szám JELENTÉS. a Társadalombiztosítási Alap évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatairól november 163

14303. szám

JELENTÉS a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatairól

''

1993. november

163.

A vizsgálatot vezette:

dr. Csépán Magdolna osztályvezető főtanácsos

A vizsgálatban résztvettek:

Balla Józsefné dr. Fónyad Erzsébet Hajagos Józsefné Hegyesné dr. Solymosi Mária dr. Kurucz István Molnár Istvánné Sz endrődi Józsefné

A megyei társadalombiztosítási önkormányzatoknál:

Nagy Jánosné dr. Klapcsik László Buczkó András dr. Csapó Anna Heves Kornél Hadházi Sándor Péntek László Kispálné Wiedmann Györgyi

számvevő

tanácsos

számvevő számvevő

tanácsos

számvevő számvevő számvevő

tanácsos tanácsos

számvevő

igazgatóságoknál

és

települési

ÁLLAMI

SZÁMVEVŐSZÉK

V-11-47/1993. Témaszám: 174.

J E L E N T É S

a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatairól

B E V E Z E T É S Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (86. paragrafusa) értelmében a társadalombiztosítás költségvetéséről és annak végrehajtásáról az Országgyűlés törvényt alkot. A törvényjavaslatokat az Állami Számvevőszék véleményével, illetőleg a zárszámadás esetében - jelentésével együtt tárgyalja meg. Az ÁSZ kötelezettsége az 1992. évre vonatkozó zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságának ellenőrzése. Ennek során annak megállapitása volt a cél, hogy - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló 1992. évi X. törvényt hogyan hajtották végre, milyen az alapok és az alapkezelő gazdálkodásának szabályszerűsége és szabályozottsága; - a törvénytervezetben szereplő adatok az előirányzatokhoz képest hogyan alakultak, miként ítélhetőek meg az adatoknak a költségvetési beszámolókkal való összefüggései; - miként

értékelhető

1992. évi LX.

az törvény

Alap

1991.

előírásainak

ev1 zárszámadásáról végrehajtása;

a társadalombiztosítási rendszer átalakításának 1992. évi kitűzései az egészségügyben hogyan valósultak meg; - az önkormányzati irányításra történő felkészülés hogyan értékelhető az 1992. év.

szóló

cél-

szempontjából

- 2 -

Az elkészült jelentés a zárszámadáshoz kapcsolódó helyszíni vizsgálatok tapasztalatain kívül felhasználta az 1993. első negyedévében folytatott, a téma hátterét részleteiben is feldolgozó elemzések, illetve hat megyei társadalombiztosítási igazgatóság számvevőszéki ellenőrzésének megállapításait is. Az ÁSZ munkatársai 1993. május 3-án kezdték meg a társadalombiztosítás zárszámadásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket, az ehhez nélkülözhetetlen költségvetési beszámolók előbb nem is álltak rendelkezésre. Munkakapcsolat útján kaptuk csak meg az OTP-től (a Népjóléti Minisztériumnak átadott) zárszámadási törvényjavaslatot. Magát a benyújtott tervezetet azonban még jóval a helyszíni vizsgálatok befejezése után sem kapta meg az ÁSZ, annak ellenére, hogy a problémát már május 13-án jelezte az Országgyű­ lés elnökének, illetékes bizottságainak és a népjóléti miniszternek ( az l. sz. melléklet szerint). A zárszámadási törvényjavaslatot a Kormány 13789. számon, végül is csak november 8-án nyújtotta be és azt az ÁSZ hivatalosan november 10-én kapta meg. Az ellenőrzés során az ÁSZ elsődlegesen az OTP szervezeti egységeit vizsgálta, de több kérdésben folytatott konzultációt a Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Vagyonügynökség illetékes munkatársaival is. A jelentés tartalma túlnyúlik a zárszámadás adatainak minősíté­ sén, az abban szereplő egyes témák vizsgálatán. Ez a megközelítés az ÁSZ részéről tudatos volt. Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai, a felhalmozódott gondok a zárszámadáskor szokásos éves elszámolással is (közvetlen, illetve közvetett) kapcsolatban állnak. A feladat ilyen értelmezése lehetőséget adott a társadalombiztosítás átfogó helyzetértékelésére, amivel az év közepén létrejött társadalombiztosítási önkormányzatok felelősségteljes munkájához is segítséget kívántunk nyújtani, megfelelve az önkormányzatok ilyen igényének is (2. sz. melléklet).

ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK

A társadalombiztosítás 1992. évi zárszámadásának esán a fontosabb tapasztalatok, következtetések foglalhatók össze.

ellenőrzése

az

kapalábbiakban

- 3 -

1./ Szabályozottság,

szabályszerűség

Az ÁSZ zárszámadási vizsgálata ismételten felvetette, hogy a társadalombiztosítás alapszerű gazdálkodására vonatkozóan, a beszámolás, könyvvezetés rendjére nincs külön szabályozás. A sajátosságokat az államháztartási, a számviteli törvény és a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok nem is érintik. A belső szabályozás - a korábbi OTF-nél - kialakult gyakorlata csak szükségmegoldásként fogadható el. Az Állami Számvevőszék súlyos hibának tartja, hogy a Társadalombiztosítási Alap létrejötte (pénzügyi önállósága) óta az államháztartás alrendszerére vonatkozó szabályozást sem az alapkezelő, sem a számviteli rendért felelős kormányzati szerv (PM) nem szorgalmazta. Az ÁSZ egyetért azzal, hogy a társadalombiztosítási alapokra és kezelő szervezeteikre egyaránt a költségvetési gazdálkodási rend vonatkozzon. Azzal viszont szembe kell nézni, hogy e szabályok eltérések nélkül nem alkalmazhatók, aminek meghatározása nem bizható az alapkezelők egyéni értelmezésére. A helyszini vizsgálatok alkalmával feltárt szabályszerűségi problémák egy része (pl. a költségvetési beszámolók egyes űr­ lapjainak kitöltése, az adatok egyeztetése) a szabályozatlanságból ered, más esetekben azok oka kifejezetten mulasztás, figyelmetlenség, késve kiadott intézkedések. Az ÁSZ a számviteli szabályok megsértésének tekinti, hogy határidőre nem készült el a számlarend és a költségvetési beszámoló. Az értékvesztés elszámolásának elmulasztásával a szolgáltatási szektor éves beszámolójának valódiságát jelentősen befolyásoló zárlati feladatot nem hajtottak végre. Hasonlóan minősithetők a leltározási (folyószámla) hibák is. A költségvetési beszámolók adatai a zárszámadás adattartalmával megegyeznek. A kiadási főösszeget és a hiány összegét (és az egyes törvényi mellékletek adatait) az ÁSZ- tartalékokkal kapcsolatos - megállapítása, az OGY döntésétől függően, módosíthatja. Az ellenőrzés adatai viszont egyes esetekben eltérést mutatnak. A függő tételek rendezetlensége miatt a kiadások és a bevételek pontos összege is megkérdőjelezhető.

- 4 -

Legszembetűnőbb, hogy A beszámolás továbbra sem teljeskörű. az ellátási feladatok teljesítéséhez szükséges 222 milliárd forintos évközi hitelfelvételt a zárszámadás nem mutatja be. A benyújtott törvényjavaslatokhoz csatolt "háttérinformációk" között a főbb eltéréseket már ismertetik.

2.1 A tartalékok alakulása

A társadalombiztosítás pénzügyi tevékenységét a szokásos költségvetési gyakorlattal ellentétben - a hatályos törvényi előirások nem korlátozzák. Ezt is figyelembe véve a közpénzek kezelésében nagyobb gondosságra lenne szükség. E téren több esetben tapasztalható volt hiányosság, ami az értékpapirok nyilvántartásában, kezelésében, a hosszú és rövid lejáratú ügyletek "eredményességében", bonyolitásában, vezetői ellenőrzésében egyaránt megnyilvánult. A befektetési tevékenység nem volt kellően átgondolt, elő­ készített és nem szolgálta a társadalombiztosítás hosszú távú érdekeit (pl. a vagyongyarapítás terén). A kamat és hozambevételeket a biztosítási ágak között megosztva tartalékba kell helyezni. A rövidlejáratú befektetések hozamát a zárszámadási törvényjavaslatban 90:10 % arányban osztották meg az alapok között, aminek következtében az Egészségbiztosítási Alapnak nem jutott annyi hozambevétel, amiből az azt terhelő 280 millió forintos kiadási tétel teljesíthető lett volna. A bevételek ellenőrzés szerint helyes, 50-50 %-os megosztása esetén ez az akadály elhárulna. A megállapitás 196 millió forinttal csökkentené a zárszámadás kiadási főösszegét és a hiány összegét is. Az 1992-ben aktivált bérházakkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a befektetések hozama tartalék javára, illetve terhére számolták el, ami ugyan nem szabálytalan, de nem megfelelő megoldás. Az 1991. évi hiány finanszírozásába bevont likviditási tartalék időarányosan előirt visszapótlását nem sikerült teljesíteni. A hiányzó 1644 millió forint rendezésére a zárszámadás az 1992. évi hiányrendezésset azonos megoldást (hosszúlejáratú értékpapírkibocsátást) tartalmaz és "eltekint" az 1992. évi LX. törvényben, az adósok ingatlanainak értékesítésével összefüggő állami garancia érvényesítésétől.

- 5 -

A likviditási tartalék visszapótlás összegét rendkivül bonyolult, munkaigényes, ugyanakkor megbízhatatlan számításokkal állapították meg, aminek alkalmazása 1993-ban és 1994-ben már nem célszerű. 3.1 A társadalombiztosítás pénzügyi helyzete

A társadalombiztosítás pénzügyi helyzete 1992-ben tovább romlott, aminek következtében a költségvetési törvényben prognosztizált "0"-szaldós költségvetés végülis 31 milliárd forintot meghaladó hiánnyal teljesült. A társadalombiztosítás működöképességét ma már szinte kizárólag csak az állami forgóalap kamatmentes hiteljellegű igénybevételének lehetősége biztosítja és a rendszer csak addig nem fenyeget összeomlással, amíg ez a lehetőség fennáll. A tartozásállomány gyakorlatilag már kezelhetetlen méreteket öltött. Ebben alapvető szerepet az általános gazdasági helyzet játssza, de az ellenőrzés tapasztalata szerint kialakulásában szervezeten belüli okok is közrejátszottak. Megkésve jött létre a társadalombiztosítás behajtási szervezete. A gazdátkadók nehézségei mellett ugyanakkor a járulékfizetési fegyelem lazulása is egyértelmű tendenciát mutat, amit a társadalombiztosítási szakellenőrzés jelenlegi rendszere (létszám, szankcionálási eszközök, ellenőrzési módszerek stb.) nem képes követni és kezelni. 4. l A társadalombiztosítás ingyenes vagyonjuttatása A társadalombiztosítás törvényben előírt 300 milliárd forint ingyenes vagyonjuttatására még nem került sor. A zárszámadással összefüggésben ez 1880 millió forint tervezett bevétel elmaradását jelenti. Az eltelt időszakban bekövetkezett változások indokolttá teszik a vagyonjuttatás témakörének- koncepeionális- újragondolását, a szükséges intézkedések ismételt megfogalmazását. értékű

5.1 Az egészségfinanszírozás helyzete, 1992. évi változásai

Az Egészségbiztosítási Alap 257,5 milliárd forintos kiadásából a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátásokra 112,1 milliárd forintot fordítottak. A helyszíni vizsgálat a zárszámadásban bemutatott összeghez képest ll millió forint (többlet) eltérést talált, amit idő­ közben sem rendeztek.

- 6 -

Nem megoldott a számviteli és a pénzforgalmi nyilvántartások rendszeres évközi egyeztetése, erre csak a zárszámadást követően utólag került sor. A tervezés bizonytalanságaira utal, hogy a teljesítés számos előirányzati tételnél alacsonyabb volt. Az alapelőirányzato­ kon felül az egészségügyi intézményeknek juttatott - egyszeri - támogatások nagy részének az ebből eredő megtakarítás képezte forrását. E támogatásokkal összefüggően az odaítélés döntési folyamatát kormányrendelet szabályozta, amely azonban nem tudta teljesen felváltani a korábban kifogásolt szubjektív döntések gyakorlatát. Az 1992. év közepén megindult finanszírozási reform első lépése az alapellátásban a háziorvosi rendszer bevezetése volt. Az átállás zökkenőmentesen történt meg. Az erre szánt 2,6 mi ll iárd forintot felhasznál ták. Mivel a "teljesítménydíj" felhasználását központilag nem szabályozták, az alkalmazott helyi gyakorlat igen változatos volt. A biztosítási kártya a neki szánt kettős funkciót 1992-ben nem tudta teljesíteni, a finanszírozást nem a leadott kártyák, hanem a szalgálatok adatköztése alapján végezték. A törzskartonok kitöltése sem oldódott meg. A finanszírozás szervezeti feltételei viszont központi és területi szinten egyaránt javultak. Az 1992. évi központi bérpolitikai intézkedések 2,4 milliárd forintos áthúzódó hatásának forrásaival a társadalombiztosítás ezévi költségvetése a bevételi oldalon nem számolt. Az 1992. évi LXXXIV. törvényben szereplő, a központi költségvetéstől származó, 2500 millió forintos bevétel a terhesgondozás és a közgyógyellátás profiltisztítás körébe tartozó megtérítésével függ össze, noha a törvény indoktása valóban tartalmazta, hogy ezek átvétele gyakorlatilag kiváltja a bérintézkedések áthúzódó hatását. Ez a megoldás viszont nem jelent mást, mint a profiltisztítás - a társadalombiztosítástól idegen, feladatkörébe nem tartozó- és a forráscsere (ilyen volt a családi pótlék helyett átvett egészségügyfinanszírozás) eltérő tartalmú fogalmainak összekeverését. Ezt a gondot az ÁSZ már az 1993. évi költségvetés véleményezésekor is felvetette.

- 7 -

6.1

Működési

költségvetés

Az 1992. évi X. törvényben jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatot az OTF 1992 májusában (a költségvetési beszámoló aláírása előtt) 801 millió forinttal megemelte. Az OTF eljárását az 1991. évi zárszámadásról szóló 1992. ev1 LX. törvény jóváhagyta. Ezzel utólag törvényes lehetőséget adott arra, hogy a módositott előirányzatban bevételként (egyúttal többletforrásként) jelenjen meg a működési tartalék. A költségvetési törvénnyel ugyanakkor ellentétes a 672 millió forint működési tartalék elszámolása pénzmaradványként, illetve bevételként. A költségvetési törvény egyszer már figyelembe vette (és csak a kiadási oldalon) a működési tartalék felhasználását. A törvényesen elszámolható, illetve felhasználható bevételek és kiadások egyenlege 8 millió forint lenne. A zárszámadási törvénytervezetben kimutatott 966 millió forint, a működési tartalék nélküli 760 millió forint megtakarítás lényegét tekintve az alapoktól elvont forrás, amit a működési kiadások alakulása nem indokolt. Az időközben elkészült 1993. I. félévi költségvetési beszámolóból megállapítható, hogy az OTF 700 millió forintot rövidlejáratú értékpapírvásárlásra fordított, ez is az előbbieket támasztja alá. Az ÁSZ megállapitása szerint a jogszerűen realizálható műkö­ dési bevétel az 1992. évi LXVII. törvényben módosított elő­ irányzatnál 92 millió forinttal, a működési kiadás pedig 94 millió forinttal lehet több. A működési tartalékból törvénymódositás nélkül, de Felügyelő Bizottság tudtával a székházépítésre további 80 millió forintot használtak fel. 7./ Az állami költségvetéssei való kapcsolat Az elmúlt évben mintegy 150 milliárd forint volt a társadalombiztosítás által folyósitott különféle ellátások összege. Ezekből 40,2 milliárd forintot átmenetileg még az alapok terhére finansziroztak. A profiltisztítás körébe tartozó juttatások összege 4,1 milliárd forint volt. A többit a családi pótlék és egyes nyugdíjszerű ellátások folyósitása tette ki. A kifizetéseket a társadalombiztositásnak a költségvetés, illetve szervei (és a

- 8 -

gazdálkodó szervezetek) megtérítik. A megtérítésekre vonatkozóan az ÁSZ nem talált olyan megállapodásokat, amelyek jogcímenként - az utalás módjára, az elszámolás részleteire, az eltérések rendezésére egyértelmű eligazítást adnának. Összességében az 1992. évi megtérítések fedezték a kifizetéseket, de tételesen igen jelentős eltérések mutatkoznak. Ez különösen a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjak esetében okoz gondot, ahol a több, mint 2 milliárdos elmaradás nagy része a munkáltatók tartozása. A pozitív egyenleget egyébként a személyi kárpótlás életjáradékra váltása kapcsán, év végén átutalt, nagyobb összeg eredményezte. Az ide tartozó kiadások viszont 1993-ban jelentkeznek. 8./ Az állami garancia érvényesülése A költségvetés az 1991. évi XCI. törvényen alapuló, a nyugdíjkiadásokkal összefüggő l %-os megtérítési kötelezettsége 2810 millió forint lenne. A törvény szerinti költségvetési megtérítés helyett ez is az általános hiányrendezés keretében valósul meg. A profiltisztítás körébe tartozó és az átmenetileg ellátott juttatások együttes összege nem érte el a törvényben szereplő 44.700 millió forintot, itt megtéritési kötelezettség nem keletkezett. Az Alapok 1992-ben használhatták az állami forgóalaphoz csolt megelőlegezési számlát (amit szabályszerűen ugyan a Nyugdíjbiztosítási Alap tehetett volna).

kapcsak

A hiány finanszírozása a társadalombiztosítási önkormányzatok - mint az alapok kezelői - által kibocsátandó, államilag garantált, értékpapír formájában történik. Ennek a törvényjavaslatban ismertetett módja állami kötelezettségvállalással is jár. Erről azonban a Magyar Köztársaság 12200. számon benyújtott költségvetéséről szóló törvénytervezete nem tesz említést, vélhetőerr azért, mert valós kötelezettség ebből első ízben csak 1995-ben származik. Az ÁSZ az előbbieken kivül áttekintette a társadalombiztosítással kapcsolatos kormányzati feladatokról hozott 53/1992. (X. l.) OGY határozat végrehajtását, valamint az önkormányzati irányítás elő­ készítésével kapcsolatos kérdéseket is. A megállapításokat a jelentés VII. és VIII. fejezete részletesen ismerteti.

- 9 -

J A V A S L A T O K

Az Állami Számvevőszék a vizsgálat solja, hogy az

tapasztalatai

alapján

java-

Országgyűlés

Tekintse át - lehetőleg még 1994. elején - a társadalombiztosítási rendszer továbbfejlesztésével (reformjával) kapcsolatos 60/1991. (X. 29.) OGY határozat végrehajtását. Ezt a biztosítási ágak pénzügyi helyzete, illetőleg az eddigi intézkedések hasznosulásának megismerése, a változások tapasztalatainak összegzése feltétlenül indokolja. a Kormány a.) Kezdeményezze, illetve készítse elő az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének mielőbbi törvényi szintű szabályozását, figyelemmel: -az ellátó rendszer (1975. évi II. törvényben foglaltakhoz viszonyított) változásaira, - a társadalombiztosítás működési-gazdálkodási kérdéseire, kapcsolatrendszerére, - az éves költségvetésre és a zárszámadásra. b.) Gondoskodjon arról, hogy a társadalombiztosítás beszámolási, könyvvezetési rendszerének felülvizsgálata és - a sajátosságokat is figyelembe vevő - szabályozása megtörténjen. c.) Segítse elő, hogy a zárszámadási törvény keretében a műkö­ dési költségvetés előző évekről (és nem megtakarításból) származó tartalékának a "sorsa" megnyugtatóan rendeződjön, olymódon, hogy az egyéb szükséges törvénymódosításokkal: - az a működés céljaira szabadon felhasználható legyen, - azt az alapoknak visszajuttassák, vagy - továbbra is tartalékként kezeljék. d.) Mérlegelje a zárszámadási törvényben a kiadások és a hiány összegének 196 millió forinttal történő csökkentésének indoko l t ságá t. e.) Gondolja át az egészségügyi dolgozók központi elhatározáson alapuló bérfejlesztésének forrásszükségletét, annak a társadalombiztosítási járulékbevételekkel, az egészsegugyi teljesítmény finanszírozásával összhangban álló és profiltisztitástól független megoldása érdekében.

- 10 -

az alapok

kezelői

a.) A társadalombiztosítás pénzügyi tevékenységét, annak lehetőségeit, a jelenleginél szigorúbban, egyértelműbben szabályozzák. A belső ellenőrzési rendszert úgy alakítsák ki, hogy a pénzügyi műveletek rendszeres ellenőrzése a vezetői munka szerves és számonkérhető része legyen. b.) Rendezzék a bérházak bevételeinek és fenntartási inak elszámolási kérdéseit. c.)

kiadása-

Egyszerűsítsék

az 1991. évi hiány finanszírozásába bevont likviditási tartalék- visszapótlás számítási módszerét.

d.) Javítsák a kenységet.

társadalombiztosítási

szakellenőrzési

tevé-

e.) Részletesen vizsgálják meg a társadalombiztosítási feladatok teljesítéséhez kapcsolódó működési kiadások alakulását és indokoltságát, gondoskodjanak arról, hogy az alapok működési költségvetéshez való hozzájárulása a valós szükségletekhez igazodjon. f.) Tekintsék

át ismételten a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásának kérdéskörét, a rövid- és hosszú távú célok alapján fogalmazzák meg a reális igényeket.

g.) Kössenek jogcímenkénti megállapodásokat a társadalombiztosítás alapjaiba nem tartozó ellátások folyósítására és azok megtérítésére, ezen belül külön gondolják át a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásokkal összefüggő megtérítések szabályozását. h.) A belső számviteli rend változtatásával biztosítsák az egészségügyfinanszírozás analitikus és főkönyvi adatainak évközi, folyamatos egyeztetését. E változások szolgáljanak a pénzügyi ellenőrzés alapjául is. i.) A társadalombiztosítás igazgatási szervezetének végső formában történő kialakítása során törekedjenek a minél ésszerűbb megoldásokra, a felesleges párhuzamosságok elkerülésére, a működési költségvetés ésszerű keretek között tartása érdekében. j.) Kísérjék figyelemmel az információs rendszer

fejlesztéseinek megvalósulását, a hatékonysági szempontok, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás sajátosságainak érvényesülését.

-

ll -

RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

I. A Társadalombiztosítási Alap gazdálkodásának szabályozottsága, szabalyszerusege 1./ Az Alap beszámolási, könyvvezetési rendszerének zottsága

szabályo-

A társadalombiztosítás számvevőszék! ellenőrzésének kezdete (1990) óta rendszeresen felvetődik és ellenőrzési szempontból is problémát jelent, hogy az államháztartás alrendszerét képező, önálló pénzalap(ok) gazdálkodására, számviteli beszámolási rendszerére a költségvetési szervekre vonatkozó szabályozás nem, illetve csak jelentős eltérésekkel alkalmazható. A szabályozás hiányosságait az 1991-ben megjelent szároviteli törvény és az 1992-ben életbelépett államháztartási törvény sem szüntette meg. A számviteli törvény a költségvetési szervek beszámolási, könyvvezetési kötelezettségének előírásait kormányrendelet hatáskörébe utalja. A 179/1991. (XII. 30.) Kormányrendelet hatálya azonban 1992-re "szó szerint" csak az OTF-re, mint a Társadalombiztosítási Alap kezelőjére vonatkoztatható, azt viszont rögzíti, hogy az Alap köteles beszámolót készíteni. A rendelet 1993-ban megjelent módosítása megszünteti ezt (egyébként bizonyára formai) hiányosságot. Az "alapszerű" működés miatt a Társadalombiztosítási Alap törvényre hivatkozva az OTF szükségesnek és indokoltnak tartja az ettől való eltéréseket. Az 1992. évet ugyan nem érinti, de megemlítjük, hogy ezeket a követelményeket a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az 1993. évi költségvetésről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény sem elégíti ki. Az államháztartási törvény 85. paragrafusa szerint: "az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri, eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssei és az államháztartás többi

-

12 -

alrendszerével való kapcsolatát külön törvény szabályozza". Olyan törvényt azonban, amely mindezeket egységesen és teljeskörűell rendezi, mindeddig nem hoztak. A törvény (ll. paragrafus (3) bekezdése) utal arra, hogy az alapok és kezelő szervezeteik a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, de jelzi a sajátosságokból adódó további (eltérő) szabályozás lehetőségét is. Ilyen törvény pedig nincs! A társadalombiztosítási alrendszert illetően háztartási törvény költségvetési szervekre előirásai (VII. fejezet) sem egyértelműek.

az államvonatkozó

Az !992. évi zárszámadás ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a Társadalombiztosítási Alap költségvetési beszámolóját nem a költségvetési szervekre vonatkozó előbb említett kormányrendelet szerint, illetőleg nem az intézményi beszámoló - PM által előirt - formájának és tartalmának megfelelően készítették el. A költségvetési törvényben foglaltakat sajátosan "értelmezve" a költségvetési szervekre előírtaktól eltérő (lásd 3. sz. mellékletet) - a pénzmaradvány, - a tartalékalapok, - a tőkeváltozás, - a rövid lejáratú befektetések, - a nem társadalombiztosítási ellátások elszámolása, könyvelése és a 494. költségvetési kiadások és bevételek elszámolási számla évvégi zárása. A számszerű kimutatások mellől hiányzik a kormányrendeletben előírt kiegészítő melléklet szöveges magyarázata is. A sajátos értelmezés miatt a beszámoló, az egyébkénti egyezőségi követelményeket sem elégíti ki. A kapott tájékoztatás szerint a PM (szóban) elfogadta, hogy az OTF a szolgáltatási szektor beszámolóját a sajátosságok figyelembevételével, egyedileg alakitsa ki. Így tehát bizonyos belső szabályozások alapján működik egyfajta gyakorlat. Ez azonban ellenőrzési szempontból kezelhetetlen, nem szolgálja a biztosítási ágak - nehezen haladó pénzügyi szétválasztásához, az önkormányzati (tulajdonosi) irányitáshoz, valamint az állami felügyelet gyakorlásához nélkülözhetetlen tisztánlátást.

- 13 -

Az éves beszámolóról egyébként az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég "átvilágítási jelentése" sem nyilvánított véleményt, azt nem hitelesítette. 2.1 A számviteli szabályok megtartása

A szabályszerűségi kérdések vizsgálatánál az ÁSZ (értelemszerűen) a számviteli törvény és a költségvetési szervekre vonatkozó speciális előírások betartását vizsgálta. 2.1. Az 1992. január l-jei

rendezőmérlegek

elkészítése

A költségvetés alapján gazdálkodó szervezeteknek az 1991. évi mérlegét a 3/1992. (III. 4.) PM rendelet előírásai szerint - 1992. július 31-ig - kellett átrendezni. elkészítése általában az előírásoknak A megyei társadalombiztosítási igazgatóságokon végzett számvevőszéki ellenőrzések eseti jelleggel találtak téves átkönyveléseket. Az OTP a megyei igazgatóságok munkáját tájékoztatókkal, munkaértekezletekkel, számítógépes programokkal segítette.

A

rendezőmérlegek

megfelelően

tőrtént.

Az 1991. végén meglévő értékpapírokat felülvizsgálták abból a szempontból, hogy tartós befektetésnek minősül­ nek-e, így került az 1991. X. l-jén vásárolt MATÁV-kötvény a befektetett eszközök közül a forgóeszközök állományába. 2.2. Az 1992. évi költségvetési beszámoló elkészítése Az OTP a költségvetési szervekre vonatkozó határidőig (tárgyévet követő február 28-ig, illetve az OTP szintjén március 10-ig) nem készítette el az 1992. évre vonatkozó beszámolóját. Márciusban határidő módosítást kértek a Pénzügyminisztériumtól, de azt nem kapták meg (erre nincs is lehetőség). Az ÁSZ munkatársai a zárszámadás helyszíni vizsgálatának kezdetekor - május 3-án - írásban (4. sz. melléklet) kérték a Társadalombiztosítási Alap jóváhagyott beszámolóját, de azt csak május 5-én adták át részükre. Az átadott dokumentumokon viszont a mérlegkészítés időpontjaként 1993. április 23. szerepel!

- 14 -

A késedelem hivatkozott okaként az előző évi hiány finanszirozásába bevont likviditási tartalék visszapótlási kötelezettségének az 1992. évi LX. törvényben előírtak szerinti végrehajtását jelölték meg (e kérdésről a jelentés II/2.4. pontja szál részletesebben). A feladat valóban rendkivüli munkaigénnyel járt, ugyanakkor nincs érthető magyarázata, hogy arra miért csak 1993 februárjában intézkedtek. Az említett törvényt 1992 októberében tették közzé. A költségvetési beszámoló késedelmes elkészítése nem ujkeletű probléma. Ez különösen azért kifogásolható, mert a zárlati munkálatok rendben történő elvégzését semmi sem akadályozta. A beszámoló egyes tételeinek ellenőrzését a rendelkezésre bocsátott főkönyvi kivonat(ok) nem biztosították. Így a mérlegben kimutatott 39. és 48. számlák (függő, kiegyenlítő elszámolások) tételeinek záróállományát a forgalmi, főkönyvi kivonatból nem lehetett levezetni, a számlák teljes éves bevételi, kiadási forgalmát megállapítani, nem egyeztethetőek a pénzforgalmi jelentés adatai, s kérdéses a pénzmaradvány űrlaporr levezetett kiadási többlet alátámasztottsága is. A főbb eltéréseket a 3. sz. melléklet tartalmazza. 2.3. A mérlegtételek értékelése és leltározása A számviteli törvény értelmében a mérlegben szereplő eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel, ellenőrizni és egyedenként értékelni kell. A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészités napjáig bekövetkezett és ismertté vált. Ennek a követelménynek több szempontból nem get.

tettek

ele-

Az Alap mérlegében 1992. december 31-én a befektetett pénzügyi eszközök állománya 17.199 millió forint,a forgóeszközök között kimutatott - rövid lejáratú - értékpapírok állománya 5.149 millió forint volt. (A tartalékok alakulásáról részletesen a II. fejezet szál.)

- 15 -

Az OTF az értékpapírok után nem számolt el értékvesztést. Az értékpapírvagyon piaci árának alakulásáról készített elemzések, továbbá az Arthur Andersen cég megállapításai több tételnél felvetették az értékvesztés elszámolásának szükségességét. Az OTP Pénzügyi Főosztályának 1993. június ll-én készített-indoklása (5. sz. melléklet) csupán egy tételnél, az Ybl Banknál, 236 millió forint értékben, tartotta ezt alátámasztottnak. A PM Számviteli Főosztálya az indoklással egyetértett. Az 1992. március 23-án és április 10-én vásárolt IBUSZ részvények (II. fejezet l. l. pontja) tőzsdei árfolyama már 1992. április 15-étől tartósan elmarad a 3604 forintos vételi ártól. A Társadalombiztosítási Alap dokumentálható mérlegkészitési időpontja 1993. április 23., noha az előbb említett indoklásban március 31. szerepel. Az ÁSZ véleménye az, hogy a számviteli tőrvény előírásai és az óvatosság számviteli elve alapján az IBUSZ részvények esetében értékvesztést kellett volna elszámolni. A beszámoló időben történő elkészítése esetén az értékvesztés elszámolása nem merült volna fel. Az egyéb hosszú lejáratú banki részvényeket (6. sz. melléklet) a tőzsdén nem jegyzik de a szakvélemények szerint - az MKB kivételével - ezek piaci megítélése is tartósan romlott. Ezt látszik igazolni az is, hogy az 1989-ben és 1990-ben névértéken vásárolt OKHB és B.B. Rt részvényeket az OTP 1991-ben és 1992-ben már jóval a névérték alatt tudta beszerezni. A korábban vásárolt értékpapírokat azonban mégsem értékelték le. A "piac értékítéletének" pontos meghatározását a számviteli törvény nem tartalmazza. Az OTP a szakirodalomban található értelmezésre (az érintett pénzintézetek saját tökéjének alakulására) hivatkozva nem számolt el értékvesztést. A rövid lejáratú értékpapírok esetében (II. fejezet l. 2. pontja) sem került sor értékvesztés elszámolására. A lejáratig meg nem térült 800 millió forint összegű befektetésnél az érintett pénzintézetek felszámolási eljárása még nem zárult le.

- 16 -

Nem kétséges, hogy az értékpapírvagyon értékvesztését 1993-ban (akár több százmillió forintos nagyságrendben) el kell számolni, így a vagyonvesztés elkerülhetetlenül bekövetkezik. Az Alap birtokában lévő banki részvények értéke jelenleg mintegy 2,8 milliárd forint. Ma már ismert tény, hogy a kereskedelmi bankok nagy része az 1992. év után (veszteség, illetve tartalékolás miatt) nem fizet osztalékot, sőt az Általános Vállalkozási Bank, amelytől az OTP 182,7 millió forintért vásárolt részvényeket -már 1991. év után sem fizetett. Nem történt meg az értékpapírvagyon mennyiségi leltározása sem. Az ÁSZ által korábban kifogásolt nyilvántartási problémák ugyan enyhültek, de a kialakított rendszer továbbra sem biztosítja a vagyonvédelmet. A trezorban elhelyezett értékpapírok nyilvántartása áttekinthetetlen. A vizsgálat idején ott talált (a FORCON vállalattól átvett) banki részvények például sem az analitikus, sem a főköny­ vi nyilvántartásban nem szerepeltek. A letétben elhelyezett értékpapírok (Budapest Bank Rt és OKHB Rt törzstő­ ke-kiegészítése) adatai több esetben nem egyeznek a nyilvántartás és a letéti szerződések között. A társadalombiztosítás egyik legfontosabb ügyviteli területe a járulék - és folyószámla könyvelés, ez a szolgáltatási szektor alapvető analitikus nyilvántartása. A szakterületen meglévő ügyviteli hiányosságok közismertek, azokat az ÁSZ is többször jelezte. A problémákat a folyamatos erőfeszítések mellett sem sikerült még megoldani. Legsúlyosabb a helyzet a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon. A rendezetlen folyószámlák miatt az adós állomány tételes egyeztetése (leltározása) a mérlegkészítés előtt - teljeskörűen - nem történt meg. A leltárat gyakorlatilag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számítóközpontjában készülő összesítés "helyettesíti". Ez a tény nem egyszerűen szabályszerűségi (mérlegvalódisággal kapcsolatos) megállapítás. Az óriási tömegű tartozásállomány szempontjából is gondot jelent a megbízható adatok hiánya (III. fejezet l. l. pontja). 2.4. A Társadalombiztosítási Alap számlarendje A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerint a könyvvezetés az előírt

-

17 -

beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarend elkészítésének végső határideje 1992. március 31. volt. Eddig az időpontig az OTP nem készítette el a számlarendet, azt az ÁSZ munkatársai részére csak (egy évvel később) 1993. februárjában adták át. A könyvvezetés könyvelési útmutató és számítógépes program alapján történt, a rovati könyvelés egyidejű alkalmazása mellett. Ezen kívül a beszámoló összeállításához mintegy 30 intézkedő levelet küldtek ki az igazgatóságoknak. A számlarend nem tartalmaz szabályokat az 1992. ev1 X. törvényszerinti vagyonátvétel eseteire(ilyenre egyébként a gyakorlatban nem is került sor), hasonlóan az úgynevezett társadalombiztosítási börze keretében értékesítésre kerülő vagyonból származó bevétel elszámolására sem. 3./ A zárszámadás adatainak moló adataival

egyezősége

a költségvetési

beszá-

3.1. A biztosítási alapok bevételei és kiadásai A Társadalombiztosítási Alap 1992. ev1 módosított költségvetési törvénye az alapok bevételeit és kiadásait azonos összegben-0-egyenleggel 529.230 millió forintban állapította meg. A zárszámadási törvény tervezete szerint az Alap tényleges éves bevételi főösszege 514.669 millió forint a kiadások összege 546.020 millió forint, igy tehát a hiány 31.351 millió forint. A költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentésének adatai a zárszámadás adattartalmával megegyeznek. Megemlítendő azonban, hogy a függő, kiegyenlítő, átfutó tételek rovati könyvelésből származó adatai a főkönyvi könyvelés számláival nem egyeznek (2.2. pontban leírtak). Az alapok kiadásait, így a hiány összegét is módosíthatja az ÁSZ (II. fejezet 2.2 pontjában részletezett) vizsgálati megállapítása, mely 196 millió forintos csökkentést indokol.

- 18 -

3.2. Az éves gazdálkodás

teljeskörű

bemutatása

Az 1991. évi zárszámadás ellenőrzésekor az ÁSZ kifogásolta, hogy a beszámolás nem teljeskörű. Ez a megállapítás 1992-re is vonatkoztatható. A törvénytervezet nem mutatja be a befektetések hozama tartalékalapot érintő valamennyi gazdasági eseményt, melynek "eredményeként" az év eleji 2041 millió forintos nyitóállomány az év végére 5.261 millió forintra emelkedett. A tartalékalap tényleges pénzügyi fedezete 5.149 millió forinttal kevesebb, az év végi áthúzódó ügyletek miatt. A befektetések hozama tartalékalap számla 1992. évi zárÓállománya egyébként nem egyezik meg az MNB-nél vezetett bankszámla XII. 31-i záró pénzkészletével, amire a helyszini vizsgálat ideje alatt nem tudtak magyarázatot adni. Az ellátási feladatok lebonyolításához 1992. évben az állami forgóalapról 222 milliárd forint hitelt kellett igénybevenni (1991-ben ez az összeg 174 milliárd forint volt), az év végi hitelállomány pedig 24 milliárd forintot tett ki. A felvett hitelekről az államháztartási törvény 86. paragrafusa szerint is számot kell adni. A Társadalombiztosítási Alap költségvetési beszámolója és a zárszámadási törvényjavaslat számszerű eltéréseit a 7. sz. melléklet részletesen bemutatja.

II. A Társadalombiztosítási Alap tartalékainak alakulása 1992-ben

1./ Az

Alap

pénzügyi

tevékenységéből

származó

bevételek

A költségvetési szervek szabad pénzeszközeikből csak egy évnél rövidebb lejáratú, államilag garantált értékpapírt vásárolhatnak. A társadalombiztosítási szabályok a hosszú- és rövid lejáratú ügyletek bonyolítását egyaránt megengedik és (egyértelműen) nem kötik ki az állami garancia követelményét sem.

- 19 -

1.1. Tartós befektetések Az Alap 9 milliárd forint összegű kamat és egyéb hozambevételéből 4184 millió forint bevétel az előző években vásárolt hosszú lejáratú értékpapírok hozadéka. A kötvények kamata 3921 millió forint, a vételárra vetítve ez 28-35 %-ot jelent. A részvények utáni 263 millió forint osztalék O és 13 % közötti hozamnak felel meg. Az átutalt osztalék számításának helyessége dokumentumok hiányában nem ellenőrizhető.

megfelelő

A szabályok értelmében a tartós befektetések (nettó) hozama is "tartós" célra fordítható. A hosszú lejáratú értékpapírvagyon 1992-ben vételi áron 963 millió forinttal (névértéken 250 millió forinttal!) gyarapodott. Ezekre az ügyletekre az év első négy hónapjában került sor. A Felügyelő Bizottságok a tartósan lekötött eszközökkel kapcsolatos döntési jogot !992. V. l-jétől maguknak tartottálc fenn, ilyenekre azonban később már nem került sor. Az I. fejezet 2. 3. pontjában foglaltakkal összefüggésben megállapítható, hogy az értékpapírállomány egy részének (IBUSZ-részvények, CA-befektetési jegy, egyes banki részvények) értékállásága bizonytalanná vált. 1.2. Rövidlejáratú befektetések A Társadalombiztosítási Alap tartalékaiban átmenetileg rendelkezésre álló pénzeszközök különféle rövid lejáratú pénzpiaci műveletek lebonyolítására használhaták fel. Az OTF 1992-ben igen élénk, sokrétű pénzügyi tevékenységet folytatott, aminek eredményeként az előirányzott 500 millió forinttal szemben (a gyógyszertámogatás túligénytésének 9 millió forintos kamata nélkül) 805 millió forint hozambevételt értek el. A kincstárjegyek, államkötvények hozama 440 millió forint (ez júniusig 30 % felett, azt követően 16-19 %-os karnatszintet jelent). Év végén a rövidlejáratú pénzkihelyezés összege 5.149 millió forint volt, amiből összesen 800 millió forint befektetés (Ybl Banknál, Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetnél és a Thermái Invest Rt-nél) a lejáratkor, de még a mérlegkészítés idejéig sem térült meg. E tényről a törvény indokiása sem tesz említést.

- 20 -

A Thermát Invest Rt egyébként mérlegkészítésig a már lekönyvelt kamatot sem utalta át, ezért az ügyletek tényleges hozambevétele 37 millió forinttal kevesebb, vagyis csak 768 millió forint. A számviteli szabályok szerint azonban az eljárás nem kifogásolható. 1.3. A pénzügyi tevékenység

minősítése

Az államháztartásról szóló törvény hangsúlyozza, hogy a vagyonnal felelős módon kell gazdálkodni. E követelménynek az OTF nem tett maradéktalanul eleget. A hosszú lejáratú részvények esetében az 1991. évre fizetett osztalékokra (a Külkereskedelmi Bank kivételével) olyan dokumentumot nem talált az ellenőrzés, amelynek alapján bizonyítható lenne, hogy az átutalt összeg megfelel a közgyűlési határozatban foglaltaknak. Az OKHB és a Budapest Bank esetében a számítások ennek ellenkezőjét látszanak igazolni. A vállalkozóknak, bankoknak történő kölcsön nyújtásakor, részvény-, váltó vásárlásakor az adós pénzügyi helyzetéről nem készült körültekintő elemzés. Az 5/1991. OTF vezetői utasítás az Alap szamara az állam által kibocsátott, illetve garantált értékpapirok vásártását engedi meg. Ennek ellenére számos esetben államilag nem garantált ügyleteket is kötöttek, az utasitás alóli felmentéssel, vagy anélkül (Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezettől 200 millió forintért vásárolt váltó, az Elzett váltó, a New York Br. Rt váltó stb. ). Eredményesség szempontjából az 1992. évi hosszú- és rövidlejáratú banki ügyletek minősítése elég nehéz. Az előirányzatok túlteljesítése önmagában tekintve pozitív tény, ugyanakkor egy ilyen minősítés a valóságos eseményeket nem tükrözi vissza. Az Alap tartós értékpapírvagyana ugyan közel egymilliárd forinttal gyarapodott (1. l. pont), de sem az IBUSZ-részvény, sem a CA befektetési jegy vásárlása nem tűnik jó befektetésnek. A rövid lejáratú ügyletekből származó hozam meghaladja a tervezettet, az azonban negatívumként értékelhető, hogy nagy kockázattal járó ügyletekre is sor került (1. 2. pont), több esetben a befektetett összegek részleges visszatérülése is bizonytalan.

- 21 -

2.1 Az Alap tartalékainak alakulása

2.1. A kamat és hozambevételek terhére

teljesíthető

kiadások

Az 1991-ben fel nem használt keretösszeggel együtt az 1992. évi LX. törvény, illetve az 1992. évi X. törvény alapján összesen 533 millió forint (253 + 280) volt az 1992. évben a kamat és hozambevételek terhére teljesíthető kiadások összege. Egészségmegőrzési

célokra fordítható 69 millió forintos maradvány - összegből 58 millió forintot használtak fel, a zárszámadási törvényjavaslat ll millió forint 1993. évre történő áthúzódását engedi meg. Az alkoholizmus elleni megelőzésre szánt 30 millió forintról az OTF szerződést kötött az Országos Alkohológiai Intézettel és a pénzt rendelkezésre bocsátotta. Tényleges felhasználásra 1992-ben még nem került sor, mert az erről szóló program csak ez év márciusában készült el. Az ifjúsági szabadidő-, sport tevékenység támogatására 434 millió forintot számoltak el, amiből 184 millió forint volt az - 1992. LX. törvényben már elszámolt - elő­ ző évi maradvány és 250 millió forint az 1992-re jóváhagyott összeg. A Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány 1993. májusában megkezdte az 1991. évi támogatások felhasználása ellenőrzését (ennek hiányát az ÁSZ korábban kifogásolta.) A tapasztalatok rámutattak arra, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell forditani az egyéni érdekekkel szemben a csoportérdekekre. Megállapitották, hogy az elnyert összegek átutalását is szigoritani kell. Az 1992. évre rendelkezésre álló (250 millió forintos) összeget az Emberi Kockázatok Intézetének három részletben az év végén, novemberben és decemberben utalták át. A keretből 3624 intézmény, egyesület stb. kapott 243 millió forintos támogatást, mely az ezekkel összefüggésben felmerült 7 millió forintos működési költséggel együttesen a keretösszeg teljes felhasználását jelenti.

- 22 -

A támogatási célokról a zárszámadás keretében (ellentétben az 1991.évi elszámolássalj még nagy vonalakban sem adnak tájékoztatást. Ezt az ÁSZ jelentés (8. sz. melléklete) ismerteti. Az Emberi Kockázatok Intézete elszámolt a kezelésére bizott összeggel, a fennmaradó 150 ezer forintot visszautalta a Társadalombiztosítási Alap elszámolási számlára.

2.2. A kamat és hozambevételek tartalékba megosztása a biztosítási ágak között

helyezése

és

A Társadalombiztosítási Alap 9 milliárd forintos kamatés hozambevételéből (II. fejezet l. pontja) az elérésük érdekében felmerült 17 millió forintos ráfordítás nélkül számítva 8983 millió forint lenne tartalékba helyezhető. A rövidlejáratú befektetések hozamát - a tartós befektetésekre vonatkozó szabályok szerint- 90:10% arányban osztották meg a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap között, mivel e pénzeszközök fő forrása a befektetések hozama tartalék volt. Ezt kétségtelenül alátámasztja az 1992. évi LX. törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése. Az Állami Számvevőszék álláspontja szerint ugyanakkor ez az eljárás az 1992. évi X. törvény 12. paragrafus (2) bekezdésében foglaltak és az 1992. ev1 LX. törvény 8. paragrafus {3) bekezdésének előírása alapján vitatható, illetőleg a szabályozás ellentmondásos. A rövid lejáratú befektetések nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségek különbözetéből a költségvetési tőrvény szerinti kiadásokat lehet teljesíteni. Ilyen kiadás az előző pontban részletezett együttesen 280 {250+ 30) millió forint is, amelyre az !991. évi zárszámadási törvény úgy rendelkezett, hogy azt a rövid lejáratú hozambevételek Egészségbiztosítási Alapot illető részéből kell fedezni. A hozambevételek törvényjavaslat szerinti megosztása esetén azonban az Egészségbiztosítási Alap forrása (mindössze 81 millió forint) erre nem elegendő, a szükséges fedezetet csak a folyó kiadások terhére, a hiány növelése aran biztosíthatták, ami viszont egyértelműen a törvényi szabályozás megsértését jelen t i.

- 23 -

A kiadások teljesítése után fennmaradó összeget a likviditási tartalék feltöltésére és (csak) ezt követően kell a befektetések hozama a tartalék növelésére fordítani. Mivel a rövidlejáratú pénzpiaci tevékenység elsődleges célja, hogy azok hozama az alapok likviditását biztosítsa (ez pedig míndkét biztosítási ág létérdeke), az Állami Számvevőszék a rövidlejáratú befektetések bozarnának 50-50 %-os az alapok közötti megosztását tartaná helyesnek. Az OTP és az ÁSZ szerinti számításokat a 9/a és b. sz. melléklet mutatja be. Abban sem elég világos a szabályozás, hogy a hozamból teljesíthető kiadásokat az alapok közöttí megosztás előtt, vagy után kell-e elszámolni. Mivel az 1991. ev1 zárszámadási törvényből az utóbbi következík, az Állami Számvevőszék is ezt a változatot fogadta el. A megállapítás a kiadási főösszegre és a hiány összegére is kihat, azokat 196 millió forinttal csökkenti (az I. fejezet 3.1. pontja szerint) és érinti a Társadalombiztosítási Alap tartalékalapjainak 1992. évi záróállományát is. Amíg a társadalombiztosítási törvényben előírt alapvető feladatainak is csak pénzügyi nehézségek mellett tud megfelelni, addig az egyébként fontos, de feladatkörébe egyáltalán nem tartozó legfeljebb prevenciónak tekinthető - célokat a járulékbevételek terhére támogatni egyébként sem pályázati úton, sem más formában nem indokolt. 2.3. A bérházvagyon aktiválása, és kiadások elszámolása

a

kapcsolódó

bevételek

Az OTP 1992-ben aktiváita azt a két bérházat, amelyekhez a Társadalombiztosítási Alap gyakorlatilag térítésmentesen jutott hozzá (1991-ben derült ki, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban ezek tulajdonosaként a társadalombiztosítás szerepe l). Az ingatlanok bruttó értéke 38.150 ezer forint, értékcsökkenése 32.023 ezer forint, így a mérlegben szereplő nettó érték 6. 127 ezer forint.

- 24 -

A költségvetési törvény e vagyonelemmel nem számolt (noha a tény - az ingatlanok megléte - már korábban ismert volt), nem intézkedett a bérházak bevételeinek és fenntartási kiadásainak elszámolási kérdéseiről. Az OTP a bérházakkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat végülis a befektetések hozama tartalék javára, illetve terhére számolta el. Szabályozás hiányában ezt az Állami Számvevőszék nem kifogásolja, de - az eredetileg járulékbevételi többletből létrejött tartalékokkal való "összemosást" - semmiképpen nem tartja megfelelő megoldásnak. A társadalombiztosítás "ingyen" jutott e vagyontárgyakhoz, amelyet elkülönítetten kellene kezelni, célszerűen olymódon, ahogy azt az 1992 .. évi X. törvény az alapok terhére vissztehermentesen juttatott vagyonra előírja. Ez esetben "láthatóvá" válna az is, hogy a bérházak kezelése negatív hozammal járt. A veszteség 1992-ben ugyan még csak 159 ezer forint, de 1993-ban ennél sokkal több lesz (mivel az épületek felújításával járó kiadások zömmel ebben az évben jelentkeznek). A ma még egyedi eset rámutat arra is, hogy az ingyenes vagyonátvétel (nem megfelelő összetételű, rosszul működő vagyontömeg esetén) a "veszteség átvállalásának" kockázatával is járhat. 2.4. Az 1991. évi hiány finanszírozásába bevont tartalékalap visszapótlása

likviditás!

Az 1992. évi LX. törvény 4. paragrafus (l) c. pontja úgy rendelkezett, hogy a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi kiadási többletéből 21.717 millió forintot a likviditás! tartalék felhasználása fedez. A (4) bekezdés értelmében a tartalékot az adósok Alappal szemben 1991. december 31-én fennálló tartozásai megfizetésére befolyt összegből 1994. végéig egyenlő részletekben vissza kell pótolni. Az 1992. évre arányosan jutó összeg igy 7.239 millió forint lett volna. Ezzel szemben a törvényjavaslat szerint az ilyen eimen figyelembe vehető összeg 4.888 millió forint, tehát az arányos visszapótlást nem sikerült biztositani. Ennek részben oka az is, hogy az OTP a számításoknál a MÁV já-

- 25 -

ruléktartozásának megfizetéseként a zárszámadási törvényben előírt 2.000 millió forinttal szemben csak 640 millió forintot vett figyelembe, ugyanis 1992 második felében a MÁV - eltérve az OTF-el kötött megállapodástól -nem, illetve csak késedelmesen fizetett járulékot, éves szinten így a tartozásból ténylegesen csak 640 millió forint térült meg. alkalmazott A likviditás! tartalék visszapótlásánál számítási módszerről az OTF 1993. február 24-i körlevele intézkedett (I. fejezet 2.2. pontja). A kiindulás alapja az a tételes számítógépes lista volt, amelyen az 1991. évi 1992. december 31-én fennálló- 1.000 forint feletti - tartozásokat mutatták ki. A két év közötti "megtérült" tartozásállomány e szerint 5. 922 millió forint lett volna, de az OTF (az ismert folyószámlaproblémák- I. fejezet 2.3. pontja- miatt) a túlfizetésekkel és az év közben törölt késedelmi pótlékkal, bírsággal összefüggö korrekciók végrehajtását rendelte el. Ennek eredményeként született meg a 4.888 millió forintos összeg. A korrekciók végrehajtása - a zárlati munkák idején rendkívül nagy feladatot jelentett az apparátus számára.· Ugyanakkor a korrigált megtérülési összeg sem közelíti meg jobban a valós helyzetet. Hasonló eljárás a jOVore nézve mindaddig értelmetlen, amíg a folyószámlák a járulék fizetésről nem mutatnak pontos képet. A Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatáságon végzett helyszíni ellenőrzés bizonyította, hogy az OTF említett intézkedését több ponton félreértették, az egyen1 vállalkozói körben a végrehajtás csak formális volt és (188 millió forintos nagyságrendű) számítási hibát is elkövettek. A számítások eredménye gyakorlatilag ellenő­ rizetlen, az igazgatóságok adatközlését az OTF fenntartás nélkül fogadta el.

III. A Társadalombiztosítási Alap likviditási helyzetének alakulása 1.1

A társadalombiztosítás kintlévőségei érdekében tett intézkedések

és

a

beszedésük

A társadalombiztosítás pénzügyi helyzetére nézve a "legnagyobb veszélyt" a járulékfizetök tartozásainak méretei és növekedési üteme jelenti.

- 26 -

1.1. A tartozásállomány alakulása A kintlévőségek növekedése 1992-ben is folytatódott. Az összes (bruttó) tartozás december 31-én 94,3 milliárd forint, a túlfizetések összege pedig 10,7 milliárd forint volt. A tartozások több mint 70 %-a a "hagyományos" gazdálkodó szervezeteknél jelentkezett, de igen jelentős az egyéni és társas vállalkozások tartozása is (együttesen már meghaladta a 20 milliárd forintot). A tartozások adatok:

időbeni

alakulását szemléltetik az

1990. XII. 31-én 1991. XII. 31-én 1992. XI I. 31-én

alábbi

23,9 Mrd Ft, 54,4 Mrd Ft, 94,3 Mrd Ft

volt a tartozások bruttó összege, ami az ismert folyószámlaproblémák miatt a valós helyzetet legfeljebb közelítő pontossággal tükrözi. A kintlévőségek növekedésének üteme az elmúlt évben valamelyest mérséklődött, de annak nagyságrendje már megközelítette a társadalombiztosítás müködőképességét veveszélyeztető kritikus határt. A tartozások növekedése 1993-ban tovább tart, a júniusi adatok szerint már elérte a 125,9 milliárd forintot (a túlfizetések összege 12 milliárd forint). Külön említendő a Magyar Államvasutak tartozása, ami december végén meghaladta a 9 milliárd forintot, júniusban pedig már 10,9 milliárd forint. Figyelemre méltó az 1992. évi LX. (zárszámadási) vénynek az 1991-es hiány rendezésével összefüggő rendelkezése - 4. paragrafus (5) bekezdés - mely rint:

törazon sze-

"Az állam a gazdálkodó szervezetekben megjelenő tulajdona (tulajdoni hányada) arányában biztosítja, hogy a társadalombiztosítással szembeni tartozások rendezéséhez a szükséges nagyságrendű ingatlanok kijelölésre és értékesítésre kerüljenek.

- 27 -

Az értékesítésből származó bevételeket a járuléktartozás és foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjakból származó követelések megtérítésére kell fordítani." E rendelkezés egyértelműen formálisnak bizonyult (ezt már az ÁSZ 1991. évi zárszámadási jelentése is jelezte), a gyakorlatban egyetlen ilyen eset sem fordult elő.

Az ÁSZ értelmezése szerint az idézett szabály, az időa­ rányos és a tényleges visszapótlási öszeg különbségére automatikusan nem jelenti a költségvetés megtéritési kötelezettségét, garanciális jellege azonban vitathatatlan. A zárszámadási törvénytervezet ezt a kérdést az általános hiányrendezéssei együtt kezeli. A járuléktartozások alakulásáról havi rendszereséggel statisztikai jelentés készül, de a tartozások okait, a csökkentés lehetőségeit rendszeresen nem elemzik. 1.2. A társadalombiztosítás behajtási szervezetének kialakítása A Társadalombiztosítási Alap helyzete érdekében teendő intézkedéseket megfogalmazó 3304/1991. Kormányhatározat tűzte célul a társadalombiztosítási tartozások behajtását végző külön apparátus felállítását. A szervezet (az OTF-nél Behajtási-, Végrehajtási Főosztály, Budapesten szintén főosztály, vidéken önálló osztályok) csak több, mint egy éves késedetemmel kezdte meg műkö­ dését. Az új szervezetbe integrálódott a csőd- és felszámolási, végelszámolási, ingó- és ingatlan végrehajtási eljárásokkal összefüggő valamennyi feladat, érintve a folyószámla szakterület, valamint a jogi munka korábban behajtással kapcsolatos ügykörét is. Lényeges változás, hogy 1992 októberétől a társadalombiztosítási szervek végrehajtási joggal is rendelkeznek. E jogkör (végrehajtási cselekmények) gyakorlásának a tartozásállomány 1992. évi alakulására még nem volt érdemi hatása. Pozitívumként értékelhető, hogy a kintlévőségek eredményesebb behajtása céljából az APEH és az OTF között megállapodás született. A helyszíni vizsgálat tapasztalatai szerint azonban az együttműködés még inkább eseti jellegűnek tekinthető.

- 28 -

1.3. A társadalombiztosítási szervek

ellenőrzési

gyakorlata

A társadalombiztosítási tartozások kezelésének, a hiány mérséklésének egyik lehetséges eszköze az igazgatási szervek (1975. évi II. törvény 121/a. paragrafusában biztosított) ellenőrzési joga- az úgynevezett szakellenőrzés.

Az OTP-nél és a Budapesti Igazgatóságorr a szakellenőr­ zési tevékenység vizsgálata során az a vélemény alakult ki, hogy a jelenlegi ellenőrzési gyakorlat (módszerek) nem megfelelő, nem hatékony. A fő problémákat abban látjuk, hogy: - Az

ellenőri

létszám kevés, nagy a fluktuáció és meglehetősen alacsony a képzettségi színvonal, amiben alapvető szerepet játszik az apparátus alacsony "anyagi elismerése", az ellenőrzési munka "alacsony presztizse".

Kevés az ellenőrzések száma is, a járulékfizetöknek évente csak töredékét képesek ellenőrizni. A magánszemélyek és magánmunkáltatók ellenőrzésére alig jut kapacitás, holott ez a fekete munkavállalás és az elfedett járulék okán is indokolt lenne. - A szakellenőrzés szabályaira jelenleg érvényben lévő 7/1990. OTP utasítás elavult, kifizetőhelycentrikus, nem követi a gazdasági változásokat. - A járulék és folyószámla nyilvántartás (amely a hatékony ellátási, ellenőrzési, behajtási tevékenységek alapfeltétele) ismert ügyviteli problémáit erről már az I. fejezet 2.3. pontja is szólt -még nem sikerült megoldani. - A szakellenőrzésnek nem feladata tés tényének vizsgálata. 2.1 Az állami forgóalap

hiteljellegű

a

járulékbefize-

igénybevétele

Az 1992. évi XCI. központi költségvetési törvény 19. paragrafusa a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítéséhez engedi meg az állami forgóalaphoz kapcsolt Nyugdíj-megelőlegezési számla hiteljellegű

- 29 -

igénybevételét. Ismert okokból azonban ez a lehetőség mindkét biztosítási ág likviditását szolgálja. (Az 1992. évi igénybevételről az I. fejezet 3. 2. pontja szál. ) Az 1993. évi költségvetési törvény ezt a tényt méltányolva az Egészségbiztosítási Alap esetében is megengedte a számla használatát. A Kormány által 12200. számon benyújtott 1994. évi költségvetési törvényjavaslat ismét csak a nyugellátásokkal összefüggően szándékozott volna megengedni ezt. A 13555. számon benyújtott módosító javaslat azonban visszaállítja a jelenlegi gyakorlatot. Az OTP naprakészen tartja nyilván a szabad pénzállományt és a hiteltartozást. Nagyobb hitelfelvételekre főleg az év utolsó hónapjaiban került sor, a legnagyobb összeg (1992. december 10-én) 38 milliárd forint volt. Mivel az alapok pénzforgalmi számláinak szétválasztása (a mai napig) nem történt meg, továbbra sem állapitható meg, hogy a pénzfelvételre milyen okból kerül sor. 3./ A társadalombiztosítás ingyenes vagyonjuttatása Az 1992. évi X. törvény előírta, hogy a Társadalombiztosítási Alapot 1994. december 31-ig 300 milliárd forintos ingyenes vagyonjuttatásban kell részesíteni, azzal, hogy a végrehajtás kormányszintű szabályozását 1992. június 30-ig kell elvégezni. A Gazdasági Kabinet e célra létrehozta a Társadalombiztosítási Vagyonátadást Előkészítő Szakmai Bizottságot. Ingyenes vagyonátadásra azonban 1992. folyamán, de az ÁSZ helyszíni vizsgálatáig sem került sor, ami egyértelműen a törvényi előírások megsértését jelenti. A vagyonátadás meghiúsulása többek között annak tulajdonítható, hogy: - már a költségvetési törvényben is, az ÁSZ véleménye szerint - a kellő átgondolás nélkül rögzítették a 300 milliárdos vagyontömeget, anélkül, hogy a vagyonátadók körét, az átadandó vagyon összetételét, a könyv szerinti vagy az üzleti érték alapján való számításmódját, az átadás reálisan teljesíthető ütemezését, a társadalombiztosítás vagyonnal való ellátásának rövid és hosszú távú céljait stb. tisztázták volna;

- 30 -

- a vagyon fogadásának (kezelésének) feltételei a társadalombiztosításnál nem alakultak ki; időközben a figyelembe vehető vagyon jelentős része az ÁV Rt kezelésébe került (érdemi intézkedések itt sem születtek), de az ÁVÜ-nek és az ÁV Rt-nek (a privatizációs stratégia és a vagyonátadás közötti elvi ellentmondás miatt) valójában nem volt érdeke a kérdés megoldásának előmozditása; A zárszámadással összefüggésben az a tény bír jelentőség­ gel, hogy az előbbiek miatt nem realizálódott a vagyonjuttatásból származó 1880 millió forintos bevételi előirány­ zat, így ez is hiányt növelő tétel. A költségvetési törvény a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyontárgy elfogadását is megengedte. Az igy átvett vagyon jelentéktelen értékű volt, arra csak eseti jelleggel került sor. E célra (az előirás szerinti) külön tartalékalapot nem is hoztak létre. E jogszabályi lehetőséggel nem azonos az úgynevezett társadalombiztosítási-börze működése, amelyen az adósok által felajánlott vagyontárgyakat az OTP által megbizott szervezetek közvetítésével értékesítik. Az első börze- ügyletre 1992 végén került sor, a bevételek elszámolásának belső szabályozását azonban nem alakitották ki. A börze eredményes működése enyhithetné a társadalombiztosítás likviditási gondjait, egyik eszköze lehet a tartozásállomány mérséklésének, de ennek pozitiv tapasztalatai még nem voltak.

IV. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási SJ. ese

1.1 A

gyógyító-megelőző

Az éves

előirányzatainak

telje-

egészségügyi ellátások finanszírozása

előirányzatok

felhasználásának tartalmi és szaaz ÁSZ harmadízben végezte el. Az 1992. év az egészségügy finanszírozási reformja szempontjából (háziorvosi rendszer bevezetése) kiemelkedő jelentőségű volt.

bályszerűségi ellenőrzését

- 31 -

1.1. Az

előirányzatok

teljesítése

Az 1992. évi X. törvényben jóváhagyott 110.600 millió forintos előirányzat évközben központi bérpolitikai intézkedések miatt - 1.660 millió forinttal emelkedett, s igy a rendelkezésre álló keret 112.260 millió forint volt. ·A zárszámadásban - a költségvetési beszámolóval megegyezően- a bemutatott teljesítés 112.123 millió forint. Az ellenőrzés szerint a tényleges teljesítés ennél ll millió forinttal több (ll. sz. melléklet). Az ·eltérést több rendezetlen tétel (könyvelési helyesbítés, a szalnaki kórház évvégi támogatása, függő kiadások helyesbítése) együttes hatása okozza. A gyógyitó-megelőző egészségügyi ellátások zárszámadásban bemutatott - jogeimenkénti bontása eltér a X. törvény 7. mellékletében foglaltaktól, ugyanakkor pontosabb képet ad a tényleges felhasználásról, jobban követi a pénzügyi-gazdasági eseményeket. Az egyes jogcímeknél a törvényi előiráshoz képest sehol sem volt túllépés, de a felhasználásnál lényeges az eltérés a tervezetthez képest. A zárszámadásban a tervtől való eltéréseket (megtakaritásokat) - mint központilag kezelt pénzeszközöket mutatják ki (ahogyan a teljesítés után azzá is váltak). E megtakarítások képezték az ÁSZ ál tal megállapi t ott l. 270 mi ll i ó forintos "egyszeri fejlesztések" forrását. A költségvetési szerkezetnek megfelelő zat" összege 98.343 millió forint.

"báziselőirány­

Az úgynevezett központi kezelésű keret kb. 20 %-ának felhasználásáról az OTF gyakorlatilag szabadon döntött. A költségvetési törvény egyébként előírta (a 10. paragrafus (l) bekezdésében) hogy az Alap kezelője 1992. JUnius 30-ig köteles a jóváhagyott előirányzat - szakfeladatok szerinti részletezéséf elkészíteni és az OGY Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának bemutatni. Ez azonban nem történt meg.

- 32 -

Szakfeladatonkénti bontást a zárszámadás sem tartalmaz! Ez egyébként is csak közelítő pontossággal jelezheti a társadalombiztosítási finanszírozás igényét, mivel a szakfeladatok továbbra sem tiszta profilúak. Problémát jelentett az egészségügyfinanszírozás analitikus adatainak a számviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése. E szempontból a számvitel áttekinthetetlen, az egyes jogcímekre, feladatokra nem biztosít egyeztetési lehetőséget, s csak a "végszám" vethető össze (ami a ténylegestől ll millió forinttal kevesebb). Nem volt évközi egyeztetés, az eltérések megállapítására, a szükséges korrekciók elvégzésére már a költségvetési beszámoló elkészülte után került sor. 1.2. A fejlesztések döntési mechanizmusa Az alapelőirányzatok módosításának eseteit és feltételeit a 79/1992. (V. 12.) Kormányrendelet szabályozta. Az ellenőrzés során az ÁSZ úgy tapasztalta, hogy a fejlesztések döntési folyamata formailag az előírások szerint ment végbe, a megvalósulás azonban sok tekintetben eltér annak elveitől. Az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság 1992-ben csak az 50 millió forint feletti fejlesztések esetében tartotta fenn a döntés jogát, miközben nem volt tisztázva, hogy ez az összeg témánként vagy intézményenként értendő-e.

Lényegében ismét az Alap kezelőjének (Egészségügyi Finanszírozási Főosztály) hatáskörébe került a fejlesztési témák konkrét támogatási összegének meghatározása, egyszeri vagy beépülö fejlesztésként való minösítése. Nem szűnt meg tehát az egyedileg elbírált (szubjektív) döntés lehetősége. A pénzeszközök felosztása és a pénzforgalmi lebonyolítás nagy késéssel, az év utolsó hónapjára tolódott el. Az Egészségbiztosítási Alapból (az ellenőrzés által feltárt korrekciót is figyelembe véve) 864 millió forint összegű beépülő és 1.270 millió forint egyszeri támogatás kifizetése történt meg (beleértve a Felügyelő Bizottság által nem véleményezett tartalékkeret felosztását is). A

- 33 -

támogatások beépülőnek, vagy egyszerinek továbbra is a döntéshozó egyéni megítélésének függvénye. (Így például több Uj háziorvosi körzet szerepel az egyszeri fejlesztések között.) fejlesztési

minősítése,

Előrelépésnek tekinthető,

hogy megtörtént a sok, alapítványi kifizetések elkülönítése.

vállalkozá-

Rendezetlen a korábban jelentős összegekkel támogatott, de azóta a megváltozott koncepció miatt függöben hagyott vagy részlegesen megvalósult fejlesztések {Ajkai Kórház, Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézet, Szolnok megyei Hetényi Kórház) helyzete, további sorsa. 1.3. Vállalkozások, alapítványok finanszírozása Az 1992-ben

finanszírozott egészségügyi vállalkozások epe és vesekőzúzás, diagnosztika, betegszállítás) támogatására összesen 1.646,8 millió forintot fordítottak, zömmel a befogadó kórházakon keresztül bonyolítva. A vállalkozások szakmai megítélését az NM-OTP Kuratóriuma végezte, a Felügyelő Bizottság egyetértése mellett. (művesekezelés,

Alapítványok támogatására 25 millió ki, főként megelőzési célokra.

forintot

fizettek

1.4. Az intézmények gyógyszerbeszerzésének támogatása Az egészségügyi intézmények teljesáras gyógyszerbeszerzéseinek támogatására az 1992. ev1 előirányzat 6.000 millió forint volt, melyet teljes egészében felhasználtak. Ebből 1.640 millió forint június l-jétől beépült a költségvetésekbe, 4.360 millió forint többszörös felosztás után került az intézményekhez. A tapasztalatok szerint a keret szűkösnek bizonyult, a többletkiadásokat teljes mértékben nem ellensúlyozta. 1.5. Központi bérpolitikai intézkedés végrehajtása A 3275/1992. Kormányhatározatban foglaltaknak megfelelőerr a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére összesen 1.660 millió forint felosztásáról kellett gondoskodni. A felosztás létszámarányosan történt, nem terjedt ki a háziorvosi

- 34 -

szolgálatok teljesítmény szerint javadalmazott dolgozóira. A bérintézkedés július l-jétől 178 ezer dolgozót érintett 1.240 Ft/fő/hó béralap + 44% társadalombiztosítási járulék összeggel. Az intézkedés 1993-ra áthúzódó (hét havi) hatása további 2, 4 milliárd forint, me ly tétel az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi költségvetésének bevételi oldalán nem szerepel, a kiadások között viszont igen! Az OTP a 12. sz. mellékletben szereplő jegyzőkönyv szerint hozzájárult, hogy a bérfejlesztés szintrehozásának összegét "betudják" az állami költségvetés finanszirozási körébe tartozó, de ideiglenesen a társadalombiztosítás által ellátott feladatokba (az úgynevezett profiltisztitásba). Ez később már csak a költségvetési törvény indokló részében fogalmazódott meg, magában a jogszabályban nem. 1.6.

Egészségmegőrző

mentálhigiénés

programok

támogatása

A gyógyitó-megelőző ellátások keretéből a költségvetési törvény e célokra 200 millió forint felhasználását tette lehetövé. A keret felhasználására az OTP Egészségügyi Mentálhigiénés Kuratóriuma pályázatot hirdetett. Az 1992. december 31-i döntés alapján összesen 225 pályázó részesült 161,7 millió forint támogatásban. Jogcimenkénti nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Az előző évben hasonló címen kiutalt támogatások ellenőrzésére nem kerül t sor. 1.7. A háziorvosi rendszer finanszírozásának kezdeti talatai

tapasz-

A finanszírozás 1992-ben kétpólusú volt: megmaradt a szalgátatonkénti alapelőirányzat, ami egyfajta teljesítménydíjjal egészült ki. Ennek fedezeteként a költségvetés 2,6 milliárd forintot· tartalmazott. Az 1992. évi zárszámadásban a háziorvosi rendszer működtetésére fordított kiadásokat féléves szinten mutatják be. Az alapellátásból kiemett háziorvosi rendszer működtetésére a II. félévben az alapelőirányzat leválasztásával együtt összesen 6.432 millió forintot használtak fel. (Az éves adatok kimutatása nem lehetséges. ) A megyei igazgatóságokon a múlt év végéig 9.230.327 db leadott kártyát regisztrálták. A megkötött szerződések és szalgátattipusok (A, B, C, D, E) alakulását 13. sz.

- 35 -

melléklet szemlélteti. Jelenleg még meghatározó az "A" típus ú (önkormányzati) és a "B" típusú (integrál tan mű­ ködő) szalgálatok száma. A legmagasabb leadott kártyaszám 3.987 (Ózd, Városi Önkormányzat) de jelentős a 3000 feletti kártyaszámmal rendelkező szalgálatok száma is (optimálisnak az 1500-2000 közöttit tekintik). Az elmúlt évi finanszírozás egyik fő problémája, hogy a teljesítménydíjak leadott kártyák szerinti elszámolását nem sikerült megoldani, vagyis a biztosítási kártya kettős rendeltetését (biztosítási jogviszony igazolása és a díj elszámolása) nem tudta betölteni, következésképpen ellenőrző funkciója sem működik. A rendszer előzőeket kiküszöbölő átszervezése az ÁSZ zárszámadási vizsgálata idején még tartott. A kártyapénz felhasználását a jogszabály részletesen nem szabályozta. A hat megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál és megyénként két-két önkormányzatnál folytatott ÁSZ-vizsgálat a megoldások sokszínűsége wellett problémákat is jelzett. Sok helyen a kártyapénzt késedelmesen fizették ki, volt ahol ez még az év végéig sem történt meg. Esetenként a kártyapénzből felújításokat finanszíroztak, jellemzően azonban személyi jövedelem növelésére fordították. Megoldhatatlan volt 1992-ben a törzskartonok kitöltése, ami - elvileg - a teljesítménydíj fizetésének jogszabályi kritériuma. 1.8. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságok szerepe egészségügy finanszírozásban

az

A megyei társadalombiztosítási igazgatóságok 1991-től vesznek részt a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásában. Kezdetben érdemi szerepük nem volt, a megyében beszedett járulékból finanszírozták központi listák alapján - az egészségügyi alapellátást. A háziorvosi rendszer finanszírozásának előkészítésében és lebonyolításában a területi szervek már fontos feladatot láttak el. Az előkészítés során 1991. vegen az OTF központi programja szerint elvégezték a különböző alapellátási funkciókra fordított társadalombiztosítási támogatások

- 36 -

szakfeladatok szerinti összegzését, továbbá végrehajtották az alapellátási funkciók és az azt ellátó szervezetek teljeskörű felmérését, azonosítását. Ezt követően került sor a háziorvosi rendszerbe bekerült szakfeladat költségvetési előirányzatának leválasztására a szakellátás, illetve a háziorvosi finanszirozásba be nem került más alapellátási feladatok előirányzataitól, majd a szerződéskötések lebonyolítására. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságok feladata a szalgálatok (szerződések) nyilvántartása és a nyilvántartások karbantartása, az alapelőirányzatok nyilvántartása, a teljesítménydíjak számfejtése és utalása, a kártya nyilvántartása, továbbá a háziorvosi rendszer ellenőrzése is. 2.1 A gyógyszerek-és árának támogatása

gyógyászati

segédeszközök

fogyasztói

Az 1992. évi X. törvény szerinti előirányzat 31 milliárd forint az analitikus nyilvántartások szerinti tényleges felhasználás pedig 43.770 millió forint volt. Ez az összeg 808 millió forinttal több, mint a zárszámadási törvényjavaslat - számviteli adatokkal megegyező - 42.962 millió forintos teljesítési adata. Az eltérés a gyógyszertámogatásokkal függ össze és abból adódik, hogy a számvitelben az év végi támogatási különbségeket, amelyek januárban jelentkeznek, a tárgyévre már nem könyvelték le. A jóváhagyott keret jelentős túllépésének oka (az elő­ irányzat alultervezettsége mellett) a növekvő fogyasztás mérséklését célzó központi intézkedések részbeni elmaradása, a gyógyszerválaszték bővülése, az importliberalizálás, a gyógyszerárak fokozatos növekedése, a hazai gyártók helyzete. A negativ tendenciák együttes hatására a gyógyszerek árának támogatása - elszakadva a járulékbevételek által biztositott reális lehetőségektől egyre aránytalanabb terheket ró a társadalombiztosításra.

V. A

működési

költségvetés

A társadalombiztosítással kapcsolatos kiadások között egyre növekvő a működési kiadások aránya és összege. Az 1989. évhez viszonyítva a kiadások 1992. évi 8.267 millió forintos összege több, mint háromszoros emelkedést jelent (miközben a társada-

- 37 -

lombiztosítás bevételei csak 1,7-szeresére összes kiadásai pedig kétszeresére emelkedtek). Mint ismeretes korábban az Alap a (kamat és hozambevételekkel csökkentett) bevételeinek 1%-a erejéig járult hozzá a működési költségvetéshez. Ez a mérték a társadalombiztosítási reform által támasztott követelmények teljesíthetősége érdekében emelkedett 1,5%-ra. l. l A működési költségvetés tervezése, módosítása

A költségvetési törvény a működési költségvetést 8.395 millió forint bevételi és 8.099 millió forint kiadási elő­ irányzattal, 296 millió forint megtakarítással hagyta jOvá. Az előirányzatok a későbbiekben (központi bérpolitikai intézkedés miatt) 74 millió forinttal emelkedtek. A működési költségvetés egyes sorainak tervezése és módosítása nem volt kellően megalapozott. A teljesítés nem az előirányzatok szerint alakult, amiben a járulékbevételek bizonytalanságai csak részleges szerepet játszottak (2. pontban foglaltak). A költségvetési törvény jóváhagyását követően 1992 májusában az OTP (gyakorlatilag "saját hatáskörben") 801 millió forinttal megemelte a bevételi és kiadási előirányzatot, ami az 1992. évi X. törvényben foglaltakkal ellentétes. A 801 millió forint összetevői: 29 millió forint a megtakarítás, 100 millió forint a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásaira jóváhagyott, de 1991-ben át nem utalt összeg, 672 millió forint a működési tartalék. Az OTP formai szempontból is megsértette a törvény elöírásait, mert a költségvetési beszámolót csak június 16-án írták alá. A beszámoló szerint 18,3 millió forint volt a pénzmaradvány és 10,5 millió forint a vállalkozási tevékenységből származó eredmény. Jogszerűen csak e két összeg tervezéséről, illetve felhasználásáról dönthettek, a mérlegzárást követően. A 100 millió forint felhasználását az 1992. szeptember 22-én jóváhagyott LX. törvény engedélyezte.

- 38 -

A 672 millió forint működési tartalékot - helytelenül - a saját tevékenység megtakarításaként (pénzmaradványaként) szerepeltették. Az ÁSZ már az 1991. évi zárszámadás ellenőrzésekor is kifogásolta ezt. Megtakarítás csak a biztosítási ágaktól működési célra átvett pénzeszközökből és az alapkezelő műkö­ dési-, ár- és díjbevételeiből érhető el. A helytelen megítélés alapján megemelték a bevételi és kiadási előirányzatot. Nem vették figyelembe, hogy a törvény csak a kiadási oldalon fogadta el a működé­ si tartalék (építési célú) felhasználását. Ezzel a döntéssel 672 millió forint többletforrás elvonását készitették elő. módositott formában beterjesztett költségvetésről a felügyelő bizottságok nem hoztak határozatot. Az OTP eljárását "utólag jóváhagyta" a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi zárszámadásáról szóló 1992. évi LX. törvény, mely a költségvetési törvénnyel ellentétesen bevételként is jóváhagyta, illetve elszámolta a működési tartalékot.

A

A felügyelő bizottságok 1993. március 30-án együttes határozatukban (14. sz. melléklet) tudomásul vették, hogy az OTF az 1992. évi működési tartalék terhére, a székházépítéssel összefüggésben 80 millió forint többletráfordítást számoljon el. Ezzel gyakorlatilag - a szükséges törvénymódositást mellőzve - megváltoztatták a jóváhagyott 1992. és 1993. évi működési költségvetést. A tényleges kiadások nem indokolták ezt az intézkedést. 2./ A

működési

költségvetés végrehajtása

A zárszámadásban bemutatott működési költségvetési mérleg szerkezete, egyes sorainak tartalma eltér az 1992. évi X. törvényben jóváhagyott mérlegtől. Közvetlenül nem volt alkalmas az előirányzat és a teljesítés összehasonlítására, értékelésére, ezért a törvénynek megfelelő mérleget kellett készíteni (15. sz. melléklet). A bevételek és a kiadások összege meghaladta az 1992. ev1 X., illetve LXVII. törvényben jóváhagyott előirányzatokat. A jogszerűen realizálható bevétel 92 millió forinttal több a törvényben jóváhagyott 8.469 millió forintnál. Az előirányzattól eltérő teljesítést befolyásolta, hogy 235

- 39 -

millió forinttal kevesebb volt az Alaptól átvett összeg.

működési

célra

A kiadások összege a törvényben előirányzott 8.173 millió forintot 94 millió forinttal haladta meg. A tervezettnél kevesebb volt a dologi kiadások és a fejlesztési kiadások összege, a vártnál jobban növekedtek a bérköltségek és Uj tételként a költségvetési törvényben még nem tervezett társadalombiztosítási kártyával összefüggő kiadások 804 millió forintos összege (amit azonban az eredeti előirány­ zaton belül maradva finanszírozni tudtak). A bevételek és a kiadások helyes egyenlege a törvényjavaslat 966 millió forintjával szemben csak 294 millió forint (16. sz. melléklet). A törvény által jóváhagyott működési tartalék 286 millió forint, tehát a működési költségvetés helyesbített mérlegében kimutatható megtakarítás 8 millió forint, mely az 1992. évi X. törvény 22. paragrafusa alapján felhasználható az 1993. évi működési bevétel kiegészítésére. Az 1992. évi X. és LX. törvény ellentétes szabályozása következtében az OTF 672 millió forinttal tovább növelte az Alapok hiányát. Az eltérö értelmezésre az egymást követö törvények tartalék felhasználására, visszapótlására vonatkozó ellentmondásos szabályozásai kétségtelenül alapot adnak (17. sz. melléklet). Kérdéses ugyanakkor, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetében indokolt-e a mű­ ködés céljaira - és ha igen, mik azok - 760 millió forintos szabadrendelkezésű pénzösszeget meghagyni? 3./ A

főbb

fejlesztési célok teljesülése

A működési költségvetés kiadási előirányzata 1.942 millió forintos beruházási keretet határozott meg (18. sz. melléklet) a teljesítés 1.854 millió forint volt. Az elő­ irányzottnál kisebb volt a teljesítés az igazgatóságok beruházásainál, a társadalombiztosítási információs rendszer fejlesztésénél. Irodaépületekre 1.250 millió forintot fordítottak, ebből a központi székház tárgyévi építési költsége 880 millió forint. Az igazgatósági beruházásokon belül jelentősebb összeget fordítottak irodatechnikai berendezésekre, gépkocsik vásárlására, hírközlési beruházásra.

- 40 -

A beruházási keretből közel 450 millió forint értékben számítástechnikai eszközöket vásároltak. A zárszámadási ellenőrzésnek nem volt tárgya az információs rendszer 1992. évi fejlesztésének hatékonysági vizsgálata. A témakörhöz kapcsolódó és az ellenőrzéshez felhasználható szakértői vélemény nem készült. Az igazgatóságoknál végzett helyszini ellenőrzések tapasztalata, hogy a prograrnak egy része (pl. a bérszámfejtési, járuléki, betegellátási program) nem felelt meg az igényeknek, a szükséges módosítások lassan haladtak. Célszerű,

ha az önkormányzatok megszervezik az információs fejlesztések hatékonysági vizsgálatát. A vizsgálat elvégzését különösen indokolttá teszi a világbanki hitelből megvalósuló információs fejlesztések jelentős értéke, kockázata.

4./ A létszám, a bér-, jövedelmi helyzet alakulása A teljes munkaidőben foglalkoztatottak tényleges létszáma az év végén 7.883 fő volt, az üres álláshelyek száma 441. Az ügyviteli munkát gyakran hátráltatja a nagy munkaerő­ mozgás. Komolyabb létszámgond a Budapesti és Pest megyei Igazgatáságon jelentkezett. A felhasznált béralap az 1991. ev1 1,71 milliárd forintról 2,52 milliárd forintra emelkedett, mely 47,4 %-os növekedést jelent. Az átlagbér havi 21.737 forint volt, ebből a vezetői besorolású dolgozóké 49. 157 forint az ügyviteli dolgozóké pedig 16.349 forint. Az OTF nem készített országos szintü átlagjövedelem számításokat. A költségvetési beszámolóból megállapítható, hogy a kifizetett összes jutalom 627 millió forint volt, ami négy havi bérnek megfelelő jutalmazást jelent. Céljutalomként fizettek ki 25 millió forintot az ügyirathátralék 1993. március 31-ig történő feldolgozásához kapcsolva. A vizsgált hat megyei igazgatóság közül egy esetben a cél nem teljesült, hasonlóan Budapesten sem. A jelentős arányú jutalom ellenére igen kedvezőtlen a beosztott dolgozók jövedelmi helyzete, anyagi elismerése. A vezető beosztású dolgozók esetében ugyanakkor problémát okozott a köztisztviselői törvény előírásainak betartása.

- 41 -

Az OTF-nél közel 250 középiskolai végzettségű munkatárs vezetői megbizatását kellett volna módositani (ez a vezetői kör 60%-át jelenti). Erre nem került sor. Több alkalommal kezdeményezték, hogy a törvény megtartása alól ideiglenes felmentést kapjanak, de sikertelenül. Ilymódon a vezetői illetmények (bér és jutalom) a besorolási lehető­ séggel nincsenek összhangban. A bérezési gyakorlat összességében erősen vitatható. 5.1 A területi szervek önállósága Az egyes igazgatóságoknál végzett helyszini vizsgálatok szerint elavult az addig alkalmazott, báziselvű tervezési gyakorlat. A területi szervek önállósága korlátozott, csak a költségvetés végrehajtásáig, az operativ gazdálkodás megszervezésig terjed. A teljes ügyvitel a központi irányitásra épül. Sok és összehangolatlan a központi információkérés,a rövid határidők miatt az adatok megbizhatósága (pl. likviditási tartalék visszapótlás számítása) gyakran kérdéses. VI. A Társadalombiztosítási Alap és a központi

költségvetés

kö-

zötti kapcsolat A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ellátások mellett a társadalombiztosítás egyéb pénzbeni juttatások folyósítását is végzi, 1992-ben ezek előirányzott összege 151,6 milliárd forint volt, a tényadatok szerint pedig 149,3 milliárd forint (19. sz. melléklet). A juttatások egy része még átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapot terheli, másik részét az állami költségvetésnek kell megtéritenie, illetve más külső forrásból finanszírozzák. A társadalombiztosítás 1992. évi költségvetési törvénye először fogalmazta meg a leválasztandó feladatokat, ezen belül a tárgyévi profiltisztítást és külön az átmenetileg még társadalombiztosítási forrásból finanszírozandó juttatásokat. A központi költségvetésről szóló 1991.évi XLI. törvény tételesen fogalmazza meg a költségvetés megtéritési kötelezettségeit, az ezen kivüli kötelezettségek a megfelelő fejezeti előirányzatokban szerepelnek.

- 42 -

1./ Átmenetileg az Alapból finanszírozott ellátások Az 1992. évi X. törvény ezen ellátásokra 41.200 millió forintot irányzott elő, a tényleges kiadás 40.189 millió forint volt. Olyan juttatások tartoznak ide (felsorolásukat a törvénytervezet 7. melléklete tartalmazza), amelyek a rászorulót állampolgári jogon, szociális helyzete, egészségügyi-, családi állapota alapján illetik meg. A finanszírozás feladata továbbra is igen megterhelő a társadalombiztosítás számára. 2.1 A profiltisztítás körébe tartozó juttatások

Az ellátások egy része 1992-ben kikerült az Alap által átmenetileg ellátott feladatok köréből. Ezeket a juttatásokat (előirányzott kiadásaik összege 3.600 millió forint, a tényleges felhasználás 4.088 millió forint volt) az 1992. évre vonatkozó költségvetési törvény előírásai értelmében a központi költségvetésnek havonkénti ütemezés mellett kell megtérítenie. A vizsgált időszakban a megtérítés a tényleges kifizetésnél 138,4 millió forinttal volt kevesebb. A profiltisztítás körébe tartozó vagy egyéb okból a társadalombiztosításnak megtérítendő ellátásokra (az utalás módjára, az elszámolás részleteire, az eltérések rendezésére) - a tisztánlátást elősegítő - megállapodásokat nem találtunk. 3.1 A költségvetés egyéb megtérítési kötelezettségei

Az előzőekben említett költségvetési törvény 17. paragrafusa részletesen felsorolja a központi költségvetés további megtérítési kötelezettségeit. Az ellátások között legjelentősebb a családi pótlék összege, ami tervezetten 92.700 millió forint volt, ténylegesen 91.960 millió forint merült fel kiadásként. Az átutalt összeg azonban ennél 985 millió forinttal kevesebb volt. Az 1990. évi forráscsere alkalmából a társadalombiztosítás által kifizetett (14.722 millió forint összegű) három havi családi pótlékból még vissza nem fizetett

- 43 -

2.722 millió forintot az ÁVÜ- a privatizációs bevételekből - 1992. januárjában utalta át. Az összeg az alapok tartalékait bemutató 8. sz. törvényi mellékletben jelenik meg, likviditási tartalékként. Az 1991. évi családi pótlék-tartozás utáni 4000 millió forintos kamattérítés az Alaphoz rendben befolyt, s mint a társadalombiztosítás pénzügyi tevékenységéből származó bevétel, az előírások szerint 50-50 %-ban oszlik meg a két biztosítási ág között. Az 1975. évi II. törvényben meghatározott (nem biztosított) személyek egészségügyi ellátására a költségvetés 1992. második félévére 2.600 millió forintot térített meg, mely összeg az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. A társadalombiztosítási alapokba nem tartozó ellátások után, azok folyósítási költségeire a költségvetés az elő­ irányzott 500 millió forintot átutalta, ez a müködési költségvetés része. A társadalombiztosításorr kívüli forrásból (kötségvetés, Foglalkoztatási Alap, Szolidaritási Alap, privatizációs bevétel) finanszírozott juttatások (a már említett családi pótléktól eltekintve) a nyugellátásokhoz kapcsolódnak. Az 1992. évi előirányzatok között a politikai rehabilitációval összefüggő nyugdíjkiegészítésekre 4.000 millió, a bányászok korengedményes nyugdíjazásának átvállalására 500 millió forint szerepel a Népjóléti Minisztérium fejezetében. A törvénytervezet ll. sz. mellékletében bemutatott juttatások közül nem szabályozott a tudományos fokozatok után (a 8811987. (XII. 30.) MT és az 511989. (I. 13.) MT rendeletek alapján) folyósított nyugdíjkiegészítések fedezeti háttere. Összeségében az elszámolás pozitív egyenleget (1,6 milliárd forintot) mutat. Ez azonban alapvetőerr azzal függ össze, hogy a személyi kárpótlás alapján járó életjáradék fedezeteként az év végén több, mint 5 milliárd forintot utaltak át, a tényleges ellátási igények viszont csak 1993-ban jelentkeznek.

- 44 -

A foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjak megtérítésének 2.328 millió forintos hiányából a Foglalkoztatási Alapot csak 194,1 millió forint terheli, a többi munkáltatói tartozás. Ezt a főkönyvi könyvelés elkülönítve nem mutatja ki.

4.1 Az állami garancia érvényesülése, a hiány sának módja

finanszírozá-

A társadalombiztosítási alapok kiadási többlete 1992-ben 31.351 (az ÁSZ megállapítását is figyelembevéve 31.155) millió forint, melynek rendezéséről a zárszámadási törvényben intézkedni kell. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak az 1991. XCI. törvényben megfogalmazott l %-os állami garanciájaként a költségvetés megtérítési kötelezettsége 2.810 millió forint (amit a zárszámadási törvény szerint a hiány részeként kezelnek, és betudják az értékpapírkibocsátásba). Ugyancsak a költségvetési törvény írja elő, hogy ha a profiltisztítás körébe tartozó, illetve az Alap által átmenetileg ellátott juttatások együttes összege meghaladja a 44.700 millió forintot, a többletet a költségvetésnek meg kell térítenie. A juttatások tényleges kifizetései {40.189 + 4.088) azonban alatta maradtak e határnak, így fizetési kötelezettség nem keletkezett. A társadalombiztosítási ellátások (1992-ben szabály szerint csak a nyugellátások) akadálytalan teljesítéséhez vehető igénybe az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelő­ legezés! számla. Erről részletesebben az I. fejezet 3.2. pontja, illetve a III. fejezet 2. pontja szól. A társadalombiztosítás 1992. évi zárszámadási törvénye benyújtásának elhúzódása egyebek mellett a hiány finanszírozásának kérdésével magyarázható. E témakör is szerepelt a Kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok közötti egyeztető tárgyalásokon. Augusztus 26-án olyan megállapodás született, hogy az alapok 1992. évi hiánya a társadalombiztosítást nem terheli. A későbbiek során azonban a Kormány álláspontja ebben megváltozott. A benyújtott törvényjavaslat dást tartalmaz. E szerint a

meglehetősen

hiány

sajátos megolfinanszírozására az

- 45 -

alapok

kezelői

(az önkormányzatok) a törvény elfogadását egy évnél hosszabb lejáratú államilag garantált értékpapírt bocsátanak ki, amelynek minden kötelezettségét a kibocsátástól számított 30 napon belül a pénzügyminiszter átvállalja. Mivel erre már legfel iebb csak 1994-ben kerülhet sor, a költségvetés szamara tényleges kötelezettséget az ügylet csak 1995-ben jelenthet. követően

A hiányrendezés megvalósulásáig az alapok likviditási tartalékát ismét lekötöttnek kell tekinteni, sőt az Egészségbiztosítási Alap esetében a tartalék erre önmagában nem is elegendő (negatív előjelűvé vált). A visszapótlás esélyét a kibocsátandó értékpapír forgalomképessége nagymértékben befolyásolhatja. Erről azonban semmilyen ismerettel nem rendelkezünk. A választott ·megoldástól függ, hogy enyhül-e az állami forgóalapra nehezedő társadalombiztosítási terhelés, az egyre növekvő és rendszeres hi tel igény. VII. Az 53/1992. OGY határozat végrehajtása Az Állami Számvevőszék a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi zárszámadásának ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentésben összefoglaló következtetéseket és javaslatokat is megfogalmazott. Az Országgyűlés ezeket elfogadva a szükséges kormányzati intézkedésekről határozatot hozott, egyúttal előírta, hogy annak végrehajtásáról az 1993. évi társadalombiztosítási költségvetési törvény beterjesztésével egyidejű­ leg be kell számolni. Erre nem került sor, részben azért, mert a határozatot közvetlenül a költségvetés benyújtását megelőzően hozták meg. A Népjóléti Minisztérium 1992. novemberében kormányelőter­ jesztést készített és azt véleményezésre az ÁSZ-nak is megküldte. Az erre tett számvevőszéki észrevételt a jelentés (20. sz. melléklete) ismerteti. A téma 1993 áprilisában került ismételten napirendre, az NM és az OTF némileg aktualizált újabb kormányelőterjesztésé­ ben, de az ÁSZ tudomása szerint annak megtárgyalására mindeddig nem került sor. Időközben kétségtelenül következtek be változások. Az állami garanelával és a társadalombiztosítás pénzügyi ellenőrzési jogával összefüggésben módosult az 1975. évi II. törvény, az Országgyűlés elé került a köl-

- 46 -

csőnős biztosítópénztárakról szóló törvénytervezet, kultak a társadalombiztosítási önkormányzatok stb.

megala-

A határozat végrehajtását az Állami Számvevőszék e változások figyelembevétele mellett is számos kérdésben "formálisnak" érzi, a korábbi észrevételeit pedig továbbra is helytállónak tart ja. VIII. A társadalombiztosítás kesz1tese

önkormányzati irányitásának

elő-

A társadalombiztosítás önkormányzati irányításáról szóló 199l.évi LXXXIV. törvény az eredeti ütemezés szerint már 1993.januárjától számolt a biztosítási önkormányzatok létével. Erre azonban csak némi késéssel, az év közepén került sor. A biztosítási ellátásokra jogosultak érdekvédelmét ellátó képviselők választásának időpontját az 1993. évi XII. törvény május 21-ére írta ki. Az érvényes választásokat követően a két önkormányzat első (alakuló) közgyűlését június 13-án tartották meg. Az önkormányzati törvény értelmében a választások költségeit a Társadalombiztosítási Alapból (a biztosítási alapokból) kell fedezni. Az Alapból 500 millió forintot utaltak át - 1992. végén - a Belügyminisztériumnak. Az önkormányzati jogositványok között kiemelkedő jelentő­ séggel bírnak az önálló ágazati alapok kezelésével, az alapokat érintő tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos törvényi felhatalmazások és kötelezettségek. A hatásköri, működési kérdéseket az augusztus 31-éig elkészítendő alapszabályban kellett rendezni (amelyet az Országgyűlés még nem hagyott jóvá). A társadalombiztosítás önkormányzati irányításra történő átállás, az ellátási feladatok zavartalan ellátása szempontjából jelenleg különösen fontos az önkormányzatok igazgatási szervezetének ki(át)alakítása. Az önkormányzati törvény keret jelleggel határozta meg a biztosítási ágak szervezetét, illetve a meglévők átalakítását, eredetileg nem rendelkezett arról, hogy az átalakítás kinek a feladata (az átmeneti időszakra életre hívott felügyelő bizottságoké, a kormányzaté, vagy az "ellenérdekelt" OTP-é). Ezzel magyarázható, de el nem fogadható, hogy az igazgatási szervezetek kialakítása érdekében érdemi intézkedés nem történt.

- 47 -

Az Országgyűlés illetékes szakbizottsága június 2-i ütésén meghallgatta a két Felügyelő Bizottság beszámolóját. Megállapították az igazgatási szervek átalakításának elmaradását, és felkérték a Kormányt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. törAz önkormányzati törvényt is módosító 1992. évi LXIV. vény úgy fogalmazott, hogy a szervek "legkésőbb a biztosítási önkormányzatok első közgyűlésének napján kezdik meg működésüket".

Az előkészítő munkák ugyan már hosszabb ideje folytak, de "végleges megoldás" csak közvetlenül az önkormányzatok megalakulása előtt született. A Kormány 91/1993. (VI. 9.) rendelete létrehozta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ ságot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt és ezek igazgatási szerveit. Az 1991. évi LXXXIV. törvényben a hivatali szervezet kétpólusú jellege hangsúlyosan jelent meg, bár nem zárta ki további igazgatási szerv/ek/ létrehozását sem, amennyiben az alapszabályban ezt rögzítik. A törvény megjelenése óta nyilvánvalóvá vált, hogy az ellátandó feladatokat három csoportba lehet sorolni: - a nyugdíjbiztosítási ágba tartozó, - az egészségbiztosítási ágba tartozó specifikus feladatok és - a két ágnál azonos módon jelentkező (közös) feladatok szerint. Az említett kormányrendelet az önkormányzati törvényben foglaltaknak (az ÁSZ szerint meglehetősen formálisan) eleget téve a két ágazathoz kötődö igazgatási szerveket hozott létre, központilag és területi szinten is. Az átmeneti rendelkezésekben ugyanis hangsúlyozottan jelzik, hogy a szervezeti kérdéseket az ágazati igazgatási szervek feladatkörét - igen rövid időtartamra- "legkésőbb 1993. december 31-ig" szabályozzák. A közös feladatokat: - a járulék elszámolási, nyilvántartási, végrehajtási-behajtási, pénzügyi-számviteli tevékenységet, valamint a világbanki projektből adódó feladatok ellátását illetően az Egészségbiztosítási Pénztár;

- 48 -

- a biztositottak bejelentésének, a járulek bevallási (befizetési) kötelezettség teljesitésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzését illetően pedig a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság között osztotta meg. "deklaráAz igazgatási szervek kormányrendeletben történt lása" nem egyenértékű az átgondoltan kialakított igazgatási szervek működésével (az átalakitás jelenleg is folyik). A közös feladatok "mesterséges" széfosztása nem jelenthet végleges megoldást. Várhatóan mindkét önkormányzat (de különösen a nyugdíjágazat) törekedni fog arra, hogy létrehozza saját különálló apparátusát. Ez részben természetes igényként is jelentkezik, hiszen az alapok pénzügyi, gazdálkodási önállósága adott esetben ezt kivánja meg. Ugyanakkor reálisan kell azzal számolni, hogy - főleg a területi szerveknél - kialakul a párhuzamosság, ami a működési költségek további tetemes növekedését hozhatja magával. Az újabb átszervezés(ek) az ellátási feladatok megoldásában is zavarokat okozhatnak.

Budapest, 1993. november 23.

l>

~Ar-ageXmayer István/

l. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

Budapest, H1B3. május 1:3. A - 124/3/9.3

SZABAD GYöRGY úr a Magyar Köztársaság elnöke

Országgyűlése

B U D A P E S T

Tisztelt Elnök úr! Az államháztartásról szóló l992.évi XXXVIll.törvény értelmében az Aliami Számvevőszék a központi és a társadalombiztosítási költségvetés végrehajtásáról - a zárszámadásokról - szóló törvényjavaslatot ellenőrzi és megállapit.ásairól jelentésben számol be az Országgyűlésnek. Az eljárási szabályok szerint a Kormány kötelezettsége, hogy az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a szükséges ellenőrzés érdekében két hónappal az Országgyűlés elé terjesztés előtt az ALlami Számvevőszéknek átadja. Az államháztartási törvény a társadalombiztosítás zárszámadá-sára irányulóan ilyen előirást nem tartalmaz. Tekintettel azonban arra, hogy az a központi költségvetés zárszámadásával egyidejűleg kerül az Országgyűlés elé, igy az ASZ jelentésének elkészítése utóbbi esetben is megkívánja, hogy a mun-kához legalább két hónapos időtartam álljon rendelkezésre. Itt említem meg, hogy az államháztartási törvény ilyen értelmü kiegészítésére korábban már javaslatot tettünk. Az ASZ munkatársai megkezdték a központi és a társadalombiztosí tás i költségvetés zárszámadásához kapcsolódó - a kormány-zati szervek előkészítő munkáciát vizsgáló helyszíni ellenőrzéseket. Maguk a törvényjavaslatok azonban. amelyekhez kapcsolódóan végül is nyilatkeznunk kell nem állnak t··endelkezésünkre. A korábbi évek gyakorlata sze r in t. át v 1zsgálásn< júniusban kapjuk meg a Kormány által az Országgyülésnek beterjeszteni szándékozott dokumentumokat. Az előkészítés helyzetét ismerve, erre számítottunk ebben az évben is. s ,jelentéseink lezárását és benyújtását augusztusra terveztük.

-

2 -

A napokban megkaptuk az Országgyűlés - nyári szünetig hétralév6 - ülésszakának május 10-én készült, táblázatbrul összefoglal t munkatervét. Ebben ;június kHzepére irányozták el 6 a központt és a társadalombiztosítási költségvetés végrehajtáséról szóló törvényjavaslatok vitáját és határozathozatalát. Figyelembevéve az el6zetes bizottsági ülések id6szükségletét is. a törvényi el6irások szarint már április els6 napjaiban meg kellett volna kapnunk a Kormány által a központi költségvetés végreha.jtásáról készül t, ál tala véglegesnek tekintett t6rvényjavaslatot.Hasonlóan a társadalombiztosítás zárszámadását is. Ehhez képest azonban mindkét területen akkor még az el6készités helyszini vizsgálhatóságát lehet6vé tev6 alapdokumentumok is hiányoztak. Az ASZ törvényi kötelezettségének minden körűlmények k6z6tt eleget kiván tenni. Szükség esetén munkaszervezési int.ézkedé·· seket teszünk, hogy miel6bb az Országgyűlés rendelkezésére álljunk. Az adott id6pontra azonban - túl azon, hogy a törvényi el6irásolr ezáltal nem tarthatók be az Allami Számvevöszék nem tud megfelelBen megalapozott jelentéseket benyújtani. Más a gond az Allami Vagyonügynökség és az Allami Vagyonkeze16 Rt. tevékenységér61 szóló kormánybeszámolókkal. A vonatkozó törvényi elöirások szerint e dokumentumokat a Kormánynak a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóval egyidejűleg kell az Országgyűlésnek benyújtani. amihez csatolni kell az ASZ jelentéseit is. A hivatkozott munkaterv azonban ezeket nem tartalmazza. A kapcsolódó vizsgálatok megfelel6 ütemben haladnak, terveink szarint a jelentéseket július elsö nap,iaiban zárjuk le és nyújtjuk be az Országgyűlésnek. Kérem Elnök urat. hogy döntései során a fentiekben foglaltak figyelembevételét sziveskedjék megfontolni. Tekintettel arra. hogy mind a központi és a társadalombiztositási költségvetési, mind az AVU és AV Rt. beszámolókkal szakbizottságok foglalkoznak, igy jelen levelem másolatának megküldésével gondjaimat e bizottságok elnökeivel is megosztottam.

Tieztelet ted:

-ir.,, .l---

/Hage~mayer

István/

\ Budapest,1993. május 14. A~ 111, -5"/so.

Dr.Surján László úr népjóléti miniszter BUDAPEST Tisztelt Miniszter Or! Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény 86.paragrafusában foglaltak értelmében az Allami Számvevőszék kötelezettsége a társadalombiztosítás zárszámadási törvényja~ vaslatának ellenőrzése. E törvényi kötelezettségének az ASZ 1882-ben csak igen nagy erőfeszítések árán tudott eleget tenni, mivel e törvényi kötelezettségét annak első félév végi megalkotása miatt előre nem tervezbette és a Társadalombiztosítási Alap 1991.évi zárszámadási törvényjavaslatát is csak jelentős késéssel kapta meg. E feladattal ez évi ellenőrzési terveink készítése során már előzetesen számolhattunk. Annak érdekében, hogy az 1992.évi zárszámadásellenőrzésekor a múlt évihez hasonló helyzetet elkerülhessük, munkánkat igyekeztünk megfelelben előkészíte­ ni, és arra megfelelő időt biztositani. Hat megyei társadalombiztosítási igazgatóság ellenőrzése a napokban fejeződik be. Ennek során munkatársaim a költségvetési beszámolók elkészítését, a működést, az egészségügy-finanszírozást vizsgálják. A Társadalombiztosítási Alap 1992.évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzéséről az Országgyűlés részére készülő jelentésünket megalapozó helyszíni vizsgálatokat az Alap Kezelőjénél május első napjaiban kezdtük meg, s azok június közepéig tartanak. Meg kell említenem, hogy a vizsgálatokat korábban nem kezdhettük meg, mivel az ahhoz szükséges nélkülözhetetlen költségvetési beszámolók - a társadalombiztosítás szolgáltatási és ügyviteli szektoraira vonatkozóan - nem álltak rendelkezésre, sőt az OTF az 1992.év lezárásával kapcsolatos dokumentumok egy részét még ma sem adta át. Munkakapcsolat útján a napokban kaptuk meg a zárszámadási törvény tervezetének még államigazgatási egyeztetés előtti változatát.

- 2 -

ütemezésünk szerint - mint erről az Országgyűlés és a Kormány illetékes vezetőit az ellenőrzési terv megküldésével tájékoztattam az év elején - a zárszámadáshoz kapcsolódó ASZ jelentés első változatát júliusra kell munkatársaimnak elkészitenie, majd ezt a szükséges egyeztetések és véleményezések után augusztus első felében tárgyalja meg az elnöki értekezlet.

1:-

i-\i

A napokban megkaptuk az Országgyűlés - nyári szünetig hátralévő - ülésszakának munkatervét. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy abban június közepére előirányozva szerepel a Központi Költségvetés, illetve a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája és határozathozatala. Amennyiben ezt az ütemezést az Országgyű­ lés tartani tudja - a bizottsági ülések időpontjait is figyelembevéve - június első napjaira nekünk is el kell készíteni jelentésünket. Ezt a a Kormány által beterjesztett végleges - dokumentumok ismerete, részletes áttanulmányozása nélkül megoldhatatlannak tartom.

{·i

Kötelezettségünknek n1inden körűlmények között eleget kívánunk tenni. Sajnos - az idő kényszerében még aklwr is. ha a végleges beszámoló napokon belül rendelkezésünkre áll, ez csak kompromisszumokkal lehetséges. Kérem Miniszter úr szíves segítségét, hogy az 1992.évi zárszámadási törvényjavaslatot mielőbb megkapjuk.

~

o'['

_tr.:>

*~,\$-----"

Tisztelettel:

/Hagelfayer István/

2. sz. melléklet a V-ll-47/1993. sz. jelentéshez

Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Elnöke

Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöke

l

dr. Hagelmayer István úr az Állami Számvevőszék elnöke

Budapest

l

'•!-

1993 -06- 3 o

A+;~ 123/91

Tisztelt Elnök Úr ! '··-~~~·~-·---·-•·u-~-~-· "~·---~~-·--~~~-.~~----~--, -·~'

Mint ismeretes 19930 június 13-án a társadalombiztosítási önkormányzat()Jc_J11egtartották alakuló üléseiket és az társadalombiztosítás ÖIÍkoi-mányZ:ú1 igazgatásáról szóló 1991:-évi l.xxxi\r otörvény alapján megkezdték müködésüket. Az önkormányzatijogosítványokközött kiemelkedő oelentőséggel birnak az önálló ágazati alapok kezelésével, az alapok költségvetésével, a társadalombiztosítási vagyont érintő egyes tulajdonosi JOgo gy or asaval kapcsolatQS lürvényi felhatalmazások és kötelezettségek._ A önkormányzatoktól joggaR váJja el a közvélemény, hogy a törvények szigorú betartásával és az ésszerüség követelményei szerinrgazdaiKcidjaniik: -Aztlf -tipusú önkormányzati gazdálkodás elindításánál terrií-ész(iésen-az adOtt-helyzetból Tehet és kell kiindulni, ezért fQntos érdek füződik ahhoz, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi-vagyoni helyzete az önkOffiianyzatJ múködés kezdetekor hivatalosan is rögzítésre kerű1joll.--fudjuk;-hogy ez • bonyolultkéra-és, hiszen egy müködő rendszerrőfVan szóo -~Természetesen a jelenlegi helyzetről a volt Felügyelő Bizottságok és a hivatali szervezet is ipf.CJ.rl_T\áció_kat_adtlilCAz· aao1flfelyzetrögzitése·Oazöii15anVéleményunlnzerint·nem·képzelhető et_a'é All!lmi Sz_ámvevőszék ellenőrzése és hivatalos""értékelése·nélküL- - ·- · -- ---Elnök Úr! A leírtak alapján tisztelettel arra kéijük, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok megalakulásának, illetőleg a féléves zárás /június 30-al időpontjára nézve az Állami Számvevőszék végezzen a társadalombiztosítás területén általános ellenőrzést és értékelő jelentésében rögzítse a helyzetet. Különös részletességgel kérnénk a működési költségvetés felhasználásának a vizsgálatát, figyelemmel az ÁSz azon jogára, hogy vizsgálatai nem csak törvényességi, hanem célszerüségi szempontokra is kiteijedhetnek. Ez a vizsgálat és elemző értékelés megkönnyítené az önkormányzatok tisztánlátását és a továbbiakban a felelős gazdálkodást és a szükséges ágazati elkülönítést. Bízunk abban, hogy javaslatunk indokát Elnök Úr alaposnak látja és módot talál arra, hogy a kért vizsgálat mielőbb megkezdőrljön és befejeződjön.

-2-

Végül szerelnénk arra is rámutatni, hogy az önkormányzati irányítás keretei között a két különálló és azonos jogállású biztösítási ág önálló pénzügyi rendszerének a kialakítása, a ma még közös vagyon felosztása, a közös működési költségvetés helyett ágazatonkénti működési költségvetés előkészítése, a likviditás, a hatékonyság, a célirányos és ellenörzött gazdálkodás mind olyan kérdés, amelyeket surgósen napirendre kell tűznünk. Szívesen vennénk, ha a javasolt vizsgálat keretei között ezen kérdésekre, akár feladatkitűző - pénzügyi-számviteli stb.- javaslatot is kapnánk. Tudatában vagyunk annak, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi, ellátási rendszerét szélesebb összefüggések is meghatározzák, de törekvésünkben a minél korrektebb működés, az átlátható pénzmozgás, a központi költségvetéssei szabályozott és kiszámítható, az ágazatok garanciákkal védett, ugyanakkor törvényileg kontrollált kapcsolatának a kilakítása áll előtérben. Ehhez szerelnénk minél elóbb eljutni és ehhez számítunk az Állami Számvevőszék segítőkészségére.

Budapest, 1993. június

Tisztelettel

dr. Sándor László

3. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

;J.

sz. melléklet

A szolgáltatási szektor beszámolójának eltérései a költségvetési szervekre

A 74 pénzmaradvány

űrlap,

előirtaktól

a 60. sz. mérleg

űrlap

46., 47., 44. so-

ra, valamint a 80., 81., sz. pénzforgalmi jelentés eltér

a

költ-

ségvetési szervekre kiadott útmutatóban foglaltaktól: -A pénzmaradvány űrlap ll. sorában és a mérleg 47. sorában nem az előző évben fel nem használt tartalék összege került beállításra, hanem az 1992. évi záróállomány. A 179/1991. (XII. 30.) Kormányrendelet 27. paragrafusaszerint a tárgyidőszakot megelőző időszakban (1991-ben) képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. Ezért a tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évből származó tartalékot le kell vonni. Az 1992. évben képzett tartalék összegét a tartalék növekedést helytelenül mérlegzáráskor már lekönyvelték a 4212 Költségvetési pénzmaradvány számlára, holott erre a költségvetési intézményekre vonatkozó kitőltési utmutató szerint csak a következő évben (1993-ban) a jóváhagyás után lehet könyvelni. - A 8-Sz-350/1993. sz. !e vél 3. 2. pontjában arról intézh:edtek, hogy amennyiben a 494. számla záróegyenlege és a 74. pénzmaradvány űrlap 13. sora tárgyévi helyesbített pénzmaradvány között eltérés van, akkor azt zárlati tételként a 42111 Költségvetési tartalék számlára, illetve ezt helyesbítő 8-Sz-458/1993. sz. levél szerint a 39, 48 függő bevétel, kiadás állományi számlál;:ra kell könyvelní, a 412 Tőkevál tozással szemben, ami ellentétes az Intézményekre PM által kiadott kitöltesi útmutatóban foglaltakkal. Az útmutató szerint ugyanis a 494. számla egyenleget a 4211-re kell vezetni, és ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha az előző évi pénzmaradvány elszámolással kapcsolatosan bizonyítottan még rendezetlen tételek vannak. Ezek az útmutató szerint a be nem fizetett pénzmaradvány elvonás, ki nem utalt támogatás. A vizsgálat megállapítása szerint a Központi Társadalombiztosítási --

- 2 -

Alap könyvelésében is tőkeváltozásként és a 39112 függ@. kiadás állományi számlára helyesbítésként a zárlati tét.e]Jre hivatkozva több mint 45,808,282,22 forintot könyvel tek, llllllidynek eredete nem ismert. - A szolgál tat ás i szektorra a költ ségvetési szervezetelrr<e• elő­ írt 65-66. sz. pénzforgalmi jelentés helyett sajátság\llla: helyzetének megfelelő 80-81. számmal ellátott pénzforgalmi jielentést alak í tot t ki, amelyet a PM-nek megküldött, de a lld.itöl téséhez a PM által jóváhagyott útmutatóval nem rendelke;;;::i.l;;:. A pénzforgalmi jelentésből a bevétel a kiadás nem egye:l!lit:e.thető a 72-es pénzforgalom egyeztetése elnevezésű űrlap 04, (())5; sorával, míg a költségvetési szervekre PM kiadott útmut.aitő• 65. , 66. és 72. űrlapok egyezőségét előírja. Az OTF által készített 8.Sz.353/1991. szám alatti 1ÚlitiDutató II/2. pontjában a 72. és 80-81. űrlapokra előírt egyez«í>aég az 1992. évi beszámoló adatai között nem áll fenn. A pénzforgalmi jelentés szerkezete az eltér a költségvetési szervekre rendszeresített 65-66. űrlapokban a folyó bewételek és folyó lüadásokon felüli tételeknél is. :tgy nem tünit;eit.i fel külön sorban a pénzforgalom nélküli bevételeket, függi'ii tételként számolták el az 1992. évi teljes tartalékbahelye:l>é5t. A tartalékbahelyezés összege - a számviteli előírások szewint nem függő bevétel. A pénzforgalom nélküli bevétel t a jelentésben nem l!illl11l!t.atták ki, holott az előző évi (1991. évi) tartalék felhaszrnálása ennek minősül. - A nem társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokat 1992. I. l-jétől a 38. finanszírozási számlára könyvelik helytelenül a 39. főkönyvi számla helyett. A pénzmaradvány 74. űrlapon ugyanakkor helyesbítő tételként figyelembe veszik a 38. sz. főkönyvi számla tételeit, melyre a 179/1991. (XII. 31.) Kormányrendelet nem ad lehetőséget. Ezeket a tételeket a 39. számlán kell elszámolni és így van mód a pénzmaradvány helyesbítésére.

- 3 -

A befektetések hozama tartalékalap pénzügyi forrásából vásárol t rövid lejáratú értékpapíro]{at nem a 4212 tartalékalap számlára könyvelték, hanem a tárgyévi 4211 költségvetési tartalé]{ elszámolási számlára. Ez esetben a Társadalombiztosítási Alap törvény ellentétes a számviteli törvénnyel, illetve erre vonatkozóan külön számviteli szabályozás nem történt.

4. sz. melléklet a V-ll-47/1993. sz. jelentéshez

ll

JEGYZöKöNYV

Felvéve: Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság

Tárgy: zárszámadás vizsgálati alapdokumentációjának átadása A zárszámadás vizsgálatának megkezdési időpontjában, a (szolgáltatási, társadalombiztosítás a kértük szektor) 1992. évi jóváhagyott beszámolóit a 179/19~)1.

mai napon ügyviteli sz.

Kor-

mányrendeletben előírt mellékletekkel, kiegészítőkkel, amelyet nem kaptunk meg. Előzetesen azonban rendelkezésünkre bocsájtották a

szolgáltatási

szektor nem végleges beszámolóját. A végleges beszámolók átadását 1993. május .

-~-re

igért.ék.

Budapest, 1993. május 3.

...~4.1:~-:ASZ

5. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

L

.t.

7 Egyetcértek: \ ... . Berényi s. ndorné dr. Vt"zet" e l y et tes

8-Sz-584/1993.

F e

l

j

e

g

y

z é s

az OTF tulajdonában -1992. december 31-én- lév6 értékpapírok értékvRsztésének könyvelésével kapcsolatban

A számviteli törvény 39. §. 4. pontjában foglaltak alapján az egy évnél hossszab lejáratú értékpapirok nyilvántartás szerinti (vétel.'\r) értékét csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészltés napiát megel6z5en legalább egy éven keresztül a piaci értéke alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti érték. A fentieket alapulvéve az Arth11r Andersen részjelentés alapján a Pénzügyi főosztály-

könyvvizsgálói figyelr~!\111\f~l

a lény re, hogy a mérleg kész i tés idopontja 1993 .m.1rcius volt - véleménye a következő. 1/ A I,ak,isalap fedezeti köt_vénny<>l kapcsolatban az Arthur Andersen cég mPgálli-lpitásával,

Lgy

al-ra

:n.

egy.eh
fs.t-t.ék-

vesztésére nem tesziink javaslatot, tekintettel arra, hogy a kötvények 100 %-os visszafizetésére az áll.1mi garartcia véleményiink szerint biztositott. 2.) IBUSZ részvények tőzsdei árfolyama 1992. áprllis 14.-én haladta meg utoljára a 3.604.- Ft-os vételi értéket. Az egy éven túli tartós árfolyamcsökkenés, trhál csak 1993. április 15.-e utáni idoponttól vehető figyelembe. fgy a számviteli törvényben foglaltakra hivat:kozássaJ, az IBUSZ részvények értékvesztésének könyvelését az aud i tá 16 cég v<" l em<'nytm java so l juk.

J.) Az egyéb banki

részvényekkel kapcsolatos (Budapest Bank Rt, OKHB Rt, MIIB Rt, MKB Rt, West D.L.Bank Rt.)

javaslatunk: Corvinbank,

A számviteli törvény 39. § /3/ és /4/ pontjainak magyarázatában fog la l tal< a l apj.~n á llásponttlnk a l<öve~_k,,,zéS.

/

- 2 -

Ha a saját ti'>ke két év mérlegében, igy a t_árgyévben és az el5z5 évben is kevesebb, mint a jegyzett tőke, - mert a gazdasági társaság elvesztette saját tőkéjének egy részét - akkor a befekl:etett pénziigy; eszközök könyvekben szereplő értékét csökkent;eni kell. Az auditáló cég javaslatában megfogalmazott; értékvesztéssei fentiekre hivatkozással nem értiink egyet, Lekintettel arra, hogy a gazdasági társas:ígok az 1991. évet osztalék fizetéssel zárták, 1992. évben pedig értékvesztést nem jeleztek.

4.) Forgóeszközként nyilvántartott értékpapírokkal kapcsolatos javaslatunk.

al Ybl Bank Egyetértiink az Arthur Andersen cég megjllapitásával. Az Ybl Bank f~lszámolási eljárása során készült nyilatkozat a követelések 41 %-os kielégítési arányát helyezi kilátásba, ezért az értékpapirok leértékelését a névérték 41 %-ára javasoljuk. Igy értékvesztésként

r2Jii-:-ooo. OOO

1

Ft

lekönyvelését javasoljuk. b/

Gyomaendrődi

Takar<'kszövetkezet

Az Arthur Andersen cég mPg:íllapiUis:ival elvérc

ttiv~tknzva

-

nPm

~rtiink

egyet,

-

az

igy az

óvatósRág ~rt.~kpapir

100 %-os értékvesztésének könyvelésére nem tesziink javaslatot. A Takarékszövetkezet ellen 11gyanis peres eljárás van folyamatban, igy a tAketartnz~s &s kamat megt<'rülésének lehetősége fenn:íll.

Budapest, 1993.

június ll.

Pénzügyi F6osztály:

dr.1~~YA-,_ f6osztályvezet5

'

;Lt.~Ll,_._ .i

l

".,'

-

2 -

Ha a saját Ulke kt';t év rnérlegében, igy a tárgyévben és az elftzft évben is kevesebb, rnint. a jegyzett tftke, - rnert a gazdasági társaság elvesztette saját tftkéjének egy részét - akkor a befekt.etett pénzitgyi eszközök könyvekben szereplft értékét csökkenteni kell. Az audi tál ó cég javaslatában megfoga lrnazot.t értékvesztéssei fentiekre hivatkozással nem értünk egyet, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságok az 1991. évet osztalék fizetéssel z.irLik, 1992. évben pedig értékvesztést nem jeleztek.

4.) Forg6es>:közkl"nt nyilvántartott értl"kpapirokkal kapcsolatos javaslatunk.

al

Ybl Bank

Egyetértiink a>: Arthur Andersen rég rnegá!!apitásáva!. Az Ybl fldnk ff' l sz.'imoL'ls.i l' l j:'1r:íso~ sur."~n kf.sziil t ny i l.d.koz,II_ d kövt>I.Plf.s,.k 41 t-os ki.,lf.yit.•'si ctr.'!ny.H. ht>lyr•zi kilc'it:isbd, t•zt:tésként

236.000.000 Ft lekönyvelését javasoljuk.

bl Gyornaendrftdi Takarékszövetkezet Az Arth11r Andersen cég rnegállapitásával elvPre hiviltkozvn -

nPm Prtdnk

PCJYP.t,

dZ

l gy az

óvatósság f.rt.l•kpe~pl

r

100 %-os értékvesztésének könyvelésére nem l<>sziink j.:.vaslatnt. A Takarékszövetkezet ellen ugyanis peres eljárás van folyamatban, igy a tftketarto>:ás és karnat megtérülésének lehet5sége fennáll.

Budapest, 1993.

í k',~vJL_Qftl ')!9

i

jóntus ll.

6. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

Tartósan befektetett eszközök állománya 1992.XII.31-én

névértek

f:.·

t

.·v· ·•

ll

l

ezer Ft

vételár

ezer Ft

Részvények 6:1992.1.1. Részvény vált. 1992. Részvények ö:1992.XII.31 -BB Rt ebből: 1989 1991 1991 1992

2.378.200 749.900 3.127. 799 616.780 5oo. oooj 35.000 49.680

589.081 500.000 35.000 21.186 32.895

-<)KHB Rt 1989 1991 1992

1.553.925 1. 300. OOO 65.0QQ 188.925

1. 490.368 1.300.000 6!:•. OOO 125.368

1990 1991 1992

228.000 30.000 7C•.OOO 128.000

212.920 3(<. OOO 7<:•. OOO 112.920

Inter·.Európa Bank

1991

29.000

l.16. 40(J

Alt.Váll.Bank

1991

157.500

182.700

1991

425.77 Q_ 159.600 266.175

263.521 :34.588 178.933

sbből:

Magyar Külksr.Bank

Magyar Hitel Bank .ebből:

1992

Ipar.Fejl. Bank Rt 1992

IBU:3Z Rt

32.Toul

----------

2.334.874

/~~:440 3.1 .314

3.000

2.400

1992

114 .Cll 9

41 1).924

1C<90 1981

100.000 -lCl(l. OOO

H• O. OOO

-:1,00. (i(l(l

66.800

:,!:,.382

·}~·.

·.

R~~zvényekből

járuléktart0zás eimén ~tvett (könyve l t ) 19~12

' l

l

i

l

Kötvények összesen:1991 1992

13-929- !':·80 13.829.580

1.3.899.997 13.799.997

13.100.000 419.720 209.860 100.000 100.000 -100.000

13.100.000 400.0011) 1fl9- 997 100.0011) 100.000 -100.000

200.00(1

200.000

ebből:

-Lakás.fed.kötv: 1989 -Nagyar Allamk _Lupis19éJ1 -t1agyar Allamk.I>aiwa1991 -Me Donald s kötv_ 1991 -MATAV kötv. 1991 -HATAV kötv. 1992

· Befektetési jegy CA beLjegy

PX Kft

,.

!'

tőrzstőke

Részvények, összesen:

1992 1988

1.000

1.000

15.031.000 17.158.579

15.031.000 17.199.311

17.090.779

17 _143 _S•29

kötvényP~

1990 1:..=+92

Részvények~kötvények

járulék tartozás eimén átvett nélkül

Járuléktartozás eimén átvett~de

nem könyvelt részv_ Beaabai I. 2.250

''

•:'

,'

2.250

7. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

l,

sz.

~elléklet

Az Országos Társadalombiztosítási Fóigazgatóság 1992. évi zárszámadásának teljeskörű be~utatása (szolgáltatási szektor) millió Ft

Me g n e v e z é s

Költségvetési

Zárszámadási

b~szácoló

törvényjav.

483.759 19. 261

<133. 75}

Eltérés

I. BE Vg T E L KK l. Folyó bevétel Járulékbevélei TB tev. egyéb. bevé~el Kamat és eg}'éb be\'étel Forrás átadás bé:intézkeciése ~lőr;y pol.r.:yt. Kore:lgeri~é!'lyes ny1gdij :w:.

Bevétel összesen

9.000 1.660 278 705

:9.:57 9.000 1.6€0 273 706

514.669

514.669

:05.42~

:os. 4~Z

5.304

5.304

2. íb alta! folyósitott nem Tb forrásból f:~ans3irc:.

ell. 1-3 r..

20 3. Befektetések hozama tartalékalapot érintő bevétel

es

tart.

16

ertékpapir e;ad. rövid l.

11.597

trtékpapir elad.

:o 11.557

4. Nem végleges bevétel L:hiciitási Alapot érimö

ilitelfelvétel 1992. XXXVEI.tv. 85. par. ~ügg.járadek és egj•éb bevétel !:-ont) ?üggó bevétel tarr;aléba~ielyezés csp. :egté!'it~s

5. összes bevétel 80

űrlap

22 i. 959

22.557

32.557

:.m

2. 72Z

894.266

625.411

268.855

- 2-

millió

Me g n e v e z é s

Költségvetési

Zárszámadási

beszámoló

törvéoyjav.

Eltérés

JI. KI ADAS OK 1. Folyó kiadások Nyugiíj, anyasagi táppénz Gyógyszer, gyógyaszati s. Gycgyitó-~egelőzó

Egyéb, ill. egyéb kiadás Működési kiadás Kamat h. bér. U. Pér.z. tev. ref. I.if.sport eg. lak.

Likvid vissz. Klóny, prof r. ö s s z e s e n:

3t:3. 764 42.962 112.123 4.542

7.560 8.900 16 180 5.595 278

363.764 42.962 112.123 U 42 7.560 5.800 16 ~80

5.595 Z78

546.021

546.021

109.066

109.065

2. Tb által folyósitott nem tb forrásból fi:1anzzirozas 1-3 táppénz AVű kárpótlás

26

26 31 655 .ll 3

3. Befektetések hozama tartalékalapot érintő kiadások ~rtékpapir vás. tart. :.079 Értékpap ir vás. rövid :5. 5'33 ~gészs. sport. fel.

1.ü79

15.593

242

4. Nem végleges egyszeri kiadások Likviditás[ Alapot érintik Ritel visszaiizetés 1992. XXXVII. 86. par. !S7.8~5 - kiegyenlí:ó, függö kiadás (rovat) 25.5;9

5. O5

.

,_ ,

5

z e s e n:

895.433

6~6.439

238.993

;1

8. sz. melléklet a V-ll-47/1993. sz. jelentéshez

8. sz. melléklet

Ifjúsági és szabadidő-sporttevékenység 1992. évi támogatásának fő célok szerinti megoszlása (1992. évi X. törvény 3. paragrafus /2/)

ezer forint

Me g n e v e z é s Építés Vásárlás Működtetés

Táborozás Oszásoktat.ás Rendezvény Egyéb ö s s z e s e n: Működésí költség

odaítélt összeg 82.658, 102.658, 16.328, 11.034, -

20.629, 7 .113' 2.150, 242.570, 7.326, -

Fel nem használt keret Banki kamat

104, -

46, -

OTF-nek visszautalva

150' -

-----

9. sz. melléklet a V-ll-47/1993. sz. jelentéshez

-

l

-

9/a sz. melléklet

Az 1992. évi kamat- és hozambevételek alapok közötti megosztása és tartalékba helyezése

OTF számitása /millió Ft/

Ny. Alap

összesen

E. Alap

4.186

3.767

419

814

730

84

csal.p. kamata

4.000

2.000

2.000

együtt

9.000

6.497

2.503

17

15

2

2

2

l

l

14

12

2

8.983

6.482

2.501

Tartós bef.

hozam

rövid lej . bef. "

felmerült költség ebből:

tartósra bérházra

rövid lej.

Nettó hozambev: rövid !~járatú ~-lL. ),\OM::\11-Jt

terhelő

kiadásokra

tartalékba helyezés a.) likv. tartalékba b.) bef. h. tart-ba

82

82 8.901 4.718 4.183

6.482 2.718 3. 764

2.419 2.000 419

9/b. sz. melléklet

ASZ számítása (millió lFt) összesen

Ny. Alap

E. Alap

Tartós bef. hozama rövid lej. hozama Csal. p. kamat a

4.186 814* 4.000

3.767 407 2.000

419 407* 2.000

együtt

9.000

6.174

2.826

17 2 1 14

10 2 1 7

7

7

Nettó hozambev. kiadások rövid. lej.hoz. bev-ből

8.983

6.164

2.819

Tart-ba helyezés a. ) likv. t-ba b.) bef.h.t-ba

8.703 4.5.20 4.183

felmerül t ll:ö l t ség ebből: tartásra bérházra rövid lej.

* Megjegyzés:

280*

280 6.164 2.400 3. 764

2.539 2 . 120

419

A megállapítás hiányra gyakorolt hatása - 196 millió forint, ezzel a kiadási többlet .31.351 millió forintról 31.155 millió forintra, a kiadási fő­ összeg pedig 546.020 millió forintról 545.824 millió forintra csökken.

lD. melléklet a V-ll-47/1993. sz.

~]entéshez

1

l .'

'

Atáraadaloabiztoaitás tartalékainak alakulása 1992-ben az ASZ száRítása szerint (törvényjavaslat B.sz. aelléklete helyett) (millii forint) Hegnevezé a l.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

6. 9. 10. 11.

12. 13.

Osszesen Ny Ny +R .

1992. évi induló állapot · 26.511 Alakás fedezeti állami 3.644 kötvény bozalla Egyéb tartós bef. hozamának ráford-kal való csökk. után a bef.hoz.tart-ba helyezése 538 Rövidlej. pénzpiaci múv-böl eredő hozam likvid.tart-ba helyezése 512 Gyógyszertámogatás túlig-ból szárm.kamat likviditás! brt. helyezése 8 Családi pótlék 1990. l-lll. -. havi fin. kapcs.kamat likvid. tart-ba helyezése 4.000 199'Ó.l-III. havi csaÚdi pótl. kiadás egy részének viasza térités.-nek likvid.tart.helyz. 2.722 Kötvényvásárlá a Részvényvásárlás Kötvénymegtérülés Atársbizt-tulajd"ban álló bérházak 1992.évi aktivá-ból eredó-nettó ért-ben vett-vagyon gyarapodás 7 Ajárlék-és késedelmi pótl.tart megfiz.elsz.likv.tart.helyz. 4.888 .h foglalk-politi.célu koreng. nyugd.kiad.megt befolyt össz. likvid. tart.belyezése 706 11192. évi záró

43.536

E

Likvid. tart. Ny K

20.566

5.945

3.280

364

484

54

396

116

396

116

4

4

4

4

4.117

4.117

- .-

2.000

2.000 2.000

2.000

1.361

1.361 1.361

1.361

Befekt.hoza.tart. Tart.be:l.pénuazk. Ny.

K

1.637

204

3.260

364

484

54

-- !60 - 777 90

- 20 - 86 10

1

6 2.444

2.444 2.444

353

353

30.894

_,

353

E

Ky;

14.612

180

-

U24

90

20 86 10

6

1

15.485

1.722

777

-

2.444

..

353

12.642 10.675 10.395

4.735

'526'

ll. sz. malléklet a V-ll-4 7/1993. sz. jj:e1entéshez

.. ~' ~Y.!illY í Uí-mc~elúzú

i ntézm~nvck és s:r.:oJ c:.íllat:ísok

(mi ll it) forinLhan) f

Tcrvezett

Megnevezcis

el!Jirdnyz:::~.t

l.

1991. évi eredeti elóí.ni.nyz:::~.t.

e

l .h n s z n d Intézeti elóÍJ"Ónyzat

84.783

88. 135

~-"'

Együtt ~JS

~

II. S7.int.rcho7.Üsok l.

ri s Központ i ln g ke:;o:elt.

1991. évben belépett Iejlcsztésck

l. 600

682

918

l. 600

350

342

8

350

690

60

750

2.

Dérpol i

J.

Dérnutomnti.zmus

750

4.

Gy~gyfíin.li)

300

300

300

5. Cs{p(iprotcizis

200

200

200

t

ikn

~~~l.évi

6.

gyógys:;o:cráre11entételezés

488

...... 4 88

64

64

91.33.5

87.04 9

4.236

91.33.5

7. f'elndnt át.rcndczés 1991. évi szintrchozott clói.rányzat

b~izis

ITJ. Automntizmus;ok

5. 243

s. o14

229

5.20

2.

Dolo~;i

2.002

1. S G7

435

2. 002

7.24.5

6.

sa 1

GG·I

7.HS

1 . 64 o

4.360

6. OOO

nutomntizmus

1992. évi. S7.crkezcti '(Últoz:ís

oou

l.

GyóByszcr teljcsáros

6.

2.

Szolidnrítdsi j:i,·ulék

2. 2 2 5

3.

1 j:Íl'Uiék emclCs, sznbutlsrig

r.

1992.

2.715

bete~,:·

Szcrkc:;o:eti vtiltozds összesen:

500

631

8. 725

2.277

6. 4 4 3

25

25

ltúziorvosi rcnds:;o:cr tcljcs!L· Plény .(i 11nnsz l roz:.is

VI.

DclérHJ bcruhtí.z:ís, egyéb fejlcs7.tésck többlete 1?92. évi eredeti cl6irdnyznt

~vktizi

6.725

Cvi aJnpclóinínyzut kor1·ck•

c .i O V.

2. 29 5

2.29.5

t.OUO

864

1t0.60U

96.746

1.660

1.597

l t 2. 260

98.J43

·,l' + 11 lJ.éS4

~.'l 95

l.

ooo + AA

110.600

'

mlidosítús

1992. évi

bérlnté:;o:kctlés

1992.évi múUnsitott cli.iiníuyzat. 1992.évi

1.660 l J. 9 l 7

iU:.HO

98.343

tc1jcsités

= Központi lag kezelt eiUir:ínyznt fciiHI!'>7.núhísa fúbb jogcímcnként: SzoUúarítúsi j;:írult!k hc!izctés

2. 14 4

lh\7.iorvosi szolg;ílnt tcljcsitnu!ny• !i11anszírozó.s

2.600

Gyflr,y fürdúszolgtil Ln tás

770

Egész!'iégmcgcirzés i

162

progrnm

400

Vér és vér·kés7. ítmC•'Y

385 4.360

Gydgys:z.er teljes oírns

· VúUD.lkoz:.isok Egyszed

..

•i'

•.,..

jcllcs1i .fej l~sztés.ck

.Jiúzi.orVosi ·Szolu:ilnr. n}oomtu.r.vú•'Y ÖS1'i7.CSCI1!

·,·

25

Alnpítvdnyok t'.Úmogni.;Ísa

·-: .

,,

Dérnutomnt.izmus

Autama t i zmu.c;ok összesen: IV.

l'

l.

. L 64-7 1 ...259

+· ./;{

.l~---·-----------~~-=-----·_-__.__.____.: __

';,

- ·----------------·--------··

JI' i'

i: i' ··_j·,_··,

i' •

f o

:=

•

•

---'l~---·--

!,.'::;;

j

•

'l' l[

~ ! ~..::;.:;e

ll.

TB ALAP /ORSZ, Q~U;?.Z..,_L_. ________ _

J,

l!

'•.l i: ll,

•'·.i· lí

'

l

it:! j'·

\';:

'

~='-

l ! "="' ,_

--

l

Kiadások megnevezése

l

; Módositott :Tényleges előirányzat : lldadás

l

~----------------------------------··-----------~··~----------: i

l

,

:

-

l

',

~.Megyáltozott munkaképességüek járadékai

~l

l Házastársi l

r

6.280,000\

ll

ez

l'1.!ezógazdasági ;iáradékok

l-!

;·;

Eredeti

6.ooo.ooo:

' ' 6.280,00Q

6,ooo.ooo

__________ '

4.337.218

--~-----~-------

6.000,000/

Anyasági segély

l'

C!

Gyermekgondozási segély

!

c~

1.140. OOO l__~·l"-'''-"l.::t4:::..0'-',0:::;0'-';Ó'--~1"-'.'-"l'-"'1:::..0_,_.7J..;;O~E i 6.620,000 1 6,620,00C> 1.066.25C

·-., i

Gyermekgondozási dij

Átm[~etileg fin.ellát. /ol+ •• +o7/

'll

Nyugellátások /korhatár feletti/

l O?

! Nyugellátások /korh~tár alatti/

o~

6.ooo.ooq

4.983.251

14.640.000•

14.640,00~

14.744.90~

52o.oooj

52o.oo~ 200 oop

445-24~

l l 07

Temetési segély

""9' •ll :<.:vo '""L' 253.600,000 253.6oo.oop ,. 11

1

"'""

l

7. 500, 977!

l o:

pótlék és jövedelem pótlék

'

4!l 18A

'

'lll ! . :' :

_T_er_h_e_s_s_é~g~i~gy=-e_rm __ ek_agy~·~i__s_e~g~é_l~Y_______-7___,, ____ 6_.5~00--,_o_o_o

Egyéb betegséggel kapcsolatos ellátás

i lZ i 1'1

Pénzben nyújtott ellát.össz./o9+ .. +13/

l ,. · - --··

Táppénz

6,500,00

55t

252.234.85~

j!

lil

29.IOÜ,oop

28.912.359

1.900,00d

l,900,0QO

2.227.06l

l

.

'52 L 'Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások 19

1. 200. ood

' 1,200.000

' 2~

50, oo$

Í Kamatok

i

Biztosítási képv. választási költsége

'

;~

275.009

275.0po

500.000 ' 198.712

02~, 00~-

_ §• 1 125, 1'f-'''

l, 8_d$:;;;q6

Tb. ellátások összesen /14:rlé'+23/

l Jutta~ok

1.186.784

500,00$

1

!

085.Qffi

11 ; ·"

Ellát. -al kapcs, egyéb költs, /19+. t 22/;_::_ _ .. ?.

Kifizetőhelyi költségtérítés

l :<;

l

. p

50.0~0 500.0~0

[ ~

l

6.419.33~

29.lOO,Ooof

--::R.O:,-Gí5iD\i!!f:3'i"E,285.~48).219.o45

és e~ások összesen/o8+24i,:s --s-IT~'825~00p lt.üködési kiadások fedezete zt : h

l

513.485.~0

523.407.5t6

7.560.1~1 7.795.000 s. 900. zk7 7, 670, OOO I~K~-ur~a~t~ó~r_i_~ __· __ tam_·~o-g_a_t_á_s_o_k_______________• ~zs~----~2~8=0~·:o:d:o____~2~8~0~-~d:o:o____~2~8~0~-~~bo

~~~~~~~~~~~~~~~~~~--~--~7~-7~9~5~-~00~ Kamat· és egyéb hozambev, tart-ba hely. •.' ' hi7.:::::+::=7::::-.:-:--;----:-:---:--------'--';~ 7. 670,

oop

i

199l.é·vi hiányt fedező bev.felhaszn. FOLYÓ KIADÁsOK összESEN /25+26+ .. 29/

''

L3o

· -527~510.•

l

1

-

o9o_ . . .,?~9.:_230.9oo

l

!

i !O 35.900.0001 35.900,oob )6.454.80.6 :rl~~~~~~~~~~--~~-+,~~--~,~~---b~~~~. i:

'

5.872.~80

54~-;t120.~4-- _ . d·

12. sz. melléklet a V-11-47 /1993. sz. jtelentéshez

Emlékeztető

Készült

a évi

1992.

tartott

-,_

Népjóléti

Mínisztériumban,

központi _ bérpolitikai

egyeztető

az

egészségügyi

intézkedések

dolgozók

-

végrehajtásáról

megbeszélésről.

Jelen vannak: főosztályvezető)

Béltekiné dr. Major Mária (PM P6őr

főosztályvezető)

Lenke (OTF mb.

főosztályvezető

Krémerné Gerencsér Ildikó (NM Perény1 László (OT8

főtanácsos)

Dévai zsuzsanna (NM

főosztályvezető

Kassai Lászlóné (NM

főmunkatárs

L

i

L

A

bérpolitikai

egyetértenek abban.

Alap 1992.

évi

állami '

kiadási az

hogy a Társadalombiztosítási

intézkedés

ezévi

kihatása

költségvetésből

átadott

oldalon

kül6n

az

szintén

alap

egészségügy

finanszírozási gyakorlat. 2. Figyelembe

vonatkozóan

költségvetésében bevételi oldalon a

Egészségbiztosítási

indoka

h.)

végrehajtására

intézkedés

jelenlévők

bérpolitikai

!l

főo.)

Vasvári Ildikó (OTF KHzgazdasági

kül6n

forrásként

kHzponti

jogeimen

jelenjen

az

meg,

sorban_ tört én· ék prezentáció éves

kiadásai

területén

Cl -:J-,

(1'1"""

k6z5tt.

alkalma ott

~';J .c,

'r'•.\ --. l

\:-V ,

LXvvl

""

1

Ennek

jelenlegi '()._

l

V, -t()-. L,- -IQ..t.<--

~~ fcqd.~ lU2w ·huf>o~

véve,

hogy az 1993.

évi költségvetés kidolgozása

során az állami költségvetés és a Társadalombiztosítási Alap (ezen belül

az

Egészségbiztos í tás i

forrásátcsoportosítás nem jövő

becsülhető,

évi

jogcímen

elfogadható

hatása

jelenjen

ne

meg./ Az ·· .....i

kiadásai

k6z6t t

(profiltisztítás) mértéke ma még

költségvetése

szintrehozott

Alap)

az

az

álláspont,· 'hogy

bevételi

oldalán.

központi

bérpolitikai

1990.

az

az

a

előre

Alap

intézkedés intézkedés

évi_ k5zponti· bérpolitikai

intézkedés

-

12

havi

-

2 -

fedezetét

az

állami

költségvetés

által

a

biztosítási

;

·.'

',L .•.

rendszerre történő áttérés keretében átvett f_e_l_a_d~a-t_o_k----e-l'l_e_n __t~é-t-e~l-e-z~é~s-e--~k-é~p-e_z_z__ e-.---=E-z----a-z----e-z~é-w~i--~á~l~l.ami költségvetésbéjl ·tört-énő megtérítések illetve jogcímeit nem érintheti.

.s ztntrehozo1t1t

kereteit

Budapest, 1992. június 19.

&}.ueJr..;J [~..-y

kb/\1'"-. (Béltekiné dr. Major Mária) r ~Qltl,_.

l' .

:JI (Perényi\László)

k'a._t~cu· lo.'t~,.en'u..e 1 nna)

(Kassai Lászlóné)

13. sz. malléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

,-... ,.

'• 0

,,,._,

r~

e{'"<~··' i·~·:t:':<~-.i::(%~~;~1:~Yt~~~~~~~f;~~:~'~

"!"'

---=-··-..

Szerzödések és szelgálatok megoszlása 1992 végén szerzödés tipusonként

4000

1

':H~El~-------------,-----,

3000 ~ ...... .

. ......... -. ·--- .. -- ... -- .. -- ....

2477

---------- ... -- .. --. ··-······ ·,·· ....... -.

'

..

,· ..

l

~·

1000 . :

.!'••

,, \1

64 83

o

A

B

c

240 445 BLEU

D

~-~z~-~zöd~~~k~ ~zolgálatok

60 60 E

l

O·

'~.

14. sz. malléklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

r

-~

·~

E g y ii t t e s

l·

A Nyugdíjbiztosítási tosítási

Felügyelő

r;;;:;;:: a

1993. március 30-ai

ülésen megtárgyalta az OTP gazdálkodó szervezet müködési

szóló

költségvetéséről

t

Bizottság és az Egészségbiz-

Felügyelő

Bizottság

h a t á r

előterjesztést,

együttes 1993.

évi

és az aláb-

bi határozatot hozta: l. Az 1992. évi maradvány a törvényi szabályozás szerint, csak a mérlegzárást követően használható fel. Amennyiben a mérlegben a maradvány az

előterjesztésben

foglaltakkal

'

me!..· J)

gegyezik, úgy az

előterjesztés

tással (123,2 millió Ft) a

szerinti

Felügyelő

előirányzat

Bizottságok

módosi-

egyetérte~

nek.Eltérés esetén arról és a módositási javaslatról a Felügyelő

Bizottságok részére javaslatot kell tenni.

,J.

2. A

Felügyelő

Bizottságok tudomásul veszik, hogy

az OTP épületberuházásra 80 millió Ft-tal fel az

előirányzatnál.

3. Az 1993,. évi béralap emeléséhez

a

használt

Ez az összeg csökkenti az ez évi,

előirányzat

Felügyelő

e

előirányzatot.

célra a törvényben meghatározott

ténő

többet

1992-ben

_24, 6 millió Ft-tal tör-

Bizo-ttságok

hozzáj árulnak,

amely a Köztisztviselői Törvényből eredő kötelező juttatások OTP-nél megjelenő fedezetigénye. Igy az 1993. évi béralap-előirányzat összege 282,7 millió Ft. · · 4. Az 1993. évi dologi

előirányzatokat

törvényben meghatározott

működési

az 1992. évi LXXXIV.

költségvetés felosztására

cimü javaslat 5. sz. mellékletének 89-92.oldal 5. ban

:; :

szereplő

összegek szerint fogadja el.

oszlopá-

....

"

- 2 -

5. A fejlesztési

előirányzatok

közül a

Felügyelő

Bizottsá-

.,

g ok jóváhagyják:

C:>

~ ~

-

a beruházási

előirányzatokat

- a TB kártya és egészségügy 38

fő

létszámfejlesz~ést

és az

a 6. sz. melléklet finanszírozás

szerint;

előirányzatait

7.

előterjesztés

melléklet

21. sora szerinti összegeket;

'""

- az informatikai fejlesztési' projektként millió Ft kiadási

előirányzattal

nevesitett

összefüggésben

101

tudomásul

veszi, hogy arra a társadalombiztosítási irodaház telekomunikációs rendszerének tender kiírása megtörtént.

6. A Bizottságok nem fogadták el a fejlesztési tok közül a Fejlesztési Iroda

müködési

előirányza­

előirányzatait.

A

Fejlesztési Iroda költségvetésének elfogadásához a költségvetési szervekre vonatkozó tervezési utasitásnak

megfelelő

(báziselőirányzat,

célok

alapelpirányzat,

indokok, normák, összegek)

fejlesztési

előterjesztése

szükséges.

k.m.f.

j_~ Mária

és

15. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz.

jel~ntéshez

l~.

Amúködési költségvetés 1992. évi mérlege (az OTF kimutatása alapján) Kl

HKGNKVKZ E S

ő

Jh.: 1992.!!.19. Jh.: 1992.V.13.

elő-

l.

l

millió forintban

i r á n y z a t

1992. évi X. tv. OTF módositott irányzata

~

sz. ro•I\'4\QJ;; Teljesités

1992. évi :L'!!l~IL.tv. (X. tv. midt)l Jh.: t992.:ruu:o.

BKVETKLKl TB Alapból a működési kiadásokra átvett pénzeszköz Működési- ár és díjbevétel Csp. és más ellátások folyósítás! kiadásainak megtéritése (az ellátási kiadás 0,5 %-a) Os a z e a e n Kg y é b b e v é t e l e k TB Alap kezelője területi szerveire kiterjedő központi bérint. Népjóléti Minisztériumtól, a mozgáskorlátozottak vizsgálatához Foglalkoztatási Alapból, a munkanélk. foglalk. elősegítése Kamatbevételek (lekötött betétek után) AFA visszatérítés Tárgyi eszköz értékesítés Csp. foly-i kiadásainak !991. évi hátraléka (1992.évi LX.tv.) Müködési tartalék felhasználása (1992. évi LX.tv.) BR V E T R L E l ö S S Z K S K N KI ADA S OK Bér Dologi Csp. és más ellátások folyósitási kiadásai Alapelőirányzat összesen Ebből: - FB-k működésével kapcsolatos költségek összesen Ebből: - Nyugdíjbiztosítási FB - Egészségbiztosítási FB FejleGztés Ebből: Igazgatóságok működési többlete és beruházási előirányzata Igazgatóságok működési többlete Beruházás TB információs rendszer fejlesztése Behajtás! szervezet létrehozása TB fiókok kialakítása Osszesen TB kártya bevezetése Egészségügyi finanszírozás KIADASOI OSSZESEN

RGYKNLilG Ebből:

- működési tartalék - megtakarítás - egyéb tartalék

7.795 100

7.795 100

7.795 100

7.560 !65

500 8.395

500 8.395

500 8.395

500 8.225 74 72 9

8.395 2.018 2.657 500 5.175 10 2.924 1.621 351 1.470 796 104 203 8.099 8.099 296 266 10

100 701 9.196 1.990 2.665 500

5.175

3.436 !.705 370 !.335 796 62 73 7.811 743 57 6.611 565 266

10 269

6.4fi9 2. O&ll

2.6Bli 500!

5.2~.1

1© 2.92~

l.a2n 35A 1.47® 791l 10~

20l 6.173

6.m

296 2Bffi !ID

32 18 2 100 701 9.233 2.076 2.420 500 4.996

5,2

0,6 4,6 3.271 1.751 346 !.405 664 32 7.463 747 57 6.267 966 206 760

16. s~. me1léklet a V-11-47/1993. sz. jelentéshez

16. sz. meJULéklet

A fő

működési

költségvetés bevételeinek és kiadásainak összegei (az ASZ által számított teljesitési adatokkal)

millió forintban

Megnevezés

E l ő i r á n y z a t az 1992.éví x. és az OTF módo LXVII. tv. sz. sitása sz.*

Bevétel Kiadás Egyenleg ebből:

**

8.469 8.173

9.270 8.685

9.233 8.267

296

585

966

286

286

206

8 .. 5>6;1 8.2167

**

műkö-

dési tartalék

*

T e l j e s i t és az OTF kimu- az. ASZ vizs gála t sz. tatása sz.

az 1992. május 13-i módosított előirányzat, kiegészítve az; 1992. évi LXVII. törvénnyel módosított X. törvényben jóváhagyll!tt 74 millió forintos emeléssal tartalmazza az ASZ 1991. évi zárszámadási vizsgálatával lliimutatott 29 millió forint megtakarítást, az átutalt 100 ~illió forint csp. folyósítási hátralékot, nem tartalmazza a 612 millió forint működési tart.alékot

17. sz. melléklet a V-ll-47/1993. sz. jelentéshez

J '

A múködési tartalék felhasználására, visszapótlására vo~atkozó 1991-1992. évi törvényi előirások

megnevezése

a törvény

.J

elfogadás

időp.

••

•

'

a törvényi szabályozás'lényege ..•.

~~----~-

l~

' ,·. 1.1-<1991. évi LXXIV.tv.7. par. 1991.XII.4. (az 1991. évi ktsgv. mód-ról)

a működési tartalék 1991-ben·felt;asználható 1992. · évi ; visszapótlási:· kötelezettséggel. ·

2. 1992. évi X. tv. ' (az 1992. évi ktsgv-ről)

visszapótlásból . ··-.~ · · .· . építési beruházásra ·•felhasználható - egyenlegként marad

1992. I I. 19.

3. 1992. évi LX. tv. 1992.IX.22. (az 1991. évi ktsgv vgrh-ról)

4.~ 1992:-'évi LXXXIV:

tv. (az 1_993. évi· ktsgv-ről) ~:-

1992.XII.22.

jóváhagyott össz.MFt-ban 1086 800'

286

a működési tartalékból fel~nem használt összeg az 1992. évi működési bevételek kiegészítésére felhasználható - ... · 701 ASZ vizsgálat szerint: - működési tartalék 672 - megtakar í tás'· · • 29 összesen 701

működési költségvetés

telének engedélyezése

·.

tartaléka igénybevé·

i~

V o·

-~

286

lB. sz. melléklet a V-ll-47/1993. sz. jelentéshez

. ·:-'

·- . .

... .

.. .. :···-:·.-·:.. '

Az OU 1992: évi beruházáaai ,, .· ·: .

~-

•· •'-''" C"k'·<·

. ---:\l~~~:~-~~;,/:·::·:~--

,' c~i·~~~r~~:·i

..

.

·: -,:,

.·:, ~--- •; . ;·.az 1992 .. 'évi

.

.;;.. ·. . >

-.;,-

H e g n ev e z é a

·'=.-~:·í\<.f :.-·r,:•:::;_ :.,'. ''...;.-,,.·'. __ - -· --·-

:--.c··.

::--

_-_

millió Ft-ban

,_

.;__-.:·'.:

~ :tJga;,ga,t~~ágok ber~házásai ·. ··

1.470 ·. "

-,- .

.. 400

. TB .információa rendszer fej lÚztéae' Behajtáai ezervezet létrehozása ·

25

TB fiókok kialakítása

47

:·--

. TB kárÍyá bevezetése

'·

366

91,5

62

'

21

KgéazaÚugyi finanszírozás

Beruházás összesen

95,6

95,5

1.942

.,

·.-..

;·. .~'.-

-·-..... ~

,~-.-

-.. ·----·--L -~

19. sz. me11ék1et a V-11-47 /1993. sz.

j~'] en téshez

43· ~?J.
A társadalombiztosítás által 1992-ben folyósított (az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott) egyes ellátások

(millió forint)

Megnevezés L

Előirányzat

Családi pótlék

2. Profiltisztítás 3. Nyugdíjak és-kiegészítések - politikai rehab. miatt - foglalk. pol. cél u kereng. nyugdíjak -

előnyugdíj

- bányásznyugdíj - kitüntetésekhez - tudományos fokozat után - nemzeti gondozott i ellátások - tulajdoni kárpótl. - személy i kárpótl. összesen kiegészítve a tb. által átmenetileg fin. ell-kal együtt

Kifizetés

Megtérités

Eltérés

92.700

91.960

90.975

985

3.600

4.088

3.950

138

4.000

3.119

3.362

+. 143

9.000 600 500

8.467 940 346 100

6.139 733 258

-2.323 207 88 100

42

110.400

42

4 4 27

4 8 5.296

+ 4 +5.269

109.097

110.975

+l. 628

41.200

40.189

151.600

149.286

nincs köt.ség

20. sz. melléklet a V-11-47/1993. sz.

je]~ntéshez

'·, rlllCJ<'
J ::192.

neeemner

1.

\1-:.00-14/ 1.99<:.

dr. ,J A V O R ANDRAS ü r államtitkar NeP.,i ól éti l'lini(OzT.8r) 1un

BUDAPJ(S'I"

Tisztel t AllamtH.kRr

til'!

Az Allami cizámvevószék megKapta a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi zárszámadásának ellenörzéséról készített ,jelentés nyomán született. "a társadalombiztosí tással kapcsolatos kor·mányzati teladatokról" szóló b3/1992. X. l . OGY határozat végreha.itására. készített kormány előter.iesztés tervezetét. Megtisztelo számunkra, hogy az elóter~esztök az Aliami Szamvevöszék véleménvét mar a Kormányhoz történo benyú.jtas előtt meg kíván.iák ismerni. Sa,inálatosnak tart.iuk ugyanaKkor, nogy az országgyülési hatarozat azon előírásánaK, melv szerint a szükségesneK tartott kormányzati intézkedéseiról az 1993. évi központi, il letöleg tár·sadalombiztosi tás i l~:ö l tsegvetés benyújtásával egyidejűleg kell beszámolni 1 r·észben idózavar rniatt i nem sikerült eleget tenni. igy e kérdéskörre az ASZ időközben elkészült és az Orszaggyulésnek átaelott véleménye sem ·térhetett ki, noha több t.émanál - állami gara.nola értelmezése. egészségügyt1nansz1rozas stb. - vitathatatlanok az ósszetüggéseK.

r

Az előterjesztésben foglaltakhoz a ván,iuk fűzni.

következő

megjegyzéseket

kí-

Altalánossagban: Az ASZ korábbi javaslatainak egy része törvényi szabályo:r,ás 1 gényét togalmazta meg. A tá.r•sa.dalombiztosí tás 1993. , évi költségvetési törvényjavaslatában taglaltakon kívül csupan az 1975.

évi JI. t.örvénv módosításanaK ok-r;óberi változata-r; 1.smer;Dw, a naplrenden lévo egyet' törvénymodosit.asoKat nem, az egyes ll>erdésekben kialakított álláspont.unK 1.gy ezek ismeretét nélkülö:E;:L. Részleteiben

1 az

elot.er.lesztés sorrendjéhez igazoctóan):

L/ A 60/1991. OGY határozat megfogalmazasa szerint - az atr.térés zavartalansága érdel,ében - ··ugy kell meghatározni a kiiiiite.Lező betegbiztositasba tartozó szolgál tatasok kör·ét, hogw azok (néhány kivételes ellátástól el "tekintve~ ..:tartalmazzáK öJJ. jelenleg állampolgári jogon .iáró ellá"tasokat'·. A k.ötelezö bizt.osítás Kere·t,ében nvú.i"Ga.ndó és térítés~mm.esen igénybeveheto szalgal ta-ca.soka"t a.z Urt 5. évi li. törvé1lll!'it- mó.. ·- -·

dositó 1992. évi lX. tórvénv altal életbe léptetett 16/A. paragrafusa sorolja :tel. Ezzel azonban megítélésünk szerint még nem történt me·g a biztosítói · feladatok elkülönítése (pl. az üzemegés:zOOm;:ügy~ am1 a 16/A. paragrafusban Iel sincs sorolva - bár a tiillr5adalombiztosítás iinansz1rozza - hasonlóan egyes szürőviz;:s;gála­ t.ok is l. Az egyes elJátásokkal kapcsolatban az állam «ö,nkormányzat.) vagy a biztos1tó feladatköre, felelőssége más it.örvé-: nyi szabályozás következtében is változik. illetve vált«llzhat. A hivatkozot-c jogszabályhely csak címszavakban sorolj-a liel a biztosító által térítendö ellátásokat, anélkül, hogy pomritosan meghatározná a társadalombiztosítás finanszírozási k~tele­ zettségének határait. újabb problémát ,ielent(het) - és egyben a 60/1991. OGY határozatban rögzített elvektől való elszakadást -, hogy az 1975. évi I I. törvény készülő rnódosí t ása sz er int a ,jövőben csak a területi ellátási kötelezettséget vállaló szalgálatok igenybevetele lenne a kötelezö btztosítás kereiében ''ingyenes" és az alapel látásba kert\lo maga.norvosok ( üzemorvosok .. } egeszségügy i szolgált.atásai t már csak térítési dí,i. ille-r.ve kiegészítő biztosí tás me l let t vehetné igénybe a biztos:í..tott. Ezeket a szalgálatokat a társadalombiztosítás ugyanis csak részlegesen támogatná. A megoldás sértheti a biztositottak "Í,rdekeit, mivel az-c, h~,gv a biztosl"tó "kivel köt szerződést semmilyen módon nem betolyásolhat.ja, de nincs összhangban a ezektorsemleges :tínansz1.rozás elvével sem.

r

f

'

-

.i -

'

.,

· Nindezek alap.ián nem tart;juk egyértelműen meghatározbaténak azoknak az eLlátásoknak a kőrét sem, amelyekre elmé:letileg - a kiegészítő biztosU;ások vonatkozhatnának. Az elöter,íesztésben - készülö törvényjavaslatra hivatkozva szerepe l az .. elismert .. pénztárak működésére történő utalás .. A. már említett országgyúlesi hat.ározat e kérdésről nemm tett emlí té st. Ogy lát.juk, hogy olyan ___l;>iztosi tás i pénztárM kialakításána];: feltételei, amelyek a kötelező biztosítás körébe t.artozó szolgál·tatásokat is nyújtanak, iinansziroznak, a kő­ zeli jövőben még nem teremthetök meg. 2./ Az egészségügyi ágazat forrásszükségletének meghatáro~·ását akkor is indokoltnak tartjuk, ha a költségvetés .._ielenlegi helyzete ennek csak részleges kielégítését teszi lehetmé. Ezen egy átfogó egészségügyi koncepció alapján szükségesnek és a pénzügyi lehetoségek figyelembevételével elégségesnekítél t ellátór·endszer törvényben részletezett Ft.lapon nyújtott - szo lgált.atasa i. torrásigényének megtnatarozását ért.iük, nem a jeleniegi intézményrendszer váltz.atlan struktúrában történő finanszírozási igényét. ·;: ~[egjegyezzük,

hogy a 2. pont.ra adott válasz sz.erín- · ti makrószintü számítások létéről nem volt tudomásunk. Köszönettel vennénk, ha azokat megismerhetnénk.

'Jl:ppen a források szükössége.indokolja az egészségügyi koncepció megfogalmazását, a források célirányos felhasználását. Ennek hiánya pazarláshoz is vezethet. (Utalunk a je·lent.ős költségvetési cél és címzett támogatásokkal évek óta folyó kórházrekonstrukciókra, amelyek a teljesítményfinanszírozás tervezett rendszerében eset.leg túlméretezettnek, feleslegesnek, illetéleg fina.nszírozha.tatlannak bizonyulhatnak.) A szektorsernieges finanszírozás teltételeinek meg-ceremtését jelenleg nem csak az amortizáció ellentételezésének hiánya akadályozza, hanern a szakellá.t.ás fekvóbeteg intézményeiben az úgynevezett Ra.játáras rendRzer alkalmazása is. A társadalombiztosítási jogszabályok és a számviteli törvény közötti összhang megterem·tésének fontosságát, illetőleg ,. az ASZ megitélése Rzerint fennálló pr·oblémákat a Társadalom-

-

4 ,_·,

hi ?.tos í táR i iUa.p .keze lő;jéné l végzeT. t számvevőszék i viz:s;gála.1-.ok haAZlK>Au l áRának ut. ó e l Jenőrzésérö l" 1992. auguszt1ll!:a'ában készí tett össze:fog.Laló .i elentésünkben részletesen kífejjtet.tün.k. l:ibben további tontos teladatnak tart.iu.k - az ú,i Jfinanszirozási rend bevezetésével kapcsolatban - a szakfelada:ttrend pontos tartalmi meghatározását;, jogszabályi rögzitését.

3./ 1991. évi 4XXXIV. törvény a kormányzati felelősséget mármint megalakult, mú.ködó önkormányzat esetére szabályozza, de azt is csak keretjelleggel és nem a javaslat- -,részletezése szerint. Az önkormányzat.ok megalakulásáig terei ed ö iclöszakra, Vll.llamint az önkormányzati irányitás szervezeteinek kia.la.kitásá~a vo=------ natkazó .kormányzati felelősséget. a törvény nem· szabályoz.za. A .iavaslat.ban szereplő kérdésekre vonatkozó intézkedéseknél a válaAz c.sak igen tág határiclót taz önkormányzati iranyitás létrej öt tere. te l ügye l ö b ízot.t.ságok véleményének kUtérése után. stb . .l és részletezés nélküli feladatokat fogalmaz meg. !:iz az át;meneti idoszak rendezetlen kérdéseit nem oldja meg. A megfelelő .szabályozasok elkészl~eséhez véleményünk szerint· i ntézkectési tervet ke J. le t. t vo ln a készí ten i - a feladatok pontos megjelölésével, - a határidok kitúzésével, a szükséges törvényalkotói munka figyelembe vételevel tbiztositá.si képviselök megválasztásának szabályozására, szakszervezete.k közötti választások lebonyolítására;, R végrehajtásért t'elelósök megnevezéséveL

r

rlindezek hiányában az önkormányzati irányitásra való áttérésig elvégzendő kormányzati feladatok üt.emez~se nem megnyugtató és késedelemre is alapul szolgálhat.

4./ A kötelezó t.ársadalombiztosít.ással összefüggő állami garancia tiszt.ázását, egyértelmü megfogalmazását továbbra is fontosnak ta.rt.juk. Ennek indokoltságát alátáma.sz:tja az is, hogy a ,ielenleg folyó költségvetési vitában - elsosorban a hiány finanszírozásával összetüggesben e kérdés vetódik fel ,. leggyakrabban.

-

'J

-

Az előterjesztésből a garancia kettős értelmezése tűnik ki, egy:telól a folvó kiadások zava.rtala..n finanszírozásának garantálása t az 18'/b. évi Il. törvény .i avasolt módosítása szerint az állam ennvi t. vállalna J. másfelol az éves költ.ségvet.ési hiány tedezéséhez kapcsolódó garanciális szabályozás. Nézetünk szerint a kéttéle "gaN•.ncia" nehezen értelmezhető·;· illetve választható el egymástól. Ezt a logikát egyébként már a Magyar Köztár·saság 199:3. évi -k:öltségvetéséról szóló törvényjavaslat megtörni látszik, mert a garanciát "kombimHtan" fogalmazta meg. A társadalombiztosí tás sa,inos valóban jelentős amelyeknek vagyoni követelésekkel rendelkezik, behajthatósága esetén a befolyó bevételeket be lehetne vonni az éves hi.ány rendezésébe. ~la azonban ez már· csak azért sem reális feltételezés, mert a társadalombiztosítás 1991. évi zárszámadási t.örvé- · ' ·nye szerint a tartozások megfizetéséból befolyt .összeget (aminek legfeljebb a töredékére van esély) a likvidi tás i t.artalék visszapótlására kell , felhasználni .. ,Jelenleg a társadalombiztos:i.tásnak l· még olyan jelentos vagyona sincs, amelyet- ponto-: sabban amelynek hozamát- a-hiány rendezésébe be lehetne vonni, ezzel. az 198:3. évi költségvetés sem számol. 5./ A társadalombiztosítás gazdálkodá~a teljeskörű bemutatásának igényét úgy túnik még mindig eltérben ítél.iük meg. Az iUlami Számvevószék az 1991. évi zárszámadás ellenőrzése kapcsán azt vetette fel, hogy a törvény a szolgáltatási és az ügyviteli szektor költségvetési beszámolójában szerepló valamennyi bevételról, illetve kiadásról nem ad hú kép~t, a telje.s pénzforgalmat nem mutat.ia be. Az eltéréseknek a beszámoló vagy a zárszámadási törvény mellékleteként történő számszer-ú bemutatása ezt a hiányosságat pótolhatná. 6./ A társadalombiztosítás szerveinek ellenórzési jogosítványai az 1975. évi ll. törvénv vonatkozó előirásának pontosításával kiegészülnek a pénzügyi. ellenőrzéssel is. Remélhet.őleg ennek gyakorlati feltételei is rnegteremtödnek.

-

7./ A központ.i

t-:1 -

k:öl tAégvet.és

megtérftési kötelezettség i körébe folyósítási költségek előirányzat ezerinti 1/12-ed részének havonkénti megtérítése a. korábbi v i ták forrását valóban megszünteti. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy - tudomásunk szerínt - 13.Z 1991. évi családi pótlék folyósításával kaJP>Csolatos 1VO millió forintot az liTF eddig még nem kapta meg. Az összeg megtér-i tésével a ~Jagvar Köztl\rsaság 1992. évi költ.ségvetése, illetve ann13k pótkölt.ségvet.ése sem számolt. Megnyugta.tóan nem rendezett az eló'Lr·ánvzat, illetve a .juttat.ásokra átutal t összeg és a tény leges tel.iesít.és közötti különbözet megtérJ.tése. Az egyenlegek zárszámadást követo rendezése a felmerüléshez képeRt késve történik (mint az 1991. évben folyóAitott és az e eimen átutalt összeg közel 840 millió forintos különbözete esetében).

területén mutatkozó problémák rendezését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai t.eljes önállóságának megteremtése szempontjából meghatározó követelménynek tekintjük. Az alapok tényleges pénzügyi önállósága egyebek mellett feltételezi a külön bankszámlát és a járulékfizetök egyéni folyószámláinak megkettőzését. A jelenlegi súlyos ügyviteli hiányosságak megszüntetése a világbanki pro,jektek részét képező ú,j folyószámla- és ,járulék elszámolási rendszer megvalósítása szempontjából is alapvető feltétel.

8./ A folyószámla

;l.

nyilvántartás

'T'i aztelettel

1

Sándor Ist.ván l