SZAKMAI BESZÁMOLÓ az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat keretében megvalósított BŰNMEGELŐZÉSI MODELLPROJEKTRŐL
IGAZSÁGÜGYI HIVATAL
Támogatott:
(1145 Budapest, Róna utca 135.) A modellprojekt jellege: mikro A pályázati program célja: Mikro I. 6.
„ Az áldozatsegítő szolgáltatás hétvégi ügyeleti rendszerének kialakítását célzó modellprogram kidolgozása és megvalósítása „ A megvalósított projekt megnevezése:
„ Hétvégén is az áldozatokért ” A partnerségi együttműködésben részt vevő szervezetek:
Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat ( a pályázat megvalósítója ) Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeleti Főosztály Projekt időtartama:
2007. szeptember 1.- 2008. április 30.
Támogatási szerződés száma:
FÁPI-P-1489/2007.
„ Hétvégén is az áldozatokért ” projekt megvalósítása A projekt célja: A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat projektjének célja, hogy együttműködő partnerei közreműködésével kísérleti jelleggel hétvégi áldozatsegítő ügyeleti rendszert hozzon létre a bűncselekmények következtében krízishelyzetbe kerülő áldozatok azonnali komplex ellátása érdekében. A projekt 6 hónapos időszakát követően elegendő tapasztalat állhat rendelkezésünkre ahhoz, hogy igény és egyéb (szervezeti, személyi és tárgyi) feltételek megléte esetén országos szinten bevezetésre kerüljön a bűncselekmények áldozatai részére munkaszüneti napokon is nyújtandó segítségnyújtás. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS Tekintettel a főváros lakosságának számára, centrális helyzetére és mind a bűncselekmények számában, mind a segítséget igénylő sértettek, áldozatok magas arányára, mindenképpen szükségesnek láttuk kísérleti jelleggel a hétvégi áldozatsegítés lehetőségének megteremtését. Úgy gondoltuk, hogy amennyiben azt a tapasztalatok megalapozzák, egy modellprogramot dolgozunk ki és rendszeres igény esetén az általános - munkaszüneti napokon történő segítségnyújtás - bevezetését javasoljuk, kezdeményezzük országos szinten is. A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat másféléves működésének tapasztalata, hogy a hozzánk forduló áldozatok gyakran válnak hétvégén bűncselekmények sértettjévé. Ezt a hétfői félfogadásokon nagy számban megjelenő ügyfeleken keresztül is érezzük. A hozzánk forduló áldozatok a sérelmükre elkövetett cselekmények miatt általában krízishelyzetbe kerülnek és problémáikat saját erőből nem tudják megoldani. Sajnos többször kellett pályaudvaron éjszakázniuk vidékről Budapestre utazott sértetteknek, pénz és segítség nélkül a kilátástalanságot megélni a hivatali időnk kezdetéig. Leggyakrabban megoldandó helyzetek pályaudvari lopások esetén szállás, vagy hazautazás biztosítása a vidékieknek, egyéb vagyon elleni bűncselekmények esetén élelmezési kiadások fedezése, szociális és egészségügyi ellátás biztosítása, a zárak azonnali kicseréltetése. Szintén felmerült, hogy a traumát átélt áldozatok igénylik a személyre szabott segítséget jogi, eljárási kérdésekben is. A 2006. január 1-jén megalakult Áldozatsegítő Szolgálat a hozzá forduló áldozatoknak azonnali pénzügyi segélyt, szakjogászi segítségnyújtást, érdekérvényesítést, valamint a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmény áldozatainak kárenyhítést nyújt. Az anyagi támogatáson túl nagyon fontos az érdekérvényesítés, amelynek keretében az áldozat olyan személyre szabott segítséget kap, amely leginkább igazodik a bűncselekmény következtében kialakult állapotához. A szolgálat tevékenységéből adódóan sok áldozattal kerül kapcsolatba, így jelentős tapasztalattal rendelkezik az áldozatok bűncselekményt követő magatartásáról, lelki állapotukról. 2
Megismerve a bűncselekmények körülményeit, különösen azok emberi tényezőit, munkánk a rendőrséggel együttműködve fontos szerepet tölthet be a megfelelő bánásmód általánossá tételében. Az áldozatok büntetőeljárásbeli jogaikról felvilágosítást kapnak a szolgálattól, amely biztosíthatja az áldozatok érdekeinek hatékony védelmét. A projekt megvalósítása tovább erősítette, hogy minél több állampolgár számára ismert legyen az áldozatsegítő szolgálatok tevékenysége, elérhetősége. A projekt megvalósításának szakmai és személyi feltételei megfelelően biztosítottak voltak, mivel 2006. januárjától a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat az országosan indult eljárások közel 1/3-át folytatta le. Mivel az állami kárenyhítés feladatát országos hatáskörrel e szolgálat látja el, így az eltelt idő alatt a munkatársak jelentős gyakorlati tapasztalatra tettek szert. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon évtizedes hagyományai vannak a rendőri bűnmegelőzésnek, és az áldozatvédelemnek. Az együttműködő partnerként résztvevő szervezeti egységek, az áldozatvédelmi referensek eddig is bizonyították elkötelezettségüket, a most bevont 24/72 órás beosztásban dolgozó ügyeletes tisztek is általában azonosultak a célokkal. A projekt előkészítő időszakában a célok és a módszerek leírásának írásos megküldésével tájékoztattuk a civil szervezeteket és az egyéb állami, önkormányzati szerveket, és kértük együttműködésüket. A hétvégén hívható ügyeleti számot megfelelően elérhetővé tettük valamennyi együttműködő részére. A kísérleti 6 hónap alatt többször érkezett ügyfél közreműködésükkel. A felkészítést szolgáló tréningre az áldozatsegítők és pszichológusok mellett meghívtunk a területen tapasztalattal rendelkező jogász szakembert, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakértőt. Már a korábbi együttműködés során szerzett tapasztalatok nagy segítséget jelentettek abban, hogy a hét minden napján megfelelően biztosítani tudtuk az áldozatok teljes körű ellátását, amely során felhasználtuk meglévő kapcsolati rendszerünket az állami, önkormányzati szervekkel és intézményekkel, a civil szervezetekkel, valamint törekedtünk ezen kör további szélesítésére a szakmai és ágazatközi együttműködés terén. A projekt során a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájában az áldozatokat érintő prioritásokkal összefüggésben az áldozatok segítése és az ismételt áldozattá válás megelőzése volt a célunk. A projekt további célja, hogy erősítse az áldozatokkal történő humánus bánásmódot, és érezzék, hogy tevékenységünket folyamatosan, hétvégén is végezzük annak érdekében, hogy segítségükre legyünk a bűncselekmény okozta sérelmek feldolgozásában, megoldásában, a krízishelyzet megszüntetésében a helyreállító igazságszolgáltatás részelemeként. Szolgálatunk további megismertetésére folytattuk tájékoztató tevékenységünket (ismertetőanyagok kihelyezése a rendőrkapitányságokon, önkormányzatoknál, egészségügyi, szociális intézményekben, részvétel rendezvényeken, stb.), amely tevékenységük eredményeképpen még szélesebb rászoruló kör számára hozzáférhetővé válik az Áldozatsegítő Szolgálat.
3
A projekt végső eredményének szánjuk a hétvégi ügyelet kísérleti időszakában szerzett tapasztalatok összegzését záró konferencia keretében ismertetve, és írott formában is átadva valamennyi áldozatsegítő munkatárs, az együttműködő partnerek, a szakterületen működő civil szervezetek, és a kerületi kapitányságokon dolgozó áldozatvédelmi referensek részére.
A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA Fő részei 1.) Felkészülés 2.) Megvalósítás 3.) Folyamatos értékelés-visszajelzés a tapasztalatokról 4.) A hat hónapos kísérleti időszak tapasztalatainak összegzése 5.) Modellprogram kidolgozása 1.)
Felkészülés
A pályázati támogatás elnyeréséről történt értesítés után, 2007. szeptember első napjaiban haladéktalanul elkezdtük az együttműködő partnerekkel való közös munkát. Tekintettel a hétvégi ügyelet október elsejére kitűzött megkezdésére elég rövid idő állt rendelkezésünkre. A BRFK vezetése segítségével sikerült közös értekezletre összehívni valamennyi kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjét, a kiemelt osztályok vezetőit, az ügyeletek vezetését ellátó parancsnokokat, valamint e szervezeti egységek áldozatvédelmi referenseit. Itt részletes tájékoztatást adtunk a napi munkánkról, tapasztalatainkról és a projekt végrehajtása során szükséges együttműködésről. Már a szakmai előkészítés során tisztázódott, hogy az ügyeleti feladatokat ellátó rendőr kollégák 24/72 órás munkaidő beosztása nem teszi lehetővé, hogy mindannyiukat a fővárosból egy időpontra összehívjuk, így abban állapodtunk meg, hogy az Áldozatsegítő Szolgálat munkatársai fogják felkeresni a kerületeket egyeztetett időpontban és helyben adnak tájékoztatást a projektről, a kért szakmai segítségről, a rendőri „előszűrés” formájáról, a velünk való kapcsolat felvétel szükségességéről. A helyi értekezletek 20 helyszínen, összesen 467 fő részére kerültek megtartásra szeptember 15. és október 10. között. Emellett valamennyi velünk kapcsolatban lévő civil szervezetet és egyéb állami önkormányzati szervet (pl.: Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, Családsegítő Szolgálatok, Gyermekjóléti Szolgálatok, stb.) a projekt leírásának írásos megküldésével tájékoztattuk, és kértük együttműködésüket. Belső felkészülésünk a feladat ellátására: az ügyeleti időpontok beosztásával kezdődött, amely demokratikusan, önkéntes vállalás alapján történt. Nagyon jó érzés volt, hogy a kollégák lelkesen vállalták a többlet feladatot, még a több napos ünnepeken is. Az Igazságügyi Hivatal szakmai vezetésével való egyeztetés során néhány kérdésben módosítottuk a végrehajtást az eredeti elképzelésekhez képest. Így biztonsági okok miatt, és a munkatársak feladat megosztási lehetőségének megteremtése érdekében az eredeti egy „ügyeletes” helyett hétvégénként két főben állapodtunk meg. Az ehhez kapcsolódó többlet személyi költségeket az Igazságügyi Hivatal vállalta, és a kifizetés módja az Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezései szerint és nem megbízási díjként került meghatározásra. 4
Be kellett szereznünk a feladatellátáshoz szükséges technikai eszközöket és ki kellett alakítani az ügymenetet, a vezetendő nyilvántartásokat, a pénzkezelés, és a gépkocsi felhasználás rendjét. Sikerült egy viszonylag egyszerű mobil telefonszámot (30-820-30-30) beszereznünk, amelynek közzétételéről az együttműködök részére gondoskodtunk. A gépkocsi használat is vetett fel problémákat, mivel a 9 kolléga közül 3 rendelkezik olyan vezetési gyakorlattal, amely alapján vállalta az ügyelet ellátása során a gépkocsi vezetést. Így a beosztásnál ezt eleve figyelembe kellett vennünk, és az azonnali pénzügyi segély kifizetését lehetővé tevő bankkártyát is a részükre kellett kiállítatni. A gépkocsi biztosítása pontosan a kísérleti jelleg miatt két módon történt: egyrészt hivatali gépkocsival, amelynek pénteken munkaidő végi, illetve hétfőn munkaidő kezdésre történő átadásának megszervezése nem volt egyszerű feladat, mivel annak telephelye a Fővárosi Igazságügyi Hivatal tőlünk eltérő székhelyén a VIII. kerületi Szentkirály utcában volt. Másrészt a Szolgálat vezetője vállalta, hogy a hétvégi ügyeletet saját gépkocsival látja el, így vizsgálható ennek is költségvetési hatása, illetve praktikussága is. Azt is be kellett látnunk, hogy Budapest területe olyan nagy, hogy a gyors mozgáshoz, tájékozódáshoz elengedhetetlenül szükséges egy GPS navigációs készülék segítségének az igénybevétele. Fontos volt az ügymenet és a gyakorlati eljárások kidolgozása is. Először információkat gyűjtöttünk, amelyekre szükség lehet a hétvégén, így címlistákat, telefonszámokat, tájékoztatókat, szállás- és egyéb szolgáltatói jegyzékeket. Fontos volt, hogy szoros kapcsolatot építsünk ki különböző szolgáltatókkal is (pl. panzió, munkásszállás) a rászorulók minél teljesebb segítése, ellátása érdekében. Majd a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvénynek megfelelő tevékenységünkhöz szükséges nyomtatványokat, irat mintákat is előkészítettük négy nyelven. Munkánkhoz mobilinternetes hozzáféréssel rendelkező laptop és mobil nyomtató is rendelkezésre állt. Még némi tartós keksszel, ásványvízzel, pohárral is készültünk az esetleges váratlan helyzetekre. Amikor a szakmai és technikai előkészületek megtörténtek, egy kétnapos szakmai tréninggel a módszertani felkészülésre is sor került, az együttműködő partnerek részvételével.
2.)
Megvalósítás
Az ügyelet ellátása a szolgálat valamennyi munkatársa számára új volt, és nem kis izgalmat jelentett mindenkinek legalább „az első tűzkeresztségig”. Folyamatosan a 66 órán át a telefon hangját füleltük, éberen teltek az éjszakák. Amikor túl voltunk az első bevetéseken, és a tapasztalatok alapján éreztük, hogy a problémákat rendben meg tudjuk oldani - a számunkra szokatlan körülmények között is -, már könnyebb volt az ügyelet ellátása. A feladatellátás a hétköznapinál jóval közelebb hozott bennünket a rendőr kollégákhoz, akikkel most nemcsak telefonon tartottuk a kapcsolatot, egyeztettünk, hanem személyesen találkoztunk velük munkavégzésük közben, szolgálati helyükön, nappal, vagy éjjel a rendőrkapitányságon. Szintén megismertük az áldozatok életterét is, hiszen a napi munkavégzés során általában a hivatalban találkozunk az ügyféllel, vagy iratokon keresztül, és csak kivételes esetben - amikor a helyi rendőrség, vagy a családsegítő szolgálatok nem tudnak segítséget nyújtani a kérelem kitöltetésében és hozzánk való eljuttatásában 5
szoktuk személyesen felkeresni az ügyfeleket egészségügyi intézményben, vagy lakásukon. Most viszont a rendőrségen, vagy a bűncselekmény színhelyén, esetleg lakásukon kerestük fel a kérelmezőket. Ez megerősített minket abban, hogy tevékenységünkre, támogatásunkra nagy szükség van, és valóban arra rászorulókhoz jutott el a segítség. A tapasztalatok igazolták, hogy jó döntés volt az ügyeletenkénti 2 fő alkalmazása, mivel ragyogó munkamegosztás alakult ki a párok között. Szintén bevált a szolgálat vezetőjének „háttér ügyelete”, amely szerint ő folyamatosan elérhető volt telefonon, így kétség felmerülése esetén olt lehetőség konzultációra. Ez különösen az első időpontban segítséget és biztonságot jelentett a többieknek.
3.)
Folyamatos értékelés-visszajelzés a tapasztalatokról
Fontosnak tartottuk, hogy az áldozatsegítő szolgálat munkatársaival minden hétfőn értékeljük a hétvégi eseményeket, annak tapasztalatait összegezzük. Ezen túlmenően az együttműködő szervezetek munkatársaival havonta tartottunk szakmai egyeztetést, ahol értékeltük az eltelt időszak tendenciáit és meghatároztuk a további feladatokat. Decemberben külön értékelést küldtünk valamennyi kerületi kapitányság vezetőjének és a kiemelt szervezeti egységek elöljáróinak, megjelölve hány esetben érkezett tőlük jelzés. Néhány kapitányságot felkerestünk, hogy személyesen érdeklődjünk a tapasztalatokról, sőt hétvégi ügyeletben is a felmerülő esetekről. Tartottunk két esetben szupervízió jellegű esetmegbeszélést is az ügyeleti feladatellátásban nagy tapasztalattal rendelkező Menhely Alapítvány két munkatársának szakmai segítségével. Februárban szélesebb körben 46 fő részvételével két napos tréningen tartottunk részidős értékelést, és határoztuk meg a tapasztalatok figyelembe vételével a hátralévő időszak feladatait.
4.) A hat hónapos kísérleti időszak tapasztalatainak összegzése A hétvégi ügyelet ellátása módjaként azt fogalmaztuk meg, hogy az ügyeletet ellátó munkatársak pénteken 14 órától hétfő reggel 8 óráig megkapják az ügyeleti mobiltelefont, amelynek hívószámát megfelelő propagandával és a rendőrségi, valamint más együttműködő munkatársak felkészítésével, tájékoztatásával ismertté tettük. A telefonnak a jelzett időintervallumban folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Megfelelő belső szabályozással biztosított a hivatali autó (illetve a projektvezető esetében a saját gépkocsi hivatali célú használata) is, amely biztosítja a gyors mozgást az egyes kerületi kapitányságok és a szolgálat székhelye, illetve az áldozat számára szükséges szolgáltatások, ellátások eléréséhez. A kapitányságokon, vagy bármely társszervnél, civil szervezetnél jelentkező áldozat az ott kapott tájékoztatás alapján telefonon fel tudja venni a kapcsolatot munkatársunkkal, aki már telefonon részletesen törekszik megismerni a sértett megoldandó problémáit és eldönti, hogy a krízis milyen megoldást igényel, szükséges-e azonnali, helyszíni segítség.
6
Az Áldozatsegítő Szolgálat ügyelete, amennyiben szükséges, ha kell az áldozatért megy gépkocsival a rendőrségre, vagy akár a bűncselekmény helyszínére, lakására és a szükségleteknek megfelelő ellátásokhoz hozzásegíti: azonnali pénzügyi segélyt ad (külön e célra rendszeresített bankkártya útján), érdekérvényesítés keretében személyre szabottan, a problémának megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez. Az áldozatsegítő szolgálat feladatának tekinti, hogy az áldozatot a lehetőségeihez képest olyan helyzetbe hozza, hogy a krízis megszűnjön. Ennek érdekében a segítő szakemberek tevékenysége nem merülhet ki abban, hogy pénzhez juttatják az áldozatot. Fontos, hogy az áldozat szükségleteinek megfelelő szolgáltatás elérésében is segítséget nyújtsanak, amelybe a szálláskeresés, utazás biztosítása, mint konkrét segítség is beletartozik. Tapasztalataink szerint az áldozatok nagyon gyakran, kisebb lopás esetén is olyan sokkos állapotba kerülnek, magától az áldozattá válástól, hogy az érdekérvényesítési képességeik jelentősen csökkennek, illetve gyakran az átlagosnál nagyobb bizalmatlansággal fordulnak az emberekhez. Ezen indokok különösen fontossá teszik tevékenységünket, hogy az áldozatok hétvégén is teljes körű segítséget kapjanak. A törvényben és a végrehajtási rendeletekben szereplő adminisztratív előírásoknak a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat székhelyén tudott eleget tenni az ügyeletes munkatárs, mivel a számítógépes hálózat ezt csak itt tette biztonsággal lehetővé. A gépkocsi igénybevételének lehetőségével ez nem jelentett nehézséget az ügyelet részére. Szükség esetén ugyancsak a gépkocsi segített az ellátásokhoz (szállás, pályaudvar, stb.) való gyors eljutásban. Az ügyeleti telefon hívószámát - tekintettel a projekt kísérleti jellegére – a kapitányságok, az állami és önkormányzati társszervek és a civil szervezetek munkatársai számára tettük ismertté, mivel úgy gondoltuk, ha ezt szélesebb körben az állampolgárok felé is kihirdetjük, előfordulhat, hogy a projekt befejezését követően segítség helyett a rászoruló hívása sikertelen lesz. Valamennyi hívásról a főbb adatokkal feljegyzést készítettünk, hogy a kísérleti időszak végén összegezni tudjuk az esetek jellemzőit. Nagyon alapos felkészítéssel alkalmassá tettük a résztvevőket a krízishelyzet felismerésére, és megállapodtunk abban, hogy a szolgálatunkról szóló tájékoztatáson kívül bármely probléma esetén egyeztessük a konkrét ügyet, de mégsem lehetünk biztosak abban, hogy minden rászoruló eljutott az ügyeleti szolgálathoz, bár a részidős értékelések során a közreműködők ezt nyilatkozták.
7
A hat hónapos (26 hétvége) kísérleti időszak alatt 63 hívás érkezett az ügyeleti telefonra, melynek túlnyomó része, 76 % a rendőrségtől, 14,5%-a az ügyféltől, míg a többi egyéb állami (OKIT, Komárom-Esztergom Megyei Áldozatsegítő Szolgálat), önkormányzati (családsegítő-, gyermekvédelmi szolgálatok) szervektől.
A BEÉRKEZETT HÍVÁSOK HÍVÓ FELEK SZERINTI MEGOSZLÁSA (63 HÍVÁS) 14,5 % 5% 1,5% 1,5% 1,5% 75%
Rendőrség (48) OKIT (3)
Ügyfél (9) Önkormányzat (1)
Gyermekjóléti Szolgálat (1)
Áldozatsegítő Szolgálat (1)
A hívások időbeni megoszlása nagyfokú egyenetlenséget mutat: nem befolyásolta az együttműködő partnerekkel való egyeztetések, tréningek ideje sem, tehát az értékelések alapján a bűncselekmények áldozatai teljesen eshetőleges időben és számban szorultak segítségre.
Egyetlen törvényszerűségként volt értékelhető, hogy a több napos ünnepet jelentő október 23-i, és karácsonyi hétvégi ügyelet idején nagyobb, 8-8 volt a hívások száma. Ugyanez viszont nem ismétlődött meg húsvétkor. A hívások 76 %-a (48 esetben) nappal érkeztek, míg 15 hívó éjszaka jelentkezett.
8
H í vások szám a 2008. m árcius 31-ig 10
10
8 5 0
3 1
3 3 3 0
4
3 0
1
1
4
2 0
4
3
2 0 0 0
0 0 0
1 1 1
BRFK BRFK BRFK BRFK I. ker. BRFK II. ker. BRFK III. ker. BRFK IV. ker. BRFK V. ker. BRFK VI. ker. BRFK VII. BRFK VIII. BRFK IX. ker. BRFK X. ker. BRFK XI. ker. BRFK XII. BRFK XIII. BRFK XIV. BRFK XV. BRFK XVI. BRFK XVII. BRFK XVIII. BRFK XIX. BRFK XXBRFK Xxi. BRFK XXII. Ügyfél OKIT Gyermekjólét Önkormányzat Komárom-
2 2
A hívások megoszlása az együttműködő szervezetek szerint igen érdekes képet mutat, mivel a legnagyobb számban azon kerületi kapitányságoktól érkeztek hívások, amelyektől napi munkánk során is a legtöbb áldozat érkezik. Szintén viszonylag nagy számban kaptunk ügyfelektől hívásokat, amely általában a BRFK Központi Ügyeletéről, vagy a kerületekből lett hozzánk tovább kapcsolva. A külső kerületek, kertvárosi részekről alacsony volt a megkeresés, amelyet az ottani rendőr és önkormányzati kollégák is azzal magyaráztak, hogy e területeken erősebb a szomszédsági kapcsolat, az ott élők jobban segítik egymást, mint a belső, kicsit elszemélytelenedett kerületekben. Nagyon örültünk, hogy érkezett hívás egyéb állami és önkormányzati szerveken keresztül is, és hogy a Komárom- Esztergom Megyei Áldozatsegítő Szolgálattal közösen is sikerült megoldanunk egy különösen súlyos bűncselekmény sértettjének problémáját.
A BEÉRKEZETT HÍVÁSOK M EGOSZLÁSA AZ INTÉZKEDÉSEK SZERINT (63 HÍVÁS) 33% Azonnali pénzügyi segély (22) Érdekérvényesítés (4) 67%
Tájékoztatás (41)
A beérkezett hívások 33 %-ában találkoztunk személyesen a bűncselekmények áldozataival és a körülmények, az érintett krízis helyzete miatt hoztunk döntést azonnali pénzügyi segély kifizetéséről. A támogatás ezekben az esetekben szinte soha sem korlátozódott a pénzügyi támogatásra, hanem emellett további a személyes élethelyzet figyelembe vételével történő segítségnyújtás történt. Például több esetben volt szükség vidékre való hazajutáshoz a költség biztosítására. Ezen esetekben tájékoztatást adtunk a menetrendről, kivittük az ügyfelet a pályaudvarra, segítségére voltunk az eligazodásban. 9
Ezekről a személyre szabott segítségekről nem hoztunk külön érdekérvényes elősegítése határozatot, mivel a vele járó adminisztráció jelentősen megnövelte volna az egy ügyre fordított időt, és az ügyfél számára is időveszteséggel járt volna. Például egy minden értékétől megfosztott új-zélandi turista fiatalember számára a határozatnál többet jelentett, hogy élelmiszerhez jutott, és biztosítottá vált számára, hogy megmaradt útlevelével és repülőjegyével haza tud utazni, eléri repülő járatát.
A kifizetett azonnali pénzügyi segélyek összegének a törvényben meghatározott célok szerinti megoszlása (átlagösszeg: 32,3 e Ft) 20
20
15 11 10
10
5 1 0
Élelmezés Lakhatás
0
Utazás Gyógyászat Ruházat
0 Kegyelet
4 esetben hoztunk érdekérvényesítésről is határozatot, ezeknél: - a szállást, és a hazautazáshoz szükséges menetrendet biztosítottuk, - szállás megoldásában, egyéb információk biztosításában (nagykövetség, stb.) nyújtottuk segítséget, - SOS zárszerviz szolgáltatást szerveztünk az áldozat lakásához, mivel munkahelyén teljes táskáját, benne lakáskulcsát is ellopták, így a lakást ki kellett nyitni, hogy be tudjon jutni kisgyermekével, és új zár felszerelésével zárhatóvá kellett tenni, - megoldottuk a kapcsolatfelvételt a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével: segítséget kértünk a vak ügyfél részére Az ügyek intézése másfél és 4 óra 15 perc között váltakozott, attól függően, hogy hol volt az áldozat és milyen egyéb segítségre szorult. (pl. szállás biztosítása és oda való elszállítása, stb.) Az adminisztráció minden esetben jelentősen lassította az áldozat ügyének rendezését. Néha az azonnali pénzügyi segélyhez szükséges bankkártyával való pénzfelvétel is nehézségekbe ütközött, csak a 2., 3. helyen sikerült az ATM-ből pénzt felvenni. Az ügyek 67 %-ában tájékoztatás keretében tettünk intézkedéseket. Ilyen módon is sikerült három esetben a problémát teljesen megoldanunk. Az egyik ügyben családon belüli erőszak körében rendőrségi intézkedést kértünk. Ez meg is történt, azonban, mint igen gyakran ilyen ügyekben: a sértett nem kívánt feljelentést tenni.
10
Más alkalommal egy idős házaspárhoz betörést kíséreltek meg, és a megzavart betörők elvitték a kulcsot. A gyors zárcseréhez szükséges pénzzel rendelkeztek a sértettek, de az éjszakai órákban nem tudták hová fordulhatnának. Néhány perc alatt telefonnal megszerveztük a gyors segítséget, gondolva a biztonsági követelményekre is, megadtuk a szerelő nevét is a zaklatott idegállapotba került sértetteknek. Szintén megoldást jelentett egy csoportosan elkövetett rablás áldozatával folytatott közel másfél órás telefonbeszélgetés, annak zaklatott, traumás állapota feloldására.
6 esetben a tájékoztatás körében kiderült, hogy nem történt bűncselekmény, illetve feljelentést nem kívántak tenni. A szükséges és lehetséges információkat ekkor is megadtuk. Az ügyek között 10 olyan volt, amikor a bűncselekmény és az egyéb körülmények alapján kiderült, hogy az áldozat nem került krízis helyzetbe, a felmerült problémákat önerőből, illetve családi segítséggel meg tudja oldani. 14 ügyben a megnyugtató tájékoztatás elegendő volt a traumás állapot oldására, és a további megoldás várhatott a következő munkanapig. (pl.: részletes jogi segítségnyújtás, hosszabb távú anyagi krízis megoldása, amely a személyes viszonyok bővebb vizsgálatát igényli) Több esetben nem is tudtunk a tájékoztatáson kívül többet tenni, mivel a kár megtérülése várható volt (gépkocsilopás-casco), 3 esetben az áldozatok kórházi kezelésre szorultak, támogatásunkra csak ezt követően került sor. Egy esetben a telefonhívás vidékről érkezett, így nem tudunk eljárni, de a területi áldozatsegítő szolgálat elérhetőségére és a nyújtható támogatási lehetőségekre felhívtuk a figyelmet.
11
Más alkalommal tűzesethez kimentünk tájékoztatni a kilakoltatott sértetteket, tájékoztatva őket, hogy esetükben a közveszélyokozás miatt milyen támogatásokra van mód. Az ügyfelek összetétele lakhely szerint igen vegyes képet mutatott. A legtöbben budapestiek voltak, de közel 30 % vidéki került kritikus helyzetbe hétvégén a fővárosban.
Áldozatok megoszlása (63 ügy) Külföldi (7) 11% Vidéki (17) 27%
Fővárosi (39)
Fővárosi (39) 62%
Vidéki (17)
Külföldi (7)
Az ügyeletet megkereső ügyfelek több, mint fele 33 személy nő, 30 pedig férfi volt. (Ahol több személy volt, például házaspár, ott a kérelmet benyújtó nemét vettük figyelembe.) 7 ügyben fordultak elő külföldi ügyfelek, akik több ország állampolgárai voltak: - 4 spanyol - 1 új-zélandi - 2 lengyel - 1 német - 2 román - 1 mongol - 1 japán Munkatársaink nyelvtudásukkal ragyogóan fel tudták oldani a nyelvi különbségekből adódó nehézségeket. Érdekes volt, hogy több ügyfél megkérdezte -magyar és külföldi egyaránt volt köztük-, hogy a kapott támogatás összegét mikor és hogyan tudná visszafizetni, ami megerősíti a pillanatnyi krízis fennállását.
12
A bűncselekmények jellegét vizsgálva hasonló adatokat kaptunk, mint napi munkánk során.
Kiemelkedően magas, 72 % a vagyon elleni bűncselekmények száma, és ezek az esetek, amikor az áldozat leginkább azonnali pénzügyi segítségre, vagy valamilyen szolgáltatás (szállás, élelem, utazás) haladéktalan biztosítására szorul. A vagyon elleni bűncselekmények körében a lopás különböző esetei fordultak elő: lopás 38 , ebből 18 zseblopás 5 lakásbetörés 4 trükkös lopás 2 gépkocsi lopás volt. Erőszakos bűncselekmény áldozata 19 % volt, így személy elleni, illetve szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények sértettje. Nem büntetőjogi kategória, de összefoglalóan alkalmazzuk a családon belüli erőszak elnevezést, amely körbe az esetek 9%-a tartozott. A hívások közül 6 esetben nem történt bűncselekmény, így általános tájékoztatásra került sor. Gépkocsi igénybevételére a 26 hétvégéből 14 esetben volt szükség. 6 ügyben az ügyfeleket is szállítottuk, míg 9 ügyben az ügyfél el tudott jönni a hivatalig, így ügye itt nyert elintézést.
13
ÖSSZEGZÉS A hétvégi ügyelet kísérleti szakasza eredményeinek értékeléseként mindenképpen rögzíteni kell, hogy a végzett munka nagyon érdekes és hasznos volt valamennyi résztvevő számára. A feladatellátásnak ez a módja különleges, eltér a napi gyakorlattól: nagyon gyors helyzetfelismerést, hatékonyságot kíván meg a munkatársaktól. A felmerült problémákat, krízis helyzeteket minden esetben sikerült megoldaniuk az ügyeleteseknek. Az ügyfelekkel való kapcsolat közvetlen, a segítségnyújtás módja, gyorsasága minden esetben óriási meglepetést jelentett a rászorulóknak és a tett intézkedésekkel, vagy részletes tájékoztatással minden esetben nagyon elégedettek voltak. Az ügyeleti tevékenységre szükség volt, hiszen sok kritikus helyzet került megoldásra. Azonban az előzetes várakozásokhoz képest a hívások száma kevesebb volt, átlagban 2,4 hívás jutott egy hétvégére, de volt olyan ügyelet is, amikor 8 hívás érkezett és ebből 7 esetben fel kellett keresni az ügyfelet. Ezzel együtt a 66 órás ügyleti idő nem volt túl nagy megterhelés a munkatársak részére. Az fogalmazódott meg bennünk, hogy a kísérleti időszak elég rövid volt, és mivel csak az együttműködő partnereink ismerték az ügyeleti hívószámot, így hosszabb, és nagyobb propaganda melletti működés esetén mindenképpen a mostani igénybevétel legalább kétszeresével számolhatnánk. Ezzel együtt az is kiderült, hogy az ügyek 67 %-ában a helyzet megoldásához nem kellett személyesen eljárni, hanem telefonon meg lehetett oldani a problémát, illetve a mindenre kiterjedő tájékoztatás megnyugtatta az ügyfelet, és - amennyiben indokolt volt - a részletes ügyintézés hét közben, hivatali időben folytatódhatott. Ez alapján a kihasználtság viszonylag alacsony volt a magas személyi kiadások, és jelentős eszköz szükséglet (telefon, GPS, laptop, mobil internet, mobil nyomtató, gépkocsi) mellett, amely némiképp megkérdőjelezi, hogy egy esetleges általános bevezetés gazdaságos lenne-e. Az általános bevezetéshez valamennyi megyében biztosítani kellene a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre, és ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy megterhelés lenne az Igazságügyi Hivatalnak. A tapasztalatok elemzése alapján a hétvégi ügyeletre szükség van, azonban annak megvalósítására a jelenlegi körülmények között leginkább a telefonos ügyeleti rendszert látjuk alkalmasnak.
14
5.) Modellprogram megfogalmazása A kísérleti időszak eredményei alapján az általunk kidolgozott és tesztelt ügyeleti rendszer működőképes, széles körben ismertté tétele esetén folyamatos igény is lenne rá, azonban bevezetése a jelenlegi létszám és költségvetési helyzet mellett nem látszik reálisnak, így csak hosszabb távú stratégiai tervezéssel képzelhető el általánossá tétele. • A munkajogi előírások maradéktalan betartása miatt (pl.: a pihenőidő biztosítása, a jelenleg 2 fős megyei áldozatsegítő szolgálatoknál nem megoldható a feladat heti váltásban való ellátása, stb.) létszám bővítése lenne szükséges. • Az ügyeletet, mint ellátási módot jogszabályban is rögzíteni szükséges ahhoz, hogy munkaköri feladatként kerülhessen meghatározásra. • Valamennyi megyei szolgálat részére biztosítani kellene a szükséges technikai eszközöket. • A feladat ellátására alapos szakmai, módszertani felkészítés szükséges. A hétvégi ügyeletre a telefonos ügyelet bevezetését tartanánk alkalmasnak és megvalósíthatónak: • A tapasztalatok alapján az ügyek 67 %-ában nem volt szükség az ügyféllel való személyes találkozásra, a felmerült problémákat telefonon történő részletes, személyre szabott tájékoztatással meg tudtuk oldani. • Nagy előnye, hogy hétvégenként 1 munkatárs is el tudja látni a feladatot, „álmunkból felkeltve is tudtuk mi a teendő”, így a személyi kiadások kisebbek. • Nincs szükség a hivatal irodáinak használatára. • Eszközigénye az ügyeleti mobil telefon, és azon munkatársak részére, akik nem rendelkeznek saját Internet hozzáféréssel, illetőleg számítógéppel az információkhoz való hozzáféréshez, laptop biztosítható mobil internettel. Elképzelhető ennek megoldása munkáltatói támogatás biztosításával a dolgozók részére az otthoni számítógéphez. • A feladat ellátásához itt is alapos szakmai, módszertani felkészítés szükséges. Nagyon hasznos lenne a több éves gyakorlattal rendelkező telefonos segítségnyújtó szolgálatok tapasztalatait megismerni, felhasználni. • Célszerű lenne zöld szám alkalmazását bevezetni, ahol az áldozat általános tájékoztatást kaphatna, személyes szolgáltatási szükséglet esetén megyét, vagy régiót választhatna. • Ez a telefonos ügyeleti rendszer tovább kombinálható esetlegesen regionális feladat ellátási móddal, amelynek előnye lehet, hogy ritkábban jutna a sor az egyes munkatársakra, azonban sokkal alaposabb előkészítést, szervezést igényel, hiszen lényegesen nagyobb területet kellene „lefedniük”. 15
Régiós szinten fel kéne készíteni az áldozatsegítőket az ellátásban szerepet betölteni alkalmas intézményekről, szolgáltató szervezetekről. Ugyanakkor ez megköveteli, de erősítheti is az együttműködést. • Adatbázist kialakítása segíthetné a munkát a lehetséges együttműködőkről és szolgáltatókról. • Ugyancsak a telefonos ügyelet lehetőségeinek bővítéséhez járulhatna hozzá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 27. §-a, amely kimondja: „Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozat bűncselekmény következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat, vagy más hatóság által előlegként biztosított támogatást a bizonylat szerint megtéríthet.” Az idézett törvényhely egy szóval történő „ … más hatóság, szervezet által előlegként biztosított támogatást..” kiegészítése lehetővé tenné, hogy hétvégén is működő szervezetek bevonásával, azokat a helyzeteket is meg tudjuk oldani, amelyeknél szükséges valamely anyagi értéket képviselő, vagy egyéb személyes szolgáltatás.
A projekt eredményei A kísérleti időszak igazolta, hogy a bűncselekmények okozta krízishelyzetbe került áldozatok hétvégén is indokolttá teszik az áldozatsegítés valamilyen formában való általánossá tételét. A sajátos feladat ellátásához nagyfokú elhivatottság, gyors reagáló képesség és az új iránti fogékonyság egyaránt alapvető feltétel. Nagyon jó érzés, hogy a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat csapata jól helytállt a projekt végrehajtása során és segített a rászoruló áldozatokon. A projekt eredménye az is, hogy az együtt végzett ügyeleti tevékenység, a nehéz és váratlan helyzetek megoldása tovább erősítette a különböző területeken dolgozó szakemberek munkakapcsolatát. A hat hónap alatt új, sajátos munkamódszer alkalmazásában szereztünk hasznos gyakorlatot, és a tapasztalatok összegzése lehetővé tette számunkra javaslatok és a modellprogram kidolgozását. A szakmai beszámolót konferencián ismertetjük az áldozatsegítők, a szakterületen működő civil szervezetek, a társszervek, és a rendőrök számára, valamint írásos formában is eljuttatjuk valamennyi érintetthez. Budapest, 2008. április 14. Dr. Vojnovics Ibolya Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat Vezetője Projektvezető Mellékletek: - a projekt végrehajtása időben - esetleírások 16
„ Hétvégén is az áldozatokért ” Projekt végrehajtása Feladat
Idő 2007. szeptember 4. és 11. 2007. szeptember 12. 2007. szeptember 15.-október 10. között
2007. szeptember 26-27. (szerda-csütörtök) 2007. október 10.
Típusa Szakmai értekezlet
Szakmai értekezlet Szakmai értekezletek a kerületi rendőrkapitányságokon
Tréning Szakmai értekezlet
2007. október 1. és 2008. március 31. között Szakmai értekezlet
2008. január 28.
Szakmai értekezlet
2008. március 31. 2008. április 9. 2008. április 14. 2008. április 26.
folyamatos
Motivációs képzés az áldozatsegítés hatékonyságának növelése érdekében. (ráhangolás-érzékenyítés) Cél:a munkakapcsolat további erősítése, a bánásmód technikáinak az elsajátítása, az empatikus, humánus hozzáállás erősítése Részletes egyeztetés a közös munkáról
HÉTVÉGI ÜGYELET Kísérleti megvalósítása
2007. december 12.
2008. február 13-14.
Téma Projekt indító Szervezetek bemutatkozása, feladatok egyeztetése, a programok, a közös munka előkészítése Részletes egyeztetés a közös munkáról Szakmai felkészülés a hétvégi áldozatsegítő ügyeletre
Tréning Szakmai értekezlet Szakmai értekezlet Szakmai értekezlet a projekt résztvevőivel KONFERENCIA Az áldozatsegítők, a szakterületen működő civil szervezetek és a rendőrök részvételével Rendezvényeken való részvétel Intézmények felkeresése
Részidős értékelés, a tapasztalatok összegzése, további feladatok megbeszélése Részidős értékelés, a tapasztalatok összegzése, további feladatok megbeszélése A hétvégi ügyeleti tapasztalatok alapján módszertani egyeztetés/felkészítés Aktuális feladatok Projektzáró dokumentumok előkészítése A végzett munka értékelése, A projekt eredményeinek összegzése A zárótanulmány és a modellprogram ismertetése, terjesztése A program jellegétől függően előadásokat, tájékoztatókat tartunk az áldozattá válás megelőzéséről, az áldozatok segítési lehetőségeiről, valamint ismertetőanyagokat terjesztünk
17
ESETLEÍRÁSOK Néha a szülői gondoskodáshoz is segítség kell (Btk. 195. § Kiskorú veszélyeztetése) K. István 36 éves budapesti lakos több éve elvált, és 3 gyermeküket (14 éves Barbara, 12 éves Renáta, 11 éves István) a bíróság az anyánál helyezte el. Mindkét fél új kapcsolatot létesített. Sajnos az anya gyakori partner változtatással. Az apánál töltött időben, a kapcsolattartások alkalmával a gyermekek elbeszéléséből kiderült, hogy az anya elhanyagolja őket és ellátásukat. 2007. október 25-én csütörtökön, amikor az anya és aktuális párja hazament, az anyjuk a partnere miatt veszekedett a gyerekeivel. Ezt a partner rossz néven vette, összepakolta a ruháit, amire az anya úgy reagált, hogy ő is elmegy a lakásból, majd az esti órákban magukra hagyták őket. Elmentek úgy, hogy nem mondták, hová, meddig, és pénzt sem hagytak a gyerekeknek, hogy ennivalót vehessenek. A három gyerek nem tud főzni, a lakásban csak tartós élelmiszerek voltak. Így vacsora nélkül lefeküdtek aludni, mivel másnap iskolába mentek. Másnap az iskolában tanáraiknak elmondták mi történt. Az iskola gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakembere és a Gyámhivatal egy munkatársa délután a lakásban ellenőrizték a körülményeket és miután meggyőződtek a helyzetről, kikérdezték a gyermekeket, és felhívták telefonon az édesanyát, aki azt nyilatkozta, hogy nem akarja tovább a gyermekek nevelését ellátni. Mindez kimeríti a kiskorú veszélyeztetése bűntettét, ezért megkeresték az édesapát, hogy a gyermekeket vegye magához és feljelentést tettek. Az édesapa váratlan helyzetbe került, mivel hónap vége volt, alacsony jövedelméből a havi gyermektartásdíjat rendben megfizette, és csupán pár száz forint állt rendelkezésre a következő fizetéséig terjedő időszakra. Nehéz helyzete alapján a rendőrség segítségével jelentkezett hétvégi ügyeleti szolgálatunknál, mivel saját erőből problémáját megoldani nem tudta. Az édesapa, mint a kiskorúak gondozója, azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet terjesztett elő. A bűncselekmény következtében a gyermekek ellátása, élelmezése veszélybe került, rendkívüli költségként nehezedik rá a következő jövedelméig. Ezért 11.000,- Ft azonnali pénzügyi segélyt kapott, arra tekintettel, hogy 7 nap múlva kapja meg a következő jövedelmét, és a gyermekek élelmezéséről gondoskodni tudjon.
Kétszer ad aki gyorsan ad (Hétvégén a külképviseleteken nincs ügyelet) (Btk. 316. § lopás)
2007. október 21-én a késő délutáni órákban hívta az ügyeletet a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság panaszfelvevője azzal, hogy F. Miyoko. 34 éves japán állampolgár részére nyújtsunk segítséget. A történeti tényállás szerint az életvitelszerűen Törökországban tartózkodó japán hölgytől ismeretlen tettes a Budapest és Bécs között közlekedő „Bartók” Intercity gyorsvonaton a vonat indulása előtt ellopta útlevelét, bank-, és hitelkártyáit, PrágaIsztambul repülőjegyét, minden készpénzét, mobiltelefonját és más műszaki cikkeit. 18
F. Miyoko Bécsből Prágába kívánt utazni, majd onnan utazott volna vissza Isztambulba. F. Miyokónak olyan ismerőse, vagy rokona nem tartózkodott Budapesten akitől segítséget remélhetett volna. Japán magyarországi nagykövetsége a 4 napos ünnep alatt nem tartott ügyeletet, mindössze egy üzenetrögzítő működött a nagykövetségen. F. Miyokót a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságon meghallgattuk. Ezt követően angol nyelvtudására figyelemmel, az azonnali pénzügyi segély megállapítása iránti angol nyelvű kérelmet töltettünk ki vele és egyúttal kértük kiállítani részére a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005.évi CXXXV. törvény 11.§-a szerinti igazolást. Ezt követően az áldozatot a „Hétvégén is az Áldozatokért” projekt eljárási rendjében előírt módon szolgálati gépkocsival a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat székhelyére szállítottuk. Az ügyeleti munkamegosztásnak megfelelően egyikünk a kérelemmel, illetve annak el- bírálásával összefüggő adminisztratív teendőket végezte, míg másikunk egy megfelelő szálláshelyet keresett F. Miyokónak, továbbá intézte az azonnali pénzügyi segélynek megfelelő összeg felvételével, bevételezésével és kiadásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepekre tekintettel 3 napi szálláshelyről, élelmezésről, helyi utazási költségről kellett gondoskodnunk az áldozat részére, miután a továbbutazásához szükséges útlevelet és további anyagi segítséget legközelebb csak az ünnepek utáni első munkanapon kaphatott a külképviselettől. Az összesen 40.000,-Ft azonnali pénzügyi segély (3 napi szállás, élelmezés, úti okmány költsége, vagy utazási költség , attól függően, hogy a külképviselet milyen segítséget tud biztosítani) összegének átadását követően, érdekérvényesítés keretében az áldozatot a szálláshelyére szállítottuk. F. Miyoko nagyon hálás volt a kapott segítségért.
„Az áldozatsegítő szolgálatok és a rendőrség együttműködése” (Btk. 175/B. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) pontja szerint minősülő fajtalanság vagy közösülés céljából elkövetett emberkereskedelem)
K. Renáta 19 éves Szabolcs-Szatmár Megyei kis településen élő ügyfelünk 2007. december 17-én vált bűncselekmény áldozatává, amikor ismeretlen elkövető erőszakkal gépkocsijába tuszkolta, és lakóhelyéről Tatabányára vitte. Itt prostitúcióra, fajtalanságra kényszerítette, majd eladta valakinek, aki egy lakásban fogva tartotta hasonló céllal. A fiatal nőt a további szörnyűségektől leleményessége mentette meg, amikor kihasználva a fogvatartó figyelmetlenségét megszökött, és segítséget kért a járókelőktől, akik a rendőrséget értesítették. Az ügyben a Tatabányai Rendőrkapitányságon a Btk. 175/B. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) pontja szerint minősülő fajtalanság vagy közösülés céljából elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt indult büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen. A Rendőrkapitányság munkatársai 2007. december 19-én felvették a kapcsolatot a Komárom-Esztergom Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának munkatársaival, abból a célból, hogy a hölgy áldozatsegítési támogatással legégetőbb szükségleteiben segítséget kapjon. Ruhaneműre, élelmiszerre, és hazautazásáig szállásra volt szüksége. A Magyar Államkincstár év végi munkarendje miatt azonnali pénzügyi segély készpénzben történő kifizetésére 2007. december 17-étől sajnos nem nyílt lehetőség. 19
A hölgy készpénz hiányában a Tatabányától több, mint 400-kilométerre található otthonába történő hazajutását önerőből nem tudta megoldani, ezért a KomáromEsztergom Megyei Áldozatsegítő Szolgálat segítségével és a Tatabányai Rendőrkapitányság munkatársainak közreműködésével Oroszlányra került, ahol a Hajléktalan Ellátó Részlegen részére díjmentesen szállást, ételt és ruhaneműt biztosítottak. A fiatalasszony 2007. december 21-ére virradó éjszakán váratlanul rosszul lett és őt mentővel a Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórházba szállították. A kórház tájékoztatása szerint a hölgyet 4-5 napig megfigyelésen bent kellett volna tartaniuk, de szerencsére állapota javult, ezért 2007. december 22-én a délelőtti órákban elhagyhatta az egészségügyi intézményt. Érthető módon Renáta mielőbb szeretett vonna családjához (szüleihez) hazajutni, ezért rövid egyeztetéssel megszervezésre került hazajutása. A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat „Hétvégén is az áldozatokért” projektje lehetővé tette ebben az év végi időszakban és hétvégén is az azonnali pénzügyi segély soron kívüli kifizetését, ezért közösen volt megoldás. Az áldozat Budapestre szállítását a Tatabányai Rendőrkapitányság vállalta, ahol a fővárosi áldozatsegítők vették át az ügyfelet. Az egyeztetés szerint már előkészített határozat alapján 28.000,- Ft azonnali pénzügyi segély került kifizetésre. Figyelembe vettük a hazautazás költségeit, a felmerülő gyógyászati kiadásokat, és azt hogy néhány napig Renáta nem fog tudni dolgozni, így megélhetésére (élelmezésére) is gondoltunk. Természetesen részletesen tájékoztattuk, hogy miben tud még az Áldozatsegítő Szolgálat (javasoltan a legközelebbi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, amelynek elérhetőségét is átadtuk) segítséget nyújtani részére, így érdekérvényesítésben (pszichológusi ellátáshoz juttatás, a büntetőeljárásban való eligazodásban segítség, stb.), illetve a későbbiekben kárenyhítési kérelmet is előterjeszthet, amennyiben a bűncselekmény számára vagyoni kárt is okoz. Az ügyeletes munkatársak közreműködésével telefonon megkeresték a fiatal nő családját és egyeztették, hogy melyik vonattal érkezik a közeli városba, ahová egy családtag gépkocsival érte tud menni. Ezután a szolgálat gépkocsival kivitte a pályaudvarra Renátát, együtt megvásárolták a vasúti jegyet, némi útravalót és a vonatra felsegítették. Itt észlelhető volt, hogy az áldozat a traumás állapoton kívül is elég nehezen tájékozódik, szüksége volt a támogatásra, amelyet a szolgálat igyekezett a megnyugtatás mellett biztosítani az áldozat számára. Renáta szerencsésen hazaérkezett és bízunk benne, hogy lassan megnyugvást is talál a történtek után.
20
