Szalmakalap és EMI-tagság

Szalmakalap és EMI-tagság Csapat volt, csapat van, csapatlét In medias res Elkészült a vázlat a fejemben, világos volt, hogy a tárgy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csoportja, csoportkultúrája. Mégis, mikor címet kellett adnom dolgozatom első egységének, elbizonytalanodtam. Csoport volt, csoport van, csoportlét? Ez valamiért nagyon sérti a fülem, de sérti-e vajon a fogalmi konvencionalitást is? A kérdést megválaszolandó tisztáznom kell a csapat és a csoport közi értelmi viszonyt, ezzel mintegy magyarázva is a bizonyítványom, indokolva a címbeli döntésemet. Minden csapat egy csoport, de nem minden csoport csapat – röviden. Jobban kifejtve pedig csoportnak nevezzük a valamilyen, bármilyen szempontból együvé tartozó személyek összességét, vagy azokét, akik egy feladat elvégzése érdekében tömörültek. A csapat egy szervezett, rendezett csoport, és valamiféle személyességet is közvetít, bensőségesebb kapcsolatra utal a tagok közt, azt is sugallja, hogy míg valaki önkéntelenül is részévé válhat egy csoportnak, addig a csapatlét önkéntességet feltételez, tehát nagyobb fokú elkötelezettséget is, összetartást. Hogy egy csoport csapattá érjen, idő kell és egy kisebb létszám. Ugyanakkor a kis létszám és az idő (egymásra és a közös célokra) nem mindig elegendő feltétel, viszont mindig szükséges. Az általánosságból megközelítve témám szempontjából csak azokról a csoportokról releváns szólnom, melyek nem intézményesültek, hanem egyletként, egyesületként, szervezetként, szövetségként (stb.) határozzák meg magukat. Ezek a tömörülések néhány hasonlóan gondolkodó, azonos problémákkal küzdő, azonos célokat felvállaló, tenni vágyó személy találkozásával és hosszas eszmecseréivel kezdődnek. A társadalmi nyomás és hiányérzet megszüntetéséért kivitelezhető terveket szőnek, melyeket látva-hallva mások is csatlakoznak a körhöz. Minden feladatmegvalósítás – főleg, ha kevés ember munkája, nagy lendülettel, nagy összefogással, nagy célokért – közelebb hozza egymáshoz az embereket, így a valamilyen szempontból együvé tartozó, bizonyos feladatok elvégzése érdekében tömörült személyek csoportja csapattá lesz. Ez csak a köztük lévő kapcsolat milyenségét húzza alá, a kívülállók számára, mint csoport, kevéssé ismertek. Aztán ahogy a tagok és akcióik száma növekszik, úgy egyre inkább megismeri őket közvetlen és tágabb környezetük, és mivel közben kialakul egy sajátos csoportkultúrájuk is, az ismertetőjegyek alapján megtörténhet, hogy kívülállók rámutathatnak két akár egymásról mit sem tudó személy együvé tartozására. 1

Míg tehát a mikroközösségből makroközösség lesz, a személyes kapcsolatok nagyon fellazulnak; míg a szervezet terjeszkedik, a tagok egymástól távolodnak. Azoknál a szervezeteknél, melyek egy nagyobb hálózatot tartanak fenn, ahol a makroközösség több mikroközösségből áll, ott kettős helyzetről beszélhetünk, vagyis csapatról és csoportról is. Eszerint használom én is a csoport fogalmát az országos EMI-ről beszélve, a csapat szót pedig a az EMI helyi szervezeteiről szólva. A kulcsszó már elhangzott: EMI, most pedig eljött az ideje, hogy az „e’ mi” kérdésre is válasz szülessen. Ezt azonban nem zsugorítom egyetlen mondatba, hanem inkább a következő alpontok szerint vázolom fel: megalakulás, működés, indíttatás, célok, eredmények, rendezvények, tagok. Elsősorban írott forrásokra hivatkozom, melyek EMI tagok és kívülállók (néhol ellenállók) tollából származnak, a minél objektívebb kép kialakításának szándékával.

Megalakulás A szervezetet 2002. március 15-én, Kolozsváron alapította három fiatal, egyikük a jelenlegi országos EMI-elnök. 2oo4. december 9-én a sepsiszentgyörgyi helyi szervezet következik, aztán sorban a marosvásárhelyi, a csíkszeredai (2oo5. augusztus 14.), a nagyváradi, a nagyenyedi, a kézdivásárhelyi, a gyergyószentmiklósi és a székelyudvarhelyi. (Volt, amelyik többször is megalakult és széthullott, de a felsoroltak most működő fiókok.). A kilenc helyi szervezet öt régióba tömörül: Partium, Közép-Erdély, Marosszék és környéke, Háromszék és Erdővidék, valamint Csík – Gyergyó – Udvarhely székek. A régióelnökök alkotják az országos elnökséget. Úgy, ahogy van országos elnök, alelnök és titkár, úgy minden helyi szervezetnek is külön elnöke, alelnöke és titkára van a gördülékenyebb működés kedvéért.

Működés Interneten is olvasható az Erdélyi Magyar Ifjak Működési Szabályzata, amelyet elolvasva tisztázódnak vagy megerősödnek a szervezeten belüli tisztségekről, a helyi szervezetekről, jogaikról és kötelezettségeikről alkotott elképzeléseink. A belső funkcionálás szempontjából legfontosabbak a gyűlések. Minden helyi szervezet heti egy alkalommal találkozik a maga embereivel, évente egyszer pedig összehívják a Küldött Gyűlést, ahol a helyi szervezetek küldöttei tanácskoznak. A negyedévente megszervezésre kerülő Székelyföldi EMI – Találkozók (ahová nem csak székelyföldi emiseket várnak, a név inkább a helyszínre utal, melyek felváltva Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Csíkszereda). 2

Nyaranta megszervezik (2oo8-ban negyedszer) az EMI nyári táborát. Igaz, ez már nyitás a nem emisek felé, akik a célcsoportot is jelentik ez esetben. A helyi szervezeteken belül informális keretek közt is működik a kapcsolatápolás: biciklitúrák, kirándulások, játékestek, teadélutánok, szilveszterezés, stb. Kapcsolattartás szempontjából kiemelkedő szerepe van a listákon zajló levelezésnek is. Az itt érintett témák közül a lényegesebbek, a nagyobb súllyal bíró hírek felkerülnek a honlapra is – már ahol van. (Ahol van: Háromszék, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és külön honlapja van az EMI-nek mint Erdély behálózó szervezetnek.) Miután a szervezet belső működését áttekintettük, vessünk egy pillantást külső kapcsolataira is, viszonyára más szervezetekkel. Elsőként tekintsük az ugyanúgy rövidítendő magyarországi szervezetet: az Egyesült Magyar Ifjúságot. Véletlen-e az iniciálék játéka? – Részben igen, részben nem. A magyarországi EMI különálló, de szoros kapcsolatot ápol az itteni EMI-vel. Egy 2oo3. decemberében alakult összmagyar mozgalomról van szó, amely a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak. Hasonló elveket valló, a nemzet boldogulását és gyarapodását szolgáló kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetekkel kész együttműködni, ahogy a történelmi keresztény egyházakkal is. Tagjai közül többen járnak ifjúsági bibliaórákra, cserkészkednek, vagy tagjai más szervezeteknek, melyek törekvéseivel az EMI is egyetért. Nyitottak az irántuk érdeklődők felé is: így hát aki úgy érzi, hogy mellettünk a helye, az vegye fel velünk a kapcsolatot. Szeretné, ha minden elcsatolt magyar területen létrejönne egy nemzeti érzelmű ifjúsági szervezet, és így egyesítve ezeket, egy átfogó erős szervezet alakulna, amely egyesíti törekvéseiket, elosztja fájdalmaikat, sérelmeiket. Elítél azonban minden olyan szervezetet, mely a magyarság ellenében cselekszik, gátolja az erdélyi magyar fiatalok érvényesülését, a nemzet jogait megtépázza.

Indíttatás Avagy hogy is jutott eszébe valakinek, hogy szükség volna egy ilyen szervezetre, pont erre, pont itt, pont így. Igen: hiányérzetből. Idézem az országos elnököt: „Először körülnéztem a létező szervezetek között, megnéztem, hogy hol kelne el a segítségem. Több helyen is megfordultam, de sehol sem 3

találtam meg azokat az alapelveket, azokat az értékeket, amelyeket elvártam volna tőlük. Többféle ifjúsági szervezet működik, de egyik sem a nemzeti értékekre épít, egyik sem mondja ki, hogy igenis a magyarságért vagyunk, a magyarság megmaradását szolgáljuk, és nem olyan jellegű rendezvényeket szerveznek, nem olyan programokat karolnak fel, amelyek nyíltan a magyarságot szolgálják. Ezt a hiányt akartuk betölteni, amikor a baráti körömből egy páran nevet adtunk a gondolatainknak.” (Soós Sándor, 2004.) Igen: gondok felismeréséből. „Az erdélyi magyar fiatalok sem jelenlegi, sem jövendőbeli helyzete nem kecsegtet sok jóval, de ez igaz az összmagyar ifjúságra is. Egy olyan magyar generáció van felnövőben, melynek nincs országa, identitástudata.” (Zsigmond László, 2oo5) „Felismertem, hogy a felfogással, a szemlélettel, a körülményekkel van baj.” (Soós Sándor, 2oo4, net) „Szeretünk alkotni, létrehozni valami kézzelfoghatót egy gondolatból, egy ötletből.” (Nemes Előd, 2006.) Igen: a jelen társadalom vezetőivel való szembenállásból. „Nemet mondunk a nemzetvesztő politikának, tiltakozásunknak, nem tetszésünknek hangot adunk. Az igazságot nem hallgatjuk el. (Zsigmond László, 2oo5 )”

Célok Ahogy a szervezet neve is utal rá: az Erdélyben élő magyar fiatalokért jött létre. Mindhárom szó egyformán és egyszerre hangsúlyos. Fő céljuknak tekintik a nemzettudat megszilárdítását és népszerűsítését, a magyar fiatalság széles tömegeinek megnyerését a nemzeti

ügy

számára;

a

magyar

ifjúságot

közösségekbe

szervezvén

hitében,

magyarságtudatában és kultúrájában megtartani. Felvállalná azon közeg szerepét, mely által a nemzeti érzelmű magyar ifjúság hallathatja hangját. Felelősséget érez az erdélyi magyar fiatalság szellemi felemelkedése, szülőföldje iránti szeretetének és megbecsülésének az elősegítése iránt. Egészséges nemzeti öntudatra próbálja ébreszteni a magyar ifjúságot, és megteremteni számára azt a kulturális és gazdasági hátteret, amely alapfeltétele az itthonmaradásnak. Ennek egyik feltétele az egészséges nemzeti öntudat kialakítása és ápolása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni, de más jellegű tevékenységeik is vannak. Ezeken keresztül viszont fel lehet hívni a figyelmet a sajátosan magyar értékekre. Felhívni a közvetlen és a tágabb környezet figyelmét is, és az erdélyi magyar fiatalokét is, akik önmaguk és a következő generáció érdekében is kell, hogy tudják, hol élnek, ismerniük

4

kell a történelmet, és át kell látniuk a jelent. A múlt megismertetése tehát nem olyan szinten cél, hogy „elsirassuk, újrakönnyezzük a múltunkat, hanem az, hogy emlékeztessünk, okuljunk történelmünk bukásaiból, mert ha múltunkat nem ismerjük, akkor jövőképünk sem lehet. Hogy mégis legyen, lehessen, a szervezet harcba száll a magyarság önrendelkezésének kivívása érdekében is, hogy „a mi gyerekeink is ugyanitt, a Kárpát-medencének ebben a pontjában éljenek, és itt jól érezhessék magukat.” (Soós Sándor, 2004.) Fiatalokról lévén szó, az ifjak érdekvédelme is a célok közé tartozik. Segíteni igyekszenek az erdélyi magyar egyetemi hálózat létrehozásáért folytatott küzdelemben is, és programokat szervezni, művelni és szórakoztatni is. Nem hőbörögni viszont. Támogatják a szórványban, elszigeteltebb falvakban élő gyermekeket és fiatalokat is. 1 És egyszer talán elérni azt is, hogy az állam támogatását is elnyerjék. „Elvégre európai ország állampolgárai vagyunk, és az állam nem megszorítani, diktálni akar nekünk, hanem szabadságunkról gondoskodni kíván.” (Zsigmond László, 2004.) Az Erdélyi Magyar Ifjaknak, mint az Egyesült Magyar Ifjúsághoz tartozó szervezetnek gondolnia kell a délvidékiekre vagy a Kárpátalján élőkre, és így az Erdélyben sláger autonómia mellett a kettős állampolgárság ügyéért is ki kell állnia. A most elhangzott gondolatok a főbb célokat fogalmazták meg, ezek megvalósítása viszont csak sok apró cél elérésével képzelhető el.

Rendezvények Ahogy az ember is cselekedeteiből ismerszik meg leginkább, nem pedig születésének körülményeiből, fogantatásának motivációjából, gondolataiból, elveiből, életcéljából, úgy az EMI-t is elsősorban az jellemzi, amit megvalósít. Céljainak eléréséhez mindenesetre szükség van eszközként a különböző rendezvényekre. Nem véletlen, hogy a szervezet a magyar nemzeti örömünnepen jött létre, és jelenleg is a magyar történelem nagy eseményeire való megemlékezéseken a legaktívabbak és mások számára is feltűnőek: hol koszorúval, hol faültetéssel, hol gyertyás felvonulással, hol fáklyás őrállással, zászlókkal, szónoklattal.

1

Rengeteg könyvet gyűjtöttünk és adtunk át a csángó-magyar gyerekeknek. Nagyon sokan felfigyeltek gyűjtési akciónkra, és eljuttatták hozzánk felajánlott könyvcsomagjaikat. (Soóska, net, 2oo4) A nyár folyamán sikerült a moldvai csángó gyerekek részére több mint ezer könyvet összegyűjteniük, amit el is juttattak hozzuk (Bagoly, 2oo4)

5

Hasonló tárgyakkal (ugyanakkor szimbólumokkal) élve jelennek meg egy-egy tüntetésen is. Ezek többnyire az erdélyi magyarság problémáival vannak összefüggésben (pl. BBTE, autonómia mellett), de a szimpátiatüntetések sem ritkák (pl. délvidéki magyarverés, a Benesdekrétumok ellen). A tüntetéssel valamelyest rokonműfajnak mondható a kampány, melyben szintén kiveszik a részüket, ha úgy vélik, van valaki, aki képviseli a számukra fontos értékeket, és ugyanazokért a célokért küzd (pl. EP-választások). Aláírásgyűjtéssel is hajlandók felkarolni azokat az akciókat, melyeket az erdélyi magyarság szemszögéből hasznosnak ítélnek (pl. legyen HírTv). A támogatott célok, emberek, egyesületek propagálására, de a saját szervezet reklámozására is jó eszköz a toll vagy a billentyűzet, főleg ha a termék megjelenik több újságban és az interneten is (legyenek azok cikkek vagy nyílt levelek). Az EMI berkeiben nem csak újságírással, de terjesztéssel foglalkozók is vannak. A népszerűsített újságok ifjúsági történelmi és kulturális lapok, melyek színvonalukkal értéket képviselnek, vagy (és) olyan újságok, melyek helyet biztosítanak hasábjaikon az EMI-sek által írt cikkeknek. Hogy miről szólhatnak ezek a cikkek? Például lehetnek beszámolók további rendezvényekről, mint: történelmi előadások (Rendhagyó Történelemóra sorozat, alkalmi meghívottak), irodalmi alkalmak (Wass Albert – felolvasómaraton, felolvasóestek, Rendületlenül verses ünnep, népmeseolvasás gyerekeknek), vetélkedők (történelmi, hagyományőrző, helyismereti), filmvetítések (történelmi filmek, mint Trianon, Kelet felé stb.), koncertek (pl. TrasnylMania, Role, Kárpátia, Ismerős Arcok), honismereti túrák (kirándulások, biciklizések), környezetvédelmi akciók (szemétgyűjtés a Föld napján), kiállítások (pl. Magyar Várak Makettjei, világháborús emléktárgyak). A ritkábban, de előforduló rendezvények közt meg kell még említenem az előadással, ünnepséggel egybekötött vagy táborokban helyet kapó hagyományőrző kézműveskedést. Egy másik kategóriában pedig a fiatalok értékszemléletére rákérdező kérdőívek összeállítása, és terjesztése az iskolákban (pl. az új oktatási törvénytervezetről, személyes igényeikről). Egyszeri eseményként áll előttem, bár mondhatni, hogy része volt a tüntetésnek, mégis egy másfajta közösségteremtés: a Bolyaiért szervezett imaest. Tematikájában ide kapcsolom azt az egyetlen előadássorozatot is, melyet Horváth Levente, a kolozsvári Református Mentőmisszió elnöke tartott Életünk keresztrejtvénye. Hova van elrejtve a megoldás? címmel.

6

Felsorolni valószínűleg egyszerűbb volt ezeket a rendezvényeket, mint megszervezni és főleg kivitelezni. Nem egyszer ütköztek emiatt ellenállásba az emisek, voltak programok, amelyek meg is hiúsultak, mások pedig csak nagy nehézségek árán jöhettek létre.2 Amely

rendezvények

viszont

megvalósulhattak,

gyakran

értek

el

tényleges

eredményeket. Nemcsak hogy jól érezték magukat a Légy te Szent György Lovagja vetélkedő résztvevői, hanem például a Wass Albert – felolvasómaraton után sokkal több Wass – könyv fogyott el, sokkal több cikk jelent meg róla, és az emisek levélbeni kérése után kivilágították Sepsiszentgyörgyön az 1848-as műemléket.

Tagok A hivatalos verzió szerint3 fiatalok, akik történelmünk, értékeik, kultúrájuk megismerésével és ápolásával tudatosan, együtt akarják megélni magyarságukat és segíteni nemzetük felemelkedését. (sablon) Ez tulajdonképpen az alapító tagok meghatározása, de az új tagok is azonosulni tudnak vele, magukra találnak benne. Az EMI értelmezésében 13-14 évtől 3o éves korig számít valaki fiatalnak. De vannak tiszteletbeli tagok is, akik idősebbek. Ezt sem ellenőrzik le, de ezentúl végképp nyitott a kör, a feltétel tehát csupán annyi, hogy erdélyi legyen, magyar és fiatal. De mindez nagyon erős öntudattal és tenni vágyással. Az elnökség többnyire értelmiségiekből áll, a tagok pedig szintén a középiskolák legaktívabbjaiból, tehetségesebbjeiből kerülnek ki.4 Önmagukról és egymásról elmondva: az emisek hisznek a becsületben, az igazságban, az igazban, a feltámadásban. (Laci, 2oo5), szembefordulnak a tömeggel és azt mondják, hogy a jövőmről magam akarok dönteni. . (Előd) Ha számokra vagyunk kíváncsiak, a nyilvántartottak közül Szentgyörgyön vannak a legtöbben (hetven fő) és a legkisebb, legfrissebb szervezetek létszáma tíz körüli.

2

Levetítettük a Trianon filmet és előadást is hallhattak az arra kiváncsiak. Ezt nekünk fennakadás nélkül sikerült véghez vinni, Sepsiszentgyörgyön, leszámítva, hogy börtönnel fenyegettek. Viszont nem ment ilyen egyszerűen Marosvásárhelyen, ahol még a villanyt is elvették a vetítés idejére, rohamrendőrök jelentek meg, de mint tudjuk mégsem történt újabb progrom. (Laci, 2oo5) 3

(értsd: ez áll a szórólapokon, weboldalon, stb.) Tehetséges tagjaink közül idén hárman is országos tantárgyversenyeken vettek részt, ketten ösztöndíjjal külföldön tanulnak, a többség pedig egyetemi tanulmányokat folytat vagy már oklevelet is szerzett. (Előd, net) 4

7

Ahogy mások látják A fenti kép alakul ki bennünk, ha emis forrásokból merítünk. Szemezgetve az ő véleményalkotásaikból, kijelentéseikből, megjegyzéseikből ez az EMI. Érdekes viszont kívülállókat megkérdezni. Különböző körökhöz tartozó, különböző helységekből származó (Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Nagyszalonta, Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kolozsvár, Temesvár) tíz barátomnak (öt fiú, öt lány) küldtem el egy kérdéssort, amelyekre én fentebb az emisek szavaira hagyatkozva próbáltam válaszolni. A megkérdezett emberekkel korábban soha nem beszéltem (legalábbis emlékezetesen) az EMI-ről. Egyikük, egy székelyudvarhelyi fiú, a rövidítést sem értette, s miután elárultam sem esett ugrott be semmi. A többiek tudták, hogy mit rejt a három betű, viszont azt, hogy mi a szervezet küldetése, kevesebben tudták meghatározni. Arra a kérdésre, hogy miért jött létre a szervezet, csupán három helyesnek mondható, lényegre törő válasz érkezett5, a többi vagy pontatlan volt, mert találgatáson alapult (az erdélyi magyar szervezetek összefogása, fiatalokért fiataloknak) vagy teljes melléfogás (egy fiatalok által alkotott vallásos szervezet). Feltettem azt a kérdést is: mit tesz az EMI céljai eléréséért. Az általános „programokat szerveznek” válasz mellett jöttek határozottabbak is: kulturális és ifjúsági rendezvényekkel rukkolnak elő. Többen tudtak a nyári táborról, de egy-egy alany hallott megemlítette a koncerteket, a filmesteket, előadásokat, kirándulásokat is. Ketten az előtt vették le a kalapjukat, hogy óriási közösséget sikerült elérnie a szervezetnek, egy valaki pedig Wass Albert és a Trianon film népszerűsítését vélte eredménynek, míg a többiek csak sejtették, hogy próbálkozott, de nem tudták megmondani, vajon mit ért el akcióival az EMI. Azt is csak ketten találták el (és csak megközelítőleg), hogy mióta létezik a szervezet, a többiek tíz éves távlatokban gondolkodtak, vagy nem mertek tippelni sem.

Az vagy, akinek tartod magad

5

„Az erdélyi magyar ifjak magyar öntudatra neveléséért. A nemzeti oldal erősödéséért. És a magyar kultúra védelméért és ápolásáért.” (fiú, Sepsiszentgyörgy) „Hogy az erdélyi magyar fiatalság érdekeit védje, összeszedje a magyar fiatalokat, nemzeti öntudatot erősítse a fiatalokban.”(lány, Marosvásárhely) „Hogy az erdélyi magyar ifjúság megkapja az őt illető jogokat, megmaradjon magyarnak, magyar érzelműnek.”(lány, Kolozsvár)

8

Ha ennek a kijelentésnek teljes mértékben igazat adunk, akkor el sem kellett volna olvasni, sőt meg sem kellett volna írni a az előző fejezet utolsó bekezdését. Most pedig elég lenne megerősítésként idézni az „EMI önmeghatározásait”, vagyis az emisek véleményét szervezetükről: “az EMI életérzés, életcél és az általuk egybeforrasztott közösség és akarat megnevezése”, „az EMI civil szervezet, független minden politikai párttól és szerveződéstől”, “Igazi hiánypótló szervezetté nőtte ki magát.”6 Sem a szervezetet, sem tagjait nyilván nem határozza meg kielégítően az, amit magukról gondolnak. A magunkról alkotott kép főleg kamaszként nagyon szubjektív, külsőleg befolyásolható, de az objektivitáshoz felnőttként is komoly önismeretet igényeltetik. Azt azonban tudjuk, hogy mely identitástípusokkal vagyunk szinte leírhatóak, el tudjuk dönteni, mely tudatforma a legerősebb bennünk. És hogy visszakanyarodjak a témámhoz: tudjuk, mely identitástípusok meghatározóak az emis lét szempontjából. Összevetve az EMI-ről és tagjairól maguk és mások által leírtakat, kijelenthetjük: csakis a nemzeti, etnikai identitás és a korcsoport számít. Fel kell figyelnünk azonban az instabil ekvivalenciára: akiben az erdélyi magyar öntudat határozottan erős, és a fiatalok korcsoportjához tartozik, nem föltétlenül emis (lehet csak szimpatizáns, vagy nem is tud az EMI-ről), viszont aki EMI-tag, az minden bizonnyal erős erdélyi magyar öntudattal rendelkezik, és a fiatalok korcsoportjába sorolható (kevés kivétellel). Az emis öntudat pedig természetszerűen következik az emis létből, mivel az nem csak hogy egy önkéntesen vállalt állapot, de nevében hordozza mindazt, amit képvisel.

Tükröződés Mondhatnánk, hogy evidens mindaz, amit a fenti rövid fejezetben kijelentettem, hiszen a szervezet születésének körülményei, indíttatása és céljai, a rendezvények és a tagok leírása utal rá. Egyértelmű, hogy az EMI egy erősen nemzeti arculatú etnikai csoportja az erdélyi magyar fiataloknak. Erről árulkodnak az általuk szerkesztett kiadványok, szórólapok, plakátok, kérdőívek, honlapok, ezeken belül önmeghatározásaik, választott mottóik, híreik, reklámjaik, nyilvánossá tett képeik, felvételeik, az ajánlott linkek7, az általuk olvasott újságok, folyóiratok, könyvek, hozzájuk közel álló próza és líra, kedvenc beszédtémáik, 6

Honlap, Magunkról rovat ,,...így készülünk szelíd háborúra,/ mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk,/ s míg kisebbítnek lassan megnövünk!" Dsida Jenő – a Háromszéki EMI honlapján 7

„Nem meghalni kell a magyarságért, hanem élni kell érte.” (Wass Albert) - az országos EMI honlapján

9

alkalmi szónoklataik, őket megérintő szónoklatok, szimpatizált közéleti személyiségeik, hallgatott előadásaik, kedvelt színdarabjaik, sokszor nézett filmjeik, legtöbbet dúdolt énekeik, himnuszuk8. De ugyanígy árulkodnak a kívülállók és esetenként ellenállók tollából származó róluk írt vagy elmondott szövegek, objektív híradások, szubjektív vélemények, kritikák, vádak, elismerő szavak, róluk készült paródiák9. Az előbbi instabil ekvivalenciát azonban itt sem szabad szem elől tévesztenünk, hisz akiknek hasonló az ízlésük, azok nem föltétlenül tagok, és az sem biztos, hogy szimpatizánsok, viszont ha egy tag csatlakozása előtt nem találkozott ezen műalkotásokkal, emisként biztosan fog. Az EMI-ről más által kifejezésre juttatott dolgok közül pedig lehet, hogy némelyek igazak nem emisekre is, viszont nem biztos, hogy magukra ismernek, vagy magukra vennék, de emisként ez nyilván megkerülhetetlen. A fentebb említett tíz adatközlőmet arról is megkérdeztem, miről ismernék fel, hogy a velük szemben álló emis-e. A (többségben levő nem válaszoktól eltekintve) nemzeti gondolkodás mellett10 az EMI-pólót említették, tehát külső jeleket. A következőkben az EMI sajátos tárgykészletének etnoszemiotikai vizsgálatára teszek kísérletet. Minden kultúra, így az ő csoportkultúrájuk is törekszik saját kódrendszer megkonstruálására.11 Ennek legismertebb megnyilvánulása az EMI-póló. Mint egykor a molnárok vállukon zsákot általvetve, úgy az emisek a pólót viselve jelezhetik hovatartozásukat. Nemzeti-, etnikai- és csoportidentitásukat. Olyan ez, mint egy bemutatkozás, önreprezentációs jellege elsődleges, utal az értékekre, melyekkel viselője azonosul, kifejezi a szervezet elveinek és céljainak helyeslését, munkájuk elismerését, támogatni akarását. Erdély-szinten ez az egyetlen magyarságtudatot propagáló modern viselet, mely a trikóra nyomtatott ábrák elhelyezése a szervezeti reklám-pólók struktúráját követi, propagandisztikus diskurzus jellemzi. Eszerint megjelenik az egyesület neve, emblémája, elérhetősége és egy jelmondat. Konkrétan az EMI-pólón: elől az EMI-logo, közvetlenül alatta a szervezet neve, hátul pedig idézet és honlapcím. (Más elrendezéssel is találkozhatunk, de ez a leginkább elterjedt.) Ezek mindegyikével találkozhatunk külön-külön is, más-más kontextusban, de a póló alkotóelemeiként is részben önálló egységekként hatnak. Egy szervezet megalakulásakor ugyanolyan fontos az embléma-, akárcsak a névválasztás. Szükség van rá a hivatalos lét legalizálásához. Minden egyesület igyekszik a legkifejezőbben megalkotni „mestersége címerét”. Az EMI-emblémát elemi szinten nap, 8

Még nincs, de van, aki az Ismerős Arcok Fenyő című számát választaná Kozma Attila: Erdélyi Magyar Ifjak Nemleges Elkötelezettségű Muzsikája 10 A magyarságért tesznek valamit.(ha nem mást, akkor duma -duma:P) 11 Voigt 1990. 33. 9

10

hold, hármas halom és három fenyőfa alkotja. Ezek mindegyike jelként funkcionál kulturális konvencióink alapján. Mindegyik elem a kultúrának ugyanabban a dimenziójában válik jellé, kap a többi elemhez hasonló jelentést. A jelek és jelentések közti összefüggések megértése már intertextuális ismeretek függvénye, amelyek birtokában ugyanazt konnotálják minden befogadóban. A hármas halomnak legalább Magyarország címeréből ismerősnek kell lennie. Jelentése más-más emisek olvasatában enyhén eltér, de lényegében ugyanaz: van, aki Erdéllyel és van, aki a Kárpát-medencével azonosítja, mindkettő egyenlő azonban a szűkebb-tágabb értelemben vett szülőfölddel.12 A Napról és Holdról tudnunk kell azt, hogy a székelyföldi pecséteken és címereken gyakran előfordulnak, igen korán (a 16. század végére már mindenképp) kialakul szimbolikus jelentésük is. A fenyőfa az erdélyi magyar sors jelképe lett, a transzszilvanizmus költői előszeretettel láttatták párhuzamban a kisebbségivé lett magyar és a viharban rendíthetetlenül helytálló fenyő képét. Így talán nem is meglepő, hogy az EMI-logo tervezésekor más szimbólumok fel sem merültek13. Egy forradalmian, mókásan új változat csak a II. EMI-táborban (2006.) jelent meg, személyre szólóan, az országos elnök akkor öt hónapos lányának nyomtatva. Ezen fenyő helyett nyalóka van, a Nap és a Hold pedig másképp stilizált, eltér az emis standardtól.14 A standard EMI-fenyőkhöz kicsit visszakanyarodva, a középső csúcsára ráláthatunk egy keresztet15 - ezt befolyásolja személyiségünk. Közvetlenül az embléma alatt, mintegy hozzáragasztva, áll nyomtatott nagybetűkkel a szervezet neve, alatta pedig esetlegesen áll még egy felirat, mely a helyi szervezeteket lokális identitásukban jelöli meg. Állhat itt városnév is (pl. Marosvásárhely) vagy tájegység neve is (pl. Háromszék), és ennek is megvan a jelértéke.16 A póló hátulján egy írott betűket imitáló stílusban ez a felirat: Erdélyország az én hazám. Meghatározásával, hogy nevezzem jelmondatnak vagy csak idézetnek, gondban vagyok.

12

Soós S.: „a hármas halom a magyar címerből van, ami végülis nekünk a Kárpát-medencét jelenti Körtesi S.: „valójában egész Erdélyre vonatkozik, ahol nekünk a megmaradás a cél” 13 http://erdely.ma/emiregi/html/emi_logo.html 14 Két képet mellékeltem. 15 Zsigmond L.: „pl. én a középső fenyő csúcsán látok egy keresztet, és ha ebben nincs is szándékosság, nekem jól esik. Fel is használtam egy-két grafikában.” 16 Nemes E.: „Voltak, akik a Háromszéket is túl általánosnak tartották, és Sepsiszentgyörgy feliratot óhajtottak volna. De nekünk a kézdivásárhelyiekre is gondolnunk kellett.”

11

Mivel a kérdéseimre kapott emis válaszok sem igazítanak el egyértelműen17, mégis inkább az idézet kifejezésnél maradok – az mindenesetre biztos. Bár az idézőjelek hiányzanak, s így formális struktúra szempontjából a szöveg émikusnak mondható, nincs határok közé szorítva. Hiánya azonban közelebb engedi viselőjét a szavakhoz, inkább azonosulhat a kijelentéssel18. A kijelentéssel, mely szövegszinten olyasmit vall magáénak, ami a jelen világában reálisan nézve nem létezik. Ezt alátámasztja Veress Károly meglátása is: a szöveg megalkotja a valós világnak egy, a közlő szempontjai szerint lehetséges modelljét, a dolgoknak a közlő számára releváns tér- és időbeli elrendeződését. Másrészt megépít egy lehetséges világot, a szövegen belüli tartalomösszefüggések formájában kibontakozó, immanens, öntörvényű világot: vagyis megalkotja egy lehetséges világ valós modelljét.19 Míg politikailag Erdély Romániához tartozik, addig a szervezet tagjai egy másik történelmi időben gondolkodva egy másik (csak történeti síkon létező) országot vallanak hazájuknak. Megmutatkozik itt a szöveg szemantikai produktivitása, világteremtő képessége: egy múltból vett fogalom jelenvalóvá teszi önmagát. Ez csakis úgy lehetséges, hogy a szöveg meggátolja a nyelvnek, mint jelzőrendszernek „a történelemmel mint lineáris egésszel való azonosulását.”20 Így a lineáris történelem mögött egy másik történelem körvonalazódik. Kezdetben, nagyon rövid ideig a hitvallásként pólóra nyomtatandó szöveg ez volt: „…a magyarságért”. Állítólag jelenleg is vannak más feliratú trikók, de a megkérdezettek maguk sem tudtak pontosabb választ adni. Az idézet alatt egy honlapcím olvasható. A szöveg szintaktikája szerint étikus: a szöveg elejét és végét formailag is megkülönböztethetjük a magtól. Ez a mag szintén változhat különböző helyi szervezetek pólóján aszerint, hogy van-e saját honlapjuk, és nyomtatták-e rá annak címét. Illetve a régi pólókon még a régi cím áll. Explicite jelentése tehát a szövegnek: cím, honlapcím, elérhetőség. Lehet más-más helyi szervezeté, de mindegyik tartalmaz egy kulcsszót: emi, erdély, ma, székely – mintha összefoglalná mindazt, amit eddig leolvashattunk és dekódolhattunk a póló felületén. Valószínűbbnek tartom azonban, hogy ezt az implicit jelentést a felirat csak bennem konnotálja. A jel használati módja hasonlít ahhoz, amikor valaki futó találkozás után hátrahagyja az e-mail-címét. Nyilván azzal a reménnyel és provokatív szándékkal, hogy felkeresik, hisz ő nyitott, megadta a további ismerkedés lehetőségét. Gyakorlatilag mondhatni önreklámról van szó.

17

Körtesi S.: „Az idézet Wass Alberttől származik (Erdélyország az én hazám)” Soós S.: „Talán nem is idézet, hanem egy meghatározás.” 18 Soós S.: „Benne van, hogy miben hiszünk, miben gondolkodunk és mi a célunk.” 19 Veress 1999. 209. 20 Kristevát idézi Veress 1999. 211.

12

Miután ízeire szedtük, most rakjuk újra össze a pólónak mint kulturális kijelentésnek részegységeit, s nézzünk még egyszer szembe vele az etnoszemiotika szemüvegén keresztül. Nem volt még szó a színről, anyagról, szabásról, méretről, pedig ezek is mind működhetnének jelként. Az első pólók mind fekete alapon fehérek voltak, és nem véletlenül, hanem a figyelemfelkeltés szándékával21. Az anyag és a szabás funkcionalitása miatt változatlan: a cél, hogy kényelmes legyen, s így minél gyakrabban, minél több ideig hordható. Többletjelentéssel ezek a paraméterek nem bírnak. Hiányuk azonban bizonyos dolgokat mellékesnek nyilvánít, másokra pedig ráerősít. Mellékes EMI-tagság szempontjából, hogy milyen nem képviselője vagyok (unisex póló), hogy milyen a testfelépítésem (válogathatok S-től XXL-ig) - a lényeg az, hogy erdélyi magyarságomra s ifjúságomra büszke legyek, azt képviseljem, azért cselekedjem. Ezek azok a fontosnak vélt dolgok, melyeket a póló közvetít is. Az, hogy valamely helyi szervezet kisajátítsa magának valamelyiket az alkotóelemek (fajtái) közül, nem történt még meg, de köztudott például, hogy a marosvásárhelyiek inkább zöldben járnak22 (jel és jelölt nem cserélhető fel, és viszonyuk nem szükségszerű), a szentgyörgyieket pedig bizonyos betűtípus és szókiemelés23 jelöli (itt fordul a jelölés iránya). Ezek azonban nem a szándékos önmegkülönböztetés jelei. Bár a kinyomtatott variánsok skálája gazdag, nincs jel és jelölt viszony bizonyos típusok és bizonyos régiók, városok között. Kizárólag a feliratozás az, ami többet és határozottan elárul. Nem csak a különbözőség, de a hasonlóság szempontjából is. Tény, hogy különböző alkalmakra nincsen kidolgozott viseletrepertoárja az EMI-nek, de így is vannak már jelek, amelyek a bővülés felé mutatnak, és tervek úgyszintén. A nyári táborokra mindig nyomtatnak külön pólókat, melyek stílusukban ugyan egymáshoz hasonlítanak, de a szervezeti pólóktól különböznek.24 A különbség nem csak formaságokban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a tábori pólókból minden táborozó vásárolhat,25 a szervezeti pólókhoz inkább csak emisek juthatnak hozzá.26 Bár a legutóbbi táborban (és még néhány rendezvényen) árusították azokat is.27 A tagok részére pedig új és kizárólag általuk hordható egyenruhán gondolkodnak.28

21

Soós S.: „vonzza a szemet a fekete-fehér, meg különösen, ha többen vannak egy helyen.” Nemes E.: „Marosvásárhelyen zöld lett az általánosabb.” Soós S.: „a szinekben pedig a vasarhelyiek a zoldet lattak jobbnak” 23 Sztgy, erdélyország az ÉN hazám 24 Lásd a 4. számú képeket 25 Lásd az 5. számú képet 26 Nemes E.: „Ragaszkodtunk ahhoz, és továbbra is ragaszkodunk, hogy csak a tagok kaphassanak pólót” 27 Soós S.: „a mostani az úgymond propaganda EMI-póló” 28 Soós S.: „tervezzük a tagsági pólót… ami diszkrétebb, kisebb logo pld színesbe, igényesebb kivitelezéssel” 22

13

A póló tehát nem csak az EMI-tagság, de a szimpátia szimbóluma is.29 Hozzájuthat az is, aki nem emis, viszont segíti őket (koncert, előadás stb. formájában – ekkor a póló ajándék)30, vagy látogatja rendezvényeit (elsősorban a tábort – ott megvásárolható)31. Minél többet hordja valaki az EMI-pólót, annál több maradandó élmény fogja hozzákötni, így válhat az bizonyos emlékek jelszerű hordozójává is. (Jel mivoltának differenciálódása igen sokrétűen szerteágazhat.) Viszont ha egy tag meglehetősen ritkán vagy akár egyáltalán nem viseli, az nem zárja ki őt a szervezetből, és nem alacsonyítja le másokkal, EMI-pólósabbakkal szemben. 32 Bizonyos rendezvényeken ugyan elvárt, elhangzik előző gyűlésen, hogy a tagok EMI-pólóba jelenjenek meg, viszont a döntés továbbra is szabad. Azok, akik a mindennapjaikban is gyakran hordják,33 emis rendezvényeken, nemzeti ünnepeken, tüntetéseken ragaszkodnak hozzá. Csak akkor nem veszik fel, ha elegánsan kell öltözniük.34 Különben a póló használata elképzelhető igen különböző helyeken is a publikustól a privát szféráig.35 Kilépve viszont a nyilvános térbe csakis tudatosan lehet viszonyulni a póló viseléséhez,36 többletjelentésére nehéz nem gondolni: általában minden alkalommal emlékezteti viselőjét, hogy milyen jelértékkel bír ruházata. Valahányszor emis pólót vesz magára valaki, tudatosul benne a csapathoz való tartozása is (akár tagság, akár szimpátia útján), a kívülállókban, az őt szemlélőkben pedig ugyancsak megfogalmazódik ez a gondolat (legyenek emisek vagy sem). Kívülálló felnőttek önkéntelen reakciói jutnak eszembe, akik emis csoportképek37 láttán vagy kutatási témám hallatán homlokukhoz kapták kezüket: jaj, visszajönnek azok az idők, amikor… A kommunizmus uniformis-mániájára gondolnak, mely ellen ők maguk is lázadoztak, mert lám-lám önként és büszkén viselik egyenruháikat gyerekeik, akiknek óvodás-iskolás korukban szintén kellett köpenyt viselniük, gyakran akaratuk ellenére is. Mégis ez a generáció az, amely a jelenlegi emis öltözetet megalkotta és viseli. 29

Körtesi S.: „Az EMI-póló viselése csak a legeslegelején jelentette azt, hogy valaki, aki ezt a pólót viseli, a szervezet tagja” 30 Körtesi S.: „Híresebb előadók, meghívottak is kaptak belőle (Koltay, Vikidál, Kalapács, na meg az EMItáborban fellépő együttesek frontemberei)” 31 Nemes E.: „Úgy gondoljuk, hogy aki eljön a táborunkba, annak van már annyi kötődése a szervezethez, hogy vásárolhat, talán ez elősegítheti a taggá válását is.” 32 Nemes E: „elvárásaink vannak is, de senki nem lesz nemecsek ernő csupa kisbetűvel...ha nem veszi fel a pólót” 33 Kisgyörgy H.: „Rendesen használhattam, egy kedvenc pólóm, csak már megkopott” Körtesi S.: „Egyszerüen a kinézete miatt is, na meg azért, mert „jól esik hordani”. Mintha melegebb lenne, mint a többi hasonló anyagból készült póló.:)” Soós S.: „nekem van vagy 5 – legalább – különböző elviseltségi állapotban” 34 Körtesi S.: „Bármikor, amikor nem kell elegánsan felöltözni.” Soós S.: „amikor Bocskait veszek fel akkor nem EMIs-póló van rajtam:)” 35 Zsigmond L.: „B.B. sűrűn jár azzal bulizni.”, én személyesen hálóing-szerű használatáról tudok 36 Körtesi S.: „Mindig tudatosan hordom attól kezdve, hogy kilépek a házból.” Nemes E.: „Mindig elgondolkozom azon, hogy ha felveszem, milyen hatást vált ki az emberekből.” 37 Lásd példaképp a 6. számú képeket

14

De kihangsúlyozandó, hogy az EMI-póló saját tervezésű (Rozsnyai Tamás és Soós Sándor), s mivel csak a felsőtestet fedi (s azt sem egészen, rövid ujjú lévén), jócskán hagy teret a személyes stílusok megnyilvánulására is, sőt a póló paraméterei is egyéni beállítottság, tetszés szerint rendelhetők. Kiterjedt választási lehetőséget biztosít ez az individuumnak, mely ha mégis elnyomva érzi magát, akkor egyszerűen nem veszi fel a trikót – megteheti, mert senki nem fogja számon kérni rajta. Talán éppen ebben rejlik a titok, a válasz arra, hogy miért vonzza mégis az egyénközpontú 21. század fiatalságát ez az uniformisnak is mondható öltözet. Persze az sem elhanyagolható tény, hogy az elidegenedés időszakát éljük, melyben mindenkinek fokozottabb szüksége van a valahová tartozás érzésére, s kifejeződésének látványa megnyugtató. Minden egyes póló születése nagy esemény, de a legemlékezetesebb mindenki számára az első EMI-póló elkészülte.38 Ez az a pillanat, mikor a tagok átérezhetik a benne rejlő lehetőséget és felelősséget is. Amint megtudtam ez csak Sepsiszentgyörgyön vont maga után rituális cselekedetet: mindenki felvette az újonnan kapott pólóját és elkészült az első csoportkép.39 Közös nagy pillanatra, ahol minden emis együtt és EMI-pólóban van, országszinten megszületett a vágy. Végezetül visszatérnék az elemzést indító kijelentésemhez: Az emis öltözet tehát egy pólóból áll. Igen: az emis öltözet egy pólóból áll. De mi teszi emissé? Természetesen a logo, melyet önmagában is és nagyobb méretben láthatjuk a póló mellett még zászlón, banneren csoportidentitást reprezentálva, tarsolyon40, nemeztáskán, kitűzőn, bögrén, taxin41 inkább egyéni emis öntudatot vagy szimpátiát jelezve. Arra is volt példa, hogy ünnepi képeslapokon használták stilizálva, nem csak – de elsősorban – egymásnak küldve belőle. Viasszal vagy filctollal húsvéti tojásra festve pedig a lányok várhatják emis locsolóikat. Az országos elnöke a pólóról jelentette ki, de bármely emis tárgyra érvényes lehet : „Én úgy gondolom, mint amikor például régebb egy adott faluhoz tartozó ember felvette az adott falu jellegzetes szalmakalapját. Ha valahol látják, beazonosítják. Tudják, honnan van, hová tartozik. Egyféle népviselet, egy identitás tudatos felvállalása, és identitás tudatos képviselete.”

38

Soós S.: „Büszkék voltunk mikor először nem tudom milyen rendezvényen felvettük páran.” Nemes E.: „Nagyon kellemes emlékek ezek, azonnal csoportképet is készítettünk, emlékszem, mindenki büszkén hordta és hordja a mai napig.” 40 Soós S.: „ja a logó használata – ami a legkedvesebb számomra – és amióta megvan, mindig nálam van – még ha öltönybe is vagyok – az a tarsolyom” 41 Soós S.: „A logo legextrémebb használata, legalábbis próbálkozási szinten, az Kolozsváron a magyar taxik megjelölése volt.”, „Van még pár taxi, amin rajta van.” 39

15

Záróakkord Nevezzük az EMI-t nemzeti, etnikai, ifjúsági szubkulturális egységnek, s mint ilyent, akár ellenkultúra képviselőjének, hisz a társadalomban uralkodótól eltérő értékek felé hajlik, azt lázadó természetével befolyásolja, ugyanakkor stabilizálja a maga kultúráját, megteremt egy ellenkörnyezetet.42 Éppen ezért gondolom úgy egyik interjúalanyom válaszára bólogatva43, hogy itt és most, ebben a társadalomban és kulturális közegben szükség van minden olyan kezdeményezésre, tömörülésre, mely kitartóan, céltudatosan veszi védelmébe a kisebbségi magyarok jogait, kész tanulni az idősektől, támogatni az ifjúságot és nevelni a gyerekeket. Ezentúl pedig szükség van az ilyen szervezetek társadalomtudomány-szempontú kutatására, lévén, hogy a társadalom nem érthető meg a zárt struktúrájú, külön szimbólumvilágot felépítő szubkultúrák vizsgálata nélkül.

42 43

Jakab - Keszeg. 2007. 9. „Minden ifjúságot megmozgató szervezetnek van értelme, célja és jó hogy vannak, mert hasznosak.”(lány)

16

Bibliográfia

Az EMI országos szervezetének honlapja: www.emi.erdely.ma Az EMI háromszéki szervezetének honlapja: www.szekelyek.extra.hu Veress Károly 1999

A szöveg. In. Uő: Bevezetés a szemiotikába. Kolozsvár

Voigt Vilmos 1990

információ- kód – szöveg. In. Uő: Szemiotikai kultúra – a kultúra szemiotikája. Debrecen Keszeg Vilmos 2007

Csoportok és kultúrák. In. Jakab Albert Zsolt – Keszeg Vilmos (szerk.): Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról.

A mellékletről A beidézett interjúim alanyai Körtesi Sándor (volt marosvásárhelyi EMI-elnök, jelenlegi kolozsvári EMI-tag), Nemes Előd (háromszéki EMI-elnök), Soós Sándor (országos EMIelnök), Zsigmond László (sepsiszentgyörgyi emis, honlapszerkesző) voltak, illetve rövid kérdésekre válaszolt a tíz személy, akikről dolgozatomban bővebben írtam. Nem tartom szükségesnek mellékelni ezeket a szövegeket, lévén hogy a fontosabb részek lábjegyzetben vagy a törzsszövegben szerepelnek.

17