Min˝os´egi k´emiai anal´ızis
Szalai Istv´an ELTE K´ emiai Int´ ezet
2015
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Analitikai k´emia
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Tematika, k¨ovetelm´enyek
I
Ionreakci´ok elm´eleti alapjai. Sav-b´azis reakci´ ok ´es alkalmaz´asuk a kvalitat´ıv analitik´aban, pH sz´am´ıt´asok. Komplex egyens´ ulyok sz´am´ıt´asa. Pearson sav-b´azis koncepci´o. Redoxireakci´ok ´es fontoss´aguk a szervetlen min˝os´egi anal´ızis gyakorlat´aban. A pH, a komplexk´epz˝ od´es ´es a csapad´ekk´epz˝od´es hat´asa redoxipotenci´al ´ert´ek´ere. Oldhat´os´agi szorzat, oldhat´ os´ag. Csapad´ekok old´od´asa sav-b´azis, komplexk´epz˝ od´essel j´ar´ o ´es redoxireakci´okban. Szulfidcsapad´ekok old´ od´asa ´es szerep¨ uk a kationok elv´alaszt´as´aban. Ionok csoportos´ıt´asa ´es reakci´oik. Kationok ´es anionok anal´ızise csoportreakci´ okkal. Kationok ´es anionok egym´as melletti kimutat´asa. Szil´ard anyagok anal´ızise.
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Tematika, k¨ovetelm´enyek
I
A f´el´ev minimum k¨ ovetelm´eny´et akkor teljes´ıti a hallgat´o, ha a k´et ¨osszefoglal´o ´evfolyam z´arthelyi ´es az ezeket k¨ovet˝o p´otz´arthelyi dolgozatok ´atlaga legal´abb 2,0. A gyakorlati jegy meg´allap´ıt´asa sor´an az elm´eleti sz´amonk´er´esek (z´arthelyi dolgozatok, kis z´arthelyik ´atlaga, feleletek. . . ) eredm´enyei mellett a gyakorlati munk´at ´ert´ekel˝ o oszt´alyzatot is figyelembe vessz¨ uk. Tov´abbi felt´etel, hogy a f´el´ev utols´ o elm´eleti jegye legal´abb el´egs´eges legyen.
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Tematika, k¨ovetelm´enyek
Z´ arthelyi I. I. jav´ıt´ o II.
tematika Kationok reakci´ oi, Sav-b´ azis ´es oldhat´ os´ agi egyens´ ulyok. Anionok ´es kationok reakci´ oi. Komplexk´epz˝ od´esi ´es oldhat´ os´ agi egyens´ ulyok. Redoxireakci´ ok, redoxipotenci´ al.
II. jav´ıt´ o
id˝ opont id˝ opont: m´ arcius 18. 8:00 Harm´ onia te
id˝ opont: ´ aprilis 1. 18:00 Konferencia t id˝ opont: m´ ajus 6. 8:00 Harm´ onia terem
id˝ opont: m´ ajus 13. p´entek 8:00
A kvalitat´ıv analitikai k´emiai verseny tervezett id˝ opontja: 14. h´et (m´ajus 9-13.)
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Analitikai k´emia
Az analitikai k´emia a k´emia azon r´eszter¨ ulete, amely k¨ ul¨onb¨oz˝o anyagok mennyis´egi ´es min˝ os´egi elemz´es´evel foglalkozik.
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Min˝os´egi anal´ızis
I
Az anal´ızis k´emiai m´ odszerei: a min˝ os´egi ¨ osszet´etelre a k´emiai viselked´es alapj´an k¨ ovetkeztet¨ unk (a vizsg´alt anyag oldat´ahoz reagenseket adunk, ´es megfigyelj¨ uk a v´altoz´asokat, ezek lehetnek g´azfejl˝od´es, csapad´ekkiv´al´as, sz´ınv´altoz´as) ´ Dr. Barcza Lajos, Dr. Buv´ari Agnes: A min˝ os´egi k´emiai anal´ızis alapjai (Medicina)
I
M˝ uszeres anal´ızis: valamely fizikai-k´emiai param´eter (pl, f´enyelnyel´es) m´er´ese alapj´an k¨ ovetkeztet¨ unk az ¨osszet´etelre. Z´aray Gyula: Az elemanalitika korszer˝ u m´ odszerei
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Reakci´ok csoportos´ıt´asa
I
Sav-b´azis reakci´ok
I
Redoxireakci´ok
I
Komplexk´epz˝od´es
I
Csapad´ekos reakci´ ok
I
H˝oboml´asok, l´angfest´es
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Reakci´ok csoportos´ıt´asa
´ Eszlelhet˝ os´eg alapj´an I
Csapad´ekos ´es old´ od´asi reakci´ ok
I
G´azk´epz˝od´eses reakci´ ok
I
Sz´ınreakci´ok
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Reakci´ok csoportos´ıt´asa
Szelektivit´asuk alapj´an ´ anos reakci´ok (pl. Na2 CO3 ) I Altal´ I
Csoportreakci´ok (OH− )
I
Szelekt´ıv ´es specifikus reakci´ ok.
I
Maszk´ıroz´as A r´ez(II)ionok cianidos maszk´ıroz´asa: 3− − − 2 Cu(NH3 )2+ 4 + 9 CN + H2 O = 2 Cu(CN)4 + OCN + + 2 NH4 + 6 NH3
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
A reakci´ok ´erz´ekenys´ege A reakci´ok ´erz´ekenys´eg´enek sz´amszer˝ u jellemz´ese Kimutat´ asi hat´ ar: ez az a µg-ban kifejezett mennyis´eg, mely az adott reakci´oval m´eg ´eppen ´eszlelhet˝ o. Hat´ art´ erfogat: az a maxim´alis oldatt´erfogat cm3 -ben melyb˝ol a minim´alis anyamennyis´eg m´eg kimutathat´ o. Hat´arkoncentr´aci´ o=
kimutat´asi hat´ar (µg) hat´art´erfogat (cm3 )
ppm ,,parts pro million” milli´ o egys´egnyi anyagmennyis´egben h´any egys´egnyi keresett anyag van H´ıg vizes oldatokban 1cm3 oldat = 106 µg oldat
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Csoportreakci´ok
I
Hidrol´ızis, a hidrol´ızist el˝ oseg´ıt˝ o reagensek: I I
CH3 COONa-NaCl (pH∼7-8) urotropin, hexametil´entetramin (CH2 )6 N4
− * C6 H12 N4 + 6 H2 O − ) − − 6HCHO + 4 NH3 pH∼5
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Csoportreakci´ok
I
H´ıg HCl: sav-b´azis ´es csapad´ekk´epz˝ od´esi reakci´ok
I
Alk´ali hidroxidok (OH− ) sav-b´azis, komplex- ´es csapad´ekk´epz˝od´esi reakci´ ok
I
NH3 sav-b´azis, komplex- ´es csapad´ekk´epz˝ od´esi reakci´ok
I
H2 S redoxi-, komplex- ´es csapad´ekk´epz˝ od´esi reakci´ok
I
(NH4 )2 S ´es (NH4 )2 Sx redoxi-, komplex- ´es csapad´ekk´epz˝od´esi reakci´ok
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Csoportreakci´ok
I
KI redoxi, komplex- ´es csapad´ekk´epz˝ od´esi reakci´ok
I
H2 SO4 sav-b´azis ´es csapad´ekk´epz˝ od´esi reakci´ok
I
F´em cink redoxireakci´ ok
I
KMnO4 redoxireakci´ ok
I
I2 oldat (I− es csapad´ekk´epz˝ od´esi reakci´ok 3 ) redoxi- ´
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Lewis-Pearson elm´elet
Savak Kem´eny H+ , Li+ , Na+ K+ , Mg2+ , Ca2+ Sr2+ , Mn2+ , Cr3+ Co2+ , Fe3+ , As(III) Si(IV), (Ti(IV), Zr(IV)) Sn(IV), Al3+ , U(IV,VI)
L´agy Cu+ , Ag+ , Au+ 2+ Tl+ , Hg2+ 2 , Hg 2+ Cd , Pt(II,IV) f´em atomok
Szalai Istv´ an
Hat´arestek Fe2+ , Co2+ , Ni2+ Cu2+ , Zn2+ , Sn2+ Sb(III), Bi3+ , Pb2+
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Lewis-Pearson elm´elet
B´azisok Kem´eny H2 O, OH− , F− , CH3 COO− 2− 2− − PO3− 4 , SO4 , Cl , CO3 − − ClO4 , NO3
L´agy S2− (R2 S, RSH) I− , SCN− , S2 O2− 3 CN− , CO
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Hat´arestek 2− Br− , NO− 2 , SO3 (C6 H5 NH2 )
Kationok csoportos´ıt´asa Karl Remigius FRESENIUS (1818 - 1897)
N´emet analitikai k´emikus, a min˝ os´egi (1841) ´es a mennyis´egi elemz´esr˝ ol (1846) ´ırt k´ezik¨ onyvei alapm˝ uvekk´e v´ altak. Gy´ ogyszer´esztanonc volt (1836), majd 1841-ben a Giesseni Egyetemen Justus von Liebig asszisztense lett, 1843-t´ ol egyetemi mag´ antan´ ar. 1845-tˆ ol Wiesbadenban term´eszet- ´es m˝ uszaki tudom´ anyokat tan´ıtott, emellett kutat´ asokat v´egzett. Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Kationok csoportos´ıt´asa
H2 S csoport I. oszt´ aly 2+ 2+ 3+ Cu2+ , Ag+ , Cd2+ , Hg2+ 2 , Hg , Pb , Bi II. oszt´ aly As(III), As(V), Sb(III), Sb(V), Sn(II), Sn(IV) Se(IV), V(V), Mo(VI), W(VI), Au(I,III), Pt(IV)
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Kationok csoportos´ıt´asa
(NH4 )2 S csoport III. oszt´ aly Ni2+ , Co2+ , Fe2+ , Fe3+ , Mn2+ , Zn2+ , Cr3+ , Al3+ Be2+ , TiO2+ , Tl+ , Ce(III,IV), UO2+ 2
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Kationok csoportos´ıt´asa
(NH4 )2 CO3 csoport IV. oszt´ aly Ca2+ , Sr2+ , Ba2+
V. oszt´ aly Mg2+ , Na+ , K+ , NH+ 4 Li+
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Szulfid csapad´ekok csapad´ e klev ´ al´ as
−− −− −− −− −− −− −− −− −* 2 Ag+ + S2− − ) − Ag2 S old o´ d´ as
Kso I I
=[Ag+ ]2 [S2− ]
Saj´ation hat´as pH hat´as: [S2− ]t = [H2 S] + [HS− ] + [S2− ] ([H2 S]t = 0,1 mol/dm3 ´es pH = 2 ⇒ [S2− ]≈ 10−17 M)
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Szulfid csapad´ekok csapad´ e klev ´ al´ as
−−− −− −− −− −− −− −− −− −* 2 Ag+ + S2− ) − Ag2 S old o´ d´ as
Kso
=[Ag+ ]2 [S2− ]
I
Saj´ation hat´as
I
pH hat´as: [S2− ]t = [H2 S] + [HS− ] + [S2− ] ([H2 S]t = 0,1 mol/dm3 ´es pH = 2 ⇒ [S2− ]≈ 10−17 M)
I
Komplexk´epz˝od´es: [Ag+ ]t = [Ag+ ] + [Ag(NH3 )+ ] + [Ag(NH3 )+ 2]
I
Redoxi reakci´ok: + H2 S + 2 NO− 3 + 2 H −→ 3 S + 2 NO + 4 H2 O 2− (5 M HNO3 -ban [S ]≈ 10−45 M (! NA = 6 × 1023 ))
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai
pH∼2-es k´emhat´as´ u oldatukb´ ol sz´ınes szulfidjuk k´enhidrog´ennel lev´alaszthat´o, ´es a csapad´ek b´azikus reagensekben nem oldhat´o. Ionok E0 /V Elektronkonfigur´aci´ o Pearson Oxid´aci´os (Ion/F´em) sz´amok 2+ 9 Cu 0,34 3d hat´areset +2, +1, 0 Ag+ 0,80 4d10 l´agy sav +1, 0 2+ 10 Cd -0,40 4d l´agy sav +2, 0 Hg2+ 0,91 5d10 l´agy sav +2, +1, 0 Hg2+ 0,80 5d10 6s1 l´agy sav +2, +1, 0 2 2+ 10 2 Pb -0,13 5d 6s hat´areset +4, +2, 0 Bi3+ 0,23 5d10 6s2 hat´areset +5, +3, 0
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai H2 S CuS Ag2 S CdS Hg2 S (Hg + HgS) HgS PbS Bi2 S3
barn´asfekete fekete s´arga fekete fekete fekete fekete
+cc HNO3 + + +(!) – (Br2 /HCl) – (Br2 /HCl) + +
3 CuS + 2 NO–3 + 8 H+ −−→ 3 Cu2+ + 3 S + 2 NO + 4 H2 O 2+ −− * CdS + 2 H+ ) − − Cd + 2 H2 S 2– – + HgS + 4 Br2 + 4 H2 O −−→ HgBr2– 4 + SO4 + 4 Br + 8 H
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai
Ia csoport: Ag+ , Pb2+ , Hg2+ 2 Kloridos reagensekkel (HCl, NaCl. . . ) feh´er csapad´ekot adnak: AgCl (old´odik NH3 -ban), PbCl2 , Hg2 Cl2 (old´ odik forr´o v´ızben)
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai
KI CuI + I2 AgI – Hg2 I2 HgI2 PbI2 BiI3 (BiOI)
s´arg´asfeh´er s´arga s´arg´asz¨ old v¨or¨os s´arga fekete
+I− CuI− 2 (KI(s) ) AgI− 2 (KI(s) ) CdI2− 4 HgI2− 4 + Hg HgI2− 4 2− PbI4 (KI(s) ) BiI− 4
Szalai Istv´ an
citroms´arga barn´as-narancs
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai
NaOH Cu(OH)2 Ag2 O Cd(OH)2 Hg2 O (Hg, HgO) HgO Pb(OH)2 Bi(OH)3
vil´agosk´ek barna feh´er fekete s´arga feh´er feh´er
Szalai Istv´ an
+OH− – – – – – Pb(OH)2− 4 –
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai
NH3 Cu(OH)2 Ag2 O Cd(OH)2 Hg(NH2 )Cl + Hg Hg(NH2 )Cl HgO·Hg(NH2 )NO3 Pb(OH)2 Bi(OH)3
+NH3 Cu(NH3 )2+ 4 Ag(NH3 )+ 2 Cd(NH3 )2+ 4 – – – –
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai Redoxireakci´ok Ionok Oxid´aci´ o Cu2+
Redukci´o Fe,Zn Cu2+ −−−→
–
I−
Cu, Cu2+ −→ CuI + I2
CN −
Cu2+ −−−→ CuCN + (CN)2 Cu
formaldehid
Ag+
–
Ag+ −→ Ag, Ag(NH3 )+ −−−−−−→ Ag 2 −
Cd2+
–
Cd2+ −→ Cd
Hg2+
–
Hg2+ −→ Hg
Zn
Cu
SnCl 2−
SnCl 2−
4 4 HgCl2 −−−− → Hg2 Cl2 −−−− → Hg
Hg2+ 2
Cl
2 Hg2 Cl2 −−→ HgCl2
MnO −
4 Hg2+ −−−→ Hg2+ 2 −
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
Az I. oszt´aly kationjai
Redoxireakci´ok Ionok
Oxid´aci´ o OCl −
Pb2+
Pb(OH)2 −−−→ PbO2
Bi3+
Bi(OH)3 −−−→ BiO2 OH
OCl −
Szalai Istv´ an
Redukci´o Zn
Pb2+ −→ Pb Sn(OH)2−
4 → Bi Bi(OH)3 −−−−−−
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok anal´ızise
Csoportreakci´o Sz´ın HCl hidegen + meleg´ıt´es
Hidrol´ızis (pH∼5)
Megfigyel´es k´ek sz´ıntelen csapad´ek a csapad´ek felold´ odik csapad´ek nem old´ odik a csapad´ek a sz¨ urletben csapad´ek nincs csapad´ek
Szalai Istv´ an
K¨ ovetkeztet´es Cu2+ ´es a sz´ıntelen ionok nincs Cu2+ Ag+ , Pb2+ , Hg2+ 2 csak Pb2+ Ag+ , Hg2+ 2 Pb2+ Bi3+ nincs Bi3+
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok anal´ızise
Csoportreakci´o NH3
Megfigyel´es csapad´ek nincs csapad´ek
NaOH
csapad´ek nincs csapad´ek
Szalai Istv´ an
K¨ ovetkeztet´es lehet Bi3+ , Pb2+ , Hg2+ aminkomplexk´epz˝ok ?! csak Cu2+ , Ag+ , Cd2+ nincs Bi3+ , Pb2+ , Hg2+ lehet Cu2+ , Bi3+ , Cd2+ , Hg2+ , Ag+ csak Pb2+ lehet, az el˝ obbiek kiz´arva
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok anal´ızise
Csoportreakci´o KI
Megfigyel´es jellemz˝ o szin˝ u csapad´ek vagy komplex nincs csapad´ek
Szalai Istv´ an
K¨ ovetkeztet´es BiI3 fekete, HgI2 v¨or¨os PbI2 s´arga, BiI− 4 narancs csak Cd2+ lehet jelen
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa
Cu2+
Reagens, megfigyel´es NH3 , s¨ot´etk´ek
Reakci´oterm´ek Cu(NH3 )2+ 4
Ag+
HCl feh´er csap., NH3 -ban old´ odik
3 + AgCl−−→Ag(NH 3 )2
Hg2+ 2
HCl feh´er csap., +NH3 a csapad´ek megfeketedik
3 Hg2 Cl2 −−→HgNH 2 Cl + + Hg
Hg2+
SnCl2− er csapad´ek, 4 feh´ feleslegben sz¨ urke
4 Hg2 Cl2 −−−− →Hg
KI v¨or¨os csapad´ek, amely feleslegben old´ odik
HgI2 −→HgI2− 4
Szalai Istv´ an
NH
NH
SnCl 2−
I−
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa
Pb2+ Bi3+
Cd2+
Reagens, megfigyel´es H2 SO4 feh´er csap. KI s´arga csap.
Reakci´oterm´ek PbSO4 PbI2
KI fekete csap., feleslegben narancs sz´ın˝ u oldat
BiI3 −→BiI− 4
2+ Sn(OH)2− 4 fekete csap. (zavar Hg ) hidrol´ızis, feh´er csap. (a) vasporral f˝ oz´es, sz˝ ur´es sz¨ urlet +HCl+H2 S s´arga csap. (b) Cl− + NH3 , sz˝ ur´es + CN− +(NH4 )2 S s´arga csap.
Szalai Istv´ an
I−
Sn(OH)2−
4 Bi(OH)3 −−−−−− →Bi BiOCl CdS
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa
Cd2+ ´es Cu2+ kimutat´asa egym´as jelenl´et´eben 1. NH3 ⇒ [Cu(NH3 )4 ]2+ ´es [Cd(NH3 )4 ]2+ 2. KCN ⇒ [Cu(CN)4 ]3− ´es [Cd(CN)4 ]2− 3. (NH4 )2 S ⇒ CdS 1. vas por ⇒ Cu ´es Cd2+ 2. H2 S ⇒ CdS
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa
Hg2+ ´es Bi3+ kimutat´asa egym´as jelenl´et´eben 1. CH3 COONa-NaCl vagy urotropin ⇒ Hg2+ , BiOCl 2. sz˝ ur´es 3. csapad´ek + HOCl ⇒ BiO2 (OH) 2− 4. sz˝ urlet + SnCl2− 4 ⇒ Hg2 Cl2 + SnCl4 ⇒ Hg
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa (Ph. Hg. VIII.)
BIZMUT a) Az anyagot s´osavban meleg´ıt´essel oldjuk, majd v´ızzel h´ıg´ıtjuk: s´arg´asfeh´er csapad´ek v´alik ki (BiOCl, pKso = 24, 0), ami n´atrium-szulfid hozz´aad´asra megbarnul (Bi2 S3 , pKso = 71, 8). A bizmut ionok egyik tipikus azonos´ıt´asi reakci´ oja.
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa (Ph. Hg. VIII.) BIZMUT b) Az anyagot sal´etromsavban meleg´ıt´essel oldjuk, majd leh˝ ut´es ut´an tiokarbamid reagens hat´as´ara narancss´arga sz´ın vagy csapad´ek keletkezik. Az oldat nem sz´ıntelenedik el n´atrium-fluorid hozz´aad´asa ut´an.
Sal´etromsavas k¨ozegben a bizmut(III) ionok narancssz´ın˝ u komplexet k´epeznek a tiokarbamiddal. Az antimon(III) ionok halv´anys´arga komplexet k´epeznek, ez azonban fluorid ionok hat´as´ara elbomlik. Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa (Ph. Hg. VIII.)
¨ EZUST Vizes oldat´ahoz s´osavat adva feh´er csapad´ek v´alik le (AgCl), ami amm´oni´aban old´odik (ammin komplex). ´ OLOM a) Ecetsavas oldat´ahoz k´alium-krom´atot adva s´arga csapad´ek keletkezik (PbCrO4 ), ami n´atrium-hidroxidban old´odik. b) Ecetsavas oldat´ahoz k´alium-jodidot adva s´arga csapad´ek keletkezik (PbI2 ), ami forralva felold´ odik, leh˝ utve ism´et kiv´alik.
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
I. oszt´aly´u kationok kimutat´asa (Ph. Hg. VIII.)
HIGANY a) Vizsg´aland´o oldata megtiszt´ıtott r´ezlemezre cseppentve s¨ot´etsz¨ urke foltot hagy, ami d¨ orzs¨ ol´esre kif´enyesedik. A megsz´aradt lemezt meleg´ıtve a folt elt˝ unik. A r´ez ´es a higany standardpotenci´alj´anak megfelel˝ oen elemi higany v´alik ki a lemezre (a r´ezzel amalg´amot k´epezve), ´es r´ez ionok jutnak az oldatba. Meleg´ıtve a higany szublim´al. b) A vizsg´aland´o oldathoz [higany(II) s´ ok] n´atrium-hidroxidot adva s´arga csapad´ek keletkezik (HgO). A higany(I) s´ ok ilyen k¨or¨ ulm´enyek k¨oz¨ott diszproporcion´al´ odnak, ´es a keletkez˝o elemi higany feket´ere sz´ınezi a csapad´ekot (Hg + HgO)
Szalai Istv´ an
Min˝ os´ egi k´ emiai anal´ızis
