SZAKMAI BESZÁMOLÓ XVIII. Őszi Szolnoki Művészeti Hetek 2014. november 11.-december 12. A Őszi Szolnoki Művészeti Hetek nyitórendezvényére, 2014. november 11.-én a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Harcsa Veronika közös koncertjére a Megyeháza dísztermében került sor. A koncert alkalmával Brahms, Elgar és Gershwin darabokat hallhatott a közönség. LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Hsngversenymester: ROLLA JÁNOS Közreműködik: HARCSA VERONIKA /ének/ A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből. Fél évszázados működése során nemzetközi hírnévre tett szert, több mint ötven országban adott koncertet, fellépett a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Sydneyi Operaházban, a párizsi Théatre de la Villeben és az amszterdami Concertgebouwban is. A tavalyi jubileumi évadban világszerte 89 koncertet adott az együttes, amely Dél-Amerikába is eljutott. A zenekar művészeti vezetője az alapító muzsikusok egyike, Rolla János. A Liszt Ferenc Kamarazenekar legutóbbi CD-je 2013 végén jelent meg Emlékút címmel. Harcsa Veronika napjaink egyik legsokoldalúbb énekesnője, aki elsősorban a dzsessz és a pop területén alkot, de zenésített meg verseket is. Első lemeze 2005-ben jelent meg Speak Low címmel, amely vezette a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális dzsessz eladási listáját. Zenei fesztiválok résztvevőjeként már húsz országban fellépett. Számos formációban vett részt, ezek közé tartozik a Harcsa VeronikaQuartet, a Bin-Jip, az Erik Sumo Band, tavaly ősszel Gyémánt Bálint gitárossal készített közös albumot Lifelover címmel. Júniusban zárul mesterképzése a Brüsszeli Királyi Konzervatórium dzsessz tanszakán. Fotó: Glodi Balázs
A művészeti hetek következő előadását a „Azt meséld el, Pista” című Örkény István az életéről szóló egyszemélyes darabot 2014. november 19.-én láthatta a közönség, melynek az
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Kamaraterme adott otthont.
AZT MESÉLD EL PISTA” Örkény István az életéről Előadja: MÁCSAI PÁL Az író saját szavaiból színpadra állította: Bereményi Géza és Mácsai Pál Munkatárs: Fenyvesi Katalin
Mi lenne, hogyha Örkény István ismét megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, beszélni kezdene, elmesélné a saját szavaival az életét, vagy ami hirtelen az eszébe jut, azután megint eltűnne. Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.
2014. november 25.-én láthatta közönségünk Tóth Ildikó és Lukács Sándor nagyszerű előadásban Tom Kempinski: Távolsági szerelem című színdarabját. Az előadás arra kereste a választ, létrejöhet-e szerelem két ember között, akik egymástól ötezer kilométer távolságban élnek és csak telefonon érintkeznek egymással.
Tom Kempinski: TÁVOLSÁGI SZERELEM Szereplők: TÓTH ILDIKÓ, LUKÁCS SÁNDOR Megszülethet-e a szerelem egy férfi és egy nő között, ha ötezer kilométer és az Atlanti-óceán választja el őket? Áthidalhatja-e köztük a távolságot a telefonvonal? Sarah New Yorkban élő színésznő és súlyos betegséggel kell megbirkóznia ahhoz, hogy hivatásának élhessen. Joe londoni otthonában depreszsziótól szenved, s csak a tengeren túl darabját próbáló Sarah ébreszti rá, hogy ahhoz, hogy újra talpra álljon drámai gyermekkorának árnyaival kell szembenéznie. Sok-sok hol mulatságos, hol drámai telefonbeszélgetés után egy napon végre szemtől szembe állnak egymással...
Sarah: Tóth Ildikó Joe: Lukács Sándor Látvány - díszlet: Enyvvári Péter Fordította: Ungvári Tamás Zenei szerkesztő: Jelasity Péter Rendező: Szántó Erika Rendezőasszisztens: Juhász Gabriella
2014. november 27.-én a Budapest Ragtime Band koncertjére szintén az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Kamaratermében került megrendezésre. Az együttes vidám jó hangulatú estével ajándékozta meg a jelenlévőket.
BUDAPEST RAGTIME BAND „Vágyom egy nő után” Ragtime-ok, régi magyar slágerek és klasszikus zenei átdolgozások
A Budapest Ragtime Band-nek nemcsak a ragtime muzsika ápolása és megszerettetése a célja, hanem a közönség mindenkori magas színvonalú szórakoztatása, amelynek soraiban minden korosztály megtalálható. A Budapest Ragtime Band 1980-ban alakult főiskolát végzett jazz- és klasszikus muzsikusokból, akik a hagyományos ragtime zongorajátékot merész ötletekkel és újszerű hangszereléssel ültették át egyedülálló zenei hangzássá. Később műsorukba jazz- és dixiland-örökzöldek, a világon egyedülálló zenei paródiák, ismert slágerek és operák humoros feldolgozásai is kerültek. A zenekarnak tánczenei programja is van.
A művészeti hetek következő rendezvényére 2014. december 3.-án került sor a ANAKK Liszt Ferenc Hangversenytermében, ahol a Magyar Állami Népi Együttes Hajnali Hold című előadását láthatta és hallhatta a szolnoki közönség. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES Hajnali Hold A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpátmedence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház. A hajnal a napkelte időszaka, mely a várakozással teli éjszaka sötétje után minden nap megjelenik. A hajnal – amely örökké fiatal és halhatatlan, a végtelen lehetőségek hordozója – a remény egyetemes szimbólumaként vált kulturális emlékezetünk részévé. A hold az éjszaka bolygója, a szépség, a fény jelképe, mely sajátos és különleges szerepet töltött be minden nép hitvilágában, így a magyarban is. Mágikus funkciója ciklikus váltakozásában rejlik, melynek révén kapcsolatba kerül a születéssel, a halállal, a párválasztással, a termékenységgel, a természet titkos erőivel. Amíg a nap az erő, a teremtő férfi jelképe, a szellem megtestesítője, addig a hold mindig a befogadó, a szellemi helyett az anyagi világhoz kapcsolódó nőiség jelképe. Az említett szimbólumok mindegyike közös képzetek eredménye. E szimbólumok – az elmúlt évtizedek drámai változásai ellenére, melyeket „kollektív emlékezetvesztésként” ír le a társadalomtudomány – a ma embere számára is képesek még jelentést hordozni. A Hajnali Hold című előadás a hagyományos táncok régen elhomályosult szimbólumrendszerének, valamint az egyes mozdulattípusok és térbeli formák hajdani jelentésének felmutatására vállalkozik. Láttatni kívánja a rég elfeledett, egykori mögöttes értelmeket, a mélyebb jelentésrétegeket. A Hajnali Hold a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról. Felmutassa kötődésünket a múlthoz, viszonyunkat a jelenhez. Meséljen szerelemről, vágyakozásról, születésről és elmúlásról, a hétköznapokról éppúgy, mint az ünnepek profán vagy szakrális rituáléiról. A Hajnali Hold a várakozás pillanata. A várakozásé – mielőtt felkel a Nap…
2014. december 12.-én a Ghymes Együttes: MENDIKA című karácsonyi koncertje zárta a XVIII. Őszi Szolnoki Művészeti Heteket a Kassai Úti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Kórusa közreműködésével. A műsor a karácsonyi misztériumot, mint ünnepet, közösségteremtést, hagyományt járta körül. A közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg az együttesnek és a 90 fős gyermekkórusnak a csodálatos estét. GHYMES: MENDIKA karácsonyi koncert Közreműködik: Kassai Úti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola kórusa „Szálláskereső Mária misztériuma, A befogadás embersége, A szebb jövő ígérete csillog a fenyőfán karácsonykor a gyertya fényében, az ünnepi vacsora kenyerén, a borban és a Ghymes koncerten is. Az ünnep legyen velünk.“ (Szarka Tamás) A műsor a karácsonyi misztériumot, mint ünnepet, közösségteremtést, hagyományt és az ezekben született újat járja körül. A Ghymes együttes ebbe a műsorába egyrészt a régi repertoárjából már ismert darabokat sző bele, másrészt új dalok, zenék is születtek erre az alkalomra, melyek a MENDIKA című karácsonyi Ghymes albumon hallhatók. A karácsony, mint a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe ebben a stílusban, ebben a minőségben és ilyen méretekben napjainkban nem került színpadi feldolgozásra, felmutatásra. Ezért mindenképpen hiánypótló szerepe is van. Sok gyerek és felnőtt együtt látja, hogy a karácsony nemcsak „a télapó kalandjai a bevásárlóközpontban“, hanem főleg valami egészen más.
