SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

1.sz mellékelt az 5. napirendi ponthoz

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. évi munkájáról

2011. május 6.

TARTALOM SZAKMAI IGAZGATÓSÁG ......................................................................................................................................4 Regionális koordináció ...........................................................................................................................................4 Fejlesztési és nemzetközi csoport .......................................................................................................................5 Stratégiai tervezés ..........................................................................................................................................5 Projektfejlesztés ..............................................................................................................................................9 Nemzetközi Kapcsolatok és Gazdaságfejlesztési Csoport ................................................................ 10 A Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete ................................................................................. 12 Kistérségi Koordinációs Hálózat....................................................................................................................... 14 PROGRAMVÉGREHAJTÁSI IGAZGATÓSÁG .................................................................................................. 17 Hazai programvégrehajtás csoport................................................................................................................... 32 Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása (TEKI, CÉDE) és Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) .. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hazai innováció támogatása ....................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Nyugat-dunántúli Operatív Program Közreműködő Szervezet ................................................................ 17 GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG ............................................................................................................................ 38 Gazdasági terület .................................................................................................................................................. 38 Igazgatási csoport.................................................................................................................................................. 38 Marketing és kommunikáció ..................................................................................................................... 39 Informatika ............................................................................................................................................................. 39 Humánpolitika ....................................................................................................................................................... 41

2

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) által elfogadott üzleti terv és az év közben felmerült feladatok – melyek szerepeltek az RFT előtt – alapján végezte. Az Ügynökség 2010-ben a korábbiak szerint meghatározott szervezeti rendszerben működött tovább, ez a szervezeti struktúra jelentette a feladatok végrehajtásának alapját. A 2010-ben is érvényes szervezeti ábra 2008. szeptember 1-vel alakult ki, ez alapján 3 igazgatóval (gazdasági, szakmai, programvégrehajtási),7 csoportvezetővel és 4 vezető munkatárssal működik a szervezet. A kötelezően az ügyvezető igazgatóhoz tartozó feladatok (belső ellenőrzés, szabálytalanság-felelős) mellett az igazgatók és az elnöki titkárság tartozott az ügyvezetőhöz. Munkatársaink 6 irodában 5 megyei jogú városban dolgoznak, és 2010-ben ezt a felépítést továbbra is erősítettük, hiszen valljuk, hogy a régió fejlesztési szereplőihez minél közelebb kell lennünk. Szakmai szempontból mindenképp sikerként könyvelhető el, hogy az ügynökség jelentős számú nemzetközi projektben volt sikeres, melyek megvalósítása, napi menedzsmentje 2010 fontos feladata volt. Ezzel együtt - mivel ezen projektek finanszírozása utólag, viszonylag jelentős csúszással történik pénzügyi kockázatok is kerültek a működésbe. Tematikailag elsősorban (a régió adottságait figyelembe véve) a gazdaságfejlesztés, területfejlesztés és megújuló energiák terén kerültek meghatározásra az új projektek irányai. A Nyugat-dunántúli Operatív Program Közreműködő Szervezete számára a 2010-es év jelentős kihívást jelentett. Az év folyamán 6 új pályázati felhívás jelent meg, amelyeknél a támogatási döntések is megszülettek 2010-ben. Az új nyertes projektek mellett a korábban támogatásban részesült pályázatok megvalósítása feladatai is nagy arányban megnövekedtek, év végére a kezelt projektek száma meghaladta a 400-at. Az előzőekben felsorolt feladatokat jó minőségben sikerült végrehajtani, amit az is mutat, hogy 2010. évi a kötelezettségvállalásokra, támogatási szerződések megkötésére és a kifizetésekre vállalt tervszámok az év végére mindhárom esetben 95% felett teljesültek. 2010-ben gazdasági szempontból is stabil volt a cég, kötelezettségeit határidőre teljesíteni tudta. 2009-ben megtörtént a bérek rendezése, általános béremelés 2010-ben nem volt. Az eredményes gazdálkodás következtében májusban dolgozónként 70.000 Ft üdülési csekket, decemberben pedig 30.000 Ft kiegészítő cafeteria juttatást tudtunk adni. A 2010. év eredménye fedezetet nyújtott továbbá teljesítmény-értékelés alapján átlagosan egy havi jutalomra, mely 2011. márciusában került kifizetésre. A 2010. évi közhasznúsági jelentés, és ennek keretében a számviteli beszámoló jelen értékeléssel egy időben, 2011. májusban kerül a Felügyelő Bizottság és a Regionális Fejlesztési Tanács elé, a finanszírozás változásának 2011-re vonatkozó következményeit a közhasznúsági jelentés részletesen tartalmazza. Jelen beszámoló igazgatóságonként, csoportonként, tevékenységenként tartalmazza a szakmai munkában elért eredményeket.

3

SZAKMAI IGAZGATÓSÁG A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretei között működő Szakmai Igazgatóság abból a célból jött létre, hogy összefogja, koordinálja mindazon tevékenységeket, információkat, amelyek megalapozzák, előkészítésükben támogatják a Régió optimális forráslekötésének megvalósulását, beleértve a Regionális Fejlesztési Ügynökség által pályázati úton felhasználható forrásokat is. Az Igazgatóság végleges szervezeti struktúrája, tevékenységi köre 2010-ben alapvetően nem változott, három csoport tevékenységét fogja össze, (december 31-én) összesen 46 fő munkavégzésével:   

Regionális Koordináció Fejlesztési és Nemzetközi Csoport Kistérségi Koordinációs Hálózat

A Szakmai Igazgatóság a tevékenységek összefüggése alapján jött létre, ami nagyon erős egymásra épültséget jelent, folyamatos, hatékony, oda–vissza történő információáramlást és támogató tevékenységet a szervezet más igazgatóságait, illetve a Régió különböző potenciális pályázó szervezeteit érintően. Az Igazgatóság teljesítette a 2010. évre kitűzött fő célját: tevékenysége eredményeképpen a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntéshozó feladataihoz, valamint a különböző programok végrehajtását koordináló szervezeti egységek döntés-előkészítő munkájához, potenciális pályázó szervezetek részére megfelelő, pontos, releváns információkat és adatokat szolgáltatott.

REGIONÁLIS KOORDINÁCIÓ A Regionális Koordinációs Csoport fő feladata a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács üléseinek előkészítése, a döntések előkészítésének és végrehajtásának koordinációja. A Tanács – 2010-ben is havi rendszerességgel ülésezett. Az RFT 9 ülést tartott, melyből 7 tervezett, 2 pedig rendkívüli ülés volt. Az év folyamán hat alkalommal került sor zárt ülés elrendelésére, amit jogszabályi kötelezettség ír elő az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai pályázati felhívásaira beérkező, a Nyugat-dunántúli Régió területét érintő pályázatok véleményezésével kapcsolatban. A Tanács a 2010-ben megtartott 9 ülésen 90 előterjesztést tárgyalt, és az év során 65 határozatot hozott. A Tanács döntéseinek szakmai előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében létrehozott Koordinációs Bizottság minden rendes ülés előtt megtartotta ülését. A Bizottság 12 szavazati jogú tagból áll:    

a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője a Nyugat-dunántúli Régiót alkotó három megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének 1-1 delegáltja a Nyugat-dunántúli Régióban található öt megyei jogú város 1-1 delegáltja a Nyugat-dunántúli Régióban működő három megyei kistérségi fórum 1-1 delegáltja

A 2008. évben meghozott, a hatékonyság növelését célzó lépések ellenére a Koordinációs Bizottság 2010-ben mindössze két alkalommal volt határozatképes. A Bizottság üléseit rendre a tanácsüléseket megelőzően egy héttel tartotta, üléseiről jegyzőkönyv készül, mely a www.westpa.hu honlapon nyilvános információként megtalálható. A Tanács 2010. év elején is megtartotta szokásos évindító találkozóját Zalakaroson, melyen a döntéshozók részletes tájékoztatást kaptak a külkapcsolati stratégiáról, a Brüsszeli iroda 2010. évi 4

terveiről, valamint az NYDOP 2007-2008. évi akciótervének eredményeiről és 2011-2013. évi pénzügyi kereteiről. A találkozóra közel 50 fő részvételével került sor. Az év folyamán folyamatosan frissítettük a Tanács szervezetével és üléseivel kapcsolatos dokumentumokat a www.westpa.hu honlapon. A Tanács tagjainak a holnapon jelszóval védett felületet hoztunk létre, melyen az NYDOP pályázatainak véleményezésre szánt dokumentumokat és a zárt ülést is tartalmazó jegyzőkönyvet tesszük elérhetővé. A megyei területfejlesztési tanácsok ülésein az Ügynökség tanácskozási jogú résztvevőként vehet részt. Kiemelkedően rendszeres az Ügynökség részvétele a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács (ZMTT) munkájában. Az Ügynökség munkatársai a ZMTT ülésein tájékoztatást adtak az aktuális kérdésekről (Hazai forrású decentralizált pályázati előirányzatok, az NYDOP 2011-2013. évi várható Akciótervéről és a 2014-2020. közötti Európai Uniós költségvetési időszak tervezési folyamatainak helyzetéről). 2010-ben rendszeresen kaptunk meghívót a Tanács részvételével működő térségfejlesztési tanácsok üléseire is (BFT, „8-as főút” TFT, Szigetköz – Felső-Duna mente TFT). A Csoport általános koordinációs feladatai közé tartozik a szakmai szervezetek képviselőivel való kapcsolattartás. Az Ügynökség az év során folyamatosan biztosította számukra az igényelt információkat a tervezési folyamatokhoz és a megjelenő pályázati felhívásokhoz kapcsolódóan. A Régióban tevékenykedő szakmai fórumok működési rendszere nagyban különbözik egymástól, ebből következően a kapcsolattartás is egyedileg változó. Munkatársaink részt vettek a fórumok, bizottságok találkozóin. Az I. NFT és az ÚMFT Operatív Programokhoz tartozó Monitoring Bizottságok üléseiről az Irányító Hatóságok közvetlenül, elektronikus úton a delegált tagok részére juttatják el az anyagokat. A Balaton Fejlesztési Tanács, „8-as főút” Térségi Fejlesztési Tanács, Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács ülésein a Tanács által delegált személyek vesznek részt, de a Balaton Fejlesztési Tanács ülésein az Ügynökség kijelölt munkatársa is állandó meghívottként szerepel, tanácskozási joggal. A Tanács 2009. évben alapító tagként csatlakozott az „M9” Térségi Fejlesztési Tanácshoz, amelynek munkájában delegált tag révén vesz részt. Az OTT ülésein a Tanács elnöke által delegált tag képviselte a régiót. A Tanács tagjai kérésére az OTT üléseinek anyagait véleményezés céljából a honlapon található belső munkafelületen 2010. évben is elérhetővé tettük.

FEJLESZTÉSI ÉS NEMZETKÖZI CSOPORT A Csoport tevékenységi portfóliója rendkívül szerteágazó, ezért állandósult feladat a munkák és a kapacitások folyamatos és rugalmas szervezése, amelynek egyik következménye az, hogy a munkatársaknak gyakorta változó feladatokat kell megoldaniuk. A megnövekedett mennyiségű feladatokat 2010 végén 13 fő munkatárs látta el. A Nyugat-dunántúli Operatív Programmal kapcsolatos tervezői feladatok 2010-ben a pályázati felhívások előkészítésén túl kibővültek az értékelési tevékenységekkel, továbbá az Új Széchenyi Tervhez és a 2011-2013. évi akciótervhez kötődő tervezési feladatokkal is. Ezen tevékenységek mellett az NYDOP-n kívüli programozási folyamatok is eseti jellegű feladatot jelentettek a tervezői csoport számára (pl. Európai Regionális Duna Stratégia).

STRATÉGIAI TERVEZÉS A tervezési csoport munkatársainak egyik legjelentősebb feladata a 2010-es év folyamán a Nyugatdunántúli Operatív Program félidei értékelése volt. 2010-ben a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007. és 2013. közötti, hét éves programperiódusának feléhez érkezett. Az OP indulása óta eltelt időszakban a rendelkezésre álló keret 54,81%-ára kötelezettségvállalás történt, jelentős mennyiségű projekt már a megvalósítás 5

fázisában van, és a program pályázati kiírásainak keretfeltételeit meghatározó, két éves akciótervek közül már az utolsó időszakra vonatkozó dokumentum jóváhagyása is megtörtént. Mindezek miatt, elsősorban a program előrehaladásának részletes feltárása, és a tapasztalatok még hátralévő időszakra vonatkozó beépíthetősége érdekében időszerűvé vált a félidei felülvizsgálat elvégzése. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága megbízásából a tervezési csoport 2010 márciusában kezdte meg az NYDOP félidei értékelésének előkészítését, a zárójelentés 2010 novemberében került benyújtásra. Az értékelési projekt keretében az NYDOP végrehajtását lebonyolító Közreműködő Szervezetek által a program pénzügyi előrehaladásáról készített rendszeres beszámolók, jelentések mélységéhez képest egy a program előrehaladásának egy mélyebb, részletekbe menő, programszintű következtetéseket és javaslatokat is felvázoló elemzése történt meg, melynek keretében nemcsak a pénzügyi szempontok, de a szakmai előrehaladás vizsgálatára is sort kerül. A szakmai előrehaladás vizsgálata kiemelkedően fontos szempont, hiszen az Operatív Program egy olyan szerződésnek is tekinthető az Európai Unió és Magyarország között, melyben a konkrétan számszerűsíthető szakmai teljesítményt mérő pontot az indikátorok jelentik. Az értékelésnek mindemellett választ kellett adni arra a kérdésre is, hogy azok a támogatáspolitikai célok és beavatkozási irányok, melyek az OP tervezése idején a helyzetelemzésből kifolyólag megfogalmazódtak, mennyire aktuálisak, szükség van-e azok korrekciójára, illetve a szakmai célkitűzések, indikátor célértékek módosítására. Az elemzésnek tehát a programkörnyezet változásaira is figyelemmel kellett lennie. Kiemelt célja volt az értékelésnek, hogy olyan következtetéseket és javaslatokat fogalmazzon meg, melyek mind a 2011-2013. évi akciótervek kidolgozása, mind a 2014. utáni tervezési időszak szempontjából érdemi támogatást nyújthatnak. A 2010-es év folyamán is feladatként jelentkezett – a korábbiakhoz hasonlóan, részben a tervezési csoport számára – az NYDOP konstrukcióinak forrásmenedzsmentje. Ez a feladat a régió stratégiai céljai megvalósulásával is összefügg, hiszen az NYDOP már megjelent kiírásaival kapcsolatban alapvetően ezen a módon, azaz forrásátcsoportosítások, forrás-előrehozások útján lehetséges elősegíteni. A Tanács több alkalommal hozott határozatot a forrásátcsoportosításokról (ezen előterjesztéseket a tervezési csoport készítette elő):       

Településeket összekötő utak fejlesztése konstrukció forráskeretének bővítése 707 M Ft-tal, illetve javaslattétel a régió kiegyensúlyozott fejlesztése érdekében a konstrukció keretének megyék közötti felosztására, majd projektek nevesítésére. Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések konstrukció forráskeretének bővítése 200 M Fttal. Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások konstrukció forráskeretének bővítése 268 M Ft-tal. Kistelepülések szennyvízkezelése konstrukció forráskeretének bővítése 708 M Ft-tal. Belterületi vízrendezés konstrukció forráskeretének bővítése 116 M Ft-tal. Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban konstrukció forráskeretének bővítése 159 M Ft-tal. Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása konstrukció forráskeretének bővítése 500 M Ft-tal.

A 2010-es év második felében a legjelentősebb feladatot az Új Széchenyi Terv keretében megfogalmazott 2011-2013. évi NYDOP akciótervek kidolgozása jelentette, amely kiegészült az ÚSZT-hez kötődő általános tervezési folyamatokban való részvétellel. A regionális operatív programok akcióterveinek kidolgozása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága koordinálásával és a regionális fejlesztési 6

ügynökségek bevonásával zajlott. A ROP IH a felelős a szakágazatokkal történő egyeztetések tekintetében, az RFÜ-k pedig a helyi sajátosságok megjelenítését, a regionális érdekek képviseletét biztosítják. Az NYDOP 2011-2013 évi akciótervei kidolgozásának főbb lépései az alábbiak voltak:  október 18.: bilaterális egyeztetés a ROP IH-val  november 2.: ROP Regionális Monitoring Albizottság véleményezési határideje  november 2.: informális egyeztetés RFT elnöki, megyei elnöki, MJV polgármesteri körben  november 9.: Monitoring Bizottság véleményezési határideje  november vége-december eleje: közigazgatási államtitkári egyeztetés  december 7.: ROP Regionális Monitoring Albizottság jóváhagyása  december 12-13.: Monitoring Bizottság jóváhagyása  december 22: Kormány jóváhagyása A folyamat során kiemelt szempont az Új Széchenyi Terv által kijelölt fejlesztéspolitikai irányokkal történő összehangolás kérdése, a kkv-szektor kiemelt támogatása, a pályázati rendszerek egyszerűsítése. A Nyugat-dunántúli Operatív program esetében külön kérdést vet fel a forrásszűkösség, melynek következtében több, az elmúlt időszakokban megjelent kiírás meghirdetésére nem lesz már lehetőség. A tervezési árfolyam 280 HUF/EUR, ami összesen 38,27 Mrd Ft keretet jelent a 2011-2013-i akciótervi időszakban. A program keretében az Új Széchenyi Terv célkitűzéseinek megfelelően közvetlen gazdaságfejlesztésre, kkv-támogatásra fordítható forrás összességében kb. 16-20 Mrd Ft (ebbe beleértendők a turisztikai célú vállalkozásfejlesztést támogató kiírások is). Ezen támogatási összeg döntő többsége direkt kkv támogatásként az adható legmagasabb (50%-os) támogatási intenzitás mellett vehető majd igénybe, így akár 30-35 milliárd Ft-nyi gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtő beruházást jelenthet a következő években a régióban. Az új akcióterv több új kiírás beépítésével, illetve a korábbi akciótervekhez képest megtett módosításokkal reagál az Új Széchenyi Tervben meghatározott stratégiai célokra. Ezek közül a legfontosabbak: 

Az 1.3.1/D Telephelyfejlesztés és 1.3.1/E Egyedi regionális ipartelepítés kiírások jelentős keretösszegekkel ismét beépülnek az akciótervbe (5,1 Mrd Ft) Új tématerületként bekerült az akciótervbe az „Alkonyatipar” és az Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése konstrukciók. Ezek kerete 3,5 Mrd Ft-, 50%-os intenzitás mellett. A konstrukciók profitorientált módon üzemeltetett, kvázi nyugdíjas-otthonokra és egészségügy turizmusra épülő szolgáltatások fejlesztését támogatja, projektenként maximálisan 1 Mrd Ft támogatási összeggel. Turizmusfejlesztéssel kapcsolatban új kiírás épült be 2.1.1/I Turisztikai szolgáltatásfejlesztés címmel. A konstrukció célja, hogy kifejezetten a kkv szektor által megcélzott, tágabb értelemben vett turisztikai vonzerő– és szolgáltatásfejlesztési elképzeléseket, beleértve a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásfejlesztését is, már 5 M Ft támogatási összegtől, 50%-os intenzitás mellett támogatásban részesítse (max. támogatási összeg 250 M Ft projektenként).





Az Új Széchenyi Terv egyik alapvető célkitűzése a pályázati források felhasználásának pályázóbarátabbá, egyszerűbbé tétele, a kkv szektor forráshoz jutásának minél hatékonyabbá tétele céljából. Ennek eszközeként az alábbi, rendszerszintű változások bevezetése történik meg az új pályázati kiírások eljárási rendjét illetően: • • •

Átgondolt, az ÚSZT fejlesztési céljaira koncentráló pályázatok Kiszámíthatóság, tervezhetőség Elektronikus pályáztatás - papíron csak adatlap benyújtása kötelező 7

• • • • • • • • • •

Rövidebb, maximálisan 8 oldalas, 150 adatmezőt tartalmazó adatlapok Egyszerűbb nyilatkozattétel, egy „átfogó” nyilatkozat Mellékletek száma legfeljebb 10 Gyorsabb eljárások, gyorsabb kifizetések Hiánypótlás egyszerűsítése (maximum egy alkalom) Rövidebb bírálati idő, automatikus értékelés Kétfordulós rendszer megszűnik Egyfordulós ill. automatikus eljárások Jelentések egyszerűsítése (csak a kifizetésekhez szükséges) Kifizetés határideje 60 helyett 45 nap

A tervezői csoport NYDOP-tól független feladatai sokrétűek voltak 2010-ben is. Egyik hangsúlyos tématerület a nemzetközi programozási feladatokban történő részvétel, mely a tárgyévben elsődleges formában az Európai Duna Régió Stratégiájának kidolgozásának nyomon követésével, véleményezésével összefüggésben jelentkezett. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot egy olyan átfogó Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) összeállítására, amelynek fő célja a környezeti, közlekedési, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztés. Az EDRS tervezésének megközelítésében hangsúlyos az alulról építkezés és a valós helyi projektek becsatornázása. A formálódó stratégia alapján kialakuló „Duna Régióra” várhatóan közös európai fejlesztési makro térségként tekinthetünk a 2014-től induló, új uniós költségvetési periódusban, így a Nyugat-dunántúli régió érdekeinek képviselete ezen a területen kiemelkedő fontosságú lehet annak érdekében, hogy az EU új pénzügyi periódusában minél sikeresebben szerepelhessen. A tervezési csoport munkatársai a programozási folyamatban aktívan részt vettek, képviseltették magukat a Duna Munkacsoport ülésein és az egyéb kapcsolódó hazai és nemzetközi fórumokon, véleményezték a megküldött dokumentumokat, tájékoztatták az RFT-t a Stratégia készítéséhez kapcsolódó aktuális eseményekről és információkról. A tervezési csoport a munkacsoport által elkészített két Nemzeti Kontribúcióhoz projektgyűjtéssel, valamint a regionális érdekek képviseletével járult hozzá. Az Ügynökség delegáltja folyamatosan részt vett a Duna Partnerségi Hálózat munkájában, támogatta az abban aktívan résztvevő Győr Megyei Jogú Város tervezési munkáit. A tervezés, mint alapvetően szintetizáló, integráló jellegű folyamat, szükségessé teszi az Ügynökség bázisán meglévő tudás, mind szélesebb körű bekapcsolását a szakmai munkába. A tervezési munkatársak a legélénkebb szakmai kapcsolatokat a Nemzetközi Kapcsolatok és Gazdaságfejlesztési Csoport, a Közreműködő Szervezet és a Kistérségi Koordinációs Hálózat kollégáival alakították ki, többirányú információáramlás és összehangolt, egymásra épülő munkafolyamatok útján. Annak érdekében, hogy az Ügynökség közreműködésével elérhető támogatási lehetőségek a régió szereplőinek igényeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe tudják venni, nemcsak az NYDRFÜn belüli, de a külső szereplőkkel is hatékony együttműködésre van szükség. Ennek érdekében jött létre a régió területfejlesztéssel foglalkozó szakértőit tömörítő Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet. A régióban ez a szerveződés látja el az 1076/2004. (VII.22.) Kormány határozat értelmében létrehozott "regionális munkacsoport" feladatait. Az RHTI honlap működése folyamatosan biztosított (http://www.westpa.hu/rhti) az oldalon a 2007-2013. évi tervezési dokumentumok rendszerezett formában, könnyen hozzáférhetőek, lehetőség nyílik egymás javaslatainak a folyamatos megismerésére is. A hírlevél szolgáltatás segítségével a Tervező Intézet tagjai e-mailben értesítést kapnak a tervezési munkaanyagokról, aktuális feladatokról. A tervezési csoport kapacitásait tekintve elmondható, hogy a 2010-es év végén a közvetlen tervezéssel foglalkozó munkatársak száma kettővel csökkent (felmondás illetve szülési szabadság következtében). A kapacitáscsökkenés a csoporton belüli koordináció és a munkaszervezési folyamatok kérdésének előtérbe kerülését váltotta ki. A tervezési folyamatokban dedikált módon, közvetlenül részt vevő munkatársak mellett az alapvetően nemzetközi projektek végrehajtásán dolgozó menedzserek is bevonásra kerültek – a feladatok volumenéhez igazodó módon, rugalmas,

8

mátrix-szerű munkaszervezés útján. Ez az elv nem mellesleg biztosítja a szervezet különböző részlegeiben felhalmozott tudás megosztását (pl. KSZ és tervezői feladatok átfogó ismerete).

PROJEKTFEJLESZTÉS A projektfejlesztési tevékenység az Ügynökség szervezeti keretein belül tevékenységként, nem pedig külön szervezeti egységként jelenik meg, kifejezetten és kizárólag projektfejlesztési tevékenység folytatására 2010-ben nem állt rendelkezésre kapacitás. Kiemelt feladatként jelentkezett ugyanakkor a Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársai részére, valamint az Ügynökség összes munkatársának közvetlenül, vagy közvetetten is támogatnia kell a projektfejlesztést, amelynek fenntartása és kiterjesztése az Ügynökség egyik horizontális stratégiai célja. 2010-ben projektfejlesztési tevékenységünk kapcsán szakmai tanácsadással segítettük a projektgazdák projektfejlesztési tevékenységét. Ennek keretében a Kistérségi Koordinációs Hálózat, valamint a Pannon Gazdasági Kezdeményezés munkatársainak közreműködésével támogattuk a NYDOP 20092010. évi Akciótervének projektoldali megalapozását, és sikeres teljesítését. Az akciótervben nevesített kiemelt projektek támogatási szerződés megkötésére történő előkészítésével a közreműködő szervezet munkáját támogattuk. A Tanács 2009-ben is élt a kiemelt projektek akciótervi nevesítésének lehetőségével; már a 2008. november 26-i ülésén előzetes döntést hozott a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2009-2010. évi Akciótervében nevesítésre előzetesen javasolható kiemelt projektek köréről. Döntésével öt projekt további kidolgozását javasolta:     

Sárvári Gyógyfürdő Kft.: Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata: Fertőrákosi Barlangszínház-kőfejtő értékmegőrző és értéknövelő turisztikai célú fejlesztése, Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata: FUTURA – az egykori mosoni gabonaraktár turisztikai hasznosítása, Körmend Város Önkormányzata: Körmend Batthyány-Strattmann várkastély értéknövelő megújítása I. ütem „Kapuprojektek”, Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft.: Festetics örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele II. ütem.

Az előzetes nevesítési támogatást követően az Ügynökség munkatársai folyamatos szakmai segítségnyújtással álltak a projektgazdák rendelkezésére a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez, személyes egyeztetésekre, szakmai ajánlások megtételére több alkalommal is sor került. A Tanács 2009. április 29-i ülésén a kiemelt projektjavaslatokat rangsorban nevesítette és az NFÜ, illetve a Kormány elé terjesztette. A Kormány 2009. augusztus 5-i döntése alapján a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt, valamint a FUTURA – az egykori mosoni gabonaraktár turisztikai hasznosítása című projekt a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2009-2010. évi akciótervének nevesített kiemelt projektjei, a további három projektet továbbfejlesztésre javasolta. A már elbírált projektek mellett a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is benyújtotta az „Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ – II. fejlesztési ütem” című projektjének dokumentációját. A továbbfejlesztésre javasolt projektek esetében a továbbfejlesztési szempontok közös értelmezésére és szakmai ajánlásokra személyes találkozók keretében került sor. A Tanács 2009. október végén két projektet, a "Fertőrákosi Barlangszínházkőfejtő értékmegőrző és értéknövelő turisztikai célú fejlesztése" című és az "Eszterháza KözépEurópai Kulturális Központ - II. fejlesztési ütem" elnevezésű turisztikai projektet javasolt akciótervi nevesítésre, amiről a Kormány döntése 2009. december végén született meg. A projektfejlesztési időszak ezen projektek esetében is alapvetően a 2010-es év első felére esett, utóbbi esetében a 9

részletes projektjavaslat benyújtása és a Bíráló Bizottság döntése is megtörtént 2010-ben, míg előbbi esetében ez a folyamat áthúzódik a 2011-es évre. A kiemelt közlekedésfejlesztési projektek (4-5 számjegyű utak fejlesztése c. konstrukció) esetében a Térségi elérhetőség javítása a 87315. és 86113. j. utakon (NYD-16) (Szombathely, Gór), valamint a Térségi elérhetőség javítása a 8437.,7359. és 8611. j. utakon (NYD-17) (Csehimindszent, Mikosszéplak, Vashosszúfalu, Pusztalánc, Kemenessömjén) c. projektek esetében történt 2010-ben kormánydöntés. Ezen projektek esetében a részletes projektjavaslat benyújtását megelőző projektfejlesztési tevékenységet alapvetően a Közreműködő Szervezet Döntés-előkészítő csoportja végezete az Ügynökség részéről. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI CSOPORT A Nyugat-dunántúli Régióban földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kiemelkedő szerepet játszanak a határon átnyúló bilaterális és az európai szintű együttműködések. A RFÜ alapvető érdeke, hogy a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket kihasználja. A Csoport fő célja a nemzetközi kapcsolatok, valamint a gazdaságfejlesztésben tevékenykedő és tudáshordozó szervezetek közötti kapcsolatépítést, koordinációt és az információáramlást biztosító tevékenységek erősítése. Ennek keretében veszünk részt nemzetközi projektekben, amelyek eredményei pozitív hatást gyakorolnak a régió gazdaságára. A Csoport tagjai látják el a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács delegálása alapján a különféle nemzetközi grémiumok bizottsági teendőit. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) programok (HU-SK / AT-HU / SLO-HU / HU-CRO) monitoring bizottságaiban vettünk részt. A felsorolt programok mindegyike 2010. évben az aktív megvalósítás és a pályázati döntéshozatal szakaszába lépett, ezért a bizottságok tevékenysége is rendkívül aktív volt. Részt vettünk a Transznacionális és Interregionális Programok Nemzeti Bizottság ülésén is. A West-Nyugat Pannonia EuRegio fórumainak tevékenysége szünetel, tanácsülésre 2010. évben nem került sor. A Csoport felelősségi körébe tartozik az új nemzetközi projektötletek kidolgozása, a csatlakozás előkészítése az új pályázati partnerségekhez, illetve az Ügynökség részvételével folytatott nemzetközi projektek menedzsmentje. A projektek célja a régió tekintetében új gyakorlatok és módszertanok megismerése, valamint azok meghonosítása, a régiós szakemberek külföldi továbbképzése, továbbá a nemzetközi szakmai és üzleti kapcsolatrendszer bővítése. Ezekbe a projektekbe a régió – adott tématerületeken érintett – szakmai szervezeteit rendre bevonjuk, ami biztosítja az ismeretek közvetlen átadását, a szervezetek számára a nemzetközi kapcsolatépítést. -Az elmúlt év során számos - az Ügynökség részvételével benyújtott - nemzetközi pályázat részesült támogatásban ill. került megvalósítási szakaszba, amelyek előkészítésére a 2008. vagy a 2009. években került sor. Az ügynökség számos nemzetközi projektpartnerségben vesz részt. A projektek megvalósítása, és azokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése mindenkor prioritást élvez a tevékenységek sorában. A lenti táblázat tartalmazza azokat a projekteket, amelyekben a NYDRFÜ partnerként vett részt 2010-ben, és amelyek megvalósítása mind a csoport feladatkörébe esik: Projekt neve

Pénznem

Teljes költségvetés

Ebből NYDRFÜ

Önerő

Támogató program

CENTRIS

EUR

1 914 166

48 390

5%

CENTRAL EUROPE

ESPAN

EUR

3 290 490

280 010

5%

Osztrák-Magyar ETE

EDUCORB

EUR

833 460

182 081

5%

Osztrák-Magyar ETE

RECOM

EUR

2 892 640

480 640

5%

Osztrák-Magyar ETE

IRIS

EUR

2 478 466

144 576

5%

Osztrák-Magyar ETE

10

Projekt neve

Pénznem

Teljes költségvetés

Ebből NYDRFÜ

Önerő

Támogató program

HUSKI

EUR

199 277

97 218

5%

Magyar-Szlovák ETE

SCINNOPOLI

EUR

1 742 295

141 380

5%

INTERREG IV C

EURIS

EUR

4 130 511

727 567

5%

INTERREG IV C

C2CN

EUR

2 479 234

142 735

5%

INTERREG IV C

ICT-VN

EUR

2 227 594

166 594

5%

INTERREG IV C

NTP-CRASH

HUF

960 418 000

22 355 000

nincs

NKTH NTP

CEBBIS

EUR

2 342 378

104 020

5%

CENTRAL EUROPE

A 2010-es év alapvetően fenti pályázatok megvalósításáról szólt, melynek során alapvető szempontként jelentkezik, a régiós szereplők minél erőteljesebb bevonása, annak érdekében, hogy az számukra akár a tudástranszfer, akár más szempontok vonatkozásában előnyt hordozzon. A szakmai munkák teljesítésének folyamatába aktívan bevonjuk az ügynökségi kollégák tágabb körét is, így hasznosítjuk egyaránt a meglevő szakmai tudást, a rendelkezésre álló humán kapacitást, és a munkatársak kapcsolati tőkéjét. Más esetekben a Csoportban dolgozó kollégák segítenek szakmai feladatok ellátásában (KSZ számára adott szakmai inputok, vagy ROP pályázatértékelő biztosítása a KSZ számára). Ezt a sikeres belső integráló és együttműködő szemléletünket és tevékenységünket a jövőben is fenntartjuk. Számos erőfeszítést tettünk abban a tekintetben, hogy a régió nemzetközi pályázati aktivitását növeljük, amelyet több módon kívántunk elérni. A Csoport és a KKH munkatársai a szakmai kapcsolatainkon keresztül, illetve rendezvényeken és személyes megbeszélések útján tájékoztatták az érintetteket az új programokról és pályázati lehetőségekről, az érdeklődőket és a projektgazdákat tanáccsal és partnerkereséssel segítették a projektfejlesztés során. Honlapunkon és a PGK Hírlevélben rendre számot adtunk az új pályázati lehetőségekről. Másrészt, az RFÜ a hozzá érkező pályázati megkereséseket rendszeres jelleggel továbbítja más régiós szervezeteknek, valamint ehhez a célcsoportok feltérképezését szakterületenként folyamatosan végzi. A Csoport folyamatos kapcsolattartást valósít meg a régió gazdasági szereplőivel. Ez a tevékenység egyidejűleg több szálon valósul meg, hiszen a regionális tervezés és a regionális fejlesztési dokumentumok elkészítése, a nemzetközi projektjeink végrehajtása, továbbá kiemelten a Nyugatdunántúli Operatív Program 2007-2013., illetve az egyéb régiós gazdaságfejlesztési programok tervezése és végrehajtása elképzelhetetlen a gazdaságfejlesztéssel érintett politikusok, fejlesztő szervezetek, intézmények, és vállalkozások bevonása, illetve a velük folytatott intenzív szakmai párbeszéd és együttműködés nélkül. A főként a területfejlesztési és a gazdaságfejlesztési szakemberek közötti párbeszéd erősítése érdekében az Ügynökség által elindított Pannon Gazdasági Kezdeményezés (PGK) elnevezésű program egyik kiemelt feladata volt 2010-ben a regionális támogatási programok gazdaságfejlesztési koncepciójának, akciótervének és pályázati felhívásának kialakításában való közreműködés. A PGK koordinálását a csoporton belül egy fő látja el, aki a PGK tevékenységek előkészítésébe és megvalósításába rendszeresen bevonja a Csoport, illetve az RFÜ más egységeinek munkatársait. A Tanács a PGK révén számos nemzetközi projektben is részt vesz. Ezek célja új gazdaságfejlesztési eljárások és módszertanok megismerése, valamint azok meghonosítása a Nyugat-dunántúli Régióban, továbbá a nemzetközi szakmai és üzleti kapcsolatrendszer bővítése. Ezekbe a projektekbe a régió gazdasági szervezetei rendre bevonásra kerülnek, ami biztosítja az ismeretek közvetlen átadását, a kis- és középvállalkozások számára nemzetközi kapcsolatépítést, és további megyei és regionális fejlesztő szervezetek bekapcsolódására is lehetőség nyílik. A PGK – a Nyugat-dunántúli Régió 11

gazdaságfejlesztési és innovációs prioritásaihoz illeszkedően – 2010-ben kiemelten támogatta és koordinálta a régióban a nemzetközi pályázati programokhoz kapcsolódó projektgenerálási és projektfejlesztési tevékenységeket (pl. HUSKI, RECOM). Ennek közvetlen célja az, hogy maximalizáljuk a nemzetközi pályázati rendszerekből a régióba kerülő források nagyságát, illetve a projektekben a nyugat-dunántúli szereplők számát emeljük. Sikerként könyvelhető el a nagyszámú projektek eredményes megvalósítása és sikeres projektzárás (pl: HUSKI). A Pannon Gazdasági Kezdeményezés 2008-ban saját e-mail alapú elektronikus hírlevelet indított. Ezen szolgáltatás keretében 2010-ben három alkalommal, egyenként 200 régiós szervezetnek, mintegy 60 hír került kiküldésre. E hírlevelek célja, hogy az olvasók rendszeres tájékoztatást kapjanak az RFÜ futó nemzetközi projektjeinek keretében végzett tevékenységekről, értesüljenek a nemzetközi pályázatokról, projektötletekről és partnerkeresésekről, valamint információkhoz jussanak a hazai és külföldi szakmai rendezvényekről. A hírlevél hatékony segítségnek bizonyult a régió hálózatosodási folyamatában résztvevők számára, kiemelten a klaszterszervezeteknek, valamint a regionális innovációs forráskezelő tevékenységének kommunikációjában, és a jó gyakorlatok széleskörű megismertetésében. A Tanács 68/2009 (IX.02.) NYDRFT határozata alapján a csoport elkészítette „A Tanács és az Ügynökség külkapcsolati stratégiája” című dokumentumot, melynek munkaváltozatát a Tanács a 2010. évi évindító találkozóján vitatta meg. Ezt követően a beérkező észrevételek, javaslatok, kiegészítések beépítésével módosított dokumentumot a Tanács a 2010. március 12-i ülésén fogadta el. Az elfogadott munka végső célja az, hogy a Tanács és munkaszervezete, az Ügynökség nemzetközi tevékenységeinek továbbfejlesztése stratégiai elvek mentén, valamint következetesen és összehangoltan történjen a 2010-2020. közötti időszakban. A stratégia ezen felül elősegíti a Tanács és az Ügynökség munkájának összeegyeztetését a Régióban működő partnerszervezetek nemzetközi tevékenységeivel. Az Európai Unió Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot egy olyan átfogó Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) összeállítására, amelynek fő célja a környezeti, közlekedési, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztés. A 2014-2020. közötti fejlesztési időszakban a Duna Régióra mint az egyik makro-régióra tekinthetünk. Az EDRS-hez a nemzeti vélemények leadási határideje 2010. április 30. volt, amelynek Magyarország is eleget tett. Az Európai Bizottság 2010. december 8-án tette közzé a kidolgozott programot munkaverzióját, melynek véglegesített változatát 2011. júniusi ülésén tervezi elfogadni az Európai Unió Tanácsa. Az EDRS tervezési folyamatában az RFT a következőképpen kapcsolódott be:    

ülésein megtárgyalta a tájékoztató előterjesztéseket az EDRS készítéséhez kapcsolódó aktuális eseményekről és információkról. a Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet honlapján tájékoztatás jelent meg az EDRS készítésének folyamatáról, és a javaslattételi lehetőségekről. a Tanács, illetve az Ügynökség delegáltja folyamatosan részt vett az EDRS készítéséhez kapcsolódó magyarországi és brüsszeli rendezvényeken, valamint a Duna Munkacsoport munkájában. A Munkacsoport által elkészített két Nemzeti Kontribúcióhoz projektgyűjtéssel, valamint a regionális érdekek képviseletével járult hozzá. A Tanács illetve az Ügynökség delegáltja folyamatosan részt vett a Duna Partnerségi Hálózat munkájában, támogatta az abban aktívan résztvevő Győr MJV tervezési munkáit.

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ BRÜSSZELI KÉPVISELETE A Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviseletét a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a vele együttműködő megyei jogú városok és megyei önkormányzatok közösen hozták létre 2005ben. A hazai régiók között elsőként jelentünk meg Brüsszelben, a Képviselet folyamatos működéséről, a bérleti és szolgáltatási szerződések megkötéséről az Ügynökség 2010-ben is gondoskodott, egy főállású munkatársa révén ellátva a képviseleti feladatokat.

12

A Régiók Bizottsága az Európai Unióról szóló szerződés alapján 1994-ben jött létre. Feladata, hogy az uniós jogalkotás során hangot adjon a helyi és regionális helyhatóságok szempontjainak. Ezt a Bizottság javaslatainak véleményezésével teszi. A tanácsadó testületnek 344 tagja van, összetétele igazodik a delegáló országok lélekszámához. A régiókat és a városokat érintő szakpolitikai témakörökkel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ki kell kérnie az RB véleményét. A Lisszaboni Szerződés megszilárdítja a régiók és városok helyzetét az Európai Unió politikai rendszerében, és a jogalkotási folyamat minden szakaszában megerősíti az őket Brüsszelben képviselő Régiók Bizottsága intézményi szerepét. A Régiók Bizottsága Magyar Nemzeti Delegációja 12 teljes jogú és 12 póttagból áll. A tagok választott helyi politikusok, polgármesterek, közgyűlési, illetve képviselő-testületi tagok. A Tanács folyamatosan gondoskodott a Régiók Bizottságába tag delegálásáról. A Régiók Bizottságának munkájáról a Nyugatdunántúli RFT által delegált tagoktól jelenleg nem kér közvetlen információszolgáltatást a Tanács. A Régiók Bizottsága magyar delegációjának tevékenységeiről 2010. évben nem volt közvetlen visszacsatolás a Tanács és Ügynökség felé, illetve a RéB tagok közvetlenül nem kaptak mandátumot a Tanácstól. A Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete – szerepének és lehetőségeinek határáig bekapcsolódott a Régiók Bizottsága munkájába, illetve annak rendezvényeibe. A Képviselet által a RéB-ben aktívan nyomon követett témakörök az alábbiak voltak: o A 2011. évi soros magyar EU elnökség előkészületei, és az azzal kapcsolatosan megnyíló lehetőségek. o Az EU2020 végrehajtásának folyamata. o Az EU-nak a 2013. utáni évekre vonatkozó jövőképe és programozási javaslatai a kohéziós (regionális), strukturális és pénzügyi politikákra. o Az EU-s Duna Régió Stratégia (illetve más makro regionális stratégiák) tervezése és elfogadásának folyamata. o Az EU Keleti Partnerség Stratégia. o A Lisszaboni szerződés hatásai a tagországokra és régiókra. A Képviselet részt vett a RéB szakmai konferenciáin, valamint a plenáris és munkacsoporti üléseken. Az Open Doors 2010, az Open Days 2010 és a Meeting Place rendezvényeken - a RéB támogatásával – a régiónk képviselete biztosított volt. A RéB magyar nemzeti delegáció koordinátorával a Képviselet napi kapcsolatban volt. A Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviseletének fő célja a régiós szervezetek segítése, támogatása a brüsszeli érdekérvényesítési folyamataikban, valamint a régió nemzetközi láthatóságának növelése, és európai kapcsolatrendszerének bővítése. Ezt a feladatot a Képviselet szolgáltatás-orientált és költséghatékony módon törekedett megvalósítani. A Képviselet a magyar kormányzati képviseletek, a többi régiós képviseletek és több más szakmai szervezet tematikus hálózati együttműködésének aktív szereplője. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2010-ben alapvetően a szindikátusi szerződés alapján látta el a brüsszeli képviseleti feladatokat. Az év során racionalizálásra kerültek a brüsszeli bérlemények és a működtetés. A Képviselet a Nyugat-dunántúli Régió brüsszeli és európai érdekképviseletének és érdekérvényesítésének az erősítése érdekében az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság döntési és bizottsági munkafolyamatait folyamatosan figyelemmel kísérte, a NyugatDunántúlt érintő kérdéseket és tervezeteket nyomon követte. Az eseményekről, az eredményekről elektronikus levelekben rendszeresen beszámolt a megyei jogú városok kapcsolattartóinak, inputokat és véleményeket kért a kérdésekre, valamint a tervezetekre adandó válaszok kialakításához. Erőfeszítéseket tett a Nyugat-dunántúli Régió bemutatására és megismertetésére a brüsszeli nemzetközi közösséggel. Fenntartotta a Nyugat-dunántúli szervezetek és intézmények részére a 13

rendszeres információszolgáltatást, és támogatta a projektpartner keresést. A Brüsszeli Képviselethez érkező partnerkereséseket minden alkalommal testre szabottan továbbította a kapcsolattartók, illetve más nyugat-dunántúli vélelmezetten érdekelt intézmények, szervezetek felé. Az értékelt időszakban a Képviselet kb. 30 fő önkormányzati és szakmai szervezet képviselője, illetve politikus részére nyújtott valamilyen szintű segítséget a kiutazás és kint tartózkodás szervezésében, a kinti program kialakításában, valamint a kapcsolódó logisztikai feladatok ellátásában. Nyugat-Dunántúlról 2009-2010-ben összesen 14 fiatal szakember részt brüsszeli tanulmányúton, ők négy-négy hetet töltöttek el a Brüsszeli Képviseleten azért, hogy a kiküldő intézményeik számára szakmai információkat és projektlehetőségeket gyűjtsenek, szakmai konferenciákon vegyenek rész, szakismereteiket bővítsék, és nyelvtudásukat fejlesszék. A kiutazók útjának megszervezését, a szakmai programjuk előkészítését és végrehajtását, a szállásuk és a külföldi tartózkodásuk feltételeinek biztosítását teljes egészében az Ügynökség munkatársai végezték. A 8. Európai Település- és Területi Tervezési Díj pályázat díjátadó ünnepségére érkező nagykanizsai delegáció programjának megszervezésében és lebonyolításában aktívan részt vett a Képviselet. A delegáció az Európai Parlamentben találkozott Glattfelder Béla EP képviselő úrral, a díjátadó esemény helyszínén pedig a Régiók Bizottsága több magyar tagjával, a bírálókkal, valamint a díjazó szervezet vezetőivel. A projekt Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának elnöke részére is bemutatásra került. 2010-ben Győr Megyei Jogú Városnak támogatást nyújtottunk az Open Days 2010 és a BadenWürttembergi Tartomány által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő Duna Konferencia eseményein való megjelenéshez, illetve támogattuk a delegációja programjának szervezését. Nagykanizsa MJV Közgyűlése egy főt küldött ki Brüsszelbe (2010. május) egyhetes szakmai tanulmányútra. Támogattuk a nevezett szakértő felkészülését a kiutazásra, őt mindvégig szakmailag mentoráltuk, valamint biztosítottuk a brüsszeli tartózkodásának a szindikátusi szerződésben rögzítettek szerinti feltételeit. A Képviselet - külön szerződés keretében - végzett szakmai szolgáltatásokat a NYDRIÜ részére. A Képviselet 2010. évben is részt az Open Doors Day rendezvényen, amikor az Európa Nap alkalmából a brüsszeli Uniós intézmények megnyitják kapuikat a nyilvánosság előtt. Több mint 240 másik európai régió mellett Nyugat-Dunántúl is részvett a Brüsszelben évente megrendezésre kerülő Open Days 2010 eseménysorozaton. A Nyugat-dunántúli Régió 2010-ben a „1 goal, 7 regions, 2020 challenges" (1 cél, 7 régió, 2020 kihívás) címen szakmai szemináriumot szervezett. A Képviselet működési költségeinek jelentős részét tették ki a bérleti díjak, amelyek az iroda, valamint a kiutazó magyar szakemberek szállását biztosító lakás bérletéből tevődtek össze. A Képviselet működésének folyamatossága érdekében aláírására került szindikátusi szerződés 2010. december 31-én lejárt, és újbóli meghosszabbítása nem történt meg. A költségracionalizálás folytatása jegyében a lakás 2010-ben, valamint az irodahelyiségek bérlete, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatási szerződések felmondásra kerültek.

KISTÉRSÉGI KOORDINÁCIÓS HÁLÓZAT A 344/2007. (XII.19.) Kormányrendelet értelmében létrehozott Kistérségi Koordinációs Hálózat (KKH) – az uniós fejlesztési források és a hazai területi alapú támogatások felhasználásának elősegítését, a kistérségek együttműködési tevékenységének fejlesztését, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózásának gyorsítását szolgáló feladatok ellátását támogatta az ország minden régiójában. A Nyugat-dunántúli Kistérségi Koordinációs Hálózatban 29 fő koordinátor állt alkalmazásban 2010. évben. 14

A hálózat működésének másfél éve alatt az előzetesen megfogalmazott céljait teljesítette. A KKH elsődleges feladata volt, hogy a kistérségi szereplők részére személyre szabott szaktanácsadást nyújtson a megfelelő pályázati konstrukció kiválasztásától a pályázat előkészítésén, és a megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokon át egészen az elszámolásokig. A koordinátorok feladata így az európai uniós és hazai pályázati lehetőségek ismertetése, tanácsadás, a már nyertes pályázók munkájának segítése, továbbá a kistérségi együttműködések fejlesztése, a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatásának gyorsítása volt, valamint visszajelzést adni a fejlesztési programok helyi hatásairól. Alapfeladataikon kívül a KKH munkatársai szakterületük (turizmusfejlesztés, város-rehabilitáció, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, humán infrastruktúrafejlesztés, nemzetközi projektek) szerinti regionális szintű fejlesztési feladatokat is ellátásában is részt vettek. A Nyugat-dunántúli Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársai nagy hangsúlyt fektettek a kistérségeikben lévő potenciális pályázók, önkormányzatok és vállalkozások, gazdasági társaságok személyes felkeresésére, illetve minél több oldalról való tájékoztatására. Ennek keretében felhívták a potenciális pályázók figyelmét a különböző pályázati kiírásokkal és azok társadalmasításával kapcsolatos információkra. A kistérségi tanácsüléseken a koordinátorok állandó meghívottként vettek részt, folyamatosan és rendszeresen tájékoztatást tartottak a pályázati lehetőségekről, válaszoltak a felmerült kérdésekre, együtt dolgoztak a többcélú kistérségi társulások munkaszervezeteivel, a HVI vezetőkkel, a LEADER helyi akciócsoportokkal, munkaügyi központok, kereskedelmi és iparkamarák és más szervezetek munkatársaival, így biztosítva a pályázók és kedvezményezettek minél szélesebb körű informálását. A kistérségi koordinátorok folyamatosan tájékozódtak a projektek előrehaladásáról, segítséget nyújtottak a nyomon követésekben, esetenként a beszámolók készítéséhez, az elszámolások és az áfa arányosításával és a visszafizetéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában, a Projekt Előrehaladási, lezárt projektek esetében pedig Projekt Fenntartási Jelentések készítésében. Az egész ország területére kiterjedő feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Fejlesztési Programirodája (KFPI) koordinálta. A KFPI felkérésének eleget téve 2010-ben a KEOP szennyvíz és ivóvíz témában végeztek felmérést a koordinátorok. A KEOP IH-tól kapott lista alapján 46 település tekintetében egyeztettek az önkormányzat illetékes vízügyi munkatársaival, 37 esetben szennyvíz és 9 esetben ivóvíz pályázattal kapcsolatban kerültek kérdőívek kitöltésre. A koordinátorok az Ügynökség felkérésére települési önerő felmérést végeztek 13 önkormányzat 170 projektjére vonatkozóan. A feladat célja az volt, hogy az intézményrendszer átfogó képet kapjon az önkormányzatok pályázati eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a pénzügyi helyzetükről, fejlesztési ambícióikról. Az egész régióra vonatkozóan, de különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben továbbra is a munkahelyteremtés elősegítése, a kis- és közepes vállalkozások tájékoztatása volt a Kistérségi Koordinációs Hálózat legfontosabb célterülete a 2010. évben. A foglalkoztatás javításának egyik fontos stratégiai eszköze a közfoglalkoztatási terv, melynek elkészítését a hálózat munkatársai tanácsaikkal segítették. A koordinátorok 2010. évben is folyamatosan tájékoztatták az érintetteket a pályázati lehetőségekről a roma integrációs feladatok ellátása keretében is. A koordinátorok a saját kistérségükre vonatkozóan szegregációs felmérést végeztek, melynek keretében összesen 191 darab adatlapot készítettek. A KKH által kiemelten támogatott projekt között 15 db roma integrációban érintett projekt (melyeknek kedvezményezettje, partnere roma szervezet, illetve melyeknek a célcsoportjába roma személyek tartoznak) is szerepelt. Ezen projekteket a koordinátorok rendszeresen támogatták tanácsadással, információnyújtással. 15

A Nyugat-dunántúli Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársai a 2010-es évben a régió és kistérségei helyzetének értékelését célzó felmérést is végeztek. A KKH befektetés-ösztönzési tevékenységéhez Tőkeiránytű feladat keretében a nyugat-dunántúli koordinátorok összesen 18 gazdasági komplexum (ÚMFT/NFT/hazai pályázatokban nyertes ipari parkok, ipari területek, vállalkozói övezetek, logisztikai központok, inkubátorházak), illetve az ipari parkokba, ipari területekbe, vállalkozói övezetekbe, logisztikai központba betelepült 286 vállalkozás körében végeztek kérdőíves felmérést a Győri, Nagykanizsai, Mosonmagyaróvári, Körmendi, Zalaegerszegi, Sárvári, Kapuvári, Csornai és Lenti kistérségekben. Az adatokat tartalmazó adatbázis az NFÜ oldalán érhető el. A Kistérségi Koordinációs Hálózatban dolgozó kollégák 2010. évben is végeztek feladatokat az NFT I végrehajtásával kapcsolatban. Ennek eredményeképpen hat alkalommal egyeztettek az adott beszámolási időszakban az érintettekkel GVOP és HEFOP pályázatok vonatkozásában. A konzultációk döntő többsége továbbra is az ÚMFT-hez kötődött, ami az egyes operatív programokra vonatkozó projektgyűjtést, projektgenerálást, projektek illeszkedésének vizsgálatát, illetve pályázati felhívások társadalmasítását jelentette. A koordinátorok, több mint 12 ezer alkalommal egyeztettek az ÚMFT pályázataival kapcsolatban. Kollégáink az Ügynökség nemzetközi projektjeiben is részt vettek, munkájuk elsősorban találkozók szervezésében, kapcsolattartásban, információbiztosításban, kistérségi szereplők beazonosításában, partnerkeresésben nyilvánult meg. Kollégáink a kistérségekben jelentkező, rendszeres feladatok mellett egyéb, az adott kistérség fejlődését célzó tevékenységekben is részt vettek. Információt szolgáltattak a különböző pályázati kiírásokkal és társadalmasítással kapcsolatban, a kistérségi tanácsüléseken tájékoztatást tartottak a pályázati lehetőségekről, együtt dolgoztak a többcélú kistérségi társulások munkaszervezeteivel, a HVI vezetőkkel, a LEADER helyi akciócsoportokkal, munkaügyi központok, kereskedelmi és iparkamarák és más szervezetek munkatársaival. Részt vettek a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák, a Kistérségi Cselekvési Tervek, a Közoktatási és Közfoglalkoztatási Tervek kidolgozásában, Foglalkoztatási Paktumok megvalósításában. A 2010-es évben a kistérségi koordinátorok 227 kistérségi tanácsülésen vettek részt. A pályázati felhívások társadalmasítása során a Tanács a koordinátorok révén is jelezte észrevételeit: 



Fontosnak tartottuk azt, hogy intézményrendszeri szinten nagyobb hangsúlyt fektessenek a társadalmasítások szerepének növelésére, a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló időtávok átgondolására, a regionális specifikumok nagyobb figyelembe vételére, valamint a visszacsatolásokra. Tapasztalataink alapján a pályázati kiírások tervezetének társadalmasítási folyamatában az érintettek nem minden esetben tudnak részt venni a szűk határidők miatt. A megjelent pályázatokkal kapcsolatban sokszor azt a tapasztalják, hogy a pályázni szándékozó valamilyen ok miatt kimarad a kedvezményezettek köréből – területi lehatárolás, ágazati korlátozás, település lakosságszám miatt.

A Kistérségi Koordinációs Hálózat működtetésére és finanszírozására vonatkozó szerződés 2010. december 31-vel lejárt. Tekintettel arra, hogy a szerződés meghosszabbítására nem került sor, így a KKH ezzel a dátummal befejezte addigi, fent részletezett tevékenységeit.

16

PROGRAMVÉGREHAJTÁSI IGAZGATÓSÁG A Programvégrehajtási Igazgatóság látja és koordinálja a régiós hatáskörű európai uniós támogatási programokhoz, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntési hatáskörébe utalt hazai támogatási forrásokhoz, valamint a decentralizált innovációs támogatásokhoz kapcsolódó megvalósítási és végrehajtási feladatokat. Az Igazgatóság legfőbb célja a Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. közreműködésével megvalósuló uniós és hazai támogatási programok sikeres megvalósítása a döntéselőkészítési feladatok hatékony lebonyolításával és a lekötött támogatási források eredményes felhasználásának elősegítésével. A Programvégrehajtási Igazgatóság sikeres évet tudhat maga mögött mind a hazai, mind az uniós támogatási források kezelésében elért eredményei alapján. 2010-ben 6 pályázati felhívás keretében 203 db pályázat érkezett be és 191 db támogatói döntés született, 173 db támogatási szerződés került megkötésre és az Ügynökség 14,1 Mrd Ft támogatás kifizetésében működött közre. A tavalyi nyertes projektekkel együtt az Ügynökség több, mint 1500 támogatott projektet menedzsel. A Programvégrehajtási Igazgatóság az alábbi két szervezeti egységben végzi tevékenységeit:  Nyugat-dunántúli Operatív Program Közreműködő Szervezet  Hazai programvégrehajtás csoport

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET A Közreműködő Szervezet teljes körűen ellátta 2010. évben a NYDOP négy prioritásának (Regionális gazdaságfejlesztés, Turizmusfejlesztés - Pannon örökség megújítása, Városfejlesztés, Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra) keretében megvalósuló konstrukciók pályáztatásával, értékelésével, megvalósításával és kommunikációjával kapcsolatos feladatokat. A Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázati forrásainak felhasználása három ún. akcióterv keretében valósul meg. A 2007-2008. évi Akciótervére vonatkozóan 2007-ben nagyrészt pályázatok meghirdetése történt meg, a pályázatok beadása és a döntés-előkészítési feladatok azonban 2008-ban valósult meg. 2009-ben a korábbi Akcióterv keretében támogatott projektek megvalósítási feladatai mellett az új Akcióterv pályáztatási feladatait látta el a Közreműködő Szervezet, a hangsúly a kiválasztási feladatokról a megvalósítási feladatok felé tolódott el, ez a tendencia a 2010-es évben is folytatódott. A Nyugat-dunántúli Operatív Programban az első négy prioritásnak a közreműködő szervezete a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ), míg az ötödik prioritásnak a VÁTI Kft. Az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó pályázati kiírások elkészítése, a pályázatok formai értékelése és a további döntés-előkészítési, projekt-megvalósítási feladatok az adott prioritáshoz tartozó közreműködő szervezet feladata. A Közreműködő Szervezet 2010-ben a 2007-2008. évi Akcióterv és a 2009-2010. évi Akcióterv konstrukcióit és támogatott pályázatait is kezeli: -

2008-ban 11 pályázati és 4 kiemelt konstrukció keretében 271 db pályázat érkezett be, melyek közül 137 db támogatásban részesült 33,23 milliárd Ft értékben. Az év során 34 db támogatási szerződés megkötésre kerül és közreműködött a KSZ több mint 500 millió Ft támogatás kifizetésében is.

17

-

2009-ban 15 pályázati és 3 kiemelt konstrukció keretében 292 db pályázat érkezett be, melyek közül 92 db támogatásban részesült, 11,98 milliárd Ft értékben. Az év során 99 db támogatási szerződés megkötésre került és közreműködött a KSZ több mint 8,9 milliárd Ft támogatás kifizetésében is.

-

2010-ben 6 pályázati konstrukció keretében 203 db pályázat érkezett 29,82 Mrd Ft támogatási igénnyel, melyek közül 191 pályázat támogatói döntése született meg 31,983 Mrd Ft támogatási értékben. A 2010-es évben 173 db támogatási szerződés megkötésére került sor, 27,45 Mrd Ft támogatási összegben (melyek közül a 2010 során hatályba lépett szerződések lekötött támogatási igénye 26 Mrd Ft). 2010. év végéig 557 db változás bejelentés került elfogadásra, valamint 154 db szerződésmódosítás lépett hatályba. 2010. év végéig 56 projekt zárult le 6,01 Mrd Ft támogatási összeggel, 9,1 Mrd Ft összköltséggel. A 2010-es évben a megkötött Támogatási Szerződések alapján a KSZ 194 db előlegigénylést hagyott jóvá 4,6 milliárd Ft értékben. Az előlegigényléseken felül 328 db számla alapú fizetési igény került kifizetésre 9,5 milliárd Ft értékben. Összesen tehát a 2010. évben 14,1 milliárd Ft került kifizetésre az NYDOP 1-4. prioritása keretében.

-

2007 és 2010 között 23, 6 milliárd Ft támogatás kifizetésében működött közre a KSZ, melyből 466 db számla alapú fizetési igény 16, 1 milliárd Ft értékben, és 284 db előlegigény 7, 5 milliárd Ft értékben.

A 2007-08.ÉVI AKCIÓTERVBEN KEZELT PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓK AZ ALÁBBIAK VOLTAK:

Pályázati felhívás címe

Keretösszeg

NYDOP-1.1.1/A Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése

814 M Ft

NYDOP-1.3.1 A befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Beadási határidő

Formailag megfelelt pályázatok

Beadott pályázat ok száma

Száma

támogatá si igénye

Bíráló Bizottság

2008.08.29., illetve

13

10

268 M Ft

illetve

illetve

illetve

2008.10.31.

14

13

357

2,969 Mrd Ft

2008.01.25.

14

12

3,2 Mrd Ft

11 db támogatott projekt

NYDOP-2.2.1/A-C A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése

3,380 Mrd Ft

2008.02.01.

50

41

9,2 Mrd Ft

14 db támogatott projekt

NYDOP-2.2.1/D A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése

160 M Ft

2008.02.15.

4

3

545 M Ft

1 db támogatott projekt

NYDOP-2.3.1/A-B Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése

1,510 Mrd Ft

2008.03.07.

37

31

4,1 Mrd Ft

18 db támogatott projekt

NYDOP-2007- 2.4.1/A A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása

180 MFt

2009.09.30

3

3

150 M Ft

1 db támogatott projekt

11 db támogatott projekt

18

Pályázati felhívás címe

Keretösszeg

Beadási határidő

Formailag megfelelt pályázatok

Beadott pályázat ok száma

Száma

támogatá si igénye

Bíráló Bizottság

NYDOP-2007- 2.4.1/B A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása

169 M Ft

2009.06.22.

3

3

169 M Ft

3 db támogatott projekt

NYDOP-3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban

3,7 Mrd Ft

2008.06.16.

18

17

7,9 Mrd Ft

13 db támogatott projekt

NYDOP-3.1.1/D Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések

350 M Ft

2008.05.13.

12

12

502 M Ft

9 db támogatott projekt

NYDOP-3.2.1/B Közösségi közlekedési infrastrukturális fejlesztések

1,6 Mrd Ft

2008.03.14.

19

19

3,1 Mrd Ft

11 db támogatott projekt

NYDOP-4.1.1/A-B Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

3,051 Mrd Ft

2008.03.28.

65

45

4,6 Mrd Ft

20 db támogatott projekt

NYDOP-4.1.1/2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése

600 M Ft

2008.03.28.

10

10

677 M Ft

10 db támogatott projekt

NYDOP-4.3.1/B Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén

700 M Ft

2007.11.16.

18

12

1,04 Mrd Ft

9 db támogatott projekt

NYDOP-1.1.1/A Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése c. pályázati konstrukcióra a 2008.08.29., illetve 2008.10.31-i beadási határidőig 13, illetve 14 db pályázat érkezett be, amelyek közül 4 db a formai kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 814 M Ft forrásra a formailag befogadott pályázatok támogatásigénye közel 625 M Ft. A pályázatok szakmai értékelése megtörtént, az első körben beadott és befogadott pályázatokról a BB döntés 2008. december 5-én megtörtént. A BB hét db pályázatot részesített támogatásban. A második körben beadott pályázatok BB döntése 2009. február 16-án történt meg. A két Bíráló Bizottsági ülésen támogatásra érdemesnek ítélt 11 db pályázat Támogatási Szerződésének aláírására 2009. február és június között került sor. A NYDOP-2007-1.3.1 A befektetési környezet fejlesztése-ipari parkok, ipari területek és inkubátorházak támogatására c. pályázati konstrukcióra a 2008. január 25-i beadási határidőig 14 db pályázat érkezett be, amelyek közül 2 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 2,969 Mrd Ft forrásra a formailag befogadott pályázatok támogatásigénye közel 3,2 Mrd Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. április 10-i rendkívüli ülésén döntött. A BB ülése 2008. április 18-án került megrendezésre Győrben. A BB 11 pályázatot támogatott. A döntéskiértesítés után kezdődött – kétfordulós eljárásrend miatt – a maximum egy éves projektfejlesztési szakasz, melyet a KSZ megvalósítási projektmenedzsere, pénzügyi menedzsere a döntés-előkészítési pályázati menedzser, mint minőségbiztosító folytat le a támogatottal együttműködve. A gazdasági világválság ezen intézkedésben éreztette egyik legnagyobb mértékben a projekt megvalósítást. A projektfejlesztési időszak során 3 projekt lépett vissza a támogatástól. A 8 db, második fordulóban is támogathatónak ítélt projekttel a Támogatási Szerződések megkötésre kerültek, egy projekt pedig 2009. évben 19

sikeresen lezárult. A 2010-es évben további 3 projekt sikeresen megvalósult és pénzügyileg is lezártnak tekinthető, ezzel beléptek a fenntartási időszakba. A NYDOP-2007-2.2.1/2F A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése c. pályázati konstrukcióra a 2008. február 1-i beadási határidőig 50 db pályázat érkezett be, amelyek közül 9 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 3,380 Mrd Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 9,2 Mrd Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. április 10-i rendkívüli ülésén döntött. A BB ülése 2008. június 10-én került megrendezésre Budapesten. A BB 14 pályázatot támogatott. A pályázati konstrukció eljárásrendje kétfordulós. A támogatási döntéskiértesítés után kezdődött el a maximum egy éves projektfejlesztési szakasz, melyet a korábban felsorolt munkatársak és a támogatott közösen folytat le. A második fordulós BB ülések 2009. évben megtörténtek. A projektfejlesztési folyamat során 1 db projekt visszalépésére került sor. Az első fordulóban nyertes projektek közül 5 db-bal került sor a Támogatási Szerződés megkötésére 2009-ben, a sikeres második fordulós Bíráló Bizottsági ülés után. A 2010-es évben a támogatói döntést nyert projektek közül további 2 visszalépett a támogatástól, a maradék 6 projekttel megkötésre kerültek a Támogatási Szerződések, a projektek megvalósítása megkezdődött. Ebben a prioritásban különösen jellemző a konzorciumi formában megvalósuló, ezért erősebb koordinációt igénylő projekt. A NYDOP-2007-2.2.1/D A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázati konstrukcióra a 2008. február 15-i beadási határidőig 4 db pályázat érkezett be. A pályázati felhívásban meghirdetett 160 M Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 545 M Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. április 30-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. június 10-én került megrendezésre Budapesten. A BB egy pályázatot támogatott. A pályázati konstrukció eljárásrendje kétfordulós. A támogatott projekt második fordulós Bíráló Bizottsági ülése megtörtént, melyen a BB a projekt elutasítását javasolta, így támogatási szerződéskötés nem történt. A NYDOP-2007-2.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése c. pályázati konstrukcióra a 2008. március 7-i beadási határidőig 37 db pályázat érkezett be, amelyek közül 6 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 1,51 Mrd Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 4,018 Mrd Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. június 25-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. szeptember 26-án került megrendezésre Budapesten. A Regionális Fejlesztési Tanács a 2008. szeptember 24-i ülésén határozatott hozott arról, hogy ezen pályázati konstrukció meghirdetett forráskeretét bővítse, a 2009-2010. évi akciótervben a NYDOP 2.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése pályázati konstrukción lévő forráskeretről 1,2 Mrd Ft forrást átcsoportosítson. A BB 11 pályázatot részesített támogatásban, míg 6 pályázatot tartaléklistára helyezett, 1 pályázatot pedig újraértékelésre bocsátott. A Kormány a forrás-előrehozást támogatta és a ROP IH főigazgatójának 2008. november 13-i döntése alapján a KSZ a tartaléklistás pályázókat a támogatási döntésről kiértesítette. Az újraértékelésre bocsátott pályázat eleget tett a BB által meghatározott feltételeknek, a pályázat szakmai újraértékelése után a BB – a KSZ írásbeli előterjesztése után – írásban támogatásban részesítette a projektet, így ebben a konstrukcióban 18 db támogatott projekt van, a pályázati konstrukció eljárásrendje egyfordulós. 2008. évben a támogatott projektek közül két pályázóval sikerült Támogatási Szerződést kötni december 20-án. A szerződések támogatástartalma 190.150.326,- Ft. A jelenlegi gazdasági válság hatásai ennél a pályázati konstrukciónál is érezhetőek, a kedvezményezettek köre miatt talán az egyik leginkább érintett terület. A projektgazdák nagy többsége a projektek önerő tartalmát – a megvalósítás során – részben vagy egészben hitelből kívánták biztosítani. Azonban a jelenlegi 20

gazdasági helyzetben a bankok felülvizsgálják az előzetesen – a pályázat benyújtásához – adott hitelígérvényeiket, több esetben visszavonták azokat. A 18 nyertes projektből 2009-ben 15 db-bal került sor szerződéskötésre, 6 darab visszalépés történt, 1 projekt még szerződéskötés előtt, a többi szerződéskötés után kényszerült lemondani a támogatásról, legnagyobb részben az önerő előteremtésének problémája következtében. Egy projekt sikeresen lezárult. 2010-ben további 4 nyertes projekt lépett vissza a támogatástól, hasonlóan a korábbi visszalépettekhez, általában az önerő megszerzésének problémája miatt. A folyamatban lévő projektek közül 1 db fizikailag és pénzügyileg is lezárult 2010-ben. NYDOP-2007- 2.4.1/A A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása c. pályázati konstrukcióra a 2009. szeptember 30-i beadási határidőig 3 db pályázat érkezett be, amelyek befogadása megtörtént. A pályázati felhívásban meghirdetett 180 M Ft forrásra a szakmai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 166 M Ft. A szakmai minimumot elért pályázatok véleményezésére a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 9/A §-a értelmében van lehetősége a Regionális Fejlesztési Tanácsnak. Az RFT véleménynyilvánítása után kerültek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé 2009. december 7-én. A BB egy pályázat támogatását javasolta 54,8 M Ft értékben. A nyertes projekttel 2010-ben Támogatási Szerződést kötött a Közreműködő Szervezet, a megvalósítás folyamatban van. NYDOP-2007- 2.4.1/B A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása c. pályázati konstrukcióra a 2009. június 22-i beadási határidőig 3 db pályázat érkezett be, mindhárom befogadásra került. A pályázati felhívásban meghirdetett 68 M Ft forrásra a három pályázat támogatásigénye 170,564 M Ft. E pályázatoknál a BB ülése 2009. október 2-án volt, melyen egy pályázat támogatást kapott (59 283 564 Ft támogatással), míg a másik kettő tartaléklistára került. Az első tartaléklistás pályázatnál tisztázó kérdés feltételére volt szükség, melynek megválaszolása után újra BB elé kerül a pályázat. Az Irányító Hatóság a két tartaléklistás pályázatot támogatta forrásátcsoportosítás után (126 M Ft támogatás). A nyertes projektek közül 1 db-bal 2009 decemberében, a másik kettővel 2010-ben került sor a szerződéskötésre. Valamennyi projekt megvalósítása rendben zajlik. A NYDOP-3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban c. pályázati konstrukcióra a 2008. június 16-i beadási határidőig 18 db pályázat érkezett be, amelyek közül 1 db a formai kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 3,7 Mrd Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 7,9 Mrd Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. augusztus 29-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. október 30-án került megrendezésre Budapesten. A Regionális Fejlesztési Tanács a 2008. szeptember 24-i ülésén határozatott hozott arról, hogy ezen pályázati konstrukció meghirdetett forráskeretét bővítse, a NYDOP Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban pályázati konstrukción lévő forráskeretről 2,4 Mrd Ft forrást átcsoportosítson. A BB 9 pályázatot részesített támogatásban, míg 5 pályázatot tartaléklistára helyezett. A Kormány a forráselőrehozást támogatta, azonban csak a tartaléklista első négy pályázatára elegendő forrással. A 13 pályázónál a kétfordulós eljárásrend alapján megkezdődött a projektfejlesztési tevékenység útvonaltervének kidolgozása, jóváhagyása, mely a 2009. év feladatát képezte. A projektfejlesztés befejezése után a KSZ előterjesztette a projekteket 2. fordulós BB ülésre, melynek időpontja 2010. április 15. volt. A BB-n mind a 13 projekt támogatást kapott. A nyertes projektekkel 2010-ben megtörtént a szerződések megkötése, 5,37 Mrd Ft támogatási összeggel. A projektek megvalósítása folyamatban van. A NYDOP-3.1.1/D Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések c. pályázati konstrukcióra a 2008. május 13-i beadási határidőig 12 db pályázat érkezett be. A pályázati felhívásban meghirdetett 350 M Ft forrásra a befogadott pályázatok támogatásigénye 502 M Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre,

21

melyről a Tanács 2008. augusztus 29-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. szeptember 18-án került megrendezésre Budapesten. A Bíráló Bizottság által támogatásra érdemesnek ítélt 9 db projekt közül Szentgotthárd Város Önkormányzata jelezte, hogy a bizottság által szabott feltételekkel nem kívánja megvalósítani a projektjét, a támogatástól 2008. november 7-én visszalépett. Öt db projekttel sikerült megkötni a Támogatási Szerződést 249.954.052,- Ft támogatási összeggel. 2009-ben 3 db projekt esetében került sor a szerződéskötésre, 118.969.739 Ft támogatási összeggel. 1 projekt 2009 év végéig lezárult, a többi támogatott projekt fizikai és pénzügyi zárása 2010-ben megtörtént. A NYDOP-3.2.1/B Közösségi közlekedési infrastrukturális fejlesztések c. pályázati konstrukcióra a 2008. március 14-i beadási határidőig 19 db pályázat érkezett be, amelyek közül mindegyik formai befogadása megtörtént. A pályázati felhívásban meghirdetett 1,6 Mrd Ft forrásra a befogadott pályázatok támogatásigénye 3,1 Mrd Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. június 25-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. július 15-én és 2008. augusztus 28-án került megrendezésre Budapesten. Ebben a konstrukcióban 11 db támogatott projekt van, a pályázati konstrukció eljárásrendje egyfordulós. A Bíráló Bizottság által támogatásra érdemesnek ítélt projektek közül 6 pályázóval sikerült megkötni 2008-ban a Támogatási Szerződéseket, melyek támogatástartalma 1.209.934.905,- Ft. 2009-ben 5 db Támogatási Szerződést kötöttünk, 515.760.014 Ft támogatási összeggel. 2010-ben 2 projekt sikeresen lezárult, további 2 fizikai megvalósulása megtörtént, pénzügyi zárása folyamatban van. A NYDOP-4.1.1/A-B Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése c. pályázati konstrukcióra a 2008. március 28-i beadási határidőig 65 db pályázat érkezett be, amelyek közül 1 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A 64 db formai értékelésre bocsátott pályázat közül 19 pályázat nem felelt meg a formai kritériumoknak. A pályázati felhívásban meghirdetett 3,051 Mrd Ft forrásra a formailag befogadott pályázatok támogatásigénye 4,6 Mrd Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyről a Tanács 2008. július 15-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. október 14-én került megrendezésre Szombathelyen. A BB 19 pályázatot részesített támogatásban, míg 3 pályázatot újraértékelésre bocsátott. Az újraértékelésre bocsátott pályázatok eleget tettek a BB által meghatározott feltételeknek, a pályázatok szakmai újraértékelése után a BB – a KSZ írásbeli előterjesztése után – írásban egy pályázatot támogatásban részesített, míg két pályázatot elutasított, így ebben a konstrukcióban 20 db támogatott projekt van, a pályázati konstrukció eljárásrendje kétfordulós. A támogatási döntéskiértesítés után kezdődött el a maximum egy éves projektfejlesztési szakasz, melyet a korábban felsorolt munkatársak és a támogatott közösen folytat le. A második fordulós BB ülések 2009. évben három projekt kivételével megtörténtek. 2010. januárban Barlahida Község Önkormányzat projektje a BB ülésen támogatást kapott. Február hónapban Eszteregnye Község Önkormányzat projektje a 2. fordulós BB ülésen kapott támogató döntést, míg márciusban Dötk Község Önkormányzat projektje a 2. fordulós BB ülésen elutasító döntést kapott. 2009-ben 12 db második fordulóban is sikeres projekttel került sor a Támogatási Szerződések megkötésére, 1.350.714.653 Ft támogatási összeggel. A további 6 szerződés megkötésére 2010-ben került sor, további 623 millió Ft támogatási összeg lekötésével. A tavalyi évben 1 projekt sikeresen lezárult, további 5 projekt pénzügyi zárása folyamatban van. A NYDOP-4.1.1/2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése c. pályázati konstrukcióra a 2008. március 28-i beadási határidőig 10 db pályázat érkezett be, amelyek közül mindegyik formai befogadása megtörtént. A pályázati felhívásban meghirdetett 600 M Ft forrásra a befogadott pályázatok támogatásigénye 677 M Ft. A pályázatok szakmai értékelése után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szakmai minimumot elért pályázatok kerültek véleményezésre, melyekről a Tanács 2008. július 15-i ülésén döntött. A BB ülése 2008. október 6-án került megrendezésre Budapesten. A konstrukcióban 10 db támogatott projekt van, a pályázati konstrukció eljárásrendje egyfordulós. A Bíráló Bizottság által támogatásra érdemesnek ítélt projektek közül Sárvár Város Önkormányzatával sikerült megkötni 2008-ban a Támogatási Szerződést, melyek támogatástartalma 22

158.304.000,- Ft. A fennmaradó 9 db projekt szerződéskötésére 2009. március elejéig sor került, 425.742.687 Ft támogatási összeggel. A projektek közül 2009 év végéig 4 db fizikai és pénzügyi zárása valósult meg. 2010-ben egy projekt visszalépett a támogatási szerződéstől, a többi projekt mind fizikailag, mind pénzügyileg lezárult az év folyamán, megkezdődött a fenntartási időszakuk. A NYDOP-2007-4.3.1/B komponens „Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén” c. pályázati felhívásra a 2007. november 16-i beadási határidőig 18 db pályázat érkezett be, amelyek közül 5 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A fennmaradó 13 db pályázatnál formai hiánypótlás történt, ebből 12 pályázat formai befogadása megtörtént, egy pályázat a teljességi követelményeknek nem tett eleget. A befogadott 12 pályázat támogatásigénye 1043 M Ft a pályázati felhívásban meghirdetett 700 M Ft forrással szemben. A BB ülése 2008. február 1-jén került megrendezésre Sopronban. Ebben a konstrukcióban 9 db támogatott projekt van, a pályázati konstrukció eljárásrendje egyfordulós. Valamennyi – a Bíráló Bizottság által támogatásra érdemesnek ítélt – projekt esetében sikerült megkötni a Támogatási Szerződéseket (támogatástartalom: 683.601.638,- Ft). A 9 db projekt közül 2009-ben pénzügyileg és fizikailag egyaránt megvalósult 6 projekt, a további projektek zárása 2010-ben megtörtént. A 2009-10. ÉVI AKCIÓTERVBEN KEZELT PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓK AZ ALÁBBIAK VOLTAK:

Pályázati felhívás címe

Keretösszeg

Beadási határidő

NYDOP-2010-1.1.1/A Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok fejlesztése

0,6 Mrd Ft

felfüggesztve (2010.06.28.)

Beadott pályázatok száma

Formailag megfelelt pályázatok Száma

támogatá si igénye

Bíráló Bizottság

2010.12.17

NYDOP-2010-1.1.1/B Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések fejlesztése

0,2 Mrd Ft

2010.09.23

9

7

280,4 M Ft

NYDOP-2009-1.2.1/A Vállalati tanácsadás

0,69 Mrd Ft

2010. 01.25.

1

1

690 M Ft

2010.03.22, pályázat elutasítva

NYDOP-2010-1.2.1/A Vállalati tanácsadás

0,69 Mrd Ft

2010. 11.15.

3

3

2,070 Mrd Ft

folyamatban van a döntés

15

1,904 Mrd Ft

2010. 02.12.; 2010.08.11; 13 db támogatott projekt

92

4,465 Mrd Ft

2009.10.12.; 68 db támogatott projekt

NYDOP-2009-1.3.1 A befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

NYDOP-2009- 1.3.1/D Telephelyfejlesztés

Támogatási összeg

3,53 Mrd Ft

3,02 Mrd Ft

2009.11.30. 2010.04.12

2009.06.30.

21

104

2 db támogatott projekt

62,1 M Ft

0

1,299 Mrd Ft

2,979 Mrd Ft

2010. 10.21 NYDOP-2010- 1.3.1/D Telephelyfejlesztés

2,5 Mrd Ft

2010.07.30

88

76

4,003 Mrd Ft

64 db támogatott projekt

NYDOP-2009- 1.3.1/E Egyedi

3,0 Mrd Ft

2009.12.31.

4

4

716 M Ft

2009.11.19., 2009.12.19.,

3,294 Mrd Ft

23

Pályázati felhívás címe

Keretösszeg

Beadási határidő

Beadott pályázatok száma

Formailag megfelelt pályázatok Száma

támogatá si igénye

Regionális Ipartelepítés

Bíráló Bizottság

Támogatási összeg

2010.02.24.; 4 db támogatott projekt;

670,1 M Ft

2010. NYDOP-2010- 1.3.1/E Egyedi Regionális Ipartelepítés

1 Mrd Ft

NYDOP-2010- 1.3.1/F Regionális Tőkebefektetési Alap

2 Mrd Ft

NYDOP-2009-2.1.1/CDE A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok

NYDOP-2009- 2.1.1/F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése

2010.12.31.

8

8

1,327 Mrd Ft

8 db támogatott projekt

1,309 Mrd Ft

2 Mrd Ft 2010.02.23., 2010.04.23.

5,46 Mrd Ft

2009.11.20.

42

24

6,175 Mrd Ft

2010.09.22. 12 db támogatott projekt

3,452 Mrd Ft

2010.01.11., 2010.08.10. 1,33 Mrd Ft

2009.10.12. 2010.05.24

20

13

1,429 Mrd Ft

2010.09.14 7 db támogatott projekt

869 M Ft

2010.03.23. NYDOP-2009-2.2.1/A-B Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése

NYDOP-2009- 3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban

2010.06.04. 1,39 Mrd Ft

2,67 Mrd Ft

2010.01.08.

2009.10.30. 2010.01.08

28

10

17

10

1,683 Mrd Ft

4,730 Mrd Ft

2010.10.13.

1,584 Mrd Ft

13 db támogatott projekt 2010.02.11.; 2010.03.22.; 2010.05.19. 6 db támogatott projekt

2,824 Mrd Ft

2009.12.07. NYDOP-2009-3.1.1/C Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések

381 M Ft

2009.10.02.

17

16

761 M Ft

12 db támogatott projekt

581,4 M Ft

2010.02.16 NYDOP-2009-3.2.1/B Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások

1,54 Mrd Ft

2009.11.09. 2010.04.08.

17

16

6,287 Mrd Ft

2010.07.15 2010.10.25

1,956 Mrd Ft

4 db támogatott

24

Pályázati felhívás címe

Keretösszeg

Beadási határidő

Beadott pályázatok száma

Formailag megfelelt pályázatok Száma

támogatá si igénye

Bíráló Bizottság

Támogatási összeg

projekt 2010.01.22. NYDOP-2009- 4.1.1/A Kistelepülések szennyvízkezelése

2,48 Mrd Ft

2009.09.25.

43

30

6,496 Mrd Ft

12 db támogatott projekt

3,522 Mrd Ft

2010.01.26. NYDOP-2009-4.1.1/B Belterületi vízrendezés

1,07 Mrd Ft

2009.10.09.

28

23

2,382 Mrd M Ft

15 db támogatott projekt

1,365 Mrd Ft

2010.08.24. NYDOP-2009- 4.1.1/C Települési hulladéklerakók rekultivációja

NYDOP-2009-4.3.1/B Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

450 M Ft

2010.04.06

5

4

425 M Ft

4 db támogatott projekt

355,3 M Ft

2009.10.08. 710 M Ft

2009.07.20.

12

9

761 M Ft

9 db támogatott projekt

732,3 M Ft

2009.11.27. NYDOP-2009-4.3.1/C Belterületi utak fejlesztése

1,51 Mrd Ft

2009.09.11

14

8

850 M Ft

5 db támogatott projekt

572,3 M Ft

2010.07.13. NYDOP-2009-4.3.1/C2 Belterületi utak fejlesztése

915 M Ft

2010.04.12.

14

13

1,709 Mrd Ft

10 db támogatott projekt

1,302 Mrd Ft

NYDOP-2010-1.1.1/B Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések fejlesztése c. pályázati felhívás fő célja, hogy a régió versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró együttműködések erősítése a gazdaság és felsőoktatás szereplői között, ezáltal biztosítva a piacorientált és a régióban felhasználható szakmai tudást. Ennek fontos elemei a közös humánerőforrás fejlesztés, valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása. A pályázatok benyújtása 2010. április 30-tól2010. szeptember 23-ig volt lehetséges. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 200 M Ft. A beadási határidőig 9 db pályázat érkezett be, a beérkezett pályázatok támogatásigénye 324 M Ft. A pályázatok Bíráló Bizottság elé december 17-én kerültek. A BB az ülésen két pályázatot támogatott 62.808.000 Ft támogatási összeggel. NYDOP-2009-1.2.1/A Vállalati tanácsadás c. pályázati felhívás fő célja, hogy a régióban működő mikro-, kis- és középvállalkozások sikeres működéséhez szükséges vállalkozói ismereteket fejlessze, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges tudás széles körű elérhetőségének javításával a szakma-specifikus tanácsadás igénybevételén keresztül. A pályázatok benyújtása 2009. december 15-től 2010. január 25-ig volt lehetőség. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 690 M Ft. A beadási határidőig 1 db pályázat érkezett be, melyet a BB a 2010. március 22-i ülésén elutasított. 25

NYDOP-2010-1.2.1/A Vállalati tanácsadás c. pályázati felhívás újra meghirdetésre került. A konstrukció célja azonos volt a korábbi meghirdetéssel. A pályázatok benyújtása 2010. október 15től, 2010. november 15-ig volt lehetőség. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 690 M Ft. A beadási határidőig 3 db pályázat érkezett be, melyek befogadásra kerültek. A KSZ BB ülésre előterjesztette a pályázatokat a Bizottság 2011. május 5-én tartotta ülését. NYDOP-2009-1.3.1/A,B,C Ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése c. pályázati felhívás fő célja, hogy a Nyugat-dunántúli régió versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró vonzó befektetési környezet kialakítását segítse elő, melynek fontos elemei a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése, valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása. A pályázatok benyújtása 2009. október 19-tól 2009. november 30-ig, illetve 2010. április 12-ig volt lehetőség. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3,53 Mrd Ft. A két beadási határidőig 21 db pályázat érkezett be, a beérkezett pályázatok támogatásigénye 1,904 Mrd M Ft. A két szakaszos pályáztatás folyamán az első BB ülésen 4 pályázat került támogatásra 265 M Ft támogatási összeggel, míg a második BB ülésen 9 pályázat 1,033 Mrd Ft-tal került támogatásra. A támogatott projektek közül 8 db-bal került sor a Támogatási Szerződés megkötésére 2010-ben, 651 millió Ft támogatási összeggel. A további nyertesekkel a szerződéskötés várhatóan 2011. első félévében megtörténik. NYDOP-2009- 1.3.1/D Telephelyfejlesztés c. pályázati konstrukcióra a 2009. június 30-i beadási határidőig 103 db pályázat érkezett be, amelyek közül 6 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 3,02 Mrd Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 4,559 Mrd Ft. A pályázatok Bíráló Bizottság elé 2009. október 12-én kerültek. A BB az ülésen az összes szakmai minimumot elért pályázatot támogatta, összesen 67 pályázatot támogatott 2 969 765 787 Ft támogatási összeggel. 2010 áprilisában a panaszeljárás lezárulta után további egy projekt kapott 10.425.650 Ft támogatási összeggel pozitív döntést. A 67 nyertes projekt közül a 2009-es év során 22 db-bal, 2010-ben további 42 db projekttel került sor a Támogatási Szerződés megkötésére (878 M Ft, valamint 1,830 Mrd Ft támogatási összeggel), 4 projekt szerződéskötés előtt visszalépett a megvalósítástól. A konstrukcióban 2010. év végéig így összesen 6 db projekt visszalépésére került sor. 2010-ben 16 db projekt zárult le sikeresen, további 7 projekt pénzügyi zárása az év végén folyamatban volt. NYDOP-2010- 1.3.1/D Telephelyfejlesztés c. pályázati konstrukcióra a 2010. július 30-i beadási határidőig 88 db pályázat érkezett be, amelyek közül 11 db pályázat nem került befogadásra, 1 pályázó pedig visszalépett. A pályázatok Bíráló Bizottság elé 2010. október 21-én kerültek. A BB az ülésen 46 pályázatot támogatott, míg 18 pályázatot tartaléklistára tett. Az Irányító Hatóság a forráskeret átcsoportosítása után a 18 pályázatot támogatta, így összesen 64 projekt került támogatásra 3,294 Mrd Ft összeggel. Közülük 3 projekttel történt meg a Támogatási Szerződés megkötése 2010. év végéig. NYDOP-2009- 1.3.1/E Egyedi Regionális Ipartelepítés c. pályázati konstrukcióra a folyamatos beadással (végső határidő: 2009. december 31.) 4 db pályázat érkezett be, mindegyik pályázat formai befogadása megtörtént. A pályázati felhívásban meghirdetett 3 Mrd Ft forrásra a pályázatok támogatásigénye 716 M Ft. Az első két pályázat esetén Bíráló Bizottsági ülése megtörtént, melyeken a projektek támogatásra kerültek (219 M Ft), ezek szerződéskötése 2010. első negyedévében megtörtént, viszont az egyik Kedvezményezett az év során visszalépett a támogatástól. A másik két pályázat Bíráló Bizottsági ülése 2010. február 24-én megtörtént, melyek a pályázatok támogatásban részesültek. A további 2 nyertes projekt szerződéskötésére szintén sor került 2010-ben, 434 millió Ft támogatási összeggel. NYDOP-2010- 1.3.1/E Ipartelepítés c. pályázati konstrukcióra a folyamatos beadással (végső határidő: 2010. december 31.) 8 db pályázat érkezett be, mindegyik pályázat formai befogadása 26

megtörtént. A pályázati felhívásban meghirdetett 1 Mrd Ft forrásra a pályázatok támogatásigénye 1,327 Mrd Ft. A pályázatok három BB ülés keretében kerültek támogatásra. Az utolsó két pályázat tartaléklistára került, de az Irányító Hatóság még 2010. decemberében forrásátcsoportosítást végzett erre konstrukcióra, így mind a nyolc pályázat támogatásra került. NYDOP-2010- 1.3.1/F Regionális Tőkebefektetési Alap c. konstrukció célja a foglalkoztatás megőrzése és bővítése, valamint a vállalat piaci helyzetének megerősítése. Az Alap eszköze a tőkebefektetés. A befektetési politika fő célcsoportja azok a települési és kistérségi szinten jelentős foglalkoztatóként jelen lévő mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek piaccal rendelkeznek, a múltban beruházással és fejlesztéssel bizonyították életképességüket, azonban a jelen gazdasági körülmények között tőkehiány miatt nem tudják biztosítani a folyamatos működést. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Regionális Tőkealap-kezelő Zrt 2010. szeptember 30-án megkötötte a finanszírozási szerződést. A Nyugat-dunántúli Régió kerete 2 Mrd Ft. Erre vonatkozóan kötelezettségvállalás történt 2010. novemberben és előlegként 200 M Ft kifizetésre került. NYDOP-2009-2.1.1/CDE A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok c. pályázati felhívás fő célja a turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai termékek kialakítása, ennek eredményeként az attrakciók látogatottságának és jövedelemtermelő képességének növelése, valamint a szezonalitás mérséklése. A pályázatok benyújtása 2009. szeptember 1-tól 2009. november 20.-ig volt lehetséges, 42 db pályázat érkezett be a beadási határidőig. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,46 Mrd Ft. A konstrukcióban támogatott 12 db pályázat három Bíráló Bizottsági ülésen: 2010. február, április és szeptemberben kapott támogatást. 2010-ben 11 nyertes pályázóval került sor szerződéskötésre, 3,238 Mrd Ft támogatási összeggel. NYDOP-2009- 2.1.1/F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázati konstrukcióra a 2009. október 12-i beadási határidőig 9 db pályázat érkezett be, amelyek közül 1 db a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt lett elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 670 M Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 586,8 M Ft. A szakmai minimumot elért pályázatok Tanács általi véleményezésére a Tanács 2009. decemberi ülésének keretében került sor. Az RFT a 16/2006.(XII.28.)MeHVM-PM rendeletben foglalt döntése után kerülnek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé 2010. január 11-én. A pályázati kiírás két szakaszos beadási határidővel számol, a második szakasz pályázat beadási határideje 2010. március 30. volt. Az első körben két pályázat, míg a második körben öt pályázat kapott támogatást. A konstrukcióban nyertes 7 db projekt közül 2010. év végéig 4 db-bal került sor a Támogatási Szerződés aláírására, 385 millió Ft támogatási összeg lekötésével. NYDOP-2009-2.2.1./A/B Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése c. konstrukció célja a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatási színvonalának emelése, kapacitásának bővítése, kapacitáskihasználtságának javítása, a szálláshely működéséből származó árbevételek növelése, és a projektek megvalósításán keresztül munkahelyek teremtése. A pályázatok benyújtása 2009. október 1-től 2010. január 8-ig volt lehetséges. A konstrukcióban 13 darab pályázat kapott támogatást három BB ülésen. A támogatott projektek közül 3 db a szerződéskötés előtt elállt a támogatástól 2010-ben, 7 db-bal aláírásra került a Támogatási Szerződés, 486,6 millió Ft támogatási összeggel. NYDOP-2009- 3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban c. pályázati konstrukcióra a 2009. október 30-i beadási határidőig 6 db pályázat érkezett be. A pályázati felhívásban meghirdetett 2,67 Mrd Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 3,030 Mrd Ft. A formailag befogadott pályázatok szakmai értékelését követően a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 9/A §-a értelmében a Regionális Fejlesztési Tanácsnak lehetősége van a pályázatok véleményezésére. A véleményezés a szakmai minimumot elért pályázatok esetében zárt tanácsülés keretei között megtörtént, ezt követően kerültek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé 2010. februárban. A pályázati kiírás két szakaszos beadási határidővel számolt, a második szakasz pályázat beadási határideje 2010. január 8-a volt. Az első körben két pályázat, míg a 27

második körben négy pályázat kapott támogatást. A támogató döntések meghozatala után megkezdődött a maximum kilenc hónapos projektfejlesztési időszak. A projektfejlesztés során egy pályázó visszalépett a támogatástól (Szentgotthárd Város Önkormányzat). Egy pályázó az év végén pedig már beadta a második fordulós pályázatát, melyet a KSZ BB ülésre előterjesztett, de az Irányító Hatóság még nem jelölte ki az ülés napját. A további négy pályázat 2F pályázata 2011. első felében érkeztek be. NYDOP-2009-3.1.1/C Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések c. pályázati konstrukcióra a 2009. október 2-i beadási határidőig 17 db pályázat érkezett be. A pályázati felhívásban meghirdetett 380 M Ft forrásra a befogadott pályázatok támogatásigénye 761M Ft. A szakmai minimumot elért pályázatok Tanács általi véleményezésére a 16/2006.(XII.28.) MeHVM-PM rendeletben foglaltaknak megfelelően került sor. Ezt követően kerülnek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé 2009. december 1jén. Ebben a konstrukcióban 7 db támogatott projekt volt első körben (348 M Ft), a pályázati konstrukció eljárásrendje egyfordulós. A Bíráló Bizottsági ülésen 5 pályázatot tartaléklistára tettek, mert támogatásukra nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Az Irányító Hatóság 2010. februárban elvégezte a forrásátcsoportosítást, ezáltal újabb 5 pályázat került támogatásra 232 M Ft támogatási összeggel. A konstrukcióban nyertes 12 db projekt közül a támogatási szerződések megkötésére valamennyi esetben sor került, 2010. év végéig, melynek eredményeképpen 581 millió Ft-nyi támogatás került lekötésre. NYDOP-2009-3.2.1/B Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások c. pályázati konstrukcióra a 2009. november 9-i beadási határidőig 8 db pályázat érkezett be. A pályázati felhívásban meghirdetett 1,54 Mrd Ft forrásra a beérkezett pályázatok támogatásigénye 2,715 Mrd Ft. A pályázatok befogadása megtörtént, a BB ülése 2010. februárban lezajlott. A pályázati kiírás két szakaszos beadási határidővel számolt, a második szakasz pályázat beadási határideje 2010. április 8-a volt. A BB az első ülésen 2 pályázatot támogatott 1,058 Mrd Ft támogatási összeggel, míg a második ülésén egy pályázatot támogatott, valamint az Irányító Hatóság egy pályázatot támogatott a tartaléklistáról 2010. októberben a forrásátcsoportosítás elvégzése után. A konstrukcióban nyertes 4 projekt közül 2 szerződéskötése történt meg a tavalyi évben, 1,059 Mrd Ft értékben, melyek közül egyik halasztott hatályú szerződés (532 millió Ft támogatási összeggel). NYDOP-2009- 4.1.1/A Kistelepülések szennyvízkezelése c. pályázati konstrukcióra a 2009. szeptember 25-i beadási határidőig 43 db pályázat érkezett be, melyek közül 30 db befogadása történt meg. A pályázati felhívásban meghirdetett 2,48 Mrd Ft forrásra a befogadott pályázatok támogatásigénye 6,504 Mrd Ft. A szakmai minimumot elért pályázatok Tanács általi véleményezésére a 2009. decemberi ülés keretében került sor. Ez után kerültek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé. A pályázatok Bíráló Bizottsági ülése 2010. januárban történt meg. A BB 5 pályázatot támogatott, míg 7 pályázatot tartaléklistára tett. Az Irányító Hatóság a tartaléklistán lévő pályázatokat a forráskeret felszabadítása után több részletben támogatásban részesítette, így összesen 12 db pályázat került 3,522 Mrd Ft összeggel támogatásra. A nyertes projektek szerződéskötésére minden esetben sor került, 3,483 Mrd Ft támogatási összeggel (1 projekt hatályba léptetésére 2011-ben kerül sor). NYDOP-2009-4.1.1/B Belterületi vízrendezés c. pályázati konstrukcióra a 2009. október 9-i beadási határidőig 28 db pályázat érkezett be. A pályázati felhívásban meghirdetett 1,07 Mrd Ft forrásra a beérkezett pályázatok támogatásigénye 3,277 Mrd Ft. A szakmai minimumot elért pályázatok Tanács általi véleményezésére a 2009. decemberi ülés keretében került sor, ezt követően kerültek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé. A pályázatok Bíráló Bizottsági ülése 2010. januárban történt meg. A BB 7 pályázatot támogatott, míg 8 pályázatot tartaléklistára tett. Az Irányító Hatóság a tartaléklistán lévő pályázatokat a forráskeret felszabadítása után több részletben támogatásban részesítette, így összesen 15 db pályázat került 1,365 Mrd Ft összeggel támogatásra. A 15 db nyertes projekt szerződéskötése 2010-ben megtörtént, 1,365 Mrd Ft támogatási összeg lekötésével.

28

NYDOP-2009- 4.1.1/C Települési hulladéklerakók rekultivációja c. konstrukció célja a régió településein bezárt vagy felhagyott települési szilárd hulladéklerakók, állati hulladéktemetők és földmedrű folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációjával a környezetszennyezés csökkentése. A pályázatok benyújtása 2009. december 15-től 2010. április 6-ig volt lehetőség. A beadási határidőig a pályázati felhívásra 5 pályázat érkezett be a meghirdetett 450 millió Ft forráskeretre 640 millió Ft támogatási igénnyel. Ebből négy pályázat került befogadásra. A Bíráló Bizottság 2010 augusztusában négy pályázatot támogatott 355 M Ft támogatási összeggel. A 4 db támogatásban részesült projekt szerződéskötésére 2010-ben sor került, a támogatás összértéke 355 millió Ft. NYDOP-2009-4.3.1/B Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése c. pályázati konstrukcióra a 2009. július 20-i beadási határidőig 12 db pályázat érkezett be, amelyek közül egy sem lett a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 710 M Ft forrásra a formai értékelés alatt álló pályázatok támogatásigénye 1,135 Mrd Ft. A pályázatok Bíráló Bizottság elé október 8-án kerültek. A BB az ülésen hat pályázatot támogatott 580 184 066 Ft támogatási összeggel, míg három pályázatot tartaléklistára tett. A pályázati konstrukcióban az egyik pályázat panasza elutasításra került, ennek folytán a tartaléklista első két pályázata támogatásra kerül, míg a harmadik tartaléklistás pályázathoz forrásátcsoportosítás szükséges, ennek engedélyezése megtörtént így a harmadik pályázat is támogatásra került (összesen: 152 M Ft). A 9 db nyertes projekt támogatási szerződésének megkötésére 2010. első félévében sor került, 728 millió Ft támogatási összeg lekötésével. 2010-ben egy projekt fizikailag megvalósult, pénzügyi zárására a 2011-es évben kerül sor. NYDOP-2009-4.3.1/C Belterületi utak fejlesztése c. pályázati konstrukcióra a 2009. szeptember 11-i beadási határidőig 16 db pályázat érkezett be, amelyek közül 8 db lett a benyújtási kritériumok nem teljesítése miatt elutasítva. A pályázati felhívásban meghirdetett 1,51 Mrd Ft forrásra a befogadott pályázatok támogatásigénye 848 M Ft. A szakmai minimumot elért pályázatok Tanács általi véleményezésére 2009 novemberében megtörtént. Ez után kerültek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé 2009. november 27-én, melyen 5 projekt támogatása történt meg (572 M Ft). NYDOP-2009-4.3.1/C2 Belterületi utak fejlesztése c. pályázati konstrukció 2009 decemberében újra meghirdetésre került. A meghirdetett 915 millió Ft forráskeretre 14 pályázat, 1,8 Mrd Ft támogatási igénnyel érkezett. A 13 befogadott pályázat támogatásigénye 1,709 Mrd Ft volt. Ez után kerültek a pályázatok a Bíráló Bizottság elé 2010. júliusban, melyen a BB 5 pályázatot támogatott, míg 5 pályázatot tartaléklistára tett. Az Irányító Hatóság a tartaléklistán lévő pályázatokat a forráskeret felszabadítása után 2010. augusztusban támogatásban részesítette, így összesen 10 db pályázat került 1,302 Mrd Ft összeggel támogatásra. A támogatási szerződések megkötésére 2010-ben 9 projekt esetében került sor, 982 millió Ft-os támogatási összeggel. A többi projekt esetében a szerződés aláírását elsősorban az országos közúttal érintett területek tulajdonjog rendezése hátráltatta. Kiemelt projektek 2009-ben 8 db kiemelt projekttel kötött szerződést a Közreműködő Szervezet (NYDRFÜ), mintegy 7,061 Mrd Ft támogatási összeggel, 12,83 Mrd Ft összköltség mellett. 2010-ben további egy kiemelt projekttel sikerült szerződést kötni, 1,27 Mrd Ft támogatás, 1,51 Mrd Ft összköltség mellett. Egy további turisztikai témájú kiemelt projektnél megtörtént a BB döntés, míg ennek szerződéskötése 2011. első negyedévében várható. Minden projekt esetében megkezdődtek a kivitelezési munkálatok, több helyen már a projektzárások is folyamatban vannak. Egyetlen kiemelt projekt (Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht) esetében az NFÜ-től kapott iránymutatás alapján a Közreműködő Szervezet elállt a megkötött Támogatási Szerződéstől, mivel a projektben nem történt megfelelő mértékű előrehaladás.

29

Kedvezményezett neve

Projekt megnevezése

A projekt tervezett összköltsége m Ft

Támogatás értéke

A projekt állása

m Ft

Büki Gyógyfürdő Zrt.

Büki Gyógyfürdő fejlesztése

1 750

525

Támogatási szerződés megkötve: 2008.08.15

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht

Új Fürdő és Terápiás Centrum építése Hévízen.

5 000

1 500

elállás

GRÁNIT Gyógyfürdő Zrt.

Új fogadó épület gyógyés wellness szolgáltatásokkal, fedett fürdő átalakítása Zalakaroson

809

Támogatási szerződés megkötve: 2008.01.15 (projektzárás folyamatban)

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Eszterháza KözépEurópai Kulturális Központ 1. projektelem

1 329

Támogatási szerződés megkötve: 2009.03.10

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem - Az Iseum rekonstrukciója

1 354,9

Támogatási szerződés megkötve: 2008.08.15

Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság

A Pannonhalmi Főapátság turisztikai vonzerő fejlesztési programja: II., III. és IV. ütem

1 254,5

Támogatási szerződés megkötve: 2008.09.09 (projektzárás folyamatban) Támogatási szerződés megkötve: 2009.07.20 (projektzárás folyamatban)

2 708,5

1 566

1 594

1 568,1

Győr Megyei Jogú Város

Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése

1 973

896,525

Sopron Megyei Jogú Város

A soproni városközpont értékmegőrző megújítása

1 077

599,688

Támogatási szerződés megkötve:

30

2009.07.17

Szombathely Megyei Jogú Város

Szombathely MJV városközpontjának funkcióbővítő megújítása

Nagykanizsa Megyei Jogú Város

Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése - Belvárosi akcióterületi terv

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város

Zalaegerszeg történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs programja

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció

Lukácsházi tározó

Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht.

4- és 5 számjegyű közutak felújítása

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata

FUTURA- Az egykori mosoni gabonaraktár turisztikai hasznosítása

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Eszterháza Közép-Európa Kulturális központ II. fejlesztési ütem

1 490

1 510

1 557

1 037

2 780

3017,9

875,998

Támogatási szerződés megkötve: 2009.11.26

899,65

Támogatási szerződés megkötve: 2009.12.16

899,97

Támogatási szerződés megkötve: 2009.11.13

1 037

Támogatási szerződés megkötve: 2008.12.18 (projektzárás folyamatban)

2 780

Támogatási szerződés megkötve: 2008.08.28

3017,9

Támogatási szerződések megkötve (5db) (4 db projekt lezárva)

1269,9

1922,8

1510,6

Támogatási szerződés megkötve: 2010.10.28

1999,6

Támogatási szerződés megkötve: 2011.03.19

31

HAZAI PROGRAMVÉGREHAJTÁS CSOPORT Az Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség hazai programvégrehajtási csoportjának feladata a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási programokra, valamint a hazai innovációs támogatási programokra vonatkozó menedzsment ellátása. A kezelt előirányzatok az alábbiak:  Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT)  Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása (CÉDE, TEKI, LEKI)  Helyi önkormányzatok vis maior támogatása  Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC)  Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat (TTFC)  Hazai innováció támogatása (Baross Gábor Program, Innocsekk, Innocsekk+) A fenti programokkal kapcsolatos végrehajtási feladatok a pályázatok életútjának szinte minden folyamatát a felhívások megjelentetésétől a döntés-előkészítésén át a megvalósult beruházások ellenőrzéséig, nyomon követéséig felölelnek. A csoport látja el a támogatási programok megvalósulásának folyamatos nyomon követését, ezen célból beszámolókat, jelentéseket készített a programok előrehaladásáról és kapcsolatot tartott a kormányzati-, programirányító-, forrásgazda- és utalványozó szervezetekkel (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), Belügyminisztérium (BM), Magyar Államkincstár (MÁK), Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH). A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási programok végrehajtása 2010. évben nem került kiírásra a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási program. Így 2010. évben a legfontosabb feladat a korábbi évek (20032009) támogatási szerződéseivel kapcsolatos menedzsment feladatok voltak:  támogatás lehívások kezelése,  támogatási szerződések módosításainak kezelése,  elszámolások, beszámolók ellenőrzése,  helyszíni és irodai ellenőrzések (közbenső ellenőrzés, utóellenőrzés, kötelezettségvállalási ellenőrzés, záróellenőrzés, soron kívüli ellenőrzés),  kötelezettségvállalási határidők utánkövetése,  adminisztratív feladatok (iktatás, postázás, iratkezelés),  adatszolgáltatások, beszámolók, jelentések,  kapcsolattartás. 2010. évben a Tanács szerződésállománya, melyekkel kapcsolatban a fent felsorolt feladatok jelentkeznek, meghaladja az 1100 darabot. Az egyes jogszabályokban, illetve az NFM, a Tanács és az Ügynökség közötti támogatási szerződésekben foglalt a hazai programvégrehajtási csoportot érintő, alábbi beszámolási kötelezettségeknek a Tanács és az Ügynökség 2010. évben eleget tett:  2010. február 9-ig az BM megkeresésére a 85/2009. (IV.10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján megtörtént az éves zárszámadáshoz kapcsolódó adategyeztetés.  2010. február 15-ig megküldésre került az NFM részére a 85/2009. (IV.10.) Korm. rendelet 22. § (8) bekezdése szerinti beszámoló 2009. évi helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása (TEKI, CÉDE) és a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) programok megvalósításáról. 32

      

2010. április 15-ig megküldésre került az NFM részére az NFGM_SZERZ/562/1/2009 számú támogatási szerződés IV. bekezdés 7. pontja szerinti adatszolgáltatás a 2009. évi előirányzatokból támogatásban részesített projektek eredmény és outputindikátorairól. 2010. május 31-ig megküldésre került az NFM részére az NFGM_SZERZ/562/1/2009 számú támogatási szerződés IV. bekezdés 2. pontja szerinti 2009. évi szakmai jelentés. 2010. július 31-ig megküldésre került az NFM részére az NFGM_SZERZ/562/1/2009 számú támogatási szerződés III. bekezdés 6. pontja szerinti 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámoló. 2010. július 31-ig megküldésre került az NFM részére a 2010. évi támogatási szerződés 1.2. pontja és 4. sz. melléklete szerinti adatszolgáltatás a decentralizált támogatási rendszer keretében kezelt támogatási szerződések adatairól. 2010. augusztus 6-ig az BM megkeresésére a 85/2009. (IV.10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján megtörtént a féléves beszámolóhoz kapcsolódó adategyeztetés. 2010. október hónapban az Állami Számvevőszéki ellenőrzés történt a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszeréről. Folyamatosan, minden hónap 10-éig megküldésre került az NFM részére az NFGM_SZERZ/562/1/2009 számú támogatási szerződés II. bekezdés 2. pontja szerinti adatszolgáltatás a 2009. évi projektek állapotáról.

Támogatási szerződések módosítása 2010. évben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak hét rendes ülése és két rendkívüli ülése volt, melyeken több támogatási szerződés módosításáról született döntés. Az összesen kilenc ülésen mintegy 90 db határozati pont keretében közel 250 db kérelemről döntött a Tanács, mely a támogatási szerződések módosítására irányult. A megkötött támogatási szerződések módosítása a benyújtott kérelmek elfogadását követően történhet. A leggyakoribb módosítási okok: a kezdési, befejezési határidő változása, műszaki tartalom módosulása, költségvetés módosulása (költségsorok, költségnemek közötti átcsoportosítás, összköltség növekedés, csökkenés), támogatásról való lemondás, felajánlott biztosíték változása. Amennyiben a támogatási szerződések módosítása a támogatott azonosító vagy alapadatainak (pl. cím, bankszámlaszám-változás) változására vonatkozik, úgy az erről szóló tájékoztató alapján, a Tanács döntése nélkül a Magyar Államkincstár előkészíti a támogatási szerződés módosítását. A támogatási szerződések módosításához kapcsolódó feladatokat az Ügynökség, mint közreműködő szervezet elvégezte. A feladatatok: kérelmek befogadása, ellenőrzése, hiánypótlása, előterjesztés és mellékleteinek készítése, a Tanács döntését követően engedélyek, adatlapok elkészítése, aláíratása, a Magyar Államkincstár és a Támogatottak kiértesítése a döntésről, támogatási szerződések módosításainak aláíratása, postázása, iktatása. A támogatási szerződések módosításaira vonatkozó engedélyeket, adatlapokat és a támogatási szerződések módosítását a Tanács elnöke írja alá. A támogatási szerződés módosítások száma 2010. évben előirányzatonként:

Előirányzat megnevezése

Támogatási szerződésmódosítás száma 2010-ben (db)

Cél-, címzett támogatás

2

2003. évi TTFC

1

2004. évi TRFC

2

33

2005. évi TRFC

13

2006. évi TRFC

4

2006. évi TEUT

2

2007. évi TEUT

2

2007. évi TEKI

0

2007. évi CÉDE

0

2007. évi LEKI

0

2008. évi TRFC

26

2008. évi TEUT

5

2008. évi TEKI

5

2008. évi CÉDE

22

2009. évi TEUT

68

2009. évi TEKI

32

2009. évi CÉDE

110

Összesen

294

Ellenőrzések A 85/2009. (IV.10.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint a fejlesztés megvalósítása során a Tanács és a MÁK közösen együttműködve a támogatás lehívása előtt helyszíni ellenőrzést folytat le, amennyiben a benyújtott igénylés alapján az igényelt támogatás egyszeri, vagy halmozott összege eléri a megítélt támogatás 50%-át. (közbenső ellenőrzés) Egy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült, a támogatással megvalósult vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a program befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolása a Tanácshoz benyújtásra került. A fejlesztés befejezését követően legfeljebb 3 hónapon belül a Tanács és a MÁK közösen együttműködve utóellenőrzést végez. A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését a kötelezettségvállalás teljesítésének második évében, illetve egyes előirányzatoknál évente a Tanács és a MÁK közösen együttműködve utóellenőrzést végzi. (kötelezettségvállalási ellenőrzés). Egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve vállalt kötelező fenntartási, üzemeltetési és egyéb kötelezettség a Tanács által elfogadott módon teljesült. A projekt lezárhatósága egy, a Tanács és a MÁK által lefolytatott záróellenőrzés keretein belül kerül vizsgálatra. A projekt akkor is lezártnak tekinthető, ha nem tartalmaz a támogatási szerződés megvalósítását követő időszakra egyéb kötelezettséget, amely esetben az utóellenőrzés egyben záró ellenőrzést is jelent. 34

2010. évben lezajlott ellenőrzések (közbenső, utó, kötelezettségvállalási, záró, soron kívüli) száma előirányzatonként: Előirányzat megnevezése

Lefolytatott ellenőrzések száma 2010-ben (db)

2004. évi TRFC

9

2005. évi TRFC

29

2006. évi TRFC

14

2007. évi VIS MAIOR

1

2008. évi TRFC

35

2008. évi TEUT

122

2008. évi TEKI

39

2008. évi CÉDE

143

2008. évi VIS MAIOR

13

2009. évi TEUT

148

2009. évi TEKI

88

2009. évi CÉDE

185

2009. évi VIS MAIOR

19

Összesen

845

A lefolytatott helyszíni és irodai ellenőrzésekről összességében elmondható, hogy a beruházások és a támogatás felhasználása a jogszabályoknak megfelelően történt az kedvezményezetteknél. 2009. évi vis maior előirányzat A Tanács a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. számú törvényben meghatározott Helyi önkormányzatok vis maior támogatása előirányzatból 104 millió Ft terhére nyújthatott támogatást a helyi önkormányzatok 2009. évi vis maior feladatainak támogatására. A helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 33/2009. (II.20.) kormányrendelet alapján a Tanács a 2009. február 25-i ülésén fogadta el a vis maior Tájékoztatót a 19/2009. (II.25.) NYDRFT számú határozatával. 2009. évben 112 db bejelentés érkezett. A bejelentést követően a Tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselője a helyszínen együttesen meggyőződött a bejelentés valódiságáról. 2009. évben 106 db helyszíni ellenőrzés történt, 6 esetben a bejelentést követően visszavonta az önkormányzat a bejelentést. 8 döntési kör keretében 93 önkormányzat részesült támogatásban. 46 önkormányzat a decentralizált vis maior keret (104 millió Ft), 47 önkormányzat a központi vis maior tartalék keret terhére részesült 260.302 eFt támogatásban. 35

Az önkormányzatok a támogatás felhasználásáról a Tanácsnak kötelesek elszámolni. Az elszámolás véglegezése a Tanács utóellenőrzésével történik, amelyen részt vesznek az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő szervek képviselői. 2010. évben az összes támogatásban részesült önkormányzat elszámolása beérkezett a Tanácshoz, 19 db utóellenőrzés zajlott le. Regionális innovációs támogatások (Baross Gábor Program, INNOCSEKK és INNOCSEKK+) A Baross Gábor Program 2005. évi (INNOREG2005), illetve az Innocsekk program nyertes pályázatainak lezárása 2010. évben megtörtént, ezekkel a pályázatokkal a közreműködő szervezetnek a hatályos eljárás rend alapján további teendője nincs. A Baross Gábor Program 2008. évi felhívások (INNOREG2007) kedvezményezetteivel a szerződéskötés egy kivételével lezárult, 2010-ben 33 elszámolás (ebből 12 záró) érkezett be, hét projekt lezárt, valamint 38 szerződésmódosítás volt adatváltozás, határidő-módosítás vagy költségátcsoportosítás miatt. A Baross Gábor Program 2009. évi felhívások kedvezményezetteiről a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2010. február 18-án döntött, a szerződéskötés 11 projekt esetén megtörtént, de további 6 projekt szerződését a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal részéről nem írták még alá. 2010-ben 4 elszámolás (2 záró) érkezett be és egy határidő módosítás kezdeményezés volt. Az Innocsekk plusz pályázatokat az NKTH 2010. március 12-én felfüggesztette, az Ügynökséghez összesen 36 pályázat érkezett be. Ezek formai ellenőrzése megtörtént, a döntési előterjesztés megküldésre került a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Elnökének, de döntés már nem született a pályázatokról. Az NKTH 2010. január 7-én, illetve 2010. április 2-án közzétette az Innocsekk plusz program 6. és 7. döntési körének eredményét, mellyel újabb 14 nyugat-dunántúli vállalkozás nyert el támogatást. A 6. forduló kedvezményezetteivel (4 projekt) a támogatási szerződés már megkötésre került, a többi 10 szerződést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal részéről nem írták még alá. Az Innocsekk plusz programra folyamatosan érkeznek be az elszámolások (2010-ben összesen: 16 db), illetve négy projekt lezárt, illetve öt projekt esetén volt határidő-módosítás (szerződésmódosítás). A Kormány 303/2010. (XII. 23.) számú rendelete alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnevezése 2011. január 1-i hatállyal Nemzeti Innovációs Hivatalra (NIH) változott. Az Alap kezelője a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv lesz, a NIH tájékoztatása szerint ez a szerv a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A kijelölés megtörténtét követően az Alapot a jövőben ez a hivatal kezeli majd, a kijelölt közreműködő szervezetek segítségével. Jelenleg a projekt- és pályázati dossziék átadása zajlik az RFÜ és NIH, illetve a NIH és az NFÜ között. A Tanács 2010-ben is hozott döntést a 2005. évi INNOREG és INNOCSEKK pályázatok zárásáról, három projekt esetében fogadta el a záróbeszámolót, ezzel ez a két program lezárult. A Baross Gábor Program 2008. évi felhívások (INNOREG2007) kedvezményezetteivel a szerződéskötés egy kivételével lezárult, 2010-ben 33 elszámolás (ebből 12 záró) érkezett be, hét projekt lezárt, valamint 38 szerződésmódosítás volt adatváltozás, határidő-módosítás vagy költségátcsoportosítás miatt. A Baross Gábor Program 2009. évi felhívások kedvezményezetteiről a NKTH 2010. február 18-án döntött, a szerződéskötés 11 projekt esetén megtörtént, de további 6 projekt szerződését az NKTH részéről nem írták még alá. 2010-ben 4 elszámolás (2 záró) érkezett be és egy határidő módosítás kezdeményezés volt. Az Innocsekk+ pályázatokat az NKTH 2010. március 12-én felfüggesztette, az Ügynökséghez összesen 47 pályázat érkezett be. Ezek formai ellenőrzése megtörtént, a döntési előterjesztés megküldésre került az NKTH Elnökének, de döntés már nem született a pályázatokról. Az NKTH 2010. január 7-én, illetve 2010. április 2-án közzétette az Innocsekk+ program 6. és 7. döntési körének eredményét, mellyel újabb 14 nyugat-dunántúli vállalkozás nyert el támogatást. A 6. forduló kedvezményezetteivel (4 projekt) a támogatási szerződés már megkötésre került, a többi 10 szerződést az NKTH részéről nem írták még alá. Az Innocsekk+ programra folyamatosan érkeznek 36

be az elszámolások (2010-ben összesen: 16 db), illetve négy projekt lezárt, illetve öt projekt esetén volt határidő-módosítás (szerződésmódosítás). 2009-ben az NKTH a Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökségekkel együtt kidolgozott négy országosan egységes pályázati stratégiát, majd ezek alapján az egységes pályázati felhívásokat. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2010. február 5-i ülésén elfogadta (8/2010 (II.05.) számú NYDRFT határozat), hogy 2010-ben is ezen stratégiák alapján kerüljenek meghirdetésre a Baross Gábor Program pályázatai, azonban javasolta az NKTH-nak, hogy a pályázati útmutató kerüljön átdolgozásra, főleg a formai részek tekintetében. Az Alap zárolása miatt a Baross Gábor Program keretében 2010-ben nem jelentek meg regionális innovációs pályázatok.

37

GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG A Gazdasági Igazgatóság feladata az Ügynökség hatékony, eredményes és gazdaságos működtetése, a pénzügyi, számviteli rend betartása, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosítása. A Gazdasági Igazgatóság látja el az Ügynökség működéséhez szükséges gazdasági, szervezési, beszerzési feladatokat. Mindezen feltételek biztosítása érdekében a 2010-es év legfontosabb feladata az volt a Gazdasági Igazgatóság számára a racionalizálás és a hatékonyság jegyében, hogy a kiszolgálási tevékenységet optimalizálja, a párhuzamos tevékenységeket megszüntesse, valamint átgondolt és egymásra épülő menedzsment-támogató folyamatokat alakítson ki. A Gazdasági Igazgatóság szervezeti egységbe foglalja az Ügynökség működéséhez szükséges kiszolgáló funkciók közül, a beszerzést valamint a közvetlen gazdasági területet. Az igazgatóság működése az év során jelentősen átalakult, személyi és szervezeti változások következtében a hangsúly az Ügynökség zavartalan működésének biztosítására tevődött át, a gazdasági területhez nem szorosan tartozó egyéb funkciók kikerültek az igazgatóság szervezeti egységéből.

GAZDASÁGI TERÜLET A fenti célok megvalósításának elengedhetetlen eszköze volt a 2008-ban bevezetett integrált pénzügyi rendszer szakmai tökéletesítése, a 2010-ben növekvő, és szigorodó ellenőrzési és belső elszámolási feladatok ellátása érdekében. Az integráltság megteremtéséhez szükséges volt 2009. évben a bérrendszer cseréjére és összekapcsolására a már működő pénzügyi szoftverekkel. A 2010. év legfontosabb feladata pedig a korábban bevezetett rendszerek működésének összehangolása, a párhuzamosságok csökkentése, a szoftverek Ügynökségre szabása, a korábbiaknál szigorúbb elvárásoknak való megfeleltetése volt. A Gazdasági terület látja el az Ügynökség működéséhez szükséges gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatók:  Vállalkozási, szabályozási feladatok  Operatív gazdasági feladatok  Projektkoordinációs feladatok Az elmúlt év során jelentős szerepet kapott a projektkoordinációs feladatok ellátása, melynek érdekében a kontrolling rendszer szakmai palettájának szélesítése, folyamatos fejlesztése vált elengedhetetlenné. Operatívabb kapcsolatot kellett kialakítani a projektek elszámolásában résztvevő, pénzügyi folyamatok szervezéséhez kapcsolódó, pénzügyi inputokat adó kollégákkal. A megnövekedett adminisztrációs, szervezési, ellenőrzési és kiszolgáló feladatok egy fő felvételét, valamint a munkafolyamatok hatékonyabb szervezését tették szükségessé. Ezért 2010-ben a Gazdasági terület 6 fővel látta el feladatait, szervesen együttműködve azon kollégákkal, akik projektkoordináció, valamint egyéb pénzügyi feladatellátásban szorosan közreműködnek. Operatív volt a kapcsolat a könyvvizsgálóval, a belső ellenőrrel valamint a közbeszerzési tanácsadóval és koordinátorral. A 2010. év egyik jelentős kihívása volt a szigorodó jogszabályi és támogatói elvárásokhoz való alkalmazkodás, ennek megfelelően a belső elszámolási rendszerek, szabályzatok átdolgozását elkezdtük.

IGAZGATÁSI CSOPORT Az igazgatási csoport legfontosabb feladata a szervezet kiegyensúlyozott működése érdekében az ügynökség tevékenységéhez szükséges kiszolgáló feladatok ellátása.

38

A soproni és szombathelyi irodánkban működő titkárságok feladata, hogy valamennyi irodánkban biztosított legyen a munkavégzéshez szükséges háttér-kapacitás, az informatikai feladatot ellátó munkatársak pedig a géppark folyamatos jó működését biztosítják. Folyamatos tevékenységek:  Iktatás, postázás  Irodaszer beszerzések  Nyilvántartások kezelése  Pályázatok regisztrálása, feldolgozása

MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A marketing-kommunikáció feladata a Tanács és az Ügynökség működéséhez kötődő külső kommunikációs feladatok ellátása, a szervezet belső kommunikációjának szervezése. A Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz kapcsolódóan fontos feladat volt a pályázati lehetőségek, valamint az NYDOP eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetése. A pályázati lehetőségeket elsősorban újsághirdetések és információs napok, valamint egy önálló kiadvány útján népszerűsítettük. Az NYDOP eredményeit kiadványokban, rövidfilmekben, PR cikkekben kommunikáltuk. A NYDOP kommunikációjához kapcsolódóan a következő termékek kerültek beszerzésre 2009-ben:  4000 db NYDOP tájékoztató füzet – Nyugat-dunántúli Operatív Program Pályázati lehetőségek 2009-2010  2500 db NYDOP kiadvány – Nyugat-dunántúli Operatív Program Pályázati eredmények 2007-2009  500 db NYDOP tárgyalási napló A regionális identitástudat erősítésére a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium nyújt támogatást a TRFC programból. Ennek keretében több, a régióhoz kapcsolódó rendezvényt támogattunk, ahol lehetőség volt ott önálló standdal jelentünk meg, ahol az elkészült marketingkommunikációs eszközeinket, kiadványainkat terjesztettük a résztvevők között. Regionális identitástudat erősítése céljából készült logózott kommunikációs tárgyak:  100 darab rézkarc technikával készült sorszámozott művészi nyomat  2500 darab emblémázott toll  100 darab kitűző  200 darab emblémázott, unisex galléros póló  1000 darab emblémázott, unisex póló  250 darab emblémázott gyermek sapka  1000 db emblémázott 6 db-os színesceruza készlet  2300 db fóliázott, zsinórfüles papírtáska Regionális identitástudat erősítése céljából készült kiadványok és nyomdai termékek:  1200 db Múlt, jelen, jövő című könyv: A kötettel egy hiányzó területet fedtünk le a területfejlesztés témakörében, hiszen ez idáig nem született olyan összefoglaló munka, melyben megtalálhatóak kistérségi bontásban a 2002 óta a régióban felhasznált decentralizált és európai uniós támogatások, valamint a regionalizmus és a Nyugatdunántúli Régió történelmi bemutatása, fejlődéstörténete.  10000 db TRFC prospektus „A kezdeményezések régiója” címmel: régiós prospektust állítottunk össze, melyben a környezeti, kulturális, gazdasági, turisztikai értékek bemutatására helyeztük a hangsúlyt.  20000 db TRFC névjegykártya térkép: A felnőtt lakosság számára névjegykártya méretre összehajtható régiós térképet készítettünk, melyben a Tanács és az Ügynökség tevékenységét is bemutatjuk közérthetően összegezve.  12000 db leporelló (4 témáról, témánként 3000 db) – Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség eredményei, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség együttműködési kezdeményezései címekkel: A tanács és 39

az ügynökség tevékenységének ismertetése céljából leporellókat készítettünk, melyek bemutatják a Tanácsot, az Ügynökséget, az eddig elért eredményeket, valamint a régió hálózatait.  10000 db TRFC régiós gyermek kifestő füzet „NYUDU” címmel  350000 db TRFC flyers - „A Nyugat-dunántúli régió fejlesztései az elmúlt 10 évből” címmel: A régió 318 településének 350 000 háztartásába juttattuk el a kiadványt, melyben a lakosság számára érthető és könnyen áttekinthető módon bemutatásra kerül a Fejlesztési Tanács, az elmúlt 10 év fejlesztési forrásai, valamint a régió összes kistérségből kiválasztásra került egy kiemelt mintaprojekt, valamint néhány sikeres fejlesztés.  1000 db TRFC mappa  10000 db TRFC iskolai füzet projektfotókkal  1000 db TRFC A/4-es jegyzettömb  19000 db TRFC A/5-ös jegyzettömb Folyamatos tevékenységek voltak:  Kapcsolattartás a sajtóval, sajtótájékoztatók szervezése  Sajtóanyagok készítése, PR-cikkek megjelentetése, interjúk, riportok szervezése  Rendezvényszervezés  Kiadványok, egyéb marketingkommunikációs eszközök összeállítása, szövegezése  Két ülés közti beszámoló elkészítése a Tanács üléseire  Hirdetések, reklámok szerkesztése, megjelentetése

INFORMATIKA A 2010. évben a szoftverek tekintetében legfontosabb célunk egy egységes, integrált, informatikai rendszer kialakítása, ennek érdekében 2009-ben számos technikai és szervezési előkészületeket végeztünk. A 2010-es év elején levelezőszerverünket korszerűbb és nagyobb teljesítményű kiszolgálóra cseréltük, amit a megnövekedett létszámból és feladatokból adódó terhelésnövekedés indokolt. Az átállás kisebb problémáktól eltekintve zökkenőmentesen lezajlott. Az új rendszer üzembeállítása óta stabilan és biztonságosan szolgálja ki az ügynökség munkájában nélkülözhetetlen alapfunkciót az elektronikus levelezést. Pénzügyi szerverünk helyett is korszerűbbet állítottunk üzembe, amelyre a könyvelés és kontrolling programrészek mellé felkerültek az integrált rendszer további elemei az iktatási, munkaszervező, ügyfélkapcsolati, folyamat és projektmenedzsment modulok. Az iktatási és dokumentummenedzsment modult tavasszal be is vezettük, az ügynökség 2010-es évet érintő iktatásai az új rendszerben történtek már. A további modulok oktatása is megtörtént vezetői szinteken 2010 első félévében. Cseréltük a bér szoftvert és összekapcsoltuk a már meglévő pénzügyi szoftverekkel, hogy minél jobban felkészüljünk a TB-kifizetőhelyi feladatokra. Számítógépeket, hálózatot támogató eszközöket és 2 új szervert is beszereztünk közbeszerzési eljárás keretében. Éves egyszeri, tavasszal tervezett IT eszközbeszerzésünk a közbeszerzéseket tiltó moratórium miatt októberben realizálódott. Az elhasználódott KSZ asztali gépek és rohamosan romló KKH-s laptopok cseréjét terveztük, a 2010 év végén lejáró KKH-s szerződés bizonytalan további kilátásai ellenére. Mivel évvége közeledtével döntés született, hogy a KKH szerződés nem lesz meghosszabbítva, az eszközök nem kerültek kiosztásra. Megújult a webes felületünk, a westpa.hu portál és tematikus alportáljai új, grafikai, szerkezeti és tartalmi megjelenést kaptak, aktuális hír és tartalomszolgáltató funkcióját folyamatosan biztosítjuk, ezáltal a látogatottság és használhatóság igényét is megpróbáltuk megvalósítani.

40

Hálózatfejlesztés tekintetében törekedtünk az irodák összekapcsolására VPN hálózatba, ami által az irodák közötti adatkommunikáció egyszerűsödik, valamint szerver-kliens alkalmazások válnak elérhetővé a távoli irodákból is, melynek teljes körű megvalósítása a 2010. év legfontosabb feladata volt. Az irodák folyamatosan növekvő külső és belső adatforgalma miatt az internet szolgáltatások paramétereinek /pl. sávszélesség/ optimalizálását tartottuk szükségesnek. Folyamatos tevékenységek voltak:  Jelentősen bővülő felhasználói kör oktatásának megoldása  Az irodabővítések, költözések miatt szükségessé vált informatikai és telekommunikációs rendszerek tervezése, kivitelezése. Év végével a szervezeti és személyi változások miatti IT eszköz kiadások és visszavételek, valamint a terv szerinti eszközcserék jelentettek megnövekedett feladatokat.

HUMÁNPOLITIKA Az Ügynökség összlétszáma a 2010-es év végén 91fő aktív és 6 fő inaktív munkavállaló volt. A létszámcsökkentéssel járó szervezési, adminisztrációs és szabályozási folyamatokat helyeztük előtérbe a 2010. év végén, mivel 2010. december 31. napján lejárt a Végrehajtás Operatív Programból támogatott VOP-2-1-4-2009-0003 azonosító számú, „Kistérségi Koordinációs Hálózat működtetése a Nyugat-dunántúli Régióban” című projekt időtartama. A 2008-ban elkészült HR szabályzatunkat tovább bővítettük és folyamatosan aktualizáltuk, emellett folytattuk azokat a folyamatokat, amelyek szükségesek a 2011. évi TB kifizetőhelyi feladatok ellátásához. A gyakornoki programunkat is fejlesztettük, megállapodást írtunk alá a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Földrajz-és Környezettudományi Intézettel, az Intézetben folyó geográfus mesterszak Terület-és településfejlesztési szakirány képzése tárgyában. Ennek eredményeképpen a jövő évtől folyamatosan fogadunk majd diákokat gyakorlatra az Ügynökség 5 irodájában, arra vállalkozva, hogy a kötelező szakmai gyakorlati időt nálunk töltsék a hallgatók. Fontos feladat volt, hogy a 2009-ban bevezetett folyamatok hatékonyan működjenek. Heti értékelések folyamatosan készültek a gyakornokokról, majd programzáráskor egy beszámoló készült az itt eltöltött időszakról.

41