes, а jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik .

(4) А Magyarországon székhellyel rendelkez ő hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyeze tt betétek alapján járó kártalanítást az ОВА а fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki . Ha а fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, el őször а kártalanítási összeghatárnak megfelel ő forintösszeget kell а 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezd ő id őpontot megelőző napon érvényes, а jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamo n megállapítani, majd ugyanezen napi а jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett

123

hivatalos forint/devizaárfolyamon а fióktelep országának hivatalos devizájában а kártalanítás összegét megállapítani . (5) Az ОВА azon betétkövetelés t őkeösszege után, amely olyan hitelintéze tt el szemben áll fenn , amelynek engedélyét а Felügyelet а 33 . § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelyne k felszámolását а bíróság elrendelte, а még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot а kártalanítá s 217. § (1) bekezdésében meghatározo tt kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig а szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg а kártalanításra jogosul t személy részére . (6) Nyereménybetétek esetén – а betét elhelyezésének id őpontjától függetlenül - а betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig а betét névértékének'megfelel ő összegű kártalanításra jogosult. (7) А betétes az (1)–(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-va l szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (8) Közös betét esetén az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt а kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni . А kártalanítási össze g számítása szempontjából –eltér ő szerződési kikötés hiányában – а betét összege а betéteseket azonos arányban illeti meg . (9) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjábó l továbbra is külön betétnek min ő sülnek egyazon betétesnek az egyesülés id őpontja elő tt az összeolvadó, beolvadó vagy átvev ő hitelintézetnél elhelyezett betétei legfeljebb öt évig, а lakás takarékpénztári betétek megsz űnésükig . (10) А betétállomány átruházása esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából а (7) bekezdésnek а beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelel ően alkalmazni . (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja mia tt büntet őeljárás van folyamatban, az eljárás joger ős befejezéséig kártalanítás nem fizethet ő ki . (12) Közösségi betétek esetén az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – а betétek elhelyezésének id őpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek eseté n lakásonként kell számításba venni, épít őközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén а közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni . (13) А betétes elhalálozása esetén – а betétek elhelyezésének id őpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét а hagyatékátadó végzés vagy а bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy а rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – а kettő közül а kés őbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni és az (1)–(3) bekezdés szerinti kártalanítás i összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel . Az örökhagyó betétje utána kártalanítás az (1)–(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetend ő ki, függetlenül az örökösök számától . Ezt а rendelkezést а közös betétekre is alkalmazni kell . (14) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét – elhelyezésének id őpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélykén t elhelyezett betéttől külön betétnek min ősül.

124

(15) А közjegyz ő i, végrehajtói, ügyvédi letéti, ő rzési tevékenységhez kapcsolódóan а hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket а hitelintézet nem а 6 . § (1) bekezdése szerinti letét i szolgáltatás keretében vezet – az (1)–(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezéséne k időpontjától függetlenül а kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek min ősülnek а közjegyz ő nek, végrehajtónak, ügyvédnek а hitelintézetnél lév ő más betéteitől. Е számlára (töb b számla esetén valamennyi számlára külön-külön) а közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvédde l szemben а 213 . § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az ОВА által nyújtott biztosítás . Az ОВА jogosult – а 217 . § szerinti kárt alanítási eljárás során – az ügyvéd i kamarai szabályzatban el őírt letéti nyilvánta rtásnak az ügyvédt ő l (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy а kárt alanítási összeghatár szempontjából külön betétnek min ősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg .

215 . § (1) Az ОВА által biztosított betétek esetében а hitelintézet és а betétes között beszámításnak akkor van helye, ha а betétesnek а hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolato s lejárt tartozása van. А hitelintézet а betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidej űleg köteles а beszámítási igényét az ОВА -val közölni . А hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy а betétest (az adóst) а beszámítási igényér ől tájékozt atta. Ha а beszámításra sor kerül, akkor az ОВА а 214 . § szerinti összegb ő l а hitelintézetet megillet ő és részére átutalt összeg levonása után fennmarad ó összeget fizeti ki а betétes részére . (2) А kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az ОВА tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani . Ha az ОВА tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt а kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani . (3) Fedezetül szolgáló betét esetén az ОВА akkor teljesít kifizetést, ha а kárt alanítási összeg felvételére való jogosultsága felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság joger ő s határozat a alapján kétséget kizáróan megállapítható .

216. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén а kártalanítás kifizetését és a z államot megillet ő követelés érvényesítését az ОВА – megegyezés szerinti térítés ellenében – az állammal írásban kötö tt szerző dés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése a z ОВА-n keresztül tö rténik, а kifizetésre és az államot megillet ő követelésre а (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az állami kezesség beváltása és az ebb ől eredő állami követelés érvényesítése során az álla m nevében az államháztartásért felel ős miniszter jár e1 . Ha az ОВА észleli, hogy а betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államházta rtásért felelős minisztert. (3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyeze tt betétek esetén az államházta rt ásért felelős miniszter а központi költségvetés terhére а kártalanítás 217. § (1) bekezdésben meghatározott kezd ő idő pontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja а kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az ОВА rendelkezésére . Ezt az összeget az ОВА kizárólag а kezesség beváltásbó l szá~iцazó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amеiу kifizetéseket a z államházta rtásé rt felelős miniszter képviselője а hitelintézetnél а helyszínen ellenőrizheti . (4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig а hitelintézettel szemben i követelés а betétesr ő l az államra száll át . А követelés átszállásával az állama korábbi jogosul t

125

helyébe lép . Az állam а követeléseit а hitelintézet tevékenységi engedélyének а 33 . § (1) bekezdé s а) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy а hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni . А hitelintézet а 33 . § (1) bekezdés а) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolás a során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelez őként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetn i köteles. 88. Kifizetés az ОВА-bó1 217 . §

(1) Az ОВА а betétek befagyása vagy а Felügyeletnek а 33 . § (1) bekezdés а) vagy b) pontja vagy а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi СХХХУ . törvény 17/T . § (5) bekezdése alapján hozott határozatána k közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén а bíróság felszámolást elrendel ő végzésének közzététele után – а három időpont közül а legkorábbiban – (а továbbiakban: а kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi а betétesek részére а kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az ОВА kérésére а Felügyelet engedélyezheti а kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal . (2) Az ОВА legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi а betétesek kártalanításának feltételeit és а lebonyolításával kapcsolatos információkat . Az ОВА által közzétett információkat а kártalanítással érintett hitelintézet а honlapján is közzéteszi . (3) А betétet gyűjtő hitelintézet а névre szóló betét esetén köteles а betétes nevén kívül – а 2. mellékletben felsoroltak közül az ОВА előírásai szerint két további azonosító adato t nyilvántartani, а kártalanításra való jogosultság egyértelm ű megállapítása érdekében. (4) А kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, а kártalanítási összeg hitelintézethez а betétes részére történ ő átutalása, fizetési számláról а Posta Elszámoló Központot m űködtető intézményen keresztül történ ő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezé s országának törvényes fizetőeszközében történik . Az ötszáz forintnak megfelel ő összegnél kiseb b összegű kártalanítás nem fizethető ki. 218 . §

А kártalanítással érintett hitelintézet az ОВА kezdeményezése esetén az ОВА által biztosított betétek alapján járó kártalanítás kifizetésével együtt járó feladatok ellátására az ОВА-val megállapodást köt . Е feladatok ellátásáért а hitelintézet а működése során hatályban volt legutols ó üzletszabályzata szerinti, vagy а legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelel ő térítésre jogosult . 89. А kifizetett betétkövetelések átszállás a 219 . §

(1) Ha az ОВА а betéteseknek kártalanítást fizetett ki, а hitelintézettel szembeni követelés – а kifizetett összeg erejéig – а betétesrő l az ОВА-га száll át. А követelés átszállásával az ОВА а korábbi jogosult helyébe léр. Az ОВА а 217 . § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a z átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni . (2) Az ОВА-bó1 а kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén a z érintett hitelintézet az ОВА által kifizetett összeget és а kifizetéshez kapcsolódóan az ОВА-nál

126

felmerült költségeket köteles az ОВА-nak visszafizetni, megfizetni . Е kötelezettség akkor is fennáll , ha а hitelintézet ОВА -ban való tagsága megszűnt. (3) Hitelintézet а 33 . § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonás a alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az ОВА azon betétek tekintetében i s jogosult hitelezőként fellépni, amelyekb ől ered ő jogok még nem szálltak át az ОВА-га, de amelyekért а 214 . § szerint fizetni tartozik, ideértve а kifizetés kapcsán felmerül ő költségeket is .

(4) А (2) bekezdés alkalmazásában а kifizetéshez kapcsolódóan az ОВА-nál felmerülő költség а kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, а nyomdaköltség, а kommunikációs költség, а számítástechnikai költség és a jogi költség . (5) Az OБА csak azzal а szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgy ú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézette l szemben érvényesíthet követelést, amelynél а betétet elhelyezték . 90 . Az ОВА jogállás a 220. § (1) Az ОВАjogi személy. (2) Az ОВА székhelye : Budapest . (3) Az ОВА saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, se m illeték fizetésére nem kötelezhet ő. (4) Az ОВА pénzeszközei nem vonhatók e1, és а 211 . §-ban meghatározottól eltér ő célra nem használhatók fel. (5) Az ОВА saját tőkéje nem osztható fel . 221. § Az OВА pénzügyi - számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi . 222. § (1) Az ОВА könyvvizsgálót bíz meg . (2) Az ОВА könyvvizsgálóját apénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közü l választja az igazgatótanács .

(3) А könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és а megbízatás lejártát követő harmadik ёу után lehet újabb megbízási szerz ődést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval . А könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezet ő tisztségvisel ő , munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat e1 könyvvizsgálói feladatokat az ОВА-nál és а megbízatás lejártát követ ő harmadik ёу után láthatja e1 újra а könyvvizsgáló i feladatokat . (4) А könyvvizsgáló feladata az ОВА könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójána k felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az ОВА gazdálkodásával, а vagyonkezeléssel é s felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi el ő terjesztések hitelességér ől .

127

91. Az ОВА szervezet e 223 . §

(1) Az ОВА irányító szerve az igazgatótanács . (2) Az ОВА igazgatótanácsának tagjai : a) а pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy; b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az МNВ tv. 4. § (7) bekezdésében, а másik az MNB tv . 4 . § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyel ő alelnök vagy е feladatot ellátó vezető , c) а hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy , d) а Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelöl t személy, tovább á e) az ОВА ügyvezetője. (3) Az igazgatótanácsi tag – az igazgatótanács jóváhagyásával – írásban állandó helyettes t nevezhet ki, aki а tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein . (4) Аz igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van . Az igazgatótanácsa határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenl őség esetén az elnök szavazata dönt . (5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ . Nem választhat ó elnökké és alelnökké az ügyvezető. 92. Az ОВА igazgatótanácsának feladat a 224. §

(1) Az igazgatótanác s a) irányítja és ellenő rzi az ОВА gazdálkodási és egyéb tevékenységét , b) elfogadja az ОВА szabályzatait, c) meghatározza az ОВА ügyvezet őjének és megbízo ttainak feladatait, valamint megállapítj a díjazásukat, d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételér ől, e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, id őpontját, f) meghatározza а hitelintézetek számára azoknak а különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vag y más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy а hitelintézetekné l elhelyezett betétek biztosítva vannak , g) dönt az ОВА feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekr ől, h) meghatározza az ОВА által е törvényértelmében teljesítendő kifizetések rendjét, i) dönt az ОВА költségvetéséről, ezen belül а működési költségeir ől, j) évente egyszer, legkés őbb а gazdasági év befejezését követő év május 30 . napjáig elfogadja a z ОВА éves beszámolóját és а könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az ОВА vagyoni helyzetét és az ezekrő l szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvev ő széknek, valamint megküldi а hitelintézeteknek, k) évente egyszer kialakítja az ОВА díjpolitikáját az е törvényben foglalt kereteken belül, és az t ismerteti а hitelintézetekkel ; а díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetés i kötelezettségét , 1) dönt а kizárásokról , m) határoz а 234. § (6)-(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetés i kötelezettség előírásairól,

128

n) javaslatot tesz а Felügyeletnek а hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeine k ellenő rzésére , o) ellátja az е törvényben meghatározott egyéb feladatokat . (2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti а Felügyelet szolgáltatásait . 225. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető t, valamint gyakorolja felette а munkáltatói jogokat . Az igazgatótanács е jogkörét — а kinevezés és felmentés kivételével — a z igazgatótanács elnökére átruházhatja . (2) Az igazgatótanács ellenőrzi az ОВА ügyvezet őjének tevékenységét . 93. Az ОВА ügyvezetője és munkaszervezete 226 . § (1) Az ОВА önálló munkaszervezettel rendelkezik . (2) Az ОВА tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető látja e1 . Az ügyvezet ő gyakorolj a az ОВА alkalmazottai felett а munkáltatói jogokat. (3) Az ügyvezető — az igazgatótanács egyetértésével —egyes feladatok ellátására munkaviszonyo n kívüli megbízást adhat ki vagy együ ttműködési megállapodásokat köthet . (4) Az ОВА vezetője és alkalmazottai tekintetében а munka törvénykönyvér ől szóló 2012 . évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni . 227. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva а megbízásokat az е törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelel ő alkalmazásával adja ki. 94 . Az ОВА információellátás a 228. § (1) Az ОВА а hitelintézettől csak а tevékenysége ellátásához szükséges, а Felügyeletnek és а jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére nem álló adatokat kérhet . (2) Az ОВА kérésére (I) а hitelintézet az е törvényben foglaltaknak megfelel ően az ОВА által meghatározo tt adatok, és b) а Felügyelet és a jegybanki feladatkörében eljáró MNB а rendelkezésére álló adatok vonatkozásában infoi m ációt ad . (3) Az ОВА-hoz csatlakozo tt fióktelep vezető állású személye az ОВА -nak haladéktalanul írásban — bejelenti, ha а külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban m űködő fióktelep e fizetésképtelenné vált . (4) Az ОВА а (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekébe n használhatja fel . (5) А tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését — ideértve a z adatoknak az ОВА kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állásán és а betétek

129

személyenként történő összevonását – а Felügyelet а helyszínen ellenőrzi. Az OБА ellenőrzésse l kapcsolatos javaslatát а Felügyelet figyelembe veszi az éves e11en ő rzési tervének kialakításakor .

(6) А hitelintézet köteles а betétekre és а betétesekre vonatkozó – а 2. melléklet szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azoka kártalanítás végrehajtása céljából a z ОВА kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek . Közösségi betéteknél а hitelintézet а betétes adatain túlmenően abban az esetben köteles а társasházak és lakásszövetkezetek esetén а lakások számát, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén а közösséget alkot ó személyek számát nyilvántartani, ha а betét összege meghaladja а 214. § (1)–(3) bekezdésében foglalt összeghatárt . (7) Az ОВА а tagintézetek által megküldött adatállományok alapján rendszeresen teszteli kifizet ő rendszerének működését . (8) Kártalanítás esetén а hitelintézet az ОВА erre vonatkozó igényének közlését követ ő háro m munkanapon belül az ОВА rendelkezésére bocsátja а betétnyilvántartásainak az ОВА kifizető rendszere által történő feldolgozásához szükséges átalakító programot, valamint biztosítja а betétállományára vonatkozó adatoknak az ОВА kifizető rendszere által történő feldolgozhatóságát.

229. § (1) Az ОВА-va1 munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízás i jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja а feladata ellátásával kapcsolatba n tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt , amelyet törvény el őírásai szerint az ОВА nem köteles más hatóságok, illetve а nyilvánossá g számára hozzáférhetővé tenni, az adat j e11ege szerinti titokként köteles megőrizni .

(2) А Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen а 209. § (8 ) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefügg ően keletkeze tt , а külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság – általa üzleti titokként kezel t adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az ОВА által ellátott közfeladatokkal kapcsolato s adatok nyilvánosságát . 230. § Kártérítési igény az ОВА-val szemben а jogellenesen okozott kár miatt csak akko r érvényesíthet ő, ha megállapítható, hogy az ОВА eljárása vagy mulasztása törvénysért ő volt, és а bekövetkezett kárt ez idézte el ő. 95 . Az ОВА számlavezetése és pénzkezelés e

231. § (1) Az ОВА pénzforgalmi számláján jóváírandók az ОВА összes pénzbevételei, beleértve а működésből származó bevételeket is, ugyanakkor а pénzforgalmi számlát meg kell terhelni а működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, valamint а biztosítási jellegű tevékenységb ől ered ő kifizetésekkel . (2) Az ОВА pénzeszközeit – а házipénztára, а pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot , valamint а kifizetés lebonyolítására vagy más, az ОВА működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kel l tartani. (3) Az ОВА esetleges nyereségét kizárólag а saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

130

96. Az ОВА forrásai 232. § (1) Az ОВА forrásai: а) а csatlakozási díj , b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés , c) az ОВА által felvett kölcsön , d) egyéb bevétel, valamin t e) az ОВА által kibocsátott kötvény . (2) Az ОВА – а 211 . § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében – kölcsönt vehe t fel: а) az MNB-től, illetve b) hitelintézettől. (3) Az ОВА а 211 . § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsátha t kl. (4) Az állam készfizető kezesként felel az ОВА azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek а 211 . § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneib ől és kötvénykibocsátásából erednek . Az ОВА kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizet ő kezességvállaláson túl а hitelező további biztosíték előírására nem köteles . Az állami kezességvállalásért az ОВА -nak kezességvállalási díja t nem kell fizetnie . 97. Csatlakozási díj 233. § -hoz csatlakozó hitelintézet – az engedély kézhezvételét követ ő harminc napon belül - а Az ОВА jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyez ő összeget köteles az ОВА -ba egyszeri csatlakozási díjként befizetni. 98. Éves díjfizetési kötelesség 234. § (1) Az ОВА tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelemb e vegye а hitelintézetnél а tárgyévet megel őző december 31-6n fennálló – az ОВА általa 212 . § és а 213 . § szerint biztosított -betétek teljes összegét, а hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban , intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, és az ОВА szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni а kiegészítő biztosítással érinte tt betétrész összegét, és а fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást . Аz ОВА az éves díj megállapítása sorá n figyelembe veheti а más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet általa hitelintézetre, és annak köteleze tt ségeire meghatározott minősítéseket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség ne m lehet magasabb, minta tagintézetnél а tárgyévet megel őző december 31-én meglév ő , аz ОВА álta l biztosított betétek és – а hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségér ő l szóló jogszabályok szerint - az ОВА által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatároláso k között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának két ezreléke .

131

(3) Az éves befizetés összegét а hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkés őbb а tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az ОВА pénzforgalmi számlájára. (4) А hitelintézet által fizetend ő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket а hitelintézet továbbít az ОВА-nak az ОВА szabályzatában meghatározot t готmаъan és időpontban. (5) А hitelintézet általa hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetend ő díjat az általános szabályoknak megfelelően а tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éve s díj háromszázhatvanötödének és az ОВА által biztosított napok számának szorzata határozza meg . (6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely а szabályzat szerint indokolja az emelést, az ОВА növelheti а hitelintézet általa tárgyév során fizetend ő díjat. Az emelés előtt az ОВА a) véleményt kér а jegybanki feladatkörében MNB-t ől és а Felügyelett ől és b) módot ad а hitelintézetnek észrevételei megtételére . (7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl а hitelintézetnél а tárgyévet megel őző . év december 3.1-61 fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét . (8) Az ОВА az általa а 232 . § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése és e ) pontja alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében а hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapíto tt rendkívüli fizetési köteleze tt séget írhat elő , amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell а kölcsöntörlesztési feltételekhez . А rendkívüli fizetés i kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem а (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét . (9) Ha а kölcsön igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az ОВА bevételre tesz szert, azt els ő sórban а fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követ ően pedig а hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani . (10) А hitelintézet а végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében а végelszámolás vag y felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az е §-ban meghatározottak szerin t köteles időarányos éves díjat fizetni . А díj vetítési alap]a а hitelintézet általa felszámolás vag y végelszámolás elrendelését megelő z ően teljesített legutolsó díjfizetésének alapjául szolgál ó betétállomány. 99. А díjfizetés elszámolás a 235. §

А hitelintézet az ОВА-ba befizetett összeget – ideértve а csatlakozási díjat is –egyé b ráfordításként számolj а e1. 100. Csatlakozás az ОВА-hoz 236. §

(1) А hitelintézet а 20. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásáva l egyidejűleg köteles а csatlakozásról szóló nyilatkozatot az ОВА-nak megküldeni, és anna k másolatát csatolnia tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha а fióktelep formában működő hitelintézet а 209 . § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az ОВА-hoz. (2) А csatlakozási nyilatkozatot az ОВА által közzétett formában kell megtenni.

132

101. Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az ОВА-va1 fennálló tagsági viszon y megszüntetés e 237. § (1) Ha а hitelintézet а) а 233-234 . §- Ь an meghatározo tt fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti , b) üzletszabályzatában vagy а betétokiratokon az ОВА-ban való tagságát megtéveszt ő módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az ОВА által biztosított betétekke l kapcsolatos lényeges kérdésekr ől, c) а betétbiztosítással összefüggő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat megsérti , d) nyilvántartása nem teszi lehet ővé а betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelm ű megállapítását, vag y e) а betétbiztosítással összefüggő szabályokat megsérti , az ОВА felszólítja а hitelintézetet а jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidej űleg tájékoztatja а Felügyeletet . (2) Ha а hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsért ő magatartást nem szünte tte meg, az ОВА а felszólítást követ ő harminc nap elteltével kezdeményezheti а Felügyeletnél а hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedé s bejelentése után, ha ez alatt az idő alatta hitelintézet továbbra sem szünte tte meg а jogsértő magatartást, а Felügyelet egyetértésével kizárja а hitelintézetet tagjai sorából . (3) Kizárás kezdeményezése esetén а hitelintézet tagsága az ОВА-ban az előzetes felszólításban megjelölt határidő t követően megszűnik, kivéve, ha а hitelintézet meghozta az el őírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket . 238. § Ъал fennálló tagsága megszűnik, ha а Felügyelet határozata alapján а А hitelintézet ОВАhitelintézet nem gyűjthet betétet. 239. § (1) А hitelintézet kizárása vagy а tagsági jogviszony megszüntetése — а (4) bekezdésben foglalt kivétellel — nem érinti а tagság fennállása alatta hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkoz ó ъ ~ ztOSítást . (2) Ha а hitelintézetet az ОВА-ból kizárták vagy tagsági jogviszonya megsz űnt, vagy azt megszüntették, а korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza . А kizárás vagy а tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti а kizárt hitelintézetnek azt а kötelezettségét, hogy а biztosítás alá es ő betétek utána 234 . §-nak megfelel ő en éves díjat fizessen . (3) А hitelintézet а jegyzett t őkéjének felemelése, vagy csökkentése esetén nem köteles az emelé s összege után csatlakozási díjat fizetni vagy а már megfizetett csatlakozási díj arányos részét ne m igényelheti vissza . (4) Az ОВА — а hitelintézet tagsági viszonyának megsz űnését követő en — nem fizet kártalanítás t azokra а betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed . 240. §

133

Az OБА а 237. §-ban foglalt kizárás esetén – huszonnégy órán belül – írásban tájékoztatja а kizárás tényér ő l és okáról а Felügyeletet. Az ОВА erről negyvennyolc órán belül legalább ké t országos napilapban felhívást tesz közzé . XI. Fejezet Önkéntes betét- és intézménybiztosítás 102. Általános rendelkezése k 241. § (1) А hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban : önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy . (2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók e1, és а létesítő okiratban meghatározottól eltér ő célra nem használhatók fel . Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthet ő. (3) Az önkéntes alap – а házipénztárt , а pénzforgalmi számlán ta rtott likviditási tart alékot , valamint а kifizetések lebonyolítására vagy más, az önkéntes alap m űködéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve –pénzeszközeit állampapírban kell ta rtani. (4) А hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolja el . 103. Az önkéntes alap megalakítása 242. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgy űlést kell ta rt ani, amelynek feladata а tagok névjegyzékének megállapítása, а létesítő okirat megalkotása, az е törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint а tisztségvisel ők megválasztása. (2) Az alakuló közgy ű lés határozatait egyszer ű szótöbbséggel hozza. А határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni . (3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan id őre lehet alapítani. 243. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet а közgyűlés által választo tt elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít . (2) Az alakuló közgy űlés által elfogadott létesít ő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni . 244. § (1) Az önkéntes alap alapítását а létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belü l engedélyezés végett a) az alakuló közgy űlésről felvett hitelesített jegyz őkönyvet , b) а létesítő okiratot, valamint c) а tagok névjegyzéké t megküldi а Felügyeletnek. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha а Felügyelet а kérelem kézhezvételét követ ő harminc napon belül azt nem utasítja el .

134

(3) А Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja e1, ha а benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt el őírásoknak. (4) Az engedély megadását — illetve а (2) bekezdésben meghatározott esetben а határid ő lejártát — követ ő harminc napon . belül az önkéntes alap megalapítását — az (1) bekezdésben meghatározot t iratok benyújtásával —nyilvánta rtásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes törvényszéknek (a továbbiakban : bíróság) . (5) А nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személ y nyújtja be. А bíróság а nyilvántartásba vételr ő l nemperes eljárásban, soron kívül határoz . А bíróság а nyilvántartásba vételről szóló határozatát а Felügyeletnek is kézbesíti . (6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az е törvényben előírt feltételeknek eleget tettek . (7) Az önkéntes alap а bíróság nyilvánta rt ásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre . (8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben а civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefügg ő eljárási szabályokról szóló törvény egyesületekr e vonatkozó rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni . 104. А létesítő okirat 245. § ködésének rendjét а létesítő okirat tartalmazza. (1) Az önkéntes alap szervezetének és mű (2) А létesítő okiratban meg kell határozni : a) az önkéntes alap nevét és székhelyét , b) az alapítókat , c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történ ő kilépés, kizárás rendjét, d) az önkéntes alap szervezetét, valamint az önkéntes alap ellen őrzési és válságkezelés i rendszerére vonatkozó el őírásokat, e) а közgyűlésen történő szavazás rendjét, а tagok szavazati arányát, f) áz önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat, ideértve az önkéntes ala p feladatainak ellátásához szükséges ellen ő rzéssel és adatszolgáltatással összefügg őjogokat is, g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit , h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait , i) а tagok díjfizetési rendjét, valamint j) а tagok kilépése, kizárása esetén történ ő elszámolás rendjét . (3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint а létesítő okirat módosításához , az önkéntes alap megszűnéséhez — а 244 . § megfelelő alkalmazásával — а Felügyelet jóváhagyása szükséges . 105 . А tagok névjegyzéke 246. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásoka t folyamatosan vezetni kell. А névjegyzéket az igazgatóság vezeti .

135

(2) А névjegyzékben legalább а tag nevének (cégének), székhelyének, valamint а tagok kirendeltségei címének és vezet ő állású személyei nevének szerepelnie kell . (3) А tagsági viszony а névjegyzékbe történt felvétellel, а közgyűlés döntésének napjár a visszamenő hatállyal jön létre . 106. Közgyűlés 247 . §

(1) Az önkéntes alap legfőbb szerve а közgyűlés, amely а tagok összességéb ől áll. (2) Az önkёntes alap minden tagja jogosulta közgy űlés tevékenységében részt venni . (3) А közgyűlés hatáskörét а létesítő okiratban kell meghatározni . А közgyűlés kizárólago s hatásköre (I) а létesítő okirat megalkotása és módosítása, b) а döntés tagfelvételrő l, valamint kizárásról , c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása , d) az igazgatóság, а felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása , e) а könyvvizsgáló megválasztása, f) а döntés egyesülés, szétválás és а megszűnés kérdésében, valamint g) amelyet törvény hatáskörébe utal . (4) А közgyűlést а létesítő okiratban meghatározo tt idő közönként, de évente legalább eg y alkalommal össze kell hívni . А közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt а bíróság elrendeli vag y а tagok — létesítő okiratban meghatározo tt hányada — az ok és а cél megjelölésével indítványozza . (5) А közgyűlést а kitűzött időpont el őtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kel l összehívnia . А határozathozatal és а választás rendjét а létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy — az е törvényben rögzítettek figyelembevételével — valamennyi határozat meghozataláho z legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges . (6) А közgyűlés — ha а létesítő okirat eltérően nem rendelkezik az ülésére szóló meghívóba n nem szerepl ő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul а napirendi kérdés megtárgyalásához . 107. Igazgatóság 248 . §

(1) А közgyűlés — а létesítő okiratban meghatározott létszámú — de legalább öt, legfeljeb b tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ . (2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és а hatóságok előtt az elnök képviseli . А létesítő okirata képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat . 249 . §

(1) Az igazgatósága közgyű lés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap m űködését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy а létesítő okirat nem utal az önkéntes alap má s testületének vagy tisztségvisel őjének hatáskörébe. (2) Az igazgatósága létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavont a ülésezik . Tevékenységéről legalább évente beszámol а közgyűlésnek.

136

(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétha~ шada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet а közgyűlés hagy jóvá. (4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betölt ő személyekt ől elvárható fokozot t gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek els ődlegessége alapján kötelesek eljárni . Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért а polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (5) Nem terheli а (4) bekezdés szerinti felel ő sség azt az igazgatósági tagot, aki а határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozo tt , és tiltakozását а felügyel ő bizottságnak bejelente tte. 108 . Felügyel ő bizottság 250 . §

(1) А közgyűlés а létesítő okiratban meghatározo tt létszámú — de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyel ő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ . (2) А felügyelő bizottsága közgyűlés részére ellenő rzi az önkéntes alap ügyvezetését . (3) А felügyel ő bizo tt ság a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy а jogszabályoknak, alétesítő okiratnak vagy más bels ő szabályzatnak megfelelően járjon el, c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint а közgyűlés rendkívüli összehívását , d) а Felügyelet egyidej űleg történt értesítésével összehívja а közgyűlést, ha az igazgatóság ne m tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének , e) véleményt nyilvánít а közgyűlés elé terjeszte tt éves költségvetésr ől, valamint éve s beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható, valamin t f) javaslatot tesz а közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására. 251. §

(1) А felügyelő bizott ság — ha а tagok érdekei megkívánják — az igazgatóság m űködését átmeneti időre felftiggesztheti. (2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidej űleg а felügyel ő bizottság kötele s a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni, és b) а közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésr ől. 252 . §

(1) А felügyelő bizottság testületként jár e1 . (2) А felügyel ő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van . (3) А felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet а közgyűlés hagy Jóvá . (4) А felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak a z ellenőrzési köteleze tt ségük megszegésével okozott károkért .

137

109. Könyvvizsgál ó 253. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg . (2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját apénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja а közgyűlés . (3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évi g tarthat, és а megbízatás lejártát követő haпшadik ёу után lehet újabb megbízási szerz ő dést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval . А könyvvizsgáló társaság által alkalmazo tt (munkavállaló, vezető tisztségvisel ő , munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat e 1 könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és а megbízatás lejá rt át követő harmadik ёу után láthatja e1 újra — ugyanannál az önkéntes alapnál — а feladatát. (4) А könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éve s beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, а vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. А könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélküle kérdésekben nem hozható határozat . 110. Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvosla t 254. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysért ő határozatát bármely tag — а tudomására jutástól számított harminc napon, de legkés őbb а határozat keltétől számított kilencven napon belü l — а bíróság el ő tt megtámadhatja. (2) А határozat megtámadása а határozat végrehajtásának nem akadálya, а bíróság azonban indokolt esetben а végrehajtást felfüggesztheti . 255. § (1) Az önkéntes alap törvénysért ő határozata esetén а Felügyelet - ha а működés törvényesség e másként nem biztosítható — bírósághoz fordulhat . А Felügyelet keresete alapján а bíróság а) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysért ő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el , b) а működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes ala p közgyűlését, vag y c) felfüggesztheti az önkéntes alap m űködését. (2) Az önkéntes alap tagja, valamint а Felügyelet által indított perek а nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe ta rtoznak. 111. Az önkéntes alap által adható támogatás 256. § (1) Az intézményvédelmi alap а létesítő okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekébe n jogosult - а tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötö tt támogatási szerz ődés keretében - а tagintézet részére

а) kezességet vállalni, b) tőkejuttatást adni, valamint c) kölcsönt nyújtani .

138

(2) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek а pénzeszközök visszafizetéséi g kamatként legalább а jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni . А kilépés az önkénte s betétbiztosítási alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti . (3) Az önkéntes alap а kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseirő l tájékoztatja а Felügyeletet . 112. Kötelező intézményvédelmi szervezet 257. § (1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelez ő intézményvédelmi szervezet) . (2) А kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és m űködésének szabályait törvény határozza meg. XII. Fejeze t А pénzügyi intézmények számvitele és könyvvizsgálat a 113. Könyvvezeté s 258. § (1) А pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magya r nyelven — а magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok el őírásainak betartásával — а felügyeleti é s a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti . (2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények : а) tegye lehetővé а pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, b) biztosítsa а gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideé rtve а vezető állású személye k tevékenységének а megítélését, valamint а tulajdonosok, а könyvvizsgáló és а Felügyelet által tört énő ellen őrzést, továbbá segítse а pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen а jogszabályokban és а szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének . 259. § (1) А pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott — könyvvizsgáló i záradékot is tartalmazó —éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkoz ó határozatot а Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, ае legkésőbb а tárgyévet követő ёу május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, ае legkésőbb а tárgyévet követő ёу június 30-áig megküldeni . (2) А 3 . § (2) bekezdés а) és c) pontjában meghatározott kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára а 258-264 . § rendelkezéseit nem kel l alkalmazni . (3) Magyarországon fiókteleppel rendelkez ő harmadik országbeli pénzügyi intézmény а saját jog a alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatósának hivatalo s magyar nyelvű fordítását а jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapba n köteles közzétenni . 114. Könyvvizsgálat

139

260 . §

(1) Pénzügyi intézmény esetén – а gazdasági társaságokról szóló törvénynek а könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmen ően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akko r adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkez ő, bejegyzett könywizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a) а könywizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi min ősítéssel rendelkezik , b) а könyvvizsgáló nem rendelkezik а hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal , c) а könyvvizsgálónak nincs а hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamin t d) а befolyásoló részesedéssel rendelkez ő tag а könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetet t tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés с)–d) pontjában foglalt korlátozásokat hozzátartozójára is alkalmazni kell .

а könyvvizsgáló közel i

(3) А hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat , és а meghízatás lejártát követ ő harmadik ёу után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazo n könywizsgáló уаl. А könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségvisel ő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat e1 könyvvizsgálói feladatoka t ugyanannál а hitelintézetnél, és а megbízatás lejártát követő harmadik ёу után láthatja e1 újra – ugyanannál а hitelintézetnél – а feladatát . (4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény а hitelintézeti természete s személy könyvvizsgálóval szemben, hog y a) egyidej űleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat e1 könywizsgálói feladatot, ide nem értve а szövetkezeti hitelintézeteket , b) egyidej űleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat e1 könyvvizsgálói feladatot , c) egy- egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelméne k (bevételének) harminc százalékát , d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményekt ől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezel ő társaságoktól, tőzsdétől, vagy elszámolóházi tevékenységet végz ő szervezettől, valamint а tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezel ő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelméne k (bevételériek) hatvan százalékát. (5) А hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltako n túlmenően további követelmény, hog y a) а könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel ő könyvvizsgáló –egyidej űleg – legfeljebb öt hitelintézetnél láthat e1 könyvvizsgálói feladatot, id e nem értve а szövetkezeti hitelintézeteket , b) а könywizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel ő könyvvizsgáló –egyidej űleg – legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat e1 könyvvizsgáló i feladatot , c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éve s nettó árbevételének tíz százalékát , d) а könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményekt ől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezel ő társaságoktól, tőzsdétől, és elszámolóházi tevékenységet végző szervezett ől, valamint а tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nett ó árbevételének harminc százalékát .

140

(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást а Felügyelet alkalmazottjának, vag y annak közeli hozzátartozó] ának .

261. § (1) А pénzügyi intézmény által választott köny vvizsgáló а vizsgálatának eredményéről а pénzügyi intézménnyel egyidejűleg а Felügyeletet — írásban — haladéktalanul tájékoztatja, ha olya n tényeket állapított meg, amelynek alapján a) а könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé , b) bűncselekmény elkövetésére vagy а pénzügyi intézmény bels ő szabályzatának súlyos megsértésére vagy az elő z ő ekben említe tt ek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel, c) е törvény vagy más jogszabályok, illetve а Felügyelet rendelkezéseiben foglalt el őírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel , d) а pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, а rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy e) а pénzügyi intézmény bels ő ellen őrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségé t állapítja meg, vagy f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és а pénzügyi intézmény vezetése közö tt а pénzügyi intézmény fizet őképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érint ő, а pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben . (2) А pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgál ó könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja а Felügyeletet, ha а pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szorós kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg , amelyek а pénzügyi intézmény folyamatos működését kedvez ő tlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), c) pontjában foglaltak fennállására utalnak . (3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is a) а könyvvizsgáló jogosult аа) а Felügyelettel konzultálni, é s ab) а Felügyeletet а vizsgálat eredményéről tájékoztatni , b) а Felügyelet jogosulta könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatás t kérni és kapni .

262. § А Felügyelet а 184. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy а hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és а könyvvizsgáló pénzügyi intézmény i minő sítésének visszavonását kezdeményezze .

263. § (1) А könyvvizsgálónak а hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat i s meg kell vizsgálnia: a) az értékelés szakmai helyességét, b) az elő írt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését, c) az elő írt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét , d) а szavatoló t őkére, а tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint аz egye s pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását , e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy а prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az ММВ tv., а tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, аz ММВ hatósági határozata betartását, valamin t f) а megfelelő ellenőrzési rendszerek működését .

141

(2) А könyvvizsgáló külön kiegészít ő jelentésben rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakr a vonatkozó megállapításait, és azt legkés őbb а tárgyévet követő év május 31 -éig megküldi az igazgatóságnak, az ügyvezet ő nek, а felügyelő bizottság elnökének és а Felügyeletnek . (3) А hitelintézet könyvvizsgálata keretében а könyvvizsgáló ellen őrzi а nyilvánosságra hozott információk és adatok tartalmát és értékbeli helyességét . 264. § (1) А pénzügyi intézmény köteles а könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, а könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készítet t jelentést а Felügyelet számára megküldeni . (2) А Felügyelet jogosulta könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyás a előtt а pénzügyi intézménynél kezdeményezni, hogy а helytelen adatokat tartalmazó beszámoló t vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon а helyesbített adatok könyvvizsgálóval történ ő hitelesítéséről. (3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott а Felügyelet tudomására, hogy az éve s beszámoló lényeges hibát tartalmaz, а Felügyelet kötelezheti а pénzügyi intézményt az adato k módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára . А módosított és а könyvvizsgáló álta l felülvizsgált adatot а pénzügyi intézmény köteles а Felügyeletnek bemutatni . XIII. Fejezet Ügyfelek védelme 115. Általános rendelkezése k 265. § а (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fogyasztónak ne m (1) А pénzügyi intézmény nyújthat olyan kölcsönt, amelynek а teljes hiteldíj mutatója meghaladja а jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét . (2) Hitelkártya-szerz ődéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy а mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve а gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint а kézizálog fedezet e mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg а jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. (3) Е §alkalmazásában az érintett naptári félévet megel őző hónap els ő napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére . 266. § Semmis а fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerz ődés, ha а vételi joga kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik. 267. §

142

(1) Ha pénzügyi intézmény devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban : deviza alapú) jelzáloghitel-szerz ődést vagy lakáscélú pénzügy i lízingszerz ődést kötött, akko r a) а kölcsön folyósításakor а kölcsön , b) а havonta esedékessé váló törleszt őrészlet, valamint c) а devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék foríntban meghatározott összegének kiszámítása — ha а pénzügyi intézmény nem határoz meg sajá t deviza-középárfolyamot — а jegybanki feladatkörében eljáró MNB által megállapított és közzétett , hivatalos devizaárfolyam alapján történik. (2) Ha а pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdé s а)—с ) pontjában felsoroltak forintban meghatározott összégének kiszámítása а pénzügyi intézmény választása szerint a) а pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy b) az MNB által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolya m alapján történik . (3) А pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben foglaltak alapján elvégzett átváltással é s számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel . (4) Аz (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre is, ha а törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha а fogyasztó fennálló tartozásának eg y részét vagy а teljes összegét előtörleszti. (5) Е § rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az esetre, ha а törlesztőrészlet fizetésér e devizában kerül sor . 116. А kereskedelmi kommunikációra vonatkozó különös rendelkezése k 268.§ А kereskedelmi kommunikációban az е törvény végrehajtására kiadott jogszabályba n meghatározott esetekben — fel kell tüntetni а betét egységesített betéti kamatláb mutatóját . Е mutató számítására és feltüntetése módjára vonatkozó szabályokat az е törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg. 269.§ А fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot hitelintézet mint reklámozó esetében legalább két országos napilapban , szövetkezeti hitelintézet mint reklámozó esetében pedig legalább egy napilapban és egy országo s napilapban közzé kell tenni . 270.§ Tilosa sorsolásra vonatkozó reklám . Е tilalom nem vonatkozik а nyereménybetét-sorsolásra. 117. Az ügyfelek tájékoztatása 271.§ (1) А pénzügyi intézmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetménybe n közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan é s könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel ) kapcsolatos szerz ődési feltételeket,

143

c) а kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhel ő egyéb költségeket, а késedelmi kamatokat, valamint а kamatszámítás módszerét . (2) А pénzügyi intézmény az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátj a а) üzletszabályzatait, é s b) а jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. (3) А pénzügyi intézmény – ha törvény ett ől eltér ően nem rendelkezik – а szerződés megkötés e előtt az ügyfelet arról tájékoztatja, ha а szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem а magyar jo g alkalmazását, illetve nem magyar bíróság kizárólagos joghatóságát kötik ki . (4) Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötend ő, devizahitel nyújtására irányuló szerz ődés esétén а pénzügyi intézmény feltárja а szerz ődéses ügyletben az ügyfelet érint ő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja . (5) А (4) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza а devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását а törlesztő részletre .

(6) А pénzügyi intézmény legkés őbb а szerződés megkötése elő tt , de minden esetben а szolgáltatás nyújtásának megkezdése el őtt kellő időben, világos és egyértelmű módon az ügyfele t tájékoztatja arról, ha а megkötend ő szerződéssel érintett tevékenységére vonatkozóan – а fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008 . évi XLVII . törvény 2 . § i) pontjában meghatározott – magatartási kódexnek vetette alá magát, megadva egyben а magatartási kódex ingyenes elérhetőségét. (7) Ha а pénzügyi intézmény honlapot működtet, akkor azon folyamatosan, bárki számár a ingyenesen és korlátozásmentesen elérhet ővé teszi а (6) bekezdés szerinti magatartási kódexet а rendelkezésre álló nyelvi változatokban . 118. А betétesek tájékoztatása 272. § (1) А hitelintézet az ОВА-val, а külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkénte s betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, а betétes t érintő lényeges kérdésekről, így különösen az ОВА által biztosított betéttípusokról, а biztosítás mértékéről, valamint – а hitelintézet tevékenységi engedélyének а Felügyelet általa 33. §alapján való visszavonása, illetve а hitelintézet felszámolása esetén – а 214. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeir ől, valamint а biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról а betétest közérthető formában tájékoztatja . А hitelintézet tájékoztatja а betétest arról is, hogy а 213 . §-ban és а 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az ОВА által nyújtott biztosítás ne m terjed ki а betétre . (2) А hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – а felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven adja meg . 273. § (1) Az а hitelintézet, amelynek аz ОВА-ban vagy а külföldi betétbiztosító intézményben val ó tagsága megszűnt, erről а betéteseit tájékoztatja, és minden tájékoztatás szövegéb ől törli а jelen törvény által előírt minden, а betétbiztosításra vonatkozó megjelölést . А tájékoztatás tartalmazza а betéttulajdonos jogait, és е jogok érvényesítésének módját.

144

(2) А hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – megállapodásának hiányában– magyar nyelven adja meg .

a felek eltérő

274. § Tilosa betétbiztosításra, az ОВА -ra, és az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkoz ó információt а betétállomány növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni . 119. Időszakos tájékoztatá s

275. § (1) Folyamatos szerződések – ideértve а betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerz ődést is – esetében а pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) а szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni . (2) А számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerz ődés eltérő rendelkezés e hiányában –elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél а kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást ; ez nem érinti а követelés érvényesíthetőségét . (3) Аz ügyfél – saját költségére – а kérést megel őző öt évben végrehajto tt egyedi ügyletekrő l kimutatást kérhet . Az ilyen kimutatást а pénzügyi intézmény legkés őbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni . (4) А hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint а (3) bekezdésben meghatározott kimutatást – а felek eltér ő megállapodásának hiányában – magyar nyelven kötele s kiállítani és megküldeni . (5) А hitelintézet évente az ОВА által meghatározott fo m~ában kimutatást készít а betétesnek а hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegér ől és az annak alapján а betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. 120. Üzletszabályza t

276. § (1) А pénzügyi intézmény а részére engedélyezett és általa rendszeгеsen végzett tevékenységr e vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalja . (2) Ha а pénzügyi intézmény tevékenységével összefügg ő magatartási kódexnek vetette al á magát, ezt а tényt egyértelm űen feltünteti üzletszabályzatában .

277. § А betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különöse n a) а hitelintézet teljes nevét, а tevékenységi engedély számát és dátumát , b) а kamatszámítás vagy az átlagkamat-számítás módját, а kamat megváltoztatásának lehet őségét, c) azt а legkisebb összeget, amelyet а hitelintézet betétként elfogad, d) azt а legrövidebb idő tartamot, amíg а betétet nem, illetve csak а kamat vagy annak egy rész e elvesztése árán lehet kivenni , e) а fizetendő kamatból történő – а hitelintézet által eszközölt –esetleges levonásokat , f) а betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét , g) а betét biztosítottságára vonatkozó információt ,

145

h) névre szóló betét esetében а hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét . 278. § (1) А hitel- és а kölcsönszerződés általános szerz ődési feltételeit magában foglal ó üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legaláb b a) а p ёnzügyi intézmény teljes nevét, а tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon а kamat, c) а kamatszámítás módját , d) az egyéb díjakat és költségeket , e) а szerződést biztosító mellékkötelezettségeket , f) а központi hitelinformációs rendszerr ől szóló törvényben meghatározott központ i hitelinformációs rendszerrel (a továbbiakban : KHR) kapcsolatos adatkezelési szabályokat, а jogorvoslati lehet őségekre való figyelemfelhívással együ tt , g) deviza alapú jelzáloghitel-szerz ő dés esetén а 267. §-ban foglaltaknak megfelel ő en kiválaszto tt és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy а forintban meghatározott össze g kiszámítására mely időpontban kerül sor . (2) Az (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell deviza alapú pénzügyi lízingszerződés esetén is . 121. Egyes szerz ődésekre vonatkozó különös rendelkezések 279. § (1) А pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerz ő dést csak írásban - ideértve а legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektroniku s okirat formát is – köthet. Az írásban kötött szerz ődés egy eredeti példányát а pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni . (2) А pénzügyi intézmény és az ügyfél az (1) bekezdés szerint megkötött szerz ődésben megállapodhat arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton kötnek pénzügyi é s kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerző dést. Az ilyen módon létrejött pénzügyi é s kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerz ődés е törvény alkalmazásában írásbel i szerz ő désnek minő sül .

(3) А pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határoznia kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve а késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és а szerz ő dést biztosító mellékköteleze tt ségek érvényesítéséne k módját, következményeit is . (4) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvez őtlenül kizárólag а kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani . Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúa n nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát а hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha а módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását а szerződés tartalmazza, valamint а hitelező árazási elveit írásban rögzítette . (5) Az árazási elveknek tartalmazniuk ke111ega1 аъъ а következőket: a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása а szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet ; b) ha valamely feltétel változása а kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, . azt. is érvényesíteni kell ;

146

c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni ; d) díjat vagy költséget évente legfeljebb а Központi Statisztikai Hivatal által közzéte tt elő z ő évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni . (6) Az árazási elvek megfelelő ségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát а Felügyelet ellenőrzi . Az ellen őrzés során а Felügyelet figyelembe veszi а fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008 . évi XLVII . törvény hatálya alá tartozó, а Felügyelet által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit . (7) А fogyasztóval kötött deviza alapú hitel- vagy kölcsön-szerz ődések esetében а pénzügyi intézmény kizárólag azokat а költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, émelyek az adot t szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében а devizaforrás megszerzésével közvetlenü l kapcsolatban állnak, ideértve а kamat jellegű kezelési költséget és а deviza alapú hitel vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolato s költséget, ha а hitelintézetet terhel ő biztosítási díj is deviza alapú . Nem számolható fel а fogyasztó számára devizában а szerző déskötéssel, alevelezéssel, а kimutatások és igazolások el őállításával, az ügyfelek látogatásával, а hitel monitoringgel, а felmondással, а fedezet értékbecslésével és cseréjével, а szerződés módosításával, а nem а deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkor i összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá а hitelszerződés ügyintézéséve l és а kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség . (8) А (4) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvez ő tlen módosítást — referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál а referencia-kamatláb változásából ered ő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével — а módosítás hatálybalépését megel őző en legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni . А módosításról és а módosítást követő en várhatóan fizetend ő törlesztő részletről — referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál а referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kama tt ámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével — a z érintett ügyfeleket postai úton vagy más, а szerződésben meghatározott tartós adathordozó n értesíteni kell . А módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhet ő módon, elektroniku s úton is elérhetővé kell tenni . (9) А (8) bekezdésben meghatározott közvetlen értesítés feladási id őpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie а módosítás hatálybalépését. (10) Állami kamatt ámogatással nyújto tt lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvez őtlen módosítást а módosítás hatálybalépését megel őzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtás a esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhet ő módon, elektronikusan is elérhet ővé kell tenni. (11) А (4) bekezdésben meghatározott szerz ődéseknél а kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén — referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén а referencia-kamatláb változásából ered ő kamatváltozás kivételével — az ügyfél а módosítás hatálybalépése elő tt - а (12) bekezdésben meghatározott kivétellel — jogosulta szerződés díjmente s felmondására .

147

(12) Jelzáloglevéllel finanszírozo tt kölcsönszerz ődés esetén – ideértve а jelzálog-hitelintézet álta l refinanszírozott kölcsönszerződést is а tényleges refinanszírozást követ ően –, а kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvez őtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillet ő felmondásko r а hitelintézet jogosult а lejárat el őtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni . А kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy а kölcsön jelzáloglevéllel finanszírozott vag y jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek jogkövetkezményeit . Jelzáloghitelintézet által refinanszírozo tt kölcsönszerződés esetén az ügyfelet legkés őbb а refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesít ővel kell tájékoztatnia refinanszírozá s megvalósulásáról . (13) А (4) bekezdésben nem szabályozott szerz ődések esetén kamatot, díjat vagy egyé b szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvez őtlenül módosítani, ha а szerződés ezt а pénzügyi intézmény számára – külön pontban –egyértelm űen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehet ővé teszi. А szerződés kamatot, díjat érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását а módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megel őzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfele k számára folyamatosan és könnyen hozzáférhet ő módon, elektronikus úton is elérhet ő vé kell tenni. (14) Szerző dés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével . Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerz ődésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfé l számára kedvez őtlenül nem módosítható . (15) Az ügyfél hirdetményben történ ő tájékoztátása során biztosítani kell, hogy megállapíthat ó legyen, melyik kamat-, díj vagy költségelem milyen mértékben változik . Az ügyfél számár a elérhet ővé kell tenni а módosítás okait. (16) А pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvez őtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötö tt szerződés feltételeit. 280. §

(1) Jelzáloghitel-szerz ődésre а 279. § (4)–(6), (8)–(9) és (11) bekezdését ől eltér ően а (2)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni . (2) Jelzáloghitel-szerződés esetén а pénzügyi intézmény а fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel а kamaton felül rendszeresen fizetend ő kamat jelleg ű díjat vagy költséget, és а szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott id őtartamra kedvezményes kamatot . (3) А jelzáloghitel-szerződés megkötésekor а pénzügyi intézménynek – ha jogszabály máskén t nem rendelkezik – а kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia : a) referencia-kamatlábhoz kötve, vag y b) а kamat mértéke a kölcsönszerz ő désben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éve s kamatperiódusok alatt rögzített. (4) А kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget а pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb а Központi Statisztikai Hivatal álta l közzétett el őző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti . (5) А (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben а fogyasztó által fizetendő kamat és а referenciakamat különbségét (a felárat) а pénzügyi intézmény egyoldalúan а fogyasztó számár a kedvezőtlenül kizárólag akkor módosíthatja, ha

148

a) а fogyasztó egy havi törleszt őrészlettel negyvenöt napot meghaladó fizetési késedelembe esi k vagy

b) а fogyasztó а fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, а pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást apénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, а szerződésben meghatározot t közvetlen módon történ ő é rtesítése ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizeti . (6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását а pénzügyi intézmény bels ő szabályzatában rögzíti . (7) А (3) bekezdés (I) pontjában meghatározott esetben а referencia-kamatláb a) forinthitelnél а 3 havi, а 6 havi vagy а 12 havi BUBOR, vagy а lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelétben meghatározo ttak szerint az Államadósság Kezel ő Központ Zrt . által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam , b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél а 3 havi, а 6 havi vagy а 12 havi EURIBOR, c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél а 3 havi, а 6 havi vagy а 12 havi CHF LIB OR . (8) Referencia -kamatlábhoz kötött jelzáloghitel - szerz ő dés esetén а kamat mé rtékét а választo tt referencia -kamatláb futamidejének megfelel ő időközönként kell а fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja el őtt 2 nappal érvényes referencia - kamatlábhoz igazítani . (9) А (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokba n alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőző en legalább 90 nappal hirdetménybe n közzé kell tenni. А módosításról és а módosítást követ ő en várhatóan fizetendő törleszt ő részletr ől az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, а szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. А közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell el őznie а módosítás hatálybalépését. А módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatá s nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni . (10) А (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megel őző 90 nap alatt – а 279 . § (12) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyfél jogosult а szerződés díjmentes felmondására . Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha а kamatperiódu s végéig а felmondással érinte tt szerződésb ől ered ő tartozás teljes összegét а hitelező részére nem fizeti meg .

281. § (1) А hitelintézet csak akkor köthet betétszerz ődést (szolgáltathat ki betétokiratot) vagy bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő é rtékpapí rt , ha а szerződés tart almazza а 213 . § (1) bekezdésében és а 213 . § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésekre tö rt énő figyelemfelhívást. (2) Ha az ОВА-ban tagsággal rendelkez ő hitelintézet а 14 . § (1) bekezdés 12) pontja alapján függ ő közvetítő útján végez betétügyletet, а függő közvetít ő közli azt is, hogy melyik hitelintézet megbízásából tö rténik а betét elfogadása. (3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton felt űnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerz ődés betétszerződés vagy takarékbetét szerz ődés .

282. §

149

А 212. § (4) bekezdésben meghatározott betétekb ől а kifizetéseket mindenesetben a legrégebbe n befizetett összegből kell teljesíteni . 122. А szerz ődés felmondására vonatkozó rendelkezése k 283 . §

(1) А fogyasztóval kötött kölcsönszerz ő dés vagy pénzügyi lízingszerz ődés felmondását megelőzően а pénzügyi intézmény а fogyasztónak, valamint а szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá – ha а zálogfedezetet nem а hitelfelvev ő nyújtja – а zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja а fogyasztó, valamint а kezes, illetve а zálogkötelezett figyelmét а teljes fennálló és а lejárt tartozás összegére, а fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint а nemfizetés esetén növekv ő kamatteherre és а tartozás rendezésének elmaradása esetén а várható jogkövetkezményekre . (2) А fogyasztóval kötött kölcsönszerz ődés vagy pénzügyi lízingszerződés felmondását а pénzügyi intézmény а fogyasztónak és а kezesnek megküldi . А felmondás megküldésének igazolás a а pénzügyi intézményt terheli . (3) Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően а pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli fizetési felszólítással egyidej űleg, az (1) bekezdésben meghatározo tt tájékoztatás mellett bemutatja а szerződés megkötésétől kezdődően az egyes évekre összesítve – а fogyasztó külön kérése esetén havi bontásban – а fogyasztó által teljesített törlesztő részletek, а visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá а t őkésítélt kamat és а fennálló tartozás alakulását . 284 . §

(1) А fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés esetében а szerződés felmondását követ ő kilencvenedik napot követ ően а pénzügyi intézmény а fogyasztó nem teljesítése miatta felmondás napját megel őző napon érvényes ügyleti kamatot é s kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot ne m számíthat fel. (2) Ha а fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerz ődés vagy pénzügyi lízingszerződés deviza alapú, és а szerző dés а szerződés felmondása bekövetkezésekor afennálló tartozá s összegének forintban történ ő meghatározását írja el ő, az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kel l alkalmazni, hogy а szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követ ően а pénzügyi intézmény а fogyasztó nem teljesítése miatt, а felmondás napján érvényes ügyleti kamatot é s kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot ne m számíthat fel . 123. Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltás a 285. §

Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet а tevékenység végzése során alkalmazza az egyes fizetés i szolgáltatókról szóló 2013 . évi . . . törvény 66 . §-át. 124. Bankszünnap 286. §

(1) А hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat . А pénzügyi, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás meghatározo tt munkanapon történ ő ilyen szüneteltetése kiterjedhet a) а könyvelésre (könyvelési szünnap), b) а pénztári szolgálatra (pénztári szünnap), vag y

150



с) а könyvelésre és а pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap) . (2) А hitelintézet а bankszпmароt — tizenöt nappal megelő z ően napilapban köteles meghirdetni, valamint а Felügyeletnek bejelenteni.

legalább két országo s

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl а Felügyelet а hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli e1 . Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több . 125 . Eljárása fogyasztókkal szembe хrkereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezése k megsértése eseté n

287.§ E törvény, valamint а végrehajtására kiadott jogszabályok а fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseine k megsértése esetén а Felügyelet а fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorla t tilalmáról szóló 2008 . évi XLVII . törvényben meghatározott szabályok szerint jár e1, ha а jogsérté s fogyasztót érint. 126 . Panaszkezelé s 288.§ (1) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő biztosítja, hogy az ügyfél а pénzügyi intézmény és а független közvetít ő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott ira t útján, postai úton, telefanon, elektronikus levélben) közölhesse . (2) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő a) а szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartás i idejében, ennek hiányában а székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig , b) а telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon és legalább а hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig , с) elektronikus eléréssel — üzemzavar esetén megfelel ő más elérhetőséget biztosítva - az írásbel i panaszt folyamatosan fogadja. (3) Telefonon történő panaszkezelés esetén а pénzügyi intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést . (4) Telefonon történő panaszkezelés esetén а pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt а pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és а hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell а hangfelvétel visszahallgatását , továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani а hangfelvételről készített hitelesített jegyző könyvet.

(5) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő а szóbeli panaszt — а (6) bekezdésben meghatározott kivétellel -azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja . Ha az ügyfél а panasz kezelésével nem ért egyet, а pénzügyi intézmény és а független közvetítő а panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyző könyvet vesz fel, és annak egy másolati példányán а személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek а (7) bekezdésben foglaltakkal egyidej űleg — megküldi, egyebekben a z írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el .

151

(6) Ha а panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, а pénzügyi intézmény és а független közvetítő а panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát а személyesen közölt szóbeli panasz esetёn az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek — а (7) bekezdésben foglaltakkal egyidej űleg — megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkoz ó rendelkezések szerint jár el . (7) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolássa l ellátott álláspontját а panasz közlését követ ő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek . (8) А panasz elutasítása esetén а pénzügyi intézmény és független közvetít ő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv . szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértés e еsetén а Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy а szerződés létrejött ёvel, érvényességével, joghatásaival és megsz űnésével, továbbá а szerző désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy а Pénzügyi Békéltet ő Téstület eljárásán kezdeményezheti . Apénzügyi intézmény vagy független közvetítő megadja а Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét . (9) А pénzügyi intézm ё ny és а független közvetítő а panaszt és az arra adott választ három évi g őrzi meg, és azt а Felügyelet kérésére bemutatja . (10) А pénzügyi intézmény és а független közvetít ő az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható é s gyors kezelésének eljárásáról, а panaszügyintézés módjáról, valamint а (13) bekezdё s szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairöl szabályzatot (a továbbiakban : panaszkezelési szabályzat) készít. А pénzügyi intézmény és а független közvetít ő а panaszkezelési szabályzatban tájékoztatj a az ügyfelet а panaszügyintézés helyéről, levelezési címér ől, elektronikus levelezési címér ől, telefonszámáról és telefaxszámáról . (11) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő az ügyfelek panaszairól, valamint az azo k rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekr ől nyilvántartást vezet . (12) А (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazz a a) а panasz leírását, а panasz tárgyát képez ő esemény vagy tény megjelölését, b) а panasz benyújtásának id őpontját, с) а panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén anna k indokát, d) а с) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és а végrehajtásért felel ős személy megnevezését, tovább á e) а panasz megválaszolásának id őpontját. (13) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő а panaszkezelési szabályzatot а honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában а székhelyé n kifüggeszti . (14) А pénzügyi intézmény és а független közvetítő а panasz kivizsgálásáért а fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel . (15) А pénzügyi intézmény és а független közvetít ő fogyasztóvédelmi ügyekbe n fogyasztóvédelmi ügyekért felel ős kapcsolattartót kijelöli, ёs а Felügyeletnek 15 napon Ьеlül а felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenti .

152

XIV. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 127 . Vegyes rendelkezése k 289. §

(1) Az 575/2013/EU rendelet 458 . cikk (2) bekezdés d) pont i) –iv) és vii) alpont alkalmazásában kijelölt hatóság az pénz-, t ő ke és biztosítási piac szabályozásáért felelő s miniszter . (2) Az 575/2013/EU rendelet 458 . cikk (2) bekezdés d) pont v) és vi) alpont alkalmazásában kijelölt hatóság az MNB . 128 . Felhatalmazó rendelkezése k 290. §

(1) Felhatalmazást kap а Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg : a) а 3. § (1) bekezdésében, valamint а 3 . § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, illetve kiegészít ő pénzügyi szolgáltatások végzésére, valamint а szolgáltatások nyújtása során kötö tt szerződések kötelező tartalmi elemeire , b) az egységesített betéti kamatláb mutató számítására és közzétételére , c) а 3 . § (1) bekezdésében, valamint а 3 . § (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, illetve kiegészit ő pénzügyi szolgáltatások folytatásához szüksége s személyi és tárgyi feltételekre , d) а hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére , e) а ffi ggetlen közvetít ők felelő sségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire , f) а közvetítő i díj meghatározásának és kifizetésének módjára, id őbeli ütemezésére , g) а 2012 . április 1 je el őtt hatályos 1996 . évi CXII. törvény 210/A . §-ában meghatározott szerződésekben el őírt kamat а pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvez őtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára , h) а javadalmazási politikának az érintett hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, köre é s jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat . (2) Felhatalmazást kap apénz-, t őke- és biztosítási piac szabályozásáért felel ős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg : a) а hitelintézetek befektetési szabályzatára , b) а kintlevőségek, а mérlegen kívüli tételek és а fedezetek minősítésének, illető leg értékelésének szempontjaira , c) а fogyasztóval kötö tt szerz ődés megkötését megel őzően, а szerz ő déses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megsz űnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelez ő tartalmi elemeire , d) а belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra , e) а közvetitő i hatósági képzésre а hatósági képzés során szerzett, а pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, а hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére , f) а deviza nyitott pozícióra, g) а banki értékesítői, az értékpapír értékesít ői, а szakképesíte tt banktisztvisel ői és а befektetés i tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeir e vonatkozó részletes szabályokat . (3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg а fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelő zően, а szerz ődéses jogviszony fennállása alatt, valamint anna k megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjár a vonatkozó részletes szabályokat.

153

(4) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy а pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéve l kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/E1 rendele t a) 465 . cikk (2) bekezdésének megfelel ően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak é s az alapvet ő tőkemegfelelési mutatónak azt а szintjét, amelyet а hitelintézeteknek e1 kell érnie vag y meg kell haladnia , b) 467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százaléko s arányt, c) 468 . cikk (3) bekezdésének megfelel ően а valós értéken értékelt eszközökkel é s kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az els ődlege s alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehet ő, d) 478. cikk (3) bekezdésének megfelel ően az elsődleges alapvet ő tőkeelemekből, а kiegészít ő alapvető tőkeelemekb ől, valamint а járulékos t őkeelemekb ől való levonások során alkalmazand ó százalékos aranyokat , e) 479 . cikk (4) bekezdésének megfelel ően azon t őkeelemek átmeneti figyelembe vétel i lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek а 2013 . december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú els ődleges alapvet ő tőke számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg , f) 480. cikk (3) bekezdésének megfelelően а kisebbségi részesedések, а kiegészít ő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve а járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú szavatolótőkében való figyelembevételi lehet őségére vonatkozó arányokat , g) 481 . cikk (5) bekezdésének megfelel ően az els ődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, а járulékos tőkée1emekre és а szavatolótőke-elemekre а 2013 . december 31-ig hatályos jogszabályok által el őírt, de az 575/2013/ ЕU rendeletben nem szerepl ő szűrő k és levonások átmeneti alkalmázására vonatkozó százalékos arányokat , h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelel ő en az els ődleges alapvető tőkében, а kiegészít ő alapvető tőkében, valamint а járulékos t őkében а 2013 . december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehető, de az 575/2013/Е U rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felel ő tételek átmeneti figyelembe vételére vonatkozó százalékos arányokat . (5) Felhatalmazást kap az 1\41\1'13 elnöke arra, hogy а pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéve l kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg а kiterjesztett teljesítmény-javadalmazá s kifizetésének jelenértéke meghatározásához alkalmazandó diszkontrátát . 129. Hatályba léptető rendelkezések 291. § (1) Ez а törvény – а (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014 . január 1-jén léр hatályba. (2) А 135 . §, а 164 . § w) pontja, а 306 . § és а 308. § (2) bekezdése 2014 . március 15-én lép hatályba . (3) А 145 . § 2014 . július 1-jén lép hatályba. 130. Átmeneti rendelkezések 292. § (1) E törvény hatálybalépésekor hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenysége keretébe n követelésnek – а kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történ ő – megszerzésére , megelőlegeze'sére, valamint leszámítolására engedéllyel rendelkez ő pénzügyi intézmény а 3 . § (1 )

154

bekezdés 1) pontjában foglalt tevékеnység végzésére külön engedélyezés nélkül а továbbiakban i s jogosult . (2) Az е törvény hatálybalépésekor már m űködő hitelintézet — а 117 . § (5) bekezdésétől eltérően — 2014 . június 30-ig az irányítási jogkörrel rendelkez ő vezető testület által elfogado tt és а felügyeleti jogkörrel rendelkez ő vezető testület által ellen őrzö tt javadalmazási politikát i s alkalmazhat . (3) А 118 . §-ában foglaltakat 2014 . január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben -is alkalmazni kell, ha а kifizetésre vonatkozó szerz ődés az е törvény hatályba lépése előtt került megkötésre . (4) А 2012 . április I . el őtt fogyasztóval kötö tt egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzáloghitelszerző dés esetében— ha az nem felel meg а 280. § rendelkezéseinek — а fogyasztó а futamidő végéig egy alkalommal kérheti а szerződés — számára hozzáférhet ővé te tt feltételeknek megfelel ő — módosítását vagy kiváltását, hogy az megfeleljen а 280 . § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hite l a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel , b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel епгб alapú hitel, euróhitel vagy más — а c) pontban meg nem határozott — devizahitel , c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha a z eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel . (5) А 2012. április I . előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzáloghitelszerz ő dés (4) bekezdés szabályai szerinti módosítására vagy kiváltására az а fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követ ő 60 napon belül ajelzáloghitelszerződés módosításához vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat а pénzügyi intézmén y számára hiánytalanul benyújtja . (6) А (4) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerz ődéssel rendelkező fogyasztó módosításra vonatkoz ó igénybejelentését а követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja e1 és а szerződés módosításáért vagy annak kiváltásával kapcsolatos el őtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. (7) Ha а fogyasztó nem é1 а (4) bekezdésben foglalt lehet őséggel, akkora 2012 . április I . el ő tt kötött jelzáloghitel-szerződésének módosítására az 1996 . évi CXII. törvény 2012 . március 31-6n hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni . 293 . § és (8)-(16) bekezdését а 2009 . augusztus 1 je el ő tt fogyasztóval kötött (1) А 279 .§ (4)—(6) kölcsönszerző dés vagy pénzügyi lízingszerz ődés módosítása esetén is alkalmazni kell а (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel . (2) А 279. § (4)—(6), (8), (9), (11) és (13)—(15) bekezdést, valamint а 279. § (12) bekezdés els ő mondatát 2009. augusztus 1-je el őtt kötött, а szerződés alapján jelzáloglevéllel finanszírozot t kölcsönszerződésekre nem kell alkalmazni . А 279. § (12) bekezdés második mondatát а 2010 . január 1 jét követ ően kötött szerz ő désekre kell alkalmazni . 294. § (1) А 213. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az árut őzsdei szolgáltató és а Pénztárak Garanci a Alapja 2003 . január 1^ёt megel őzően elhelyezett betétjére .

155

(2) А X. Fejezet alkalmazásában betétnek minősül а 2003 . január 1 jét megel őz ően jelzálog hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél és kiegészít ő alárendelt kölcsöntőke. 295. § (1) Ha а fogyasztóval 2010 . január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerz ődésben apénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010 . március 1 jét követően megszerze tt, а kötelezett által lakott lakóingatlan szerz ődés szerinti vételára alacsonyabba vétel i jog gyakorlását megelőz ő hat hónapon belül készült szakért ői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelel ő összegnél (minimum ár), а vételi jog jogosultja а vételáron felül – а jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles а vételár és а minimum á r különbözetének а kötelezett javára történ ő megtérítéséié, illetve ezen összegnek а (2) bekezdé s szerinti elszámolás körében а kötelezett javára történő figyelembevételére . (2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja а követelése, annak járulékai és az (1) bekezdé s szerint általa térítend ő pénzösszeg közö tti különbözet összegével а köteleze ttel elszámolni köteles . (3) Az (1) és а (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha а pénzügyi intézmén y a) а biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi , b) а biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi) . 296. § Е törvény hatálybalépésekor már m űködő vagy engedélyezési eljárás ala tt lévő szövetkezet i hitelintézet 12. §-ban meghatározott követelményeknek legkés őbb 2015 . december 31-161 kötele s megfelelni. 297. § (1) А 283 . § (3) bekezdést е törvény hatálybalépését megel őzően kötött jelzáloghitelszerzödé s 2014. március 1 jét követő felmondásakor kell alkalmazni. (2) А 267. §-t а nem lakáscélú jelzáloghitel-szerződések esetén а törvény hatálybalépését követően megkötö tt szerződésekre, valamint а hatálybalépéskor már fennálló szerz ődésekre 2014 . július 1 jét követően teljesítendő törlesztőrészlet, valamint devizában megállapított bármilye n költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell . 298. § (1) 2014. január I . és 2015 . december 31 . között а hitelintézetnek а 86 . § szerinti t őkefenntartás i pufferének értéke nulla . (2) А hitelintézet а 86 . § szerinti tőkefenntartási puffert 2016 . január 1 jétől kezdődő en az alábbiak szerint képzi a) 2016. anuár 1-je és 2016 . december 31-e közö tt i idő szakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka , b) 2017 . anuár 1-je és 2017 . december 31-e közötti idő szakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka , c) 2018 . anuár 1 je és 2018 . december 31-е közötti időszakban az 575/2013/ЕП rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka . 299. §

156

(1) А hitelintézet а 87 . §-nak megfelelően - а (2), а (3) vagy а (4) bekezdésben foglalt kivéte11e1 – intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffe rt képez legkés őbb 2019 . január 1-jétől. (2) Ha az MNB tv . 183/A. §-a szerint а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticikliku s tőkepuffert ír elő, akkora hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus t őkepufferrátát képez : a) 2014. anuár 1 e és 2014. december 31-e között i időszakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 0,625 százalékáig , b) 2015 . anuár 1-je és 2015 . december 31-e közö tt i időszakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 1,25 százalékáig , c) 2016 . anuár 1-je és 2016 . december 31-e közötti id ő szakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cik k (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 1,875 százalékáig , azzal, hogy 2017 . anuár 1 jétől а 87. §-ban meghatározott mérték szerint képzi. (3) Ha az MNB tv . 183/A. §-a szerint а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkora hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez : a) 2015 . anuár 1-je és 2015 . december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 0,625 százalékáig , b) 2016 . anuár 1 je és 2016 . december 31-e közötti id őszakban az 575/2013/BUxendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 1,25 százalékáig , c) 2017 . anuár 1-je és 2017 . december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 1,875 százalékáig , azzal, hogy 2018. anuár 1 jétől а 87. §-ban meghatározott mérték szerint képzi . (4) Ha az MNB tv . 183/A . §-a szerint а makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkora hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus t ő kepufferrátát képez : a) 2016 . anuár 1 je és 2016 . december 31-e közötti idő szakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig , b) 2017 . anuár 1-je és 2017 . december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rt ék legfeljebb 1,25 százalékáig , c) 20 1 8 . anuár 1-je és 2018 . december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92 . cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségé rték legfeljebb 1, 8 75 százalékáig, azzal, hogy 2019. anuár 1 jétől а 87. §-ban meghatározott mérték szerint képzi . 300. § Ha а 299. § (2) és (3) bekezdése szerint jár e1 а hitelintézet és másik EGT-államban vagy harmadi k országban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága nem határozz a meg az anticiklikus tőkepufferráta mé rtékét, akkor az intézményspecifikus anticikliku s tőkepufferráta meghatározásakor а hitelintézet а másik EGT-államban vagy harmadik országba n lévő féllel szembeni kite tt sége tekintetében nulla százalékos anticiklikus t őkepufferrátát alkalmaz . 301. § А hitelintézet а 89. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentő s hitelintézetre vonatkoz ó tőkepuffe rt 2016 . anuár 1 jétől kezdődően az alábbiak szerint képz i a) 2016 . anuár 1-je és 2016 . december 31-e közö tti időszakban а 89 . § szerinti globálisa n rendszerszinten elentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer é rtékének 25 százaléka , b) 2017 . anuár 1 je és 2017 . december 31- е közötti időszakban а 89. § szerinti globálisan rendszerszinten elentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka, c) 2018. anuár 1 je és 2018 . december 31- е közötti id őszakban а 89. § szerinti globálisan rendszerszinten elentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.

157

302.

§

Az 575/ 2013/EU rendelet 507 . cikkben rögzített mérlegelési jogkör megsz űnéséig az 575/2013/EU rendelet 395 . cikk (1) bekezdését а hitelintézet nem alkalmazza а) az 575/2013/EU rendelet 129 . cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározo tt aknak megfelel ő fedezett kötvényre , b) az olyan kitettségre, amely EGT-állam regionális kormányával, helyi önkormányzatáva l szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben а kitettség fennáll vagy aki а garanciát nyújtja, а az 575/2013/ЕП rendelet ham~ adik rész II . cím 2 . fejezet alkalmazásában 20%-os kockázati súlyt kapna , c) az anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy а saját leányvállalatáva l szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyele t vonatkozik, amelybe а hitelintézet is beletartozik , d) az olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel jogszabályi vagy szerz ődéses kapcsolatban áll, és amely а hitelintézet készpénz - elszámolási műveletéért felel ős, e) а kötelez ő jegybanki tartalékra, f) az 575/2013 /EU rendelet I. melléklet 3 . pontjába tartozó mérlegen kívüli okmányo s meghitelezésre, valamint hitelkeret még igénybe nem vett részének 50 százalékára . 303. §

(1) А hitelintézet nyilvánosságra hozza а 123 . § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott információkat 2014 . július 1 jét ől, valamint а 123 . § (1) békezdés d)f) pontjában meghatározott információkat 2015 . január 1^ёtёl. (2) А globálisan rendszerszinten jelent ős hitelintézet tájékoztatja 2014 . július 1 jét ől az Európai Bizottságot а 123 . § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkró l 304 . §

Е törvény hatálybalépésekor már m ű köd ő vagy engedélyezési eljárás al att lévő hitelintézet а 114 . § ban meghatározott követelményeknek 2015 . január 1 461 felel meg.

131. Az Európai Unió jogának való megfelelé s 305 .§

Ez а törvény а 5. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja .

132. Módosító rendelkezése k 306. §

(1) А 6. § (1) bekezdés 8 . pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (E törvényben, valamint az

е

törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályo k

vonatkozásában )

а Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V . törvény (а továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerz ő dés vagy а takarékbetétr ől szóló 1989 . évi 2 . törvényerej ű rendelet szerinti takarékbetétszerződés alapján fennálló tartozás, ideértve а hitelintézetnél а fizetésiszáml а - szerz ődés alapján „8 . betét :

fennálló pozitív számlaegyenleget is ;”

(2)А 11 . § (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép :

158

„(2) А pénzügyi intézményre а Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, а fióktele p formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt . rendelkezéseit az е törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni .” (3) А 82 . § (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : „(1) А hitelintézet jegyze tt tő kéjének leszállítása esetén, ha а hitelintézet tőkemegfelelése а jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja а 79 . § (2) bekezdés szerinti összeget, valamint az е törvényben el őírt mértéket, а vele szemben fennálló követelések а Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintend őek.” (4) А 82. § (3) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : „(3) А hitelintézet jegyze tt tő kéjének leszállítása esetén, ha а hitelintézet t ő kemegfelelése а jegyze tt tőke leszállított értéke tekintetében nem éri e1 az е törvényben az induló tőkére előír t mértéket, de а leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt а tőkeemelésről is, amelyne k következtében а hitelintézet t őkemegfelelése eléri vagy meghaladja az е törvényben az indul ó tőkére előírt mértéket, akkora hitelintézettel szemben fennálló követelések а Ptk. jogi személyekr e vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintend őek és а Ptk. 3 :3123 :313. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak.” (5) А 99. § (2) bekezdés c) pontja helyébe а következő rendelkezés lép: (A hitelintézet fedezetként пет fogadhatja el:) „c) а hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatba n álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározo tt minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.” (6) А 157. § helyébe а következő rendelkezés lép: 357. § (1) А közérdeklődésre számot tartó hitelintézet а Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti audit bizo ttságot hoz létre és m űködtet, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában m űködő hitelintézet esetén, ahol а Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgy űlést említ ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni. (2) А mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkez ő közérdekl ődésre számot tartó hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és аudit bizottságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek feladatai k ellátásához ." (7) А 280 .§ (5) bekezdés b) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (A (3) bekezdés а) pontjában meghatározott esetben а fogyasztó által fizetendő kamat és а referenciakamat kiilöпbségét (а felárat) а pénzügyi intézmény egyoldalúan а fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag akkor módosíthatja, ha ] „b) а fogyasztó а fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, а pénzügyi intézményre engedményezett , illetve а pénzügyi intézmény zálogjogával terhelt vagyonbiztosítást apénzügyi szolgáltató posta i úton vagy más, а szerződésben meghatározo tt közvetlen módon történ ő értesítése ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizeti .”

159

(8) A

a) 6. § (1) bekezdés 117 . pontjában а „jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdaság i társaság,” szövegrész helyébe а „jogi személy,” szöveg , b) 6. § (1) bekezdés 122 . pont e) alpontjában az „az ellenőrző testület” szövegrész helyébe az „ a felügyelő bizottság” szöveg , c) 10 . § (3) bekezdésében, 11 . § (4) bekezdésében, 21 . § (3) bekezdésében, а „jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,” szövegrész helyébe а „jogi személy,” szöveg , d) 11 . § (6) bekezdésében а ,jogi személyiséggel rendelkez ő gazdasági társaság" szövegrész helyébe а „részvénytársaság, korlátolt felel ősségű társaság” szöveg , e) 17. § (1) bekezdésében а „tartozásátvállalásra” szövegrész helyébe а „szerződésátruházósra ” szöveg, а „hozzájárulása” szövegrész helyébe а „jognyilatkozata” szöveg , f) 47. § (1) bekezdésében а „gazdasági társaságokról szóló törvény 2006 . évi IV . törvény ( a továbbiakban : Gt .),” szövegrész helyébe а „Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, ” szöveg , g) 153 . §-ban az „ellenő rző testületet” szövegrész helyébe

а „felügyel ő bizottságot” szöveg, az

„Az ellen őrző testület” szövegrész helyébe az „A felügyel ő bizottság” szöveg lép .

307 . §

(1) А szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CХV. törvény (a továbbiakban : Szhitv .) a) I . § (1) bekezdés m) pontjában az „a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi . . . törvény (a továbbiakban : Hpt. ) 6 . § (1) bekezdés 80 . pontjában” szöveg , b) I . § (1) bekezdés v) pontjában az „a tőkemegfelelési mutatója nem éri e1 а Hpt.-ben meghatározott legkisebb mé rt éket” szövegrész helyébe а „nem felel meg az Európai Parlament és а Tanács 575/2013/EU rendeletének 92 . cikkében meghatározott t őkekövetelményeknek” szöveg , c) I . § (1) bekezdés z) pontjában az „a Hpt . 2 . számú mellékletében „Vezető állású személyként” meghatározott személy” szövegrész helyébe az „a Hpt . 6 . § (1) bekezdésének 122. pontjában „vezető állású személyként” meghatározott személy” szöveg , d) 17 . § (5) bekezdésében а „Hpt. 165 . §” szövegrész helyébe а „Hpt . 196. §” szöveg , e) а 17/K. § (6) bekezdésében а „Hpt.-ben el őírtakon túlmenően” szövegrész helyébe а „Hpt. 260. §-ában előírtakon túlmen ően” szöveg , f) 17/K. § (7) bekezdésében а „Hpt .-ben” szövegrész helyébe а „Hpt. 260 §-ában” szöveg, g) 17/K. § (8) bekezdésében а „Hpt. 136 . § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe а „Hpt. 263. § (1) bekezdésében” szöveg ,

h) 17/K. § (9) bekezdésében а „Hpt. 139/A . §-a szerint fizetend ő felügyeleti díj а Hpt. 139/A . § (3) bekezdés szerinti alapdíjként kétszázezer forint” szövegrész helyébe а „Hpt. 208 . §-a szerin t fizetendő felügyeleti díj а Hpt. 208 . § (3) bekezdés szerinti alapdíjként kétszázezer forint” szöveg , i) 17/K. § (10) bekezdésében az „a Hpt . 76. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény ” szövegrész helyébe az „a Hpt . 79. § (2) bekezdése szerint számított t őkekövetelmény” szöveg , j) 17/L. §-ában а „Hpt. 49 . § (2) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége” szövegrész helyéb e а „Hpt. 159 . § (2) bekezdésében el őírt titoktartási kötelezettsége” szöveg, valamint а „Hpt. 50 . §-a szerinti” szövegrész helyébe а „Hpt . 160 . §-a szerinti” szöveg , k) 17/P. § (2) bekezdésében az „a Hpt. 121 . § (1) bekezdése szerint” szövegrész helyébe „a Hpt . 234. § (1) bekezdése szerint” szöveg, valamint az „a Hpt . 2. sz. mellékletének IV/1 . pontja értelmében” szövegrész helyébe „a Hpt . 6. § (2) bekezdésének I . pontja értelmében” szöveg,

160

1) 17/P. § (5) bekezdésében az „ а Hpt . 2. sz. mellékletének IV/1 . pontja é rtelmében” szövegrés z helyébe „ а Hpt. 6. § (2) bekezdésének I . pontja ért elmében” szöveg , m) 17/R. § (2) bekezdésében az „ а Hpt. 76 . § (1) és (2) bekezdésében meghatározot t tőkekövetelményt” szövegrész helyébe „ а Hpt. 79 . § (1) és (2) bekezdésében és а Hpt. 186 . § (1) bekezdésében meghatározo tt tő kekövetelményt” szöveg , n) 17/T. § (4) bekezdésében az „ а Hpt . végelszámolásra illetve felszámolásra vonatkozó szabályai ” szövegrész helyébe „ а Hpt . 47-66 . §-ának rendelkezései” szöveg , o) 17/T. § (5) bekezdésében az „ а Hpt. 30 . § (1) bekezdés b) pontja alapján” szövegrész helyébe „ а Hpt. 33 . § (1) bekezdés а) pontja alapján” szöveg , p) 17/T . § (6) bekezdésében az „ а Hpt . rendelkezései” szövegrész helyébe „ а Hpt . 47-66 . §-ainak rendelkezései” szöveg , q) 19 . § (2) bekezdés b) pontjában а „Нр . 79-81 . §” szövegrész helyébe az „ а hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekr ől és а 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013 . június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendele t negyedik rész” szöveg , r) 19. § (7) bekezdésében а „Нр . 176/13 . §-a szerint а szövetkezeti hitelintézet végelszámolásá t vagy а Hpt. 177 . §-a szerint а felszámolását és а Hpt. 157 . § (1) bekezdés e) pontja alapján а Hpt. 151 . § (3) bekezdés” szövegrész helyébe „ а Hpt. 48 . §-a szerint а szövetkezeti hitelintézet végelszámolását vagy а Hpt. 51 . §-a szerint а felszámolását és а Hpt. 189 . § (1) bekezdés e) pontj a alapján а Hpt. 184 . § (3) bekezdés” szöveg" lép. (2) Az Szhity. 4 . § (7) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lé р: „(7) Az Integrációs Szervezet és а Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapja saját vagyona , bevételei, jövedelme és ügyletei után társasági nyereségadó, általános forgalmi adó helyi adó , tranzakciós illeték és egyéb illeték fizetésére nem köteles . ” (3) Az Szhity. 15 . § (4) bekezdése

(2)

pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép :

(Amennyiben а szövetkezeti hitelintézet пет tesz eleget аz utasításnak, vagy пет jogszabályoknak vagy а szabályzatoknak megfelelően működik.) „ а) а Takarékbank Z rt . igazgatósága dönthet а szövetkezeti hitelintézet vezet ő tisztségvisel ői megbízatásának а felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb tovább i 180 napra meghosszabbíthat ; azzal, hogy döntésérő l haladéktalanul tájékoztatja а Felügyeletet , amely intézkedik felügyeleti biztos kinevezése iránt ;” (4) Az Szhity. 15 . § (16) bekezdése helyébe а következő rendelkezés Iép : „(16) Az Integrációs Szervezet által szabályzatban meghatározott esetekben és célokra а Takarékbank Zrt. az Integráción Szervezet tagjainak eszközeit, illetve kötelezettségeit id ő rő l időre átvizsgálhatja, és а 19. § (5) bekezdésben szerepl ő megállapításokat teheti, illetve intézkedéseke t alkalmazhatja .” (5) Az Szhity. 17/13 . § (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : „(1) А szövetkezeti hitelintézet kizárólag а Hpt . 3 . § (1) és (2) bekezdésében és а Hpt. 7 . § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységeket végezheti .”

161

(6) Az Szhity. 17/C . § (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : „(1) Szövetkezeti hitelintézet - kizárólag szövetkezeti formában – legalább háromszázmillió forin t induló részjegytőkével alapítható. Működési fo~ шájától függetlenül а szövetkezeti hitelintéze t szavatoló t őkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (ném konszolidált) alapo n időről-időre megállapíto tt szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg a z egyedi alapon megállapított szavatoló t őke meghatározásának elveit és folyamatát .” (7) Az Szhity. 17/C. § (2) bekezdés

a)

pont

a()

alpontja helyébe а következő rendelkezés lép :

(Ámennyiben а szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szin t alá süllyed vagy а 19. § (13) bekezdésében meghatározott esetben, az Integrációs Szervezet jogosult - а Felügyelet jogait, fel аdatait és hatásköreit пет érintve, és amennyiben а Felügyelet ilye n intézkedést még пет tett -, а Felügyeletet előzetesen értesítve az alábbi kivételes intézkedésekke l élni : a) előírhatja а szövetkezeti hitelintézet)

„аc) а pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, apénzügyi intézmény álta l vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, az Európai Parlament és а Tanács 575/2013/ЕП rendeletének 92 . cikkében meghatározott tőkekövetelmények é rtékét elér ő vagy meghal аdó egyedi tőkekövetelményt határozhat meg ;” (8) Az Szhity . 17/E . § (2) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : „(2) А tagok nyilvántartását а szövetkezeti formában m űködő szövetkezeti hitelintézet igazgatósága naprakészen vezeti, és ez tükrözi а tag vagyoni hozzájárulása összegében bekövetkezet t változásokat is . А tagok nyilvántart ása az alábbi adatokat ta rt almazza : а tag nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jog i személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén annak székhelyét , cég е gyzékszámát vagy nyilvántartási számát és mellékletként а tényleges tulajdonosi nyilatkozatot . А tagok nyilvánta rtása tartalmazza ezen felül а tag felvételéről hozo tt döntés számát, а tagság i jogviszony keletkezésének időpontját, а tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamin t а teljesítés időpontját, valamint а tagsági jogviszony megszűnésének időpontját, az elszámolás során а tagnak kifizetett összeget és а kifizetés időpontját is . А tagok nyilvánta rt ását és а részvénykönyvet és а bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja illetv e а tagok nyilvántartása és а részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak а Takarékbank Z rt . szabályzatában meghatározott módon és körben . А szövetkezeti hitelintézet igazgatósága а tagok nyilvántartásában illetve а részvénykönyvben tö rt énő minden módosításról – ideé rt ve а 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történ ő megfelelés vizsgálatát is - а neki történt bejelentést követ ő 3 munkanapon belül bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek is .” (9) Az Szhity . 17/K. § (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : „(1) А szövetkezeti hitelintézet kötvénykibocsátásához, t őkéj ének leszállításához illetv e felemeléséhez а Takarékbank Z rt . kifejezett, előzetes, írásbeli hozzájárulása is szükséges . А Takarékbank Zrt. а 17/Q. § (4) bekezdésében foglalt esetekben jogosult illetve köteles megtagadni а hozzá]árulást illetve akkor is, ha а tervezett intézkedés а betétesek érdekeit veszélyeztetheti .” (10) А szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól ó 2013 . évi CXCVI. törvény 31 . § (4) bekezdésében az „A 17/E . § (4) bekezdésében” szövegrés z

162

helyébe az „A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályo k módosításáról szóló 2013 . évi СХХХУ . törvénye törvény 8 . §- ával megállapított 17/E. § (4) bekezdésében"szövéglép .

308 . §

(1) Hatályát veszti а hitelintézetekről és а pénzügyi vá11a1kozásokró l szóló 1996 . évi CXII. törvény . (2) Hatályát veszti а a) 6 . § (1) bekezdés 58 . pontjában а „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal” szövegrész, b) 25 . § (2) bekezdés b) pontjában „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész , c) 136 . § (1) bekezdés a) pontjában а „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaság i társaság” szövegrész , d) 260 . § (1) bekezdésében а „ – а gazdasági társaságokról szóló törvénynek а könyvvizsgálór a vonatkozóan meghatározo tt feltételein túlmenően –"szövegrész , e) 266 . §, f) 307 . §.

163

1 . mellékletа 2013 . évi. . . . . törvényhez А törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénziigyi intézménye k

I . Afrikai Fejlesztési Bank 2. Amerika- közi Fejlesztési Bank 3. Amerika-közi Befektetési Társaság 4. Ázsiai Fejlesztési Bank 5. Európai Beruházási Alap 6. Európai Beruházási Ban k 7. Európa Tanács Fejlesztési Bankj a 8. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Ban k 9. Északi Beruházási Bank 10. Karibi Fejlesztési Bank 11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynöksé g 12. Nemzetközi Pénzügyi Társasá g 13. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 14. Nemzetközi Valuta Alap

164

2. mellékletа 2013. évi. . ... törvényhez Az azonosító adato k 1. TeImё szetes személy személyazonosító és lakcímadatai : név, születési név, anyja neve , születési hely, idő , állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, а személyazonosság igazolására а polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szól ó 1992 . évi LXVI . törvény szerint alkalmas igazolvány száma . 2. А pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok : név, rövidített név, székhely , telephely és fióktelep címe, adószám, а képviseletre jogosultak neve és beosztása .

165

3. melléklet а 2013. évi. . . . . törvényhez

А közvetett tulajdon kiszámítása Е törvény alkalmazásában а közvetett tulajdon számításának szabályai : 1. А közvetett tulajdon arányának megállapításához а közvetett tulajdonnal rendelkez őnek а köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szoroznia közte s vállalkozásnak а vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik а nagyobb. Ha а köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százaléko t meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni . 2. Telmészetes személy esetében а természetes személynek а közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani . 3. А szavazati jogot а tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni .

a

166



4. mellékletа 2013. évi. . . .. törvényhez Kifizetési szorzótényező А 94 . § (6) bekezdése szerinti szorzó tényez őt а következőképpen kell meghatározni : a) ha а hitelintézet által fenntartott els ő dleges alapvet ő t őke szintje az 575/2013/Eц rendelet 92 . cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett а kombinált pufferkövetelmény els ő (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, а tényező 0; b) ha а hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92 . cikkében meghatározo tt minimális tőkekövetelményszint felett а kombinált pufferkövetelmén y második kvartilisén belül van, а tényező 0,2; c) ha а hitelintézet által fenntartott els ődleges alapvet ő tőke szintje az 575/2013/Eц rendelet 92 . cikkében meghatározott minimális t őkekövetelményszint felett а kombinált pufferkövetelmén y harmadik kvartilisén belül van, а tényező 0,4 ; d) ha а hitelintézet által fenntartott els ődleges alapvet ő tő ke szintje az 575/2013/ЕU rendelet 92 . cikkében meghatározott minimális t őkekövetelményszint fele tt а kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, а tényező 0,6 . А kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és fels ő határát а következőképpen kell kiszámítani :

Komбiпált pufferkövetelméпyek

а kvartilis alsó határa =

х (Q п

4

Kombinált pufferköУеteiméпye k

а kvartilis felső határa =

4

„Q n” az érintett kvartilis sorszáma .

167

X Q

5. mellékletа 2013. évi. . . . . törvényhez Az Európai Unió jogának való megfelelé s

!

4

I. Ez а törvény а következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja : 1. А Tanács 1986 . december 8-án kelt 86/635/EGK irányelve а bankok és más pénzintézetek éve s beszámolójáról és összevont beszámolójáról . 2. Az Európai Parlament és а Tanács 1994 . május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve а betétbiztosító rendszerekről. 3. Az Európai Parlament és а Tanács 1995 . július 18-án kelt 95/26/EK irányelve а 77/780/EGK é s а 89/646/EGK, а hitelintézetekre vonatkozó irányelve, а Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesül ő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható é rtékpapírokb a kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, а prudenciális felügyelet megerősítése érdekében . 4. Az Európai Parlament és а Tanács 2001 . április 4-61 kelt 2001/24/EK irányelve а hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról. 5. Az Európai Parlament és а Tanács 2005 . október 26-án kelt 2005/60/EK irányelve а pénzügyi rendszereknek а pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásána k megelőzéséről . 6. Az Európai Parlament és а Tanács 2009 . március 11-i 2009/14/ EK irányelve а betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/0( irányelvnek а fedezeti szint és а kifizetési határidő tekintetébe n történ ő módosításáról. 7. Az Európai Parlament és а Tanács 2009 . április 23-i 2009/22/E( irányelve а fogyasztó i érdekek védelme érdekében а jogsért és megszüntetésére irányuló eljárásokról, а 2 . cikk (1 ) bekezdés а) pontja [а 185. § (1) bekezdés f) pontja – а Felügyelet eljárásában] . 8. Az Európai Parlament és а Tanács 2010 . november 24-i 2010/78/EU irányelve а 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK , 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európa i Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történ ő módosításáról. 9. Az Európai Parlament és а Tanács 2013 . június 26-án kelt 2013/36/EU irányelve а hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésr ő l és а hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletér ől, а 2002/87/EK irányelv módosításáról, а 2006/48/EK és а 2006/49/E K irányelv hatályon kívül helyezésér ől II . Ez а törvény а következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseke t állapítja meg а Felügyelet eljárásában : Az Európai Parlament és а Tanács 2004 . október 27-én kelt 2006/2004/EK rendelete а fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáé rt felel ős nemzeti hatóságok között i együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont [а 185. § (1) bekezdés] . III. Ez а törvény а 1 . Az Európai Parlament és а Tanács 2013. június 26-án kelt 575/2013= rendelete а hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekr ől és а 648/2012/EU rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg .

168