Szakmai önéletrajz Nevem: Tolnoi Róbert Zsolt Lakcím: Telefon: Email: Állampolgárság: 1975. december 3-án születtem a romániai Sarmaság községben 2000 augusztusában, tanulmányaim elvégzése után érkeztem Budapestre. Feleségemmel kiegyensúlyozott, boldog házasságban neveljük két kiskorú gyermekünket. Tanulmányok:
1990 – 1994: Ady Endre Elméleti Gimnázium, Zilah; matematika - fizika tagozat 1996 – 2000: Bábes – Bólyai Tudományegyetem; matematika - fizika szak (S. sorozat, 0025723) 2001: ELTE – kollégiumi pedagógus-továbbképzés (120 óra) 2002: minőségbiztosítási továbbképzés (30 óra) 2002 – 2004: KLTE (Debrecen); önismeret- és személyiségfejlesztés, továbbképzés (180 óra) 2005 – 2006: kooperatív tanulás, továbbképzés (30 óra) 2007 – 2009: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga, szakirányú továbbképzés (az oklevél sorszáma: PTI 004698, száma:10519)
Munkahelyek, szakmai tapasztalatok: A kolozsvári egyetem elvégzése után, 2000 augusztusában érkeztem Magyarországra a szilágysági Zilahról. Nevelőtanárnak jelentkeztem a Táncsics Mihály Kollégiumba, ahol matematika-fizika szakos tanárt kerestek. Tantárgyaimból szakköröket, korrepetálásokat tartottam. A következő tanévben bekapcsolódtam az Arany János Tehetséggondozó Program munkájába. Két évfolyamot vittem végig az előkészítő osztálytól az érettségiig. A harmadik csoportom a 12. osztályt kezdte az idén. Másodállásban 2000 és 2001 között az ANTIÓKHIA Általános Iskola és Gimnáziumban tanítottam matematikát és fizikát. 2001 és 2005 között a Comenius Gazdasági Szakközépiskolában tanítottam a szaktárgyaimat, egyben a matematika-fizika munkaközösség vezetője voltam, osztályfőnökként pedig egy osztályt vittem végig. Emellett a 2000-2001-es tanévben az Európai Üzleti Politechnikumban tanítottam informatikát, valamint a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskolában BMEről kihelyezett tagozaton fizikát. Ezt követően, 2005-től egy tanéven át dolgoztam a Kelenföldi Műszaki Szakközépiskolában, majd 2006 és 2011 között a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskolában folytattam munkámat. Itt feladatom volt a tehetséggondozás, az emelt szintű matematika érettségire valamint a matematika- és fizikaversenyekre való felkészítés. 1
2011 és 2013 között a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium tanára voltam. 2009-ben a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium igazgatója, a tantestület javaslatára, engem bízott meg a „fiúrészleg” vezetésével, ami 220-240 diák és tíz pedagógus munkájának irányítását foglalja magában. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében tizenharmadik éve szervezem a tanulmányi, kulturális és sportprogramokat, köztük külföldi kirándulásokat, sítáborokat. 2000 óta szinte kivétel nélkül minden évben érettségiztettem matematikából vagy fizikából. 2010-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Pro Talento” kitüntetésben részesített. A 2012-2013-as tanévben a kollégium diáksága „Az év tanára” kitüntető oklevéllel tisztelt meg.
2
1. Bevezetés
„Egyetértünk: együtt, értük!”
„Ha a sokféleség közös alapot és célt talál, nagy dolgot szülhet. Mindenki megőrzi másságát — de egy irányba húz. Ez a fejlődés útja az élet minden színterén”. (Müller Péter)
Miután pályázatomat többnyire gyakorló pedagógusok – iskolai, kollégiumi ügyekhez értők – olvassák majd, azt gondolom, hogy a mottóul választott első mondatban az „értük” szó alatt mindannyian ugyanazt fogják érteni. A tanulókat, akikért nap mint nap érdemes újra nekiveselkedni a nem könnyű hivatásunk gyakorlásának. Mint a legtöbb pedagógus kollégám, magam is úgy gondolom, hogy az „értük” az elsődleges oka annak, ami miatt ezt pályát hivatásul választani, azon megmaradni, sőt tovább fejlődni érdemes. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy egyedül gyengék vagyunk. Ezért találnunk kell olyan társakat, akiknek tervei részben vagy egészben megegyeznek az általunk megálmodottakkal, és akik hajlandóak velünk együtt nekivágni a közös célok megvalósításának. Azzal is tisztában vagyok, hogy az átalakulás folyamatában lévő oktatásügyben nagyon nehéz dolog az egyetértés. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a pályázatom első mottójául választott gondolatnak mégis van létjogosultsága. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy a tanulóink fejlődése és segítése iránti elhivatottság a pedagógus kollégák számára egy olyan közös alap, amiben mindenképp egyet kell, hogy értsünk. Ha pedig ezt a közös alapot szem előtt tartva a legjobb tudásunk, erőnk szerint dolgozunk, mindenki hozzátéve a maga tehetségét, „másságát” – tényleg jelentős dolgokat hozhatunk létre, nagy eredményeket érhetünk el, amelyek a fiataljaink életét, boldogulását fogják szolgálni. Akár úgy, hogy a ránk bízott gyerekek védettségben érezhetik magukat az itt eltöltött időszak alatt, ami a jövőjüket, a tanulmányaikban való előrehaladást és érzelmi biztonságukat illeti. Intézményünk az eddig megszokott helyzethez képest folyamatos átalakításbanátalakulásban van. Tapasztalataim szerint a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium mindig képes volt gyorsan reagálni a változásokra, képes volt alkalmazkodni környezete kihívásaihoz. Meggyőződésem, hogy ez jövőben sem lesz másként. Azt remélem, hogy kollégiumunkban pedagógus kollégáimmal együtt a változások, átalakulások nyomán hosszú távon is egy letisztult, kiszámítható oktatási infrastruktúrában dolgozhatunk majd tovább.
3
2. Helyzetelemzés 2.1. Történeti áttekintés az épületről A jelenlegi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium két önálló kollégium – az 1967ben alapított Táncsics Mihály Speciális Kollégium és a Sziklai Sándor Kollégium – összevonásából jött létre. Előbbinek jogelődje a Kulich Gyula Kollégium, míg utóbbi a jelenlegi épületünkben 1979 óta működött Latinka Sándor Utcai Diákotthon és a Ménesi úti Sziklai Sándor Kollégium összevonásával keletkezett 1983-ban. Az egyesítés sok fájdalommal járt mindkét félnek, ugyanis a Táncsics Mihály Kollégiumnak el kellett hagynia addigi épületét, és diákostól, tanárostól, igazgatóstól át kellett költözniük az akkor már „átkeresztelt” Rátz László utcába. Akkor nevüket is hozták magukkal, ugyanakkor 2011-ben a kollégium neve részben változott: azóta Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium néven működik. Az intézménynek jelenleg két épületben van telephelye. A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium Rátz László utcai épületét a Fővárosi Tanács VB. 1972-ben kezdte az eredeti terv szerint 61 millió forintos beruházással magvalósítani. A kivitelezés költsége az épület befejezésekor 80,3 millió forint lett. A kollégiumot 1979-ben adták át. A kollégium 1,6 hektáros zártkertjében található épület, 6668 m2 alapterületen, 11487 m2 hasznos struktúrával rendelkezik. A 2011-es leltárfelvételi jegy az épületet 247.869.000 forintra értékeli, 1,6 hektár terület értékét pedig 416.700.000 forintban jelöli meg. Az épület kifejezetten kollégiumnak épült az akkor modernnek számító outinord (acélvázas csúszózsalus) technológiával, Stol-lack (a dryvit elődje) hőszigeteléssel. Az eredeti számok alapján ötszáz férőhelyes volt (250 fiú, 250 lány), hatszáz adag étel készítésére alkalmas főzőkonyhával. A jelenlegi alapító okirat 483 férőhelyet állapít meg. Az épület a talajvíz magas szintje miatt csak részben alápincézett. Ez a mai napig problémát okoz raktározás tekintetében.1999-2000-ben az összes vizesblokkot felújították. A zuhanyok, mosdók víztakarékos, elektronikus vezérlést kaptak. Az épületet PAN-CSIL légfűtő készülékkel látták el, amely 2008-ban részleges felújításon esett át, de gyakorlatilag a mai napig befejezetlen. Egy gépház nem működik, le van zárva. Ez télen gondot okoz az aulában. Az 1980-as évek elején készültek el a sportpályák: aszfaltozott kézilabda- és röplabda-, salakos teniszpálya. Szintén ebben az időszakban alakult ki tantermekből az audio-vizuális stúdió, a konditermek és a klubszobák. A ’90-es évek első felében nyerte el a könyvtár a mai formáját, amely jelenleg több mint húszezer kötettel és nyolc számítógéppel áll a tanulók rendelkezésére. 2009-ben újult meg az étterem színpada: pódiummal, függönyökkel, fény- és hangtechnikával. Az intézmény összesen 106 db számítógéppel és saját wi-fi hálózattal rendelkezik. A 126 lakószoba mindegyikében van hűtőszekrény. A kollégium Ménesi úti részlege 1460 m2 alapterületű, kiskerttel rendelkező épülete a 2007-2008 -as tanévben teljes felújításon esett át. Az emeletes ágyak megszüntetése óta kb. 70 diák elhelyezésére van lehetőség. A pincétől a padlásig teljesen felújított egykori szakmunkástanuló-otthon mára minden igényt kielégítő, akadálymentesített, európai színvonalú épületté vált. Az épületet jelenleg a főváros üzemelteti, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bérli diákjai számára. A kollégium épületében működik több mint húsz éve az Európai Üzleti Polytechnikum, és három éve a Vadaskert Általános Iskola számára is telephelyet biztosítunk. Mindkét oktatási intézmény alapítványi fenntartású; az előbbi OKJ-s képzésre szakosodott, az utóbbi sajátos
4
nevelést igénylő (SNI-s), tanulási nehézséggel illetve beilleszkedési, magatartási vagy pszichés zavarral küzdő gyerekekkel foglalkozik.
2.2. A rendelkezésre álló erőforrások
2.2.1. Jelenlegi tárgyi erőforrások A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium főépületében közel 500 diákot tudunk elhelyezni, többségében 4 ágyas szobákban, összesen 126 lakószobában. A tanulást segíti és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja a több mint 22 000 kötetes könyvtárunk nyolc számítógéppel, a konditermek, a klubszobák, a wi-fi hálózat és a sportpályák. Emeletenként két, víztakarékos rendszerrel működő vizesblokkot használhatnak a kollégisták, teakonyhákkal, háztartási kisgépekkel és mosókonyhákkal. Hosszú évek munkájának eredményeként minden szobában van hűtőszekrény. 2012-ben a konyha részleges felújításon esett át: új gázfőzőüstöt, füstelvezető- és szellőzőrendszert kapott. 2012-ben a teljes vészvilágító rendszer is megújult. A lapos tető állandó gondozást igényel, 2013 áprilisában a tetőszigetelési munkálatokat 600 m2-en (5,5 millió forintos költséggel) végezték el. Beázás miatt az épületszárnyhoz tartozó elektromos kapcsolószekrények tartozékait is cserélték. A Kollégiumok Gazdasági Szervezete 2012-ben felújíttatta a teljes vészvilágítási rendszert, és ígéretük szerint 2013 decemberében megkezdik a vezeték nélküli internetes hálózat korszerűsítését is.
2.2.2. Az emberi erőforrások Pedagógusok A diákok teljesítményét a családi háttér mellett leginkább a pedagógus munkájának minősége befolyásolja, függetlenül a nevelőmunkát segítő eszközök számától és színvonalától. A tantestület szerepe döntően meghatározza a kollégium életét, működését. Intézményünkben pedagógusként dolgozók száma 28 fő: 15 nő- és 13 férfitanár. A pedagógiai munkát segítők létszáma három fő: iskolatitkárként, rendszergazdaként és ápolónőként dolgoznak nálunk. A pedagógus kolléganők közül ketten gyesen vannak. Ugyancsak gyesen van az állományban lévő iskolatitkár. Az ő munkáját jelenleg végző kolléganő határozott idejű munkaszerződése 2014. január 1 -én megszűnik. A pedagógiai munkát az intézményvezető illetve a pedagógiai igazgatóhelyettes irányítja a fiú- és lányrészleg munkaközösség-vezetőjén keresztül. (A Ménesi úti részleget telephelyvezető irányította, aki négy pedagógus munkáját koordinálta. Remélhetőleg ez a 2014-2015-ös tanévtől is hasonlóan fog működni). Az általános igazgatóhelyettes egyben az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) gazdája is. Az egységes irányítás alatt külön szervezeti egységeket képeznek az AJTP csoportok, az egyetemi előkészítő részleg (itteni elnevezésük szerint a „specesek”) és a hagyományos kollégiumi ellátásban részesülő diákok.
5
A jogszabályi változások miatt le kellett mondanunk az eddigi tapasztalt ápolónőnkről. Sajnos ez az álláshely jelenleg még betöltetlen. A kollégiumi orvos finanszírozása is bizonytalan. Remélhetőleg ez csak egy átmeneti állapot. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az oktatási tárca központi irányítás alá helyezte. A következményeket sajnálattal vettük tudomásul, mert a feladattal helyben megbízott kolléganő kiválóan végezte munkáját.
A következő oldalakon diagramok segítségével szemléltetem az intézményünkben dolgozó pedagógusok megoszlását Életkor (korosztály) szerint (1. ábra) nemek szerint (2. ábra) végzettség szerint (3. ábra).
A pedagógusok megoszlása korosztály szerint
30-39 év között 9 fő; 32%
60 év felett 3 fő; 11%
50-59 év között 12 fő; 43%
40-49 év között 4 fő; 14%
1. ábra
6
A pedagógusok megoszlása nemek szerint
Férfiak 13 fő; 46%
Nők 15 fő; 54%
2. ábra A pedagógusok megoszlása végzettség szerint
Főiskolai 8 fő; 29%
Egyetemi 20 fő; 71%
3. ábra
7
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégiumban a pedagógusok végzettségük alapján a következő iskolai tantárgyakból segítik diákjaink tanulását: Angol
Műszaki tanár (villamos-ipari)
Biológia
Német
Eszperantó
Népművelő
Ének-zene
Orosz
Fizika
Pedagógia
Földrajz
Programozó matematikus
Játék- és szabadidő-szervező
Rajz
Környezetvédő
Spanyol
Közgazdász
Sportszervező
Magyar nyelv és irodalom
Számítástechnika
Matematika
Technika
Mérnök tanár (agrár)
Testnevelés
Mérnök tanár (vegyész)
Történelem:
Mozgókép és médiakultúra
Vizuális és környezetkultúra
Ahogy az a felsorolásból is látszik – minden középiskolában tanított tárgyból kaphatnak a diákok szakszerű segítséget– , a pedagógusok szakok szerinti összetétele megfelel a kollégiumban lakó diákok tanulmányi szükségleteinek. Egyedül az angol nyelv tanítása okoz nehézséget – igény lenne további angol szakos pedagógusra. A pedagógusok többsége hosszú évek, évtizedek óta a nevelőtestület tagja. A 2011 - 2012-es tanévtől a Ménesi úti részleg tanárai is a Rátz László utcában dolgoznak. Kollégáim nagy része nem csak több nyelven beszélő, jól képzett pedagógus, de komoly élettapasztalattal és nagy műveltséggel rendelkező szakember is. Egyikük tavasszal Balogh Zoltán Miniszter Úrtól vehette át a kitüntetését, a fizika diákolimpiára való sikeres felkészítés elismeréseként. Másik kollégám karitatív tevékenységet végez. Olyanok is vannak, akik saját gyermekkönyvet adtak ki. Ami pedagógusaink családi körülményeit illeti, néhányuk két-három gyermeket nevel, ami nem csak társadalmilag hasznos, de pedagógusként az interiorizációs képességeket is nagymértékben fejleszti.
8
2.2.3. Pedagógus továbbképzés A pedagógus életpályamodell elindulásával megnőtt az érdeklődés a szakvizsgák iránt. Intézményünkben jelenleg hét kolléga rendelkezik ezzel a minősítéssel, egy pedig ebben a tanévben szerzi meg azt. Az új oktatási rendszer alakulóban van. Nekünk intézményi szinten az a dolgunk, hogy felmérjük az igényeket, és segítsük a kollégákat az ilyen jellegű szakmai előmenetelükben. Sajnálatos tény, hogy egyelőre még nincs erkölcstan oktatására felkészített kollégánk.
2.2.4. Szakmai munkát segítők A jelen helyzetben nehéz a szakmai munkát segítők munkájáról képet adnom. Korábban a munkáltatójuk a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium volt, most a Kollégiumok Gazdasági Szervezete (KGSZ) a hivatalos munkaadó, míg a pedagógusok, a rendszergazda, a kollégiumi titkár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alkalmazásában vannak. Problémát jelent, hogy a kommunikáció nehézkesen működik a KGSZ és az intézményünk között, ezért még a technikai dolgozók létszámának pontos adataival sem rendelkezem. Felsorolás szintjén tehát a szakmai munkát segítő dolgozók a gazdasági ügyintézők és a karbantartási egység dolgozói: szakmunkások, portások, takarítók, udvaros segédmunkások, raktáros. Munkájukat két gondnok szervezi és irányítja. Az élelmezési terület élén az élelmezésvezető áll, szakácsok és konyhalányok tartoznak hozzá.
A következő oldalon a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium szervezeti felépítése látható:
9
4. ábra
KGSZ
Intézményvezető DÖK elnök
Logisztikai koordinátor
Általános igazgatóhelyettes, külső kapcsolatokért felelős vezető, Arany János programgazda
Kollégiumi titkár
Gondnokok
Ügyvitel
Konyha
Szakácsok Konyhai dolgozók
Pedagógiai igazgatóhelyettes
Rendszergazda
Ápoló
Könyvtáros
Szabadidő szervező pedagógus
Munkaközösség vezető
Munkaközösség vezető
UdvargPortaók
Porta, udvargondozók, Takarítók, Karbantartók, raktáros
Speciális tehetséggondozó munkaközösség tantestülete
Fiú munkaközösség tantestülete
Lány munkaközösség tantestülete
10
2.3. Szakmai munka A változó világgal változik a tanárokkal szemben támasztott követelményrendszer is. Ma már az állam – nagyon helyesen – nem pusztán a diák igényeit nézi önmagában, ami a továbbtanulási célokat illeti, hanem elvárja az állampolgáraitól a hasznos munkát. Nem a diák, hanem az állam a megrendelő, hiszen a köznevelés nem szolgáltatás, hanem a közérdek szolgálata. Ez a mi feladatainkat alapvetően nem változtatja meg, mert eddig is a „dolgos polgár”, az alkotó ember ideálját szem előtt tartva végeztük munkánkat, és ezt az értéket közvetítettük a diákok felé is. Ezzel együtt célunk a nyitott, a befogadó kollégium megteremtése-megtartása, amelyben megjelenik a mai magyar társadalom sokfélesége. Hiszen tudjuk, hogy a diákoknak nemcsak tananyagot, hanem „magát az életet is” tanulniuk kell, és ez a legritkább esetben megy zökkenőmentesen. Kollégáim ezért igyekeznek olyan pedagógiai környezetet biztosítani, és olyan pedagógiai eszköztárat alkalmazni a munkájuk során, amely a megértésre koncentrál és a gyermekközpontúságon alapul. E személyközpontú pedagógia feltétele egy sajátos nyitott, toleráns, empatikus attitűd, amellyel a felnőttek diákjaik felé fordulnak. Alapja pedig a diákok személyes megismerése, ami lehetővé teszi személyre szabott pedagógiai eljárások alkalmazását. A tanáraink munkájában a pedagógiai folyamat tartalma, ütemezése és az alkalmazott pedagógiai módszerek mind a személyiségfejlesztés hosszú távú céljait szolgálják. Tiszteletben tartjuk az életkori sajátosságokat, figyelembe vesszük diákjaink eltérő fejlődési ütemét. Az intézmény munkarendje és a tartalmi szabályozás elősegíti kreativitásuk kibontakozását, szolgálja mozgásigényüket, érdeklődésüket; módot ad az alkotásra.
2.3.1. Tanulók, iskolák Tanulók:
A Táncsics Mihály kollégium egy koedukált kollégium, amely 14 – 23 éves középiskolás diákok számára biztosít elhelyezési lehetőséget: Az elmúlt években (2011 és 2013 között) a tanulók száma a nemek függvényében a következőképpen alakult (a létszámok az adott tanév október 1-i állapotának felelnek meg):
11
A tanulók nemek szerinti összetételének változása 600
550 483
500
458
400 301
300
249
248
254
235
204
200
100
0 2011
2012 összlétszám
1
fiúk
2013 lányok
5. ábra
Amint a fenti ábrán is látható, a diákok létszámának alakulása csökkenést mutat. Ez annak a következménye, hogy a Ménesi úti épületünket a 2012-2013. és 2013-2014. tanévben nem használhattuk. A diákok iskolák, korosztály szerinti összetételében is folyamatos a változás. Az elmúlt tanévben – ahogy a lenti ábrák is mutatják – nőtt az érettségi utáni szakképzésben, illetve szakközépiskolai képzésben résztvevő diákjaink száma.
A diákok összetétele iskolatípus szerint 400
366 350
315 300
250 Szakiskola 200
Gimnázium Szakközépiskola
150
121
117
100
63
51
50
0
2012. október
2011.október
6. ábra
12
A diákok összetétele korosztály szerint 600
550
547
483
500 373
367
400
458
310
301
300
200
180
177
16 4
157
100
0
2010. okt.
2011. okt. Diákok összlétszáma
2012. okt.
Középiskolás diákok
2013. okt.
Érettségi utáni diákok (OKJ)
7. ábra Ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a kollégiumban a diákok igényei és szükségletei szerint szervezzük pedagógiai tevékenységünket. A kialakult gyakorlat szerint a felvételi beszélgetésen tájékoztatjuk a diákokat az intézmény működéséről, az egyes részlegek speciális „kínálatairól”, tanulást segítő tevékenységéről. A 2012-2013. tanévben a kollégium diákjainak létszáma a következőképpen alakult: Beköltöző diákok 2012-2013 szeptember 1-ig október 1-ig november 1-ig december 1-ig január 1-ig február 1-ig március 1-ig április 1-ig május 1-ig június 1-ig 2013-2014 október 1-ig
LÁNY 55 198 0 4 1 2 0 0 2 0
FIÚ 50 180 2 2 2 3 7 1 0 0
Kiköltöző diákok LÁNY 0 0 4 4 2 7 6 3 5 30
FIÚ 0 0 4 5 2 11 10 8 12 37
204 1. táblázat
13
Iskolák, ahol a kollégium diákjai tanulnak: Az utóbbi évek kimutatásai szerint hozzávetőlegesen 60-70 különböző iskolába jártak, járnak tanulóink. Az iskolákat és az ott tanuló diákjaink létszámát a 2012-2013-es tanévben a következő táblázat szemlélteti: Iskolák Veres Pálné Gimnázium
Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntáró Központ (KLIK)
Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola KLIK és Szakiskola Telepy Károly Testnevelés Szakosított Általános KLIK Iskola és Gimnázium Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági KLIK Szakközépiskola Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
1 1 1
KLIK
1 1
Alapítvány KLIK
1 felsőoktatási 1
Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
KLIK
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium EFEB Üzleti Szakközépiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola (Kiss János) Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola GéS Alapítványi Gimnázium Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola
Egyházi jogi személy Közhasznú alapítvány KLIK Állami intézmény
1 1
KLIK
Állami intézmény
Létszám
1 1 1 1
felsőoktatási
KLIK Közhasznú alapítvány KLIK
1 1 1 1
II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági KLIK Szakközépiskola
1
II. Rákóczi Ferenc Gimnázium
KLIK
1
Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola
KLIK
Klebersberg Kuno Szakközépiskola
Közhasznú alapítvány
Kőbányai Zenei Stúdió Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Művészeti Szakképző Egyéb Iskolája
1 1
1
14
Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Alapítvány Szakközépiskola Modern Európai Tanulmányok Akadémiája Korlátolt Szakközépiskola társaság Óbudai Gimnázium
felelősségű
KLIK
1 1 1 1
Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola KLIK Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Állami szerv Szakközépiskola 1 Petőfi Sándor Általános Iskola, Szakiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Felnőttoktatási KLIK Gimnázium 1 Korlátolt felelősségű Szent György Média és Informatikai Szakközépiskola társaság 1 Toldy Ferenc Gimnázium alapítvány 1 Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű KLIK Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola 2 Árpád Gimnázium KLIK 2 Atalanta Üzleti Szakközépiskola
Alapítvány
BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola
Alapítvány
2 2
Budai Középiskola
KLIK
2
József Attila Gimnázium
KLIK
Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest, Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium Eurokonform Szakoktatási Alapítvány Vállalkozói Szakközépiskola és Szakiskola Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Drégelyvár Szakközépiskola Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium
KLIK
2
Közalapítvány Alapítvány
KLIK közhasznú alapítvány KLIK
Szinergia Üzleti Szakképző Iskola Óbudai Képzőművészeti Szakképző Iskola
Alapítvány
felelősségű
Egyházi jogi személy Alapítvány Alapítvány
Budapesti Corvinus Egyetem - Soós István Borászati Állami és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola intézmény
3 3 4 4 4 4 5 5
Széchenyi István Gimnázium KLIK Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző KLIK Iskola Szent Margit Gimnázium Ring Alkalmazott Művészeti Szakképző Iskola Szinapszis Szakképző Iskola
2 3
KLIK
Korlátolt társaság Alapítvány
Schola Europa Akadémia Szakközépiskola
2
7 8 10 11
felsőoktatási 16
15
Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola
Alapítvány
Nemes Nagy Ágnes (Dr. Hetényi Géza) Humán Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Számalk Szakközépiskola Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Szakközépiskola Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája Puskás Tivadar Távközlési Technikum "Európai Üzleti Szakképző Iskola
Polytechnikum"
Gimnázium
és
KLIK KLIK Közalapítvány Alapítvány
17 17 19 38
Alapítvány
54 54
KLIK
74
egyházi jogi személy
77
2. táblázat A kollégiumunk diákjai között előfordulnak olyanok is, akik budapesti állandó lakcímmel rendelkeznek. Szociális rászorultság vagy veszélyeztetettség okán nem vidéki tanulók is felvételt nyerhetnek intézményünkbe.
2.3.2. A pedagógiai munka helyzete A kollégium a diákság életkori sajátosságait és a különböző, a tanulási vagy a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó igényeit figyelembe véve különféle foglalkozási kereteket működtet. A tanulási tevékenység funkcionális felosztása
Másnapi felkészülés o Szilenciumi rendszer o Korrepetálási rendszer Felzárkóztatás o Szintre hozás (0. és 9. évfolyam, tanév elején csoportosan) o Egyéni foglalkozás (egy-egy anyagrész) Tehetséggondozás o Tantárgyi szakköri rendszer o Érettségire felkészítő szakkörök
16
A tanulási tevékenység differenciált rendszerének szemléltetése
Előző tanév eredménye, értékelése alapján
Felmérők
0. AJTP
- 9. évfolyamig
(Pályázat útján)
(Jelentkezés szerint)
Értékelés
Értékelés
Felzárkóztató
Egyéni foglalkozás
10. évfolyam
11., 12. évfolyam
Felzárkóztató
Felzárkóztató
Szilencium
Szilencium
Korrepetálás
Korrepetálás
Szakkör (tehetséggondozó szaktárgyi foglalkozás)
Szakkör (emeltszintű érettségire felkészítő szaktárgyi foglalkozás)
13. évfolyamtól
Szakkör (pályaorientációnak megfelelően)
Felzárkóztató
Szilencium
Korrepetálás
Szakkör (tehetséggondozó szaktárgyi foglalkozás)
8. ábra A tantárgyak és foglalkozások részletezése:
Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Orosz nyelv Spanyol nyelv Művészettörténet Közgazdaságtan Környezetvédele m Analízis Ének
Felméré s
Felzárkóztat ó
Korrepetálá s
X X X X
X X X X X
X
X X X X X X X X X X X X X
X
X X
X X
Érettségir e felkészítés X X X X X
Tehetséggondozá s
X X X
X X X
X
X X X
X
X
X
3. táblázat 17
A diákok hetente egy, általuk választott kötelező foglalkozáson, egy kötelező csoportfoglalkozáson, illetve átlagosan havonta egy alapprogrami foglalkozáson vesznek részt. A speciális tehetséggondozó részleg A régóta kialakult munkamódszerrel dolgozó részleg azokat a diákokat célozza meg, akik komoly szándékkal készülnek a felsőoktatásba való bekerülésre. A tanulási módszerük lényege, hogy az azonos évfolyamok diákjait csoportosítják a kollégák – függetlenül attól, hogy melyik iskolába járnak –, és rendszeres, tanóra-rendszerű képzésben részesítik őket (matematika, fizika, történelem, angol). A szakkörvezető állítja össze a tananyagot, de nem fontos szempont, hogy az iskolában hol tartanak a gyerekek. Hiszen ez a tanulási forma nem a napról napra való iskolai felkészülést támogatja – ami a korrepetálás, az egyéni foglalkozás, a felzárkóztatás feladata –, hanem az önálló tematikaként megjelenő kollégiumi foglalkozásokat jelenti. Negyedévenként dolgozatok írásával ad számot minden diák a tanulmányi előmeneteléről. Büszkék vagyunk arra, hogy a speciális részleg diákjai az egyetemi felvételik során gond nélkül veszik az akadályt. A speciális részlegen tanuló, alapvetően „erősnek” tartott középiskolákba járó diákok ösztönzőleg hatnak a többiekre is. Ennek köszönhetően néhány éve már az AJTP-s és a hagyományos részlegbe tartozó diákok is bekapcsolódtak a „speces” csapat munkájába. Ide vonatkozó tervünk között szerepel a régi ösztöndíj-rendszer „feltámasztása”. A régi ösztöndíjrendszernek a már említett, negyedévenként elkészített dolgozat értékelése képezte az alapját. Mára ez az ösztöndíj-forma megszűnt – legalábbis átmenetileg –, de szeretnénk újjáéleszteni ezt az évtizedeken át működőképesnek látott hagyományt.
Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) Az Arany János Tehetséggondozó Program (továbbiakban AJTP) 2000-ben indult el az akkori kormány döntésének köszönhetően. Létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések állnak, amelyek szerint a felsőoktatási intézményekben csupán 1,5%-ra volt tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településekről származó hallgatók aránya. A programot az az elképzelés hívta életre, miszerint meg kell adni az esélyt Magyarország valamennyi polgára számára, hogy versenyképes tudással rendelkezhessen. „ A programba jelölhető minden 5000 fő alatti kistelepülésen (ma már 10000 fő alatti), tanyán vagy nagyobb települések külterületein (ma már városból is) élő tehetséges nyolcadik osztályos tanuló, akinek anyagi helyzete, családi háttere, vagy más, tőle független ok nem teszi lehetővé a benne rejlő, átlagon felüli képességeinek kibontakozását”. 1 Környei László, volt közoktatási államtitkár, a program elindítója 2001-ben a Magyar Naplóban az alábbiakat nyilatkozta: „A program elindításának a célja az volt, hogy minél több
1
OM közlemény a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról – 2006.
18
kistelepülésen élő, tehetséges, hátrányos helyzetű diák végezhessen neves egyetemeken és főiskolákon az elkövetkező években”. A közoktatás egyik legfontosabb feladata eszerint a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése. Az Arany János Tehetséggondozó Program ezt szolgálja. A Program alapelve, hogy minden gyermek – függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől – a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon. Számukra a felemelkedés útja szinte kizárólag a kulcskompetenciák és a tudás megszerzésén keresztül vezet. A Programban kulcsszerepe van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken, vagy kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola és a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium alapító intézményként vesznek részt a programban. A program elindítása tehát a hátrányos helyzetű diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsősorban a települési hátrányokra koncentrált és a tanulók kiválasztásánál szigorú feltételként szerepel, hogy csak „tehetséges” tanulók vehetnek részt benne. Az AJTP a hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt programok között szakmai szempontból is különleges értékkel bír, hiszen a program eredményei alapján eldönthető, hogy képes-e egyáltalán az iskola és kollégium csökkenteni a társadalmi hátrányokat. Ez a program ugyanis szakmai értelemben egy sajátos kísérleti műhelynek tekinthető, amelyek során kiderülhet, hogy mire képesek az iskolák, kollégiumok és az ott dolgozó pedagógusok. A feltételek szinte ideálisak voltak, ugyanis az oktatási rendszer legjobb középiskoláiban, az átlagosnál sokkal jobb anyagi feltétel mellett a legjobb szakemberek vállalkoztak erre a feladatra. Különös értéknek tekinthető ez a program olyan tekintetben is, hogy kísérletet tett arra, hogy közös érdekek mentén összebékítse és együttműködésre késztesse az intézmények között és intézményeken belül annak a két eltérő pedagógia álláspontnak a képviselőit, amelyek közül az egyik szigorúan teljesítményelvű, a másik pedig az iskola szociális funkcióját hangsúlyozza, és a hátránykompenzálást tekinti legfontosabb feladatának. A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. Az öt év folyamán kiemelten segíti a tanulók személyiségfejlesztését, a tehetség intellektuális képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is. A képzés során a program és a kollégium kiemelt céljai között szerepel, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra; angol nyelvből középfokú nyelvismeretük legyen, informatikából szerezzék meg az ECDL-bizonyítványt, valamint kiemelt cél az is, hogy a középiskola végére lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek. A következő ábra azt szemlélteti, hogy az elmúlt három év során hogyan alakult a diákok létszáma Budapesten a programban.
19
Diáklétszám alakulása az AJTP-ben 68
70
63
60
60
52
50 40 30 20 10 0
létszám 2010
2011
2012
2013
létszám
7. ábra A létszám fővárosi alakulásáról elmondható, hogy az AJTP-be jelentkező diákok száma egyre kevesebb. Ez az országos tendenciával ellentétes. A jövőben, együttesen az oktatási intézményekkel, hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ezt a létszámcsökkenést megállítsuk, és ha lehet, meg is fordítsuk.
A „hagyományos” részleg Kollégiumunknak ezek a csoportjai önálló tanulásra és életvitelre nevelik a diákokat, ezzel együtt segítik és ellenőrzik a feladatok megvalósítását. Felmérik az új diákok felkészültségi szintjét. Ennek eredményeként felzárkóztató foglalkozásokat, egyéni és csoportos korrepetálásokat szerveznek, szilenciumi foglalkozások keretében biztosítják a nyugodt tanulás körülményeit. Sport- és kulturális programokat szervezve tágítják a tanulók világképét, és egészséges életmódra nevelik őket. Az itt dolgozó kollégák rendszeresen ellenőrzik a gyerekek lakószobáinak tisztaságát, az állami vagyon – a szobák felszerelési tárgyainak – állapotát. A csoportvezetők rendszeresen tájékoztatják a szülőket gyermekük fejlődéséről, tanulmányi előmenetelükről és az esetleges fegyelmi problémákról. Ellenőrzik a diákok iskolai mulasztásait az osztályfőnökökkel kapcsolatot tartva.
20
A diákok szabadidős tevékenysége Az intézményben több klubszoba, vezeték nélküli internetkapcsolat, kézműves terem, könyvtár, zeneterem, stúdiók, edző- és számítógéptermek, sportpályák nyújtanak lehetőséget a művelődésre, sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. A diákok sportszereket (labdákat, asztalitenisz és tollaslabda ütőket, korcsolyát stb.) kölcsönözhetnek. Az aulában szükség szerint tollaslabda-pálya üzemel, és öt asztalitenisz asztalt használhatnak a fiatalok. Hosszú évek óta sikeres a testnevelésszakos kolléganő és a diákok közös szervezésének eredményeként megrendezett tavaszi - őszi focibajnokság. Feladatok:
A konditermek gépparkját részben felújítani, részben cserélni kellene. Ezek az eszközök óriási igénybevételnek vannak kitéve. Az informatikai rendszert, gépparkot bővíteni kell, akár pályázati források bevonásával is. Fontosnak tartanám a diákok körében nagyon népszerű műfüves foci újraindítását, az uszoda- és jégpályabérletek kölcsönzését is. A sportszereket, sportpályákat folyamatosan karban kell tartanunk. Ez ma nem kielégítő. Amint lehet, pályáznunk kell egy saját műfüves pálya építésére. Fontosnak tartanám az Erzsébet-tábor kínálta lehetőségeket kihasználni.
Kialakult hagyománya van a színház-, múzeum- és mozilátogatásnak. Ezeket egyrészt a kollégák beépítik az alapprogrami foglalkozásokba, másrészt az AJTP- csoportok programjaiban is szerepelnek. Nem szabad megfeledkeznünk ugyanakkor a szabadidőszervező kolléganő ezirányú kiemelkedő munkájáról sem. Rendkívül népszerűek a diákok körében az intézményünkben rendezett kollégiumi hetek (december és május), ahol a tanárok és diákok a legkülönfélébb programokkal színesítik a kollégiumi életet. Néhány példa: „honfoglaló” – ez a pedagógusok és diákok által összeállított kollégiumi hagyományőrző szórakoztató műsor, teaház, árverés, „zsúga” – játékos szellemi vetélkedő, bográcsozás, tanár-diák meccsek, koli Oscar. Jellemző az intézmény demokratikus jellegét erősítő hagyományaira, hogy a diákság minden évben megválasztja az év tanárát. A diákönkormányzat A diákönkormányzat hosszú évtizedek óta jelentős szerepet játszik a kollégisták érdekvédelmében és a szabadidő szervezésében, a kollégiumi hagyományok ápolásában és építésében. A diákönkormányzat feladata: lehetővé tenni, hogy a tanulók közvetlenül élhessenek véleményezési és javaslattételi jogaikkal, megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő jogszabályokról, rendelkezésekről, határozatokról és eseményekről. A DÖK -nek évek óta azok a diákok a tagjai, akik a diákság egésze előtt tekintélynek örvendenek, megválasztásuk a tanulók akaratát fejezi ki. Minden évben a tanulócsoportok küldöttei választják meg a DÖK vezetőjét. A diáktanács munkáját az általuk felkért tanár segíti és koordinálja. A Diákönkormányzat kiemelkedő szerepet vállal, Terveim között szerepel, hogy a diákönkormányzat évente egyszer vitafórumot szervezzen a kollégium összes tanulója számára, amin részt venne a kollégium vezetése, tantestülete is. Továbbra is szeretnék szoros és jó kapcsolatot fenntartani diákokkal, diákönkormányzattal. 21
3.
Vezetői program
Intézményünk működésének jellemző vonása a sokféle személyes és csoportos autonómián alapuló, demokratikus döntési rendszer. Ennek feltétele az információ áramlása, a nyilvánosság, a kölcsönös bizalom, a szakmai kompetencia és a felelősségvállalás. Nekünk, pedagógusoknak különleges szerepünk van abban, hogy diákjaink, a jövő nemzedéke az iskolát, a tanulást ne az életkori sajátosságokból adódó szükséges tehernek érezze, hanem a tudást, a szakértelmet az értelmes és hasznos alkotómunka alapjaként építse be saját igényrendszerébe. Ennek érdekében egyik legfőbb feladatomnak tartom az intézmény egységes pedagógiai szempontok alapján történő működtetését. A diák egy és oszthatatlan, nem lehet rendező elv az egyes részlegek különállása; egyforma mércével kell mérni. Rendkívül fontosnak tartom, hogy diákjaink olyan kollégiumban lakhassanak, tanulhassanak, ahol az eltöltött évek pozitív hatást gyakorolnak személyiségük fejlődésére és megszerezhetik, fejleszthetik a továbblépéshez elengedhetetlenül fontos ismereteket. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy diákjaink bizalommal és türelemmel teli támogató légkörben élhessenek. Érezzék, tanáraik bíznak abban, hogy céljaikat meg tudják valósítani, s ehhez támogatást és türelmet kapnak. Olyan légkör kialakítását és folyamatos biztosítását tartom célunknak, ahol a diákok, pedagógusok nyílt, hiteles, őszinte emberi kapcsolatokat (tanár‐diák, diák‐diák, tanár‐tanár között), személyes törődést élhetnek meg mindennapjaikban. A diákok által megfogalmazott célokat közös célként értelmezzük, s azokat a megoldásokat keressük, amelyek számukra ehhez a legtöbb segítséget biztosítják. Feladataink: A „kis-középiskolások” létszámának növelése érdekében komoly marketing-munkát kell kifejteni. Fontos követelmény a tehetséggondozó részlegek elért eredményeinek megtartása és meghaladása. A külfölddel való emberi és pedagógiai tapasztalataimat felhasználva a határainkon túl működő oktatási intézményekkel széleskörű kapcsolatokat szeretnék felvenni és ápolni, a diákjaink nyelvi, kulturális ismereteit, szociális kompetenciáit erősítendő. Intézményünk erre többféle okból is nagyon alkalmas, és tapasztalataim szerint munkatársaim is nyitottak erre a lehetőségre. Szeretném felvenni a kapcsolatot, a Rákóczi Szövetséggel és a Bethlen Alapítvánnyal. A közeljövőnket nagymértékben fogja befolyásolni a Ménesi úti részleg további sorsa, hiszen nem tudjuk még, hogy a következő tanévben – a szerződés szerint – visszakapjuk-e az épületet. Ezt a kérdést az új intézményvezetőnek minél előbb rendeznie kell. A humánerőforrás tekintetében is vannak megoldandó feladatok. Sürgősen pótolni kell az angol szakos kollégát és az ápolónőt, rendezni kell a kollégiumi titkár státuszát is. Rövid- és középtávon gondoskodni kell a nyugdíjközelben álló középvezetők utánpótlásáról is. A kollégium alapítványait és az ösztöndíjrendszert összhangba kell hozni a jelenleg hatályos jogszabályokkal és életre kell kelteni. A szabad kapacitás terhére eddig is biztosítottunk szálláshelyet főiskolásoknak, egyetemistáknak. Bár a létszám elenyésző, ez a feladat átkerült a KGSZ hatáskörébe,
22
mint gazdasági feladat. Ellenben a pedagógiai felügyelet megoldása még nem teljesen tisztázódott. Új jelenség a második OKJ-s diákok megjelenése, akik a kollégiumi ellátásért már térítési díjat fizetnek. A GEO-val (KLIK- Gazdasági Ellátó Osztály) kötnek szerződést, az ő számlájára fizetnek be, de ennek adminisztrációját, algoritmusát még ki kell dolgozni – itt is fontos a megfelelő munkakapcsolat. Törekednünk kell a pedagógiai programunkban is megfogalmazott „szakkollégiumi minősítés” elnyerésére. Ehhez – a feltételek biztosításával – meg kell nyernünk a kollégákat. A legfontosabb: az új struktúrában való eligazodás, alkalmazkodás. Ez nemcsak a közvetlen irányítást gyakorló KLIK-kel való hatékony együttműködést jelenti, hanem az üzemeltetést biztosító KGSZ-szel is. Mindkét szervezettel aktív és hatékony munkakapcsolatot kell kiépíteni.
3.1. Pedagógiai tennivalóink
Kiemelt jelentőséget tulajdonítok a barátságos, támogató kollégiumi légkörnek, a partneri jellegnek a tanár - diák - szülő kapcsolatok minden viszonylatában. A kollégium érdekelt a színvonalas pedagógiai munkában, az iskolákkal való korrekt együttműködésben, Fontos, hogy a nevelő tevékenység a kollégiumban és az iskolákban is egymást kiegészítve valósuljon meg. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszeres kapcsolattartás, hogy a pedagógusok kölcsönösen betekinthessenek egymás munkájába. Az AJTP program lehetőséget ad a szorosabb munkakapcsolat kialakítására. A kollégák, munkatársak feladatainak elosztásánál az egyenlő terhelés elvét kell alkalmazni. A kollégium pedagógiai programjában is szereplő kidolgozott projektmódszert mint adaptív pedagógiai módszert sűrűbben kell alkalmaznunk a pedagógiai gyakorlatban. Továbbra is szoros és jó kapcsolatot szeretnék fenntartani az intézményben működő szakszervezetekkel, hiszen a diákok érdekei mellett a munkavállalók érdekei is fontosak. Nyilvánvaló, hogy ha a pedagógus jól érzi magát a munkahelyén, van stabil jövőképe akkor az a munkájának eredményességében is megnyilvánul, innovációra ösztönzi. Fontos azonban, hogy az érdekvédelem demokratikus eszközeit alkalmazzuk. Szeretnék jó kapcsolatot ápolni a fenntartóval, illetve az intézményben dolgozó KGSZ-es alkalmazottakkal.
3.2. A hagyomány és tisztelete Hiszem, hogy a kollégium jövőjét csak a hagyományok ápolásával, a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. A kollégiumi hagyományok őrzésének komoly pedagógiai haszna van. Meghatározza a kollégium hangulatát, érzelmi töltést ad, formálja a közösséget, tettekre mozgósít, lelkesítő hatást gyakorol az egymást követő tanulógenerációkra, élményt jelent, növeli az együvé tartozás érzését a felnőttek és a 23
fiatalok körében. A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Kollégiumunk sokrétű hagyományápolással foglalkozik, ezek átfogják az egész tanévet. Közös, hagyományos rendezvényeink népszerűek, ötletesek, változatosak. A jelenlegi hagyományok megőrzése ápolása mellett új hagyományok kialakítása is szükség lenne. Az egykori diákok, az öregdiákok fontos szerepet kapnak a kollégium életében, hisz ők azok, akik továbbviszik a kollégium jó hírnevét. Szeretném a jövőben szorosabbá tenni intézményünknek egykori diákjaival ápolt kapcsolatát. Meg kell teremtenünk azokat a fórumokat, ahol a kollégium befejezése után is összeköttetésben maradhatunk velük. Remek lehetőséget kínál erre a modern technika, az internet. A jövőben olyan virtuális kommunikációs teret alakítunk ki a kollégium honlapján, ahol az egykori és a mai „táncsicsos” diákok folyamatosan érintkezhetnek egymással és tanáraikkal egyaránt.
3.3. Tehetséggondozás Mint azt az intézményünk neve is mutatja, egyik kiemelt célunk a tehetséggondozás – az új köznevelési törvényben megfogalmazott célokhoz hasonlóan. A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium számára kívánatos, hogy úgy gondoljon rá mindenki, mint magas színvonalú oktató-nevelő munkát nyújtó intézményre. Kollégiumunk egy igazi tehetséggondozó intézmény, pedagógiai programunkban is jelentős szerepet kap a tehetséggondozás. Különböző irányú, képességű, érdeklődésű gyerekek számára nyújtunk lehetőséget a személyes ambíciók, a speciális tehetség kibontakozáshoz az intézményünk tehetséggondozó programjainak keretein belül (Speciális tehetséggondozás, Arany János Tehetséggondozó Program, Szakkollégiumi rendszer). A tehetséggondozás megőrzése, fejlesztése alapvető érdekünk és értékünk. Úgy gondolom, a kollégiumban, az intézmény humán erőforrásaiban rejlő értékeket elérhetővé kell tennünk a régió, illetve az ország diákjainak számára is, ezért szükségesnek tartom, hogy intézményünk akkreditált tehetségponttá váljon, majd a későbbiekben jó lenne, ha a tehetséggondozó munkánk is akkreditálttá válna. Intézményünkbe kiemelkedő szakmai munka folyik, ezt alátámasztja az a tény is, hogy a délutáni tehetséggondozó szakkörökön több iskola diákja (pl. Fazekas Mihály Gimnázium) is részt venne. Ezért meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, feltételét, hogy kollégiumunkban a KLIK –hez tartozó intézmények diákjai is tanulhassanak.
3.4. Tennivalók gazdasági és technikai területen A mostani gazdasági környezetben egyre kevesebb forrás áll a kollégium rendelkezésére. Nehezíti a helyzetet, hogy intézményünk fenntartója a KLIK, míg üzemeltetője a főváros (KGSZ). Az kollégiumvezetés kiemelkedő fontosságú feladata, hogy a fenntartóval és az üzemeltetővel szoros és jó kapcsolatot tartson fenn. Közösen kell megtalálni azt az egyensúlyt – a megfelelő takarékossági szempontokat figyelembe véve –, mely lehetővé teszi a kollégium zökkenőmentes működését, illetve az oktató, a szakmai munkához szükséges anyagi források biztosítását.
24
A céljaink eléréséhez, nevelő‐oktató munkánk jobb finanszírozásához pályázatok segítségével kell az anyagi forrásainkat bővíteni.
3.5. Fenntartói, feladatok
üzemeltetői
többlettámogatással
elvégezhető
Az alábbi felsorolásban a jövő legszükségesebb feladatait szedtem össze vázlatpontokba szedve: Ez év tavaszán az épület legkritikusabb részén, 400 m2-nyi területen a KGSZ elvégeztette a lapos tető szigetelését. Ezzel együtt a kritikus épületrész elektromos fővezetékeit és szerelvényeit is cserélték. Szükséges és sürgős lenne a tető többi részének szigetelése. Folyamatos karbantartást igényelnek a közművezetékek, ebben a tanévben is komplett csőszakaszokat kellett cserélni. Komoly problémát jelent a közösségi terek (aula, galéria) és a vizesblokkok légfűtése, szellőzése, mivel a feladat ellátását szolgáló gépészeti rendszer nem működik kielégítően, egy részleges rekonstrukcióra lenne szükség. A hatalmas üvegfelületekkel bíró nyílászárók szigetelései elöregedtek, megvetemedtek, csereérettek. Törődést igényelnének a málladozó támfalak és a folyosók töredező járólapjai. A KGSZ munkáját dicséri, hogy 2013 novemberében megkezdte az épület repedt ablakainak cseréjét, és decemberben készül felújítani a wi-fi hálózatot, majd 2014 februárjában kiépíti a beléptető rendszert.
3.6.
Gazdálkodás
A megváltozott gazdasági struktúra miatt a kollégium intézményvezetőjének lehetőségei kisebbek lettek, s talán éppen ezért a felelőssége nagyobb: meg kell őrizni és tovább építeni az eddig elért eredményeket. Mivel már nem saját költségvetésből gazdálkodik, kénytelen lobbizni, ami nagyfokú alkalmazkodóképességet, türelmet, kellő érveléstechnikát igényel, tehát nem könnyű, nagyon összetett feladat. Ennek érdekében szoros kapcsolatot kell kiépítenie a KLIK- GEO- KGSZ vezetőivel, munkatársaival.
25
3.7.Kapcsolatrendszer
3.7.1. Belső kapcsolatok A döntéshozatal és az információáramlás elsődleges színtere a hétfőn délelőttönként megtartott vezetői értekezlet. A megbeszélésen az intézményvezető, illetve helyettesei, valamint a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Az aktualitások jegyében meghívást kap a DÖK vezető, a gazdasági ügyintéző, a gondnok, az élelmezésvezető stb. Az elvégzendő feladatokat, a kapott információkat a munkaközösség-vezetők továbbítják a hétfő délutáni értekezleteken a kollégáknak, ahol már személyre, csoportra szabottan jelennek meg a feladatok. A csoportvezető kollégák a hétfő esti csoportfoglalkozásokon gondolják át, kapják meg a konkrét gyakorlati feladataikat. Évente két alkalommal tart az intézményvezető minden diák számára közgyűlést. Ekkor a diákok nyilvánosan is felvethetnek bármilyen közérdekű problémát. A kollégium üzemeltet egy elektronikus ügyeleti híradót, ahol a pedagógusok az intézményt érintő napi eseményekről tájékoztatják egymást, illetve a kollégium vezetését. A diákok az üzemeltetéssel kapcsolatos problémáikat a portán található hibafüzetbe jegyzik be, amelynek alapján a gondnok intézkedik a szükséges javítások elvégeztetéséről. Az intézmény célirányos működése információs rendszerén keresztül valósul meg. Az információs rendszer működtetését a pedagógiai céloknak kell alárendelni. Az belső kapcsolati rendszerben egy pontosabb, gyorsabb infokommunikációs csatornát kell bevezetni.
3.7.2. Külső kapcsolatok Kollégiumunk több mint egy évtizede szoros kapcsolatot ápol a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és Infokommunikációs Szakközépiskolával, mivel ők adták a legtöbb diákot, s „egymáshoz kapcsolódva” veszünk részt az AJTP-ben. A Ménesi úti részlegünkön a Szent Margit Gimnázium diákjai voltak legnagyobb létszámban. A gimnáziummal való kapcsolat jelenleg szünetel, mivel az épületet a Nemzetvédelmi Egyetem használja. Fel kell újítanunk a kapcsolatot azokkal a középiskolákkal is, ahonnan az elmúlt évek folyamán jelentős létszámban érkeztek diákok (pl. a Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskolával). Hagyományosan jó a kapcsolat a Fazekas Mihály Gimnáziummal. A „fazekasosok” a speciális részleg meghatározó diákjai. Egyik kollégánk is tanít a „jónevű” gimnáziumban. Az OKJ-s képzést biztosító iskolák rendkívül széles skálán mozognak: Európai Üzleti Polytechnikum, Athéné, Magyar Üzletemberképző, Számalk, Meta, Ring stb. A diáklétszámunk hosszú évek óta stabilnak mondható, de szeretnénk növelni a középiskolások számát. Ezt megfelelő marketinggel (honlap, kiadványok, szórólapok, általános iskolák megkeresése, diákjaik számára indított tanulmányi, illetve sportversenyek megszervezése, levelezői feladatmegoldói program indítása…), koordinációval, az általános iskolák pedagógusaival, vezetőivel, de főleg diákjaival kialakított jó kapcsolatrendszerrel 26
lehet elérni. Példaként szolgálhat ebben a Puskás-szakközépiskola, ahol a kilencedikes diákok, minden évben, a felvételi időszakban meglátogatják régi általános iskolájukat, és személyes élményeiket is átadva fejtenek ki propagandát a technikum érdekében. Ez innovatív és költséghatékony megoldás egyben. A feladat végrehajtásához minden pedagógus munkájára szükség van, valamint egy olyan vezetőre, aki irányítja és koordinálja ezt a munkát. A KGSz -szel mindenek előtt szeretnék a jelenlegi kommunikációs hiátus helyett egy folyamatos kapcsolattartáson alapuló viszonyt kialakítani.
Záró gondolatok Amikor 2000-ben elhagytam Erdélyt és átléptem Magyarország határát, még nem tudtam, mit hoz számomra a jövő. A Táncsics-kollégiumban kaptam egy ágyat – akkor ennek a lehetőségnek is nagyon örültem. Lassan eltelt tizenhárom év – ma a saját lakásomban, feleségemmel közösen nevelem két gyermekemet. Egy pedagógus élete minta kell, hogy legyen a diákok számára valamilyen formában. Én saját példámmal szeretném bizonyítani a diákjaimnak, hogy tisztességes, kemény munkával lehet előre jutni, lehet egzisztenciát teremteni Magyarországon. A kollégium intézményvezetőjeként is ezt az utat gondolom járhatónak: tanulás, alkotó munka, elégedett, önmagát kiteljesítő egyén. A pedagógia nem teória, ami élesen elválik az élettől, hiszen épp az életre készít fel. Minden fiatalnak meg kell tanulni azt az egyszerű közgazdasági alaptételt: csak annak a termését fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. A bibliai példázatot idézve: a tálentumot mindannyian megkaptuk, rajtunk áll, mit tudunk vele kezdeni: elássuk mélyre vagy felhasználjuk. Ennek a gondolatnak a szellemében szeretnék vezetőként is munkálkodni.
Budapest, 2013. december 5. Tolnoi Róbert Zsolt
27
Felhasznált dokumentumok, források: TMTK Pedagógiai Program 2010. TMTK Pedagógiai Program 2013. Tóth Sándorné igazgatói pályázata 2009. OM közlemény a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról – 2006. www.ajtp.hu/programok
A pályázathoz a következő dokumentumokat csatoltam: 1 számú melléklet – munkáltatói igazolás. 2. számú melléklet – nyilatkozat, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához. 3. számú melléklet – nyilatkozat, hogy hozzájárulok a személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. 4. számú melléklet – eredeti hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására. 5. számú melléklet - az álláshely betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló okmány másolata., 6. számú melléklet - a szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmány másolata.
28
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés............................................................................................................................ 3 2. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 4 2.1. Történeti áttekintés az épületről ...................................................................................... 4 2.2. A rendelkezésre álló erőforrások..................................................................................... 5 2.2.1. Jelenlegi tárgyi erőforrások ...................................................................................... 5 2.2.2. Az emberi erőforrások.............................................................................................. 5 2.2.3. Pedagógus továbbképzés.......................................................................................... 9 2.2.4. Szakmai munkát segítők........................................................................................... 9 2.3. Szakmai munka ............................................................................................................ 11 2.3.1. Tanulók, iskolák ..................................................................................................... 11 2.3.2. A pedagógiai munka helyzete ................................................................................ 16 3. Vezetői program ............................................................................................................... 22 3.1. Pedagógiai tennivalóink ................................................................................................ 23 3.2. A hagyomány és tisztelete............................................................................................. 23 3.3. Tehetséggondozás ......................................................................................................... 24 3.4. Tennivalók gazdasági és technikai területen ................................................................. 24 3.5. Fenntartói, üzemeltetői többlettámogatással elvégezhető feladatok ............................. 25 3.6. Gazdálkodás .................................................................................................................. 25 3.7.Kapcsolatrendszer .......................................................................................................... 26 3.7.1. Belső kapcsolatok................................................................................................... 26 3.7.2. Külső kapcsolatok .................................................................................................. 26 Záró gondolatok ....................................................................................................................... 27 Felhasznált dokumentumok, források: ..................................................................................... 28 A pályázathoz a következő dokumentumokat csatoltam: ........................................................ 28 Tartalomjegyzék....................................................................................................................... 29
29
