Szakmai beszámoló a bécsi Collegium Hungaricum két hónapra elnyert ösztöndíjával („CH 2 ösztöndíj fiatal kutatóknak”) 2016. július 1. és augusztus 31. között megvalósított kutatóútról
1. A mobilitás célkitűzése A pályázatban vállalt kutatás témája a Hunyadi-kor magyar-osztrák háborúinak ideológiája, e háborúk ideológiai-eszmetörténeti vonatkozásainak vizsgálata volt, különös tekintettel az osztrák fél által megfogalmazott álláspontokra. A megpályázott és elnyert ösztöndíj során végrehajtott kutatás a folytatása volt egy 2014 nyarán megkezdett vizsgálatnak, amelynek során a 15. századi magyar-osztrák kapcsolattörténetnek főképp művelődés-, társadalom- és eszmetörténeti vonatkozásainak jártam utána. A 2014. évi Collegium Hungaricum Ösztöndíj által lehetővé tett bécsi kutatóút során feltártam és feldolgoztam mindazokat a kéziratokat, amelyek a bécsi teológus Thomas Ebendorfer (1388-1464) történetírói és teológusi munkájának részét képezve fontos forrásai lehetnek a 15. századi magyar történelemnek és magyar-osztrák kapcsolattörténetnek. A 2015/16. évi pályázati időszakban megcélzott kutatás során ezt az ebendorferi anyagot kiegészítve megpróbáltam a kortársi források bevonásával rekonstruálni a Hunyadi-kor különböző magyar-osztrák háborúinak, háborús szembenállásának a lehetséges ideológiai mozgatórugóit, a felek célkitűzéseit, a szövetségesek keresésének módjait és lehetőségeit, az ellenséges területek lakosságának meggyőzésére, vagy éppen megfélemlítésére irányuló eszközöket. 2. A vállalt feladat megvalósítása A kutatás első szakaszában a levéltári anyagok feldolgozása történt meg, amelynek során a Haus-, Hof- und Staatsarchivban, valamint a Bécs Városi és Tartományi Levéltárban (Wiener Stadt- und Landesarchiv) elérhető anyagokat tártam fel. A kutatás ezen szakasza a július hónap egészét igénybe vette. Állományvédelmi szempontok miatt naponta mindössze öt dokumentumot (oklevelet, illetve iratcsomót) engedtek megtekintésre, illetve adatrögzítésre (szkennelésre, vagy fényképezésre). A Haus-, Hof- und Staatsarchivban a dokumentumok csupán egy kisebb részét engedték digitalizálni (állományvédelmi szempontok miatt), de a AT-OeStA/HHStA HS W 9, 56, B 5, és 7 jelű oklevélgyűjtemények magyar vonatkozású dokumentumait, valamint az Allgemeine Urkundenreihe 1446 XI 8, 1447 XI 20, 1453 XII 15, 1468 XI 3, 1485 X 14, 1488 IV 5, 1459 IX 13, 1459 IX 13 és 1488 VI 5 jelű okleveleit sikerült beszkennelnem; ezeket az eredeti okleveleket, illetve oklevélmásolatokat az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” elnevezésű Lendület-kutatócsoportjának a digitalis adatbázisán rövidesen elérhetővé kívánom tenni. A jelen kutatási témám szempontjából közvetlenül a legkiemelkedőbb az AT-OeStA/HHStA HS W[eiß] 9. jelű, 18. századból fennmaradt oklevél- és levélgyűjtemény volt, amely tartalmazza többek között Hunyadi János egyik 1452. évi levelét a III. Frigyes császárral szembeforduló osztrák rendeknek, akiket Hunyadi a támogatásáról biztosít a levélben. Magyar szempontból fontos, azonban csak mikrofilm formájában férhető hozzá az AT-OeStA/HHStA HS Blau 8 (Böhm 22) és ATOeStA/HHStA HS Rot 8/2 jelű kéziratai, melyeket a hozzáférés jellege miatt csak korlátozott módon tekinthettem át. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem a Magyar Nemzeti Levéltár – Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség vezetőjének, Dr. Oross Andrásnak a folyamatos támogatását és tanácsadását, amellyel jelentősen megkönnyítette a levéltárban folytatott kutatásaimat.
A július hónap kutatásának másik számottevő eredménye volt a bécsi Skót-kolostorban (OSB) 2014-ben megkezdett Ebendorfer-kutatások folytatása, illetve ezzel párhuzamosan az ott található Hungarica-anyag feldolgozása. A módszeres kutatás figyelemre méltó eredménye volt egy 18. századi kézirat feltárása és teljes körű digitalizálása, amely Hunyadi Mátyás király jórészt ismeretlen leveleinek 17. századi átiratait tartalmazza Hs. 451 (Hübl 612) jelzet alatt. Az osztrák kolostori katalógusok figyelmes átvizsgálása azt a további eredményt hozta, hogy a Skót-kolostorban őrzött kézirat tartalmával közel teljesen megegyező tartalmú levélgyűjtemény található az ugyancsak a Benedek-rendhez tartozó göttweigi kolostor könyvtárában. Terveim szerint egy következő kutatóút során a göttweigi anyagot is feltárom, illetve digitalizálni fogom majd, lehetővé téve ezzel a Mátyás-kori még ismeretlen levelek kritikai igényű szövegkiadását. Július-augusztus fordulóján került sor a Bécsi Városi és Tartományi Levéltárban őrzött, még nem digitalizált, de a Hunyadi-kor, elsősorban a Bécs feletti magyar uralom időszakára (14851490) nézve fontos dokumentumok áttekintésére. Ezek vizsgálata nem vezetett számottevő eredményre, illetve olyan adatokra nem bukkantam rá, amelyek Kubinyi András és Richard Perger korábbi kutatásaiban nem szerepelnének. A kutatás augusztusi szakaszában a könyvtárakban elérhető kéziratok feldolgozására került sor. Ennek helyszíne az Osztrák Nemzeti Könyvtár kézirat- és régi nyomtatványtára (Österreichische Nationalbibliothek, Sammlung von Handschriften und alten Drucken) és a klosterneuburgi ágostonos kanonokrendi kolostor könyv- és kézirattára volt. A Nationalbibliothek, valamint a kolostori könyvtárak elsősorban a téma szempontjából releváns kódexeket őriznek, továbbá a kolostori levéltárak olyan oklevelekkel rendelkeznek, amelyek a hazai kutatás figyelmét mindeddig részben vagy teljes egészében elkerülték, és amelyek sem a Haus-, Hof- und Staatsarchivban, sem pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában nem találhatóak meg, illetve digitális formában sem érhetőek el. A digitalizálást jelentős módon megkönnyítette, hogy 2016. július 1. óta az Österreichische Nationalbibliothek kézirattára is lehetővé teszi a birtokában lévő kódexek ingyenes fényképezését és térítési díj ellenében ugyanennek a saját fényképes anyagnak a tudományos publikációkban való közzétételét. Ez jelentősen megkönnyítette a munkámat és lehetővé tette azt is a számomra, hogy egyéb, a pályázatban vállalt témán kívül eső magyar vonatkozású anyagokat is fel tudjak dolgozni, amelyeket majd a Lendület-kutatócsoport adatbázisában, illetve a témához kapcsolódó publikációkban (elsősorban szövegkiadások formájában) teszek hozzáférhetővé. Az ÖNB Cod. 2893. számú kézirata Mátyás király eddig ugyancsak kiadatlan német nyelvű levele 1474-ből, amelyet a birodalmi rendeknek intézett a közte és III. Frigyes császár közötti konfliktus előzményeiről. A Cod. 3471. számú kézirat egy levélgyűjtemény, amely tartalmazza többek között Mátyás király egyik 1472-ből származó szintén ismeretlen levelét IV. Sixtus pápának a csehországi huszita mozgalomról, valamint a magyar király és a német-római császár együttműködéséről a huszita kérdés megoldásában. A Cod. 3609. számú levélgyűjtemény tartalmazza többek között Hunyadi János levelét V. László királynak a nándorfehérvári csata előkészületeiről, valamint az összecsapást követően Hunyadi beszámolóját az események lefolyásáról. A Cod. 8544. számú kézirat egy 18. századi levélmásolat, amely tartalmazza Joseph Benedikt Heyrenbach másolatát Mátyás király 1487. évi német nyelvű leveléről, amelyben a bécsújhelyi városi tanáccsal közölte a megadás feltételeit az az évi ostrom lezárásához. A Cod. 13855. számú kézirat egy késő középkori levélgyűjtemény, amely az ars dictaminis céljait szolgálandó tartalmazza többek között Mátyás király egyik – eddig ugyancsak kiadatlan – 1468. évi, III. Frigyeshez írt levelének másolatát. A klosterneuburgi Ágoston-rendi kolostor könyvtárának Cod. 933. számú kézirata Mátyás király eddig kiadatlan három levelét tartalmazza, amelyek elsősorban a Mátyás király huszita politikájába engednek betekintést.
A pályázati munkatervben nem vállalt kutatás volt a heiligenkreuzi ciszterci kolostor könyvtárának, illetve a korneuburgi városi levéltár Ebendorfer-anyagának áttekintése. Ezekben a prédikációgyűjteményekben értékes magyar vonatkozású dokumentumokra, Szent Erzsébet-prédikációkra bukkantam, amelyek a tervben lévő és a Lendület-program keretében vállalt Thomas Ebendorfer-monográfiához járulhatnak hozzá.
3. A kutatás eredményei, további hasznosíthatóságuk A kutatást mind a rendelkezésre álló idő felhasználása, mind pedig a munkatervben vállaltak megvalósítása szempontjából sikeresnek tartom. A munkatervben felvázolt kísérleti konklúzióm, miszerint a Hunyadi János és Mátyás király, illetve a III. Frigyes német király, majd német-római császár közötti küzdelem a legkevésbé sem tekinthető egyfajta nemzetek közötti összecsapásnak, noha mindkét fél kísérletet tett a saját dinasztikus-hatalmi céljainak „nemzeti” dimenzióba való áthelyezésére. Különösen igaz ez III. Frigyesre, aki – érthető okokból – hon- és területvédő küzdelemnek állította be a gubernátorral és a későbbi magyar uralkodóval vívott harcát, míg Hunyadi János, majd a fia Mátyás király elsősorban egy „zsarnoki” uralkodóval szembeni ellenállással érvelt a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint. Visszatérő elem mindkét fél részéről a vizsgált dokumentumokban a huszitákkal, illetve a törökökkel való szövetségkeresés vádja a másikkal szemben. Ugyancsak visszatérő motívum mindkét fél részéről az, hogy az „ellenséges” terület lakosságát folyamatosan a támogatásáról biztosítja, továbbá a „zsarnoki király” uralma alóli felszabadítást helyezi kilátásba. A további terveimben szerepel az elért eredmények közzététele szaktanulmányok, illetve szövegkiadások formájában, valamint beépítése a tervezett monográfiába Thomas Ebendorfer és Magyarország kapcsolatáról. Fontos eredménynek tartom a személyes kapcsolatok kialakítását, elsősorban a bécsi Collegium Hungaricum július és augusztus havi ösztöndíjasaival, különösen pedig Dr. Bert ényi Ivánnal, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgató-helyettesével és a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójával, Dr. Martin Halt r ich-hel, a klosterneuburgi Ágoston-rendi kolostor könyvtárának az igazgatójával, Prof. Dr. Alkuin S chachenma yr-ral (OCist), a heiligenkreuzi ciszterci kolostor levéltárának az igazgatójával, illetve Prof. Dr. Alois Haidinger-rel, az Osztrák Tudományos Akadémia egykori főmunkatársával, jelenleg a heiligenkreuzi ciszterci kolostor kézirattárának vezetőjével. A megvizsgált anyagok további kutatásra ösztönöznek. Korábban már említést tettem az eddig jórészt ismeretlen és kiadatlan Mátyás-kori levelekről, amelynek a Göttweigben található kézirata további vizsgálatot igényel. A www.manuscripta.at honlapon folytatott rendszeres vizsgálatok, valamint az egyes kolostori könyvtárak munkatársaival fenntartott levélváltásaim eredményeképpen arra jutottam, hogy Ausztria gazdag kolostori könyvtárai és kézirattárai még további, jórészt feltáratlan Hungarica-anyagokat tartalmaznak, melynek vizsgálata akár egy egész kutatócsoport munkáját is igényelné. A jelen kutatás közvetlen eredményét a következő két évben elkészítendő szaktanulmányokban, illetve monográfiában szeretném megjelentetni, valamint a Lendület-csoport honlapján a szélesebb szakmai közönség elé bocsátani.
4. A 2016. július-augusztus hónapok során Bécsben, a Collegium Hungaricumösztöndíj keretében áttekintett levél- és kézirattári források listája 4. 1. Az áttekintett primer források jegyzéke: -
-
-
-
Wiener Stadt- und Landesarchiv (Bécs): A 1/1-3: Eisenbuch (Bécs, 1320 után – 1819) → 1: 1320-1819, Eisenbuch, fol. 1-356 A 2/1-4: Nachträge zum Eisenbuch → 1: Nachtrag zu dem Eyßen-Buch Erster Theil Enthaltend die Privilegia und Freyheiten Gemeinder Stadt Wienn 1460-1720, fol. IXXXVIII, 1-337; 2: Nachtrag zu dem Eyßen-Buch Anderter Theil Enthaltend den Contract, Revers, und andere Verschreibungen wodurch Gemeiner Stadt Wienn ein Recht und Gerechtigkeit zugewachßen + Index Rubricarum 1382-1768 A 4: Wiener Stadtrechte, 1435, fol. I-VIII, 1-262 A 5: Wiener Stadtrechte, 15. Jh, fol. I-XII, 1-216 A 7/1-7: Mathias Josef Hochleitner (Hg.), Altes Bestandsverzeichnis des Stadtarchivs, angelegt um 1800, fortgeführt bis 1810/20 → 1: Privilegia 1270-1816, fol. 1-121; 2: Vergleiche 1354-1828, fol. 1-218; 3: Judicata 1316-1757, fol. 1-45; 4: Patenta, Ordnungen et Mixta 1331-1872, fol. 1-90; 5: Handwerkssachen 1436-1823, fol. 1-49; 6: Stiftungssachen 1298-1822, fol. 1-134; 7: Ingedenk-Sachen 1327-1828, fol. 1-171 A 43/1-2: Verzeichnis der – nicht mehr vorhandenen – Akten des Taxamtes, in der Hauptsache Erlässe der Regierung und des Stadtrates 1331-1800; alphabetisch, dann chronologisch geordnet, angelegt um 1800 → 1. Exemplar, fol. 1-462; 2. Exemplar, fol. 1-366 Wiener Staatsarchiv. Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Bécs): AT-OeStA/HHStA HS W 24 (Diplomatar des Zisterzeinserstiftes Lilienfeld, 1443) AT-OeStA/HHStA HS W 56 (korábbi jelzet: 106) (Österreichisches Diplomatar vom 11.-15. Jahrhundert) AT-OeStA/HHStA HS W 9 (korábbi jelzet: Böhm 18) (Österreichisches Diplomatar 1364-1520, 18. Jh.) AT-OeStA/HHStA HS B 5 (Österreichisches Diplomatar, 15. Jh.) AT-OeStA/HHStA HS B 7 (Kopialbuch der Kanzlei Kaiser Friedrichs III., 15. Jh.) AT-OeStA/HHStA HS B 5 (Österreichisches Diplomatar, 15. Jh.) AT-OeStA/HHStA HS Blau 8 (Böhm 22) AT-OeStA/HHStA HS Rot 8/2, fol. 1-482 Österreichische Nationalbibliothek, Sammlung von Handschriften und alten Drucken (Bécs): Cod. 2893 Cod. 3471 Cod. 3609 Cod. 8544 Cod. 4498
-
Cod. 7237 Cod. 7245 Cod. 13855 (Suppl. 1630)
-
Schottenkloster, Stiftsbibliothek OSB (Bécs): Archiv, Hs. 451 (Hübl 612)
-
Heiligenkreuz, Stiftsbibliothek OCist: Cod. 181 Cod. 272 Cod. 486
-
Klosterneuburg, Stiftsbibliothek CanReg: Cod. 933. (14-15. Jh.)
-
Korneuburg, Stadtarchiv: Cod. 1757 Cod. 1760
Budapest, 2016. november 1. Bradács Gábor s. k. egyetemi tanársegéd DE-BTK Történelmi Intézet
