SZAKMAI REFLEXIÓK AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK METODIKÁJÁHOZ
A TÁBLÁZATKEZELÉS C. TÁRGY OKTATÁSÁBAN
KÉSZÜLT A TÁMOP-4.1.2/C PROJEKT KERETÉBEN
SZERZİ FARKAS ANDRÁS
2010
Bevezetés
A kompetencia alapú képzés a felsıoktatásban is megfordítja a korábbi „rendet”, s a célhoz rendeli hozzá annak eléréséhez szükséges tanulási – tanítási folyamatokat. Megfogalmazza, hogy mit kell tudni, milyen képességekre, attitődökre van szükség az eredményes tevékenység végrehajtásához. Ez nem nélkülözheti a konkrét szakmai ismeretanyag átadását, viszont az oktatás minısége, a hallgatók tanulási motívumainak fejlesztése, a tárgyhoz kapcsolódó pozitív attitőd kialakítása meghatározza az elsajátítás minıségét. A közoktatás tevékenykedı tanítók és tanárok mellett a felsıoktatásban oktatók számára is megkerülhetetlenné vált, hogy a korszerő pedagógiai irányokat beépítsék a tanítási folyamatokba. Ilyenek például az olyan technikák, melyek az egyirányú hallgatói ismeretbefogadás helyett nagyobb teret engednek a tanulók önálló tudásfelépítésének, a csoportos tevékenységeknek. Valós, életszerő szakmai problémák megoldása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megszerzett tudás autentikus környezetben is felhasználható legyen. A változatos, adott oktatási célokhoz illeszkedı módszerek a természettudományos oktatásban sem nélkülözhetık. Egyre nagyobb a létjogosultsága például a projektfeladatok tervezésének és végrehajtásának, a kooperatív technikák alkalmazásának, a kutatás-alapú ismeretszerzésnek, s természetesen az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazásának. A tapasztalati tanulás hosszabb távú, biztosabb tudást eredményez, másrészt felkészítést nyújthat a szakmai csoportokban történı, kiosztott szerepeket felvállaló, együttmőködni képes munkavégzés megalapozásához. A táblázatkezelés kurzus több alapszak (pl. Mőszaki Manager), illetve számos felsıfokú szakképzés alapozó moduljában megtalálható tárgy. Alapja és kiinduló pontja a gazdasági, mérnöki tervezésnek. Pályázatok, hazai és nemzetközi projektek, tenderek megvalósításakor is nélkülözhetetlen technikai jellegő ismereteket közvetít (költségvetés összeállítása, tervezési folyamatok ütemezésének megjelenítése (például Gannt-diagram). Alapvetıen a különbözı területeken (matematikai, statisztikai, pénzügyi, informatikai) végezhetı számítási feladatok megvalósítására, adatlistás mőveletek (rendezések, szőrések,
2
kimutatások stb.) végrehajtására, valamint az adatok grafikus ábrázolására kell felkészíteni e tárgy keretében a hallgatókat. A kurzus célja a gyakorlatorientált ismeretelsajátítás. A szemináriumokon az adott problémát fókuszáló példák megoldásához szükséges szakmai ismeretek feltárása, megértése zajlik. Annak ellenére, hogy a tárgy oktatása informatikai környezetben történik, illetve a tárgy tartalma informatikai szakmai ismereteket hordoz, számtalan nehézséget jelent a különbözı feldolgozandó források (interneten elérhetı szakmai anyagok, oktató által összeállított digitális tananyagok) és példafeladatok közvetítése a hallgatók felé. Mindezek mellett a hallgatók tanulásszervezéséhez, a közös problémamegoldást segítı zárt (kurzus szintő) oktató – hallgató, hallgató – hallgató kommunikáció megvalósításához az ún. e-learning keretrendszerek nyújtanak megfelelı támogatást. Választott módszertan
A kurzus informatikai ismereteket közvetít, így értelemszerően számítógépes laborban zajlanak a szemináriumok. Ugyanakkor a szakmai anyag feldolgozásának pedagógiai vonatkozásában többletként jelentkezik az alkalmazott digitális tanulási környezet. A tárgy „hagyományos” módszertani megvalósítása az oktató által bemutatott, közösen megoldott példákon keresztüli, alapvetıen egyirányú ismeretátadást jelent. A gyakorlati feladatok feldolgozásakor a hallgatók az oktatóval párhuzamosan oldják meg a számítógépeken a prezentált példákat. Jegyzeteket készítenek a szakmai ismeretekrıl. Elkerülhetetlen a hallgatók egy részének lemaradása, több esetben érzékelhetı módon nem mindenkinél valósul meg a megértés és az ismeretek „tanulható” módon történı rögzítése sem. A hallgatók rendkívül különbözı elızetes tudással bírnak e tárgy vonatkozásában is (a közoktatásban részben tanított ismeretkörrıl van szó). Ez módszertani szempontból megnehezíti a feldolgozást. Ezért olyan metodikára, illetve kiegészítı eszközrendszerre van szükség, mely a félév elején tisztázza a bemeneti tudásszintet az oktatók felé és a hallgatók számára egyaránt. E szintet az egyén számára összevethetıvé teszi a tantárgyi követelményekkel, lehetıséget ad különbözı tanulási útvonalak tervezésére, kiválasztására, megvalósítására, továbbá behozhatóvá teszi a szemináriumokon bekövetkezı lemaradásokat.
3
A kurzushoz tartozó ismeretek elsajátításának támogatására az ún. „Blended learning” elve került alkalmazása. A számítógéppel támogatott tanulás és tanítás, az ún. „vegyes tanulás”, ezzel összefüggésben a hagyományos, illetve konstruktivista tanulási környezet kérdése a kurzus pedagógiai koncepciójához szorosan illeszkedı fogalmak. A „blended learning” magában foglalja, illetve összekapcsolja a hagyományos (jelenléti) szemináriumi foglalkozásokat, – melyek lehetıséget adnak a személyes konzultációkra–, az elektronikus tanulási formákkal. Az interneten keresztül elérhetı digitális tananyagok, források által biztosítja a virtuális tanulás (önálló, egyéni haladást lehetıvé tevı) lehetıségét, mely a meglévı tudáshiányok megszüntetését, az ismeretek bıvítését segíti. Az internet felületén keresztül elérhetı (szinkron és aszinkron) kommunikációs formák (fórum, chat), az együttmőködést teszik lehetıvé, melyek által egy kooperatív digitális tanulási környezet egészíti ki a hagyományos szemináriumi kereteket. Az egyéni tudás felmérése, valamint az ellenırzés és értékelés pedagógiai funkcióinak digitális környezetbe történı kiterjesztése egyénre szabott módon ad visszajelzéseket a hallgató számára, lehetıvé téve a közösségi keretek között megvalósuló egyéni szintig lebontott differenciálást. A blended-learning alapvetı gondolata, hogy a jelenlétre épülı, személyes, verbális kommunikációt megvalósító szemináriumok, valamint az elsısorban írásbeli formákat elınybe részesítı internetes kapcsolattartás integrálása egyedi tanulási tapasztalatot eredményez. Alapjaiban változtatja meg, strukturálja át a tanulást és a tanítást. Taneszköz-rendszer
A szakmai ismeretek elsajátításához, képességek fejlesztéséhez, a hallgatók egymással történı kommunikációhoz, a szemináriumi tevékenységek „virtuális térben” történı folytatásához egy erre a célra fejlesztett, az adott igényekhez rugalmasan alakítható digitális tanulási környezet adja a kurzus hátterét. A MOODLE1 egy a hazai és nemzetközi felsıoktatásban széles körben elterjedt és alkalmazott ún. LMS, CMS2 (oktatást és tanulást menedzselı, illetve digitális tartalmak közvetítésére is szolgáló) nyílt forráskódú, virtuális tanulási keretrendszer. A MOODLE internet technológiájára épülı digitális tananyagokat képes közvetíteni az érintettek felé a „szociális konstruktivizmus” filozófiáján alapuló e-learning keretrendszer 1
Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment (moduláris objektum-orientált dinamikus tanulási környezet) http://moodle.org/ 2 LMS - Learning Management System; CMS - Course Management Systems
4
által. Hátterében az új ismeretek felépítésében történı aktív hallgatói közremőködés („learning by doing”), illetve valódi hallgatói – oktató együttmőködés áll. A MOODLE rendszer olyan környezetet teremt, ahol elsısorban nem a statikusan közvetített digitális tananyagokból szerez új ismereteket a hallgató, hanem a hatékonyság érdekében a kooperációs formák kihasználásával épít mások tapasztalataira is. Ezáltal nemcsak az oktató közvetít tudást, annak bizonyos elemeit a tapasztaltabbak megoszthatják társaikkal, hozzájárulva az összefüggések megértéséhez. A kurzus tematikája
E dokumentumban a hagyományos tematikai elemek mellett feltüntetésre került (a tematika 8. pontja), hogy milyen módon, illetve a tanulási – tanítási folyamat mely pontján volt bekapcsolható a digitális tanulási környezet. A módosított tematika egy felsıfokú szakképzéshez
kapcsolódóan
került
megfogalmazása
(Mőszaki
informatikai
mérnökasszisztens), ugyanakkor tartalma és módszertana érvényes, illetve megegyezik más alapszakon, illetve felsıfokú képzésben ugyanezen a néven megvalósított tárggyal.
5
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet
Mőszaki informatikai mérnökasszisztens felsıfokú szakképzés Nappali / levelezı tagozat Kötelezı tantárgy
TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2010. szeptember 1. Táblázatkezelés
1.
Tantárgy kódja SFANIM 1119 SFALIM 1119
Szemeszter 1.
Követelmény Gyakorlati jegy
Kredit 2
Nyelv magyar
Tárgyfélév 0/0/30 10
2. A tantárgyfelelıs személy és tanszék: Farkas András (Alkalmazott Informatika és Információmenedzsment Tanszék) 3. A tantárgy elıadója: Név: Farkas András (
[email protected])
Beosztás: adjunktus
Tanszék: Alkalmazott Informatika és Információmenedzsment Tanszék SEK
4. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít: 5. Kötelezı/ajánlott elıtanulmányi rend: Kötelezı tárgy; nincs elıfeltétel 6. A tantárgy célkitőzése: A táblázatkezelés alap-, és haladó funkcióinak készségszintő, rendszerezett alkalmazása. A hallgatók a megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek a táblázatos formában elrendezhetı adatok kezelésére, az adatokkal összefüggı különféle matematikai, statisztikai stb. számítások elvégzésére, grafikus ábrázolásra, adatlistás mőveletek megvalósítására. 7. A tantárgy részletes tematikája: – táblázatkezelı programok; felhasználói felület – munkaterület; alapbeállítások – egyéni eszköztárak, ablakmőveletek – Adattípusok és tulajdonságaik; adatbevitel lehetıségei – Alapmőveletek – Hivatkozás fogalma, típusai; relatív, abszolút és vegyes címzés – Függvények általános alakja; típusok; 25-30 függvény alkalmazásának ismerete – Belsı és külsı hivatkozások megvalósítása – Szerkesztı mőveletek
6
– – – – –
Táblázatok formázási lehetıségei; egyéni és beépített számformák készítése Nyomtatás Diagramok készítése, formázása Adatlistás mőveletek (rendezés, szőrés, részösszegek, kimutatások) Őrlapok használata
8. A tantárgy oktatásának módja: A hallgatók folyamatos felkészülésére épülı heti két tanórai számítógépes laborfoglalkozások. A feldolgozás módszertanának alapvetı eleme a MOODLE digitális oktatási keretrendszer, mely a kurzus témaköreinek feldolgozásában módszertani szempontból a következı pontokon nyújt többletet: •
Szintfelmérı teszt megvalósítása a keretrendszerben – azonnali visszajelzés a hallgatóknak az elért eredményekrıl
•
Szintfelmérı feladatsor – oktatói reflexiók a hallgatók felé
•
Digitális tananyag, mely tartalmazza az oktató által a tematikában jelzett szakmai ismeretek elsajátítását. Ennek támogatásaként két fogalomtár került kialakításra a keretrendszerben, mely egyrészt a függvények használatát, másrészt a táblázatkezelı szoftver funkcióinak hatékony végrehajtását segítik.
•
Az oktató által közreadott egyéb segédanyagokat, internetes forrásokat tartalmaz
•
Biztosítja a szorgalmi idıszakban az oktató által kiadott kötelezı és szorgalmi feladatok leadását, késıbbi elérhetıségét
•
Biztosítja a szemináriumokon feldolgozott feladatok teljes listáját, melyek bármikor letölthetık a keretrendszerbıl
•
Fórumokat biztosít, mely támogatja az oktató – hallgató, valamint a hallgató – hallgató közötti kommunikációt a szakmai problémák megoldása érdekében
9. Követelmények a. A szorgalmi idıszakban: szemináriumok látogatása, a félév végén zárthelyi dolgozat (gyakorlati feladat) megírása. Az egy kötelezı feladat beadása mellett a szorgalmi feladatok idıre történı helyes megoldása beszámításra kerül a félévi teljesítménybe. A kötelezı feladat be nem adásának pótlása számítógépes szakmai teszt eredményes megírásával történik, mely a tárgy aláírásának feltétele. b. A vizsgaidıszakban: 10. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom: Dr. Pétery Kristóf: Táblázatkezelés EXCEL 2002, Kossuth Kiadó, 2003.
Dr. Pétery Kristóf könyvei (táblázatkezelés): http://www.peterybooks.hu
Nógrádi László: Excel XP alapokon (ECDL táblázatkezelés modul), Nógrádi PC Suli, Nógrádi László, 2006.
Kovalcsikné Pintér Orsolya: Az Excel függvényei A-tól Z-ig, ComputerBooks, 2009.
http://office.microsoft.com/ anyagai
Az oktató által kidolgozott, a keretrendszerben biztosított digitális tananyag, illetve források
7
Oktatói reflexiók a kurzus megvalósítása után
A táblázatkezelés digitális kurzusába összesen 95 hallgató jelentkezett be (nappali és levelezı tagozaton) a 2010/2011-es tanév elsı félévében (minden érintett szakot belevéve, ahol e tárgy megjelent a szemeszterben). A keretrendszerbe történı hallgatói regisztráció az oktató által biztosított kód segítségével történt a tárgy követelményeit ismertetı elsı szemináriumi foglalkozáson. Ekkor zajlott a Moodle rendszer által biztosított, az oktató által elkészített számítógépes szintfelmérı teszt is, melyet összesen 84 hallgató írt meg a félév elsı hetében. Az alkalmazott metodika egyik kiemelendı haszna már ekkor megmutatkozott. A szintfelmérı eredmények lehangolóak voltak, a 10 pontos teszt pontátlaga a célcsoport esetében 3,87. A közoktatásból hozott hiányosságok azonnal megmutatkoztak, a hallgatók 77,4%-a sikertelen tesztet írt, teljesítményük nem érte el az 51%-ot. Az eredmények ponttartományát a következı ábra mutatja:
A rendszer lehetıvé tette tehát az oktató, illetve a hallgatók számára, hogy már a kurzus kezdetekor kiderüljenek a tudáshiányok, annak tartalmi elemei, és kijelölhetıvé váljanak az adott célcsoport számára a tematikában rögzített tudáselemek hangsúlyai, valamint a digitális
8
tananyagban megjelölhetık legyenek az egyéni bejárási útvonalak. Az elektronikus teszt azonnali számítógép általi javítást biztosított, az egyén számára szöveges visszajelzést nyújtott az adatok, helyes megoldások közlésével együtt. A rendszer ún. tételelemzése statisztikai kiértékelésre is lehetıséget nyújtott az oktatónak (szórás, diszkriminációs mutató). A szintfelmérı teszten kívül a kurzusban elérhetıvé tett az oktató egy szintfelmérı feladatsort is, melyen keresztül a hallgatók a gyakorlati feladatmegoldó képességüket is lemérhették. Ezt nem volt kötelezı megoldani. A kurzus hallgatóinak 55%-a élt ezzel a lehetıséggel, s összesen 105 alkalommal nyitották meg e feladatsort. Ennek formája, felépítése a szemeszter végén megírandó zárthelyi dolgozat szerkezetét is elıkészítette. A keretrendszer látható módon olyan információkhoz is hozzájutatta az oktatót, melyek a szemináriumi foglalkozásokon túl a hallgatói aktivitásról, a keretrendszerben eltöltött idırıl, tevékenységek tartalmáról szóltak. A hallgatói motiváció erısödése volt tapasztalható a keretrendszer által nyújtott szolgáltatások következtében. A fogalomtárak, de legfıképp a szorgalmi feladatok beadásának és beszámításának lehetısége indított sok hallgatót a rendszeres feladatmegoldás irányába, mely jelentısen hozzájárult szakmai tudásszintjük emeléséhez. A 84 hallgató 50 szorgalmi feladatot küldött be értékelésre. A feltöltött állományok megtekintése és javítása, a személyes visszajelzések megvalósítása a keretrendszerben egyszerőbb, hatékonyabb formát biztosított az oktatónak a hagyományos technikák helyett (Az e-mailben beküldött feladatok fogadása problémát okoz az oktatói postafiók véges kapacitása miatt. További problémák: adathordozók kezelése – feladatok késıbbi visszakeresése, a pontozás lehetısége, nyilvántartás stb.). A következı ábra a különféle tevékenységekrıl szóló jelentést mutatja a teljes félévre vonatkoztatva. tevékenységtıl
Az
értékek
függıen,
megnyitások, melyek
megtekintések,
információkat
letöltések
hordoznak
a
számát
jelzik
hallgatók
aktív
közremőködésérıl a kurzusban:
9
Összegezve a hallgatók eredményesen teljesítették a táblázatkezelés kurzus szakmai követelményeit. A félévi zárthelyi dolgozatok eredményeibıl kiindulva megállapítható, hogy a hallgatók 3,6 átlaggal zárták a kurzust, összesen 4 elégtelen osztályzat született. Ez látványos javulást jelent az elızı tanévhez képest, ahol 113 hallgató 45%-a elégtelen eredményt ért el az elsı zárthelyi megírásakor. Természetesen nem állítható, illetve nem igazolható, hogy ez az alkalmazott metodika, a digitális oktatási keretrendszer javára írható, de az tény, hogy a tematika, illetve az oktató személye nem változott, viszont e rendszer ebben a szemeszterben került bevezetésre e tárgy vonatkozásában. Személyes tapasztalat alapján kijelenthetı, hogy a blended learning által nyújtott lehetıségek jelentıs mértékben segítették a szakmai tartalom elsajátítását.
10
Mellékletek (képernyıképek a kurzusról) A kialakított digitális kurzus felülete:
Fogalomtár (függvények) nyitó oldala
11
Beküldött szorgalmi feladatok
12
