Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sámuel Calvinist Bilingual Primary School (Nevelési Terv)

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sámuel Calvinist Bilingual Primary School (Nevelési Terv)

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Nevelési terv

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Miskolc, 2017. április

1


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4 A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások ............. 5 Az iskola arculata ................................................................................................................................. 6 Iskolánk küldetésnyilatkozata ............................................................................................................. 9

2.

Az Iskola Nevelési Programja......................................................................................................... 12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.............................................................................................................................................. 12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 30 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 34 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok............. 47 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyirendje ................ 77 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogainak gyakorlati rendje ................. 112 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ............................................... 114 Az egészséges életmódra nevelés ................................................................................................... 117 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................... 130 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................................ 134

3.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................................................................ 137 A választott kerettanterv ................................................................................................................. 137 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei / a tankönyvek térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségéről/ .................................................... 147 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának módja ................................... 148 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................... 151 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................................. 152 Projektoktatás ................................................................................................................................. 153 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. ........................................................................................................................ 156 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ........................................................ 156 Tantárgyi modulok értékelése ......................................................................................................... 160 Választható tanórai foglalkozások értékelése ................................................................................. 160 A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ......................................... 161 A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei (Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása) ...................................................................... 169 Felvétel és átvétel a magyar-angol két tanítási nyelvű képzésre: ................................................... 170 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................................... 171 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élőnemzetiség kultúrájának 2


megismerését szolgáló tananyag .................................................................................................... 172 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................... 173 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................. 177 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................... 193 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................... 199 Magasabb évfolyamba lépés feltételei............................................................................................ 209 Az évfolyamismétlésre vonatkozóeljárásrend................................................................................. 209 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok maghatározásának elvei, feladatai és korlátai ................................................................................ 212 A nevelőtestület által szükségesnek tartott továbbielvek .............................................................. 213 A sajátos nevelési igényű tanuló gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatásának a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja.................................................. 218 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................................ 229 A pedagógiai program érvényességi ideje....................................................................................... 229 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ........................................................................... 229 A pedagógiai program módosítása .................................................................................................. 230 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .............................................................................. 231 Függelék............................................................................................................................................... 232 A tanulók fizikai állapotának mérése............................................................................................... 232

3


1.

Bevezetés

„Az oskolában tartsd meg mind a Tanítokat mind a Tanulókat és azokat a te Lelked által vezéreljed az igazságnak útjaiban. Világosítsad meg az ő elméjeket a te Szent Lelked által a tiszta mennyei igazságnak esmeretével; és az ő akarattyokat és indulatyokat hajtsad a szent engedelmességedre; és az Evangéliumi igazságot melly a kegyesség szerint vagyon, rójad be minden Tanítóinknak szivekbe és akiket azok közzül a te Házadnak betses szolgálattyára rendeltél; azokat a te Lelkednek mennyei ajándékaival ugy ekesittsed fel, hogy azok az Isteni félelemmel ditsösségedben való szent szeretettel bé teljesedvén, nem a külső betsületnek, vagy világi élet módjának keresésétül; hanem a te ditsőséged

elő

mozdításának,

Szent

Fiad

országának

terjesztésének

buzgóságával indíttassanak a belső terhes szolgálatának és az emberek Lelkek idvességének munkájának fel vételére.” (Részlet Szalay Sámuel püspök pimádságából, melyet elmondott 1785-ben az egyházkerületi gyűlés megnyitóján)

4


A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások

Magyarország Alaptörvénye (2011. április25.) 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségekjogállásáról A 2011.évi CXC. törvény a nemzetiköznevelésről(Nkt.) 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségekjogairól A 20/2012.EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézményeknévhasználatáról A

110/2012.

Kormányrendelet

a

Nemzeti

alaptanterv

kiadásáról,

bevezetéséről

és

alkalmazásáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I.11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvénekkiadásáról A 32/ 2012. (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve és a Sajátos nevelésű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról A 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról. A 1995. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbáa 2013. évi V. tv. átfogó módosításaival egységes szerkezetben

5


Az iskola arculata

"Tudja

meg hát mindenki, hogy Isten kegyelme elvesztésének terhe mellett köteles

gyermekeit mindenekelőtt Isten félelmére és ismeretére nevelni, ha pedig alkalmas rá, iskoláztatni és tanítani, hogy ahol szükség van rájuk, használhatóaklegyenek." Prőhle Károly: Luther Márton négy hitvallása: Nagy káté. Budapest, 1983. 159.p.

Iskolánk 2014. szeptember 1-jén ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Számba vettük eredményeinket, de azt is megvizsgáljuk, mit tudunk a jövőben jobban csinálni, mit kell fejleszteni, mit kell elkezdeni, és mit kell változatlanul folytatni. Az intézmény tanulói, alkalmazottai együttesen úgy döntöttek, új nevet választunk a megváltozott szellemiség jegyének megfelelően. Iskolánk 8 évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, a középfokú oktatásra felkészítő oktatónevelő munkát folytat. Elsők között volt a városban, ahol angol illetve testnevelés tagozat kezdte meg működését. Harmadik osztálytól kezdve heti 3, majd heti 4 órában, bontott csoportokban tanulták gyermekeink az angol nyelvet. Nyolcadik osztály végén több tanulónk sikeres középfokú nyelvvizsgát tesz. Ezek a diákok a középiskolában is intenzíven folytatják a nyelvtanulást. Negyedik osztálytól igény szerint az angolon kívül német nyelvet is tanulhatnak a gyerekek. Az 1999-2000. tanévtől kezdődően 1. évfolyamtól felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztály angol-magyar két tanítási nyelvű osztályként működik. A tanulók megismerkednek a célnyelvű ország civilizációjával, magával az idegen nyelvvel, az ország kultúrájával. Nyelvtanulás közben fejlődik személyiségük, megértik a nyelvtanulás fontosságát. A két tanítási nyelvű képzés tanulási folyamat szervezési kritériumai: A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a célnyelven történő tanítás és tanulás egyidejűleg kezdődik. Az első évfolyamon kezdődik az oktatás, és a nyolcadik évfolyamon fejeződik be. A célnyelvet legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanuló kötelező tanórájának 35%-ánál ne legyen kevesebb és 50%-ánál ne legyen több. 6


Iskolánkban a két tanítási nyelvű tanulási folyamat szervezését az alábbi táblázat mutatja:

Tantárgyak 1.évf.

2.évcf.

3.évf.

4.évf.

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Ének-zene

A

Vizuális kultúra

z angol nyelv,

Célnyelvi civilizáció

illetve a

Történelem és

célnyelv en

állampolgári

tanított

ismeretek Testnevelés és

nem készségt

sport

árgyak

Angol nyelv Biológia -

oktatása

egészségtan

csoportb

ontásban történik. A biológia - egészségtan tantárgy oktatását a célnyelven a 2017-18-as tanévtől kezdődően felmenő rendszerben vezetjük be. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően részt vehetnek az iskolai kórus, ének- zenei oktatásban is. (Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola) A környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai programok. Tehetséggondozó szakkörök működnek matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből, biológiából, fizikából és történelem és állampolgári ismeretekből. A 2015-16-os tanévtől pályázat keretében a KIP módszert ismerő, majd a továbbiakban a KIP módszert alkalmazó és végül a KIP módszer bázis iskolájává kívánunk válni. A Komplex Instrukciós Módszer különösen alkalmas a tanulók differenciált képességfejlesztésére, egyéni fejlesztésre. Felzárkóztató csoportokban a gyenge képességű tanulók segítése folyik alsó és felső tagozatban egyaránt. Tanulóink, tanulva a demokráciát, részt vesznek a diákpresbitérium munkájában. Alaptevékenységünket meghatározzák kialakult hagyományaink, a közoktatási törvény irányelvei, a NAT követelményei és a szülők reális és jogos elvárásai. 7


Az alsó tagozat kiemelt feladata a készségek kialakítása és a képességek fejlesztése, az alapozó funkció kiemelésével. A tanulás megszerettetése és módszertanának megtanítása szintén nagyon fontos. Felső tagozatban a megkezdett munkát folytatjuk, a tehetségeket kiemeljük, a lemaradókat felkaroljuk. Nevelő-oktató munkánk során diákjaink élhetnek a közoktatási törvényben meghatározott jogaikkal, gyakorolhatják kötelességeiket. Tanulóinkat úgy neveljük, hogy a megszerzett ismereteket és magatartási formákat képesek legyenek alkalmazni, és nyitottak legyenek az új dolgok felé. Az iskolából alapos tudással kikerülve, könnyű legyen a társadalmi beilleszkedésük. Környezeti ártalmak miatt, több tanulónk is hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett. A gyermekek többsége a beiskolázáskor az életkoruknak nem megfelelő fejlettséggel rendelkezik, idegrendszerük gyenge. Nagyobb erőfeszítéssel érhető el a tantervi minimumok teljesítése – valamint a nevelés során a pozitív attitűdök átadása. A szülői házból hozott szokások, a közösség normatívái, erősen hatnak tanulóink személyiségének alakulására, mégis többségük az iskolai nevelőmunka hatására fogékony a szépre, a jóra, az igényesebb életre. Diákjaink többsége szereti iskoláját, a rendezvényeken, ünnepségeken színvonalas műsorokkal szerepelnek. A gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk. Hátrányaik leküzdésére napközis, illetve tanulószobai ellátást biztosítunk. A különféle szakkörökön (vizuális kultura, néptánc, sport, kórus ének, Bozsik és Női futball) lehetőség van a tehetséges tanulónk továbbfejlesztésére. Iskolánk regisztrált tehetségpont. 2017. márciusában elnyertük az “Oktatási Hivatal bázisintézménye” címet. Ennek keretében jógyakorlat átadó tréningeket szervezünk a térség iskoláinak. Jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, a bevett Egyházakkal, az országgyűlési képviselővel, a térség önkormányzati képviselőjével. Az Intézményünkben dolgozó pedagógusok valamennyien rendelkeznek szakképesítéssel. A pedagógusok önképzése és a továbbképzéseken való részvételük folyamatos. Az intézmény valamennyi dolgozója azon fáradozik, hogy tanulóink jól érezzék magukat az 8


iskolában. Szeretetteljes légkört teremtsünk számukra, ahol személyiségük kiegyensúlyozottan fejlődik, képességeiket maximálisan kiaknázva az alapkészségek birtokába jussanak, a tehetségek kibontakozzanak, a megfelelő tudás részeseivé váljanak. Büszkék vagyunk azokra a tanulóinkra, akik a városi és megyei tanulmányi versenyeken jó eredményt értek el, s arra is, hogy a megyében a mi iskolánk diákja nyerte el először az Apáczai díjat.

Iskolánk küldetésnyilatkozata A Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola fő célja:

A korszerű, az életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek); a tagozatok tantervi követelményeinek teljesítése; személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás a tehetség és érdeklődés szerint különböző gyerekekkel vagy gyerekcsoportokkal; o az alapkészségek és a kreativitás fejlesztése a tanulókban; o a teljesítő képes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a diákokkal; o felkészítés a magasabb iskolafokokon való helytállásra, a továbbtanulásra (felső tagozat, középiskola, felsőoktatás); o a reális önismeret kialakítása, a türelemre és megértésre nevelés, a vitakészség fejlesztése; o az erkölcsi értékek tiszteletének, a segítőkészségnek, a szociális-közösségi problémák iránti érzékenységnek a fejlesztése; o az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése a tanulókban a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével; o az egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; o a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatása, szükség esetén a szakszerű kezelés megszervezése. Kiemelt feladatunk a pedagógusok módszertani továbbképzésének szervezése és lebonyolítása. o Aktív szerepet vállalunk az RPI (Református Pedagógiai Intézet), a pedagógus- továbbképző, valamint a mérés-értékelés feladatkörével összefüggő tevékenységekben. o Bemutatóórákat és szakmai napokat rendezünk a városi, vidéki és külföldi pedagógusok számárais. 9


Folyamatosan fenntartjuk a magas szintű oktatási tevékenység személyi feltételeit. Lehetőségeinkhez mérten megteremtjük a magas színvonalú munka, tárgyi feltételeit. Épületünket, annak berendezését a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményei szerint alakítjuk. Törekszünk

arra,

hogy

adminisztratív

tevékenységünk,

valamint

tanügyi

dokumentumaink

rendezettségükkel, a hiánytalanságukkal és pontosságukkal szolgálják a tartalmi munkát. A nevelőtestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást: o az önmagával szembeni szakmai igényességterén; o a munkafegyelem terén; o az etikus magatartás terén; o az egymás közötti, valamint a tanulókhoz, a szülőkhöz és a más iskolák minket látogató pedagógusaihoz fűződő kapcsolatban (a türelemre, megértésre törekvés, a tisztelet, a segítőkészség, a kölcsönös bizalom és a felelősségvállalás alapján). Tiszteljük és ápoljuk az intézményünk hagyományait. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályakezdő és az aktív pályájuk végéhez közeledő pedagógustársainkat. Korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk a fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel. Korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk a történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a kulturális-tudományos feladatokat ellátó intézményekkel, civil szervezetekkel. A Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusai, dolgozói olyan iskolában kívánnak dolgozni, ahol: A hitvalló (elsősorban református) pedagógusok hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik, Tanítványaikat krisztusi emberekké kívánják nevelni, A pedagógusok tanítványaikat öntudatos magyar vallásos emberekké nevelik, akik a magyar kultúrát megbecsülik, és ismerik hazájukat és az itt, valamint a határon kívül élő magyarokat. A célok elérése érdekében: Megismertetik tanítványaikkal a Biblia igazságait, Személyes példát állítanak tanítványaikelé, A reál és humán tárgyak megismertetése alapján kifejlesztik a tanulókban a kritikus és önálló gondolkodás képességét, Társadalmi igényekhez igazodva modern, korszerű ismereteket nyújtanak. 10


Felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően, így a hatékony pályaorientációt tartjuk szem előtt. Ennek érdekében tanulóink kommunikációs, lényegkiemelő, döntési, szabálykövető, problémamegoldó valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeit, mint kulcskompetenciákat fejlesztjük. A tantárgyi lehetőségek keretein belül a direkt tanári irányítás helyett/mellett előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú tanulásszervezést.

11


2.

Az Iskola Nevelési Programja

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,



a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,



diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk eltőlük,



minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

 tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 12


Az ebből adódó feladatok: 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, megalapozza az élethosszig tartótanulást,



iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,



az iskola, oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,



fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulásmódszereit,



szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,



törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,



segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,



törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,



szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.



Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:



rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,



igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,



ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, 13


Olyan tanulói személyiség kialakítására törekszünk, melynek jellemzői:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudást,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, 14


 tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretetet adni és kapni, 15


 szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink szellemileg fogékony, kíváncsi emberekké váljanak, munkájukban a tudni és tenni akarás jellemezze őket, feladatmegoldásuk pontos, lényegre törő legyen. Pedagógiai alapelveink között fontosnak tartjuk azalábbiakat: − nyilvánosság − esélyegyenlőség − partnerközpontúság − integráció − differenciált fejlesztés − felzárkóztatás, egyéni fejlesztés; SNI, és BTMN tanulók egyéni fejlesztése a törvényben előírt módon − minden tanuló sajátítsa el az egyes tantárgyak minimumszintjét. A nevelő-oktató munkát meghatározza az a tény, hogy tanulóink egy része sajátos nevelési igényű. 16


Így a reális lehetőségekből kiindulva és ahhoz képest arra kell törekednünk, hogy a neveltek képességei minél teljesebben kibontakozzanak. A korrekciós, habilitációs, és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő továbbtanulásukat, és a többségi társadalomba való beilleszkedésüket. Erősítjük azt a képességüket, hogy érezzenek felelősséget önmagukért és másokért is, a közösség céljainak megvalósításában legjobb tudásuk szerint vegyenek részt. A konfliktushelyzeteket tudják tisztességgel kezelni. A kudarcok és lemaradások megszüntetéséért mindent tegyenek meg. Célérték Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás keret-tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)



rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,



ismeri és betartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,



határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

17


Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatását tételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

-Követelés.

- A tanulói közösség

-Gyakoroltatás.

tevékenységének

-Segítségadás.

megszervezése. - Közös (közelebbi vagy

-Ellenőrzés.

távolabbi) célok

-Ösztönzés.

kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

-A Ösztönzés. nevelő részvétele a tanulói

- Tények és jelenségek

- A követendő egyéni és

bemutatása. - Műalkotások bemutatása.

kialakítása).

csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- A nevelő Tudatosítás (meggyőződés

közösség tevékenységében.

személyes mintája - Magyarázat, beszélgetés. mmmmmipéldamu tatása. -A tanulók önálló elemző

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

munkája. 18


Alapelvek Keresztyén nevelés

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

A 1995. évi

Keresztyén világnézet

Hitoktatás felekezeti

Református

kialakítása.

hovatartozás szerint. Egyházi

Közoktatási tv.

A keresztyén emberre

ünnepek, csendes napok,

értelmében: a

jellemző erkölcsi

hétkezdő istentiszteletek, napi

magyarországi

tulajdonságok, a keresztyén

áhítatok, szülői találkozók az

református

közösségi magatartás

Ige tükrében. Bibliai integráció

közoktatási

kifejlesztése.

valamennyi közismereti

intézmények céljaés

Közvetítjük a vallási,

tantárgyban. Tanulók,

feladata, hogy tanulóit erkölcsi, etikai értékeket.

pedagógusok és szülők

művelt keresztyén

Alapvető tudományos

körében szervezett bibliaórák,

emberekké, az

ismereteket, normákat

imaórák. Részvétel egyházi

egyetemes értékek

adunk át, mely

rendezvényeken.

tisztelőjévé, a magyar

tanítványaink életét

Református gyermek- és

haza és a nemzet,

befolyásolja és alapot ad az

világirodalom felhasználása a

hűséges, áldozatkész,

iskola befejezése utáni

nevelő-oktatómunkában.

alkotó polgáraivá

életszakaszukra is.

Kapcsolat ápolása a városi

formálja, akik

Kialakítjuk a keresztyéni

református gyülekezetekkel és

mindenkor készek az

magatartási és viselkedési

más gyülekezetekkel.

örökölt és a jelenkori

szokásokat, melynek célja,

Pedagógusok személyes

kultúra valódi értékeit

hogy hitüket a

példamutatása a nevelő- oktató

befogadni,

mindennapjaikban éljék

munkában és a magánéletben.

gyarapítani,

meg.

közvetíteni.

Fejlesztjük tanítványaink

Tanulóinkat

pozitív érzelmeit, mely

egyházunk hitvalló

bennük belső harmóniát,

tagjaivá, nem

békességet teremt.

református tanulóinkat vallásuk szabad gyakorlása biztosítása mellett, saját felekezetük és a református értékek megbecsülésére neveljük.

19


Partnerközpontú működés

Az iskola nevelő-

Folyamatos

Partnertérképünk elkészítése és

oktató munkájában

kapcsolattartás

folyamatos frissítése.

együttműködik a

partnereinkkel.

Partneri igény és

gyermek, a szülő ésa

Terv szerint meghatározott

elégedettségmérés eszközeinek

pedagógus, és minden

időben igény-és

(kérdőívek, interjútervek)

olyan partner, aki

elégedettségmérések

készítése és folyamatos

elfogadja, segíteni

lebonyolítása.

karbantartása

akarja és tudja a

Az eredmények, javaslatok,

Kapcsolattartási formák

pedagógiai program

észrevételek beépítése az

kialakítása és működtetése

megvalósítását.

intézmény működésébe.

(nyílt napok, könyvtáriórák,

(református

A partnerek számára a

Vasárnapi Iskola, szülői

intézmények,

rendszeres visszacsatolás

találkozók)

Református

megvalósítása.

Pedagógiai Intézet, VPI, könyvtárak, gyülekezetek) Célunk, hogy Gyermekközpontúság munkánkat,

Rendszeresen

Kérdőíves felmérések,

megkérdezzük a

klímatesztek, fókuszcsoportos

mindennapi

gyermekeket, kikérjük

beszélgetések szervezése. A

tevékenységünket a

véleményüket, várjuk

diákpresbitérium adta

gyermekek okos

javaslataikat iskolai életünk,

lehetőségek kihasználása

szeretete hassa át.

programjaink alakításával

(diákfórum, iskolanapok).

Derűs iskolai

kapcsolatban.

légkörben és környezetben biztosítjuk gyermekeink testilelki fejlődését.

20


Teokrácia demokrácia

Isten van a

Tudatosítjuk a

Személyes példamutatás.

középpontban, Ő

gyermekekben a közösség

Szerepjátékok a tanítási órákon.

gyakorolja a

demokratikus működésének

Feladatvállalás az

hatalmat,

szabályait.

osztályközösségben.

utasításokat ad a

A közéletben való

Az osztályban felmerülő

kiválasztott és

szerepeket, az egyén

problémák megoldásának

szuverén módon

érdekérvényesítésének

módjai.

elhívott vezetők

demokratikus formáit

Bibliai történetek.

által.

elsajátíttatjuk.

Személyes Humanizmus

példamutatással Az ember, azemberi

Erősítjük a pozitív

Személyes példamutatás. A

neveljük tanulóinkat élet tisztelete és

szokásokat és a humánus

tanítási órákon a tananyag adta

az emberi jogok védelme.

magatartásmintákat.

lehetőségek felhasználása.

tiszteletben A másokkaltartására. szembeni

Tudatosítjuk

Integrált oktatási és nevelési

tolerancia, a másság

gyermekeinkben a

formák alkalmazása.

elfogadása. A

szűkebb és tágabb

Egyházi és állami ünnepek,

hátrányos

környezetükben

csendesnapok.

megkülönböztetés

megismerhető

Hagyományok ápolása.

minden formájának

keresztyén erkölcsi

kerülése.

értékeket.

A humanista emberkép kialakítása.

21


Nemzeti értékeink, a magyar kultúra tisztelete

Egészséges nemzeti

Lakóhelyünk

Projektmódszer.

önbecsülésés

megismerése.

Séták, kirándulások, erdei

hazaszeretet

Szűkebb és tágabb

iskolák, tananyagadta

kialakítása.

környezetünk,

lehetőségek felhasználása,

Fogékonyság az élő

Magyarország

múzeumok, templomok.

és élettelen természet

megismerése, különös

Ünnepeink méltó megtartása.

szépségei iránt.

tekintettel református

Hagyományápolás.

városaink

Minél több tanuló bevonása a

megismerése:

cserkészéletbe.

Debrecen, Sárospatak, Vizsoly, Kecskemét, Nagykőrös…Múltunk megismerése, jelképeink tisztelete. Lokálpatriotizmus kialakítása. Magyarságtudat erősítése. Az európai és egyetemes kultúra értékeinek megismerése

Keltsük felminden

Anyanyelvén túl

Idegen nyelvek tanítása

tanulóban azigényt

mindengyermek

csoportbontásban.

az idegen nyelvek,

ismerje meg legalább

Angolnyelvterületek

az ének-zene,

egy idegen nyelv

megismerését célzóversenyek,

egyházi ének, a rajz

alapjait.

Christmas Party.

és művészetek, a

Az Európai Unió

Nemzetközi ünnepek, országok

világirodalom,

országainak

napjainak megtartása.

egyetemes

megismerése.

Osztálykirándulások, külföldi

történelem, és

Egyetemes kulturális

tanfolyamok szervezése.

médiaismeret

értékek megismerése.

Nemzetközi, testvériskolai

tanulására, más

kapcsolatok ápolása, részvétel

népek kultúrájának a

keresztyén világ-találkozókon.

megismerésére.

22


A

Az iskola

Láttassuk meg, és

Helyes magatartásformák

személyiség

valamennyi

fejlesszük minden

megismertetése és

teljeskörű

tevékenysége

gyermekben

gyakoroltatása.

fejlesztése

közvetve, vagy

személyiségének saját

Bibliakörök, hétkezdő

közvetlenül a

értékeit:

istentiszteletek, napi áhítatok,

gyermeki

- az ember Istentől

vasárnapi iskola.

személyiség

kapott rendeltetésének

A tanulók személyreszóló,

fejlesztését szolgálja.

tudata; az emberi

folyamatos értékelése. Ön- és

Segítjük tanulóinkat,

hivatás elkötelezett

társismereti csoportok

hogy művelt,

vállalása a családban,

működtetése. Tréningek

alkotásra képes

az Egyházban és a

szervezése.

boldog, elégedett

hazában; az

emberré

evangéliumi normák

válhassanak.

által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása. A tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyekkel tudását hasznosítani tudja.

23


Korszerű

Az iskola készítsen

Atantestület

Tanórai és tanórán kívüli

ismereteket

fel az eredményes

folyamatos

foglalkozások megtervezése.

nyújtó

továbbtanulásra, a

továbbképzésének,

Differenciált oktatás

szilárd

gyakorlati életre.

önképzésének

megvalósítása.

alapozás, a

Rendelkezzenek a

ösztönzése.

Kooperatív módszerek

tanulók

tanulók a

A képességfejlesztés

elsajátítása és alkalmazása.

képességei-

mindennapi életben

széles skálájának

A képességfejlesztés modern

nek és

hasznosítható

kialakítása.

taneszközeinek (IKT eszközök)

kulcskompe

tudással,

Az alapkészségek

alkalmazása.

tenciáinak

ismeretekkel.

fejlesztésének

Továbbképzések.

fejlesztése

Sikeresen

középpontba állítása,

A célok megvalósulását

alkalmazkodjanak a

valamint a megszerzett

szolgáló módszerek,

munkaerőpiaci

ismeretek alkalmazása,

oktatásszervezési módok, tanu

elvárásokhoz.

a legkülönfélébb

lás - szervezésieljárások:

A kompetenciaalapú

környezetekben.

tantárgytömbösítés,

oktatás segítse a HH

A kooperatív munka

tevékenykedtetésre épülő

és HHH tanulók

módszereinek tudatos

tanulásszervezés,

esélyegyenlőségének

alkalmazása, az ehhez

projektoktatás témahét,

biztosítását.

szükséges

műveltségterület tantárgyi

Újszerű

ismeretek és attitűdök

bontás nélküli oktatása,

tanulásszervezési

kifejlesztése.

moduláris oktatás.

eljárások

Kompetenciaalapú

Az SNI-s tanulók esetében az

bevezetésével

oktatás kiterjesztése.

integrált nevelést segítő sérülés

erősödjön a tanulók

Életközeli tanulási

specifikus fejlesztés, egyéni

motiváltsága.

környezet kialakítása.

továbbhaladás, értékelés

Terjedjen elaz

A tanulási stratégiák

biztosítása.

oktatás valamennyi

alkalmazásában a

KIP módszer használata

területén a digitális

sokszínűségre

írásbeliség.

törekvés, a játékosság,

Váljon belső igénnyé

a szimuláció gazdag

az intézményi

eszköztárának

innováció.

biztosítása.

24


Hatékony, minőségi

Tanórai és óránkívüli

fontosságú a eredményekben,

oktatás.

differenciált formák.

tanítás

versenyeken, a

A befolyásoló

Versenyeztetés (házi és külső

minősége

továbbtanuláskor

tényezők

megmérettetések szervezése,

tükröződjön az

megállapítása.

országos református versenyek)

iskolában folyó

Korszerű tanulási

Mérések, diagnosztikus

minőségi munka.

módszerek, technikák

vizsgáztatás.

alkalmazása.

Szakmai munkaközösségek

Digitális tartalmak,

műhelymunkája (bemutatók).

taneszközök oktatási

Szakmai napok. „Jó

gyakorlatban való

gyakorlatok átvétele”:

használata, digitális

intézmények közötti szakmai

készségek fejlesztése.

együttműködések kialakítása.

Mintákat adunk az

Minden gyermek számára

Kiemelkedő

Az

A tanulmányi

Az iskola készítsen

önművelésés fel az önművelésre,

ismeretszerzéshez, a feladat- képességeinek, érdeklődésének és

az élethosszig az új ismeretek

és probléma megoldáshoz.

céljainak megfelelő programokat,

tartótanulás megszerzésének

Kialakítjuk a folyamatos

tevékenységi formákat

igényének kialakítása

önálló technikáira.

önművelés igényét. Szakmai biztosítunk. Egyéni pályázatokon, együttműködések kialakítása: kutatót evékenységekben való színházakkal, múzeumokkal, részvételt szorgalmazunk. könyvtárakkal, helyi

(Tudományos dolgozatok

társadalom szereplőivel közös versenye) Megtanítjuk a programok szervezése,

gyermekeket a korszerű

környezetvédelem,

ismeretszerzési módok az IKT

üzemlátogatás, erdei iskola,

használatára. (számítógép,

stb.

Internet, videó, interaktív tábla stb.).

25


Esélyegyen-

Az iskolában minden

A tanulási és beilleszkedési

Differenciált foglalkozásoka

lőség

tanulónak esélyt

hátrányokkal küzdő tanulónk tanításiórákon.

biztosítása

adunk szocio-

azonosítása. Az egymás iránti Felzárkóztató foglalkozások és

kulturális

felelősség, az elfogadás,

egyéni korrepetálások, fejlesztő

hátrányainak

segítőkészség kialakítása

foglalkozások.

leküzdésére

tanulóinkban. A

Lelkigondozás (lelkészés

A hátrányos

hátránykompenzáció

hitoktatók)

megkülönböztetés

megfelelő formájának

Szükség esetén a

minden formájának

kiválasztása. Folyamatos

szakszolgálatok segítségének

elítélése és

segítő munka és értékelés. Az igénybe vétele. (Nevelési

kiküszöbölése.

önkormányzati iskolákból

Tanácsadó)

érkezett tanulók bibliai

(Ifjúságvédelmi felelős

ismeretének bővítése,

szakszerű segítő munkája)

felzárkóztatása hittanból. Az ember

Az egészség

Az önellátás képességeinek

Kirándulások, projektnapok

testi éslelki

megőrzésének

kialakítása (tisztálkodás,

szervezése ezekben a

egészsége

fontosságának

öltözködés, étkezés,

témakörökben.

felismertetése. Az

környezet rendben tartása).

Külső kapcsolatok felvétele

egészséges és

Az egészségvédelem (az

(ANTSZ, Vöröskereszt, VOKE,

kulturált életmód

egészségre káros szokások

Kisebbségi Önkormányzat,

iránti igény

ismerete, elutasítása; a

EGYMI, Országos Református

kialakítása. A

balesetek megelőzése).

Értéktermő Tehetségközpont,

testmozgás iránti igény megszerettetése. A roma

A tradicionális roma A nemzettudat,

A Kisebbségi Önkormányzattal

kultúra

kultúra elemeinek és hagyományápolás, az

és szervezeteikkel való

megismerése értékeinek ismerete.

európaiság érzésének erősítése, az európaiság gazdagítása a magyar és az etnikai kultúra értékeivel.

26

kapcsolatfelvétel.


Nemzeti

A szülőföld és

A nemzeti kultúra ápolása: a

Kirándulások, vetélkedők

öntudat,

Magyarország

nemzeti múlt megismerése,

szervezése.

hazafias

megismerése,

megértése, emlékeinek,

gondolkodás szeretete, megóvása. kialakítása

hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

Állampolgár Az alkotmányosság, a ságra – törvényesség, az

Az egyetemes emberi jogok

Személyes példamutatás.

tiszteletben

A tanítási órákon a tananyag

demokráciá

állampolgári jogok

tartása. Érdeklődés a

adta lehetőségek felhasználása.

ra nevelés

tisztelete

társadalmi jelenségekés

Integrált oktatási és nevelési

problémák iránt. Igény a

formák alkalmazása.

közéletiségre, a közösségi

Egyházi és állami ünnepek,

tevékenységekre.

csendesnapok.

Törekvés a demokrácia

Az iskola megteremti annak

érvényesítésére.

lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket

27


Fenntarható A természet és a ság, környezet ismeretén

A felnövekvő nemzedéknek

A tantárgyi keretek közepette,

környezettu

és szeretetén alapuló

ismernie és becsülnie kell az az interaktív anyagok használatával, tanulmányi utak életformák gazdag

datosság

környezetkímélő,

változatosságát a

értékvédő, a

természetben és a

fenntarthatóság

kultúrában. Meg kell

mellett elkötelezett

tanulnia, hogy az

magatartás váljék

erőforrásokat tudatosan,

meghatározóvá a

takarékosan és

tanulók számára. Az

felelősségteljesen,

intézménynek fel kell

megújulási képességükre

készítenie őket a

tekintettel használja.

szervezésével.

környezette kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására Gazdaságiés A tanulók ismerjék fel A felnövekvő nemzedéknek pénzügyi saját felelősségüket az hasznosítható ismeretekkel nevelés értékteremtő munka, a kell rendelkeznie a

Az intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó

javakkal való ésszerű

világgazdaság, a

pénzügyi szabályok, a banki

gazdálkodás, a pénz

nemzetgazdaság, a

tranzakciókkal kapcsolatos

világa és a fogyasztás

vállalkozások és a

minimális ismeretek és a

területén. Tudják

háztartások életét

fogyasztóvédelmi jogok

mérlegelni döntéseik

meghatározó

tanítását.

közvetlen és közvetett

gazdasági-pénzügyi

következményeit és

intézményekről és

kockázatát. Lássák

folyamatokról.

világosan rövidés hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások 28


kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Oktatási forma: Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezzük meg, első osztálytól felmenő rendszerben. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk 

a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,



a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,



a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.

A tanulók számára a délelőtti és délutáni foglalkozásokon való részvétel egyaránt kötelező.

29


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok "Az

iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,

hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja a munkáját, amelyet az élete során szeretni fog."

(Szent-Györgyi Albert)

Tanulóink személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Alapelvek Célok Teljes körű A tanulók testi - lelki -

Feladatok A tanulói személyiség mind

személyiség szellemi-érzelmi - hitbéli teljesebb körű tanári -fejlesztés

Eszközök, eljárások A gyermeket tanító pedagógusok folyamatos információcseréje az

fejlődésének

megismerése (osztályfőnöki és

osztályfőnök vezetésével.

megalapozása.

szaktanári feladat).

Fejlesztő beszélgetések, egyéni

Az érzékelés, észlelés, figyelem,

felzárkóztatás és

emlékezetés gondolkodás

tehetséggondozás, speciális

funkcióinak tudatos fejlesztése.

szakkörök. A tapasztalatok

Segítjük a növendékek korának

megosztása a szülőkkel.

megfelelően a hit kibontakozását,

Szakszolgálat segítségül hívása.

az istentiszteleti és más hitéleti

(Nevelési Tanácsadó) Tanórán

alkalmak megszerettetését, és ez

kívüli foglalkozások. Zenei és

által, az Istennel való mélyebb

művészeti képzések. Hétkezdő

kapcsolat kialakulását.

istentiszteletek, reggeli áhítatok.

„Szívünkbe áradt az Isten szeretete.” (Róma5,5)

30


Önismeret- A tanulók valóságos fejlesztés

Akarati tulajdonságok fejlesztése:

Rendszeres Bibliaolvasás.

önismeretének

céltudatosság, állhatatosság

Önjellemzés, szerepjátékok,

kialakítása, önfejlődés

kitartás, önfegyelem,

önismereti kérdőívek. Ön-és

elősegítése.

elkötelezettség, engedelmesség,

társismereti tréningek.

A helyes motivációs

keresztyéni alázat.

Irodalmi élmények, tanmesék

bázis megteremtése. A

A gyermeki jogok és

megbeszélése. A tanulók

Biblia a LÉLEK

kötelezettségek megismerése.

énképének és környezete

gyümölcseiről beszél: a

Ajogok érvényesítésének

megítélésének szembesítése.

szeretet, öröm, békesség,

gyakoroltatása.

Szituációs játékok. Egyházi

béketűrés, szívesség,

A kötelességtudat fejlesztése.

versenyek, alkalmak.

jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. (Gal. 5,22-23; Jn14,16-17) Értelmi és

Istenbe vetett hit,

Az önbizalom, alkotókedv

Egyéni, testreszabott

érzelmi

bizalom elterjesztése a

megőrzése, fejlesztése, pozitív

fejlesztés.

intelli-

tanulónk körében. A

visszajelzésekkel történő

Személyes példaadás. Biztatás,

gencia

klasszikus és modern

megerősítése. A hívő emberi

helyeslés, dicséret, jutalmazás

fejlesztése

emberi értékek

érzelmek kifejezésének képességét formáinak alkalmazása.

képviselete és

erősítenünk kell!

Önálló tanulás és ismeretszerzés

közvetítése. Az

Szövegértés fejlesztése.

képességének kialakítása,

élethosszig tartó tanulás

gyakoroltatása.

igényének megalapozása. „… a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmátés csodáit, amelyeket cselekedett.” (Zsolt.78,4)

31


Konfliktus- Konfliktuskezelő és

Kétirányú gyermek- felnőtt

A család szerepénekés

megoldási

stressz-csökkentő

kommunikációs bázis kialakítása.

funkcióinak erősítése.

stratégiák

technikák

Egymás iránti tisztelet, türelem

A stressz nélküli nyugodt

kialakítása és gyakoroltatása. A

légkörbiztosítása.

gyakoroltatása.

kulturált beszéd és viselkedési

Problémamegoldások

A gyermeki

formák elsajátíttatása. Sértő

modellezése. Szituációs

személyiségfejlődés,

megoldások elutasítása.

játékok, esetmegbeszélések,

kialakítása megismertetése és

kapcsolatrendszer és

bibliaitörténetek.

kommunikáció

Önismereti csoport

zavarainak felismerése,

működtetése.

az okok felkutatása és

Egyházi műsorok (TV, videó,

személyre szóló

DVD)

fejlesztőprogram kialakítása. „Az Úr félelme az élet forrása (Zsolt.14,27); és a bölcsesség kezdete.” (Péld.1,7) Pályaorien- Az egyén személyes táció

Helyes pályaválasztás reális

Nyílt napokon való részvétel,

önismeret alapján. A tudás

pályaválasztási kiállítás

becsülete, kitartás, igényesség a

meglátogatása. Pályaválasztási

az összehangolása.

munkában.

tanácsadás igénybevétele.

Alakuljon ki a reális

Együttműködési képességek

Tantárgy előkészítők, szakkörök,

énkép és pályaismeret

fejlesztése. A szociális éséletpálya

művészeti tevékenységek során

tanulóinkban. Életpálya

építés kompetencia fejlesztése,

az egyes foglalkozások

építés kompetencia

felkészítés a felnőtt élet szerepeire: megismerése. Pályaorientációs

megismerésével és

munkavállalás, együttműködési

foglalkozások.

kialakításával váljon

készség fejlesztése, felelősség,

Projektmunka.

képessé a tanuló a

egymás elfogadására nnevelés.

Tájékoztató DVD-k

tulajdonságainak és a

kialakítása pálya követelményeknek

számára legmegfelelőbb

szakmákról.

szakma, hivatás kiválasztására.

32


Akarati

Az Önismeret erősítése

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének

nevelés

kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Munkára

A munka

Az emberek által végzett munka

Munkahelyek látogatása, jó

nevelés

fontosságának

fontosságának tudatosítása. A

gyakorlat bemutatása.

megismertetése

tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

Egészséges

A testmozgás,

A tanulók testi képességeinek

Projektnapok

életmódra

táplálkozás,

fejlesztése, a testmozgás iránti

szervezetekkel

nevelés

egészségvédelem

igény

(ANTSZ,

tudatosítása

felkeltése. Egészséges,

VOKE,)

edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmódés az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

33

szervezése, való

VIOLA

Civil

kapcsolat Alapítvány,


Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett Nemzeti Alaptantervet (Nat) a 202/2007 (VII.31.) Korm. rendelet módosította. A módosított Nat alapján kerül sor a kerettantervek, az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálatára. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000. (XII.11.)sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az

egészségfejlesztés

magában

foglalja

a

korszerű

szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. A legfontosabbfeladatok: felvilágosító munka megelőzés (prevenció) egészségünk védelme, óvása 34

egészségnevelést,

az

egészségfejlesztő


Helyzetkép

Tanulóink az általános műveltséget megalapozó általános iskolai évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 616 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Erőforrások: Személyi Belsőerőforrások: iskolaorvos, védőnő mentálhigiénikus,

Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Viola Alapítvány, Vöröskereszt, VESZ szakorvosai) pedagógiai szakszolgálatok rendvédelmi szervezetek Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok NevelésiTanácsadó a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei. Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való 35


felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó előadások. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben.

Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegség ekelkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

36


Hosszú távú pedagógiai célok a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása rendszerszemléletre nevelés önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok: Célok:  a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása  a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása  a tantestület egészséges életmóddal és drog prevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása  készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában  a tanulónk megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése  a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása.  fejlesszük a beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  felkészítsük tanulóinkat az önálló közlekedésre, balesetek elkerülésének módjaira: támogatjuk a prevenciós programokat, figyelmet fordítunk a megelőző tevékenységekre a káros szenvedélyek, függőségek, szokások és életmódok kialakulásában. (dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás)  megtanítsuk, hogyan kell sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megelőzése 37


érdekében (böjt)  tanulóink megtanulják, hogy az Istentől kapott forrásokat hogyan tudják gyakorlati módon, kreatívan felhasználni, mint Isten teremtett világának hűséges gondviselői. Az iskola feladatai Fejlesztési terület Testmozgás

Tevékenységi formák

Feladatok a sportolás iránti igény

mindennapos testmozgási

felkeltése

lehetőségek

sikerélmény biztosítása a

túrázás

mozgásban

minden testnevelés órán

megfelelő

körülmények

tartásjavító gyakorlatok

biztosítása a testnevelési

helyi szintű gyógytestnevelés

órákon

a testnevelés órák színvonalának

lehetőségek és rendszeres

emelése.

testmozgás

fitnesz torna, aerobik.

biztosítása a

tanórán kívüli sportban Táplálkozás

a fizikai testedzés az egészséges táplálkozás

délutáni sportolási a

lehetőségek az étlapok szakszerű összeállítása

keresztyén életvitel részévé megtanítása

udvaribelgyógyász sportpálya szakemberek dietetikus,

kell,ebédelési hogy váljon étkezési, körülmények

korszerűsítése. tanácsai szülőknek, gyerekeknek,

javítása

tanároknak.

iskolai étkezés figyelemmel

egészséges iskolai büfé kialakítása:

kísérése: étkezési kultúra, Testiegészség

gyümölcs, joghurt, péksütemények

mennyiség és minőség, étlap Állapot felmérés, a diákok az iskolai étkezésben részt vevő egészségügyi állapota, gyermekek számának növelése életmódja

„egészségnap” szervezése (táplálkozás, higiénés szokások kialakítása, testápolás, ételbemutató és kóstoló, folyamatos ellenőrzése, igények testsúlymérés) kialakítása

személyi higiénia, testápolás

praktikus ismeretek nyújtása. Vásárlási

helyes szokásrendszerének

szokások, öltözködési tanácsok

kialakítása

vetélkedő

egészséges öltözködés

gyermeknapi programok

betegségek megelőzése

gyógyszerek

egészséges életmód kialakítása elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátítása

38


Lelkiegészség

egészség, az élettisztelete

ön-és társismereti tréning

országos és helyi statisztikák

pszichológus, NevelésiTanácsadó

megismerése

segítségül hívása

önismeret, egészséges

mentálhigiénés szakemberek meghívása

személyiségfejlődés

„Drogstratégia”

elősegítése

oktatófilmek

káros anyagok, szenvedélyek

vetélkedők

elutasítása. (drog, dohányzás,

előadások szülőknek, gyerekeknek, (kétgenerációs egészségnevelés)

alkohol) veszélyek felismerése

iskolaorvos, védőnők, fogorvos,

stresszmentes körülmények

nőgyógyász előadása, beszélgetések

biztosítása az iskolában

teljes nemdohányzó intézmény

(elegendő szünetek, iskolai hangulat, tantermek) egymás tisztelete (gyerekKörnyezetegészség

gyerek, gyerek-felnőtt, felnőttkörnyezeti ártalmak felnőtt) megismerése szűrővizsgálatok környezetvédelmi akciók személyi higiénia (testápolás, szervezése öltözködés, pihenés, alvás) az egészséges környezet serdülőkori problémák kezelése: megóvása barátság, párkapcsolatok, veszélyhelyzetek felismerése szexualitás önálló közlekedés (ismeretek,

szellőztetés, világítás, asztalok, székek, padok biztosítása (megfelelő méretek) ülésrend munkavédelmi szabályok megismerése ésbetartása balesetvédelmi ismeretek alkalmazása környezetvédelmi szakkör egészségnevelési akciók

gyakorlás)

világnapok megtartása

balesetvédelem (ismeretek) Az elsősegély-nyújtási ismeretekelsajátítása

Egészségnevelési programunk jogiszabályairól

 „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001 –2010.”  „Egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja”  „Nemzeti stratégia a kábítószer – probléma visszaszorítására”  Köznevelési Törvény 39


A WHO megfogalmazása szerint az egészség: „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem kizárólag a betegséghiánya.” Egészségnevelésen mindig a testi, a személyiség és a társas környezethez való viszonyulás komplex egységétértjük. Az iskolának a családdal közös feladata és felelőssége tanítványaink egészséges életmódra nevelése. Azok a magatartási módok és szokások, amelyeket gyermekkorukban sajátítanak el, döntő módon befolyásolják felnőttkori egészség -magatartásukat.

Célok előkészületek A laikus hazánkban elképzelhetetlenül rossz helyzetben van. A felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges. A cél: 1. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, az elsősegélynyújtás gyermekkorban való oktatása a későbbi elfogadható tudásalapja. 2. Ismerjék fel a vészhelyzeteket Minél több tanuló legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig lehetőségeihez mérten megfelelően elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat 3. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit 4. Sajátítsák el a legalapvetőbb segítségnyújtási módokat Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológia -egészségtani, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegély- nyújtási műfogásokkal, az életveszélyes, vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Fontos a megfelelő kapcsolatteremtő képesség. 5. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe 6. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával, kapcsolatos alapfogalmak 7. Készségszinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni 8. Alakuljon ki együttműködés az iskola és a mentőszolgálat között

40


Képességfejlesztés A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Képesség alatt az egy bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültjük. Két nagy részre tagoljuk, a szaktudás alatt a diszciplináris tájékozottságot és rutint értjük, míg a kompetencia alatt a természetes közegben, természetes könnyedséggel elsajátítható és alkalmazható tudást.

A következő kompetenciák fejlesztését tűztük ki: 1. probléma felismerése 2. gyors és szakszerű cselekvés 3. embertársaink iránti érzékenység 4. bajbajutottakkal szembeni együttérzés

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőthívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 41


-

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítéseérdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

biológia -egészségtan

kémia

fizika testnevelés és sport

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

complex újraélesztés mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

égési sérülések

-

forrázás égési sérülések szénmonoxid mérgezés forrázás magasból esés

42


-

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, ANTSZ vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

Feladatunk a képzés során  Növelnünk kell minden gyermekben az önértékelést és a felelősséget saját családja és közössége kifejlesztésében,  Növelni annak felismerését, hogy az egészség az élet legjelentősebb erőssége, tulajdonítson nagy fontosságot az élet optimális minőségének,  Mélyíteni az egészség iránti elkötelezettséget

Célunk A tanulók megszerezzék az életkoruknak megfelelő egészségi alapismereteket, az egészséges életmódhoz szükséges tudnivalókat. Tanulmányaik befejezésének végére motiváltak legyenek az egészséges életvitelre, váljanak képessé a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, tudjanak számukra kedvezően dönteni, ellent tudjanak állni a drog - csábításoknak, érvényesüljön önmegvalósítási igényük. 43


Az egészségnevelés területei 1. A testi lét értelmének védelme: magába foglalja az életvédelmet, balesetvédelmet, munkavédelmet, napirend megszervezést. 2. A mentális lét értékeinek védelme: önismeret kifejlesztése. Túlterhelés megelőzése, egészségre káros szokások megelőzése. 3. A szociális lét értékeinek védelme: empátia, társkapcsolatok harmóniája, önmegvalósítás és mások értékeinek elfogadása.

Egészséges életmódra nevelés feladatai évfolyamonként 1. osztály  Testrészeink. A test felépítésére vonatkozó helyes fogalmak Egészséges – fogyatékos emberek  A test tisztasága, személyihigiéné. A tisztálkodás eszközei  Fogápolás  Környezetünk tisztasága és védelme  Balesetveszélyes helyzetek

2. osztály  Táplálkozási szokások ismeretek  Balesetmegelőzés  Testünk edzése

3. osztály

44


 Egészség és betegség fogalma A betegségek fajtái: akut, krónikus, fertőző  Helyes életmód, egészséges napirend  Sport, mozgás, egészég  Természetvédelem  Elsősegélynyújtás

4. osztály  Barátság, érzelmek, társas kapcsolatok  Egészség - megelőzés -védőoltás  Élvezeti szerek és károsító hatásuk  Baleset-megelőzés

5. osztály

 Ápoltság, divategészség  Testünk higiéniája  Serdülőkor kozmetikája  Egészséges otthon és iskola  Sport - mozgás – kirándulás

6. osztály  Táplálkozás - az élelmiszerek összetevői Energiaszükséglet, helyes táplálkozás Konyhatechnikai eljárások  Tudatos egészségmegőrzés -torna  Lelki változások a serdülőkor küszöbén Konfliktusok és 45


megoldások  Szenvedélybetegségek

7. osztály  Egészség - betegség, orvoshoz fordulás Beteg ember ápolása Gyógyítási szokások Házi gyógymódok, indokolatlan gyógyszerszedés  A család Működése, feladatai, nemi szerepek Szeretteink elvesztése  Drog fogalma, fajtái, a függőség következményei

8. osztály  Önismeret. Ki vagyok? Szüleim, testvéreim, barátaim  Szeretet, őszinteség, barátság  Szerelem  Családalapítás Felkészülés a gyermekvárásra Terhesség megszakítás, fogamzás, szabályozás A témakörök spirálisan épülnek egymásra, bővülnek a tanulónk életkorának megfelelően.

46


A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fellelkiházzá.” (1Péter2,5)

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvetőfeladata. A közösség: az együttműködés legmagasabb rendű formája, nagyfokú öntevékenységet és innovációt feltételez. A közösség általános ismérvei: közös bibliai értékrend közös érdek közös célok és döntések közös erőfeszítések Közösségfejlesztés: értékteremtő közösségek létrehozása és fejlesztésére irányuló tudatos tevékenység. Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. Az SNI, HH és HHH tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben. A közösségi nevelés lényege: a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása, keresztyén értékek erősítése az egyéni fejlődés érdekében. A közösségi nevelésváltozatai:  csoportokban nevelés  társas kapcsolatok alakítása  közösségi érzés fejlesztése 47


 közösségi tevékenységekben való részvétel  Iskolai közösségfejlesztési programunk kialakítása a fent elsorolt ismérvek figyelembevételével történt.  Gyülekezeti életbe való bekapcsolódás

„Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek.” (Péld.1,7) Általánosalapelvek:  Az iskola a szocializációs folyamat egyik legfontosabb színtere. Tanulóink beilleszkedési, normakövetési tapasztalatai meghatározóak lesznek későbbi életükben. Munkájuk, családi életük, baráti tapasztalataik során szembesülniük kell mások eltérő véleményével és döntéseivel. Alkalmanként el kell fogadniuk a rájuk nézve kedvezőtlen közösségi döntéseket is. Ezért a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatoknak az egész iskolai életet át kell hatniuk. Milyen közösségeket akarunk fejleszteni? Mindazon iskolai közösségeket (gyermek és felnőtt közösségeket egyaránt), amelyek tevékenységük, munkájuk során hatással vannak egymásra és a tanulókközösségére.  osztályközösségeket  a Kisdiákok Presbitériumát, mint a diákönkormányzat szervezeti formáját  indirekt módon a családok, mint közösségek fejlesztését (mint aszocializáció elsődleges szintjét)  szülői közösségeket az osztályokon belül

48


A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Fejesztendő közösségek Osztályközösségek

Módszerek, eszközök, eljárások 

szociometrikus felmérés megismeréséhez. a közösségi értékrend

 ha a közösen elfogadott normákat

értékrend figyelembe

betartják és másokkal

vételével, ami a bibliai

is, betartatják

értékeket is magában

 ha a benne lévő

foglalja a meggyőzés

egyének érdeklődnek

módszerének

a többiek iránt

alkalmazása a

 ha jó a kommunikáció

normakövetés

az egyénekközött ha

számonkérésekor

tagjainak biztosítja

a kooperatív, és KIP

azesélyegyenlőséget

tanulásszervezés módszerének alkalmazása az

szellemi, szociális,

a drámapedagógia

vallási, etnikai,

eszközeinekalkalmazása 

egészségügyi

csoportösszetartást,

tekintetben)

csoporttudatot segítő

 ha elutasítja az

tevékenységek

agressziót

alkalmazása: projekt, témahét 

 ha elfogadja a másságot (fizikai,

oktatás során 

érzékenyen visszahat a többiek gondjaira

kialakítása az iskolai



fejlettnek a közösségeket?  ha a közösség

készítése a csoportstruktúra 

Célérték: mikor tekintjük

 ha működik az építő

az önkormányzás, a felelősi

egymásrautaltság, az

rendszer kialakítása és

egyéni felelősség, az

működtetése

egyenlő részvétel a 49




tanórán kívüli értékteremtő tevékenységek szerevezése (klubdélután, osztálykirándulás, kulturális programok, hulladékgyűjtés, hagyományápolás, műsorok)



egyéni elbeszélgetés a tanulókkal



megerősítés (dicséret, jutalmazás)



napkezdő áhítat



a pedagógus példamutató életmód gyakorlásával mintát jelent a gyermek számára

50

közös munka során


Kisdiákok

 a diákpresbiterek feladatuknak

Presbitériuma

megfelelően szervezik a

 ha a diákpresbiterek rendszeres (havi

tanulók tanítási órán kívüli közösségi életét, programjait tanulói érdekképviselet

legalább egy) programot nyújtanak a szabadidő hasznos eltöltéséhez  ha a diákpresbitériumon keresztül a gyerekek önmaguk is tevékenyen részt vesznek saját közösségeik alakításában  ha a diákpresbitérium törvény adta lehetőségei figyelembe vételével képviseli a tanulók

Osztályok



szülői közösségei



érdekeit  erősödik a szülő-

hétvégi programok szervezése

szülő, pedagógus-

szülői megbeszélések

szülő kapcsolat  tudnak együtt dolgoznia gyermekek érdekében  kialakul a feladatmegosztás, egyének szerepvállalása erősödik (bevonás mértékenő) 51



segítik az iskolai project és témahét




A családok közössége

a családi háttér meghatározó



ha sikerül

a gyermek számára nemcsak

példaadással,

a tanulmányi munkában, de

szakmai és lelki

a közösségi szerepek

segítséggel a családok életét is jótékonyan szülő-pedagógus

kialakításában is 

a családi kapcsolatok mintául szolgálnak: kommunikáció, egymás segítése, együttműködés, elfogadás, tolerancia, őszinte



ha erősödik a szülőkimutathatóan gyermek, több család vesz részt az iskolai rendezvényeken, gyülekezeti

véleménynyilvánítás, érdekérvényesítés módjai 

befolyásolni kapcsolat ha

fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt órák, közös programok, amelyekre meghívjuk a szülőket, családokat, pszichológiai és nevelési jellegű előadások, keresztyéni együttlétek, „Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.” (Péld.1,8)

52

alkalmakon


Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai „Minden te útaidban megismered őt, akkor ő igazgatja a te útaidat.” (Péld.3,6)

Tanórán kívüli lehetőségek Rendszeres

Esetenkénti



napközis foglalkozások



háziversenyek



tanulószoba



sportbajnokságok



korrepetálás a napköziben és a



tanulmányi kirándulások

tanulószobán



erdei iskolák



szakkörök



határtalanul pályázat



sportkörök



séták a városban



képességfejlesztő foglalkozások



túrázás

(tantárgyi és egyéb)



kulturális intézmények látogatása



tehetséggondozó program



önismereti kör



rendezvények



könyvtári foglalkozások



fakultatív tantárgyi



felzárkóztató foglalkozások



egyéni korrepetálás



vetélkedők



művészeti jellegű foglalkozások



táncház

(képzőművészet, zene)



iskolai szintű projekt

kirándulások

megvalósítása 

témahét



családi nap

53


A Diákpresbitériumi munka közösségfejlesztési feladatai

„Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett.” (ApCsel.20,28) Az iskolai Diákpresbitérium munkájának színtere A tanulók az érdekeiket a Diákpresbitériumba delegált diákpresbiterek és diákpresbiter-helyettesek képviseletében gyakorolhatják. Tevékenységük kiterjed a tanulói érdekek képviseletére, tanulmányi, kulturális és szabadidős programok szervezésére. Minden tanuló tagja lehet az iskolai Diákpresbitériumnak. A Diák Presbitérium működésifeltételei

Az intézmény térítésmentesen biztosítja a Diákpresbitérium zavartalan működésének feltételeit. Az intézményi költségvetés biztosítja a Diákpresbitérium működéséhez azokat a költségeket, amelyek a költségvetési törvény alapján megilletik. Diákpresbiterek csoportja: gyakorolja a tanulók érdekképviseletét, tájékoztat, panaszirodát működtet, vizsgálatot kezdeményez. Tanulmányi és kulturális csoport: értékeli a tanulók tanórai munkáját, tantárgyakhoz való viszonyulását, versenyeken való részvételét, eredményességét. (tanulmányi füzet, osztálytükör). Iskolai tanulmányi versenyeket szervez. Jutalmazza a legjobb eredményt elérő tanulókat. (Gyermeknap), Ügyeleti csoport: az iskolai gyermek ügyelet ellátását szervezi, értékeli. Környezetvédelmi, egészségnevelési és sport csoport: a környezetet védő tevékenységeket szervez, (hulladékgyűjtés, udvartakarítás, tantermek versenye) ellenőrzi és értékeli azokat. Segíti az iskolai környezeti nevelési program célkitűzéseinek megvalósítását. Segíti az egészségnevelési rendezvények lebonyolítását, felvilágosító munkát végez, versenyeket szervez és értékel. Részt vesz az iskolai egészségnevelési program célkitűzéseinek megvalósításában, sport-tevékenység szervezésében.

A Diákpresbitérium tájékoztatásának formái:

 faliújság  diákpresbiterek megbeszélései  diákfórum 54


A szabadidős tevékenység közösség fejlesztő feladatai: Iskolánkban az igazgatóhelyettes munkaköri leírásában szerepel a szabadidő szervezés koordinálása. Tevékenységének tartalma és legfőbb jellemzői: Az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése. Ünnepélyek, iskolai rendezvények szervezésében nyújt segítséget Programajánlás, ismertetés, szervezés: színházi, bábszínházi és filmszínházi előadások, kiállítások, játszóházi programok, fesztiválok. Tanulmányi kirándulások előkészítése, szervezése, az osztályfőnökök munkájának segítése. Fakultatív jellegű (kis létszámú, speciális érdeklődésnek és igényeknek megfelelő) tanulmányi utak szervezése. Az osztályfőnökök és szaktanárok tájékoztatása kiemelkedő jelentőségű kulturális eseményekről, egyéb megszervezhető szabadidős tevékenységekről, igény szerint belépőjegyek biztosítása. Az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások, rendezvények előkészítése, szervezése. Az egészséges életmóddal és a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek szervezése. Az iskola által szervezett pályaorientációs feladatokban való részvétel. Tájékoztatás a tanulók részére szervezett bibliai és egyéb szaktáborokról. Jelentkezések összegyűtése, továbbítása. Atanulók

számára

kiírt

pályázatok

ismertetése,

elkészítésében, továbbításában. A partneriskolákkal való együttműködés segítése. Környezetvédelmi programok szervezésének segítése. A Szülői Szervezet munkájának segítése. Tantestületi kirándulások előkészítése, szervezése.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai 55

igény

szerint

segítség

pályamunkák


A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulónk életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A tanulók nemzetinevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 56


A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosításátésa differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c)

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a

tanulók

egyéni

fejlettségéhez,

képességeihez

és

az

egyes

tantárgyakból

nyújtott

teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskolában Diákpresbitérium működik, amely részt vesz szabadidős programok, ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, az iskola ügyeleti munkájának ellátásában, ellenőrzésében, a fegyelmi ügyek tárgyalásában. 57


Helyt adunk osztálytalálkozóknak és az egyházak által szervezett hitoktatásnak, szakmai napoknak időt, helyet és oktatástechnikai eszközöket biztosítunk. Valamennyi tantárgyból szervezünk házi tanulmányi versenyeket. A magyar munkaközösség bonyolítja a megyei helyesíró és a nyelvi-illemtani- kommunikációs versenyt, szövegértési versenyt, angol nyelvi versenyt. Rendszeresen helyt adunk a megyei biológia -egészségtan, matematika és angol versenyeknek is. Részt veszünk a város és más iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken. Csapataink rendszeresen indulnak a városi, megyei és országos sportversenyeken. Hetente az Áhitat alkalmával értékeljük az iskola eredményeit, verseny eredményeket, a következő hét eseményeit hirdetjük meg. Itt értékeljük az iskola magatartását is. Ballagáskor adjuk át az ajándék könyveket, azoknak a diákoknak, akik nyolc éven át kitűnő eredményt értek el. Azokat a szülőket is könyvjutalomban részesítjük, akik a szülői munkaközösségben kiemelkedő munkájukkal segítették a tanulóink mindennapi életét.

Rendezvényeink  évnyitó, évzáró  szaktárgyi versenyek  Pünkösd  idegen nyelvi karácsony  Valentin nap  nyári táborok  egészség nap  idegen nyelvi hét  digitalis témahét  pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete  fenntarthatóság-környezettudatosság témahete  farsangi bál  ballagás 58


 hangverseny  Pedagógusnap  ÁllatokVilágnapja  Szalay Sámuel Nap  Madarak és Fák napja  Mikulás  Karácsony  a Föld Napja  tanulmányi kirándulás  Zenei Világnap  Takarékossági Világnap  a Magyar Nyelv hete  Halloween  Anyák napja  Színház látogatás  Nyílt tanítási napok  Gyermeknap  a Magyar Kultúra napja  október 31. a Reformáció ünnepe  Húsvét  Karácsony Állami ünnepek:  október23.  március15. 59


b) Diákpresbitérium.A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diák presbitérium munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák presbitériumi vezetőség irányítja. A diák presbitérium tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba, egész napos iskola. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 - 6. évfolyamon napközi, a 7 - 8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont csoportban gyermekfelügyeletet biztosítunk, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A humanisztikus pedagógiai értékek kialakításának segítése:  Felelősségvállalás – önálló döntés képességének kialakítása.  Tisztelet, megbecsülés – értékek felismerése, keresése a másikban.  Bizalom, az öröm kifejező képességének fejlesztése.  Önmagunk vállalása kapcsolatainkban, önelfogadás képességének erősítése.

A helyes önismeretfejlesztése:  Testi önismeret fejlesztése.  Önkifejezés, önjellemzés, önmegfigyelés fejlesztése.

Kreativitás fejlesztése:  A verbalizáció készségének fejlesztése.  Esztétikai érzékenység- és élményfejlesztés.  Nonverbális készségek fejlesztése.

Társismereti és kapcsolatfejlesztő képesség alakítása:  Kapcsolatteremtő és kapcsolatfejlesztő képességek fejlesztése.  Egymással kapcsolatos érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárások kifejező képességének formálása. 60


Kommunikáció, illem:  Köszönés  Beszélgetés  Telefonálás  Jó megjelenés  A közlekedés illemtana  Illem az iskolában  A szabadidő eltöltésének illemtana (könyvtár-, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, tévénézés, játék, sport, kirándulás)  A vendéglátás illemtana  Kulturált étkezés  A vásárlás illemszabályai  Az ajándékozás illemtana  Az otthoni együttélés szabályai

Egészséges életmód alapjainak elsajátítása:  A biztonság megőrzése  Az egészséges táplálkozás  Mozgás és személyihigiéné  Veszélyes anyagok  Növekedés, változás  Családi élet és kapcsolatok  Egészséges környezet Az önálló tanulásra nevelés

61


A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapítási szempontjai: Helyzetfelmérés  Milyen a csoport és az egyének munka-

Feladatok A jó szokások továbbfejlesztése.

fegyelmének, tanulási szokásainak szintje?  Milyen a tanuláshoz, művelődéshez való viszonyuk? Hol van a csoport és az egyének értékrendjében a tanuláshelye?  Kik szorulnak rá leginkább a tanulási kedv felkeltésére, ébrentartására?  Milyen a tanulás önállóságának szintje,

A nevelő-gyerek kapcsolat, az értékrendben a tanulás helyének kedvező alakítása. Egyénre szóló konkrét tervek a tanulás motiváltságának fejlesztésére. A tanulás önállóságának fejlesztése.

kik az önálló tanulásra képes gyerekek?  Kik nem érik el a képességeiknek

A tanulási technika fejlesztése, akik nem érik el a

megfelelő eredményt? Oka? Tanulási

képességeiknek megfelelő eredményt, vagy kellő

módszerek ismerete a gyerekek körében

módszerrel jobb eredményre képesek.

milyen mértékű? A fejlesztés iránya?  Kik szorulnak egyéni korrekcióra?  Az írás-, olvasáskészség, a

Fejlesztő

gyakorlatok

kiválasztása,

rendszeres foglalkozás előzetes tervalapján.

szövegértés, a beszédkészség fejletlensége.  Az emlékezet, a gondolkodó- és figyelemösszpontosító képesség fejlet-lensége.  A figyelem terjedelmének és tartósságának szűk volta.  Megelőző ismeretek hiánya miatt.  Kik szorulnak egyéni segítségre, mely tantárgyakból?  Melyek a tanulók önművelődés iránti igényei, készségei, szokásai? Kiknél

Az egyes tantárgyakból elmaradók felzárkóztatása. Az önművelődés igényének, szokásának készségének kifejlesztése, továbbfejlesztése 62


szükséges ezekfejlesztése?

a tantervi témákhoz kapcsolható vagy azokat megelőző, az életkornak megfelelő tevékenységeken keresztül.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnök feladatai -

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diákpresbitériumi munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulónk szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. 63


-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulónk fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket. (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi

-

munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli

-

figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban

-

havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján járel. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre

-

felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és

-

továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. - Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). -

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. 64


-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munkatervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

-

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákpresbitérium vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

65


Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések azosztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebbőlleány

-

Állami nevelt (gondozott)

-

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

-

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

-

Sajátos nevelési igényű tanuló

-

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

-

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

-

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

-

Más településről bejáró tanuló

-

Nem Magyar állampolgár

-

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén azosztályról -

Tanulókszáma

-

Osztályozott tanulók száma és aránya

-

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-

Az osztály tanulmányi átlaga

-

Kitűnő tanulók száma és aránya

-

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya 66


-

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-

A bukások száma tantárgyanként

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Azoknak a tanulóknak a száma és aránya, akik egy középiskolába nyertek felvételt.

Tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulónk eredményei).

-

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. 67


-

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

-

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

-

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülőtémák

-

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevételével.

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

-

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az 68


iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele. -

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az félév és év végén

-

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március15-én.

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

-

Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag:Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben 69


lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

7. évfolyam Tananyag:Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. 70


Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás,

beosztás,

munkakör,

képesítés,

képzettség.

Érdeklődés,

érzelem,

motiváció

a

pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag:

Közlekedés

A

KRESZ

szabályai.

Az

elsősegélynyújtás

szabályai.

Veszélyhelyzetekkialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag:Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és 71


hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség.

Számolási

képesség,

fizikai

teherbírás,

kézügyesség,

ötletgazdagság

és

kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő

pályaajánlatok.

Pályaalkalmasság,

továbbtanulási

lehetőségek.

A

pályaválasztás

dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a 72


motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidőszervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően -

A tanulást is tanulnikell

-

Tanulást segítő tevékenységek

-

Egészséges életrend

-

A helyes napirend kialakítása

-

A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

-

Ünnep a családban

-

Az ünnepek szerepe az emberek életében

-

Ismerem-e önmagam?

-

A megismerés forrásai

-

Baráti kapcsolatok

-

Részvétel a házimunkában

-

A nyári szünidő tervezése

-

A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

-

Fiúk és lányok barátsága

-

A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

-

Igazmondás, hazugság

-

A serdülők biológia -egészségtani és higiéniai problémái 73


-

Fejlesztő játékok tanulása

-

Tudni illik, hogy mi illik

-

Illemtan a gyakorlatban

-

Lakásunk kultúrája

-

Pályaválasztásra készülünk

-

Önállóság a tanulásban

-

Konfliktusok az osztályban

-

Igaz barátok az osztályban

-

A kulturált magatartás szabályai

-

Viselkedés ünnepi alkalmakkor

-

Bírálat, önbírálat

-

A család funkciói

-

Konfliktus a családban

-

Fizikai és szellemi munka

-

A pénz szerepe életünkben

-

Ápolt, divatos megjelenés

-

Hogyan rendezném be otthonomat?

-

A vendéglátás illemtana

-

A határainkon túl élő magyarság

-

Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

-

Az étkezési kultúra

-

Az iskolaválasztás gondja

-

A család pályaválasztási elképzelései

-

Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

-

Törekvés a harmonikus életre 74


-

Jövőnkre készülünk

-

Harcban önmagunkkal

-

Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

-

Ügyintézés a mindennapokban

-

Barátság, szerelem, szexualitás

-

Házasság és család, a felbomló család

-

Hétköznapok és ünnepek a családban

-

Korunk jellemző betegségei

-

A fiatalkori bűnözés

-

A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

-

Különféle tanulási módszerek

-

A jó időbeosztás, a helyes napirend

-

Közösségfejlesztő játékok

-

A kulturált viselkedés alapjai, illem

-

Ismerős, haver, barát

-

Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

-

Árulkodás, becsület,"betyárbecsület"

-

Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

-

Közlekedési szabályok, utazási illemtan

-

Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése

-

Megjelenés, öltözködés

-

A sport szerepe az egészséges fejlődésben

-

Helyem a családban, szüleink tisztelete

-

Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

-

Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészség károsító hatása) 75


-

Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

-

A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása

-

Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

-

Iskolai hagyományok megismerés

-

Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a nőiszerepek.

-

Szerelem és házasság

-

Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

-

Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

-

Családi hagyományok, ünnepek

-

A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

-

Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen

-

A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

-

Megélhetés, gazdálkodás, jólét

-

Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

-

Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink

-

Helyünk Európában

-

Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

-

Az információszerzés lehetőségei

-

Családi munkamegosztás, segítés otthon

-

A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

-

Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, néptánc, képzőművészet stb.)

-

Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

-

Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

76


A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyirendje A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,  a tehetséggondozó foglalkozások;  az iskolai sportkör;  a szakkörök;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése.

A fejlődésnek két tényezője van, az öröklött- és a szerzett tulajdonságok. A veleszületett tulajdonságokat adottságoknak nevezzük. Ezek lehetővé teszik, hogy rájuk épülve kifejlődjön a személyiség és alkotórészei az egyes tevékenységek és képességek. Önmagukban azonban nem biztosítják a fejlődés potenciális lehetőségeit. Az adottságok lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek. Azok a sajátosságokat, amelyek előfeltételi valamilyen tevékenység sikeres végrehajtásának, képességnek nevezzük. A képesség a megfelelő tevékenység megszerzésének képessége általánosan öröklött. A tanulók adottságainak, képességeinek tehetség felismerése és azonosítása fontos feladatunk, az intellektuális képességek magasabb szintre jutásához, melyek segítségével az alapképességeket fejleszthetjük (ki). Ezek a kommunikációs képességek (beszéd, olvasás, írás) a kognitív (megismerő) képességek: az információk felfogadása (érkezés, észlelés), az információk megtartása (emlékezet, tanulás), az információk feldolgozása (gondolkodás, képességek), mozgásképességek. A tehetség korai felismerése után gondoskodni kell arról, hogy a tehetség valóban azzá fejlődjön. 77


Iskolánk tanulóinak egy része hátrányos helyzetű, amely nagyban befolyásolja a személyiségük és képességeik fejlődését. Mindkettő kialakulásában fontos szerepet játszik az otthoni (szociális) környezetük milyensége. Mivel számos hátrányos helyzetű gyerek jár iskolánkba, ezért törekednünk kell ezek ellensúlyozására. A felső tagozat tanulóinak manuális készségét fejleszti a rajz szakkör, BOZSIK futball, DVTK női utánpótlás futball, szivacskézilabda edzések és a technika órák. Ezeken önállóan, kreatívan, a saját munkájuk eredményét látva fejlődnek. A hetedik és nyolcadik osztályosok továbbtanulását segítik elő a képességfejlesztő órák, melynek célja, hogy minél sikeresebb legyen a felvételijük. Kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozás Tehetségesnek az olyan gyerekeket nevezzük, akinek egy vagy több kognitív képessége messze felülmúlja társaiét. Négy fő területet különböztetünk meg: -

Tudományos tehetség (akik természet- illetve társadalomtudományi tantárgyból rendelkeznek

kiemelkedő képességgel). -

Vezetői tehetség (társaik feladatorientált irányításában kiemelkedő képességet mutató tanulók).

-

Pszicho-motoros tehetség (sport, illetve a mozgásművészet – tánc terén kiemelkedő képességgel

rendelkező tanulók). -

Művészeti tehetség (a képző- és a zeneművészetek terén kiemelkedő képességgel rendelkező

tanulók). A tehetséges tanulók időben történő azonosítása és a kiemelkedő képességek gondozása fontos feladat. A kiemelkedő képességű tanulók felismerése a pedagógus feladata, de segítik a felismerést különböző tesztek, személyiségvizsgálatok. Iskolánkban elsősorban pszicho-motoros illetve művészeti tehetséggel rendelkező tanulókkal találkozhatunk. Mindkettő a rajz, testnevelés és ének órákon felismerhető és fejleszthető. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakításához a pedagógus részéről szükséges a hitelesség, az értékelés, elfogadás, bizalom és az empatikus megértés. A pedagógus által alkalmazott stratégiáknak elő kell segíteniük a tudás, az érzelem és a célok sajátos szerveződésének kibontakozását. Fel kell ébreszteniük a tanulók kíváncsiságát, és lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy kíváncsiságukat a saját erőfeszítésük segítségével elégítsék ki. Olyan stratégiákra van szükség, melyek a problémák elemzése és 78


megoldása mellett folyamatosan igénylik a tanulóktól az általánosítást, a szintetizálást, az értékelést, az értékek vizsgálatát, motiválják őket arra, hogy érzékenyen, kritikusan és egyben tárgyilagosan gondolkozzanak. Ha a tanulók a tanulási helyzetek során saját képességeiknek, pillanatnyi lehetőségüknek megfelelő tevékenységet végeznek, azokat sikeresen megoldják, tanulási kedvük állandósul. A tanulás így nem feladatként, hanem örömforrásként jelenik meg. A tehetséges tanulók felismerésének módszerei 1. osztályban:  előzetes vélemény kérése az óvónőktől,  megfigyelés tanórán és tanórán kívül,  beszélgetés a szülőkkel,  felmérések eredményeinek vezetése.

 2-8. osztályban  beszélgetés az osztályban tanító nevelőkkel, szülőkkel,  megfigyelés: tanórai, közösségi tevékenység,  felmérések, speciális képességeket mérő tesztek,  versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken szerepeltetés, A tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeik révén nagy teljesítmény elérésére képesek az alábbi területek valamelyikén: általános intellektuális képesség, specifikus iskolai alkalmasság, kreatív vagy produktív gondolkodás, vezetői képesség, zene és képzőművészetek, pszichomotoros képesség. A kibontakoztatás lehetőségei  Tanórán  Iskolán kívül:  Könyvtár, múzeum, kiállítások látogatása  Városi, megyei, országos versenyeken való részvétel  pályázatok készítése  Miskolci Sportiskola és egyéb sportegyesületek. 79


A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdőksegítése

 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a napköziotthon;  a tanulószoba;  az egyéni foglalkozások;  a felzárkóztató foglalkozások;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás irányítása, segítése;

A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejletlensége okozza, hanem személyiségi problémák. Az iskolás gyermekek jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény – és magatartási zavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik, és intelligenciája a normál zónába esik. Általában tanulási alkalmatlanságról van szó, ami teljesítmény gyengeséget eredményez. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek. Egyetlen közös jellemzője ezeknek a gyerekeknek, hogy a normál osztály-termi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képesek tanulni, lemaradnak az elsajátításban. Mivel nem tudnak eleget tenni az átlagos iskolai követelményeknek az eredetileg „csak” teljesítmény problémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. A tanulási zavarok pontos felismerése igen nehéz. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran a tanulási zavar tüneteit mutatják, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. Természetesen a tanulási zavar együtt járhat az alacsony színvonalú család szociokulturális hátterével. A tanulási zavarok kiküszöbölésére, a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyermekek szakszerű oktatására van megoldás. A legfontosabb azonban az időben történő felismerése, és a gyermekeknek leginkább megfelelő segítő intézménybe valób ejuttatás.

80


Fontos szempontok, amiket alkalmaznunk kell: -

a tolerancia gyakorlása

-

megfelelő légkörteremtés

-

megkeresni, hangsúlyozni kell a tanuló pozitív tulajdonságait, sőt esetenként dicséretekkel fejleszteni is lehet.

-

fontos, hogy ne kerüljön a csúfolódás középpontjába

-

empátia.

Ha időben felismerjük a kudarcok okait, tanulságait hasznosítjuk az önnevelésben, akkor kialakult a tanulók egészséges önbizalma, ambíciója, céltudatossága stb. A tanulási zavarok kiküszöbölése: A minél fiatalabb életkorban alkalmazott szűrés tűnik kívánatosnak. Ezt a célt szolgálják az óvodai és kisiskoláskori szűrővizsgálatok. Az esetek jelentős részében az iskola, ill. pedagógus végzi. Melyek nem szolgálják a tanulási problémák megoldását?  a gyakorlás mennyiségi növelése  az ismeretnyújtás többszöri megismétlése ugyanolyan feltételek között  az időfaktor hangsúlyozása a feladatmegoldás során a gyorsabb tempo érdekében  a szülő felkérése, hogy foglalkozzon többet gyermekével  a magatartásprobléma előterébe állítása, figyelmeztető ill. büntető intézkedésekkel való manipulálás a figyelemkoncentráció fokozódásának reményében. Tanulási szokások kialakítása: Könnyebb egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. A gyerekek hajlamosak célszerűtlen és időpocsékoló munkamódok felvételére. A jó tanulási módszer a tanulást könnyebbé, élvezetesebbé és hatékonyabbá teszi. A rossz tanulási módszer hatástalan, a feladatot kellemetlenné és 81


nehezen elviselhetővé teszi. Az összefüggések keresése könnyebben marad az emlékezetben, mint a részletek, és ez a részletek felidézését is megkönnyíti. A gondos és részletes jegyzetelés ugyancsak segít elkészülni a rossz tanulási szokásokkal járó erőfeszítést. A jegyzetelésre fordított energia szintén többszörösen megtérül. A tanulásokat már az első osztálytól kezdve arra kell rászoktatnunk, hogy rendszeres önálló munkát végezzenek. A tanuló az ismereteit tartósan megőrizze, s alkalmazni tudja azokat, akkor nagyon fontos az ismétlés és a gyakorlás mindkettő a jártasságok és készségek megerősítésének fő eszköze. Az önálló munkában fontos szerepet kap az önellenőrzés. Az önellenőrzés a saját erejük megmutatása, a siker öröme újabb motívummá válhat a gyakorlás folytatására. Általában a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakban a legnagyobb a lemaradás. Ezekből a pedagógus felzárkóztató programot szervez és készít.  magyar nyelv és irodalomtantárgyban  matematika tantárgyban A hátrányok csökkentésére az iskola profiljának megfelelően a szabad órakeret felhasználása szükséges. Az egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítésére szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások megszervezése szükséges. A tanítási –tanulási folyamat hatékonysága szempontjából lényeges feladat a tanulók életének, munkájának megszervezése. Általában minden tevékenységnél szükséges a munkafolyamat megszervezése. Mivel a tanítás és tanulás is munka, ezért e folyamat helyes irányítása szempontjából a pedagógus egyik fő feladata a saját maga és a tanulók tevékenységének megszervezése is, ezt a tervszerűség elve megköveteli.

A folyamatleírása

Tevékenység

Módszer - képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABCteszt - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás megfigyelés mérése 82


1. A tanulási

Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

kudarcnak kitett tanulónk felismerése

Beszélgetés (gyerekkel, szülővel) A tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon – iskola napló vezetésévelstb.) Egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési tervalapján)

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

Differenciált tanóravezetés, KIP módszer Korrepetálás Napközi, tanulószoba Előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése) Mentesítés, bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól

(az iskolán belül)

Kis létszámú osztályok Tanulásmódszertan, tanulás-tanítása Tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció

3. A tanulási

A tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő

kudarcnak kitett

irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozóstb.)

tanulók fejlesztése (az iskolánkívül)

4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

Tesztekújrafelvétele Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) Felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata Megfigyelés Tanulmányi eredmények elemzése (dokumentumelemzés) Beszélgetés (gyerekkel, szülővel).

Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló mentesítéseinek lehetőségei:

1. Tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészektől, az értékelés és minősítés alól. Az igazgató a szakértők és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesítheti a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az iskola a tanuló részére egyéni fejlesztési tervet készít, és egyéni foglalkozást szervez részére, így 83


segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha a tanuló mentességet kap az osztályozás alól, munkáját szövegesen értékeli a pedagógus.

2. Tanuló felmentése az iskolai kötelező tanóra foglalkozásokon való részvétel alól. Az igazgató a tanuló kérelmére felmentheti őt részben vagy egészben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha egyéni adottságai, sajátos helyzete indokolttá teszi.

3. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, a tanévet a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Számára egyéni továbbhaladást engedélyez.

4. Magántanuló. Szakértői vélemény alapján, és a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a tanulót valamennyi kötelező tanórai részvétel alól fel kell menteni. Orvosi javaslat alapján is felmenthető a tanuló, illetve a szülő kérése alapján. A felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

Eljárásrend: Szülő, vagy szakértői bizottság, orvosi javaslat és szülő írásos kérelme, véleménye alapján az igazgató dönt, és írásban elkészíti a felmentést, kijelöli azt a személyt, aki a tanulóról gondoskodik.

Tevékenységi formák, eljárások, módszerek, eszközök:  szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,  konzultációk, esetmegbeszélések az érintett szakemberek részvételével,  vizsgálat kérése a nevelési tanácsadótól, országos vagy megyei képességvizsgáló bizottságtól,  a tanuló számára az egyéni képességhez igazodó tanulásszervezés,  felzárkóztatás, egyéni terápia,  tanórán kívüli foglalkozás a probléma jellegétől függően (pl. kézművesség, önismereti csoport),  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának fejlesztése,  családlátogatások, 84


 igazgatói mentesítés  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Elvárt eredmények: 

a problémás helyzet mielőbbi felismerése



az önismeret, konfliktuskezelés és feszültségoldás technikáinak ismerete és a megfelelő eljárások gyakoroltatása



a jogszabályi háttér ismerete, alkalmazása



a tanuló egyéni adottságaihoz, képességeihez optimálisan igazodó megoldások alkalmazása

A végrehajtásért felelősszemélyek: 

igazgató



igazgatóhelyettes



osztályfőnök



gyermeket tanító pedagógusok



gyermekvédelmi felelős

Sajátos nevelési igényű tanulónk oktatása Iskolánk alapító okirata szerint ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását beszédfogyatékosság tekintetében. Az integrált oktatásban részt vevő tanulók részképesség fejlesztésének kiemelt területei: 

Kognitív képességek fejlesztése



Kommunikációs képesség fejlesztése



Gondolkodási képesség fejlesztése



Tanulási képességek fejlesztése

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését segítő program Iskolánk a többségi tanulókkal együtt, integrálva-osztálykeretben egyénileg-kiscsoportos formában fejlesztőpedagógus által szervezett órákon végzi a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. Az iskolai 85


feladatokon túl a szervezeti és szakmai önállósággal rendelkező egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység segíti a munkát. A tagozat és az integrált nevelés célkitűzései között első helyen szerepel az SNI tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és a képességeiknek megfelelően. A tanulók különleges gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik intézésével is segítjük a családokat. A törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai és tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Az egyénesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon, a kiscsoportokban, az egyéni fejlesztő és a rehabilitációs órákon valósul meg. A speciális nevelési szükségletű tanulóink esetében az átlagos nevelés nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nehezítő tényezőket

és

az

életkori

sajátosságokat.

Az

optimális

bánásmód,

a

szükséges

nevelési

többletszolgáltatások, a sajátos elvek, célok és tartalmak, a szervezeti keretek a különleges gondozást igénylő tanulók eredményes fejlesztését, nevelhetőségét szolgálják. A speciális nevelési szükségletű tanulóink esetében tervező munkánk fontos része a családok szociológiai szempontú vizsgálata. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésével, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél – elsősorban a magatartás- és viselkedészavarokkal kapcsolatban a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél.

Cél: -

minden sajátos nevelési igényű tanuló zökkenőmentesen illeszkedjen be az osztály közösségbe, az iskolai életbe;

-

a szakértői vélemény alapján szükséges ellátás megfelelő biztosítása;

-

az egyénhez igazodó tanórai keret alkalmazása;

-

az eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, különböző stratégiák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása;

-

képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában;

-

differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességfejlesztéssorán; 86


-

a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon;

-

terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulónk fejlesztésében;

-

az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése;

-

a tanulók felkészítése a továbbtanulásra;

-

az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása;

-

a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással;

-

az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel;

-

reális önismeret és énkép kialakítása.

Feladat: - a DIFER mérések folytatása, mely az egyéni képességfejlesztés alapja; - az osztályban dolgozó pedagógusok ennek alapján készítik az egyéni fejlesztési tervet, - a tanulói teljesítmények megfigyelése és célirányos áttekintése; - a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás; - olyan tanulóbarát környezet kialakítása, ahol mindenki jól érzi magát;

A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belülikeretek: o Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: - differenciált tanulásirányítás megvalósítása és differenciált házi feladatok kijelölése; - sérülés-specifikus fejlesztés, egyéni haladás; - személyre szabott tanítás-tanulásszervezés; - rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva; - gyakorlatban használható tananyag tanítása; - igény szerint kompenzáló eszközökhasználata; - egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása.

o Pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs célú foglalkozások: 87


A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: - a törvény által biztosított heti óraszámban, - egyéni fejlesztési terv alapján, - egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában végezzük.

A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, pszichológus, gyógy-testnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. o Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: - kiscsoportos, csoportos szervezeti formában – rendszeresen - működő foglalkozások tanítók és szaktanárok irányításával; - alkalomszerű, egyéni foglalkozások: az esetleges hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlására; - a hiányok pótlása, valamint „újratanítás” kiscsoportos formában is a követelményrendszer eredménytelen elsajátítása miatt; - az alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés); - önálló tanulás fejlesztése. o Napközi, tanulószoba: - páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása; - a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása; - sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása; - képességfejlesztő játékok szervezése; - a házi feladatok differenciált megoldása (tartalom, időstb.); - személyre szabott eszközhasználat.

o Szabadidős tevékenységek - a művészeti iskola tanszakainak igénybevétele; - napi képességfejlesztő tevékenységek rendszeresítése 1-4. osztályban: mesehallgatás, ritmikus tevékenységek, szituációs játékok alkalmazása a napi, heti aktualitásnak 88


megfelelően, beszélgető-kör tartása; - az iskolai szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése; - személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése; - a szülő és a gyermek igénye szerinti szakkörökön, tehetséggondozó programokon való részvétel.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus  segíti a pedagógiai diagnosis értelmezését;  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát,  tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;  együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi aanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek sorántámaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra;  segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében;  segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

Iskolánkban ellátott sajátos nevelési igényű tanulónk csoportjai A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő 89


fejlődése,

a

kialakult

képességzavarok

halmozott

előfordulása

miatt

egyéni

sajátosságaik

figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulásizavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy  a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,  az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre,  támasznyújtásra,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket,  érthető és követhető szabályokat, valamint  a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a  dícséretet.

A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői 90


véleményére

épülő

egyéni

fejlesztési

terv

alapján,

egyéni

sajátosságaik,

szükségleteik

figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta,

pszichológus

és

egyéb

szakemberek

(pl.

szomatopedagógus,

gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.

makrotervezés)

tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen lehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségükgondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatátis. A többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok  a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,  a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,  a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,  a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,  a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén 91


A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés

zavarának

megállapítása

sokrétű,

differenciáldiagnosztikai

irányultságú

állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői  a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége  hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége  értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége  gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása  rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál 

írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre

 vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai  a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, 92


 a rövid távú emlékezet,  az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,  a testséma biztonságának kialakítása,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló- szintetizáló módszerrel,  az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,  speciális olvasástanítási program alkalmazása,  az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése

Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői:  a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara,  beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén),  helyesírási hibák halmozódása,  a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata  a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,  a rövidtávú emlékezet fejlesztése, 93


 a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,  a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői  csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,  szaggatott betűalakítás és betűkötések,  rossz csukló-, kéz-, ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,  egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia,  lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé,  továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).

A fejlesztés célja A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai  a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,  a testséma biztonságának kialakítása,  a vizuo-motoros koordináció fejlesztése,  az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló íráskivitelezés),  a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok 94


sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői:  a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,  a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,  a

mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara,

 a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,  helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei,  szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,  számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,  mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége,  számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,

A fejlesztés célja A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együttjárhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbáliskifejezésében.

A fejlesztés feladatai  a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,  Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, 

a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,

 a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, 95


 a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása  a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlássorán az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,  a diszkalkulia redukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,  az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

Hiperaktivitás ésfigyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelemzavarral küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői  szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,  komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni,  az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók,  motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.),  megkezdett tevékenység befejezetlensége,  ingersorozatok hibás kivitelezése.  tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban),  én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai  team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, 96


 speciális figyelem-tréning,  a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,  fokozott egyéni bánásmód, motiválás, sikerélmény biztosítása.  az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,  feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint ametakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja –

a

közösségi

szabályokhoz

alkalmazkodó,

szervezett

viselkedés

kialakítása,

a

szélsőséges

megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek:  kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, 

pszichoterápia,



a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,



a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása,

 önértékelési képesség fejlesztése,  sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,  együttműködés a családdal és más szakemberekkel,  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Az iskolai fejlesztés pedagógiaiszakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az 97


első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós – kompenzáló terápiás módszerek alkalmazásával. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak.

A súlyos

beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerintcsoportosíthatók: a. nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – maradványtüneteként beszédgyengeség), b. orrhangzós beszéd, c. folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás), d. diszfónia, e. logofóbia (mutizmus különböző típusai), f. centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia, diszartria), g. verbális tanulási zavar együtt járása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó problémákkal 98


vagy ezek halmozott előfordulása. A terápia komplex szemléletű. logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:  A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédfogyatékosság jellegétől függ.  A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.  A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől az egyénre szabott terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.  A módszerek megválasztásakor az életkor, a kognitív készségek, a szocioadaptív viselkedés és a szociokulturális környezet sajátosságainak figyelembevétele szükséges.  A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotorikus benyomások egymást erősítve fejlődnek.  Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatásban állnak, komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható.  A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.  A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztőmunka napi rendszerességgel.  A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.  A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési 99


eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával –indokolt.

Az együttnevelés  A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatása során inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel rendelkezünk  Az inkluzív iskola pedagógusai ismerik a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítják, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik.  A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik.

A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával – melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A nagyothalló tanulónál (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 30–45 dB közötti; közepes nagyothallás: esetén a a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 46–65 dB közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 66–90 dB közötti) A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallássérült (nagyothalló) tanulók fejlesztésének alapelvei 100


A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai fejlesztésre és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a jól beállított hallókészülékek és hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes gyógypedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológia -egészségtani és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.

Tanulási

helyzetekben

megfigyelhető jellemzőik: 101

a téri

tájékozódás,

a finommotorika, a


figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

A nevelésükhöz szükséges feltételek:  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása,  speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulónk fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködik a pedagógussal.

Iskolán kívüli keretek - Amennyiben szükséges a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, gyermekorvos, pályaválasztási tanácsadó); - Egészségügyi

rehabilitáció: gyermek-neurológiai-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti szakrendelés-

érszervi gyógyítás, gyógy-testnevelés, gyógy-úszás; - Folyamatos kapcsolattartás a szakemberekkel (gyermekorvossal, védőnővel, az egységes pedagógiai szakszolgálat intézményegységében dolgozókkal), a szülővel.

Egyéb keretek 102


- a többségi pedagógusok ismereteinek bővítése továbbképzésekkel; - civil szervezetekkel való együttműködés - a közvetlen környezet szemléletváltása, megnyerése (tanulótársak, családok, más szülők); - tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása; - minden lehetséges eszközzel, játékkal, felszerelt, ízléses fejlesztő termek berendezése. A fejlesztés hatékonysága, értékelése - kontrollvizsgálatok (szakértői és rehabilitációs bizottság, nevelési tanácsadó); - dokumentumelemzés, a tanuló teljesítményeinek célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.); - folyamatos megfigyelés, visszajelzés; - beszélgetés a gyerekekkel, szülőkkel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, az eredmények felhasználása a további feladatok megjelölésére.

Ellenőrzésiformák: - folyamatos megfigyelés, - feljegyzések készítése, - beszélgetések, - cselekedet-, viselkedéselemzés, - tesztek, - felmérések, nyomonkövetések.

Ellenőrzésben résztvevők: - a munkaközösség-vezetők irányításával a tantestület felkért tagjai, - pedagógiai szakszolgálat munkatársai -

az iskola vezetői. Ellenőrzés ideje: 103


- Ciklusonként - bizonyos területekre orientálva (szokások, szabályok, erőfeszítések, munkában való részvétel). - Évenként - a magatartás, a viselkedés változásai, a képességek fejlődése, a szociális képességek alakulása. - Három-, ötévenként – az értékelfogadás és azonosulás, az ön- és környezetismeret, a másság-tolerancia, az önálló tanulás, a hon- és népismeret, sikeres tanulás, a társadalmi beilleszkedés.

A programunk akkor sikeres, ha: - minden sajátos nevelési igényű gyermek rendszeresen jár iskolába; - a tanulók megtalálják helyüket szűkebb és tágabb környezetükben; - szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik; - a tanulók rendszeresen részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon; - a legkisebb eredménynek is örülnek, és kialakul igényük a további fejlődésre; - önmagukhoz képest érzékelhető a fejlődésük a tanulmányi eredményeikben; - továbbhaladáskor alkalmazni tudják iskolában szerzett tudásukat. - kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák megtanulása; - reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben; - önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése; - más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Iskolánk megszervezi a BTMN - es tanulók számára, a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére differenciált fejlesztést biztosító egy –kis csoportos foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart a nevelési tanácsadó állapítja meg. Szakvéleményében megjelöli a fejlesztendő területeket.

104


A fejlesztés célja A BTMN zavart mutató tanulók fejlesztésének célja, hogy a tanulók képessé váljanak az általános iskolai követelmények elsajátítására a nevelés-oktatás terén. A fejlesztés kiterjed a tanuló egész személyiségére. Figyelembe veszi a tanuló egyéni jellemzőit, készségeit, képességeit. A zavart a különböző részképességek elmaradása, fejletlensége okozza. A fejlesztés az alapképességek mentén történik, lehetővé téve az olvasás, írás, számolás készségszintű elsajátítását. A fejlesztő tevékenység területei Testséma fejlesztés, téri-, időbeli tájékozódás fejlesztése  térészlelés  oldaliság (bal-jobb)  irányok  tájékozódás saját testen, térben, síkban  relációs szókincs Mozgásfejlesztés Nagymozgások: természetes mozgások (járás, futás, ugrás, mászás, kúszás) Finommozgások: szem-kéz koordináció, szemmozgások (fixálás-követés), kézujjak mozgásának összehangolása Percepció fejlesztése – vizuális – auditív – taktilis Emlékezet fejlesztése – rövid-, közép-, hosszú távú – szeriális emlékezet – vizuális, auditív Figyelem fejlesztése – terjedelme – koncentráció Gondolkodás fejlesztése – ok-okozati összefüggések felismerése – problémamegoldó gondolkodás Beszédfejlesztés – beszédszervek mozgásának tudatosítása – szókincsbővítés-, és aktivizálás Énkép, önismeret fejlesztése, önbizalom növelése Alapelvek a fejlesztő munkában – A tanuló egyéni fejlettségéhez, sajátosságaihoz való alkalmazkodás – Fokozatosság – Szemléletesség, cselekedtetés – Változatos tevékenységformák – Elfogadó légkör – Játékba ágyazott fejlesztés – Komplexitás – Rendszeresség – Differenciálás

Általános feladatok A tanév első hónapja a megfigyelések, vizsgálatok, csoportalakítások, órarend kialakításának ideje. Ez 105


mindig team-munkában történik. A team tagjai a fejlesztő pedagógus, a logopédus, a gyógypedagógus, pszichológus kibővítve a pedagógusokkal. A munkamegosztást a szakmai kompetenciák határozzák meg. A nevelési tanácsadó szakvéleményét közösen beszéljük meg. A fejlesztéshez ez adja az alapot. Ezt egészíti ki az iskolában történő megfigyelés, vizsgálati eredmény. Foglalkozásokon képességfejlesztés történik, amely mindig adott ismeretekkel történik. Ez nem jelenti az adott osztályfoknak megfelelő tananyagot, hanem a meglevő ismeretekről való továbblépést. Kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval.

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését segítő iskolai tevékenységi formák: 

Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra;

 Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve;  Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: sportverseny, vetélkedők, diáknap, „jeles napok”;  A tanulók sikerélményhez juttatása;  A másság elfogadása, és elfogadtatása, a problémákkal való bánásmód megtanulása;  A tanulási sikertelenség, osztályismétlés miatt többször közösséget váltó tanulókra külön odafigyelés. Egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása.  Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus következmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában.  A tanulókban levő feszültség oldása speciális módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk. A szociális hátrányok kezelése A közoktatási törvény értelmében hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre valójogosultságát a jegyző 106


megállapította. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A fentieken túlmenően halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Napjainkban folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek és tanulónk aránya. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek, diák értelmi képessége nem tér el az átlagtól, csak a környezeti tényezők gátolják eredményességében. Szociális hátrányokat előidéző tényezők Családi mikrokörnyezet _ családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok _ sokszor az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva _ a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség _ alacsony az egy főre jutó jövedelem _munkanélküliség _ a társadalmi mobilitás hiánya _ kulturális helyzet (szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) _ a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) _ a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású _ a család erkölcsi magatartása _ tartós betegség a családban, 107


Családi házon kívüli környezet _ utca, lakókörzet negatív hatása _ helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermekcsoportok, baráti kör Iskolai környezet _ a tanulók értékelésének módszerei _ a tanulók nem megfelelő helyzete a különbözőközösségekben Csonka családban felnövő gyermekek _ elvált szülők, árva, félárva gyermekek Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja. A hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, vagy az esetleges felszámolására. A problémák feltárást folyamatosan kell végezni, de két időpont kiemelten fontos: a tankönyvrendelések időpontja (április-május) és a szeptemberi beiskolázások ideje. A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy tankönyvtámogatást biztosíthassunk számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli önkormányzati támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstől kiemelt figyelmet kell fordítani, a gyermekek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítani a lemaradásaik felszámolásában, az esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel a továbbtanulásra.

Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben

_ a gyerekek, diákok fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesül _ integrált pedagógiai rendszer alkalmazása _tanulást segítő módszerek alkalmazása: kooperatív technikák, drámapedagógia, projektmódszer, moduláris oktatási rendszer _ egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése _ kis létszámú fejlesztő csoportok működtetése _ felzárkóztató foglalkozások biztosítása _ gyógytestnevelés biztosítása 108


_ az általános iskola alsó tagozatán az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése _ igény szerint 5. évfolyamtól napközis foglalkozások szervezése – a szülők és diákok válása annak érdekében, hogy felső tagozaton is részt vegyen a tanuló a napközis ellátásban a továbbtanulás, elhelyezkedés irányítása, segítése mentortanárok bevonásával _ pályaorientációs tevékenységek szervezése _ pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, táborozásban _ a kedvezményezettek részére ingyenes tankönyvellátás _ a kedvezményezettek részére kedvezményes, vagy ingyenes étkezés biztosítása _ a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, diákok fejlesztésébe szükség szerint vonjunk be más szakembereket, szervezeteket _ a veszélyeztetett csoportok számára drog- és bűnmegelőzési programok szervezése a Miskolci Rendőrkapitányság és más szervek bevonásával _ a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatal segítségének igénybevétele, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek _ rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket _ a szülőket bevonjuk az intézményi programjainkba _ a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről _szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, tanulók szociális helyzetének feltárását _ az intézmény szoros kapcsolatot tart az iskolaszékkel, a szülői szervezetekkel _ intézményünk gyermek és ifjúságvédelmi felelőst bízunk meg a hátrányos helyzetű gyermekek és diákok segítésére. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel.

109


Ezt a feladatot az alábbi rendszer szerint végezzük: 1. Az intézményben védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk, amit a törvényi változások miatt az osztályfőnökök és az iskola vezetése lát el. Nagy szükség lenne főállású ifjúságvédelmi felelősre. 2. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok, a fejlesztőpedagógus feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. 3. Az osztályfőnökök segítenek az iskola pedagógusainak a következő feladatok ellátásában: a) Tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján a veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) az igazgató vagy gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása (szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása) érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szül_k által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, Viola Alapítvány, ifjúsági lelki segély stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. 4. A gyermek- ős ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen beilleszkedésük segítése, b) a szülők figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükségesetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és 110


azok megoldásait jobban megismerhetik, e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal. A problémaészlelés és problémakezelés színterein különféle feladatokat tudunk meghatározni: Problémaészlelés 1. Osztályfőnök: A közösségben való magatartás, társas viszonyok, neveltségi szint, szülői gondoskodás mértéke vagy hiánya, szociális és anyagi helyzet, munkához való viszony és tanulmányi eredmények alapján jelez a megfelelő szintre. Feladata: tájékozódás (kapcsolattartás, fogadóóra, lehetőség szerinti családlátogatás), jelzés, pedagógiai vélemény készítése. 2. Szaktanár: A munkához való viszony, neveltségi szint, adott tantárgyat megalapozó részképességek megléte vagy hiánya, eredmények alapján jelez (osztályfőnöknek, pedagógiai vezetőnek, szülőknek). Feladata: tájékozódás, jelzés, tájékoztatás. 3. Szülő: A gyerekek jogairól, védelméről szóló törvény által előírt kötelességek és jogok illetik. Bármely szinttől közvetlenül kérhet segítséget. 4. Gyermek: az intézmény tanulói közvetlenül is kérhetnek segítséget. 5. Külsőjelzés: az oktatási-nevelési intézmény által objektív okok miatt nem észlelhető probléma jelzése, pl.: ismerős, érintett személy vagy intézmény, más hozzátartozó, esetleg hatóság. Problémakezelés iskolaiszinten 1

Osztályfőnök, szaktanár, tanító – segítő attitűd.

2 Logopédus: szűrés, kapcsolattartás, mentálhigiénés gondozás, foglalkoztatás, fejlesztés. 3 Fejlesztőpedagógus: szűrés, diagnosztizálás, egyéni fejlesztés 4 Iskolaorvos, védőnő: egészségügyi szűrés, ellátás (jelzés, kapcsolattartás, tanácsadás) 5 Intézményvezetés: az intézmény elfogadott házirendje alapján hivatalos lépéseket tesz, kapcsolatot tart a hatósági intézményekkel, az új törvényi szabályozásról a megfelelőszinteket tájékoztatja.

111


Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogainak gyakorlati rendje

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy

eldöntését átruházhatja a

diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles meghatározott időközönként és módon - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A diák önkormányzati tevékenységet tanulóink a Dákpresbitériumba delegált diákpresbiterek és diákpresbiter-helyettesek képviseletében gyakorolhatják. Tevékenységük kiterjed a tanulói érdekek képviseletére, tanulmányi, kulturális és szabadidős programok szervezésére. Minden tanuló tagja az iskolai diákönkormányzatnak Véleményét ki kell kérni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§ (5) pontjában meghatározott esetekben. A Diákpresbitérium jogai A diákpresbitérium véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a fegyelmi büntetés megállapításánál.

Döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéshez rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli nap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, 112


vezetőinek, munkatársainak megbízására.

113


A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákpresbitérium felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákpresbitériumi gyűlésen, valamint a DP vezetőségének ülésén,  a diákpresbitérium vezetője havonta egyszer a diák presbiterekkel megbeszélést tart és a DP faliújságjánkeresztül, tájékoztatja a tanulókat,  az osztályfőnökök az osztályfőnökiórákon folyamatosan napirenden tartják az eseményeket. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: 114




a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülők tájékoztatása

 az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 115


A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

Jogorvoslat:  a tanulóknak lehetőségük van az őszinte véleménynyilvánításra  biztosítjuk a sérelem kivizsgálását és orvoslását. A tanuló panaszaival fordulhat:  osztályfőnökhöz  diák-presbitérium vezetőhöz  igazgatóhelyetteshez  igazgatóhoz A tanulók részvétele a fegyelmi ügyekben:  a fegyelmi vétséget elkövetett tanuló fegyelmi tárgyalását, a diák presbitérium képviselőiből alakult bizottság végzi.  Súlyosabb vétség esetén, tanárokból és diákokból álló fegyelmi bizottság vizsgálja az ügyet.  Véleménynyilvánítás:  A diák presbitérium vezetője az intézményről alkotott véleményeket eljuttatja az iskola vezetéséhez.  A magatartás és szorgalom jegyeknél véleményezheti társait.

A DP javaslatot tehet elismerésre, anyagi támogatásra.

116


Az egészséges életmódra nevelés „Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.”

(1Kor. 6,20)

A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításánakszempontjai: Helyzetfelmérés

Feladatok

Milyen a napi, heti tanórai terhelés?

Megfelelő napi- és heti rend kialakítása, az egyenletes terhelés, a szükséges pihenés, regenerálódás időkeretének biztosítása

Milyenek a testi fejlettség, edzettség,

A szervezetet harmonikusan fejlesztő

fizikai állóképesség, gyorsaság, ügyesség

testedzés, mozgásos játékok terve a

egyéni jellemzői?

csoportra és egyénekre vonatkozóan.

Az idegrendszeri-pszichés állapot egyéni jellemzőire vonatkozó észrevételek. Milyen mértékű(ek) a fáradás jele(i)

Szükség esetén mozgásos tevékenység

egyéneknél és csoportoknál? Milyen a

időtartamának növelése, gyakori

figyelem terjedelme, tartalma? Milyen az

változtatása.

aktivitásszint? Kiknél jelentkezik fokozottabb mozgásigény? (Oka?)

Egyéni konfliktusok, problémák feltárása

Kiknél alacsonyabb

egyéni beszélgetéssel. (konzultáció

a

toleranciaszint? (feladathelyzettel és

osztályfőnökkel, orvossal, Nevelési

társakkal szemben)

Tanácsadóval)

Az életkornak megfelelően alakultak-e ki

Konkrét tervek a jobb eredmény elérése

a testápolási, higiéniai, étkezési,

érdekében.

egészségügyi és balesetvédelmi szokások?

117


A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösségi-közéleti nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai:

Helyzetfelmérés

Feladatok

Milyen a csoport társas szerkezete?

A kiscsoportok összetételének szükség

Hogyan szerveződnek az elsődleges

szerinti változtatása. Az életkornak

közösségek? Milyen a szerepük, helyzetük,

megfelelő közös tevékenykedtetés az

tevékenységi körük, önállóságuk?

önállóság, az összetartozás fejlesztése érdekében.

Milyen az egyes gyerekek társas

Konkrét tervek, feladatok és terv a

helyzete? Kik a centrális helyzetűek, a

magányos gyerekek és az elszigetelődő

magányosak? Mi a magányossá válás

párok beillesztésére, az elkülönülés

oka?

okainak feltárására, az okok lehetőség szerinti megszüntetésére.

 Milyenek a társas magatartásjellemzői:  Az

együttműködési

készség

Konkrét tervek, feladatok és a

kiscsoporton belül és azok között.  A közös ügyek iránti érdeklődés, a

tevékenységek a társas magatartás javítására, a viselkedéskultúra fejlesztésére.

segítségnyújtás.  Udvariasság, egymáshoz való alkalmazkodás,

mások

szempontjainak

figyelembevétele.  Beszédstílus.  Agresszív megnyilvánulások oka és gyakorisága. Milyen a csoport általános hangulata,

Milyen a csoport általános hangulata,

légköre, tevékenységikedve?

légköre, tevékenységi kedve?

Megfelel-e a működtetett felelősi

Tervek a közéletiségre való

rendszer az adott gyerekcsoport

felkészítésre 118


fejlettségének? Alkalmazkodik-e az életkorhoz, a csoport fejlettségéhez a felelősök száma, tevékenységi területe, a megbízatás időtartama, jellege, a választás módja?

 A csoportönállóság fejlődéséhez rugalmasan alkalmazkodó felelősi rendszer működtetésére.  A tisztségviselők önállóságának, irányító képességének fejlesztése.

Milyen a felelősök önállósági foka,

Valamennyi gyerek számára a vezetői

tekintélye, vezetői magatartása?

funkciók gyakorlására, a közügyek iránti érdeklődés, aktivitás fejlesztésére.

Milyen a csoporttagok részvétele a programok tervezésében, szervezésében, vezetésében, az események értékelésében, a döntésekben? Milyen a gyerek önállóságának, öntevé- kenységének mértéke a csoportéletben (önkiszolgálás, tanulás, szabadidő, stb) Mennyire élőek a csoport alkotta

A szabályok módosítása a fejlődés

együttélési szabályok? A gyerekek

figyelembevételével.

magukénak érzik-e azokat? Szükség van újra? Milyen a gyerekek részvétele a szabályok megtartásának az ellenőrzésében? Rendszert alkot-e az értékelés,

Feladatok a szükséges módosításra.

megfelelnek-e az értékelési módok a csoport fejlettségi szintjének? Figyelembe veszik-e az önmagukhoz

Tervek a csoport és az egyének

mért fejlődést a gyerekeknél?

értékrendjének pozitív irányú 119


befolyásolására, az önértékelő képességfejlesztésére. Vannak-e kialakult hagyományok?

Az együvé tartozást erősítő

Melyeket érdemes ápolni,

hagyományok ápolása, újak

továbbfejleszteni?

megteremtése, részvétel az iskola a szűkebb és tágabb környezetéletében

a) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. A megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Az étkezési térítési díjakat a szabályzatban meghatározott módon kell befizetni. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti felzárkóztató órákat szervezünk.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.



További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.



A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

-

akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

c) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az 120


iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. d) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. e) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket pályázatok útján szerzett pénzösszegből, illetve a szülőknek, - ha önként vállaljákkell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. h.) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. i.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy- egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő 121


családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. j.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kelledezniük. k.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, melynek használatangyenes. l.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosanasználják.

m.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel, felmenő rendszerben a tanulók számára, az első évfolyamon 2015-16-os tanévtől kötelező a további évfolyamokon önkéntes. n.) Környezeti nevelés. a.

A nevelés feladatai:

Az Isten által teremtett világ értékeinek felismerése, és felelősségteljes megóvása. A gyermekek felkészítése környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolat megalapozása és megerősítése az élő és az élettelen környezettel. A környezeti megismerése szándékának és képességének kifejlesztése. Az igény felkeltése a tanulókban és képessé tételük: a környezet változásainak, jelzéseinek a felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által, a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 122


b. Alapelvek:  Bibliai alapok - Isten teremtette a világot. Mózes első könyve: A teremtésről.  A környezetvédelem szemlélet, gondolkodás- és életmód, nem tudomány, és nem pusztán egy önálló program.  A környezetvédelem szemléletjellegéből adódóan kritikus, az új és job megoldások  keresésére irányul.  A környezeti nevelésnek hitelesnek kell lennie, az iskolában látott és tanult dolgok nem állhatnak ellentétben egymással!  A

környezetvédelem összhangban van az egészség-, a munka és a természetvédelemmel, továbbá az

etikával és az anyanyelv védelmével.  A bibliai integráció megvalósulása a tantárgyakban segíti a környezeti nevelést is.

c. További alapelvek. értékek, szemlélet:

 Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.  Rendszerszemléletre nevelés.  Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.  Fenntarthatóságra nevelés.  A környezetetika hatékony fejlesztése.  Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.  Tolerancia és segítő életmód.  A környezettudatos magatartás és életvitel segítése.  Az állampolgári – és egyéb közösségi –felelősség felébresztése.  Az életminőség fogyasztáson túlra mutate alkotóinak keresése.  Az egészség és a környezet összefüggései. 123


 Helyzetfelismerés, ok- okozati összefüggések.  Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség.  Globális összefüggések megértése.  Fogyasztás helyébe életminőség.  Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

d. Célkitűzés

 Isten ránk bízta a Földet, óvjuk!  A tanulók környezettudatosságának fejlesztése.  A környezettudatos szemlélet, és az ehhez szükséges ismeretek átadása.  A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének összehangolása a környezeti nevelési programmal. e. Stratégia  Az iskolában környezettudatos légkört kell kialakítani, a lehetőségekhez mértena gyakorlatban is meg kell jeleníteni a környezetvédelmet. A legnagyobb nevelő hatása a látott dolgoknak, példának van.  A környezettudatos légkörre lehet építeni célzott környezetinevelési programjainkat: versenyek, pályázatok, erdei iskolák stb. f.

A környezeti nevelés tervezésekor és megvalósításánál figyelembe vet

szempontok

 Környezetvédelmi felelős választása, akinek feladata, hogy a környezetvédelem szempontjából megítélje (támogassa, vagy ellenezze) és javaslataival segítse az iskolai életet.  Részt veszünk a különböző környezet-, természet-, ésegészségvédelmi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.  Az osztálykirándulásokat felhasználjuk a környezeti nevelésre. 124


 Az erdei iskolákat szakmai igényességgel szervezzük. Környezet- és természetvédelmi szakkört szervezünk.  Az iskolában kitett reklámok mind a környezeti nevelés, mind a reklámtörvény kívánalmainak feleljenek meg.  A papírgyűjtések mellett lehetőség szerint a szelektív hulladékgyűjtési akciókat is megszervezzük.  Az iskolai környezettudatosságot be kell mutatni, ki kell hangsúlyozni, modellként kell felhasználni a környezeti nevelésben.  Rendszeresen (évente 1-2 alkalommal) környezetvédelmi előadásokat kell szervezni a tanári kar, a szülők részére, aktuális témához kötődően.  Élet közeli tanulási környezet biztosítása  Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer biztosítása

g. A környezeti nevelés színterei iskolánkban  Hagyományos tanórai oktatásszervezésben  Nem hagyományos tanórai keretben  Tanórán kívül





Hagyományos tanórai

Nem hagyományos

oktatásszervezésben

tanórai keretben

tantárgyakban (biológia -

a tanév során, lehetőség

egészségtan, földrajz,

szerint felkínáljuk az erdei

(házi, városi, területi és

természetismeret, kémia)

iskolában eltöltött néhány

megyei versenyeken

egyéb tantárgyakban rejlő

nap lehetőségét (szülői

való részvétel)

lehetőségek kiaknázása

támogatással, alapítványi,

(irodalom, történelem, rajz,

pályázati lehetőségek

illetve országosan

idegen nyelv, fizika,

igénybevételével minden

meghirdetett akciókba

technika stb.)

gyermeknek megadjuk a

(hulladékgyűjtés,

osztályfőnöki órákon

lehetőséget). A nyári

takarítás stb.)

ökológiai és

jeles napok, a környezeti 125

Tanórán kívül 



versenyek, vetélkedők

bekapcsolódás a város


természetvédelmi táborok

neveléssel kapcsolatos

kínálta lehetőségeket

világnapok megtartása,

felkutatjuk és

akciók szervezése

tanulóinknak nyári 



programként ajánljuk.

megszervezése (papír,

a normatíva által

szelektív hulladék,

biztosított alapból a

szárazelem)

költségvetésben tervezett



mértékig támogatjuk a környezeti nevelés iskolán

kiállítások szervezése (rajz, fotó, egyéb)



pályázatokon valórészvétel



szakkörök szervezése

intézménylátogatás



publikálás (tanár, diák)

nemzeti parkokstb.)



előadások szervezése

kívüli programjait (túra, múzeumlátogatások



gyűjtési akciók

projektmódszer

(tanárok, diákok, szülők

alkalmazása (környezeti

körében)

neveléssel kapcsolatos témák feldolgozása) 

pl.: A Bükk növényvilága; A Bükk állatvilága;stb.

h. A környezeti nevelés módszerei



Játékok: szituációs játékok, memóriafejlesztő játékok, érzékelést fejlesztőjátékok, kapcsolatteremtő játékok, drámapedagógiai eszközök



Riportkészítés: írott, képes, film, hanganyag



Projektmunka: kreatív feladatok, közösségépítés, művészi kifejezés



Terepgyakorlatok: iskolán belül, környezetünkben, a lakótelepen, városunkban, erdei iskolai terepen j. Taneszközök

126


Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni, pótolni kell a környezeti nevelés szakkönyvtárát és kialakítani a multimédiás eszköztárat. Az erdei iskolai programok, és a nyári táborok számára megfelelő számban kell biztosítani a biológia -egészségtani és kémiai vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye. k. Erőforrások

Humánerőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti

Hiteles személyiségek a

nevelési programokat. A

pedagógusok és a diákság

minőségi munka

számára. Hasznosítható

részeként értékeli az

kapcsolatrendszer.

ilyentevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert Kidolgozzuk és a

Valamennyi szakos tanár

dolgoz ki. Aktívan részt tantárgyakba beépítve

elfogadja hogy minden feladata

vesz az egyes tanítjuk az egyes Évfolyamokra lebontva programokban. környezeti tartalmakat. foglalkozunk az

környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások

egészségneveléshez

osztályközösségi szinten. Szakmai kompetencia,

Presbitériumát

kötődő környezeti nevelési Lehetősége van a tartalmak feldolgozásával. környezeti nevelés,

segítő tanár Adminisztr

egészségnevelés Támogatják a tanári

Részt vállalnak a szelektív

atív

területeinek erősítésére munkát az egyes

hulladékgyűjtésben,

dolgozók Technikaidolgozók

programok hátterének A programok tárgyi biztosításával. feltételeinek biztosítása,

takarékosságban, Zöldesítési program, szelektív környezetbarát irodai hulladékgyűjtés, komposztálás, eszközökbeszerzésében. lombgyűjtés azudvaron

Tanárok

Osztályfőnöki közösség

Kisdiákok

Humánerőforrások

világítási hálózat karbantartása,

127

azonnali megbeszélésre

személyes ráhatás


Diákok

Szülők

A tervezett éves

Valamennyi diák érintett, nagy

programban sokoldalúan

a jelentősége a helyi értékek

vesznek részt

felkutatásának, partnerség a

(hallgatóság, tevékeny

felnőtt résztvevőkkel. A fő

szerepvállalás, önálló Előadások tartása,

hangsúly arészvétel a Tevékeny

kutatások és szemléltetőeszközök

szemléletformáláson programokban, az ő van.

kezdeményezések) gazdagítása, anyagi

szemléletük is formálódik, a

támogatás, külső

környezeti nevelés túlmutat az

erőforrások felkutatása.

iskolafalain.

l. Az iskola jövőképe a környezeti nevelés tükrében

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülő és gyerekek által közösen kialakított iskolaudvaron természetes körülmények között zajlik néhányösszejövetel. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény less mindenütt. A diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználásra, csökken a hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink cselekvő kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjedésében, a városrészben. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikus, esztétikus, stressz mentes körülmények között tanulhatnak. m. Rövid távú célok 

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!



Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartózó ismereteket.



A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!



Az iskola tisztaságának javítása, szemét mennyiségének csökkentése.



Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.



A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetünket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! 128




Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!



Fejlesszük a tanulónk problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességétmeglapozva az élethosszig tartó tanulás!



„Jó gyakorlat” átvétele, fenntartása folyamatosan

n. Konkrétcélok

o Az iskola minden dolgozója érezze fontosnak a környezeti nevelést munkájában o Továbbképzés szervezése a témában o Iskolanap (gyermeknap) szervezése során is legyen kiemelt cél a környezettudatos magatartás o Nyári táborok szervezése o A szakórákon minden lehetőség megadása a környezeti neveléshez o Tanórán kívüli foglalkozások (kiállítás, múzeumlátogatás) o Természetvédelmi versenyekre felkészítés o Számítógépek felhasználása környezeti nevelési céllal o A szülők és helyi lakosok bevonása az iskola környezeti nevelési programjába

129


A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga) • követelményeit, • részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)és • az értékelés rendjét a nevelő testület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, a) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni - ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelő testület a félévi/illetve év végi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelő testületi döntés után teszik atanulók b) akik magántanulók, vendégtanulók c) akik intézményünkkel tanulói jogviszonyban nem állnak, de itt kívánnak vizsgát tennia b), c) pontban felsorolt tanulóknak az osztályozó vizsgára a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint kell írásban az iskola titkárságán jelentkeznie. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Egy tantárgyból több év osztályozó vizsgája is letehető, de csak különböző napokon. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság határozata alapján hozott igazgatói határozat figyelembevételével történik a vizsgára bocsájtás és a vizsga szervezése.

2.9.1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 

osztályozóvizsga,



pótlóvizsga,



javítóvizsga, 130




különbözeti vizsga,

1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

4. Különbözeti vizsgát tehet aki, más iskolából érkezik az intézménybe, s a továbbhaladáshoz szükségesek az előző tanulmányok megléte. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.



A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.



A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.



A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap



Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. 131




Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.



A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők



A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

5. Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga

-

írásbeli vizsga

-

gyakorlati vizsga

6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magya rnyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Hit és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra

ÍRÁSBE

SZÓBELI VIZSGA LI ALSÓTAGOZAT ÍRÁSBE SZÓBELI ÍRÁSBE SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI LI SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI SZÓBELI LI 132

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI


Technika Életvitel és

GYAKORLATI

gyakorlat Testnevelés és sport

Magyar nyelv Magya rirodalom Idegen nyelv Célnyelvi civilizáció Matematika Hit és erkölcstan Történelem és

GYAKORLATI FELSŐTAGOZAT ÍRÁSBE SZÓBELI ÍRÁSBE SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI LI ÍRÁSBE SZÓBELI LI SZÓBELI LI

állampolgári Természetismeret ismeretek Fizika Kémia Biológia -egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuáliskultúra Informatika Technika, életvitel és

ÍRÁSBE ÍRÁSBE LI ÍRÁSBE LI ÍRÁSBE LI ÍRÁSBE LI ÍRÁSBE LI LI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI

133


Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskolaváltás, felvétel és az átvétel helyi szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel történhet.

Tanulói jogviszony létesítése átvétel útján Tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

A tanulói jogviszony létrehozásának menete:  Iskolába érkezéskor az iskolatitkár írja be a tanulót a kiállított, és az igazgató által aláírt befogadó nyilatkozat alapján. Később dokumentálásra kerül az előző iskola által megküldött távozási bizonyítvány alapján.  Az iskola igazgatója felveszi a tanulót az adott évfolyam adott osztályába, melyről határozatot ír.  Az iskolatitkár / osztályfőnök átadja a házirendet, tájékoztatja az adott osztályra vonatkozó tankönyvcsalád címlistájáról, napközis, tanulószobás és menzás felvétel módjáról, illetve a segélyezési lehetőségekről (rászoruló esetén)

A csoportba sorolásszempontjai:  A tanulócsoportok kialakítása során figyelünk a minimum-maximum létszámhatárok betartására,  törekszünk a fiú-lány, ill. az egyéni fejlesztésre szoruló tanulók harmonikus arányának kialakítására,

Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges:

 A befogadó iskola által kiállított nyilatkozat alapján az iskolatitkár visszaigazolja a távozási szándékot, elvégzi a tanulói nyilvántartásban a kijelentést. 134


 Az

iskolatitkár/osztályfőnök

ellenőrzi,

hogy

a

tanulónak

van-e

tartozása,

leadnivalója,

elszámolnivalója az intézmény felé. Amennyiben van, felkéri a szülőt a rendezésére (étkezés befizetése, tartós tankönyv, könyvtári könyv leadása, stb.).  Az iskolatitkár a jogszabályban előírtak alapján a szükséges dokumentációt a szülőnek/gondviselőnek átadja. Szülői kérés alapján a tanuló tankötelezettségének magántanulóként is eleget tehet, igazgatói határozat alapján. Az igazgató kikéri a gyermekjóléti szolgálat véleményét, mielőtt a tanulót felmenti a rendszeres iskolába járás alól. A tanuló felkészüléséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel a vizsgára.

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében az illetékes szakértői bizottság és nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az iskolába járás alól felmentett tanuló magántanulóként folytathatja tanulmányait. A tanuló felkészítése és vizsgáztatása az iskola feladata. Az iskola, köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyek és osztályzatok megállapításáról akkor is, ha szakmai vélemény alapján otthoni ellátás alapján részesül tartós gyógykezelésben, emiatt a tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait. A tanulók egyes tantárgyakra történő felmentése érdekében be kell szerezni a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét. Azoknak a tanulóknak, akiknek egyéni továbbhaladás engedélyezett, a pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a szakértői javaslat alapján. A fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak milyen követelményeket kell teljesítenie, melyik évfolyam végén kell utolérnie a többi tanulót.

135


PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv

Miskolc, 2017. április

136


A SZALAY SÁMUEL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A választott kerettanterv A helyi tanterv alapdokumentumai - NemzetiAlaptanterv - Kerettantervi rendelet Az iskola tantárgy és óraterve: A közoktatási törvény meghatározza a tanulók kötelező és választható tanórai foglalkozásának időkeretét. Iskolánk tantárgy és óratervei a törvényi előírások, valamint a szülők, tanulók javaslatainak figyelembe vételével készültek. Általános tanterv: Az általános tantervű osztályok esetében a helyi tanterveket a kerettanterv és a helyi tervezés alapján állítottuk össze. Amennyiben a helyi óraszám magasabb, mint a kerettanterv óraszáma, a többletórákra helyi tervezésű tantervet készítettünk. Ugyancsak helyi tervezéssel állítottuk össze a nem kötelező tanórai foglalkozások tantárgyi tanterveit is. A tantárgyakat a NAT műveltségterületeinek megfelelő csoportosításban (1.-8. évfolyam) rendeztük. A tantárgyak mindegyike tartalmaz helyi célkitűzést, értékelést, eszközfelhasználást. A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét a tanulók személyiségének fejlődését:

137


1–4. évfolyam Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene: Vizuális kultúra Technika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5–8. folyam Tantárgy megnevezése Magyar nyelv ésirodalom: Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit –és erkölcstan Természetismeret Biológia – és egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Célnyelvi civilizáció (angol nyelv) Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Miskolc, Éder György út 1. 138


Iskolai óraterv 2017-2018.tanév Napi maximális tanítási óra -

Többlet óra

110/2012.

110/2012.

Többlet óra

Korm.r. NAT

Korm.r. NAT

110/2012.

A hittan többlet foglalkozásra

Engedélyezet

8§(1) -kötelező és Heti óraszám 8§(3) a-c -

Korm.r. NAT

órakerete

felhasználható

t óra szám -

választható

- 2012. évi

kötelező és

8§(3)da -kötelező

egyházi

órák -

Köznevelési

tanórai

CXC tv.

választható

és választható

Összes heti

intézményekbe

Köznevelési tv. tv. 6.

foglalkozás

6.melléklet

Normál tanterv

Kéttannyelvű

óraszám

n

6. melléklet

1. a

5,8

25

1.b

5,4

25

2.a

5,8

25

2.b

5,4

25

3.a

5,8

25

3.b

5,4

25

4.a

6,2

27

4.b

5,8

27

5.a

6,4

28

5.b

6,2

28

6.a

6,4

28

6.b

6,2

28

7.a

7

31

4 2 4 2 4 2 4 2 4 3 4 3 4 139

Tanórán kívüli

melléklet

29

1

23

52

27

1

25

52

29

1

23

52

27

1

25

52

29

1

23

52

27

1

25

52

31

1

24

55

29

1

26

55

32

1

19

51

31

1

20

51

32

1

19

51

31

1

20

51

35

1

21

56


7.b

7

31

4

8.a

7

31

8.b

7

31

4

98,8

440

22

4

32

140

35

1

21

56

35

1

21

56

35

1

21

56

494

16

356

850


Tantárgyi óraterv 1-4. évfolyam Tantárgyi órakeret 2017-2018 1.a

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

1.b

2.a

2.b

3.a

3.b

4.a

Angolul

Angolul

Angolul

Angolul

tanított

tanított

tanított

tanított

tantárgyak

tantárgyak

tantárgyak

tantárgyak

7

7

7

7

6

6

4.b

6

6

KT

2

N

2

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Hit és erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

2

1

1

2

1

1

2

1

1

2

Vizuális kultúra

1

1

2

1

1

2

1

1

2

1

1

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

3

5

2

3

5

2

3

5

2

3

5

18

5

23 18

5

23 17

5

22 17

7

24

Részösszeg:

23

23

23

23

22

22

1

24

#

Szabadon tervezhető Idegen nyelv/Kéttannyelvű angol/

2

2 141

3

3


Magyar korrepetálás

1

1

1

1

Matematika korrepetálás

1

1

1

1

0,5

1

0.5

1

Matematika Magyar nyelv és irodalom Részösszeg:

Összes kötelező:

2

2

2

2

3

3

3

3

25

25

25

25

25

25

27

27

Kötelezően választható Angol

Felhasznált óra: Felhasználható összesen:

3

3

2

3

0

3

0

2

0

0

0

4

2

4

2

4

2

4

2

28

25

28

25

27

25

27

27

29

27

29

27

29

27

31

29

Felhasznált összes kötelező és kötelezöen választható:

Felhasználható összes kötelező és kötelezően válsztható Csoportbontás /angol/

5

5 142

5

5


Összesen: Délutáni foglalkozás

5

19

0

27

5

0

19

27

5

20

0

27

5

23

0

28

Összes:

24

27

24

27

25

27

28

28

Összes engedélyezett óra:

52

52

52

52

52

52

55

55

Hitéleti oktatásra vonatkozó tantárgy

1

1

1

143


Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Miskolc, Éder György út 1.

Tantárgyi óraterv 5-8. évfolyam 5.a

Magyar nyelv és irodalom

5.b

6.a

6.b

7.a

7.b

8.a

Angolul

Angolul

Angolul

Angolul

tanított

tanított

tanított

tanított

tantárgyak

tantárgyak

tantárgyak

tantárgyak

4

4

4

4

3

3

8.b

4

4

Idegen nyelv/Kéttannyelvű angol

3

3

Idegen nyelv / Német

3

Idegen nyelv / Angol Matematika

3

3 3

3

3 4

4

3

3

3

3

3

3

Történelem, és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Hit és erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

2

2

2 1

2 1

Biológia – és egészségtan-

2

2 1

2 1

2

1

1

Fizika

2

2

1

1

Kémia

1

1

2

2

Földrajz

1

1

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

2

5

2

1

1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1


2

Osztályfőnöki

1

3

Részösszeg: 18

3

8 26 17 26

26

3

8 25 18 25

144

25

28

5

2

1

1

1

10 28 19

9 28

28

3

29

5

29


Szabadon tervezhető Idegen nyelv/Kéttannyelvű angol/

2

2

2

2

Magyar korrepetálás

1

1

1


1

1

1

Matematika

1

1

1

1

1 1

1

Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat

1 Részösszeg:

Összes kötelező:

2

2

3

3

3

3

3

3

28

28

28

28

31

31

31

31

Kötelezően választható Informatika

1

1

Történelem, és állampolgári ismeretek (magyar)

1

1

Célnyelvi civilizáció

1

1

1

1

1

1

Biológia – és egészségtan(magyar)

1

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

Felhasznált óra: Felhasználható összesen:

3

1

2

0

3

1

4

0

4

3

4

3

4

4

4

4

31

29

30

28

34

32

35

31

32

31

32

31

35

35

35

35

Felhasznált összes kötelező és kötelezöen választható:

Felhasználható összes kötelező és kötelezően válsztható Csoportbontás /angol/

5

5

5

5

Csoportbontás /történelem/

2

2

2

2

2

2

1

1

Csoportbontás/Biológia – és egészségtan- / Csoportbontás /Célnyelvi

1

1 145


civilizáció/ Magyar korrepetálás

1


1

Összesen: Délutáni foglalkozás

1

10

10

0

8

22 13

0

10

23 12

0

10

24 11

1

24

Összes:

20

22

21

23

22

24

21

25

Összes engedélyezett óra:

51

51

51

51

56

56

56

56

146


Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei / a tankönyvek térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségéről/ - Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. - A fent nevezett taneszközön túl néhány tantárgyból egyéb eszközökre is szükség van, például testnevelés és sport, technika és életvitel, vizuális kultúra tantárgyak esetén. - Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. - A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. - A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége, ezt a tanév kezdetéig kell megtenniük.

- A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünkbe. - Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. - Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

147


A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának módja

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Az óvodáskorú gyermekek legfontosabb tevékenységi formája a játék.

- E tevékenységforma az első osztályba való lépéssel kezdődően fokozatosan átalakul tanulássá. - Mivel átmenetről beszélünk iskolánkban a tanítási munkánkban maximálisan szem előtt tartjuk ezt az életkori sajátosságot. - Az iskolába lépést megelőző évben az iskola nyílt napokat szervez évi legalább 3 alkalommal. - Ezen órák keretén belül a jövő elsősei betekintést nyerhetnek az „iskolai életbe”, megismerkedhetnek leendő tanítójukkal. Az itt tanuló gyermekek szülei betekintést szerezhetnek a mindennapi tanulás-tanítás tevékenységeibe. - Olyan érzelmi biztonságot kaphatnak, melyek oldják az iskolába lépés feszültségét, csökkentik aszorongást. - Az első évfolyam fontos feladata az érkező gyermekek osztályközösséggé alakítása, az „együvé tartozás, élményénekkialakítása. - Ennek érdekében alakítjuk ki az osztályban a szokásokat, hagyományokat. - Tanulóink előzetes tudásának felmérése céljából elvégezzük az első évfolyamon DIFER vizsgálatot, mely segít a leghatékonyabb tanítási- tanulási módszerek megválasztásában és alkalmazásában. - Elsősorban az életkori sajátosságoknak megfelelően a játékos tanítási módszerekre helyezzük a hangsúlyt, ennek keretén belül helyet kapnak a drámapedagógiai módszerek is. -

Az alsó tagozat valamennyi évfolyamán a tantárgyi ismereteket igyekszünk összefüggéseiben átadni

gyermekeink számára, ezért kiemelten fontos terület a tantárgyi koncentráció kérdése. - Törekszünk arra, hogy gyermekeink a tanítás- tanulás folyamatát élményként éljék meg, ezért rendkívül fontos a folyamatos példaadás, a dicséret, a pozitív szemlélet. 148


- Fokozatosan neveljük önállóvá tanulóinkat, folyamatos segítségadással alakítjuk ki a számukra legmegfelelőbb önálló tanulási formákat. Ezen összetett folyamatok során erősödik gyermekeink feladattudata, kitartása, javul koncentrációs képessége. - Folyamatosan felismerést nyernek az egyéni képességek, ezért iskolánkban lehetőségünk van a felzárkóztatásra és fejlesztésre egyaránt. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- A gyermekek ezen életszakaszában már egyre nagyobb teret kap az önálló tanulás.

- Tanítási módszereinkben változatosságra törekszünk a figyelem és az érdeklődés folyamatos fenntartása érdekében. - A tanítási órák szervezésében előtérbe kerül a témák önálló, páros, illetve csoportos formában történő feldolgozása. - Esetenként projekt órák keretén belül dolgozunk fel arra alkalmas témákat. - Tanulóink a tananyaghoz kapcsolódóan egyre többször kapnak önálló feladatot a tanultak elmélyítése érdekében. - Lehetőségük van kiselőadások készítésére, projektmunkák készítésére, az iskolai könyvtár illetve az internet által nyújtott lehetőségek alkalmazására önálló tanulásuk során. - Rendkívül fontos annak felismertetése, hogy a tudás öröm, siker. ha a tanulás és tudás iránti motiváció belülről fakad. - A tanuláshoz való pozitív élmények folyamatos erősítése érdekében gyermekeink számos versenyen próbálhatják ki tudásukat, mérettethetik meg magukat. - A más iskolában, más környezetben elért sikerek megerősítő hatása felmérhetetlen, és a többiek számára is példaértékű. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának 149


folytatása. - Ekkor válik fontossá, hogy mintákat adjunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, hogy megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, hiszen növekszik a tantárgyak és a tananyag mennyisége. - Ezért elengedhetetlen az egészséges életvitel kialakítása, amit egyrészt a megfelelő tantárgyak tanmenet adta lehetőségeit kihasználva igyekszünk elvégezni, másrészt a mozgásigény kielégítésével, harmadrészt a tanórán kívüli egyéb iskolai programok szervezésével, ahogy azt már a nevelési programban részleteztük például az egészséghét programsorozatának ismertetésében. - Változatlanul fontosnak tarjuk a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás további fejlesztését, s az ilyen jellegű fejlesztésre művészeti iskolánk lehetőségei megfelelő hátteret biztosítanak, hogy az említett készségfejlesztés a fokozottabb tanórai terhelésre is alkalmasabbá tegye tanulóinkat. - A koncentráció és a relaxáció képességének megalapozását az osztályfőnökök a „fogadások” és osztályfőnöki órák keretében végzik el, hiszen ezek a technikák is teherbíróbbá teszik tanulóinkat a tanórai fokozottabb igénybevételre. - A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, melyre a szaktanárok leginkább a házi feladatok feladásakor és azok ellenőrzésekor adnak útmutatást, illetve a tananyag ilyen jellegű feldolgozásával. - Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, hogy tanulóink együttműködési készsége megfelelően fejlődjön. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy a tanuló fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása elengedhetetlenné válik, hiszen kimeneti követelmény, ezért a törekszünk a mentális képességek célirányos fejlesztésére; az önálló tanulás képességének továbbfejlesztésére és az önművelés igényének kialakítására. 150


- Itt a leghangsúlyosabb az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, és minderre szintén a „fogadások” és az osztályfőnöki órák a legalkalmasabbak, de szaktanáraink is törekszenek a szaktárgyaik adta lehetőségek keretében az ilyen jellegű személyiségfejlesztésre. - Ekkor kerül leginkább előtérbe a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük a továbbtanulás, a pályaválasztás szempontjának figyelembevételével - A felnőtt szerepre egyre inkább készülve kerül sor a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásának kiteljesítésére, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával minden lehetséges fórumon és alkalommal, amit nevelési programunkban szintén részleteztünk például a Diákpresbitérium tevékenykedésében és az osztályfőnöki munka keretében. - Olyan tudásanyaggal és gyakorlattal igyekszünk ellátni tanulóinkat, mely alkalmassá teszi őket arra, hogy világos döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban, hogy megőrizzék és fejlesszék a biztonságos és egészséges környezetüket.

- Törekszünk arra, hogy gyermekeink olyan tudásanyaggal rendelkezzenek, úgy fejlesszük képességeiket, hogy eljussanak a kiválasztott továbbtanulási irányba, pályára, illetve a 8. osztály elvégzése után felvételt nyerjenek a kiválasztott középiskolába.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja - A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

- A 2016-17-es tanévtől minden évfolyamon a heti 5 óra a testnevelés órák száma. - Lehetőség van BOZSIK fiú futball és a DVTK futbal-klub keretein női utánpótlás futbaledzéseken való részvételre. - Kiemelt tehetségeink versenyszerű sporttevékenységet végezhetnek (igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között 151


szervezett edzéssel váltható ki). - Intézményünk a mindennapos testnevelés megszervezésén túlmenően- a teljes körű egészségfejlesztési feladatok részeként ösztönzi olyan, a fizikai aktivitás fokozását szolgáló intézményi programok megvalósítását, amelyeken keresztül a tanulók – képesség és készségszinttől, adottságoktól függetlenül – minél szélesebb mozgástapasztalatot szerezhetnek.

- Ilyen programjaink: délutáni tömegsport foglalkozásokon labdajátékok, házi bajnokságok, úszás lehetőség biztosítása, évente korcsolyázás, lovaglás szerevezése. Az úszás, korcsolyázás, lovaglás költségeit a 2017-18-as tanévtől a szülőknek kell viselniük, amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéb iskolán belül, külön térítési díjakkal nem terhelt foglalkozások keretében oldjuk meg. Szivacskézilabda Az intézmény a 2017-18-as tanévtől élni kíván a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet; a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról; 11/2016.(VI.13.) EMMI rendelet a kerettantantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról szóló törvények adta lehetőséggel. A Pedagógiai Programunkban 3+2 órás rendszerben valósítjuk meg a szivacskézilabda oktatását, felmenő rendszerben.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben. A tantárgyválasztás célja, szabályai A tantárgy és pedagógus választásának lehetőségével minden tanuló élhet. Mivel tanulóink kiskorúak ezért a szülői javaslatok és egyeztetéseket fontosnak tartjuk. A választás önkéntes. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. 152


A választható tanórai foglalkozások értékelése az ötfokozatú skálán történik. A választott tantárgy értékelése a kötelező tantárgy értékelésével történik, amennyiben ilyen kötelező tantárgy megjelent a felsorolásban. Félévkor és tanév végén egy osztályzatként jelenik meg a kötelező és választható tantárgy értékelése. Amennyiben a tanuló előző évben nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, a következő évben a tantárgyat nem választhatja.

Projektoktatás - Iskolánkban törekszünk a tudástartalmak komplex átadására, tudván, hogy tanulóink az életben is így találkoznak majd a különböző kihívásokkal. - Azt is szem előtt tartjuk, hogy a sokszínű tudás, a több szempontú megközelítések teszik a papírszagú tananyagot izgalmassá, élvezhetővé. - Jó lehetőséget adnak erre a tanórán kívüli projekt-szerű megmozdulások, mint a pedagógiai programunk megfelelő tartalmainál ismertetésre kerülő: - azegészséghét, idegennyelvi hét, fenntarthatóság-környezettudatosság témahét, pénzügyi tudatosság témahét, digitalis témahét.. - a Föld napja,

- a Víz napja,

- anyák napi műsorok,

- megemlékezések, nemzeti ünnepek műsorai,

- farsangi mulatságok,

- szüreti táncház,

- felolvasó színház 153


- erdei iskolák,

- táborozások,

- karácsonyi vásár,

- játékvásár,

- advent vásár,

- advent készülődés,

- Mikulásváró,

- a Reformáció emlékünnepe,

- farsangoló-téltemető,

- húsvétváró,

- erdei iskola,

- zöldhét, - tanulmányi kirándulások, HATÁRTALANUL pályázat

/Azok a programok, amelyek külön finanszírozást igényelnek a fenntartó által a 2017- 18-es tanévtől, abban az esetben valósulnak meg, ha a szülő ezt finanszírozni tudja./ - A projektnek az a feladata, hogy megláttassa a gyerekekkel a világ sokszínűségét, megtanítsa a tervezés, 154


kivitelezés, értékelés hármasságát, és az ismeretek mellett az ismeretszerzés technikáját is. - Iskolánkban a projektet motivációként is használjuk.

- Minden gyerek a saját tempójában halad, olyan tempóban, ahogy a projektek során érzi, hogy szüksége van a továbblépésre. - Elképzeléseink szerint, s ezt a gyakorlat is igazolta, ha olyan célt sikerül a gyerekek elé tűzni, melyet igazán el akarnak érni, akkor a munka során felmerülő hiányos ismereteket, készségeket szívesebben sajátítják el, mintha azok megtanulása öncélú folyamat lenne. - Iskolánkban tehát minden projektként szerveződik az évnyitótól az évzáróig, mert meggyőződésünk, hogy tanulóinknak mindig látniuk kell tevékenységük célját, értelmét. - A projektek lehetővé teszik valamennyi tanulónk számára azt, hogy azok is megmutathassák, „legjobbak” valamiből, akik tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek. - Mivel a projektek nem csupán a memoriterekre és magas műveltségre épülő készségek, képességek fejlesztését célozzák meg, hanem a gyakorlatias megoldások, a problémamegoldó gondolkodás és a kézügyességet igénylő feladatok fejlesztése is fontos, minden gyermek sikerélményhez juthat, s ezáltal fejlődhet. - A projektzárók gyakran a szülők számára is nyitott programok, amelyek a projekteken történt események rendszerezésére szolgálnak. - A Szüreti projekt befejezése egy szüreti táncház.

- Ezeken a programokon a szülők is betekintést kaphatnak munkánkról.

- Az ünnepeket is projektmódszerben dolgozzuk fel: okt.6., karácsony, húsvét, márc.15., Pünkösd.

155


A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése - Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. - Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. - Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

- Alsó tagozaton minden évfolyamon a tananyag lezárásakor témazárót írnak tanulóink, második évfolyam végén szintfelmérőket íratnak tanulóinkkal magyar nyelvtanból és matematikából és angol nyelvből, hogy kiválogassák azokat. akik haladhatnak a két tanítási nyelvű képzésben. Az 1. és a 2. évfolyamon megvalósuló alapozó képzés lehetőséget teremt az objektív szűrésekre. A program indítása: 3. éveleje A kiválasztásmódszerei: - A tanuló teljesítményének pontszáma - Az osztályban tanító pedagógusok véleménye Szűrés: - időpontja: 3. osztály végén A tanuló teljesítményének pontozása: - a félévi angol osztályzat (maximális pontszám: 5pont) - az év végi angol osztályzat (maximális pontszám: 5pont) - az év végén írt felmérés eredménye (a %-os eredményt váltjuk pontszámra; maximális pontszám: 5 pont) - az év végi szóbeli felméréseredménye szókincs 25% 156


nyelvhelyesség 25% kommunikációs készség 25 % kiejtés 25 % (a %-os eredményt váltjuk pontszámra; maximális pontszám: 5pont) A tanulók maximális teljesítménye 20 pont lehet, a pontozás alapján elkészíthető a tanulók képességek szerinti rangsora, amely alapján objektíven eldönthető a tanuló megfelelő csoportba való besorolása. A tanulók kiválasztásánál figyelembe kell venni: - a tanulószemélyiség jegyeit - a tanuló nyelvérzékét, nyelvi képességeit - az osztályok közti átjárhatóság biztosítását.

A szűrés lehetőséget ad arra, hogy a 3. év elejétől a tanulók képességeiket maximálisan fejleszthessék. Amennyiben a szűrést követően az alsó, felső évfolyamokon a tanuló nem teljesíti az emelt szintű képzés speciális követelményeit, a szaktanárnak joga van alapóraszámú csoportba történő átirányításra javaslatot tenni. Az átirányításról az igazgató dönt. A harmadik évfolyam végén alkalmazott szűrés alapján a feltételeknek megfelelő tanulók maradnak az emelt szintű képzésben. Azok a tanulók, akik az előírt feltételeket nem teljesítik, egy másik osztályban folytathatják tanulmányaikat az intézmény keretei között. Ezeket az órákat az Nkt. 6. melléklet CA-BC foglalkozások során lehet megoldani. A tanulók beíratásánál a szülők a továbbhaladás feltételét a fentieknek megfelelően tudomására kell hozni. - A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, Történelem, társadalmi és állampolgáriismeretek, fizika, kémia biológia -egészségtan és egészségtan, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. - A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

157


- Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül többször is sor kerülhet írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: - felső tagozaton az ének-zene, a vizuális kultúra, az informatika, a technika és életvitel tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - alsó tagozaton1-1 elsajátított anyag után kerül sor számonkérésre, illetve az elkészített rajzokat technikai munkákat értékelik. - a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

- A témák feldolgozása közben a folyamatos felkészülés, a folyamatos visszajelzés és a diagnosztikus értékelés céljából röpdolgozat bármikor íratható. - A testnevelés és sport követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. - A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, - Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. - A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - az első évfolyamon és második évfolyam félév végéig minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk, de a tanulók ekkor is kaphatnak jegyet és év közben is. - A szöveges minősítés, mely a jegy mellet áll a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített,

- jól teljesített,

- megfelelőenteljesített,

- felzárkóztatásraszorul. 158


- második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük, - második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. - A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai minden évfolyamon a következők: - jeles(5),

-jó(4),

- közepes (3), -elégséges(2),

- elégtelen(1).

- A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. - Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. - A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. - Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. - A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-35%:

elégtelen(1)

35-50%:

elégséges(2)

51-75%:

közepes(3)

76-90%:

jó (4)

91-100%:

jeles(5)

159


- Valamennyi évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - Elsőtől negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport. - Ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, Történelem, társadalmi és állampolgáriismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hon és népismeret, hit-és erkölcstan, célnyelvi civilizáció. - Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, Történelem, társadalmi és állampolgáriismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hit-és erkölcstan, célnyelvi civilizáció. - Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia -egészségtan-egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hit-és erkölcstan, célnyelvi civilizáció. - Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia -egészségtan-egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hit és erkölcstan, célnyelvi civilizáció.

Tantárgyi modulok értékelése A tantárgyi modulok értékelésére az ötfokozatú skálát alkalmazzuk. Integrált tantárgyi modul esetén az évközi érdemjegyek között az óraszám arányaiban meg kell jeleníteni a modul értékelését. A megkülönböztetés érdekében a naplóban bekarikázott érdemjegy a modul tantárgy értékelését jelenti. A modul tantárgyak osztályzata a többi tantárgyéval, azonos hangsúllyal szerepel az évfolyam sikeres/sikertelen befejezésébe.

Választható tanórai foglalkozások értékelése A választható tanórai foglalkozások értékelése az ötfokozatú skálán történik. - Kötelező választás esetén (emelt szintű képzés) - Az emelt szintű oktatás esetén a tantárgy választása kötelező. A választott tantárgy értékelése együtt történik a kötelező tantárgy értékelésével. Félévkor és tanév végén egy osztályzatként jelenik meg a kötelező 160


és választható tantárgy értékelése. - Nem kötelező választás esetén a választott tantárgy értékelése külön jelenik meg mind az évközi érdemjegyek, mind pedig a félévi és tanév végi osztályzatok tekintetében. Amennyiben a tanuló előző évben nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, a következő évben a tantárgyat nem választhatja.

A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése - A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: - példás(5),

- jó(4),

- változó(3),

- rossz(2).

- A tanulók magatartását az első évfolyamon havonta és a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és ezt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. - A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. - Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

- A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

- Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

161


- Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja,

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

- kötelességtudó, feladatait teljesíti,

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

- tisztelettudó,

- társaival, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

- Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja,

- a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

- a feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, 162


- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

- Változó (3) az a tanuló, aki:

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

- feladatait nem minden esetben teljesíti,

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

- igazolatlanul mulasztott,

- osztályfőnöki intője van. - Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

- feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, 163


- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, - illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

- A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

- A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: - példás(5),

- jó(4),

- változó(3),

- hanyag(2).

- A tanulók szorgalmát az első évfolyamon havonta és a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. - Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

- A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

- Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

164


- Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

- a tanórákon aktív, szívesen vállal szorgalmi feladatokat is, és azokat elvégzi,

- munkavégzése pontos, megbízható,

- tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

- Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

- a tanórákon többnyire aktív,

- szorgalmi feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek.

- Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

165


- tanulmányi munkája ingadozó,

- a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

- önálló munkájában figyelmetlen,

- a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

- Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

- feladatait többnyire nem végzi el,

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

- A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

166


- Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, azt az iskola jutalomban részesítheti. - Az iskolai jutalmazás formái: - Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret, - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. - Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. - Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő 167


tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. - Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. - A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. - A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

- Azt a tanulót, aki:

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

- vagy a házirend előírásait megszegi,

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

- Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés,

- osztályfőnöki figyelmeztetés,

- osztályfőnöki intés,

- osztályfőnöki megrovás,

- igazgatói figyelmeztetés,

- igazgatói intés, 168


- igazgatói megrovás,

- tantestületi figyelmeztetés,

- tantestületi intés,

- tantestületimegrovás.

- Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. - A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei (Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása) - Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. - A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 2 óránál. - A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján 169


szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Felvétel és átvétel a magyar-angol két tanítási nyelvű képzésre: A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja: a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése, b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása, c) a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése, d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása, A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre. A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket. A felvétel és az átvétel jelentkezés útján történik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Képzési idő: 1-8. évfolyam Belépési pontok: alapfelvétel: első évfolyam, Időközi belépés: 2-8. évfolyam, osztályozóvizsgával

Belépési feltételek 1. évfolyamra: -

a szülő kérelme: jelentkezési lap kitöltése,

-

a felvételi eljárásban (felvételi elbeszélgetés,) való részvétel, annak során a feltételeknek való megfelelés, szándéknyilatkozat aláírása;

-

férőhely az engedélyezett osztályban; 170


Belépési feltételek 2-8. évfolyamra: -

szülő kérelme

-

különbözeti vizsga célnyelven és a célnyelven tanított tantárgyból az adott évfolyam emelt szintű követelménye szerint

-

férőhely az engedélyezett osztályban

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Évfolyamonként 1-1 osztályba szerveződnek a tanulók: évfolyamonkénti két osztály indítása esetén „a” és „b” osztály indul. Az évfolyamok „a” osztályai a magyar –angol két tanítási nyelvű tagozat. Az osztályba sorolásnál lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülők kéréseit: osztály, tanító vagy a magyar-angol két tanítási nyelvű tagozat választását. Előzetesen, különböző formában tájékoztatjuk a leendő szülőket iskolánk programjáról és képzési irányairól: óvodai szülői értekezleten való részvétel és tájékoztatás; írásbeli összefoglaló és tájékoztató; nyílt nap Iskolanyitogató a leendő első osztályosok és a szülők részére; felhívás közzététele a környező óvodákban, honlapunkon. A tanulók felekezetüknek megfelelő hitoktatást választhatnak.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

-

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az angol nyelvet, célnyelvi civilizációt, történelemet- biológia –

egészségtant. Célunk ezzel egyrészt az, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására, másrészt az, hogy a különböző képességű gyermekeknek, akiknek különböző továbbtanulási terveik vannak, a megfelelő szinten adjuk át a tananyagot és a két tannyelvű törvényű rendeletnek való megfelelés. - Angol nyelvből az 1. évfolyamtól kezdve, névsort szerint történik a bontás.

171


-

Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni időszakban legalább tizenhat óráig terjedően kell megszervezni (felügyelet mellett tizenhét óráig is lehet). -

A tanuló heti kötelező tanóráinak száma (a választhatóval együtt) és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz lehet igénybe venni.

-

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanuló egyéni felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti 1 óra áll rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek, és tanulók között átcsoportosítható.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élőnemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az általános iskolai helyi tantervben szereplő hátrányos helyzetű tanulók segítését szolgáló kiegészítő integrációs program keretében szereplő multikulturális és cigány kisebbség kultúráját ismertető tananyag (a cigány kisebbség is nemzetiségnektekintendő). A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók részére alapvetően integrált oktatást biztosítunk. A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeibe beépítve, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

tanórák,

-

osztályfőnöki tevékenységek,

-

tanórán kívüli tevékenységek,

-

szakkörök,

-

hagyományőrző tevékenységek,

-

kiállítások szervezése, rendezése, 172


-

szabadidős tevékenységek,

-

táborozások,

-

színház és múzeumlátogatások,

-

hangverseny látogatás, iskolai fellépések,

A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testület „A tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez” a Dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett módszertani szakanyagot fogadta el.

A 2014-15-ös tanévtől a mérés szakmai anyaga a NETFIT–nek megfelelően változik, amit a függelékben találunk meg. - Az aerob vagy állóképesség mérése -200 m síkfutás,

- Dinamikus ugróerő,

- Helyből távolugrás,

- Dinamikuserő-állóképesség,

- A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése,

- Mellső fekvőtámaszban karhajlítás,

- A csípőhajlító és has-izom erő-állóképességének mérése,

- Hanyatfekvésből felülés térdérintéssel, 173


- Hátizom erő állóképességének mérése,

- Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

A MINI HUNGAROFIT módszer bemutatása: Egészség-fizikai fittség-általános fizikaiteherbíró-képesség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. Az egészséges létezés folyamat jellegű, amelyben a folyamatosság és a megszakítottság dialektikája érvényesül, így az egészség és annak elvesztése között nincsenek merev határok, csupán az egyik állapotból a másikba való átmenet valósul meg. Minél stabilabb az egyensúly, annál egészségesebb az ember. E módszer segédanyag az adatszolgáltatás szempontjából. rész: Alapmérések

I.

A testnevelés sajátos eszköz és módszer-rendszerével mérve – olyan megbízható egyszerű, objektív – mérési módszer és értékelési rendszer, amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül, bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes ellenőrzésére. rész: Kiegészítő mérések, vizsgálatok

II.

A mért pulzus értékek értelmezéséhez, az optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározásához, a hajlékonyság/ízületi mozgékonyság méréséhez, a fizikai fitnesz-szint egyszerű méréséhez, és tudatos fejlesztéséhez szükséges humánbiológia -egészségtani – élettani, egészségtani és edzéselméleti – ismereteket rendszerez, és a sportolási szokások feltérképezéséhez szükséges „Sport-életmód” kérdőívet kínál. 174


Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: Az oktatás területén:

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. - Fittségi kategóriák: igen gyenge

0-20,5pontig

gyenge

21-40,5pontig

kifogásolható

41-60,5pontig

közepes

61-80,5pontig

jó

81-100,5pontig

kiváló

101-120,5pontig

extra

121-140pontig

- Minősítés %-ban: 10 %

0-14pontig

20 %

14,5-28

30 %

28,5-42

40 %

42,5-56

50 %

56,5-70

60 %

70,5-84

70 %

84,5-98

80 %

98,5-112

90 %

112,5-126

100 %

126,5-140 175


Az erőnlét fejlesztésének módja:

- Állóképességi, erőfejlesztő, gyorsasági gyakorlatok, ügyesség feladatok a koordinációs képességek és kondicionális képességek javítása (gazdaságos mozgás). A megvalósítás helyszíne, módja:

- testnevelési órák (mindennapos testnevelés megszervezése),

- tanórán kívüli testedzés (szakkör kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) sportágakból,

- házi bajnokságok, kupák, városi, körzeti, diákolimpia versenyek.

- iskolán kívüli testedzés, sportegyesületi versenysport, fitnesz club, karate stb.

- az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés biztosítása

- a sport egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása,

- sportági elméleti ismeretek nyújtása,

- az önálló testedzés, sportolás készségének kifejlesztése.

Az egészségügy területén:

Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók 176


bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok érdemjegyet nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban érdemjeggyel a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik. A fizikai mérés eredményeit, és a testnevelő tanár által tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket hivatalosan is közölni kell szülőkkel. A szülő kötelessége - megismerve a fizikai mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.) Az iskola az egészségügyi szolgálat bevonásával- a tanulók és a szülők számára útmutatást, szakmai segítséget kell nyújtani a mindennapos testmozgás és az egészséges életmód gyakorlati megvalósításához. A tanulók fizikai állapotának mérési eredménye a tanulók egészségi kartonján is szerepeljen, hogy biztosítva legyen a hivatalos nyilvántartás és a tanuló fizikai fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése (pl. iskolaváltásnál).

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Környezeti nevelési program Alapelvek, célok

- A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, mely kialakítja a környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során tanulóink a környezetért felelős személyiséggé válnak.

- Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa az ehhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást. - Cél olyan emberek nevelése, akik a természeti és a társadalmi környezet szépségére nyitottak, ezt 177


értékelni tudják, a természettel együtt tudnak élni. - A környezeti nevelés fogalmát, tartalmát meg kell világítanunk, alapelvei közül az alábbiakat kiemelve kell kezelnünk: - kölcsönös függőségek,

- a helyi és globális szintek összefüggései,

- az alapvető emberi szükségletek,

- a biológia -egészségtani és társadalmi sokféleség,

- a problémamegoldó gondolkodás,

- a társadalomba való beilleszkedés képessége.

-

Fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki, hogy környezettudatos állampolgárrá

váljanak a jövőben. - Mindehhez olyan készségek kialakítása, fejlesztése szükséges, mint például:

- az ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,

- a problémaérzékenység,

- a kreativitás,

- a kritikus véleményalkotás,

- a kommunikáció,

- a konfliktuskezelés és megoldás. 178


- törekszünk arra, hogy iskolánk olyan intézménnyé váljon, ahol a belső terek hangulatosak, növények díszítik azokat, illetve barátságos faliújságok, tablók, az udvaronpedig padok állnak rendelkezésre, hogy néhány foglalkozás akár kint – természetes körülmények között – is megtartható legyen. Tanulásszervezési és tartalmi keretek konkrét céljai és feladatai

- Hajlandóságot ébreszteni a gyerekekben az aktív részvételre.

- Kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, vagyis proaktivitásra nevelni őket.

- Kifejleszteni bennük az együttműködés készségét.

- Érzékennyé tenni a gyerekeket a környezeti szépségekbe fogadására.

- Kialakítani a gyerekekben az igényt a szép és egészséges környezet iránt.

- Kialakítani a környezetkímélő magatartást.

- Megismertetni a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségét.

- Az alacsony osztálylétszámok megtartása, ahol könnyebb az együttműködés, és nagyobb lehetőség van odafigyelni a gyerekek problémáira. - A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, mint például: témanap, témahét (témák lehetnek: virág, víz, madár, erdő, projektek). - A környezeti nevelés beépítése a természettudományon kívüli tantárgyakba (művészeti tárgyak, történelem). - A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, mint például: ember és környezete, kapcsolatok. - Lehetőség szerint olyan tankönyvek választása, melyek ezt megvalósítják (pl. rodalom tantárgyból). 179


- Hagyományok ápolása, mint például: jeles napok megünneplése, aszámítógép felhasználása a tanórákon, erdei iskola szervezése. - A természetes életközösségek sokféleségének megfigyelése, a környezetbenbekövetkező változások nyomon követése, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységek. - Bekapcsolódás a különböző szervezetek által indított környezetvédő akciókba. Hagyományos tanórai foglalkozások, az egyes tantárgyak kiemelt környezetinevelési lehetőségei


- A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlenaz emberi kapcsolatokban, az együttműködés és tolerancia fejlesztésében. - Értékeljék a szabadban végzett mozgási lehetőségeket.

- Értsék és tapasztalják meg, a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés veszélyes. - Tudják, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészsége stesti fejlődésüket. Magyar nyelv ésirodalom

- A tanulók ismerjék meg a természetes és mesterséges, ember alkotta közvetlen környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat. - Egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket.

- Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv a köznyelv és az irodalminyelv egymásra hatását. - Törekedjenek az anyanyelv védelmére.

- Növeljük a tanulókban a környezethez való pozitív közeledést a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.

180


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek miatt alakult át a természet. - Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi munka alakulására. - Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.

- Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában csökkentésében. Idegen nyelv

- A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. - Ismerjék meg más országok hasonló problémáit. - Ismerjék meg más népek ilyen irányú törekvéseit, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteket. - Alakuljon ki bennük a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. - Fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képességük. Matematika - Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. - Tudjanak grafikonokat, táblázatokat készíteni, elemezni.

- Fejlődjön logikus gondolkodásuk, lényegkiemelő képességük.

- Legyenek képesek realis becslésre. 181


Fizika

- A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázására.

- Ismerjék meg az élő szervezetre ható fizikai hatások egészségkárosítását (sugárzások, zaj, stb.). - Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti kapcsolatokat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. - Tudják értelmezni a környezeti változások törvényszerűségeit, legyenek képesek megoldásokat keresni a globális környezeti problémákra.

Földrajz

- Ismerjék meg a világ globális problémáit.

- Gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükből.

- Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia – és egészségtan Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és annak megelőzési illetve mérséklési lehetőségeit. - Ismerjék és szeressék környezetüket.

- Ismerjék meg a környezeti, egészségügyi problémákat.

- Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit.

- Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

182


- Alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód.

Kémia

- Törekedjenek a környezettudatos magatartásra.

- Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értékelésére. - Értsék meg a különböző technológiák környezetre gyakorolt hatását.

Ének-zene

- Ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát, azonosságát.

- Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait.

- Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban.

- Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Vizuális kultúra

- Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.

- Ismerjék meg a természetes anyagokat, használatukat.

- Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően.

- Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi építészeti emlékeket.

Nem hagyományos tanórai foglalkozások 183


Témanap

- Egy-egy korosztályoknak megfelelő téma kiválasztása, feldolgozása ősszel és tavasszal. Jelesnapok - Állandó programok, mint például a Föld napja, a víz világnapja, madarak és fák napja.

Tanmenetben tervezett, de más helyszínen tartott órák

- Múzeumok, történelmi emlékhelyek, műemlékek, botanikus kert, szeméttelep, természetvédelmi terület,meglátogatása.

Tanórán kívüli lehetőségek

- szakkörök,

- gyűjtőmunka,

- versenyek,

- kézműves foglalkozások,

- kirándulások, túrák,

- múzeum, állatkert látogatása,

- hulladékgyűjtés,

- kiállítás (készítés, megtekintés),

- környezetszépítő akciók, 184


- faültetés,

- erdei tábor,

- napközis szabadidős foglalkozások.

Módszerek

Játékok:

- szituációs,

- memóriafejlesztő,

- érzékelést fejlesztő,

- bizalomerősítő,

- kapcsolatteremtést segítő,

- drámapedagógia.

Aktív, kreatívmunka:

- természetvédelmi és fenntartási munkák,

- szelektív hulladékgyűjtés,

- tisztasági verseny, 185


- madárvédelmi feladatok.

Közösségépítés:

- csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

Művészi kifejezés:

- irodalmi alkotások,

- zeneművészet,

- táncművészet,

- népművészet,

- a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

Egészségnevelési program A programok kialakításánál előtérbe helyeztük a személyiségfejlesztést, amellyel célunk, hogy: -

A tanuló képes legyen a saját és mások érzéseit felismerni.

-

Értse, hogy bár különbözőek vagyunk, mindenki hordoz magában valamilyen értéket.

-

Képes legyen a többi ember vélekedéseit tisztelni-, ismerje, és képes legyen alkalmazni a társas viselkedés normáit.

-

Képes legyen saját viselkedésének ellenőrzésére, tudjon nemet mondani.

-

Képes legyen hatékony konfliktus és stress kezelésére.

-

Fejlesszük a tanuló önbizalmát és önértékelését, segítsük pozitív énképének és sikerorientált 186


magatartásának kialakításában. -

Segítsük a másság elfogadásában, hogy megelőzzük az előítéletek kialakulását, illetve, hogy a tanuló tudjon és akarjon segítséget nyújtani a rászorulóknak.

Az egészségnevelő program témakörei

1.

Az egészség korszerű értelmezése.

2.

Személyihigiénia.

3.

Egészséges táplálkozás.

4.

Rendszeres testedzés.

5.

Káros szenvedélyek.

6.

Szexuális nevelés.

7.

A leggyakrabban előforduló megbetegedések és a megelőzés lehetőségei.

8.

Az egészségnevelés környezeti hatásai.

1. Az egészség korszerű értelmezése

Fontosnak tartjuk a tanulókban tudatosítani az egészség korszerű és helyes értelmezését. Mindezt a kerettantervben meghatározott, osztályfőnöki tanmenetben rögzített órák keretén belül a következő szempontok szerint tudatosítjuk:  Az egészség fogalmának különböző megközelítése.  Az egészséges életmód és a betegségmegelőzés közötti különbség.  Az egészségnevelés és az egészséges életmód fontosságánakfelismerése. A tanuló akarjon egészséges lenni. 2. Személyi higiénia 187


Testápolás: tisztálkodás, arc- és bőrápolás, hajápolás, nemi szervek higiéniája.

 7-8. évfolyamos tanulók egészségügyi felvilágosítása  6. évfolyamos lányoknál Libresse program  6-7. évfolyamon felvilágosítás a pubertáskoriváltozásokról Szájápolás:  1. évfolyamon Elmex zselés fogápolási program  2. évfolyamon Colget fogápolási program.  Rendszeres fogászati szűrés  A testönvizsgálata  A tisztálkodási eszközök tisztántartása

3. Egészséges táplálkozás

Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkozás fontosságát, szükségességét. Szempontjaink között szerepel:  A világon előforduló főbb táplálékforrások, táplálékok.  Az étkezési szokások kulturális és szociológiai vonatkozásai, táplálkozással kapcsolatos megrögzött hiedelmek.  Az emésztés élettana.  Egyes tápanyagok szervezetre gyakorolt élettani hatásai.  Az alaptápanyagok szükségesnél nagyobb mennyiségű bevitele.  Az étel higiénikus tárolása.  Az esztétikus tálalás és ennek pszichés hatásai.

4. Rendszeres testedzés

188


Nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a mindennapi tevékenységbe, szabadidős sportfoglalkozások, gyógytestnevelés és gyógyúszás keretén belül is. Célunk:

 A mozgásrendszer megerősítése, a teherbíró képesség növelése.

 Keringési, légző rendszer megerősítése, a teherbíró képesség növelése.  Gerincproblémák megelőzése és a meglévő bajok orvoslása.  Általános ellenálló képesség növelése.  A pszichés jólét elősegítése, a stress oldása.  A diákok ismerjék meg a sportolás kapcsán felmerülő veszélyeket is, a testépítés során ellenőrzés nélkül felhasznált anabolikus szteroidok károsító hatását.

Továbbá biztosítjuk a mindennapos testnevelést. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, játékos egészségfejlesztő foglalkozásokat szervezünk. (ISK, házibajnokságok, napközis foglalkozások.) 5. Káros szenvedélyek

Iskolánk az elmúlt években is nagyon sok megelőző és felvilágosító programon vett részt. 5 – 8 évfolyamokon drogpervenciós osztályfőnöki órákat tartunk az osztályfőnöki tanmenetekbe is szervesen beépítettük a tájékoztatást. A továbbiakban is kiemelten kezeljük a tanulók ismereteinek bővítését.

Szakirodalmi

szemelvényekkel,

videokazettával,

munkánkat. A programban szereplő szempontok:

 A dohányzás, alkohol és kábítószerek káros hatása. 189

előadások

segítségével

tesszük

hatékonyabbá


 A fenti anyagok előállításával kapcsolatos történelmi, kulturális és gazdasági tényezők.  Miért kezdnek az emberek ilyen anyagokat fogyasztani?  Milyen társadalmi, élettani és egyéb hatások befolyásolják egy ember függőségbe kerülését?  Hogyan mondjunk nemet?  Hová fordulhatnak segítségért a függőségben lévők?

6. Szexuális nevelés

 A férfi és nő fogalma, a férfiak és nők élettani és pszichés különbségei.  A menstruáció élettana.  Párkapcsolat, szerelem.  Hogyan mondjunk nemet a korai szexnek?  Szexuális erőszak.

7. A leggyakrabban előforduló megbetegedések és a megelőzés lehetőségei

 A gyermekkori fertőző betegségek.  Cseppfertőzéssel járó légúti betegségek.  Allergiás megbetegedések.  Rovarcsípések- különös tekintettel a kullancscsípésre.  Nemi betegségek-AIDS  Milyen esetben kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

8. Az egészségvédelem környezeti hatásai

 Különböző környezetek jellemzői, veszélyei és egészségre gyakorolt hatásai.  Az ember és természet környezetkárosító hatásainak felismerése, és a megelőzés lehetőségei. 190


 Az ember és a társadalom felelőssége az egészséges környezet megvalósításában Mindezek a témaköröket az osztályfőnöki órákon kívül szervesen beépülnek a különböző szakmai tevékenységekbe, így például: Rajzórán: az egészségnevelés bármely témaköréhez kapcsolódó rajzok, pályázatok.

Biológia -egészségtan órán: az emberi szervezet működésének élettani alapfogalmai, a károsító tényezők szervekre gyakorolt hatása, az emésztés élettana. Kémiaórán: a vegyszerek káros hatása, környezetszennyezés. Fizikaórán: a sugárzás káros hatása a szervezetre. Magyarórán: az egyes irodalmi művek témájához kapcsolódva, fogalmazási feladatként, nyelvtani elemzések példamondataiként, az egészségnevelés bármely témaköre felhasználható.

Testnevelési órán: a rendszeres testmozgás élettani jelentősége és gyakorlati megvalósítása. A továbbiakban szervesen részt veszünk a többi iskola mellett a városi egészségvédő programokban. 9. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; 191


- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az

elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése

érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -rovarcsípések

biológia – és egészségtan

-légútiakadály -artériás és ütőeres vérzés -komplex újraélesztés -mérgezések -vegyszer okozta sérülések -savmarás

kémia

fizika testnevelés és sport

-égési sérülések -forrázás -égési sérülések -szénmonoxidmérgezés -forrázás -magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély- nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és 192


működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - Elsősegélynyújtó szakkör

- elsősegély nyújtási bemutató megszervezése az Országos Mentőszolgálattal közösen évente egy-egy alkalommal egészségmegőrző projektnap megszervezése

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Általános feladatok - A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. - A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség- és képességbeli hiányosságok orvoslása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. - Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele – az egyenlő hozzáférés biztosításán túl – olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása intézményünkben, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. - Programunkat a Híd-projekthez szorosan kapcsolódó, annak metodikáját követő esélyegyenlőségi terv biztosítja. Fő feladatok:

- A programok, tantervek felülvizsgálata, a stratégiai dokumentumok módosítása a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez. 193


- A projektpedagógia bevezetéséhez és működtetésére alkalmas iskolai mikro (osztálytermi) és makro környezet kialakítása. - Az osztálytermi berendezések fejlesztése a kooperatív technikák folyamatos alkalmazásához.

- Integrált nevelés, befogadó, inkluzív intézményi szemlélet kialakítása az iskolában.

- Az 5-6. osztályos átmenet szakrendszerű megvalósítása, a nem szakrendszerű oktatás keretében az attitűdformálásra és a képességfejlesztésre fókuszálás a tantárgyi ismeretátadás mellett. - A szabadidős programok széles választékának megteremtése a hátrányos helyzetű tanulónk bevonásával. - A művészetoktatás területén lehetőség a hátrányos helyzetű tanulónk bevonására.

- A mindennapos testedzés, az egészséges életmódra nevelés infrastrukturális lehetőségének folyamatos bővítése. - Tanuló-követő rendszer kidolgozása, ami által a diákok követése az esetleges intézményváltásnál is biztosítottá válik. - A kompetenciamérések segítségével lehetővé válik az egyes tanulók képességeinek, készségeinek kibontakozása, s ennek nyomon követésére és egyéni fejlesztésre is lehetőség nyílik. - Az intézmény működtetése során figyelembe kell venni a demográfiai előrejelzéseket és racionálisan, a gyermekek, tanulók érdekeinek sérülése nélkül, szakmailag megfelelő színvonalú feladatellátásról kell továbbra I sgondoskodni.

Az előkészítőidőszak - A fejlesztő beavatkozások előfeltétele, hogy lehetőség szerint pontosan behatároljuk a lemaradás területét és mértékét. A megfigyelés mellett számos alkalom adódik nevelőink számára, hogy a tanulási nehézségeket előidéző okokat felismerhessék. A tanuló megismerése – a gyermekek anamnézise - Az anamnézis felvétele során olyan információkat kaphatunk, amelyek hozzásegítenek bennünket a hibás fejlődés okainak feltárásához. 194


- A gyermek családi körülményeit alaposan meg kell ismernünk.

- A családlátogatáson körültekintő környezettanulmányt végezzünk!

- A szülőktől megfelelő tájékoztatást kell szereznünk.

- Az anamnézist az anyával kell felvenni, hiszen ő tud teljes és biztos felvilágosítást adni gyermeke addigi életéről. - Meg kell ismernünk a gyermek egyéni élettörténetét, melyben a személyiséglap kitöltése segítségünkre szolgál, a kiszűrt, tanulási zavarral küzdő tanulók esetén feltétlenül. Csoportos pszichológiai szűrővizsgálat

- A tanév eleji csoportos szűrés részben pedagógiai – részben pszichológiai – módszerekkel, egyénileg történik fejlesztő pedagógus vezetésével. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésének előkészítése:

-

Anamnézis

-

Szűrővizsgálatok: - Elsőosztály:

- DPT teszt: minden tanulóval.

- Kiegészítő mérések:

- EDTFELD,

- Pieron,

- Goodenough emberrajz vizsgálat, 195


- Frosting csoportos vizsgálat,

- GMP-diagnosztika: csak a problémás tanulókkal.

- 2-4 .osztály:

- olvasásvizsgálat. Felsőtagozat:

- vizsgálatok csak a pedagógusok jelzése alapján.

- A tanév a fejlesztő pedagógus elvégzi a gyermekeken a vizsgálatokat, a nyert információk birtokában a tüneteket ismerve kísérletet teszünk a tünet-ok összefüggés feltárására. - Az okok, illetve a domináns ok feltárása után lehetséges a gyermekek egyéni fejlesztése is. - A helyi tantervünkbe betervezett előkészítő időszak az osztály (osztályok) egészére épít fejlesztő foglalkozásokat, ez idő alatt nincs minimum és optimum szint, ezeket minden tanulónak el kell (kellene) sajátítania az eredményes tanulás érdekében. - Azonban az egy hónapig tartó időszak eltelte után azok a kiszűrt, tanulási nehézséget mutató tanulók, akiknél egyénre szabottan kell az intenzív fejlesztést elvégezni, fejlesztésük tovább folytatódhat fejlesztő pedagógusunk és a tanító nénik segítségével, valamint a korrepetálások alkalmával. - Feladatunk tehát az okok megszüntetésével a tanulók személyiségének korrekciója, retardációjuk megszüntetése. Órarend

- A fejlesztési időszak beiktatását determinálja az iskolai élet egész rendszere. - A lehetőségekhez mérten legeredményesebben úgy lehet megoldani, ha a fejlesztésre szoruló tanulókat kisebb csoportokban foglalkoztatjuk speciálisan képzett szakemberek vezetésével. - A napi mozgás a hosszanti növekedést, a súlygyarapodást és a különböző szervek közötti helyes egyensúlyt biztosítja. 196


- Kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és vérkeringési szervekre.

- Reméljük, hogy a „fizikailag edzett” gyerekek, akik annak előtte öt-tíz perces szellemi tevékenység után már szórakozottá váltak, most akár egész délelőtt is frissen, fáradtság nélkül képesek lesznek részt venni az oktatásban. A fejlesztőprogram

A fejlesztő tevékenység területei:

- testsémafejlesztés,

- téri-, időbeli tájékozódás fejlesztése,

- oldaliság, irányok(bal-jobb),

- tájékozódás saját testen, térben, síkban,

- relációs szókincs,

- mozgásfejlesztés,

- nagymozgások: természetes mozgások (járás, futás, ugrás, mászás, kúszás),

- finommozgások:

- szem-kézkoordináció,

- szemmozgások(fixálás-követés),

- kéz-ujjak (helyes ceruzafogás) 197


- percepció fejlesztése:

- vizuális,

- auditív,

- taktilis,

- emlékezetfejlesztése,

- rövid távú, hosszú távú,

- vizuális, auditív,

- figyelem fejlesztése,

- terjedelme,

- koncentráció,

- gondolkodás fejlesztése,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

- problémamegoldó gondolkodás,

- beszédfejlesztés,

- beszédszervek mozgásának tudatosítása,

- szókincsbővítés, 198


- énkép, önismeret fejlesztése, önbizalom növelése.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az osztálytanító, az osztályfőnök összegzi a tanulók és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén megvitatja azokat / osztályfőnöki órán, nevelői egyeztetésen /. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítséget kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelésének szempontjai:  Megfelelés az iskolai követelménynek. Követelmény: a Házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása. Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, a fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért.  Közösséghez és annak tagjaihoz való viszony

Követelmény: beilleszkedés közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése. Aktív részvétel a közösség előtt álló feladatok megoldásában. Segítőkészség a problémák feltárásában ésmegoldásában.  Megfelelés az általános viselkedési szabályoknak. Követelmény: udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülményekközött. A tanulók magatartásának értékelése

 A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 5-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 1-4 évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) szöveges értékelést végzünk. 199


 A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kelljegyezni.  Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló aki:

 a Házirendet betartja  tanórán és tanórán kívül példamutatóan rendesen viselkedik  kötelességtudó, feladatait teljesíti  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti.  tisztelettudó  társaival, nevelőivel a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik  az osztály és az iskolai közösségi életben aktívan részt vesz  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét

Jó (4) az a tanuló aki:

 a Házirendet betartja  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  feladatokat önként nem, vagy csak ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti 

az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

Változó (3) az a tanuló aki:

 az iskolai Házirend előírásait nem minden esetben tartja be, 200


 a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,  feladatait nem minden esetben teljesíti,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  igazolatlanul mulaszt,  osztályfőnöki intője van

Rossz (2) az a tanuló aki:

 a Házirend előírásait sorozatban megsérti,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése  A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

A szorgalom értékelésének szempontjai 

motiváltság Követelmény: a tudás megszerzésének igénye, az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény.



tanulási folyamat Követelmény: jó idő-és munkaszervezés. Kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés. Fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. Pályázatok, tanulmányi versenyek. Taneszközei tiszták, 201


rendesek és ezeket mindig elhozza a tanítási órákra.

A tanulók szorgalmának értékelése:

A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítését az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), Változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 

A 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, az évközi szöveges értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, valamint a szöveges értékelésről. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.



Iskolánkban a szorgalom értékelésének és a minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló aki:



képességeinek megfelelően, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,



a tanórán aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi,



munkavégzése pontos, megbízható,



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló aki: 

képességeinek megfelelő, mindennap egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,



a tanórákon többnyire aktív,



többletfeladatot tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán 202


vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, 

taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló akinek:



tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,



érdemjegyei, osztályzatait több tárgyból is lerontja,



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló aki:



képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,



feladatait többnyire nem végzi el,



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,



a tanulásban nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,



félévi, vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növekedéséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az értékelés rendje 203


Mit? /Kit? / Ki? Milyen rendszerességgel? Milyen formában?

Amit értékelnünkkell

Akik értékelnek

Az értékelés

Az értékelés formája

rendszeressége

pedagógiai program

iskolavezetés

évente/időarányosan szóban ésírásban /

helyi tanterv és

munkaközösségek

évente

szóban ésírásban

tanmenetek kiemelkedő

szaktanár

aktualitás szerint

írásban, szóban

tanulmányi,

osztályfőnök

az

kulturális és sport

igazgató

osztályközösség

eredmények

vagyaz iskola közösségelőtt

nagyobb

osztályfőnök

osztály vagy

igazgató

aktualitás szerint

az osztályközösség, tantestület illetve az

iskolai

iskola közössége előtt

rendezvény

szóban írásban a

magatartás

osztályfőnök

havonta

legkiemelkedőbbeket szóban érdemjeggyel

szorgalom

nevelőtestület

félévenként

írásban

tanulmányi munka

szaktanár

folyamatosan

szóban, érdemjegyaz

osztályfőnök

félévente

ellenőrzőkbe

osztálytanító

legalább készer

folyamatosan

igazgató

félévkor év

ellenőrző

végén

bizonyítvány szóban

év végén

szóban és írásban

aktualitás szerint

írásban

vizsgázók

szaktanár

teljesítménye

/7-8.évf./

tantárgyi

munkaközösség

felmérés

vezetők

eredménye 204


tanárok, tanítók,

igazgató igazgató-

aktualitás

napközis nevelők

helyettesek

szerint évente

munkája

munkaközösségvezet

könyvtáros munkája

ők igazgatóhelyettes

szóban

évente

szóban

igazgatóhelyettes

évente

szóban

munkaközösségek

igazgatóhelyette

évente

szóban

tevékenysége

smk. vezetők

az

igazgató

félévente

az oktató-

munkaközösség

évente

nevelőmunka

vezetők

körülményei

igazgató

az épület

munkaközösség

rendjeés

vezetők

tisztasága

igazgatóhelyettes

technikai

diákönkormányzat tevékenysége

írásban / év végén/

szóban

iskolagazdálkodása, ügyvitelimunkája

évente

szóban

igazgatóhelyettes

évente

szóban

SZM/

évente

szóban

dolgozók munkája az iskolaimunka

évfolyamonként/

írásban, kérdőíven

205


A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: 

az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (személyi és tárgyi feltételek, gazdálkodási mutatók)



tanítási-tanulási

folyamat

eredményessége

(átlagok,

kiemelkedő

és

elégtelen

teljesítmények, továbbtanulás, versenyek, stb). 

a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelői tevékenység eredményessége (DP, szabadidős tevékenység, gyermek-és ifjúságvédelem, magatartási és viselkedési rendellenesség, stb.)



a pedagógusok nevelő és oktató munkája (módszerek, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok, egyéb vállalások, stb.)



az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (részvétel a közéletben, külső kapcsolatok, média kapcsolat, középiskolák, városi intézményekkel való kapcsolat, stb.)

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A kiemelkedő teljesítmények elismerése / dicséret, jutalom/ 

Dicséretek, jutalmazások fajtái:

-

nevelői dicséret / szaktanári, napközis nevelői/

-

osztályfőnöki dicséret

-

igazgatóhelyettesi dicséret

-

igazgatói dicséret

-

nevelőtestületi dicséret / szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, közösségi munkáért/

-

tárgyjutalom / könyv, tábori hozzájárulás, taneszköz, stb./

206




A dicséretek, jutalmazások alapja:

-

kiemelkedő tanórai munka, aktivitás

-

gyűjtőmunka, kiselőadás

-

kimagasló tanulmányi eredmény

-

jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tárgyból kimagasló teljesítmény

-

közösségért végzett tevékenység

-

tanulmányi-, sport-, kulturális versenyen kiemelkedő eredmény

-

példamutató magatartás és szorgalom

-

minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, az egyes szaktárgyakban kiemelkedők, a nevelőtestületi elismerésben részesülő tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon, pályázatokon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken (városi, körzeti, megyei, országos vetélkedőkön, bemutatókon) eredményesen szereplő tanulók igazgatóhelyettesi, igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A hiányosságok, mulasztások vétségek javítása érdekében: 

Büntetések -

nevelői figyelmeztetés

-

nevelői intés

-

osztályfőnöki figyelmeztetés

-

osztályfőnöki intés 207




-

igazgatóhelyettesi figyelmeztetés

-

igazgatóhelyettesi intés

-

igazgatói figyelmeztetés, intés

Büntetések, elmarasztalások indoka lehet: -

feladatok sorozatos elmulasztása

-

antiszociális viselkedésmód

-

tiszteletlenség, trágár beszéd

-

lopás, tudatos károkozás

-

tanórák zavarása

-

saját vagy más testi épségének veszélyeztetése

Különösen nagy vétséget követő fegyelmi eljárásra a tanulót képviselő szülőt is meg kell hívni.



A tanuló jogorvoslásért fordulhat: -

osztálytanítóhoz, osztályfőnökéhez,

-

diákönkormányzathoz,

-

az intézmény igazgatójához

 A tanuló jogi képviselője jogorvoslásért fordulhat: -

az iskola igazgatójához

-

oktatási ombudsmanhoz

208


Magasabb évfolyamba lépés feltételei - A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a köznevelésért felelős államtitkár által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgybó lteljesítette. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. - A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Az évfolyamismétlésre vonatkozóeljárásrend - Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. - Ha a tanuló a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. - A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a készségtárgyakon kívül minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

- magántanuló volt.

209


Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés követelményei, korlátai Az írásbeli beszámoltatás szerepe A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése. A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése. Az írásbeli beszámoltatás súlya - Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. - Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – nagyobb súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. - A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál nagyobb súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban.

A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái Év eleji felmérés: Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Írásbelifelelet: Néhány tanórai tanegység és azzal szorosan összefüggő ismeretek számonkérése, melynek időtartama legfeljebb egy tanítási óra. Ezt a tanár egy héttel hamarabb nem, de legkésőbb az írásbeli feleletet megelőző órán köteles előre bejelenteni. Röpdolgozat: Egy tanegység részismereteire vonatkozik (1-3 tanóra). Időtartama maximum 20 perc. Javító dolgozat: íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. 210


Témazáró dolgozat: Egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak Év végi felmérés: Több órás ismétlésnek kell megelőznie, legalább egy héttel előre be kell jelenteni. Súlya a témazáró dolgozattal egyenértékű. Próba érettségi: A végzős diákok adott év áprilisában próbaként az elmúlt évek érettségi feladatsorát írják meg. Szakaszvizsga: A tanév végén – az érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – szervezett írásbeli vizsga az adott tanév vagy tanévek tananyagából. Egyébszabályok - A kötelező éves központi felmérő írásbeliket és időpontjukat az iskolai éves munkaterv tartalmazza. - Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat vagy írásbeli vizsgarész íratható. - Amennyiben egy tanítási napon két témazárót ír a tanuló, a tanórák nem következhetnek egymás után az órarendben. - Témazáró dolgozatot kell íratni – félévenként legalább egyet.

- A témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe. A dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. A témazáró dolgozatokat két héten belül ki kell javítani a szaktanárnak. Amennyiben a dolgozat kijavítása 10 tanítási napon belül nem történik meg, a tanuló dönt arról, hogy az osztályzat bekerüljön-e a naplóba. - Az elégtelen témazárót írt tanulónak ugyanabból a témakörből legalább egyszer javítási lehetőséget kell adni. 211


Ha a tanuló (a naplóban bizonyíthatóan) azon a napon vagy a dolgozatírás időpontjában igazolatlanul hiányzott, dolgozatát bármikor, a tanár által meghatározott időpontban pótolnia kell. - Az írásbeli felelet dolgozatának íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja. A röpdolgozat írásának időpontját a pedagógus nem köteles előre bejelenteni. A dolgozatot azonban egy héten belül ki kell javítania. - A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok maghatározásának elvei, feladatai és korlátai - Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. - A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 2 óránál. - A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Elvei: - olvasás gyakorlása (hangsúlyozottabban szerepel alsóban), 212


- a tanítási órán feldolgozott tananyag elsajátítása, gyakorlása, a tankönyv, munkafüzet, vagy a füzetben leírtak alapján (képességfejlesztés és ismeretek megszilárdítását szolgálja. - memoriterek, - gyűjtőmunka, egyéni kutatómunka. (nem kötelező házi feladat) Korlátai: - A szóban és az írásban feladott kötelező házi feladat egyetlen tárgyból sem lehet több, mint amennyit egy átlagos képességű tanuló 30 perc alatt el tud végezni, - alsóban csak annyi házi feladat adható, amennyit a napközis tanulók is el tudnak végezni. - tanítási szünet, hétvégi és ünnepnapok előtti utolsó órán sem adható több kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat, mint amennyi egyik óráról a másikra esedékes, - írásbeli házi feladat osztályzattal csak akkor értékelhető, ha az érdemjegy javít az addig eredményén.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott továbbielvek A napközi otthon és a tanulószoba működésénekelvei Irányelvek, célok,feladatok - Az alsó tagozatos napközi otthon és a felső tagozaton szervezett tanulószoba alapvető feladata, hogy szervezett formában biztosítsa az eredményes, nyugodt tanuláshoz szükséges feltételeket. - Emellett a napközi feladata, hogy a szabadidő hasznos, változatos eltöltésének lehetőségével járuljon hozzá a tanulók autonóm személyiségének kibontakozásához. - E két szervezeti forma szerves része az iskolában folyó munkának, - Célja, hogy kiterjessze a nevelési folyamatot a tanórákon kívüli idő jelentős részére. - Olyan körülményeket biztosítson, melyek által a gyermekek megtapasztalhatják a közösséghez tartozás élményét. Irányadó pedagógiai értékek - Az egészségre nevelés: - a testi, lelki épség védelmére nevelés, - az egészséges életmód iránti belső igény fejlesztése. - Az igényszint növelése: - az önmagával és a környezettel szembeni elvárások színvonalának növelése. 213


- Az aktivitás fejlesztése: - a tevékenykedés igényének felébresztése, - a kezdeményezőkészség fejlesztése. - Az érdeklődés felkeltése: - az ember külső, belső világának megismerésére, megértésére való törekvés fejlesztése, - a művelődési igények kialakulásának elősegítése, - a zenei alapkészségek fejlesztése. - A kommunikációs, kooperációs készség fejlesztése: - az egyetértésre, megegyezésre, együttműködésre való törekvés fejlesztése. - Az életfeladatokra való felkészültség, a gyakorlatiasság fejlesztése: - az életkori sajátosságoknak, adottságoknak megfelelő gyakorlatias életvitel képességének fejlesztése. - Az átfogó- valóságérzékelés és értékelés fejlesztése: - az egészben, a rendszerben, a hosszú távú folyamatokban való gondolkodás képességének fejlesztése. - Az autonómia fejlesztése: - a személyiség önállóságárará döbbentés, - az önálló döntésekre és tettekre való képesség fejlesztése. - A felelősségérzés és felelősségtudat fejlesztése: - a felelősségtudat és a felelősségvállalás egységének kialakítása. - Cél a fenti értékekre alapozva, az életkori sajátosságok figyelembevételével mindazon képességek, kompetenciák fejlesztése, melyek a társadalmi és természeti környezetben való tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, illetve más ismeretekkel való összekapcsolódását segítik elő. - A végső cél az autonóm személyiség kibontakoztatása. - A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy az érzelmi, motivációs tényezők is szerepet kapjanak. - A napközi otthon és a tanulószoba kiemelt feladata a házi feladatok elkészítési lehetőségének biztosítása, a feladatok ellenőrzése és a javításra ösztönzés. 214


- Emellett a lemaradó tanulók felzárkózásának csoportkereteken belül történő támogatása, a tehetséges gyerekek kibontakozási lehetőségének biztosítása. - Tanulóink rendkívül sok tanórán kívüli foglalkozásra járnak, melynek koordinálása a napközit vagy tanulószobát vezető tanító/tanár feladata. A napközi otthon és a tanulószoba általános napirendje - Tanulóink órarendjéhez alkalmazkodva a tevékenységek sorrendje és időtartama változhat. Magatartás és szorgalom értékelése: - A szorgalom és a magatartás értékelése az osztályfőnökökkel összhangban történik, rendszeres egyeztetésen alapul az osztályozás, hiszen az iskolai előmenetel értékelése nem érhet véget az iskolában töltött idő felénél, még ha tantárgyi osztályzatot nem is adunk a délutáni tanulási időben.

- Értékelésünkben figyelembe vesszük a gyerekek leterheltségét, fáradtságát. Az egész napos iskola feltételrendszerében, amelyben a tanulók életkori sajátosságait, fáradtságát is figyelembe véve, a nap egészére (8.00 –16.00) elosztva váltják egymást a tanítási órák, a tanulási képességekhez igazított tanórákra való felkészülés, és a regenerálódást szolgáló szabadidős programok. - Ezenkívül az iskolaotthonos oktatás közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. - Fontos, hogy a gyermek életében rendszer legyen, hiszen egy rendszeresen ismétlődő folyamathoz könnyebben tud alkalmazkodni. - Ez a napirend-órarend természetesen nem jelent rideg szabályokat, hanem egy rugalmasan kezelhető keretet, mely a gyermek fizikai pszichés terhelhetőségétől függően lazítható. - Ezért az úgynevezett nehezebben elsajátítható tantárgyak tanítása a délelőtti órákban zajlik, amikor a gyermek aktívabb, terhelhetőbb, a készségtárgyak a délutáni órákra kerülnek. - Az önálló tanulás részben délelőtt, részben délután történik. Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront megteremteni. - Az iskola napirendje a legfontosabb része annak a keretnek, melyben a gyerekek biztonságban érzik magukat. - A napirendünk a következő: beszélgető kör, tanórák, projektmunka, játék, pihenés, a nap zárása. - Reggel, a tanítás megkezdése előtt a gyermeknek lehetősége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. 215


- Ez azért is fontos, mert a ki nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában. - Az iskolaotthonos oktatás esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formában, így megvan az önálló tanulásnak a feltétele.

- A differenciált tanulásszervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladat végzése. - Ez megvalósulhat differenciált rétegmunkaként, amikor a gyerekek a szerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket. - A differenciált rétegmunka mellett az egészen személyre szabott, individualizált tanulás is fontos a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésénél, vagy akár, a kiemelkedően tehetséges tanulónk esetében. - A 3-4. osztályban elterjedt módszer a kooperatív tanulás/tanítás, mely olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia. - A gyerekek motivációját, érdeklődését játékos feladatokkal, változatos és dinamikus munkaformával tartjuk fent. - A hagyományos, frontális óramenet mellett egyénileg, párokban, csoportokban is dolgoznak a diákok. - Ezek a munkaformák jó lehetőséget nyújtanak a differenciálásra.

- A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, mely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkentést teszi lehetővé. - A szabadidő eltöltésének lehetőségei: levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozás. - Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, az illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. - Az iskolaotthonban két tanító dolgozik a gyerekekkel, megosztva egymás között a tantárgyakat. - Ez a forma nagymértékben megkönnyíti mind a gyerekek, mind a szülők mindennapjait.

- A gyermekek az iskolában – szakember segítségével – tanulják meg a helyes tanulás fortélyait és így kudarcmentesen, gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulá sszintjére.

216


- Továbbra is kiemelten foglalkozunk a tehetséggondozással, valamint a lassabban érő, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával. - A pedagógusok munkáját szakképzett logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus segíti. - Programunkban a mindennapos testnevelésnek nagy szerepe van, amely mellett a gyerekek olyan kiegészítő mozgásanyagot kapnak, mint a dramatikus játékok, néptánc. - Mindezek olyan tevékenységek, amelyek segítik tanulási tevékenységüket, harmonikus testi és lelki fejlődésüket. - Kiemelt műveltségterületként kezeljük a hagyományőrzést.

- A szülőkkel együtt ünnepeljük meg a hagyományos Magyar ünnepeket.

- Minden évben van Adventi előkészület, karácsonyváró party készület, közösen ünnepelünk az óvodásokkal - Az iskola természeti környezete szinte kötelez mindannyiunkat a környezettudatos magatartásra, természeti és épített környezetünk megismerésére, megóvására. - A környezeti nevelés keretében az iskola falai között lehetőséget nyújtunk a szelektív hulladékgyűjtésre, projektjeink, a környezetismereti tantárgy vagy a témahetek a környezettudatos, felelősségteljes magatartásra ösztönzik tanulóinkat. - Arculatunkat meghatározó tevékenységek, hagyományok:

- készségfejlesztő

foglakozásokon a jeles napok kapcsán dramatizálás, drámajátékok,

- névnapok, születésnapok megünneplése, - hagyományos ünnepségek, megemlékezések: - nemzeti ünnepek, - tanévnyitó, tanévzáró, - advent, mikulásváró, karácsony, - húsvétváró, - anyák napi köszöntés. 217


- versenyek szervezése, - kirándul az iskola, - családi napok - gyermeknap, - házi tanulmányi versenyek, - terméskiállítás, betlehemkészítés, - házi sportbajnokságok, sportnapok, - erdei iskola, táborok, osztálykirándulások, - őszi és tavaszi túra: erdőjáró, - szüretelő, szüreti táncház, - egészséghét,

A sajátos nevelési igényű tanuló gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatásának a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja Feladatunk a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása. A tervezéseknél figyelembe vesszük azt, hogy minden tanulónk egyenlő részvételét biztosítani tudjuk, különösen a témahét és a projekt megvalósítása során. Intézményünk nagyon fontos feladatként kezeli a sajátos nevelési igényű, valamint a tanulási zavarokkal, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, továbbá a részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztését. Fejlesztő programunk megvalósulását gyógypedagógus, iskolapszichológus és fejlesztőpedagógus végzi. Tevékenységi területek:

-

alapkészségek mindennapos fejlesztése

-

kiscsoportos, egyéni foglalkozások szervezése 218


-

ellenőrzés, értékelés, önértékelés folyamatossága

Tevékenységi formák:

Tanórán belüli:

-

egyéni fejlesztés

-

csoportos fejlesztés

-

tanórai differenciálás

-

kooperatív munkaformák

Tanórán kívüli:

-

fejlesztő foglalkozások

-

felzárkóztatás, korrepetálás

-

napközi

-

tanulószoba

-

színházlátogatás

-

kirándulás, tanulmányi kirándulás

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik az egyéni szükségletek figyelembevételével, a sérült részképességek folyamatos fejlesztésével. Így lehetséges az eredményes társadalmi beilleszkedés, az emberi értékek és normák elfogadása. A sajátos nevelési igényű tanulóknál törekszünk a szoros együttműködésre a gyógypedagógus, az osztályban tanítók, napközis nevelők, szülők és a sajátos nevelési igényt megállapító Szakértői Bizottság között. Az SNI-s tanulók ugyanazt a tananyagot tanulják, felmentések, könnyítések lehetnek a Szakértői Bizottság javaslata alapján.

219


Célok a nevelés és az oktatás területén

A tanulók hiányzásának csökkentése. A tanuláshoz való hozzáállásjavítása. A szülőkkel való sikeres kommunikációs kapcsolatkialakítása. Szociális hátrányukból adódó lemaradások csökkentése. A sérült funkciók miatti akadályoztatás csökkentése.

Az állandóan ismétlődő szervezett programokkal, megemlékezésekkel tudatosítjuk bennük az összetartozás, meghittség, közösség fontos szerepét. Szakmai segítségadással, megbeszélésekkel könnyítjük egymás munkáját. Továbbképzéseken való részvétellel mélyítjük elméleti tudásunkat. A dokumentációk ellenőrzése továbbra is fontos feladat

- áthelyezési, kontroll vizsgálatok kérése,

- fejlesztési tervek készítése,

- tanmenetek felfrissítése

Kommunikáció Közlés befogadás, a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése minden pedagógus feladata, ahol ilyen nyelvi hátrányokkal rendelkező gyermekek járnak. A kommunikációhoz hozzátartozik a kommunikációs normák, illemszabályok betartása. Ennek sikeressége, attól függ, hogyan épül be szokásrendszerébe. A szokások automatikus cselekvések egy-egy helyzetben akaratunktól függetlenül jelennek meg. Kialakulását ismétlődő helyzetekben végzett azonos cselekvéssel lehet elérni a helyes viselkedéshez annak rendszeres gyakorlása és alkalmazása szükséges. Motoros képességek nevelésének célja, a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése és gyakorlása, a helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése, a mozgás terén mutatkozó fejlődési elmaradások korrigálása, a szabadidő eltöltéséhez, sportágak gyakorlásához szükséges mozgások megtanulása, 220


pályaválasztáshoz, munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátításának előkészítése. Szociális képességek nevelésének célja, hogy elősegítse kapcsolatainak alakulását, tájékozódását a szociális struktúrákban, melyek segítségével ismereteket szerez, szociális képességet kifejező tulajdonságokat gyakorolja. Iskolába lépésig a gyermek közvetlen környezet (család, óvoda) megtapasztalásából tanulja a szociális képesség elemeit. Így szocializációját leginkább meghatározó körülmények (szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, jövedelemviszonyok, lakáskörülmények, családszerkezet, nevelési szokások, viselkedési minták, értékrend). Ezek jelentik a szociális miliőt számára. Az iskolai tanulás együtt jár különböző viselkedési szokások megtanulásával, melyek egyezményes normákon alapulnak.

A kiemelt fejlesztés területei:- olvasás technika fejlesztése - szeriális észlelés - memóriafejlesztés

Általános fejlesztés területei: - helyesírási készségfejlesztés

- auditív figyelemfejlesztés

- szókincsbővítés

- tanulásmódszertan, önértékelés, önbizalom A fejlesztés anyaga

- olvasás technika fejlesztése

Zöngés- zöngétlen párok Szemmozgás koordináció Homogén gátlás oldása, szószedetek olvasása (Meixner)

221


Magánhangzók differenciálása Mássalhangzók időtartamának érzékelése

- olvasási feladatok

Tempó fokozása Pontosság növelése

- képzési mód szerint

-szövegfeldolgozás - értő olvasás

- szöveg tagolása

- lényeg kiemelés

- szókincsbővítés

- tematikus szógyűjtés

- szinonimák keresése

- szóalkotó kombinációs gyakorlatok

- önálló szövegalkotás

- fő fogalom bővítése, - fő fogalom megnevezése

222


- azonos témakörbe tartozó szavak gyűjtése

- ellentétes szavak keresése

- ellentétpár dominó

- a fogalomkörhöz nem illő szavak keresése

- rokon értelmű szavak gyűjtése

- szómagyarázatok (szótárhasználat)

- szeriális észlelés

Számítógépes oktató programok használata

- fonémahallás - szótagolás

223


- betűpótlás - szótagpótlás - szópótlás mondatokba - betű és szótagszintézis - auditív figyelem

A figyelem ébrentartása Jó tanulási szokások, koncentráció, elmélkedés Koncentráció, tartósság, megosztás, terjedelem - postás játék, add tovább! - Keresd az azonost!

- szóban a hangot

- auditív diszkrimináció

- szövegben a szót

elmondás, növekvő elemszámmal) Emlékezet:

- Verbális memória - szólánc, növekvő szólánc megismétlése - versek, mondókák - Vizuális memória

tanulása

Emlékezés típusai - előzőleg megadott szavak jelzése szövegben Emlékezés segítése - szavak, mondatok visszakérdezése később (pl. 1 óra múlva) Eredményes rögzítés

- képről mesélés, az óra végén felidézés - tárgyak, képek bemutatása - hosszabb idő után felidézés - emlékezet játékok (képekpárosítása) - számítógépes oktatóprogramok

224


-

tollbamondás,

másolás,

betűkapcsolás

gyakorlatok,

vonalvezetés gyakorlása, ékezetek, betűarányok pontosítása, szóközök, helyesírás. az időtartam jelölésének gyakoroltatása hangkapcsolati törvényeket tartalmazó szavak helyesírása tulajdonnevek helyesírása mondattagoláskor használt írásjelek

- helyesírási készségfejlesztés

különírás és egybeírás kérdései j vagy ly a szavakban, keltezés Tanulási szokások vizsgálata A tanuláshoz szükséges belső állapot -

tanulásmódszertan, önbizalom

önértékelés,

A pihenés módjai A tanulást segítő külső körülmények, önellenőrzés

Kíváncsiság Érdeklődés, akaraterő Felelet, kiejtés

225


A fejlesztés szervezeti keretei

A fejlesztő foglalkozás lehet:

a) Egyéni rehabilitáció, foglalkozás: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái:

Gyógypedagógiai fejlesztés, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák.

b) Kiscsoportos fejlesztés:

A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv tudatosítására, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára. A számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk, 226

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sámuel Calvinist Bilingual Primary School (NevelésiTerv)

gyakoroltatás és számonkérés során figyelembe vesszük a tanulók gyengébb monotóniatűrését, valamint a fáradékonyságukat. Mentesítés az értékelés és minősítés alól Ktv. 30.§(9)

A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a Szakértő Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató határozatban mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A tantárgy ismeretanyagát időben és tartalomban, egyéni fejlesztési terv alapján sajátítja el. A tanuló a tanítási órán részt vesz és a többi tanulóval együtt képességeihez mérten, differenciáltan dolgozik. Értékelésük során különösen fontos a rendszeresség, konkrétság, az egyéni adottságok figyelembe vétele, a méltányosság, a helyes önértékelés kialakítása, az egészséges munkakedv fenntartása. Cél a tanuló felzárkóztatása a tantárgyi minimum A követelmény eléréséhez, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. Az érintett tanulók esetében további ajánlásokat kell figyelembe venni: - hosszabb felkészülési idő biztosítása, időtényező növelése számonkéréskor- írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli vagy szóbeli beszámoltatás helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése - írásbeli feladatnál értelmezési segítség nyújtása - az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata

Teljes tantárgyi minősítés alóli mentesítése esetén az értékelés a következők szerint történik: - alsó tagozaton szöveges formában - felső tagozaton százalékos formában - rendszeresen az osztálynaplóban és tájékoztató füzetben - félévkor az osztálynapló, tájékoztatófüzet értékelőrésze kihúzásra kerül, év végén az osztálynapló, bizonyítvány, törzskönyv értékelőrésze kihúzásra kerül, a megjegyzés rovatba bekerül a mentesített tantárgy neve(záradék) - félévkor és év végén a tanuló összegző szöveges értékelést kap a követelményszinthez viszonyított teljesítményéről, formanyomtatványon 227


Részleges tantárgyi minősítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következők szerint történik: - alsó tagozaton szöveges formában - felső tagozaton százalékos formában a minősítés alól mentesített tantárgyrészben nyújtott teljesítményről, és osztályzatot kap a tantárgy többi részére - rendszeresen az osztálynaplóban és tájékoztató füzetben

228


4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai program érvényességi ideje - Az iskola 2018. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. - A pedagógiai programban található helyi tanterv 2017. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. - Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz a 2017-2018. tanévtől a 2019-2020. tanévig szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását. - A 2018/2019. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. - A nevelőtestület felkéri az intézményi tanácsot, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2019/2020. tanév lezárását követően elemezze. 229


A pedagógiai program módosítása - A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója,

- a nevelőtestület bármely tagja,

- a nevelők szakmai munkaközösségei,

- az iskolaszék,

- a szülői munkaközösség,

- az iskola fenntartója.

- A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákpresbitérium képviselői útján az intézményi tanácsnak javasolhatják. - A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az iskola igazgatója jóváhagyásával válik érvényessé. - Amennyiben a pedagógiai program többletkötelezettséget igényel, a fenntartó jóváhagyása szükségeltetik. - A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

230


A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala - Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

- A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál,

- az iskola működtetőjénél,

- az iskola irattárában,

- az iskola könyvtárában,

- az iskola nevelői szobájában,

- az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgatóhelyetteseinél, - a nevelők munkaközösségeinekvezetőinél, - az iskola honlapján.

231


Függelék A tanulók fizikai állapotának mérése „Az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre ( az egészség létezéséhez ), lehető legteljesebb jó közérzetre.” ( Egészségügyi Világszervezet)

Az emberi mozgásteljesítménynek biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formában mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés ás a sport szakemberei, stb.).

A

testnevelés

és

a

sport

saját

modelljében

a

különböző

életkori

és

teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A teljesítmény élettani paraméterek alapján megismerhetjük a gyermek pillanatnyi fizikai fittségét, amely lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak a feltárását. A fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, a képességek fokozatos fejlesztéséhez. Iskolánk felvállalta a kompetencia alapú oktatást, melynek tananyagrendszerét a kiadott vonatkozó Programtervben foglaltak alapján közvetítjük, a pályázati programban vállaltaknak megfelelően, felmenő rendszerben folyamatosan kiterjesztve. Ezzel valamennyi tanulónk számára biztosítjuk a tanulási és cselekvési képességek fejlesztését, a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételét biztosító kulcskompetenciák fejlesztését. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink esélyteremtését és hátránykompenzálását az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával biztosítjuk. A kulcskompetenciák fejlesztésével, az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával igyekszünk kompenzálni az eltérő szociális háttérből, a tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézségből vagy zavarból, illetve mentális problémából adódódó hiányosságokat, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma származású és a sajátos nevelési igényű tanulóinkra.

Cél: Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan 232


romlik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

A mérések megvalósításának módjai: · A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. · A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok, illetve tanítók is. · A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. · A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.

· Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). · A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Ezért minden gyermek rendelkezni fog egy teljesítményösszesítő adatlappal, amely tartalmazza 1-8. osztályig az eredményeit, illetve az ehhez tartozó szöveges értékelést. Ezt az adatlapot a testnevelő, ill. a mérést végző pedagógus vezeti, amelyet a szülő is bármikor megtekinthet.

A mérések általános szempontjai: · A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. · Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében célszerű elvégeztetni. Sportcipő szükséges a futással és ugrással járótesztekhez. · Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni minden testnevelőnek, hogy a vizsgálat pontos legyen. · A tesztek között a tanulónk pihenjenek. · A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában 233


nincs erre külön utalás. · A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.

· Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség (Cooper-teszt ) tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.

Konkrét feladatok: 1. Helyből távolugrás 2. Tömött labda vetés (dobás) két kézzel a fej fölött hátra 3. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, 4 percig, vagy kifáradásig 4. Cooper-teszt /alsóban 6 perc, felsőben 12 perc folyamatos futás/ 5. Karhajlítás, nyújtás 4 percig vagy kifáradásig 6. 1 kezes lökés tömöttlabdával

Értékelés módja: A mellékelt táblázat szerint. A táblázatban megadott pontok összesítése után megkapjuk a minősítő kategóriákat. 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás(m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. ( a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd ( páros karlendítéssel előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás 234


előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próbasorán maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok: Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik.

1. fázis: elrugaszkodás Négyfejű combizom; combhajlítók: féliginas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagyfarizom. 235


2. fázis: légmunka Delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszárizom.

3. fázis: talajfogás Combhajlítók: féliginas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejűcombizom. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése(m)

Tömött labda vetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra(m) (12 éves korig 2, kg-os, a felett 3 kg-os tömöttlabdával)

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát ( két kézzel alulról fogva) a melle előtt könyökben hajlított karral tartja.

Feladat: a dobó előrehajlítás - boka-térd- és csípő hajlítás - közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és a csípőhajlítás megállapításával, a nagy farizom egyidejű megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés előtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása - dobóhelyhez legközelebbirésze közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőségmegadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembevenni. Vigyázat! 236


Ezt a gyakorlatot gerincvédelmi okokból csak abban az esetben javasoljuk, ha a próbáztató minden próbázónál biztosítani tudja (= előzőleg megtanítja, a próba

megkezdése előtt még egyszer felhívja a próbázó figyelmét arra), hogy a kidobás ideje alatt a farizmok végig feszesek legyenek! Ellenkező esetben nagy teherkarral nyíró erők érik és károsítják az ágyéki gerincet!

237


A mozgásban résztvevő főbbizmok: delta izom; nagy mellizom; kétfejű karizom; csuklyás izom / főleg a felső része/; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; mély házizmok: hosszú hátizom, lapockaemelő izom; elülső fűrész izom; nagyfarizom. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen ahasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése, oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiindulóhelyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek ésműködnek!

238


A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon – izomgyengeség esetén pedig feljebb is - a gerincet károsító

nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztvevő izmok: mély hátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mély hátizmok ágyéki 239


szakaszának a munkája. 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése

Hanyattfekvésből felülés és visszaérkezés, folyamatosan, kifáradásig(db) Maximális időtartam: 4perc

A gyakorlatvégrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagya tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéz) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.

Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbbizmok: Főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. 5. 12 PERCES FUTÁS / COOPER-TESZT/

A vizsgált tényező: A kardio-respiratorikus állóképesség A tesztleírása: A gyerekek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. 240


Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni.

Felszerelések: Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400m) futópálya

A gyerekeknek adandó utasítások: Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a "RAJT" szót kezdjetek el futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk, hogy " Elég". Ha elfáradtatok lassíthattok vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg nem halljátok, hogy "Elég"! Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással!

Útmutatások a tesztet vezető személynek: · A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkorfeljegyezzük. · A 12 perc leteltével a gyerekeket "Állj" vagy "Elég" utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához hozzáadjuk az utolsó nem teljes körben megtett távolságot.

Pontozás: A gyerek neve mellé feljegyezzük a megtett méterek számát, illetve a táblázat alapján az ehhez tartozó pontértéket.

Sikerkritérium: · Váljon igényévé a folyamatos fejlődés, az egészséges életmódra való törekvés! · Váljon igényévé a rendszeres testmozgás! · Alakuljon ki közöttük az egészséges versengés, ami által jobb teljesítmény elérésére less képes! · Érezze, hogy a mozgás által jobb lesz a közérzete! · Érezze, hogy a jobb eredmények egészségére és közérzetére pozitív hatással vannak! · Érezze, hogy a saját fizikai fittness-szintjének megismerése által fejlődik saját önértékelése! 241


· A mérések által a tanár/tanító és a szülő is jobban odafigyelhet a tanulóra, így a tanuló a folyamatos segítségadással könnyebben fejlődhet. · Megteremtsük a lehetőséget arra, hogy döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban, valamint, hogy megőrizzék és fejlesszék a biztonságos és egészséges fizikai környezetüket!

242


OSZTÁLY ÖSSZESÍTŐ ADATLAP AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉGMINŐSÍTÉSÉHEZ 3. Hanyatt fekvésb 4.Cooper-teszt 2. Tömött évfolyam fizikaiteljesítmény mérése

1.Helyből távolugrás

ss z.

név

ideje

cm

pont

(dobás) két

és,

12 perc

percig vagy

kézzel

a

folyamatosan,

folyamatos

kifáradásig

fölött

4 percig, vagy

hátra m pont

db

pont

tavasz tavasz tavasz ősz

4.

tavasz ősz

5.

tavasz ősz

6.

tavasz ősz

7.

futás/

lökés

7.

tömött

Labda

tavasz

243

m

8. 4 ütemű

adogatás

labdával

falhoz

kifáradásig

ősz 3.

6. 1 kezes

nyújtás 4

ősz 2.

5. Karhajlítás,

labda vetés

ősz 1.

/alsóban 6

vissza ereszked perc, felsőben

fej mérés

ől felülés és

pont

db

pont

méter

pont

db

pont

fekvőtámasz


ősz 8.

tavasz ősz

9.

tavasz

10

ősz

. 11

tavasz

.

tavasz

12

ősz

ősz

. 13

tavasz

. 14

tavasz ősz

.

tavasz

ősz

2.évfolyam

Értékelés afizikai teljesítmény méréshez 4 üteműgimnasztikai

fiú

3.évfolyam lány

fiú

4.évfolyam lány

fiú

lány

egység

pont

egység

pont

egység

pont

egység

pont

egység

pont

egység

pont

13-14

1

12-13

1

14-15

1

13-14

1

16-17

1

15-16

1

15-16

2

14-15

2

16-17

2

15-16

2

18-19

2

17-18

2

244

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sámuel Calvinist Bilingual Primary School (NevelésiTerv) gyakorlat

17-től

3

16-tól

3

18-tól

3

17-től

3

20-tól

3

19-től

3

25-29

1

24-28

1

30-34

1

29-33

1

35-39

1

34-38

1

labdaadogatás falhoz

30-34

2

29-33

2

35-39

2

34-38

2

40-44

2

39-43

2

(30 secalatt)

35-től

3

34-től

3

40-től

3

39-től

3

45-től

3

44-től

3

26alatt

1

26alatt

1

30alatt

1

28alatt

1

30alatt

1

30alatt

1

26-34

2

26-36

2

30-36

2

28-38

2

30-38

2

30-40

2

35-től

3

37-től

3

37-től

3

39-től

3

39-től

3

41-től

3

11,9-től

1

12,1-től

1

11,7-től

1

11,9-től

1

10,9-től

1

11,1-től

1

11,80

2

12,00

2

11,60

2

11,80

2

10,80

2

11,00

2

11.8 alatt

3

3

11,6 alatt

3

11,8 alatt

3

10,8 alatt

3

11alatt

3

47-től

1

49-től

1

46-tól

1

48-tól

1

44-től

1

46-tól

1

46,00

2

48,00

2

45,00

2

47,00

2

43,00

2

45,00

2

46alatt

3

48alatt

3

45alatt

3

47alatt

3

43alatt

3

45alatt

3

960 alatt

1

960 alatt

1

1200alatt

1

1200alatt

1

1440alatt

1

1440alatt

1

960m

2

960m

2

1200m

2

1200m

2

1440m

2

1440m

2

960felett

3

960felett

3

1200felett

3

1200felett

3

1440felett

3

1440felett

3

145 alatt

1

135 alatt

1

155 alatt

1

145 alatt

1

165 alatt

1

155 alatt

1

145 cm

2

135 cm

2

155 cm

2

145 cm

2

165 cm

2

155 cm

2

145felett

3

135felett

3

155felett

3

145felett

3

165felett

3

155felett

3

(30 secalatt)

súlypont emelkedés(db)

60 m futás(sec)

200 m futás(sec) kitartó futás 1 kör =120 m 2. évfolyam:6

12alatt

perc 3. évfolyam: 7perc 4. évfolyam: 8perc

helyből távolugrás(cm)

245


karhajlítás fekvőtámaszban

(db)

5-6

1

4-5

1

7-8

1

6-7

1

9-10

1

8-9

1

7-8

2

6-7

2

9-10

2

8-9

2

11-12

2

10-11

2

9-től

3

8-tól

3

11-től

3

10-től

3

13-tól

3

12-től

3

246


Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉGMINŐSÍTÉSE

IGENGYENGE 0-20.

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi

5 pont

magát. Figyelem terjedelmének tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítja.

GYENGE 21-40.

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére

sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. 5 pont ELFOGADHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán 41-60. 5 pont KÖZEPES 61-80.

fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte az a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a

5 pont

továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet

JÓ 81-100.

megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra

5 pont

jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

247


KIVÁLÓ 101-120.

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogyspeciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

5 pont

EXTRA

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai

121-140

teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag

5pont

kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Az általános fizikai teherbíró

Kardiórespiratórikus

képesség minősítése fittségi

állóképesség,

kategóriák szerint

és az általános izomerő -erő állóképesség

Igen gyenge = 0.0-20.0pontig Gyenge = 20.5-40.0pontig Elfogadható = 40.0-60.0pontig Közepes = 60.0-80.0pontig Jó = 80.5-100.0pontig Kiváló =100.5-120.0 pontig Extra =120.5-140.0pontig

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése százalékban kifejezve

Kardiórespiratórikus

10%-os= 0.0-14.0pontig

állóképesség,

20%-os= 14.5-28.0pontig

és az általánosizomerő,

30%-os= 28.5-42.0pontig

erő-állóképesség

40%-os= 42.5-56.0pontig 50%-os= 56.5-70.0pontig 60%-os= 70.5-84.0pontig 70%-os= 84.5-98.0pontig 80%-os= 98.5-112.0pontig 90%-os= 112.5-126.0pontig 100%-os= 126.5-140.0pontig

248


Pontérték-táblázat:a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő állóképességének méréséhez. I. osztály (7 éveskorúak)

Helyből Pontérték 1pont 2pont

távolugrás páros Leány Fiú lábbal(m) 0,97 1 1 1,03

Hanyatt-

Kétkezesdobás

Hasonfekvésből

fekvésből felülés

hátra fej fölött

törzsemelés és

tömött(m) Leány Fiú 1,2 1,25 1,6 1,75

leengedés(db) Leány Fiú 16 20 20 24

(db) Leány 20 25

Fiú 25 30

3pont 4pont 5pont

1,03 1,06 1,09

1,06 1,09 1,12

30 35 40

35 40 45

2 2,4 2,8

2,25 2,8 3,4

24 28 32

28 32 36

6pont 7pont 8pont

1,12 1,15 1,18

1,15 1,18 1,21

45 50 55

50 55 60

3,2 3,6 4

4,05 4,55 5,05

36 40 44

40 44 48

9pont 10pont

1,21 1,24

1,24 1,27

60 65

65 70

4,4 4,8

5,55 6,05

48 52

52 56

11pont 12pont 13pont

1,27 1,3 1,33

1,3 1,33 1,36

70 75 80

75 80 85

5,2 60 64

6,55 64 68

56

60


1,36 1,39 1,42

1,39 1,42 1,45

85

90

68

72


1,45 1,48 1,51

1,48 1,51 1,54

20pont 21pont

1,54 1,57

1,57 1,6

249


Pontérték-táblázat:a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, Erő állóképességének méréséhez. II. osztály (8 éveskorúak) HanyattKétkezesdobás Hasonfekvésből fekvésből

Helyből Pontérték 1pont 2pont

távolugrás páros Leány Fiú lábbal(m) 1,08 1,1 1,11 1,13

felülés (db) Leány Fiú 23 28 28 33

hátra fej fölött

törzsemelés és



3pont 4pont 5pont

1,14 1,17 1,2

1,16 1,19 1,22

33 38 43

38 43 48

2,6 3 3,4

2,7 3,1 3,6

27 31 35

30 34 38

6pont 7pont 8pont

1,23 1,26 1,29

1,25 1,28 1,31

48 53 58

53 58 63

3,8 4,2 4,6

4,15 4,65 5,15

39 43 47

42 46 50

9pont 10pont

1,32 1,35

1,34 1,37

63 68

68 73

5 5,4

5,65 6,15

51 55

54 58


1,38 1,41 1,44

1,4 1,43 1,46

73 78 83

78 83 88

5,8 63 67

6,65 66 70

59

62


1,47 1,5 1,53

1,49 1,52 1,55

88

93

71

74


1,56 1,6 1,64

1,58 1,62 1,66

20pont 21pont

1,68 1,72

1,7 1,74

Pontérték-táblázat:a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállóképességének méréséhez. III. osztály (9 éveskorúak) Kétkezesdobás Hasonfekvésből Helyből Pontérték 1pont 2pont

Hanyatt-fekvésből


felülés(db) Fiú Leány 26 31 31 36

hátra fej fölött

törzsemelés és



3pont 4pont 5pont

1,23 1,26 1,29

1,29 1,32 1,35

36 41 46

41 46 51

3,2 3,6 4

3,6 4,15 4,65

29 33 37

32 36 40

6pont

1,32

1,38

51

56

4,4

5,15

41

44

250

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sámuel Calvinist Bilingual Primary School (NevelésiTerv) 7pont 8pont

1,35 1,38

1,41 1,44

56 61

61 66

4,8 5,2

5,65 6,15

45 49

48 52

9pont 10pont

1,41 1,44

1,47 1,5

66 71

71 76

5,6 6

6,65 7,15

53 57

56 60


1,47 1,5 1,53

1,53 1,56 1,59

76 81 86

81 86 91

6,4 65 69

7,65 68 72

61

64


1,56 1,59 1,62

1,62 1,65 1,68

91

96

73

76


1,65 1,69 1,73

1,71 1,75 1,79

20pont 21pont

1,77 1,81

1,83 1,87

Pontérték-táblázat:a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállóképességének méréséhez. IV. osztály (10 éveskorúak) Kétkezesdobás Hasonfekvésből Helyből Pontérték 1pont 2pont

Hanyatt-fekvésből


felülés(db) Fiú Leány 29 33 34 38

hátra fej fölött

törzsemelés és



3pont 4pont 5pont

1,3 1,33 1,36

1,4 1,43 1,46

39 44 49

43 48 53

3,7 4,1 4,5

4,35 4,85 5,35

30 34 38

34 38 42

6pont 7pont 8pont

1,39 1,42 1,45

1,49 1,52 1,55

54 59 64

58 63 68

4,9 5,3 5,7

5,95 6,55 7,15

42 46 50

46 50 54

9pont 10pont

1,48 1,51

1,58 1,61

69 74

73 78

6,1 6,5

7,65 8,15

54 58

58 62


1,54 1,57 1,6

1,64 1,67 1,7

79 84 89

83 88 93

7,1 66 70

8,65 70 74

62

66


1,63 1,66 1,69

1,73 1,76 1,79

94

98

74

78


1,72 1,76 1,8

1,82 1,86 1,9

20pont 21pont

1,84 1,88

1,94 1,98

251


Pontérték-táblázat:a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállóképességének méréséhez. V. osztály (11 éveskorúak) Kétkezesdobás Hasonfekvésből Helyből Pontérték 1pont 2pont

Hanyatt-fekvésből


felülés(db)Fiú Leány 31 35 36 40

hátra fej fölött

törzsemelés és



3pont 4pont 5pont

1,37 1,4 1,43

1,51 1,54 1,57

41 46 51

45 50 55

4,2 4,6 5

5,25 5,75 6,35

32 36 40

36 40 44

6pont 7pont 8pont

1,45 1,48 1,51

1,6 1,63 1,66

56 61 66

60 65 70

5,4 5,8 6,2

7 7,55 8,05

44 48 52

48 52 56

9pont 10pont

1,54 1,57

1,69 1,72

71 76

75 80

6,6 7

8,55 9,05

56 60

60 64


1,6 1,63 1,66

1,75 1,78 1,81

81 86 91

85 90 95

7,4 68 72

9,55 72 76

64

68


1,69 1,72 1,76

1,84 1,87 1,9

96

100

76

80


1,8 1,84 1,88

1,93 1,97 2,01

20pont 21pont

1,92 1,96

2,05 2,09

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, Erő állóképességének méréséhez. VI. osztály (12 éveskorúak) Kétkezesdobás Hasonfekvésből Helyből Pontérték 1pont 2pont

Hanyatt-fekvésből



hátra fej fölött

törzsemelés és



3pont 4pont 5pont

1,44 1,47 1,5

1,61 1,64 1,67

48 53 58

47 52 57

4,7 5,1 5,5

6,3 6,9 7,45

36 40 44

38 42 46

6pont

1,53

1,7

63

62

5,9

7,95

48

50

252


1,56 1,59

1,73 1,76

68 73

67 72

6,3 6,7

8,45 8,95

52 56

54 58

9pont 10pont

1,62 1,65

1,79 1,82

78 83

77 82

7,1 7,5

9,45 9,995

60 64

62 66


1,68 1,71 1,74

1,85 1,88 1,91

88 93 98

87 92 97

7,9 72 76

10,45 74 78

68

70


1,77 1,8 1,83

1,94 1,97 2

102

80

82


1,86 1,9 1,94

2,03 2,07 2,11

20pont 21pont

1,98 2,02

2,15 2,19

253


Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállóképességének méréséhez. VII. osztály (13 éveskorúak) Kétkezesdobás Hasonfekvésből Helyből Pontérték 1pont 2pont

Hanyatt-fekvésből



hátra fej fölött

törzsemelés és

tömött(m) Leány Fiú 4,3 6 4,7 6,6


3pont 4pont 5pont

1,48 1,51 1,54

1,7 1,73 1,76

45 50 55

49 54 59

5,1 5,5 5,9

7,2 7,75 8,25

38 42 46

40 44 48

6pont 7pont 8pont

1,57 1,6 1,63

1,79 1,82 1,85

60 65 70

64 69 74

6,3 6,7 7,1

8,75 9,25 9,75

50 54 58

52 56 60

9pont 10pont

1,66 1,91

1,88 80

75 84

79 7,9

7,5 10,75

10,25 66

62 68

64


1,94 1,97 2

85 90 95

89 94 99

8,3 74 78

11,25 76 80

70

72


1,81 2,06 1,87

2,03

100

104

82

84


1,91 1,95 1,99

2,12 2,16 2,2

20pont 21pont

2,03 2,07

2,24 2,28

2,09

Pontérték-táblázat:a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, Erő állóképességének méréséhez. VIII. osztály (14 éveskorúak) Kétkezesdobás Hasonfekvésből Helyből Pontérték 1pont 2pont

Hanyatt-fekvésből



hátra fej fölött

törzsemelés és

tömött(m) Leány Fiú 4,6 6,7 5 7,3


3pont 4pont 5pont

1,53 1,56 1,59

1,78 1,81 1,84

47 52 57

51 56 61

5,4 5,8 6,2

7,9 8,45 8,95

40 44 48

42 46 50

6pont 7pont 8pont

1,62 1,65 1,68

1,87 1,9 1,93

62 67 72

66 71 76

6,6 7 7,4

9,45 9,95 10,45

50 54 58

54 58 62

254


1,71 1,74

1,96 1,99

77 82

81 86

7,8 8,2

10,95 11,45

64 68

66 70


1,7 1,8 1,83

2,02 2,05 2,08

87 92 97

91 96 101

8,6 76 80

11,95 78 82

72

74


1,86 1,89 1,92

2,11 2,14 2,17

102

106

84

86


1,95 1,99 2,03

2,2 2,24 2,28

20pont 21pont

2,07 2,11

2,32 2,36

255


256


257

Szalay Stímuel Reformótus Két Tanítósi Nyelvű ÁItalúnos Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sdmuel Calvinist Bilingual Primary School (NevelésiTerv)

Legitimációs záradék Az iskola módosított Pedagógiai Programját

április 19. napjántartott ülésen

a nevelőtestiilet2017.

megismerte és elfo gadta.

Miskolc, 2017. ápilis 19. (

bd;x-,A,qr"r),,,1r*o',rt-.nevelőtestűJ részéről

A nevelőtestület által elfogadott módosított Pedagógiai Programot az igazgatő jőváhagyta. Miskolc,

2017 .

ápilís 19.

{t§+,t**},

LY w;*";

A szülői

szenr ezet véleményező nyilatkozata

A Nemzeti köznevelési törvény értelmében biáosított vélernényezésijogunknál fogva kijelentjiik, hogy a Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvtí Átabnos Iskola módosított Szervezeti és Működési SzabáIyzatánaktarta|mávalegyetérriink.

A

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvú Átalános Iskola Szülői Szervezete képviseletéberr és

felbaÁlmazása alapjrán aláírásommal tanúsítom,hogy a módosított Szervezeti és működési szabáIyzat elkészítéséhezés elfogadásához előírt véleményezésijogunkat gyakoroltuk.

Miskolc, 2017. ápilis 19,

|Lorb^Ü\_ Szülői szeívezet képviseletében

A

Szalay Sámuel Református Két Taníási Nyelvű Általános Iskola módosított Pedagógiai

Programját a Ferrntartó Tiszánirrrreni Református EgyhrázkerüIet 20L7. +#€*Y--.!:,í{.?9.napjan jőváhagyta.

Miskolc,

20

1

7.

*4t1{1!Y4.

&,3

/V1 \r

-

ÁbrámTibor

ferrrrtartó képviseletében

258

#.ffis

Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja Szalay Sámuel Calvinist Bilingual Primary School (Nevelési Terv)

Recommend Documents