Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Debreceni Egyetem FÖLDTUDOMÁNYI alapképzési (Bachelor) szak

FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag – Alkalmazott földtudományi modul

MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA

Óraszám: 3+0 Kredit: 4

Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

DE TEK TTK Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2005

1


Tantárgy megnevezése: Magyarország éghajlata A tantárgy felelőse: Dr Tar Károly A tantárgy oktatója: Dr Szegedi Sándor Heti óraszám: 3+0 a kredit értéke: 4 A számonkérés módja: kollokvium - szóban

A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók egységes rendszerben megismerik hazánk éghajlatát alakító tényezőket és a kialakuló éghajlatokat. Megismerik az éghajlati elemek térbeli - időbeli eloszlását Magyarország különböző tájegységeiben.

A tantárgy rövid tematikája: Magyarország éghajlatának általános jellemzése, a kialakító tényezők. Magyarország Péczely-féle makroszinoptikus helyzetei. Az éghajlati elemek térbeli és időbeli változása hazánk területén: A globálsugárzás, a napfénytartam, a felhőzet, a lég- és talajhőmérséklet napi és évi járása, területi eloszlása. A léghőmérséklet extrém értékei, a téli, a fagyos, a nyári és a hőségnapok területi változása. A talajhőmérséklet szélsőségei. A relatív nedvesség, a csapadékmennyiség és a párolgás napi és évi menete, területi eloszlása. A csapadékos napok számának és a csapadék intenzitásának évszakos és területi eloszlása. Hazánk vízháztartásának legfontosabb jellemzői. A légnyomás, a szélirány és a szélsebesség napi és évi járása, eloszlása, uralkodó szélirányok. A különböző légtömegek gyakorisága Magyarországon. Hegyvidékeink éghajlata. Az éghajlat szerepe hazánk vegetációjának kialakításában. Magyarország éghajlati körzetei. A globális klímaváltozás hatása hazánk éghajlatára.

Az ajánlott irodalom: Justyák János (1998): Magyarország éghajlata. KLTE, Debrecen, 118p. Károssy Csaba (1999): Légkörtan I. – Általános meteorológia. OSKAR Kiadó, Szombathely, 157p Péczely György (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p.

A tantárgy részletes tematikája: ELŐADÁS 1. hét

2. hét

Elsajátítandó ismeretek Bevezetés Magyarország éghajlatának általános jellegzetességei.−Az ország éghajlatát kialakító tényezők: Fekvése Akciócentrumok, légtömegek hatása A Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek. Az éghajlati elemek idő és térbeli változásai Magyarország terülén I.−

2


A napsugárzás A napsugárzás intenzitásának tér és időbeli dinamikája. A potenciális globálsugárzás. A tényleges globálsugárzás. A fotoszintetikusan aktív sugárzás. Az albedó. A teljes sugárzási egyenleg. A napsugárzás időtartama. A napsütéses órák számának alakulása az ország egyes területein. 3. hét

Az éghajlati elemek idő és térbeli változásai Magyarország terülén II. − A hőmérséklet A talajhőmérséklet A hőmérséklet napi és éves dinamikája a talaj különböző mélységeiben. A talajfagy. A léghőmérséklet Az évi középhőmérséklet A júliusi és januári középhőmérséklet A hőmérséklet évi közepes ingása A tenyészidőszak középhőmérsékletében mutatkozó területi eltérések magyarázata Téli és nyári küszöbnapok A hőmérsékleti görbe menetében jelentkező szingularitások.

4. hét

Az éghajlati elemek idő és térbeli változásai Magyarország terülén III. −Párolgás légnedvesség, köd, a felhőzet Az evapotranspiráció. A potenciális és tényleges evapotranspiráció idő- és térbeli dinamikája. A gőznyomás és a relatív nedvesség idő- és térbeli változásai. A köd kialakulása. A ködgyakoriság idő- és térbeli különbségei. A felhőzet általános jellegzetességei. A felhőzet napi- és éves dinamikája, valamint területi jellegzetességei.

5. hét

Az éghajlati elemek idő és térbeli változásai Magyarország területén IV. − A csapadék I. A csapadék általános jellemzői, kialakulása. A csapadék napi dinamikája a nyári és a téli félévben. Az évi és évszakos csapadék mennyiség térbeli eltérései. Csapadékhiányos időszakok, az aszályveszély. A domborzat hatása a csapadékra. Különböző küszöbérték feletti csapadékok gyakorisága. Zivatarok, jégeső. A csapadék és a talajerózió kapcsolata.

6. hét

Az éghajlati elemek idő és térbeli változásai Magyarország területén V. − A csapadék II. A havazás és a hótakaró általános jellegzetességei. A havas és hótakarós napok számának alakulása az ország egyes területein. 3


Az átlagos maximális hóvastagság területi különbségei. A tengerszint feletti magasság és a hótakaró közötti összefüggések. A zúzmara kialakulása; mennyisége és gyakorisága az ország egyes területein. 7. hét

Az éghajlati elemek idő és térbeli változásai Magyarország területén VI. − A légnyomás és a szél A légnyomás különbségek és a szél kialakulása közti összefüggések. A légnyomás napi és éves menete; területi különbségei országunk területén; az akciócentrumok hatásai. A szél általános jellegzetességei; iránya, sebessége, az uralkodó szélirány. Az uralkodó szélirányok országunk területén, a négy szélrégió. A szélsebesség napi és éves mente. Az évi és évszakos átlagos szélsebesség területi különbségei.

8. hét

Magyarország éghajlati körzetei Magyarország éghajlati körzetei a Köppen- és a Trewartha-féle éghajlati rendszer szerint. A Kakas-féle természetes kritériumok alapján történő éghajlati körzet felosztás. Péczely éghajlati körzet beosztása.

9. hét

Magyarország nagytájainak éghajlati jellemzése I. A Nagyalföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék éghajlatának rövid jellemzése (általános sajátságok, törzsértékek, szélsőségek).

10. hét

Magyarország nagytájainak éghajlati jellemzése II. A Dunántúli-dombság, A Dunántúli-középhegység, az Északi-középhegység éghajlatának rövid jellemzése ( általános sajátságok, törzsértékek, szélsőségek).

11. hét

A globális felmelegedés várható hatásai és jellegzetességei Magyarországon I. A globális felmelegedés folyamata. Az éghajlatváltozás ható tényezői természetes kényszerek az üvegház hatás, az emberi tevékenység hatásai. Feltételezett katasztrófa ugrások. Az éghajlatváltozás előrejelzése. A leskálázási módszerek globális modellekből a Kárpát-medencére.

12. hét

A globális felmelegedés várható hatásai és jellegzetességei Magyarországon II. A Kárpát-medence éghajlatának módosulásai 1870 óta. Az éghajlati elemek változásának mértéke Kárpát medencében a 4


különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint. (légnyomás és légcirkuláció, a napsugárzás mennyiségének, a hőmérsékletnek a csapadék mennyiségének és időbeli megoszlásának feltételezett módosulásai). Várható ökológiai, mezőgazdasági, talajtani, vízrajzi gazdasági hatások. Alkalmazkodási stratégiák. A klímavédelem eddigi eredményei. 13. hét 14. hét

Számonkérés Javítási lehetőség

5

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Recommend Documents