szám 203. szám Térfoglalás Lelkiismeret, felelősség és szakmai tudás FöLdcsuszamLások

2011.

• huszonegyedik évfolyam, 203. szám

3. szám

ÖNK ORM Á N Y Z A TI F O L YÓ I RA T www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Térfoglalás Lelkiismeret, felelősség és szakmai tudás Földcsuszamlások 17

23

25

Újdonságok a 10. ÖKOTECH szakkiállításon

2

A 2011. április 5–10. között megrendezésre kerülő 10. ÖKOTECH Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás több újdonsággal készül kiállítói és látogatói számára. A következő napon, ápriTársrendezvények lis 6-án, szerdán önkormányA 2011. évi Ökotech fő újdon- zati városfejlesztési szakmai sága, hogy más, sikeresnek napként folytatódik a konfeígérkező rendezvényekkel egy rencia, amelyen számos teleidőben és egy helyszínen tart- pülés saját konkrét fejlesztési ják: most a Construma építő- terveit fogja ismertetni. ipari szakkiállítás, a Hungaro Ugyancsak április 6-án, szertherm épületgépészeti szak- dán tartják azt a konferenciát – kiállítás, az Electrolight+Buil- a Vidékfejlesztési Minisztérium ding épületvillamossági szak- szervezésében –, mely az épíkiállítás látogatói számára is tőipari hulladékok kezeléséadott lesz a lehetőség, hogy vel foglalkozik. A rendezvény az őket érdeklő határterületek- érdekessége, hogy a résztvekel, környezetvédelmi techno- vők sokat hallhatnak az élenlógiákkal kapcsolatban is tájé- járó németországi hulladékkekozódjanak az Ökotech-kiállí- zelési gyakorlatról, különösen az építési és bontási hulladétók standjainál. kok újrahasznosítási lehetőségeinek elméleti, szabályozási Tematikus napok és gyakorlati kérdéseiről. A Construma és Hungaro Különös aktualitást adnak therm szakkiállításokkal kar- az április 8-án, pénteken taröltve olyan tematikus napok tandó Igazságügyi Környezetszínesítik majd 2011-ben az védelmi Szakértői KonferenciÖkotech szakkiállítás prog- ának azok a sajnálatos körramját, mint például az Önkor- nyezeti katasztrófák, amelyek mányzati Nap április 5-én és a sorában hazai események is Víz Napja április 9-én. szerepeltek a közelmúltban. Mindjárt a kiállítás első nap- Ezek az esetek, illetve a hozján, április 5-én, kedden tekint- zájuk kapcsolódó jogi eljáráhető meg az Önkormányzati sok és megelőző tevékenyNap; ennek keretében kerül sor ségek felértékelik az igazarra a nagyszabású település- ságügyi környezetvédelmi fejlesztési konferenciára, amely szakértők tevékenységét. elsősorban önkormányzati kép- Az előadások témái között viselőknek, szakpolitikusoknak, szerepelnek többek között a vezető tisztviselőknek szól. A hatósági, közigazgatási konftanácskozáson a hazai közigaz- liktuskezelés lehetőségei, a gatás a legmagasabb szinten katasztrófák pszichés hatáképviselteti magát: a tervek sai, valamint a birtokvédeszerint államtitkárok, polgár- lem kérdései. mesterek is szerepelnek az előA Víz Napja (április 9.) a vezeadók között.Több szakmai szer- tékes víz, mint ivóvíz népszevezet is megjelenik, a rendez- rűsítésére hivatott. A szakmai vény szakmai színvonalát pedig érdeklődés felkeltése mela Magyar Urbanisztikai Társa- lett, a mindennapi fogyasztók ság garantálja főszervezőként. széles táborát szólítja meg azzal, A központi téma a fenntartható hogy a közel 65 000 látogatót városfejlesztés lesz, annak köz- váró kiállítási csokor egyik hangterület- és zöldterület-fejlesz- súlyos témája lesz. tési, közlekedési, lakáspolitikai, energiagazdálkodási és A kiállítással kapcsolatos környezetvédelmi aspektu további információk: saival együtt. www.okotech.hungexpo.hu

ÖN • KOR • KÉP 2010. október–november | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

március

Tartalom megyei körkép Hírek a megyékből

Jövőre az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja – az iskolák működtetése költségein belül 85 százalékot kitevő – a pedagógusbérek, járulékok fizetését. A fennmaradó 15 százalékot az önkormányzatoknak kell fizetni, amennyiben azt nem lesznek képesek kigazdálkodni, akkor az intézményt átveszi az állam. Bár az iskolák továbbra is a településeké maradnának, az igazgatók kinevezésébe beleszólna az állam a kormányhivatalokon keresztül – nyilatkozta Hoffmann Rózsa, a Magyar Önkormányzati Szövetség Gödöllőn tartott országos önkormányzati konferenciáján. 17

2

parlament Indul az alkotmányozás

4

kor-kép Választottak – Időközi választások

8

Aki nem teljesített, gondban van

9

Térfoglalás

14

Elvis Presley vagy Pongrátz Gergely?

14

Moszkváról Széll Kálmánra

15

Lapzárta után

15

Új reformkor

16

Gazdálkodás

Víz. Az élet nélkülözhetetlen eleme, amiért most sorban állunk. Rendezett, csöndes várakozás. Kannákba, vödrökbe, zacskókba, nejlonnal bélelt dobozokba, fazekakba és palackokba fejtjük és tekerünk vele hazáig. A lépcsőházban százötven liternyi készlet mellett egy üzenet: „Bátran vigyen belőle!” – Ikematsu-Papp Gabriella ÖN-KOR-KÉP számára Japánból írt beszámolóját adjuk közre. 23

Csődközelben

11

A mintafalu is bajban van

12

Megpróbálnak talpon maradni

12

A gimnázium is a megyéhez kerül

13

esélyek és lehetőségek Lelkiismeret, felelősség és szakmai tudás

17

Válságmenedzselésre van szükség

18

Társadalmi konszenzus nélkül nem megy

19

Hiányzik a nyílt párbeszéd

19

„Európa a családokért, a családok Európáért” 20 Pokolhegy

21

határtalanul A szeretet segít A 2010. év rendkívüli időjárása következtében hazánkat is sokféle katasztrófa érte, a tavaszi árvizek, belvizek után jött a vörösiszap. (Az ÖN-KOR-KÉP ezekről részletesen beszámolt, hírt adott.) Sajnos azonban a katasztrófák sora ezzel korántsem ért véget, mivel 2010-ben a földcsuszamlások száma is „rekordot döntött”: a korábbi évi 10-15-tel szemben 128 volt! Mik az okai és hogyan előzhetők meg ezek a – sokszor a lakosok kitelepítésével is járó – tragikus földcsuszamlások? 25

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_ __________ példányban egy évre bruttó 9395 forintos áron (postaköltséggel). Számlázási cím: ________________________________________________________ Szállítási cím: _________________________________________________________ Kelt: _ ________________ , 2011._ ________________ ______________________

Aláírás Megrendelhető a szerkesztőség címén • Web: www.onkorkep.hu

23

Ajánlat A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja

24

főépítészek az önkormányzatokban Földcsuszamlások

25

Mikor alakulhat ki?

26

Jogszabályi háttér

27

Statisztika a károkról

27

Ybl Miklós-díjasok

28

Falufejlesztési díjátadó

28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2011. március 17. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért fe lel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

megyei körkép BÁCS-KISKUN MEGYE

BUDAPEST

Lakossági szolgáltatócsoport Baján. Március elejétől háromtagú lakossági szolgáltató csoport dolgozik a bajai városházán. Ahogyan azt a Bajaiak programja című választási kiadványunkban leírtuk, polgárbarát hivatali működésre törekszünk. Ennek egyik eleme a lakossági szolgáltató csoport – mondta Zsigó Róbert polgármester, az iroda megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Gyenes Gabriella jegyző szerint fontos, hogy az ügyfelek számára nyújtható szolgáltatások elérhetősége felgyorsuljon, a problémák ellenőrizhető, megnyugtató megoldásokkal záruljanak.

Állatkerti szezonnyitó flamingósétával. Megkezdődött az idei szezon az állatkertben; a Nagy Flamingósétával egy időben tartott tavaszváró sajtótájé-

BARANYA MEGYE Tavaszi nagytakarítás Pécsett. Az akció első lépése a téli síkosság-mentesítési munkálatok során kiszórt csúszásgátló anyagok összeseprése. Megtisztítják a lerakodott kosztól a burkolatokat és az útszegélyeket, ürítik a közterületi hulladékgyűjtő edényeket a szokásos köztisztasági programon felül, sőt emellett szükség esetén azonnal megszüntetik az illegálisan kihelyezett hulladékhalmokat is.

BÉKÉS MEGYE 180 négyzetkilométernyi terület áll víz alatt. Több mint kilenc Velencei-tó mennyiségű belvizet szivattyúztak el Békés megyében tavaly december eleje óta. A térségben jelenleg csaknem 180 négyzetkilométernyi terület áll víz alatt, és 9 település védekezik zömében első, kisebb részben pedig másodfokú készültség mellett az elöntés ellen. Tavaly december eleje óta 28 megyei település nyújtott be igényt a vis maior alapban lévő támogatásra.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Csekély mértékben emelkedett a munkanélküliség. Csekély mértékben, 0,3 százalékkal emelkedett a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplénben februárban a januárihoz képest, a megyében így 80 500-an voltak állás nélkül. A nyilvántartott álláskeresők száma alapján számított munkanélküliségi ráta 27,2 százalékot tett ki, ez 12 százalékponttal haladta meg az országos mutatót. A munkanélkülieknek csaknem tizede pályakezdő volt, számuk meghaladta a 7700-at.

2

a mosonmagyaróvári önkormányzat vízszolgáltatójának telephelyén, a városhoz közeli Feketeerdőn. 35 milliós, a városi büdzséből finanszírozott beruházással alakították ki a félautomata palackozót, amelyben évi 332 ezer félliteres üveget töltenek meg Szigetközi Friss Vízzel – mondta Nagy István mosonmagyaróvári polgármester. Szigetköz akkora vízbázissal rendelkezik, hogy abból egész Magyarország szükségleteit fedezhetik – tette hozzá.

HEVES MEGYE koztatón elhangzott, hogy nagy ugrásra készül az állatkert, több olyan fejlesztéssel, mint az idén elkészülő India Ház vagy a jövőre megnyíló Varázshegy a Nagyszikla belsejében. Heteken belül új, fiatal nőstény jegesmedve érkezik Budapestre, és idén is folytatódnak az olyan kedvelt rendezvények, mint a „Húsvéti Nyulatságok”. Az állatkerti belépők áprilistól átlagosan száz forinttal emelkednek.

CSONGRÁD MEGYE Elkészült a szegedi autópálya. Márciusban megkezdődött a nagylaki román határhoz vezető M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszán az úgynevezett műszaki átadás. Az autósok várhatóan április végétől birtokba is vehetik a Szegedet és a 43-as út mentén fekvő településeket északról elkerülő utat.

FEJÉR MEGYE Projektzáró. Záró rendezvényt tartottak márciusban a Fejér Megyei Önkormányzat Pápay Ágoston Általános Iskolájában, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolájában és Diákotthonában. A TÁMOP-ra benyújtott pályázatukkal kiérdemelt 19,1 millió forintos pályázati támogatást szolgáltatásaik fejlesztésére fordíthatták. A többi között különféle képzési programokat dolgoztak ki általános iskolák és óvodák tantestületei, pedagógusai részére a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres integrációjának megvalósításához.

GYŐR-MOSON SOPRON MEGYE Saját vízpalackozó üzemet avatnak Mosonmagyaróváron. Elsősorban a kistérség ellátását megcélzó saját vízpalackozót avatnak kedden

ÖN • KOR • KÉP 2011. március | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

Sajtónapi fogadás a megyeházán. A Magyar Sajtó Napja alkalmából közös fogadást rendezett a megyeházán a Heves Megyei Önkormányzat, a Heves Megyei Kormányhivatal és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. A média képviselőit Habis László egri polgármester, Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte, Hubai Grúber Miklós nyugdíjas újságíró pedig arról beszélt, hogy mit jelentett számára a hivatása. Szabó Róbert megköszönte a média által az elmúlt időszakban nyújtott támogatást és hangsúlyozta: Heves megye sikere mindan�nyiuk közös sikere lehet.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE Önkéntes munkán a derecskei diákok. 2011. Az Önkéntesség Európai Éve. Ennek jegyében a derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 18 diákja február 21. és május 20. között önkéntes munkát végez a városban. Ennek keretében a halmozottan hátrányos helyzetű általános és középiskolai tanulóknak nyújtanak segítséget a tanórákra való készülésben, illetve idős, rászoruló embereknek segítenek a ház körüli munkában, bevásárlásban.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Kamerák figyelik a gyaloghidat. Tovább bővíti a térfigyelő kamerák hálózatát Szolnok város önkormányzata – jelentette be a városi rendőrkapitányságon tartott sajtótájékoztatóján Szalay Ferenc polgármester. A megyeszékhely egyik leggyönyörűbb közte-

megyei körkép

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Defibrillátorokat vásárolt a kör nyei önkormányzat. 1,6 millió forint értékű, két hordozható defibrillátor révén a településen, már mindkét háziorvos s a gyermekorvos is rendelkezik modern életmentő berendezéssel. A készülékeket Beke László polgármester adta át dr. Árendás József háziorvosnak és dr. Bogád Judit gyermekorvosnak. Mivel az egészségügyi berendezések beszerzését támogató pályázati forrást időközben befagyasztották, a képviselő-testület úgy határozott, hogy költségvetése terhére megvásárolja a két, egyenként 800 ezer forint értékű berendezést.

NÓGRÁD MEGYE Ingyen tüzelő az önkormányzattól. Több mint százötven családnak adott téli tüzelőt Romhány önkormányzata, akciójukat az állami erdőtársaság is segítette. Terman István, a település polgármestere elmondta: ötven köbméter fát vágtak, amit rászoruló családoknak adtak át. Az akcióval mintegy 80-90 család jutott ingyen tűzifához. Az Ipoly Erdő Zrt., harminc köbméter fát biztosított kedvezményes áron az önkormányzatnak, amivel további 60-70 családon tudtak segíteni.

PEST MEGYE Bezárt menzák Pest megyében. A Pest Megyei Közgyűlés március utolsó hetében dönt a megyei fenntartású intézményekben közétkeztetési feladatokat ellátó HunGast Kft.-vel történő szerződésbontásról. A 2007-ben kötött szerződés felbontását – kölcsönös megegyezéssel – maga a szolgáltató kezdeményezte, miután a megyei önkormányzat adóssága elérte a 800 millió forintot. Az 500 embert foglalkoztató kft. ellehetetlenült, dolgozói bérét sem tudta kifizetni. Az önkor-

mányzat – szándéka szerint – a felmondást követően saját kézbe venné a közétkeztetést.

SOMOGY MEGYE Balatonföldváron fejlesztik a balatoni bringakörutat. Balatonföldvár önkormányzata uniós támogatással, összesen 350 millió forintos beruházással építi ki, illetve fejleszti év végéig a balatoni biciklikörút hozzá tartozó, összesen 3,5 kilométeres szakaszát. A munkálatok két lépcsőben zajlanak, s pihenőhelyek, kerékpártárolók és parkolóhelyek kialakításával is kiegészülnek. A beruházás első, Szántód határától Balatonföldvár kikötőjéig tartó szakasza a tervek szerint június végéig elkészül.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Ukrajna magyarországi nagykövete Nyíregyházán járt. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke hivatalos tárgyaláson fogadta március elején Őexc. Yurii Mushkát, Ukrajna Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövetét, Borodenkov Sergiyt, Ukrajna Nyíregyházi Főkonzulátusa főkonzulját, valamint Melles Andrást, a Magyar Klaszterek Szövetsége Felügyelő Bizottságának elnökét. A megbeszélésen a kétoldalú, magyar–ukrán kapcsolatok és a határ menti együttműködési területek aktuális témáit vitatták meg.

TOLNA MEGYE Nagyszokolyban indult a jótékonysági program. Több mint tízezer család étkeztetésében segít a Minden Gyermek Lakjon Jól! Alapítvány, amely március 22-én Nagyszokolyon indítja szociális programját: a falu óvodájában kecsketejjel kínálják a gyerekeket. A programot az ország negyvenhét, hátrányos helyzetű kistérségében indítják el: vetőmagot és kisállatokat – nyulat, baromfit – adnak a legalább egynél több gyermeket nevelő, hátrányos helyzetű családoknak. Országszerte nagy érdeklődés kíséri a kezdeményezést. A következő állomás a Csengeri kistérség lesz, de Békés, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések is jelezték részvételi szándékukat.

VAS MEGYE Az Őrség élőhelyének rekonstrukciója. Visszaállítják a beerdősült gyepterületeket, újabb vizes élőhelyeket hoznak létre és igyekeznek megmenteni a békákat az Őrségi Nemzeti Parkban. Minderre közel 400 millió forint támogatást nyertek. A munkák már elkezdődtek, és körülbelül öt évig tartanak. A rekonstrukciónak az a célja, hogy az Őrségi Nemzeti Park természeti értékeit gazdagítsák, illetve a paraszttársadalom gazdálkodását elősegítsék, megélhetését biztosítsák.

VESZPRÉM MEGYE Térfigyelő kamerarendszert helyeztek üzembe Veszprémben. Tíz térfigyelő kamerát helyeztek üzembe Veszprém forgalmasabb helyein, közlekedési csomópontjain. A város önkormányzata évek óta mintegy nyolcmillió forinttal támogatja a rendőrség munkáját, s a múlt évi összeget a térfigyelő kamerarendszer kiépítésére fordították. A kamerákat kifejezetten bűnmegelőzési céllal szerelték

fel, de segítséget nyújthatnak a közlekedési baleseteknél is. Néhány napja működik a városban az úgynevezett rendszámfelismerő rendszer is; a kamerából és laptopból álló technikát egy kisbuszba szerelték be és azzal járőröznek a rendőrök a város területén.

ZALA MEGYE

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

rületét és építményét, a gyaloghidat vigyázó eszközöket is a tervek szerint a rendőrség munkatársai figyelik. Ezekkel összesen 24 kamera figyeli a közterületek biztonságát Szolnok belvárosában. A kialakított rendszer illeszkedik a meglévő térfigyelő rendszerhez, a beruházás összköltsége 2 950 000 forint volt.

Felújították a főpostát Zalaegerszegen. Több mint 310 millió forintos beruházással, a közel 60 ezer lakosú megyeszékhely főpostáján az ügyfelek gyorsabb és kényelmesebb kiszolgálását ügyfélhívó rendszer segíti. A főposta teljes rekonstrukciója hét hónap alatt készült el. A felújítás mintegy 850 négyzetméternyi területet érintett. Az átalakítás során egy információs és két bankos munkahelyet is kialakítottak, az ügyféltérben egy postabolt is helyet kapott.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. március ÖN • KOR • KÉP

3

parlament

Indul az alkotmányozás Az Országgyűlés lapzártánk után kezdte meg az új alkotmányról szóló javaslat vitáját. Mint azt korábban bejelentették, várhatóan április 18-ig, a tervezett elfogadásig a T. Ház nem foglalkozik más témával, s szándékaik szerint az államfő április 25-én írhatja alá az új alaptörvényt, amelyet ezért fideszes politikusok húsvéti alkotmánynak is neveztek. A Fidesz–KDNP tervezete szerint ötévente tartanának önkormányzati választásokat. Mindezek előtt a képviselők még márciusban döntöttek a tűzvédelmi ellenőrzések szigorításáról s az árvízvédelmi jogszabály-változásokról is.

Az Országgyűlés március elején szavazta meg az új Alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló határozati javaslatot. Ez az eredeti tervekkel ellentétben mégsem a kormánynak, hanem a parlamenti frakcióknak ad lehetőséget arra, hogy március 15-ig a Ház elé terjesszék az új alaptörvényről szóló indítványukat. Az előterjesztések során azonban a már elfogadott alkotmánykoncepciót nem kötelező figyelembe venniük. A leendő alaptörvényről kormánypárti politikusok nyilatkozatai alapján azt már tudni lehet, hogy valószínűleg megmarad a mostani abortusztörvény, azaz továbbra is lesz lehetőség terhesség megszakításra. A Fidesz és a KDNP arról is megállapodott, hogy a melegek továbbra sem köthetnek házasságot Magyarországon. Az ellenzéki MSZP és LMP bejelentette, kivonul az alkotmányozásból, a Jobbik pedig ugyan részt vesz a parlamenti vitában, de előrebocsátotta, hogy nem szavazza meg a Fidesz–KDNP javaslatát.

Két javaslatról tárgyalnak A március 15-i benyújtási határidőig két alkotmányjavaslat érkezett az Országgyűléshez, a képviselők így a Fidesz–KDNP Magyarország Alaptörvénye, valamint a jelenleg független, korábban szocialista képviselő Szili Katalin A Magyar Köztársaság Alkotmánya című előterjesztését vitathatják meg.

4

A kormánypárti alkotmányszövegező bizottság által elkészített alaptörvény-javaslat, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmánynak nevezett, a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. Orbán Viktor kormányfő tavaly nyáron azt mondta, hogyha megszületik a preambulum, a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat okafogyottá válik. Így 2012. január 1-jén – amikor a tervek szerint hatályba lép az új alaptörvény – a politikai nyilatkozatot az államigazgatási szervek épületeinek falán – ha ezzel a címmel fogadják el – a Nemzeti hitvallás válthatja fel. A preambulum nem ismeri el a történeti alkotmány felfüggesztését, valamint az 1949-ben hozott, majd a rendszerváltáskor módosított alaptörvény érvényességét. A Fidesz–KDNP alkotmányjavaslata a Himnusz első sorával kezdődik, és rögzíti: hazánk neve Magyarország, államformája köztársaság. Az indítvány szerint az emberi jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Újdonság, hogy az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab). A parlament elnöke így csak akkor írhatná alá a törvényt, és küldhetné meg az államfőnek, ha az Ab nem állapított meg alkotmányellenességet. Az új Alkotmány is tartalmazná azt a passzust, mely szerint költségvetési kérdésekről, adókról, illetékekről,

járulékokról szóló törvényeket csak akkor semmisítheti meg az Ab, ha azok alapjogokba ütköznek. Az igazságszolgáltatást érintő további változás, hogy Kúria lenne a Legfelsőbb Bíróság neve. Egy ombudsman lenne, az alapvető jogok biztosa, akinek lennének helyettesei. A megyék neve vármegyére változna, az önkormányzati választások pedig ötévente lennének.

Formálódó választójog A Fidesz–KDNP alkotmányjavaslata nem tartalmazza a választójog részletes szabályait, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget ad. Ez azonban még vitás kérdés a kormánypárti frakciószövetségen belül, s vélhetően nem is kerül bele az új alaptörvénybe. Az indítvány szerint az Országgyűlés csak olyan költ ségvetést fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni. A javaslat 29 sarkalatos törvényről tesz említést, amelyek tartalmáról egyelőre keveset lehet tudni. Annyit azonban igen, hogy például ilyen törvény fog rendelkezni a választójogi szabályokról, így a határon túli magyarok szavazati jogáról is. A magyarországi

ÖN • KOR • KÉP 2011. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

parlament

Ökoszociális piacgazdaság A Szili Katalin által jegyzett, 18 fejezetes javaslat parlamentáris köztársaságról beszél, mint államformáról, valamint az ökoszociális piacgazdaságról, mint gazdasági berendezkedésről. Emellett rögzítené: a köztársaság előmozdítja a szociális jogok, mint alapjogok érvényesülését, különös tekintettel a szociális biztonsághoz, a munkához, a lakhatáshoz és a lakhatás biztonságához való jogra; védi nemzeti értékeit, a környezetet és a természetet, különösen a termőföldet és a vízkészletet. Szili Katalin a törvényhozást nemzetgyűlésnek nevezné, amelynek két kamarája lenne, a képviselőház és a 90 tagú felsőház. A felsőház a törvényalkotási folyamatban egyszeri, halasztó hatályú vétójoggal rendelkezne; ciklusának hossza öt év lenne, a képviselőházi választást továbbra is négyévente tartanák. A kormány legfeljebb 15 tagú lehetne. A költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló törvényeket az Ab Szili előterjesztése szerint csak akkor semmisíthetné meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a

személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó pas�szus szerinti jogokat sérti. A köztársaság területe városokra és vonzáskörzeti községeikre, járásokra, megyékre, a fővárosra, valamint – 800 ezer embertől 3 millióig – régiókra tagolódna. A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az időközi választás kivételével – az általános képviselőházi választást követő második év október hónapjában kellene megtartani Szili Katalin indítványa szerint.

Csak hazánknak van átmeneti alkotmánya A kormánypárti politikusok úgy látják, a húsvéti alkotmány a jövő felé nyitott, a jövőről szóló alaptörvény lesz, amely védi a természeti értékeket, a biológiai sokféleséget, előtérbe helyezi a jövő nemzedékét, a fiatalokat, a gyermekeket, a család intézményét. Emlékeztettek arra: minden közép-európai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után, az 1990-es évek elején. Magyarország az egyetlen, amelynek a diktatúra időszakából, 1949-ből származó átmeneti alkotmánya van, amely azonban nem tudta Magyarországot megvédeni attól, hogy közvagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják, és ezzel hazánkat a végletekig kiszolgáltassák. Az új alaptörvény ezzel szemben megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védel-

met biztosít az eladósítással szemben azzal, hogy közpénzügyi fejezetében rögzíti: az államadósság szintjét a jelenlegi 82-ről 50 százalékra kell csökkenteni, az évről évre elfogadott költségvetések pedig soha nem növelhetik az államadósságot – hangsúlyozták kormánypárti politikusok. Az MSZP és az LMP képviselői pedig szerintük történelmi hibát követnek el azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában, s cserbenhagyják saját választóikat is. A mostani alkotmányozás ugyanis formailag minden elvárásnak megfelel, ráadásul a jelenleg hatályos Alkotmány rendelkezik úgy, hogy ideiglenesnek tekinti magát, ezért az új alaptörvény megalkotása a rendszerváltozás óta létező feladat – érveltek a Fidesz–KDNP politikusai.

Hatósági áras lesz a távhő Elfogadta az Országgyűlés az energetikai tárgyú törvények módosítását, ennek részeként döntöttek arról is, hogy a távhő hatósági áras lesz, annak megállapításáig az árat befagyasztják. Ez a passzus április 15-én lép hatályba és amíg a fejlesztési miniszter nem alkotja meg vonatkozó rendeletét a hatósági ár mértékéről, a távhő árát a március 31-én alkalmazott ár szintjén fagyasztják be. A fejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek (például önkormányzati) nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati meleg víz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, és azok szerkezetét a Magyar Energia Hiva-

Az MSZP és az LMP – utóbbi párt mivel a feltételeit nem vették figyelembe, úgy döntött, a vitában nem vesz részt, s kijelentették, annak végeredményét nem tekintik legitimnek. A szocialisták több fórumon, köztük a parlamentben is elmondták, avítt szemléletűnek, kidolgozatlannak és ellentmondásosnak tartják a kormánypártok alkotmánytervezetét. Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt, hogy megítélésük szerint csorbítja a szociális jogokat, sérti a magánélet szentségét, bebetonozza az egykulcsos adó- és az állami nyugdíjrendszert, továbbá korlátozza az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét. Az MSZP-sek és az LMP-sek is azt hangoztatták, szerintük nincs alkotmányozási kényszer, s az új alaptörvény a Fidesz–KDNP alkotmánya lesz, nem a nemzeté. Kifogásolták azt is, hogy a mindenkori köztársasági elnök feloszlathatná az Országgyűlést, ha a parlament március végéig nem fogadja el a költségvetést, amelyet megvétózhat a Költségvetési Tanács, ahol a Fideszhez lojális politikusok vannak többségben. Az ombudsmani rendszer tervezett átalakítását a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítéseként értékelik. A szocialisták aggályosnak tartják, hogy ha az új Alkotmány jelenlegi formájában lép hatályba, akkor jövő év januárjában a kormánynak és minden más közhatalmi szervnek megszűnik a legitimitása, és akár a múltban kötött házasságok, ingatlan adásvételi szerződések is érvényüket veszthetik. Ezt azzal indokolták, hogy a Nemzeti hitvallás is a normaszöveg része lett.

Teljes ellenzéki elutasítás

lakóhely a jelenlegi Alkotmánnyal ellentétben nem szerepel a tervezetben a választójog feltételeként, de a lehetőség, hogy törvény – sarkalatos – ehhez a feltételhez kösse, igen. A kormánypárti oldalon elképzelhetőnek tartják, hogy a határon túli szavazók csak országos listára vagy pedig külön a számukra fenntartott listára szavazhassanak, mint például Olaszország vagy Horvátország esetében.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. január–február ÖN • KOR • KÉP

5

parlament tal (MEH) javaslatának figyelembevételével. Az ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek nem lehet visszamenőleges hatálya. A törvény e mellett a megújuló és a hővel kapcsoltan termelt áram kötelező átvételéről (kát) meghatározza a célokat és kiveszi a kát-rendszerből a kapcsolt villamosenergia-termelést. A törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre, de ebből kikerül a kapcsoltan termelt villamos energia. A törvénymódosításhoz még januárban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője módosító javaslatot nyújtott be, ami gyorsította volna a kötelező átvételi rendszer megszüntetését, amit végül vis�szavont,

miután kompromisszumos megállapodás született Bencsik János energetikáért is felelős államtitkárral abban, hogy az áram helyett a hő árát támogatják és szigorítják a biomas�sza célú fa minőségi követelményeit, illetve a felhasználó erőmű hatékonyságához kötik a támogatást. A csomag részeként módosították a bányatörvényt is, beemelve abba – a vörösiszap-katasztrófa példáján – a bányászati hulladékot. Rögzítették azt is, hogy a geotermikus energia csak 2500 méter mélység alatt kerül a bányatörvény hatálya alá. A megújuló energiával kapcsolatban a törvényjavaslat bevezeti az eredetigazolást. A törvény változtat a közbeszerzési törvényen is. Az új szabályok szerint a beszerzéseket nem lehet majd indokolatlanul részekre bontani, mivel az eddigi szabályok értelmezése visszaélésre adott okot. A részekre bontással vagy el lehet kerülni a közbeszerzést, vagy pedig egyszerűbb formáját lehet választani.

Polgármester ne lehessen parlamenti képviselő? Várhatóan a parlament elé terjeszti a Fidesz azt a sarkalatos, azaz kétharmados törvényt, amely szerint megtiltanák, hogy az önkormányzati tisztséget viselők országgyűlési képviselők is lehessenek egyben, s kezdeményezik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását is. Így 2014-től összeférhetetlenné válhat a polgármesteri és a parlamenti képviselői tisztség. Ugyanakkor valamilyen formában – például az önkormányzati törvény módosítása kapcsán – ha nem is vétójog, de legalább konzultációs jog formájában továbbra is biztosítanák a beleszólás lehetőségét az önkormányzatok számára a törvényhozásba. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője jelezte: a kormánypárti képviselőcsoportban „messze többségben” van az az álláspont, hogy ilyen értelmű jogszabályváltozás lépjen életbe. Az összeférhetetlenségről szóló vitát azonban még nem folytatták le a frakcióban. A politikus úgy fogalmazott, az összeférhetetlenségi szabályok megváltoztatása megnyitja az önkormányzatok törvényhozásban való részvételének kérdését. Hozzátette, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az emberek letették a voksukat a választásokon a polgármesteri posztot betöltő képviselőjelöltek mellett.

6

Szigorúbb tűzvédelmi ellenőrzés A fővárosi West Balkánban történt tragédia miatt kezdeményezett törvénymódosítást elfogadva a parlament március elején döntött a tűzvédelmi ellenőrzések szigorításáról. A képviselők egyhangúlag fogadták el, hogy a jövőben be kell jelenteni az épületek, illetve egyéb területek 15 százalékosnál nagyobb kapacitásváltozását. A hatóságok ez alapján tűzvédelmi ellenőrzést végezhetnek, a kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A módosítások azt is lehetővé teszik, hogy az építésügyi hatóságok szélesebb körben vizsgálhassák az épületek építészeti-műszaki állapotát.

Vörösiszap és árvíz Felhatalmazást adott az Országgyűlés a kormánynak arra, hogy legfeljebb június végéig meghosszabbítsa a vörösiszap-katasztrófa miatt tavaly októberben kihirdetett veszélyhelyzetet Veszprém megyében. A kabinet arra is lehetőséget kapott, hogy az árvíz által veszélyeztetett települések védelme érdekében április 30-ig fenntartsa a veszélyhelyzetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A parlament elfogadott több olyan jogszabálymódosítást is, amellyel a vízkárelhárítás hatékonyságát növelnék. A változások értelmében az ingatlanok tulajdonosai kötelesek tűrni, ha ingatlanukat vízkárelhárítási célú tározónak jelölik ki. A parti ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti a vízfolyással kapcsolatos vízi és üzemeltetési munkák következtében; de a tulaj-

ÖN • KOR • KÉP 2011. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

donos akár az ingatlan kisajátítását is kérheti, ha annak használata lehetetlenné vagy nagyon drágává válik. Korlátozták az építési tevé kenységet nagyvízi meder területén; így a jövőben csak az érintett folyószakasz mederkezelőjének, a helyi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak a hozzájárulásával lehet építkezni ezeken a területeken. A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy a nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathat mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást és más tevékenységet.

A településőr-program újjáélesztéséért Az Országgyűlésben számos formában, köztük napirend előtt és interpellációk, kérdések formájában is sok szó esett a közbiztonságról, főként a vidéki kistelepülések helyzetéről. Ezzel kapcsolatban kérdezte még februárban Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a belügyminisztert arról, tervezi-e a kormány a településőr-program újraindítását? – Az elmúlt évtized javuló bűnügyi statisztikái ellenére az ország több térségében érezhetően romlott a lakosság biztonságérzete. A helyzetet súlyosbítja, hogy a közbiztonsági problémák az ország gazdasági nehézségekkel küszködő vidékein, és azon belül is elsősorban a kistelepüléseken sűrűsödtek. A szocialista Bajnai-kabinet ezért indította el 2009 őszén a településőr-programot, amelynek keretében a pályázó önkormányzatok lehetőséget kaptak állami

parlament támogatással településőrök foglalkoztatására – mondta bevezetőjében Harangozó Tamás, hozzátéve, ezzel a kisebb és kevéssé tehetős önkormányzatok is elérhető és alkalmas eszközt kaptak a közbiztonság megerősítésére. A program sikerességét szerinte jól jelzi, hogy 2010-ben több mint ezer önkormányzat 2 000-2 500 településőrt alkalmazott, és a legtöbb helyen alapvetően kedvező volt az őrségek megítélése. Mindezek ellenére a kormány 2011. január 1-jétől nem biztosít további költségvetési támogatást a településőrségek működésére, halálra ítélve a programot. – A nagyobb, gazdaságilag erősebb önkormányzatok talán megengedhetik maguknak, hogy állami támogatás nélkül is tovább foglalkoztassák az őröket. A súlyos problémákkal és anyagi nehézségekkel küzdő kistelepüléseknek azonban erre biztosan nem lesz módjuk. Így korábbi ígéretével szemben az Orbán-kormány cserbenhagyta a falvak lakóit, holott a kistelepülések biztonságának szavatolása terén lenne a legtöbb tennivaló – vélte a szocialista képviselő. Számításai szerint a településőr-program leállításával a kormány 2-3 milliárd forintot spórol, miközben több mint kétezer fővel csökkenti a rendfenntartásban közreműködők számát. Harangozó Tamás úgy látja, az érintett települések lakói és vezetői szerint azonban szükség van a településőrök munkájára, és reménykednek a program folytatásában. Ezért is kérdezte a Belügyminisztérium államtitkárától: tervezi-e a kor-

mány a településőr-program központi finanszírozásának újraindítását?

Nyolcéves szocialista rombolás után A szocialisták nyolcéves kormányzása alatt tönkrement a közbiztonság, Magyarországon a rendőri vezetők állításai szerint több mint háromezer rendőr hiányzott ahhoz, hogy a rendőrség az alapvető feladatainak eleget tudjon tenni. Az ország egyes vidékein a szocialista kormány alatt napok, sőt hetek teltek el anélkül, hogy az emberek a településükön rendőrrel találkoztak volna – így indította az interpellációra adott válaszát Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár. Majd emlékeztetett arra, a kormánya hivatalba lépése után azonnal intézkedett, márciustól csaknem kétezer új rendőr teljesít az utcákon szolgálatot, 2012 júniusáig pedig ezzel együtt mintegy 4 200 rendőr fog szolgálatba lépni, és szolgálja a Magyarországon élő emberek közbiztonságát. – Önök látszatintézkedéseket hoztak. A településőrség, mint a legtöbb szocialista intézkedés, megalapozatlan és pazarló volt – mondta az államtitkár a szocialista képviselőnek. Majd úgy indokolt: a településőrök a feladataikhoz képest képzetlenek voltak, ráadásul semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkeztek, még annyival sem, mint a polgárőrök, legfeljebb fényképezőgéppel a kezükben jártak a településeken. Ténylegesen csak akkor tudtak munkát végezni, ha közterület-felügyelő mellé osztották be őket. Ott, ahol

ilyen nincs, márpedig a legtöbb kistelepülésen nincs, legfeljebb egy gyengébb biztonsági őr jogkörével lehettek jelen – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Majd adatokkal is alátámasztotta válaszát. Eszerint az MSZP-sek állításával ellentétben Magyarországon az elmúlt évben 150 város, ebből 6 megyei jogú város és Budapest 683 településőrt alkalmazott. Ennek a támogatásigénye 566 millió 531 ezer 229 forint volt. – Tehát nem igaz az, amit ön állít, hogy főleg a kistelepüléseken vették igénybe a településőrök munkáját, szögezte le Kontrát Károly. A látszatintézkedés pedig több mint 2 milliárd forintba került volna, ha a kötelezettségvállalás mellé a szocialista kormány forrást is rendel. Csakhogy nem tette – mutatott rá az államtitkár. Abban egyetérthetünk, fordult az államtitkár Harangozó Tamáshoz, hogy egy olyan szervezet, amely képzetlen, nem rendelkezik jogkörökkel, nincs hatásköre, nem lehet hatékony. Amennyiben tehát egy kormány felelős döntést akar hozni – és a nemzeti együttműködés kormánya ilyen döntéseket hoz –, akkor nem pazarolja az adófizetők pénzét olyan szervezetekre, amelyek nem tudnak hatékonyan fellépni a közbiztonság érdekében – szögezte le Kontrát Károly. Majd hozzátette, a kormány célja az, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, javuljon a közbiztonság, ennek keretében kiemelt nemzeti ügynek tekintik a közbiztonság megerősítését. A Belügyminisztérium álláspontja az, hogy a rendőrséget kell megerősíteni, és

nem szabad látszatintézkedéseket hozni ezen a területen. A rendőrséget pedig – ahogy már jelezte - megerősítik, márciustól csaknem kétezer új rendőr tesz esküt, március 6-án pedig 2012 júniusáig 4 200 rendőr szolgája a közbiztonságot. A kormány emellett olyan költségvetést terjesztett elő 2011-re, amelyben a rendőrség valóban új forrásokat kap, 27,5 milliárd forinttal több támogatás jut az ágazatnak, emellett a veszélyeztetett körzetekben 11 rendőrkapitányságnak pályázati forrásként 70 millió forintot juttattunk – zárta válaszát.

Ne állítsák le a programot Válaszában Harangozó Ta más visszautasította, hogy látszatintézkedés lett volna a településőr-program. Majd hozzátette: az államtitkár által említett 1 900 rendőrből, aki idén esküt fog tenni több mint 1 000 az előző kormány időszaka alatt lett a szakközépiskolákba megemelt keretlétszám alapján felvéve. – Önök minden településre rendőrt ígértek, rendőri jelenlétet. Azt kértem, és arra szeretném felszólítani a kormányt, hogy addig ne állítsa le a településőr-programot, amíg ezt az ígéretét nem tudja teljesíteni – szólított fel a képviselő. Jól kiképzett, jól felszerelt rendőrökkel ki lehet váltani a településőröket, addig viszont csak a kétségbeesés és a reménytelenség marad ezeken a kistelepüléseken, vélte. A képviselő a választ elutasította, az Országgyűlés azonban 262 igen szavazattal, 55 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta azt. N. E.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. január–február ÖN • KOR • KÉP

7

kor-kép – időközi választások

Választottak

Korábbi jelentkezésünk óta tizenegy településen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármester-választásra hat alkalommal került sor. Négy esetben lemondás, egy alkalommal megsemmisített választási eredmény, egy településen pedig a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt írták ki az időközi referendumot. Önkormányzati képviselő-választás szintén hat alkalommal volt, minden esetben lemondás okán ismételték meg az eljárást. A lemondások sorát többször is az indokolta, hogy a település polgármesterét, illetve önkormányzati képviselőjét vezető közigazgatási tisztségviselővé választották, vagy nevezték ki. Gyomaendrőd | Nagyné Perjési Anikó független jelölt nyerte a február 19-én tartott időközi képviselő-választást a Békés megyei Gyomaendrődön. A képviselői tisztségért hárman indultak. Nagyné Perjési Anikó 213 szavazatot kapott, ami 52,6 százalékos arányt jelent, Gellai Imrére (Fidesz–KDNP) 186-an szavaztak, míg Illés János (független) 6 voksot kapott. Az időközi referendumot lemondás miatt kellett kiírni. Gamás | Tóth Péter független jelöltet választották meg a Somogy megyei Gamás polgármesterévé a február 20-án tartott időközi polgármester-választáson. Tóth Péter 190 szavazatot kapott, Maczék Kornélra 188-an adták le voksukat, míg a harmadik jelölt, Somogyvári Sándor öt szavazatot nyert el. A 840 fős községben lemondás miatt írták ki az időközi választást. Bödeháza | Büki László független jelölt lett a Zala megyei Bödeháza polgármestere a február 27-én – 2010. október 3. óta negyedik alkalommal – megtartott időközi választáson. A két független jelölt közül Büki László 33, Káldi Lászlóné

8

pedig 29 szavazatot nyert el. A névjegyzékben szereplő 66 lakos közül 62-en adták le voksukat. Érvénytelen szavazat nem volt. Dunasziget | Cseh Benjamin független jelöltet választották meg február 27-én a Győr-Moson-Sopron megyei Dunasziget polgármesterévé. A legtöbb voksot elnyerő Cseh Benjamin – 63 százalékos részvétel mellett – 298 szavazatot kapott, amely csupán három szavazattal volt több a települést addig vezető Tóth Istvánénál. A harmadik jelölt, Kiss Sándor 177 szavazatot kapott, 4 voks érvénytelen volt. A településen azért kellett ismét választást tartani, mert a korábbi polgármester novemberben bírósági megrovás miatt elvesztette tisztségét. Budapest XVI. kerület | Ács Anikó, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a március 6-án tartott időközi önkormányzati képviselő-választást Budapest XVI. kerületében. Ács Anikó 721 szavazatot nyert el, második helyen végzett az MSZP jelöltje 200 szavazattal, a harmadik az LMP jelöltje 80 vokssal, míg a negyedik a Jobbik

jelöltje lett 59 szavazattal. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Dunaújváros | Tóth Kálmán, az MSZP jelöltje győzött a Dunaújváros 9-es választókörzetben tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson március 6-án. A képviselői tisztségért az MSZP, a Fidesz, az LMP és a Jobbik jelöltjei indultak. A választásra jogosultak 19,29 százaléka járult az urnákhoz. A 888 érvényes szavazatból 397-et az MSZP jelöltje kapott, ez 77 szavazattal volt több a második helyen végzett Ragó Pál fideszes jelölt eredményénél. A harmadik helyet a Jobbik aspiránsa, Lebics Edit szerezte meg 135 szavazattal, míg a negyedik Gergely Ákos, az LMP jelöltje lett 36 vokssal. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a kerület korábbi önkormányzati képviselőjét, Dorkota Lajost (Fidesz) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjévé nevezték ki. Géberjén | Tárkányi Sándor független jelölt nyerte a március 6-án megtartott időközi polgármester-választást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Géberjénben. A település 449 szavazásra jogosult választópolgára közül 371 fő adta le szavazatát, közülük 189-en voksoltak Tárkányi Sándorra. Máténé Vincze Andrea (Fidesz–KDNP) tíz szavazattal kevesebbet, 179 voksot szerzett. A választáson három érvénytelen szavazat volt. A településen azért kellett időközi polgármester-választást kiírni, mert Kovács Sándor (Fidesz–KDNP) korábbi polgármester lemondott a településvezetői tisztségéről, mivel megválasztották a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat alelnökévé.


Pápa | Áldozó Tamás, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte a március 6-án megtartott időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Pápán. A tisztségért három jelölt indult; Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP) 4493 szavazattal győzött, a második helyen Grőber Attila, az MSZP jelöltje végzett 2738 szavazattal, míg a harmadik jelölt, a Jobbik színeiben induló Orbán Imre 558 voksot nyert el. A választást azért kellet kiírni, mert Kovács Zoltán (Fidesz), korábbi polgármester a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetői kinevezése miatt lemondott tisztségéről. Pápa | Unger Tamás, a Fidesz jelöltje nyerte a március 6-án tartott időközi képviselő-választást a Veszprém megyei Pápa 9-es számú egyéni önkormányzati körzetében. A képviselői tisztségért három jelölt indult. A körzet 2544 választópolgára közül 751-en járultak az urnákhoz. 21-en érvénytelen szavazatot adtak le. A győztes Unger Tamás 59,3, Kövér József, az MSZP jelöltje 31,3, míg Süle Zsolt, a Jobbik jelöltje 9,4 százalékot szerzett. Az időközi referendumot lemondás miatt írták ki. Nógrádszakál | Radvánszky Juditot, az MSZP jelöltjét választották meg március 13-án a Nógrád megyei Nógrádszakál polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért három jelölt indult. A megválasztott Radvánszky Judit 140 voksot nyert el, a második helyen 97 szavazattal Oláh Sándor, a Szociáldemokrata Párt jelöltje végzett, míg a függetlenként induló Bagó István 15 szavazatot nyert el. A község 491 választásra jogosult lakosa közül 257-en

kor-kép – ász-jelentés vettek részt a választáson, 5 érvénytelen szavazat mellett. A 632 lakosú településen lemondás miatt kellett időközi választást tartani. Kaposvár | Giber Vilmos, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte a Somogy megyei Kaposváron tartott időközi önkormányzati képviselő-választást. Kaposvár 12-es számú választókerületének 4347 választásra jogosult lakosa közül 833-an vettek részt az időközi referendumon, ami 18,98 százalékos részvételi arányt jelent. A választáson Giber Vilmos 525 voksot nyert el, ezzel a szavazok 63,6 százalékát szerezte meg. Az MSZP jelöltje 227, az LMP-é 33, a Kaposvári Somogyért Egyesület jelöltje 27, a Polgári Szabadság Platform jelöltje pedig 13 szavazatot kapott. Az időközi választást Juhász Tibor kormánymegbízott megüresedett képviselői helye miatt írták ki. Zalaegerszeg | Horváth László, a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje nyerte meg a Zalaegerszeg 11-es választókerületben megtartott időközi képviselő-választást. A választókerület 4752 szavazópolgára közül 720-an adták le voksukat, ami mintegy 15 százalékos részvételi arányt jelent. A jelöltek közül Horváth László 287, Balogh Ákos (Jobbik) 151, Nagy György (MSZP) 120, Kiss Ferenc (független) 114, Rikk László (LMP) pedig 44 szavazatot nyert el. Zalaegerszeg városrészében azért kellett időközi választást kiírni, mert a körzet ősszel megválasztott képviselőjét, Rigó Csabát (Fidesz–KDNP) a Zala Meg yei Kormányhiv atal kormánymegbízottjává nevezték ki, képviselői tisztségről lemondott. Kolin Péter

Aki nem teljesített,

gondban van

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentést készített a vizek védelmének és a vízgazdálkodási feladatok ellátásának ellenőrzéséről, melynek során megállapította, hogy a hazai környezetvédelmi ágazat az alapvető intézkedéseket megtette, de a végrehajtásban a vízgazdálkodás terén hiányosságok és késedelmek tapasztalhatók. A programok végrehajtása döntően forráshiány miatt késett. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke sajtóbeszélgetésen adott tájékoztatást a jelentésről, és rendhagyó módon bemutatta a sajtó képviselőinek a kormány – a jelentésre adott, számos önkormányzat részére szigorítást is magában hordozó – válaszát. Domokos László elmond ta: az ellenőrzés során arra keresték a választ, hogy hazánk kiépítette-e a társadalom érdekeit szolgáló és a nemzetközi kötelezettségek teljes körű végrehajtását biztosító hatékony jogi, szervezeti, hatósági, pénzügyi és monitoring feltételrendszert, illetve kialakította-e a vízvédelmi célokat eredményesen megvalósító támogatási rendszert a vizsgált 2004–2010-es időszak alatt.

Késésben vagyunk Az ÁSZ elnöke a vizsgá lat kapcsán felhívta a figyelmet időbeni lemaradásunkra, illetve kiemelte, hogy hiányosságokat lát az ellenőrzésben, a monito ringban. Ezen okok miatt az unió több kötelezettségszegési eljárást is indított, de a késedelemnek anyagi és társadalmi következményei is vannak – mondta. A jelentés megállapította,

hogy az ivóvízbázis-védelmi program keretében a vízbázisok állapotfelmérését a 2007. évi határidőre csak részben végezték el, új határidő kijelölésére nem került sor. Az üzemelési engedélyek visszavonására nincs mód, mert veszélyeztetné a közüzemi ivóvízellátást. A jelentésből kiderül, hogy az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió lakosságát érintő ivóvízminőség-javító program végrehajtása során nem tartották be az európai uniós csatlakozási szerződésben 2009-es határidőre vállalt egyes káros összetevők határértékére vonatkozó vállalásokat, például az arzén esetében. Ezért hazánk az EU Bizottságnak átmeneti eltérésre vonatkozó kérelmet nyújtott be, amely 430 településen 1,2 millió lakos egészséges ivóvízhez jutását érinti.


9

kor-kép – ász-jelentés Visszafogott pályázati hajlandóság A program előrehaladását hátráltatta az önkormányzatok visszafogott pályázati hajlandósága, valamint a vízvezeték hálózati rekonstrukció támogatásának maximum 20 százalékra mérséklése is. A jelenlegi ütemezés mellett a 2012-re módosított határidő sem tartható. Ennek kockázatát a 2010 elején hivatalban lévő kormány is érzékelte, és szeptember 30-i határidőben jelölte meg a szükséges feladatok meghatározását. Ez azonban az ellenőrzés időpontjáig nem történt meg. A jelentés szerint nem teljesült a 2007-re vállalt, a vizek – főként mezőgazdasági eredetű – nitrát szen�nyezésének csökkentésére indított program. Teljesítését – EU-rendelkezés alapján – három évvel meghosszabbították. A késedelemre jellemző, hogy – 2008-as adat szerint – az állattartó telepek csupán 34 százaléka felelt meg az előírásoknak. Elmaradás mutatkozik a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásában is. A késedelem társadalmi okokra is visszavezethető. A magas rákötési díj miatt a lakosság nem csatlakozik teljeskörűen a kiépült hálózatra. Domokos László szerint állami segítség szükséges a lakosok ösztönzéséhez is. Hiába emelkedik a csatornázottsági szint – jelenleg 80-90 százalékos a kiépítettség –, ha a rendszerre kapcsolódás csak 50 százalékos a lakosság köré-

10

ben, miután sokan nem tudják megfizetni a magas bekötési díjakat. A jelentés szerint az 1996-ban indított Országos Környezeti Kármentesítési Program 2010 végéig teljesítendő részfeladatai között is találtak hiányosságokat, ezek határidejét 2015-re módosították.

A késedelem kockázatos... Az ÁSZ szerint a késedelem kockázatos, mert 16 vízbázis már szennyezett, ebből 7 esetben a szennyezés elérte az ivóvíztermelő kutakat. A Ráckevei Duna-ág projektet 2005-ben nagy projektként minősítették, de megvalósítása két elem késedelme miatt még nem kezdődött el. Az EU Víz Keretirányelv által előírt határidő és az ütemes előrehaladás ellenére közel egy évet késett az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megszületése. A nemzetközi kötelezettségek, illetve a határidők, döntően a tervezett hazai források elmaradása miatt nem teljesültek, mivel csak a szükséges pénzügyi keretek töredékét biztosították. Előrelépést jelenthet, hogy a vízvédelmi programokra az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-től jelentős forrásokat nyújt és 2011-től bővült az önkormányzatok önerő támogatása is. A jelentés kimondja, hogy a hatósági eljárások és a szankciók szabályozottak. De nem teljesül az EU által elvárt a szen�nyező fizet elv. A szankciók, bírságok következetes alkalmazása ellenére sem jelentenek kellő kényszerítő erőt

arra vonatkozóan, hogy a szennyezéseket fejlesztések révén szüntetéssék meg. A nem megfelelően működő szennyvíztisztító telepek bezárása, működésük felfüggesztése közegészségügyi szempontból nem rendelhető el. A jogi háttér hiányos, mert nem történt meg a feladatellátásban részt vevő szereplők közötti koordináció meghatározása, valamint az egyes szakfeladatoknál – pl. az ivóvíz egészségügyi ellenőrzése esetében – a miniszteri felelősségi kompetencia kijelölése.

Javaslatok a kormány részére Domokos László elmondta, hogy az ellenőrzés tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg a kormány részére a nemzetközi kötelezettségek teljesítését biztosító szakmai, pénzügyi feltételek megteremtése, az egységes vízdíj-megállapítás módszerének kialakítása, a jogszabályi hiányosságok megszüntetése, valamint az ivóvízvezetékek rekonstrukciójának támogatása kapcsán. A vidékfejlesztési miniszternek többek között javasolták, hogy a nemzetközi előírások teljesítése érdekében növelje a hatósági ellenőrzések számát, biztosítsa a megfelelő színvonalú monitoring tevékenység és információs rendszer működésének feltételeit.

A kormány válasza A jelentésre válaszolva Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hivatalos tájékoztatást adott az Állami Számvevőszék elnökének. E szerint a kormány előtt is ismert az Állami Számvevőszék által


feltárt helyzet, miszerint a helyi önkormányzatok alacsony aktivitással veszik igénybe az ivóvízmínőség javítását célzó pályázati lehetőségeket, abban látja okát, hogy az önkormányzatok nem minden esetben tudják előteremteni a pályázathoz szükséges önerőt.

A támogatást igénylők körét kiterjesztik A szaktárca levele ismerteti, hogy a korábbi években a központi költségvetés alapján a jogszabályi feltételeket teljesítő helyi önkormányzatok és társulásaik a vízgazdálkodási feladataik ellátásával összefüggő uniós fejlesztéseik önrészéhez támogatást igényelhettek az EU Önerő Alapból. Az uniós derogációs kötelezettségekkel összhangban felmerült, hogy az EU Önerő Alap támogatást igénylők körét ki kellene terjeszteni valamennyi, az ivóvíz-programban érintett helyi önkormányzatra és jogi személyiségű társulásaikra. Ennek érdekében a Belügyminisztérium támogatta a 2011. évi költségvetési javaslat EU Önerő Alap támogatásra vonatkozó szabályozásának kiegészítését.

Egyszerűsített pályázati rendszer A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény vonatkozó melléklete alapján azok az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik, amelyek részt vesznek a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító vállalásában, az ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz EU Önerő Alap támogatásra pályázhatnak úgy, hogy

gazdálkodás az igényléséhez nincs szükség az egyéb támogatási szerződések esetén megkívánt 10 százalékos önerőre sem. A miniszteri tájékoztatás szerint a derogációs kötelezettség teljesítését hivatott elősegíteni az államháztartás rendjéről szóló kormányrendelet 2010. decemberi módosítása, melynek értelmében az a helyi önkormányzat, illetve társulása, amely 2011. január 1-jéig nem teljesítette a derogációs kötelezettségét, vagy arra irányuló beruházása nincs folyamatban, illetve ezen időpontig a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot, nem részesülhet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaiból.

Szigorúbb bírságolási rendszer A számvevőszéki jelentés javasolta az ivóvíz minőséggel kapcsolatos miniszteri feladat- és hatáskörök egyértelmű rendeleti meghatározását. Ennek érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011. március 31-ig kezdeményezi az érintett tárcák bevonásával tartandó egyeztetést. A Vidékfejlesztési Minisztérium érintett államtitkársága a jelentésben javasoltaknak megfelelően 2011. június 30-ig megvizsgálja a hatósági ellenőrzés, valamint a monitoring tevékenység jelenlegi helyzetét és megteszi a szükséges javaslatokat. A vidékfejlesztési miniszter szintén június 30-ig felkéri az abban illetékes hatóságot, hogy vizsgálja felül a jelenlegi bírságolási rendszert, és szükség szerint tegyen javaslatot a vizek szennyezésének csökkentését biztosító, a szennyezéssel arányos szankciórendszer kialakítására.

Csődközelben Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára a Duna Televízióban úgy nyilatkozott, hogy a teljes önkormányzati rendszert csőd előtti vagy csőd közeli helyzet jellemzi. Nagy gondban vannak a megyei önkormányzatok, ahonnan folyamatosan elvonták a központi támogatásokat, a terheik viszont növekedtek. Több helyen milliárdos működési hiánnyal küszködnek, számos megyében a legfőbb cél a csődhelyzet elkerülése. Hasonló a pénzügyi helyzet a települési önkormányzatok egy részénél is. Baranya megyében az idén 1,5 milliárd forintos hiánnyal számolnak. A bevételek és a kiadások között a folyószámlahitel-keret felhasználásával próbálnak egyensúlyt teremteni, ezen kívül újabb hitel felvételét nem tervezik. Az önkormányzat az intézményeiben 98 álláshelyet szüntet meg. Békés megye idei költségvetése stabil, biztosítja a feladatellátáshoz szükséges forrásokat. Jut forrás a fejlesztésekre is, mivel az önkormányzat korábban 9,4 milliárd forint értékű kötvényt bocsájtott ki. A kötvényből csak olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyek megtérülése biztosított, így Békésben nincs szükség rendkívüli intézkedés elrendelésére. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az idei működési hiány 510 millió forint. A megye lakói után fejenként és évente 140 forint szja-kiegészítést, illetve a 0–17 évesek után 650 forintot kap. Ezért is okoz komoly problémát, hogy a megye lakossága évről évre csökken. Az önkormányzat tavalyról 1 milliárd 293 millió forint folyószámlahitelt hozott át erre az évre, s havonta folyamatosan 400 millió forint bérhitel felvételére kényszerül. A működési

hiányt takarékossági intézkedésekkel és önhikis pályázati források igénybevételével szeretnék pótolni. A Csongrád Megyei Ön kormányzat elsősorban önként vállalt feladatainak visszafogásával takarékoskodik, így csökkentette például a társadalmi kezdeményezések támogatását. A képviselői létszámcsökkentésnek, a dologi kiadások visszafogásának és a hivatali szervezet egyszerűsítésének köszönhetően idén az igazgatásra 30 százalékkal kevesebbet fordítanak, mint tavaly. A megyei önkormányzat öt gazdasági központ kialakításával – a szakmai önállóság megtartása mellett – átszervezte intézményrendszerének működtetését, ettől további hatékonyságjavulást várnak.

Fejér megyében a megyei önkormányzatnak 1,6 milliárd forint folyószámlahitele van, s mintegy 1 milliárdos működési hiánnyal számolnak. Ahhoz, hogy a megye el tudja látni a feladatait, szigorú gazdálkodásra van szükség. Ennek érdekében ötven százalékkal csökkentették az intézmények kiadásait, de feltehetően így is elkerülhetetlen lesz a banki külső forrás bevonása. Győr-Moson-Sopron me gyében a legfőbb cél a csődhelyzet elkerülése. A megye intézményrendszere 15,3 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodik az idén mint tavaly; minden területen kevesebbet költenek. Abban bíznak, hogy ingatlanok eladásából többletforráshoz jutnak, s a gazdaság fellendülésével megemelkednek az illeték- és adóbevételek. Heves megyében is nehéz évnek néz elébe a megyei önkormányzat. A finanszírozás fenntartása érdekében racionalizálni kell az intézményrendszert és fel kell tárni a tartalékokat. Az alulfinanszírozás mellett a helyzetet nehezíti, hogy az ingatlanpiac forgalmának csökkenése nyomán kétharmadára, felére estek vissza az illetékbevételek. Némi optimizmusra ad okot a jövőt illetően, hogy a megyében az idei hiány 344 millió forint, ez kevesebb mint a fele a tavalyi 770 milliónak.

Eladósodási mutató (Az ÁSZ által ellenőrzött önkormányzatok, százalék) 35 30 25 20 15 10 5 0

2006–2009

■ megyék ■ megyei jogú városok ■ fővárosi kerületek ■ városok ■ ellenőrzőtt önkormányzatok együtt Forrás: ÁSZ


11

A Zala megyei Gelsén csődhelyzet miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozás hűtlen kezelés gyanújával. A Zalai Hírlap közlése szerint mintegy 1,5 milliárd forint összegű tartozás miatt adósságrendezési eljárás indult az önkormányzat indítványára. Az önkormányzat – amelyben három képviselő az előző ciklusban is tagja volt a testületnek, Szegedi Ferenc független polgármester pedig tavalyelőtti lemondásáig az alpolgármesteri posztot töltötte be – ismeretlen tettes ellen sikkasztás, hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést. Fegyelmi eljárást indítottak Téglás Zsuzsanna körjegyző ellen, de ő december közepén lemondott tisztségéről. A Zala Megyei Bíróság pénzügyi biztosnak a Vectigalis Zrt.-t jelölte ki. Az önkormányzat 60 napon túli tar-

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a takarékossági intézkedéseknek és az ésszerűsítéseknek köszönhetően működőképes és hitelképes. Kritikus pont a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a gyógypedagógiai iskolák finanszírozása. Ezeken a területeken minden, az állam által biztosított egy forinthoz egy másikat a megyének kell hozzátennie. A kötvénykibocsátásból befolyt 4,2 milliárd forint nagy része még a megye rendelkezésére áll, ebből például olyan fontos beruházásokat finanszíroznak, mint a Hetényi kórház fejlesztése. Komárom-Esztergom me gye költségvetéséből minden harmadik forint hiányzik. A Kötelezettség-állomány(azönkormányzatoknál,2009.december31-én) Kötvény : 473,5 milliárd forint (91 százalék fejlesztési, 9 százalék működési célú, 10 millió–12 milliárd) Hosszú lejáratú hitel: 410,9 milliárd forint Rövid lejáratú kötelezettségek: 404,9 milliárd forint

12

tozásainak összege meghaladta a 292 millió forintot, de a számlát az elmúlt években felvett 955 millió forint hitel és annak kamatai, valamint 40 millió forint folyószámlahitel is terheli. A hitelezők inkasszót nyújtottak be, ezért januárban csúszott a bérek kifizetése is. A zalai napilap szerint a csődhöz nagymértékben hozzájárultak az elmúlt évtizedek nagyberuházásai, amelyeket jelentős pályázati támogatással valósítottak meg, de az önrészt az önkormányzatnak kellett finanszíroznia. A projektek révén Gelse mintafaluvá vált, az iskola a térség legkorszerűbb intézményének számít, felújították a faluközpontot, továbbá tanuszodaként is működő fedett termálfürdőt építettek, ez azonban veszteségesen működik.

bevétel 4,8 milliárd forint, kiadásra viszont 6,2 milliárd forint kellene. A hiányt az intézményi kiadások és az önként vállalt feladatok csökkentésével, ingatlanértékesítésekkel és hitelfelvétellel hidalják át. Nógrád megyében az utóbbi húsz év legnagyobb mértékű hiányával fogadták el a költségvetést, rövid távon az önhiki-keretből remélnek segítséget. Hosszú távon azonban komoly, az önkormányzatok gazdálkodását érintő szervezeti változásokra van szükség. A költségvetésben 1 milliárd 873 millió forint a hiány, ezért zárolást rendeltek el: 300 millió forint kifizetését függesztették fel. Ezen felül 2011-ben ismételten szükség lesz 88 álláshely megszüntetésére. A Pest megyei költségvetésben 8,1 milliárd forint a hiány, ezen belül a tavalyról felhalmozott adósság 4 milliárd forint. A gondokat hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással kívánják megoldani. Az önkormányzat nemcsak az intézmények étkez-

tetését ellátó cégnek adós, még további hat jogcímen nem tud fizetni. Jó ideje tartozik közüzemi díjakkal, óradíjakkal, az iskolákba tavaly leszállított tankönyvek árával és a tavalyi év adó- és járulékkifizetése is „csúszik”. Somogy megyében a megyei önkormányzat adósságállománya – amely kötvénykibocsátásból képződött – meghaladja a 10 milliárd forintot. Tavaly reorganizációs program végrehajtá-


sáról döntöttek, amely mintegy 300 fős létszámleépítésről és intézményi összevonásokról szól. Az idei költségvetésben több mint 1,2 milliárd forint hitelfelvételt terveztek. A megye 600-700 milliós bevételre számít, például önhiki-támogatásból és az illetékbevétel kiesés kompenzálásából. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzete „rendben van”, ami azt jelenti, hogy minden számlát ki tudnak fizetni hatvan, illetve kilencven napos határidővel. A költségvetésben az idén mintegy 950 millió forintos hiánnyal számolnak. A működési költségek leszorítása érdekében az oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézményekben, 244 álláshelyet megszüntetnek, és összevonások is várhatók. Az önkormányzat 3 milliárd forint banki hitelkeretethez jutott, ezzel elhárult a súlyosabb pénzügyi helyzet kialakulásának veszélye. Tolna megyében mintegy másfél milliárd forint a hiány. Az önkormányzat 1,8 milliárd forint hitelfelvételt tervezett, ezzel együtt a hitelál-

Nem kapnak egy ideje tiszteletdíjat a Pest Megyei Közgyűlés tagjai, akadozik a tanárok túlóráinak kifizetése, csúszás van az intézmények dologi költségeinek kifizetésében és a cafetéria esetében is – írta a Népszabadság. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke elmondta: csődhelyzet vagy rendkívüli helyzet nincs, azonban azt elismerte, hogy a közgyűlés képviselői valóban nem kapnak tiszteletdíjat és költségtérítést. Az önkormányzatnak adótartozása nincs, a számlafizetéssel viszont vannak nehézségek. „Éppen az a művészet, hogy megpróbálunk talpon maradni és a szolgáltatásainkat, feladatainkat ellátni. Nem könnyű a helyzet, de megpróbálunk úrrá lenni rajta” – nyilatkozta Szűcs Lajos, hozzátéve: „nagyon komoly párbeszéd kezdődött a kormány és az önkormányzatok között a feladatok finanszírozása és a hatáskörök tisztázása érdekében.”

Megpróbálnak talpon maradni

A mintafalu is bajban van

Gazdálkodás

Olvassa Ön is! www.onkorkep.hu

Gazdálkodás

A gimnázium is a megyéhez kerül

Enyingen 220 millió forint hiánnyal vette át tavaly októberben az „önkormányzati örökséget” az új képviselő-testület. Azóta azon dolgoznak, hogy a költségvetési hiányt a kezelhető mértékűre csökkentsék, csak ezt követően gondolhatnak fejlesztésekre – nyilatkozta Pintér György polgármester. Hogy a település jövője ne lehetetlenüljön el, változtatásokra van szükség: az intézményrendszerek átszervezése mellett át kell tekinteni a kötelező és az önként vállalt feladatokat is. A jelenlegi állami finanszírozás mellett – a kötelező feladatok ellátását csak jelentős saját forrás igénybevételével tudják teljesíteni, az önként vállalt feladatokat pedig egyáltalán nem képesek az eddigi módon folytatni. Hogy az önkormányzat a nyár elején ne kerüljön csődközelbe, a testület úgy döntött, hogy a Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskolát kettéválasztják, és az újonnan létrejövő gimnálomány meghaladja a 6 milliárd forintot. Csupán takarékossági intézkedésekkel nem tudják megteremteni az idei költségvetés egyensúlyát, banki hitelre számítanak, és számolnak az ingatlanértékesítésből befolyó bevétellel, valamint az önhikis keretre is pályáznak. Ettől az eladósodás mértékének csökkenését remélik. Veszprém megyében 2007-től megszorító intézkedéseket vezettek be. Az eddig kibocsátott kötvényeiket csak fejlesztésre fordították. Az idén 900 millió forintos működési hián�nyal számolnak, és tervezik a kiadások visszafogását és a vagyontárgyak értékesítését, racionalizálják az intéz-

zium fenntartását és működtetését – a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján – átadják a Fejér Megyei Önkormányzatnak. Az Egyesített Szociális Intézmény feladatai közül a nem kötelezően végzett bentlakásos ellátást ugyancsak nem vállalják, azt is átadják a megyei önkormányzatnak. (Az önkormányzati törvény értelmében a helyhatósági választásokat követő hat hónapon belül a megyei önkormányzatnak kötelező átvenni azokat az adott településen korábban önként vállalt feladatokat, amelyeket mégsem tudnak helyben ellátni. Enying esetében ez a gimnázium és az idősek otthona.) A képviselők arról is határoztak, hogy az általános iskolát, az óvodát, a bölcsődét, illetve a művelődési házat és a könyvtárat az Általános Művelődési Központ (ÁMK) keretében kívánják tovább működtetni. Az érintett intézményekben megkezdődtek a szükséges egyeztetések. mények működését, szociális intézményeket vonnak össze. Komoly gondot jelent, hogy az illetékből és az szja-ból 3,3 milliárd forinttal kevesebb bevételük lesz az öt évvel korábbinál. A Zala Megyei Önkormányzat működése nincs veszélyben. Az önkormányzat azonban csak úgy tud működőképes maradni, ha a 3 milliárd forintos kötvény bevételéből mintegy 1,5 milliárdot fejlesztési forrásként hasznosít, a fennmaradó részből pedig havonta mintegy 100 millió forintot a működésre fordít. A megye a szigorú takarékoskodás mellett is folyamatosan igénybe veszi 700 millió forintos hitelkeretét.

www.onkornet.hu | 2011. március ÖN • KOR • KÉP

13

Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési önkormányzati képviselők folyóirata

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot______________ példányban egy évre bruttó 9395 forintos áron (postaköltséggel). Számlázási cím: _ ________________________________________ Szállítási cím: ___________________________________________ Kelt: _ _______________________ , 2011._ ___________________

_ __________________ Aláírás Megrendelhető: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu

kor-kép

Térfoglalás

Elvis Presley vagy Pongrátz Gergely?

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezésére Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az V. kerületi Roosevelt teret – ahol az Akadémia épülete is áll – kereszteljék át Széchenyi térre. Többek között erről is szó volt azon a találkozón, ahol az MTA elnöke és Budapest főváros főpolgármestere szakmai kérdésekben is egyeztetett.

Az MTA elnöke az átkeresztelést azzal indokolta, hogy a volt amerikai elnök „semmilyen történelmi összefüggésbe nem hozható” azzal a közterülettel, amelyen Széchenyi István alkotásai – az Akadémia, a Lánchíd, az első magyar dunai gőzhajóállomás – találhatók. A főpolgármester és az Akadémia elnöke egyetértettek abban, hogy az egykori amerikai elnökről egy vele összefüggésbe hozható másik közterületet célszerű elnevezni. A megbeszélésen Pálinkás József utalt arra is, hogy a főváros közéletében az elmúlt húsz évben a Magyar Tudományos Akadémia képviselői alig voltak jelen. A főváros vezetése szinte semmilyen kérdésben nem támaszkodott az Akadémia szellemi bázisára, a tudomány fellegvá-

14


rának számító intézmény nagy jelentőségű hazai és nemzetközi eseményein Budapest vezetői szinte soha nem jelentek meg. Tarlós István az egyeztetés során hangsúlyozta, hogy a főváros új vezetése támogatja az Akadémia azon tudománydiplomáciai törekvéseit, amelyek a főváros tudományos és kulturális életére kedvezően hatnak. Erre jó alkalmat jelent az idén november 16. és 19. között megrendezendő Budapesti Tudományos Világfórum (World Sciense Forum Budapest). Tarlós István a főváros és az MTA közötti együttműködési megállapodás megkötésére tett javaslatot, amelynek keretében az Akadémia közreműködik a főváros szakpolitikai kérdéseinek kidolgozásában.

Tarlós István március elején jelentette be, hogy közterületet neveznek el Budapesten Elvis Presley-ről. A szándékot azzal indokolta, hogy az amerikai rocksztár az 1956-os forradalom idején kiállt a magyarok mellett. Internetes szavazáson a budapestiek tizenkét, eddig névtelen közterület közül választhattak. Az internetes szavazás végeredménye szerint a Margit híd budai hídfője lehetett volna az Elvis Presley tér, de a főváros „erős lengyel kötődésre” hivatkozva mégis azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a szavazáson „még dobogós” VIII–IX. kerületi helyszínt, a Ferenc körút–Üllői út kereszteződését nevezzék el Elvis Presley-ről. Miközben folyt a szavazás, a Jobbik ellenjavaslattal élt, ők úgy gondolják, az volna a helyes, ha Pongrátz Gergelyről, a Corvin közi felkelőcsoport parancsnokáról neveznék el a szóban forgó közterületet. A Fővárosi Közgyűlés jobbikos frakciója közleményében azt írta, nem vitatják, hogy a világhírű zenész annak idején kiállt a magyar forradalom ügye mellett, ugyanakkor felháborítónak tartják azt, hogy több forradalmárról és mártírról, köztük Pongrátz Gergelyről még semmilyen közterületet nem neveztek el Budapesten.

Lapzárta után

KOR-KÉP Moszkváról Széll Kálmánra A főpolgármester ugyancsak március elején közölte, hogy a jelenlegi helyett egy másik budapesti teret nevezne el Moszkváról, így a valamikori Széll Kálmán tér vis�szakaphatná eredeti nevét. „Személyes” javaslataként arról beszélt, hogy Budapest egy kellemes, de kevésbé frekventált pontján „meg lehetne engedni” egy kis ortodox kápolna megépítését, és ennek a helynek a környezetét lehetne elnevezni Moszkváról. Mint mondta, ez egy gesztus lenne, ahogy az is, hogy utána a jelenleg Moszkva nevét viselő, korábban Széll Kálmán teret vissza lehetne keresztelni. A főpolgármester a kérdés kényességével kapcsolatban úgy fogalmazott: „mi kicsik vagyunk, ők nagyok, rossz viszonyt nem

volna értelmes ápolni”. Úgy vélte, tekintettel kell lenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra, valamint arra, hogy az „orosz érzelmes nép”. A Fővárosi Közgyűlésben még 2001-ben merült fel először, hogy a II. kerületi Moszkva tér nevét Széll Kálmán térre változtassák. A testület többségét alkotó MSZP–SZDSZ-képviselők akkor leszavazták az ellenzék javaslatát. A Jobbik tavaly szeptemberben nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek, indítványozva, hogy a Moszkva tér kapja vissza korábbi nevét, s legyen Széll Kálmán tér. Az egykori miniszterelnökről 1929-ben elnevezett teret 1951-ben keresztelték át Moszkva térré. (Csy-kó)

A Roosevelt teret 1947-ben nevezték el Franklin D. Rooseveltről (1882–1945). A tér korábban sok nevet viselt már, hívták többi között Ferenc József térnek és Lánchíd térnek is. Már kevesen emlékeznek arra, hogy1996 szilveszterén több szervezet is jelképes avatást rendezett a Roosevelt téren. A Közakarat Egyesület, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Szellemi Védegylet, a Nemzeti Társas Kör és a Pesti Srác Alapítvány ezzel a szimbolikus megmozdulással akart nyomatékot adni azon elképzelésének, hogy „a legnagyobb magyar” nevét ne csupán a Margit hídtól a Lánchídig húzódó rakpart őrizze a Belvárosban, hanem gróf Széchenyi Istvánról nevezzék el Budapest egyik központi terét. A Fővárosi Közgyűlésben 2010 szeptemberében a Jobbik javasolta, hogy a Roosevelt teret Széchenyi térré kereszteljék át.

A magyarországi nők és férfiak helyzetét bemutató, hatodik alkalommal megjelenő Szerepváltozások című kötetet márciusban mutatták be a sajónak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban (NEFMI). Bevezetőjében Szivós Pé ter, a TÁRKI ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 1997 óta rendszeresen megjelenő tanulmánykötetet a TÁRKI adja ki a szociális ügyekért felelős államtitkárság támogatásával. Bernáth Ildikó, a NEFMI fogyatékosságügyi miniszteri biztosa arra hívta föl a figyelmet, hogy a kötetek egymásutánja a nők helyzetének alakulását folyamatában mutatja be. Visszatérő témák: a nők munkaerő-piaci helyzete, a kereseti különbségek alakulása, valamint a gyermekvállalás hatása a munkahelyi előmenetelre. Erről idézett egy adatot, mely szerint a nők 71 százaléka biztos abban, hogy a gyerek születése negatív hatással lesz a munkahelyén. Ráadásul a gyerekek számának növekedésével nő a hátrány, ezért is születik kevesebb gyermek annál, mint amennyit a nők valójában szeretnének. A bérkülönbség 1997 óta csökkenő tendenciát mutat, de még mindig jelentős a férfiak javára. Olyan pályákon is – mint pl. a közigazgatás –, ahol a nők vannak túlnyomó többségben, ott is 9 százalékkal magasabb a férfiak bére. Új elem a kötetben a férfiszerepek hangsúlyosabb vizsgálata, példa rá a Családi férfiszerepek, apaképek a mai Magyarországon című tanulmány. Pongrácz Tiborné demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazga-

tó-helyettese, aki 1999 óta a sorozat szerkesztője a könyv használhatóságáról beszélt, arról, hogy nem eszmefuttatások vannak benne, hanem tények, makro és mikro adatok, méghozzá a lehető legfrissebbek. S megnyugtatta az olvasókat, hogy bár a tizenhárom szerző között mindös�sze egy férfi van, a kötetben nem érhető tetten a női elfogultság. Ő is hangsúlyozta, hogy az új kötetben több szó esik a férfiakról, s kiderül, hogy nekik ugyanolyan fontos a család és a gyerek, mint a nőknek. S igaz ugyan, hogy a nőkön kettős teher van, de az öröm is kettős – ha sikeresek a munkahelyen is, és otthon is. Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint az ügy szempontjából nagyon jó, hogy „kormányokon átívelő” a kötet, vagyis minden kormány – színétől függetlenül – fontosnak tartja a megjelenését. Vagyis nem igaz az a sokat emlegetett vád, hogy a jobboldali kormányok vissza akarják terelni a nőket a fakanálhoz. Szó sincs róla: a lényeg a választhatóság. Ezt segíti a részmunkaidős foglalkoztatások bővítése és a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, így megvalósulhat az a vágyuk, hogy „fiatal nagymamák” lehessenek. A kötetet rengeteg táblázat, grafikon gazdagítja, valamint bibliográfia és kutatói regiszter. (sz.l.)

www.onkornet.hu | 2011. március ÖN • KOR • KÉP

15

kor-kép

Új reformkor Ha igaz, amit Albert Einstein mond, hogy a nehézségek kellős közepén nyílik meg a lehetőség, akkor Magyarország a hatalmas lehetőségek országa. Hiszen világválság és válságtól független, öröklött és magunk által is gyártott nehézségek sokasága nyomaszt bennünket. Az Új reformkor mozgalomban magánemberek – igaz, nem akármilyenek: tudós, felelősségteljes, közösségeikért tenni akaró értelmiségiek – szövetkeztek társadalmi rendszerünk olyan átfogó megújulása érdekében, mint amilyen annak idején a reformkorban játszódott le.

Egy lépésből tízmillió Az Új Reformkor Program záró konferenciáját – mely új kezdet is egyben – február végén tartotta a Budai Várban, a Régi Országház dísztermében társadalomtudósok, gazdasági, oktatási, önkormányzati szakemberek, vállalkozók és lelkes magánemberek részvételével. Hankiss Elemér szociológus, a mozgalom fő kezdeményezője bevezetőjében tetszhalott országnak nevezte Magyarországot, amelyet ideje lenne föléleszteni, hogy éljen, gyarapodjon, és igazi otthona, munka- és pihenőhelye legyen a benne élő tízmillió embernek. A kezdeményezés legfőbb célja az, hogy újra dinamikus fejlődési pályára álljon az ország. Csak úgy történhet változás, ha közösen gondolkodunk, ha mindenki tesz egy lépést önmaga, családja, települése érdekében, mert azzal az ország, a vidék felemelkedését is szolgálja. Sok-sok egy lépésből végül tízmillió lépés lehet. Az Új Reformkor mozgalom pozitív példák, sikerek, egyéni és közösségi teljesítmények bemutatásával igyekszik tettekre serkenteni az együttműködésre kész embereket, akikkel cselekvő, gondolkodó, alkotószellemű emberek hálózata építhető ki, benne a már meglévő civil kezdeményezé-

16

sek összekötésével és országos információcseréjük megszervezésével. A konferencián a már megvalósult projektekről számoltak be vezetőik, ezekből idézünk fel néhány figyelemre méltó gondolatot.

Utak a sikerhez Manchin Róbert, az Én iskolám projekt vezetője arról beszélt, hogy sajnos Magyarországon határozza meg legjobban a szülői háttér a gyerekek iskolai eredményeit. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskola a legkevésbé tölti be szocializációs kiegyenlítő szerepét. Az iskolából kilépők egyharmada nem képes a beilleszkedésre a modern munkaerőpiacon. Ami alapvetően meghatározza a gyerekek várható életminőségét. A program azokat a hátrányos helyzetű településeken élő pedagógusokat próbálja összekötni, akik elkötelezettek a rájuk bízott gyerekek jobb életesélyeiért, s van olyan tervük, ötletük, amelyet anyagi, dologi vagy szellemi forráshiány miatt nem sikerült megvalósítaniuk. Végül a McKinsey-jelentést idézte: Sok út vezet a sikerhez, de csak a tanárokon keresztül. Miszlivetz Ferenc az Élő város projektet mutatta be, amelynek célja, hogy Szombathely,

Kőszeg és a körülöttük lévő kistérségek kommunikációs és közlekedési összekapcsolásával egy európai középváros méretű, hatékonyan működni képes „várost” mint komplex rendszert hozzon létre. Ennek kulcsa a szervezeti rendszeren kívül az „emberkincsbe” való befektetés. Ugyanis nemcsak a munkanélküliség a probléma, hanem az alacsony foglalkoztathatóság is, ami elsősorban általános és szakoktatási kérdés. Arra lenne szükség – tette hozzá –, hogy a képző intézmény felelős legyen az általa kibocsátottak későbbi sorsáért is. Végül a pályázati rendszer anomáliáiról beszélt, arról, hogy drága és pazarló: egy pályázat elbírálása például hárommillió forintba kerül. A Szívesség honlap az emberek segítőkészségére épít, s azt szeretné előmozdítani, hogy az egyéni szívességek mellett a közösségi szívességek is elterjedjenek az országban. Jó jel, hogy a közoktatási törvény új koncepciójában már benne van a gyerekek önkéntes munkára nevelése, ami persze csak akkor érheti el célját, ha a pedagógusok olyan tevékenységeket találnak, amik hasznosak, értelmesek, s a gyerekek is szívesen csinálják. Huszti Levente az Élő Magyarország – Vásárfia programról beszélt, melynek célja elősegíteni a helyi gazdálkodók, mesteremberek áruinak piacra jutását. Véleménye szerint nincs az a mennyiségű pályázati támogatás, amellyel a hátrányos helyzetű térségeket föl lehetne zárkózatni. Ha az emberek jó minőségű, helyi termékeket vásárolnak, az nagyobb segítség, mint a pályázati pénz. A cél tehát a helyi termelők és termékeik – méz, tea, tejtermékek, borok,


pálinkák, szőttesek, asztalos és kovácsmunkák stb. – helyzetbe hozása. Már sok nagyszerű kezdeményezés van – pl. a helyi piacok, az Élő Tisza mozgalom, a káptalantóti Egy vasárnap egy piac –, de nincs kapcsolat közöttük. Ezek kiépítése a program további feladata honlap és más kommunikációs technikák segítségével. Jelszava: találd ki, csináld, fogj össze. Hosszú távú cél a kiváló magyar élelmiszer„újra fölfedezése”, presztízsének, rangjának helyreállítása. A Falvak örökbefogadása program eredményeit Pankucsi Mária mutatta be. Ennek egyik első és legszebb példája az, hogy a miskolci egyetem „örökbe fogadta” a 800 lakosú Sajópálfalát, ahol társadalomkutató központot létesített. „A falunak iskolája nincs, egyeteme van.” A sokoldalú és teljesen egyenrangú együttműködés – pl. az egyetemisták a helyi fiatalokkal közös színjátszó csoportot alakítottak – eredményeképpen megnőtt a továbbtanulási kedv a faluban, s fölmentek a telekárak is. A mozgalom terjed, azóta már a gödöllői egyetem is örökbe fogadott négy nógrádi falut. Varga Csaba az abai modellt mutatta be, amelynek lényege három kistérség huszonnyolc településének újszerű megszervezése, a helyi együttműködés új formáinak – pl. a helyi közösségi pénz bevezetése – kialakítása. A modell távlati célja és eszméje: mindenkinek legyen a saját tulajdonában az élete. Az Új Reformkor honlapja továbbra is él, melyen részletes leírások olvashatók az eddig megvalósult projektekről, a fentieken túl a Kincsestár programról és a világviszonylatban is egyedülálló Tehetségtérképről. Sz.L.

esélyek és lehetőségek

Lelkiismeret, felelősség és szakmai tudás Jövőre az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja – az iskolák működtetése költségein belül 85 százalékot kitevő – a pedagógusbérek, járulékok fizetését. A fennmaradó 15 százalékot az önkormányzatoknak kell fizetni, amennyiben azt nem lesznek képesek kigazdálkodni, akkor az intézményt átveszi az állam. Bár az iskolák továbbra is a településeké maradnának, az igazgatók kinevezésébe beleszólna az állam a kormányhivatalokon keresztül – nyilatkozta Hoffmann Rózsa, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Gödöllőn tartott országos önkormányzati konferenciáján.

A közoktatási reformtervezet nyilvánosságra hozott alapkoncepciója a több mint 3000 szakmai észrevétel beépítésével – az eredetihez képest – negyven százalékban megváltozott. A közoktatásért felelős politikus kijelentette, az új törvénynek értékközvetítőnek kell lennie, meg kell teremtenie a jogok és a kötelességek egyensúlyát. A közoktatási reform részeként 2013-ban életbe lép a pedagógus-életpályamodell, ez nagyobb megbecsülést, társadalmi elismerést jelent majd a szakterületen dolgozóknak – közölte Hoffmann Rózsa. Az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a pedagógus-életpályamodell a pedagógusok fizetésének rendezését is tartalmazza, erre a költségvetés 100 milliárd forintot különít majd el, azonban ehhez a forrást még elő kell teremteni. Ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy a 2003-as – tartalmi követelményeket alig támasztó – Nemzeti alaptanterv túlszabályozott, melyet az évek során hiába változtattak meg többször is, az mégis rossz maradt. Hoffmann Rózsa ebben látja az okát annak, hogy az elmúlt években romlottak a tanulmányi eredmények. Az új koncepcióban a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására és a képességfejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Hoffmann Rózsa arról tájékoztatta a településpolitikusokat, hogy a közoktatási reform tervezetét néhány héten belül megtárgyalja a kormány. A koncepció egyik előnye, hogy az új törvény lazább

lesz, nagykorúnak tekinti alkalmazóit. iskola a településen maradna, mert ezek Lényegében a lelkiismeret, a felelősség és az intézmények szellemi, erkölcsi, kultua szakmai tudás jelenti az alapot. A gye- rális bázisként a helyi közösségek megőrrekekkel szembeni elvárásoknál a munka zésének fontos elemei. Az igazgatók kineés a kötelességtudat lesz a meghatározó. vezését azonban az állam a kormányhiHároméves kortól kötelezővé tennék az vatalokon keresztük kontrollálná. A polóvodai ellátásban való részvételt, de ez gármesterek tájékoztatást kaptak arról is, alól kérhető mentesség. Az új koncepció hogy a kormány a 3000 fő alatti települétartalmazza – többek között – az idegen seken az elmúlt években bezárt kisiskolák nyelv és a természettudományok oktatá- újraindítására pályázatot ír ki. sának tartalmi és módszertani megújíA pályázat benyújtásának határideje tását, az új érettségi szabályozást és az április 18. (A pályázatot lásd a www. egységes szakmai minőségi ellenőrzési onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=23038 rendszert, valamint a tartalmi minimu- hírportálon.) mot is. Jelentős változás, hogy az új törvény megszüntetné a kéttannyelvű oktatást az általános iskolákban, és középfokon is szigorítanák ennek a feltételeit. A szabad iskolaválasztás azonban továbbra is megmaradna – hangsúlyozta az államtitkár, aki arról is tájékoztatott, hogy 2012-től az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja az iskolák működtetési költségein belül 85 százalékot kitevő pedagógusbérek, járulékok fizetését. A fennmaradó 15 százalék biztosítása az önkormányzatokra hárul, ám amennyiben azt nem lesznek képesek kigazdálkodni, akkor az intézményt átveszi az állam. Az oktatásügyért felelős államRácz Jenő, Gémesi György és Szócska Miklós titkár előnyösnek tartaná, ha az www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. március ÖN • KOR • KÉP

17

esélyek és lehetőségek– gödöllőn hallottuk

Válságm Az egészségügy sorsáról a helyi vezetőkkel közösen kell gondolkodni

18

esélyek és lehetőségek – gödöllőn hallottuk

enedzselésre van szükség Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára az egészségügyi reformról és annak önkormányzati hatásairól tartott előadást a gödöllői konferencián. Az elmúlt időszakban az egészségügyből kivont pénzek miatt az ágazat ellehetetlenült, szinte „polgárháborús” állapotok alakultak ki. Az ágazat rendbetételéhez hosszú időre van szükség. Ennek első lépéseként a szakemberek országjáráson tájékozódtak a valós helyzetről, jelenleg pedig zajlik a kataszterfelvétel. Számba veszik például, hogy az egyes térségekben hány szakorvos dolgozik, milyen szakmai háttérre lehet támaszkodni – ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy reális képet kapjanak az általános helyzetről – hangsúlyozta az államtitkár. Elsődleges cél, hogy az átalakítás eredményeként mindenki betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyenlő eséllyel férjen az egészségügyi ellátáshoz. Az államtitkár sürgős feladatként jelölte meg a külföldre távozott szakemberek pótlását (hazánk EU-csatlakozása óta az orvosok 15 százaléka hagyta el az országot). Úgy fogalmazott, jelenleg válságmenedzselésre van szükség. A rendszer átalakításának részeként ötmilliárd forintos mentőcsomagot kap az alapellátás, ebből a többi között praxisalapot hívnak életre a felnőtt háziorvosok és a házi gyermekorvosok letelepedésének ösztönzésére. A rendszerben még vannak tartalékok. Ilyen lehet például az egészségügyi eszközök beszerzése társulási

formában. Ha több intézmény összeáll, a gyógyszerek együttes beszerzése 20-30 százalékos megtakarítást eredményezhet – jegyezte meg az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az átalakítás során elengedhetetlen a kórházak racionalizálása. A közeljövőben koordináló testületeket hoznak létre nagytérségi egészségszervezési igazgatóság néven. Ezek a testületek 1-1,5 millió lakosonként kialakuló nagytérségekben szervezik meg a magasabb szintű ellátást. Az államtitkár a szakmai szemléletváltásról szólva, indokoltnak tartja az elöregedett kórházak funkcióváltását (szűrések szervezését, kúraszerű ellátásokra, rehabilitációs szolgáltatásokra való áttérését).

Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója:

Társadalmi konszenzus nélkül nem megy

Az egészségügyi reform során olyan kompromisszumra van szükség, ami az ágazat valamennyi szereplője számára elfogadható. Nagy hangsúlyt kell fektetni a legújabb kutatási eredményekre. Ki kell mondani az igazságot. Társadalmi konszenzus alapján meg kell nézni, hogy milyen ellátást vár el a lakosság, és ezért mit hajlandó áldozni. Nem fogadható el, hogy ugyanannyit fizet az, aki vigyáz magára, mint az, aki különböző módokon rongálja az egészségét. Egyre égetőbb kérdés a szakemberhiány, ami nemcsak az orvosoknál, hanem a nővéreknél is sürgős megoldást igényel.

Hiányzik a nyílt párbeszéd A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára a gödöllői találkozó első napján tartott előadást. A rendezvény házigazdája a Magyar Önkormányzatok Szövetsége volt. Zongor Gábor előadásában ismertette az önkormányzati érdekérvényesítés új lehetőségeit, hiányolta a kormány és az önkormányzati szféra közötti nyílt párbeszédet, s javasolta, az önkormányzatiság alapvető értékének az új Alkotmányban való megemlítését is. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a kormányzati nyilatkozatokból jelentős államosítási törekvés látszik kirajzolódni. Ennek előnye az azonos minőségre törekvés, hátránya a helyi specialitások elvesztése lehet, de ügyelni kell a szubszidiaritás elvének érvényesülésére is.


19


„Európa a családokért, a családok Európáért”

A soros magyar elnökség felvetése nyomán az Európai Unió tagállamai számára is mind fontosabbá válik a családpolitika. A fő cél, hogy minél több gyermek szülessen és minél több munkahely jöjjön létre Európában – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Külügyminisztérium civil fórum keretében egyeztetett a Millenárison a civil szervezetek képviselőivel az Európa a családokért, a családok Európáért című EU elnökséghez kötődő Népesedési és Családügyi Hét, illetve a demográfiáért és családügyért felelős miniszterek informális ülése kapcsán. Az egyeztetés célja az volt, hogy a civil szervezetek és a média képviselői megismerhessék a magyar elnökségi törekvéseket, javaslataik, érveik beépülhessenek az uniós dokumentumokba és később, a 2014-től igénybe vehető uniós források felhasználásának tervezésénél javítsák a gyermeket nevelők, illetve a családok esélyegyenlőségét. A magyar elnökség a demográfiai kérdéseket az Európai Unió egyik legfőbb kihívásának tekinti, ezért prioritásként kezeli a családok megerősítését és támogatását, a munka és a családi élet összeegyeztetését. Mindkettőtől hosszú távon a demográfiai folyamatok javulását reméli. A család és gyermeknevelés fontosságát hang-

súlyozva a magyar elnökség tematikus hetet szervez 2011. március 28. és április 2. között Európa a Családokért, a Családok Európáért – Népesedési és Családügyi Hét címmel. A kiemelt eseménysorozat választ keres a demográfiai kihívásokra, bemutatja a jó gyakorlatokat, illetve keresi a tagállamok közötti együttműködés legmegfelelőbb formáit. Az esemény lehetőséget biztosít a véleménycserére, és rávilágít arra, hogy milyen fontos a családok figyelembevétele a politika alakításában. A tematikus hét kiemelkedő eseménye lesz a demográfiáért és családügyekért felelős miniszterek gödöllői informális találkozója 2011. április 1-jén, amely két fő témára koncentrál: az európai családok jövőjére és az európai családpolitikai együttműködésre. A családügy és az időspolitika tagállami hatáskör, mégis fontos, hogy szemléletváltozás következzék be és uniós szintű együttműködés alakuljon ki. Ennek alapján születhetnek meg az egyes országok nemzeti szintű családpolitikai stratégiái.

Keszthelyen, a VI. Országos Szociális Konferencián, a szociális munka napja alkalmából Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár, valamint Nyitrai Imre helyettes államtitkár elismeréseket adott át. Esélyegyenlőségért díjat kapott Zöld András, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának dékánhelyettese. Pro Familiis díjban részesült Norbert Ceipek, a bécsi Drehscheibe am Augarten szociálpedagógiai intézet vezetője és Faddi István, a fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi szakreferense. Öten Pro Caritate díjat vehettek át, ketten Szociális Munkáért díjban részesültek, tizenegy szakember pedig miniszteri dicséretet kapott.

20


Pályázat a Minősített Könyvtár címre. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium márciusban pályázatot írt ki a korszerű, felhasználó-központú, minőségszemlélettel bíró könyvtáraknak és könyvtári tevékenységet folytató szervezeteknek a Minősített Könyvtár cím elnyerésére. A tárca szándékai szerint a most alapított cím megszerzésének lehetősége ösztönzi a könyvtárakat a minőségirányítási szempontú értékelésre, amely hozzájárul az általuk nyújtott könyvtári szolgáltatások magasabb színvonalú ellátásához. A könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek pályázatukat 2011. május 15-ig nyújthatják be. Ehhez a minisztérium honlapjáról letölthető Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer szerint el kell készíteniük önértékelésüket úgy, hogy az összes elérhető pontszám legalább 75 százalékát (750 pontot) meg kell szerezniük. A pályázati díj 200 000 forint. A benyújtott pályázatok alapján a Könyvtári Minőségügyi Bizottság két szakértője helyszíni vizsgálatot tart, amelynek során ellenőrzi, illetve pontozással és szövegesen is értékeli az adott intézményt. A cím odaítéléséről a miniszter dönt. A nyertes intézmény öt évig jogosult a Minősített Könyvtári cím használatára, amelynek birtokában pályázhat a Könyvtári Minőségi Díjra. A pályázati felhívás és adatlap a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oldalán (www.kormany.hu), a Pályázatok között található. (Kultúráért Felelős Államtitkárság)


Pokolhegy Részlet Szále László készülő riportkönyvéből

A különös földrajzi név a Csepel-szigeten fekvő Ráckeve egyik településrészét jelöli. Sok „hegye” közül – Öreghegy, Újhegy, Ürgehegy – az egyiket. Pokolhegy a város délnyugati csücskében, egy homokbuckás területen helyezkedik el, nem messze, de mégis meglehetősen elkülönülve a város többi részétől. Főleg romák és szegények lakják. Van még egy-két putri is, vannak szociális program keretében épült, de már „lerobbant” panelházak, s van néhány sokszobás, új ház is. Mi nincs? Jó út, iskola, munka, jövő. Bori néni. Azt mondták, tőle tudhatok meg legtöbbet a régi Pokolhegyről, ő itt a legöregebb és alighanem a legokosabb is. Becsüli mindenki, cigányok és nem cigányok egyaránt. Izgulok egy kicsit: vajon nem zavarom, szóba áll velem egyáltalán? De olyan természetességgel fogad, tessékel be, kínál székkel és ásványvízzel, hogy elpárolog minden szorongásom. A konyhában ültet le, ahonnan két oldalt nyílik egy-egy szoba. Az egyikben ő lakik, a másikban egyik unokája az élettársával. Először Pokolhegy nevéről kérdeztem, tudja-e honnan van, s használják-e egymás közt, nem rossz-e azt mondani: én pokolhegyi vagyok. Bori néni nem tudja, fia, Ferenc tudni véli: itt a Béke utca végén állt az akasztófadomb, itt voltak régen a ráckevei kivégzések és a kínvallatások. Vagyis innen vezetett az út a pokolba, ezért lett ez a neve – mondja, hozzátéve: ez biztosan így van, egy paptól hallottam. Nem ellenkezem, hiszen az általam összegyűjtött változatok épp ennyire meggyőzőek, és épp ennyire valószínűtlenek. Persze job-

ban érdekel Bori néni élete, s gyerekkorának Pokolhegye. De csalódnom kellett. Kiderült, Bori néni nem itt született, hanem a közeli Peregen. – Iskolába se ide járt? – Én egyáltalán nem jártam iskolába. Akkor ezzel nem törődött sem az iskola, sem a szüleim, s a legkevésbé én. – Nem hiányzott? – Nem. Dolgozni tudtam iskola nélkül is. Persze, jó volna tudni olvasni, s ha a nevemen kívül mást is le tudnék írni. – Mit dolgoztak akkoriban az asszonyok? – Általában napszámba jártak, meg takarítani. Takarítani ráckevei házakhoz, kapálni, gyomlálni, krumplit meg répát szedni pedig Lórévre jártunk jómódú szerb gazdákhoz. Nemcsak az asszonyok, hanem szinte a teljes pokolhegyi cigányság. – Lórév ide jó messze van. – Egy-másfél óra oda-vis�sza gyalog. Végül is Pokolhegy Lórévvel határos, keresztben átvágtunk a földeken.

– Milyen volt a kapcsolat gazda és napszámos között? – Szívélyes. Ma is emlékszem, ahogy fogadott a háziasszony: Bábika – így hívott –, ha hamarabb jöttél volna, kaptál volna kalácsot. Ezt mondogatta mindig, ha kalácsot sütött, de akkorra már sohasem volt belőle.

komon meg a Duna másik oldalán, Újtelepen és Szigetbecsén voltak a legjobb agyaglelőhelyek.

– Hogy’ jöttek ki a szomszédokkal? Hogyan éltek itt együtt, cigányok és magyarok? – Amikor idejöttem lakni, az ötvenes évek vége felé, akkor még a jó szándékot se igen tapasztaltam. Akkoriban még nem volt vízvezeték, csak néhány gémeskút a környéken. A szomszédunknak volt kútja, de ha kértünk tőlük vizet, azt mondták, eredjetek, nem adunk. Eleinte messze a szőlőkből kellett hozni a vizet vödrökben. Később, a hatvanas években lett vezetékes víz, akkor már valamivel közelebb, a túlsó sarkon volt utcai kút, de az is jó messze, különösen, ha többször is kellett fordulni a két vödörrel. Sok víz kellett a mosáshoz, itatáshoz, fürdéshez. A lakásba csak a nyolcvanas évek végén tudtuk bevezettetni a vizet.

– És a gyerekek? – Velünk voltak. A nagyobbak segítettek, a kicsik játszottak. Téglákra lábost állítottunk, s abban főztünk nekik. Volt, hogy 10-20 ezer vályogot is vállaltunk, ilyenkor egy hónapot is ott laktunk kint a sátorban. Ha közben esett az eső, akkor még tovább. Akkoriban még nem voltak fóliák, nem tudtuk letakarni semmivel a száradó vályogot, ha elázott, újra kellett csinálni. Darabra adtuk, 1 forint 20, 1 forint 50 fillérért darabját. Ha volt megrendelés, elég jól lehetett keresni vele, de aztán ez elsorvadt, mert egyre kevesebben építettek házat vályogból, meg aztán később már az alapanyagért is fizetni kellett, akkor már nem érte meg.

– Idehozták az agyagot, vagy kijártak az agyaggödrökhöz? – Ha volt megrendelés, odamentünk, fölvertünk egy sátrat, és csináltuk reggeltől-estig.

– Mekkora volt a család, és miből éltek? – Hét gyerekem született, én sokáig velük voltam itthon. Amikor meg nagyobbak lettek, a férjemmel jártuk Ráckevét és a környéket. Iparengedélyünk volt fémkereskedésre. Két lóval és gumikerekes kocsival mentünk, s kiabáltunk az utcán: „Tollat, vasat veszünk – házhoz megyünk”.

– Emlékszik még rá, hogyan csinálták? – Azt nem lehet elfelejteni. Térdeltem egész nap. A sár az egyik oldalon, a forma a másikon. A sarat, vagyis a törekkel összekevert agyagot beletettem a formába, belemártottam a kezem egy vödör vízbe, elsimítottam a tetejét, s levettem a formát. A legöregebb fiam, Ferenc tolta a sarat, még most is látszik a csontkinövés a térdén.

– Meg lehetett belőle élni? – Nem. Ahogy ma mondanák, több lábon kellett állnunk. Vályogoztunk is. Itt a közeli legelő szélén, a Pás-

– Hány kilós volt egy vályog? – A kisméretű három kiló, a nagyméretű öt. Volt, hogy öt sort is vittem egyszerre. Egy nap akár ezer vályogot is meg


21

A rovatot összeállította: Csiky Ildikó

esélyek és lehetőségek tudtunk csinálni, ha korán kezdtük, még többet is. Ezért van millió bajom. Meg azért is, mert már a téeszidőkben pár évig dolgoztam a vegyszercsomagolóban. Itt különféle mérgező permetezőszereket kellett csomagolni. Jól lehetett keresni, mert adtak veszélyességi pótlékot, de azt nem mondta senki, hogy ezek a porok ennyire mérgezőek. Minden asztalon volt egy mérleg, az egyik asszony adagolta, a másik csomagolta, mindenféle védekezés nélkül. Sok asszony megbetegedett, meg is halt, persze a téesz nem ismerte el, hogy a vegyi üzemnek köze lett volna hozzá. Gondolja el, közvetlenül a méregben nyúlkáltunk, azt a port szívtuk be egész nap. A műszak végén úgy jöttek ki az asszonyok, mintha lisztes zsákból másztak volna elő. Ruhát kellett cserélni. Nekem is fáj mindenem. Vizesedik a lábam, magas a vérnyomásom, s krónikus ízületi gyulladásom van, ami akármit csinálok, mindig visszajön. És fáj. Kéthetente kapok injekciókat a nyakamba, a vállamba, a derekamba. Bár ezt nem biztos, hogy a csomagolóban szedtem össze, lehet, hogy inkább a savanyító üzemben. Az udvaron daráltuk a káposztát, vödrökkel hordtuk a savanyító kádba, ahol az asszonyoknak gumicsizmában kellett taposniuk. A befőttet, a sava-

Illusztáció

22

nyúságot már egy csarnokban raktuk üvegekbe, de ott meg olyan hideg volt, mintha jégkamrában lettünk volna. Ott fázhattam meg. Reumám is van, meg pánikbetegségem. Két évig csak nyitott ajtónál tudtam aludni. Amikor Törökbálintra jártam kezelésre, sokszor három vonatot is el kellett engednem, mert nem mertem fölülni rá. Nézze, mennyi gyógyszert kell szednem. Ráadásul vagy három éve elvették a közgyógyellátásomat, mert ilyen drága gyógyszerekre, „közgyógy”-ot nem adnak. Vegyem meg tehát a 63 ezer forintnyi nyugdíjamból. S persze fizessem a víz-, a villany-, a szemétszállítási díjat. Ha havonta húszezer a gyógyszer, akkor számolja ki, men�nyi marad a megélhetésre. Ja és adja még hozzá, hogy egy éve kapok havonta 3700 forintot lakásfenntartásra. Nézze meg a tetőt, látja, hogy be van horpadva. Nem tudom, meddig bírja még. A cserepet megvettem, de az egész födémet, gerendázatot nem bírom megcsináltatni. Öreg ház ez, amikor vettük, még nádtetős volt, s olyan rossz állapotban, hogy ki lehetett látni a falon. Mi magunk tataroztuk ki, de most újra ráférne egy nagyjavítás, amíg a fejemre nem szakad. Itt tartunk uram, pedig végigdolgoztuk az egész életünket. A férjem gyárba járt, s amikor hazajött, folytatta a munkát. A fiam megcsinálta a sarat, ő csak átöltözött, aztán ment agyagozni. Becsületes, dolgos ember volt, de csak azért nem lett munkanélküli 1990 után, mert 1987-ben meghalt – a sok baja közül – szívnagyobbodásban. 57 évesen. Egyszer a rendőrkapitány gyűlést tartott a cigányoknak, s két embert emelt ki példaképnek, a férjemet és a testvérét. (…)

ÖN • KOR • KÉP 2011. március | www.onkorkep.hu

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Dr. Domján Gyula egyetemi magántanár A diagnosztikus és gyógyító tevékenység mellett végzünk foglalkozás-egészségügyi ellátást, szűrővizsgálatokat. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szűrések eredményeként talált elváltozások korszerű továbbvizsgálata és ellátása is megtörténjen. Bővebb információért látogasson el a honlapunkra: www.medidom.hu.

Belgyógyászati szakrendelés

Dr. Gadó Klára főiskolai tanár Tevékenységem középpontjában a beteg ember áll. Holisztikus megközelítéssel nem egyes szervek, szervrendszerek kezelését, hanem az egész ember gyógyítását tekintem feladatomnak. Ennek fontos része a beteg ember lelki problémáival történő foglalkozás, és sokszor a családtagok segítése is. Bizalom teli légkörben bármely kérdés feltehető, bármely probléma megbeszélhető. Elérhetőségek: mobil: 06-30-685-9675, e-mail: [email protected].

A 2008-as pályázati szakaszban a lakóhelyhez kötődés erősítése témakörben Velence városa nyerte az első díjat a Virágos Velence című pályázatával. Velence városa vállalja, hogy 2011. május 13–14-én megszervezi más önkormányzatok képviselői számára a példaértékű jó gyakorlatának bemutatását. A város lakóinak nagy részét megmozgató, évenként ismétlődő program ezen a napon startol látványosan: önkéntesek hada ülteti a virágokat a köztereken együtt, szervezett módon. A nyertes önkormányzati vezetés 13-án 14 órától szakmai konzultációt tart az érdeklődők számára a velencei kastély házasságkötő termében. A napot egy kötetlen beszélgetéssel egybekötött vacsorával zárják. A program más-

nap 8 órától indul, amelyen a jelenlévők betekinthetnek a mozgalom működésébe. Szállás tekintetében szabadon választhatnak az érdeklődők: a négycsillagos hoteltől a lényegesen olcsóbb ifjúsági szállásig. Az egyéb programokon való részvétel költségét is önköltségi áron kínálják a szervezők. Amennyiben érdeklődnek a rendezvény iránt, tekintsék meg a pályázatot a TÖOSZ honlapján a Példát átadó gyakorlatok menüpont alatt a 2008-as pályázatok között, valamint Oláhné Surányi Ágnes polgármester prezentációja is letölthető onnan. Részvételi szándékát közvetlenül a szervező önkormányzatnál lehet jelezni: [email protected]. Jelentkezési határidő a programra: 2011. április 29.

határtalanul

A szeretet segít Víz. Az élet nélkülözhetetlen eleme, amiért most sorban állunk. Rendezett, csöndes várakozás. Kannákba, vödrökbe, zacskókba, nejlonnal bélelt dobozokba, fazekakba és palackokba fejtjük és tekerünk vele hazáig. A lépcsőházban százötven liternyi készlet mellett egy üzenet: „Bátran vigyen belőle!” – Japánból Ikematsu-Papp Gabriella küldött tudósítást az ÖN-KOR-KÉP számára. Városrészünkben két bolt üzemel, kevés az áru, egy ember egy doboz tejet visz, ez a szabály. Mosolygó alkalmazott tartja magasba a kézzel írt táblát: „3-as kasszához vezető sor vége”. Egy férfi a halkonzerveket rendezgeti a polcon, majd visszaáll a kosarához a kanyargó sorba. Ő is csak vásárló. Másfél Magyarországnyi területen végzett elképesztő pusztítást a március 11-i, rendkívüli erejű földrengés és szökőár. A közutak nagy része járhatatlan, a kikötők elmosva, a vasúthálózatot is megtörte a föld ereje, a sérült kőolajfinomítók pedig leálltak, így nem tudják ellátni a térséget üzemanyaggal. A városunkba még mindig alig

érkezett, ami van, azt meghagyjuk azoknak, akik élelmet szállítanak a menedékhelyekre, vagy kórházba viszik a betegeket. Több mint háromszázezer ember vár menedékhelyeken elszállásolva mindennapi kenyerére, és sokan még mindig nem tudják, gyászoljanak-e vagy reménykedjenek. Sok önkéntes a sártengerben gyalog járja a szállásokat, hogy amíg kiépül a rendkívüli segélykoordinációs adatbázis, így gyűjtsék be és továbbítsák az adatokat. Egy japán házaspár – langaléta férfi és elszánt felesége – már napok óta ingázik személyautóval Tokió és Fukushima-prefektúra között, saját költségén vásárolt élelmiszert

szállítanak mozgásképtelen időseknek. Nem ők az egyedüliek, akik a központilag szervezett önkéntes hálózatban végzett munkájuk mellett időt és energiát nem kímélve járják a vidéket. A menedéken élőknek nagy lelki erőt ad, ha hallják, látják, érzik más közösségek, nemzetek imáit, biztatását, szeretetét. Az élelem, gyógyszer és takaró mellett ezeket az üzeneteket is várva várják. A korábban súlyos földrengéseket átélt régiókból (pl. Kobe környéke) érkeznek szervezett csapatokban lelkigondozók, de az egyszerű „szentek” tettei is gyógyírként takarják be a fájdalom tátongó mélységeit. Endo Mikit, a huszonnegy éves fiatalas�szonyt – aki a cunami közeledtét látva utolsó pillanatig folytatta a riadóztatást a hangosbemondón, megmentve ezzel több ezer ember életét, a sajátját odaadva – még mindig keresik. A leleményesség határtalan. A biciklibolt tulaja éjjel-nappal javít, ő ezzel segít, a menedéken élő gyerekek vállmasszírozással csalnak mosolyt az idős nénikék arcára. Mintha a természteti csapás okozta veszteség nem volna elég, a fukushimai atomerőmű helyzete, mint egy izzó súly, nehezedik Fukushima-pre-

fektúra lakóira, az evakuációs zónahatár külső peremén fekvő települések polgármesterei a médián keresztül hívják föl a figyelmet az alaptalan félelemre, aminek következtében a szállítmányokkal lassan a prefektúra határát sem merik átlépni. Pedig annyi sugárzás éri itt az embert, hogy egy CT-vizsgálat dózisához is fél évet kellene folyamatosan a szabadban tölteni. Ohira mama telefonon hívott a minap, mondta, hogy máskor is szeretettel vár teaszertartásra; közvetlenül a rengés előtt jártam náluk. Takagi úr, akiről a nevén kívül nem sokat tudok, családját menedékhelyre vitte, de nem bírva a tétlenséget, visszatért Iwakiba. Mi is itt vagyunk a férjemmel. Utórengések között, folyamatos jelenidőben. Álmaimban néha megmozdulnak a bútorok, egy elképesztő erő földresújt, süvít a szél, leng a tizennegy emelet, nyakamba zúdulnak a törött tárgyak – egy fiatal anya hátára és ölébe kendőzve két kisbabájával leér a földszintre, azt suttogva: „Itt vagyok, kincseim…” – az otthonukból kibotorkáló bölcs öregek őseik mélyről jövő nyugalmával ülnek a park közepén, a múlandóságra és a közelgő cseresznyevirágzásra gondolnak – pont, mint azon a pénteki délutánon. Az én arcomon is megváltoztak a ráncok, helyére került és megerősítést kapott bennem sok minden. Legfőképp azt éreztem meg, hogy a szeretet jelen időben él és, hogy úton vagyunk. Amikor ezeket a sorokat írom, ismét erős rengés lengeti az otthonunkat, de érzem, hogy a japán emberek most is ugyanúgy együtt lélegeznek a természettel. És bár gyászukban, de énekelnek, romokat, de söprögetnek, altatnak, ringatnak, a kevésért is hálát adnak, és elmesélik a kicsinyeknek a nagyapák történetét.


23

Határidő: május 15.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja

Az önkormányzati jó gyakorlatokat 2011. május 15-ig lehet benyújtani az alább részletezett három terület valamelyikére. Az ünnepélyes díjátadókra ősszel, a Helyi Önkormányzatok Napja keretében kerül sor. Az év első felében az előző pályázati szakasz nyertes projektjeit mutatják be az önkormányzatok.

Budapesten, a XIII. kerületben a Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére kategóriában sikeresen megvalósított tanodaprogramot ismertették február 22-én. Holopné Schramek Kornélia, a kerület alpolgármestere mutatta be az angyalföldi önkormányzat innovatív városfejlesztő programját, nyereséges gazdálkodási és szociális stratégiáját. Ezt követően Oláhné Surányi Ágnes, Velence polgármestere, a TÖOSZ elnökségi tagja elismerően beszélt a nyertes önkormányzat pályázatáról, amelyből a tapasztalatcsere és egy jól működő kapcsolati háló kiépítésének jelentőségét emelte ki. A következő helyszín Csorvás, ahol április 6-án az Egyenlőnek lenni az egyenlők között roma integráció, vissza az ősi cigány mesterségekhez című jó gyakorlatot mutatják be. A folyamatosan beérkező pályázatok színvonalas versenyt ígérnek ebben az évben is. Az alábbi területekre várjuk jelentkezésüket: Helyi önkormányzati kommunikáció A modern kormányzásban hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és a kommunikáción keresztül is formálódó társadalmi tőkének, együttműködésnek és koordinációnak. A megfelelő kommunikációs tevékenység erősíti a települési szereplők belső viszonyrendszerét, és olyan

24

üzeneteket juttathat el a településen kívüli világba, amelyek a település céljai mellé állíthatnak másokat. A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A magyar települések gazdag eszköztárát alkották meg olyan kommunikációs csatornáknak és rendszereknek, amelyekkel élő kapcsolatot alakíthatnak ki a lakossággal – a településen és a településen kívül. A témába beleillik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely az önkormányzat és a külső szereplők között folyik. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményeket produkáló kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben, további előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Roma integráció, a társadalmi kohézió erősítése A téma idén már harmadik alkalommal szerepel a pályázati kiírásban, hiszen Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. A magyarországi települések jelentős részében marginalizált helyzetű cigány közösségek élnek, gyakran a településen élő

nem cigány lakosságtól szegregáltan. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális szolgáltatások, valamint a tömegközlekedés) való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a településeken, ezért szükség van a helyi társadalmak innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és a nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerő-piaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés megteremtéséhez, vagy megnyilvánulhatnak a helyi infrastruktúra javításában, közösségi terek kialakításában. Ebben a témakörben olyan bevált, komplex integrációs programokkal vagy kisebb projektekkel érdemes pályázni, amelyek más települési önkormányzatok számára


ajánlat is adaptálhatók. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve a választott vagy az önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba. A lakóhelyhez való kötődés erősítése A témakört második alkalommal hirdetjük meg , tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségére. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A pályázati formanyomtatvány és a kiírás teljes szövege elérhető a TÖOSZ honlapján (www.toosz.hu).

főépítészek

„Mindenkinek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, valamint az egészséges környezethez” (Alkotmány)

Földcsuszamlások Fotók: Oszvald Tamás

A 2010. év rendkívüli időjárása következtében hazánkat is sokféle katasztrófa érte, a tavaszi árvizek, belvizek után jött a vörösiszap. (Az ÖN-KOR-KÉP ezekről részletesen beszámolt, hírt adott1.) Sajnos azonban a katasztrófák sora ezzel korántsem ért véget, mivel 2010-ben a földcsuszamlások száma is „rekordot döntött”: a korábbi évi 10-15-tel szemben 128 volt! Mik az okai és hogyan előzhetők meg ezek a – sokszor a lakosok kitelepítésével is járó – tragikus földcsuszamlások? A szakemberek a földtani veszélyforrásokat 25 csoportba sorolják. Ilyenek például a lejtős tömegmozgások, mint a földcsuszamlások, rétegcsúszások, omlásos folyamatok vagy az alápincézett, alábányászott területek, a regionális felszínsüllyedések és felszínemelkedések. Ezek közül az omlásveszélyes pincék, a partfalak és a földcsuszamlások érintik a legnagyobb számban a települések belterületét, az önkormányzatok feladatkörét. A katasztrófavédelem besorolása szerint megkülönböztetünk hidrológiai (árvíz, belvíz, hirtelen áradás), geológiai (földrengés, földcsuszamlás) és meteorológiai (szélviharok, aszály, hőség, rendkívüli hideg, nagy havazás, jegesedés, villámlás, felhőszakadás, 1 A 2010. 6–7. számban az árvízzel, belvízzel kapcsolatos problémákról, eredményekről és a vörösiszap katasztrófáról jelent meg összeállítás.

tornádó) veszélyeket. A felszínmozgások kiváltói a természeti erők, amire esetenként „rásegít”az emberi tevékenység is: beépítésre helytelenül kijelölt területekkel, elégtelen statikai megoldásokkal, megbolygatott, majd nem stabilizált felszínnel, csatornázatlansággal, felszíni vízelvezetés rendezetlenségével. Az így jelentkező problémák akkor érzékelhetők a leginkább, mikor az épített környezetben tesz kárt: megrongálódnak utak, vasutak, közművek, épületek.

Duna mentén, több szakaszon magasodó partok Rácalmástól Dunaújvárosig, illetőleg Dunaalmás és Neszmély környékén. Az ilyen területek fokozott veszélynek vannak kitéve. Egyes területeken az nehezíti a helyzetet, hogy a domboldalra felkúszó településen egy kis mélységű teleksor mögött közvetlenül már ott a következő utca, amelynek csak a hegy felőli oldala épült be (pl. Dunaszekcső, Dunakömlőd, Ostoros, Tokaj). Ezeken a területeken az alsó teleksor fölé magasodó utca forgalma, a rajta lévő vízvezeték, az egyidejű csatornázás elmaradása kritikus helyzeteket, fokozott veszélyt idézett elő (partfalomlás, lakóépületek tönkremenetele, életveszélyessé válása). A Zempléni-hegységben fekvő és porcelángyáráról híres Hollóháza területén 23 családi ház mozdult meg a domboldallal együtt. A mintegy egymillió köbméter földtömeg egyenlőtlenül mozgott, és ennek következtében az épületek megrepedtek. Az ok egy vízzáró réteg, amit a bejutó vizek „megkentek” és a felette fekvő föld megcsúszott.

A támogatásról és a megelőzésről A pincerendszerek veszélyelhárítása még 1976-ban kezdődött, Pécs és Eger történelmi belvárosainak megmentésére. Lassan kiszélesedett a támogatásba bevont települések száma, a feladat 1997-től kiegészült a partfalak, majd 2003-tól a földcsuszamlások veszélyelhárításával. Akkor önálló költségvetési célelőirányzata volt, 2002-ben a céltámogatások körébe került, 2003-tól újra önálló előirányzat lett, míg 2007-ben – indoklás nélkül – megszűnt. 2008–2009-ben a HÖF CÉDE keretében nyílt lehetőség – csekély eredménnyel – a védekezési munkálatok támogatására, a 2010-es költségvetés pedig már ezt a lehetőséget is megszüntette. Jelenleg a vis major keret az, amely lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy a már bekövetkezett károk enyhítésére a forrást igénybe vegyék. Azonban ez a keret a jogszabályi előírások szerint csak az önkormányzati tulajdonban bekövetkezett károk finanszírozását teszik lehetővé, az állami tulajdonban, állami kezelésben lévő infrastruktúrában lévő károkét nem.

Fokozott veszély A ma természetesnek ne vezett partfalak részben az egykori bányászat, anyagkitermelés révén jöttek létre, másrészt természeti képződmények. Tipikus példái ennek a Balaton keleti és déli oldala mentén található magaspartok (Balatonkenese, Balatonszabadi, Balatonföldvár) és a

25

Mikor alakulhat ki?

Földcsuszamlást több tényező is okozhat: a földrengések, robbantási műveletek, a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében), a heves esőzés. A gyökérzet talajrögzítő hatása jól ismert. Ha elpusztul a növénytakaró, akkor a helyén a talaj rendkívül sérülékeny, mert a víz, a szél szabad martalékává válik. Ha egy lejtő tetején vízfelesleg gyűlik össze, az megnöveli az alatta lévő laza föld- és kőrétegre nehezedő nyomást. A talaj szerkezete meglazul, így földcsuszamlás következhet be. Ha a talaj összeomlik, mindent elpusztít, ami útjába kerül. A törmelék akár 77 kilométer/órás sebességgel is zúdulhat lefelé. A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében.

Vagyis egy települést megközelítő, azon átmenő állami út káresemény esetén nem támogatható, még akkor sem, ha az az egyetlen megközelítési lehetősége a zsákfalunak. A támogatások ezen formája a prevenciót nem segíti elő, hiszen csak a kár bekövetkezése után kérhető a támogatás, ez pedig mindig drágább megoldás. Ezen változ-

26

tatni kellene. Pozitív példa a balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak védelme az érintett régiók operatív programjain keresztül, ami uniós pénzek felhasználásával, megelőzési, és vízrendezési céllal is jelentős forrásokat von be ebbe a feladatba. Hátránya, hogy mind célját, mind területi kiterjedését tekintve korlátozott a felhasználhatósága.

főépítészek Kulcs: károk és okok A község területén 2011 januárjában földcsuszamlás és partfalomlás kezdődött egy 410 × 180 méteres területen. Épületek, utak, járdák, vízelvezetők károsodtak, több helyen elszakadt a villanyvezeték. 35 lakót kellett kimenekíteni, a víz-, villany- és gázvezetékeket elzárták. A földcsuszamlás során kb. másfél millió köbméter földtömeg mozdult meg. Ez vetekszik az ismert legnagyobb hazai földcsuszamlásokkal, mint az 1917-es balatonkenesei vagy az 1964-es dunaújvárosi. A későbbiekben Kulcson további területek is megmozdultak. A megcsúszott területeken összesen 71 károsodott ingatlan található, ezeken 58 épület áll, közülük 10 életveszélyes, bontásuk elkerülhetetlen. Az érintett 58 épület együttes értéke 400-500 millió forintra tehető. Kulcs – szennyvíz és csapadékvíz tekintetében is – csatornával ellátatlan település. Üdülőterületként történő hasznosítása a figyelmeztető jelzések és az építési korlátozások ellenére, a felszíni vízrendezés hiányosságai, a szennyvízcsatorna hiányában is bevezetett vezetékes ivóvíz, az állandó ott lakással együtt járó nagyobb mennyiségű


vízhasználat, a tereprendezés és a megtámasztás hiányosságai, végül a Duna mederalakító hatására a löszpartfal omlása – mind-mind hozzájárultak a természeti károk idő előtti bekövetkeztéhez.

Engedély nélkül A terület valójában az 1964-es nagy földcsuszamlás többszörösen áthalmozódott, fellazult törmelékkúpja. A csúszásveszélyre való tekintettel, Kulcs üdülőterület részletes rendezési terve (RRT) 1969-ben az adott területen végleges építési tilalmat rendelt el, ahol semmilyen épület, melléklétesítmény nem helyezhető el. Rácalmás (Kulcs ehhez a településhez tartozott 1995-ig) 1989. évi általános rendezési és közműellátási terve alapján ez a terület még TT jelű, azaz „teljes tilalmi zónában” van, az alaptérképi információk szerint azonban nagyrészt beépült. A következő, 1996-os településrendezési terv szerint már kialakult üdülőterületi besorolású a terület, a Hullám és Deák utcák környékére vonatkozó építési korlátozással. Ezt követi a jelenleg is hatályos, 2006-os szabályozási terv és helyi építési szabályzat, amely szerint Kulcs hét-

Kulcs környékén a földmozgás folyamata még nem stabilizálódott, további felszínmozgásra kell számítani. Ezért a veszélyeztetett területen további kutatásokat kell végezni, geotechnológiai szakvéleményt kell készíteni. Az épületek többségét le kell bontani, a közműveket felhagyni. A magaspart megtámasztását és a felszíni vízelvezetést a még stabil területeken meg kell oldani, az utakat szükség szerint helyreállítani. A veszélyeztetett terület és ingatlanok további védelme érdekében a szennyvízhálózatot ki kell építeni és a szennyvíztisztítást meg kell oldani a pályázati rendszerek keretében. A geotechnológiai szakvélemény függvényében, indokolt lehet az adott szakaszon a hajózó útvonal szűkítése. Ezen feladatokat az önkormányzat és a támogatási rendszereket működtető minisztériumok együttműködésével kell/lehet megoldani. A további teendőket a geotechnológiai szakvélemény elkészülte után, annak alapján lehet majd kijelölni.

tok alapján már a településszerkezeti tervben ábrázolja a csúszásveszélyes területeket. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) előírja, hogy a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveiben a csúszásveszélyes területek övezetét le kell határolni, itt a törvény előírása szerint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki (és külszíni művelésű bánya nem nyitható). Ez a rendelkezés azonban nem visszamenőleges hatályú, tehát a települések korábban beépítésre kijelölt és beépített területeire nem vonatkozik. Ilyen esetben a településtervezés során a veszélyre való felhívás a feladat, és a szükséges többlet előírások megtétele (felszín feletti és alatti építés, közművesítés, tereprendezés, felszíni vízelvezetés, kerítés és támfal létesítése stb.). Az önkormányzatoknak a jogszabályok olyan szigorítására lenne szüksége, amely megtiltaná, hogy egy földtanilag veszélyeztetett területet beépítésre szánttá nyilváníthassanak, illetve kötelezné őket – korlátozottan alkalmas minősítés esetén – megfelelő területhasználati, illetve építészeti korlátozások, szigorítások alkalmazására.

A Belügyminisztériumban működő Pince-, Partfal- és Földcsuszamlásveszély-elhárítási Szakértői Bizottsághoz – amely helyszíni szemléket tart a károk megállapítására – a hatáskörébe tartozó káresetekről 2010-ben 515 bejelentés érkezett 229 településről, amely 645 helyszínt érintett. A táblázatból látható, hogy ez sokszorosa az évente szokásos mennyiségnek. A bejelentések eseteinek megoszlása: 233 pincebeszakadás, 284 partfalomlás, 128 földcsuszamlás. A bizottság 1976-tól 2010. december 31-ig összesen 494 településsel került kapcsolatba a fenti bejelentésekkel összefüggésben, ebből 71 új település egyetlen évben,

Az Étv. új rendelkezései az árvízi-belvízi katasztrófát követően: – Kiegészítésre került, hogy a települési önkormányzatoknak a településrendezési tevékenységük során az eddig felsoroltakon kívül biztosítaniuk kell a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, összegyűjtését, lehetőség szerinti helyben tartását (Étv. 8. § (2) bekezdés a) pont). – Bevezetésre került egy új, egyszerűsített és rövidített településrendezési eljárás, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzettel érintett településen a kármentesítés és a jövőbeni megelőzést szolgáló településrendezési vonzatú intézkedések gyorsan megtehetők legyenek (új lakóterület kijelölése a régi árvízveszélyes helyett, hogy a károsultak mielőbb felépíthessék új otthonaikat az új biztonságos helyen; a szabályozás módosítása a jövőbeni károk megelőzése érdekében: minimális padlószint-magasság, víznek ellenálló alap-, falszerkezet, pincelétesítés tiltó előírása stb.).

2010-ben jelentkezett először káresettel. Közülük 15 településen pincebeszakadás, 44-ben partfalomlás, 27-ben földcsuszamlás történt.

Oszvald Tamás, Körmendy Imre és Madaras Attila anyagai alapján

Hogyan tovább?

Az építési törvény (Étv) szerint a településszerkezeti terveken „fel kell tüntetni a csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket”, azonban ennek alkalmazásához az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő adatokkal. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 935 olyan települést tart számon, ahol potenciálisan az összesen 25 kategóriába sorolt földtani veszélyforrás valamelyikével kell számolni. A megyei területrendezési tervek azonban csak 485-öt sorolnak fel, mint felszínmozgással veszélyeztetett település. Eddig 1100 földtani adatlap készült el, amely pontosabb adatokat nyújt a veszélyhelyzetek területi lehatárolásáról. Az állam földtani feladatait államigazgatási szempontból az MBFH, tudományos szempontból a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet látja el. Az alapvető feladat az, hogy a településtervező a beszerzett adatok és kiegészítő vizsgála-

Statisztika a károkról

végi házas üdülőterület, kijelölt potenciális és aktív mozgásveszélyes területek lehatárolásával. Ezen területeken különböző mértékű korlátozásokat rendeltek el: új épület nem építhető, csak helyreállítást, bővítést lehet végezni, ha azt talajmechanikai szakvélemény is megerősíti. A településrendezés eszközeiben tehát nem lelhető fel az az elem, ami lehetővé tette volna a terület beépítését. Mégis kiadtak építési engedélyeket, bizonyos épületetek pedig 1986 előtt épültek, amelyek jogilag nem tekinthetők szabálytalannak.

Jogszabályi háttér

főépítészek az önkormányzatokban

A vis major bejelentések és földcsuszamlások 2005 és 2010 között Év Bejelentések Esetek száma Földcsuszamszáma lások száma 2005 100 118 12 2006 111 134 19 2007 63 85 7 2008 75 106 5 2009 101 121 4 2010 515 645 128


27

A 2011. évi Ybl Miklós-díjakra összesen 32 pályázat érkezett. A pályaműveket a héttagú Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság – Soltész Ilona megbízott országos főépítész elnökletével – három szakaszban értékelte. A bizottság ajánlása alapján a díjakat Pintér Sándor, a Magyar Köztársaság belügyminisztere ünnepélyes keretek között adta át március 11-én a Néprajzi Múzeumban.

Falufejlesztési díjátadó

A 2011. évben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek (rangsorolás nélkül): Fejérdy Péter DLA• Egyenletesen ívelő pályafutását kiváló mesterek mellett kezdte, mint általában a legtöbb jó építész. Első munkáján, a soproni Szent Imre templomon még természetszerűen érzékelhető a társszerző hatása. A csepeli görög-katolikus templom és további megvalósult munkái határozott egyéni jelleget, önálló alkotókészséget mutatnak. Az építészeti tervezést és az egyetemi oktatómunkát párhuzamosan műveli, mely tevékenységei egymást erősítik. Munkásságát az alapos felkészültség és a kiegyensúlyozottság jellemzi,

feladatait mindig a közösség iránti felelősséggel, szolgálatként teljesíti. Hőnich Richárd DLA • Építészi alkotó tevékenysége kezdettől a budapesti Építész Stúdióhoz kapcsolódik. Munkáit általában több alkotóval társulva végzi, ami a szakmai műhelyekben, illetve a nagy és jelentős feladatok esetében szükséges és természetes is egyben. Eddigi munkássága során meggyőzően bizonyította tehetségét, kiemelkedő szakmai felkészültségét, és nem mellékesen, kiváló együttműködési készségét. Számos jelentős középület, mint például a budai Alkotás Point, a ferencvárosi Népliget Center és a

Az ország különböző pontjairól érkeztek falugondnokok, vidékfejlesztők, falufejlesztők, polgármesterek Alsómocsoládra, ahol 2011. március 4-én ismét átadták az idei Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjakat. Kemény Bertalan, a Falufejlesztési Társaság egykori alapítója és elnöke, szelíd és következetes falufejlesztő volt, aki aktívan támogatta a lokális közösségek, emberi kapcsolatok építését. Munkája nyomán született meg a vidékfejlesztés szelíd módszere, a mai falu- és tanyagondnoki hálózat, ami húsz éve igyekszik javítani a vidék népességmegtartó képességén, a kistelepüléseken élők életminőségén. Kemény Bertalan tiszteletére és emlékének megőrzésére a Falufejlesztési Társaság 2008-ban alapította a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat, mellyel minden évben elismeri és kitünteti azokat a falugondnokokat, akik feladatukat legalább 5 éve kiemelkedő színvonalon végzik, illetve azokat a vidékfejlesztő szakem-

28

pécsi Kodály Központ tervezésében meghatározó szerepet töltött be. Nagy Csaba • Sokoldalú munkásságát egyenletesen magas színvonal és kiegyensúlyozottság jellemzi. Épületei gondolati tisztaságról és következetességről tanúskodnak. Formakincse, anyaghasználata korszerű, természetes könnyedséget, nagyvonalúságot mutat. Az új feladatok megoldása mellett, a belsőépítészetben ugyanolyan biztos kézzel alkot, mint például az átalakítások, felújítások területén. A Richter-uszoda, a velencei Ifjúsági Tábor, az angyalföldi József Attila Művelődési Ház rekonstrukciója, továbbá több oktatási, nevelési és egészségügyi létesítmény tervezése bizonyítja kiemelkedő alkotókészségét. Perényi Tamás DLA • Munkásságában az építészeti tervezés gyakorlati művelése, valamint az egyetemi oktatói, majd tanszékvezetői munka szerves egységbe került. Mindezek mellett díszlettervezőként is ténykedett, a színház és a film világá-

bereket, közösségfejlesztőket, akik országos szinten törekszenek a centrum és a periféria közötti hídépítésre, a szakértők és a lakosság közötti párbeszéd kialakítására. A harmadik, immár hagyományos átadó ünnepségen Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, valamint Krizsán András, a Falufejlesztési Társaság elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, így alapozva meg a rendezvény szakmaiságát. A díjbizottság az idei évben Balog Sándor tanyagondnoknak, Jávor Károly területfejlesztő szakembernek, Török István falugondnoknak, valamint Zaja Péternek, az Élőfalu Hálózat működtetőjének ítélte oda a Kemény András grafikáival díszített oklevelet, valamint a Simorka Sándor szobrászművész által készített bronzplakettet. Balog Sándor 1999 óta Negyvenszállás tanyagondnoka, aki a tanyagondnoki feladatok mellett egyéb közösségszervező/ fejlesztő tevékenységet is végez a negy-


ban. Sokoldalú, igényes alkotó tevékenységét példázza több lakóépület, amely városi környezetben, foghíjbeépítésként valósult meg, vagy a múlt évben Pro Architectura-díjjal kitüntetett budafoki víztorony. Építészetét alapvetően a környezet és a feladat sajátosságaira való érzékenység jellemzi, házainak üzenete a megbízhatóság. Rostás László• Mintegy négyévtizedes, főként Miskolcon kifejtett munkássága komoly életmű, amelyet több jelentős oktatási, sport és egészségügyi rendeltetésű épület tölt ki tartalommal. Építészeti hitvallását mégis templomai és kisebb épületei tükrözik leghívebben. Ez a kép leginkább szakrális vagy kozmikus jelekből épül fel, ezekből írja le az alkotó a konkrét anyaggal bíró tereket. Kiemelkedők lamella-szerkezetes kísérletei, amelyeket kupolák, tektonikus felületek létrehozására alkalmaz. Egyes épületei drámai erejűek, mint például a Gyár utcai ravatalozó. Zsilinszky Gyula, az Ybl Miklós-díj Bizottság titkára

venszállásiak összekovácsolása, szabadidejük hasznos eltöltése érdekében. Jávor Károly tájépítész, aki a területfejlesztés és vidékfejlesztés kapcsolatát, egymásra épülését a közösségfejlesztés szükségességében határozta meg. Török István 1994 óta Hagyárosbörönd falugondnoka, aki elsősorban a településrész adottságaiból adódó szolgáltatási hiányok leküzdését tűzte ki célul. Zaja Péter az Élőfalu Hálózat működtetője, az első falugondnokok közt volt, aki részt vett a falugondnok képzés kidolgozásában. A délutáni kerekasztal-beszélgetés a vidékfejlesztés aktuális kérdései köré szerveződött, ahol az őszinte hangulatú párbeszédben a jelenlevők kérdéseire Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, Andrássfalvy Bertalan professzor, Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, valamint az idei év díjazottai válaszoltak. Falufejlesztési Társaság

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

Ybl Miklós-díjasok

főépítészek az önkormányzatokban

Konferencia meghívó „Tartós és esztétikus burkolat térburkoló klinker téglával” 2011. március 31. és 2011. április 12.

A Semmelrock Stein+Design Burkolatkõ Kft. immár két éve rendezi meg azt a nagy sikert aratott konferenciasorozatát, amelynek egyes állomásain újabb és újabb technológiai és termékinformációkat szerezhetnek a polgármesterek, az önkormányzati döntéshozók, a fõépítészek, az útépítõk és a kerttervezõk. Cégünk ez évtõl új - FÕ-TÉR-KÕ Fórum - elnevezéssel és márkajelzéssel látta el nagy érdeklõdést kiváltó rendezvénysorozatát, amelynek csupán az alcíme változik majd az aktuális témák függvényében. Az új név és logó a jövõben biztosíték arra, hogy a velük hirdetett konferenciákon a résztvevõk hiteles és aktuális információkat kapnak a Semmelrock Burkolatkõ Kft. által kínált legkorszerûbb lehetõségekrõl. A FÕ-TÉR-KÕ Fórum tavaszi programsorozatának állomásaira március 31-én és április 12-én a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kerül sor, ahol a „Tartós és esztétikus burkolat térburkoló klinker téglával” címet viselõ programban a reneszánszát élõ klinker téglákkal kapcsolatos legújabb információkat szerezhetik meg az érdeklõdõk. A konferencián egyebek mellett elismert szakemberek mutatják be a Hódmezõvásárhelyen, Szadán, illetve Budapesten - az Allée Bevásárlóközpont mellett - Terca termékekkel megvalósult projektek teljes menetét. Az Ön idõbeosztásának megkönnyítése érdekében két - tetszõlegesen választható - konferencianapot szerveztünk, amelynek egyikére ezúton szeretettel meghívjuk. Kérjük, látogassa meg honlapunkat, ahol további információkat talál a rendezvényekrõl, illetve online módon könnyen, gyorsan elküldheti a szükséges adatokat a regisztrációhoz. Jelentkezésekor szíveskedjék jelezni, melyik napon kíván részt venni a FÕ-TÉR-KÕ Fórum idei elsõ rendezvényén.

További információ: www.semmelrock.hu

Polgármesterként fontos, hogy több időt tölthessen az emberekkel.

Az OTP Bankkal mindig biztonságban tudhatja települése pénzügyeit. Az OTP Bank széles körû lehetôségeket kínál az önkormányzati pénzügyek intézéséhez. Több mint 60 éves tapasztalatunk és kiterjedt fiókhálózatunk teszi lehetôvé a települések vezetôi számára, hogy még inkább a lakosság érdekeire és igényeire koncentrálhassanak.

www.otpbank.hu

otp önkormányzati szolgáltatások

szám 203. szám Térfoglalás Lelkiismeret, felelősség és szakmai tudás FöLdcsuszamLások

Recommend Documents