http://naplo-online.hu/cimlapon/20100201_eu_regiok_bizottsaga Szalay András duplázik - Póttagként delegálták a Régiók Bizottságába Bóka Istvánt 2010. február. 01 Veszprém - Az Európai Unió Régiók Bizottságába dr. Szalay Andrást állandó tagként delegálta a magyar kormány, dr. Bóka Istvánt pedig póttagként - jelentette be hétfőn sajtótájékoztatón a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Pál Béla, és Veszprém polgármestere, Debreczenyi János. Szalay András már három éve tagja az uniós testületnek, tevékenysége révén jól jegyzik Magyarországot és Veszprémet - méltatta a delegált képviselő eddigi munkáját Debreczenyi János. Pál Béla azt hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállamának fontos, hogy olyan képviselőket küldjön a Régiók Bizottságába, akik jól beszélnek nyelveket, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, tehát eredményesen tudják ellátni a feladataikat. A regionális fejlesztési tanács Veszprém polgármesterével együtt javasolta delegálni Szalay András veszprémi önkormányzati képviselőt és Bóka Istvánt, Balatonfüred polgármesterét a következő ötéves időtartamra. Szalay András eddig is az egyik legaktívabb tagja volt a Régiók Bizottságának, nevéhez több előterjesztés, önálló kezdeményezés kötődik, többek között Médiát a tananyagba című téma. Ennek lényege, hogy az uniós országok alapfokú oktatásába kerüljön be tananyagként a médiafogyasztásra való felkészítés - ismertette a veszprémi jelölt eddigi tevékenységét Pál Béla. Szalay András elmondta, a jövőre koncentrál, ötéves megbízatását azonnal kezdi, szerdán utazik Brüsszelbe. Szakpolitikai területként továbbra is az oktatással, a médiával, az ifjúsággal, valamint többek között a fogyasztóvédelemmel és a megújuló energiákkal foglalkozik. - Ha a magyarországi régiók élén is választott testület áll majd, elképzelhető, hogy közülük delegálnak majd tagokat a Régiók Bizottságába és nem a települési önkormányzatokból? - érdeklődött lapunk. Pál Béla nem kívánt politikai jóslásokba bocsátkozni, Szalay András viszont elmondta, e téren Európa különböző országaiban eltérő a gyakorlat. Franciaország például 24 tagot delegál a Régiók Bizottságába, nyolcat a települési, nyolcat a megyei önkormányzatokból, nyolcat pedig a regiók tanácsaiból.
http://vponline.hu/politika/szalay-andras-duplazik Szalay András duplázik 3/02/2010 Az Európai Unió Régiók Bizottságába dr. Szalay Andrást állandó tagként delegálta a magyar kormány, dr. Bóka Istvánt pedig póttagként - jelentette be hétfőn sajtótájékoztatón a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Pál Béla, és Veszprém polgármestere, Debreczenyi János. -
Szalay András már három éve tagja az uniós testületnek, tevékenysége révén jól jegyzik Magyarországot és Veszprémet - méltatta a delegált képviselő eddigi munkáját Debreczenyi János - írja a Veszprém Megyei Napló.
Pál Béla azt hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállamának fontos, hogy olyan képviselőket küldjön a Régiók Bizottságába, akik jól beszélnek nyelveket, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, tehát eredményesen tudják ellátni a feladataikat. A regionális fejlesztési tanács Veszprém polgármesterével együtt javasolta delegálni Szalay András veszprémi önkormányzati képviselőt és Bóka Istvánt, Balatonfüred polgármesterét a következő ötéves időtartamra. Szalay András eddig is az egyik legaktívabb tagja volt a Régiók Bizottságának, nevéhez több előterjesztés, önálló kezdeményezés kötődik, többek között Médiát a tananyagba című téma. Ennek lényege, hogy az uniós országok alapfokú oktatásába kerüljön be tananyagként a médiafogyasztásra való felkészítés - ismertette a veszprémi jelölt eddigi tevékenységét Pál Béla. Szalay András elmondta, a jövőre koncentrál, ötéves megbízatását azonnal kezdi, szerdán utazik Brüsszelbe. Szakpolitikai területként továbbra is az oktatással, a médiával, az ifjúsággal, valamint többek között a fogyasztóvédelemmel és a megújuló energiákkal foglalkozik. - Ha a magyarországi régiók élén is választott testület áll majd, elképzelhető, hogy közülük delegálnak majd tagokat a Régiók Bizottságába és nem a települési önkormányzatokból? érdeklődött a Veszprém Megyei Napló. Pál Béla nem kívánt politikai jóslásokba bocsátkozni, Szalay András viszont elmondta, e téren Európa különböző országaiban eltérő a gyakorlat. Franciaország például 24 tagot delegál a Régiók Bizottságába, nyolcat a települési, nyolcat a megyei önkormányzatokból, nyolcat pedig a regiók tanácsaiból. Dr. Szalay András az SZDSZ veszprémi blogján az alábbi kiegészítést tette közzé a Veszprém Megyei Naplóban megjelent cikkhez. Miben is látom a fő különbséget az ottani illetve az itteni közélet, politikai kultúra terén? – tettem fel magamnak a kérdést.
Válaszom: A legfőbb különbség, hogy a teljesítményt elismerik és egymás teljesítményét elismerjük függetlenül attól, hogy mely politikai formációhoz tartozunk. A politikai frakciók és az egyes képviselők nem annyira egymás ellenfelei, hanem az ügyek az ellenfelek. A megoldandó ügyek, melyeket meg lehet közelíteni politikai álláspontok szerint más-más módon, de a cél egy olyan konszenzus létrehozása, amit lényegében mindenki el tud fogadni.
http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/news.cgi?view=ck&tID=168&nID=6412 Mercedes Bresso újonnan választott RB-elnök ígérete: "Politikai fellépésünk bátrabb és kitartóbb lesz" 05/02/2010 Mercedes Bresso (IT/PES), a Régiók Bizottsága újonnan választott elnöke arra kérte a Közgyűlést, hogy bátrabban álljon ki politikai céljai mellett. Az elnök örömmel számolt be arról, hogy az intézmény 15 év alatt jelentős politikai sikereket ért el, és kiemelte: a legfontosabb feladat az európai területi önkormányzatok közös érdekeinek hatékony képviselete. "Lezárult az intézményi vita. Ideje életre kelteni a Lisszaboni Szerződést. Vége annak, hogy csak kérjük: vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatokat. Vége annak, hogy csak beleegyezően bólogatunk. Lényegi javaslatokkal kapcsolódunk bele a politikai vitába, és - ha szükséges - nem riadunk vissza a polémiától." Mercedes Bresso, az Európai Parlament korábbi képviselője már régóta tagja az RB-nek, 2006-tól 2010-ig az RB szocialista (PES) csoportját vezette. Személyében elsőként választottak nőt az RB elnökévé. (Mercedes Bresso életrajzát itt találja.) Közvetlenül megválasztása után tartott beszédében Piemont régió első embere vázolta két és fél éves elnökségének prioritásait. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a felülvizsgált lisszaboni stratégia elindítása, az európai kohéziós politika fejlesztése - és semmiképpen sem nemzeti hatáskörbe való visszahelyezése -, a regionális és helyi érdekek beépítése az EU pénzügyi kilátásairól szóló vitába, az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) elnevezésű új jogi eszköz sikeres alkalmazása, illetve olyan európai stratégia kidolgozása az általános érdekű szolgáltatásokhoz, amely tiszteletben tartja a területi hatásköröket - ezek Mercedes Bresso elnökségének legfontosabb elemei. "A szóban forgó kérdésekben a területi önkormányzatok kiindulópontként szolgálhatnak Európa számára. Válság idején frontvonalban állnak, és mindig ők jelentették a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi innováció valódi laboratóriumát. Ezért kérem a többi uniós intézményt, hogy minél jobban használja ki ezt a tapasztalatot" - biztatott Bresso elnök. Hozzáfűzte: "Ide tartozik a Lisszaboni Szerződéssel a Régiók Bizottságára ruházott új jogkörök védelme is politikai szinten vagy - ha szükséges - az Európai Bíróság előtt". Az új RB-elnök bejelentette továbbá, hogy intézménye felelős módon kiveszi a részét a Lisszaboni Szerződéssel létrehozott polgári kezdeményezés konkrét végrehajtásából. "A tagállami polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos széles körű tapasztalataikból kiindulva a régiók és a városok szerepet játszanak majd az európai polgári kezdeményezések elindításában, összefogásában és megvalósításában. Ez átláthatóbbá, demokratikusabbá és színesebbé teszi Európát."
A Régiók Bizottsága első alelnökévé Ramón Luis Valcárcel Sisót (ES/EPP), a spanyolországi Murcia régió vezetőjét választották. 2012-ig tölti be ezt a tisztséget, majd átveszi az elnökséget Mercedes Bressótól - ahogy ezt az RB szocialista (PES) és néppárti (EPP) csoportja közötti megállapodás előírja.
http://www.bm.hu/web/portal.nsf/aktualis/2C9CDB7F5DB36959C12576C6004EC0D7 2010. február 10. Magyar-spanyol miniszteri találkozó Brüsszelben 2010. február 10-én a Régiók Bizottsága plenáris ülésén részt vevő Varga Zoltán önkormányzati miniszter szakmai megbeszélést folytatott Manuel Chaves González spanyol területpolitikai miniszterrel. A konzultáció során mindkét fél hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatali mechanizmusokban történő hatékonyabb részvételének. Elsődleges továbbá a többszintű kormányzás elvének és a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek gyakorlatban történő érvényesítésére vonatkozó tényleges feladatok közös meghatározása. Erre kiváló alkalom nyílhat a március 16-17-i, malagai informális miniszteri találkozón. A felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek a két ország EGTC (európai területi együttműködési csoportosulás) tapasztalatainak összegzésében és segítik az EGTC rendelet uniós felülvizsgálatának eredményes lefolytatását.
http://oroshaza.hir6.hu/cikk/39186/100210_senki_sem_profeta_a_hazajaban, Senki sem próféta a hazájában? Varga Zoltán Brüsszelben "pihente ki" az orosházi feszültségeket 2010-02-10 Küldje el a cikket ismerőseinek! Ossza meg ismerőseivel! Varga Zoltán önkormányzati miniszter szerdán Brüsszelben találkozott Manuel Chaves González spanyol területpolitikáért felelős miniszterrel. Egyetértettek abban, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatalokban való részvételének. Régiók Bizottsága plenáris ülésén részt vevő Varga Zoltán önkormányzati miniszter szakmai megbeszélést folytatott Manuel Chaves González spanyol területpolitikai miniszterrel. A konzultáció során mindketten hangsúlyozták, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatali mechanizmusokban történő hatékonyabb részvételének. Elsődleges továbbá a többszintű kormányzás elvének és a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek gyakorlatban történő érvényesítésére vonatkozó tényleges feladatok közös meghatározása. Erre kiváló alkalom nyílhat a március 16-17-ei, malagai informális miniszteri találkozón. A felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek a két ország EGTC (európai területi együttműködési csoportosulás) tapasztalatainak összegzésében, és segítik az EGTC rendelet uniós felülvizsgálatának eredményes lefolytatását -tudtuk meg az Önkormányzati Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztályától.
http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/hirek/nagyobb-erot-remelnek-a-regiok-lisszabonegisze-alatt-002331 Nagyobb erőt remélnek a régiók Lisszabon égisze alatt 11.02.2010
Bár a sajtóban háttérbe szorultak, a régiók bíznak abban, hogy a Lisszaboni Szerződés által előttük is kibővül a lehetőségek tárháza, és komolyabb „játékosként” léphetnek majd fel a döntéshozatali folyamatokban. A Régiók Bizottsága (Committee of Regions, CoR) tegnap (február 10.) általános ülést tartott Brüsszelben, ahol új elnököt választottak majd megvitatták, miként lehet a Lisszaboni Szerződést a legjobban a javukra fordítani. A franciaországi Dunkerque polgármestere, Michel Delebarre az EurActivnak elmondta, a változások után a „Régiók Bizottságát már többé nem lehet papírtigrisnek tekinteni”. Delebarre - a Régiók Bizottságának korábbi elnöke - úgy véli, megnöveli az intézmény szerepét, hogy az ereje megnőtt, és jogot kapott arra, hogy panaszaival az Európai Bírósághoz forduljon. A CoR így többé már nem „csupán” konzultatív testület. „Egy de facto intézménnyé vált”magyarázta. Több CoR-hivatalnok véleménye szerint, bár megérdemelné, a testület nem kapott felhatalmazást arra, hogy beleszólhasson az uniós törvényhozásába. Mindazonáltal remélik, hogy a Szerződés által biztosított „új hatáskörök” nem csak a döntéshozatal reformjára hivatottak, de erősítik majd a Régiók Bizottságának összképét is, valódi politikai játékossá téve azt. Egy hivatalnok szerint mostantól a testület viselkedhet „politikai pitbullként”, a „sarkuknál” kaphatja el az uniós intézményeket, vagyis követelheti, hogy az Unió a döntéshozatal során tiszteletben tartsa a Lisszaboni Szerződésben biztosított szubszidiáris elveket, kivéve, ha azok a nemzeti, regionális, és helyi szinten hozott döntéseknél hatékonyabbak. A politikai pitbull féken tartása Nem minden regionális vezető van meggyőződve arról, hogy a CoR új szerepét ilyen hangosan és gyorsan kellene kitrombitálni.
A CoR-hoz csak nemrég csatlakozott Jurgen Martens, a németországi szász régió igazságügyi minisztere az EurActivnak elmondta, hogy a változások ellenére a CoR képessége leginkább a régiók érdekeinek védelmére maradt alkalmas. „Vigyáznunk kell arra, hogy a Régiók Bizottságát egyes régiók ne arra használják, hogy a szubszidiaritás jegyében ellehetetlenítsék az Európai Bizottság és a Parlament közösségi politikáját” – érvelt. Az új hatásköröket körültekintéssel kell használni, mondta. A CoR-nak különösen ott kell a háttérbe húzódnia, ahol a régióknak csupán csekély befolyásuk van. „Azonban, amikor a közösségi politika kerül megvitatásra, a bizottságnak határozott állásfoglalást kell tennie, és a központi kérdésekre fókuszálva később megnövelheti a hatalmát” – tette hozzá. Európán keresztül, a régiók nagyobb szerepet remélnek A CoR új erejével kapcsolatos vélemények tekintetében az egyes európai régiókban összetett a kép. Néhányan bizakodóak, mások azonban szkeptikusan tekintenek a változásokra. A Cseh Köztársaság továbbra is aggódik amiatt, hogy a nemzeti régiók még nem készek rá, hogy kihasználják az új lehetőségeket. Petr Schlesinger, a csehországi Városi és Törvényhatósági Unió jogi szakértője az EurActivnak elmondta, úgy véli, „a szubszidiaritás fékjei” ugyanúgy a legnagyobb lehetőséget és a legnagyobb kihívást is jelentik a regionális és helyi hatóságok számára. Elismerte, hogy a testület nem húzhatja egyből elő a „sárga-lapot”, de rengeteg új lehetőségük van arra, hogy befolyásolják az uniós döntéshozatalt. Nyomást gyakorolhatnak a parlamenti képviselőkre, ha a szubszidiaritás elve veszélybe kerül. Azonban Schlesiger azt is hozzátette, nem tudja elképzelni, hogyan működhet ez a jelenlegi csehországi feltételek mellett. Elmondta, hogy a vonakodásának történelmi okai vannak, ugyanis a helyi közösségek még mindig a régi típusú (poszt-kommunista) gondolkodásmódból keresik a kiutat. Még mindig gyakran úgy gondolnak magukra, mint a központi adminisztráció egy részére, nem pedig úgy, mint egy felelősségteljes politikai döntéshozóra, érvelt. Hasonló okok miatt helyi lakosok sem gyakorolnak elég nyomást a régiókra, mivel nem úgy tekintenek rájuk, mint törvényhozási felelősséggel felruházott hatóságokra, vonta le a következtetést Schlesinger. Annak ellenére, hogy a változásokat regionális szinten nagy öröm fogadta, a Szerződés nem teszi lehetővé, hogy a lehetőségeket széleskörűen kiaknázzák. Jaroslav Palas, a Morva-Sziléziai régió elnöke az EurActivnak elmondta, hogy az ő régiója nem kapott semmiféle új befolyásoló szerepet az Unió törvényhozásában a Lisszaboni Szerződés szerint. Ezzel szemben Szlovákiában szívélyesen üdvözölték a regionális megyei hatóságok a Szerződés nyújtotta új lehetőségeiket. Külön örültek, hogy a Régiók Bizottságának ezentúl jogában áll beleszólni az uniós törvényhozatalba, ha a szubszidiaritás elvétnek megsértését vélik felfedezni. Arra is rávilágítottak, hogy a Lisszaboni Szerződés az első olyan uniós dokumentum, amely kifejezetten említi a „területi kohéziót”, mint az uniós politikák egy vezető elvét, mint ahogy a gazdasági és szociális kohézió is hasonló szerepet tölt be.
A szlovák régiók a helyi hatóságokkal szorosabb együttműködést terveznek a szociális és gazdasági kérdéseket illetően. Ezen felül nemcsak a régiók közötti együttműködést, de a régiók és az Európai Bizottság közötti kommunikációt is igyekeznek fejleszteni. Szeretnének továbbá partnereikkel a jelenleginél gyakrabban találkozni, hogy tapasztalataikat egymással megosszák, illetve, hogy a regionális fejlesztés előmozdításáról velük egyeztessenek. Egy, az EurActivnak adott interjú során az Unióhoz rendelt szlovák nagykövet, Ivan Korcok figyelmeztetett, hogy még elsietett a szlovák régiók valódi előrehaladásáról beszélni az uniós szintet tekintve, de a jövőben az EU erőteljesen fog támaszkodni a régiókra, a megnövekedett befolyású politikai játékosokra. „De ahhoz, hogy ezt elérjük, együttműködőnek és aktívnak kell lennünk” – vonta le a következtetést." Bulgáriában, Krasimir Mirev, a Régiók Bizottságának bolgár delegáció-vezetője, az EurActivnak elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés több lehetőséget ad a helyi és a regionális hatóságoknak Európa-szerte, beleértve Bulgáriát is. „Ebben az értelemben a Régiók Bizottságának szerepe felértékelődött” – mondta Mirev. Mirev szerint ugyanakkor nem szabad túl gyakran használni a CoR új hatáskörét, amely szerint a testület egyszerű többséggel beleszólhat az uniós törvényalkotásába. "Úgy vélem, hogy ez a jog rendkívül erős, mivel a bizottság alapelve, hogy a más uniós intézményekkel folytatott munka során konszenzusra törekszik.” – zárta gondolatait a delegációvezető. Vélemények A Régiók Bizottságának elnöke, Luc van den Brande rávilágított arra, hogy tagállamok és egyéb intézmények között tartó sok éves vita eredményeként az Európai Bíróságnál létrejött kezdeményezési jog már magában nagy teljesítmény. "Úgy gondoljuk, hogy ez az új jog inkább eltántorító tényező a Bíróság számára, mintsem valódi fenyegetés. Biztosak vagyunk benne, hogy ez az új lehetőség mélyíteni fogja kapcsolatainkat, az uniós intézményekkel és a tagállami parlamentekkel egyaránt. Elővigyázatosan fogjuk alkalmazni ezt a jogot, de amikor a szubszidiaritás elve a döntéshozatal során védelemre szorul, akkor igenis érvényesíteni fogjuk. Reméljük, hogy a gyorsan életbe lépő Lisszaboni Szerződés azon rendelkezései, amelyek a törvényhozás előtti szakaszban, és az új uniós jogszabályok elfogadása során erősítik a szubszidiaritást, biztosítják majd, hogy erre soha ne kerüljön sor” – magyarázta Brande.
http://www.gyor-moson-sopron.hu/index_portal.php?hlid=6594 Isten hozta a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat honlapján! Megyénk sokszínűsége egyedülálló hazánkban. Műemlékekben gazdag 11/02/2010 városainkkal, falvainkkal, történelmi és építészeti nevezetességeinkkel, vadregényes természeti és vízi világunkkal, fesztiváljainkkal, népi hagyományainkkal és vendégszeretetünkkel mindenütt találkozhat barangolásai során. Új magyar küldöttség kezdi meg munkáját az EU regionális és helyi közgyűlésénél Az elkövetkezendő öt évben tizenkét választott képviselő közvetíti majd Magyarország régióinak és városainak álláspontját Brüsszelben. A képviselők február 9-én kezdték meg munkájukat a Régiók Bizottságánál (RB), a választott regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésénél, és Bihary Gábort, Budapest Főváros Közgyűlésének tagját választották meg a RB nemzeti küldöttségüket képviselő elnökhelyettesének és a nemzeti delegáció elnökének. A regionális és helyi képviselők, akik a Régiók Bizottsága 2010–2015-ös mandátumidőszakának alakuló plenáris ülésén találkoztak Brüsszelben, ígéretet tettek arra, hogy a Lisszaboni Szerződés adta új jogköreiket arra használják majd, hogy közelebb hozzák Európát a polgáraihoz. Az európai jogszabályok elfogadása kapcsán végzett konzultációs tevékenységének kibővítése mellett az RB most azzal a joggal is rendelkezik, hogy az európai régiók és városok hatásköreinek védelmében az Európai Bírósághoz forduljon. A Régiók Bizottsága 2010–2015-ös időszakra választott magyar küldöttségének tagjai Teljes jogú tagok BENKŐ Ferenc – Tiszaladány község polgármestere BIHARY Gábor – Budapest Főváros Közgyűlésének tagja dr. GÉMESI György – Gödöllő város polgármestere dr. IPKOVICH György – Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere JÓSZAI Attila – Szigetszentmiklós város képviselő-testületének tagja dr. MOLNÁR Csaba – Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja NAGY Sándor – Kistelek város polgármestere RIBÁNYI József – Tamási város polgármestere dr. SÉRTŐ-RADICS István – Uszka község polgármestere SZABÓ Gyula –a Heves Megyei Közgyűlés tagja dr. SZALAY András –Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagja VARGA Zoltán – Békés Megyei Közgyűlés tagja Póttagok dr. BÁKONYI László –Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagja dr. BÓKA István –Balatonfüred város polgármestere KISS Attila –Hajdúböszörmény város polgármestere KOCSIS Károlyné –Dunapataj község képviselő-testületének tagja MIHÁLYI Helga –Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja dr. MOLNÁR Árpád –Balatonszabadi község polgármestere
NAGY Zoltán –Komárom város képviselő-testületének tagja dr. SZAKÁCS Imre –Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke SZÉKELY Szilárd –Sásd város polgármestere TÜTTŐ Kata Zsuzsanna –Budapest Főváros Közgyűlésének tagja VÉCSEY László József – Szada község polgármestere
http://www.mgyosz.hu/progr/pr.php?fo=3&al=2#tartj4 2010.02.11. Vezessük ki a válságból Európát! Az RB díja az „Európa 2020” stratégia útját kijelölo hat európai vállalkozói régió számára Az elso EVR-címeket 2011-ben és 2012-ben három-három nyertes régió viselheti: 2011ben Brandenburg (DE), Kerry grófság (IE) és Murcia (ES), 2012-ben pedig Katalónia (ES), Trnava (SK) és Uusimaa/Helsinki (FI) Az EVR-cím , melyet Luc Van den Brande akkori RB-elnök és Günther Verheugen , az Európai Bizottság volt alelnöke 2009 októberében alapított , azt a meggyozodést szeretné erosíteni, hogy a munkahelyteremtést és növekedést célzó európai gazdasági programok csak akkor lehetnek sikeresek, ha figyelembe veszik a meglévo regionális és helyi elképzeléseket és stratégiákat. Az évente kiosztásra kerülo díj célja továbbá, hogy Európaszerte tovább ösztönözze az innovatív és kreatív regionális gazdasági fejlesztési tervek kidolgozását. díjak kiosztásakor Mercedes Bresso (PES/IT), a Régiók Bizottsága újonnan választott elnöke kifejtette: „Most, amikor az európai állam- és kormányfok éppen az uniós gazdaság és különösen az euroövezet gondjait vitatják meg, látni kell, hogy a helyi és regionális vállalkozók ösztönzése nélkülözhetetlen része minden olyan tervnek, amely a jelenlegi válságból való kilábalást célozza. Komoly kihívás olyan szakpolitikákat kidolgozni, amelyek a vállalkozásoknak nem csupán gyors, de fenntartható növekedését is támogatják. Az Európai vállalkozói régió díjak nyerteseinek nyilvánvalóan sikerült megoldaniuk ezt a feladatot. Szívbol gratulálok mindannyiuknak, és kérem, osszák meg velünk stratégiáikat, hogy közelebb kerülhessünk közös célunkhoz, a területi kohézió megvalósulásához egész Európában.” aroa ©efcovic , az intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelos európai bizottsági alelnök, aki szintén részt vett a díjkiosztó ünnepségen, a következo szavakkal csatlakozott az elotte szólóhoz: „Az EVR-cím az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag regionális szintu gyakorlati megvalósítására ösztönöz. A nyertes régiók kitunoen példázzák, hogy ez az uniós kezdeményezés miként bontakozik ki helyi szinten és teszi lendületesebbé, versenyképesebbé Európát. Egyértelmu bizonyítékai annak, hogy minden európai régió kezébe veheti a kezdeményezést a jobb vállalkozói és innovációs lehetoségek érdekében. A díjazottak azáltal értek célba, hogy elmélyítették az együttmuködést a gazdasági szereplokkel, mindenekelott a kis- és középvállalkozásokkal, és célirányosan használták fel az EU-tól és az egyes tagállamoktól kapott eszközöket.” ás regionális vállalkozói d íjakkal ellentétben az EVR-cím nem az elért eredményekre, hanem a régiók jövotervére helyezi a hangsúlyt. Mennyiben tudnak elore gondolkodni? Milyen új megoldásokat találnak arra, hogy eszközeikkel segítsék a vállalkozások, elsosorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sikeres fejlesztését? A nyertes régiók mindegyike alapveto kérdésekre összpontosított: elotérbe helyezte az együttmuködést más
uniós régiókkal, a köz-magán társulások fejlesztését, a fenntartható, alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság ösztönzését és a társadalmi befogadás támogatását. A pályázóknak levélben kellett kifejteniük, milyen politikai elkötelezettségbol kiindulva állították össze pályázatukat. Ezzel tanúsították a terv fenntarthatóságát, és szavatolták tényleges kivitelezését. Ennek megfeleloen az EVR-zsuri tagjai az elkövetkezo két évben meglátogatják a nyertes régiókat, hogy értékeljék az egyes jövotervek sikerét, illetve alakulását. Megjegyzés a szerkesztoknek: Összesen 36 pályázat érkezett be az EU 15 különbözo tagállamában elhelyezkedo régióktól. A nyertesekrol az EVR zsurije döntött, amely Luc Van den Brande vezetésével RB-tagokból és az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint európai üzleti szervezetek (BusinessEurope, UEAPME és Eurochambres) képviseloibol állt össze. Látogasson el az RB weboldalára! Cím: http://www.cor.europa.eu A Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága a regionális és helyi képviselok európai uniós közgyulése. A 27 európai uniós tagállam önkormányzataitól delegált 344 tagnak az a küldetése, hogy az általuk képviselt regionális és helyi önkormányzatokat, valamint közösségeket bevonják az uniós döntéshozatali folyamatba, és tájékoztassák oket az uniós szakpolitikákról. A régiókat és a városokat érinto szakpolitikai témakörökkel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ki kell kérnie az RB véleményét. A Régiók Bizottsága az Európai Bírósághoz fordulhat, ha jogai sérülnek, vagy úgy látja, hogy egy uniós jogszabály sérti a szubszidiaritás elvét, vagy nem tartja tiszteletben a regionális és helyi hatásköröket.
http://www.onkormanyzat.mti.hu/Pages/News.aspx?ni=4067 2010. február 15. Hétfő Gémesi György elnökségi tag ltt a Régiók Bizottságában Az elkövetkezendő öt évben tizenkét választott képviselő közvetíti majd Magyarország régióinak és városainak álláspontját Brüsszelben. A képviselők február 9-én kezdték meg munkájukat a Régiók Bizottságánál (RB), a választott regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésénél. A magyar delegáció vezetőjének Bihary Gábort, Budapest Főváros Közgyűlésének tagját, alelnöknek pedig dr. Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét választották meg. A regionális és helyi képviselők, akik a Régiók Bizottsága 2010–2015-ös mandátumidőszakának alakuló plenáris ülésén találkoztak Brüsszelben, ígéretet tettek arra, hogy a Lisszaboni Szerződés adta új jogköreiket arra használják majd, hogy közelebb hozzák Európát a polgáraihoz. Az európai jogszabályok elfogadása kapcsán végzett konzultációs tevékenységének kibővítése mellett az RB most azzal a joggal is rendelkezik, hogy az európai régiók és városok hatásköreinek védelmében az Európai Bírósághoz forduljon. A Régiók Bizottsága az EU regionális és helyi képviselőinek közgyűlése. A 27 európai uniós tagállam önkormányzatait képviselő 344 tagnak az a küldetése, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat, valamint az általuk képviselt közösségeket bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba, és tájékoztassa őket az uniós szakpolitikákról. A régiókat és a városokat érintő szakpolitikai témakörökkel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ki kell kérnie az RB véleményét. A Régiók Bizottsága az Európai Bírósághoz fordulhat, ha jogai sérülnek, vagy úgy látja, hogy egy uniós jogszabály sérti a szubszidiaritás elvét, vagy nem tartja tiszteletben a regionális és helyi hatásköröket. Az RB valamennyi európai regionális és helyi önkormányzat nevében tevékenykedik, harcolva azért a jogukért, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítsanak számukra feladataik végrehajtásához, valamint hirdetve a jó kormányzás elveit és mechanizmusait és szorgalmazva a decentralizációs folyamatot. Az RB ösztönzi az együttműködést egyrészt a tagállamok regionális és helyi önkormányzatai között, másrészt a tagjelölt országok, potenciális tagjelölt országok, szomszédos országok és harmadik országok önkormányzataival is. Az Európai választások után a Régiók Bizpttságának tagjait is újraválasztják 5 éves mandátummal. Az RB elnöki posztját Mercedes Bresso (Olaszország), míg az alelnökit a spanyol Ramón Luis Valcárcel Siso tölti be. Az elnöki posztot 2 és fél év után kell az alelnöknek átadni. Mercedes Bresso a Régiók Bizottsága újonnan választott elnöke arra kérte a Közgyűlést, hogy bátrabban álljon ki politikai céljai mellett. Az elnök örömmel számolt be arról, hogy az intézmény 15 év alatt jelentős politikai sikereket ért el, és kiemelte: a legfontosabb feladat az európai területi önkormányzatok közös érdekeinek hatékony képviselete. „Lezárult az intézményi vita. Ideje életre kelteni a Lisszaboni Szerződést. Vége annak, hogy csak kérjük: vegyék figyelembe a helyi és regionális
önkormányzatokat. Vége annak, hogy csak beleegyezően bólogatunk. Lényegi javaslatokkal kapcsolódunk bele a politikai vitába, és – ha szükséges – nem riadunk vissza a polémiától.” Az elnök célja, hogy a Régiók Bizottsága komolyabb szerephez jusson a unió politikai életében. „Az önkormányzati emberek állnak a lakossághoz a legközelebb, és mi vagyunk azok, akik napi kapcsolatban élük velük. Éppen ezért a jövőben a kommunikáció még komolyabb szerephez jut a bizottság életében.” Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a felülvizsgált lisszaboni stratégia elindítása, az európai kohéziós politika fejlesztése – és semmiképpen sem nemzeti hatáskörbe való visszahelyezése –, a regionális és helyi érdekek beépítése az EU pénzügyi kilátásairól szóló vitába, az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) elnevezésű új jogi eszköz sikeres alkalmazása, illetve olyan európai stratégia kidolgozása az általános érdekű szolgáltatásokhoz, amely tiszteletben tartja a területi hatásköröket – ezek Mercedes Bresso elnökségének legfontosabb elemei. „A szóban forgó kérdésekben a területi önkormányzatok kiindulópontként szolgálhatnak Európa számára. Válság idején frontvonalban állnak, és mindig ők jelentették a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi innováció valódi laboratóriumát. Ezért kérem a többi uniós intézményt, hogy minél jobban használja ki ezt a tapasztalatot” – biztatott Bresso elnök. Hozzáfűzte: „Ide tartozik a Lisszaboni Szerződéssel a Régiók Bizottságára ruházott új jogkörök védelme is politikai szinten vagy – ha szükséges – az Európai Bíróság előtt”. Az új RB-elnök bejelentette továbbá, hogy intézménye felelős módon kiveszi a részét a Lisszaboni Szerződéssel létrehozott polgári kezdeményezés konkrét végrehajtásából. „A tagállami polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos széles körű tapasztalataikból kiindulva a régiók és a városok szerepet játszanak majd az európai polgári kezdeményezések elindításában, összefogásában és megvalósításában. Ez átláthatóbbá, demokratikusabbá és színesebbé teszi Európát.” A 12 fős magyar delegácó tagja dr. Gémesi György, akit a nemzeti küldöttség elnökhelyettésenk neveztek ki, így két és fél év után ő veheti át a vezetői posztot a jelenlegi elnöktől Bihary Gábortól. Gémesi György a magyar delegáció elnökhelyetteseként a RB elnökségében is Gödöllő polgármestere a Duna-Bizottság, az Nemzetközi Bizottság, az Oktatási, Sport, Ifjúsági és Kulturális Bizottság tagjaként kapott feladatot, valamit a nemrégiben meglakult és a jövőben nagyobb fontosággal bíró EuroMediterrán Együttműködési Bizottságban képvislei hazánkat. Bihary Gábort a Pénzügyi Bizottság elnökének választották. Miután Magyarország 2011. január 1. és június 30. között az Európai Unió soros elnöki tisztségét látja el, így hazánk több jelentős konferenciának is helyszínt ad. Még folynak azon tárgyalások, ami szerint Gödöllő az egyik kimemelt helyszíne lehet az elnökségnek. Az azonban biztos, hogy a RB több konzultációja, és elnöki találkozói városunkban zajlanak majd ebben az időszakban.
http://kitekinto.hu/europa/2010/02/20/spanyolorszag_atlanti-strategiaert_kialt Spanyolország „Atlanti-stratégiáért” kiált 2010. február 20 Az Unió soros elnökségét jelenleg vivő Spanyolország az „Atlanti Ív” stratégiájának kidolgozását sürgeti. A kezdeményezés a Nyugat-európai tengerparti országok együttműködését igyekszik erősíteni, vagyis a Balti- és a Duna-stratégia után újabb elem a mikro-regionális fejlesztések sorában. A spanyol elnökség reméli, hogy Duna Stratégia után az Atlanti Ív lehet az Unió fókuszpontjában. A Duna Stratégiát a Régiók Bizottságának (CoR) ajánlásai és közép- és kelet-európai EP-képviselők átfogó lobbija emelte európai szintre. Óceánra alapozott politika Ha az Európai Bizottság támogatja, az Atlanti Stratégia a környezetvédelmi politikát, valamint az élővilág sokféleségének megőrzését helyezné a középpontba. Újjáélesztené továbbá a kulcsfontosságú tengerparthoz kötődő szektorokat: Többek közt a turizmust, a vitorlázást, a tengeri kutatásokat és fejlesztéseket, az offshore energiák kiaknázását, az öko-tevékenységeket, a tengeri hajózást, a halászatot, a tengerészetet valamint a kikötők építését és fejlesztését. A spanyol regionális ügyekért felelős miniszter Manuel Chaves a hét elején Gijónban rendezett Külső Tengeri Régiók Konferencián (CPMR) támogatólag nyilatkozott arról, hogy az integrált atlanti mikro-stratégia gondolatát uniós szintre emeljék. A CPMR saját kezdeményezése folytatná azt a munkát, melyet az Atlanti Ív Bizottsága 2009 óta végez: az atlanti parti régiók (Spanyolország, Portugália, Franciaország, a brit területek és Észak-Írország) összefogásának koordinációját. Az EurActiv Spanyolország hírei szerint Asturias régió elnöke Vicente Álvarez Areces felkéri a Régiók Bizottságát, hogy hozzanak létre egy lobbi-csoportot, a kezdeményezés számára. Az ilyen fejlemények nem érték meglepetésként azokat, akik figyelemmel kísérik a regionális politikát. Ugyanis a spanyol uniós ügyekért felelős államtitkár, Diego López Garrido már 2009 szeptemberében is kiállt egy hasonló elképzelés mellett. Túl sok mikro-stratégia? Egyelőre nem lehet tudni, hogy Spanyolország mekkora politikai tőkét tud befektetni ebbe a kockázatos projektbe. A már bemutatott hat hónapos terv szerint a spanyol elnökségnek nem biztos, hogy lesz energiája és pénze olyan mértékben támogatni az „Atlanti Ív” tervét, mint ahogy a svéd elnökség támogatta a Balti-stratégiát. Hiszen Svédország, a hivatalos munkaprogramjának középpontjába állította a balti tengeri régiókra vonatkozó tervet. EurActivhoz eljutott információk szerint a Régiók Bizottsága nem kapott megkeresést arra vonatkozóan, hogy az ő csatornájukon keresztül támogassák a stratégiát. Eddig Madrid hallatta hangját az üggyel kapcsolatban, de tettekre nem került sor. A Régiók Bizottságának egyik képviselője szerint jelenleg bővelkedünk a javasolt és megvalósított mikro-regionális stratégiákban, ezért nehéz megmondani, hogy melyiket tervet kell komolyan venni.
