Szakmai alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS. Tantárgy neve. Bevezetés a történettudományba

Szakmai alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Bevezetés a történettudományba TRO1001 1. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a történettudomány fogalmával, társadalmi szerepével és megítélésével, annak az egyes történelmi korszakokban megfigyelhető változásaival, legfontosabb segédtudományaival és a történeti kutatás valamint a történetkritika alapvető módszereivel. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A történettudomány fogalma, szerepe a társadalomban. A történetírás története az ókortól a posztmodernig. A történelem forrásai, forrástípusok, forráskritika. A történelem legfontosabb segédtudományai. A történettudomány módszerei. A történettudomány szervezeti keretei: egyetemek, levéltárak, könyvtárak, múzeumok. Internet és történettudomány. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Budapest, 1998. 2. March Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 3. Eszenyi Miklós: A történettudományi szakirodalmi kutatás módszerei. Miskolc, 2000. 4. Gunst Péter: A magyar történettudomány története. Debrecen, 2000. 5. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Budapest, 2005.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Bevezetés a régészetbe TRO1002 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a történettudomány egy társtudományát, a régészetet, illetve annak módszereit a hallgatók megismerhessék. Képesek legyenek eligazodni a különböző régészeti kutatási módszerek között. Alapvető képet kapjanak a régészet művelésének módjáról, a leletek kezeléséről. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Régészeti témájú kézikönyvek, folyóiratok, portálok, blogok A régészet története Régészeti maradványok, lelőhelyek felmérése, ásatása Keltezési módszerek, időrend Társadalomrégészet Környezetrégészet Létfenntartás és étrend Technológia Kereskedelem és csere Művészet és vallás; az identitás régészete Az ember régészete A magyarországi régészet intézményhálózata A magyarországi régészet törvényi szabályozása 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Renfrew, Colin: A civilizáció előtt. Osiris Kiadó. Budapest, 1995. 2. Renfrew, Colin – Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris Kiadó. Budapest, 1999. 3. Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 2003. (I., II., XIII. fejezet – fejezetenként is letölthető innen: http://www.regeszet.org.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=369&Itemid=11 2)


Történeti földrajz TRO1003 5. félév 3 2+0 gyakorlati jegy Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy általános és specifikus célja megismertetni a hallgatókkal tájaink oknyomozó és magyarázó leírását, a társadalmak térbeli kereteinek, feltételeinek módosulását. A történelmi gondolkodásmód továbbfejlesztése, a történelmi folyamatok tér- és időbeli összefüggéseinek mélyebb megismerése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Hazánk a korai feudalizmus idején (mezőgazdaság, bányászat, kohászat a 10–16. sz. közepéig). Magyarország a virágzó és a kései feudalizmus korszakában (14–17. században). Az ország helyzete, fejlődése a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet (a 18–19. század első fele) idején. Megvizsgáljuk, hogyan hatott a kapitalizmus a környezet, a gazdaság, a demográfia, a településhálózat alakulására a 19. század második felében. Hogyan hatott a 20. század gazdasági robbanása a környezetre, gazdaságra, társadalomra? Milyen mélyreható változásokat hozott az első világháború utáni békerendezés a Kárpát-medencében élők munkamegosztásában? 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1990. 2. Beluszky Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó. Budapest, 2008-2009. 3. Beluszky Pál: A magyarországi városhálózat „újrapozícionálódása” a dualizmus korában (Az egykori szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban) In: Geográfiai folyamatok térben és időben. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. Dr. Kókai Sándor. Nyíregyháza, 2011. 99–115. 4. Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718–1918). A Bánság helye és szerepe a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában. Nyíregyháza, 2010. 5. Kormány Gyula: Ibrány. Természeti-, társadalmi-gazdaságföldrajzi adottságai, fejlesztési lehetőségei. Ibrány – Nyíregyháza, 2010.


Hon- és társadalomismeret TRO1005 6. 3 2+0 gyakorlati jegy Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Ismerjék meg a hallgatók a Kárpát-medence multietnikus jellegét, a multikulturális közösségek néprajzi és társadalomföldrajzi jellemzőit. Legyenek tisztában a társadalmi kategóriákkal, a demográfia alapfogalmaival, a jogi gondolkodás alapjaival. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar népi kultúra táji-történeti tagolódása. Néprajzi csoportok, tájak, etnokulturális kapcsolatok a Kárpát-medencében. A magyarországi etnikumok anyagi kultúrája (pásztorkodás, állattartás, gyűjtögetés, földművelés). Településtípusok, a telkek rendje. A magyar paraszti társadalom (rokonsági rendszer, társadalmi csoportok, munkaszervezet). a magyar társadalom az 1950-es években; a Kádár–kor társadalomtörténete; társadalmi változások, jogi és politikai átmenet: út a rendszerváltás felé; az 1989-es XXXI. törvény és az új politikai rendszer (a hatalmi ágak, önkormányzatiság, pártstruktúra); a magyar társadalom 1990 után; Magyarország az Európai Unióban: a csatlakozási folyamat, kötelességek és jogok. A média világa, a nyilvánosság. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. A magyar folklór. Voigt Vilmos szerk. Budapest, 1998. 2. Népi kultúra, népi társadalom. Szilágyi Miklós szerk. Budapest, 1998. 3. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Budapest, 1993. 4. A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szelestey László összeáll. Budapest, 2000. 5. Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Budapest, 2004.

Szakmai törzsanyag TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Őstörténet és korai civilizációk TRO1006 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus összehasonlító szemlélettel tárgyalja az egyes kontinensek őstörténetét 2,5 millió évtől. Különös hangsúlyt fektet az emberré válás folyamatának megismertetésére, a vadászgyűjtögető-halász gazdálkodású őstársadalmak fejlődésének bemutatására, a földművelésállattenyésztés kialakulásának elméleti kérdéseire az egykori őskörnyezeti viszonyok hátterében. Az ókori kelet államainak, társadalmainak és kultúráinak alapvető megismerése (legalapvetőbb tények és helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Bevezetés: az őstörténet és az ókori kelet fogalmi keretei, kutatástörténet. Anyagi és írott források A kulturális és társadalmi evolúció legfontosabb őstörténeti kérdései. A humánevolúció folyamata A paleolit kultúrák; A Kárpát-medence paleolitikuma Az agrártársadalmak kialakulása Elő-Ázsiában A mezolitikum és a neolitikum Európában és a Kárpát-medencében A fémhasználat kezdetei. Európa a rézkortól a rómaiakig. A Hallsatt-, a La Téne-kultúra. A kelták. A rézkor és a bronzkor a Kárpát-medencében Az ókori Egyiptom története Mezopotámia története a Kr.e. III. évezredben (a kora-dinasztikus kor, az agadei dinasztia, a III. Ur-i dinasztia) Elő-Ázsia a Kr.e. II. évezred első felében (az óasszír és az óbabiloni kor). Elő-Ázsia politikai, hatalmi viszonyai az Amarna-korban. Mittanni A hettita állam története Az újasszír állam és Urartu Az újbabiloni és a perzsa birodalom A zsidóság története az ószövetségi korban 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. BAZ Megyei Levéltár, ME Ős- és Ókortörténeti Tanszék, Herman Ottó Múzeum. 2001. Emberelődök nyomában. Az őskőkor emlékei Északkelet-Magyarországon. (Hevesi Attila, Mester Zsolt, Kordos László, Ringer Árpád, T. Dobosi Viola cikkei) 2. Gaál Ernő – Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003. 3. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998. 4. Leakey, R.: Az emberiség eredete. Budapest, 1995. 5. Az „Ókor” c. folyóirat vonatkozó tanulmányai


Ókori keleti történeti szeminárium TRO1007 1 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse az ókori kelet történetének alapeseményeivel. A kurzus során a hallgatók megtanulnak önállóan eligazodni a különféle szakirodalmi hivatkozások között. Alapvető cél a magyar és idegen nyelveken publikált forrásokban, általános szakirodalmakban való eligazodás. A szeminárium során kiemelten foglalkozunk az ókori kelet történetének, kultúrájának azon részeivel, amelyekről a magyar nyelvű szakirodalom nem, vagy csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre (a hettita-kori Kis-Ázsia, Mittanni, Urartu). 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az ókori kelet fogalma; térbeli és időbeli keretek. Az ókori kelet népei és nyelvei. Az ókori keleti filológia története, munkaeszközei Az ékírás története, fejlődési szakaszai. Legfontosabb archívumok (Boǧazköy, Tell elAmarna, stb.). Az ókori keleti ékírásos dokumentumok „műfajai”: történeti, vallási szövegek, eposzok, mítoszok, stb. Az ókori Egyiptom története Mezopotámia a kora-dinasztikus korban. Az első birodalomalakítási kísérletek: az agadei és az Ur-i III. dinasztia. Az óasszír állam; óasszír kereskedők Anatóliában. Az óbabiloni állam: Hammurapi és kora A hettita állam története Az Amarna-korszak nemzetközi viszonyai. Mittanni Birodalomalakulatok az I. évezredben: az újasszír állam, Urartu és az újbabiloni birodalom A zsidóság története az ókorban 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Gaál Ernő – Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003. 2. Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Budapest, 1965. 3. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998. 4. J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története. Piliscsaba, 2003. (Studia Orientalia 3) 5. Az Ókor c. folyóirat vonatkozó tanulmányai


Az ókori Hellász és Róma története TRO1008 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történelmi tények, fogalmak és összefüggések bemutatásával az ókori Hellász és Róma történelmén keresztül. A tantárgy kollokviummal zárul, amelynek anyagát a jegyzetek, a kötelező irodalom és az előadásokon elhangzottak képezik. A szóbeli vizsgán egy görög és egy római történelemre vonatkozó tételt kap a vizsgázó, valamint a témához kapcsolódó források és a topográfia ismerete is szükséges. A vizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató a kötelező évszámok közül 10-ből legalább 5-öt pontosan tudjon. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Hellász történetéből: A görög föld őstörténete. A minószi Kréta. A mükénéi kor. Az égei vándorlás. A sötét kor. A polisz kialakulása. A nagy görög gyarmatosítás. A korai görög türannisz. A spártai állam. Athén története: Külón, Drakón. A szolóni és a kleiszthenészi reform. A görög-perzsa háborúk. A déloszi szövetség megalakulása és Periklész kora. A peloponnészoszi háborúk. A polisz válsága a Kr.e. IV. században. Nagy Sándor és birodalma. A diadokhosz-államok Kr.e.31-ig. Róma történetéből: Itália korai története és az etruszkok. A királyság kora Rómában. A korai köztársaság államszervezete. Itália meghódítása. A Földközi-tenger nyugati és keleti medencéjének meghódítása. A hódítások gazdasági és társadalmi hatása. A köztársaság válságának kibontakozása. Marius és Sulla polgárháborúja. Az első triumvirátus kora. Caesar és Pompeius polgárháborúja. Caesar diktatúrája. Octavianus útja az egyeduralomhoz. Augustus principatusa. A principatus államszervezete. A Iulius-Claudius dinasztia. A Flaviusok kora. Az Antoninusok kora. A katonacsászárok kora. A Severus-dinasztia. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A dominatus rendszere és intézményei. Diocletianus és a tetrarchia. Nagy Constantinus reformjai és valláspolitikája. A Római Birodalom kettészakadása. A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása. Pannonia provincia. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Hegyi Dolores- Kertész István -Németh György- Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Osiris Kiadó. Budapest, 2006. 2. Németh György (szerk.): Ércnél maradandóbb. A görög és római történelem forrásai. Corvina, 1998. (vagy más görög és római történeti chrestomathia) 3. Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Osiris Tankönyvek sorozat. Budapest, 2007. 4. Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László) Budapest, 1998.


Az ókori Róma története TRO1009 1. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése az ókori Római Birodalom mindennapi életével és intézményeivel, valamint azokkal a gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatokkal, amelyek ezt a kort jellemzik. A történeti forrásokon keresztül e korszak komplex, életszerű bemutatására törekszünk, hogy a hallgatók reálisan el tudják képzelni a múltban élt emberek életét. A tantárgy gyakorlati jeggyel zárul. A szakirodalom és az olvasott források ismeretéről a hallgatók a félév során referátumokkal és zárthelyi dolgozatban adnak számot. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A római időszámítás. Róma története és intézményei. A mezőgazdaság. Az ipar és a kereskedelem. Rabszolgaság az ókori Rómában. Közlekedés, utazás, hírközlés. A római igazságszolgáltatás. A római jog. A római hadsereg. A diadalmenet, katonai jutalmak és büntetések. A római vallás. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Névadási szokások. Gyermeknevelés és oktatás. Könyvkiadás, irodalom, könyvtárak. Szórakozás (cirkuszi, gladiátori játékok, színház). Lakberendezés (Magánházak, bérházak, császári paloták). Étkezés. Öltözködés. Művészek és tudósok. Pompeji, az eltemetett város. Botrányok az ókorban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Osiris Tankönyvek sorozat. Budapest, 2007. 2. Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 3. Az antik Róma napjai. Szerk. Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó. Budapest, é. n. 4. Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László) Budapest, 1998. 5. Római történeti kézikönyv (Havas László – Németh György – Szabó Edit). Budapest, 2001.


Középkor (476–1492) TRO1010 2. 3 2+0 kollokvium TRO1008 Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Szerezzenek a hallgatók átfogó ismereteket a feudalizmus eredeti jellegzetességeiről, ismerjék fel az összefüggéseket a gazdasági trendek alakulása, az urbanizáció folyamata, a korporáció kialakulása között. A keresztes hadjáratokat, a százéves háborút topográfiai ismeretekkel együtt sajátítsák el. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A középkor és ezen belül a feudalizmus fogalmának értelmezése a modern tudományos kutatások tükrében, az antik középkor sajátosságai, a feudalizmus eredeti jellegzetességei, a társadalom horizontális átrétegződése, a rendi-dualista monarchiák jellemző sajátosságai Nyugat-Európa királyságaiban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Európa a korai középkorban, III–XI. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila. Multiplex Média. Debrecen, 1997. 2. Európa az érett és kései középkorban, XI–XV. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila. Multiplex Média. Debrecen, 2001. 3. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető Kiadó. Budapest, 1978. 4. Southern, R. W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987.


Középkor (476–1492) szeminárium TRO1011 2. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Önálló és csoportmunka során legyenek képesek a hallgatók az antik középkorra vonatkozó elméletek ütköztetésére, a keresztes hadjáratok céljainak és következményeinek reális értékelésére, az egyházi és világi hatalom szétválásának az európai állam fejlődésére gyakorolt hatásának megértésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Karoling Birodalom kialakulása, kormányzati rendszere, hadszervezete. Felbomlásának folyamat, a Nyugati és a Keleti Frank Királyságok létrejötte. A keresztes hadjáratok okai, hadműveletek, vallási és politikai következmények. Az invesztitúra háborúk teljes áttekintése, a középkori pápaság eretnekellenes politikája. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Osiris Kiadó. Budapest, 1999. 2. Papp Imre: Nagy Károly és kora. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1997. 3. Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Kozmosz Könyvek. Budapest, 1988. 4. Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó. Budapest 1999.


Latin TRO1012 2. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az óra célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a latin nyelv alapjait klasszikus latin szövegek feldolgozásával, megismerkedjenek nyelvtani rendszerével, és képessé váljanak arra, hogy a félév végén egyszerűbb szövegeket szótár segítségével lefordítsanak. A művelődéstörténeti kitérők megismertetik a hallgatókat a mai nyelvhasználatunkban továbbélő latinsággal is (kifejezéseket, rövidítések, közismert szólásmondások, római számok). A tantárgy teljesítésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása és hallgatói referátumok tartása, amelyben a hallgatók a mai nyelvhasználatunkban is továbbélő latin kifejezéseket mutatnak be. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A latin ábécé és helyesírás. A kiejtés. Nyelvtani alapfogalmak. A latin főnevek szótári alakja. A latin helye az indoeurópai nyelvek között és változatai (archaikus, klasszikus, vulgáris, középkori, reneszánsz, egyházi latin). Az I. és a II. declinatio. A főnevek és melléknevek egyeztetése. Az igék szótári alakja. A praesens perfectum. A III. declinatio. A római személynevek. A praeteritum imperfectum és perfectum. A IV. declinatio. A vonatkozó névmás. A futurum imperfectum és perfectum. A mutató és visszaható névmás. A hét napjai. Az imperativus. Az V. declinatio. A személyes névmás ragozása. A vocativus. A participiumok. Ragozható tőszámnevek. A római számok. Dátum kifejezése. A passivum. A melléknevek és adverbiumok. Az accusativus cum infinitivo. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 2. M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992. 3. Tegyey Imre: Latin-magyar zsebszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992. 4. Győri Gyula: Nota bene! Latin kifejezések elnevezésekkel, magyarázatokkal. Ariadné Könyvek, 1988. 5. Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin. Budapest, 2011.


A magyar nép története 1440-ig TRO1013 2. 3 2+0 kollokvium Dr. Gulyás László Szabolcs, főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A cél, hogy a hallgatók reális képet alakítsanak ki magukban a magyarság történetének korai időszakáról, megismerjék a honfoglalás és az azt megelőző korszakok történetét, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen szükségszerűségnek köszönhetően hozott létre a magyarság keresztény királyságot a Kárpát-medencében. Emellett képet kapjanak arról, hogy a magyar nép milyen sokoldalú módon, és milyen szálakkal kapcsolódik nyugat-Európához, a nyugati típusú gazdasági és társadalmi fejlődést milyen keretek között valósította meg a középkori Magyarországon, és hogy milyen kihívásoknak kellett megfelelniük a magyar uralkodóknak a rendi állam kialakulásáig. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar nép története a honfoglalásig. A honfoglalás eseményei, okai és megítélése. A kereszténység felvétele és a keresztény királyság létrehozása. A társadalom- és gazdaságfejlődés problémái a 11. században. István rendszerének fénykora, a 12. század. A 13. század gazdasági-társadalmi és politikai földcsuszamlása. Károly Róbert és a tartományúri rendszer legyűrése. Az Anjouk bel- és külpolitikája. Magyarország belviszonyai Zsigmond idején és a török fenyegetés. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest, 1998. 2. Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526. Budapest, 1998. 3. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000–1526. Szerk.: Bertényi Iván. Budapest, 2000.


Magyar történelem szeminárium 1. (A középkori Magyarország etnikai viszonyai) TRO1014 2. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus során a hallgatók megismerkednek a középkori Magyarországon megtelepedett idegen etnikumokkal, azok elterjedésével és a magyar gazdasági-társadalmi életben, illetve hadszervezetben játszott szerepükkel. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A honfoglaló magyarság etnikai viszonyai, a Kárpát-medence népei a honfoglalás előtt. Magyarország népei a 11. században. A székelykérdés. Keleti és nyugati beköltözők a Magyar Királyságban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Kordé Zoltán: A székelykérdés története. (Múzeumi füzetek 4.) Székelyudvarhely, 1991. 2. Pálóczi Horvát András: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989. 3. Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 4. Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.


Magyar történelem szeminárium 2. (Városfejlődés a középkori Magyarországon) TRO1015 2. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A szemináriumon a résztvevők megismerik a középkori magyar városfejlődés történetét. Megismerkednek a magyar és európai városok kialakulásának problémás kérdéseivel, a korai magyar városok jellemzőivel és keleti vagy nyugati párhuzamaival. Megismerik a kiváltságlevelek szerepét a városfejlődésben és azt, hogy a privilégiumoknak köszönhetően hogyan jöttek létre a nyugati típusú városok Magyarországon és ezek milyen gazdaságitársadalmi küldetést töltöttek be a hazai fejlődésben. Mindezek mellett megismerkednek a városok típusaival és azzal, hogy milyen kísérletek történtek a kutatásban a középkori hazai városok hierarchiájának megállapítására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A középkori város kialakulása Magyarországon és Európában. Az Árpád-kor városai. A városprivilégiumok elterjedése, a magyar városok típusai a 4-15. században. A mezővárosok. A központi helyek fogalma és a cenralitási pontrendszer. A királyi várospolitika, a város és a rendiség. A városi jogélet és önkormányzat. A városok gazdasági és társadalmi vonatkozásai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Granasztói György: A középkori magyar város. Budapest, 1980. 2. Bácskai Vera: A magyar mezővárosok a 15. században. Budapest, 1965. 3. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok 14.) Szeged, 2000. 4. Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő – Lengyel Tünde. Budapest, 2005.


Kora újkor (1492–1789) TRO1016 3. 3 2+0 kollokvium TRO1010 Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgató ismerje meg a földrajzi felfedezések okait, az árforradalommal, a tőkeakkumulációval és Európa regionális átrendeződésével való kapcsolatát. A NyugatEurópában és Közép-Európában kialakuló abszolutizmusok sajátosságait, eltérő vonásait összefüggésében tudja elemezni. Az alapvető fogalmakat sajátítsa el. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az európai expanzió okai, előzményei, technikai és társadalmi feltételei. A nagy földrajzi felfedezések első hulláma a XV-XVI. században. Az Újvilág meghódítása. A felfedezések gazdasági és társadalmi következményei: árforradalom és tőkeakkumuláció. Az európai régiók és a világpiac kialakulásának kezdetei. Gazdasági munkamegosztás jellemzői és annak politikai, társadalmi következményei Európában. Az újkori abszolutizmusok kialakulásának okai. Az új államforma történelmi gyökerei és sajátosságai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Pery Anderson: Az abszolutista állam. Budapest, 1989. 2. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, 1983. 3. M. Vincent – P. A. Sradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Budapest, 2000. 4. R. Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Maecenas Könyvkiadó. Budapest, 1998. 5. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, 1982.


Kora újkor (1492–1789) szeminárium TRO1017 3. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgató ismerje meg a kora újkori hatalmi átrendeződések folyamatát, a kontinentális és gyarmati birodalomépítés okait, a Habsburg Birodalom és a Spanyol Birodalom hegemóniára törekvésének kudarcát. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: V. Károly Habsburg birodalmának és a Valois-dinasztiának a vetélkedése Itáliában, V. Károly és II. Fülöp birodalmának harca a Mediterráneumban a Török Birodalommal, II. és III. Fülöp Atlanti part menti birodalomépítési kísérletének sikertelensége és a Bourbon–Habsburg hatalmi vetélkedés 1618 és 1713 között. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Gunst Péter: V. Károly. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. 2. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992. 3. Wittman Tibor: Németalföld aranykora. Gondolat Kiadó. Budapest, 1965. 4. Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai Kiadó – Osiris. Budapest, 1996.


Magyarország története (1440–1790) TRO1019 3. 3 2+0 kollokvium TRO1013 Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az előadássorozat célja, hogy a szemináriumi foglalkozásokon folyó munkát kiegészítve átfogó képet nyújtson a korszak egészéről, a hallgatókat rávezetve a hosszú távú történelmi folyamatok meghatározó szerepére, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával. Alapvető törekvés a hallgatók korszerű, sztereotípia-mentes történelemszemléletének a fejlesztése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A rendi erők előretörése és a rendi monarchia kiépítése: Hunyadi János és Mátyás időszaka. A királyi hatalom gyengülése, a Mohácshoz vezető út fázisai. Az ország három részre tagolódásának folyamata; a török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, közigazgatási sajátosságai. A 15 éves háború és következményei. A zsitvatoroki béke évtizedei, Habsburg– erdélyi küzdelmek a XVII. század első felében. Habsburg-ellenes mozgalmak a XVII. század 2. felében. Változó külpolitikai kondíciók, az ország török uralom alóli felszabadítása. A Rákóczi szabadságharc és eredményei. A rendi dualizmus rendszerének helyreállítása, az ország intézményrendszerének újjászervezése III. Károly uralkodása idején. Az ország demográfiai folyamatai a XVIII. században. Mária Terézia és József uralkodása: a rendeleti kormányzás és a reformok évtizedei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990. 2. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991. 3. ifj. Barta János: A Habsburgok és Magyarország a XVI–XVII. században. Debrecen, 1997. 4. Barta János: Mária Terézia. Budapest, 1988. 5. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982.


Magyarország története (1440–1790) szeminárium 1. TRO1020 3. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Szoboszlay György Csaba főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hallgatók rávezetése a hosszú távú történelmi folyamatok meghatározó szerepére és arra, hogy az egyedinek, elszigeteltnek látszó események milyen összefüggésben állnak egymással. Erre különösen alkalmas hazánk történelmének 1440–1699 közötti időszaka, amely hosszabb távon bel- és külpolitikailag is a középkori Magyar Királyság egységének a megszűnését, a partikularizmus előretörését hozta magával. A korszak záródátuma az egység –megváltozott keretek és külső-belső feltételek között való – helyreállítását hozta magával. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A rendi erők előretörése, Hunyadi János kormányzóságának időszaka; a rendi monarchia kiépítése, Mátyás központosító törekvései, keleti és nyugati külpolitikája. A királyi hatalom gyengülése, a Mohácshoz vezető út fázisai. Mohács és következményei: az ország három részre tagolódásának folyamata, az erdélyi fejedelemség kialakulása. A török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, közigazgatási sajátosságai. A drinápolyi béke időszaka; a 15 éves háború és következményei. A zsitvatoroki béke évtizedei, Habsburg–erdélyi küzdelmek a XVII. század első felében; Habsburg-ellenes mozgalmak a XVII. század második felében. Változó külpolitikai kondíciók, az ország török uralom alóli felszabadítása és beillesztése a Habsburg Birodalomba. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990. 2. Rúzsás Lajos – Szakály Ferenc szerk.: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Budapest, 1986. 3. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991. 4. ifj. Barta János: A Habsburgok és Magyarország a XVI–XVII. században. Debrecen, 1997. 5. R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683–1699. Budapest, 1987.


Magyarország története (1440–1790) szeminárium 2. TRO1021 3. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára kellő rálátást biztosítson a XVIII. századi Magyarország alapvető gazdasági, társadalmi, politikai folyamataira. Külön hangsúly helyeződik a rendek és az udvar közötti erőviszony dinamizmusának az érzékeltetésére, valamint a Magyar Királyságnak a Habsburg Birodalomban elfoglalt helye, betöltött szerepe bemutatására. Alapvető törekvés a hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismertetése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Rákóczi szabadságharc és eredményei. A rendi dualizmus rendszerének helyreállítása, az ország intézményrendszerének újjászervezése III. Károly uralkodása idején. Az ország demográfiai folyamatai a XVIII. században. Mária Terézia trónra lépésének külpolitikai következményei. A rendeleti kormányzás kezdete, a felvilágosult abszolutizmus ismérvei. II. József reformjai; a magyar felvilágosodás. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1976. 2. ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Budapest, 1984. 3. Ember Győző: A Habsburg Birodalom központi kormányszervei 1711-1765. Történelmi Szemle 1975/2–3., 445–488. 4. ifj. Barta János: Mária Terézia. Budapest, 1988. 5. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982.


Újkor (1789-1914) TRO1023 4. 2 2+0 kollokvium TRO1016 Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Ismerjék meg a hallgatók a hosszú 19. század legfontosabb folyamatait, történéseit, nagyhatalmi erőviszonyainak és diplomáciájának összefüggéseit. A hosszú 19. század történetét 2 fő rendezői elv befolyásolta: a nacionalizmus és a modernizáció. A hallgatókkal továbbá tudatosítani kell, hogy a 19. század kardinális kérdése a parasztpolitika. Azokban az államokban, ahol a jobbágykérdést a korszak elején többé-kevésbé megnyugtatóan rendezték – akár csak a telkes jobbágyállományra koncentrálva – ott a modernizáció gyorsabb ütemben haladt előre. Ahol ez késve vagy hiányosan történt meg (Közép- és Kelet-Európa), a hátrányok tovább halmozódtak. A kurzus célul tűzi ki a hallgatók nemzettudatának fejlesztését, erősítését, a demokrácia értékeinek elfogadását, az emberi jogok tiszteletét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A nagy francia forradalom, a napóleoni háborúk és Európa. A Szent Szövetség kora Európában. Az ipari forradalom és hatásai. A lengyel kérdés a hosszú 19. században. Az 1848-49-es forradalmak. A krími háború és az európai nagyhatalmak. Nemzeti egységmozgalmak: olasz egység, német egység. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása. A szövetségi rendszerek kialakulása. A 19. század végi gazdaság jellemzői. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, 2005. 2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. História. MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1997. 3. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000. Budapest, 1992. 4. Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 5. Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789–1914. Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó. Budapest, 2011.


Újkor (1789–1914) szeminárium 1. TRO1024 4. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hosszú 19. század nyugat-európai és amerikai történetére koncentráló kurzus az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismerését tekinti központi feladatának. A hallgatót képessé kell tenni a történelmi tárgyú ismeretterjesztés, a tudományos publikáció és a tudománytalan közlések megkülönböztetésére. Tudatosítani kell, hogy a hosszú 19. század történetét 2 fő rendezői elv befolyásolta: a nacionalizmus és a modernizáció. A hallgatókkal meg kell ismertetni a korszak diplomáciai mechanizmusainak változását, vizsgálat alá kell vonni a releváns szerepet játszó politikusok tevékenységét, utalva taníttatásukra, eszmerendszerükre és értékrendjükre. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Legyenek képesek egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Forradalom Franciaországban. Polgári átalakulás az 1791. évi alkotmányban. A „forradalmi kormányzat” és a direktórium. Bonaparte Napóleon államszervező tevékenysége. Az európai restauráció. Az ipari forradalom. Nemzeti egységmozgalmak a 19. század második felében: olasz egység, német egység. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása, és az USA nagyhatalommá válása. A szövetségi rendszerek kialakulása Európában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, 2005. 2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. História. MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1997. 3. Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648–1815. Panem. Budapest, 2006. 4. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000. Budapest, 1992. 5. Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban I. Osiris Kiadó. Budapest, 2005.


Újkor (1789-1914) szeminárium 2. TRO1025 4. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hosszú 19. századi Kelet-és Közép-Európára, valamint a félgyarmati sorba taszított Kínára és a tőkés átszervezés során a gyarmati sorsot elkerülő Japánra koncentráló kurzus az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismerését tekinti központi feladatának. A hallgatót képessé kell tenni a történelmi tárgyú ismeretterjesztés, a tudományos publikáció és a tudománytalan közlések megkülönböztetésére. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Továbbá egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Oroszország a nagy francia forradalom és a napóleoni háborúk idején. Oroszország a bécsi kongresszuson. Az autokrácia kiteljesedése Oroszországban: I. Miklós. A lengyel kérdés a hosszú 19. században. A krími háború és az európai nagyhatalmak. A keleti kérdés. II. Sándor a reformer cár. Az 1905-ös orosz forradalom és következményei. Japán a 19. század második felében – modernizációs törekvések. Kína félgyarmattá válása 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Czövek István: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1996. 2. Davies, Norman: Lengyelország története. Osiris Kiadó. Budapest, 2006. 3. Heller, Mihail: Az Orosz Birodalom története. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. 4. Jelavich, Barbara: A Balkán története. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. 5. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. História. Budapest, 2001.


Magyarország története (1790–1914) TRO1026 4 2 2+0 kollokvium TRO1019 Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Cél: a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történettudomány legújabb kutatási eredményeinek felhasználásával. Az előadások szolgáljanak mintául arra, hogy hogyan kell a lényeget kiemelni, az események közötti összefüggést, az ok-okozati kapcsolatot bemutatni. Fontos a történelmi tudat formálása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Habsburg uralkodók, illetve a magyar politikai elit kapcsolatának ábrázolása 1790–1914 között, annak bemutatása, hogy a birodalom nagyhatalmi helyzetét és Magyarországnak a birodalmon belüli különállását hogyan sikerült összeegyeztetni. Magyarország gazdasági és társadalmi változásainak érzékeltetése a hosszú 19. században. A kései feudalizmus gazdasági és társadalmi viszonyainak jellemzése, a polgárosodás folyamatának, eredményeinek és nehézségeinek ábrázolása a reformkorban, majd a dualizmus időszakában. Témakörök: az 1790–1791. évi magyar nemesi mozgalom, a magyar liberális reformmozgalom kibontakozásának feltételei, a Habsburg udvar és a liberális ellenzék küzdelme az 1830-as, 1840-es években, az érdekegyeztetés (társadalmi, nemzetiségi, hatalmi) sikere 1848-ban, a Habsburg birodalom újjászervezésének alternatívái 1848–1851 között, a kiegyezés előzményei és az 1867. évi kiegyezés, az uralkodó, a magyar, illetve az osztrák politikai elit erőviszonyának változása 1867–1914 között. Magyarország gazdasága a 19. század első felében: a) mezőgazdaság: a konjunktúra és dekonjunktúra hatásai; b) az ipar, a kereskedelem és a közlekedés jellemzői. A magyar gazdaság fejlődése 1867–1914 között: a) a mezőgazdaság kapitalizálódása, b) a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődése. A rendi társadalom szerkezete, a társadalom átstrukturálódása a 19. század második felében. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998. 2. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 3. Estók János: Magyarország története 1849–1914. Budapest, 1999. 4. Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gábor. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 5. Kozári Monika: A dualista rendszer. Budapest, 2005.


Magyarország története (1790–1914) szeminárium 1. TRO1027 4 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Cél: A reformkor és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legfontosabb problémáinak bemutatása, a korhangulat érzékeltetése. A forráselemző készség (a források megértése, interpretációja), a kritikai gondolkodás, a retorikai és vitatkozási készség, a kreativitás fejlesztése. A tér- és időérzékelés képességének elmélyítése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A reformmozgalom kibontakozása, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos reformprogramja, a reformországgyűlések vitái, eredményei. Az 1848-as európai forradalmak hatása a pozsonyi és a pesti eseményekre. Az áprilisi törvények értelmezése, a Batthyány-kormány tevékenységének jellemzése, az önvédelmi harc szakaszainak, szereplőinek ábrázolása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998. 2. Gergely András: Széchenyi István. Budapest, 1998. 3. Fónagy Zoltán: Wesselényi Miklós. Budapest, 1998. 4. Pajkossy Gábor: Kossuth Lajos. Budapest, 1998. 5. Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986.


Magyarország története (1790–1914) szeminárium 2. TRO1028 5 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A dualizmus rendszerének értelmezése, a kor legfontosabb problémáinak elemzése. A problémamegoldó képesség, a kritikai gondolkodás, a felelősségteljes értékítélet alkotás, vitakészség, forráselemző készség, a fogalmak pontos használatának és értelmezésének készsége, a más véleménnyel szembeni tolerancia képességének fejlesztése 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kiegyezés. a) a magyar és az osztrák politikai elit viszonya a kiegyezéshez, a magyar parlamenti pártok programja, b) a nemzetiségek helyzete Ausztriában és Magyarországon (horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény, a dualizmus kori magyar kormányok nemzetiségi politikája, 1895. évi budapesti nemzetiségi kongresszus) A polgárosodás haszonélvezői és kárvallottjai: a) zsidó asszimiláció, antiszemitizmus, cionizmus, b) agrárius mozgalom, c) a parasztság differenciálódása, tömeges polgárosodásának akadályai—kivándorlás A munkásság helyzete a 19–20. század fordulóján—az állami szociálpolitika kezdetei A dualizmus válsága: az érdekellentétek kiéleződése a magyar és az osztrák politikai elit között, az 1905–1906. évi politikai válság 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 2. Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Budapest, 1999. 3. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, 1996. 55–73. 4. Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe. Budapest, 2010. 5. Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek, közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzetállamokban, Budapest, 2004. 6. Galántai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Budapest, 1985.


Modern kor (1914–1989) TRO1029 5. 3 2+0 kollokvium TRO1023 Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A „rövid” 20. század főbb folyamatainak, összefüggéseinek megismertetése. Az előadás minta a történelmi fogalmak, a szaknyelv használatára. A hallgatók ismerjék fel a logikai kapcsolatokat és lássanak példákat a modellalkotásra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az I. világháború hatása a nemzetközi viszonyokra. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, kritikája. Az 1920-as évek külpolitikai alapelvei, fontos állomásai. A német jóvátétel kérdése. Németország beilleszkedése a nemzetközi kapcsolatokba, törekvés a versailles-i béke békés revíziójára. A terjeszkedő külpolitika térnyerése az 1930-as években. Olaszország, Japán és a hitleri Németország külpolitikája. A II. világháború okai, lefolyása és hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A nyíltan kétpólusú világ jellemzői. A hidegháborús szembenállás, fegyverkezési verseny. Az el nem kötelezett országok a kétpólusú világrendben. Helyi háborúk és következményeik. A kétpólusú világrend összeomlása, nemzetközi viszonyok a rövid XX. század végén. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Martin Roberts: Európa története 1900–1973. Az új barbárság kora? Budapest, 1992. 2. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó. Budapest, 1998. 3. J. M. Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2000. 4. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, 1987. 5. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992.


Modern kor (1914–1989) szeminárium TRO1030 5. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Ismerjék meg a hallgatók a két világháború közötti, illetve a második világháború utáni gazdaság és társadalom legfontosabb jellemzőit, különös tekintettel a közép-európai térség államainak helyzetére. A történelmi gondolkodás mélyítése, képesség fejlesztése a források elemzésére, értelmezésére, az önálló következtetések levonására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az első világháború politikai, gazdasági és társadalmi következményei. A megkésett nemzetállami törekvések felerősödése, az közép-európai utódállamok A nemzetállam építésének útjai és formái. A belpolitikai és gazdaságpolitikai jellemzők. A nemzetiségi politikai feszültségei. A demokrácia megteremtésének szintjei. Az 1929–33-as világgazdasági válság hatása, következményei. A tengelyhatalmak kihívása, mozgástér és kényszerpálya. A diplomáciai kapcsolatom alakulása az 1930-as években. A náci Németország térnyerése a Duna-medencében. A második világháború előkészítése, kirobbanása és következményei. A hidegháború következményei, a kétpólusú világrend intézményesülése. Közép-Európa a szovjet érdekszférában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Magvető Kiadó. Budapest, 1987. 2. Berend T. Iván: Európa gazdasága a 20. században. História –MTA Történettudományi Intézet. Budapest, 2008. 3. Thomas E. Graham: Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. Budapest, 2001. 4. Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó. Budapest, 1996. 5. Reszler Gábor: Segédlet a XX. századi egyetemes történelem tanulmányozásához (1914– 1989). Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2006.


Magyarország története (1914–1989) TRO1032 6. 3 2+0 kollokvium TRO1026 Dr. Vinnai Győző főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók történelemszemléletének formálása a történettudomány legújabb kutatási eredményeinek felhasználásával. Az előadásokon kapjanak mintát arra, hogyan kell a lényeget kiemelni, az események közötti összefüggést, az ok–okozati kapcsolatot bemutatni. Fontos a történelmi tudat formálása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A független magyar államiság Trianon után. A nemzetgazdaság megteremtése, politikai és gazdasági konszolidáció. A külpolitika mozgástere az 1920-as években. Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években. Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között. Nemzetközi erőviszonyok és a magyar külpolitika az 1930-as években. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Diplomáciánk a második világháború idején. A második világháború társadalmi és gazdasági következményei. Földreform, államosítások, tervgazdálkodás. A pártállami diktatúra kiépítése. Erőltetett iparosítás és kollektivizálás. Az 1956-os forradalom okai, nemzetközi hatása. A Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai. Külpolitika az 1960-70-es években. Gazdasági reformkísérlet, majd visszarendeződés. Az olajválság következményei, a rendszer működési zavarai. A rendszerváltás gazdasági, politikai előzményei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 2. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914–1999. I–II. kötet. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 2000. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. 20. századi magyar történelem. Szerk. Pölöskei–Gergely–Izsák. Budapest, 1997. 5. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 1995.


Magyarország története (1914–1989) szeminárium 1. TRO1033 6. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Vinnai Győző főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A magyar történelem fontosabb történéseinek bemutatása az első világháború kezdetétől a második világháború végéig. A történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. Legyen képes a hallgató a történelmi források elemzésére, értelmezésére, az ismeretek szóbeli és írásbeli bemutatására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az első világháború hatása a hátországra, az elhúzódó háború politikai, gazdasági és társadalmi következményei. A Monarchia széthullása, konszolidációs kísérletek (őszirózsás forradalom, tanácskormány, ellenforradalom). A Horthy-rendszer kiépítése (földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között. Parlamentarizmus és kormányzati politika. Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi–urbánus vita lényege. A korszak iskola- és kultúrpolitikája. Külpolitika és revíziós törekvések. Zsidótörvények és holocaust. Magyarország és a második világháború. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 2. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914–1999. I–II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 2000. 3. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990. 4. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914–1989). Bp., é. n. 5. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Budapest, 1998.


Magyarország története (1914–1989) szeminárium 2. TRO1034 6. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Vinnai Győző főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A magyar történelem fontosabb történéseinek bemutatása a második világháború végétől a rendszerváltásig. A történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. Legyen képes a hallgató a történelmi források elemzésére, értelmezésére, az ismeretek szóbeli és írásbeli bemutatására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar gazdaság állapota a második világháború után. Veszteségek, újjáépítés, földreform, infláció, pénzügyi stabilizáció. A koalíciós időszak politikai küzdelmei. A Rákosi-diktatúra kiépülése és jellemzése. Államosítások, tervgazdálkodás, egyoldalú iparfejlesztés és erőltetett termelőszövetkezeti mozgalom. Az „új szakasz” politikája: a Nagy Imre-kormány. Az 1956os forradalom és szabadságharc a források tükrében. Megtorlás, a Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai. A Kádár-kormány gazdaságpolitikája. Gazdasági reformkísérlet a hatvanas években. A hetvenes évek „gulyáskommunizmusa”. Az eladósodás és következményei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Gergely–Izsák–Pölöskei. Budapest, 1997. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 3. Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében. Szerk.: Fischer–Majoros–Vonyó. Pécs, 2000. 4. Horváth Csaba: Magyarország 1944-től napjainkig. Prezident Kiadó. Pécs, 1995. 5. Kovács Imre: Magyarország megszállása. Katalizátor Iroda. Budapest, 1990.

Szakmódszertan TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

A történelemtanítás elméleti és gyakorlati alapjai TRO8001 5. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus célja megmutatni, hogy az utóbbi 1-2 évszázadban hogyan alakult a történelemtanítás cél-, feladat és követelményrendszere, valamint hogy mi a szerepe a történelemtanításnak a társadalmi elvárások tükrében. A kurzus során megismerkedünk a történelmi fogalmak értelmezésének kérdésével, a történelmi ismeretszerzés folyamataival, fázisaival, a történelmi ismeretek jellemzőivel. a történelemtanítás alapelveivel. A kurzus során a hallgatók a csoportlétszámtól függően, optimális esetben 2 hetenként hospitáláson vesznek részt, a megadott, ill. az órákont tárgyalt szempontok alapján elemzik a látottakat, elhelyezik azokat a kurzus tágabb összefüggésrendszerében. A kurzus során törekedni kell arra, hogy a hospitált alkalmak változatosak legyenek mind az iskolai életkor, téma, ill. módszerek tekintetében. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A történelemtanítás története A történelem elmélete A történelemtanulás sajátosságai A történelemtanítás eszközei és módszerei Az iskolai műveltség; tantervi műfajok Történelmi tévképzetek, nemzeti azonosságtudat Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I-II. Budapest, 2006. 2. Történelemelmélet I–II. Szerk. Gyurgyák János – Kisantal Tamás. Budapest, 2006. 3. Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Budapest, 2000. 4. Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Budapest, 2002. 5. Knausz Imre: A tanítás mestersége. Budapest – Miskolc, 2001.


Kompetenciaalapú történelemtanítás TRO8002 6. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy a történelemtanítás során elsajátítandó és fejlesztendő kompetenciákat veszi sorra és arra helyezi a hangsúlyt, hogy megtanítsa, hogyan fejleszthető a történelemtanítás keretei között a tanulók problémamegoldó, lényegkiemelő képessége és kritikai érzéke. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kompetencia fogalma. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakítása. A kritikai gondolkodás elsajátítása. A térben és időben való tájékozódás fejlesztése. A szóbeli, írásbeli és digitális kommunikációs készségek fejlesztése. A problémaközpontú történelemtanítás fejlesztése. Tanítási stratégiák (ismeretátadó, elbeszélő, munkáltató, problémamegoldó, cselekedtető történelemtanítási stratégia). Frontális osztálytanítás vagy projektmunka. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bárdossy Ildikó et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. PTE, Tanárképző Intézet. Pécs, 2003. 2. F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I–II. (A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI.). Budapest, 2006. 3. F. Dárdai Ágnes: A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái. Budapest, 2002. 4. Katona András – Sallai József: A történelem tanítása (Tantárgy-pedagógiai összefoglaló). Budapest, 2002.


IKT-eszközök és módszerek a történelemtanításban TRO8003 7. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus célja, hogy a leendő történelemtanárt felvértezze olyan műveltséggel és szemlélettel, ami képessé teszi az „információs társadalom” megértésére, a folyamatosan bővülő infokommunikációs eszköztár által kirajzolódó lehetőségek felismerésére és innovatív alkalmazására a történelemtanításban. A kurzus során tanítási-tanulási folyamatot támogató online alkalmazásokat használunk, amelyek hozzájárulnak az online tanulási környezet módszertani jellemzőinek megismeréséhez. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A web 2.0. alapjai. Elméleti és gyakorlati felhasználás oktatási környezetben. Digitális generációk – információs társadalom hatásai; az iskola és az oktatási folyamat szereplőinek szerepváltozásai. Az online tanulási környezet didaktikai jellemzői. Online tartalommegosztás és tartalomszerkesztés. Online dokumentumkészítés. Weblapkészítés egyszerűen. Online kérdőívek, űrlapok, szavazórendszerek, fogalomtérképek. Online időszalagok. Az interaktív tábla módszertana. Digitális tananyagok használata a történelemtanításban. Online prezentációkészítés: Prezi.com, Slideshare.net, stb. A Sulinet szolgáltaltásai: híroldal, közösség, tudásbázis. Mikroblogok: a Twitter és a Tumblr. Tanárblogok és tantárgyí blogok. RSS és blogolvasó használata a tantárgyi tartalmakhoz. Wiki-használat az órai és otthoni tanulásban. Közösségi könyvjelzők használata. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bányai Sándor – Szivák Judit (szerk.): Mód–Szer–Lesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó 2. Bedő Andrea – Schlotter Judit: Az interaktív tábla. Budapest, 2008. 3. Kárpáti Andrea – Molnár Gyöngyvér – Tóth Péter – Főző Attila László (szerk.): A 21. század iskolája. Budapest, 2008. 4. Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, 2009. 5. Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita: Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest, 2013.


Szemléltetés a történelemtanításban TRO8004 8. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy elsajátításának célja, hogy a történelemtanári pályára készülő hallgatókat megismertesse a szemléltetés pedagógiai fontosságával és különböző tanórai és tanórán kívüli módszereivel, lehetőségeivel, és azzal, hogy a hagyományos és korszerű szemléltető eszközöket hogyan állítsák a történeti megismerés tanításának szolgálatába. Konkrét példák, képek, képregény és filmrészletek elemzésével megvizsgáljuk, hogyan törekedhet a tanár változatos szemléltetésre a történelem tanítása során, hogyan válogathat a rendelkezésre álló sok lehetőségből pedagógiai céljainak megfelelően, és hogyan törekedhet arra, hogy korhű történeti képzeteket alakítson ki a tanulókban az egyes korszakokról. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A szemléltetés fogalma. A szemléltetés eszközeinek és módszereinek csoportosításai. A szemléltetés hatékonysága. A szemléletes tanári magyarázat. A vizuális szemléltető eszközök. A non-lineáris gondolkodás. Gondolati és vizuális koncepciók, ötletek, módszerek a prezentációkészítéshez. Makettek, modellek használata a történelemtanításban. Az auditív szemléltető eszközök. Audiovizuális szemléltető eszközök (dokumentumfilmek és játékfilmek). Manipulációs és szimulációs eszközök használata a történelemórán. Képregények felhasználása a történelemtanításban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna: A történelemtanítás gyakorlata, Tantárgypedagógiai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 2. Porcsalmy János: Eszközsorozatok a történelem-tanításhoz. Tankönyvkiadó. Budapest, 1981. 3. Óbis Hajnalka: Szemléltetés a történelemtanításban. Készült a RE-PE-T-HA pedagógusképző projekt keretében. Elektronikus tananyagként az interneten a repetha.nyf.hu címen hozzáférhető.

Önálló képzési szakasz tantárgyai TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Urartu története és kultúrája TRO2001 8. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók megismerkedjenek az ókori kelet egyik kevéssé ismert államával, Urartuval, az urartui kultúrával, Urartunak az ókori kelet világában betöltött szerepével. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Orientáció: Az ókori kelet népei és nyelvei. Birodalmak az ókori keleten Az urartui nyelv és írás. Urartu történetének vázlatos áttekintése Urartu kutatástörténete: korai régészeti feltárások, epigráfiai kutatások Vankale (Tušpa), Urartu fővárosa Régészeti lelőhelyek, feltárások: Urartu topográfiája (Tušpa, Ayanis, Karmir-blur, Erebuni, Altintepe, stb.) Az urartui istenvilág epigráfiai emlékei. A Meher Kapısı-felirat és istennevei Az urartui hadszervezés és hadvezetés epigráfiai és tárgyi emlékei. I. Argišti és II. Sarduri krónikái Az urartui történelem vitás kérdései: II. Šarru-kín nyolcadik hadjárata; Urartu pusztulása 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Buhály Attila: Urartu története és kultúrája = Minya K. (szerk.): Mesterfüzet I. Nyíregyháza, 2010. 27–46. (részletes bibliográfiával) 2. Belli, Oktay: Doǧu Anadolu'da Urartu Sulama Kanallari – Urartian Irrigation Canals in Eastern Anatolia. İstanbul 1997. 3. Salvini, Mirjo: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt, 1995. 4. Özdem, F. (szerk.): Urartu: Savaş ve Estetik – Urartu: War and Aeshetics. é. n., h. n. 5. Zimansky, Paul: Ancient Ararat. A Handbook of Urartian Studies. New York, 1998.


Anatólia ókori története TRO2002 8. 2 2+0 kollokvium Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg részletesebben Anatólia ókori történetét, képesek legyenek egy szűkebb területre alkalmazni az ókori történeti ismereteiket. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Anatólia neolitikus kultúrái Anatólia népei és nyelvei a bronzkorban. A hettita állam hatti öröksége. Kora-bronzkori főnökségek Asszír kereskedelmi telepek Anatóliában A hettita állam története. Vallás és kultusz a Hettita Birodalomban A hurrik Anatóliában. A hurri kultúra, vallás hatása Trója és az Ahhiyawa-probléma Kora-vaskori luvi államok Délkelet-Anatóliában: Malatya, Tabal, stb. Urartu A frígek és a lüdök Nyugat-Anatóliában és a görög történeti emlékezetben. A kis-ázsiai ión poliszok Kis-Ázsia perzsa uralom alatt. Kis-Ázsia hellenisztikus államai. Pergamon. A római befolyás erősödése; a mithridatészi háborúk Kis-Ázsia és a kereszténység 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma története. Budapest 1992. 2. Gaál Ernő – Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003. 3. Kertész I. – Hegyi D. – Németh Gy. – Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 30ig. Budapest, 1995. 4. Ritoók Zsigmond: A görög kultúra aranykora. Budapest, 1984. 5. Salvini, Mirjo: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt, 1995.


Kereszténység a Római Birodalomban TRO2003 8. 2 2+0 kollokvium Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus azt a szellemi és társadalmi átalakulást mutatja be, amely a kereszténység elterjedésével meghatározta az európai történelmet. Az írott források és a tárgyi emlékek tanulmányozásával áttekinti a kereszténység kialakulását, elterjedését, az őskeresztény közösségeket, a keresztényüldözésekről szóló forrásokat, valamint a constantinusi fordulat utáni keresztény egyház és állam viszonyának változásait. A félév végi gyakorlati jegy feltétele az aktív órai részvétel a forráselemzésekben valamint házi dolgozat beadása a megadott szakirodalom és az olvasott források alapján. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kereszténység kialakulása és tanai. A római vallás és kultúra a Kr.u. 1-2. században (misztériumvallások, filozófiai iskolák, szellemi élet). Az Újszövetségen kívüli híradások Jézusról és a keresztényekről. Jézus élete és tanításai. A korai közösségek, az egyházszervezet kialakulása. Keresztényüldöző császárok. Pogány írók véleménye a keresztényekről. Apologetikus irodalom. Diocletianus valláspolitikája. A constantinusi fordulat. A niceai zsinat jelentősége és hatása. Nagy Theodosius valláspolitikája és rendeletei. A nyugati egyház kiemelkedő gondolkodói: a milánói Szent Ambrus és a hippói Szent Ágoston szerepe a keresztény tanítások kiformálódásában és terjesztésében. Kereszténység és államhatalom. Viták és szakadások, eretnekségek. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása. Atlantisz Könyvkiadó. Budapest, 1999. 2. Chadwick, H.: A korai egyház. Budapest, 1999. 3. Róma, egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi. I–II. Szerk. Havas László – Óbis Hajnalka – Szűcs Gábor – Újlaky István. Debrecen, 1998. 4. Augustinus művei (pl. Vallomások). Gondolat. Budapest, 1982. 5. Brown, Peter: Szent Ágoston élete. Osiris Kiadó. Budapest, 2003.


Etruszkológia TRO2004 8. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy komplex ismereteket tanít az ókori Itália Róma előtti történelmére vonatkozóan, amelyben az etruszkok fejlett városi civilizációt hoztak létre, valamint bemutatja Róma történetét is az ún. etruszk periódusban. Megismerteti a hallgatókat ezzel a multidiszciplináris tudományággal, hogy hogyan alkotnak egységet és egészítik ki egymást a történészek, filológusok, nyelvészek, régészek módszerei és eredményei a nemzetközi és magyar kutatásban. Remélhetőleg a kurzus hozzájárul az etruszkokkal kapcsolatos mesés elképzelések felszámolásához, kitekintést nyújtva a tudományosan nem elfogadott elméletekre (pl. etruszk-magyar rokonság teóriái). A félév végi gyakorlati jegy feltétele az aktív órai részvétel a forráselemzésekben valamint zárthelyi dolgozat a megadott szakirodalom és az olvasott források alapján. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az etruszkokkal kapcsolatos kutatások történeti áttekintése. Az etruszkológia helyzete ma. Nyelvek és etnikumok a Róma előtti Itáliában. A Villanova kultúra. Írott források az etruszkokról. Az ún. etruszk eredet problémája. Az etruszk nyelv.(a pyrgi aranylemezek, a zágrábi múmiatekercs, a capuai agyagtábla és más feliratok). Temetkezés (Tarquinia, Vulci, Caere necropolisai és ásatásai). Az etruszk urbanizáció és anyagi forrásai a fémek. Társadalmi struktúra és vallás. Az etruszk képzőművészet. Róma és az etruszkok (a királyság kora, a Tarquinius dinasztia). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Pallottino, Massimo: Az etruszkok. Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1980. 2. Szilágyi János György: Az etruszkok világa. Szépművészeti Múzeum. Budapest, 1989. 3. Havas László: Itália őstörténete és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig. Tankönyvkiadó. Budapest, 1989. 4. Szilágyi János György: Etruszk művészet. Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1959. 5. Giuntoli, Stefano: Föníciai és etruszk művészet. Corvina. Budapest, 2008.


Az abszolutizmus fénykora Franciaországban TRO2005 8. 2 2+0 kollokvium Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók folyamatában lássák a Francia Királyságban a területi–politikai integráció folyamatát, az adminisztratív monarchia kontroll intézményei révén a királyi hatalom korlátozott voltának okait, az erős állam és a terjeszkedő, agresszív külpolitika összefüggéseit. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Franciaország belpolitikai és pénzügyi-gazdasági válsága a Napkirály uralkodásának I. szakaszában (1643-1661). A bürokratikus abszolutizmus rendszere, a taláros nemesség szerepe a kormányzásban. Franciaország nagyhatalmi politikája és katonai konfliktusai (16671713). A korona az hugenottákra vonatkozó rendeleti és a pápasághoz való viszony kérdése. Versailles és a klasszicista kultúra. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat. Budapest, 1989. 2. Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Osiris Kiadó. Budapest, 2001. 3. Papp Imre: A Napkirály. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1989. 4. Roger Price: Franciaország története. Maecenas. Budapest, 1994. 5. Hahner Péter: A régi rend alkonya, egyetemes történet 1648–1815. Panem. Budapest, 2006. 6. Georges Duby: Franciaország története I. Osiris Kiadó. Budapest, 2005.


A rendi monarchiák a középkori NyugatEurópában TRO2006 8. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgató a rendi-dualista sajátosságainak ismerete alapján hasonlítsa össze az angol, a francia és a kasztíliai–aragón rendi fejlődést, a rendi-képviseleti testületeket, a rendi államok jellemzőit. Mindez a fogalmak és a korporációk ismeretét és az egyetemes európai középkori történelem komplex látásmódját igényli. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az angol rendi fejlődés folyamata a XIII–XV. században, a parlament jogosítványai, a korona adóztatási- és külpolitikája. A kasztíliai és az aragóniai királyságok rendi fejlődésének eltérő vonásai, a kasztíliai rendi monarchia jellemzői a XIII. században. Az általános és a tartományi rendi gyűlések jogkörei a Francia Királyságban a XIV–XV. században. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Európa az érett és kései középkorban, XI–XV. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila. Multiplex Média. Debrecen, 2001. 2. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető Kiadó. Budapest, 1978. 3. Duby, G.: Franciaország története: a kezdetektől a Bourbon-restaurációig. Osiris Kiadó. Budapest, 2005.


A középkori magyar állam TRO2007 7. 2 2+0 gyakorlati jegy Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzuson a hallgatók megismerkednek a középkori magyar államfejlődés sajátosságaival: azzal, hogy a nomád alapokról milyen módon és feltételek közepette lehetett a nyugati keresztény modellre áttérni és hogy az egyes állami funkciók (központi döntéshozatal, igazságszolgáltatás, törvényhozás, oklevéladás, hadügy stb.) milyen keretek között működtek a középkori Magyarországon. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar állam nomád gyökerei. A keresztény királyságok jellemzői. Központi- és területi igazgatás az Árpád-korban. Írásbeliség és szóbeliség, a kancellária létrejötte. A királyi hatalom és a tartományurak. Központi és területi igazgatás a 14-16. században. Hercegek, kormányzók, grófok, stb. Bíráskodás és az írásbeliség intézményei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000– 1526). Pécs, 2007. 2. Bónis Gy. – Degré A. – Varga E.: A magyar bírósági szervezet és a perjog története. Zalaegerszeg, 1996. 3. C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza, 2008. 4. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 2000. 5. Solymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006.


A középkori Magyarország okleveles forrásai TRO2008 7. 2 0+2 kollokvium Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A cél, hogy a hallgatók megismerjék, hogy milyen okleveles források állnak a magyar középkortudomány rendelkezésére, azok hogyan keletkeztek, milyen típusaik vannak, illetve hogy milyen módszerekkel történik az ilyen jellegű források feldolgozása és kritikája. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az oklevéltan, pecséttan és paleográfia alapjai. A magyar oklevélanyag a levéltárakban, a fontosabb forráskiadványok és digitális adatbázisok. Az oklevelek kritikai vizsgálata, a filológia. Az oklevelek keletkezése: az egyes oklevéladó szervek és személyek, közösségi és magánjogi írásbeliség. Jogrendszer a középkori Magyarországon. Az oklevelek típusai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Budapest, 1998. 2. Bónis György: Jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. 3. Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930. (Reprint: 1995.) 4. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 2000.


Kora újkori magyar büntetőjog történet TRO2009 7. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Szoboszlay György Csaba főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hazai büntetőjog elméletének és gyakorlatának bemutatása a Tripartitum és az 1795-ös büntetőkódex-tervezet között eltelt mintegy három évszázadban. A szeminárium kiemelt témakörei közé tartozik többek között a büntetőjogi kodifikációs kísérletek áttekintése, a német (osztrák) jognak a hazai büntetőjogi praxisra gyakorolt hatásának, vagy éppen XVIII. századi jogtudósaink munkásságának a bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A deliktumok kategorizálása a késő középkori és kora újkori magyar jogban – írott törvények és szokásjog – kodifikációs kísérletek a hazai büntetőjog terén a XV-XVIII. században – a Hármaskönyv büntetőjogi elemei – A Praxis Criminalis hatása a XVIII. századi hazai joggyakorlatra – XVIII. századi jogtudósaink (Bencsik Mihály, Huszty István, Gockhetz Gábor, Bodó Mátyás) munkásságának a bemutatása – II. József büntetőtörvénykönyvének és az 1795-ös tervezetnek az összehasonlítása – a kora újkori vármegyei, úriszéki, városi büntetőjog-gyakorlat áttekintése 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest. – Pécs, 1999, 2009. 2. Béli Gábor – Kajtár István: Az osztrák (-német) büntető jogszabályok hatása a magyar jogban a 18. században (a Praxis Criminalis). In: Ádám Antal (szerk.): Dolgozatok az államés jogtudományok köréből, XIX. Pécs, 1988. 29–63. 3. Finkey Ferenc: A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete 1619– 1914. Sárospatak, 2000. 4. Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás a XVIII. század hetvenes éveinek Magyarországában. Budapest, 1996. 5. Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Budapest, 1985.


Házasság, család a kora újkori Európában és Magyarországon TRO2010 8. 2 2+0 gyakorlati jegy Dr. Szoboszlay György Csaba főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a kora újkori Nyugat-Európát és Magyarországot jellemző népesedési folyamatok, házasságkötési szokások, valamint a családi élet és szerepek áttekintése, a témával foglalkozó legismertebb hazai és külföldi kutatók munkáira alapozva. Ezen belül külön hangsúly esik a házasság intézményével és felbontásával kapcsolatos katolikus és protestáns nézetek tárgyalására, a nők és gyermekek családon belüli szerepeinek, az egyedülállók helyzetének, lehetőségeinek bemutatására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: demográfiai viszonyok, a házasságkötés eltérő jellegzetességei, családszerkezet a kora újkori Európában és Magyarországon – a házasságkötéssel és a házasság intézményével kapcsolatos katolikus és protestáns nézetek bemutatása – különélés, szeparáció, válás a kora újkorban – nők és gyermekek a családban: nemi és életkorbeli szerepek – az egyedülállók főbb csoportjai: özvegyek, szolgálók, cselédlányok – házastársak a bírák előtt: a házasság intézménye elleni bűncselekmények (házasságtörés, bigámia) és azok szankcionálása a kora újkorban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Andorka Rudolf: Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok. Budapest, 2001. 2. Ariés, Philippe: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 3. Imhof, Arthur Erwin: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat – és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen... Budapest, 1992. 4. Láczay Magdolna (szerk.): Nők és férfiak..., avagy a nemek története. (Rendi társadalom – polgári társadalom 16.) Nyíregyháza, 2003. 5. Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon. 16–17. század. Budapest, 2008.


Modernizáció Magyarországon a dualizmus korában TRO2011 8. 2 2+0 gyakorlati jegy Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók megismertetése a dualizmus korában végbement gazdasági, társadalmi és kulturális változások eredményeivel, az átalakulás során jelentkezett problémákkal, azok okaival, és a megoldásukra tett sikeres vagy sikertelen kísérletekkel. Az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése: a történeti szakirodalom és a források kritikus használatának elmélyítése. Az adatbázisokban való tájékozódás készségének alakítása. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése: a tudományos dolgozat formai és tartalmi követelményeinek ismerete és alkalmazása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A gazdasági modernizáció (a mezőgazdaság kapitalizálódása, az iparosodás, az infrastruktúra fejlődése), a gazdaság különböző ágai közötti kölcsönhatás bemutatása; a társadalom polgárosodása; oktatás és kultúrpolitika—a kor műveltségeszménye. A modernizáció területi különbségei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 2. Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Budapest, 2004. 3. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Budapest, 1982. 4. Magyarország társadalomtörténete I–II. A reformkortól az I. világháborúig. Szöveggyűjtemény. Szerk. Kövér György. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002. 5. Zsombékok. Szerk. Kövér György. Budapest, 2006.


Az „Aranykor”: a Monarchia hétköznapjai TRO2012 8. 2 2+0 gyakorlati jegy Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Cél: A hallgatók megismertetése a dualizmus korára vonatkozó mentalitástörténeti kutatások legújabb eredményeivel, és azoknak az oktatásban való felhasználásának lehetőségeivel. Legyenek képesek a hallgatók egy beszédvázlat alapján rövid előadást tartani, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozódó képességüket, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az események közötti ok-okozati összefüggés felismerésének képességét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A dualizmus kori társadalom rétegződésének vizsgálata, az egyes rétegek mindennapi életét, gondolkodásmódját alakító tényezők bemutatása. Az egyes társadalmi rétegek hétköznapjainak megismerése az eddig publikált naplókra, visszaemlékezésekre, levelezésekre, és a korabeli sajtó információira támaszkodva. a) Lakáskultúra (épület, berendezés, kertkultúra), b) Családi környezet (házasság, gyermeknevelési elvek, szülői minta, az ismeretszerzés formái, felkészítés a felnőtt életre) c) A szabadidő eltöltésének formái (utazás, szórakozás), d) Divat, e) Gasztronómia. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Magyar kódex. Az Osztrák–Magyar Monarchia. Szerk. Szentpéteri József. Budapest, 2000. 2. Hogyan éltek elődeink? Szerk. Hanák Péter. Budapest, 1980. 3. Magyarország művelődéstörténete. Szerk. Kósa László. Budapest, 1998. 4. Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században. Szerk. Fazekas Rózsa– Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2000. 5. Vörös Károly: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Budapest, 1997.


XIX. századi választási rendszerek TRO2013 7. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Megismertetni a hallgatókat a XIX. századi európai nagyhatalmak választási rendszereinek kialakulásával, azok jellemzőivel. Bemutatni, hogy míg Franciaországban az Angliában népszerűvé vált parlamentarizmushoz hasonló szisztéma épült ki, addig a Német Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában a parlamenti demokrácia csak korlátozottan érvényesült. A cári Oroszországban pedig az önkényuralmi keretek eleve kizárták a parlamentarizmus kiépítésének lehetőségét, s a változás megkésetten, csak 1905ben következett be, amikor cári ukáz rendelte el az Állami Duma összehívását. Rá kell világítani arra, hogy Európa nyugati felén a választási rendszer egyben a társadalom fejlettségi szintjének is tükre volt. A hallgatók szöveges források alapján legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására. A kurzus céljának tartja továbbá, hogy a hallgatók a demokrácia értékeit preferálják, ismerjék fel az aktív állampolgárság jelentőségét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A polgári parlamentarizmus kiépülése és működése. A törvényhozó szervek felépítése, mandátumidő, aktív és passzív, egyenlő és egyenlőtlen választójog, cenzustípusok, a mandátumigazolás mechanizmusa. Parlamentarizmus Angliában – választójogi küzdelmek és eredmények. Franciaország alkotmányai és politikai berendezkedése a hosszú XIX. században. Az osztrák politikai berendezkedés és választási rendszer. A Német Császárság politikai rendszere. Parlamenti demokrácia Svájcban. Választások az USA-ban a hosszú XIX. században. Az Ausztrál Államszövetség megalakulása és politikai rendszere. Japán politikai berendezkedése a századfordulón. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Egedy Gergely: Ausztrália története. Aula, 2000. 2. Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei. Maecenas Könyvkiadó. Budapest, 2006. 3. Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 4. Totman, Conrad: Japán története. Osiris Kiadó. Budapest, 2006. 5. Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban. Osiris Kiadó. Budapest, 2005.


Parlamentarizmus Magyarországon (1867–1918) TRO2014 7. 2 0+2 kollokvium Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Hazánkban az 1848-as április törvények után már nem rendi, hanem polgári politizálódásról, polgári parlamentarizmusról beszélhetünk. A forradalom és szabadságharc másfél esztendeje után csaknem két évtizedes szünet következett, ahol a politikai rendszer 1848 áprilisában átalakított elemei általában nem, bizonyos rövid időszakokban pedig csak korlátozottan működtek. A történet csak 1867-tel folytatódhatott hosszútávon, bizonyos fokig új körülmények között. A tantárgy célja: a hallgatók megismertetése a dualizmus korában működő állami struktúrával, a korszak országgyűlési képviselő-választásainak törvényi feltételeivel, mechanizmusával, a pártrendszer frontvonalaival, a pártprogramokkal. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Legyenek képesek egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A dualizmus nyugalmi és válságperiódusának historiográfiája. A „new history”, mint történetírói törekvés. Történészviták a kiegyezés értékeléséről. A parlamentáris rendszer jellege a dualizmus kori Magyarországon. A dualizmus nyugalmi és válságperiódusának pártviszonyai. Az 1905-1906. évi kormányzati válság. A „nemzeti koalíció” pártprogramjai és pártvezérei. Szellemi irányzatok Magyarországon a századfordulótól az 1. világháborúig. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon 1867–1944. Korona Kiadó. Budapest, 1999. 2. Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó. Budapest, 2005. 4. Kozári Monika: A dualista rendszer. Budapest, 2005. 5. Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények. Budapest, 2001.


Totalitárius eszmék TRO2015 7. 2 2+0 kollokvium Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges jobb- és baloldali politikai ideológiák és mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totalitárius eszmék gyökereit, változásuk, módosulásuk körülményeit a maga összetettségében lássák. Legyen képesek az érvekkel, árnyalt tényekkel alátámasztott történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az első világháború politikai hatása, a polgári állam válsága. A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai mozgalmak eszmei gyökerei, ideológiáik kialakulása, formálódása. A bolsevik forradalom-felfogás, az 1917-es válság értelmezése, hatalomátvétel és berendezkedés Szovjet-Oroszországban. A sztálini hatalmi rendszer ideológiája, a hatalomgyakorlás intézményi háttere. A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei. A totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete, Mussolini elgondolása az „új civilizációról”. Hitler ideológiájának eszmei előzményei: szociál-darwinizmus, antiszemitizmus. A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban. Ideológia és propaganda a Harmadik Birodalomban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Ormos Mária: Nácizmus – fasizmus. Budapest, 1987. 2. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993. 3. Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987. 4. Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 1997. 5. Béládi László –Krausz Tamás: Sztálin. Budapest, é. n. (1988.)


Európa társadalmai a XX. században TRO2016 7. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy az európai társadalom fejlődésének XX. századi folyamatait és jellemző vonásait bemutassa a hallgatóknak. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi rétegek helyzetét, státuszát és pozícióját megismertesse. Formáljanak a hallgatók véleményt a középosztályosodott jóléti társadalomról, a nyugati és keleti régiók eltérő társadalmi vonásainak összetevőiről. Legyenek képesek a történeti statisztika módszereinek alkalmazására, a probléma-felismerésre és problémamegoldó gondolkodásra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Főbb témakörök: a nyugat-európai társadalom átrétegződése a két világháború között. A demográfiai folyamatok legfőbb jellemzői és összetevői. Az egyes társadalmi csoportok helyzete, státusza és pozíciója. A második világháború demográfiai és társadalmi következményei. A női emancipáció kiteljesedése. A bébi bumm. A jóléti társadalom kialakulása Nyugat-Európa országaiban az 50-es, 60-as években. A lázadó generáció időszaka, a társadalmi változások legfontosabb jellemzői az 1970-es években. A jóléti állam gondjai. A globalizáció mint kihívás, az egyes európai régiók társadalmainak válaszai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris Kiadó. Budapest, 2009. 2. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó. Budapest, 1998. 3. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, 1945–1987. Budapest, 1991. 4. Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris Kiadó. Budapest, 1995. 5. Gordon Wright: France in Modern Times. 4. kiadás. New York–London, 1987.


A magyar külpolitika és a kisebbségi kérdés (1920–1990) TRO2017 7. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Vinnai Győző főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar külpolitika fontosabb történéseit az első világháború végétől a „rövid” XX. század végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. A kisebbségi kérdés komplex elemzése: fogalmak tisztázása, a kisebbségi konfliktusok okai, a megoldás lehetőségei. Célunk, hogy fejlesszük a hallgatók témakörre vonatkozó fogalmi rendszerét, nyelvi kifejezőképességét és a lényegkiemelő képességét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A nemzetiségi kérdés az első világháború után: a magyar „ügy” és a Népszövetség. A kisebbségi jogok és azok szabályozása az első világháborút lezáró békékben. Kisebbségi konfliktusok Közép-Európában a két világháború között. Az 1920-as évek mozgástere. Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években. Kisebbségi jogok érvényesülése az utódállamokban, a magyar kisebbségek jogsérelmei. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Az országgyarapítás és nemzetiségi politika. A második világháborút lezáró béke kisebbségekre gyakorolt hatása (kitelepítések, lakosságcsere). Külpolitika az ötvenes években, majd a Kádár-korszakban, a kisebbségi magyarság képviseletének feladása. A kisebbségi kérdés megítélése a nyolcvanas években. Kitekintés: az Európai Unió kisebbségpolitikája. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990. 2. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 1995. 3. Georg Brunner: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. Teleki László Alapítvány. Budapest, 1995. 4. Magyarok kisebbségben és szórványban. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 1992.

Szakmai alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS. Tantárgy neve. Bevezetés a történettudományba

Recommend Documents