Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság
MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére Budapest, 2010. április 27.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
KÖZOKTATÁS (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)
FELNŐTTKÉPZÉS (2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről)
SZAKKÉPZÉS (1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről)
FELSŐOKTATÁS (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról)
EGÉSZSÉGÜGY (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről)
A szakképzési törvény hatálya KITERJED
KÉPZÉSI TÍPUSOKRA (8)
SZAKMAI VIZSGÁRA
SZAKMAI VIZSGÁT SZERVEZŐ INTÉZMÉNYRE
KÉPZÉSI TÍPUSOK SZT hatálya szerint:
– a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, – b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, – c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, – d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére, – e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, – f ) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre; – g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre – h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre
A szakképzés INTÉZMÉNYEI Felsőoktatási intézmény
állami felnőttképzési intézmény
központi képzőhely
szakképző iskola (szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola, Készségfejl. speciális szakiskola)
iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény (felnőttképzési tv. alapján)
SZAKMAI VIZSGÁK 20/2008. (I. 16.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről
34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről
20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1/2006. (II. 17.) többször módosított OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről
OKJ részei (ISCED szerint) I. 1. oszlop a szakképesítés azonosító száma 1-2 szám a szakképesítés szintje 3-5 szám a szakképesítés tanulmányi területe
• 7 Egészségügy és szociális gondoskodás – 720 Egészségügy (általános programok) – 723 Ápolás, gondozás – 724 Fogászati laboratóriumi technológia – 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák – 726 Terápia és rehabilitáció – 761 Gyermek- és ifjúságvédelem – 762 Szociális munka és tanácsadás 6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma
OKJ részei (ISCED szerint) II. 2. oszlop – Szakképesítés megnevezése 3. oszlop – A szakképesítés köre – 8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem – 9. számjegy a részszakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem – 10. számjegy az elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem – 11. számjegy a ráépülést jelzi: 1 = igen, 0 = nem – 12–13. számjegy a részszakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21–61 (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) – 14–15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01 .. (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.)
OKJ részei (ISCED szerint) III. • Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. • Részszakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. • Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. • Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/részszakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.
OKJ részei (ISCED szerint) IV. • 4. oszlop – Szakmacsoport 1–21-ig a szakmacsoportok sorszáma és elnevezése: – 1. Egészségügy – 2. Szociális szolgáltatások
• 5. oszlop – Jegyzékbe kerülés éve • 6. oszlop – Kizárólag iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések • 7. oszlop – A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama • 8. oszlop A FEOR szám a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréből. • 9. oszlop – A szakképesítésért felelős miniszter
EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI SZAKKÉPZÉSI VONATKOZÁSOK
Egészségügyi Szakképzés irányítása MINISZTER Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Tanács
Egészségügyi Tudományos Tanács
FELSŐOKTATÁSI BIZOTTSÁG
Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság
Egészségügyi Szak és Továbbképzési Bizottság
Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság
Egészségügyi Szakképzés irányítása (5/2010. (II.16.) EüM rendelet az ESZTT szervezetéről és működéséről)
MINISZTER
Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Tanács
Egészségügyi Szak és Továbbképzési Bizottság
Egészségügyi Minősítő Bizottság
Nemzeti Vizsgabizottság
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSI és TOVÁBBKÉPZÉSI TANÁCS (ESZTT) FELADATA • Javaslatot tesz • Véleményezi az ágazati átalakítást, jogszabályokat, alap és mesterképzéseket • Állást foglal a munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezkedési statisztikai adatok alapján a fejlesztésekről • Közreműködik az egészségügyi ágazati képzés szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában
TAGOK (17 fő) • általános orvosképzést folytató karok 4 fő, • fogorvos- és gyógyszerészképzést, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területen BSc képzést folytató intézmények 4 fő, • egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését folytató intézmények 2 fő, • Magyar Orvosi Kamarát, a Magyar Gyógyszerészi Kamarát és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát • 1-1 fő, • Szakmai Kollégiumok Elnöki Tanácsát 2 fő, • Magyar Kórházszövetséget 1 fő, • Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségét 1 fő
EGÉSZSÉGÜGYI SZAK- és TOVÁBBKÉPZÉSI BIZOTTSÁG (ESZTB) FELADATA
•
•
•
felkérésre véleményezi a külföldön szerzett szakdolgozói bizonyítványok és oklevelek elismerését ellenőrzi a nem felsőoktatási szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések támogatásával kapcsolatos pályázatok megvalósulását javaslatot dolgoz ki a szakmai kamarák és szakmai kollégiumok véleményének kikérését követően az egészségügyi szakirányú szakmai képzés elméleti és gyakorlati követelményrendszerére
TAGOK (5fő) • az egészségügyi dolgozók alap-, középés felsőfokú szakképzését és továbbképzését koordináló intézményt 1 fő • MESZK 1 fő • nem felsőfokú egészségügyi szakképzést végző intézményeket 3 tag
NEMZETI VIZSGABIZOTTSÁG (NVB) FELADATA
• egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatás
TAGOK (5 fő) • Elnök • ESZTT 4 tagja
EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG (EMB) FELADATA
TAGOK • 17 fő
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI VIZSGÁT SZERVEZŐ INTÉZMÉNYEK (2008-2013) ETI + 19 intézmény Nyíregyháza Esztergom Budapest (7+1)
Debrecen (3)
Szombathely Szolnok Zalaegerszeg
Kecskemét
Békéscsaba
Szeged
Pécs
13/2005. (IV. 21.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről (szakmánként és régiónként eltérő)
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI VIZSGÁK 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
Szakmai vizsgaszervezés jogosultsága • Szakképzést folytató intézmény • Legalább két évente egy alkalommal pályázati úton • Szakképzésért felelős miniszter bírálja el
A vizsga előkészítése • • • •
Képzés és a vizsga OKJ szerint Vizsgára jelentkezés (vizsga csoport min. 10 fő) Jelentés a vizsga indításáról Bizottsági döntés – Központosított vizsgák – Vizsgaelnöki felkérések – Ellenőrzési szempontok
• Mikor (vizsgaidőszak)?
– Február-március (dec. 15.) – Május-június (feb.15.) – Október-november (aug. 31)
• Ideje (45 napon belül, összesen 5 nap; napi max. 8 órát nem meghaladóan; szóbeli, írásbeli, interaktív 8-18 h; gyakorlati 7-19 h) • Tájékoztatni legalább 10 nappal előbb mindenkit • Jelentés az előkészítésről (15 nap-30 nap) MESZK is
A vizsga részei VIZSGAPROGRAM szerint • Írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység (országos időpont) • Gyakorlati vizsgatevékenység (helyi időpont) • Szóbeli vizsgatevékenység (helyi időpont) • Belépési feltételek – Dokumentumok bemutatása
A vizsgabizottság felépítése Szakértők (felügyelő, javító és kérdező tanárok)
A vizsgabizottság
Szakképzésért Felelős Miniszter
elnöke MESZK!
Jegyző Szakmai vizsgát
szervező int. mb. Az iskola igazgatója
Szakmai szervezet, kamara képviselője Szakmai szervezet vezetője
3 fő min. előírt szakképesítéssel, írásos megbízással
A vizsgabizottság elnökének feladatai • a vizsga szakmai előkészítésének az ellenőrzése • vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat jóváhagyása • Szakmai feltételek egészséges és biztonságos körülmények ellenőrzése • a vizsgabizottság értekezleteinek a vezetése • a vizsgára jogosultság ellenőrzése • a vizsgázók tájékoztatása • jóváhagyja a gyakorlati tételsort és a dolgozatok javítását • részt vesz a vizsgázók értékelésében • a szakmai vizsga tapasztalatainak az összefoglalása írásban (1 héten belül megküldi)
A szakmai vizsgát szervező intézmény feladatai • A szakmai vizsga előkészítése • a szóbeli és az írásbeli vizsgarész megtervezése • a gyakorlati szakmai vizsga előkészítése • a vizsgadokumentáció elkészítése • részvétel a vizsgázók értékelésében
A gazdasági kamara képviselőjének a feladatai • a gyakorlati vizsga feltételeinek az ellenőrzése • a biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzése • közreműködés a gyakorlati feladatok kiválasztásában • részvétel a vizsga értékelésében
A gyakorlati tételsor összeállítása
• Hol lesz a vizsga? • A gyakorlati vizsga technikája? • Van e az SZVK-ban vagy a curriculumban ajánlás? • Milyenek a gyakorlati vizsga személyi és tárgyi feltételei? • Milyen feladatok végrehajtására van lehetőség? • Mit gondolunk a prioritásokról?
Előkészítési feladatok • szakmai és vizsgáztatási követelmények áttekintése • a központi helyi oktatási programok tanulmányozása • egyeztetés – a vizsga elnökével – a gyakorlati oktatásvezetővel – a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjével – a vizsga helyszínével • a vizsga helyszínének a megtekintése • az elvárások és a lehetőségek egyeztetése
A tételsor • validitás • a tételek megfogalmazása • súlyozása • száma • értékelhetősége • a húzás technikája
„Hivatásunk képviseletével az egészségért és a betegekért!”
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
