H6000 Kecskemét, Kápolna u.11, Hungary tel: +36 76 486 867
fax: +36 76 482223. email:
[email protected] www.icshu.org
SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzetközi Kerámia Stúdió 2009-ben végzett tevékenységéről MŰVÉSZETI ALKOTÓTELEP 2009-ben új koncepció mentén szerveztük szakmai programjainkat. Mivel ezek megvalósításához a Nemzeti Kulturális Alaphoz nyújtunk be pályázatokat – mivel fennmaradásunkhoz az NKA támogatása elengedhetetlen - és az érdeklődő magyar művészek is rendszerint NKA támogatással vesznek ezeken részt, igyekeztünk olyan programokat kidolgozni, melyek egybe esnek az Iparművészeti Szakmai Kollégium támogatási célkitűzéseivel. Nevezetesen a szakterület társadalmi ismertségét, elismertségét segítő kiállításainkkal, nyílt napjainkkal, melyek az egyik program vonulat, a szimpóziumok megrendezése folyamán, illetve ezek eredményeként kerültek megrendezésre. Másrészről pedig a magyar iparművészek szakmai fejlődéséhez való hozzájárulásunkként 2009-ben elindítottuk mesterkurzus sorozatunkat is. Mindkét típusú programunkat élénk érdeklődés övezte, ezért 2010-ben is ugyanezzel a koncepcióval, de már merészebb terveket kovácsolva dolgozunk. Szimpóziumok A szimpóziumok témáinak meghatározásánál a változatosságra törekedtünk, s várakozásunk, miszerint a szimpózium forma nemcsak a magyar keramikus közösség azon tagjainak érdeklődését kelti föl, akiknek már volt alkalmuk megízlelni az ismerős és ismeretlen kollégákkal való együttdolgozás örömét, hanem a legfiatalabb művészgenerációét is, be is igazolódott. A résztvevő alkotók többsége azt az ifjú művészgenerációt képviselte, akik már csak visszaemlékezésekből, dokumentumokból ismerik a stúdióban rendezett egykori, legendás szimpóziumok világát. Az idén régi vágyunk vált valóra azzal, hogy a különleges edényeiről világszerte ismert John Glick (USA) végre el tudta fogadni meghívásunkat a TÁLALÓ EDÉNYEK - A funkcionális kerámia irányainak vizsgálata című szimpóziumunkra. John Glicket már kis híján 50 éve ragadta magával a tálaló edények készítése iránti szenvedély. Amellett, hogy figyelembe veszi a családi asztalnak, a családi élet lelkének funkcionális szempontjait, az expresszivitás határtalan lehetőségeit tárja föl a mázak és színek festői alkalmazásával. A szimpózium ideje alatt két alkalommal is több órás demonstrációt tartott, ahol végig kísérhettük a mű létrehozásának valamennyi mozzanatát: a korongozást, a még nyers anyag további alakítását, a saját maga készítette eszközökkel a felületre rajzolt jeleket, karcolatokat, apró strukturális részleteket, melyek majd a máz alól bukkannak elő. A gyakran színtesttel, vagy oxidokkal színezett engobbal, vagy viaszos kitakarással való festés, majd a zsengélést követő, saját receptjei szerint készült mázakkal történő „festés” után edényeit sómázas kemencében égette. Alkotói tevékenysége során mindig megelőlegezi azt a mindennapi örömöt is, amit majd azok élveznek, akik edényeit használják. Ez utóbbi momentum is rávilágít John Glick magával ragadó személyiségére, aminek köszönhetően egy igen pezsgő, jó hangulatú, az alkotói képzeletet megmozgató és a résztvevő művészeknek számtalan új ötletet és élményt adó szimpózium jött létre.
2
A FIGURA - A figuratív kerámia plasztika vizsgálata technikai és fogalmi szempontokból című szimpóziumra meghívott külföldi művészek közül Rimas VisGirda (USA) alkotásait a technikai sokszínűség is jellemzi. Porcelánnal és kőedénnyel is dolgozott, ez utóbbit darált földpáttal keverte, ezzel különlegesen rücskös, üveges felületeket hozott létre. A kézzel épített munkákon megjelenő figurák körvonalait viaszos kitakarással jelenítette meg, majd mázzal, lüszterrel festett. Humoros, ironikus tárgyainak olyan meghökkentő címeket ad, hogy a szemlélő teljesen elbizonytalanodik, de egyúttal teljes szabadságot is kap, mint befogadó. Dalia Lauckaite-Jakimaviciene és Rytas Jakimavicius művészházaspár, Litvániából érkeztek. Mondhatni, szinte soha nem készítenek közös alkotást, a szimpóziumon azonban most több ilyen is született. Rytas Jakimavicius a szobrászi kifejezésmód érzékelésének és értelmezésének új perspektíváit tárta föl. A II. világháborút követő litvániai deportálások mementójául állított installációt naturalisztikus alakokkal egészítette ki, gipszformába öntött porcelán állatfiguráit pedig ezúttal Dalia Lauckaite-Jakimaviciene dekorálta, aki digitális képeket kombinál nyomtatott matricákkal, ezután ezüst, arany kézi festéssel fejezi be munkáját. Ezek a rendkívül gazdag, sokszor szürreális, olykor szentimentális, vagy ironikus díszítések jelennek meg porcelán táljain. Jindra Vikova (Csehország) volt FEHÉR ARANY - Az alkimisták nemes anyaga, a porcelán című szimpóziumunk egyik meghívott külföldi művésze. A világszerte elismerésnek örvendő alkotó szinte mindig porcelánnal dolgozik és itt a szimpóziumon sem tért el attól az egész munkásságát jellemző ritmustól, mely szerint néhány évente visszatér korábbi munkáihoz és újra fogalmazza azokat. A Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményében található, jó néhány évvel ezelőtt itt készített sík, vertikális fejek, illetve huzallal kombinált sziluettek szolgáltak most alkotásai kiindulópontjául. Az egykori művek újra értelmezéséből és „átdolgozásából” születtek olyan új munkák, mint például az egymás mögött párhuzamosan elhelyezett „árnyszobrok”, melyektől a tárgy immár nemcsak mélységet, hanem egy tágabb jelentést is kapott. Michael Moore (Írország) a fekete (mangánnal színezett) kőedény és a fehér porcelán kontrasztjára fókuszált a szimpózium ideje alatt. Ugyanazzal a technikai eljárással készítette alkotásait, de a felhasznált anyagok tulajdonságainak eltérő viselkedésével még intenzívebbé tette a kontraszt jellegét. Mivel porcelánplasztikái építésénél ugyanúgy nyújtott lapokból építkezett, mint a kőedény daraboknál, a porcelán anyagára jellemző mozgás – akár építés közben, akár az égetés alatt – másfajta értéket eredményezett, amely még inkább erősítette a Moore munkásságára oly jellemző dinamikus formavilágot. A szimpóziumok programjához szorosan hozzátartozik a résztvevő művészek művészi pályájának bemutatása is vetítéssel egybe kötve, majd olykor késő estig tartó beszélgetéssel. A bemutatásra kész műalkotásokból kiállításokat rendeztünk a Nemzetközi Kerámia Stúdió kecskeméti galériájában, valamint Budapesten, a MUSEION No.1 galériában, hogy még hatékonyabban tudjuk közszemlére tárni a kortárs iparművészeti alkotásokat (John Glick: Kecskemét 2009. június 29 – július 17., Budapest 2009. augusztus 6 – 27.; Figura: Kecskemét 2009. július 29 – augusztus 22., Budapest 2009. szeptember 11 – 26.; Fehér arany: Kecskemét 2009. augusztus 28 – szeptember 25.) Bán Mariann a porcelán szimpóziumon készült alkotásait a budapesti Ponton galériában, majd decemberben a Krakkói Magyar Centrumban, Filotás Viktória „figuráit” pedig a Nagytétényi Kulturális és Szabadidő Központban mutatta be. Szimpózium sorozatunkhoz kapcsolódva két sikeres nyílt napot rendeztünk, melyeket a legszélesebb körben hirdettünk. Nemcsak a keramikusművészek és egyetemi hallgatók, hanem a művészet iránt érdeklődő közönség körében is élénk érdeklődést váltottak ki. 2009. június 25-én délelőtt John Glick demonstrációját - korongozást, egyedi kézműves díszítő
3
eljárásokat (mártás, pecsételés, festés, különböző mázakkal, oxidokkal, engobokkal) láthatták, délután pedig művészi pályájának vetített képes előadását. 2009. július 23-án a Figura szimpóziumhoz kapcsolódó nyílt napon műterem látogatásokkal telt a délelőtt, amit a szokásos vetítések és beszélgetések követtek. Éppen ekkor tartotta a stúdióban nyári gyakorlatát a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola felsőbb éves hallgatóinak, így ők is részesei lehettek a programnak. A nyílt napokon átlagosan 30-40 érdeklődő szokott részt venni, rendszeresen tudósít az eseményről a helyi sajtó, a televízió pedig riportműsorban számolt be kulturális magazinjában. Mesterkurzusok 2009-ben megrendezett három mesterkurzusból álló sorozatunk sikere bebizonyította, hogy a magyar keramikusművészek körében van igény olyan továbbképzés jellegű programra, ahol a hangsúly nem az egyéni műalkotás létre hozásán, hanem valamely új, különleges technikai fogás elsajátításán van. Mesterkurzusaink nagy népszerűségnek örvendtek az feltörekvő generáció képviselői között, mivel éppen olyan fortélyok bemutatását kínáltuk, amiről csak viszonylag felszínes ismereteik voltak, saját maguknak pedig még nem volt elég lehetőségük kipróbálni, illetve a készség szintjén nem volt módjuk gyakorolni. Mindamellett vonzották azokat az alkotókat is, akik már jó ismerői az egyes technikáknak, de a részvételtől eddigi tudásuk továbbfejlesztését, új ötletek megszületését, egyáltalán a már megszokottól való elszakadást várták. Programjaink vezetőinek olyan kiváló magyar és külföldi művészeket választottunk, akik az adott téma nemzetközi hírű szaktekintélyeinek számítanak és hasonló mesterkurzusok vezetésében is évtizedes tapasztalatot mondhatnak magukénak. Ez utóbbi tényező már csak azért is jelentősen esett latba, mivel képesnek kellett lenniük arra, hogy a velük közösen összeállított tartalmas és feszes programot a megszabott időn belül végig is tudják vinni. Mindhárom kurzus hasonlóképpen épült föl: a résztvevők az első nap előadás, prezentáció, illetve beszélgetés keretében ismerkedtek meg a kurzusvezető művész alkotói munkásságával, valamint egymással. Inspiráló erőként hatott az is, hogy a program ideje alatt állandó hozzáférésük volt a Nemzetközi Kerámia Stúdió egyedülálló kortárs gyűjteményéhez, amit érkezésükkor szakavatott vezetéssel ismerhettek meg. Délelőtt és délután „órarend” szerinti gyakorlatokon vettek részt, a fennmaradó kora délelőtti, késő délutáni, illetve éjszakai órákban pedig egyénileg folytatták munkájukat. A porcelánon, kőedényen és üvegen alkalmazható változatos nyomtatási technikák Geszler Mária „print” kurzusának középpontjában a fénymásolás és a szita technika állt, amihez samottos agyagot, porcelánt és üveget használtak alapként. Az előbbi érdekessége, hogy miközben a hagyományos fénymásoló gépen készül a nyomat, megszakítják a beégetés folyamatát, így a por alakban megmaradt vasoxidot tartalmazó képet fordítják a nedves felületre. A nyomat színét az égetés hőfokával lehet beállítani. A színtesttel kevert massza, a por formájú színtest, vagy az oxidok glicerinnel vegyített keverékéből keletkezik az a nedves paszta, ami a szitaszöveten átpasszírozva hozza létre a felületen a képet, amit zsengélés után ezúttal színtelen mázzal fedtek. Ugyanezt a technikát üvegfelületen is kipróbálták, persze más összetevőkkel. Valamennyi résztvevő elkészítette saját kézben fogható könyvét is, a borítókon az alkotó kezének plasztikus lenyomatával, a kihajtott oldalakon pedig egy-egy kedvenc képpel. Ha gyakorlatban nem is futotta az időből, még az elméleti képzés részeként számos alternatív nyomtatási lehetőségről, mint pl. a selyemprint, is szó esett. Kísérleti kerámia felületek
4
Peter Beard (GB) a legváltozatosabb szempontokból közelített a kerámia felület témájához. A résztvevők első lépésben azt vizsgálták, milyen felületek alakíthatók ki a nedves, puha agyagban különböző textúrájú és fraktúrájú anyagokkal, majd milyen módszerekkel lehet mindezeket tovább torzítani (úgymint csapkodás, nyújtás, szivacson történő alakítás, stb.) Izgalmas lehetőségeket feszegetett az a megoldás, amikor is a hőlégfúvó pisztollyal melegített nedves agyagon a bőrkemény felületek megmunkálását lehetett kipróbálni. A résztvevők számtalan, továbbgondolásra érdemes mázazási ötletet is kaptak, csakúgy mint a mester saját maga készítette szerszámai is számos, még bimbózó elképzelés forrásai lettek. A kurzuson végzett kísérletek rávilágítottak arra is, hogy a viasz kitakarásos módszerrel létre hozott minták színben és formában miként változnak az égetést követően, valamint milyen különleges hatásokat lehet elérni a rétegekben egymás fedésében alkalmazott alacsony és magas tüzű mázakkal. A kurzus befejezéseként mindenki elkészített egy 10x10 cm-es kockát, melynek minden oldalán az elsajátított módszerek egyikét mutatta be. Naked raku és füst égetéses technikák David Roberts (GB) a mesterkurzus bevezetéseként általa kifestett, kizsengélt lapokon mutatta be, hogyan is működik a „naked raku”. Vagyis: a kizsengélt lapra felvitt engobra keni az alacsony tüzű transzparens mázat, s mivel e két anyagnak különböző a zsugorodási együtthatója, a raku kemencében 1100 °C-fokon történő égetést követő redukálás során a repedéseken át bekerülő füst kirajzolja az agyagba még nedvesen bekarcolt mintát, a máz pedig tojáshéjként válik le a munkáról. A redukálás legváltozatosabb lehetőségeit próbálhatták ki a kurzus résztvevői, ami mind, mind más hatást eredményezett. A redukálás történhetett lefedett tartályban lévő faforgácsban, vagy vízben, de akár csak a levegőn állva is. A művészek (csempe)lapokon, vagy háromdimenziós, akár korongozott tárgyakon játszottak az engob és máz különböző vastagságával, lehetőséget kapva arra, hogy kísérleteik során újra és újra átéljék a rácsodálkozás izgalmát is. További programok A magyar üvegművészek már évek óta szívesen választják szakmai programjaik helyszínéül a Nemzetközi Kerámia Stúdiót. 2009-ben a Magyar Üvegművészeti Társaság két szimpóziumot tervezett hozzánk, de financiális problémáik miatt csak a Junior Üvegművészeti Szimpóziumot sikerült megvalósítaniuk. Ezen a művésztelepi programon olyan jól sikerült alkotások születtek, hogy az ifjú üvegművészek 2010-ben kiállításon mutathatják be műveiket budapesti MUSEION No.1 galériánkban. A stúdió leadott épületrészeiben helyt kapott üvegműhely áthelyezése folyamatban van, megvalósítása pénzügyi lehetőségeink függvénye, viszont fontosnak érezzük, hogy a stúdió műfaji nyitottsága elősegítse fennmaradásának lehetőségeit, mely egyébként is az egyetemi képzésben fontos szerepet játszik. 2009-ben 28 helyszínen, több mint 150 különböző program várta a vendégeket Kecskeméten - az ezúttal sajnos esős - Múzeumok éjszakáján (június 20.). A Nemzetközi Kerámia Stúdió hagyományosan késő délután nyitotta meg hangulatos udvarát a közönség előtt. Az érdeklődők folyamatosan láthatták Domonkos László „korongvirtuóz” bemutatóját és segítségével, akár ki is próbálhatták a fazekasmesterség fogásait. Jóna Gudvardardóttír raku bemutatóján meg lehetett nézni azt is, hogyan kell egy raku kemencében elhelyezni a kiégetendő tárgyakat. Az események a kemence nyitásakor érték el csúcspontjukat: látogatóink a legizgalmasabb és leglátványosabb égetési eljárás – a raku - szemtanúiként élhették át a tűz mágikus erejét. A raku a tárgyak gyors égetését és hűtését jelenti, az edények vörösen izzanak, amikor kiveszik őket a kemencéből, majd szerves anyagba fojtva nyerik el végső színüket. Erre az estére sikerült meghívnunk Kobzos Kiss Tamás Magyar Örökség Díjas művészt, aki kétszer félórás koncertje keretében magyar történeti énekeket,
5
középkori dalokat, Balassi, Csokonai, Petőfi verseit, török dalokat énekelt, gitáron, lanton, török lanton, kobzon és tekerő lanton játszott, meghitt és emelkedett hangulatot teremtve az esernyős közönség körében. MUSEION galériánkban ez alkalommal a gyűjteményünkből válogatott „súlyos”, azaz igen nagyméretű kerámia műalkotásokat lehetett megtekinteni. Magunk készítette „gazdag” zsíros kenyérrel, valamint egy régiós borház jóvoltából, kiváló borral is kínálhattuk azt a több mint 1300 vendéget, akik nálunk töltötték a Múzeumok éjszakájának egy részét. Tavaly egy egyedülálló nemzetközi eseménybe is bekapcsolódott a Nemzetközi Kerámia Stúdió: július 22-én érkezett Kecskemétre és másnap indult tovább a 2009-es Mongol Rally egyik csapata, David Binns és Alasdair Bremner, Skócia és Wales színeiben. Nem véletlen, hogy a stúdiót választották pihenőhelyül, mivel David Binns keramikusművész már több alkalommal is alkotott nálunk, számos műtárgyát őrzi a gyűjtemény, 2008-ban pedig III. díjat nyert Kecskeméten, a II. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálén. Alasdair Bremner, aki szintén keramikus, a prestoni University of Central Lancashire hallgatóival töltött itt korábban hosszabb időt. Minden háttértámogatást nélkülözve, hihetetlenül nehéz terepeken követték a 12. századi, az Európát Kínával összekötő kereskedelmi út, a Selyemút vonalát, Európán, Törökországon, Iránon, Türkmenisztánon, Üzbegisztánon, Kazahsztánon, Oroszországon és végül a mongol sztyeppén át. A stúdió udvarán is nagy sikert aratott attrakciójuk: helyi agyagból a Fiat Punto tetejére szerelt fazekaskorongon készítettek egy edényt. Az eseményt a sajtó élénk érdeklődése kísérte. A Nemzetközi Kerámia Stúdiót már elfogadott, bevált fogadó intézményként tartja számon a Visegrádi Alap (Visegrad Fund). A nálunk eltöltendő Visegrad Artist Residency Programra (művésztelepi alkotói program) minden évben többen is jelentkeznek a három további visegrádi országból, Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból. 2009-ben Šárka Rádova, elismert csehországi keramikusművész nyerte el a két hónapos alkotás lehetőségét. Nálunk készült alkotásaiból decemberben nyílt kiállítása egy jó nevű prágai galériában. A Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Szakmai Kollégiuma novemberben a kerámia stúdióban tartotta kihelyezett kuratóriumi ülését. Ennek egyik előzménye Probstner János januári meghívása volt egy budapesti testületi ülésre, ahol nemcsak a stúdió tevékenységéről számolt be, hanem a kurátorok, mint az ország egyetlen egész évben működő művésztelepének vezetőjétől kérték ki véleményét a kuratórium támogatási elveinek fejlesztését segítendő. A másik ok az volt, hogy a legtöbb keramikusművész a kerámia stúdióban zajló szakmai programokra nyújt be pályázatot. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A Nemzetközi Kerámia Stúdiót jól ismeri és elismeri a szakma az egész világon. Elengedhetetlenül fontos ez ahhoz, hogy szakmai programjaink vezetésére olyan világhírű mestereket tudjunk megnyerni, akik speciális területük legjobbjai közé tartoznak és akikkel talán soha nem lenne a magyar alkotóknak lehetősége együtt dolgozni, ha nem fogadnák el a stúdió meghívását. A jól működő nemzetközi kapcsolatok viszont igénylik az állandó karbantartást, illetve továbbfejlesztést. Probstner János igazgató és Jóna Gudvardardóttir művészeti tanácsadó a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával októberben a Sanskriti Kendra nemzetközi művésztelep vezetőjének, O. P. Jain meghívására Indiában tartózkodott a stúdió képviseletében. A meghívás célja a két művésztelep közötti nemzetközi együttműködés kiépítése volt. O. P. Jain 2006-ban látogatott a stúdióba, s megismerve művésztelepünket és tevékenységünket, a kerámia stúdiót választotta egy szorosabb, kölcsönös együttműködés kiépítésére. Ugyanerre az időre szólt Probstner János és Jóna Gudvardardóttir meghívása az Új-Delhi Magyar Információs
6
és Kulturális Központba, közös kiállításuk megrendezésére október 13-tól 30-ig. A tárlatot Prof. Rajeev Lochan, a National Gallery of Modern Art, New Delhi igazgatója nyitotta meg, az eseményen megjelent a magyar nagykövetség titkára is. A kiállításról több újságban jelent meg hír és a kulturális centrum is kiemelkedően sikeresnek értékelte. Varanasiban (Benáresz) felkeresték a Kriti Gallery vezetőjét és tulajdonosát, aki szintén örömmel kötne a stúdióval együttműködési megállapodást, ami folyamatban van. A Delhi Blue Pottery Trust kerámia szövetség képviselője felkérésére Probstner János nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott a stúdióról és gyűjteményéről a Delhi Habitat Centerben. Decemberben tartották a törökországi Izmírben a 3. EgeArt Art Days elnevezésű nemzetközi művészeti rendezvényt az állami Ege University szervezésében, amelyre meghívást kapott Probstner János és Jóna Gudvardardóttir, mindketten szerepeltek alkotásaikkal a nemzetközi kiállításon is. Probstner János „Miért fontosak a művésztelepek a 21. században?” címmel tartott előadást és prezentációt. A számos művészeti ágat felölelő fesztivál kiváló találkozási pont volt, 11 európai, közel- és távol-keleti ország képviseltette magát a kiállításokon, workshopokon, beszélgetéseken, közönségtalálkozókon. A rendezvényen való jelenlét különösen fontos volt a török egyetemek tanáraival való személyes kapcsolattartás miatt, mivel a Nyugat-Magyarországi Egyetem kecskeméti szilikát szakiránya iránt rendkívül erős az érdeklődés. Szemeszterenként legalább két török Erasmus hallgató tanul Kecskeméten, két-három egyetemi oktató tart előadásokat, és már a kezdetektől fogadjuk a török gyakornokokat az LLP/Erasmus Work Placement keretében. Probstner János, mint a Nemzetközi Kerámia Akadémia (International Academy of Ceramics) vezetőségének tanácsadó tagja 2009. szeptemberében részt vett az akadémia vezetőségi ülésén Genfben, ahol a jövő évi párizsi közgyűlés előkészületeivel foglalkoztak és tagfelvételről döntöttek. Csakúgy mint 2006-ban, most ismét felkérték Probstner Jánost a European Ceramic Context 2010 elnevezésű, az Európai Unió 27 tagját, valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot is magába foglaló nagyszabású szakmai rendezvény magyarországi biztosának (commissioner). Ezen a két évente kerámiával, kétévente pedig üveggel foglalkozó, a dániai Bornholm szigetén megrendezésre kerülő programon Európa legjobb kortárs művészei mutatkoznak be kiállításokon, workshopokon, konferenciákon – a nemzeti biztosok ajánlása alapján. KORTÁRS KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI PROGRAMOK Kecskemét Amellett, hogy az egyedülálló kortárs gyűjteményünk darabjaiból rendezett, az új művekkel rendszeresen frissített állandó kiállításunkon mindig benyomást lehet szerezni az elmúlt 30 évben a stúdióban alkotott művek gazdaságáról és a műfaj szinte hihetetlen sokszínűségéről, a Nemzetközi Kerámia Stúdió kecskeméti galériájában elsősorban a legfrissebb alkotásokat állítjuk ki, akár egy szimpózium terméséhez, akár pedig egy kiváló művész itteni alkotói időszakához kapcsolódva. 2009-es programunk egyik csúcspontja volt júniusban John Glick világhírű amerikai keramikusművész kiállítása, aki a Tálaló edények című szimpóziumunk vezető mestereként töltött néhány hetet a stúdióban. A megnyitón egyebek mellett, így vallott művészetéről: „Mint stúdió keramikus 1964-től, a kezdetektől nagy élvezetet találok a funkcionális kerámia gazdag világának felfedezésében. És úgy tűnik, azok, akik követik munkásságom, az évek során hozzászoktak kerámiáim változó természetéhez és támogatják jóindulattal és
7
szimpatikus nagylelkűséggel. Ezért hálás is vagyok. E nélkül a köztünk áramló harmónia nélkül, kérdésessé válna stúdió kerámiáim életben maradása. De mivel így van, a kíváncsiság iránti hajlandóságom boldogan találkozik egy ugyanannyira készséges reakcióval a közönség részéről. Úgy hiszem, ez az a fajta kapcsolat, mely más időkben, számos kultúrában a művészi tevékenység fennmaradását táplálja.” Július végén Figura elnevezésű nemzetközi szimpóziumunk egyik meghívott mestere, Rimas VisGirda nyitotta meg a szakmai programon született alkotások összegző tárlatát. A kiállító művészek: Filotás Viktória (H), Rytas Jakimavicius (LT), Dalia LauckaiteJakimaviciene (LT), Pázmándi Antal (H), Szőcs Éva Andrea (H) és Rimas VisGirda (USA). Kiállításunk apropóján Ibos Éva az NKA kritikai portálján a következőképpen ír programunk sok szempontból megközelíthető, s így nagy művészi szabadsággal kezelhető témájáról: „Zavarba ejtőbb ezt a gondolatot áttenni a funkcionális iparművészetre, amelyet eleve nehéz kapcsolatba hozni az elvonttal, mivel a megtestesült tárgy alakot ölt, s ettől konkréttá válik viszont nem biztos, hogy figurálissá. Arról nem is beszélve, hogy a kerámia csak egyfelől nézve tárgyalkotó műfaj (az épületdíszítésről most megfeledkezünk), mert némely vonulatok révén már rég elment a szobrászat irányába, ahol villámgyorsan összetalálkozott az absztrakttal. Mindennek tudatában a kerámiában alkalmazott figura kérdése már nem is látszik olyan könnyen megoldható képletnek.” (revizor, 2009. 08. 09.) Következő Fehér arany – White Gold című szimpóziumunk befejezése után is megrendeztük a résztvevő alkotók - Jindra Vikova (CZ), Michael Moore (IRL), Nemes Timea (H) Rejka Erika (H), Barka Melinda (H) és Kakasy Kinga (H) - közös bemutatkozását. Erről a kiállításunkról is jelent meg kritika az NKA portálján, mint támogatott programról. Itt kell megjegyezni, hogy az ebben a témában széles körű tapasztalatokkal rendelkező újságíró szerint a Nemzetközi Kerámia Stúdió szinte egyedülállóan szervezi meg ilyen gyorsan, még az alkotók jelenlétében és részvételével a munka eredményét reprezentáló kiállítást, ahol alkalom van a visszajelzések fogadására is. Május – júniusban kecskeméti galériánkban is bemutattuk Kortárs japán kerámiák a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből című kiállításunkat a 2009-es japán évad alkalmából (bővebb leírás a MUSEION No.1 bekezdésnél). Meredith Morten (USA) 2007-ben dolgozott először a kerámia stúdióban, 2009-ben Fulbright kutatói ösztöndíjjal tért vissza fél évre. Májusban, projektje befejezéseként Eltűnt idő című kiállításán azokat a kerámia szobrait mutatta be, melyeknek elsődleges ihletői a Kárpát-medence újkőkori, bronzkori és vaskori antropomorf alakjai, termékenység idoljai, a szerszámok és fegyverek, de nem másodpéldányokat készített a prehisztorikus tárgyakról, hanem utalt azokra a bennük lévő minőségekre, melyek megragadták érdeklődését. Júliusban a németországi Heidelbergben nyílt meg három világhírű keramikusművész – Kecskeméti Sándor (H), Enrique Mestre Estelles (E) és Yasuo Hayashi (J) közös kiállítása. A már idős japán művész arra is kihasználta európai tartózkodását, hogy Kecskeméti Sándor társaságában ellátogasson a kerámia stúdióba, ahol már vagy két évtizede alkotott. Ebből az alkalomból, mintegy kedves gesztusként, kamarakiállítást rendeztünk a három mester gyűjteményünkben őrzött munkáiból, amit azon kívül, hogy vendégeink meghatva fogadtak, nagy élményt jelentettek azoknak a látogatóinknak is, akik így együtt láthatták e kivételes műtárgyakat. A kerámia stúdió galériája és udvara immár állandó helyszíne a Kecskeméti Acélszobrászati Szimpózium előző évi termése bemutatásának. Az áprilisi kiállítást a szokásokhoz híven Nagy T. Katalin művészettörténész, a fémszobrok és térplasztikák szakavatott értője nyitotta meg, zenével közreműködött a Majorka 7.
8
Október – novemberben mutatkozott be galériánkban öt fiatal képzőművész, Ballai Tóth Roland, Busák Péter, Pogonyi Csongor, Szilágyi Rudolf és Vágó Szabolcs. Koncepciójuk szerint a kiállított fotók, videók, installációk és festmények közötti kapocs ötük barátsága, a művekben látható, vagy érezhető a másik jelenléte. A QUINTET megnyitó happeningjén Majoros Gyula és a kiállító művészek zenéltek, volt vetítés is, mi több, Szurcsik József is videón keresztül nyitotta meg a kiállítást. 2009-ben is, immár hagyományosan nálunk mutatták be vizsgamunkáikat a Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola végzős művészeti tagozatos hallgatói. December elején pedig karácsonyi kiállítással, művészeti, néprajzi filmekkel és kézműves foglalkozással vártuk vendégeinket. Budapest 2009. decemberében második teljes évét zárta budapesti MUSEION No.1 galériánk. Kiállítási programunk összeállításánál azt a két fontos szempontot vettünk figyelembe, hogy egyrészt 2009-et Magyarország - Japán Jubileumi Évnek nyilvánították, másrészt pedig, hogy a fővárosi közönségnek minél színesebb palettán tudjuk bemutatni a Bács-Kiskun megyei, kecskeméti művészek alkotásait. A „japán év” apropója a Magyarország és Japán közötti kapcsolat 140. évfordulója, illetve a diplomáciai kapcsolat újrafelvételének 50. évfordulója volt. A magyar és a japán külügyminisztérium ebből az alkalomból hirdette meg a Magyarország - Japán Jubileumi Évet, melynek hivatalos programsorozatába a magyarországi Japán Nagykövetséghez benyújtott pályázat útján lehetett bekerülni. A nagykövetség igen szigorú feltételekhez kötötte a felvételt, csak a legszínvonalasabb kulturális programokat vállalta föl. Ennek fényében büszkék lehetünk arra, hogy a MUSEION No.1 galéria két kiállítását is méltónak találták a szereplésre. Itt hívom fel a figyelmet arra is, hogy a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményének japán anyagából válogató, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány alkotóházában novemberben nyílt Kortárs japán kerámiák – kortárs magyar textilek című iparművészeti kiállítás ugyancsak elnyerte a jubileumi programsorozatban való szereplés jogát. Ez az elismerés nem járt semmilyen anyagi támogatással, viszont jogosulttá váltunk a hivatalos logo használatára, s így részesei lehettünk egy nemzetközi médiakampánynak, szerepeltünk a külügyminisztériumok által üzemeltetett jubileumi honlapokon, felhívtuk magunkra a japán diplomáciai testület, illetve a Japan Foundation figyelmét, személyes kontaktusokat alakítottunk ki, amit nemzetközi kapcsolataink fejlesztésében tudunk hasznosítani. Március 20-án nyitottuk Keleti szél című, Geszler Mária Garzuly Munkácsy-díjas keramikusművész porcelán képeit, objektjeit, valamint kimonó gyűjteményének darabjait bemutató kiállításunkat. Ez a megnyitó volt az év egyik legsikeresebb rendezvénye, aminek alaphangulatát az adta meg, hogy Takamizu Hidero, a Japán Nagykövetség Kulturális és Sajtóosztályának vezetője közvetlen hangon, magyarul szólította meg a nagyszámú vendéget. Papp Katalin művészettörténész elemző gondolatai után következett az esemény csúcspontja: a művésznő két japán barátnője, kik közül az egyik az ősi japán kultúra őrzője, mutatta be a kimonóba öltözés szertartását és viselésének módját, fergeteges sikert aratva. Erre az alkalomra egy leporellót is készítettünk magyar és angol nyelven Geszler Mária Garzuly művészi pályájáról és a japán kultúra, művészet iránti vonzalmáról. (Probstner János cikke a Magyar Iparművészetben)
9
Tradicionális japán kerámiatárgyakat és kortárs magyar keramikusok műveit láthatták az érdeklődők júniusi Hasznos szépség című kiállításunkon, mely ugyancsak bekerült a japán kulturális évad hivatalos programjai közé és amit Vihar Judit a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, a Budapesti Gazdasági Főiskola dékánja nyitott meg hallgatói japán irodalmi műsorával kísérve. A kiállítás a Magyar-Japán Baráti Társaság rendezvényével zárult, a teaceremónia bemutató után, dr. Mecsi Beatrix művészettörténészt lehetett kérdezni, majd a délután ikebana kompozíció készítéssel fejeződött be. Ebbe a japán vonulatba tartozik, pontosabban mindegy felvezető programja volt a japán évadnak Kortárs japán kerámiák a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből című február – márciusban bemutatott kiállításunk. Az immár harminc éves stúdió mindig fontosnak tartotta a japán művészekkel való kapcsolat kiépítését és erősítését, ennek köszönhetően 1984 és 2007 közti időszakban kiváló japán keramikusművészeket hívott meg és fogadott. A Japánból elsőként érkező művész, Hideo Matsumoto 1984-ben dolgozott Kecskeméten, s őt még huszonketten követték. A gazdag névsorban szerepelnek a kortárs japán kerámiaművészet olyan első generációs klasszikusai is, mint Yasuo Hayashi és Kimiyo Mishima. Nem véletlen, hogy az alkotók többsége Kyotóból és környékéről érkezett, ahol mindmáig rendkívül erősen élnek a japán kerámia hagyományai. A kiállítók között olyanok is szerepeltek, akik hazájuktól távol kerültek, így például a figuratív kerámia egyik legtekintélyesebb mesterének számító Akio Takamori az Egyesült Államokból érkezett. Husz Ágnes magyar keramikusművész pedig már évtizedek óta a távol-keleti országban él és alkot, így illeszkedett munkáival a japán művészek sorába. Az I. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé (2005.) kiállítása óta Budapesten volt látható először a III. díjas Ryota Aoki porcelánja is. Már tavaly is tapasztaltuk a jelentős számú közönséget megmozgató, több napos programokhoz történő csatlakozás előnyeit, mivel ezek apropóján galériánk is haszonélvezője az esemény média- és reklámkampányának. A XI. Plein-Art Kortárs Művészetek Fesztiváljának programjaként kezdtük a Bács-Kiskun megyében élő, alkotó művészek bemutatásának sorát májusban Gerle Margit DLA Ferenczy-díjas képző- és iparművész BIOMORPH című kiállításával. Sokakban keltett meglepetést, hogy a leginkább kerámiaművészetéről ismert alkotó ezúttal a Biomorph témához kapcsolódó papírszobrokkal és rajzokkal jelentkezett. (A műveket Szeifert Judit művészettörténész méltatta.) Gerle Margit kiállításával párhuzamosan az emeleti térben neves magyar és külföldi keramikusművészek bronz szobrait mutattuk be, ezzel is rávilágítva a stúdió gyűjteményének sokszínűségére és gazdagságára, nem is beszélve az alkotók sokoldalúságáról. Kilian Leonard Dax festőművész, designer és építész nevét jobban ismerik külföldön, mint itthon, pedig már több mint egy évtizede Kecskeméten alkot. Alternatív tendenciák című, júliusban bemutatott kiállítása már első pillantásra azt sugallta, hogy minden mindennel összefügg, hiszen a tér egészét betöltő műtárgy együttesét, egyetlen, a térben kibontakozó kompozícióként is fel lehetett fogni. Galériánkban a művész jelenlegi tevékenységének reprezentatív keresztmetszetét mutattuk be, amihez a megnyitón szakavatott útmutatót adtak Nagy T. Katalin művészettörténész gondolatai. A kalocsai székhelyű Dunatáj Fotókör 2004-ben alakult. A klubalapítási célok között szerepelt: a Kalocsán és térségében tevékenykedő fotósok egységbe szervezése, az egyéni fotózási látásmódok és technikák fejlesztése, pályázatokon való szereplés, a helyi események, épületek, tájak és természetesen az emberek megörökítése, illetve az alkotások kiállításokon való bemutatása. A Magyar Fotográfia Napjára, augusztus 29-ére időzített kiállítás megnyitón a látogatók meggyőződhettek arról, hogy az alkotók (Farkas Zoltán, Nagy Erik, Balogh István, Török Tibor, Polgár Tibor, Péjó Zoltán, Regényi Gábor, Farkas Viola, Kapitány László, Benke Ferenc, Bedi Gyula) a kitűzött célokat már sikeresen teljesítették.
10
Bizonyítja ezt a Lelkünk húrjai című fotóalbumuk is, melyből kiállításuk anyagát válogatták. A megnyitón Polyák Valéria operaénekes produkcióját is élvezhette a közönség. Bács-Kiskun megye művészeti életét reprezentáló programjainkat, csakúgy mint tavaly a Veránkai Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótelepen 2009-ben készült alkotások bemutatásával zártuk október – novemberben. A partner-megyéket, illetve a magyar művészeket 2009-ben Sonja Binder (D), Anita Facon (F), Luise Oechsler (D), Marianne Endres (D), Bajkó Attila (R), Victor Ioan Cacovean (R), Mezei Erzsébet (SRB), Anne-Marie Pedersen (DK), Damó István (H), Kántor József (H), Jászberényi Matild (H), Sipos Loránd (H) és Rendes Béláné (H) képviselte. Damó István grafikusművész, az alkotótelep vezetője sok személyes élményt, hangulatot idéző gondolataival ajánlotta a műveket a vendégek figyelmébe. Probstner János igazgató felajánlotta, hogy itthon, azaz kecskeméti galériánkban is bemutatjuk az alkotásokat, hogy a „hazai” közönség is láthassa. A műfaji változatosság jegyében és Bács-Kiskun megye elnökének ajánlására hívtuk meg Penovác Endre festőművészt, aki a mediterrán világ hangulatát idéző kiállításán az elmúlt tíz év alkotásaiból mutatott be válogatást. A Mediterráneum nyarat idéző hangulatával igazi sikernek bizonyult novemberben. A kiállítást Penovác Endre művészetének régi tisztelője, Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, Szerbhorváth György író pedig, mint közeli barát, szellemes szavakkal boncolgatta a művészt. Különleges élményt jelentett Kálmán Imre gordonkaművész játéka. MUSEION No. 1 galériánk 13 tavalyi programja között augusztusban szerepelt John Glick világhírű amerikai keramikusművész – akinek edényeit a washingtoni Fehér Ház számára is megrendelték, mint az amerikai kerámiaművészet reprezentálását - kiállítása is, akinek Kecskeméten készült tálaló edényeit mutattuk be Budapesten a keramikus szakma élénk érdeklődésével kísérve. Glick alkotásai, Bruce Hartman, a Cranbrook Academy of Art Museum korábbi kurátora szerint "...összetett és festői kifejezéseket foglalnak magukba. Korábbi munkáinak szigorúsága utat nyitott a keleti kalligráfián és az amerikai absztrakt impresszionizmuson alapuló túláradóan dekoratív érzékenységnek”. A megnyitón Probstner János igazgató világított rá azokra a különleges technikákra, a mázak és színek festői alkalmazására, mindarra, ami megismételhetetlenné teszi alkotásait. Másik önálló keramikusművész kiállítónk április – májusban Wisloczki Helga volt. A tevékenyen alkotó, számos kiállításon szereplő, és a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió munkájában rendszeresen résztvevő művészről és műveiről Probstner János, aki mestere volt a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a Magyar Iparművészet folyóiratban (2007/3) megjelent írásában így írt: „… azt is mondhatnám, hogy olyannak tűnt ő, mint egy űrutazó konstruktőr, aki ismeretlen világokat köt össze azzal, hogy onnan ide, innen oda utazik, dolgokat visz és rak össze sejtelmes formákba, amelyek azonban a képzelet által életre kelnek és működnek. Így adva hírt egy másik nem ismert világ létezéséről. És hogy ez így van, ő maga vallja: «a dolgok formája az anyagból, lényege az anyagtalanból származik» - lehet, hogy az ismert dimenziókon túliból.” Szeptemberben budapesti galériánkban is bemutattuk a Figura szimpóziumon készült alkotásokat, a művek méltatására Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművészt kértük föl. Az egyetemi felvételi jelentkezések határideje előtt az évet ismét a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézete három hetes bemutatkozásával kezdtük. Ilyenkor a falakon a legfrissebb diplomamunkák posztereit mutatjuk be, az érdeklődők vihetnek magukkal otthoni tanulmányozásra az egyetem kiadványaiból, a diplomakatalógusokból, az egyetemi művészeti műhelyek reprezentatív kiadványaiból.
11
2009-ben a Design Héten, az eseménysorozat hivatalos programjaként a NyugatMagyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézete mutatkozott be AMI DESIGN SOPRON – válogatás a hallgatók munkáiból című kiállításával. A megnyitót a szakma élénk érdeklődése kísérte, a Magyar Formatervezési Tanács, a designterminal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a formatervező művészek részéről és mellettük rengeteg egyetemi hallgató akarta látni diáktársaik, illetve a „szomszédvár” hallgatóinak legsikeresebb munkáit. A kiállítást Szentpéteri Tibor DLA h. c. intézetvezető nyitotta meg, aki külön is kiemelte, hogy a bemutatott diplomamunkák közül több is a Nemzetközi Kerámia Stúdióban működő szilikát szakirányon született. MŰVÉSZETI FELSŐOKTATÁS Az egyetemi képzés – a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet keretén belül – 2009-ben is zavartalanul folyt. A továbbiakban is Probstner János címzetes egyetemi tanár, főtanácsadó, a Nemzetközi Kerámia Stúdió igazgatója vezeti a szilikátművészeti képzést, koordinálja a kecskeméti képzési programot és kiválasztja az óraadó tanárokat. A 2009-2010-es tanév őszi szemeszterében kezdték a harmadik évet azok a hallgatók, akik már a kétciklusú képzésre iratkoztak be. Az Alkalmazott Művészeti Intézet mesterképzését nyáron akkreditálták, így az idén szeptemberben már a szilikátos mesterképzés helyszíne is a kerámia stúdió lesz. A kétlépcsős képzés többlet feladatot is ró ránk, mivel gyakorlatilag még párhuzamosan folyik az egyetemi és a BA képzés, vagyis három évfolyamon megjelentek az új tárgyak, viszont a negyed és ötöd éves „hagyományos” hallgatóknak is megvannak a régi rendszer szerinti tárgyai. A korábbi tanévekben félévenként 2 hetet töltöttek nálunk azok a hallgatók, akik bármely szilikát tárgyat fölvették, két éve ez az időszak a duplájára emelkedett. A IV. éves szilikát szakirányos hallgatók az egész szemeszterben a kerámia stúdióban tanulnak, egyéni tanrend szerint. Ugyanez vonatkozik a végzősökre, akiknek diplomakurzusát Probstner János vezeti. 2009 tavaszán négy, szép eredménnyel végzett diplomázó hallgató (Tomay Katalin, Lakatos Ábel, Szedlák Nikoletta, Varga Szilvia) témavezetője volt. A stúdióba meghirdetett nyári gyakorlati helyekre olykor már a tavaszi szemeszter elején jelentkeznek a hallgatók. Nyári programunk népszerűségét nemcsak annak köszönheti, hogy szakmai kihívást jelentő feladatokkal kell megbirkózniuk a diákoknak, hanem annak is, hogy egyúttal részesei lehetnek és rengeteget tanulhatnak a stúdióban professzionális művészekkel folyó programokból is. 2009. nyarán 11 hallgató valósította meg a Kontraszt című projektet, amellett, hogy tevékeny munkásai voltak egy több mint 10 éves, elavult fatüzes kemence lebontásának és részben az új felépítésének, mindezzel máshol meg nem szerezhető tapasztalathoz jutva a fatüzes kemence struktúráját illetően. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező stúdió sokat tesz azért, hogy kitáruljon a világ a hallgatók előtt. Aktív szerepet vállalunk abban, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem a felsőfokú művészeti képzés területén minél több külföldi egyetemmel tudjon Erasmus kapcsolatot létesíteni. Szakirányos hallgatóink közül számosan élnek a külföldi tanulás lehetőségével, a stúdióban is mindig 2-3 Erasmus cserediák képzése folyik. Az Erasmus Staff Mobility keretében 2009-ban 2 külföldi egyetemi tanár tartott előadást hallgatóinknak. Már elsőként bekapcsolódtunk az újonnan indult Erasmus Work Placement programba, aminek keretében 2009. nyarán egy török művészeti hallgatót fogadtunk gyakornokként három hónapra. A NYME és Kansas City Art Institute (USA) közötti kétoldalú szerződés alapján két amerikai diák tanult nálunk a tavaszi szemeszterben.
12
2009-ben kezdeményezésünkre és szervezésünkben sikerült tető alá hozni egy kétoldalú szerződést a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a patinás, 1906-ban alapított, a világ egyik legelismertebb művészeti egyeteme, a jeruzsálemi Bezalel Academy of Arts and Design között. A szerződéskötés létre jöttének kiindulópontja egy ottani hallgató jelentkezése volt, aki kerámia tanulmányait a Nemzetközi Kerámia Stúdióban kívánta folytatni. Az izraeli egyetem hallgatója a tavaszi szemeszterben kezdi meg tanulmányait Kecskeméten, de a szerződéssel megnyílt az út egyetemünk diákjai előtt is az izraeli tanulmányokra. Azt, hogy a kerámia stúdió a művészeti felsőoktatás magas színvonalú és már nemcsak Magyarországon elismert terepének számít, az is bizonyítja, hogy a külföldi egyetemek is intenzíven kezdeményezik velünk a kapcsolatfelvételt. A Kansas City Art Institute immár rendszeresen Kecskemétre hozza mintegy 20 hallgatóját a kötelező egy hónapos külföldi képzésre, az Ohio University (USA) 3 hetes, a Glasgow School of Arts (GB) pedig két hetes kurzust tartott a kerámia stúdióban. Hallgatóink állandó ösztönzést kapnak az egyetemistáknak is nyitott művészeti versenyeken való részvételre. Itt nemcsak az esetleges szakmai siker reménye a motiváló, hanem az is, hogy így már tanulmányaik ideje alatt tapasztalatot szereznek arról, miként tudják alkotásaikat a legelőnyösebben prezentálni. A 2009-es Zepter International Design Awardon hallgatónk Somlai Balázs III. díjat nyert a stúdióban készített üveg teáskészletével (Tea for Two). A Nemzetközi Kerámia Stúdió már évtizedek óta arra törekszik, hogy Kecskeméten megvalósuljon az egyetemi képzés, legalább a művészképzés területén. Ezt az úttörő tevékenységünket töretlenül folytatjuk és erősítjük, minden adódó alkalmat kihasználva és tovább kutatva a lehetőségek után. Ezért minden erőnkkel segítjük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kecskeméti képzésének beindítását is. Bízunk abban, hogy a szélesebb egyetemi képzés létrejöttét célzó törekvéseinket, melyek egybe esnek Zombor Gábor polgármester céljaival is, méltányolják és ebben támogatásukkal továbbra is segítik intézményünket.
2010-01-13
Összeállította: Kormos Emese művészeti titkár
Probstner János igazgató c. egyetemi tanár
